Turista Magazin 2022 szeptember

JELVÉNYVADÁSZ

VÁRTÚRÁK A GERECSE, A VÉRTES ÉS A VELENCEI-HEGYSÉGBEN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

KÉT KERÉKEN

A WENCKHEIMKERÉKPÁRÚT

2022. SZEPTEMBER › ÁRA: 895 Ft

2022. SZEPTEMBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

VIHORLÁT

PARTIZÁNOK NYOMÁN A KÁRPÁTI ŐSBÜKKÖSBEN HISTÓRIA

A DE LA MOTTE-KASTÉLY NOSZVAJON

TUDÁSTÁR

NAGY-RÉT

MIT ADNAK NEKÜNK A VÁROSI FÁK?

LETŰNT NYARAK EMLÉKE

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I

I I

E L Ő S Z Ó Még ma locsolj meg egy fát!

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Ki más legyen a legharcosabb környezet- és természetvédő, ha nem a természet csodáira rendszeresen rácsodálkozó természetjáró? A szemünk előtt zajló történelmi aszály nemcsak az éghajlatváltozást üvölti az arcunkba, de azt is, hogy jó lenne végre életünk központi szervezőelvévé tenni a környezetvédelmet mind egyéni, mind társadalmi szinten. E lapszám elkészítésére is hatással volt mindez, hiszen fojtogató érzés a lombjukat már nyáron hullató, szomorú fák között járni a természetet. Persze a megoldás régóta ismert, a neve: ökolokalizmus. Természetjáró lapként ennek szellemében irányítjuk hazai célpontok felé olvasóinkat. Noszvajon a De la Motte-kastélyt járjuk be (História), Békés megyében az új Wenckheimkerékpárúton karikázunk (Két Keréken), Jelvényvadász rovatunk írása pedig tökéletes példa arra, hogy egy jó túratematikával még az ismert tájakon is bőven találunk felfedeznivalót. Még akár Budapesten is: némi nosztalgiával fedjük fel a sokat látott Nagy-rét történetét (Városi Séta), és bemutatjuk a pesti oldal egy új célpontját, a mogyoródi Szent László tanösvényt. Kitekintő rovatunkban egy igazi kárpáti őserdőtúráról írunk, ahol még a lapszámunkban szintén bemutatott, egyre félelmetesebbé váló hőhullám (Meteo) jelensége is más. A természetes erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai nélkül biztosan nem lesz hatékony a klímaváltozással szembeni alkalmazkodás. A városi fákra fordított költség például sokszorosan megtérül (Tudástár), mennyit érhetnek akkor vajon a természetes erdők áldásai azon túlmenően, hogy jó bennük túrázni?

Címlapfotó: Gyerekek a hűvösvölgyi Nagy-réten 1955-ben (Fortepan/Bojár Sándor) Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Jónás Beáta (MTSZ Híradó)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

Tartalom

56

6

MTSZ HÍRADÓ

8

HÍREK

10

TUDTAD-E?

12

12

20 24 34

24

36 46 54

46

56 68

36

74 76

76 4

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

87

HISTÓRIA

Szemfényvesztés Noszvajon A De la Motte-kastély

GASZTRO

Túlélők – Gyomok a tányérban

TUDÁSTÁR

Mit adnak nekünk a városi fák, és mit teszünk mi értük?

ZÖLDHULLÁM

Darázsölyv – A táplálékspecialista

KITEKINTŐ

Vihorlát – Partizánok nyomán a kárpáti ősbükkösben

KÉT KERÉKEN

Wenckheimek vidéke a Viharsarokban

METEO

Hőhullámok, avagy az elkövetkezendő évek leghűvösebb nyarát zárjuk

JELVÉNYVADÁSZ

Vártúrák a Gerecse, a Vértes és a Velencei-hegységben

TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT

Mezítlábas ösvény „szárnyas” kilátóval A Szent László tanösvény Mogyoródon

KÉKTÚRÁZÁS NAPJA

A szervezőkkel beszélgettünk

VÁROSI SÉTA

Hűvösvölgy oázisa – A sokat látott Nagy-rét

TÚRAKÁRTYA

Kirándulás a Várhegy Erdőrezervátumban Hideg völgyből forró sziklákra

Idén ősszel is 1 nap alatt az Országos Kékkörön

A KÉKTÚR ÁZ ÁS N APJA 2022. OKTÓBER 8.

143 túra – 2585 km

Ingyenes közösségi túranap az egész országban Regisztráció és információ:

www.kekturazasnapja.hu

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Érvénybe lépett a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) módosított oktatási A szabályzata

Az Oktatási Bizottság közel há‑ romévnyi munkáját lezárva az MTSZ elnöksége 2022. május 17‑én elfogadta a természetjárói képzések alapfogalmait, irányel‑ veit és vizsgakövetelményeit egy‑ séges szerkezetbe foglaló szabály‑ zat aktualizált változatát.

Fotó: Gulyás Attila

A TÚRÁZÁS ÜNNEPE: Közeledik a XXXIV. Természetjárók Napja 2022. szeptember 24-én kerül megrendezésre a XXXIV. Természetjárók Napja. Idén is várunk minden kedves érdeklődőt a programra, amelynek helyszíne – a hagyományoknak megfelelően – a Báró Eötvös Loránd menedékház lesz Dobogókőn.

A tervezett program: 10.00 – Érkezés 12.00 – Harangszó, himnusz 12.10 – Ünnepi köszöntőbeszédek 12.30 – Kitüntetések átadása 13.00 – Emléktábla megkoszorúzása 13.15 – Kitüntettek részére fogadás, turistaebéd 15.00 – Rendezvény vége

6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

végleges eredményt az alapfokú tájékozódási, gyalogos bronz és ezüst fokozatú túravezetői, valamint a jelzésfestés-vezetői képzések szervezésében jártas szakemberek gyakorlati tapasztalataira alapozott igényfelmérés és szakmai párbeszéd előzte meg. Az idén aktualizált oktatási szabályzat tartalmilag és formailag letisztultabb lett: a pontos alapfogalmak mellett megtalálhatók benne az MTSZ által hitelesített képzések megvalósításának feltételei, az egységes vizsgakövetelmény-rendszer és a vizsgáztatás folyamata, valamint a tanfolyamszervezés részletes leírása is.

Az Oktatási Bizottság arra kéri az érintett természetjáró tagszervezeteket, hogy legyenek szívesek elolvasni még azelőtt a szabályzatot, mielőtt belekezdenének egy képzés megszervezésébe, hiszen rengeteg felmerülő kérdésre választ kapnak a szabályzatból és annak útmutatóiból.

Az MTSZ oktatási rendszerében tervezett természetjárói képzések szervezőinek első lépésben regisztrálniuk kell tanfolyamukat a far.nive.hu oldalon, majd ezt követően a kapott nyilvántartási számmal együtt el kell végezni az Oktatási Bizottság felé a bejelentést, amelynek nyomtatványa megtalálható a www.mtsz.org honlap „Oktatási Bizottság” aloldalának csatolt dokumentumai között.

Akkor tekinthető elfogadottnak a képzés bejelentése, amikor az Oktatási Bizottság írásbeli jóváhagyása és a tanfolyam regisztrációs száma megérkezik a szervező által megadott elektronikus levelezési címre. Ha az Oktatási Bizottság oldalán található oktatási szabályzattal, a tanfolyami és a vizsgabejelentő dokumentumokkal vagy a tanfolyam és a vizsga indításával kapcsolatban kérdések merülnek fel, az Oktatási Bizottsággal az oktatas@ termeszetjaro.hu címen lehet kapcsolatba lépni. A bizottság tagjai örömmel állnak a tagszervezetek segítségére.

105 éve hunyt el Téry Ödön A magyar természetjáró mozgalom egyik alapítója orvosnak tanult Budapesten, majd 1880 novemberében Selmecbányára került, és a város közelében vállalt bányászorvosi állást. 1884-ben visszaköltözött Budapestre, belügyminisztériumi tanácsos lett, majd a következő években a hazai turistamozgalom vezéregyéniségévé vált.

Már ifjúként járta a hegyeket. A turizmus egyik legaktívabb szervezője volt. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 1877-es közgyűlésén választmányi tagnak választotta meg. Alig másfél év múlva, 1882-ben megalakult az MKE Szitnya Osztálya, amelynek ő volt az ügyvivő elnöke. A Budai-hegységet rendszeresen járta, alapos ismerőjévé vált, és lassan kialakult körülötte egy állandó túrázó társaság. 1888-ban Thirring Gusztávval megalapították az MKE Budapesti Osztályát, amelynek Téry Ödön ügyvivő alelnöke lett, majd közös munkájuk újabb gyümölcse volt az 1889 februárjában elindult Turisták Lapja. Téry Ödön 21 évig szerkesztette a lapot, amelyben számtalan cikket és ismertetést írt.

1890-ben, amikor a Magyarországi Kárpát Egyesület közgyűlése nem fogadta el a fővárosiak azon indítványát, hogy az MKE székhelyét Budapestre tegyék, a Budapesti Osztály önállósult. Így 1891. szeptember 29-én megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület, amelynek ügyvezető alelnöke lett. Óriási lelkesedéssel látott neki az új egyesület fejlesztésének, és kitartó munkája eredményeként 1898. június 5-én felavatták

Fotó: Lánczi Péter

az első (fa) menedékházat Dobogókőn. Fáradhatatlan tátrai munkásságát az Öt-tó katlanjában felépített, róla elnevezett Téry menedékház koronázta, amelyet 1899. augusztus 21-én nyitottak meg.

Befejeződtek a jelzésfestési pályázat felújítási munkái, kezdetét vette az ellenőrzés

Fotó: Gulyás Attila

2022. szeptember 1-jén lezárultak az idei jelzésfestés pályázat keretében zajló felújítási munkák, és kezdetét vette a 2022. november elsejéig tartó terepi ellenőrzés.

A megfelelően elvégzett munka esetén sor kerül a teljesítési igazolás kiállítására, majd számla ellenében a teljesítés dátumát követő 15 napon belül a munkadíj kifizetésére. Ha az elvégzett munka minősége maximum 10%-ban kifogásolható, az adott évi pályázat keretében lehetőség nyílik annak kijavítására. Ha az utómunka mértéke meghaladja a 10%-ot, akkor az útvonal javítására csak a következő évi pályázatban kerül sor, egyedi megállapodással.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

7

hírek Egész Európára kihat a történelmi aszály A csapadékhiány következtében apadnak a folyók, hanyatlik a mezőgazdaság, veszélyben a víz- és az energiaellátás. Az Európai Szárazságmegfigyelő Intézet (European Drought Observatory, EDO) új adatai szerint Európa területének mintegy 45%-a esik legalább a talajnedvesség-hiányt jelölő második (narancssárga) riasztási fokozatba, a kontinens 15%-a – a hazai vidékek közül az Alföld jelentős része – pedig már a legsúlyosabb (vörös) fokozatba került. Az utóbbi területeken a szárazság az élővilágban is óriási károkat okozhat. Az előrejelzések szerint a terményhiány az egész kontinensre kihatással lesz.

A QR-kódot beszkennelve olvasd el online cikkünket is, hogy miért lenne fontos a táji léptékű természetes vízmegtartás a klímaváltozás miatt egyre fokozódó aszály elleni védekezésben.

A Pó folyó Saluzzo közelében, 2022 júliusában – Fotó: Adobe Stock

Fotó: Magócsi Márton

Már össze is firkálták a kereki várat

Rekordalacsonyra apadt a Velencei-tó

Épphogy csak megszáradt a festék a Balaton déli partjának egyik kevésbé ismert, de impozáns várromjához vezető, újonnan épült pallósoron és a pihenőterasznál, augusztus 9-én már rongálásról számolt be a kezelő erdészet, a SEFAG Zrt. Mint ahogy közleményükben írják, az erdészet kezelésében álló területeken sajnos gyakran előfordul rongálás, illegális hulladékkihelyezés vagy éppen az alapvető erdőlátogatási szabályokkal ellentétes viselkedés, ezért arra kérik az erdőlátogatókat, hogy óvják a környezetüket, és mást is figyelmeztessenek a helyes viselkedésre.

Lapozd végig az egyre apadó Velencei-tóról készült képgalériánkat a QR-kód segítségével!

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: SEFAG Zrt.

Nem csoda, hogy a történelmi léptékű aszályban az egyik legsérülékenyebb tavunkon is újabb negatív vízállásrekordok születnek. A lelkesebb fürdőzők és a vízi sportokat űzők még kitartanak a Velenceitó mellett, de minden bizonnyal nem független az apokaliptikus látványtól a vendégek számának megcsappanása sem.

Tudtad-e? …mit jelölnek az E-számok az élelmiszeriparban?

Az Európai Unióban és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiban (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjai az úgynevezett E-számok, amelyekkel leggyakrabban feldolgozott élelmiszerek csomagolásán találkozhatunk. Az élelmiszer-adalékanyagok természetesek, természetes eredetűek és mesterségesek is lehetnek, főbb csoportjaikat az élelmiszer-színezékek, az édesítőszerek, a tartósítószerek, az antioxidánsok, a savanyúságot szabályozó anyagok, a sűrítők, a zselésítők, a stabilizátorok, az ízfokozók és egyéb vegyületek alkotják. Akadnak olyan élelmiszer-adalékanyagok, amelyek az azokra érzékeny fogyasztók számára nem tolerálhatók, ez azonban általánosságban nem mondható el az E-számmal jelölt anyagokról, amelyek között többek között az oxigén (E948), a C-vitamin (E300) és a szén-dioxid (E290) is szerepel.

Fotó: Adobe Stock

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Magócsi Márton

TUDTAD, …mikor köszönt be a vénasszonyok nyara?

A vénasszonyok nyara – amelyet angolszász nyelvterületeken indián nyárnak Írta: Nagy Loránd neveznek – általában szeptember végén, István október elején köszönt be, és derült vagy napos, kellemes hőmérsékletű időjárásával csal mosolyt az arcunkra. Sokak szerint ez az ősz legkellemesebb időszaka. Ha már szóba került az ősz, most azt is megtudhatjuk, hogy mettől meddig tart ez az évszak.

Bolygónk északi féltekéjén (így Magyarországon is) a csillagászati ősz az őszi nap-éj egyenlőségtől, azaz rendszerint szeptember 23-ától a téli napfordulóig, jellemzően december 22-éig, míg a meteorológiai ősz szeptember 1-étől november 30-áig tart.

Fotó: Gulyás Attila

…mit nevezünk aszálynak?

Általánosságban a tartós csapadékhiányt, illetve az ehhez társuló magas hőmérsékletet nevezzünk aszálynak, ám a fogalom meglehetősen komplex, így nem meglepő, hogy a szakirodalomban több mint százféle definíciója lelhető fel. Mi most a főbb aszálytípusokra fókuszálunk. Meteorológia aszályról beszélünk, ha az átlaghoz viszonyítva (tartósság és/vagy intenzitás szempontjából) hosszú idejű, esetenként többhavi vagy akár többéves csapadékhiány áll fenn. A hidrológiai aszály a felszíni

és a felszín alatti vízkészletek hiányát (hozamuk, vízszintjük, mennyiségük drasztikus csökkenését) jelenti.

Mezőgazdasági aszálynak azt nevezzük, amikor nem áll rendelkezésre elegendő talajnedvesség egy adott (haszon)növény igényeinek kielégítésére, emiatt pedig terméshozam-csökkenés és minőségromlás lép fel.

Társadalmi-gazdasági aszályról akkor van szó, amikor a vízhiány már meghatározó (értelemszerűen negatív) hatással van az egészségre, az életminőségre, valamint veszélybe kerül a termelés vízellátása.

Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

…milyen gyógyvizeket palackoznak hazánkban?

Magyarországon jelenleg féltucatnyi, belsőleges felhasználásra szánt gyógyvizet hoznak forgalomba palackozva, amelyekkel nemcsak patikák, hanem élelmiszerboltok és drogériák polcain is találkozhatunk. A glaubersót és keserűsót egyaránt jelentős mennyiségben tartalmazó Ferenc József és Hunyadi János gyógyvíz Budapest XI. kerületéből, az alkálihidrogén-karbonátos Salvus gyógyvíz Bükkszékről, a kénes Parádi víz Parádsasvárról, a jódos Jódaqua gyógy­víz Sóshartyánból, a glaubersós Mira gyógyvíz pedig Tiszajenőről származik. Minden gyógyvíz esetében különösen fontos, hogy az előírásoknak megfelelően fogyasszuk, illetve gyermekek elől elzárva tartsuk.

…hol működnek ércbányák Magyarországon?

Bakonyoszlop bauxitbányája – egyben az utolsó mélyművelésű magyar bánya – 2020-ban zárt be. Úrkút 1917-ben megnyitott mangánbányája 99 évig működött, míg az eplényiben 1932 és 1975 között folyt a termelés. Az 1957-ben megindult mecseki uránércbányászatnak 1996-ban, a rudabányai vasércbányászatnak 1985-ben (105 évnyi működést követően), a recski rézércbányászatnak 1979-ben (127 évnyi működést követően), az 1952-ben megindult gyöngyösoroszi színesfémérc-bányászatnak (ólom, cink) pedig 1986-ban áldozott le a csillaga. Tehát jelenleg nem működik egyetlen ércbánya sem Magyarországon, a helyzet azonban akár változhat is a jövőben. Minden a csillagok állásától függ.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

história

Szemfényvesztés

A De la Motte-kastély Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Csanádi Márton

12

|

Ha Noszvajon vagy a közeli Egerben töltesz pár napot, remek program lehet körbenézni az aprócska De la Motte-kastélyban, ahol római istenségek és barokk illúziók között találhatod magad.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Noszvajon egtévesztő lehet, hogy zárt kapuk fogadnak ott, ahol a bejáratot sejtenénk, de ez senkit ne tántorítson el: közvetlenül a kastély mellett szálloda áll, a kettő között pedig összeköttetés van. Belépőjegyet tehát a Tündérkert Hotel recepcióján tudsz váltani, és innen juthatsz be a kastélyba. Mehetsz egy folyosón keresztül is, de ha szeretnél ráhangolódni a látogatásra, mi azt javasoljuk, hogy előbb a cour d’honneurt, azaz a díszudvart járd körbe, és csak utána lépj be a főbejáraton.

M

Itt szemügyre veheted a hangulatos „franciakertecskét” és a kaput díszítő unikornisokat, amelyek elsőre szokatlan látványt nyújtanak. Nem egyedül itt láthatunk ilyesmit Magyarországon, a hajósi érseki vadászkastély szintén mágikus paripákkal köszönti az érkezőket. De míg ott semmilyen magyarázat nincs az egyszarvúak jelenlétére, itt, Noszvajon, kettő is: a Szepessy és az Almásy család címerében is szerepelnek a szóban forgó, kitalált lények. Mindkét família birtokolta az épületet, utóbbiak közel 100 évig.

30 Ft-os bélyeg 1987-ből a noszvaji kastély képével

Fotó: Adobe Stock

Már itt egy illúzióval találhatjuk szemben magunkat, a melléképületeket ugyanis derékszögnél nagyobb szögben helyezték el a főépülethez képest. Ezzel azt a benyomást szerették volna kelteni, hogy a kastély nagyobb, mint amekkora valójában, és az előkertből felfelé tartó lépcsősor is ezt hivatott sugallni.

A szimmetria mellett a barokk stílus egyik fő jellemzője az illúziókeltés, amely folytatódik, amikor belépünk a fogadótérbe.

Senki nem lakott itt sokáig

Az unikornis a birtokos Szepessy és Almásy család címerében is szerepel

De előbb tegyünk egy kis kitérőt, és ismerjük meg az aprócska kastély történetét. Építéséhez báró Szepessy Sámuel kezdett hozzá 1775-ben, ám teljesen befejeznie nem sikerült, mert időközben csúnyán eladósodott. Kénytelen volt túladni az ingatlanon, ráadásul áron alul, a korabeli feljegyzések szerint 11 000 forintért. Vécsey Anna, Almásy Antal özvegye

Fotó: Fortepan/Nagy Károly

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

história

A freskók gróf Antoine De la Motte francia ezredes ízlését tükrözik A kastély valamikor 1900 körül

Fotó: Fortepan/ Nagy Károly

vette meg, illetve annak újdonsült férje, gróf Antoine De la Motte francia ezredes. A végső simításokat és a festést már az új tulajdonos házaspár fejezte be.

Mai alaprajzát először egy 1787-es kéziratos térképen láthatjuk: U alakú épület kétszintes fő-

épülettel, két mellékszárnnyal, díszkapuval. Akkoriban két másik melléképülete is volt, amelyek ma már nincsenek meg. A belső festés 1780 és 1790 között készült el. Vécsey Anna után fiáé, Almásy Jánosé lett a kastély, aki átalakíttatta, bővíttette, és a kastély körül angolparkot hozott létre, amely a mai napig megvan. Az Almásy család örökösei 1869‑ig birtokolták az épületet, majd Steinhauser István egri nagykereskedő vette meg, aki Berta nevű lányának és vejének, Gallasy Gyulának adta nászajándékba. A pár 1902-ig lakott itt, majd átköltöztek az éppen elkészült Gallasy-kastélyba, amely ma Oxigén Hotelként ismert Noszvajon. A kastélyban csak a nagymamát hagyták, aki haláláig itt élt. Ekkor már igencsak lerobbant állapotba került az épület, a falak vizesedtek, a zsindelyezés folyamatos javításra szorult. Renoválásra 1913-ban került sor, ekkortól műemlék az épület.

A II. világháborútól a szokásos a forgatókönyv: az ingóságokat ellopták, majd a kastélyt államosították, termelőszövetkezeti központ lett,

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Aurora aranyhintón és Alice Csodaországban

végül a Kisiparosok Országos Szövetségének üdülője. Ekkor tatarozták a falakat, kijavították a freskókat, majd 1972-ben Heves Megye Tanácsa újabb felújítást és restaurálást végeztetett. A kastély mellett oktatási intézetet építettek, amely ma a Tündérkert Hotel.

A parkban pihenni is lehet

Illúziókeltés barokkosan: az előcsarnokot nagyobbnak szerették volna éreztetni

A közcímben szereplő kettő közül persze csak az egyik fedezhető fel szó szerint a kastélyban, de hogy melyik, azt hadd áruljam el kicsit később. Az illúziókeltés folytatódik, ahogy belépünk az előtérbe, amelyet hűsölőként is emlegettek – a nyári melegben valóban kellemes itt a hőmérséklet. Mi is szusszantunk egyet, miközben szemügyre vesszük a levelekkel kifestett előteret és a tölgyfából készült ajtó- és ablakkereteket, amelyek állítólag még az eredetiek. Oldalt a schönbrunni és a versailles-i kastély képe, szemben kétoldalt két lépcsősor vezet felfelé, ezek a fejedelmi pompát szimbolizálják.

Az emeleti előtérben aztán mintha az Alice Csodaországban című mesébe csöppennénk, körben fura alakok bámulnak ránk különös

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

história ruhákban. Mint később kiderült, az érdekes képek Zach József munkái, és korabeli francia karikatúrák alapján készültek (éreztem, hogy van itt valami turpisság). Persze, semmi közük Lewis Carollhoz, valójában római istenségek építészei formákba öntött alakjai. De la Motte gróf egyből szimpatikus lesz – ha lenne egy kastélyom, valószínűleg én is ezeket a képeket preferálnám komor hangulatú falfestmények helyett.

Fölöttünk, a mennyezeti freskón Aurora, a hajnal római istennője vágtat paripák vontatta aranyhintón Apollóval, a napistennel. A kedvelt témával egyébként a fertődi Esterházykastély dísztermében is találkozhatunk. Itt, a noszvaji kastélyban Kracker János Lukács barokk festőművész idézte meg Guido Reni bolognai mester Auroráját.

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A belső festés 1780 és 1790 között készült el

Hátulról egyszintesnek tűnik a valójában kétszintes épület

Érdekesség, hogy ebből a teremből ajtó nyílik az angolkert felé, így erről az oldalról az épület tulajdonképpen egyszintesnek hat. De mi most nem erre megyünk, hanem továbblépünk a díszterembe, a kastély legnagyobb fogadóhelyiségébe, amelyet ünnepekkor használtak. Vidám színei jól passzolhattak az egykor

itt tartott mulatságok, koncertek, előadások hangulatához. Azt rebesgetik, anno még Déryné Széppataki Róza is fellépett a teremben. A mennyezeti freskón a bor istene, Bacchus, puttók, borozó hölgyek és a részeg Noé jelennek meg.

Még több mitológia Balra a római szobának elnevezett terem nyílik, fent Pán tart szőlőindán egy kecskét, az ablakmélyedésekben római császárportrék és hadi jelvények láthatók. Érdekesség, hogy az empire kályha eredeti, a szalon bútorzata azonban Egerből származik. Ezek az információk azonban csak akkor derülnek ki, ha a recepción elkérjük a rövidke vezetőpapírt, illetve ha elolvassuk a lent elhelyezett táblákat. A termekben nincsenek információs táblák, és hétköznap csak vezetés nélkül tudjuk e tereket látogatni. Ezért jó ötlet lehet, ha előzőleg vagy utólag elolvassuk, hogy mit látunk, illetve láttunk a kiállításon.

A római szobában az ablakmélye­ désekben császár­portrék díszelegnek

Zach József korabeli francia karikatúrák alapján festette meg ezeket a fura portrékat

A díszterem a kastély legnagyobb fogadóhelyisége

A madaras szobáról például információs tábla nélkül is sejthető, hogy valószínűleg hölgyek használhatták. A falakon egzotikus madarak sokasága repked, ábrázolásuk az Újvilág felfedezésével jött divatba. Lieb Antal munkái, aki 18. századi francia metszetek alapján dolgozott. A kovácsoltvas csillár és a kandalló eredeti.

A másik irányban az egykori vadászterembe jutunk, amelyet természetesen a férfiak használtak, kis szalon is tartozott hozzá. Egykor trófeák és fegyverek díszítették. Ma egy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

história Hasznos információk Belépőárak Felnőttjegy: 1500 Ft Kedvezményes jegy (diákoknak, nyugdíjasoknak): 1000 Ft Sétajegy a parkba: 500 Ft Nyitvatartás Mindennap: 10.00 – 16.30 kortárs festő munkáit lehet itt megnézni, a sarokban elhelyezkedő kis szobában pedig egy vándorkiállítás látható 17–19. századi arisztokrata gyerekportrék digitális másolataival.

A kiállítók szándéka az volt, hogy érzékeltessék, „az egykori neves történelmi személyiségeink gyermekként ugyanolyan szeretetre méltóak és játékosak voltak, mint mai gyermekeink”, legalábbis ez olvasható a szobában kifüggesztett táblán. Kártyaasztallá alakítható sakkasztalkát helyeztek el mellette, érdekesség, hogy ez szintén a kastély eredeti bútorzatához tartozott, és az urak egyik fő kikapcsolódását reprezentálja.

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Körülbelül 3 hektáron angolpark terül el a kastély mellett

Az udvarra ráférne egy alapos felújítás

A kastélyhoz egy közel 10 hektáros kert is tartozik, amelynek 3-3,5 hektáros része angolpark.

Hajdan néhány szobor is állhatott itt, mert előkerült néhány kőtöredék. Sétautak 1810-től vezetnek a kertben. Nagy bánatunkra tájékoztató táblákat itt sem találunk, így csak tippelni tudunk, hogy a romos épületek egyike a hajdani kápolna lehetett, a terasz pedig talán ugyanaz, amelyet egykor Almásy János és felesége alakíttatott ki. Egykor madárház és üvegház is állt a parkban. 1945 után teljesen elvadult a kert, amelyet az 1970-es években revitalizáltak. Állítólag az épületeket is felújították ekkor, de sajnos mára ennek nem sok nyoma maradt. 

Promóció

MOL Limo-val vidékre is Már több mint négy éve használhatják ügyfeleink autómegosztó szolgálta‑ tásunkat, a MOL LIMO-t Budapesten. Mára 450 autó található flottánkban, ame‑ lyekkel ügyfeleink már a főváros határait is bátran elhagyhatják, így használa‑ tuk vidéki kirándulásokhoz is jó megoldás lehet.

MOL az elsők között indította el autómegosztó szolgáltatását Budapesten, a hagyományos autók használata mellett több tízezer ügyfél nálunk került kapcsolatba és barátkozott meg az elektromos autózással. Ráadásul nemcsak a városi közlekedésben, hanem a környezetvédelemben betöltött szerepünk is megkérdőjelezhetetlen, hiszen egy közösségi autómegosztásban használt autó általánosságban 5–10, nagyrészt kihasználatlan autót vált ki, így 2000–4500 parkolóhelyet szabadítottunk fel Budapest utcáin. Mindemellett a LIMO flottájának elektromos tagjai az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez is hozzájárulnak.

A

Flottánkban jelenleg 14 különböző autótípus található, az elektromostól a benzinesig, a városi, kis, kétszemélyes autótól a prémiumkategóriásig, valamint a költözéshez is ideális kishaszongépjárműtől kezdve minden felhasználói igényre van válaszunk. A járművek közül a benzines Kia Picanto a legnépszerűbb, míg

az elektromos autót kedvelő ügyfeleink jellemzően a Hyundai Kona mellett teszik le a voksukat.

Két éve, 2020 nyarán vezettük be a napidíjas bérlési konstrukciót, amelynek köszönhetően immár Budapest határát elhagyva, akár háromnapos kirándulásra is használhatók a MOL LIMO flottájának autói. Ügyfeleinknek több sem kellett, rögtön elindultak a népszerű vidéki turisztikai célpontok felfedezésére, jellemzően a Balatonra, a Dunakanyarba, a Velencei-tóhoz, Debrecenbe, Szegedre és Szolnokra.

Természetesen volt, aki ennél is nagyobb távon vette igénybe a MOL LIMO szolgáltatását, és a magyar–román–ukrán határ mellé, a Budapesttől 293 kilométerre található Garbolcra utazott.

Ha valaki külföldre utazik, akkor is érdemes a MOL LIMO-t választania, hiszen a LIMO dedikált parkolóhelyekkel rendelkezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. (x) Próbáld ki te is a MOL LIMO-t!

Részletek a www.mollimo.hu oldalon.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Gasztro

Túlélők Írta és fotók: Dénes Andrea

20

|

Gyomok a tányérban

Az aszályos évek nem kímélik a vadnövényeket sem, vannak azonban igazi túlélők, amelyekre még nagy szárazságban is számíthatunk, egészen kora őszig. A szélsőségeket is elviselő, de finom gyomokból, gyakori vadgyümölcsökből ajánlunk egyszerűen elkészíthető, pénztárcakímélő ételeket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szeder és csalán

Az extrém túlélő A kövér porcsin (Portulaca oleracea) igazi nyári túlélő, egészen kora őszig elérhető, és egyre népszerűbb gyomzöldségnek számít, így néhol már vásárolhatunk is belőle. A legmostohább élőhelyeken is megjelenhet, jól bírja a hőséget és a szárazságot, ezért nagy kánikulában és aszály idején is kereshetjük. Szeret veteményeskertekbe gyomként betelepülni. Apró, csepp alakú, húsos levelei lédúsak, enyhén savanykás, picit sós ízűek. Elfekvő hajtásai akár hatalmasra nőhetnek, ez esetben zsenge szárai spárgaszerűen is fogyaszthatók. Ásványi anyagokban, C- és E-vitaminban gazdag növény. A források szerint béta-karotint, ω−3 zsírsavakat és antioxidánsokat is számottevő mennyiségben tartalmaz. Minden erénye ellenére fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert hashajtó hatása is ismert, fokozza a gyomor- és a bélmozgást. Nyersen és főzve egyaránt készíthetjük, salátákba, főzelékekbe, levesekbe tehető. Savanyítható, akár ecetesen, akár tejsavasan erjesztve vagy kovászos zöldségként is, magában vagy uborka, esetleg más zöldséggel társítva. Szennyezett és trágyázott helyeken ne gyűjtsük, kisgyerekeknek ne adjuk!

Vadkörte és vadmenta

ink közül kora ősszel érik a húsos som, és a vadkörték is kezdenek érni. Pirosodik a galagonya és a csipkebogyó, de még lehet későn érő vadszedrekkel is találkozni.

Ezeket már gyűjthetjük lekvárnak, teának, aszalásra vagy más célra.

Fűszerként is kiválóak A sokfelé elterjedt, kertekből is szinte kiirthatatlan felfutó komló (Humulus lupulus) szeptemberben hozza

Mindig számíthatunk rájuk A kaszált réteken és erdőszéleken újra és újra friss hajtásokat hoz több szapora, ehető vadzöldség is, köztük természetesen a csalán és a pongyola pitypang friss, fiatal leveleire mindig számíthatunk. Gyakori vadgyümölcse-

A porcsin egy igazi túlélő

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

Gasztro tobozszerű virágzatait. Régen gyakran tették, de ma is egyre többen teszik a kovászhoz a komlóvirág főzetét.

Jellegzetesen kesernyés aromájával ízesíti és egyben tartósabbá is teszi a kisült kenyeret. A komlóvirágzat elsősorban nyugtató hatásáról ismert, de érdemes gasztronómia célokra is szárítani belőle.

A vadon élő menták közül a szárazságot jól bíró, igen gyakori faj a szürkén molyhos levelű lómenta (Mentha longifolia). Kaszálások után is újra és újra kihajt, akár késő őszig, így bátran kereshetjük szeptemberben is.

Jellegzetes, erős aromái miatt csak kis mennyiségben érdemes fűszerként használni. Áztatott, hideg italokban, teákban, természetes erjesztésű szénsavas üdítőkben egyaránt nagyon finom. 

Csalános zöld borscs Hozzávalók: 20 dkg blansírozott csalán, 1 nagyobb sárgarépa lereszelve, pár szem kockára vágott burgonya, 1 kockára vágott, kisebb salátacukkini, 4-5 keményre főtt tojás, 1 gerezd fokhagyma, 1 kockára vágott, kisebb vöröshagyma, 1 ek. olaj. Fűszerek: só, őrölt bors, esetleg friss kapor vagy zamatos turbolya. Savanyításhoz fermentált/kovászos uborka leve vagy más savanyító szükséges. Elkészítés: a hagymákat olajon üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk a felkockázott burgonyát, felöntjük vízzel, esetleg húsleveslével, majd fűszerezzük.

Ha a burgonya félig már megfőtt, hozzáadjuk a többi zöldségnövényt. Készre főzzük, savanyítjuk, keményre főtt tojással és friss zöldfűszerekkel tálaljuk.

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Lómentás-gyümölcsös pezsgőital Hozzávalók: néhány szép lómentahajtás, pár szem édes gyümölcs (szeder, vadkörte, barack, szilva, szőlő). Elkészítés: egy szélesebb szájú, literes üvegbe apróra vágott vagy kissé megtört édes gyümölcsöt teszünk, kb. 2 ujjnyi mennyiség legyen az üveg alján. Pár szál lómentát, ½ citrom levét vagy 1-2 evőkanál gyümölcsecetet, 1-4 ek. cukrot, csipet sót, 1 kibontott kapszulányi probiotikumot vagy pár kanál joghurtsavót (kicsepegtetve a joghurtból) adunk még hozzá. Az üveg nyakáig felöntjük klórmentes vízzel, majd csavaros kupakkal lezárjuk. Meleg, árnyékos helyen hagyjuk elindulni az erjedést. A citromot, a gyümölcsöket és a mentát egy-másfél nap múlva kivesszük belőle, és a tiszta, leszűrt levet erjesztjük tovább. 2-4 nap alatt buborékosra erjed. Lehűtve fogyasztjuk.

Szedres pite Hozzávalók 1 közepes méretű tepsihez: Tészta: 300 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, 1 tojássárgája, csipet só, 1 citrom reszelt héja, 1 csomag vaníliás cukor, ½ csomag sütőpor. Töltelék: erdei szeder, amennyi félig kitölti a tepsit. Édesítés ízlés szerint, csipet só, citromhéj, vaníliás cukor, 1 csomag vaníliás pudingpor. Elkészítés: a tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd hűtőbe tesszük egy-két órára.

Ezután a tésztát két részre osztva a tepsibe nyújtjuk, felét az aljába, felét a töltelék tetejére. Ha a töltelék túl lédús, egy kanál apró zabpelyhet is szórunk a töltelék alá, majd a szedertölteléket elegyengetjük. Rátesszük a felső lapot, amelyet villával megszurkálunk. Előmelegített sütőben, 180 fokon 30-40 percig sütjük.

Csalános karfiolgolyók pitypangos salátával Hozzávalók: 60 dkg karfiol, 10 dkg csalánhajtáscsúcs, 10 dkg kemény sajt, 1 tojás, 1 kisebb vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 ek. zabpehely, 1 ek. teljes kiőrlésű liszt, só, bors ízlés szerint. A panírozáshoz liszt, tojás és zsemlemorzsa, olaj a sütéshez, valamint pitypanglevelek és szezonális zöldségek a salátához. Elkészítés: a karfiolt késes darálóban durva morzsásra daráljuk. A csalánt blansírozzuk, apróra vágjuk. Serpenyőben, kis olajon, félpuhára pirítjuk a karfiolt, majd a csalánt hozzáadva azt is puhára pirítjuk. Ha kihűltek, hozzákeverjük a többi hozzávalót.

Vizes kézzel golyókká formázzuk, a golyókat panírozzuk, majd bő olajban kisütjük. A pitypangleveleket pár órára hideg vízbe áztathatjuk, majd ízlés szerinti más zöldségekkel salátát keverünk belőlük. Majonézből és tejfölből sóval, borssal, pici édesítéssel készítünk salátaöntetet, amely a karfiolgolyók mártogatója is lehet egyben.

Porcsinos-fetás paradicsomsaláta Hozzávalók: kövérporcsinlevelek és -hajtáscsúcsok, pár szem lédús paradicsom, 1 kisebb feta felkockázva, pár szelet apróra vágott lila hagyma.

Elkészítés: a paradicsomot kockákra vagy szeletekre vágjuk, összekeverjük a kövér porcsin leveleivel és hajtáscsúcsaival, a hagymával és a fetával, végül ráöntjük a paradicsom vágás közben keletkező levét is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

tudástár

Mit adnak nekünk a

és mit teszünk

Írta: Tóth Judit Fotók: Magócsi Márton

24

|

Ez a nyár megmutatta még a legszkeptikusabbak számára is, hogy a klímaváltozás nem a távoli jövőben érkezik majd, hanem már nagyon is itt van. A nagyvárosokban különösen érezhető mindez, épp ezért, ha szeretnénk, hogy a magunk köré emelt betondzsungelek továbbra is élhetők maradjanak, komoly változásokra van szükség. És sok-sok városi fára.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi fák,

mi értük?

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

tudástár udán az Erzsébet híd lábánál áll egy gyönyörű, nagy platán. 120 éves biztos elmúlt már. Akkora, mint a mellette álló épületek, árnyékában a nevét viselő, hangulatos söröző összes vendége elfér. Ha erre járok, mindig megcsodálom, egyszerűen jobb kedvem lesz attól, ha látom, és gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. Egyébként csoda, hogy ez a fa még mindig itt van, az elmúlt száz évben ugyanis a városnak ez a része alaposan megváltozott, ez a fa azonban túlélte a háborút, a hídépítést, és ma is itt van velünk. Mindeközben pedig – azon túlmenően, hogy puszta létével is örömet okoz nekünk – élő- és búvóhelyet jelent sok városlakó állatnak, és a levegőért is sokat tesz. Becslések szerint egy ilyen idős fa évente 100 kilogramm oxigént termel, több száz kilogramm port szűr ki, valamint több ezer liter vizet párologtat el, hűsítve a környezetét.

B

Egy nagyváros közepén nincs könnyű élete a fáknak, nem is minden faj képes túlélni ilyen viszonyok között

Multifunkciós segítők A Föld lakóinak 57%-a városokban él, Európában pedig még ennél is magasabb, az EU-ban 75%, hazánkban pedig 72% ez az arány. Abban, hogy a nagyvárosok a jövőben is élhetők maradjanak, a fák sokat tudnak segíteni, hisz a légszennyezés mérséklésében és az egyre fokozódó nyári forróság elleni küzdelemben is nagy szerepük van.

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Erzsébet híd budai hídfőjének közelében álló, gyönyörű platán sok mindent túlélt, és sok mindenről tudna mesélni

A légszennyező anyagok egy részét a fák és más növények levelei szűrik ki a levegőből.

A parányi porszemcsék (a hozzájuk tapadó káros anyagokkal együtt) leülepednek a leveleken, aztán ha jön az eső, a víz lemossa ezt a réteget, majd az élő szűrő újra működésbe lép.

Egyes becslések szerint egy 50 éves fa egy év alatt 405 kilogramm szennyezést képes kiszűrni. De ez nem minden.

Radó Dezső, a FŐKERT és a magyar környezetvédelem emblematikus alakja úgy becsülte, hogy egy 50 éves fa egy vegetációs ciklus alatt 68,75 kilogramm szén-dioxidot köt meg, illetve 50 kilogramm oxigént termel, amely mennyiség megegyezik egy ember egyéves oxigénszükségletével.

A fák a nagyvárosi zajok csökkentésében is szerepet játszanak, ami szintén nagy segítség, mivel öt európai lakos közül legalább egy az egészségre káros mértékűnek tekinthető zajszennyezésben él, aminek számos negatív következménye lehet.

A fák nemcsak hangulatosabbá teszik az utcákat, tereket, de árnyékukkal, párolog­ta­ tásukkal hűtenek is

Kimutatták, hogy a növényzettel borított területeken átlagosan akár 2,5 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, de bizonyos esetekben akár 10 fokos különbségeket is lehet mérni a hőszigetek és a növényzettel borított területek között.

Árnyas menedék a betondzsungelben A nagyvárosok lakói számára a forró nyarak még az átlagnál is nehezebbek, „köszönhetően” a városihősziget-jelenségnek. Mivel a településeken a leggyakrabban használt anyagok, a beton, az aszfalt, a térkő jóval több sugárzást nyelnek el, mint a növényzet, a belvárosban a hőmérséklet érezhetően magasabb, mint a külvárosban. A beérkező napsugárzás hője elraktározódik az utak, terek aszfaltjában, az épüle-

tek falaiban, éjjel aztán ezek a felületek ontják magukból a hőt, melegítve a felszíni légréteget, amely így éjszakára sem tud lehűlni, álmatlan éjszakákat okozva ezzel sok városlakónak.

Egyre mele­ gebbek a nyarak, egyre több a légkondi, ez azonban tovább fokozza a felmelegedést

A fáknak épp ezért különösen nagy jelentőségük van abban, hogy csökkentsék az egyre forróbbá váló városok hőmérsékletét. A fák árnyat adó lombjuk mellett a párologtatással képesek mérsékelni a hőséget, egy forró nyári napon egy nagyobb fa akár 80-100 liter vizet is párologtat, környezetében pedig nemcsak kellemesebbnek érezzük a hőmérsékletet, de a levegő páratartalma is 5-6%-kal magasabb, mint a fátlan belváros közepén.

A fák látványa a hangulatunkat is javítja A nagyvárosban állandóan készenlétben kell lennünk, ezért a vegetatív idegrendszer is másképp viselkedik, mint a természetben. Míg évezredekkel ezelőtt csak néhanap kellett szembeszállni egy ránk támadó ragadozóval, most minden áldott hétköznap számtalan akadályon kell átküzdeni magunkat. Bár kardfogú tigrisek nem fenik a fogukat ránk, a reggeli dugó is elég

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

tudástár

Egy nagy­ városban különösen fontos, hogy érezzük a természet közelségét, és ebben a városi fáknak óriási szerepük van Fotók: Adobe Stock

nagy terhelést ró az idegeinkre. A bennünket érő folyamatos stressz felborítja az idegrendszer egyensúlyát, folyamatosan ugrásra kész állapotban vagyunk, és a szervezet egyre kevesebb lehetőséget kap a pihenésre, feltöltődésre. És ezért van szükségünk a természetre, amely ellensúlyozni tudja a nagyvárosi stresszt. Ehhez nem kell feltétlenül a hegyekig, az erdőkig

rohannunk, nincs is erre mindig lehetőségünk, az is segít, ha a városi környezetben minél több fa, minél több zöld vesz körül bennünket.

A természet jótékony hatásait ma már tudományos kutatások is igazolják. Megállapították például, hogy azok a betegek, akik kórházi ágyukból parkra vagy erdőre láttak, sokkal gyorsabban felépültek, mint azok, akik például egy szürke házfalra.

A kanadai Torontóban egy 31 ezer fő bevonásával zajlott, kérdőíves kutatás során kiderült, hogy azok, akik fákkal, parkokkal körülölelt lakótömbökben éltek, például keringési rendszerüket és anyagcseréjüket tekintve jobb állapotban voltak, mint azok, akik sivár, szürke környezetben laktak.

A bérlők árnyékkal és tiszta levegővel fizetnek „Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre” – vallotta a világhírű természetvédő, művész és építész Friedensreich Hundertwasser, aki minden alkotásával, általa tervezett épülettel és egész 28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

életművével az ember és a természet harmóniáját hirdette. Az általa tervezett egyik leghíresebb épület az 1980-as évek közepén felépült bécsi Hundertwasser-ház, amelyet nemcsak hihetetlen formái és színei tesznek egyedivé, de az is, hogy rajta, illetve benne 250 fa és bokor él, a tetőn, az erkélyeken, a teraszokon. Felfogása szerint ezek a növények mint bérlők élnek itt, és a bérleti díjat azzal fizetik meg, hogy tisztítják a levegőt, árnyékot adnak, csökkentik a városi zajt, zöldjükkel pedig díszítik a homlokzatot.

Bár nem lehet minden városi épületet ilyen növények lakta oázissá tenni, mint amilyen a Hundertwasser-ház (pedig de jó lenne), ma már egyre több és egyre hatékonyabb erőfe-

szítést tesznek annak érdekében, hogy minél több fa és zöld növény tegye élhetőbbé a városokat, és tudatosan törekszenek arra, hogy a lakók mindennapjait zöld városi terek tegyék kellemesebbé.

Ez utóbbira remek példa a szintén bécsi, „hűsölőutcák” elnevezésű kezdeményezés, amely olyan árnyékos utcákat vagy tereket takar, amelyeket tökéletes közösségi terekké varázsoltak.

A recept egyszerű: végy egy fákkal szegélyezett, árnyas utcát vagy teret, telepíts néhány ivókutat és párakaput, helyezz ki padokat és egyéb ülőalkalmatosságokat, csábíts oda kávézókat, zárd ki az autóforgalmat, és máris kész a hűsölőutca, ahol 5 fokkal is sikerül csökkenteni a hőmérsékletet a forró nyarakon.

A bécsi Hundertwasserház, ahol – a világhírű művész filozófiájának megfelelően – a természet és az ember harmóniában élhet együtt Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

tudástár A városi fákra fordított költség pedig sokszorosan megtérül. Ahogy azt a Másfélfok klímapolitikai blog írja egy tavalyi tanulmányában, Lisszabonban a városi fákra fordított összeg 4,5-szeresen, az amerikai Charlotte-ban 3,3-szorosan, Berkely-ben pedig 1,4-szeresen térül meg. A németországi Essenben egy egykori acélgyár területét parkosították be, ami évi 48 millió forint hasznot hoz. A számítások A városi fákra fordított pénz sokszorosan megtérül, például az egészségügy vagy az energiagazdálkodás terén

során a kutatók a fáknak köszönhető konkrét gazdasági előnyöket vették figyelembe, például azt, hogy az árnyas ingatlanokban jelentős energiamegtakarítás érhető el azzal, hogy nem kell folyamatosan döngetni a légkondit, de a fák jótékony hatásának köszönhetően a környékbeli lakók egészségügyi kiadásai is alacsonyabbak.

A városi fák élete nem csak móka és kacagás A városi fáknak sok esetben nagyon kemény viszonyok között kell helytállniuk. A városok belső részein nemcsak nagyobb a forróság és a szárazság nyáron, de a szennyezett levegő is komoly kihívást jelent az itt élők számára.

Bár a közutak kivételével a téli sózás már tilos, ez nem jelenti azt, hogy már senki nem sózza a burkolt felületeket. A közművek építésénél sokszor még mindig útban levő tereptárgyként kezelik a fákat, a gyökereiket pedig szemrebbenés nélkül vágják át. A városi fák a lehulló csapadékot is nehezebben tudják hasznosítani, a burkolt felületeken ugyanis nem képes a víz a talajba szivárogni, és mielőtt a fák észbe kapnának, a gyorsan lezúduló csapadék már el is tűnik a csatornarendszerben.

A hagyományos ültetési módszereknél a városi fák gyökérzete számára sok esetben nincs elegendő hely, a fa nem tud elég vízhez és tápanyaghoz jutni, így idő előtt elpusztul, ahogy ezt a városi utcákon gyakran látjuk. Ezen a helyzeten segít az úgynevezett Stockholmi Faültetési Rendszer (SFR), amelyet a 2010-es 30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

évek elején kezdtek el alkalmazni a svéd fővárosban, és ma már Budapesten is találkozhatunk ilyen módszerrel ültetett fákkal.

Az SFR alapja egy olyan zúzottkő-alapú termőközeg, amely lehetővé teszi az ültetőgödör meghosszabbítását a szilárd burkolat alatt.

Vagyis a felszínen mindebből semmi nem látszik, mintha egy újabb körültérkövezett fát látnánk, ezúttal azonban a lényeg a mélyben rejtőzik. A fa gyökérzete ugyanis sokkal nagyobb teret kap, ráadásul az ilyen típusú ültetőgödrök az aszfaltról lefolyó csapadékvizet is képesek levezetni a gyökérzethez. Ha pedig több fa számára hoznak létre egy nagy méretű gödröt, akkor lehetővé válik a fák gyökérszintű egymáshoz kapcsolódása, kommunikációja is, ami tovább növeli az életképességüket.

Varázserdők a panelházak között Ha valaki Budapesten, a Tabánban vagy a XI. kerületi Andor utcában jár, táblával jelzett kis erdőfoltokat láthat, ahol furcsán, egymás hegyén-hátán sorakoznak a kis fák. Mintha a központban kicsit elszámolták volna a csemetéket, a kertészek meg úgy voltak vele, hát jó, ha ennyi, akkor ennyit ültetünk el. Ezek a sűrű kis erdőfoltok azonban nem a kertészeti osztályok közötti kommunikációs baki eredményeképpen jöttek létre, nagyon is tudatos, alaposan átgondolt munka eredményei. Ezek a Miyawaki-minierdők, amelyekkel a világ nagyvárosaiban – Washingtontól Londonon át Delhiig – ma már sokfelé lehet találkozni.

A városi erdők e különös változatának a kitalálója és megalkotója Akira Miyawaki botanikus

A hagyományos ültetési módok esetén a gyökerek számára korlátozott az élettér és, a csapadék sem képes leszivárogni

Az új típusú ültetési technológiák, mint például az SFR, megfelelőbb körülményeket teremtenek a városi fák számára

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

tudástár és ökológus, ahogy több hazai médiumban is nevezik, a japánok Bálint gazdája volt. Módszerét az 1990-es években kezdte kidolgozni, miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy világszerte és Japánban is egyre fogyatkoznak a természetes erdők, holott az adott élőhelyen ezek sokkal ellenállóbbak, mint a telepített, idegenhonos fajok.

A Miyawaki-módszer lényege és előnye, hogy városi környezetben az átlagosnál rövidebb idő alatt és hatékonyabban lehet kis erdőfoltokat létrehozni, amelyek évtizedek helyett már pár év alatt erdőszerű formát mutatnak. Egy Miyawaki-erdő alig pár tíz négyzetméteres területére minél több őshonos fát és cserjét ültetnek, általában négyzetméterenként három csemetét.

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

Miyawakierdőkkel egyre több országban találkozhatunk.

Nálunk Budapest mellett Baján és Kaposváron vannak minierdők

Első pillantásra túl sűrűnek tűnhet az ültetvény, de pont ez a módszer lényege. A napfény felé törekvő ifjoncok ugyanis élénk versengésbe kezdenek a fényért, és így az átlagosnál jóval gyorsabb ütemben kezdenek el nőni, évente akár egy méterrel is nagyobbak lesznek.

Budapesti minierdők Hogy ez nem csupán hangzatos elmélet, arról bárki meggyőződhet Budapesten is. Budán a XI. kerületi, igen forgalmas Andor utcában a FŐKERT Nonprofit Zrt. idén alakított ki három Miyawaki-minierdőt, ahol összesen 240 csemetét ültettek el. A tabáni erdőcske fái jóval nagyobbak, azt gondolná az ember, hogy azokat jó pár éve ültették már, a valóság azonban az, hogy ezek a fák mindössze egy évvel idősebbek az Andor utcai csemetéknél, és tényleg meglepő, hogy milyen nagyot nőttek már egy év alatt is.

A Miyawaki-erdő létesítése során a kiszemelt területen először talajcserét végeznek.

Budapesten az Andor utcában 80 centi mélyen cserélték ki a régi talajt komposzttal kevert termőföldre, amelyhez mikorrhizagranulátumot is kevertek, a felszínt pedig szalmával takarták be, hogy a párolgást és a gyomosodást gátolják.

Az első képen a XI. kerületi Andor utcában idén tavasszal ültetett erdő, mellette a Tabán egy évvel idősebb fái

Figyeljünk a városi fákra, fogadjunk örökbe egy-egy fát, és ha szükséges, locsoljuk azokat.

Meg fogják hálálni

A városi fák ültetése mellett természetesen az is nagyon fontos, hogy a már meglévő példányokra is vigyázzunk. Különösen ilyen rendkívüli aszály idején, mint amilyenben idén nyáron részünk volt, nagy segítség egy önkéntes örökbefogadó, aki időről időre ránéz a közelében élő fákra, és egy-egy vödör vízzel enyhíti szomjukat. Sok nagyváros létrehozta már az online fakataszterét, amelyben az adott település minden nagyobb fája (képekkel és adatokkal) kikereshető. Ez a fajta online jelenlét és nyilvánosság nemcsak az érdeklődők tájékozódását segíti, de egyfajta védelmet is jelent a fák számára. A budapesti fák és erdőterületek adatbázisa, a BP Fatár több tízezer, köztük száz nevezetes fa adatlapját tartalmazza. Böngésszünk a fák között, nézzük meg őket élőben is a városban járva, figyeljünk és vigyázzunk rájuk, és örüljünk annak, hogy vannak, mert nagyon sokat tesznek értünk. 

A Miyawaki-minierdők telepítésénél figyelembe veszik az adott termőhely környezeti adottságait, valamint azt, hogy milyen lenne ott a természetes növényzet, ha nem városi környezetben lennénk. Mindkét fővárosi helyen a Budai-hegységben őshonos fajokat ültettek, például a virágos kőrist, kocsányos tölgyet, mezei juhart, vadkörtét, vadalmát, mellettük pedig őshonos cserjefajok is helyet kaptak, mint például a bibircses kecskerágó vagy a közönséges fagyal.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Zöldhullám

Darázsölyv

A táplálék­ specialista

Bár nincs közeli rokonságban a Buteo nembe tartozó ölyvek‑ kel, távolról igen könnyű összetéveszteni hazánk leggyakoribb ragadozó madarával, az egerészölyvvel. Avatottabb szemmel Írta: Nagy Loránd István vizsgálódva azonban nyilvánvalóvá válnak a különbségek: e havi választottunk egy különleges táplálkozású, sajátos nászrepülésé‑ ről is ismert, hosszú távú vonuló, amely Magyarországon elsősorban domb- és hegyvidéki lomberdőkben fészkel.

Fotó: Adobe Stock

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjének vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó darázsölyv (Pernis apivorus) Eurázsia nyugati részén (Portugáliától Oroszország középső részéig, Skandinávia északi régióit, Írországot és Izlandot kivéve), az északi szélesség 37. és 67. foka közötti sávban költ, és a telet Afrikában, a Szaharától délre eső vidékeken tölti. Testhossza 52–59 centiméter, szárnyfesztávolsága 113–135 centiméter. Valamivel nagyobb termetű, mint az egerészölyv (Buteo buteo), de ahhoz képest szárnya, nyaka és a farka is nyúlánkabb, kecsesebb. Keringése során – az egerészölyvhöz hasonlóan – gyakran használja ki a termikeket (a környező levegőhöz képest melegebb, a légkör alacsonyabb részeiben keletkező, emelkedő légáramlásokat).

A

Európai állománya 117–170 ezer párra tehető, amelyek közül 800–1000 pár hazánkban tartózkodik az április és szeptember közötti időszakban. A populációs trendeket vizsgálva kismértékű állománynövekedése tapasztalható Magyarországon (ebben a klímaváltozás miatti melegedés fontos szerepet játszik). Fészkelési ideje májustól augusztusig tart. A tavasz utolsó hónapjának elején lehetünk szemtanúi látványos nászrepülésének, amely során szárnyait – gyakran messzire elhallatszó hanghatás kíséretében – a háta fölött összecsapja, mintha tapsolna. Elsősorban délies kitettségű tölgyesekben, ritkábban bükkösökben készíti el lombos ágak alkotta fészkét. Fészekalja rendszerint két tojásból áll. A 33–34 napos kotlást követően kikelő fiókák – amelyeket főleg a hím etet, a tojó pedig őriz – hathetesen válnak röpképessé, szüleik ugyanakkor még egy darabig gondjukat viselik.

A darázsölyv (ahogy magyar és tudományos neve is sejteti) szinte kizárólag hártyásszárnyúakkal, vadon élő darazsak és méhek lárváival, bábjaival, illetve kifejlett egyedeivel táplálkozik. Egy magaslati pontról hosszasan fürkészi

Fotó: Adobe Stock

Különös hang

Hallgasd meg a darázsölyv panaszos, füttyszerű hangját a QR-kódot beszkennelve!

az erdő alját, hogy rábukkanjon a föld alatt rejtőző méh- és darázsfészkekre. Azt figyeli, hogy hol repülnek, illetve másznak be a rovarok a földbe, majd e fontos információ birtokában a helyszínre siet, és lábaival ügyesen addig kaparja a talajt, amíg betevőjét meg nem szerzi.

A hártyásszárnyúak sem restek, támadásba lendülnek, elsősorban a betolakodó szemére és annak környékére fókuszálnak, de projektjük szinte sosem sikeres, mert a darázsölyv látószervének és csőrének környékét apró, kemény, pikkelyszerű tollak óvják a fullánkoktól. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy madarunk alkalmanként más rovarokkal, madárfiókákkal vagy gyíkokkal is kiegészíti menüjét. A magyarországi darázsölyvállomány zöme szeptemberben elhagyja hazánkat, de évről évre akadnak olyan egyedek, amelyek októberig nálunk maradnak. 

Kiemelt oltalom A darázsölyv (Pernis apivorus) a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 100 000 forint egyedenként. E különleges táplálkozású vágómadárféle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

kitekintő

Vihorlát

Partizánok nyomán a

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A rovatot támogatta:

Nem akármilyen erdőben túrázunk: már a Széles-tó partján elhelyezett információs táblák tudatják, hogy a Írta és fotók: Szigeti Ferenc Albert 94 területet magában foglaló, 18 országra kiterjedő, „Ősbükkösök a Kárpátokban és Európa más régióiban” elnevezésű UNESCO-világörökségi helyszín egyik magterületén járunk.

kárpáti ősbükkösben w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

kitekintő átoraljaújhely után megváltozik a táj, főleg így hőhullám idején, 37 fokban. Eltűnik a város felett álló Sátoros-hegyek zöldje, a kiégett tájat a szlovákiai falvakra oly jellemző panelépületek, majd Nagymihály (Michalovce) piros-fehér, meglepően magas, keleties hangulatú útpadkái váltják fel. A szocialista realizmus esszenciájának tűnő autóbusz-megállók is egy másik Szlovákiát villantanak fel, egy olyat, amely nagyon messze van például a Magas-Tátra miliőjétől. A hőhullám okozta sokk az egyesek által csak „Szlovák-tengernek” hívott Széles-tó (Zemplínska šírava), az 1961 és 1966 között létrehozott, 33 négyzetkilométeres területű víztározó partján sem csillapodik: a szlovákok Balatonja is inkább a 80-as éveket idézi. Sőt, a víztározó szomszédságában található, erdőkkel ölelt Vinnai-tó (Vinianske jazero) sem nyújt

S

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

felüdülést, sem testit, sem lelkit. A szalmasárgára kiégett fű, a félbehagyott épületek látványa, a bömbölő diszkózene, a hiányos infrastruktúra, a tó vizének szokatlanul magas hőfoka, de még az estig elcsámcsogott lángos sem segít elterelni gondolatainkat a hőségről. A sörözésbe pedig nem lehet beleállni, hiszen fel kell még menni a hegyre, 37 fokban. Úgyhogy ismerkedünk a térképpel, egyedüli reményünk az, hogy az innen már szépen látszó erdők mikroklímájában milyen jó is lesz nekünk.

Szlovákia legkeletibb önálló hegysége A mind kiterjedésében, mind magasságában kicsit a Mátrára hasonlító Vihorlátot (Vihorlatské vrchy) kijelölő folyók, a Ciróka (északon), a Laborc (nyugaton) és az Ung (keleten) már a Bodrogba futnak. A hegység mélyén

Az egyébként festői Vinnaitótól egy könnyű túrával az Árpádkorban épült vár romjait is felkereshetjük

A rovatot támogatta: rejtőző kárpáti ősbükkösök mellett a Vihorlát legfőbb jellegzetessége annak az alföldi környezetből való impozáns kiemelkedése, amely a Széles-tó felől nézve valóban látványos. Ettől függetlenül kevesen járják a hazai hegységeinkhez hasonló formakincsű Vihorlátot, amelynek csúcsai alig haladják meg az 1000 méteres tengerszint feletti magasságot (Vihorlát-tető: 1075 m, Nežabec: 1023 m, Motrogon: 1018 m, Szinnai-kő/Sninský kameň: 1005 m).

Ezen a ponton érdemes feleleveníteni azt, hogy a Kárpát-medencét körbeölelő hegykoszorúnak négy szerkezeti övezetét különböztetjük meg: a külső, homokkőből felépülő övezet (flisövezet), valamint a legmagasabb hegységeket alkotó, központi kristályos zóna mindenhol megtalálható, a mészkőszirtek övezete viszont csak szakaszosan van meg, ahogy a vulkanikus övezet is. A Vihorlát egyébként annyira keleten van, hogy itt már földrajzi értelemben nem is a Szlovákia nagy részére kiterjedő Északnyugati-Kárpátokban, hanem a zömében Ukrajna területére eső Északkeleti-Kárpátokban járunk, konkrétan az itt elhelyezkedő terjedelmes vulkáni vonulat (Vihorlát–Gutin-hegyvidék) első tagján. E vulkáni vonulat északnyugatról délkelet felé folyamatosan fiatalodó, mára jelentősen lepusztult, erdős hátakkal jellemezhető vulkánroncsai az Alföld perepén húzódnak, látványos keretet adva a síkságnak. A Kárpátok e legbelső és egyben legfiatalabb övezetének létrejötte a Kárpát-medence kialakulásában fontos szerepet játszó mikrolemez bonyolult forgómozgásának az eredménye (a Kárpátok legfiatalabb, mindössze pár tízezer éves vulkánja a Szent Anna-tóról ismert Csomád; maga a Vihorlát 12,5–9,5 millió évvel ezelőtt volt aktív).

SZLOVÁKIA

ÁBRÁZOLT TERÜLET

Este hétkor aggodalommal telve indulunk neki a hegység nyugati gerincének, hiszen mindannyiunk retinájába beégtek a Bükkben elhelyezett vadkamera felvételei, ahogy a vadállatok

Térkép: Bába Imre

A szlovák nemzeti felkelés és a világ legjobb forrásvize Erdõrezervátum 0

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

5 km

|

39

kitekintő

Az emlékmű (balra) felett található egykori bunker kiváló és láthatóan jó állapotú táborhely (jobbra)

a kiszáradt patak medrében keresik a vizet.

Ezen még a vízszűrő sem segít…

A terep egyébként azért különleges itt, mert a hegységnek a főcsúcstól nyugatra eső részét 1937-ben hosszú évtizedekre lezárták és katonai gyakorlótereppé minősítették, még a ruszin nemzetiségű Pásztorhegy (Valaškovce) lakosságát is kitelepítették emiatt. Akár évfordulós túra is lehetne ez, hiszen másnap július elseje van, és éppen tíz éve oldották fel a szigorú belépési tilalmat (azaz ma nem kell engedély a belépéshez, ugyanakkor elvileg 24 órán belül el kell hagyni a katonai övezetet). A lelkes természetjárók pedig egyből bejárták e vadregényes gerincet, amelyen hivatalos turistajelzést ma sem találunk, de az informálisan kifestett piros-fehér jelzés hibátlanul, eltéveszthetetlenül vezet végig rajta. Egyébként hadgyakorlatok innen csak messze, az egykori település környezetében zajlanak néha, ettől függetlenül a hivatalos szervek ma is elrendelhetnek belépési tilalmat, érdemes tehát előre tájékozódni.

Célunk a tótól mindössze 4,7 kilométerre, de 350 méterrel magasabban található parti-

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zánkunyhó. A tótól a sárga jelzésen indulunk, amely aztán elkanyarodik a nagymihályi nemesek egykori székhelye, Vinna vára felé, mi pedig az aszfaltutat követjük. A környékbeli partizántevékenységre először az erdei aszfaltút T elágazásában álló emlékmű utal, de ennél sokkal egyedibb élmény a gerincúton található két hajdani partizánbunker felkeresése. Ezek közül az első egy szépen karban­ tartott, egyszerű fakunyhó, amely deszka­ priccseivel kiváló bivakház is egyben, éppen a katonai terület határán.

Szinte minden szlovák városban jelentős közterületet neveztek el a hazánkban talán kevésbé ismert németellenes partizánakcióról (szlovák rövidítése SNP: Slovenské národné povstanie), amely elsősorban a Besztercebánya körüli hegyekben zajlott, mintegy hatvanezer, elsősorban a szlovák hadseregből dezertált katona részvételével.

A partizánfelkelés 1944. augusztus végén kezdődött, s a német csapatoknak október végére sikerült is leverniük a támogatás nélkül maradt partizánokat, de a hegyekben még ezt követően is folytatódtak a harcok.

A rovatot támogatta: Az elágazásban található tábla mutatja, hogy 1944-ben itt működött a Veža nevezetű partizáncsoport, Ján Boroš vezetésével, a kunyhónál pedig a Jozef Vogel vezetésével működő Kriváň, valamint a Michal Zacharovic Sena által irányított Jastrib csoportra emlékezhetünk.

Sok víz elfolyt már azóta a kunyhó melletti kis forrásból, amely – döbbenet – kedvesen csordogál az éjszakában, pedig porzik az erdő.

A kunyhó előtt tűzrakó, asztal padokkal, a forrásvíz hűvösét pedig a beinduló hegy-völgyi szél jól érezhető áramlása fokozza (a hegytetőkről a hidegebb levegő este leszáll a völgybe). Mi kell még? Valóban különleges helyszín, hamarosan fel is csendül az egyik telefonról a Bella ciao híres mozgalmi dala, még inkább felejthetetlenné téve az estét.

A kommunizmus idejében Szlovákiában egyébként számtalan emlékművet szenteltek mind a településeken, mind a hegyek mélyén a múlt e dicső fejezetének, továbbá számos hegyi bunker ma is látogatható. A felkelés körüli dicshimnusz napjaikban elhalkult, hiszen bár jelentős német erőket kötött le, nem volt valódi realitása ott és akkor az akciónak, s korántsem volt olyan léptékű, mint például a Balkánon működő partizán-ellenállás. Ugyanakkor az is igaz, hogy a partizánáldozatoknak is kö-

Az ösvényen található forrásokat az elmúlt években foglalták

szönhetően a szlovákok a győztesek mellett, előnyös pozícióban vehettek részt a második világháborút követő rendezésben, németbarát államuk ellenére.

Partizánösvényen Erdei hangulat a Kyjov ősbükkösében

A reggel békésen telik, kellemesen hűvös van az erdőben, nem igazán akaródzik nekiindulni. Pedig a gerincnek ez az átlagosan 600-700 méter magas szakasza végig erdőben halad (a Vihorlát egész Szlovákia egyik leginkább erdővel borított része, a hegység 90%-a erdő), nagy kapaszkodóktól mentes, a jelzést pedig lényegében lehetetlen elvéteni. De a hőhullám legmelegebb napja vár ránk, s bizony ebben a 13,6 kilométeres táv a 800 méter emelkedővel és a 430 méter ereszkedéssel mégis valahogy rémisztőnek tűnik, főleg a Vihorlát főcsúcsának meghódítása a szakasz legvégén, a maga 400 méteres folytonos emelkedőjével.

De az ősbükkös „légkondija” működni látszik, egyáltalán nem vészes annyira a gyaloglás.

Maga a terep akár otthon is lehetne, kivéve a közeli Kyjov környékét, ahol ízelítőt kapunk a kárpáti ősbükkös hangulatából, hiszen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

kitekintő nemcsak a katonai terület kezdődik az első kunyhónál, de a 821 méter magas, csak részleges kilátást nyújtó Kyjov körüli rengeteg (Kyjovský prales, 397,5 ha) egyben az UNESCO által védett erdőrezervátum-sorozat első tagja.

Közben érintjük a másik, az előzőnél jóval kevésbé komfortos partizánkunyhót, ahol ráadásul még a forrásnak sincs csorgója, kissé odébb pedig egy belorusz partizán síremlékére bukkanunk. Szembetűnő, hogy az ösvényt karbantartó helyi erők az elmúlt években nem csupán újrafestették a jelzéseket, de forrásokat is kialakítottak az útvonal mentén (ezek a kánikulában is működnek, igaz, víztisztító kell hozzájuk, ugyanis a forrásfoglalatok általában egy kis kőmedence köré épültek, csorgó nélkül).

Kora délután egy fiatalabb erdőrészben majdnem hőgutát kapunk – bőrünkön érezzük a fiatalabb erdő jóval gyengébb hűtő hatását –, majd következik a főcsúcsig tartó szakasz talán legszebb része, a Malý Peňažník csúcsát kísérő, vadregényes sziklák alatt tekergő ösvény. Végül megérkezünk egy rétre, ahonnan látványosan feltárul előttünk a főcsúcs is. A rét tele szamócával, amely kiválóan oltja a szomjat, amúgy pedig egy brutális méretű fakitermelő út jelzi, hogy ahol vége a védett erdőnek, ott

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hegység nevének eredete a homályba vész, egyesek a „vihar” szóból eredeteztetik

Lábunk alatt az Alföld: a Vihorlát-tető 1075 méter magas tetőszintje Fotó: Adobe Stock

azért erőből zajlik a fakitermelés. Ennek szintén brutális nyomai a főcsúcsról tárulnak majd szemünk elé, minden eddig látottnál nagyobb tarvágások formájában.

A hegység mai elhagyatottsága mellett nehéz elképzelni, hogy a területet egykor birtokló Sztáray grófi család az 1870-es években kiépíttette a hegység alapvető turista-infrastruktúráját, sőt, 1883-ban zenés mulatsággal turistaházat is avattak (Antal menedékház). Mindez persze már az enyészeté. Nekiindulunk a főcsúcsra vezető ösvénynek, s közben nemcsak az

A rovatot támogatta: Szlovákia ismeretlen „krátertava”

idő változik végre, de az erdő is. A Vihorlát hasonló nevű főcsúcsa ugyanis már az UNESCO által is védett erdőrezervátum-foltok második képviselője. A több, kisebb kiemelkedésből álló hegytető legmagasabb pontján egy obeliszk áll, rajta egy kereszttel, ahonnan az Alföld felé és a Széles-tóra nyílik döbbenetes panoráma, amelyet a már-már hideg szélben csodálunk meg.

Az én tekintetemet mégis inkább a fokozottan védett rész szomszédságában található, óriási tarvágás, no meg a távoli Szalánci-hegység, az Eperjes–Tokaji-hegyvidék meglehetősen hos�szú szlovákiai szakasza vonzza.

Sziklataréj a kaldera peremén

Az egész Kárpátokban egyedülálló Szinnai-tó látképe a Szinnai-kőről

A főcsúcs túloldalán álló, kiváló táborhelyünk (Poľana pod Vihorlatom, esőbeállóval, forrással, tűzrakóval) a hatalmas katonai övezet átellenes végében található, ezért innen már hivatalos turistajelzések vezetnek tovább. Éjszaka hatalmas zivatarlánc vonult át felettünk, így reggel igazi őserdei hangulat fogad: ködöt pipáló, csepegő fák, a rét fölött kergetőző párafoszlányok között beszűrődő napsugarak. Az innen a Szinnai-kőre vezető szakasz egyértelműen az egész túra legszebb része. Itt már az egykori kitörési centrum helyén létrejött kaldera meredek peremén járunk, valóban nagyon más és persze lélegzetelállítóan szép erdőkben.

A zuzmós, mohás, látványos bükkmatuzsálemek ligetszerűen távol állnak egymástól, köztük leginkább vihar tépte hegyi juharokat látni, a nedves avar aranybarna színét pedig a páfrányok friss zöldje élénkíti.

Utunk egyik erdőrezervátumból a másikba vezet, s a helynevek alapján akár A Gyűrűk Ura világában is érezhetnénk magunkat. Először a félelmetes nevű Motrogon csúcs körüli erdőt, majd a Baba pod Vihorlatom rezervátumát érintjük, végül jön a Jedlinka és a Szinnai-kő védett erdeje. A helyenként nagyon látványos, meredek kalderaperem külső oldalán nyíló

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

A rovatot támogatta:

kitekintő

osztozik az „Ősbükkösök a Kárpátokban és Európa más régióiban” címen.

völgyfők rossz lefolyású részein szintén fokozottan védett tőzeglápokat találni, de a belső oldal is dicsekedhet egy kisebb tóval (ez a 0,33 hektár nagyságú „Kis-tengerszem”, a pár méter mély Malé Morské oko).

Az ősi fák között, a hűvösben valahogy helyreáll a világ békéje bennem, megszűnik a hőhullám által kiváltott szorongásom, pedig minden bizonnyal ezekre az erdőkre is nagy változások várnak. Most tényleg: e szép erdők jelentős része is kipusztul majd az ember gondatlan magatartása miatt egyre fenyegetőbbé váló éghajlatváltozás miatt?

A természetjárók által olyannyira szeretett bükk (Fagus sylvatica) az utolsó jégkorszakot pár elzárt, hegyvidéki területen vészelte át Európa déli felén, majd pár ezer év alatt meghódította Európa jelentős részét. Háborítatlan bükkösök azonban alig maradtak mára, ezért figyelt fel az UNESCO az egyébként már 1973 óta védett természeti terület erdeinek épségére. A Vihorlát ősbükkösei a közeli, a lengyel–szlovák–ukrán határ mentén húzódó Polonyinák Nemzeti Park (Národný park Poloniny) és Ukrajna pár környező erdejével együtt 2007-ben kerültek fel a világörökség listájára, amelyen már 18 ország 94 helyszíne 44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mohatakaró egy idős fa törzsén

Egy bükk és egy hegyi juhar régóta tartó násza

Bár hétvége van, és igazi kirándulóidő, a hegység e frekventáltabb részén sem találkozunk sok emberrel, pedig a kaldera beszakadásában található Szinnai-tó (Morské oko) autóval is megközelíthető. A közeli város nevét viselő, természetes erődítményeknek ható Szinnai-kő szikláinak tetejére meredek létrák és lépcsők vezetnek fel, a sziklapadokról pedig lenyűgöző körpanorámában van részünk. Látszanak innen a Keleti-Beszkidek őserdőket rejtő hegyormai, a most éppen felhőket szaggató Vihorlát-tető, a Szalánci-hegység hosszan elnyúló magaslatai és a szomszédos Pricske vulkánjának (Popriecny vrch) határt hordozó, szelídebb gerince. Tekintetünket azonban a 750–1000 méter magas tetőkkel keretezett, átlagosan 4–5 kilométer átmérőjű kaldera közvetlenül alattunk tátongó mélysége vonzza leginkább, hiszen abban a tengerszemnek is nevezett Szinnai-tó vize csillog.

A régebben Remetei-tóként (a közeli Remete­ vasgyár, Remetské Hámre után) is ismert vízfelület láttán könnyen eszünkbe juthat az erdélyi Szent Anna-tó, de a hasonlat több szempontból sem állja meg a helyét. A tó keletkezése

A Szinnai-tó víztükre a déli oldalról

ugyanis egy hegyomláshoz kapcsolódik, amely felduzzasztotta a kalderagyűrűből egyedül kitörő Okna-patak vizét. Később a lányukat betegségéből itt sikeresen kikúráló Széchenyi László és Gladys Vanderbilt mesterséges gátat építtetett, 7 hektárról 13,8 hektárra növelve ezzel a vízfelületet. Ma a tó egész környezete erdőrezervátum, s e háborítatlanság bizony jól látszik innen a magasból is.

A 618 méteres magasságban található, 25 méteres maximális mélységű tó partjáról szembetűnő és egyben felüdítő érzés, hogy az állóvíz környezete egyáltalán nincs kiépítve a közeli parkoló ellenére sem. A tó partján egyedül az említett nemesek 1924-ben épült üdülőháza, valamint egy kisebb menedékház található.

A tó magánya kiváló apropó arra, hogy elgondolkozzunk a körülöttünk lévő élővilág sérülékenységén, az ember felelősségén, no meg persze az emberi civilizáció törékenységén. 

Peakfreak II OutDry A Columbia legújabb fejlesztésű túra- és multisportcipője bármilyen aktív szabadidős tevékenység során könnyed mozgást, stabil tartást és jó szellőzőképességet biztosít a lábnak. OutDry membránja és hegesztett varratai teljes vízhatlanságot garantálnak. Egy új fejlesztés, a lábbeli felsőrészében található, félköríves merevítés fixen tartja a sarkat a cipőben. A 2021 óta alkalmazott TechLite Plus középtalpak pedig az eredeti TechLite-hoz képest 40%‑kal könnyebbek, magasabb fokú a rugalmasságuk, az energia-visszaadó képességük és a tartósságuk. A 2022-től elérhető AdaptTrax járótalp jobb tapadást és magasabb fokú kényelmet nyújt.

A cipő felvételét a sarokrészen elhelyezett erős hurok könnyíti meg. A túrák mellett a mindennapok társa is lehet ez a sokoldalú modell.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

Két Keréken

Wenckheimek vidéke a Viharsarokban

Írta és fotók: Abelovszky Tamás

A Wenckheimek örökségével lépten-nyomon találkozhatunk Békés megyében. Nem lesz ez másképp ezen a túrán sem, amely szinte végig kerékpárúton vezet körbe az egykori föld‑ birtokoscsalád kastélyainak érintésével Békéscsaba körül.

Wenckheimek neve Békéscsaba környékén sűrűn előfordul, de a budapestiek is ismerhetik, hiszen egykori fővárosi palotájuk ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont.

Békés megyében nem véletlenül találkozhatunk sok helyütt a Wenckheimek által építtetett kastélyokkal, kúriákkal: az Ausztriából származó főúri família tagjai a 18. század végén Gyula környékén vetették meg a lábukat. I. Gróf Wenckheim József Ágost egy Harruckern lányt vett feleségül, abban az időben, amikor

A

A Harruckern– Wenckheim– Almásy-kastély Gyulán, az 1890-es években Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

gyakorlatilag az egész megye ennek a családnak a birtoka volt. Az eredetileg ausztriai Harruckern János György a király szolgálatában tett elismeréseként jutott hozzá többek között Békés, Csaba, Gerla, Gyarmat, Gyula, Körösladány, Öcsöd, Szeghalom és Vésztő településéhez. A család tagjai később többek között Ókígyóson, Szabadkígyóson, Pósteleken, Körösladányban építtettek kisebb-nagyobb nemesi lakokat. A család egyik, a 19. században élt tagjáról, József Antalról mintázta Jókai Mór az Egy magyar nábob főszereplőjét.

A Wenckheimek örökségét fűzi fel tehát ez a tematikus bringaút. Békéscsaba – ha nagyon szigorúan vesszük – kivételnek számít, de a gerlai és a pósteleki kastély a város közigazgatási területén található, így itt is megvan a kapcsolódás a Wenckheimekhez. Lássuk, mit tartogat a kerékpárosok számára a város!

A „kolbászfőváros” Békés megye székhelyét sokan leginkább a kolbászról ismerik, azonban kevesen tudják, miben más az itteni húsáru, mint bármelyik más hasonló termék. A szigorúan Békéscsabán vagy Gyulán készített kolbász jellegzetessége, 46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hogy egy legalább 135 kilós sertés minden részéből kerül bele, ízesítésénél egyértelműen a paprika dominál, de borsnak nincs helye az alkotóelemek között, és miután minden belekerült, füstöléssel teszik még ízletesebbé. Aki kóstolni szeretne, annak a minden év októberében megrendezett kolbászfesztivál a legjobb alkalom erre.

A pósteleki kastélyrom madártávlatból Fotó: Adobe Stock

Az Élővízcsatorna, Békéscsaba zöldfolyosója

találkozunk vele. A csatorna partján található Árpád Gyógy- és Strandfürdőt két kút táplálja, amelyek 76, illetve 40 Celsius-fokos gyógyvizet hoznak a felszínre. A gyógyvizes medencék mellett tanmedence, élménymedencék, strand­ időszakban pedig nagy füves terület várják a látogatókat. Amint elhagyjuk a belvárost a

Békéscsabát azonban nem csak a kolbászért érdemes felkeresni. A rendezett főtéren érdemes megcsodálni a szép homlokzatokat, betérni a vörös téglával borított Páduai Szent Antal-társszékesegyházba (azaz a belvárosi katolikus templomba), onnan pedig kigurulni az Élővíz-csatorna partjára. A vízfolyás, amelyet 1777-ben az erdélyi fa úsztatásának megkönnyítésére hoztak létre, majd alkalmassá tettek jó száz évvel később a belvíz elvezetésére is, jórészt a Fehér-Körös egykori ágait követi, és Gyulán éppúgy átfolyik, mint a megyeszékhelyen, így túránk során többször

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

Két Keréken csatorna irányába, az István malom hatalmas épülete tűnik fel, ahonnan a két világháború között a fő európai piacok mellett Algériába és Egyiptomba is jutott liszt – jelenleg sorsára vár. A malom épülete előtt, az Élővíz-csatorna partján egy kisvasúti emlékhelyet találunk, amelynek két vagonjában büfé üzemel, és az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak (AEGV ) állít emléket. Az 1894-ben épült első vonalszakaszt (Kovácsháza–Kupapuszta) újabb és újabb szakaszok egészítették ki, majd 1949‑ben összekötötték a sarkadi és a mezőhegyesi kisvasút vonalaival, így az ekkor már az államvasút tulajdonában lévő Alföldi Kisvasút teljes vonalhossza közel 400 kilométeres hálózatot alkotott, Vésztőtől Orosházáig, Békéssámsontól Sarkadig behálózva az alföldi tájat. Ma már csak egy-két emlékhely és utcanév emlékeztet erre a hatalmas hálózatra, az utolsó vonat 1973‑ban koptatta a síneket a cikóhalmi vonalon.

Felsorolni is nehéz, mennyi egyéb látnivaló van a fentieken kívül a városban. A Munkácsy Mihály Emlékház a híres festőnek állít emléket (itt, Békéscsabán kezdett asztalosinasnak tanulni), a Munkácsy Mihály Múzeumban a megyeszékhely és tágabb környezete történetét ismerhetjük meg, de persze itt is van egy Munkácsy-kiállítás. A Békéscsaba egyik leg-

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Békéscsaba jellegzetes épülete, az István malom a Peron presszóval Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A Gabona­ múzeum legmenőbb épülete, a Kiss-féle szélmalom (balra) és a Pálinkamúzeum (jobbra)

régibb utcájában álló szlovák tájházban pedig a helyi szlovákság népi kultúrájába nyerhetünk betekintést. Szerte a városban rengeteg szobor található, közülük a legaranyosabb alkotás egy kacsacsaládot ábrázol az Élővíz-csatorna partján, de találkozhatunk a városban rőzsehordó nővel, angyalos ivókúttal vagy éppen olimpiai kerékpározókkal is. A CsabaParkban a Kolbászudvarban lévő látványkolbászműhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás és a kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárásait, de van itt pálinkaház és egy olyan játszótér is, ahol a gyerekek játékos módon ismerkedhetnek meg a kolbász előállításához kapcsolódó hagyományos eszközökkel és építményekkel.

Egészen szürreális látvány az óriás kolbásztöltő (mászóka), de a disznóól is, ahol a disznóvágás

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

kellékei mellett egy, az eseményen már láthatóan átesett (az oldalán fekvő) sertés is látható.

Békésebb képet mutat a környező parkerdő a tanösvényekkel, állatsimogatóval, csónakázótóval és fitneszparkkal, ahogy a szomszédban található Gabonamúzeum (tanya- és gabonatörténeti kiállítóhely) is, amelynek legmenőbb eleme a Kiss-féle szélmalom.

Bringás srácok 1965-ben az Andrássy úton és az olimpiai kerékpárosok szobra ma ugyanott

Romantikus romok a kastélyparkban Békéscsabát Doboz irányában hagyjuk magunk mögött, majd Gerlára érve találkozunk az első Wenckheim-emlékkel, amely a helyi kastély formájában testesül meg. Gróf Wenckheim Károly 1854-ben kérte fel Ybl Miklóst az épület megtervezésére, amely – a kornak megfelelő – eklektikus stílusban, barokk elemek felhasználásával 1860-ra készült el. A 37 szobás kastély, amely a II. világháborút követően iskolaként működött egészen az 1980-as évekig, meglehetősen leromlott állapotban várja megmentőjét – az utóbbi két évtizedben több is jelentkezett, de senki nem újította még fel a kastélyt.

A kastély bejáratához közeli téren találkozunk az Wenckheim-kerékpárút első, utunkba eső pihenőjével: az igazán szemrevaló építmény mellett kerékpártámaszok, a tető alatt padok és egy kerékpárszerelő állvány várják a túrázókat.

Pont utunkba esik az Élővíz-csatorna melletti bringa­ út leghangulato­ sabb szakasza

ezen az etapon kívül csak az Élővíz-csatorna mellett biztosítanak a fák. A vegyes használatú út kerékpárútba vált, ezen érjük el a pósteleki kastélypark egykori főbejáratát, amiről a kerékpárút végén található oszlopok tanúskodnak a parkba vezető, murvával szórt út két oldalán. A kastélyparkot keresztülszelő út mellett lépten-nyomon információs táblákba botlunk, amelyekről számos érdekesség derül ki a főúri lak, illetve lakóinak történetéből. Ezek közé tartozik például az, hogy valaha kisvasút kanyargott a környéken, segítve a termények beszállítását, de ugyanígy a kastélypark öntözőrendszerének sajátosságairól vagy a park dendrológiai értékeiről is olvashatunk.

A kastély építésekor már nem az angol tájképi kertek, hanem az úgynevezett gyűjteményes

Gerlát egy vadonatúj aszfaltúton hagyjuk magunk mögött Póstelek felé tartva – főleg nyáron becsüljük meg ezt a szakaszt, mivel árnyékot

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Két Keréken

A pósteleki kastélyba ma már csak drónnal leshetünk be, de már 1972-ben is romos volt Fotók: Adobe Stock (fent), Fortepan / Varga János (lent)

kertek voltak divatban, így itt is telepítettek fenyőféléket, örökzöldeket a keményfás liget­ erdőket alkotó fajok (tölgy, kőris, szil) mellé.

Ma is él a kastélyparkban körülbelül 50 tiszafa, és a megye legnagyobb, 350 centiméteres kerületű vasfáját is itt találjuk.

Maga a kastély azonban már csak egy rom, főfalain kívül szinte már nem is látható belőle más: a parkerdő közepén, egy kis tó mellett álló, tető nélküli, csupasz falak különös atmoszférát teremtenek az egyébként is nyugodt környezetben. A bátrabbak nem olyan régen még – a tiltó táblák ellenére – felfedezhették a romokat, most már azonban kerítés védi azokat (és persze ezzel a felelőtlenebb látogatók testi épségét is). Tavasztól őszig büfé, étterem, kemping, vadaspark, játszótér és egy kis pumpapálya is várja a látogatókat.

Póstelekről már csak néhány kilométernyi tekerés Békéscsaba az Élővíz-csatorna gátján kialakított kerékpárúton, ahol az látszik, ami bárhol máshol a környéken: a békésiek, gyulaiak, békéscsabaiak mindennapi közlekedési eszközként használják a kerékpárjukat. Helyenként már-már Hollandiában érezhetjük magunkat. A megyeszékhelyre visszatérve a város egy másik arcát is megismerhetjük a bel-

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városon kívül, amikor végigtekerünk a Lencsési lakótelepet átszelő úton, ahol szintén rendezett környezettel találkozunk.

365 ablak, 52 szoba, 4 bejárat Békéscsabáról dél, azaz Szabadkígyós felé vesszük az irányt, előbb egy ipari jellegű területen áthaladva, majd a Kígyósi út melletti bringaúton egy kertvárosias részen tekerve, végül pedig egy vadonatúj aszfaltcsíkon tanyák és szántóföldek között kanyarogva, egészen a szomszédos településig. Ez utóbbi önmagában nem hangzik túl izgalmasan, de eláruljuk, hogy az utolsó kerékpáros-pihenőt is ezen a szakaszon találjuk, amely ráadásul egybe van építve egy madárlessel. Elsőre ez meglepő lehet a szántóföldek közepén, de a néhány méterre susogó nád már sejteti azt, hogy víznek kell lennie a közelben. A jaminai bányatavak egyik legnagyobbja, a Fás-tó mellett áll ugyanis a kis kilátó, ahonnan tökéletesen meg lehet figyelni a vízi világot. A három nagy tó az ipari bányá-

A pósteleki kastélyrom melletti kastélypark ma is gyönyörű A jaminai madárlesből a Fás-tó élővilágát lehet megfigyelni

szati tevékenység emléke, itt található ugyanis a város legkiválóbb agyaglelőhelye, amelyet körülbelül 300 évvel ezelőtt kezdtek el kitermelni, amikor Békéscsabát szlovák népességgel telepítették újra, és szükség volt a házépítéshez alapanyagra. A vályogvetés jaminai árkai egyre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

Két Keréken szélesebbek és mélyebbek lettek, a téglaégetés iparszerűen 1891-ben indult meg Békéscsabán (és napjainkban is folyik a közelben, a város déli részén, ma már szélesebb termékpalettával, amelybe például a tetőcserepek is beletartoznak). A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 tó, amelyek vízfelülete a DélAlföld régió egyik legkiterjedtebb szabad vízi tórendszere. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás- és a Csaba-tó mélysége több helyen is meghaladja a 12 métert.

Térkép: Bagaméri Gergely

Szabadkígyós innen már csak egy kisebb ugrás: túránkat a gyönyörűen felújított Wenckheim-kastély koronázza meg. Mielőtt közelebbről is szemügyre vennénk, álljon itt egy kis kedvcsináló az 1897-ben kiadott Wenckheim családi „Emlék-Album” lapjairól: „Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen. Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magas-

Érdemes megfigyelni az apró részleteket is a szabadkígyósi kastély enteriőrjében

0

52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

2 km

latról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt. Az egész renaissanse stylusban épült s belső berendezése is a stylnak megfelelő; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látványosságot képeznek. Nehéz e szűkreszabott helyen többet írni róla, mindenképpen érdemes megnézni!”

Lássuk hát, mit érdemes megnézni itt! Maga a kastélyépület önmagában is érdekes, hiszen Wenckheim Krisztina azt kérte Ybl Miklóstól, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen, továbbá azt is kikötötte, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap, annyi szobája, ahány hét, illetve annyi bejárata, ahány évszak van egy évben. Ugyan megszámolni mindezt nem sikerült, de az építész valószínűleg teljesítette a kérést. Korának legkorszerűbb palotája volt hazánkban: a világítást például gázlámpák biztosították, a fűtést pedig légbefúvással oldották meg a pincében található fatüzelésű kazán és a falban futó porceláncsövek segítségével. A kastélyba lépve a fogadótérből többfelé is indulhatunk: a büfé, a torony és persze a kiállítás felé. Utóbbi a könyvtárszobában kezdődik – igazán impozáns belső térről van szó, ahol rögtön szembeötlik, hogy számos interaktív eszköz segíti élményszerűvé tenni a látogatást. Órákat el lehetne itt tölteni,

álló, szűk csigalépcsőn feljussunk a kilátónak sem utolsó építménybe.

kipróbálva minden érintőképernyőt, elolvasva minden apró betűs szöveget, nézegetve a berendezett szobák minden egyes részletét.

Az enteriőrnek része többek között a grófi pipázó, a grófnői hálószoba, fürdő és öltöző is. Ha a századforduló időszakából visszatértünk a jelenbe, érdemes a torony felé venni az irányt. Igen egyedi megoldással előbb le kell menni a pincébe, hogy aztán a 160 lépcsőből

A Wenckheimkastély nagy szalonja az 1890-es években Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Abban az esetben, ha még ezt követően sem lenne elég a Wenckheim-emlékekből, Szabadkígyós főutcáján érdemes megnézni a Szent Anna-kápolnát, amely a Wenckheim-kripta szomszédságában áll egy mesterséges dombocskán, mellettük pedig egy diadalkapu emlékeztet Ferenc József és Sissi 1857-es szabadkígyósi látogatására. Maga a diadalkapu egyébként nem az eredeti építmény, azt ugyanis 1949 telén ledöntötték; a ma láthatót 2008-ban építették, a régi mására.

Az alföldi terepen vezető útvonal nem tartogat semmi nehézséget, de amikor feltámad a szél, bizony kellemetlen perceket, órákat okozhat.

Ezzel együtt a kerékpárutakon és kis forgalmú utakon vezető túrát mindenki számára jó szívvel ajánljuk. 

A remekbe szabott szabadkígyósi Wenckheim-kastély lesz a pont az i-re túránk végén

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Meteo

Hőhullámok,

avagy az

elkövetkezendő évek leghűvösebb nyarát zárjuk Évek óta egyre égetőbb téma a globális éghajlatváltozás.

Bolygónk sok helyen és sok módon jelzi mostanában, hogy „másképp szeretne élni”, illetve szeretné, ha másképp élnénk Írta: Gaál Nikolett rajta. A változó klíma egyik leginkább érezhető tünetének számító hőhullámok egyre komolyabb kihívást jelentenek mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. földi átlaghőmérséklet tartós változása nem egyedülálló bolygónk életének történetében, hiszen a glaciális (az eljegesedési periódusokon belüli, hidegebb éghajlatú periódus) és interglaciális időszakok már többször váltották egymást az évmilliók során. Amiben mégis más ez a mostani helyzet, az az, hogy az ipari forradalmat követően az üvegházhatású gázok emberi tevékenység hatására megnövekedett kibocsátása eddig nem tapasztalt ütemben növeli a bolygó átlaghőmérsékletét.

A

Egyre forróbbak a nyarak, egyre hosszabbak az aszályos időszakok. Egyre kevesebb a csapadék és szélsőségesebb az időjárás nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is. Folyamatosan dőlnek meg a maximális hőmérsékleti napi rekordok a világ minden pontján. Évről évre növekszik a tartósan hőhullámos napok száma, amikor legalább 3 egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet eléri a 27 °C-ot. Az 1980-as évek közepéig szinte nem is regisztráltak ilyen hőhullámos napokat hazánkban, az elmúlt 25 évben azonban nem pusztán a számuk, hanem az intenzitásuk is jelentősen megnövekedett.

Az extrém hőmérsékletű napok jelentősen kihatnak az emberi szervezetre, valamint többek között a közlekedésre, a gazdaságra, a növényés állatvilágra, és még hosszan sorolhatnánk.

Többfelé pusztító erdő- és bozóttüzek alakulhatnak ki, amelyek a szántóföldeket, s ezáltal az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetik.

Szárazság sújtotta kukoricatábla – Fotó: Kristó Róbert / Adobe Stock

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hőhullámoknak számos egészségkárosító hatása ismert. Növekszik az egészségügyi panaszok, rosszullétek, hőguták, ájulások és

Ed Hawkins, a Readingi Egyetem professzorának ábrája az egyes évek globális átlaghőmérsékletének eltérését szemlélteti (a piros szín a melegedést, a kék a lehűlést jelöli) az 1971 és 2000 közötti harminc év átlagától – Forrás: showyourstripes.info

napszúrások gyakorisága, de a halálozások száma is. A csecsemők, a kisgyermekek, az idős korosztály és a krónikus betegségben szenvedők talán a legveszélyeztetettebbek. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy növeljük a folyadékbevitelt, lehetőleg vízzel, mellőzzük a cukros üdítőket, a kávét és az alkoholt. Ha a szabadban tartózkodunk, viseljünk lenge, jól szellőző, lehetőleg világos színű ruházatot, és próbáljunk meg árnyékba húzódni. Kerüljük a szabadban végzett megterhelő fizikai munkát vagy az aktív sportot. Érdemes éjszaka az ablakokat kinyitni, szellőztetni, lehűteni a lakást, amennyire lehet. Nappal, ha a lakásban nagyon meleg van, célszerű bent teregetni, vagy felmosni a padlót, mert a párolgásnak hűtő hatása van.

Meleg nyári éjszakákon nehezebben alszunk, fáradékonyabbak vagyunk, aminek két oka is van. Nyáron hosszabbak a nappalok, és az emberek többsége általában ilyenkor később fekszik le, a rövidebb alvás következtében pedig szervezetünk kevesebbet termel a melatonin nevű hormonból, amely fáradtságot okozhat napközben. Másrészről évről évre növekszik a meleg éjszakák száma (amikor 20 °C feletti a hőmérséklet éjjel). Az emberi test közvetlenül az elalvás előtti órákban pár Celsius-fokot hűl,

ez pedig a mély alvás következtében még tovább csökken. Ha azonban kint magas a hőmérséklet, akkor sokkal nehezebben hűl le a testünk is, ezáltal nehezebben is alszunk el. Ez a városokban még nagyobb problémát jelent, hiszen itt érvényesül a városi hőszigethatás. Sok a betonépület, az aszfaltozott úttest, sűrű a beépítettség, ráadásul a klímaberendezések kültéri egységei még fűtik is a levegőt, miközben a beltéri egységek odabent hideg levegőt fújnak ki. Ennek hatására nincs akkora párolgás, főleg azért, mert sok esetben, ahogy Budapest belvárosában is, kicsi a zöldfelületek aránya, ezért még magasabb a hőmérséklet. Ezt már csak tetézi, hogy hőhullámos napokon a levegőszennyezettség igencsak megnőhet, többek között az úgynevezett Los Angelestípusú fotokémiai szmog is gyakoribbá válhat.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a tartósan hőhullámos napok száma a jövőben nemcsak növekedni fog, hanem a hőmérsékleti maximumok is magasabbak lesznek. Magyarországon főleg az Alföldön jelent majd ez nagy változást, hiszen az évszázad végére a jelenlegi modellfuttatások szerint akár a 45 °C-os hőmérséklet gyakorivá válása is lehetséges. Ahogy láthattuk idén nyáron, tavaink és vízfolyásaink is veszélyben vannak, hiszen a csapadék men�nyisége országos szinten csökken, eloszlása pedig egyenlőtlenné válik, emiatt igencsak megcsappanhat a vízszintjük (vagy éppen a villámárvizekkel kell megküzdenünk). A kutatások szerint az ilyen gyorsan és ilyen mértékben melegedő időjárásnak főleg antropogén okai vannak. Megszenvedjük a hőhullámokat, amelyek létrejöttéért az emberiség a felelős. Ez a nyár elég riasztó ahhoz, hogy felfogjuk végre: ideje volna a mindennapi életünk gyökeres megváltoztatásával radikálisan csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Jelvényvadász

Vártúrák a Gerecse, a a Velencei-hegységben

Fotó: Gulyás Attila

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vértes és Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

A Dunától a Velencei-tóig, a Móri-ároktól a Dorogi-medencéig terjed e három, egymással szomszédos, változatos – a nagyközönség számára részben ismeretlen – történelmi látnivalókat tartogató tájegységünk, amelyek megismeréséhez kiváló apropót adhat ez a vártúrás tematika.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

Jelvényvadász három tájegység késő bronzkori földvárainak, királyi kővárainak, löszbe vágott középkori erődítményeinek, a Rákóczi-szabadságharc és a napóleoni háborúk földsáncainak felkeresése közben sok más érdekességet, szemet gyönyörködtető helyet is megismerhetünk. A Várak a Gerecse, a Vértes és a Velencei-hegységben elnevezésű jelvényszerző túra 32, sok esetben eldugott és izgalmas történelmi helyszínre kalauzolja el a felfedezésre vágyókat, mi pedig túratippet is adunk a látványosságok környezetében található nevezetességek felfedezéséhez.

A

Elfeledett történelmi nyomok a Gerecsében Ez a csendes, sziklaformációkban gazdag, dimbes-dombos táj amolyan szerény kis testvérként húzódik meg a természetjárás szempontjából jóval népszerűbb Budai-hegység, a Pilis, illetve a Gerecsétől nyugatra fekvő Bakony vonulatai között. Látnivaló és élmény azonban itt is akad bőven: panorámás sziklák, lenyűgöző barlangok és kőfejtők tárják fel előttünk e táj páratlan szépségét, történelmi emlékeit kutatva pedig a hegység eldugott részeit is bejárhatjuk.

Bringával a Duna menti várakhoz Ez a jelvényszerző túra szabad kezet ad a terepezéshez, tetszőleges irányból, akár két keréken is felkereshetjük a várhelyeket. A Gerecse A neszmélyi Várhegy meredek kúpján

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nyergesújfaluban több látnivaló is akad. A sáncok mellett a panoráma sem utolsó

északi és keleti célpontjait ezért mi egy 50 kilométeres bringatúrára felfűzve mutatjuk be, amelyet a Duna-parti Neszmélyből indítunk, majd a Pilis és a Gerecse között fekvő Leányváron fejezünk be, mivel mindkét település vonattal is megközelíthető.

Neszmélyen a 10-es főút mentén álló, lőréses kőfallal körbevett református templomnál, valamint a két sánccal, illetve csekély falmaradvánnyal rendelkező Várhegynél összesen három várkódot gyűjthetünk be. A neszmélyi erődítések múltjáról nagyon kevés információ áll rendelkezésre, mivel itt nem történt régészeti feltárás, csupán a kincskeresők túrták fel a meredek oldalú (a bringát érdemes a hegylábnál hagyni) Várhegy tetejét, ahonnan egyébként csodás kilátást is élvezhetünk az alattunk fekvő Neszmélyre és a Duna elnyúló szalagjára. Túrafüzetünk neszmélyi célpontként említi a Korpás-kő Árpád-korinak vélt sáncát is, amelyet a 10-es főúton keletnek tartva érünk el, Neszmélytől mintegy 3 kilométeres tekeréssel. Az itt látható, növényzettel benőtt sáncmaradványok eredetéről megoszlanak a vélemények, könnyen elképzelhető, hogy nem erődítés céljából hozták létre azokat.

lomához, amely szintén várhelyként szerepel listánkon. Bajót elfeledett vára vélhetően már a 14. században elpusztult, de alapfalai sokáig láthatók voltak a templom déli oldalán.

A falmaradványok olykor csekélyek, de árulkodók

Innen csupán egy kőhajításnyira, Süttő határában újabb sáncokat figyelhetünk meg (Nagy-sánc), amelyekről az előkerült leletek egyértelműen bebizonyították, hogy őskori eredetűek. Süttőnél egy pár kilométeres kitérőt teszünk a Tardosra vezető országúton Alsóbikolra, amelynek határában sánc- és árokgyűrűkkel övezett dombocskát találunk (Leányvár). Joggal vetődik fel a kérdés: vajon mi indokolta, hogy az alig 500 négyzetméteres, keskeny dombtetőt ilyen komoly védmű vegye körbe? A választ a lösz gyors pusztulásában kell keresnünk. Valaha ezek a sáncárkok jóval meredekebb falúak voltak, azonban a csapadék a sok száz év alatt lemosta az egykori favár alatti talajt.

Süttőre, illetve a 10-es főútra visszatérve újfent kelet felé haladva kísérjük az országhatárt kijelölő Dunát, és előbb a hosszan elnyúló Lábatlanon gurulunk végig, majd a vele szinte összenőtt Nyergesújfalu határában kapaszkodunk fel az országút fölé magasodó Sánc-hegy panorámás magaslatára. 1706-ban Rákóczi Ferenc Esztergom ostromára készült, és itt, Nyergesújfalu és a túlparti Csenke határában sáncokat hányatott, így a császáriak dunai, illetve szárazföldi összeköttetését sikeresen el is vágta. Rákóczi Nyergesújfalun továbbá két erős, facölöpzettel (paliszáddal) is ellátott redutot (kis erődöt) építtetett La Motte francia hadmérnök tervei szerint, amelyek nyomai ma is jól kivehetők.

A Sánc-hegy kiváló adottságait már a rómaiak is felismerték, és anno a birodalom határát jelentő limesnek is itt állt egy Crumerum néven ismert kolóniája és erődje.

Nyergesújfaluból egy oda-vissza 10 kilométeres kitérőt teszünk Bajót katolikus temp-

Nyergesújfalut elhagyva nyílegyenesen haladunk Tátra, majd Tokod felé vesszük az irányt. A nagyközség keleti, löszös, bozótos határterületén, a Les-hegynél egykoron földvár állott. Ennek ma nem sok nyomát látni, és a terület sem túl megkapó, bár a füzetben olvasható leírás és az innen nem messze, a térképen is jelzett római castrum falmaradványai érdekesebbé teszik a környezetet. Következő állomásunk a Leányvár szomszédságában húzódó Kolostor-hegy kopár, sáncokkal szabdalt kúpja, ahová a Keleti-Gerecsére oly jellemző, kanyargós dűlőutakon lehet eljutni, megismerve a hegység fő vonulatától teljesen eltérő tájkép magával ragadó hangulatát. Ehhez a felfedezőúthoz a telefonos térképek már kiváló segítséget nyújtanak, de az eredetileg Ulmod várának hívott Leányvárat a 10-es főút felől is megközelíthetjük. Ezen a helyen a középkori földvár markáns vonalai mellett gyönyörű kilátás is fogad, elsősorban a Gerecse keleti, hullámzó vidékére, de a tekintetet a hófehér pilisi sziklatarajok is vonzzák.

Rálátással Nyergesújfalura és két ország határára a Sánc-hegyről

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Jelvényvadász oldalában felszínre szakadt Jankovich-barlang kihagyhatatlan látványa tárul elénk. A tágas, de mindössze 35 méter hosszú barlang 20 méter magas kupolacsarnokában egy 8 méter átmérőjű, felszínre vezető kürtő nyílik, a betörő fény pedig különös atmoszférát kölcsönöz a régészeti szempontból is egyedi üregnek.

A kék turistajelzés betér Péliföldszentkeresztre, amely a Keleti-Gerecse egyik legdinamikuFotó: Farkas Péter sabban fejlődő turisztikai és egyben valláVárkeresés közben kihagyhatatlan gerecsei látnivaló a Jankovich-barlang si helyszíne. Határában a Szent-kutat és a szomszédságában állított lourdes-i barlangot Várak és sziklák útján a Kéken csodálhatjuk meg, kissé odébb a rendházat és templomot, valamint Az eddig látott szelíd és helyenként kopár te- a közelmúltban átadott Gerecse Natúrpark Látogatóközpontot reptől jelentősen eltérő gerecsei tájat ismerhe- láthatjuk. Innen egy oda-vissza 2 kilométeres kitérővel az Árpádtünk meg az Országos Kéktúrának a tokodi korinak vélt Berényvár természet által visszafoglalt sáncait derítpincéktől a Gerecse-oldalig tartó szakaszán. hetjük fel. Az innen délre további 2 kilométerre fekvő Nagysáp Letérőkkel összesen 32 kilométer hosszú ez az határában lényegesen többet mutatnak a letűnt korok nyomai. etap, amely során öt várhelyet és számos földta- A mindössze 210 méter magas Gedás-hegy kopár sáncai még ni és kulturális értéket láthatunk. A tokodi pin- kilátást is engednek a környékre. cék bélyegzőpontjától egy kilométerre északra a térképen is jelzett „Sáncok” felirat jelöli tema- A Kéken túrázók a Gerecse központi része felé közeledve az ertikánk első így megközelítendő célpontját, ahol dőkkel ölelt Pusztamaróton találják a következő pecsételőpontot, egykoron az úgynevezett hatvani kultúra ide- valamint a „szekérvár” tragédiájának mementóját. A gótikus szojéből származó erődített település állt. Ma már bor a mohácsi vész után Budáról elmenekülő katonák és lakoscsak a füzet leírása és a begyűjtött kód nyújt ság lemészárlásának állít emléket, akik ezen a helyen – magukat segítséget a terület beazonosításában, ezenkívül szekerekkel körbevéve – próbáltak ellenállni a kegyelmet nem csupán a Nagy-Gete és a Hegyes-kő pazar lát- ismerő törökök támadásának. A kutatók 20-25 ezerre becsülik a ványa nyújt vizuális élményt. Továbbhaladva – magyar áldozatok számát.

Mogyorósbányát követően – a bajóti Öreg-kő

Nagysápon a Gedás-hegy sáncairól nyílik panoráma

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Serédi-kastély környékén pazar sziklák várnak – Fotó: Kisida András

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a Kis-Somlyóról a Szent László-patak által táplált halastóra és a Pilis vonulatára

Pusztamarótról a kék sávon haladunk tovább: a Nagy-Gerecse északi oldalában áll a Serédi-kastély, amelynek környező sáncmaradványairól megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint az itt létrehozott kősáncok és a csekély leletanyag egy bronzkori földvár létezését bizonyítják, mások szerint nem egy földvárról, hanem egy régi, művelt terület „vadvédelmi falának” maradványairól van szó. Minket ez a várkód leolvasásában, illetve a környék felfedezésében ne zavarjon: a csendes erdőtáj lombjai alatt gyönyörű sziklaformációkban gyönyörködhetünk, amelyek leglátványosabb példáját a Kis-Gerecse felhagyott kőfejtőjének bámulatos sziklafala adja, amely a hazai sziklamászók egyik legkiválóbb gyakorlóterepe. A nem mindennapi látványhoz csupán néhány száz méternyi kitérőt kell tennünk a Serédi-kastélytól, mielőtt Tardos irányában folytatnánk az utat.

A Gerecse déli részén Külön gyalogtúrán érdemes felkeresni a Kis-Somlyón, a Vasztély határában, valamint a Csabdin található történelmi helyszíneket. Tarjánból a piros, Szárligetről a kék jelzésen érhetjük el a Gerecse felfedezésre váró panorámás szigetét, a 447 méter magas Somlyót, amelynek több pontján láthatunk sáncmaradványokat, innen pedig a piros sáv jelzésen közelíthetjük meg a másik két elfeledett erősséget (Tarján–Vasztély–Csabdi: 20 km). A Somlyó idilljét elsősorban a tetejéről nyíló kilátás és az itt álló kulcsosház békés környezete adja, de a hegykúp kis testvére, a Kis-Somlyó is tartogat látnivalót.

A kulcsosháztól mindössze 400 métert kell megtennünk ehhez a ponthoz, ahol hajdanán középkori erősség állt. Falainak kövei ma szanaszét hevernek a keskeny csúcsot körülvevő várárokban. Régészeti ásatások híján keveset tudunk erről az erősségről, amelynek létezését csupán néhány korabeli feljegyzés, illetve a ma is jól kivehető sánc bizonyítja. Az eldugott kis magaslatról pompás kilátás tárul elénk a Szent László-patak által táplált halastó festményre illő miliőjére és a távolban húzódó Pilis tömbjére.

A Somlyótól a piros jeleket követve érjük el a Vasztélyra vezető aszfaltutat.

A Csabdihoz tartozó kis zsákfalu fölé a Várhegy nevű magaslat emelkedik,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Jelvényvadász

Fotó: Tóth Judit

Fotó: Francz Ilona

Tatán nem csupán a vár kínál egész napos programot: többek között a Fellner Jakab-kilátóhoz is érdemes ellátogatni

Infók a jelvényszerzéshez

ikerablakos tornyot illesztettek. A régészeti ásatásokból kiderült, hogy a templomot kőfal kerítette, amelynek a külső peremén árok húzódott. Sajnos az erődített templom a 14. században ismeretlen körülmények között elpusztult, de még így, romjaiban is látszik, hogy anno tekintélyes méretű építmény lehetett.

Tatai élmények Az egész napos programot kínáló Tatán, az Öreg-tó partján áll vártúránk legkomplexebb élményét nyújtó erőssége. A 14. században emelt, több alakalommal átépített, romantikus épület ad otthont a Kuny Domokos Múzeumnak, ahol páratlan római falfestményekkel díszített szobákat, a táti fazekasságot bemutató tárlatot, a 19. századi mezőváros és a főúri élet, valamint a fajanszmanufaktúra emlékeit csodálhatjuk meg. Várkódot azonban nemcsak itt, hanem Tata Újhegy nevű városrészében, az Akasztó-dombon is találunk.

Az itt látszó, a Habsburgok által emelt védvonal erősségének számító sáncok a napóleoni háborúk emlékei.

A várakat bárki tetszőleges irányból és sorrendben, illetve időkorlát nélkül keresheti fel. A Várak a Gerecse, a Vértes és a Velencei-hegységben című igazolófüzetben pontos leírást találunk az adott helyszínekről és az odajutásról. A jelvény megszerzéséhez a váraknál kihelyezett kis táblák három pontból álló kódját kell feljegyeznünk, majd az igazolófüzetet postai úton Szádeczky-Kardoss Gézának (elérhetőség a füzetben), a túramozgalom kiírójának kell eljuttatni. A 20 helyszínt felkeresők kitűzőt, a mind a 32 várkódot és a meghatározott kéktúrás bélyegzőlenyomatokat is begyűjtők sorszámozott fémjelvényt és oklevelet kapnak. A igazolófüzet többek között túraboltokban, várak pénztáraiban vásárolható meg 2200 Ft‑os áron, amely sikeres teljesítés esetén a díjazás költségét is tartalmazza.

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tatát érdemes alaposan bejárni. A város legmagasabb pontja a 166 méter magas Kálváriadomb, amely 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Itt található a Fellner Jakab-kilátó, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a belvárosra és az Öreg-tóra.

A dombon a kis kápolna mellett megtekinthetjük a Kálvária-szoborcsoportot is. Tata legnépszerűbb nevezetességei közé tartozik az Esterházy-kastély gyönyörű angolparkjával, de itt található az harangtorony (az ún. Óratorony) is, amelynek faácsolata vasszögek nélkül épült, és óránként gyönyörű harangjátékkal örvendezteti meg a tataiakat.

Térkép: Bába Imre

amelynek tetején a kora középkorban gerendákból, dolomitból és folyami kavicsból feltehetően egy többszintes tornyot emeltek.

A meredek dombnyúlvány délnyugat felől volt támadható, ezért innen kettős sáncrendszer védte. Az ásatások gazdag leletanyaga egy 13. században épített várra engednek következtetni, amelyet az üszkös gerendamaradványok tanúsága szerint tűzvész pusztított el. Miután visszatértünk a piros jelzésre, további 3 kilométert megtéve érkezünk meg Csabdira, amelynek határában látványos templomrom áll. Annyit biztosan tudunk róla, hogy ezen a helyen már a 13. század elején is volt egy kis méretű, falusi templom, amelyet folyamatosan bővítettek, a nyugati oldalához pedig egy háromszintes,

Vár, látványos várrom A szövegben említett várromok A szövegben nem szereplõ várromok Javasolt kerékpártúra Javasolt gyalogtúra 0

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63 5 km

Jelvényvadász Várak és romok a Vértesben Ez a természeti értékekben és látnivalókban gazdag vidék nem csupán kisugárzásával és hangulatával, de látnivalói miatt is változatosnak mondható, utóbbiak pedig tovább színesíthetik három vártúránk élménypalettáját. A Vértes északnyugati lábánál fekvő, a közelmúltban még szénbányászatáról ismert Oroszlányból kerékpárral egy 44 kilométer hosszú kört megtéve öt erősség mellett a Vértes számos kuriózumát is felkereshetjük.

Mielőtt a két várromot tartogató Várgesztes felé vennénk az irányt, Oroszlány határában megcsodálhatjuk a kamalduli remeték majki cellaházait, az Esterházy-kastélyt, valamint a szomszédságában található bányász kiállítást.

A Várgesztes határában álló középkori romokat a Vértes északi és keleti részeire jellemző, tagoltabb domborzatú tájban találjuk. Az egyszerű formájú, nem is oly rég még étteremnek és turistaháznak is helyet adó gesztesi vár már közel 10 éve lezárva várta a felújítást, amely 2021-ben végre elkezdődött. Reméljük, a Csákok által emelt és a török időkben elpusztult erősség hamarosan újra látogatható lesz.

A Gesztes várához vezető aszfaltút mellett húzódó földnyelv tetején is találunk falmaradványokat – itt szintén begyűjthetünk egy várkódot. A „Kisvár” feltehetően a nagy várhoz

Gesztes várát napjainkban felújítják

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Csendes erdő lombjai alatt bújik meg a Csákok egykori otthona: Oroszlánkő vára

tartozó őrtorony lehetett, amely a völgyből érkező út megfigyelését szolgálhatta.

Vérteskozma idilli faluját és a festői kápolnájáról nevezetes, a természetjárókat tájházzal és immáron új turistaházzal váró Kőhányást érintve jutunk el a környéket egykoron uraló Csákok mára rommá vált erősségéhez, a címerállatukról elkeresztelt Oroszlánkőhöz.

Az Országos Kéktúra mentén található, növényzettel benőtt romok egy gyalogszerrel megközelíthető, meredek hegykúpon bújnak meg.

Az 1543-ban a törökök által felégetett vár kevés emléket hagyott maga után, de a vadregényes környezet így is magával ragadó. Innen nyugatra már egy sokkal szelídebb tájban lelünk rá a szintén csekély maradványokat felvonultató Gerencsérvárra, amelynek falai között az 1440-ben Luxemburgi Erzsébet magyar királyné megbízásából ellopott Szent Korona is megfordult. Az ekkor még csak várandós királyné születendő fiának, V. Lászlónak akarta biztosítani a trónt, amelyet időközben a magyar rendek III. Ulászló lengyel királynak ajánlották fel. A királyné komornáját, Kottaner Jánosnét bízta meg a veszélyes akcióval, aki emlékirataiban részletesen leírta az eseményeket, beszámolva a Gerencsérvárban töltött éjszakáról is.

A Gerencsérvár hajdanán jelentős falaitól nem messze, pár perces gurulással érjük el hazánk legrégebbi bencés kolostorának romját, a látványos vértesszentkereszti kolostorromot, amelyet régen sánc és árok övezett. Ezek a védvonalak azonban nem a szerzeteseket, hanem a korábban, a 9–10. században szintén itt épült nemzetségfői favárat védték. Az elkerített, előzetes bejelentkezéssel látogatható kolostorromtól néhány kilométeres gurulással érhetünk vissza Oroszlányba, bezárva egy élménygazdag körtúrát.

Fotó: Papp László

A Vértes szélén, a 479 méter magas Csóka-hegy oldalában épült a vár

Egy 11 kilométeres gyalogtúrakörrel Csókakő újjáépített fehér falait és a Mór határában elnyúló Török-sáncot ismerhetjük meg, miközben kitekinthetünk a Vértes déli irányba leszakadó platójáról. Csókakő első írásos emléke 1299-ből származik. A Csákok erőssége királyi vár lett, majd többen is birtokolták. A törökök

1544-ben harc nélkül foglalták el a várat, majd 1598-ig megszállva tartották. 1598-tól négy évig magyar kézen volt, de véglegesen csak 1686-ban, Buda visszavétele után sikerült elűzni innen a megszállókat. Ezt követően az erősség már csak a törökök börtöneként szolgált, majd lassú romlásnak indult. Köveit az 1800-as években a helyiek építőanyagnak hordták szét.

A várról szóló egyik regét – a törökök ellen gyáva férjeik helyett hadba álló Éva és Kata történetét – Mikszáth Kálmán is feldolgozta Magyarország lovagvárai című művében.

Csókakőről a panorámás piros vár turistajelzésen nyugatnak tartva, majd a zöld sávon haladva közelítjük meg a térképen is jelzett Töröksáncot, amelynek csekély terepi nyomai­ról

Csókakő várának falairól feltárul előttünk a Bakony és a Vértes között elhelyezkedő Móri-árok – Fotó: Papp László

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Jelvényvadász

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Farkas Péter

A csáki várrom csekély maradványai éppoly érdekesek, mint a Vitányvár festővászonra illő romjai

jóformán semmit sem tudnak a kutatók. A várkód feljegyzése után a zöldet követve érünk vissza Csókakőre. A település déli határában jelölt Sánci-dűlőnél is begyűjthetünk egy várkódot, bár nagy valószínűséggel sem a helynévnek, sem a domborzati formának nincs köze védelmi funkcióhoz, csupán a gazdálkodás emlékei.

A Vértes északi csücskében megbújó, az Országos Kéktúra mentén álló Vitányvár festővászonra illő romjait több útvonalon is megközelíthetjük. Érdemes ezt a vártúrát ös�szekötni a vadregényes Mária-szakadék és a Körtvélyesi-kilátó meglátogatásával, avagy a csendes környezetet biztosító Szarvas- vagy a Mátyás-kút, esetleg a Szép Ilonka-forrás piknikhelyeivel, de akár a Nagy-Somló-kilátót is belevehetjük a felfedezőútba. A panorámás

Velence környékén elsősorban a kövek fognak lenyűgözni

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vitányvár lényegében két négyszögletű toronyból állt, feltehetően a Csák nemzetség egyik tagja emeltette valamikor a tartárjárás után a környékbeli falvak és utak figyelésére. A törökök először 1529-ben ostromolták, majd többször is gazdát cserélt, mígnem 1597-ben Pálffy Miklós végleg visszafoglalta, de a következő évben felrobbantották, hogy az többé ne kerülhessen az ellenség kézre.

Köveit a helyiek széthordták, az azóta is zajló ásatások és az állagmegóvás pedig egészen 2012-ig váratott magára.

Sziklacsodák útján a Velencei-hegységben Ez a szigetszerű hegység alacsony volta ellenére is markánsan emelkedik a Velencei-tó fölé. Két-háromszáz méteres magaslatairól, bámulatos gránittömbjeiről nagyszerű kilátás nyílik a környékre, benne a számtalan élményt kínáló víztükörre. Nem árulunk zsákbamacskát: a három, nyomokban is alig felismerhető várhelyszín felkeresése teljesebbé fogja tenni képünket a Velencei-hegységről, de a fő látnivalót a hegység országosan is egyedülálló sziklaformációi, az ingókövek és a gyapjúzsákok jelentik. Ez hazánk egyik legidősebb hegysége, közel 300 millió éves kőcsodáit akár egy nap alatt is kényelmesen felkereshetjük.

A térképen is feltüntetett Pákozdvár egyszerre jelöl egy 253 méter magas hegyet, illetve egy hajdani, bronzkori települést, amelynek sáncai még részben láthatók. Aki a hegységet átszelő piros sáv turistajelzésen ellátogat ide, annak meglepő lesz a Hurka-, illetve a Bodza-völgy magasabb hegyvidéki tájakét idéző hangulata, továbbá érdemes felkeresni a közeli Likas-követ is. És persze mármár tilos kihagyni a Pákozdi-ingóköveket: a Kocka, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla felejthetetlen sziklaélményt nyújt.

A Velencei-hegységben a sziklák és a löszös táj érdekes együttesét figyelhetjük meg

A hegység északi szélén, Lovasberény határában két, várra utaló helynevet találunk. A Mihályvárat a település fölé magasodó, panorámás János-hegy szőlőbirtokainak löszös oldalában, míg a Szűzvárat – avagy Berény várát – a községtől 3 kilométerre délre, a halastó szomszédságában magasodó, meredek földnyelven találjuk. Mindkét helyszín ásatásai bronzkori leleteket hoztak napvilágra, azonban azt, hogy ezek valóban várak voltak, ez idáig

nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolniuk a kutatóknak. Elképzelhető, hogy csupán a népnyelv ragasztotta rá a „vár” nevet a környék magaslatain található, löszbe vájt sáncokra, egykoron cölöpökkel megerősített mélyutak erődre emlékeztető formáira, amelyek a régóta tartó szőlőművelés nyomai is lehetnek. 

Mintha csak óriások pakolták volna egymásra a Pandúr-kő hatalmas gránittömbjeit

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

Mezítlábas ösvény „szárnyas” kilátóval

A Szent László tanösvény Mogyoródon Írta: Joó Annamária Fotók: Magócsi Márton

68

|

A közelmúltban adták át a Szent László tanösvényt Mogyoródon, amelynek bejárása során a túrázni vágyók többek között felkereshetik az ország egyik leghosszabb mezítlábas ösvényét, a Somlyó-hegy 180 fokos panorámát nyújtó, egyedi kilátóhelyét, de egy rövid, házak közötti sétával a település kulturális, építészeti emlékeit is megismerhetik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

alószínűleg nem vagyunk egyedül azzal a véleményünkkel, hogy Mogyoród elsősorban a Hungaroringről és az akvaparkjáról híres. Ezt a turisztikai kínálatot szerette volna színesíteni, bővíteni a nagyközség vezetősége, amikor egy nagyobb beruházással megújították a környék természeti látnivalóit és a település kulturális emlékeit egy tematikus túrára felfűző Szent László tanösvényt.

Nyár elején át is adták a projekt részeként elkészült új látogatóközpontot, a mezítlábas ösvényt, a szélmalommal ellátott alternatív pihenőhelyet és a felújított Szent László-kilátót és -kápolnát a Somlyó-hegy tetején. Kíváncsiak lettünk, és megnéztük Mogyoród legújabb turisztikai attrakcióit.

V

A mintegy 5 kilométeres tanösvény bejárását célszerű a mogyoródi Főtérről indítani: itt bőven találunk parkolóhelyet, illetve a Budapestről és Gödöllőről érkező távolsági autóbuszok is ide gördülnek be. A Főtér közelében, a Rózsa utca elején található a Szent László Emlékhely és Látogatóközpont. Érdemes betérni ide, hogy még indulás előtt egy kicsit képbe kerüljünk a tanösvény állomásaival, valamint azzal, hogy miért éppen Szent László királyunk került a tematikus út fókuszába.

A Szent Lászlóról elnevezett tanösvény táblái a látogató­ központtól a Somlyó-hegy kilátójáig kísérnek minket

A Mogyoródipatak forrásvidékén létesült mezítlábas ösvény a toboz­ szőnyeggel kicsit szúrósan indul

játszó lovagkirály életét és az 1074-es mogyoródi csatát bemutató kiállítás, helytörténeti tárlat, illetve egy, a Budapest környéki turisztikai és természeti értékeket bemutató gyűjtemény.

Mezítlábas élmények A látogatóközponttól alig 200-300 méterre, a Csíkvölgyi út kanyarulatánál lelhetünk rá a következő megállóra, a mezítlábas ösvényre.

Az erdőbe vezető bejáratot egy információs tábla jelzi. Az ösvény fenyőfák között, patak mentén kanyarog. A mezítlábas út rögtön egy „keményebb” tobozszőnyeggel kezdődik. Lehet, hogy a fenyőtobozokon cipő nélküli sétálás masszírozza a talpat, serkenti a vérkeringést, de ne szépítsünk: fáj és iszonyúan szúr is. Ami viszont a jó benne, hogy ha túl vagy rajta, ennél már csak kellemesebb élményben lesz részed.

Ugyanis a 100 négyzetméter alapterületű, nemrég átadott, „friss, ropogós” épületben kapott helyet a település történetében fontos szerepet

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

Innentől kezdve még különböző, 5 méterenként váltakozó felületeken lépegethetünk mintegy 150 méter hosszan: betonelemes burkolat, farönk, deszka, homok, folyami kavics, gyöngykavics, faapríték, fenyőkéreg, tégla, agyag. Egy kis tapicskolót is kialakítottak

Több mint tízféle felületen lépdelhetünk cipő nélkül mintegy 150 méteren, mindezt szép, ligetes környezetben

az ösvény mellett csörgedező patakban, ahol hideg vizes lábáztatással dobhatjuk fel a mezítlábas sétát. A gyerekek garantáltan imádni fogják. A mezítlábas ösvény ugyanakkor nem ajánlott cukorbetegeknek és vérzékenyeknek.

Kulturális emlékek: a múlt nyomai A lábbeli nélküli séta után visszatérünk a Főtérre, ahonnan a Szent László tanösvény eligazodást segítő, irányjelző tábláit követjük a település utcáin át. Hol oszlopokon, hol kerítéseken, hol elágazási pontokon bukkannak fel, és mutatják a helyes haladási irányt. Az útvonal érinti a Klastrom-dombot, ahol a középkorban bencés apátság és kolostor állt. Ma hangulatos, árnyas kis park található a helyén, közepén kovácsoltvas kerítéssel körbevett kőkereszt díszlik.

Majd a helyi védettségű, műemléki pincesorhoz érkezünk, ahol a bájos présházak kettős sora fogad. Emlékeztetve, hogy olyan vidéken

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

járunk, ahol évszázadok óta szőlő- és bortermelés folyik. Az itt lévő pincék kialakítása a 19. és a 20. század fordulóján kezdődött, és a I. világháború idejére már szabályos pincesorok jöttek létre. A takaros borospincékben, amennyiben nyitva vannak, borkóstolásra is van lehetőség.

Innen alig pár száz métert gyalogolva érjük el a katolikus Szent Mihály-plébániatemplomot , amelyet a 18. század közepén emeltek, építéséhez pedig az ősi bencés templom és monostor köveit is felhasználták. Ezután elhaladunk a faluház mellett, majd az utolsó mogyoródi házakat is magunk mögött hagyva kiérünk a földekre, ahol egy „Természetes Energia Állomás” fantázianevű objektumhoz érkezünk, amely az alternatív energiaforrások

A présházak a több száz éves pincékkel helyi védelem alatt álló műemlékek, amelyeket szintén érint a tanösvény

(napelem és szélgenerátor) gyakorlati bemutatását szolgálja. Az alternatív pihenőhely attrakcióinak repertoárjában játszótér és szélmalom is szerepel. És egy plusz piros pont a helynek, hogy van kültéri csapvíz, amellyel megtölthetjük kulacsainkat.

Egyedi panoráma a mogyoródi Somlyó-hegyről

A tematikus túra útvonala Mogyoród házait elhagyva az M3‑as autópálya felett is átvezet

A dűlőutak mentén egy rövidebb kaptatót leküzdve meglepő kilátásban lesz részünk a Somlyó-hegy tetején. A Makovecz Imre tervezte Szent László-kilátó és -kápolna teraszán fából készült kiugrókra lehet kiállni, hogy onnan pásztázzuk az alattunk elterülő tájat.

A 180 fokos panoráma érdekessége a szemszög, amelyből rálátunk a környékre. Hullámzó dombokra, termőföldekre, a Hungaroringre,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

0

Térkép: Bába Imre

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

250 m

Budapestre és a Börzsönyre tapaszthatjuk tekintetünket, de feltűnnek a Pilis és a Visegrádihegység kontúrjai is, az előtérben pedig az M3-as autópálya csíkja kanyarog.

Az épület földszintjén egy kápolnának helyet adó, ráccsal lezárt teremben Szent László 2,5 méter magas faszobra áll. A 2001-ben átadott kilátó 2021-ben esett át egy alapos ráncfelvarráson, amelynek köszönhetően kívül-belül, teljes egészében megújult. Közelében asztalok, padok és tűzrakó hely várja a turistákat.

A Somlyóhegyen álló Szent László-kilátó és -kápolna Makovecz Imre tervei alapján épült, 2021-ben pedig teljes felú­ jí­táson esett át

A kilátó mellett tűzrakó helyeket, pihenőpadokat és asztalokat is találunk

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg A júniusban Mogyoródon átadott Szent László Emlék­ hely és Látogatóközpont, valamint a Szent László tanösvény uniós forrásból valósult meg a „Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllőidombság turisztikai termékkínálatát” elnevezésű, VEKOP-4.1.1-15-2017-00007 kódszámú EU-projekt keretei között, a Magyar Természetjáró Szövetség – mint projektgazda – koordinálásában, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és Mogyoród Nagyközség Önkormányzatával közös konzorciumi együttműködésben. A projekt mogyoródi összköltségvetése: 129 831 959 forint, amelyet további több tízmillió forint önkormányzati saját erő egészített ki.

Még több információért szkenneld be a QR-kódot!

A közel 5 kilométer hosszú tanösvény útvonala változatos terepen vezet végig, és nézelődéssel, bámészkodással két és fél óra alatt kényelmesen teljesíthető. Túl sok szint nincsen benne, ám a Somlyó-hegy kilátója szerényebb magassága ellenére is hozza a tökéletes panorámaélményt, és még csak meg se kell nagyon izzadni érte.

Mindenkinek ajánlható – a mezítlábas ösvény miatt gyerekes családoknak főként –, aki kicsit is kíváncsi arra, mit adhat nekünk Mogyoród a Forma–1-es pályán és az Aquarénán kívül. 

kéktúrázás napja

Ilyen lesz a kéktúrá Írta: Magyar Természetjáró Szövetség

Rigler Szilviával és Németh Ádámmal, a 2022. október 8-án megrende‑ zésre kerülő esemény szer‑ vezőivel beszélgettünk.

Idén három éves lesz a kéktúrázás napja rendezvény. Mi volt az eddigi elvárás a túranappal kapcsolatban, illetve melyek a jövőbeni célok?

A hosszú távú cél az volt, hogy az Országos Kékkör teljes útvonalát egy nap alatt teljesítsék a túrázók csoportjai, ebből pedig hagyomány legyen. Most már azt szeretnénk elérni, hogy október második szombatja a természetjárók körében egyértelműen a kéktúrázás napját jelentse.

Az első évben az Országos Kéktúrán, tavaly már a teljes Országos Kékkörön lehetett túrázni. Idén hogy alakul a rendezvény?

Igen, tavaly magasra tettük a lécet, több mint 2500 kilométeren zajlott a rendezvény, egy időben 143 csoport indult útnak a Kéken. Szerencsére minden a lehető legjobban ment, még egy magyar rekordot is sikerült beállítani az eseménnyel. Így adta magát, hogy idén is mindhárom kéktúrára (Országos Kéktúra, Rockenbauer

Fotó: Tassy Márk

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Burger Barna

Pál Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) hirdessük meg a túranapot.

A rendezvény lebonyolításában lesz bármi változás, újítás tavalyhoz képest?

Néhány túra esetében az irányt megváltoztattuk, illetve egy-két szakasznak a kiindulópontja módosult, de alapvetően minden maradt a szinte már megszokott mederben. Az Országos Kékkör apró, de rendszeres útvonalváltozásait és bélyegzőhely-áthelyezéseit természetesen a rendezvény is követi, ezért soha nem mondhatjuk, hogy teljesen ugyanaz az útvonal, mint az előző évben volt. A honlapon idén még egyszerűbb lesz a túrák közül válogatni, illetve a gyakori kérdésekre választ találni. A tematikus túrák intézménye szintén megmarad. Egyik-másik ugyan eltűnt, de jönnek helyettük új témák. A túrákat vezető 250-300 szakaszfelelős között is lesznek újak, de a legnagyobb örömünkre nagyon sok a „visszajáró”, az előző évekből ismerős szakaszfelelős, akik már rutinosan készülnek az októberi hétvégére.

Továbbá olyan túravezetők is lesznek, akiket nagyon sokan ismerünk túrázós közösségekből vagy a médiából.

Kiket vártok a túrákra?

Az ingyenes programot széles körben, országosan hirdetjük meg, hogy bárki csatlakozhasson, aki szeretne egyet

zás napja 2022-ben oldalon szerezheti be ezeket a nélkülözhetetlen dolgokat. Érdemes olyan túraszakaszt választani, ahol bélyegzőpont közelében indul és végződik a túra. Ezeket a túrák listájában külön jelöltük.

Fotó: Farkas Péter

túrázni, ismerkedni a kéktúrázással, a természetjárással vagy egy új közösséggel. A túranappal a hazai országjáró túrázást, a kéktúrázást, az egészséges és természetszerető életmódot szeretnénk népszerűsíteni. Várjuk azokat, akik esetleg egyedül még nem mernek elindulni, azokat, akik társaságra vágynak, avagy esetleg extra motivációra van szükségünk ahhoz, hogy egy hiányzó, távoli szakaszt teljesítsenek. Lényegében mindenkit, aki a természetben szeretne eltölteni egy csodás őszi napot.

Mit kell tudni a jelentkezésről?

Az ingyenes online regisztrációt és adott esetben a jelentkezés lemondását is a rendezvény honlapján kell megtenni. A jelentkező túrázók ingyenesen vesznek részt a rendezvényen, és az új tartalmakkal és funkciókkal bővített honlapon szeptember 1-jétől október 6-áig tudnak majd regisztrálni. Egy túrára maximum 50 fő jelentkezését várjuk, a létszámkeret elérését követően pedig várólistára lehet jelentkezni.

Ha kéktúrázás, akkor bélyegzés. Lehet a rendezvényen is pecsételni?

Természetesen azokat is várjuk, akik most tennék meg az első kéktúrázós lépéseiket, de azokat is, akik már jól állnak az igazolófüzetük megtöltésével. Akinek még nincs füzete és bélyegzőpárnája, az a www.turistashop.‌hu

Az előző években a rendezvény különlegessége volt, hogy a túracsoportok mozgása napközben követhető volt egy online térképen. Ez idén is így lesz?

Igen, október 8-án a túracsoportok GPS-jeladóinak segítségével a teljes Országos Kékkör kirajzolódásának tanúi és alkotó részesei lehetünk, hiszen a túrák haladását a rendezvény honlapjának online térképén követhetjük nyomon.

A legfontosabb információk összefoglalva A rendezvény időpontja október második szombatja, vagyis október 8-a, amikor 143 ingyenes és vezetett túra fog indulni az Országos Kékkör teljes nyomvonalán. A rendezvény ingyenes, de a jelentkezés regisztrációhoz kötött, amelyet a www.kekturazasnapja.hu honlapon lehet megtenni. A túrázókra 8–31 kilométeres szakaszon várnak, ezek közül tucatnyi tematikus túra lesz. Ezek valamilyen téma, helyi érdekesség köré szerveződnek, de lesz kifejezetten kutyás vagy éppen kisgyerekes túrázóknak szánt szakasz is. A regisztráció szeptember 1-jétől nyílik, egy túrára maximum 50 fő jelentkezését várjuk, a létszámkeret elérését követően pedig várólistára lehet jelentkezni. 

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

városi séta

Hűvösvölgy oázisa

A sokat látott Nagy-rét A Budai-hegység ölelésében, a fő‑ város szélén bújik Írta: Nógrádi Attila meg egy mesebeli rét, amely nem is olyan régen még illegális moz‑ galmaknak, cserkész- és úttörőcsapatoknak volt gyülekezési helye, de koncerteknek is ott‑ hont adott, jelenleg pedig tökéletes csa‑ ládi pihenőhely.

Fotó: Fortepan

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

városi séta ki ma ellátogat a hűvösvölgyi Nagy-rétre, az egy tágas, már-már parkszerűen karbantartott, sík területtel találkozik, amelynek egyik végében egy sportpálya várja a labdajátékok szerelmeseit, mellette egy szuper játszótér kelleti magát, míg a füves placc másik oldalán szabadtéri fitneszgépek vannak elszórva. Ha nem látnánk a rétet körbevevő hegycsúcsokat, akár a Margit-szigeten is érezhetnénk magunkat, és ez a benyomás hétvégente csak még jobban erősödik, amikor kisebb-nagyobb piknikező társaságokkal, kutyasétáltatókkal és természetjárókkal telik meg a terület. Itt vezet el az Országos Kéktúra, és számos remek kirándulást lehet innen indítani a környező hegyekbe, ám ez a hely megérdemel annyit, hogy ne csak

A

Fotó: MTSZ

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Nógrádi Attila

A Kis-Ördögárok áteresze a Nagyrét utca alatt.

Sajnos csak nagyon ritkán csörgedezik benne víz

keresztülvágjunk rajta, hanem megismerjük a meglehetősen mozgalmas múltját, amelynek nyomait itt-ott még most is felfedezhetjük.

Az erdőkkel körbevett terület rét jellege valószínűleg már évszázadok óta fennáll, korábban

Fotó: Magócsi Márton

jó eséllyel még mezőgazdasági tevékenység is folyhatott rajta, ami nagyon adja magát, ugyanis pont keresztülszeli a Kis-Ördög-árok nevű patak. Régebbi térképeket böngészve is könnyen beazonosítható: egy 1852-es kiadású, Pest-Budát, Óbudát és tágabb környékét ábrázoló topográfiai térképen még Ofner Feld (’nyílt terület’) néven találni, míg egy kicsit később, a 19. század végén már Stadwiesenként (’városi rét’) jelölik.

Illegális összejöveteleknek adott otthont A jelenlegi Nagy-rét nevet finoman szólva sem lehet egyedinek nevezni, azonban a fővárosi ötvenes-hatvanas korosztálytól felfelé sokan tudják, hogy pontosan miről is van szó, ugyanis rengeteg osztálykirándulást, majálist, ifjúsági ünnepséget és úttörő-találkozót szerveztek ide. A hely népszerűsége – kedvező adottságain túl – a viszonylag könnyű megközelíthetőségének is köszönhető, ugyanis kellemes sétatávolságra fekszik az 56-os villamos hűvösvölgyi végállomásától.

Ezt a vonalat a múlt század elején hozták létre, és a villamosjárat elindulása után gyorsan rákapott a Nagy-rétre és környékére a szervezett természetjárás, valamint ezzel együtt különféle mozgalmárok is. Ennek a korszaknak állít emléket a rét egyik szegletében ácsorgó kőoszlop, amelyen ez a kopottas felirat olvasható: „1919 és 1945 között, a Horthy-fasizmus idején itt, a Hűvösvölgyben és a Nagyréten nagyszabású

Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Ilyen volt 1955‑ben a Nagy-rét.

A bódék helyén ma már egy korszerű tematikus játszótér található

1974-ben még használták a szabadtéri színpadot egy május elsejei ünnepségen.

Ma már körbe­ nőtték a fák

1983-ban sárkány­ fesztivált is tartottak itt az Úttörő­ szövetség és a Népművelési Intézet szer­ vezésében

Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Fotó: Fortepan / Szalay Béla

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

városi séta

Fotó: Magócsi Márton

munkásünnepélyek és illegális találkozók voltak, melyekkel a munkásifjúság a fasizmus ellen harcolt. Emlékül állította 1959. május 1-jén a 473. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat.”

Nem tudom, hogy mennyire lehetett feltűnésmentesen egy ekkora területen illegális találkozókat tartani, az mindenesetre biztos, hogy a hely kultikussá vált a szocializmus idejére, mert a fenti emlékoszlopon túl Munkásmozgalmi

Fotó: Magócsi Márton

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Magócsi Márton

sétány névre keresztelték 1973-ban azt az erdei utat, amely a hűvösvölgyi Gyermekvasúttól (akkori nevén Úttörővasút) vezet a Nagy-rétig.

Természetesen nem állt meg a névadásnál a dolog, mert az út mentén különféle alkotásokat helyeztek el a következő években. Ezekből mára szinte semmi nem maradt, mindössze egy magányos szikla tartja magát a Nagy-rét közelében, ennek oldalára a „Hej, te bunkócska, te drága” kezdetű dal első sorának kottáját vésték.

Az egykori Munkás­ mozgalmi sétány utolsó, épségben maradt „műalkotása”

Hűvösvölgyből az Országos Kéktúra jelzését követve érjük el a Nagy-rétet

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Gigantikus fémkezek a fák árnyékában Néhány éve még a többi „műalkotásból” is látható volt pár, de mára csak a sétány mellett heverő sziklák jelzik ezek egykori helyét. Volt itt egy „KIMSZ” (Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége) feliratú vasbeton oszlopsor, börtöncellát időző fal, amelyet a koncepciós perekben elítéltek tiszteletére emeltek, május 1-je emlékoszlop, és egy felszabadulási emlékmű is. A sétány létrehozásának megkoronázása kétségtelenül az momentum volt, amikor 1976, május 2-án, egy nagyszabású ünnepség keretei között felavatták Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.

Nem lettem volna Kiss művész úr tüdőgyógyásza, mert a létező összes, a neten fellelhető fotón cigarettát tart a kezében, és a munkája se lehetett túlságosan egészségbarát, de ettől függetlenül tényleg impozáns lett a fémlemezekből összehegesztett két gigantikus kéz, amelyek között egy vörös golyó „lebeg”.

Fotó: flickr.com / Alfons Miralles CC BY-NC-ND 2.0

A gigantikus fémkezeket ma már a szoborparkban lehet meg­ csodálni

A fenti képen látható kezek egykor ezen a talapzaton álltak

varratok az erőt, a biztonságot, a természet realitását hangsúlyozzák.

– S az üveggolyó?

– A vörös üveggolyó áttetsző fényével, légiességével gyermekkorunk legkedvesebb játékára emlékeztet, amit mindannyian féltve őriztünk.

A hozzá fűződő érzelem határozza meg a további képzettársításokat.

Az Alkotó eszme című kompozíciót ma már nem Hűvösvölgyben kell keresni, ugyanis a rendszerváltás után nem sokkal leszerelték a gránitkockákból készült talapzatáról, majd a XXII. kerületi szoborparkba szállították, ahol jelenleg is megcsodálható az időközben rozsdásodásnak indult mű. A gránittalapzat

Az Esti Hírlap egy interjút készített 1976 februárjában a művésszel a még javában készülő szobor kapcsán, jellemző, hogy a címben még április 4-ei avatást írtak, amely aztán egy hónapot csúszott.

– A két kéz: munkáskéz. Ezt igyekszem az anyagkiválasztással és a megmunkálás módjával is kifejezni – mondja Kiss István. – A lemezek közötti

Fotó: Magócsi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

városi séta ma is ott áll a sétány mellett, előtte jó pár szikla hever, így adja magát, hogy az arra járó aprónép ezen ugráljon, nem is sejtve, hogy néhány évtizede még gigantikus fémkezek meredtek itt az ég felé.

A céllövölde tartotta magát utolsóként De hagyjuk most már magunk mögött a Munkásmozgalmi sétányt, és érjünk ki végre a Nagy-rétre, amely jelentősen átalakult az elmúlt pár évben. Nem is olyan régen még a rét szerves része volt néhány sárgára mázolt bódé „céllövölde”, „halászat” és „dobáló” feliratokkal, mellettük pedig egy kopottas körhinta kellette magát, amely tavasztól őszig üzemelt. Ezek a helyek a – Fortepan oldalán fellelhető képek tanúsága szerint – már az 50–60-as évektől itt voltak, abból a korból, amikor egymást érték a különböző gyerekcsoportok, de működött itt még hajóhinta, büfé és sportszerkölcsönző is.

A rendszerváltást követően aztán elapadtak az ide szervezett események, és a réten található, vendéglátásra szakosodott egységek szép lassú haldoklásba kezdtek. Utolsóként a céllövölde és a körhinta tartotta magát, ezek valóságos időkapszulaként működtek 2021-es elbon-

Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Nógrádi Attila

Uniós projektből újult meg a rét a Magyar Természetjáró Szövetség és a Pilisi Parkerdő Zrt. konzorciumában

Az 1983-ban készült képen látható céllövölde tartotta magát utolsóként

tásukig, a lövészet nyereményei a napszítta moncsicsitől kezdve a műanyag csontvázakon és vámpírfogakon át egészen a kacsintós pénztárcákig terjedtek. A terület kezelője, a Pilis Parkerdő Zrt. egy tematikus játszóteret hozott létre ezek helyén, így a gyerekzsivaj maradt, ám a múlt egy picike, de kultikussá vált eleme végleg eltűnt.

Ugyancsak az elmúlt évek fejlesztése a játszótér melletti sportpálya, amely hivatalosan kézilabdapályának készült, ám a valóságban focipályaként üzemel, és szintén újak a rét másik felében elszórt fitneszpontok is. Ezek kétségtelenül klasszak lettek, de jó lett volna még például egy futópálya is a rét körül, hogy ne a járólapok melletti ösvényt koptassák tovább az itt kocogók, egy ivókút a forró nyári napokra,

Fotó: Fortepan / Szalay Béla

Fotó: Magócsi Márton

és a környék bokrait elnézve egy közvécére is nagy igény lenne. Ami viszont jó dolog, hogy készültek új padok és egy esőbeálló, valamint több felújított tűzrakó hely is van a rét mellett, így ideális helyszín egy kis bográcsozáshoz, szalonnasütéshez, de láttam itt zsúrokat is.

Szabadtéri fitneszpontokat is építettek a Nagy-rét egyik szegletében

Ottó, az állandó lakos A környéken lakók már jó eséllyel találkoztak Ottóval, aki a rét északi csücskében található szabadtéri színpad aljába költözött be bő tíz évvel ezelőtt. Ottó jó gazdája a helynek, maga takarította ki az elhagyott, szeméttel teleszórt színpadot, majd rendezte be lomtalanításból származó tárgyakkal, de a helyi lakosoktól is sok mindent kapott. Nem véletlenül, ugyanis rengeteg alkalmi munkát elvállal, így amolyan hűvösvölgyi közintézménnyé vált az évek alatt.

1987-ben egy jó hangulatú Beatricekoncertet is tartottak itt

Bár a természetjárók között nagyon frekventált hely, érdekes, hogy geoládát például nem rejtettek el közvetlenül a Nagy-réten, a legközelebbit a Villám utca végében találjuk, a Fazekas-hegy csúcsához közel. Ha már szóba kerültek a hegyek, itt az ideje, hogy végigvegyük a rétről látható környező „magaslatokat” is.

Dél felé a Nagy-Hárs-hegy (454 m) terpeszkedik, és érdekes módon a rétről alig vehető ki a tetején található Kaán Király-kilátó, kizárólag levélhullás után látható az építmény pagodaszerű teteje. Nyugatra a Fekete-fej (386 m) látszik a csúcsánál lengedező zászlóval, északra Hűvösvölgy egyre szaporodó házai törik meg a zöldet, keleten pedig a már emlegetett Fazekas-hegy (281 m) húzódik.

Forrás: Fortepan / Ambrus Tibor

Forrás: Fortepan / Ambrus Tibor

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

városi séta

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Nógrádi Attila

Túratipp a környék felfedezéshez Ha kedvet kaptunk a cikkben is említett helyek felfedezéséhez, könnyű dolgunk van, ugyanis hemzsegnek a környéken a jelzett és a jelzetlen utak, így könnyen felfűzhetjük egy élvezetes túrára a nevezetességeket.

Nagyon adja magát egy kisvasutazás a környező hegyekben

Innen nincs más dolgunk, mint követni az Országos Kéktúra jelzését, és a Gyermekvasút táborát elhagyva végigsétálni a már emlegetett egykori Munkásmozgalmi sétányon egészen a Nagy-rétig. Itt tegyünk egy tiszteletkört, majd vegyük célba a hívogatóan magasodó Hárshegyeket. Keljünk át a Nagykovácsi úton, hogy a forgalmat magunk mögött hagyva célba vegyük először a Kis-Hárs-hegyet a sárga sávot követve, majd a Makovecz-kilátó megmászása után szusszanjunk egyet, és a sárga sávon maradva meg se álljunk a Nagy-Hárs-hegy tetejéig, ahonnan elképesztően jó panoráma nyílik a környékre és a fővárosra. Innen a sárga jelzés a Szépjuhásznéhoz vezet, ahol számos büfében pótolhatjuk az elégetett kalóriákat, és még mindig eldönthetjük, hogy gyalog indulunk vissza Hűvösvölgybe, vagy megvárunk egy kisvonatot, amellyel stílszerűen lepöfögünk túránk kiindulópontjához.

Mindenkit arra biztatnék, hogy lehetőleg tömegközlekedéssel érkezzen Hűvösvölgybe, mert egyrészt környezetbarát, másrészt hétvégente a Nagy-rét környékén amúgy is kaotikus a parkolási helyzet, ráadásul ha a hűvösvölgyi végállomáson szállunk le, rögtön be is csavar-

Térkép: Bába Imre

Budai Tájvédelmi Körzet

0

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hatunk egy lángost a megálló közelében lévő „legendás” kis bódéban, és egyúttal a kulacsainkat is feltölthetjük a büfé melletti nyomókútnál.

250 m

Plusz egy „titkos tipp”: a volt Munkásmozgalmi sétányról nyílik a kék háromszög jelezés a Fazekas-hegy tetejére, ahová érdemes egy rövid kitérőt tenni a II. világháborús lőálláshoz. A telegraffitizett bunker mellől remekül beláthatjuk a környéket, és ha geoládákra is vadászunk, a közelben garantáltan sikerélményben lesz részünk. 

fotósarok

Szeptemberi „Ritmusok a természetben” témánkra több igazán kreatív fotót is kaptunk tőletek. A sok játékos kép közül végül szerkesztőségünk ezt az izgalmas, hangyás kompozíciót emelte ki, így ezúttal Kesztyüs Máténak gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Kesztyüs Máté: Cikk-Cakk „Fényképeimet általában előre kigondolt koncepció alapján készítem el, és ez így történt most is. Miután egy számomra érdekes levelet találtam, már csak egy dolgom volt, felterelni rá egy hangyát. Mivel a hangya nagyon élénknek bizonyult, a legnehezebb feladat az volt, hogy úgy fotózzam le, hogy a legjobb helyen legyen. A hátteret és ezzel együtt a témát is hátulról világítottam meg, így a hangya sziluettként jelenik meg, és a levél erezete is jól kivehető.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információ­ kat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon.

FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)

Október – Szurdokok mélyén (szeptember 12.)

November – Vadak a természetben (október 12.)

December–január – Árnyékvilág (november 12.)

Kirándulás

a Várhegy Erdőrezervátumban W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Déli-Bükk kellemes tölgyeseiben kalandozó körtúrán felkapaszkodunk a környék legmagasabb csúcsára, a Várhegyre, ahol kilátó helyett ősi vármaradvány és egy erdőrezervátum fogad. Az erdei hangulatot csak a Várkúti turistaház és az előtte sütkérező kis tisztás töri meg. Megérdemelt piknikünk után, a visszaúton ismét vegyes állományú erdővel borított völgykatlanban ereszkedünk le Síkfőkútra. A Várhegy Erdőrezervátum a Bükki Nemzeti Park megalakulásának és annak köszönheti létrejöttét, hogy az igen meredek hegykúpot még a Trianont követő fairtások is elkerülték. A terület az Árpád-kor óta az egri érseki uradalom felsőtárkányi birtoka volt egészen a II. világháború utáni államosításig. Az erdő állapotában nagy előrelépést jelentett, hogy a 19. század végétől üzemterv szerint hagyták megerősödni a fákat, előtte ugyanis már a pár évtizedes erdőket is kivágták. A trianoni határok meghúzása után csupán a nehezen megközelítő területek, közöttük a Várhegy őrizte meg a tölgy- és bükkmatuzsálemeket, a természetes megújulás alappilléreit.

0

Síkfőkútról a

jelzésen indulunk el a nyaralók között.

f

A balra kiágazó o jelzésen kapaszkodunk fel a Novaji kunyhóhoz.

A Novaji kunyhótól a f jelzésen jutunk a Vasbánya-nyeregbe.

A nyeregből a o jelzésen megyünk tovább a Kövesdi-tető oldalában.

A

A Várhegyre a

d

d

jelzésen kapaszkodunk fel.

jelzésen ereszkedünk le a Várkúti turistaházhoz.

A

jelzésen ereszkedünk tovább a Kánya-patak völgyében, majd végül a csatlakozó g jelzéssel együtt Síkfőkútra érkezünk. d

Magasság méterben 650 600 550 500 450 400 350 0

1

2

3

4

5

6

7

8,4 km

250 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

NOVAJI KUNYHÓ

2

A Cseres-tetőt a közel 500 méteres csúcspont mellett keresztezzük, majd egy rövid ereszkedéssel a hegy mögötti nyeregbe, a Novaji kunyhóhoz érkezünk. Az erősen leromlott állapotú téglaépületet még a múlt század elején emelték az erdőben dolgozó munkások szállásának. Mára már csak szomorú emlékhelye egy, a 20. században kihalt erdei életformának, amely a motorizáció és a modern erdei munkagépek megjelenésével vesztette el funkcióját, hiszen a hegylábi falvak gyorsan, könnyen elérhetővé váltak az erdő legmélyéről is.

3

VÁRKÚTI TURISTAHÁZ

4

Az 1930-as években turistaházat emeltek a Várhegy alatti apró tisztáson. A ház megsínylette az állami kezelést, de Eger közelsége végül megmentette az enyészettől, így manapság is élvezhetjük a természet lágy ölén kínált kényelmet – az erdőrezervátum peremén. A tölgymatuzsálemekkel körbevett tisztáson egy Mária-kegyhely is üdvözli az erdőjárókat.

A veszélyes körülmények között dolgozó erdei munkások rendszeresen állítottak ehhez hasonló kegyhelyeket a hegyekben. A házzal ellentétes oldalon, a tisztás szélén forrás is fakad, a Vár-kút.

1

KÖVESDI-KILÁTÓHELY

Ahogy hangulatos tölgyesben kapaszkodunk a hegytető közelében, egy köves gerincet keresztezve, a sziklák mentén kinyílik a ritkás tölgyerdő, így visszalátunk a túránk elején megtett utunkra: a Cseres-tető aszimmetrikus csúcsára és a környező erdős hátakra.

A Bükkalja erdőségei között Noszvaj, Bükkzsérc és Szomolya háztetőit fedezhetjük fel, míg a szikláknak nevet adó Mezőkövesd, a matyó főváros csak különösen tiszta időben bontakozik ki a párás Alföld síkjából. Túránknak ez a legszélesebb kilátása, egyben az egyetlen igazi panorámapontja.

A túránk mentén található utolsó forrás tekintélyes foglalással és egy kis tavacskával fogad. Az Attila-kút melletti pihenőhely felfrissülésre és szemlélődésre csábít: a sűrű, öreg erdővel takart, mély völgytalpra csekély fény érkezik, így a helyszín ideális egy nagyobb pihenőre a nyári délutánokon. A jókora kifolyóval és mívesen faragott foglalással rendelkező vízfakadást az 1930-as években vették kezelésükbe egri természetjárók, a völgy többi forrásához hasonlóan.

Mellette fedett esőbeálló is található.

3

2

ATTILA-KÚT

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Noszvaj, Síkfőkút Hotel buszmegálló

VÉGPONT:

Noszvaj, Síkfőkút Hotel buszmegálló

TÁV:

8,4 km

IDŐTARTAM:

2 óra 45 perc

SZINTEMELKEDÉS:

439 m

SZINTCSÖKKENÉS:

439 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Attila-kút és Várkúti turistaház

A Várkúti turistaházban étkezhetünk, illetve meg is szállhatunk, de a nyitvatartásáról érdeklődjünk előre.

TIPP!

Ha jut rá időnk, érdemes a túrát kiegészíteni a Nagy-Eged meglátogatásával, ahonnan szép a panoráma.

Hideg völgyből forró sziklákra W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Budapest határán túrázva tartalmas keresztmetszeti képet kaphatunk arról, mennyire sokrétű, mozaikos hegyi táj terül el a főváros szélén. Hűvösvölgyből Budaörsre tartó útvonalunk a budapesti erdőség legjavát kínálja: kiadós, vérbeli túraélményt egy nagyváros peremén. Az egymás mellett kiemelkedett vagy éppen besüllyedt bércek élénk domborzatú tájat komponáltak, a kemény és kevésbé ellenálló kőzetek határán pedig impozáns sziklák, szirtek és falak születtek. Túránk kísérletet tesz rá, hogy egyes népszerű pontokat összefűzve egy hosszú útvonal élményét kínálja azoknak, akik átfogó képre vágynak a Budai-hegységről. Kilátók és sétányok, sziklák és lankák, dús erdők és napos kopárok láncolata színesíti a vándorlást. Emellett e sokszor átformált tájban a természetes állapotát lassan visszanyerő rengetegben is sétálhatunk. A túra hullámzó terepen, egyik rögről a másikra kapaszkodva vezet végig Budapest szegélyén. Évszázados kirándulóhelyek, szédítő panorámák és zárt erdőtakaró élménye vár e kiadós, látnivalókban gazdag kirándulás teljesítőire.

0

Hűvösvölgyből a o jelzésen a Nagy-rétre sétálunk, onnan a h jelzésen baktatunk, majd a o jelzésen a kis-hárs-hegyi kiágazáshoz érünk.

A d jelzést követve kitérőt teszünk a Kis-Hárs-hegyre, majd a h jelzésen folytatjuk utunkat a Szépjuhásznéig.

A

jelzésen érjük el Makkosmáriát, amelyet a A , aztán a hozzá csatlakozó o jelzésen hagyunk el.

o

Egy elágazásban a o jelzésre, majd a Hegyfok utca szurdokánál a tanösvény (alig látszó) r jelzésére váltunk, s felkapaszkodunk az Odvas-hegy tetejére.

A szurdok alján jobbra térünk a o jelzésre, amely elvezet a túra végpontjáig.

Magasság méterben 500 450 400 350 300 250 200 150 0

2

4

6

8

10

12

14 15,5 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók SZÉPJUHÁSZNÉ

1

2

Nevét egy fogadótól örökölte, amely a 18. század végétől a 20. század elejéig csábította ide a kikapcsolódni vágyó budai polgárságot, „megcsapolva” a várost Budakeszivel összekötő út forgalmát. Régebbre tekintve a legenda szerint Mátyás király többször is felkeresett egy vonzó juhászfeleséget, az esetet megneszelő Beatrix királyné azonban felszámolta a liezont – erről neveztetett el a vendéglő. Az állomás körül az Úttörővasút építésekor medencés parkot alakítottak ki, most pedig büfék teremtenek lehetőséget evés-ivással feldobott pihenőre.

3

MAKKOSI-RÉT (MAKKOSMÁRIA)

4

A terebélyes rét története összefügg a rég felszámolt szőlőkével. Ugyanis a ma pihenőhelyekkel ellátott tisztáson a 18. század elején egy szőlő­ munkásnak látomása támadt, és amikor nemsokára meggyógyult súlyos betegségéből, hálából képet vásárolt a Szűzanyáról, amelyet egy itteni tölgyfán helyezett el. Ebből ered a helyszín neve, illetve jelentősége, hiszen hamarosan népszerű zarándokhellyé vált a rét, ahol kápolnát, később templomot emeltek. A közelben az 1930-as évektől turistaház működött (ez ma is megvan, de magántulajdonban).

1

JÁNOS-HEGY

Budapest legmagasabb pontjának eredeti neve (Pozsonyi-hegy) onnan származik, hogy róla a megfelelő irányba tekintve akár még a régi koronázóváros is felderenghet. A később János-hegy névvel rögzült, 527 méteres magaslaton egy kecses, ugyanakkor robusztus kilátótorony áll, ahonnan annak megjelenéséhez és jelentőségéhez méltó panoráma szemlélhető. Nem csupán Budapest, hanem a fél ország hegyvidékei is felsejlenek a látképben, ha szerencsénk van.

ODVAS-HEGY

Az Odvas-hegy különlegessége abban keresendő, hogy félúton helyezkedik el a Budai-hegység erdős magaslatai és a Budaörsi-kopárok külső rögsora között, ezért egyedi perspektívát kínál erre a karakteres megjelenésű vidékre. A sajátos pozícióhoz tekintélyes relatív kiemelkedés, illetve extrém meredekségű lejtők párosulnak. Nevét az oldalában tátongó, eróziós eredetű üregekről és repedésekről kaphatta, amelyek távolról állítólag korhadt, odvas fára emlékeztetnek. Hátáról (tiszta időben) egészen a Velencei-hegységig és a Balaton-felvidékig ellátni.

3

2

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Hűvösvölgy, BKK-állomás

VÉGPONT:

Budaörs, Kisfaludy utca buszmegálló

TÁV:

15,5 km

IDŐTARTAM:

4 óra 40 perc

SZINTEMELKEDÉS:

613 m

SZINTCSÖKKENÉS:

688 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

büfékben, éttermekben

Étkezésre a Szépjuhásznénál, illetve a János-hegy tövében, a libegő felső állomásánál kialakított büfékben van lehetőségünk.

TIPP!

A túra elejét kisvasutazással is összeköthetjük, hiszen az útvonal több állomást érint Hűvösvölgytől a János-hegy megállóhelyig.

KÉT HIBRID, RENGETEG ELŐNY Annyi kaland vár rátok hazánk tájain! Csak pakold fel a családot, és autózzatok el Magyarország legszebb pontjaira. A Suzuki népszerű modelljeit számos biztonsági rendszerrel szereltük fel, hogy felhőtlenül élvezhessétek az együtt töltött szabadidőt. Suzuki Vitara és S-CROSS. Többféle hibrid hajtással és fejlett vezetéstámogató rendszerekkel.

A lágy hibrid és hibrid rendszerrel szerelt Suzuki Vitara felszereltségtől és a lítiumion-akkumulátor töltöttségi szintjétől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO2-kibocsátása (g/km) vegyes használat, és a hibrid esetében az elektromotor és a benzinmotor kombinált használata mellett, WLTP mérési ciklus alapján: Lágy hibrid: 4,6 - 6,8 l/100 km, 105 - 152 g/km, Hibrid: 4,684 - 7,083 l/100 km, 105,98 - 160,45 g/km. A Suzuki S-CROSS felszereltségtől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO2-kibocsátása (g/km) vegyes használat mellett, WLTP mérési ciklus alapján: 4,649 - 6,793 l/100 km, 104,95 - 153,12 g/km. A kép illusztráció, a tájékoztatás nem teljes körű, a változtatás jogát fenntartjuk. További részletek a Suzuki márkakereskedésekben vagy a suzuki.hu oldalon.