Turista Magazin 2022 szeptember

Page 24

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU SZEPTEMBER2022. â€ș F895ÁRA:t NAGY-RÉT LETưNT NYARAK EMLÉKE TUDÁSTÁR MITNEKÜNKADNAK A VÁROSI FÁK? JELVÉNYVADÁSZ VÁRTÚRÁK A GERECSE, A VÉRTES ÉS A VELENCEI-HEGYSÉGBEN HISTÓRIA A DE LA MOTTE-KASTÉLY NOSZVAJON KÉT KERÉKEN A KERÉKPÁRÚTWENCKHEIMVIHORLÁT PARTIZÁNOK NYOMÁN A KÁRPÁTI ƐSBÜKKÖSBEN

I I I Éves elƑfizetĂ©ssel 7700 Ft-Ă©rt olvashatod kedvenc magazinodat!

koordinĂĄciĂł: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS ZrĂ­nyi Zrt., 2600 VĂĄc, NĂĄdas utca 8.; felelƑs vezetƑ: VĂĄgĂł Attila vezĂ©rigazgatĂł HU ISSN 2063-7586 A magazinban szereplƑ tĂ©rkĂ©pek az interneten fellelhetƑ, szabadon felhasznĂĄlhatĂł tĂ©rkĂ©prendszerek, mƱhold- Ă©s/vagy lĂ©gi felvĂ©telek alapjĂĄn, ezekbƑl generĂĄlt domborzatĂĄbrĂĄzolĂĄssal, illetve az MTSZ sajĂĄt felmĂ©rĂ©seibƑl szĂĄrmazĂł adatbĂĄzisbĂłl kĂ©szĂŒlnek.

Szigeti Ferenc Albert fƑszerkesztƑ-helyettes

Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési

ElƑfizetĂ©s: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (elƑfizetƑknek 770 Ft/lapszĂĄm)

MĂ©g ma locsolj meg egy fĂĄt! Ki mĂĄs legyen a legharcosabb környezet- Ă©s termĂ©szetvĂ©dƑ, ha nem a termĂ©szet csodĂĄira rendszeresen rĂĄcsodĂĄlkozĂł termĂ©szetjĂĄrĂł? A szemĂŒnk elƑtt zajlĂł törtĂ©nelmi aszĂĄly nemcsak az Ă©ghajlatvĂĄltozĂĄst ĂŒvölti az arcunkba, de azt is, hogy jĂł lenne vĂ©gre Ă©letĂŒnk központi szervezƑelvĂ©vĂ© tenni a környezetvĂ©delmet mind egyĂ©ni, mind tĂĄrsadalmi szinten. E lapszĂĄm elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©re is hatĂĄssal volt mindez, hiszen fojtogatĂł Ă©rzĂ©s a lombjukat mĂĄr nyĂĄron hullatĂł, szomorĂș fĂĄk között jĂĄrni a termĂ©szetet. Persze a megoldĂĄs rĂ©gĂłta ismert, a neve: ökolokalizmus. TermĂ©szetjĂĄrĂł lapkĂ©nt ennek szellemĂ©ben irĂĄnyĂ­tjuk hazai cĂ©lpontok felĂ© olvasĂłinkat. Noszvajon a De la Motte-kastĂ©lyt jĂĄrjuk be (HistĂłria), BĂ©kĂ©s megyĂ©ben az Ășj WenckheimkerĂ©kpĂĄrĂșton karikĂĄzunk (KĂ©t KerĂ©ken), JelvĂ©nyvadĂĄsz rovatunk Ă­rĂĄsa pedig tökĂ©letes pĂ©lda arra, hogy egy jĂł tĂșratematikĂĄval mĂ©g az ismert tĂĄjakon is bƑven talĂĄlunk felfedeznivalĂłt. MĂ©g akĂĄr Budapesten is: nĂ©mi nosztalgiĂĄval fedjĂŒk fel a sokat lĂĄtott Nagy-rĂ©t törtĂ©netĂ©t (VĂĄrosi SĂ©ta), Ă©s bemutatjuk a pesti oldal egy Ășj cĂ©lpontjĂĄt, a mogyorĂłdi Szent LĂĄszlĂł tanösvĂ©nyt. KitekintƑ rovatunkban egy igazi kĂĄrpĂĄti ƑserdƑtĂșrĂĄrĂłl Ă­runk, ahol mĂ©g a lapszĂĄmunkban szintĂ©n bemutatott, egyre fĂ©lelmetesebbĂ© vĂĄlĂł hƑhullĂĄm (Meteo) jelensĂ©ge is mĂĄs. A termĂ©szetes erdƑk ökoszisztĂ©ma-szolgĂĄltatĂĄsai nĂ©lkĂŒl biztosan nem lesz hatĂ©kony a klĂ­mavĂĄlto zĂĄssal szembeni alkalmazkodĂĄs. A vĂĄrosi fĂĄkra fordĂ­tott költsĂ©g pĂ©ldĂĄul sokszorosan megtĂ©rĂŒl (TudĂĄstĂĄr), mennyit Ă©rhetnek akkor vajon a termĂ©szetes erdƑk ĂĄldĂĄsai azon tĂșlmenƑen, hogy jĂł bennĂŒk tĂșrĂĄzni?

Az elƑfizetĂ©ssel kapcsolatos Ă©szrevĂ©teleket Ă©s kĂ©rdĂ©seket az elofizetes@turistamagazin.hu cĂ­mre vĂĄrjuk. A kĂ©zbesĂ­tĂ©ssel kapcsolatos Ă©szrevĂ©teleket Ă©s esetleges problĂ©mĂĄkat a Magyar Posta Zrt. ĂŒgyfĂ©lszolgĂĄlatĂĄn kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hĂ©tfƑ–pĂ©ntek: 8–15 ĂłrĂĄig; Ă­mĂ©l: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (mƱvĂ©szeti vezetƑ), Sebeszta PĂ©ter (tördelƑszerkesztƑ)

SZERKESZTƐSÉG: CsanĂĄdi MĂĄrton (fotĂłs-kĂ©pszerkesztƑ), HidvĂ©gi Brigitta (vezetƑ online szerkesztƑ), JoĂł AnnamĂĄria (vezetƑ szerkesztƑ), LĂĄnczi PĂ©ter (szerkesztƑ), MagĂłcsi MĂĄrton (fotĂłs-kĂ©pszerkesztƑ), Nagy LorĂĄnd IstvĂĄn (olvasĂłszerkesztƑ Ă©s szaklektor), NĂłgrĂĄdi Attila (fƑszerkesztƑ), PĂĄlvölgyi Krisztina (fotĂłs-kĂ©pszerkesztƑ), Szigeti Ferenc Albert (fƑszerkesztƑ-helyettes), TĂłth Judit (szerkesztƑ); MĂĄrtonnĂ© MĂĄthĂ© Kinga (marketingkommunikĂĄciĂłs igazgatĂł: marketing@termeszetjaro.hu), SzĂłrĂĄd Szilvia (pĂ©nzĂŒgyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetĂ©sszervezĂ©s: sales@termeszetjaro.hu)

TĂ©rkĂ©pek, infografika: BĂĄba Imre, BagamĂ©ri Gergely Ebben a szĂĄmban közremƱködtek: Abelovszky TamĂĄs (KĂ©t KerĂ©ken), DĂ©nes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (TĂșrakĂĄrtyĂĄk), GaĂĄl Nikolett (Meteo), JĂłnĂĄs BeĂĄta (MTSZ HĂ­radĂł)

Kövess minket a Facebook-oldalunkon facebook.com/Turistamagazinis!

www.turistamagazin.hu 3|

ELƐSZÓ

CĂ­mlapfotĂł: Gyerekek a hƱvösvölgyi Nagy-rĂ©ten 1955-ben (Fortepan/BojĂĄr SĂĄndor) AlapĂ­tĂł Ă©s kiadĂł: Magyar TermĂ©szetjĂĄrĂł SzövetsĂ©g (MTSZ) SzĂ©khely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky Ășt 31. FelelƑs kiadĂł: Tassy MĂĄrk KiadĂłi kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu SzerkesztƑsĂ©gi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu MegjelenĂ©s: havonta (Ă©vente 10 szĂĄm), december–januĂĄri Ă©s jĂșlius–augusztusi összevont lapszĂĄm

Tartalom 6 MTSZ HÍRADÓ 8 HÍREK 10 TUDTAD-E? 12 HISTÓRIA SzemfĂ©nyvesztĂ©s Noszvajon A De la Motte-kastĂ©ly 20 GASZTRO TĂșlĂ©lƑk – Gyomok a tĂĄnyĂ©rban 24 TUDÁSTÁR Mit adnak nekĂŒnk a vĂĄrosi fĂĄk, Ă©s mit teszĂŒnk mi Ă©rtĂŒk? 34 ZÖLDHULLÁM DarĂĄzsölyv – A tĂĄplĂĄlĂ©kspecialista 36 KITEKINTƐ V ihorlĂĄt – PartizĂĄnok nyomĂĄn a kĂĄrpĂĄti ƑsbĂŒkkösben 46 KÉT KERÉKEN Wenckheimek vidĂ©ke a Viharsarokban 54 METEO HƑhullĂĄmok, avagy az elkövetkezendƑ Ă©vek leghƱvösebb nyarĂĄt zĂĄrjuk 56 JELVÉNYVADÁSZ VĂĄrtĂșrĂĄk a Gerecse, a VĂ©rtes Ă©s a Velencei-hegysĂ©gben 68 TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT MezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©ny „szĂĄrnyas” kilĂĄtĂłval A Szent LĂĄszlĂł tanösvĂ©ny MogyorĂłdon 74 KÉKTÚRÁZÁS NAPJA A szervezƑkkel beszĂ©lgettĂŒnk 76 VÁROSI SÉTA HƱvösvölgy oĂĄzisa – A sokat lĂĄtott Nagy-rĂ©t 87 TÚRAKÁRTYA KirĂĄndulĂĄs a VĂĄrhegy ErdƑrezervĂĄtumban Hideg völgybƑl forrĂł sziklĂĄkra 5646 24 76 12 36 www.turistamagazin.hu4 |

IdĂ©n Ƒsszel is 1 nap alatt az OrszĂĄgos KĂ©kkörön A KÉKTÚRÁZÁS NAPJA 2022. OKTÓBER 8. 143 tĂșra – 2585 km Ingyenes közössĂ©gi tĂșranap az egĂ©sz orszĂĄgban RegisztrĂĄciĂł Ă©s informĂĄciĂł: www.kekturazasnapja.hu

magyar természetjåró szövetség hírei www.turistamagazin.hu6 |

Az OktatĂĄsi BizottsĂĄg közel há‑ romĂ©vnyi munkĂĄjĂĄt lezĂĄrva az MTSZ elnöksĂ©ge 2022. mĂĄjus 17‑én elfogadta a termĂ©szetjĂĄrĂłi kĂ©pzĂ©sek alapfogalmait, irĂĄnyel veit Ă©s vizsgakövetelmĂ©nyeit egy‑ sĂ©ges szerkezetbe foglalĂł szabĂĄly zat aktualizĂĄlt vĂĄltozatĂĄt.

Az OktatĂĄsi BizottsĂĄg arra kĂ©ri az Ă©rintett termĂ©szetjĂĄrĂł tagszervezeteket, hogy legyenek szĂ­vesek elolvasni mĂ©g azelƑtt a szabĂĄlyzatot, mielƑtt belekezdenĂ©nek egy kĂ©p zĂ©s megszervezĂ©sĂ©be, hiszen rengeteg felmerĂŒlƑ kĂ©rdĂ©s re vĂĄlaszt kapnak a szabĂĄlyzatbĂłl Ă©s annak ĂștmutatĂłibĂłl.

A TÚRÁZÁS ÜNNEPE: Közeledik a XXXIV. TermĂ©szetjĂĄrĂłk Napja 2022. szeptember 24-Ă©n kerĂŒl megrendezĂ©sre a XXXIV. TermĂ©szetjĂĄrĂłk Napja. IdĂ©n is vĂĄrunk min den kedves Ă©rdeklƑdƑt a programra, amelynek hely szĂ­ne – a hagyomĂĄnyoknak megfelelƑen – a BĂĄrĂł Eötvös LorĂĄnd menedĂ©khĂĄz lesz DobogĂłkƑn. A tervezett program: 10.00 – ÉrkezĂ©s 12.00 – HarangszĂł, himnusz 12.10 – Ünnepi köszöntƑbeszĂ©dek 12.30 – KitĂŒntetĂ©sek ĂĄtadĂĄsa 13.00 – EmlĂ©ktĂĄbla megkoszorĂșzĂĄsa 13.15 – KitĂŒntettek rĂ©szĂ©re fogadĂĄs, turistaebĂ©d 15.00 – RendezvĂ©ny vĂ©ge

A

ÉrvĂ©nybe lĂ©pett a szabĂĄlyzatamĂłdosĂ­tottSzövetsĂ©gTermĂ©szetjĂĄrĂłMagyar(MTSZ)oktatĂĄsi vĂ©gleges eredmĂ©nyt az alapfokĂș tĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsi, gyalogos bronz Ă©s ezĂŒst fokozatĂș tĂșraveze tƑi, valamint a jelzĂ©sfestĂ©s-vezetƑi kĂ©pzĂ©sek szervezĂ©sĂ©ben jĂĄrtas szakemberek gyakorlati tapasztalataira alapozott igĂ©nyfelmĂ©rĂ©s Ă©s szakmai pĂĄrbe szĂ©d elƑzte meg. Az idĂ©n aktualizĂĄlt oktatĂĄsi szabĂĄlyzat tartalmilag Ă©s formailag letisztultabb lett: a pontos alap fogalmak mellett megtalĂĄlhatĂłk benne az MTSZ ĂĄltal hitelesĂ­tett kĂ©pzĂ©sek megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄnak feltĂ©telei, az egy sĂ©ges vizsgakövetelmĂ©ny-rendszer Ă©s a vizsgĂĄztatĂĄs folya mata, valamint a tanfolyamszervezĂ©s rĂ©szletes leĂ­rĂĄsa is.

Az MTSZ oktatĂĄsi rendszerĂ©ben tervezett termĂ©szetjĂĄrĂłi kĂ©pzĂ©sek szervezƑinek elsƑ lĂ©pĂ©sben regisztrĂĄlniuk kell tanfolyamukat a far.nive.hu oldalon, majd ezt követƑen a kapott nyilvĂĄntartĂĄsi szĂĄmmal egyĂŒtt el kell vĂ©gezni az OktatĂĄsi BizottsĂĄg felĂ© a bejelentĂ©st, amelynek nyomtat vĂĄnya megtalĂĄlhatĂł a www.mtsz.org honlap „OktatĂĄsi BizottsĂĄg” aloldalĂĄnak csatolt dokumentumai között. Akkor tekinthetƑ elfogadottnak a kĂ©pzĂ©s bejelentĂ©se, amikor az OktatĂĄsi BizottsĂĄg Ă­rĂĄsbeli jĂłvĂĄhagyĂĄsa Ă©s a tanfolyam regisztrĂĄciĂłs szĂĄma megĂ©rkezik a szervezƑ ĂĄltal megadott elektronikus levelezĂ©si cĂ­mre. Ha az OktatĂĄsi BizottsĂĄg oldalĂĄn talĂĄlhatĂł oktatĂĄsi szabĂĄlyzattal, a tan folyami Ă©s a vizsgabejelentƑ dokumentumokkal vagy a tanfolyam Ă©s a vizsga indĂ­tĂĄsĂĄval kapcsolatban kĂ©rdĂ© sek merĂŒlnek fel, az OktatĂĄsi BizottsĂĄggal az oktatas@ termeszetjaro.hu cĂ­men lehet kapcsolatba lĂ©pni. A bi zottsĂĄg tagjai örömmel ĂĄllnak a tagszervezetek segĂ­tsĂ©gĂ©re. Attila

FotĂł: GulyĂĄs

105 Ă©ve hunyt el TĂ©ry Ödön A magyar termĂ©szetjĂĄrĂł mozgalom egyik alapĂ­tĂłja or vosnak tanult Budapesten, majd 1880 novemberĂ©ben SelmecbĂĄnyĂĄra kerĂŒlt, Ă©s a vĂĄros közelĂ©ben vĂĄllalt bĂĄ nyĂĄszorvosi ĂĄllĂĄst. 1884-ben visszaköltözött Budapestre, belĂŒgyminisztĂ©riumi tanĂĄcsos lett, majd a következƑ Ă©vekben a hazai turistamozgalom vezĂ©regyĂ©nisĂ©gĂ©vĂ© vĂĄlt. MĂĄr ifjĂșkĂ©nt jĂĄrta a hegyeket. A turizmus egyik legaktĂ­ vabb szervezƑje volt. A MagyarorszĂĄgi KĂĄrpĂĄt EgyesĂŒlet (MKE) 1877-es közgyƱlĂ©sĂ©n vĂĄlasztmĂĄnyi tagnak vĂĄ lasztotta meg. Alig mĂĄsfĂ©l Ă©v mĂșlva, 1882-ben meg alakult az MKE Szitnya OsztĂĄlya, amelynek Ƒ volt az ĂŒgyvivƑ elnöke. A Budai-hegysĂ©get rendszeresen jĂĄrta, alapos ismerƑjĂ©vĂ© vĂĄlt, Ă©s lassan kialakult körĂŒlötte egy ĂĄllandĂł tĂșrĂĄzĂł tĂĄrsasĂĄg. 1888-ban Thirring GusztĂĄvval megalapĂ­tottĂĄk az MKE Budapesti OsztĂĄlyĂĄt, amelynek TĂ©ry Ödön ĂŒgyvivƑ alelnöke lett, majd közös munkĂĄ juk Ășjabb gyĂŒmölcse volt az 1889 februĂĄrjĂĄban elin dult TuristĂĄk Lapja. TĂ©ry Ödön 21 Ă©vig szerkesztette a lapot, amelyben szĂĄmtalan cikket Ă©s ismertetĂ©st Ă­rt. 1890-ben, amikor a MagyarorszĂĄgi KĂĄrpĂĄt EgyesĂŒlet közgyƱlĂ©se nem fogadta el a fƑvĂĄrosiak azon indĂ­tvĂĄ nyĂĄt, hogy az MKE szĂ©khelyĂ©t Budapestre tegyĂ©k, a Budapesti OsztĂĄly önĂĄllĂłsult. Így 1891. szeptember 29-Ă©n megalakult az önĂĄllĂł Magyar Turista EgyesĂŒlet, amelynek ĂŒgyvezetƑ alelnöke lett. ÓriĂĄsi lelkesedĂ©s sel lĂĄtott neki az Ășj egyesĂŒlet fejlesztĂ©sĂ©nek, Ă©s kitartĂł munkĂĄja eredmĂ©nyekĂ©nt 1898. jĂșnius 5-Ă©n felavattĂĄk az elsƑ (fa) menedĂ©khĂĄzat DobogĂłkƑn. FĂĄradhatatlan tĂĄtrai munkĂĄssĂĄgĂĄt az Öt-tĂł katlanjĂĄban felĂ©pĂ­tett, rĂłla elnevezett TĂ©ry menedĂ©khĂĄz koronĂĄzta, amelyet 1899. augusztus 21-Ă©n nyitottak meg. FotĂł: LĂĄnczi PĂ©ter

www.turistamagazin.hu 7|

BefejezƑdtek a jelzĂ©sfestĂ©si pĂĄlyĂĄzat felĂșjĂ­tĂĄsi munkĂĄi, kezdetĂ©t vette az ellenƑrzĂ©s 2022. szeptember 1-jĂ©n lezĂĄrultak az idei jelzĂ©sfestĂ©s pĂĄlyĂĄzat keretĂ©ben zajlĂł felĂșjĂ­tĂĄsi munkĂĄk, Ă©s kezdetĂ©t vette a 2022. november elsejĂ©ig tartĂł terepi ellenƑrzĂ©s.

A megfelelƑen elvĂ©gzett munka esetĂ©n sor kerĂŒl a tel jesĂ­tĂ©si igazolĂĄs kiĂĄllĂ­tĂĄsĂĄra, majd szĂĄmla ellenĂ©ben a teljesĂ­tĂ©s dĂĄtumĂĄt követƑ 15 napon belĂŒl a munkadĂ­j kifizetĂ©sĂ©re. Ha az elvĂ©gzett munka minƑsĂ©ge maximum 10%-ban kifogĂĄsolhatĂł, az adott Ă©vi pĂĄlyĂĄzat keretĂ©ben lehetƑsĂ©g nyĂ­lik annak kijavĂ­tĂĄsĂĄra. Ha az utĂłmunka mĂ©rtĂ©ke meghaladja a 10%-ot, akkor az Ăștvonal javĂ­tĂĄ sĂĄra csak a következƑ Ă©vi pĂĄlyĂĄzatban kerĂŒl sor, egyedi megĂĄllapodĂĄssal.

FotĂł: GulyĂĄs Attila

Lapozd vĂ©gig az egyre apadĂł Velencei-tĂłrĂłl kĂ©szĂŒlt kĂ©pgalĂ©riĂĄnkat a QR-kĂłd segĂ­tsĂ©gĂ©vel! Zrt.SEFAGFotĂł:

www.turistamagazin.hu8 |

Rekordalacsonyra apadt a Velencei-tĂł Nem csoda, hogy a törtĂ©nelmi lĂ©ptĂ©kƱ aszĂĄlyban az egyik legsĂ©rĂŒlĂ©kenyebb ta vunkon is Ășjabb negatĂ­v vĂ­zĂĄllĂĄsrekordok szĂŒletnek.

MĂĄrtonMagĂłcsiFotĂł:

A PĂł folyĂł Saluzzo közelĂ©ben, 2022 jĂșliusĂĄban – FotĂł: Adobe Stock

A lelkesebb fĂŒrdƑzƑk Ă©s a vĂ­zi sportokat ƱzƑk mĂ©g kitartanak a VelenceitĂł mellett, de minden bizonnyal nem fĂŒg getlen az apokaliptikus lĂĄtvĂĄnytĂłl a vendĂ© gek szĂĄmĂĄnak megcsappanĂĄsa sem. MĂĄr össze is firkĂĄltĂĄk a kereki vĂĄrat Épphogy csak megszĂĄradt a festĂ©k a Balaton dĂ©li partjĂĄnak egyik kevĂ©sbĂ© ismert, de impozĂĄns vĂĄrromjĂĄhoz vezetƑ, Ășjonnan Ă©pĂŒlt pallĂłsoron Ă©s a pihenƑterasznĂĄl, augusz tus 9-Ă©n mĂĄr rongĂĄlĂĄsrĂłl szĂĄmolt be a kezelƑ erdĂ©szet, a SEFAG Zrt. Mint ahogy közlemĂ©nyĂŒkben Ă­rjĂĄk, az erdĂ© szet kezelĂ©sĂ©ben ĂĄllĂł terĂŒleteken sajnos gyakran elƑfordul rongĂĄlĂĄs, illegĂĄlis hulladĂ©kkihelyezĂ©s vagy Ă©ppen az alap vetƑ erdƑlĂĄtogatĂĄsi szabĂĄlyokkal ellentĂ©tes viselkedĂ©s, ezĂ©rt arra kĂ©rik az erdƑlĂĄtogatĂłkat, hogy ĂłvjĂĄk a környezetĂŒket, Ă©s mĂĄst is figyelmeztessenek a helyes viselkedĂ©sre.

EgĂ©sz EurĂłpĂĄra kihat a törtĂ©nelmi aszĂĄly A csapadĂ©khiĂĄny következtĂ©ben apadnak a folyĂłk, ha nyatlik a mezƑgazdasĂĄg, veszĂ©lyben a vĂ­z- Ă©s az ener giaellĂĄtĂĄs. Az EurĂłpai SzĂĄrazsĂĄgmegfigyelƑ IntĂ©zet (European Drought Observatory, EDO) Ășj adatai szerint EurĂłpa terĂŒletĂ©nek mintegy 45%-a esik lega lĂĄbb a talajnedvessĂ©g-hiĂĄnyt jelölƑ mĂĄsodik (narancs sĂĄrga) riasztĂĄsi fokozatba, a kontinens 15%-a – a hazai vidĂ©kek közĂŒl az Alföld jelentƑs rĂ©sze – pedig mĂĄr a legsĂșlyosabb (vörös) fokozatba kerĂŒlt. Az utĂłbbi te rĂŒleteken a szĂĄrazsĂĄg az Ă©lƑvilĂĄgban is ĂłriĂĄsi kĂĄrokat okozhat. Az elƑrejelzĂ©sek szerint a termĂ©nyhiĂĄny az egĂ©sz kontinensre kihatĂĄssal lesz. hĂ­rek A QR-kĂłdot beszkennelve olvasd el online cikkĂŒnket is, hogy miĂ©rt lenne fontos a tĂĄji lĂ©ptĂ©kƱ termĂ©szetes vĂ­zmegtartĂĄs a klĂ­mavĂĄltozĂĄs miatt egyre fokozĂłdĂł aszĂĄly elleni vĂ©dekezĂ©sben.

Az EurĂłpai UniĂłban Ă©s az EurĂłpai Szabadkereske delmi TĂĄrsulĂĄs orszĂĄgaiban (Izland, Liechtenstein, NorvĂ©gia, SvĂĄjc) engedĂ©lyezett Ă©lelmiszer-adalĂ©ka nyagok kĂłdjai az Ășgynevezett E-szĂĄmok, amelyekkel leggyakrabban feldolgozott Ă©lelmiszerek csomagolĂĄsĂĄn talĂĄlkozhatunk. Az Ă©lelmiszer-adalĂ©kanyagok termĂ© szetesek, termĂ©szetes eredetƱek Ă©s mestersĂ©gesek is lehetnek, fƑbb csoportjaikat az Ă©lelmiszer-szĂ­nezĂ©kek, az Ă©desĂ­tƑszerek, a tartĂłsĂ­tĂłszerek, az antioxidĂĄnsok, a savanyĂșsĂĄgot szabĂĄlyozĂł anyagok, a sƱrĂ­tƑk, a zselĂ©sĂ­ tƑk, a stabilizĂĄtorok, az Ă­zfokozĂłk Ă©s egyĂ©b vegyĂŒletek alkotjĂĄk. Akadnak olyan Ă©lelmiszer-adalĂ©kanyagok, amelyek az azokra Ă©rzĂ©keny fogyasztĂłk szĂĄmĂĄra nem tolerĂĄlhatĂłk, ez azonban ĂĄltalĂĄnossĂĄgban nem mondhatĂł el az E-szĂĄmmal jelölt anyagokrĂłl, amelyek között többek között az oxigĂ©n (E948), a C-vitamin (E300) Ă©s a szĂ©n-dioxid (E290) is szerepel.

FotĂł: Adobe Stock FotĂł: MagĂłcsi MĂĄrton FotĂł: GulyĂĄs Attila


mikor köszönt be a vĂ©nasszonyok nyara?

A vĂ©nasszonyok nyara – amelyet angol szĂĄsz nyelvterĂŒleteken indiĂĄn nyĂĄrnak neveznek – ĂĄltalĂĄban szeptember vĂ©gĂ©n, oktĂłber elejĂ©n köszönt be, Ă©s derĂŒlt vagy napos, kellemes hƑmĂ©rsĂ©kletƱ idƑjĂĄrĂĄsĂĄval csal mosolyt az arcunkra. Sokak szerint ez az Ƒsz legkellemesebb idƑszaka. Ha mĂĄr szĂłba kerĂŒlt az Ƒsz, most azt is megtudhatjuk, hogy mettƑl meddig tart ez az Ă©vszak. BolygĂłnk Ă©szaki fĂ©ltekĂ©jĂ©n (Ă­gy MagyarorszĂĄgon is) a csillagĂĄszati Ƒsz az Ƒszi nap-Ă©j egyenlƑsĂ©gtƑl, azaz rendszerint szeptember 23-ĂĄtĂłl a tĂ©li napfordulĂłig, jellemzƑen december 22-Ă©ig, mĂ­g a meteorolĂłgiai Ƒsz szeptember 1-Ă©tƑl november 30-ĂĄig tart.

TUDTAD, Írta:Nagy IstvánLoránd


mit jelölnek az az élelmiszeriparban?E-szĂĄmok

www.turistamagazin.hu10 | Tudtad-e?


milyen gyĂłgyvizeket palackoznak hazĂĄnkban? MagyarorszĂĄgon jelenleg fĂ©ltucatnyi, belsƑleges fel hasznĂĄlĂĄsra szĂĄnt gyĂłgyvizet hoznak forgalomba palackozva, amelyekkel nemcsak patikĂĄk, hanem Ă©lelmiszerboltok Ă©s drogĂ©riĂĄk polcain is talĂĄlkoz hatunk. A glaubersĂłt Ă©s keserƱsĂłt egyarĂĄnt jelentƑs mennyisĂ©gben tartalmazĂł Ferenc JĂłzsef Ă©s Hunyadi JĂĄnos gyĂłgyvĂ­z Budapest XI. kerĂŒletĂ©bƑl, az alkĂĄlihidrogĂ©n-karbonĂĄtos Salvus gyĂłgyvĂ­z BĂŒkkszĂ©krƑl, a kĂ©nes ParĂĄdi vĂ­z ParĂĄdsasvĂĄrrĂłl, a jĂłdos JĂłdaqua gyĂłgyvĂ­z SĂłshartyĂĄnbĂłl, a glaubersĂłs Mira gyĂłgyvĂ­z pedig TiszajenƑrƑl szĂĄrmazik. Minden gyĂłgyvĂ­z esetĂ© ben kĂŒlönösen fontos, hogy az elƑírĂĄsoknak megfele lƑen fogyasszuk, illetve gyermekek elƑl elzĂĄrva tartsuk. 
mit nevezĂŒnk aszĂĄlynak? ÁltalĂĄnossĂĄgban a tartĂłs csapadĂ©khiĂĄnyt, illetve az ehhez tĂĄrsulĂł magas hƑmĂ©rsĂ©kletet nevezzĂŒnk aszĂĄlynak, ĂĄm a fogalom meglehetƑsen komplex, Ă­gy nem meglepƑ, hogy a szakirodalomban több mint szĂĄzfĂ©le definĂ­ciĂłja lelhetƑ fel. Mi most a fƑbb aszĂĄlytĂ­pusokra fĂłkuszĂĄ lunk. MeteorolĂłgia aszĂĄlyrĂłl beszĂ©lĂŒnk, ha az ĂĄtlaghoz viszonyĂ­tva (tartĂłssĂĄg Ă©s/vagy intenzitĂĄs szempontjĂĄbĂłl) hosszĂș idejƱ, esetenkĂ©nt többhavi vagy akĂĄr többĂ©ves csapadĂ©khiĂĄny ĂĄll fenn. A hidrolĂłgiai aszĂĄly a felszĂ­ni Ă©s a felszĂ­n alatti vĂ­zkĂ©szletek hiĂĄnyĂĄt (hozamuk, vĂ­z szintjĂŒk, mennyisĂ©gĂŒk drasztikus csökkenĂ©sĂ©t) jelenti. MezƑgazdasĂĄgi aszĂĄlynak azt nevezzĂŒk, amikor nem ĂĄll rendelkezĂ©sre elegendƑ talajnedvessĂ©g egy adott (haszon)növĂ©ny igĂ©nyeinek kielĂ©gĂ­tĂ©sĂ©re, emiatt pe dig termĂ©shozam-csökkenĂ©s Ă©s minƑsĂ©gromlĂĄs lĂ©p fel. TĂĄrsadalmi-gazdasĂĄgi aszĂĄlyrĂłl akkor van szĂł, amikor a vĂ­zhiĂĄny mĂĄr meghatĂĄrozĂł (Ă©rtelemszerƱen negatĂ­v) hatĂĄssal van az egĂ©szsĂ©gre, az Ă©letminƑsĂ©gre, valamint veszĂ©lybe kerĂŒl a termelĂ©s vĂ­zellĂĄtĂĄsa. 
hol mƱködnek MagyarorszĂĄgon?Ă©rcbĂĄnyĂĄk Bakonyoszlop bauxitbĂĄnyĂĄja – egyben az utolsĂł mĂ©ly mƱvelĂ©sƱ magyar bĂĄnya – 2020-ban zĂĄrt be. ÚrkĂșt 1917-ben megnyitott mangĂĄnbĂĄnyĂĄja 99 Ă©vig mƱkö dött, mĂ­g az eplĂ©nyiben 1932 Ă©s 1975 között folyt a termelĂ©s. Az 1957-ben megindult mecseki urĂĄnĂ©rc bĂĄnyĂĄszatnak 1996-ban, a rudabĂĄnyai vasĂ©rcbĂĄnyĂĄ szatnak 1985-ben (105 Ă©vnyi mƱködĂ©st követƑen), a recski rĂ©zĂ©rcbĂĄnyĂĄszatnak 1979-ben (127 Ă©vnyi mƱ ködĂ©st követƑen), az 1952-ben megindult gyöngyöso roszi szĂ­nesfĂ©mĂ©rc-bĂĄnyĂĄszatnak (Ăłlom, cink) pedig 1986-ban ĂĄldozott le a csillaga. TehĂĄt jelenleg nem mƱködik egyetlen Ă©rcbĂĄnya sem MagyarorszĂĄgon, a helyzet azonban akĂĄr vĂĄltozhat is a jövƑben. Minden a csillagok ĂĄllĂĄsĂĄtĂłl fĂŒgg.

Fotó: Fortepan / FƐFOTÓ / Sándor

www.turistamagazin.hu 11|

FotĂł: Fortepan

Bauer

www.turistamagazin.hu12 | Ha Noszvajon vagy a közeli Egerben töltesz pĂĄr napot, remek program lehet körbenĂ©zni az aprĂłcska De la Motte kastĂ©lyban, ahol rĂłmai istensĂ©gek Ă©s barokk illĂșziĂłk között talĂĄlhatod magad. SzemfĂ©nyvesztĂ©s A De la Motte-kastĂ©ly histĂłria Írta:HidvĂ©gi Brigitta CsanĂĄdiFotĂłk: MĂĄrton

egtĂ©vesztƑ lehet, hogy zĂĄrt kapuk fogadnak ott, ahol a bejĂĄratot sej tenĂ©nk, de ez senkit ne tĂĄntorĂ­tson el: közvetlenĂŒl a kastĂ©ly mellett szĂĄlloda ĂĄll, a kettƑ között pedig összekötte tĂ©s van. BelĂ©pƑjegyet tehĂĄt a TĂŒndĂ©rkert Hotel recepciĂłjĂĄn tudsz vĂĄltani, Ă©s innen juthatsz be a kastĂ©lyba. Mehetsz egy folyosĂłn keresztĂŒl is, de ha szeretnĂ©l rĂĄhangolĂłdni a lĂĄtogatĂĄsra, mi azt javasoljuk, hogy elƑbb a cour d’honneurt, azaz a dĂ­szudvart jĂĄrd körbe, Ă©s csak utĂĄna lĂ©pj be a fƑbejĂĄraton. Itt szemĂŒgyre veheted a hangulatos „franciaker tecskĂ©t” Ă©s a kaput dĂ­szĂ­tƑ unikornisokat, ame lyek elsƑre szokatlan lĂĄtvĂĄnyt nyĂșjtanak. Nem egyedĂŒl itt lĂĄthatunk ilyesmit MagyarorszĂĄgon, a hajĂłsi Ă©rseki vadĂĄszkastĂ©ly szintĂ©n mĂĄgikus paripĂĄkkal köszönti az Ă©rkezƑket. De mĂ­g ott semmilyen magyarĂĄzat nincs az egyszarvĂșak jelenlĂ©tĂ©re, itt, Noszvajon, kettƑ is: a Szepessy Ă©s az AlmĂĄsy csalĂĄd cĂ­merĂ©ben is szerepelnek a szĂłban forgĂł, kitalĂĄlt lĂ©nyek. MindkĂ©t famĂ­lia birtokolta az Ă©pĂŒletet, utĂłbbiak közel 100 Ă©vig. M MĂĄr itt egy illĂșziĂłval talĂĄlhatjuk szemben magunkat, a mellĂ©kĂ©pĂŒleteket ugyanis derĂ©k szögnĂ©l nagyobb szögben helyeztĂ©k el a fƑ Ă©pĂŒlethez kĂ©pest. Ezzel azt a benyomĂĄst sze rettĂ©k volna kelteni, hogy a kastĂ©ly nagyobb, mint amekkora valĂłjĂĄban, Ă©s az elƑkertbƑl felfelĂ© tartĂł lĂ©pcsƑsor is ezt hivatott sugallni.

www.turistamagazin.hu 13|

A szimmetria mellett a barokk stĂ­lus egyik fƑ jellemzƑje az illĂșziĂłkeltĂ©s, amely folytatĂłdik, amikor belĂ©pĂŒnk a fogadĂłtĂ©rbe.

Senki nem lakott itt sokĂĄig De elƑbb tegyĂŒnk egy kis kitĂ©rƑt, Ă©s ismer jĂŒk meg az aprĂłcska kastĂ©ly törtĂ©netĂ©t. ÉpĂ­ tĂ©sĂ©hez bĂĄrĂł Szepessy SĂĄmuel kezdett hozzĂĄ 1775-ben, ĂĄm teljesen befejeznie nem sikerĂŒlt, mert idƑközben csĂșnyĂĄn eladĂłsodott. KĂ©ny telen volt tĂșladni az ingatlanon, rĂĄadĂĄsul ĂĄron alul, a korabeli feljegyzĂ©sek szerint 11 000 fo rintĂ©rt. VĂ©csey Anna, AlmĂĄsy Antal özvegye

FotĂł: Fortepan/Nagy KĂĄroly FotĂł: Adobe Stock

Az unikornis a Szepessybirtokos Ă©s AlmĂĄsy csalĂĄd cĂ­merĂ©ben is szerepel30Ft-os bĂ©lyeg 1987-bƑl a noszvaji kĂ©pĂ©velkastĂ©ly

Noszvajon

A II. vilĂĄghĂĄborĂștĂłl a szokĂĄsos a forgatĂłkönyv: az ingĂłsĂĄgokat elloptĂĄk, majd a kastĂ©lyt ĂĄlla mosĂ­tottĂĄk, termelƑszövetkezeti központ lett, A

freskĂłk grĂłf Antoine De la Motte francia ezredes Ă­zlĂ©sĂ©t 1900valamikorAtĂŒkrözikkastĂ©lykörĂŒl FotĂł: Fortepan/ Nagy KĂĄroly

www.turistamagazin.hu14 | vette meg, illetve annak ĂșjdonsĂŒlt fĂ©rje, grĂłf Antoine De la Motte francia ezredes. A vĂ©gsƑ simĂ­tĂĄsokat Ă©s a festĂ©st mĂĄr az Ășj tulajdonos hĂĄzaspĂĄr fejezte be. Mai alaprajzĂĄt elƑször egy 1787-es kĂ©ziratos tĂ©rkĂ©pen lĂĄthatjuk: U alakĂș Ă©pĂŒlet kĂ©tszintes fƑ histĂłria Ă©pĂŒlettel, kĂ©t mellĂ©kszĂĄrnnyal, dĂ­szkapuval. Ak koriban kĂ©t mĂĄsik mellĂ©kĂ©pĂŒlete is volt, ame lyek ma mĂĄr nincsenek meg. A belsƑ festĂ©s 1780 Ă©s 1790 között kĂ©szĂŒlt el. VĂ©csey Anna utĂĄn fiĂĄĂ©, AlmĂĄsy JĂĄnosĂ© lett a kastĂ©ly, aki ĂĄtalakĂ­ttatta, bƑvĂ­ttette, Ă©s a kastĂ©ly körĂŒl angolparkot hozott lĂ©tre, amely a mai napig megvan. Az AlmĂĄsy csalĂĄd örökösei 1869 ig birtokoltĂĄk az Ă©pĂŒle tet, majd Steinhauser IstvĂĄn egri nagykereskedƑ vette meg, aki Berta nevƱ lĂĄnyĂĄnak Ă©s vejĂ©nek, Gallasy GyulĂĄnak adta nĂĄszajĂĄndĂ©kba. A pĂĄr 1902-ig lakott itt, majd ĂĄtköltöztek az Ă©ppen elkĂ©szĂŒlt Gallasy-kastĂ©lyba, amely ma OxigĂ©n HotelkĂ©nt ismert Noszvajon. A kastĂ©lyban csak a nagymamĂĄt hagytĂĄk, aki halĂĄlĂĄig itt Ă©lt. Ekkor mĂĄr igencsak lerobbant ĂĄllapotba kerĂŒlt az Ă©pĂŒ let, a falak vizesedtek, a zsindelyezĂ©s folyamatos javĂ­tĂĄsra szorult. RenovĂĄlĂĄsra 1913-ban kerĂŒlt sor, ekkortĂłl mƱemlĂ©k az Ă©pĂŒlet.

www.turistamagazin.hu 15| vĂ©gĂŒl a Kisiparosok OrszĂĄgos SzövetsĂ©gĂ©nek ĂŒdĂŒlƑje. Ekkor tataroztĂĄk a falakat, kijavĂ­tot tĂĄk a freskĂłkat, majd 1972-ben Heves Megye TanĂĄcsa Ășjabb felĂșjĂ­tĂĄst Ă©s restaurĂĄlĂĄst vĂ©gez tetett. A kastĂ©ly mellett oktatĂĄsi intĂ©zetet Ă©pĂ­ tettek, amely ma a TĂŒndĂ©rkert Hotel.

Aurora aranyhintĂłn Ă©s Alice CsodaorszĂĄgban A közcĂ­mben szereplƑ kettƑ közĂŒl persze csak az egyik fedezhetƑ fel szĂł szerint a kastĂ©ly ban, de hogy melyik, azt hadd ĂĄruljam el kicsit kĂ©sƑbb. Az illĂșziĂłkeltĂ©s folytatĂłdik, ahogy be lĂ©pĂŒnk az elƑtĂ©rbe, amelyet hƱsölƑkĂ©nt is em legettek – a nyĂĄri melegben valĂłban kellemes itt a hƑmĂ©rsĂ©klet. Mi is szusszantunk egyet, miközben szemĂŒgyre vesszĂŒk a levelekkel ki festett elƑteret Ă©s a tölgyfĂĄbĂłl kĂ©szĂŒlt ajtĂł- Ă©s ablakkereteket, amelyek ĂĄllĂ­tĂłlag mĂ©g az erede tiek. Oldalt a schönbrunni Ă©s a versailles-i kas tĂ©ly kĂ©pe, szemben kĂ©toldalt kĂ©t lĂ©pcsƑsor vezet felfelĂ©, ezek a fejedelmi pompĂĄt szimbolizĂĄljĂĄk. Az emeleti elƑtĂ©rben aztĂĄn mintha az Alice CsodaorszĂĄgban cĂ­mƱ mesĂ©be csöppennĂ©nk, körben fura alakok bĂĄmulnak rĂĄnk kĂŒlönös barokkosan:IllĂșziĂłkeltĂ©s az elƑcsarnokot pihenniAĂ©reztetniszerettĂ©knagyobbnakvolnaparkbanislehet

www.turistamagazin.hu16 | ruhĂĄkban. Mint kĂ©sƑbb kiderĂŒlt, az Ă©rdekes kĂ© pek Zach JĂłzsef munkĂĄi, Ă©s korabeli francia ka rikatĂșrĂĄk alapjĂĄn kĂ©szĂŒltek (Ă©reztem, hogy van itt valami turpissĂĄg). Persze, semmi közĂŒk Lewis Carollhoz, valĂłjĂĄban rĂłmai istensĂ©gek Ă©pĂ­tĂ©szei formĂĄkba öntött alakjai. De la Motte grĂłf egy bƑl szimpatikus lesz – ha lenne egy kastĂ©lyom, valĂłszĂ­nƱleg Ă©n is ezeket a kĂ©peket preferĂĄlnĂĄm komor hangulatĂș falfestmĂ©nyek helyett. FölöttĂŒnk, a mennyezeti freskĂłn Aurora, a hajnal rĂłmai istennƑje vĂĄgtat paripĂĄk vontatta aranyhintĂłn ApollĂłval, a napistennel. A ked velt tĂ©mĂĄval egyĂ©bkĂ©nt a fertƑdi EsterhĂĄzykastĂ©ly dĂ­sztermĂ©ben is talĂĄlkozhatunk. Itt, a noszvaji kastĂ©lyban Kracker JĂĄnos LukĂĄcs barokk festƑmƱvĂ©sz idĂ©zte meg Guido Reni bolognai mester AurorĂĄjĂĄt. ÉrdekessĂ©g, hogy ebbƑl a terembƑl ajtĂł nyĂ­lik az angolkert felĂ©, Ă­gy errƑl az oldalrĂłl az Ă©pĂŒ let tulajdonkĂ©ppen egyszintesnek hat. De mi most nem erre megyĂŒnk, hanem tovĂĄbblĂ©pĂŒnk a dĂ­szterembe, a kastĂ©ly legnagyobb fogadĂł helyisĂ©gĂ©be, amelyet ĂŒnnepekkor hasznĂĄl tak. VidĂĄm szĂ­nei jĂłl passzolhattak az egykor histĂłria

A belsƑ festĂ©s 1780 Ă©s 1790 között kĂ©szĂŒlt el egyszintesnekHĂĄtulrĂłl tƱnik a valĂłjĂĄban kĂ©tszintes Ă©pĂŒlet

A madaras szobĂĄrĂłl pĂ©ldĂĄul informĂĄciĂłs tĂĄbla nĂ©lkĂŒl is sejthetƑ, hogy valĂłszĂ­nƱleg hölgyek hasznĂĄlhattĂĄk.

A falakon egzotikus madarak sokasĂĄga repked, ĂĄbrĂĄzolĂĄsuk az ÚjvilĂĄg felfe dezĂ©sĂ©vel jött divatba. Lieb Antal munkĂĄi, aki 18. szĂĄzadi francia metszetek alapjĂĄn dolgo zott. A kovĂĄcsoltvas csillĂĄr Ă©s a kandallĂł eredeti.

A mĂĄsik irĂĄnyban az egykori vadĂĄszterembe jutunk, amelyet termĂ©szetesen a fĂ©rfiak hasz nĂĄltak, kis szalon is tartozott hozzĂĄ. Egy kor trĂłfeĂĄk Ă©s fegyverek dĂ­szĂ­tettĂ©k. Ma egy A szobĂĄbanrĂłmai csĂĄszĂĄrdĂ©sekbenablakmĂ©lyeazportrĂ©k dĂ­szelegnek Zach JĂłzsef korabeli alapjĂĄnkarikatĂșrĂĄkfranciafestettemegezeketafuraportrĂ©kat

A díszterem a fogadóhelyiségelegnagyobbkastély

www.turistamagazin.hu 17| itt tartott mulatsĂĄgok, koncertek, elƑadĂĄsok hangulatĂĄhoz. Azt rebesgetik, anno mĂ©g DĂ©rynĂ© SzĂ©ppataki RĂłza is fellĂ©pett a te remben. A mennyezeti freskĂłn a bor istene, Bacchus, puttĂłk, borozĂł hölgyek Ă©s a rĂ©szeg NoĂ© jelennek meg. MĂ©g több mitolĂłgia Balra a rĂłmai szobĂĄnak elnevezett terem nyĂ­ lik, fent PĂĄn tart szƑlƑindĂĄn egy kecskĂ©t, az ablakmĂ©lyedĂ©sekben rĂłmai csĂĄszĂĄrportrĂ©k Ă©s hadi jelvĂ©nyek lĂĄthatĂłk. ÉrdekessĂ©g, hogy az empire kĂĄlyha eredeti, a szalon bĂștorzata azon ban EgerbƑl szĂĄrmazik. Ezek az informĂĄciĂłk azonban csak akkor derĂŒlnek ki, ha a recepciĂłn elkĂ©rjĂŒk a rövidke vezetƑpapĂ­rt, illetve ha elol vassuk a lent elhelyezett tĂĄblĂĄkat. A termekben nincsenek informĂĄciĂłs tĂĄblĂĄk, Ă©s hĂ©tköznap csak vezetĂ©s nĂ©lkĂŒl tudjuk e tereket lĂĄtogatni. EzĂ©rt jĂł ötlet lehet, ha elƑzƑleg vagy utĂłlag elolvassuk, hogy mit lĂĄtunk, illetve lĂĄttunk a kiĂĄllĂ­tĂĄson.

www.turistamagazin.hu18 | histĂłria

BelĂ©pƑárak FelnƑttjegy: 1500 Ft KedvezmĂ©nyes jegy (diĂĄkoknak, nyugdĂ­jasoknak): 1000 Ft SĂ©tajegy a parkba: 500 Ft NyitvatartĂĄs Mindennap: 10.00 – 16.30 Hasznos informĂĄciĂłk kortĂĄrs festƑ munkĂĄit lehet itt megnĂ©zni, a sarokban elhelyezkedƑ kis szobĂĄban pedig egy vĂĄndorkiĂĄllĂ­tĂĄs lĂĄthatĂł 17–19. szĂĄzadi arisz tokrata gyerekportrĂ©k digitĂĄlis mĂĄsolataival. A kiĂĄllĂ­tĂłk szĂĄndĂ©ka az volt, hogy Ă©rzĂ©kel tessĂ©k, „az egykori neves törtĂ©nelmi szemĂ© lyisĂ©geink gyermekkĂ©nt ugyanolyan szeretetre mĂ©ltĂłak Ă©s jĂĄtĂ©kosak voltak, mint mai gyer mekeink”, legalĂĄbbis ez olvashatĂł a szobĂĄban kifĂŒggesztett tĂĄblĂĄn. KĂĄrtyaasztallĂĄ alakĂ­thatĂł sakkasztalkĂĄt helyeztek el mellette, Ă©rdekessĂ©g, hogy ez szintĂ©n a kastĂ©ly eredeti bĂștorzatĂĄhoz tartozott, Ă©s az urak egyik fƑ kikapcsolĂłdĂĄsĂĄt reprezentĂĄlja.

A kastĂ©lyhoz egy közel 10 hektĂĄros kert is tar tozik, amelynek 3-3,5 hektĂĄros rĂ©sze angolpark. Hajdan nĂ©hĂĄny szobor is ĂĄllhatott itt, mert elƑ kerĂŒlt nĂ©hĂĄny kƑtöredĂ©k. SĂ©tautak 1810-tƑl ve zetnek a kertben. Nagy bĂĄnatunkra tĂĄjĂ©koztatĂł tĂĄblĂĄkat itt sem talĂĄlunk, Ă­gy csak tippelni tu dunk, hogy a romos Ă©pĂŒletek egyike a hajdani kĂĄpolna lehetett, a terasz pedig talĂĄn ugyan az, amelyet egykor AlmĂĄsy JĂĄnos Ă©s felesĂ©ge alakĂ­ttatott ki. Egykor madĂĄrhĂĄz Ă©s ĂŒveghĂĄz is ĂĄllt a parkban. 1945 utĂĄn teljesen elvadult a kert, amelyet az 1970-es Ă©vekben revitalizĂĄltak. ÁllĂ­tĂłlag az Ă©pĂŒleteket is felĂșjĂ­tottĂĄk ekkor, de sajnos mĂĄra ennek nem sok nyoma maradt rĂĄfĂ©rneAzmellettelangolpark3KörĂŒlbelĂŒlhektĂĄronterĂŒlakastĂ©lyudvarraegy alapos felĂșjĂ­tĂĄs

KĂ©t Ă©ve, 2020 nyarĂĄn vezettĂŒk be a napidĂ­jas bĂ©rlĂ©si konstrukciĂłt, amelynek köszönhetƑen immĂĄr Budapest hatĂĄrĂĄt elhagyva, akĂĄr hĂĄ romnapos kirĂĄndulĂĄsra is hasznĂĄlhatĂłk a MOL LIMO flottĂĄjĂĄnak autĂłi. Ügyfeleinknek több sem kellett, rögtön elindultak a nĂ©pszerƱ

MOL Limo-val vidĂ©kre is MĂĄr több mint nĂ©gy Ă©ve hasznĂĄlhatjĂĄk ĂŒgyfeleink autĂłmegosztĂł szolgĂĄlta‑ tĂĄsunkat, a MOL LIMO t Budapesten. MĂĄra 450 autĂł talĂĄlhatĂł flottĂĄnkban, ame‑ lyekkel ĂŒgyfeleink mĂĄr a fƑvĂĄros hatĂĄrait is bĂĄtran elhagyhatjĂĄk, Ă­gy hasznĂĄla‑ tuk vidĂ©ki kirĂĄndulĂĄsokhoz is jĂł megoldĂĄs lehet. A

TermĂ©szetesen volt, aki ennĂ©l is nagyobb tĂĄvon vette igĂ©nybe a MOL LIMO szolgĂĄltatĂĄsĂĄt, Ă©s a magyar–romĂĄn–ukrĂĄn hatĂĄr mellĂ©, a BudapesttƑl 293 kilomĂ©terre talĂĄlhatĂł Garbolcra utazott.

Ha valaki kĂŒlföldre utazik, akkor is Ă©rdemes a MOL LIMO-t vĂĄlasztania, hiszen a LIMO dedikĂĄlt parkolĂłhelyekkel rendelkezik a Liszt Ferenc Nemzetközi RepĂŒlƑtĂ©ren. (x) PrĂłbĂĄld ki te is a MOL LIMO-t! RĂ©szletek a www.mollimo.hu oldalon.

MOL az elsƑk között indĂ­totta el autĂłmegosztĂł szolgĂĄltatĂĄsĂĄt Budapesten, a hagyomĂĄnyos au tĂłk hasznĂĄlata mellett több tĂ­zezer ĂŒgyfĂ©l nĂĄlunk kerĂŒlt kapcsolatba Ă©s barĂĄtko zott meg az elektromos autĂłzĂĄssal. RĂĄadĂĄsul nemcsak a vĂĄrosi közlekedĂ©sben, hanem a kör nyezetvĂ©delemben betöltött szerepĂŒnk is meg kĂ©rdƑjelezhetetlen, hiszen egy közössĂ©gi autĂł megosztĂĄsban hasznĂĄlt autĂł ĂĄltalĂĄnossĂĄgban 5–10, nagyrĂ©szt kihasznĂĄlatlan autĂłt vĂĄlt ki, Ă­gy 2000–4500 parkolĂłhelyet szabadĂ­tottunk fel Budapest utcĂĄin. Mindemellett a LIMO flottĂĄjĂĄnak elektromos tagjai az ĂŒveghĂĄzha tĂĄsĂș gĂĄzok kibocsĂĄtĂĄsĂĄnak csökkentĂ©sĂ©hez is FlottĂĄnkbanhozzĂĄjĂĄrulnak.jelenleg

www.turistamagazin.hu 19| PromĂłciĂł

vidĂ©ki turisztikai cĂ©lpontok felfedezĂ©sĂ©re, jellemzƑen a Balatonra, a Dunakanyarba, a Velencei-tĂłhoz, Debrecenbe, Szegedre Ă©s Szolnokra.

14 kĂŒlönbözƑ autĂłtĂ­ pus talĂĄlhatĂł, az elektromostĂłl a benzinesig, a vĂĄrosi, kis, kĂ©tszemĂ©lyes autĂłtĂłl a prĂ©mium kategĂłriĂĄsig, valamint a költözĂ©shez is ideĂĄlis kishaszongĂ©pjĂĄrmƱtƑl kezdve minden felhasz nĂĄlĂłi igĂ©nyre van vĂĄlaszunk. A jĂĄrmƱvek közĂŒl a benzines Kia Picanto a legnĂ©pszerƱbb, mĂ­g az elektromos autĂłt kedvelƑ ĂŒgyfeleink jellemzƑen a Hyundai Kona mellett teszik le a voksukat.

Az aszĂĄlyos Ă©vek nem kĂ­mĂ©lik a vadnövĂ©nyeket sem, vannak azonban igazi tĂșlĂ©lƑk, amelyekre mĂ©g nagy szĂĄrazsĂĄgban is szĂĄmĂ­thatunk, egĂ©szen kora Ƒszig. A szĂ©lsƑsĂ©geket is elviselƑ, de finom gyomokbĂłl, gyakori vadgyĂŒmölcsökbƑl ajĂĄnlunk egyszerƱen elkĂ©szĂ­thetƑ, pĂ©nztĂĄrcakĂ­mĂ©lƑ Ă©teleket.

TĂșlĂ©lƑk tĂĄnyĂ©rban

www.turistamagazin.hu20 |

Gyomok a

Gasztro Írta Ă©s fotĂłk: DĂ©nes Andrea

Ezeket mĂĄr gyƱjthetjĂŒk lekvĂĄrnak, teĂĄnak, aszalĂĄsra vagy mĂĄs cĂ©lra. FƱszerkĂ©nt is kivĂĄlĂłak

www.turistamagazin.hu 21|

A sokfelĂ© elterjedt, kertekbƑl is szinte kiirthatatlan fel futĂł komlĂł (Humulus lupulus) szeptemberben hozza A porcsin egy igazi tĂșlĂ©lƑ

A kövĂ©r porcsin (Portulaca oleracea) igazi nyĂĄri tĂșlĂ©lƑ, egĂ©szen kora Ƒszig elĂ©rhetƑ, Ă©s egyre nĂ©pszerƱbb gyom zöldsĂ©gnek szĂĄmĂ­t, Ă­gy nĂ©hol mĂĄr vĂĄsĂĄrolhatunk is belƑ le. A legmostohĂĄbb Ă©lƑhelyeken is megjelenhet, jĂłl bĂ­rja a hƑsĂ©get Ă©s a szĂĄrazsĂĄgot, ezĂ©rt nagy kĂĄnikulĂĄban Ă©s aszĂĄly idejĂ©n is kereshetjĂŒk. Szeret vetemĂ©nyeskertekbe gyomkĂ©nt betelepĂŒlni. AprĂł, csepp alakĂș, hĂșsos levelei lĂ©dĂșsak, enyhĂ©n savanykĂĄs, picit sĂłs Ă­zƱek. ElfekvƑ haj tĂĄsai akĂĄr hatalmasra nƑhetnek, ez esetben zsenge szĂĄrai spĂĄrgaszerƱen is fogyaszthatĂłk. ÁsvĂĄnyi anyagokban, C- Ă©s E-vitaminban gazdag növĂ©ny. A forrĂĄsok sze rint bĂ©ta-karotint, ω−3 zsĂ­rsavakat Ă©s antioxidĂĄnsokat is szĂĄmottevƑ mennyisĂ©gben tartalmaz. Minden erĂ© nye ellenĂ©re fogyasztĂĄsĂĄt nem szabad tĂșlzĂĄsba vinni, mert hashajtĂł hatĂĄsa is ismert, fokozza a gyomor- Ă©s a bĂ©lmozgĂĄst. Nyersen Ă©s fƑzve egyarĂĄnt kĂ©szĂ­thetjĂŒk, salĂĄtĂĄkba, fƑzelĂ©kekbe, levesekbe tehetƑ. SavanyĂ­thatĂł, akĂĄr ecetesen, akĂĄr tejsavasan erjesztve vagy kovĂĄszos zöldsĂ©gkĂ©nt is, magĂĄban vagy uborka, esetleg mĂĄs zöld sĂ©ggel tĂĄrsĂ­tva. Szennyezett Ă©s trĂĄgyĂĄzott helyeken ne gyƱjtsĂŒk, kisgyerekeknek ne adjuk!

Szeder és csalån Vadkörte és vadmenta

Az extrĂ©m tĂșlĂ©lƑ

Mindig szĂĄmĂ­thatunk rĂĄjuk A kaszĂĄlt rĂ©teken Ă©s erdƑszĂ©leken Ășjra Ă©s Ășjra friss haj tĂĄsokat hoz több szapora, ehetƑ vadzöldsĂ©g is, köztĂŒk termĂ©szetesen a csalĂĄn Ă©s a pongyola pitypang friss, fiatal leveleire mindig szĂĄmĂ­thatunk. Gyakori vadgyĂŒmölcse ink közĂŒl kora Ƒsszel Ă©rik a hĂșsos som, Ă©s a vadkörtĂ©k is kezdenek Ă©rni. Pirosodik a galagonya Ă©s a csipkebo gyĂł, de mĂ©g lehet kĂ©sƑn Ă©rƑ vadszedrekkel is talĂĄlkozni.

Csalånos zöld borscs

Gasztro

LĂłmentĂĄs-gyĂŒmölcsös pezsgƑital HozzĂĄvalĂłk: nĂ©hĂĄny szĂ©p lĂłmentahajtĂĄs, pĂĄr szem Ă©des gyĂŒmölcs (szeder, vadkörte, barack, szilva, szƑlƑ). ElkĂ© szĂ­tĂ©s: egy szĂ©lesebb szĂĄjĂș, literes ĂŒvegbe aprĂłra vĂĄgott vagy kissĂ© megtört Ă©des gyĂŒmölcsöt teszĂŒnk, kb. 2 ujjnyi mennyisĂ©g legyen az ĂŒveg aljĂĄn. PĂĄr szĂĄl lĂłmentĂĄt, œ cit rom levĂ©t vagy 1-2 evƑkanĂĄl gyĂŒmölcsecetet, 1-4 ek. cukrot, csipet sĂłt, 1 kibontott kapszulĂĄnyi probiotikumot vagy pĂĄr kanĂĄl joghurtsavĂłt (kicsepegtetve a joghurtbĂłl) adunk mĂ©g hozzĂĄ. Az ĂŒveg nyakĂĄig felöntjĂŒk klĂłrmentes vĂ­zzel, majd csavaros kupakkal lezĂĄrjuk. Meleg, ĂĄrnyĂ©kos helyen hagyjuk elindulni az erjedĂ©st. A citromot, a gyĂŒ mölcsöket Ă©s a mentĂĄt egy-mĂĄsfĂ©l nap mĂșlva kivesszĂŒk belƑle, Ă©s a tiszta, leszƱrt levet erjesztjĂŒk tovĂĄbb. 2-4 nap alatt buborĂ©kosra erjed. LehƱtve fogyasztjuk.

www.turistamagazin.hu22 |

HozzĂĄvalĂłk: 20 dkg blansĂ­rozott csalĂĄn, 1 nagyobb sĂĄrgarĂ©pa lereszelve, pĂĄr szem kockĂĄra vĂĄgott burgonya, 1 kockĂĄra vĂĄgott, kisebb salĂĄtacukkini, 4-5 kemĂ©nyre fƑtt tojĂĄs, 1 gerezd fokhagyma, 1 kockĂĄra vĂĄgott, kisebb vöröshagyma, 1 ek. olaj. FƱszerek: sĂł, Ƒrölt bors, eset leg friss kapor vagy zamatos turbolya. SavanyĂ­tĂĄshoz fermentĂĄlt/kovĂĄszos uborka leve vagy mĂĄs savanyĂ­tĂł szĂŒksĂ©ges. ElkĂ©szĂ­tĂ©s: a hagymĂĄkat olajon ĂŒvegesre pirĂ­tjuk, majd hozzĂĄadjuk a felkockĂĄzott burgonyĂĄt, fel öntjĂŒk vĂ­zzel, esetleg hĂșsleveslĂ©vel, majd fƱszerezzĂŒk. Ha a burgonya fĂ©lig mĂĄr megfƑtt, hozzĂĄadjuk a többi zöldsĂ©gnövĂ©nyt. KĂ©szre fƑzzĂŒk, savanyĂ­tjuk, kemĂ©nyre fƑtt tojĂĄssal Ă©s friss zöldfƱszerekkel tĂĄlaljuk. tobozszerƱ virĂĄgzatait. RĂ©gen gyakran tettĂ©k, de ma is egyre többen teszik a kovĂĄszhoz a komlĂłvirĂĄg fƑzetĂ©t. Jellegzetesen kesernyĂ©s aromĂĄjĂĄval Ă­zesĂ­ti Ă©s egyben tartĂłsabbĂĄ is teszi a kisĂŒlt kenyeret. A komlĂłvirĂĄg zat elsƑsorban nyugtatĂł hatĂĄsĂĄrĂłl ismert, de Ă©rdemes gasztronĂłmia cĂ©lokra is szĂĄrĂ­tani belƑle. A vadon Ă©lƑ mentĂĄk közĂŒl a szĂĄrazsĂĄgot jĂłl bĂ­rĂł, igen gyakori faj a szĂŒrkĂ©n molyhos levelƱ lĂłmenta (Mentha longifolia). KaszĂĄlĂĄsok utĂĄn is Ășjra Ă©s Ășjra kihajt, akĂĄr kĂ©sƑ Ƒszig, Ă­gy bĂĄtran kereshetjĂŒk szeptemberben is. Jellegzetes, erƑs aromĂĄi miatt csak kis mennyisĂ©gben Ă©rdemes fƱszerkĂ©nt hasznĂĄlni. Áztatott, hideg italok ban, teĂĄkban, termĂ©szetes erjesztĂ©sƱ szĂ©nsavas ĂŒdĂ­tƑk ben egyarĂĄnt nagyon finom. 

paradicsomsalĂĄtaPorcsinos-fetĂĄs HozzĂĄvalĂłk: kövĂ©rporcsinlevelek Ă©s -hajtĂĄscsĂșcsok, pĂĄr szem lĂ©dĂșs paradicsom, 1 ki sebb feta felkockĂĄzva, pĂĄr sze let aprĂłra vĂĄgott lila hagyma. ElkĂ©szĂ­tĂ©s: a paradicsomot kockĂĄkra vagy szeletekre vĂĄg juk, összekeverjĂŒk a kövĂ©r por csin leveleivel Ă©s hajtĂĄscsĂșcsa ival, a hagymĂĄval Ă©s a fetĂĄval, vĂ©gĂŒl råöntjĂŒk a paradicsom vĂĄgĂĄs közben keletkezƑ levĂ©t is.

www.turistamagazin.hu 23|

Szedres pite HozzĂĄvalĂłk 1 közepes mĂ©retƱ tepsihez: TĂ©szta: 300 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, 1 to jĂĄssĂĄrgĂĄja, csipet sĂł, 1 citrom reszelt hĂ©ja, 1 csomag vanĂ­liĂĄs cukor, œ csomag sĂŒtƑpor. TöltelĂ©k: erdei szeder, amennyi fĂ©lig kitölti a tepsit. ÉdesĂ­tĂ©s Ă­zlĂ©s szerint, csipet sĂł, citromhĂ©j, vanĂ­liĂĄs cukor, 1 csomag vanĂ­liĂĄs pudingpor. ElkĂ©szĂ­tĂ©s: a tĂ©szta hozzĂĄvalĂłit összegyĂșrjuk, majd hƱtƑbe tesszĂŒk egy-kĂ©t ĂłrĂĄra. EzutĂĄn a tĂ©sztĂĄt kĂ©t rĂ©szre osztva a tepsibe nyĂșjtjuk, felĂ©t az aljĂĄba, felĂ©t a töltelĂ©k tetejĂ©re. Ha a töltelĂ©k tĂșl lĂ©dĂșs, egy kanĂĄl aprĂł zabpelyhet is szĂłrunk a töltelĂ©k alĂĄ, majd a szedertöltelĂ©ket elegyengetjĂŒk. RĂĄtesszĂŒk a felsƑ lapot, amelyet villĂĄval megszurkĂĄlunk. ElƑ melegĂ­tett sĂŒtƑben, 180 fokon 30-40 percig sĂŒtjĂŒk. CsalĂĄnos karfiolgolyĂłk pitypangos salĂĄtĂĄval HozzĂĄvalĂłk: 60 dkg karfiol, 10 dkg csalĂĄnhajtĂĄscsĂșcs, 10 dkg kemĂ©ny sajt, 1 tojĂĄs, 1 kisebb vöröshagyma, 2 ge rezd fokhagyma, 2 ek. zabpehely, 1 ek. teljes kiƑrlĂ©sƱ liszt, sĂł, bors Ă­zlĂ©s szerint. A panĂ­rozĂĄshoz liszt, tojĂĄs Ă©s zsemlemorzsa, olaj a sĂŒtĂ©shez, valamint pitypanglevelek Ă©s szezonĂĄlis zöldsĂ©gek a salĂĄtĂĄhoz. ElkĂ©szĂ­tĂ©s: a karfiolt kĂ© ses darĂĄlĂłban durva morzsĂĄsra darĂĄljuk. A csalĂĄnt blansĂ­ rozzuk, aprĂłra vĂĄgjuk. SerpenyƑben, kis olajon, fĂ©lpuhĂĄra pirĂ­tjuk a karfiolt, majd a csalĂĄnt hozzĂĄadva azt is puhĂĄra pirĂ­tjuk. Ha kihƱltek, hozzĂĄkeverjĂŒk a többi hozzĂĄvalĂłt. Vizes kĂ©zzel golyĂłkkĂĄ formĂĄzzuk, a golyĂłkat panĂ­rozzuk, majd bƑ olajban kisĂŒtjĂŒk. A pitypangleveleket pĂĄr ĂłrĂĄra hideg vĂ­zbe ĂĄztathatjuk, majd Ă­zlĂ©s szerinti mĂĄs zöldsĂ©gek kel salĂĄtĂĄt keverĂŒnk belƑlĂŒk. MajonĂ©zbƑl Ă©s tejfölbƑl sĂłval, borssal, pici Ă©desĂ­tĂ©ssel kĂ©szĂ­tĂŒnk salĂĄtaöntetet, amely a karfiolgolyĂłk mĂĄrtogatĂłja is lehet egyben.

Ez a nyĂĄr megmutatta mĂ©g a legszkeptikusabbak szĂĄmĂĄra is, hogy a klĂ­mavĂĄltozĂĄs nem a tĂĄvoli jövƑben Ă©rkezik majd, hanem mĂĄr nagyon is itt van. A nagyvĂĄrosokban kĂŒlönösen Ă©rezhetƑ mindez, Ă©pp ezĂ©rt, ha szeretnĂ©nk, hogy a magunk körĂ© emelt betondzsungelek tovĂĄbbra is Ă©lhetƑk maradjanak, komoly vĂĄltozĂĄsokra van szĂŒksĂ©g. És sok sok vĂĄrosi fĂĄra.

Mit adnak nekĂŒnk a tudĂĄstĂĄr Ă©s mit teszĂŒnk

Írta: Tóth Judit Fotók:Magócsi Márton

www.turistamagazin.hu24 |

fĂĄk, mi Ă©rtĂŒk?

www.turistamagazin.hu 25|

vĂĄrosi

Multifunkciós segítƑk

Egy közepĂ©nnagyvĂĄrosnincs könnyƱ Ă©lete a fĂĄknak, nem is minden faj kĂ©pes tĂșlĂ©lni ilyen közöttviszonyok

www.turistamagazin.hu26 | udĂĄn az ErzsĂ©bet hĂ­d lĂĄbĂĄnĂĄl ĂĄll egy gyönyörƱ, nagy platĂĄn. 120 Ă©ves biztos elmĂșlt mĂĄr. Akko ra, mint a mellette ĂĄllĂł Ă©pĂŒletek, ĂĄrnyĂ©kĂĄban a nevĂ©t viselƑ, hangulatos sörözƑ összes vendĂ©ge elfĂ©r. Ha erre jĂĄrok, mindig megcsodĂĄlom, egyszerƱen jobb kedvem lesz attĂłl, ha lĂĄtom, Ă©s gondolom, nem vagyok ezzel egyedĂŒl. EgyĂ©bkĂ©nt csoda, hogy ez a fa mĂ©g mindig itt van, az elmĂșlt szĂĄz Ă©vben ugyanis a vĂĄrosnak ez a rĂ©sze alaposan megvĂĄltozott, ez a fa azonban tĂșlĂ©lte a hĂĄborĂșt, a hĂ­dĂ©pĂ­tĂ©st, Ă©s ma is itt van velĂŒnk. Mindeközben pedig – azon tĂșlmenƑen, hogy puszta lĂ©tĂ©vel is örö met okoz nekĂŒnk – Ă©lƑ- Ă©s bĂșvĂłhelyet jelent sok vĂĄroslakĂł ĂĄllatnak, Ă©s a levegƑért is sokat tesz. BecslĂ©sek szerint egy ilyen idƑs fa Ă©vente 100 kilogramm oxigĂ©nt termel, több szĂĄz ki logramm port szƱr ki, valamint több ezer liter vizet pĂĄrologtat el, hƱsĂ­tve a környezetĂ©t.

RadĂł DezsƑ, a FƐKERT Ă©s a magyar környe zetvĂ©delem emblematikus alakja Ășgy becsĂŒlte, hogy egy 50 Ă©ves fa egy vegetĂĄciĂłs ciklus alatt 68,75 kilogramm szĂ©n-dioxidot köt meg, il letve 50 kilogramm oxigĂ©nt termel, amely mennyisĂ©g megegyezik egy ember egyĂ©ves oxigĂ©nszĂŒksĂ©gletĂ©vel.

Az ErzsĂ©bet hĂ­d budai hĂ­dfƑjĂ©nek közelĂ©ben ĂĄllĂł, gyönyörƱ platĂĄn sok tĂșlĂ©lt,mindentĂ©ssok mindenrƑl tudna mesĂ©lni

tudĂĄstĂĄr B

A Föld lakĂłinak 57%-a vĂĄrosokban Ă©l, EurĂłpĂĄ ban pedig mĂ©g ennĂ©l is magasabb, az EU-ban 75%, hazĂĄnkban pedig 72% ez az arĂĄny. Ab ban, hogy a nagyvĂĄrosok a jövƑben is Ă©lhetƑk maradjanak, a fĂĄk sokat tudnak segĂ­teni, hisz a lĂ©gszennyezĂ©s mĂ©rsĂ©klĂ©sĂ©ben Ă©s az egyre fo kozĂłdĂł nyĂĄri forrĂłsĂĄg elleni kĂŒzdelemben is nagy szerepĂŒk van.

A lĂ©gszennyezƑ anyagok egy rĂ©szĂ©t a fĂĄk Ă©s mĂĄs növĂ©nyek levelei szƱrik ki a levegƑbƑl. A parĂĄnyi porszemcsĂ©k (a hozzĂĄjuk tapadĂł kĂĄros anyagokkal egyĂŒtt) leĂŒlepednek a leve leken, aztĂĄn ha jön az esƑ, a vĂ­z lemossa ezt a rĂ©teget, majd az Ă©lƑ szƱrƑ Ășjra mƱködĂ©sbe lĂ©p. Egyes becslĂ©sek szerint egy 50 Ă©ves fa egy Ă©v alatt 405 kilogramm szennyezĂ©st kĂ©pes kiszƱr ni. De ez nem minden.

A fĂĄknak Ă©pp ezĂ©rt kĂŒlönösen nagy jelentƑ sĂ©gĂŒk van abban, hogy csökkentsĂ©k az egyre forrĂłbbĂĄ vĂĄlĂł vĂĄrosok hƑmĂ©rsĂ©kletĂ©t. A fĂĄk ĂĄrnyat adĂł lombjuk mellett a pĂĄrologtatĂĄssal kĂ©pesek mĂ©rsĂ©kelni a hƑsĂ©get, egy forrĂł nyĂĄri napon egy nagyobb fa akĂĄr 80-100 liter vizet is pĂĄrologtat, környezetĂ©ben pedig nemcsak kellemesebbnek Ă©rezzĂŒk a hƑmĂ©rsĂ©kletet, de a levegƑ pĂĄratartalma is 5-6%-kal magasabb, mint a fĂĄtlan belvĂĄros közepĂ©n.

A nagyvĂĄrosban ĂĄllandĂłan kĂ©szenlĂ©tben kell lennĂŒnk, ezĂ©rt a vegetatĂ­v idegrendszer is mĂĄs kĂ©pp viselkedik, mint a termĂ©szetben. MĂ­g Ă©v ezredekkel ezelƑtt csak nĂ©hanap kellett szem beszĂĄllni egy rĂĄnk tĂĄmadĂł ragadozĂłval, most minden ĂĄldott hĂ©tköznap szĂĄmtalan akadĂĄlyon kell ĂĄtkĂŒzdeni magunkat. BĂĄr kardfogĂș tigrisek nem fenik a fogukat rĂĄnk, a reggeli dugĂł is elĂ©g

A fĂĄk a nagyvĂĄrosi zajok csökkentĂ©sĂ©ben is szerepet jĂĄtszanak, ami szintĂ©n nagy segĂ­tsĂ©g, mivel öt eurĂłpai lakos közĂŒl legalĂĄbb egy az egĂ©szsĂ©gre kĂĄros mĂ©rtĂ©kƱnek tekinthetƑ zaj szennyezĂ©sben Ă©l, aminek szĂĄmos negatĂ­v kö vetkezmĂ©nye lehet. Árnyas menedĂ©k betondzsungelbena

www.turistamagazin.hu 27|

A fåk tåsukkalpårologdeutcåkat,teszikhangulatosabbånemcsakaztereket,årnyékukkal,ta hƱtenek is

A beĂ©rkezƑ napsugĂĄrzĂĄs hƑje elrak tĂĄrozĂłdik az utak, terek aszfaltjĂĄban, az Ă©pĂŒle tek falaiban, Ă©jjel aztĂĄn ezek a felĂŒletek ontjĂĄk magukbĂłl a hƑt, melegĂ­tve a felszĂ­ni lĂ©grĂ©teget, amely Ă­gy Ă©jszakĂĄra sem tud lehƱlni, ĂĄlmatlan Ă©jszakĂĄkat okozva ezzel sok vĂĄroslakĂłnak.

A fĂĄk lĂĄtvĂĄnya a hangulatunkat is javĂ­tja

Mivel a telepĂŒ lĂ©seken a leggyakrabban hasznĂĄlt anyagok, a beton, az aszfalt, a tĂ©rkƑ jĂłval több sugĂĄrzĂĄst nyelnek el, mint a növĂ©nyzet, a belvĂĄrosban a hƑmĂ©rsĂ©klet Ă©rezhetƑen magasabb, mint a kĂŒl vĂĄrosban.

KimutattĂĄk, hogy a növĂ©nyzettel borĂ­tott te rĂŒleteken ĂĄtlagosan akĂĄr 2,5 fokkal is alacso nyabb lehet a hƑmĂ©rsĂ©klet, de bizonyos ese tekben akĂĄr 10 fokos kĂŒlönbsĂ©geket is lehet mĂ©rni a hƑszigetek Ă©s a növĂ©nyzettel borĂ­tott terĂŒletek között.

A nagyvĂĄrosok lakĂłi szĂĄmĂĄra a forrĂł nyarak mĂ©g az ĂĄtlagnĂĄl is nehezebbek, „köszönhetƑen” a vĂĄrosihƑsziget-jelensĂ©gnek.

Egyre atovåbbeztöbbnyarak,gebbekmeleaegyrealégkondi,azonbanfokozzafelmelegedést

És ezĂ©rt van szĂŒksĂ©gĂŒnk a termĂ©szetre, amely ellensĂșlyozni tudja a nagyvĂĄrosi stresszt. Eh hez nem kell feltĂ©tlenĂŒl a hegyekig, az erdƑkig rohannunk, nincs is erre mindig lehetƑsĂ©gĂŒnk, az is segĂ­t, ha a vĂĄrosi környezetben minĂ©l több fa, minĂ©l több zöld vesz körĂŒl bennĂŒnket.

A termĂ©szet jĂłtĂ©kony hatĂĄsait ma mĂĄr tudo mĂĄnyos kutatĂĄsok is igazoljĂĄk. MegĂĄllapĂ­tot tĂĄk pĂ©ldĂĄul, hogy azok a betegek, akik kĂłrhĂĄ zi ĂĄgyukbĂłl parkra vagy erdƑre lĂĄttak, sokkal gyorsabban felĂ©pĂŒltek, mint azok, akik pĂ©ldĂĄul egy szĂŒrke hĂĄzfalra.

A kanadai TorontĂłban egy 31 ezer fƑ bevonĂĄ sĂĄval zajlott, kĂ©rdƑíves kutatĂĄs sorĂĄn kiderĂŒlt, hogy azok, akik fĂĄkkal, parkokkal körĂŒlölelt lakĂłtömbökben Ă©ltek, pĂ©ldĂĄul keringĂ©si rend szerĂŒket Ă©s anyagcserĂ©jĂŒket tekintve jobb ĂĄl lapotban voltak, mint azok, akik sivĂĄr, szĂŒrke környezetben laktak.

nagy terhelĂ©st rĂł az idegeinkre. A bennĂŒnket Ă©rƑ folyamatos stressz felborĂ­tja az idegrend szer egyensĂșlyĂĄt, folyamatosan ugrĂĄsra kĂ©sz ĂĄllapotban vagyunk, Ă©s a szervezet egyre keve sebb lehetƑsĂ©get kap a pihenĂ©sre, feltöltƑdĂ©sre.

www.turistamagazin.hu28 |

tudĂĄstĂĄr

Egy szerepĂŒkfĂĄknakebbenközelsĂ©gĂ©t,termĂ©szetĂ©rezzĂŒkfontos,kĂŒlönösenvĂĄrosbannagyhogyaĂ©savĂĄrosiĂłriĂĄsivan AdobeFotĂłk: Stock

„Csak ha Ășgy szereted a fĂĄkat, mint önmaga dat, akkor van esĂ©lyed a tĂșlĂ©lĂ©sre” – vallotta a vilĂĄghĂ­rƱ termĂ©szetvĂ©dƑ, mƱvĂ©sz Ă©s Ă©pĂ­tĂ©sz Friedensreich Hundertwasser, aki minden alkotĂĄsĂĄval, ĂĄltala tervezett Ă©pĂŒlettel Ă©s egĂ©sz

A bĂ©rlƑk ĂĄrnyĂ©kkal Ă©s tiszta levegƑvel fizetnek

www.turistamagazin.hu 29| Ă©letmƱvĂ©vel az ember Ă©s a termĂ©szet harmĂłni ĂĄjĂĄt hirdette. Az ĂĄltala tervezett egyik leghĂ­re sebb Ă©pĂŒlet az 1980-as Ă©vek közepĂ©n felĂ©pĂŒlt bĂ©csi Hundertwasser-hĂĄz, amelyet nemcsak hihetetlen formĂĄi Ă©s szĂ­nei tesznek egyedivĂ©, de az is, hogy rajta, illetve benne 250 fa Ă©s bokor Ă©l, a tetƑn, az erkĂ©lyeken, a teraszokon. Fel fogĂĄsa szerint ezek a növĂ©nyek mint bĂ©rlƑk Ă©lnek itt, Ă©s a bĂ©rleti dĂ­jat azzal fizetik meg, hogy tisztĂ­tjĂĄk a levegƑt, ĂĄrnyĂ©kot adnak, csök kentik a vĂĄrosi zajt, zöldjĂŒkkel pedig dĂ­szĂ­tik a BĂĄrhomlokzatot.nemlehet

minden vĂĄrosi Ă©pĂŒletet ilyen növĂ©nyek lakta oĂĄzissĂĄ tenni, mint amilyen a Hundertwasser-hĂĄz (pedig de jĂł lenne), ma mĂĄr egyre több Ă©s egyre hatĂ©konyabb erƑfe szĂ­tĂ©st tesznek annak Ă©rdekĂ©ben, hogy minĂ©l több fa Ă©s zöld növĂ©ny tegye Ă©lhetƑbbĂ© a vĂĄ rosokat, Ă©s tudatosan törekszenek arra, hogy a lakĂłk mindennapjait zöld vĂĄrosi terek tegyĂ©k EzkellemesebbĂ©.utĂłbbiraremek pĂ©lda a szintĂ©n bĂ©csi, „hƱ sölƑutcĂĄk” elnevezĂ©sƱ kezdemĂ©nyezĂ©s, amely olyan ĂĄrnyĂ©kos utcĂĄkat vagy tereket takar, ame lyeket tökĂ©letes közössĂ©gi terekkĂ© varĂĄzsoltak. A recept egyszerƱ: vĂ©gy egy fĂĄkkal szegĂ©lye zett, ĂĄrnyas utcĂĄt vagy teret, telepĂ­ts nĂ©hĂĄny ivĂłkutat Ă©s pĂĄrakaput, helyezz ki padokat Ă©s egyĂ©b ĂŒlƑalkalmatossĂĄgokat, csĂĄbĂ­ts oda kĂĄvĂ© zĂłkat, zĂĄrd ki az autĂłforgalmat, Ă©s mĂĄris kĂ©sz a hƱsölƑutca, ahol 5 fokkal is sikerĂŒl csökkenteni a hƑmĂ©rsĂ©kletet a forrĂł nyarakon.

A hĂĄz,Hundertwasser-bĂ©csiahol – a megfelelƑenfilozĂłfiĂĄjĂĄnakmƱvĂ©szvilĂĄghĂ­rƱ–a Ă©lhetharmĂłniĂĄbanĂ©stermĂ©szetazemberegyĂŒtt FotĂł: Adobe Stock

A vĂĄrosi fĂĄk Ă©lete nem csak mĂłka Ă©s kacagĂĄs A vĂĄrosi fĂĄknak sok esetben nagyon kemĂ©ny viszonyok között kell helytĂĄllniuk. A vĂĄrosok belsƑ rĂ©szein nemcsak nagyobb a forrĂłsĂĄg Ă©s a szĂĄrazsĂĄg nyĂĄron, de a szennyezett levegƑ is komoly kihĂ­vĂĄst jelent az itt Ă©lƑk szĂĄmĂĄra. BĂĄr a közutak kivĂ©telĂ©vel a tĂ©li sĂłzĂĄs mĂĄr tilos, ez nem jelenti azt, hogy mĂĄr senki nem sĂłzza a burkolt felĂŒleteket. A közmƱvek Ă©pĂ­tĂ©sĂ©nĂ©l sokszor mĂ©g mindig Ăștban levƑ tereptĂĄrgykĂ©nt kezelik a fĂĄkat, a gyökereiket pedig szemreb benĂ©s nĂ©lkĂŒl vĂĄgjĂĄk ĂĄt. A vĂĄrosi fĂĄk a lehullĂł csapadĂ©kot is nehezebben tudjĂĄk hasznosĂ­ta ni, a burkolt felĂŒleteken ugyanis nem kĂ©pes a vĂ­z a talajba szivĂĄrogni, Ă©s mielƑtt a fĂĄk Ă©szbe kapnĂĄnak, a gyorsan lezĂșdulĂł csapadĂ©k mĂĄr el is tƱnik a csatornarendszerben.

sorĂĄn a kutatĂłk a fĂĄknak köszönhetƑ konkrĂ©t gazdasĂĄgi elƑnyöket vettĂ©k figyelembe, pĂ©ldĂĄ ul azt, hogy az ĂĄrnyas ingatlanokban jelentƑs energiamegtakarĂ­tĂĄs Ă©rhetƑ el azzal, hogy nem kell folyamatosan döngetni a lĂ©gkondit, de a fĂĄk jĂłtĂ©kony hatĂĄsĂĄnak köszönhetƑen a környĂ©kbe li lakĂłk egĂ©szsĂ©gĂŒgyi kiadĂĄsai is alacsonyabbak.

A hagyomĂĄnyos ĂŒltetĂ©si mĂłdszereknĂ©l a vĂĄ rosi fĂĄk gyökĂ©rzete szĂĄmĂĄra sok esetben nincs elegendƑ hely, a fa nem tud elĂ©g vĂ­zhez Ă©s tĂĄ panyaghoz jutni, Ă­gy idƑ elƑtt elpusztul, ahogy ezt a vĂĄrosi utcĂĄkon gyakran lĂĄtjuk. Ezen a helyzeten segĂ­t az Ășgynevezett Stockholmi Fa ĂŒltetĂ©si Rendszer (SFR), amelyet a 2010-es A vĂĄrosi fĂĄkra fordĂ­tott pĂ©nz sokszorosan megtĂ©rĂŒl, pĂ©ldĂĄul az egĂ©szsĂ©gĂŒgy vagy az energiagazdĂĄlkodĂĄs terĂ©n

www.turistamagazin.hu30 | tudĂĄstĂĄr

A vĂĄrosi fĂĄkra fordĂ­tott költsĂ©g pedig sok szorosan megtĂ©rĂŒl. Ahogy azt a MĂĄsfĂ©lfok klĂ­mapolitikai blog Ă­rja egy tavalyi tanulmĂĄ nyĂĄban, Lisszabonban a vĂĄrosi fĂĄkra fordĂ­tott összeg 4,5-szeresen, az amerikai Charlotte-ban 3,3-szorosan, Berkely-ben pedig 1,4-szeresen tĂ©rĂŒl meg. A nĂ©metorszĂĄgi Essenben egy egy kori acĂ©lgyĂĄr terĂŒletĂ©t parkosĂ­tottĂĄk be, ami Ă©vi 48 milliĂł forint hasznot hoz. A szĂĄmĂ­tĂĄsok

leszivĂĄrognisemaazkorlĂĄtozottszĂĄmĂĄraamĂłdokĂŒltetĂ©sihagyomĂĄnyosesetĂ©ngyökerekĂ©lettĂ©rĂ©s,csapadĂ©kkĂ©pes

Az Ășj tĂ­pusĂș azminttechnolĂłgiĂĄk,ĂŒltetĂ©sipĂ©ldĂĄulSFR, megfelelƑbb szĂĄmĂĄraateremtenekkörĂŒlmĂ©nyeketvĂĄrosifĂĄk

www.turistamagazin.hu 31| Ă©vek elejĂ©n kezdtek el alkalmazni a svĂ©d fƑvĂĄ rosban, Ă©s ma mĂĄr Budapesten is talĂĄlkozha tunk ilyen mĂłdszerrel ĂŒltetett fĂĄkkal. Az SFR alapja egy olyan zĂșzottkƑ-alapĂș ter mƑközeg, amely lehetƑvĂ© teszi az ĂŒltetƑgödör meghosszabbĂ­tĂĄsĂĄt a szilĂĄrd burkolat alatt. Vagyis a felszĂ­nen mindebbƑl semmi nem lĂĄtszik, mintha egy Ășjabb körĂŒltĂ©rkövezett fĂĄt lĂĄtnĂĄnk, ezĂșttal azonban a lĂ©nyeg a mĂ©lyben rejtƑzik. A fa gyökĂ©rzete ugyanis sokkal na gyobb teret kap, rĂĄadĂĄsul az ilyen tĂ­pusĂș ĂŒl tetƑgödrök az aszfaltrĂłl lefolyĂł csapadĂ©kvizet is kĂ©pesek levezetni a gyökĂ©rzethez. Ha pedig több fa szĂĄmĂĄra hoznak lĂ©tre egy nagy mĂ©retƱ gödröt, akkor lehetƑvĂ© vĂĄlik a fĂĄk gyökĂ©rszintƱ egymĂĄshoz kapcsolĂłdĂĄsa, kommunikĂĄciĂłja is, ami tovĂĄbb növeli az Ă©letkĂ©pessĂ©gĂŒket. VarĂĄzserdƑk a panelhĂĄzak között Ha valaki Budapesten, a TabĂĄnban vagy a XI. kerĂŒleti Andor utcĂĄban jĂĄr, tĂĄblĂĄval jelzett kis erdƑfoltokat lĂĄthat, ahol furcsĂĄn, egymĂĄs hegyĂ©n-hĂĄtĂĄn sorakoznak a kis fĂĄk. Mintha a központban kicsit elszĂĄmoltĂĄk volna a cse metĂ©ket, a kertĂ©szek meg Ășgy voltak vele, hĂĄt jĂł, ha ennyi, akkor ennyit ĂŒltetĂŒnk el. Ezek a sƱrƱ kis erdƑfoltok azonban nem a kertĂ©szeti osztĂĄlyok közötti kommunikĂĄciĂłs baki ered mĂ©nyekĂ©ppen jöttek lĂ©tre, nagyon is tudatos, alaposan ĂĄtgondolt munka eredmĂ©nyei. Ezek a Miyawaki-minierdƑk, amelyekkel a vilĂĄg nagyvĂĄrosaiban – WashingtontĂłl Londonon ĂĄt Delhiig – ma mĂĄr sokfelĂ© lehet talĂĄlkozni. A vĂĄrosi erdƑk e kĂŒlönös vĂĄltozatĂĄnak a kitalĂĄ lĂłja Ă©s megalkotĂłja Akira Miyawaki botanikus

A

tudĂĄstĂĄr Ă©s ökolĂłgus, ahogy több hazai mĂ©diumban is nevezik, a japĂĄnok BĂĄlint gazdĂĄja volt. MĂłd szerĂ©t az 1990-es Ă©vekben kezdte kidolgozni, miutĂĄn egyre nyilvĂĄnvalĂłbbĂĄ vĂĄlt, hogy vilĂĄg szerte Ă©s JapĂĄnban is egyre fogyatkoznak a termĂ©szetes erdƑk, holott az adott Ă©lƑhelyen ezek sokkal ellenĂĄllĂłbbak, mint a telepĂ­tett, idegenhonos fajok.

www.turistamagazin.hu32 |

A Miyawaki-mĂłdszer lĂ©nyege Ă©s elƑnye, hogy vĂĄrosi környezetben az ĂĄtlagosnĂĄl rövidebb idƑ alatt Ă©s hatĂ©konyabban lehet kis erdƑfoltokat lĂ©trehozni, amelyek Ă©vtizedek helyett mĂĄr pĂĄr Ă©v alatt erdƑszerƱ formĂĄt mutatnak. Egy Miyawa ki-erdƑ alig pĂĄr tĂ­z nĂ©gyzetmĂ©teres terĂŒletĂ©re minĂ©l több Ƒshonos fĂĄt Ă©s cserjĂ©t ĂŒltetnek, ĂĄl talĂĄban nĂ©gyzetmĂ©terenkĂ©nt hĂĄrom csemetĂ©t. ElsƑ pillantĂĄsra tĂșl sƱrƱnek tƱnhet az ĂŒltetvĂ©ny, de pont ez a mĂłdszer lĂ©nyege. A napfĂ©ny felĂ© törekvƑ ifjoncok ugyanis Ă©lĂ©nk versengĂ©sbe kezdenek a fĂ©nyĂ©rt, Ă©s Ă­gy az ĂĄtlagosnĂĄl jĂłval gyorsabb ĂŒtemben kezdenek el nƑni, Ă©vente akĂĄr egy mĂ©terrel is nagyobbak lesznek. MiyawakierdƑkkel egyre több vannakĂ©smellettNĂĄlunktalĂĄlkozhatunk.orszĂĄgbanBudapestBajĂĄnKaposvĂĄron minierdƑk FotĂł: Adobe Stock

www.turistamagazin.hu 33|

A Miyawaki-erdƑ lĂ©tesĂ­tĂ©se sorĂĄn a kisze melt terĂŒleten elƑször talajcserĂ©t vĂ©geznek. Budapesten az Andor utcĂĄban 80 centi mĂ©lyen cserĂ©ltĂ©k ki a rĂ©gi talajt komposzttal kevert ter mƑföldre, amelyhez mikorrhizagranulĂĄtumot is kevertek, a felszĂ­nt pedig szalmĂĄval takartĂĄk be, hogy a pĂĄrolgĂĄst Ă©s a gyomosodĂĄst gĂĄtoljĂĄk.

Budapesti minierdƑk Hogy ez nem csupĂĄn hangzatos elmĂ©let, arrĂłl bĂĄrki meggyƑzƑdhet Budapesten is. BudĂĄn a XI. kerĂŒleti, igen forgalmas Andor utcĂĄban a FƐKERT Nonprofit Zrt. idĂ©n alakĂ­tott ki hĂĄrom Miyawaki-minierdƑt, ahol összesen 240 csemetĂ©t ĂŒltettek el. A tabĂĄni erdƑcske fĂĄi jĂłval nagyobbak, azt gondolnĂĄ az ember, hogy azokat jĂł pĂĄr Ă©ve ĂŒltettĂ©k mĂĄr, a valĂłsĂĄg azonban az, hogy ezek a fĂĄk mindössze egy Ă©vvel idƑsebbek az Andor utcai csemetĂ©knĂ©l, Ă©s tĂ©nyleg meglepƑ, hogy milyen nagyot nƑttek mĂĄr egy Ă©v alatt is.

A Miyawaki-minierdƑk telepĂ­tĂ©sĂ©nĂ©l figye lembe veszik az adott termƑhely környezeti adottsĂĄgait, valamint azt, hogy milyen lenne ott a termĂ©szetes növĂ©nyzet, ha nem vĂĄro si környezetben lennĂ©nk. MindkĂ©t fƑvĂĄrosi helyen a Budai-hegysĂ©gben Ƒshonos fajokat ĂŒltettek, pĂ©ldĂĄul a virĂĄgos kƑrist, kocsĂĄnyos tölgyet, mezei juhart, vadkörtĂ©t, vadalmĂĄt, mellettĂŒk pedig Ƒshonos cserjefajok is helyet kaptak, mint pĂ©ldĂĄul a bibircses kecskerĂĄgĂł vagy a közönsĂ©ges fagyal.

A vĂĄrosi fĂĄk ĂŒltetĂ©se mellett termĂ©szetesen az is nagyon fontos, hogy a mĂĄr meglĂ©vƑ pĂ©ldĂĄnyokra is vigyĂĄzzunk. KĂŒlönösen ilyen rendkĂ­vĂŒli aszĂĄly idejĂ©n, mint amilyenben idĂ©n nyĂĄron rĂ©szĂŒnk volt, nagy segĂ­tsĂ©g egy önkĂ©ntes örökbefogadĂł, aki idƑrƑl idƑre rĂĄnĂ©z a közelĂ©ben Ă©lƑ fĂĄkra, Ă©s egy-egy vödör vĂ­zzel enyhĂ­ti szomjukat. Sok nagyvĂĄros lĂ©trehozta mĂĄr az online fakataszterĂ©t, amelyben az adott telepĂŒlĂ©s minden nagyobb fĂĄja (kĂ©pekkel Ă©s adatokkal) kikereshetƑ. Ez a fajta online je lenlĂ©t Ă©s nyilvĂĄnossĂĄg nemcsak az Ă©rdeklƑdƑk tĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsĂĄt segĂ­ti, de egyfajta vĂ©delmet is jelent a fĂĄk szĂĄmĂĄra. A budapesti fĂĄk Ă©s erdƑ terĂŒletek adatbĂĄzisa, a BP FatĂĄr több tĂ­zezer, köztĂŒk szĂĄz nevezetes fa adatlapjĂĄt tartalmaz za. BöngĂ©sszĂŒnk a fĂĄk között, nĂ©zzĂŒk meg Ƒket Ă©lƑben is a vĂĄrosban jĂĄrva, figyeljĂŒnk Ă©s vigyĂĄz zunk rĂĄjuk, Ă©s örĂŒljĂŒnk annak, hogy vannak, mert nagyon sokat tesznek Ă©rtĂŒnk. 

Az elsƑ kĂ©pen a XI. idĂ©nAndorkerĂŒletiutcĂĄbantavasszal ĂŒltetett erdƑ, mellette a TabĂĄn egy Ă©vvel idƑsebb fĂĄi FigyeljĂŒnk a vĂĄrosi hĂĄlĂĄlniMeglocsoljukszĂŒksĂ©ges,fĂĄt,örökbefogadjunkfĂĄkra,egy-egyĂ©shaazokat.fogjĂĄk

és

igen

DarĂĄzsölyv nincs közeli rokonsĂĄgban a Buteo nembe tartozĂł ölyvek‑ tĂĄvolrĂłl könnyƱ összetĂ©veszteni hazĂĄnk leggyakoribb az egerĂ©szölyvvel. szemmel azonban nyilvĂĄnvalĂłvĂĄ vĂĄlnak a kĂŒlönbsĂ©gek: e havi vĂĄlasztottunk egy kĂŒlönleges tĂĄplĂĄlkozĂĄsĂș, sajĂĄtos nĂĄszrepĂŒlĂ©sĂ© rƑl is ismert, hosszĂș tĂĄvĂș vonulĂł, amely MagyarorszĂĄgon elsƑsorban domb hegyvidĂ©ki lomberdƑkben fĂ©szkel. IstvĂĄnLorĂĄnd

kel,

Avatottabb

A tåplålékspecialista Bår

www.turistamagazin.hu34 | Zöldhullåm

vizsgĂĄlĂłdva

Írta:Nagy

ragadozĂł madarĂĄval,

FotĂł: Adobe Stock

A

A darĂĄzsölyv (Pernis apivorus) a fokozottan vĂ©dett ĂĄllatfajok közĂ© tartozik MagyarorszĂĄgon. TermĂ©szetvĂ©delmi Ă©rtĂ©ke 100 000 forint egyedenkĂ©nt. E kĂŒlönleges tĂĄplĂĄlkozĂĄsĂș vĂĄ gĂłmadĂĄrfĂ©le a TermĂ©szetvĂ©delmi VilĂĄgszövetsĂ©g (IUCN) vörös listĂĄjĂĄn is szerepel – besorolĂĄsa LC (Least Concern), azaz „legkevĂ©sbĂ© aggasztĂł helyzetĆ±â€. Kiemelt oltalom az erdƑ aljĂĄt, hogy rĂĄbukkanjon a föld alatt rej tƑzƑ mĂ©h- Ă©s darĂĄzsfĂ©szkekre. Azt figyeli, hogy hol repĂŒlnek, illetve mĂĄsznak be a rovarok a földbe, majd e fontos informĂĄciĂł birtokĂĄban a helyszĂ­nre siet, Ă©s lĂĄbaival ĂŒgyesen addig ka parja a talajt, amĂ­g betevƑjĂ©t meg nem szerzi. A hĂĄrtyĂĄsszĂĄrnyĂșak sem restek, tĂĄmadĂĄsba lendĂŒlnek, elsƑsorban a betolakodĂł szemĂ©re Ă©s annak környĂ©kĂ©re fĂłkuszĂĄlnak, de projektjĂŒk szinte sosem sikeres, mert a darĂĄzsölyv lĂĄtĂł szervĂ©nek Ă©s csƑrĂ©nek környĂ©kĂ©t aprĂł, kemĂ©ny, pikkelyszerƱ tollak ĂłvjĂĄk a fullĂĄnkoktĂłl. A tel jessĂ©g kedvéért megjegyezzĂŒk, hogy madarunk alkalmankĂ©nt mĂĄs rovarokkal, madĂĄrfiĂłkĂĄkkal vagy gyĂ­kokkal is kiegĂ©szĂ­ti menĂŒjĂ©t. A ma gyarorszĂĄgi darĂĄzsölyvĂĄllomĂĄny zöme szep temberben elhagyja hazĂĄnkat, de Ă©vrƑl Ă©vre akadnak olyan egyedek, amelyek oktĂłberig nĂĄlunk maradnak.  Hallgasd meg a panaszos,darĂĄzsölyv fĂŒttyszerƱ hangjĂĄt beszkennelve!QR-kĂłdota

FotĂł: Adobe Stock

A darĂĄzsölyv (ahogy magyar Ă©s tudomĂĄnyos neve is sejteti) szinte kizĂĄrĂłlag hĂĄrtyĂĄsszĂĄrnyĂș akkal, vadon Ă©lƑ darazsak Ă©s mĂ©hek lĂĄrvĂĄival, bĂĄbjaival, illetve kifejlett egyedeivel tĂĄplĂĄlko zik. Egy magaslati pontrĂłl hosszasan fĂŒrkĂ©szi

www.turistamagazin.hu 35|

(vĂĄgĂłmadĂĄr-alakĂșak Accipitriformes) rendjĂ©nek vĂĄgĂł madĂĄrfĂ©lĂ©k (Accipitridae) csalĂĄd jĂĄba tartozĂł darĂĄzsölyv ( Pernis apivorus) EurĂĄzsia nyugati rĂ©szĂ©n (PortugĂĄli ĂĄtĂłl OroszorszĂĄg közĂ©psƑ rĂ©szĂ©ig, SkandinĂĄvia Ă©szaki rĂ©giĂłit, ÍrorszĂĄgot Ă©s Izlandot kivĂ©ve), az Ă©szaki szĂ©lessĂ©g 37. Ă©s 67. foka közötti sĂĄvban költ, Ă©s a telet AfrikĂĄban, a SzaharĂĄtĂłl dĂ©lre esƑ vidĂ©keken tölti. Testhossza 52–59 centimĂ©ter, szĂĄrnyfesztĂĄvolsĂĄga 113–135 centimĂ©ter. Va lamivel nagyobb termetƱ, mint az egerĂ©szölyv (Buteo buteo), de ahhoz kĂ©pest szĂĄrnya, nyaka Ă©s a farka is nyĂșlĂĄnkabb, kecsesebb. KeringĂ©se sorĂĄn – az egerĂ©szölyvhöz hasonlĂłan – gyakran hasznĂĄlja ki a termikeket (a környezƑ levegƑ höz kĂ©pest melegebb, a lĂ©gkör alacsonyabb rĂ© szeiben keletkezƑ, emelkedƑ lĂ©gĂĄramlĂĄsokat).

EurĂłpai ĂĄllomĂĄnya 117–170 ezer pĂĄrra tehe tƑ, amelyek közĂŒl 800–1000 pĂĄr hazĂĄnkban tartĂłzkodik az ĂĄprilis Ă©s szeptember közötti idƑszakban. A populĂĄciĂłs trendeket vizsgĂĄlva kismĂ©rtĂ©kƱ ĂĄllomĂĄnynövekedĂ©se tapasztalhatĂł MagyarorszĂĄgon (ebben a klĂ­mavĂĄltozĂĄs miat ti melegedĂ©s fontos szerepet jĂĄtszik). FĂ©szke lĂ©si ideje mĂĄjustĂłl augusztusig tart. A tavasz utolsĂł hĂłnapjĂĄnak elejĂ©n lehetĂŒnk szemtanĂși lĂĄtvĂĄnyos nĂĄszrepĂŒlĂ©sĂ©nek, amely sorĂĄn szĂĄr nyait – gyakran messzire elhallatszĂł hang hatĂĄs kĂ­sĂ©retĂ©ben – a hĂĄta fölött összecsapja, mintha tapsolna. ElsƑsorban dĂ©lies kitettsĂ©gƱ tölgyesekben, ritkĂĄbban bĂŒkkösökben kĂ©szĂ­ ti el lombos ĂĄgak alkotta fĂ©szkĂ©t. FĂ©szekalja rendszerint kĂ©t tojĂĄsbĂłl ĂĄll. A 33–34 napos kotlĂĄst követƑen kikelƑ fiĂłkĂĄk – amelyeket fƑ leg a hĂ­m etet, a tojĂł pedig Ƒriz – hathetesen vĂĄlnak röpkĂ©pessĂ©, szĂŒleik ugyanakkor mĂ©g egy darabig gondjukat viselik.

KĂŒlönöshang

www.turistamagazin.hu36 | Vihorlát Partizánok nyomán a kitekintƑ

www.turistamagazin.hu 37| Nem akĂĄrmilyen erdƑben tĂșrĂĄzunk: mĂĄr a SzĂ©les tĂł partjĂĄn elhelyezett informĂĄciĂłs tĂĄblĂĄk tudatjĂĄk, hogy a 94 terĂŒletet magĂĄban foglalĂł, 18 orszĂĄgra kiterjedƑ, „ƐsbĂŒkkösök a KĂĄrpĂĄtokban Ă©s EurĂłpa mĂĄs rĂ©giĂłiban” elnevezĂ©sƱ UNESCO‑vilĂĄgöröksĂ©gi helyszĂ­n egyik magterĂŒletĂ©n jĂĄrunk. kĂĄrpĂĄti ƑsbĂŒkkösben Írta Ă©s fotĂłk: Szigeti Ferenc Albert

A rovatot tĂĄmogatta:

www.turistamagazin.hu38 | ĂĄtoraljaĂșjhely utĂĄn megvĂĄltozik a tĂĄj, fƑleg Ă­gy hƑhullĂĄm idejĂ©n, 37 fokban. EltƱnik a vĂĄros felett ĂĄllĂł SĂĄtoros-hegyek zöldje, a kiĂ©gett tĂĄjat a szlovĂĄkiai falvakra oly jellemzƑ panel Ă©pĂŒletek, majd NagymihĂĄly (Michalovce) pi ros-fehĂ©r, meglepƑen magas, keleties hangula tĂș ĂștpadkĂĄi vĂĄltjĂĄk fel. A szocialista realizmus esszenciĂĄjĂĄnak tƱnƑ autĂłbusz-megĂĄllĂłk is egy mĂĄsik SzlovĂĄkiĂĄt villantanak fel, egy olyat, amely nagyon messze van pĂ©ldĂĄul a Magas-TĂĄtra mi liƑjĂ©tƑl. A hƑhullĂĄm okozta sokk az egyesek ĂĄltal csak „SzlovĂĄk-tengernek” hĂ­vott SzĂ©les-tĂł (ZemplĂ­nska ĆĄĂ­rava), az 1961 Ă©s 1966 között lĂ©trehozott, 33 nĂ©gyzetkilomĂ©teres terĂŒletƱ vĂ­ztĂĄrozĂł partjĂĄn sem csillapodik: a szlovĂĄkok Balatonja is inkĂĄbb a 80-as Ă©veket idĂ©zi. SƑt, a vĂ­ztĂĄrozĂł szomszĂ©dsĂĄgĂĄban talĂĄlhatĂł, erdƑkkel ölelt Vinnai-tĂł (Vinianske jazero) sem nyĂșjt felĂŒdĂŒlĂ©st, sem testit, sem lelkit. A szalmasĂĄr gĂĄra kiĂ©gett fƱ, a fĂ©lbehagyott Ă©pĂŒletek lĂĄtvĂĄnya, a bömbölƑ diszkĂłzene, a hiĂĄnyos infrastruktĂșra, a tĂł vizĂ©nek szokatlanul magas hƑfoka, de mĂ©g az estig elcsĂĄmcsogott lĂĄngos sem segĂ­t elterelni gondolatainkat a hƑsĂ©grƑl. A sörözĂ©sbe pedig nem lehet beleĂĄllni, hiszen fel kell mĂ©g menni a hegyre, 37 fokban. Úgyhogy ismerkedĂŒnk a tĂ©rkĂ©ppel, egyedĂŒli remĂ©nyĂŒnk az, hogy az in nen mĂĄr szĂ©pen lĂĄtszĂł erdƑk mikroklĂ­mĂĄjĂĄban milyen jĂł is lesz nekĂŒnk. SzlovĂĄkia legkeletibb önĂĄllĂł hegysĂ©ge A mind kiterjedĂ©sĂ©ben, mind magassĂĄgĂĄ ban kicsit a MĂĄtrĂĄra hasonlĂ­tĂł VihorlĂĄtot ( VihorlatskĂ© vrchy) kijelölƑ folyĂłk, a CirĂłka (Ă©szakon), a Laborc (nyugaton) Ă©s az Ung (kele ten) mĂĄr a Bodrogba futnak. A hegysĂ©g mĂ©lyĂ©n S Az egyĂ©bkĂ©nt festƑi VinnaitĂłtĂłl egy könnyƱ tĂșrĂĄval az felkereshetjĂŒkvĂĄrkorbanÁrpĂĄd-Ă©pĂŒltromjaitis kitekintƑ

www.turistamagazin.hu 39|

A szlovĂĄk nemzeti felkelĂ©s Ă©s a vilĂĄg legjobb forrĂĄsvize Este hĂ©tkor aggodalommal telve indulunk neki a hegysĂ©g nyugati gerincĂ©nek, hiszen mind annyiunk retinĂĄjĂĄba beĂ©gtek a BĂŒkkben elhe lyezett vadkamera felvĂ©telei, ahogy a vadĂĄllatok

Ezen a ponton Ă©rdemes felelevenĂ­teni azt, hogy a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©t körbeölelƑ hegykoszorĂș nak nĂ©gy szerkezeti övezetĂ©t kĂŒlönböztetjĂŒk meg: a kĂŒlsƑ, homokkƑbƑl felĂ©pĂŒlƑ övezet (flisövezet), valamint a legmagasabb hegysĂ©ge ket alkotĂł, központi kristĂĄlyos zĂłna mindenhol megtalĂĄlhatĂł, a mĂ©szkƑszirtek övezete viszont csak szakaszosan van meg, ahogy a vulkanikus övezet is. A VihorlĂĄt egyĂ©bkĂ©nt annyira keleten van, hogy itt mĂĄr földrajzi Ă©rtelemben nem is a SzlovĂĄkia nagy rĂ©szĂ©re kiterjedƑ Északnyu gati-KĂĄrpĂĄtokban, hanem a zömĂ©ben Ukrajna terĂŒletĂ©re esƑ Északkeleti-KĂĄrpĂĄtokban jĂĄrunk, konkrĂ©tan az itt elhelyezkedƑ terjedelmes vul kĂĄni vonulat (VihorlĂĄt–Gutin-hegyvidĂ©k) elsƑ tagjĂĄn. E vulkĂĄni vonulat Ă©szaknyugatrĂłl dĂ©lke let felĂ© folyamatosan fiatalodĂł, mĂĄra jelentƑsen lepusztult, erdƑs hĂĄtakkal jellemezhetƑ vulkĂĄn roncsai az Alföld perepĂ©n hĂșzĂłdnak, lĂĄtvĂĄnyos keretet adva a sĂ­ksĂĄgnak. A KĂĄrpĂĄtok e legbelsƑ Ă©s egyben legfiatalabb övezetĂ©nek lĂ©trejötte a KĂĄrpĂĄt-medence kialakulĂĄsĂĄban fontos szere pet jĂĄtszĂł mikrolemez bonyolult forgĂłmozgĂĄ sĂĄnak az eredmĂ©nye (a KĂĄrpĂĄtok legfiatalabb, mindössze pĂĄr tĂ­zezer Ă©ves vulkĂĄnja a Szent Anna-tĂłrĂłl ismert CsomĂĄd; maga a VihorlĂĄt 12,5–9,5 milliĂł Ă©vvel ezelƑtt volt aktĂ­v).

rejtƑzƑ kĂĄrpĂĄti ƑsbĂŒkkösök mellett a VihorlĂĄt legfƑbb jellegzetessĂ©ge annak az alföldi kör nyezetbƑl valĂł impozĂĄns kiemelkedĂ©se, amely a SzĂ©les-tĂł felƑl nĂ©zve valĂłban lĂĄtvĂĄnyos. EttƑl fĂŒggetlenĂŒl kevesen jĂĄrjĂĄk a hazai hegysĂ©geink hez hasonlĂł formakincsƱ VihorlĂĄtot, amely nek csĂșcsai alig haladjĂĄk meg az 1000 mĂ©teres tengerszint feletti magassĂĄgot ( VihorlĂĄt-tetƑ: 1075 m, NeĆŸabec: 1023 m, Motrogon: 1018 m, Szinnai-kƑ/SninskĂœ kameƈ: 1005 m).

0 5 km ErdĂ”rezervĂĄtum SZLOVÁKIA ÁBRÁZOLT TERÜLET ImreBĂĄbaTĂ©rkĂ©p: A rovatot tĂĄmogatta:

A partizĂĄnfelkelĂ©s 1944. augusztus vĂ©gĂ©n kezdƑdött, s a nĂ©met csapatoknak oktĂłber vĂ©gĂ©re sikerĂŒlt is leverniĂŒk a tĂĄmogatĂĄs nĂ©lkĂŒl maradt partizĂĄnokat, de a hegyekben mĂ©g ezt követƑen is folytatĂłdtak a harcok.

A lelkes termĂ© szetjĂĄrĂłk pedig egybƑl bejĂĄrtĂĄk e vadregĂ©nyes gerincet, amelyen hivatalos turistajelzĂ©st ma sem talĂĄlunk, de az informĂĄlisan kifestett pi ros-fehĂ©r jelzĂ©s hibĂĄtlanul, eltĂ©veszthetetlenĂŒl vezet vĂ©gig rajta. EgyĂ©bkĂ©nt hadgyakorlatok innen csak messze, az egykori telepĂŒlĂ©s kör nyezetĂ©ben zajlanak nĂ©ha, ettƑl fĂŒggetlenĂŒl a hivatalos szervek ma is elrendelhetnek belĂ©pĂ©si tilalmat, Ă©rdemes tehĂĄt elƑre tĂĄjĂ©kozĂłdni.

CĂ©lunk a tĂłtĂłl mindössze 4,7 kilomĂ©terre, de 350 mĂ©terrel magasabban talĂĄlhatĂł parti zĂĄnkunyhĂł. A tĂłtĂłl a sĂĄrga jelzĂ©sen indulunk, amely aztĂĄn elkanyarodik a nagymihĂĄlyi ne mesek egykori szĂ©khelye, Vinna vĂĄra felĂ©, mi pedig az aszfaltutat követjĂŒk. A környĂ©kbeli partizĂĄntevĂ©kenysĂ©gre elƑször az erdei asz faltĂșt T elĂĄgazĂĄsĂĄban ĂĄllĂł emlĂ©kmƱ utal, de ennĂ©l sokkal egyedibb Ă©lmĂ©ny a gerincĂșton talĂĄlhatĂł kĂ©t hajdani partizĂĄnbunker felkere sĂ©se. Ezek közĂŒl az elsƑ egy szĂ©pen karban tartott, egyszerƱ fakunyhĂł, amely deszka priccseivel kivĂĄlĂł bivakhĂĄz is egyben, Ă©ppen a katonai terĂŒlet hatĂĄrĂĄn.

kitekintƑ

Szinte minden szlovĂĄk vĂĄrosban jelentƑs közterĂŒletet neveztek el a hazĂĄnkban talĂĄn kevĂ©sbĂ© ismert nĂ©metellenes partizĂĄnak ciĂłrĂłl (szlovĂĄk rövidĂ­tĂ©se SNP: SlovenskĂ© nĂĄrodnĂ© povstanie), amely elsƑsorban a BesztercebĂĄnya körĂŒli hegyekben zajlott, mintegy hatvanezer, elsƑsorban a szlovĂĄk hadseregbƑl dezertĂĄlt katona rĂ©szvĂ©telĂ©vel.

Az emlĂ©kmƱ (balra) (jobbra)tĂĄborhelyjĂłlĂĄthatĂłankivĂĄlĂłegykoritalĂĄlhatĂłfelettbunkerĂ©sĂĄllapotĂș

www.turistamagazin.hu40 | a kiszĂĄradt patak medrĂ©ben keresik a vizet. Ezen mĂ©g a vĂ­zszƱrƑ sem segĂ­t


A terep egyĂ©bkĂ©nt azĂ©rt kĂŒlönleges itt, mert a hegysĂ©gnek a fƑcsĂșcstĂłl nyugatra esƑ rĂ©szĂ©t 1937-ben hosszĂș Ă©vtizedekre lezĂĄrtĂĄk Ă©s kato nai gyakorlĂłtereppĂ© minƑsĂ­tettĂ©k, mĂ©g a ruszin nemzetisĂ©gƱ PĂĄsztorhegy (ValaĆĄkovce) lakos sĂĄgĂĄt is kitelepĂ­tettĂ©k emiatt. AkĂĄr Ă©vfordulĂłs tĂșra is lehetne ez, hiszen mĂĄsnap jĂșlius elseje van, Ă©s Ă©ppen tĂ­z Ă©ve oldottĂĄk fel a szigorĂș be lĂ©pĂ©si tilalmat (azaz ma nem kell engedĂ©ly a belĂ©pĂ©shez, ugyanakkor elvileg 24 ĂłrĂĄn belĂŒl el kell hagyni a katonai övezetet).

www.turistamagazin.hu 41|

Ugyanakkor az is igaz, hogy a partizĂĄnĂĄldozatoknak is kö szönhetƑen a szlovĂĄkok a gyƑztesek mellett, elƑnyös pozĂ­ciĂłban vehettek rĂ©szt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșt követƑ rendezĂ©sben, nĂ©metbarĂĄt ĂĄllamuk ellenĂ©re. PartizĂĄnösvĂ©nyen A reggel bĂ©kĂ©sen telik, kellemesen hƱvös van az erdƑben, nem igazĂĄn akarĂłdzik nekiindul ni. Pedig a gerincnek ez az ĂĄtlagosan 600-700 mĂ©ter magas szakasza vĂ©gig erdƑben halad (a VihorlĂĄt egĂ©sz SzlovĂĄkia egyik leginkĂĄbb er dƑvel borĂ­tott rĂ©sze, a hegysĂ©g 90%-a erdƑ), nagy kapaszkodĂłktĂłl mentes, a jelzĂ©st pedig lĂ©nyegĂ©ben lehetetlen elvĂ©teni. De a hƑhullĂĄm legmelegebb napja vĂĄr rĂĄnk, s bizony ebben a 13,6 kilomĂ©teres tĂĄv a 800 mĂ©ter emelkedƑvel Ă©s a 430 mĂ©ter ereszkedĂ©ssel mĂ©gis valahogy rĂ©misztƑnek tƱnik, fƑleg a VihorlĂĄt fƑcsĂșcsĂĄ nak meghĂłdĂ­tĂĄsa a szakasz legvĂ©gĂ©n, a maga 400 mĂ©teres folytonos emelkedƑjĂ©vel.

A kunyhĂł elƑtt tƱzrakĂł, asztal padokkal, a for rĂĄsvĂ­z hƱvösĂ©t pedig a beindulĂł hegy-völgyi szĂ©l jĂłl Ă©rezhetƑ ĂĄramlĂĄsa fokozza (a hegyte tƑkrƑl a hidegebb levegƑ este leszĂĄll a völgy be).

Az elĂĄgazĂĄsban talĂĄlhatĂł tĂĄbla mutatja, hogy 1944-ben itt mƱködött a VeĆŸa nevezetƱ par tizĂĄncsoport, JĂĄn BoroĆĄ vezetĂ©sĂ©vel, a kuny hĂłnĂĄl pedig a Jozef Vogel vezetĂ©sĂ©vel mƱködƑ Krivåƈ, valamint a Michal Zacharovic Sena ĂĄl tal irĂĄnyĂ­tott Jastrib csoportra emlĂ©kezhetĂŒnk.

De az ƑsbĂŒkkös „lĂ©gkondija” mƱködni lĂĄtszik, egyĂĄltalĂĄn nem vĂ©szes annyira a gyaloglĂĄs.

A rovatot tĂĄmogatta:

A kommunizmus idejĂ©ben SzlovĂĄkiĂĄban egyĂ©bkĂ©nt szĂĄmtalan emlĂ©kmƱvet szenteltek mind a telepĂŒlĂ©seken, mind a hegyek mĂ©lyĂ©n a mĂșlt e dicsƑ fejezetĂ©nek, tovĂĄbbĂĄ szĂĄmos he gyi bunker ma is lĂĄtogathatĂł. A felkelĂ©s körĂŒli dicshimnusz napjaikban elhalkult, hiszen bĂĄr jelentƑs nĂ©met erƑket kötött le, nem volt valĂłdi realitĂĄsa ott Ă©s akkor az akciĂłnak, s korĂĄntsem volt olyan lĂ©ptĂ©kƱ, mint pĂ©ldĂĄul a BalkĂĄnon mƱködƑ partizĂĄn-ellenĂĄllĂĄs.

Az aErdeifoglaltĂĄkĂ©vekbenazforrĂĄsokattalĂĄlhatóösvĂ©nyenelmĂșlthangulatKyjov ƑsbĂŒkkösĂ©ben

Mi kell mĂ©g? ValĂłban kĂŒlönleges helyszĂ­n, hamarosan fel is csendĂŒl az egyik telefonrĂłl a Bella ciao hĂ­res mozgalmi dala, mĂ©g inkĂĄbb felejthetetlennĂ© tĂ©ve az estĂ©t.

Sok vĂ­z elfolyt mĂĄr azĂłta a kunyhĂł melletti kis forrĂĄsbĂłl, amely – döbbenet – kedvesen csordogĂĄl az Ă©jszakĂĄban, pedig porzik az erdƑ.

Maga a terep akĂĄr otthon is lehetne, kivĂ©ve a közeli Kyjov környĂ©kĂ©t, ahol Ă­zelĂ­tƑt ka punk a kĂĄrpĂĄti ƑsbĂŒkkös hangulatĂĄbĂłl, hiszen

Közben Ă©rintjĂŒk a mĂĄsik, az elƑzƑnĂ©l jĂłval kevĂ©sbĂ© komfortos partizĂĄnkunyhĂłt, ahol rĂĄ adĂĄsul mĂ©g a forrĂĄsnak sincs csorgĂłja, kissĂ© odĂ©bb pedig egy belorusz partizĂĄn sĂ­remlĂ©kĂ© re bukkanunk. SzembetƱnƑ, hogy az ösvĂ©nyt karbantartĂł helyi erƑk az elmĂșlt Ă©vekben nem csupĂĄn ĂșjrafestettĂ©k a jelzĂ©seket, de forrĂĄsokat is kialakĂ­tottak az Ăștvonal mentĂ©n (ezek a kĂĄni kulĂĄban is mƱködnek, igaz, vĂ­ztisztĂ­tĂł kell hoz zĂĄjuk, ugyanis a forrĂĄsfoglalatok ĂĄltalĂĄban egy kis kƑmedence körĂ© Ă©pĂŒltek, csorgĂł nĂ©lkĂŒl).

www.turistamagazin.hu42 |

kitekintƑ

nemcsak a katonai terĂŒlet kezdƑdik az elsƑ kunyhĂłnĂĄl, de a 821 mĂ©ter magas, csak rĂ©sz leges kilĂĄtĂĄst nyĂșjtĂł Kyjov körĂŒli rengeteg (Ky jovskĂœ prales, 397,5 ha) egyben az UNESCO ĂĄltal vĂ©dett erdƑrezervĂĄtum-sorozat elsƑ tagja.

A

azLĂĄbunkeredeteztetik„vihar”vĂ©sz,anevĂ©nekhegysĂ©geredetehomĂĄlybaegyesekaszĂłbĂłlalattAlföld:a

Kora dĂ©lutĂĄn egy fiatalabb erdƑrĂ©szben majd nem hƑgutĂĄt kapunk – bƑrĂŒnkön Ă©rezzĂŒk a fiatalabb erdƑ jĂłval gyengĂ©bb hƱtƑ hatĂĄsĂĄt –, majd következik a fƑcsĂșcsig tartĂł szakasz ta lĂĄn legszebb rĂ©sze, a MalĂœ PeƈaĆŸnĂ­k csĂșcsĂĄt kĂ­sĂ©rƑ, vadregĂ©nyes sziklĂĄk alatt tekergƑ ös vĂ©ny. VĂ©gĂŒl megĂ©rkezĂŒnk egy rĂ©tre, ahonnan lĂĄtvĂĄnyosan feltĂĄrul elƑttĂŒnk a fƑcsĂșcs is. A rĂ©t tele szamĂłcĂĄval, amely kivĂĄlĂłan oltja a szomjat, amĂșgy pedig egy brutĂĄlis mĂ©retƱ fakitermelƑ Ășt jelzi, hogy ahol vĂ©ge a vĂ©dett erdƑnek, ott azĂ©rt erƑbƑl zajlik a fakitermelĂ©s. Ennek szin tĂ©n brutĂĄlis nyomai a fƑcsĂșcsrĂłl tĂĄrulnak majd szemĂŒnk elĂ©, minden eddig lĂĄtottnĂĄl nagyobb tarvĂĄgĂĄsok formĂĄjĂĄban. A hegysĂ©g mai elhagyatottsĂĄga mellett nehĂ©z elkĂ©pzelni, hogy a terĂŒletet egykor birtoklĂł SztĂĄray grĂłfi csalĂĄd az 1870-es Ă©vekben kiĂ©pĂ­t tette a hegysĂ©g alapvetƑ turista-infrastruktĂș rĂĄjĂĄt, sƑt, 1883-ban zenĂ©s mulatsĂĄggal turista hĂĄzat is avattak (Antal menedĂ©khĂĄz). Mindez persze mĂĄr az enyĂ©szetĂ©. Nekiindulunk a fƑ csĂșcsra vezetƑ ösvĂ©nynek, s közben nemcsak az

VihorlĂĄt-tetƑ 1075 magasmĂ©ter tetƑszintje FotĂł: Adobe Stock

www.turistamagazin.hu 43| idƑ vĂĄltozik vĂ©gre, de az erdƑ is. A VihorlĂĄt ha sonlĂł nevƱ fƑcsĂșcsa ugyanis mĂĄr az UNESCO ĂĄltal is vĂ©dett erdƑrezervĂĄtum-foltok mĂĄsodik kĂ©pviselƑje.

Utunk egyik erdƑrezervĂĄtumbĂłl a mĂĄsikba ve zet, s a helynevek alapjĂĄn akĂĄr A GyƱrƱk Ura vilĂĄgĂĄban is Ă©rezhetnĂ©nk magunkat. ElƑször a fĂ©lelmetes nevƱ Motrogon csĂșcs körĂŒli erdƑt, majd a Baba pod Vihorlatom rezervĂĄtumĂĄt Ă©rintjĂŒk, vĂ©gĂŒl jön a Jedlinka Ă©s a Szinnai-kƑ vĂ©dett erdeje. A helyenkĂ©nt nagyon lĂĄtvĂĄnyos, meredek kalderaperem kĂŒlsƑ oldalĂĄn nyĂ­lĂłlĂĄtkĂ©peSzinnai-tĂłegyedĂŒlĂĄllĂłKĂĄrpĂĄtokbanAzperemĂ©naSziklatarĂ©jkalderaegĂ©sza Szinnai-kƑrƑl

A több, kisebb kiemelkedĂ©sbƑl ĂĄllĂł hegytetƑ legmagasabb pontjĂĄn egy obeliszk ĂĄll, rajta egy kereszttel, ahonnan az Alföld felĂ© Ă©s a SzĂ©les-tĂłra nyĂ­lik döbbenetes panorĂĄma, ame lyet a mĂĄr-mĂĄr hideg szĂ©lben csodĂĄlunk meg.

A fƑcsĂșcs tĂșloldalĂĄn ĂĄllĂł, kivĂĄlĂł tĂĄborhelyĂŒnk (PoÄŸana pod Vihorlatom, esƑbeĂĄllĂłval, for rĂĄssal, tƱzrakĂłval) a hatalmas katonai övezet ĂĄtellenes vĂ©gĂ©ben talĂĄlhatĂł, ezĂ©rt innen mĂĄr hivatalos turistajelzĂ©sek vezetnek tovĂĄbb. Éj szaka hatalmas zivatarlĂĄnc vonult ĂĄt felettĂŒnk, Ă­gy reggel igazi Ƒserdei hangulat fogad: ködöt pipĂĄlĂł, csepegƑ fĂĄk, a rĂ©t fölött kergetƑzƑ pĂĄ rafoszlĂĄnyok között beszƱrƑdƑ napsugarak. Az innen a Szinnai-kƑre vezetƑ szakasz egyĂ©rtel mƱen az egĂ©sz tĂșra legszebb rĂ©sze. Itt mĂĄr az egykori kitörĂ©si centrum helyĂ©n lĂ©trejött kal dera meredek peremĂ©n jĂĄrunk, valĂłban nagyon mĂĄs Ă©s persze lĂ©legzetelĂĄllĂ­tĂłan szĂ©p erdƑkben.

A rovatot tĂĄmogatta:

Az Ă©n tekintetemet mĂ©gis inkĂĄbb a fokozottan vĂ©dett rĂ©sz szomszĂ©dsĂĄgĂĄban talĂĄlhatĂł, ĂłriĂĄsi tarvĂĄgĂĄs, no meg a tĂĄvoli SzalĂĄnci-hegysĂ©g, az Eperjes–Tokaji-hegyvidĂ©k meglehetƑsen hosz szĂș szlovĂĄkiai szakasza vonzza.

Szlovákia ismeretlen „krátertava”

A zuzmĂłs, mohĂĄs, lĂĄtvĂĄnyos bĂŒkkmatuzsĂĄ lemek ligetszerƱen tĂĄvol ĂĄllnak egymĂĄstĂłl, köztĂŒk leginkĂĄbb vihar tĂ©pte hegyi juharokat lĂĄtni, a nedves avar aranybarna szĂ­nĂ©t pedig a pĂĄfrĂĄnyok friss zöldje Ă©lĂ©nkĂ­ti.

völgyfƑk rossz lefolyĂĄsĂș rĂ©szein szintĂ©n foko zottan vĂ©dett tƑzeglĂĄpokat talĂĄlni, de a belsƑ oldal is dicsekedhet egy kisebb tĂłval (ez a 0,33 hektĂĄr nagysĂĄgĂș „Kis-tengerszem”, a pĂĄr mĂ©ter mĂ©ly MalĂ© MorskĂ© oko).

A termĂ©szetjĂĄrĂłk ĂĄltal olyannyira szeretett bĂŒkk (Fagus sylvatica) az utolsĂł jĂ©gkorsza kot pĂĄr elzĂĄrt, hegyvidĂ©ki terĂŒleten vĂ©szelte ĂĄt EurĂłpa dĂ©li felĂ©n, majd pĂĄr ezer Ă©v alatt meghĂłdĂ­totta EurĂłpa jelentƑs rĂ©szĂ©t. HĂĄborĂ­ tatlan bĂŒkkösök azonban alig maradtak mĂĄra, ezĂ©rt figyelt fel az UNESCO az egyĂ©bkĂ©nt mĂĄr 1973 Ăłta vĂ©dett termĂ©szeti terĂŒlet erdei nek Ă©psĂ©gĂ©re. A VihorlĂĄt ƑsbĂŒkkösei a közeli, a lengyel–szlovĂĄk–ukrĂĄn hatĂĄr mentĂ©n hĂșzĂł dĂł PolonyinĂĄk Nemzeti Park (NĂĄrodnĂœ park Poloniny) Ă©s Ukrajna pĂĄr környezƑ erdejĂ©vel egyĂŒtt 2007-ben kerĂŒltek fel a vilĂĄgöröksĂ©g listĂĄjĂĄra, amelyen mĂĄr 18 orszĂĄg 94 helyszĂ­ne osztozik az „ƐsbĂŒkkösök a KĂĄrpĂĄtokban Ă©s EurĂłpa mĂĄs rĂ©giĂłiban” cĂ­men. BĂĄr hĂ©tvĂ©ge van, Ă©s igazi kirĂĄndulĂłidƑ, a hegy sĂ©g e frekventĂĄltabb rĂ©szĂ©n sem talĂĄlkozunk sok emberrel, pedig a kaldera beszakadĂĄsĂĄban talĂĄlhatĂł Szinnai-tĂł (MorskĂ© oko) autĂłval is megközelĂ­thetƑ. A közeli vĂĄros nevĂ©t viselƑ, termĂ©szetes erƑdĂ­tmĂ©nyeknek hatĂł Szinnai-kƑ sziklĂĄinak tetejĂ©re meredek lĂ©trĂĄk Ă©s lĂ©pcsƑk vezetnek fel, a sziklapadokrĂłl pedig lenyƱgö zƑ körpanorĂĄmĂĄban van rĂ©szĂŒnk. LĂĄtszanak innen a Keleti-Beszkidek ƑserdƑket rejtƑ hegyormai, a most Ă©ppen felhƑket szaggatĂł VihorlĂĄt-tetƑ, a SzalĂĄnci-hegysĂ©g hosszan elnyĂșlĂł magaslatai Ă©s a szomszĂ©dos Pricske vulkĂĄnjĂĄnak (Popriecny vrch) hatĂĄrt hordo zĂł, szelĂ­debb gerince. TekintetĂŒnket azonban a 750–1000 mĂ©ter magas tetƑkkel keretezett, ĂĄtlagosan 4–5 kilomĂ©ter ĂĄtmĂ©rƑjƱ kaldera közvetlenĂŒl alattunk tĂĄtongĂł mĂ©lysĂ©ge vonz za leginkĂĄbb, hiszen abban a tengerszemnek is nevezett Szinnai-tĂł vize csillog. A rĂ©gebben Remetei-tĂłkĂ©nt (a közeli Remete vasgyĂĄr, RemetskĂ© HĂĄmre utĂĄn) is ismert vĂ­zfe lĂŒlet lĂĄttĂĄn könnyen eszĂŒnkbe juthat az erdĂ©lyi Szent Anna-tĂł, de a hasonlat több szempont bĂłl sem ĂĄllja meg a helyĂ©t. A tĂł keletkezĂ©se MohatakarĂł egy idƑs fa EgytörzsĂ©nbĂŒkk Ă©s egy tartĂłjuharhegyirĂ©gĂłtanĂĄsza kitekintƑ

Az Ƒsi fĂĄk között, a hƱvösben valahogy hely reĂĄll a vilĂĄg bĂ©kĂ©je bennem, megszƱnik a hƑhullĂĄm ĂĄltal kivĂĄltott szorongĂĄsom, pedig minden bizonnyal ezekre az erdƑkre is nagy vĂĄltozĂĄsok vĂĄrnak. Most tĂ©nyleg: e szĂ©p erdƑk jelentƑs rĂ©sze is kipusztul majd az ember gon datlan magatartĂĄsa miatt egyre fenyegetƑbbĂ© vĂĄlĂł Ă©ghajlatvĂĄltozĂĄs miatt?

A rovatot tĂĄmogatta:

www.turistamagazin.hu44 |

A 2021 Ăłta alkalmazott TechLite Plus közĂ©ptalpak pedig az eredeti TechLite-hoz kĂ©pest 40% kal könnyebbek, magasabb fokĂș a rugalmassĂĄguk, az ener gia-visszaadĂł kĂ©pessĂ©gĂŒk Ă©s a tartĂłssĂĄguk. A 2022-tƑl elĂ©r hetƑ AdaptTrax jĂĄrĂłtalp jobb tapadĂĄst Ă©s magasabb fokĂș kĂ©nyelmet nyĂșjt.

A tĂł magĂĄnya kivĂĄlĂł apropĂł arra, hogy elgon dolkozzunk a körĂŒlöttĂŒnk lĂ©vƑ Ă©lƑvilĂĄg sĂ©rĂŒ lĂ©kenysĂ©gĂ©n, az ember felelƑssĂ©gĂ©n, no meg persze az emberi civilizĂĄciĂł törĂ©kenysĂ©gĂ©n. 

www.turistamagazin.hu 45| ugyanis egy hegyomlĂĄshoz kapcsolĂłdik, amely felduzzasztotta a kalderagyƱrƱbƑl egyedĂŒl kitörƑ Okna-patak vizĂ©t. KĂ©sƑbb a lĂĄnyukat betegsĂ©gĂ©bƑl itt sikeresen kikĂșrĂĄlĂł SzĂ©chenyi LĂĄszlĂł Ă©s Gladys Vanderbilt mestersĂ©ges gĂĄtat Ă©pĂ­ttetett, 7 hektĂĄrrĂłl 13,8 hektĂĄrra növelve ezzel a vĂ­zfelĂŒletet. Ma a tĂł egĂ©sz környezete erdƑrezervĂĄtum, s e hĂĄborĂ­tatlansĂĄg bizony jĂłl lĂĄtszik innen a magasbĂłl is.

A 618 mĂ©teres magassĂĄgban talĂĄlhatĂł, 25 mĂ© teres maximĂĄlis mĂ©lysĂ©gƱ tĂł partjĂĄrĂłl szembe tƱnƑ Ă©s egyben felĂŒdĂ­tƑ Ă©rzĂ©s, hogy az ĂĄllĂłvĂ­z környezete egyĂĄltalĂĄn nincs kiĂ©pĂ­tve a közeli parkolĂł ellenĂ©re sem. A tĂł partjĂĄn egyedĂŒl az emlĂ­tett nemesek 1924-ben Ă©pĂŒlt ĂŒdĂŒlƑhĂĄza, valamint egy kisebb menedĂ©khĂĄz talĂĄlhatĂł.

Peakfreak II OutDry

A Szinnai-tĂł vĂ­ztĂŒkre a dĂ©li oldalrĂłl

A Columbia legĂșjabb fejlesztĂ©sƱ tĂșra- Ă©s multisportcipƑ je bĂĄrmilyen aktĂ­v szabadidƑs tevĂ©kenysĂ©g sorĂĄn könnyed mozgĂĄst, stabil tartĂĄst Ă©s jĂł szellƑzƑkĂ©pessĂ©get biztosĂ­t a lĂĄbnak. OutDry membrĂĄnja Ă©s hegesztett varratai teljes vĂ­zhatlansĂĄgot garantĂĄlnak. Egy Ășj fejlesztĂ©s, a lĂĄbbeli felsƑrĂ©szĂ©ben talĂĄlhatĂł, fĂ©lkörĂ­ves merevĂ­tĂ©s fixen tartja a sarkat a cipƑben.

A cipƑ felvĂ©telĂ©t a sarokrĂ©szen el helyezett erƑs hurok könnyĂ­ti meg. A tĂșrĂĄk mel lett a oldalĂșnapokmindentĂĄrsaislehetezasokmodell.

Wenckheimek vidéke a Viharsarokban

A Ă©vekben1890-esGyulĂĄn,AlmĂĄsy-kastĂ©lyWenckheim–Harruckern–az FotĂł: Fortepan / Budapest FƑvĂĄros LevĂ©ltĂĄra / Klösz fĂ©nykĂ©peiGyörgy

Wenckheimek neve BĂ©kĂ©scsaba környĂ©kĂ©n sƱrƱn elƑfordul, de a budapestiek is ismerhetik, hiszen egykori fƑvĂĄrosi palotĂĄjuk ma a FƑvĂĄrosi SzabĂł Ervin KönyvtĂĄrnak ad otthont. BĂ©kĂ©s megyĂ©ben nem vĂ©letlenĂŒl talĂĄlkozhatunk sok helyĂŒtt a Wenckheimek ĂĄltal Ă©pĂ­ttetett kas tĂ©lyokkal, kĂșriĂĄkkal: az AusztriĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł fƑĂșri famĂ­lia tagjai a 18. szĂĄzad vĂ©gĂ©n Gyula környĂ©kĂ©n vetettĂ©k meg a lĂĄbukat. I. GrĂłf Wenckheim JĂłzsef Ágost egy Harruckern lĂĄnyt vett felesĂ©gĂŒl, abban az idƑben, amikor

A Írta Ă©s TamĂĄsAbelovszkyfotĂłk: gyakorlatilag az egĂ©sz megye ennek a csa lĂĄdnak a birtoka volt. Az eredetileg ausztriai Harruckern JĂĄnos György a kirĂĄly szolgĂĄla tĂĄban tett elismerĂ©sekĂ©nt jutott hozzĂĄ többek között BĂ©kĂ©s, Csaba, Gerla, Gyarmat, Gyula, KörösladĂĄny, Öcsöd, Szeghalom Ă©s VĂ©sztƑ te lepĂŒlĂ©sĂ©hez. A csalĂĄd tagjai kĂ©sƑbb többek kö zött ÓkĂ­gyĂłson, SzabadkĂ­gyĂłson, PĂłsteleken, KörösladĂĄnyban Ă©pĂ­ttettek kisebb-nagyobb ne mesi lakokat. A csalĂĄd egyik, a 19. szĂĄzadban Ă©lt tagjĂĄrĂłl, JĂłzsef AntalrĂłl mintĂĄzta JĂłkai MĂłr az Egy magyar nĂĄbob fƑszereplƑjĂ©t.

A Wenckheimek öröksĂ©gĂ©t fƱzi fel tehĂĄt ez a tematikus bringaĂșt. BĂ©kĂ©scsaba – ha nagyon szigorĂșan vesszĂŒk – kivĂ©telnek szĂĄmĂ­t, de a gerlai Ă©s a pĂłsteleki kastĂ©ly a vĂĄros közigaz gatĂĄsi terĂŒletĂ©n talĂĄlhatĂł, Ă­gy itt is megvan a kapcsolĂłdĂĄs a Wenckheimekhez. LĂĄssuk, mit tartogat a kerĂ©kpĂĄrosok szĂĄmĂĄra a vĂĄros!

BĂ©kĂ©s megye szĂ©khelyĂ©t sokan leginkĂĄbb a kolbĂĄszrĂłl ismerik, azonban kevesen tudjĂĄk, miben mĂĄs az itteni hĂșsĂĄru, mint bĂĄrmelyik mĂĄs hasonlĂł termĂ©k. A szigorĂșan BĂ©kĂ©scsabĂĄn vagy GyulĂĄn kĂ©szĂ­tett kolbĂĄsz jellegzetessĂ©ge,

A Wenckheimek öröksĂ©gĂ©vel lĂ©pten‑nyomon talĂĄlkozhatunk BĂ©kĂ©s megyĂ©ben. Nem lesz ez mĂĄskĂ©pp ezen a tĂșrĂĄn sem, amely szinte vĂ©gig kerĂ©kpĂĄrĂșton vezet körbe az egykori föld‑ birtokoscsalĂĄd kastĂ©lyainak Ă©rintĂ©sĂ©vel BĂ©kĂ©scsaba körĂŒl.

A „kolbászfƑváros”

www.turistamagazin.hu46 |

Két Keréken

A madĂĄrtĂĄvlatbĂłlkastĂ©lyrompĂłsteleki FotĂł: Adobe Stock Az ÉlƑvĂ­zzöldfolyosĂłjaBĂ©kĂ©scsabacsatorna, talĂĄlkozunk vele. A csatorna partjĂĄn talĂĄlhatĂł ÁrpĂĄd GyĂłgy- Ă©s StrandfĂŒrdƑt kĂ©t kĂșt tĂĄplĂĄlja, amelyek 76, illetve 40 Celsius-fokos gyĂłgyvi zet hoznak a felszĂ­nre. A gyĂłgyvizes medencĂ©k mellett tanmedence, Ă©lmĂ©nymedencĂ©k, strand idƑszakban pedig nagy fĂŒves terĂŒlet vĂĄrjĂĄk a lĂĄtogatĂłkat. Amint elhagyjuk a belvĂĄrost a hogy egy legalĂĄbb 135 kilĂłs sertĂ©s minden rĂ© szĂ©bƑl kerĂŒl bele, Ă­zesĂ­tĂ©sĂ©nĂ©l egyĂ©rtelmƱen a paprika dominĂĄl, de borsnak nincs helye az alkotĂłelemek között, Ă©s miutĂĄn minden bele kerĂŒlt, fĂŒstölĂ©ssel teszik mĂ©g Ă­zletesebbĂ©. Aki kĂłstolni szeretne, annak a minden Ă©v oktĂłbe rĂ©ben megrendezett kolbĂĄszfesztivĂĄl a legjobb alkalom BĂ©kĂ©scsabĂĄterre. azonban nem csak a kolbĂĄszĂ©rt Ă©rdemes felkeresni. A rendezett fƑtĂ©ren Ă©r demes megcsodĂĄlni a szĂ©p homlokzatokat, betĂ©rni a vörös tĂ©glĂĄval borĂ­tott PĂĄduai Szent Antal-tĂĄrsszĂ©kesegyhĂĄzba (azaz a belvĂĄrosi katolikus templomba), onnan pedig kigurul ni az ÉlƑvĂ­z-csatorna partjĂĄra. A vĂ­zfolyĂĄs, amelyet 1777-ben az erdĂ©lyi fa ĂșsztatĂĄsĂĄnak megkönnyĂ­tĂ©sĂ©re hoztak lĂ©tre, majd alkalmas sĂĄ tettek jĂł szĂĄz Ă©vvel kĂ©sƑbb a belvĂ­z elveze tĂ©sĂ©re is, jĂłrĂ©szt a FehĂ©r-Körös egykori ĂĄga it követi, Ă©s GyulĂĄn Ă©ppĂșgy ĂĄtfolyik, mint a megyeszĂ©khelyen, Ă­gy tĂșrĂĄnk sorĂĄn többször

www.turistamagazin.hu 47|

KĂ©t KerĂ©ken presszĂłvalaIstvĂĄnĂ©pĂŒlete,jellegzetesBĂ©kĂ©scsabaazmalomPeron PĂĄlvölgyiFotĂł: Krisztina A mĂșzeumGabona legmenƑbb (jobbra)PĂĄlinkamĂșzeum(balra)szĂ©lmalomaĂ©pĂŒlete,Kiss-fĂ©leĂ©sa

www.turistamagazin.hu48 | csatorna irĂĄnyĂĄba, az IstvĂĄn malom hatalmas Ă©pĂŒlete tƱnik fel, ahonnan a kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között a fƑ eurĂłpai piacok mellett AlgĂ©riĂĄba Ă©s Egyiptomba is jutott liszt – jelenleg sorsĂĄra vĂĄr. A malom Ă©pĂŒlete elƑtt, az ÉlƑvĂ­z-csator na partjĂĄn egy kisvasĂști emlĂ©khelyet talĂĄlunk, amelynek kĂ©t vagonjĂĄban bĂŒfĂ© ĂŒzemel, Ă©s az Alföldi ElsƑ GazdasĂĄgi VasĂștnak (AEGV) ĂĄllĂ­t emlĂ©ket. Az 1894-ben Ă©pĂŒlt elsƑ vonal szakaszt (KovĂĄcshĂĄza–Kupapuszta) Ășjabb Ă©s Ășjabb szakaszok egĂ©szĂ­tettĂ©k ki, majd 1949 ben összekötöttĂ©k a sarkadi Ă©s a mezƑhegyesi kis vasĂșt vonalaival, Ă­gy az ekkor mĂĄr az ĂĄllamvasĂșt tulajdonĂĄban lĂ©vƑ Alföldi KisvasĂșt teljes vo nalhossza közel 400 kilomĂ©teres hĂĄlĂłzatot al kotott, VĂ©sztƑtƑl OroshĂĄzĂĄig, BĂ©kĂ©ssĂĄmsontĂłl Sarkadig behĂĄlĂłzva az alföldi tĂĄjat. Ma mĂĄr csak egy-kĂ©t emlĂ©khely Ă©s utcanĂ©v emlĂ©keztet erre a hatalmas hĂĄlĂłzatra, az utolsĂł vonat 1973 ban koptatta a sĂ­neket a cikĂłhalmi vonalon.

A BĂ©kĂ©scsaba egyik leg rĂ©gibb utcĂĄjĂĄban ĂĄllĂł szlovĂĄk tĂĄjhĂĄzban pedig a helyi szlovĂĄksĂĄg nĂ©pi kultĂșrĂĄjĂĄba nyerhetĂŒnk betekintĂ©st. Szerte a vĂĄrosban rengeteg szobor talĂĄlhatĂł, közĂŒlĂŒk a legaranyosabb alkotĂĄs egy kacsacsalĂĄdot ĂĄbrĂĄzol az ÉlƑvĂ­z-csatorna partjĂĄn, de talĂĄlkozhatunk a vĂĄrosban rƑzse hordĂł nƑvel, angyalos ivĂłkĂșttal vagy Ă©ppen olimpiai kerĂ©kpĂĄrozĂłkkal is. A CsabaParkban a KolbĂĄszudvarban lĂ©vƑ lĂĄtvĂĄnykolbĂĄszmƱhely ben nyomon követhetƑk a sertĂ©sfeldolgozĂĄs Ă©s a kolbĂĄszkĂ©szĂ­tĂ©s korunkban alkalmazott eljĂĄrĂĄ sait, de van itt pĂĄlinkahĂĄz Ă©s egy olyan jĂĄtszĂłtĂ©r is, ahol a gyerekek jĂĄtĂ©kos mĂłdon ismerkedhet nek meg a kolbĂĄsz elƑállĂ­tĂĄsĂĄhoz kapcsolĂłdĂł hagyomĂĄnyos eszközökkel Ă©s Ă©pĂ­tmĂ©nyekkel. EgĂ©szen szĂŒrreĂĄlis lĂĄtvĂĄny az ĂłriĂĄs kolbĂĄsztöltƑ (mĂĄszĂłka), de a disznóól is, ahol a disznĂłvĂĄgĂĄs

Felsorolni is nehĂ©z, mennyi egyĂ©b lĂĄtnivalĂł van a fentieken kĂ­vĂŒl a vĂĄrosban. A MunkĂĄcsy MihĂĄly EmlĂ©khĂĄz a hĂ­res festƑnek ĂĄllĂ­t emlĂ© ket (itt, BĂ©kĂ©scsabĂĄn kezdett asztalosinasnak tanulni), a MunkĂĄcsy MihĂĄly MĂșzeumban a megyeszĂ©khely Ă©s tĂĄgabb környezete törtĂ©ne tĂ©t ismerhetjĂŒk meg, de persze itt is van egy MunkĂĄcsy-kiĂĄllĂ­tĂĄs.

www.turistamagazin.hu 49| kellĂ©kei mellett egy, az esemĂ©nyen mĂĄr lĂĄtha tĂłan ĂĄtesett (az oldalĂĄn fekvƑ) sertĂ©s is lĂĄthatĂł. BĂ©kĂ©sebb kĂ©pet mutat a környezƑ parkerdƑ a tanösvĂ©nyekkel, ĂĄllatsimogatĂłval, csĂłnakĂĄzĂł tĂłval Ă©s fitneszparkkal, ahogy a szomszĂ©dban talĂĄlhatĂł GabonamĂșzeum (tanya- Ă©s gabona törtĂ©neti kiĂĄllĂ­tĂłhely) is, amelynek legmenƑbb eleme a Kiss-fĂ©le szĂ©lmalom.

A kastĂ©ly bejĂĄratĂĄhoz közeli tĂ©ren talĂĄlkozunk az Wenckheim-kerĂ©kpĂĄrĂșt elsƑ, utunkba esƑ pihenƑjĂ©vel: az igazĂĄn szemrevalĂł Ă©pĂ­tmĂ©ny mellett kerĂ©kpĂĄrtĂĄmaszok, a tetƑ alatt padok Ă©s egy kerĂ©kpĂĄrszerelƑ ĂĄllvĂĄny vĂĄrjĂĄk a tĂșrĂĄzĂłkat.

GerlĂĄt egy vadonatĂșj aszfaltĂșton hagyjuk ma gunk mögött PĂłstelek felĂ© tartva – fƑleg nyĂĄron becsĂŒljĂŒk meg ezt a szakaszt, mivel ĂĄrnyĂ©kot ezen az etapon kĂ­vĂŒl csak az ÉlƑvĂ­z-csatorna mellett biztosĂ­tanak a fĂĄk. A vegyes hasznĂĄlatĂș Ășt kerĂ©kpĂĄrĂștba vĂĄlt, ezen Ă©rjĂŒk el a pĂłsteleki kastĂ©lypark egykori fƑbejĂĄratĂĄt, amirƑl a kerĂ©k pĂĄrĂșt vĂ©gĂ©n talĂĄlhatĂł oszlopok tanĂșskodnak a parkba vezetƑ, murvĂĄval szĂłrt Ășt kĂ©t olda lĂĄn. A kastĂ©lyparkot keresztĂŒlszelƑ Ășt mellett lĂ©pten-nyomon informĂĄciĂłs tĂĄblĂĄkba bot lunk, amelyekrƑl szĂĄmos Ă©rdekessĂ©g derĂŒl ki a fƑĂșri lak, illetve lakĂłinak törtĂ©netĂ©bƑl. Ezek közĂ© tartozik pĂ©ldĂĄul az, hogy valaha kisvas Ășt kanyargott a környĂ©ken, segĂ­tve a termĂ© nyek beszĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt, de ugyanĂ­gy a kastĂ©lypark öntözƑrendszerĂ©nek sajĂĄtossĂĄgairĂłl vagy a park dendrolĂłgiai Ă©rtĂ©keirƑl is olvashatunk. A kastĂ©ly Ă©pĂ­tĂ©sekor mĂĄr nem az angol tĂĄjkĂ© pi kertek, hanem az Ășgynevezett gyƱjtemĂ©nyes

Romantikus romok a kastĂ©lyparkban BĂ©kĂ©scsabĂĄt Doboz irĂĄnyĂĄban hagyjuk magunk mögött, majd GerlĂĄra Ă©rve talĂĄlkozunk az elsƑ Wenckheim-emlĂ©kkel, amely a helyi kastĂ©ly formĂĄjĂĄban testesĂŒl meg. GrĂłf Wenckheim KĂĄ roly 1854-ben kĂ©rte fel Ybl MiklĂłst az Ă©pĂŒlet megtervezĂ©sĂ©re, amely – a kornak megfelelƑ –eklektikus stĂ­lusban, barokk elemek felhasznĂĄ lĂĄsĂĄval 1860-ra kĂ©szĂŒlt el. A 37 szobĂĄs kastĂ©ly, amely a II. vilĂĄghĂĄborĂșt követƑen iskolakĂ©nt mƱködött egĂ©szen az 1980-as Ă©vekig, meglehe tƑsen leromlott ĂĄllapotban vĂĄrja megmentƑjĂ©t – az utĂłbbi kĂ©t Ă©vtizedben több is jelentke zett, de senki nem ĂșjĂ­totta mĂ©g fel a kastĂ©lyt.

BringĂĄs esikPontugyanottszobrakerĂ©kpĂĄrosokĂ©sAndrĂĄssy1965-bensrĂĄcokazĂștonazolimpiaimautunkbaaz

ÉlƑvĂ­z-csatorna melletti bringa Ășt sabbleghangulatoszakasza

Fotó: Fortepan / Magyar RendƑr

www.turistamagazin.hu50 |

Maga a kastĂ©ly azonban mĂĄr csak egy rom, fƑfalain kĂ­vĂŒl szinte mĂĄr nem is lĂĄthatĂł belƑle mĂĄs: a parkerdƑ közepĂ©n, egy kis tĂł mellett ĂĄllĂł, tetƑ nĂ©lkĂŒli, csupasz falak kĂŒlönös at moszfĂ©rĂĄt teremtenek az egyĂ©bkĂ©nt is nyugodt környezetben. A bĂĄtrabbak nem olyan rĂ©gen mĂ©g – a tiltĂł tĂĄblĂĄk ellenĂ©re – felfedezhettĂ©k a romokat, most mĂĄr azonban kerĂ­tĂ©s vĂ©di azo kat (Ă©s persze ezzel a felelƑtlenebb lĂĄtogatĂłk testi Ă©psĂ©gĂ©t is). TavasztĂłl Ƒszig bĂŒfĂ©, Ă©tterem, kemping, vadaspark, jĂĄtszĂłtĂ©r Ă©s egy kis pum papĂĄlya is vĂĄrja a lĂĄtogatĂłkat. PĂłstelekrƑl mĂĄr csak nĂ©hĂĄny kilomĂ©ternyi tekerĂ©s BĂ©kĂ©scsaba az ÉlƑvĂ­z-csatorna gĂĄtjĂĄn kialakĂ­tott kerĂ©kpĂĄrĂșton, ahol az lĂĄtszik, ami bĂĄrhol mĂĄshol a környĂ©ken: a bĂ©kĂ©siek, gyu laiak, bĂ©kĂ©scsabaiak mindennapi közlekedĂ©si eszközkĂ©nt hasznĂĄljĂĄk a kerĂ©kpĂĄrjukat. He lyenkĂ©nt mĂĄr-mĂĄr HollandiĂĄban Ă©rezhetjĂŒk magunkat. A megyeszĂ©khelyre visszatĂ©rve a vĂĄros egy mĂĄsik arcĂĄt is megismerhetjĂŒk a bel KerĂ©ken

A romos1972-bentĂŒnkdrĂłnnalmakastĂ©lybapĂłstelekimĂĄrcsakleshebe,demĂĄrisvolt FotĂłk: Adobe Stock (fent), Fortepan / Varga JĂĄnos (lent)

Két

Ma is Ă©l a kastĂ©lyparkban körĂŒlbelĂŒl 50 tiszafa, Ă©s a megye legnagyobb, 350 centimĂ©teres ke rĂŒletƱ vasfĂĄjĂĄt is itt talĂĄljuk.

kertek voltak divatban, Ă­gy itt is telepĂ­tettek fenyƑfĂ©lĂ©ket, örökzöldeket a kemĂ©nyfĂĄs liget erdƑket alkotĂł fajok (tölgy, kƑris, szil) mellĂ©.

www.turistamagazin.hu 51| vĂĄroson kĂ­vĂŒl, amikor vĂ©gigtekerĂŒnk a LencsĂ©si lakĂłtelepet ĂĄtszelƑ Ășton, ahol szintĂ©n rendezett környezettel talĂĄlkozunk. 365 ablak, 52 szoba, 4 bejĂĄrat

BĂ©kĂ©scsabĂĄrĂłl dĂ©l, azaz SzabadkĂ­gyĂłs felĂ© vesszĂŒk az irĂĄnyt, elƑbb egy ipari jellegƱ te rĂŒleten ĂĄthaladva, majd a KĂ­gyĂłsi Ășt melletti bringaĂșton egy kertvĂĄrosias rĂ©szen tekerve, vĂ© gĂŒl pedig egy vadonatĂșj aszfaltcsĂ­kon tanyĂĄk Ă©s szĂĄntĂłföldek között kanyarogva, egĂ©szen a szomszĂ©dos telepĂŒlĂ©sig. Ez utĂłbbi önmagĂĄ ban nem hangzik tĂșl izgalmasan, de elĂĄruljuk, hogy az utolsĂł kerĂ©kpĂĄros-pihenƑt is ezen a szakaszon talĂĄljuk, amely rĂĄadĂĄsul egybe van Ă©pĂ­tve egy madĂĄrlessel. ElsƑre ez meglepƑ lehet a szĂĄntĂłföldek közepĂ©n, de a nĂ©hĂĄny mĂ©terre susogĂł nĂĄd mĂĄr sejteti azt, hogy vĂ­znek kell lennie a közelben. A jaminai bĂĄnyatavak egyik legnagyobbja, a FĂĄs-tĂł mellett ĂĄll ugyanis a kis kilĂĄtĂł, ahonnan tökĂ©letesen meg lehet figyelni a vĂ­zi vilĂĄgot. A hĂĄrom nagy tĂł az ipari bĂĄnyĂĄ szati tevĂ©kenysĂ©g emlĂ©ke, itt talĂĄlhatĂł ugyan is a vĂĄros legkivĂĄlĂłbb agyaglelƑhelye, amelyet körĂŒlbelĂŒl 300 Ă©vvel ezelƑtt kezdtek el kiter melni, amikor BĂ©kĂ©scsabĂĄt szlovĂĄk nĂ©pessĂ©ggel telepĂ­tettĂ©k Ășjra, Ă©s szĂŒksĂ©g volt a hĂĄzĂ©pĂ­tĂ©shez alapanyagra. A vĂĄlyogvetĂ©s jaminai ĂĄrkai egyre A jaminai madĂĄrlesbƑl a FĂĄs-tĂł Ă©lƑvilĂĄgĂĄt lehet megfigyelni

A kastélyparkmellettikastélyrompósteleki ma is gyönyörƱ

GergelyBagamériTérkép:

SzabadkĂ­gyĂłs innen mĂĄr csak egy kisebb ug rĂĄs: tĂșrĂĄnkat a gyönyörƱen felĂșjĂ­tott Wenck heim-kastĂ©ly koronĂĄzza meg. MielƑtt köze lebbrƑl is szemĂŒgyre vennĂ©nk, ĂĄlljon itt egy kis kedvcsinĂĄlĂł az 1897-ben kiadott Wenckheim csalĂĄdi „EmlĂ©k-Album” lapjairĂłl: „Az ĂłkĂ­gyĂłsi az 1879. Ă©vi jĂșnius 18-ĂĄn nyittatott meg, mely Ybl MiklĂłs terve utĂĄn Ă©pĂ­ttetett közel mĂĄsfĂ©l milliĂł költsĂ©gen. ÁltalĂĄnos vĂ©lemĂ©ny, hogy az orszĂĄgnak stĂ­lszerƱsĂ©g, kĂ©nyelem Ă©s fejedelmi pompĂĄra nĂ©zve legszebb kastĂ©lya. A csabai Ă©s aradi Ăștvonal mentĂ©n egy termĂ©szetes magas latrĂłl uralkodik a sĂ­ksĂĄg felett, 35 öl magas tornyĂĄval, hĂĄrmas csĂșcsban vĂ©gzƑdƑ tetƑjĂ©vel, obeliszkjeivel s aprĂł tornyocskĂĄival gyönyörƱ lĂĄtvĂĄnyt nyĂșjt. Az egĂ©sz renaissanse stylusban Ă©pĂŒlt s belsƑ berendezĂ©se is a stylnak meg felelƑ; remek fogadĂłtermei, könyvtĂĄrszobĂĄja Ă©s ebĂ©dlƑje Ășgy mint harmincz vendĂ©gszobĂĄja Ă©s mellĂ©kĂ©pĂŒletei valĂłban csodĂĄlni valĂł lĂĄtvĂĄ nyossĂĄgot kĂ©peznek. NehĂ©z e szƱkreszabott helyen többet Ă­rni rĂłla, mindenkĂ©ppen Ă©rde mes LĂĄssukmegnĂ©zni!”hĂĄt,mit Ă©rdemes megnĂ©zni itt! Maga a kastĂ©lyĂ©pĂŒlet önmagĂĄban is Ă©rdekes, hiszen Wenckheim Krisztina azt kĂ©rte Ybl MiklĂłstĂłl, hogy semmi ne legyen egyforma, de mĂ©gis harmonikus legyen, tovĂĄbbĂĄ azt is kikötötte, hogy annyi ablaka legyen, ahĂĄny nap, annyi szobĂĄja, ahĂĄny hĂ©t, illetve annyi bejĂĄrata, ahĂĄny Ă©vszak van egy Ă©vben. Ugyan megszĂĄmolni mindezt nem sikerĂŒlt, de az Ă©pĂ­tĂ©sz valĂłszĂ­nƱ leg teljesĂ­tette a kĂ©rĂ©st. KorĂĄnak legkorszerƱbb palotĂĄja volt hazĂĄnkban: a vilĂĄgĂ­tĂĄst pĂ©ldĂĄul gĂĄzlĂĄmpĂĄk biztosĂ­tottĂĄk, a fƱtĂ©st pedig lĂ©g befĂșvĂĄssal oldottĂĄk meg a pincĂ©ben talĂĄlhatĂł fatĂŒzelĂ©sƱ kazĂĄn Ă©s a falban futĂł porcelĂĄncsö vek segĂ­tsĂ©gĂ©vel. A kastĂ©lyba lĂ©pve a fogadĂł tĂ©rbƑl többfelĂ© is indulhatunk: a bĂŒfĂ©, a torony Ă©s persze a kiĂĄllĂ­tĂĄs felĂ©. UtĂłbbi a könyvtĂĄr szobĂĄban kezdƑdik – igazĂĄn impozĂĄns belsƑ tĂ©rrƑl van szĂł, ahol rögtön szembeötlik, hogy szĂĄmos interaktĂ­v eszköz segĂ­ti Ă©lmĂ©nyszerƱvĂ© tenni a lĂĄtogatĂĄst. ÓrĂĄkat el lehetne itt tölteni,

www.turistamagazin.hu52 | KĂ©t KerĂ©ken 0 2 km szĂ©lesebbek Ă©s mĂ©lyebbek lettek, a tĂ©glaĂ©getĂ©s iparszerƱen 1891-ben indult meg BĂ©kĂ©scsabĂĄn (Ă©s napjainkban is folyik a közelben, a vĂĄros dĂ©li rĂ©szĂ©n, ma mĂĄr szĂ©lesebb termĂ©kpalettĂĄval, amelybe pĂ©ldĂĄul a tetƑcserepek is beletartoz nak). A termelĂ©shez szĂŒksĂ©ges agyagbĂĄnyĂĄszat eredmĂ©nye 21 tĂł, amelyek vĂ­zfelĂŒlete a DĂ©lAlföld rĂ©giĂł egyik legkiterjedtebb szabad vĂ­zi tĂłrendszere. A tavak mĂ©lysĂ©ge vĂĄltozĂł, ĂĄtlag ban 3 Ă©s 10 mĂ©ter közötti, de a kĂ©t nagy tĂł, a FĂĄs- Ă©s a Csaba-tĂł mĂ©lysĂ©ge több helyen is meghaladja a 12 mĂ©tert.

Érdemes megfigyelni az rĂ©szleteketaprĂł is a szabadkĂ­gyĂłsi kastĂ©ly enteriƑrjĂ©ben

www.turistamagazin.hu 53| kiprĂłbĂĄlva minden Ă©rintƑkĂ©pernyƑt, elolvas va minden aprĂł betƱs szöveget, nĂ©zegetve a berendezett szobĂĄk minden egyes rĂ©szletĂ©t.



A remekbe szabott szabadkĂ­gyĂłsi Wenckheim-kastĂ©ly lesz a pont az i-re tĂșrĂĄnk vĂ©gĂ©n

Az enteriƑrnek rĂ©sze többek között a grĂłfi pipĂĄzĂł, a grĂłfnƑi hĂĄlĂłszoba, fĂŒrdƑ Ă©s öltözƑ is. Ha a szĂĄzadfordulĂł idƑszakĂĄbĂłl visszatĂ©r tĂŒnk a jelenbe, Ă©rdemes a torony felĂ© venni az irĂĄnyt. Igen egyedi megoldĂĄssal elƑbb le kell menni a pincĂ©be, hogy aztĂĄn a 160 lĂ©pcsƑbƑl ĂĄllĂł, szƱk csigalĂ©pcsƑn feljussunk a kilĂĄtĂłnak sem utolsĂł Ă©pĂ­tmĂ©nybe. Abban az esetben, ha mĂ©g ezt követƑen sem lenne elĂ©g a Wenckheim-emlĂ©kekbƑl, Szabad kĂ­gyĂłs fƑutcĂĄjĂĄn Ă©rdemes megnĂ©zni a Szent Anna-kĂĄpolnĂĄt, amely a Wenckheim-kripta szomszĂ©dsĂĄgĂĄban ĂĄll egy mestersĂ©ges dom bocskĂĄn, mellettĂŒk pedig egy diadalkapu emlĂ©keztet Ferenc JĂłzsef Ă©s Sissi 1857-es szabadkĂ­gyĂłsi lĂĄtogatĂĄsĂĄra. Maga a diadal kapu egyĂ©bkĂ©nt nem az eredeti Ă©pĂ­tmĂ©ny, azt ugyanis 1949 telĂ©n ledöntöttĂ©k; a ma lĂĄthatĂłt 2008-ban Ă©pĂ­tettĂ©k, a rĂ©gi mĂĄsĂĄra. Az alföldi terepen vezetƑ Ăștvonal nem tartogat semmi nehĂ©zsĂ©get, de amikor feltĂĄmad a szĂ©l, bizony kellemetlen perceket, ĂłrĂĄkat okozhat. Ezzel egyĂŒtt a kerĂ©kpĂĄrutakon Ă©s kis forgal mĂș utakon vezetƑ tĂșrĂĄt mindenki szĂĄmĂĄra jĂł szĂ­vvel ajĂĄnljuk. A Ă©vekbenazszalonjakastĂ©lyWenckheim-nagy1890-es FotĂł: Fortepan / Budapest FƑvĂĄros LevĂ©ltĂĄra / Klösz fĂ©nykĂ©peiGyörgy

HƑhullĂĄmok, elkövetkezendƑ Ă©vek leghƱvösebb nyarĂĄt zĂĄrjuk Meteo GaĂĄlÍrta: Nikolett földi ĂĄtlaghƑmĂ©rsĂ©klet tartĂłs vĂĄltozĂĄsa nem egyedĂŒl ĂĄllĂł bolygĂłnk Ă©letĂ©nek törtĂ©netĂ©ben, hiszen a glaci ĂĄlis (az eljegesedĂ©si periĂłdusokon belĂŒli, hidegebb Ă©ghajlatĂș periĂłdus) Ă©s interglaciĂĄlis idƑszakok mĂĄr többször vĂĄltottĂĄk egymĂĄst az Ă©vmilliĂłk sorĂĄn. Amiben mĂ©gis mĂĄs ez a mostani helyzet, az az, hogy az ipari forradalmat követƑen az ĂŒveghĂĄzhatĂĄsĂș gĂĄzok emberi tevĂ©kenysĂ©g hatĂĄsĂĄra megnöve kedett kibocsĂĄtĂĄsa eddig nem tapasztalt ĂŒtemben növeli a bolygĂł ĂĄtlaghƑmĂ©rsĂ©kletĂ©t.

A

BolygĂłnk sok helyen Ă©s sok mĂłdon jelzi mostanĂĄban, hogy „mĂĄskĂ©pp szeretne Ă©lni”, illetve szeretnĂ©, ha mĂĄskĂ©pp Ă©lnĂ©nk rajta. A vĂĄltozĂł klĂ­ma egyik leginkĂĄbb Ă©rezhetƑ tĂŒnetĂ©nek szĂĄmĂ­tĂł hƑhullĂĄmok egyre komolyabb kihĂ­vĂĄst jelentenek mind tĂĄrsadalmi, mind gazdasĂĄgi szempontbĂłl.

Évek Ăłta egyre Ă©getƑbb tĂ©ma a globĂĄlis Ă©ghajlatvĂĄltozĂĄs.

Egyre forrĂłbbak a nyarak, egyre hosszabbak az aszĂĄlyos idƑszakok. Egyre kevesebb a csa padĂ©k Ă©s szĂ©lsƑsĂ©gesebb az idƑjĂĄrĂĄs nemcsak MagyarorszĂĄgon, hanem globĂĄlisan is. Fo lyamatosan dƑlnek meg a maximĂĄlis hƑmĂ©r sĂ©kleti napi rekordok a vilĂĄg minden pontjĂĄn. ÉvrƑl Ă©vre növekszik a tartĂłsan hƑhullĂĄmos napok szĂĄma, amikor legalĂĄbb 3 egymĂĄst követƑ napon a napi ĂĄtlaghƑmĂ©rsĂ©klet elĂ©ri a 27 °C-ot. Az 1980-as Ă©vek közepĂ©ig szinte nem is regisztrĂĄltak ilyen hƑhullĂĄmos napokat hazĂĄnkban, az elmĂșlt 25 Ă©vben azonban nem pusztĂĄn a szĂĄmuk, hanem az intenzitĂĄsuk is jelentƑsen megnövekedett. Az extrĂ©m hƑmĂ©rsĂ©kletƱ napok jelentƑsen ki hatnak az emberi szervezetre, valamint többek között a közlekedĂ©sre, a gazdasĂĄgra, a növĂ©nyĂ©s ĂĄllatvilĂĄgra, Ă©s mĂ©g hosszan sorolhatnĂĄnk. TöbbfelĂ© pusztĂ­tĂł erdƑ- Ă©s bozĂłttĂŒzek alakul hatnak ki, amelyek a szĂĄntĂłföldeket, s ezĂĄltal az Ă©lelmiszer-ellĂĄtĂĄst is veszĂ©lyeztetik. A hƑhullĂĄmoknak szĂĄmos egĂ©szsĂ©gkĂĄrosĂ­tĂł hatĂĄsa ismert. Növekszik az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi panaszok, rosszullĂ©tek, hƑgutĂĄk, ĂĄjulĂĄsok Ă©sSzĂĄrazsĂĄg sĂșjtotta kukoricatĂĄbla – FotĂł: KristĂł RĂłbert / Adobe Stock avagy az

www.turistamagazin.hu54 |

ez pedig a mĂ©ly alvĂĄs következtĂ©ben mĂ©g tovĂĄbb csökken. Ha azonban kint magas a hƑmĂ©rsĂ©klet, akkor sokkal nehezebben hƱl le a testĂŒnk is, ezĂĄltal nehezebben is alszunk el. Ez a vĂĄrosok ban mĂ©g nagyobb problĂ©mĂĄt jelent, hiszen itt Ă©rvĂ©nyesĂŒl a vĂĄrosi hƑszigethatĂĄs. Sok a betonĂ©pĂŒlet, az aszfaltozott Ășttest, sƱrƱ a beĂ©pĂ­tettsĂ©g, rĂĄadĂĄsul a klĂ­maberendezĂ©sek kĂŒltĂ©ri egysĂ©gei mĂ©g fƱtik is a levegƑt, miközben a beltĂ©ri egysĂ©gek odabent hideg levegƑt fĂșjnak ki. Ennek hatĂĄsĂĄra nincs akkora pĂĄrolgĂĄs, fƑleg azĂ©rt, mert sok esetben, ahogy Budapest belvĂĄrosĂĄban is, kicsi a zöldfelĂŒletek arĂĄnya, ezĂ©rt mĂ©g magasabb a hƑmĂ©rsĂ©klet. Ezt mĂĄr csak tetĂ©zi, hogy hƑhullĂĄmos napokon a levegƑszennyezettsĂ©g igencsak megnƑhet, többek között az Ășgynevezett Los AngelestĂ­pusĂș fotokĂ©miai szmog is gyakoribbĂĄ vĂĄlhat. Sajnos nagyon Ășgy tƱnik, hogy a tartĂłsan hƑhullĂĄmos napok szĂĄma a jövƑben nemcsak növekedni fog, hanem a hƑmĂ©rsĂ©kleti maximumok is magasabbak lesznek. MagyarorszĂĄgon fƑleg az Alföldön jelent majd ez nagy vĂĄltozĂĄst, hiszen az Ă©vszĂĄzad vĂ©gĂ©re a jelenlegi modellfuttatĂĄsok szerint akĂĄr a 45 °C-os hƑmĂ©rsĂ©klet gyakorivĂĄ vĂĄlĂĄsa is lehetsĂ©ges. Ahogy lĂĄthattuk idĂ©n nyĂĄron, tavaink Ă©s vĂ­zfolyĂĄsaink is veszĂ©lyben vannak, hiszen a csapadĂ©k meny nyisĂ©ge orszĂĄgos szinten csökken, eloszlĂĄsa pedig egyenlƑtlennĂ© vĂĄlik, emiatt igencsak megcsappanhat a vĂ­zszintjĂŒk (vagy Ă©ppen a villĂĄmĂĄrvizekkel kell megkĂŒzdenĂŒnk). A kutatĂĄsok szerint az ilyen gyorsan Ă©s ilyen mĂ©rtĂ©kben melegedƑ idƑjĂĄrĂĄsnak fƑleg antropogĂ©n okai vannak. MegszenvedjĂŒk a hƑhullĂĄmokat, amelyek lĂ©trejöttéért az emberisĂ©g a felelƑs. Ez a nyĂĄr elĂ©g riasztĂł ahhoz, hogy felfogjuk vĂ©gre: ideje volna a mindennapi Ă©letĂŒnk gyökeres megvĂĄltoztatĂĄ sĂĄval radikĂĄlisan csökkenteni az ökolĂłgiai lĂĄbnyomunkat.  napszĂșrĂĄsok gyakorisĂĄga, de a halĂĄlozĂĄsok szĂĄ ma is. A csecsemƑk, a kisgyermekek, az idƑs korosztĂĄly Ă©s a krĂłnikus betegsĂ©gben szen vedƑk talĂĄn a legveszĂ©lyeztetettebbek. A leg jobb, amit ilyenkor tehetĂŒnk, hogy növeljĂŒk a folyadĂ©kbevitelt, lehetƑleg vĂ­zzel, mellƑzzĂŒk a cukros ĂŒdĂ­tƑket, a kĂĄvĂ©t Ă©s az alkoholt. Ha a szabadban tartĂłzkodunk, viseljĂŒnk lenge, jĂłl szellƑzƑ, lehetƑleg vilĂĄgos szĂ­nƱ ruhĂĄzatot, Ă©s prĂłbĂĄljunk meg ĂĄrnyĂ©kba hĂșzĂłdni. KerĂŒljĂŒk a szabadban vĂ©gzett megterhelƑ fizikai mun kĂĄt vagy az aktĂ­v sportot. Érdemes Ă©jszaka az ablakokat kinyitni, szellƑztetni, lehƱteni a la kĂĄst, amennyire lehet. Nappal, ha a lakĂĄsban nagyon meleg van, cĂ©lszerƱ bent teregetni, vagy felmosni a padlĂłt, mert a pĂĄrolgĂĄsnak hƱtƑ hatĂĄsa van. Meleg nyĂĄri Ă©jszakĂĄkon nehezebben alszunk, fĂĄradĂ©konyabbak vagyunk, aminek kĂ©t oka is van. NyĂĄron hosszabbak a nappalok, Ă©s az em berek többsĂ©ge ĂĄltalĂĄban ilyenkor kĂ©sƑbb fek szik le, a rövidebb alvĂĄs következtĂ©ben pedig szervezetĂŒnk kevesebbet termel a melatonin nevƱ hormonbĂłl, amely fĂĄradtsĂĄgot okozhat napközben. MĂĄsrĂ©szrƑl Ă©vrƑl Ă©vre növekszik a meleg Ă©jszakĂĄk szĂĄma (amikor 20 °C feletti a hƑmĂ©rsĂ©klet Ă©jjel). Az emberi test közvetlenĂŒl az elalvĂĄs elƑtti ĂłrĂĄkban pĂĄr Celsius-fokot hƱl, Ed Hawkins, a Readingi Egyetem professzorĂĄnak ĂĄbrĂĄja az egyes Ă©vek globĂĄlis ĂĄtlaghƑmĂ©rsĂ©kletĂ©nek eltĂ©rĂ©sĂ©t szemlĂ©lteti (a piros szĂ­n a melegedĂ©st, a kĂ©k a lehƱlĂ©st jelöli) az 1971 Ă©s 2000 közötti harminc Ă©v ĂĄtlagĂĄtĂłl – ForrĂĄs: showyourstripes.info

www.turistamagazin.hu 55|

www.turistamagazin.hu56 | VĂĄrtĂșrĂĄk a Gerecse, a a Velencei-hegysĂ©gben JelvĂ©nyvadĂĄsz FotĂł: GulyĂĄs Attila

www.turistamagazin.hu 57| A DunĂĄtĂłl a Velencei tĂłig, a MĂłri ĂĄroktĂłl a Dorogi medencĂ©ig terjed e hĂĄrom, egymĂĄssal szomszĂ©dos, vĂĄltozatos – a nagyközönsĂ©g szĂĄmĂĄra rĂ©szben ismeretlen – törtĂ©nelmi lĂĄtnivalĂłkat tartogatĂł tĂĄjegysĂ©gĂŒnk, amelyek megismerĂ©sĂ©hez kivĂĄlĂł apropĂłt adhat ez a vĂĄrtĂșrĂĄs tematika. VĂ©rtes Ă©s Írta:LĂĄnczi PĂ©ter FotĂłk:MagĂłcsi MĂĄrton

Jelvényvadåsz A

NyergesĂșjfaluban több lĂĄtnivalĂł is akad. A sĂĄncok mellett a panorĂĄma sem utolsĂł A neszmĂ©lyi VĂĄrhegy meredek kĂșpjĂĄn

BringĂĄval a Duna menti vĂĄrakhoz

Ez a jelvĂ©nyszerzƑ tĂșra szabad kezet ad a tere pezĂ©shez, tetszƑleges irĂĄnybĂłl, akĂĄr kĂ©t kerĂ© ken is felkereshetjĂŒk a vĂĄrhelyeket. A Gerecse Ă©szaki Ă©s keleti cĂ©lpontjait ezĂ©rt mi egy 50 kilomĂ©teres bringa tĂșrĂĄra felfƱzve mutatjuk be, amelyet a Duna-parti NeszmĂ©lybƑl indĂ­tunk, majd a Pilis Ă©s a Gerecse között fekvƑ LeĂĄnyvĂĄron fe jezĂŒnk be, mivel mindkĂ©t telepĂŒlĂ©s vonattal is megközelĂ­thetƑ.

www.turistamagazin.hu58 | hĂĄrom tĂĄjegysĂ©g kĂ©sƑ bronzkori földvĂĄrainak, kirĂĄlyi kƑvĂĄrainak, löszbe vĂĄgott közĂ©pkori erƑdĂ­tmĂ© nyeinek, a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc Ă©s a napĂłleoni hĂĄborĂșk földsĂĄncainak felkere sĂ©se közben sok mĂĄs Ă©rdekessĂ©get, szemet gyö nyörködtetƑ helyet is megismerhetĂŒnk. A VĂĄrak a Gerecse, a VĂ©rtes Ă©s a Velencei-hegysĂ©gben elneve zĂ©sƱ jelvĂ©nyszerzƑ tĂșra 32, sok esetben eldugott Ă©s izgalmas törtĂ©nelmi helyszĂ­nre kalauzolja el a felfedezĂ©sre vĂĄgyĂłkat, mi pedig tĂșratippet is adunk a lĂĄtvĂĄnyossĂĄgok környezetĂ©ben talĂĄlha tĂł nevezetessĂ©gek felfedezĂ©sĂ©hez. Elfeledett törtĂ©nelmi nyomok a GerecsĂ©ben Ez a csendes, sziklaformĂĄciĂłkban gazdag, dim bes-dombos tĂĄj amolyan szerĂ©ny kis testvĂ©r kĂ©nt hĂșzĂłdik meg a termĂ©szetjĂĄrĂĄs szempont jĂĄbĂłl jĂłval nĂ©pszerƱbb Budai-hegysĂ©g, a Pilis, illetve a GerecsĂ©tƑl nyugatra fekvƑ Bakony vonulatai között. LĂĄtnivalĂł Ă©s Ă©lmĂ©ny azonban itt is akad bƑven: panorĂĄmĂĄs sziklĂĄk, lenyƱgözƑ barlangok Ă©s kƑfejtƑk tĂĄrjĂĄk fel elƑttĂŒnk e tĂĄj pĂĄratlan szĂ©psĂ©gĂ©t, törtĂ©nelmi emlĂ©keit kutatva pedig a hegysĂ©g eldugott rĂ©szeit is bejĂĄrhatjuk.

NeszmĂ©lyen a 10-es fƑĂșt mentĂ©n ĂĄllĂł, lƑrĂ©ses kƑfallal körbevett reformĂĄtus templomnĂĄl, valamint a kĂ©t sĂĄnccal, illetve csekĂ©ly falmaradvĂĄnnyal rendelkezƑ VĂĄrhegynĂ©l összesen hĂĄrom vĂĄrkĂłdot gyƱjthetĂŒnk be. A neszmĂ©lyi erƑdĂ­tĂ©sek mĂșltjĂĄrĂłl nagyon kevĂ©s informĂĄciĂł ĂĄll rendelkezĂ©sre, mivel itt nem törtĂ©nt rĂ©gĂ©szeti fel tĂĄrĂĄs, csupĂĄn a kincskeresƑk tĂșrtĂĄk fel a meredek oldalĂș (a bringĂĄt Ă©rdemes a hegylĂĄbnĂĄl hagyni) VĂĄrhegy tetejĂ©t, ahonnan egyĂ©bkĂ©nt csodĂĄs kilĂĄtĂĄst is Ă©lvezhetĂŒnk az alattunk fekvƑ NeszmĂ©lyre Ă©s a Duna elnyĂșlĂł szalagjĂĄra. TĂșrafĂŒzetĂŒnk neszmĂ©lyi cĂ©lpontkĂ©nt emlĂ­ti a KorpĂĄs-kƑ ÁrpĂĄd-korinak vĂ©lt sĂĄncĂĄt is, amelyet a 10-es fƑĂșton keletnek tartva Ă©rĂŒnk el, NeszmĂ©lytƑl mintegy 3 kilomĂ© teres tekerĂ©ssel. Az itt lĂĄthatĂł, növĂ©nyzettel benƑtt sĂĄncmaradvĂĄ nyok eredetĂ©rƑl megoszlanak a vĂ©lemĂ©nyek, könnyen elkĂ©pzelhetƑ, hogy nem erƑdĂ­tĂ©s cĂ©ljĂĄbĂłl hoztĂĄk lĂ©tre azokat.

Innen csupĂĄn egy kƑhajĂ­tĂĄsnyira, SĂŒttƑ hatĂĄrĂĄban Ășjabb sĂĄncokat figyelhetĂŒnk meg (Nagy-sĂĄnc), amelyekrƑl az elƑkerĂŒlt leletek egyĂ©rtelmƱen bebizonyĂ­tottĂĄk, hogy Ƒskori eredetƱek. SĂŒttƑnĂ©l egy pĂĄr kilomĂ©teres kitĂ©rƑt teszĂŒnk a Tardosra vezetƑ orszĂĄgĂșton AlsĂłbikolra, amelynek hatĂĄrĂĄban sĂĄnc- Ă©s ĂĄrokgyƱrƱkkel öve zett dombocskĂĄt talĂĄlunk (LeĂĄnyvĂĄr). Joggal vetƑdik fel a kĂ©rdĂ©s: vajon mi indokolta, hogy az alig 500 nĂ©gyzetmĂ©teres, keskeny dombtetƑt ilyen komoly vĂ©dmƱ vegye körbe? A vĂĄlaszt a lösz gyors pusztulĂĄsĂĄban kell keresnĂŒnk. Valaha ezek a sĂĄncĂĄrkok jĂłval meredekebb falĂșak voltak, azonban a csapadĂ©k a sok szĂĄz Ă©v alatt lemosta az egykori favĂĄr alatti talajt. SĂŒttƑre, illetve a 10-es fƑĂștra visszatĂ©rve Ășjfent kelet felĂ© halad va kĂ­sĂ©rjĂŒk az orszĂĄghatĂĄrt kijelölƑ DunĂĄt, Ă©s elƑbb a hosszan elnyĂșlĂł LĂĄbatlanon gurulunk vĂ©gig, majd a vele szinte össze nƑtt NyergesĂșjfalu hatĂĄrĂĄban kapaszkodunk fel az orszĂĄgĂșt fölĂ© magasodĂł SĂĄnc-hegy panorĂĄmĂĄs magasla tĂĄra. 1706-ban RĂĄkĂłczi Ferenc Esztergom ostromĂĄra kĂ©szĂŒlt, Ă©s itt, NyergesĂșjfalu Ă©s a tĂșlparti Csenke hatĂĄrĂĄban sĂĄncokat hĂĄnya tott, Ă­gy a csĂĄszĂĄriak dunai, illetve szĂĄrazföldi összeköttetĂ©sĂ©t sikeresen el is vĂĄgta. RĂĄkĂłczi NyergesĂșjfalun tovĂĄbbĂĄ kĂ©t erƑs, facölöpzet tel (paliszĂĄddal) is ellĂĄtott redutot (kis erƑdöt) Ă©pĂ­ttetett La Motte francia hadmĂ©rnök tervei szerint, amelyek nyomai ma is jĂłl kivehetƑk.

A SĂĄnc-hegy kivĂĄlĂł adottsĂĄgait mĂĄr a rĂłmaiak is felismertĂ©k, Ă©s anno a birodalom hatĂĄrĂĄt je lentƑ limesnek is itt ĂĄllt egy Crumerum nĂ©ven ismert kolĂłniĂĄja Ă©s erƑdje.

www.turistamagazin.hu 59|

NyergesĂșjfalubĂłl egy oda-vissza 10 kilomĂ© teres kitĂ©rƑt teszĂŒnk BajĂłt katolikus temp lomĂĄhoz, amely szintĂ©n vĂĄrhelykĂ©nt szerepel listĂĄnkon. BajĂłt elfeledett vĂĄra vĂ©lhetƑen mĂĄr a 14. szĂĄzadban elpusztult, de alapfalai sokĂĄig lĂĄthatĂłk voltak a templom dĂ©li oldalĂĄn. NyergesĂșjfalut elhagyva nyĂ­legyenesen ha ladunk TĂĄtra, majd Tokod felĂ© vesszĂŒk az irĂĄnyt. A nagyközsĂ©g keleti, löszös, bozĂłtos hatĂĄrterĂŒletĂ©n, a Les-hegynĂ©l egykoron föld vĂĄr ĂĄllott. Ennek ma nem sok nyomĂĄt lĂĄtni, Ă©s a terĂŒlet sem tĂșl megkapĂł, bĂĄr a fĂŒzetben olvashatĂł leĂ­rĂĄs Ă©s az innen nem messze, a tĂ©r kĂ©pen is jelzett rĂłmai castrum falmaradvĂĄnyai Ă©rdekesebbĂ© teszik a környezetet. KövetkezƑ ĂĄllomĂĄsunk a LeĂĄnyvĂĄr szomszĂ©dsĂĄgĂĄban hĂș zĂłdĂł Kolostor-hegy kopĂĄr, sĂĄncokkal szabdalt kĂșpja, ahovĂĄ a Keleti-GerecsĂ©re oly jellemzƑ, kanyargĂłs dƱlƑutakon lehet eljutni, megis merve a hegysĂ©g fƑ vonulatĂĄtĂłl teljesen eltĂ©rƑ tĂĄjkĂ©p magĂĄval ragadĂł hangulatĂĄt. Ehhez a fel fedezƑĂșthoz a telefonos tĂ©rkĂ©pek mĂĄr kivĂĄlĂł segĂ­tsĂ©get nyĂșjtanak, de az eredetileg Ulmod vĂĄrĂĄnak hĂ­vott LeĂĄnyvĂĄrat a 10-es fƑĂșt felƑl is megközelĂ­thetjĂŒk. Ezen a helyen a közĂ©pko ri földvĂĄr markĂĄns vonalai mellett gyönyörƱ kilĂĄtĂĄs is fogad, elsƑsorban a Gerecse keleti, hullĂĄmzĂł vidĂ©kĂ©re, de a tekintetet a hĂłfehĂ©r pilisi sziklatarajok is vonzzĂĄk.

A falmaradvĂĄnyok olykor csekĂ©lyek, de ĂĄrulkodĂłk RĂĄlĂĄtĂĄssal NyergesĂșjfalura Ă©s kĂ©t orszĂĄg hatĂĄrĂĄra a SĂĄnc-hegyrƑl

A KĂ©ken tĂșrĂĄzĂłk a Gerecse központi rĂ©sze felĂ© közeledve az er dƑkkel ölelt PusztamarĂłton talĂĄljĂĄk a következƑ pecsĂ©telƑpontot, valamint a „szekĂ©rvĂĄr” tragĂ©diĂĄjĂĄnak mementĂłjĂĄt. A gĂłtikus szo bor a mohĂĄcsi vĂ©sz utĂĄn BudĂĄrĂłl elmenekĂŒlƑ katonĂĄk Ă©s lakos sĂĄg lemĂ©szĂĄrlĂĄsĂĄnak ĂĄllĂ­t emlĂ©ket, akik ezen a helyen – magukat szekerekkel körbevĂ©ve – prĂłbĂĄltak ellenĂĄllni a kegyelmet nem ismerƑ törökök tĂĄmadĂĄsĂĄnak. A kutatĂłk 20-25 ezerre becsĂŒlik a magyar ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt.

VĂĄrak Ă©s sziklĂĄk ĂștjĂĄn a KĂ©ken Az eddig lĂĄtott szelĂ­d Ă©s helyenkĂ©nt kopĂĄr te reptƑl jelentƑsen eltĂ©rƑ gerecsei tĂĄjat ismerhe tĂŒnk meg az OrszĂĄgos KĂ©ktĂșrĂĄnak a tokodi pincĂ©ktƑl a Gerecse-oldalig tartĂł szakaszĂĄn. LetĂ©rƑkkel összesen 32 kilomĂ©ter hosszĂș ez az etap, amely sorĂĄn öt vĂĄrhelyet Ă©s szĂĄmos földta ni Ă©s kulturĂĄlis Ă©rtĂ©ket lĂĄthatunk. A tokodi pin cĂ©k bĂ©lyegzƑpontjĂĄtĂłl egy kilomĂ©terre Ă©szakra a tĂ©rkĂ©pen is jelzett „SĂĄncok” felirat jelöli tema tikĂĄnk elsƑ Ă­gy megközelĂ­tendƑ cĂ©lpontjĂĄt, ahol egykoron az Ășgynevezett hatvani kultĂșra ide jĂ©bƑl szĂĄrmazĂł erƑdĂ­tett telepĂŒlĂ©s ĂĄllt. Ma mĂĄr csak a fĂŒzet leĂ­rĂĄsa Ă©s a begyƱjtött kĂłd nyĂșjt segĂ­tsĂ©get a terĂŒlet beazonosĂ­tĂĄsĂĄban, ezenkĂ­vĂŒl csupĂĄn a Nagy-Gete Ă©s a Hegyes-kƑ pazar lĂĄt vĂĄnya nyĂșjt vizuĂĄlis Ă©lmĂ©nyt. TovĂĄbbhaladva –MogyorĂłsbĂĄnyĂĄt követƑen – a bajĂłti Öreg-kƑ

www.turistamagazin.hu60 |

oldalĂĄban felszĂ­nre szakadt Jankovich-barlang kihagyhatatlan lĂĄtvĂĄnya tĂĄrul elĂ©nk. A tĂĄgas, de mindössze 35 mĂ©ter hosszĂș barlang 20 mĂ©ter magas kupolacsarnokĂĄban egy 8 mĂ©ter ĂĄtmĂ© rƑjƱ, felszĂ­nre vezetƑ kĂŒrtƑ nyĂ­lik, a betörƑ fĂ©ny pedig kĂŒlönös atmoszfĂ©rĂĄt kölcsönöz a rĂ©gĂ© szeti szempontbĂłl is egyedi ĂŒregnek. A kĂ©k turistajelzĂ©s betĂ©r PĂ©liföldszentkeresztre, amely a Keleti-Gerecse egyik legdinamiku sabban fejlƑdƑ turisztikai Ă©s egyben vallĂĄ si helyszĂ­ne. HatĂĄrĂĄban a Szent-kutat Ă©s a szomszĂ©dsĂĄgĂĄban ĂĄllĂ­tott lourdes-i barlangot csodĂĄlhatjuk meg, kissĂ© odĂ©bb a rendhĂĄzat Ă©s templomot, valamint a közelmĂșltban ĂĄtadott Gerecse NatĂșrpark LĂĄtogatĂłközpontot lĂĄthatjuk. Innen egy oda-vissza 2 kilomĂ©teres kitĂ©rƑvel az ÁrpĂĄdkorinak vĂ©lt BerĂ©nyvĂĄr termĂ©szet ĂĄltal visszafoglalt sĂĄncait derĂ­t hetjĂŒk fel. Az innen dĂ©lre tovĂĄbbi 2 kilomĂ©terre fekvƑ NagysĂĄp hatĂĄrĂĄban lĂ©nyegesen többet mutatnak a letƱnt korok nyomai.

NagysĂĄpon a GedĂĄs-hegy sĂĄncairĂłl nyĂ­lik panorĂĄma A SerĂ©di-kastĂ©ly környĂ©kĂ©n pazar sziklĂĄk vĂĄrnak – FotĂł: Kisida AndrĂĄs FotĂł: Farkas PĂ©ter

A mindössze 210 méter magas Gedås-hegy kopår såncai még kilåtåst is engednek a környékre.

Vårkeresés közben kihagyhatatlan gerecsei låtnivaló a Jankovich-barlang

Jelvényvadåsz

PusztamarĂłtrĂłl a kĂ©k sĂĄvon haladunk tovĂĄbb: a Nagy-Gerecse Ă©szaki olda lĂĄban ĂĄll a SerĂ©di-kastĂ©ly, amelynek környezƑ sĂĄncmaradvĂĄnyairĂłl megoszlik a kutatĂłk vĂ©lemĂ©nye. Vannak, akik szerint az itt lĂ©trehozott kƑsĂĄncok Ă©s a csekĂ©ly leletanyag egy bronzkori földvĂĄr lĂ©tezĂ©sĂ©t bizonyĂ­tjĂĄk, mĂĄsok szerint nem egy földvĂĄrrĂłl, hanem egy rĂ©gi, mƱvelt terĂŒlet „vadvĂ©delmi falĂĄnak” maradvĂĄnyairĂłl van szĂł. Minket ez a vĂĄrkĂłd leolvasĂĄsĂĄban, illetve a kör nyĂ©k felfedezĂ©sĂ©ben ne zavarjon: a csendes erdƑtĂĄj lombjai alatt gyönyörƱ sziklaformĂĄciĂłkban gyönyörködhetĂŒnk, amelyek leglĂĄtvĂĄnyosabb pĂ©ldĂĄjĂĄt a Kis-Gerecse felhagyott kƑfejtƑjĂ©nek bĂĄmulatos sziklafala adja, amely a hazai sziklamĂĄszĂłk egyik legkivĂĄlĂłbb gyakorlĂłterepe. A nem mindennapi lĂĄtvĂĄnyhoz csupĂĄn nĂ©hĂĄny szĂĄz mĂ©ternyi kitĂ©rƑt kell tennĂŒnk a SerĂ©di-kas tĂ©lytĂłl, mielƑtt Tardos irĂĄnyĂĄban folytatnĂĄnk az utat. A Gerecse dĂ©li rĂ©szĂ©n KĂŒlön gyalogtĂșrĂĄn Ă©rdemes felkeresni a Kis-SomlyĂłn, a VasztĂ©ly hatĂĄrĂĄban, valamint a Csabdin talĂĄlhatĂł törtĂ©nelmi helyszĂ­neket. TarjĂĄnbĂłl a piros, SzĂĄrligetrƑl a kĂ©k jelzĂ©sen Ă©rhetjĂŒk el a Gerecse felfedezĂ©sre vĂĄrĂł panorĂĄmĂĄs szigetĂ©t, a 447 mĂ©ter magas SomlyĂłt, amelynek több pontjĂĄn lĂĄthatunk sĂĄncmaradvĂĄnyokat, innen pedig a piros sĂĄv jelzĂ©sen közelĂ­thetjĂŒk meg a mĂĄsik kĂ©t elfeledett erƑssĂ©get (TarjĂĄn–VasztĂ©ly–Csabdi: 20 km). A SomlyĂł idilljĂ©t elsƑsorban a tetejĂ©rƑl nyĂ­lĂł kilĂĄtĂĄs Ă©s az itt ĂĄllĂł kulcsoshĂĄz bĂ©kĂ©s kör nyezete adja, de a hegykĂșp kis testvĂ©re, a Kis-SomlyĂł is tartogat lĂĄtnivalĂłt.

A Csabdihoz tartozó kis zsåkfalu fölé a Vårhegy nevƱ magaslat emelkedik, Kilåtås a Kis-Somlyóról a Szent Låszló-patak åltal tåplålt halastóra és a Pilis vonulatåra Péter

A SomlyĂłtĂłl a piros jeleket követve Ă©rjĂŒk el a VasztĂ©lyra vezetƑ aszfaltutat.

A kulcsoshĂĄztĂłl mindössze 400 mĂ©tert kell megtennĂŒnk ehhez a ponthoz, ahol hajdanĂĄn közĂ©pkori erƑssĂ©g ĂĄllt. Falainak kövei ma szanaszĂ©t hevernek a keskeny csĂșcsot körĂŒlvevƑ vĂĄrĂĄrokban. RĂ©gĂ©szeti ĂĄsatĂĄsok hĂ­jĂĄn keveset tudunk errƑl az erƑssĂ©grƑl, amelynek lĂ©tezĂ©sĂ©t csupĂĄn nĂ©hĂĄny korabeli fel jegyzĂ©s, illetve a ma is jĂłl kivehetƑ sĂĄnc bizonyĂ­tja. Az eldugott kis magas latrĂłl pompĂĄs kilĂĄtĂĄs tĂĄrul elĂ©nk a Szent LĂĄszlĂł-patak ĂĄltal tĂĄplĂĄlt halastĂł festmĂ©nyre illƑ miliƑjĂ©re Ă©s a tĂĄvolban hĂșzĂłdĂł Pilis tömbjĂ©re.

FotĂł: LĂĄnczi

amelynek tetejĂ©n a kora közĂ©pkorban ge rendĂĄkbĂłl, dolomitbĂłl Ă©s folyami kavicsbĂłl feltehetƑen egy többszintes tornyot emeltek. A meredek dombnyĂșlvĂĄny dĂ©lnyugat felƑl volt tĂĄmadhatĂł, ezĂ©rt innen kettƑs sĂĄncrend szer vĂ©dte. Az ĂĄsatĂĄsok gazdag leletanyaga egy 13. szĂĄzadban Ă©pĂ­tett vĂĄrra engednek következ tetni, amelyet az ĂŒszkös gerendamaradvĂĄnyok tanĂșsĂĄga szerint tƱzvĂ©sz pusztĂ­tott el. MiutĂĄn visszatĂ©rtĂŒnk a piros jelzĂ©sre, tovĂĄbbi 3 kilomĂ© tert megtĂ©ve Ă©rkezĂŒnk meg Csabdira, amelynek hatĂĄrĂĄban lĂĄtvĂĄnyos templomrom ĂĄll. Annyit biztosan tudunk rĂłla, hogy ezen a helyen mĂĄr a 13. szĂĄzad elejĂ©n is volt egy kis mĂ©retƱ, falu si templom, amelyet folyamatosan bƑvĂ­tettek, a nyugati oldalĂĄhoz pedig egy hĂĄromszintes, ikerablakos tornyot illesztettek. A rĂ©gĂ©szeti ĂĄsatĂĄsokbĂłl kiderĂŒlt, hogy a templomot kƑfal kerĂ­tette, amelynek a kĂŒlsƑ peremĂ©n ĂĄrok hĂșzĂłdott. Sajnos az erƑdĂ­tett templom a 14. szĂĄzadban ismeretlen körĂŒlmĂ©nyek között elpusztult, de mĂ©g Ă­gy, romjaiban is lĂĄtszik, hogy anno tekintĂ©lyes mĂ©retƱ Ă©pĂ­tmĂ©ny lehetett. Tatai Ă©lmĂ©nyek Az egĂ©sz napos programot kĂ­nĂĄlĂł TatĂĄn, az Öreg-tĂł partjĂĄn ĂĄll vĂĄr tĂșrĂĄnk legkomplexebb Ă©lmĂ©nyĂ©t nyĂșjtĂł erƑssĂ©ge. A 14. szĂĄzadban emelt, több alakalommal ĂĄtĂ©pĂ­tett, romantikus Ă©pĂŒlet ad otthont a Kuny Domokos MĂșzeumnak, ahol pĂĄratlan rĂłmai falfestmĂ©nyek kel dĂ­szĂ­tett szobĂĄkat, a tĂĄti fazekassĂĄgot bemutatĂł tĂĄrlatot, a 19. szĂĄzadi mezƑvĂĄros Ă©s a fƑĂșri Ă©let, valamint a fajanszmanufaktĂșra emlĂ©keit csodĂĄlhatjuk meg. VĂĄrkĂłdot azonban nemcsak itt, hanem Tata Újhegy nevƱ vĂĄrosrĂ©szĂ©ben, az AkasztĂł-dombon is talĂĄlunk.

Jelvényvadåsz

Az itt lĂĄtszĂł, a Habsburgok ĂĄltal emelt vĂ©dvonal erƑssĂ©gĂ©nek szĂĄ mĂ­tĂł sĂĄncok a napĂłleoni hĂĄborĂșk emlĂ©kei. TatĂĄt Ă©rdemes alaposan bejĂĄrni. A vĂĄros leg magasabb pontja a 166 mĂ©ter magas KĂĄlvĂĄriadomb, amely 1958 Ăłta orszĂĄgos jelentƑsĂ©gƱ termĂ©szetvĂ©delmi terĂŒlet. Itt talĂĄlhatĂł a Fellner Jakab-kilĂĄtĂł, ahonnan gyönyörƱ pa norĂĄma nyĂ­lik a belvĂĄrosra Ă©s az Öreg-tĂłra. A dombon a kis kĂĄpolna mellett megtekint hetjĂŒk a KĂĄlvĂĄria-szoborcsoportot is. Tata legnĂ©pszerƱbb nevezetessĂ©gei közĂ© tartozik az EsterhĂĄzy-kastĂ©ly gyönyörƱ angolparkjĂĄ val, de itt talĂĄlhatĂł az harangtorony (az Ășn. Óratorony) is, amelynek faĂĄcsolata vasszögek nĂ©lkĂŒl Ă©pĂŒlt, Ă©s ĂłrĂĄnkĂ©nt gyönyörƱ harangjĂĄ tĂ©kkal örvendezteti meg a tataiakat.

ImreBåbaTérkép: Fotó: Francz IlonaFotó: Tóth Judit

A vĂĄrakat bĂĄrki tetszƑleges irĂĄnybĂłl Ă©s sorrendben, illetve idƑkorlĂĄt nĂ©lkĂŒl keresheti fel. A VĂĄrak a Gerecse, a VĂ©rtes Ă©s a Velencei-hegysĂ©gben cĂ­mƱ igazolĂłfĂŒzetben pontos leĂ­rĂĄst talĂĄ lunk az adott helyszĂ­nekrƑl Ă©s az odajutĂĄsrĂłl. A jelvĂ©ny meg szerzĂ©sĂ©hez a vĂĄraknĂĄl kihelyezett kis tĂĄblĂĄk hĂĄrom pontbĂłl ĂĄllĂł kĂłdjĂĄt kell feljegyeznĂŒnk, majd az igazolĂłfĂŒzetet postai Ășton SzĂĄdeczky-Kardoss GĂ©zĂĄnak (elĂ©rhetƑsĂ©g a fĂŒzetben), a tĂșra mozgalom kiĂ­rĂłjĂĄnak kell eljuttatni. A 20 helyszĂ­nt felkeresƑk kitƱzƑt, a mind a 32 vĂĄrkĂłdot Ă©s a meghatĂĄrozott kĂ©ktĂșrĂĄs bĂ© lyegzƑlenyomatokat is begyƱjtƑk sorszĂĄmozott fĂ©mjelvĂ©nyt Ă©s oklevelet kapnak. A igazolĂłfĂŒzet többek között tĂșraboltokban, vĂĄrak pĂ©nztĂĄraiban vĂĄsĂĄrolhatĂł meg 2200 Ft os ĂĄron, amely sikeres teljesĂ­tĂ©s esetĂ©n a dĂ­jazĂĄs költsĂ©gĂ©t is tartalmazza. InfĂłk a jelvĂ©nyszerzĂ©shez TatĂĄn nem csupĂĄn a vĂĄr kĂ­nĂĄl egĂ©sz napos programot: többek között a Fellner Jakab-kilĂĄtĂłhoz is Ă©rdemes ellĂĄtogatni

www.turistamagazin.hu62 |

VĂĄr, lĂĄtvĂĄnyos vĂĄrrom A szövegben emlĂ­tett vĂĄrromok A szövegben nem szereplĂ” vĂĄrromok Javasolt kerĂ©kpĂĄrtĂșra Javasolt gyalogtĂșra 0 5 km

Csendes erdƑ lombjai alatt bĂșjik meg a CsĂĄkok egykori otthona: OroszlĂĄnkƑ vĂĄra

Gesztes vĂĄrĂĄt napjainkban felĂșjĂ­tjĂĄk

A VĂĄrgesztes hatĂĄrĂĄban ĂĄllĂł közĂ©pkori romo kat a VĂ©rtes Ă©szaki Ă©s keleti rĂ©szeire jellemzƑ, tagoltabb domborzatĂș tĂĄjban talĂĄljuk. Az egy szerƱ formĂĄjĂș, nem is oly rĂ©g mĂ©g Ă©tteremnek Ă©s turistahĂĄznak is helyet adĂł gesztesi vĂĄr mĂĄr közel 10 Ă©ve lezĂĄrva vĂĄrta a felĂșjĂ­tĂĄst, amely 2021-ben vĂ©gre elkezdƑdött. RemĂ©ljĂŒk, a CsĂĄkok ĂĄltal emelt Ă©s a török idƑkben elpusz tult erƑssĂ©g hamarosan Ășjra lĂĄtogathatĂł lesz. A Gesztes vĂĄrĂĄhoz vezetƑ aszfaltĂșt mellett hĂșzĂłdĂł földnyelv tetejĂ©n is talĂĄlunk falma radvĂĄnyokat – itt szintĂ©n begyƱjthetĂŒnk egy vĂĄrkĂłdot. A „KisvĂĄr” feltehetƑen a nagy vĂĄrhoz tartozĂł Ƒrtorony lehetett, amely a völgybƑl Ă©rkezƑ Ășt megfigye lĂ©sĂ©t VĂ©rteskozmaszolgĂĄlhatta.idilli falujĂĄt Ă©s a festƑi kĂĄpolnĂĄjĂĄrĂłl nevezetes, a ter mĂ©szetjĂĄrĂłkat tĂĄjhĂĄzzal Ă©s immĂĄron Ășj turistahĂĄzzal vĂĄrĂł KƑhĂĄnyĂĄst Ă©rintve jutunk el a környĂ©ket egykoron uralĂł CsĂĄkok mĂĄra rom mĂĄ vĂĄlt erƑssĂ©gĂ©hez, a cĂ­merĂĄllatukrĂłl elkeresztelt OroszlĂĄnkƑhöz. Az OrszĂĄgos KĂ©ktĂșra mentĂ©n talĂĄlhatĂł, növĂ©nyzettel benƑtt romok egy gyalogszerrel megközelĂ­thetƑ, meredek hegykĂșpon bĂșjnak meg. Az 1543-ban a törökök ĂĄltal felĂ©getett vĂĄr kevĂ©s emlĂ©ket hagyott maga utĂĄn, de a vadregĂ©nyes környezet Ă­gy is magĂĄval ragadĂł. Innen nyugatra mĂĄr egy sokkal szelĂ­debb tĂĄjban lelĂŒnk rĂĄ a szintĂ©n csekĂ©ly maradvĂĄnyokat felvonultatĂł GerencsĂ©rvĂĄrra, amelynek falai között az 1440-ben Luxemburgi ErzsĂ©bet magyar kirĂĄlynĂ© megbĂ­zĂĄsĂĄbĂłl ellopott Szent Korona is megfordult. Az ekkor mĂ©g csak vĂĄrandĂłs kirĂĄlynĂ© szĂŒletendƑ fiĂĄnak, V. LĂĄszlĂłnak akarta biztosĂ­tani a trĂłnt, amelyet idƑközben a magyar rendek III. UlĂĄszlĂł lengyel kirĂĄly nak ajĂĄnlottĂĄk fel. A kirĂĄlynĂ© komornĂĄjĂĄt, Kottaner JĂĄnosnĂ©t bĂ­zta meg a veszĂ©lyes akciĂłval, aki emlĂ©kirataiban rĂ©szletesen leĂ­rta az esemĂ©nyeket, beszĂĄmolva a GerencsĂ©rvĂĄrban töltött Ă©jszakĂĄrĂłl is. A GerencsĂ©rvĂĄr hajdanĂĄn jelentƑs falaitĂłl nem messze, pĂĄr perces gurulĂĄssal Ă©rjĂŒk el hazĂĄnk leg rĂ©gebbi bencĂ©s kolostorĂĄnak romjĂĄt, a lĂĄtvĂĄnyos vĂ©rtesszentkereszti kolostorromot, amelyet rĂ©gen sĂĄnc Ă©s ĂĄrok övezett. Ezek a vĂ©dvonalak azonban nem a szerzeteseket, hanem a korĂĄbban, a 9–10. szĂĄzadban szintĂ©n itt Ă©pĂŒlt nemzetsĂ©gfƑi favĂĄrat vĂ©dtĂ©k. Az elkerĂ­tett, elƑzetes bejelentkezĂ©ssel lĂĄtogathatĂł kolostorromtĂłl nĂ©hĂĄny kilomĂ©teres gurulĂĄssal Ă©rhetĂŒnk vissza OroszlĂĄnyba, bezĂĄrva egy Ă©lmĂ©nygazdag körtĂșrĂĄt.

Jelvényvadåsz

VĂĄrak Ă©s romok a VĂ©rtesben Ez a termĂ©szeti Ă©rtĂ©kekben Ă©s lĂĄtnivalĂłkban gazdag vidĂ©k nem csupĂĄn kisugĂĄrzĂĄsĂĄval Ă©s hangulatĂĄval, de lĂĄtnivalĂłi miatt is vĂĄltoza tosnak mondhatĂł, utĂłbbiak pedig tovĂĄbb szĂ­nesĂ­thetik hĂĄrom vĂĄrtĂșrĂĄnk Ă©lmĂ©nypalet tĂĄjĂĄt. A VĂ©rtes Ă©szaknyugati lĂĄbĂĄnĂĄl fekvƑ, a közelmĂșltban mĂ©g szĂ©nbĂĄnyĂĄszatĂĄrĂłl ismert OroszlĂĄnybĂłl kerĂ©kpĂĄrral egy 44 kilomĂ© ter hosszĂș kört megtĂ©ve öt erƑssĂ©g mellett a VĂ©rtes szĂĄmos kuriĂłzumĂĄt is felkereshetjĂŒk. MielƑtt a kĂ©t vĂĄrromot tartogatĂł VĂĄrgesztes felĂ© vennĂ©nk az irĂĄnyt, OroszlĂĄny hatĂĄrĂĄban megcsodĂĄlhatjuk a kamalduli remetĂ©k majki cellahĂĄzait, az EsterhĂĄzy-kastĂ©lyt, valamint a szomszĂ©dsĂĄgĂĄban talĂĄlhatĂł bĂĄnyĂĄsz kiĂĄllĂ­tĂĄst.

www.turistamagazin.hu64 |

A VĂ©rtes szĂ©lĂ©n, a 479 mĂ©ter magas CsĂłka-hegy oldalĂĄban Ă©pĂŒlt a vĂĄr CsĂłkakƑ vĂĄrĂĄnak falairĂłl feltĂĄrul elƑttĂŒnk a Bakony Ă©s a VĂ©rtes között elhelyezkedƑ MĂłri-ĂĄrok – FotĂł: Papp LĂĄszlĂł FotĂł: Papp LĂĄszlĂł

www.turistamagazin.hu 65|

Egy 11 kilomĂ©teres gyalogtĂșrakörrel CsĂłkakƑ ĂșjjĂĄĂ©pĂ­tett fehĂ©r falait Ă©s a MĂłr hatĂĄrĂĄban elnyĂșlĂł Török-sĂĄncot ismerhetjĂŒk meg, miközben kitekinthetĂŒnk a VĂ©rtes dĂ©li irĂĄnyba leszakadĂł platĂł jĂĄrĂłl. CsĂłkakƑ elsƑ Ă­rĂĄsos emlĂ©ke 1299-bƑl szĂĄrmazik. A CsĂĄkok erƑssĂ©ge kirĂĄlyi vĂĄr lett, majd többen is birtokoltĂĄk. A törökök 1544-ben harc nĂ©lkĂŒl foglaltĂĄk el a vĂĄrat, majd 1598-ig megszĂĄllva tartottĂĄk. 1598-tĂłl nĂ©gy Ă©vig magyar kĂ©zen volt, de vĂ©glegesen csak 1686-ban, Buda visszavĂ©tele utĂĄn sikerĂŒlt elƱz ni innen a megszĂĄllĂłkat. Ezt követƑen az erƑs sĂ©g mĂĄr csak a törökök börtönekĂ©nt szolgĂĄlt, majd lassĂș romlĂĄsnak indult. Köveit az 1800-as Ă©vekben a helyiek Ă©pĂ­tƑanyagnak hordtĂĄk szĂ©t. A vĂĄrrĂłl szĂłlĂł egyik regĂ©t – a törökök ellen gyĂĄva fĂ©rjeik helyett hadba ĂĄllĂł Éva Ă©s Kata törtĂ©netĂ©t – MikszĂĄth KĂĄlmĂĄn is feldolgozta MagyarorszĂĄg lovagvĂĄrai cĂ­mƱ mƱvĂ©ben. CsĂłkakƑrƑl a panorĂĄmĂĄs piros vĂĄr turistajelzĂ© sen nyugatnak tartva, majd a zöld sĂĄvon halad va közelĂ­tjĂŒk meg a tĂ©rkĂ©pen is jelzett TöröksĂĄncot , amelynek csekĂ©ly terepi nyomai rĂłl

jĂłformĂĄn semmit sem tudnak a kutatĂłk. A vĂĄr kĂłd feljegyzĂ©se utĂĄn a zöldet követve Ă©rĂŒnk vissza CsĂłkakƑre. A telepĂŒlĂ©s dĂ©li hatĂĄrĂĄban je lölt SĂĄnci-dƱlƑnĂ©l is begyƱjthetĂŒnk egy vĂĄrkĂł dot, bĂĄr nagy valĂłszĂ­nƱsĂ©ggel sem a helynĂ©vnek, sem a domborzati formĂĄnak nincs köze vĂ©delmi funkciĂłhoz, csupĂĄn a gazdĂĄlkodĂĄs emlĂ©kei.

www.turistamagazin.hu66 |

A VĂ©rtes Ă©szaki csĂŒcskĂ©ben megbĂșjĂł, az OrszĂĄgos KĂ©ktĂșra mentĂ©n ĂĄllĂł VitĂĄnyvĂĄr festƑvĂĄszonra illƑ romjait több Ăștvonalon is megközelĂ­thetjĂŒk. Érdemes ezt a vĂĄrtĂșrĂĄt ösz szekötni a vadregĂ©nyes MĂĄria-szakadĂ©k Ă©s a KörtvĂ©lyesi-kilĂĄtĂł meglĂĄtogatĂĄsĂĄval, avagy a csendes környezetet biztosĂ­tĂł Szarvas- vagy a MĂĄtyĂĄs-kĂșt, esetleg a SzĂ©p Ilonka-forrĂĄs piknikhelyeivel, de akĂĄr a Nagy-SomlĂł-kilĂĄtĂłt is belevehetjĂŒk a felfedezƑĂștba.

A tĂ©rkĂ©pen is feltĂŒntetett PĂĄkozdvĂĄr egyszer re jelöl egy 253 mĂ©ter magas hegyet, illetve egy hajdani, bronzkori telepĂŒlĂ©st, amelynek sĂĄncai mĂ©g rĂ©szben lĂĄthatĂłk. Aki a hegysĂ© get ĂĄtszelƑ piros sĂĄv turistajelzĂ©sen ellĂĄtogat ide, annak meglepƑ lesz a Hurka-, illetve a Bodza-völgy magasabb hegyvidĂ©ki tĂĄjakĂ©t idĂ©zƑ hangulata, tovĂĄbbĂĄ Ă©rdemes felkeres ni a közeli Likas-követ is. És persze mĂĄrmĂĄr tilos kihagyni a PĂĄkozdi-ingĂłköveket : a Kocka, a PandĂșr-kƑ Ă©s az OroszlĂĄn-szikla felejthetetlen sziklaĂ©lmĂ©nyt nyĂșjt.

Velence környĂ©kĂ©n elsƑsorban a kövek fognak lenyƱgözni FotĂł: Farkas PĂ©terFotĂł: GulyĂĄs Attila

A panorĂĄmĂĄs VitĂĄnyvĂĄr lĂ©nyegĂ©ben kĂ©t nĂ©gyszögletƱ toronybĂłl ĂĄllt, feltehetƑen a CsĂĄk nemzetsĂ©g egyik tagja emeltette valamikor a tartĂĄrjĂĄrĂĄs utĂĄn a környĂ©kbeli falvak Ă©s utak figyelĂ©sĂ©re. A törökök elƑször 1529-ben ostromoltĂĄk, majd többször is gazdĂĄt cserĂ©lt, mĂ­gnem 1597-ben PĂĄlffy MiklĂłs vĂ©gleg visszafoglalta, de a következƑ Ă©vben felrobbantottĂĄk, hogy az többĂ© ne kerĂŒlhessen az ellensĂ©g kĂ©zre. Köveit a helyiek szĂ©thordtĂĄk, az azĂłta is zajlĂł ĂĄsatĂĄsok Ă©s az ĂĄl lagmegĂłvĂĄs pedig egĂ©szen 2012-ig vĂĄratott magĂĄra. SziklacsodĂĄk ĂștjĂĄn a Velencei-hegysĂ©gben

A csĂĄki vĂĄrrom csekĂ©ly maradvĂĄnyai Ă©ppoly Ă©rdekesek, mint a VitĂĄnyvĂĄr festƑvĂĄszonra illƑ romjai

Jelvényvadåsz

Ez a szigetszerƱ hegysĂ©g alacsony volta ellenĂ©re is markĂĄnsan emelkedik a Velencei-tĂł fölĂ©. KĂ©t-hĂĄromszĂĄz mĂ©teres magas latairĂłl, bĂĄmulatos grĂĄnittömbjeirƑl nagyszerƱ kilĂĄtĂĄs nyĂ­lik a környĂ©kre, benne a szĂĄmtalan Ă©lmĂ©nyt kĂ­nĂĄlĂł vĂ­ztĂŒkörre. Nem ĂĄrulunk zsĂĄkbamacskĂĄt: a hĂĄrom, nyomokban is alig felismer hetƑ vĂĄrhelyszĂ­n felkeresĂ©se teljesebbĂ© fogja tenni kĂ©pĂŒnket a Velencei-hegysĂ©grƑl, de a fƑ lĂĄtnivalĂłt a hegysĂ©g orszĂĄgosan is egyedĂŒlĂĄllĂł sziklaformĂĄciĂłi, az ingĂłkövek Ă©s a gyapjĂșzsĂĄkok je lentik. Ez hazĂĄnk egyik legidƑsebb hegysĂ©ge, közel 300 milliĂł Ă©ves kƑcsodĂĄit akĂĄr egy nap alatt is kĂ©nyelmesen felkereshetjĂŒk.

www.turistamagazin.hu 67|

Mintha csak ĂłriĂĄsok pakoltĂĄk volna egymĂĄsra a PandĂșr-kƑ hatalmas grĂĄnittömbjeit

A hegysĂ©g Ă©szaki szĂ©lĂ©n, LovasberĂ©ny hatĂĄrĂĄban kĂ©t, vĂĄrra uta lĂł helynevet talĂĄlunk. A MihĂĄlyvĂĄrat a telepĂŒlĂ©s fölĂ© magasodĂł, panorĂĄmĂĄs JĂĄnos-hegy szƑlƑbirtokainak löszös oldalĂĄban, mĂ­g a SzƱzvĂĄrat – avagy BerĂ©ny vĂĄrĂĄt – a közsĂ©gtƑl 3 kilomĂ©terre dĂ©l re, a halastĂł szomszĂ©dsĂĄgĂĄban magasodĂł, meredek földnyelven talĂĄljuk. MindkĂ©t helyszĂ­n ĂĄsatĂĄsai bronzkori leleteket hoztak napvilĂĄgra, azonban azt, hogy ezek valĂłban vĂĄrak voltak, ez idĂĄig nem sikerĂŒlt minden kĂ©tsĂ©get kizĂĄrĂłan igazol niuk a kutatĂłknak. ElkĂ©pzelhetƑ, hogy csupĂĄn a nĂ©pnyelv ragasztotta rĂĄ a „vĂĄr” nevet a kör nyĂ©k magaslatain talĂĄlhatĂł, löszbe vĂĄjt sĂĄncok ra, egykoron cölöpökkel megerƑsĂ­tett mĂ©lyutak erƑdre emlĂ©keztetƑ formĂĄira, amelyek a rĂ©gĂłta tartĂł szƑlƑmƱvelĂ©s nyomai is lehetnek. 

A Velencei-hegysĂ©gben a sziklĂĄk Ă©s a löszös tĂĄj Ă©rdekes egyĂŒttesĂ©t figyelhetjĂŒk meg

MezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©ny „szĂĄrnyas” kilĂĄtĂłval

TermĂ©szetjĂĄrĂłknak JoóÍrta:AnnamĂĄriaFotĂłk:MagĂłcsiMĂĄrton

KĂ©szĂŒlt

A Szent Låszló Mogyoródontanösvény

www.turistamagazin.hu68 |

A közelmĂșltban adtĂĄk ĂĄt a Szent LĂĄszlĂł tanösvĂ©nyt MogyorĂłdon, amelynek bejĂĄrĂĄsa sorĂĄn a tĂșrĂĄzni vĂĄgyĂłk többek között felkereshetik az orszĂĄg egyik leghosszabb mezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©nyĂ©t, a SomlyĂł hegy 180 fokos panorĂĄmĂĄt nyĂșjtĂł, egyedi kilĂĄtĂłhelyĂ©t, de egy rövid, hĂĄzak közötti sĂ©tĂĄval a telepĂŒlĂ©s kulturĂĄlis, Ă©pĂ­tĂ©szeti emlĂ©keit is megismerhetik.

Ugyanis a 100 nĂ©gyzetmĂ©ter alapterĂŒletƱ, nem rĂ©g ĂĄtadott, „friss, ropogĂłs” Ă©pĂŒletben kapott helyet a telepĂŒlĂ©s törtĂ©netĂ©ben fontos szerepet jĂĄtszĂł lovagkirĂĄly Ă©letĂ©t Ă©s az 1074-es mogyo rĂłdi csatĂĄt bemutatĂł kiĂĄllĂ­tĂĄs, helytörtĂ©neti tĂĄr lat, illetve egy, a Budapest környĂ©ki turisztikai Ă©s termĂ©szeti Ă©rtĂ©keket bemutatĂł gyƱjtemĂ©ny.

V

Mezítlåbas élmények

Az erdƑbe vezetƑ bejĂĄratot egy informĂĄciĂłs tĂĄbla jelzi. Az ösvĂ©ny fenyƑfĂĄk között, patak mentĂ©n kanyarog. A mezĂ­tlĂĄbas Ășt rögtön egy „kemĂ©nyebb” tobozszƑnyeggel kezdƑdik. Le het, hogy a fenyƑtobozokon cipƑ nĂ©lkĂŒli sĂ©tĂĄlĂĄs masszĂ­rozza a talpat, serkenti a vĂ©rkeringĂ©st, de ne szĂ©pĂ­tsĂŒnk: fĂĄj Ă©s iszonyĂșan szĂșr is. Ami viszont a jĂł benne, hogy ha tĂșl vagy rajta, ennĂ©l mĂĄr csak kellemesebb Ă©lmĂ©nyben lesz rĂ©szed.

A lĂ©tesĂŒltforrĂĄsvidĂ©kĂ©npatakMogyorĂłdimezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©ny a toboz szƑnyeggel kicsit szĂșrĂłsan indul

alĂłszĂ­nƱleg nem vagyunk egye dĂŒl azzal a vĂ©lemĂ©nyĂŒnkkel, hogy MogyorĂłd elsƑsorban a HungaroringrƑl Ă©s az akvapark jĂĄrĂłl hĂ­res. Ezt a turisztikai kĂ­nĂĄlatot szerette volna szĂ­nesĂ­teni, bƑvĂ­teni a nagyközsĂ©g ve zetƑsĂ©ge, amikor egy nagyobb beruhĂĄzĂĄssal megĂșjĂ­tottĂĄk a környĂ©k termĂ©szeti lĂĄtnivalĂłit Ă©s a telepĂŒlĂ©s kulturĂĄlis emlĂ©keit egy temati kus tĂșrĂĄra felfƱzƑ Szent LĂĄszlĂł tanösvĂ©nyt. NyĂĄr elejĂ©n ĂĄt is adtĂĄk a projekt rĂ©szekĂ©nt elkĂ©szĂŒlt Ășj lĂĄtogatĂłközpontot, a mezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©nyt, a szĂ©lmalommal ellĂĄtott alternatĂ­v pi henƑhelyet Ă©s a felĂșjĂ­tott Szent LĂĄszlĂł-kilĂĄtĂłt Ă©s -kĂĄpolnĂĄt a SomlyĂł-hegy tetejĂ©n. KĂ­vĂĄncsi ak lettĂŒnk, Ă©s megnĂ©ztĂŒk MogyorĂłd legĂșjabb turisztikai attrakciĂłit. A mintegy 5 kilomĂ©teres tanösvĂ©ny bejĂĄrĂĄsĂĄt cĂ©lszerƱ a mogyorĂłdi FƑtĂ©rrƑl indĂ­tani: itt bƑ ven talĂĄlunk parkolĂłhelyet, illetve a Budapest rƑl Ă©s GödöllƑrƑl Ă©rkezƑ tĂĄvolsĂĄgi autĂłbuszok is ide gördĂŒlnek be. A FƑtĂ©r közelĂ©ben, a RĂłzsa utca elejĂ©n talĂĄlhatĂł a Szent LĂĄszlĂł EmlĂ©khely Ă©s LĂĄtogatĂłközpont.

A lĂĄtogatĂłközponttĂłl alig 200-300 mĂ©terre, a CsĂ­kvölgyi Ășt kanyarulatĂĄnĂĄl lelhetĂŒnk rĂĄ a következƑ megĂĄllĂłra, a mezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©nyre.

Érdemes betĂ©rni ide, hogy mĂ©g indulĂĄs elƑtt egy kicsit kĂ©pbe kerĂŒljĂŒnk a tanösvĂ©ny ĂĄllomĂĄsaival, valamint azzal, hogy miĂ©rt Ă©ppen Szent LĂĄszlĂł kirĂĄlyunk kerĂŒlt a tematikus Ășt fĂłkuszĂĄba.

www.turistamagazin.hu 69|

A tanösvényelnevezettLåszlórólSzent tåblåi a központtóllåtogató kilåtójåigSomlyó-hegya kísérnek minket

www.turistamagazin.hu70 |

Majd a helyi vĂ©dettsĂ©gƱ, mƱemlĂ©ki pincesor hoz Ă©rkezĂŒnk, ahol a bĂĄjos prĂ©shĂĄzak kettƑs sora fogad. EmlĂ©keztetve, hogy olyan vidĂ©ken

TermĂ©szetjĂĄrĂłknak KĂ©szĂŒlt

az ösvĂ©ny mellett csörgedezƑ patakban, ahol hideg vizes lĂĄbĂĄztatĂĄssal dobhatjuk fel a me zĂ­tlĂĄbas sĂ©tĂĄt. A gyerekek garantĂĄltan imĂĄdni fogjĂĄk. A mezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©ny ugyanakkor nem ajĂĄnlott cukorbetegeknek Ă©s vĂ©rzĂ©kenyeknek. KulturĂĄlis emlĂ©kek: a mĂșlt nyomai A lĂĄbbeli nĂ©lkĂŒli sĂ©ta utĂĄn visszatĂ©rĂŒnk a FƑtĂ©rre, ahonnan a Szent LĂĄszlĂł tanösvĂ©ny eligazodĂĄst segĂ­tƑ, irĂĄnyjelzƑ tĂĄblĂĄit követjĂŒk a telepĂŒlĂ©s utcĂĄin ĂĄt. Hol oszlopokon, hol kerĂ­ tĂ©seken, hol elĂĄgazĂĄsi pontokon bukkannak fel, Ă©s mutatjĂĄk a helyes haladĂĄsi irĂĄnyt. Az Ăștvonal Ă©rinti a Klastrom-dombot, ahol a közĂ©pkorban bencĂ©s apĂĄtsĂĄg Ă©s kolostor ĂĄllt. Ma hangulatos, ĂĄrnyas kis park talĂĄlhatĂł a helyĂ©n, közepĂ©n ko vĂĄcsoltvas kerĂ­tĂ©ssel körbevett kƑkereszt dĂ­szlik.

InnentƑl kezdve mĂ©g kĂŒlönbözƑ, 5 mĂ©te renkĂ©nt vĂĄltakozĂł felĂŒleteken lĂ©pegethetĂŒnk mintegy 150 mĂ©ter hosszan: betonelemes burkolat, farönk, deszka, homok, folyami ka vics, gyöngykavics, faaprĂ­tĂ©k, fenyƑkĂ©reg, tĂ©g la, agyag. Egy kis tapicskolĂłt is kialakĂ­tottak

Több mint tĂ­zfĂ©le felĂŒleten lĂ©pdelhetĂŒnk cipƑ nĂ©lkĂŒl környezetbenszĂ©p,mindezt150mintegymĂ©teren,ligetes

A prĂ©shĂĄzak a több szĂĄz Ă©ves pincĂ©kkel helyi vĂ©delem alatt ĂĄllĂł mƱemlĂ©kek, szintĂ©namelyeketĂ©rint a isautĂłpĂĄlyaazhĂĄzaitMogyorĂłdtĂșraAtanösvĂ©nytematikusĂștvonalaelhagyvaM3asfelettĂĄtvezet jĂĄrunk, ahol Ă©vszĂĄzadok Ăłta szƑlƑ- Ă©s borter melĂ©s folyik. Az itt lĂ©vƑ pincĂ©k kialakĂ­tĂĄsa a 19. Ă©s a 20. szĂĄzad fordulĂłjĂĄn kezdƑdött, Ă©s a I. vilĂĄghĂĄborĂș idejĂ©re mĂĄr szabĂĄlyos pince sorok jöttek lĂ©tre. A takaros borospincĂ©kben, amennyiben nyitva vannak, borkĂłstolĂĄsra is van InnenlehetƑsĂ©g.aligpĂĄr szĂĄz mĂ©tert gyalogolva Ă©rjĂŒk el a katolikus Szent MihĂĄly-plĂ©bĂĄniatemp lomot , amelyet a 18. szĂĄzad közepĂ©n emel tek, Ă©pĂ­tĂ©sĂ©hez pedig az Ƒsi bencĂ©s templom Ă©s monostor köveit is felhasznĂĄltĂĄk. EzutĂĄn elhaladunk a faluhĂĄz mellett, majd az utolsĂł mogyorĂłdi hĂĄzakat is magunk mögött hagy va kiĂ©rĂŒnk a földekre, ahol egy „TermĂ©szetes Energia ÁllomĂĄs” fantĂĄzianevƱ objektumhoz Ă©rkezĂŒnk, amely az alternatĂ­v energiaforrĂĄsok (napelem Ă©s szĂ©lgenerĂĄtor) gyakorlati bemuta tĂĄsĂĄt szolgĂĄlja. Az alternatĂ­v pihenƑhely attrak ciĂłinak repertoĂĄrjĂĄban jĂĄtszĂłtĂ©r Ă©s szĂ©lmalom is szerepel. És egy plusz piros pont a helynek, hogy van kĂŒltĂ©ri csapvĂ­z, amellyel megtölthet jĂŒk kulacsainkat. Egyedi panorĂĄma a mogyorĂłdi SomlyĂł-hegyrƑl A dƱlƑutak mentĂ©n egy rövidebb kaptatĂłt lekĂŒzdve meglepƑ kilĂĄtĂĄsban lesz rĂ©szĂŒnk a SomlyĂł-hegy tetejĂ©n. A Makovecz Imre ter vezte Szent LĂĄszlĂł-kilĂĄtĂł Ă©s -kĂĄpolna teraszĂĄn fĂĄbĂłl kĂ©szĂŒlt kiugrĂłkra lehet kiĂĄllni, hogy onnan pĂĄsztĂĄzzuk az alattunk elterĂŒlƑ tĂĄjat. A 180 fokos panorĂĄma Ă©rdekessĂ©ge a szem szög, amelybƑl rĂĄlĂĄtunk a környĂ©kre. HullĂĄmzĂł dombokra, termƑföldekre, a Hungaroringre,

www.turistamagazin.hu 71|

www.turistamagazin.hu72 | TermĂ©szetjĂĄrĂłknak KĂ©szĂŒlt TĂ©rkĂ©p: BĂĄba Imre 0 250 m

Az Ă©pĂŒlet földszintjĂ©n egy kĂĄpolnĂĄnak helyet adĂł, rĂĄccsal lezĂĄrt teremben Szent LĂĄszlĂł 2,5 mĂ©ter magas faszobra ĂĄll. A 2001-ben ĂĄtadott kilĂĄtĂł 2021-ben esett ĂĄt egy alapos rĂĄncfel varrĂĄson, amelynek köszönhetƑen kĂ­vĂŒl-belĂŒl, teljes egĂ©szĂ©ben megĂșjult. KözelĂ©ben asztalok, padok Ă©s tƱzrakĂł hely vĂĄrja a turistĂĄkat.

A pedigĂ©pĂŒlt,terveiMakoveczĂ©sLĂĄszlĂł-kilĂĄtóållĂłhegyenSomlyĂł-Szent-kĂĄpolnaImrealapjĂĄn2021-benteljesfelĂș jĂ­tĂĄson esett ĂĄt A kilĂĄtĂł mellett tƱzrakĂł helyeket, pihenƑpadokat Ă©s asztalokattalĂĄlunkis

EU-projekt keretei között, a Magyar TermĂ©szetjĂĄrĂł SzövetsĂ©g – mint projektgazda – koordinĂĄlĂĄsĂĄban, a Pilisi ParkerdƑ Zrt.-vel Ă©s MogyorĂłd NagyközsĂ©g ÖnkormĂĄnyzatĂĄval közös konzorciumi egyĂŒttmƱködĂ©sben. A projekt mogyorĂłdi összköltsĂ©gvetĂ©se: 129 831 959 forint, amelyet tovĂĄbbi több tĂ­zmilliĂł forint önkormĂĄnyzati sajĂĄt erƑ egĂ©szĂ­tett ki. egyĂŒttmƱködve valĂłsult meg MĂ©g aszkenneldinformĂĄcióérttöbbbeQR-kĂłdot!

Az MTSZ-szel A jĂșniusban MogyorĂłdon ĂĄtadott Szent LĂĄszlĂł EmlĂ©k hely Ă©s valamintLĂĄtogatĂłközpont,aSzentLĂĄszlĂł tanösvĂ©ny uniĂłs forrĂĄsbĂłl valĂłsult meg a „Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környĂ©ki hegysĂ©gek Ă©s a GödöllƑidombsĂĄg turisztikai termĂ©kkĂ­nĂĄlatĂĄt” elnevezĂ©sƱ, kĂłdszĂĄmĂșVEKOP-4.1.1-15-2017-00007

A közel 5 kilomĂ©ter hosszĂș tanösvĂ©ny Ăștvonala vĂĄltozatos terepen vezet vĂ©gig, Ă©s nĂ©zelƑdĂ©ssel, bĂĄmĂ©szkodĂĄssal kĂ©t Ă©s fĂ©l Ăłra alatt kĂ©nyelmesen teljesĂ­thetƑ. TĂșl sok szint nincsen benne, ĂĄm a SomlyĂł-hegy kilĂĄtĂłja szerĂ©nyebb magassĂĄga ellenĂ©re is hozza a tökĂ©letes panorĂĄmaĂ©lmĂ©nyt, Ă©s mĂ©g csak meg se kell nagyon izzadni Ă©rte. Mindenkinek ajĂĄnlhatĂł – a mezĂ­tlĂĄbas ösvĂ©ny miatt gyerekes csalĂĄdoknak fƑkĂ©nt –, aki kicsit is kĂ­vĂĄncsi arra, mit adhat nekĂŒnk MogyorĂłd a Forma–1-es pĂĄlyĂĄn Ă©s az kĂ­vĂŒl.AquarĂ©nĂĄn  Budapestre Ă©s a Börzsönyre tapaszthatjuk te kintetĂŒnket, de feltƱnnek a Pilis Ă©s a VisegrĂĄdihegysĂ©g kontĂșrjai is, az elƑtĂ©rben pedig az M3-as autĂłpĂĄlya csĂ­kja kanyarog.

PĂĄl DĂ©l-dunĂĄntĂșli KĂ©ktĂșra, Alföldi KĂ©ktĂșra) hirdessĂŒk meg a tĂșranapot. A rendezvĂ©ny lebonyolĂ­tĂĄsĂĄban lesz bĂĄrmi vĂĄltozĂĄs, ĂșjĂ­tĂĄs tavalyhoz kĂ©pest? NĂ©hĂĄny tĂșra esetĂ©ben az irĂĄnyt megvĂĄltoztattuk, illet ve egy-kĂ©t szakasznak a kiindulĂłpontja mĂłdosult, de alapvetƑen minden maradt a szinte mĂĄr megszokott mederben. Az OrszĂĄgos KĂ©kkör aprĂł, de rendszeres ĂștvonalvĂĄltozĂĄsait Ă©s bĂ©lyegzƑhely-ĂĄthelyezĂ©seit ter mĂ©szetesen a rendezvĂ©ny is követi, ezĂ©rt soha nem mondhatjuk, hogy teljesen ugyanaz az Ăștvonal, mint az elƑzƑ Ă©vben volt. A honlapon idĂ©n mĂ©g egyszerƱbb lesz a tĂșrĂĄk közĂŒl vĂĄlogatni, illetve a gyakori kĂ©rdĂ©sekre vĂĄlaszt talĂĄlni. A tematikus tĂșrĂĄk intĂ©zmĂ©nye szintĂ©n megma rad. Egyik-mĂĄsik ugyan eltƱnt, de jönnek helyettĂŒk Ășj tĂ©mĂĄk. A tĂșrĂĄkat vezetƑ 250-300 szakaszfelelƑs között is lesznek Ășjak, de a legnagyobb örömĂŒnkre nagyon sok a „visszajĂĄró”, az elƑzƑ Ă©vekbƑl ismerƑs szakaszfelelƑs, akik mĂĄr rutinosan kĂ©szĂŒlnek az oktĂłberi hĂ©tvĂ©gĂ©re. TovĂĄbbĂĄ olyan tĂșravezetƑk is lesznek, akiket nagyon sokan ismerĂŒnk tĂșrĂĄzĂłs közössĂ©gekbƑl vagy a mĂ©diĂĄbĂłl. Kiket vĂĄrtok a tĂșrĂĄkra? Az ingyenes programot szĂ©les körben, orszĂĄgosan hirdet jĂŒk meg, hogy bĂĄrki csatlakozhasson, aki szeretne egyet

FotĂł: Burger Barna

A hosszĂș tĂĄvĂș cĂ©l az volt, hogy az OrszĂĄgos KĂ©kkör teljes ĂștvonalĂĄt egy nap alatt teljesĂ­tsĂ©k a tĂșrĂĄzĂłk csoportjai, ebbƑl pedig hagyomĂĄny legyen. Most mĂĄr azt szeretnĂ©nk elĂ©rni, hogy oktĂłber mĂĄsodik szombatja a termĂ©szetjĂĄrĂłk körĂ©ben egyĂ©rtelmƱen a kĂ©ktĂșrĂĄzĂĄs napjĂĄt jelentse.

www.turistamagazin.hu74 |

Rigler SzilviĂĄval Ă©s NĂ©meth ÁdĂĄmmal, a 2022. oktĂłber 8 ĂĄn megrende zĂ©sre kerĂŒlƑ esemĂ©ny szer vezƑivel beszĂ©lgettĂŒnk. IdĂ©n hĂĄrom Ă©ves lesz a kĂ©ktĂșrĂĄzĂĄs napja rendez vĂ©ny. Mi volt az eddigi elvĂĄrĂĄs a tĂșranappal kapcsolatban, illetve melyek a jövƑbeni cĂ©lok?

FotĂł: Tassy MĂĄrk

Ilyen lesz a kĂ©ktĂșrĂĄ

Az elsƑ Ă©vben az OrszĂĄgos KĂ©ktĂșrĂĄn, tavaly mĂĄr a teljes OrszĂĄgos KĂ©kkörön lehetett tĂșrĂĄzni. IdĂ©n hogy alakul a rendezvĂ©ny? Igen, tavaly magasra tettĂŒk a lĂ©cet, több mint 2500 ki lomĂ©teren zajlott a rendezvĂ©ny, egy idƑben 143 csoport indult Ăștnak a KĂ©ken. SzerencsĂ©re minden a lehetƑ legjobban ment, mĂ©g egy magyar rekordot is sikerĂŒlt beĂĄllĂ­tani az esemĂ©nnyel. Így adta magĂĄt, hogy idĂ©n is mindhĂĄrom kĂ©ktĂșrĂĄra (OrszĂĄgos KĂ©ktĂșra, Rockenbauer kĂ©ktĂșrĂĄzĂĄs napja Írta: TermĂ©szetjĂĄrĂłMagyarSzövetsĂ©g

Fotó: Farkas Péter Farkas Péter

FotĂł:

www.turistamagazin.hu oldalon szerezheti be ezeket a nĂ©lkĂŒlözhetetlen dolgo kat. Érdemes olyan tĂșraszakaszt vĂĄlasztani, ahol bĂ©lyeg zƑpont közelĂ©ben indul Ă©s vĂ©gzƑdik a tĂșra. Ezeket a tĂșrĂĄk listĂĄjĂĄban kĂŒlön jelöltĂŒk.

Mit kell tudni a jelentkezĂ©srƑl? Az ingyenes online regisztrĂĄciĂłt Ă©s adott esetben a je lentkezĂ©s lemondĂĄsĂĄt is a rendezvĂ©ny honlapjĂĄn kell megtenni. A jelentkezƑ tĂșrĂĄzĂłk ingyenesen vesznek rĂ©szt a rendezvĂ©nyen, Ă©s az Ășj tartalmakkal Ă©s funkciĂłk kal bƑvĂ­tett honlapon szeptember 1-jĂ©tƑl oktĂłber 6-ĂĄig tudnak majd regisztrĂĄlni. Egy tĂșrĂĄra maximum 50 fƑ jelentkezĂ©sĂ©t vĂĄrjuk, a lĂ©tszĂĄmkeret elĂ©rĂ©sĂ©t követƑen pedig vĂĄrĂłlistĂĄra lehet jelentkezni. Ha kĂ©ktĂșrĂĄzĂĄs, akkor bĂ©lyegzĂ©s. Lehet a rendez vĂ©nyen is pecsĂ©telni? TermĂ©szetesen azokat is vĂĄrjuk, akik most tennĂ©k meg az elsƑ kĂ©ktĂșrĂĄzĂłs lĂ©pĂ©seiket, de azokat is, akik mĂĄr jĂłl ĂĄllnak az igazolĂłfĂŒzetĂŒk megtöltĂ©sĂ©vel. Akinek mĂ©g nincs fĂŒzete Ă©s bĂ©lyegzƑpĂĄrnĂĄja, az a www.turistashop.hu

Az elƑzƑ Ă©vekben a rendezvĂ©ny kĂŒlönlegessĂ©ge volt, hogy a tĂșracsoportok mozgĂĄsa napközben kö vethetƑ volt egy online tĂ©rkĂ©pen. Ez idĂ©n is Ă­gy lesz? Igen, oktĂłber 8-ĂĄn a tĂșracsoportok GPS-jeladĂłinak segĂ­t sĂ©gĂ©vel a teljes OrszĂĄgos KĂ©kkör kirajzolĂłdĂĄsĂĄnak tanĂși Ă©s alkotĂł rĂ©szesei lehetĂŒnk, hiszen a tĂșrĂĄk haladĂĄsĂĄt a rendez vĂ©ny honlapjĂĄnak online tĂ©rkĂ©pĂ©n követhetjĂŒk nyomon.

A legfontosabb informĂĄciĂłk összefoglalva A rendezvĂ©ny idƑpontja oktĂłber mĂĄsodik szombatja, vagy is oktĂłber 8-a, amikor 143 ingyenes Ă©s vezetett tĂșra fog indulni az OrszĂĄgos KĂ©kkör teljes nyomvonalĂĄn. A ren dezvĂ©ny ingyenes, de a jelentkezĂ©s regisztrĂĄciĂłhoz kötött, amelyet a www.kekturazasnapja.hu honlapon lehet meg tenni. A tĂșrĂĄzĂłkra 8–31 kilomĂ©teres szakaszon vĂĄrnak, ezek közĂŒl tucatnyi tematikus tĂșra lesz. Ezek valamilyen tĂ©ma, helyi Ă©rdekessĂ©g körĂ© szervezƑdnek, de lesz kifeje zetten kutyĂĄs vagy Ă©ppen kisgyerekes tĂșrĂĄzĂłknak szĂĄnt szakasz is. A regisztrĂĄciĂł szeptember 1-jĂ©tƑl nyĂ­lik, egy tĂșrĂĄra maximum 50 fƑ jelentkezĂ©sĂ©t vĂĄrjuk, a lĂ©tszĂĄmkeret elĂ©rĂ©sĂ©t követƑen pedig vĂĄrĂłlistĂĄra lehet jelentkezni.  tĂșrĂĄzni, ismerkedni a kĂ©ktĂșrĂĄzĂĄssal, a termĂ©szetjĂĄrĂĄssal vagy egy Ășj közössĂ©ggel. A tĂșranappal a hazai orszĂĄgjĂĄrĂł tĂșrĂĄzĂĄst, a kĂ©ktĂșrĂĄzĂĄst, az egĂ©szsĂ©ges Ă©s termĂ©szetszere tƑ Ă©letmĂłdot szeretnĂ©nk nĂ©pszerƱsĂ­teni. VĂĄrjuk azokat, akik esetleg egyedĂŒl mĂ©g nem mernek elindulni, azokat, akik tĂĄrsasĂĄgra vĂĄgynak, avagy esetleg extra motivĂĄciĂłra van szĂŒksĂ©gĂŒnk ahhoz, hogy egy hiĂĄnyzĂł, tĂĄvoli szakaszt teljesĂ­tsenek. LĂ©nyegĂ©ben mindenkit, aki a termĂ©szetben szeretne eltölteni egy csodĂĄs Ƒszi napot.

zĂĄs napja 2022-ben

75|

A Budai

lĂĄtott Nagy-rĂ©t vĂĄrosi sĂ©ta Írta:NĂłgrĂĄdi Attila

megvĂĄrosölelĂ©sĂ©ben,hegysĂ©gafƑszĂ©lĂ©nbĂșjikegymesebeli rĂ©t, amely nem is olyan rĂ©gen mĂ©g illegĂĄlis moz galmaknak, cserkĂ©sz Ă©s ĂșttörƑcsapatoknak volt gyĂŒlekezĂ©si helye, de koncerteknek is ott hont adott, jelenleg pedig tökĂ©letes csa lĂĄdi pihenƑhely. sokat

HƱvösvölgy oåzisa A

FotĂł: Fortepan www.turistamagazin.hu76 |

www.turistamagazin.hu 77|

séta A

Az erdƑkkel körbevett terĂŒlet rĂ©t jellege valĂł szĂ­nƱleg mĂĄr Ă©vszĂĄzadok Ăłta fennĂĄll, korĂĄbban vĂĄrosi

ki ma ellĂĄtogat a hƱvösvölgyi Nagy-rĂ©tre, az egy tĂĄgas, mĂĄr-mĂĄr parkszerƱen karbantartott, sĂ­k te rĂŒlettel talĂĄlkozik, amelynek egyik vĂ©gĂ©ben egy sportpĂĄlya vĂĄrja a labdajĂĄtĂ©kok szerelmeseit, mellette egy szuper jĂĄtszĂłtĂ©r kel leti magĂĄt, mĂ­g a fĂŒves placc mĂĄsik oldalĂĄn sza badtĂ©ri fitneszgĂ©pek vannak elszĂłrva. Ha nem lĂĄtnĂĄnk a rĂ©tet körbevevƑ hegycsĂșcsokat, akĂĄr a Margit-szigeten is Ă©rezhetnĂ©nk magunkat, Ă©s ez a benyomĂĄs hĂ©tvĂ©gente csak mĂ©g jobban erƑsödik, amikor kisebb-nagyobb piknikezƑ tĂĄrsasĂĄgokkal, kutyasĂ©tĂĄltatĂłkkal Ă©s termĂ©szet jĂĄrĂłkkal telik meg a terĂŒlet. Itt vezet el az Or szĂĄgos KĂ©ktĂșra, Ă©s szĂĄmos remek kirĂĄndulĂĄst lehet innen indĂ­tani a környezƑ hegyekbe, ĂĄm ez a hely megĂ©rdemel annyit, hogy ne csak keresztĂŒlvĂĄgjunk rajta, hanem megismerjĂŒk a meglehetƑsen mozgalmas mĂșltjĂĄt, amelynek nyomait itt-ott mĂ©g most is felfedezhetjĂŒk.

A csörgedeziknagyonSajnosutcaaĂĄrokKis-Ördög-ĂĄtereszeNagyrĂ©talatt.csakritkĂĄn

www.turistamagazin.hu78 |

benne vĂ­z FotĂł: MTSZ FotĂł: NĂłgrĂĄdi Attila

talĂĄlhatĂłjĂĄtszĂłtĂ©rtematikus1974-benhasznĂĄltĂĄkmĂ©g a szabadtĂ©ri szĂ­npadot egy mĂĄjus MaĂŒnnepsĂ©gen.elsejeimĂĄrkörbe nƑttĂ©k a fĂĄk tartottakfesztivĂĄlt1983-bansĂĄrkĂĄnyisitt az ÚttörƑ szövetsĂ©g Ă©s a NĂ©pmƱvelĂ©si IntĂ©zetvezĂ©sĂ©benszer

www.turistamagazin.hu 79| jĂł esĂ©llyel mĂ©g mezƑgazdasĂĄgi tevĂ©kenysĂ©g is folyhatott rajta, ami nagyon adja magĂĄt, ugyanis pont keresztĂŒlszeli a Kis-Ördög-ĂĄrok nevƱ patak. RĂ©gebbi tĂ©rkĂ©peket böngĂ©szve is könnyen beazonosĂ­thatĂł: egy 1852-es kiadĂĄsĂș, Pest-BudĂĄt, ÓbudĂĄt Ă©s tĂĄgabb környĂ©kĂ©t ĂĄb rĂĄzolĂł topogrĂĄfiai tĂ©rkĂ©pen mĂ©g Ofner Feld (’nyĂ­lt terĂŒlet’) nĂ©ven talĂĄlni, mĂ­g egy kicsit kĂ© sƑbb, a 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©n mĂĄr StadwiesenkĂ©nt (’vĂĄrosi rĂ©t’) jelölik. IllegĂĄlis összejöveteleknek adott otthont A jelenlegi Nagy-rĂ©t nevet finoman szĂłlva sem lehet egyedinek nevezni, azonban a fƑ vĂĄrosi ötvenes-hatvanas korosztĂĄlytĂłl felfelĂ© sokan tudjĂĄk, hogy pontosan mirƑl is van szĂł, ugyanis rengeteg osztĂĄlykirĂĄndulĂĄst, majĂĄ list, ifjĂșsĂĄgi ĂŒnnepsĂ©get Ă©s ĂșttörƑ-talĂĄlkozĂłt szerveztek ide. A hely nĂ©pszerƱsĂ©ge – ked vezƑ adottsĂĄgain tĂșl – a viszonylag könnyƱ megközelĂ­thetƑsĂ©gĂ©nek is köszönhetƑ, ugyanis kellemes sĂ©tatĂĄvolsĂĄgra fekszik az 56-os villa mos hƱvösvölgyi vĂ©gĂĄllomĂĄsĂĄtĂłl.

SåndorFotó: Fortepan / Szalay Zoltån Fotó: Fortepan / Szalay Béla Fotó: Magócsi Mårton

FotĂł: BojĂĄr

Fortepan /

Ezt a vonalat a mĂșlt szĂĄzad elejĂ©n hoztĂĄk lĂ©tre, Ă©s a villamosjĂĄrat elindulĂĄsa utĂĄn gyorsan rĂĄ kapott a Nagy-rĂ©tre Ă©s környĂ©kĂ©re a szervezett termĂ©szetjĂĄrĂĄs, valamint ezzel egyĂŒtt kĂŒlönfĂ©le mozgalmĂĄrok is. Ennek a korszaknak ĂĄllĂ­t em lĂ©ket a rĂ©t egyik szegletĂ©ben ĂĄcsorgĂł kƑoszlop, amelyen ez a kopottas felirat olvashatĂł: „1919 Ă©s 1945 között, a Horthy-fasizmus idejĂ©n itt, a HƱvösvölgyben Ă©s a NagyrĂ©ten nagyszabĂĄsĂș Ilyen volt 1955 ben a maANagy-rĂ©t.bĂłdĂ©khelyĂ©nmĂĄregy korszerƱ

FotĂł: MagĂłcsi

vĂĄrosi

KĂ©ktĂșra jelzĂ©sĂ©t követve Ă©rjĂŒk el a Nagy-rĂ©tet MĂĄrton MĂĄrton FotĂł: MagĂłcsi MĂĄrton

munkĂĄsĂŒnnepĂ©lyek Ă©s illegĂĄlis talĂĄlkozĂłk voltak, melyekkel a munkĂĄsifjĂșsĂĄg a fasizmus ellen har colt. EmlĂ©kĂŒl ĂĄllĂ­totta 1959. mĂĄjus 1-jĂ©n a 473. sz. II. RĂĄkĂłczi Ferenc ĂșttörƑcsapat.” Nem tudom, hogy mennyire lehetett feltƱnĂ©s mentesen egy ekkora terĂŒleten illegĂĄlis talĂĄlko zĂłkat tartani, az mindenesetre biztos, hogy a hely kultikussĂĄ vĂĄlt a szocializmus idejĂ©re, mert a fenti emlĂ©koszlopon tĂșl MunkĂĄsmozgalmi sĂ©tĂĄny nĂ©vre kereszteltĂ©k 1973-ban azt az er dei utat, amely a hƱvösvölgyi GyermekvasĂșttĂłl (akkori nevĂ©n ÚttörƑvasĂșt) vezet a Nagy-rĂ©tig. TermĂ©szetesen nem ĂĄllt meg a nĂ©vadĂĄsnĂĄl a dolog, mert az Ășt mentĂ©n kĂŒlönfĂ©le alkotĂĄso kat helyeztek el a következƑ Ă©vekben. EzekbƑl mĂĄra szinte semmi nem maradt, mindössze egy magĂĄnyos szikla tartja magĂĄt a Nagy-rĂ©t köze lĂ©ben, ennek oldalĂĄra a „Hej, te bunkĂłcska, te drĂĄga” kezdetƱ dal elsƑ sorĂĄnak kottĂĄjĂĄt vĂ©stĂ©k. sĂ©ta

Az maradtĂ©psĂ©gbensĂ©tĂĄnymozgalmiMunkĂĄsegykoriutolsĂł, azHƱvösvölgybƑl„mƱalkotĂĄsa”OrszĂĄgos

www.turistamagazin.hu80 |

FotĂł: MagĂłcsi

A

Gigantikus fĂ©mkezek a fĂĄk ĂĄrnyĂ©kĂĄban NĂ©hĂĄny Ă©ve mĂ©g a többi „mƱalkotĂĄsbĂłl” is lĂĄt hatĂł volt pĂĄr, de mĂĄra csak a sĂ©tĂĄny mellett heverƑ sziklĂĄk jelzik ezek egykori helyĂ©t. Volt itt egy „KIMSZ” (Kommunista IfjĂșmunkĂĄsok MagyarorszĂĄgi SzövetsĂ©ge) feliratĂș vasbeton oszlopsor, börtöncellĂĄt idƑzƑ fal, amelyet a kon cepciĂłs perekben elĂ­tĂ©ltek tiszteletĂ©re emeltek, mĂĄjus 1-je emlĂ©koszlop, Ă©s egy felszabadulĂĄsi emlĂ©kmƱ is. A sĂ©tĂĄny lĂ©trehozĂĄsĂĄnak meg koronĂĄzĂĄsa kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl az momentum volt, amikor 1976, mĂĄjus 2-ĂĄn, egy nagyszabĂĄsĂș ĂŒnnepsĂ©g keretei között felavattĂĄk Kiss IstvĂĄn Kossuth-dĂ­jas szobrĂĄszmƱvĂ©sz alkotĂĄsĂĄt.

Az Esti HĂ­rlap egy interjĂșt kĂ©szĂ­tett 1976 feb ruĂĄrjĂĄban a mƱvĂ©sszel a mĂ©g javĂĄban kĂ©szĂŒlƑ szobor kapcsĂĄn, jellemzƑ, hogy a cĂ­mben mĂ©g ĂĄprilis 4-ei avatĂĄst Ă­rtak, amely aztĂĄn egy hĂł napot csĂșszott.

Nem lettem volna Kiss mƱvĂ©sz Ășr tĂŒdƑgyĂł gyĂĄsza, mert a lĂ©tezƑ összes, a neten fellelhetƑ fotĂłn cigarettĂĄt tart a kezĂ©ben, Ă©s a munkĂĄja se lehetett tĂșlsĂĄgosan egĂ©szsĂ©gbarĂĄt, de ettƑl fĂŒggetlenĂŒl tĂ©nyleg impozĂĄns lett a fĂ©mle mezekbƑl összehegesztett kĂ©t gigantikus kĂ©z, amelyek között egy vörös golyĂł „lebeg”.

www.turistamagazin.hu 81|

Az AlkotĂł eszme cĂ­mƱ kompozĂ­ciĂłt ma mĂĄr nem HƱvösvölgyben kell keresni, ugyanis a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn nem sokkal leszereltĂ©k a grĂĄnitkockĂĄkbĂłl kĂ©szĂŒlt talapzatĂĄrĂłl, majd a XXII. kerĂŒleti szoborparkba szĂĄllĂ­tottĂĄk, ahol jelenleg is megcsodĂĄlhatĂł az idƑközben rozsdĂĄsodĂĄsnak indult mƱ. A grĂĄnittalapzat

ĂĄlltakaegykorlĂĄthatĂłAcsodĂĄlnilehetszoborparkbanmafĂ©mkezeketgigantikusmĂĄramegfentikĂ©penkezekezentalapzaton FotĂł: Fortepan / Magyar RendƑr FotĂł: flickr.com / Alfons Miralles CC BY-NC-ND 2.0 FotĂł: MagĂłcsi MĂĄrton

– A kĂ©t kĂ©z: munkĂĄskĂ©z. Ezt igyekszem az anyag kivĂĄlasztĂĄssal Ă©s a megmunkĂĄlĂĄs mĂłdjĂĄval is kife jezni – mondja Kiss IstvĂĄn. – A lemezek közötti varratok az erƑt, a biztonsĂĄgot, a termĂ©szet rea litĂĄsĂĄt hangsĂșlyozzĂĄk. – S az ĂŒveggolyĂł?

– A vörös ĂŒveggolyĂł ĂĄttetszƑ fĂ©nyĂ©vel, lĂ©gies sĂ©gĂ©vel gyermekkorunk legkedvesebb jĂĄtĂ©kĂĄra emlĂ©keztet, amit mindannyian fĂ©ltve ƑriztĂŒnk. A hozzĂĄ fƱzƑdƑ Ă©rzelem hatĂĄrozza meg a tovĂĄbbi kĂ©pzettĂĄrsĂ­tĂĄsokat.

www.turistamagazin.hu82 | ma is ott ĂĄll a sĂ©tĂĄny mellett, elƑtte jĂł pĂĄr szikla hever, Ă­gy adja magĂĄt, hogy az arra jĂĄrĂł aprĂłnĂ©p ezen ugrĂĄljon, nem is sejtve, hogy nĂ©hĂĄny Ă©vtizede mĂ©g gigantikus fĂ©mkezek meredtek itt az Ă©g felĂ©.

Ezek a helyek a – Fortepan oldalĂĄn fellelhetƑ kĂ©pek tanĂșsĂĄga szerint – mĂĄr az 50–60-as Ă©vektƑl itt voltak, abbĂłl a korbĂłl, amikor egymĂĄst Ă©rtĂ©k a kĂŒlönbözƑ gyerek csoportok, de mƱködött itt mĂ©g hajĂłhinta, bĂŒfĂ© Ă©s sportszerkölcsönzƑ is.

vårosi séta

A cĂ©llövölde tartotta magĂĄt utolsĂłkĂ©nt De hagyjuk most mĂĄr magunk mögött a MunkĂĄsmozgalmi sĂ©tĂĄnyt, Ă©s Ă©rjĂŒnk ki vĂ©gre a Nagy-rĂ©tre, amely jelentƑsen ĂĄtalakult az elmĂșlt pĂĄr Ă©vben. Nem is olyan rĂ©gen mĂ©g a rĂ©t szerves rĂ©sze volt nĂ©hĂĄny sĂĄrgĂĄra mĂĄ zolt bĂłdĂ© „cĂ©llövölde”, „halĂĄszat” Ă©s „dobĂĄló” feliratokkal, mellettĂŒk pedig egy kopottas körhinta kellette magĂĄt, amely tavasztĂłl Ƒszig ĂŒzemelt.

Fotó: Fortepan / Bojår Såndor Fotó: Fortepan / Szalay Béla Fotó: Nógrådi Attila

A rendszervĂĄltĂĄst követƑen aztĂĄn elapadtak az ide szervezett esemĂ©nyek, Ă©s a rĂ©ten talĂĄlhatĂł, vendĂ©glĂĄtĂĄsra szakosodott egysĂ©gek szĂ©p lassĂș haldoklĂĄsba kezdtek. UtolsĂłkĂ©nt a cĂ©llövölde Ă©s a körhinta tartotta magĂĄt, ezek valĂłsĂĄgos idƑkapszulakĂ©nt mƱködtek 2021-es elbon tĂĄsukig, a lövĂ©szet nyeremĂ©nyei a napszĂ­tta moncsicsitƑl kezdve a mƱanyag csontvĂĄza kon Ă©s vĂĄmpĂ­rfogakon ĂĄt egĂ©szen a kacsintĂłs pĂ©nztĂĄrcĂĄkig terjedtek. A terĂŒlet kezelƑje, a Pilis ParkerdƑ Zrt. egy tematikus jĂĄtszĂłteret hozott lĂ©tre ezek helyĂ©n, Ă­gy a gyerekzsivaj maradt, ĂĄm a mĂșlt egy picike, de kultikussĂĄ vĂĄlt eleme vĂ©gleg eltƱnt. Ugyancsak az elmĂșlt Ă©vek fejlesztĂ©se a jĂĄt szĂłtĂ©r melletti sportpĂĄlya, amely hivatalosan kĂ©zilabdapĂĄlyĂĄnak kĂ©szĂŒlt, ĂĄm a valĂłsĂĄgban fo cipĂĄlyakĂ©nt ĂŒzemel, Ă©s szintĂ©n Ășjak a rĂ©t mĂĄsik felĂ©ben elszĂłrt fitneszpontok is. Ezek kĂ©tsĂ©g telenĂŒl klasszak lettek, de jĂł lett volna mĂ©g pĂ©ldĂĄul egy futĂłpĂĄlya is a rĂ©t körĂŒl, hogy ne a jĂĄrĂłlapok melletti ösvĂ©nyt koptassĂĄk tovĂĄbb az itt kocogĂłk, egy ivĂłkĂșt a forrĂł nyĂĄri napokra, UniĂłs projektbƑl Ășjult meg a rĂ©t a Ă©sSzövetsĂ©gTermĂ©szetjĂĄrĂłMagyaraPilisi ParkerdƑ Zrt. utolsĂłkĂ©nttartottacĂ©llövöldelĂĄthatĂłkĂ©szĂŒltAzkonzorciumĂĄban1983-bankĂ©penmagĂĄt

www.turistamagazin.hu 83| Ă©s a környĂ©k bokrait elnĂ©zve egy közvĂ©cĂ©re is nagy igĂ©ny lenne. Ami viszont jĂł dolog, hogy kĂ©szĂŒltek Ășj padok Ă©s egy esƑbeĂĄllĂł, valamint több felĂșjĂ­tott tƱzrakĂł hely is van a rĂ©t mellett, Ă­gy ideĂĄlis helyszĂ­n egy kis bogrĂĄcsozĂĄshoz, szalonnasĂŒtĂ©shez, de lĂĄttam itt zsĂșrokat is. OttĂł, az ĂĄllandĂł lakos A környĂ©ken lakĂłk mĂĄr jĂł esĂ©llyel talĂĄlkoztak OttĂłval, aki a rĂ©t Ă©szaki csĂŒcskĂ©ben talĂĄlhatĂł szabadtĂ©ri szĂ­npad aljĂĄba költözött be bƑ tĂ­z Ă©vvel ezelƑtt. OttĂł jĂł gazdĂĄja a helynek, maga takarĂ­totta ki az elhagyott, szemĂ©ttel teleszĂłrt szĂ­npadot, majd rendezte be lomtalanĂ­tĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł tĂĄrgyakkal, de a helyi lakosoktĂłl is sok mindent kapott. Nem vĂ©letlenĂŒl, ugyanis rengeteg alkalmi munkĂĄt elvĂĄllal, Ă­gy amolyan hƱvösvölgyi közintĂ©zmĂ©nnyĂ© vĂĄlt az Ă©vek alatt.

BĂĄr a termĂ©szetjĂĄrĂłk között nagyon frek ventĂĄlt hely, Ă©rdekes, hogy geolĂĄdĂĄt pĂ©ldĂĄul nem rejtettek el közvetlenĂŒl a Nagy-rĂ©ten, a legközelebbit a VillĂĄm utca vĂ©gĂ©ben talĂĄljuk, a Fazekas-hegy csĂșcsĂĄhoz közel. Ha mĂĄr szĂłba kerĂŒltek a hegyek, itt az ideje, hogy vĂ©gigvegyĂŒk a rĂ©trƑl lĂĄthatĂł környezƑ „ma gaslatokat” is. DĂ©l felĂ© a Nagy-HĂĄrs-hegy (454 m) terpeszke dik, Ă©s Ă©rdekes mĂłdon a rĂ©trƑl alig vehetƑ ki a tetejĂ©n talĂĄlhatĂł KaĂĄn KirĂĄly-kilĂĄtĂł, kizĂĄrĂłlag levĂ©lhullĂĄs utĂĄn lĂĄthatĂł az Ă©pĂ­tmĂ©ny pagoda szerƱ teteje. Nyugatra a Fekete-fej (386 m) lĂĄtszik a csĂșcsĂĄnĂĄl lengedezƑ zĂĄszlĂłval, Ă©szak ra HƱvösvölgy egyre szaporodĂł hĂĄzai törik meg a zöldet, keleten pedig a mĂĄr emlegetett Fazekas-hegy (281 m) hĂșzĂłdik. isfitneszpontokatĂ©pĂ­tetteka Nagy-rĂ©t

tartottakkoncertetBeatrice-jĂł1987-benszegletĂ©benegyikegyhangulatĂșisitt FotĂł: MagĂłcsi MĂĄrton ForrĂĄs: Fortepan / Ambrus Tibor ForrĂĄs: Fortepan / Ambrus Tibor

Szabadtéri

hatunk egy lĂĄngost a megĂĄllĂł közelĂ©ben lĂ©vƑ „legendĂĄs” kis bĂłdĂ©ban, Ă©s egyĂșttal a kulacsain kat is feltölthetjĂŒk a bĂŒfĂ© melletti nyomĂłkĂștnĂĄl.

vårosi séta Budai Tåjvédelmi Körzet 0 250 mImreBåbaTérkép: Nagyon adja magåt

Plusz egy „titkos tipp”: a volt MunkĂĄsmozgalmi sĂ©tĂĄnyrĂłl nyĂ­lik a kĂ©k hĂĄromszög jelezĂ©s a Fazekas-hegy tetejĂ©re, ahovĂĄ Ă©rdemes egy rövid kitĂ©rƑt tenni a II. vilĂĄghĂĄborĂșs lƑállĂĄs hoz. A telegraffitizett bunker mellƑl remekĂŒl belĂĄthatjuk a környĂ©ket, Ă©s ha geolĂĄdĂĄkra is vadĂĄszunk, a közelben garantĂĄltan sikerĂ©l mĂ©nyben lesz rĂ©szĂŒnk.  kisvasutazĂĄsegy a környezƑ hegyekben FotĂł: NĂłgrĂĄdi Attila

www.turistamagazin.hu84 |

Ha kedvet kaptunk a cikkben is emlĂ­tett helyek felfedezĂ©sĂ©hez, könnyƱ dolgunk van, ugyanis hemzsegnek a környĂ©ken a jelzett Ă©s a jelzetlen utak, Ă­gy könnyen felfƱzhetjĂŒk egy Ă©lvezetes tĂșrĂĄra a MindenkitnevezetessĂ©geket.arrabiztatnĂ©k, hogy lehetƑleg tö megközlekedĂ©ssel Ă©rkezzen HƱvösvölgybe, mert egyrĂ©szt környezetbarĂĄt, mĂĄsrĂ©szt hĂ©tvĂ© gente a Nagy-rĂ©t környĂ©kĂ©n amĂșgy is kaotikus a parkolĂĄsi helyzet, rĂĄadĂĄsul ha a hƱvösvölgyi vĂ©gĂĄllomĂĄson szĂĄllunk le, rögtön be is csavar

TĂșratipp a környĂ©k felfedezĂ©shez

FotĂł: GulyĂĄs Attila

Innen nincs mĂĄs dolgunk, mint követni az OrszĂĄgos KĂ©ktĂșra jelzĂ©sĂ©t, Ă©s a GyermekvasĂșt tĂĄborĂĄt elhagyva vĂ©gigsĂ©tĂĄlni a mĂĄr emlegetett egykori MunkĂĄsmozgalmi sĂ©tĂĄnyon egĂ©szen a Nagy-rĂ©tig. Itt tegyĂŒnk egy tiszteletkört, majd vegyĂŒk cĂ©lba a hĂ­vogatĂłan magasodĂł HĂĄrshegyeket. KeljĂŒnk ĂĄt a NagykovĂĄcsi Ășton, hogy a forgalmat magunk mögött hagyva cĂ©lba ve gyĂŒk elƑször a Kis-HĂĄrs-hegyet a sĂĄrga sĂĄvot követve, majd a Makovecz-kilĂĄtĂł megmĂĄszĂĄ sa utĂĄn szusszanjunk egyet, Ă©s a sĂĄrga sĂĄvon maradva meg se ĂĄlljunk a Nagy-HĂĄrs-hegy tetejĂ©ig, ahonnan elkĂ©pesztƑen jĂł panorĂĄma nyĂ­lik a környĂ©kre Ă©s a fƑvĂĄrosra. Innen a sĂĄrga jelzĂ©s a SzĂ©pjuhĂĄsznĂ©hoz vezet, ahol szĂĄmos bĂŒfĂ©ben pĂłtolhatjuk az elĂ©getett kalĂłriĂĄkat, Ă©s mĂ©g mindig eldönthetjĂŒk, hogy gyalog in dulunk vissza HƱvösvölgybe, vagy megvĂĄrunk egy kisvonatot, amellyel stĂ­lszerƱen lepöfögĂŒnk tĂșrĂĄnk kiindulĂłpontjĂĄhoz.

A többi pålyamunkåt a facebook.hu/turistamagazin oldalon talåljåtok.

Szeptemberi „Ritmusok a termĂ©szetben” tĂ©mĂĄnkra több igazĂĄn kreatĂ­v fotĂłt is kaptunk tƑletek. A sok jĂĄtĂ©kos kĂ©p kö zĂŒl vĂ©gĂŒl szerkesztƑsĂ©gĂŒnk ezt az izgal mas, hangyĂĄs kompozĂ­ciĂłt emelte ki, Ă­gy ezĂșttal KesztyĂŒs MĂĄtĂ©nak gratulĂĄlunk a HĂłnap FotĂłja cĂ­mhez Ă©s az ezzel jĂĄrĂł Turista Magazin-elƑfizetĂ©shez. KesztyĂŒs MĂĄtĂ©: Cikk-Cakk „FĂ©nykĂ©peimet ĂĄltalĂĄban elƑre kigondolt koncepciĂł alapjĂĄn kĂ©szĂ­tem el, Ă©s ez Ă­gy tör tĂ©nt most is. MiutĂĄn egy szĂĄmomra Ă©rdekes levelet talĂĄltam, mĂĄr csak egy dolgom volt, felterelni rĂĄ egy hangyĂĄt. Mivel a hangya nagyon Ă©lĂ©nknek bizonyult, a legnehezebb feladat az volt, hogy Ășgy fotĂłzzam le, hogy a legjobb helyen legyen. A hĂĄtteret Ă©s ezzel egyĂŒtt a tĂ©mĂĄt is hĂĄtulrĂłl vilĂĄgĂ­tottam meg, Ă­gy a hangya sziluettkĂ©nt jelenik meg, Ă©s a levĂ©l erezete is jĂłl kivehetƑ.”

fotĂłsarok www.turistamagazin.hu86 |

FIGYELEM! Az idei Ă©v pĂĄlyĂĄzati kiĂ­rĂĄsa nem vĂĄltozik, a beĂ©rkezƑ pĂĄlyamunkĂĄkat 2022-ben is elƑszƱrjĂŒk, Ă©s az Ă­gy kialakult vĂĄlogatĂĄs kĂ© pei indulhatnak majd a HĂłnap FotĂłja cĂ­mĂ©rt. TovĂĄbbra is egy nyertes alkotĂĄst Ti vĂĄlaszthattok a leadott lĂĄjkjaitokkal a hĂłnap 20. napjĂĄig a Facebook-oldalunkon. Egy mĂĄsik fotĂłt a szerkesztƑsĂ©g zsƱrije emel ki, amely bekerĂŒl a következƑ lapszĂĄmunkba, kĂ©szĂ­tƑjĂ©t pedig egyĂ©ves elƑfi zetĂ©ssel jutalmazzuk. TovĂĄbbi tĂ©mĂĄink 2022-ben (ZĂĄrĂłjelben a bekĂŒldĂ©si hatĂĄridƑ.) OktĂłber – Szurdokok mĂ©lyĂ©n (szeptember 12.) November – Vadak a termĂ©szetben (oktĂłber December–januĂĄr12.) – ÁrnyĂ©kvilĂĄg (november 12.)

KĂŒldd be Te is a kedvenc kĂ©pedet! A következƑ hĂłnapok tĂ©mĂĄit Ă©s a pĂĄlyĂĄzattal kapcsolatos informĂĄciĂł kat megtalĂĄljĂĄtok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon.

A nyeregbƑl a o jelzĂ©sen megyĂŒnk tovĂĄbb a Kövesdi-tetƑ oldalĂĄban.

A Vårhegyre a d jelzésen kapaszkodunk fel.

a VĂĄrhegy ErdƑrezervĂĄtumban Nyisd meg a tĂșrĂĄt Ă©s a lĂĄtnivalĂłkat a mobilodon is a QR-kĂłdot leolvasva! 400350450600550500650 6 7543210 8,4 km MagassĂĄg mĂ©terben KirĂĄndulĂĄs

A d jelzĂ©sen ereszkedĂŒnk tovĂĄbb a KĂĄnya-patak völgyĂ©ben, majd vĂ©gĂŒl a csatlakozĂł g jelzĂ©ssel egyĂŒtt SĂ­kfƑkĂștra Ă©rkezĂŒnk.

A d jelzĂ©sen ereszkedĂŒnk le a VĂĄrkĂști turistahĂĄzhoz.

WWW.TERMESZETJARO.HU

0 250 m SĂ­kfƑkĂștrĂłl a f jelzĂ©sen indulunk el a nyaralĂłk között. A balra kiĂĄgazĂł o jelzĂ©sen kapaszkodunk fel a Novaji kunyhĂłhoz.

A Novaji kunyhótól a f jelzésen jutunk a Vasbånya-nyeregbe.

A DĂ©li-BĂŒkk kellemes tölgyeseiben kalandozĂł körtĂșrĂĄn felkapaszkodunk a környĂ©k legmagasabb csĂșcsĂĄra, a VĂĄrhegyre, ahol kilĂĄtĂł helyett Ƒsi vĂĄrmaradvĂĄny Ă©s egy erdƑrezervĂĄtum fogad. Az erdei hangulatot csak a VĂĄrkĂști turistahĂĄz Ă©s az elƑtte sĂŒtkĂ©rezƑ kis tisztĂĄs töri meg. MegĂ©rdemelt piknikĂŒnk utĂĄn, a visszaĂșton ismĂ©t vegyes ĂĄllomĂĄnyĂș erdƑvel borĂ­tott völgykatlanban ereszkedĂŒnk le SĂ­kfƑkĂștra. A VĂĄrhegy ErdƑrezervĂĄtum a BĂŒkki Nemzeti Park megalakulĂĄsĂĄnak Ă©s annak köszönheti lĂ©trejöttĂ©t, hogy az igen meredek hegykĂșpot mĂ©g a Trianont követƑ fairtĂĄsok is elkerĂŒltĂ©k. A terĂŒlet az ÁrpĂĄd-kor Ăłta az egri Ă©rseki uradalom felsƑtĂĄrkĂĄnyi birtoka volt egĂ©szen a II. vilĂĄghĂĄborĂș utĂĄni ĂĄllamosĂ­tĂĄsig. Az erdƑ ĂĄllapotĂĄban nagy elƑrelĂ©pĂ©st jelentett, hogy a 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©tƑl ĂŒzemterv szerint hagytĂĄk megerƑsödni a fĂĄkat, elƑtte ugyanis mĂĄr a pĂĄr Ă©vtizedes erdƑket is kivĂĄgtĂĄk. A trianoni hatĂĄrok meghĂșzĂĄsa utĂĄn csupĂĄn a nehezen megközelĂ­tƑ terĂŒletek, közöttĂŒk a VĂĄrhegy Ƒrizte meg a tölgy- Ă©s bĂŒkkmatuzsĂĄlemeket, a termĂ©szetes megĂșjulĂĄs alappillĂ©reit.

Mellette fedett esƑbeálló is található. 4

A tĂșrĂĄnk mentĂ©n talĂĄlhatĂł utolsĂł forrĂĄs tekintĂ©lyes foglalĂĄssal Ă©s egy kis tavacskĂĄval fogad. Az Attila-kĂșt melletti pihenƑhely felfrissĂŒlĂ©sre Ă©s szemlĂ©lƑdĂ©sre csĂĄbĂ­t: a sƱrƱ, öreg erdƑvel takart, mĂ©ly völgytalpra csekĂ©ly fĂ©ny Ă©rkezik, Ă­gy a helyszĂ­n ideĂĄlis egy nagyobb pihenƑre a nyĂĄri dĂ©lutĂĄnokon. A jĂłkora kifolyĂłval Ă©s mĂ­vesen faragott foglalĂĄssal rendelkezƑ vĂ­zfakadĂĄst az 1930-as Ă©vekben vettĂ©k kezelĂ©sĂŒkbe egri termĂ©szetjĂĄrĂłk, a völgy többi forrĂĄsĂĄhoz hasonlĂłan.

A BĂŒkkalja erdƑsĂ©gei között Noszvaj, BĂŒkkzsĂ©rc Ă©s Szomolya hĂĄztetƑit fedezhetjĂŒk fel, mĂ­g a sziklĂĄknak nevet adĂł MezƑkövesd, a matyĂł fƑvĂĄros csak kĂŒlönösen tiszta idƑben bontakozik ki a pĂĄrĂĄs Alföld sĂ­kjĂĄbĂłl. TĂșrĂĄnknak ez a legszĂ©lesebb kilĂĄtĂĄsa, egyben az egyetlen igazi panorĂĄmapontja. TURISTAHÁZ

Az 1930-as Ă©vekben turistahĂĄzat emeltek a VĂĄrhegy alatti aprĂł tisztĂĄson. A hĂĄz megsĂ­nylette az ållami kezelĂ©st, de Eger közelsĂ©ge vĂ©gĂŒl megmentette az enyĂ©szettƑl, Ă­gy manapsĂĄg is Ă©lvezhetjĂŒk a termĂ©szet lĂĄgy ölĂ©n kĂ­nĂĄlt kĂ©nyelmet – az erdƑrezervĂĄtum peremĂ©n. A tölgymatuzsĂĄlemekkel körbevett tisztĂĄson egy MĂĄria-kegyhely is ĂŒdvözli az erdƑjĂĄrĂłkat. A veszĂ©lyes körĂŒlmĂ©nyek között dolgozĂł erdei munkĂĄsok rendszeresen ĂĄllĂ­tottak ehhez hasonlĂł kegyhelyeket a hegyekben. A hĂĄzzal ellentĂ©tes oldalon, a tisztĂĄs szĂ©lĂ©n forrĂĄs is fakad, a VĂĄr-kĂșt.

LĂĄtnivalĂłkKIINDULÓPONT:VÉGPONT:TÁV: IDƐTARTAM: ÁLLÓKÉPESSÉG:SZINTCSÖKKENÉS:SZINTEMELKEDÉS: VÍZVÉTELI LEHETƐSÉG: Noszvaj, SĂ­kfƑkĂșt Hotel buszmegĂĄllĂł Noszvaj, SĂ­kfƑkĂșt Hotel buszmegĂĄllĂł 8,4 km 2 Ăłra 45 perc 439 m 439 Attila-kĂștm Ă©s VĂĄrkĂști turistahĂĄz TĂșrainfĂł Ha jut rĂĄ idƑnk, Ă©rdemes a tĂșrĂĄt kiegĂ©szĂ­teni a Nagy-Eged meglĂĄtogatĂĄsĂĄval, ahonnan szĂ©p a panorĂĄma. A VĂĄrkĂști turistahĂĄzban Ă©tkezhetĂŒnk, illetve meg is szĂĄllhatunk, de a Ă©rdeklƑdjĂŒnknyitvatartĂĄsĂĄrĂłlelƑre. TIPP! 1 ATTILA-KÚT

2

NOVAJI KUNYHÓ1 2 3 4

KÖVESDI-KILÁTÓHELY 3 VÁRKÚTI

Ahogy hangulatos tölgyesben kapaszkodunk a hegytetƑ közelĂ©ben, egy köves gerincet keresztezve, a sziklĂĄk mentĂ©n kinyĂ­lik a ritkĂĄs tölgyerdƑ, Ă­gy visszalĂĄtunk a tĂșrĂĄnk elejĂ©n megtett utunkra: a Cseres-tetƑ aszimmetrikus csĂșcsĂĄra Ă©s a környezƑ erdƑs hĂĄtakra.

A Cseres-tetƑt a közel 500 mĂ©teres csĂșcspont mellett keresztezzĂŒk, majd egy rövid ereszkedĂ©ssel a hegy mögötti nyeregbe, a Novaji kunyhĂłhoz Ă©rkezĂŒnk. Az erƑsen leromlott ĂĄllapotĂș tĂ©glaĂ©pĂŒletet mĂ©g a mĂșlt szĂĄzad elejĂ©n emeltĂ©k az erdƑben dolgozĂł munkĂĄsok szĂĄllĂĄsĂĄnak. MĂĄra mĂĄr csak szomorĂș emlĂ©khelye egy, a 20. szĂĄzadban kihalt erdei Ă©letformĂĄnak, amely a motorizĂĄciĂł Ă©s a modern erdei munkagĂ©pek megjelenĂ©sĂ©vel vesztette el funkciĂłjĂĄt, hiszen a hegylĂĄbi falvak gyorsan, könnyen elĂ©rhetƑvĂ© vĂĄltak az erdƑ legmĂ©lyĂ©rƑl is.

0 1 km Budapest hatĂĄrĂĄn tĂșrĂĄzva tartalmas keresztmetszeti kĂ©pet kaphatunk arrĂłl, mennyire sokrĂ©tƱ, mozaikos hegyi tĂĄj terĂŒl el a fƑvĂĄros szĂ©lĂ©n. HƱvösvölgybƑl Budaörsre tartĂł Ăștvonalunk a budapesti erdƑsĂ©g legjavĂĄt kĂ­nĂĄlja: kiadĂłs, vĂ©rbeli tĂșraĂ©lmĂ©nyt egy nagyvĂĄros peremĂ©n. Az egymĂĄs mellett kiemelkedett vagy Ă©ppen besĂŒllyedt bĂ©rcek Ă©lĂ©nk domborzatĂș tĂĄjat komponĂĄltak, a kemĂ©ny Ă©s kevĂ©sbĂ© ellenĂĄllĂł kƑzetek hatĂĄrĂĄn pedig impozĂĄns sziklĂĄk, szirtek Ă©s falak szĂŒlettek. TĂșrĂĄnk kĂ­sĂ©rletet tesz rĂĄ, hogy egyes nĂ©pszerƱ pontokat összefƱzve egy hosszĂș Ăștvonal Ă©lmĂ©nyĂ©t kĂ­nĂĄlja azoknak, akik ĂĄtfogĂł kĂ©pre vĂĄgynak a Budai-hegysĂ©grƑl. KilĂĄtĂłk Ă©s sĂ©tĂĄnyok, sziklĂĄk Ă©s lankĂĄk, dĂșs erdƑk Ă©s napos kopĂĄrok lĂĄncolata szĂ­nesĂ­ti a vĂĄndorlĂĄst. Emellett e sokszor ĂĄtformĂĄlt tĂĄjban a termĂ©szetes ĂĄllapotĂĄt lassan visszanyerƑ rengetegben is sĂ©tĂĄlhatunk. A tĂșra hullĂĄmzĂł terepen, egyik rögrƑl a mĂĄsikra kapaszkodva vezet vĂ©gig Budapest szegĂ©lyĂ©n. ÉvszĂĄzados kirĂĄndulĂłhelyek, szĂ©dĂ­tƑ panorĂĄmĂĄk Ă©s zĂĄrt erdƑtakarĂł Ă©lmĂ©nye vĂĄr e kiadĂłs, lĂĄtnivalĂłkban gazdag kirĂĄndulĂĄs teljesĂ­tƑire. WWW.TERMESZETJARO.HU Hideg völgybƑl forrĂł sziklĂĄkra Nyisd meg a tĂșrĂĄt Ă©s a lĂĄtnivalĂłkat a mobilodon is a QR-kĂłdot leolvasva! 400450200150250300350500 12 141086420 15,5 km MagassĂĄg mĂ©terben HƱvösvölgybƑl a o jelzĂ©sen a Nagy-rĂ©tre sĂ©tĂĄlunk, onnan a h jelzĂ©sen baktatunk, majd a o jelzĂ©sen a kis-hĂĄrs-hegyi kiĂĄgazĂĄshoz Ă©rĂŒnk. A d jelzĂ©st követve kitĂ©rƑt teszĂŒnk a Kis-HĂĄrs-hegyre, majd a h jelzĂ©sen folytatjuk utunkat a SzĂ©pjuhĂĄsznĂ©ig. A o jelzĂ©sen Ă©rjĂŒk el MakkosmĂĄriĂĄt, amelyet a A , aztĂĄn a hozzĂĄ csatlakozĂł o jelzĂ©sen hagyunk el. Egy elĂĄgazĂĄsban a o jelzĂ©sre, majd a Hegyfok utca szurdokĂĄnĂĄl a tanösvĂ©ny (alig lĂĄtszĂł) r jelzĂ©sĂ©re vĂĄltunk, s felkapaszkodunk az Odvas-hegy tetejĂ©re. A szurdok aljĂĄn jobbra tĂ©rĂŒnk a o jelzĂ©sre, amely elvezet a tĂșra vĂ©gpontjĂĄig.

ODVAS-HEGY

A tĂșra elejĂ©t kisvasutazĂĄssal is összeköthetjĂŒk, hiszen az Ăștvonal több ĂĄllomĂĄst Ă©rint HƱvösvölgytƑl a JĂĄnos-hegy megĂĄllĂłhelyig. ÉtkezĂ©sre a SzĂ©pjuhĂĄsznĂ©nĂĄl, illetve a JĂĄnos-hegy tövĂ©ben, a libegƑ felsƑ ĂĄllomĂĄsĂĄnĂĄl kialakĂ­tott bĂŒfĂ©kben van lehetƑsĂ©gĂŒnk. TIPP! 2

1 3 4

3 MAKKOSI-RÉT (MAKKOSMÁRIA) A terebĂ©lyes rĂ©t törtĂ©nete összefĂŒgg a rĂ©g felszĂĄmolt szƑlƑkĂ©vel. Ugyanis a ma pihenƑhelyekkel ellĂĄtott tisztĂĄson a 18. szĂĄzad elejĂ©n egy szƑlƑ munkĂĄsnak lĂĄtomĂĄsa tĂĄmadt, Ă©s amikor nemsokĂĄra meggyĂłgyult sĂșlyos betegsĂ©gĂ©bƑl, hĂĄlĂĄbĂłl kĂ©pet vĂĄsĂĄrolt a SzƱzanyĂĄrĂłl, amelyet egy itteni tölgyfĂĄn helyezett el. EbbƑl ered a helyszĂ­n neve, illetve jelentƑsĂ©ge, hiszen hamarosan nĂ©pszerƱ zarĂĄndokhellyĂ© vĂĄlt a rĂ©t, ahol kĂĄpolnĂĄt, kĂ©sƑbb templomot emeltek. A közelben az 1930-as Ă©vektƑl turistahĂĄz mƱködött (ez ma is megvan, de magĂĄntulajdonban). 2 NevĂ©t egy fogadĂłtĂłl örökölte, amely a 18. szĂĄzad vĂ©gĂ©tƑl a 20. szĂĄzad elejĂ©ig csĂĄbĂ­totta ide a kikapcsolĂłdni vĂĄgyĂł budai polgĂĄrsĂĄgot, „megcsapolva” a vĂĄrost Budakeszivel összekötƑ Ășt forgalmĂĄt. RĂ©gebbre tekintve a legenda szerint MĂĄtyĂĄs kirĂĄly többször is felkeresett egy vonzĂł juhĂĄszfelesĂ©get, az esetet megneszelƑ Beatrix kirĂĄlynĂ© azonban felszĂĄmolta a liezont – errƑl neveztetett el a vendĂ©glƑ. Az ĂĄllomĂĄs körĂŒl az ÚttörƑvasĂșt Ă©pĂ­tĂ©sekor medencĂ©s parkot alakĂ­tottak ki, most pedig bĂŒfĂ©k teremtenek lehetƑsĂ©get evĂ©s-ivĂĄssal feldobott pihenƑre.

SZÉPJUHÁSZNÉ1

Az Odvas-hegy kĂŒlönlegessĂ©ge abban keresendƑ, hogy fĂ©lĂșton helyezkedik el a Budai-hegysĂ©g erdƑs magaslatai Ă©s a Budaörsi-kopĂĄrok kĂŒlsƑ rögsora között, ezĂ©rt egyedi perspektĂ­vĂĄt kĂ­nĂĄl erre a karakteres megjelenĂ©sƱ vidĂ©kre. A sajĂĄtos pozĂ­ciĂłhoz tekintĂ©lyes relatĂ­v kiemelkedĂ©s, illetve extrĂ©m meredeksĂ©gƱ lejtƑk pĂĄrosulnak. NevĂ©t az oldalĂĄban tĂĄtongĂł, erĂłziĂłs eredetƱ ĂŒregekrƑl Ă©s repedĂ©sekrƑl kaphatta, amelyek tĂĄvolrĂłl ĂĄllĂ­tĂłlag korhadt, odvas fĂĄra emlĂ©keztetnek. HĂĄtĂĄrĂłl (tiszta idƑben) egĂ©szen a Velencei-hegysĂ©gig Ă©s a Balaton-felvidĂ©kig ellĂĄtni.

4 Budapest legmagasabb pontjĂĄnak eredeti neve (Pozsonyi-hegy) onnan szĂĄrmazik, hogy rĂłla a megfelelƑ irĂĄnyba tekintve akĂĄr mĂ©g a rĂ©gi koronĂĄzĂłvĂĄros is felderenghet. A kĂ©sƑbb JĂĄnos-hegy nĂ©vvel rögzĂŒlt, 527 mĂ©teres magaslaton egy kecses, ugyanakkor robusztus kilĂĄtĂłtorony ĂĄll, ahonnan annak megjelenĂ©sĂ©hez Ă©s jelentƑsĂ©gĂ©hez mĂ©ltĂł panorĂĄma szemlĂ©lhetƑ. Nem csupĂĄn Budapest, hanem a fĂ©l orszĂĄg hegyvidĂ©kei is felsejlenek a lĂĄtkĂ©pben, ha szerencsĂ©nk van. JÁNOS-HEGY

LĂĄtnivalĂłkKIINDULÓPONT:VÉGPONT:TÁV: IDƐTARTAM: ÁLLÓKÉPESSÉG:SZINTCSÖKKENÉS:SZINTEMELKEDÉS: VÍZVÉTELI LEHETƐSÉG: HƱvösvölgy, BKK-ĂĄllomĂĄs Budaörs, Kisfaludy utca buszmegĂĄllĂł 15,5 km 4 Ăłra 40 perc 613 m 688 bĂŒfĂ©kben,m Ă©ttermekben TĂșrainfĂł

KÉT HIBRID, RENGETEG ELƐNY

A lĂĄgy hibrid Ă©s hibrid rendszerrel szerelt Suzuki Vitara felszereltsĂ©gtƑl Ă©s a lĂ­tiumion-akkumulĂĄtor töltöttsĂ©gi szintjĂ©tƑl fĂŒggƑ ĂŒzemanyag-fogyasztĂĄsa (l/100 km) Ă©s CO2-kibocsĂĄtĂĄsa (g/km) vegyes hasznĂĄlat, Ă©s a hibrid esetĂ©ben az elektromotor Ă©s a benzinmotor kombinĂĄlt hasznĂĄlata mellett, WLTP mĂ©rĂ©si ciklus alapjĂĄn: LĂĄgy hibrid: 4,6 - 6,8 l/100 km, 105 - 152 g/km, Hibrid: 4,684 - 7,083 l/100 km, 105,98 - 160,45 g/km. A Suzuki S-CROSS felszereltsĂ©gtƑl fĂŒggƑ ĂŒzemanyag-fogyasztĂĄsa (l/100 km) Ă©s CO2-kibocsĂĄtĂĄsa (g/km) vegyes hasznĂĄlat mellett, WLTP mĂ©rĂ©si ciklus alapjĂĄn: 4,649 - 6,793 l/100 km, 104,95 - 153,12 g/km. A kĂ©p illusztrĂĄciĂł, a tĂĄjĂ©koztatĂĄs nem teljes körƱ, a vĂĄltoztatĂĄs jogĂĄt fenntartjuk. TovĂĄbbi rĂ©szletek a Suzuki mĂĄrkakereskedĂ©sekben vagy a suzuki.hu oldalon.

Annyi kaland vĂĄr rĂĄtok hazĂĄnk tĂĄjain! Csak pakold fel a csalĂĄdot, Ă©s autĂłzzatok el MagyarorszĂĄg legszebb pontjaira. A Suzuki nĂ©pszerƱ modelljeit szĂĄmos biztonsĂĄgi rendszerrel szereltĂŒk fel, hogy felhƑtlenĂŒl Ă©lvezhessĂ©tek az egyĂŒtt töltött szabadidƑt. Suzuki Vitara Ă©s S-CROSS. TöbbfĂ©le hibrid hajtĂĄssal Ă©s fejlett vezetĂ©stĂĄmogatĂł rendszerekkel.

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.
Turista Magazin 2022 szeptember by Turista Magazin - Issuu