Sze 2003 008

I

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA 2003. május 19.

LI. évfolyam, /. szám.

Nincs egy válasz, válaszok vannak

különféle

A Lábjegyzetek Platónhoz című filozófiai konferenca nyitó előadását az ELT E Filozófiai Intézetének vezetője tartotta, ezt követően beszélgettünk vele.

4. oldal

Bizonytalanságban Kevés hálátlanabb feladatot lehet elképzelni jelenleg Szegeden a színház igazgatásánál. Székhelyi József elválalta. A direktor beszél a színházról és a szűk mozgástérről.

11. oldal

Alsóváros temploma, Szeged kolostora

SZENT FERENC NEVÉBEN Az alsóvárosi templom oldalhajójában van egy kiállítás.

Ugyanolyan, mint a szegedi ferencesek hétszáz éve: szép és szelíd.

Az alkalom, ami miatt hozzáértő kezek a sokat látott falakra helyezték a múlt emlékeit, hogy a templomot épp ötszáz éve szentelték fel. Az ötszáz és a hétszáz, amit itt említek, nem tévedés. Ötszáz esztendős a templom, amihez több szakaszban építették a felhőszép kolostort, de már hétszáz éve szolgálták Szeged népét az itteni ferences testvérek.

A ferencesek szelídek, mint Szent Ferenc. Fotó: orío

sok fiatal vesz részt a fél évezredes történet előtt tisztelgő emlékév gazdag programsorozatában.

E sorok írója gyakran vesz föl autóstoposokat. Néhány napja egy teológiai főiskolás lány volt az útitárs. Kiderült, még nem járt az alsóvárosi templomban, s nem is hallott az emlékévről. Holott mindazoknak, akik akár csak éveket töltenek ebben a városban, és azt akarják állítani magukról, hogy „szegedi diák voltam", kötelező lenne megismerni azt a helyet, aminek évszázadokon át egy egész város köszönhette szellemiségét.

A ferencesek szelídek mint Szent Szelíden kötelező.

Ezt az együttest fejezi ki az is, Ferenc, aki a vérengző farkast is meghogy a templom élén a plébános, a ko- szelídítette. És derűsek is, ami miatt Dlusztus Imre

Olyan ez, mint az oldalhajó. Amíg a templomtól lefalazott kolostort szociális otthonként üzemeltette hazánk a Magyar Népköztársaság, a templomba betérő gyóntató vagy sekrestye folyosónak vélhette ezt a részt, s gondolhatta, hogy a régiek csak egy oldalhajót szántak a hatalmas lélegzetű főhajó mellé.

Holott ez a folyosó a négyszög alakú kolostor kerengőjének része, tehát nem oldalhajó, hanem Szeged és talán az egész ország legértékesebb templomkolostor együttesének jelképes erejű összekötője. Az az elem, ami a világiak által látogatott templomot összefűzi a szemlélődő testvérek kolostorával.

lostorén pedig a gvárdián szolgál. A plébános elöljárója az egyházmegye főpapja, a püspök, a gvárdiáné pedig a magyarországi ferencesek életét irányító tartományfőnök. Ez a szervezeti különállás viszont semmilyen formában sem érzékelhető. A csuhás szerzetesek, ha felszentelt papok ugyanúgy miséznek, keresztelnek és szolgáltatnak szentséget, mint reverendás testvéreik. A fogadalmas szerzetesek pedig a belső rend és hierarchia szerint szolgálnak, tehát részt vesznek a templom és a kolostor mindennapjaiban.

Bárányi Bertold tas Legerősebb

az UniversiEmbere

Második alkalommal rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem Sportközpontjában az Universitas Legerősebb Embere vetélkedőt.

13. oldal

CSAK A SZTORIK Túí vagyok az első koffeinmámoros vizsga előtti éjszakámon. Bár ilyenkor kissé átrendeződik az idő és a hallgató viszonya, azt hiszem, most is késő van. Volna mit tanulnom a billentyűzet kopogtatása helyett, tulajdonképpen nem is érek rá.

(Minek dugja ki XVI. Lajos menekülés közben jellegzetes orrát hintója ablakán?)

A vizsgaidőszak szép. Egyszerű mondat, első olvasatra talán mégis furcsa.

Gyerekként családi ebédeken sokat hallgattam egy rokonomról szóló történeteket, melyek nagy része arról szólt, hogy az illető milyen találékonyan fegyverezte fel magát az írásbeli megmérettetésekre és hogyan dumálta ki magát a szóbeliken a legszorultabb helyzetekből is. Akkor szerettem bele az egyetembe és döntöttem ej, hogy akármi is legyen az az egyetem, én is kipróbálom.

Persze, azóta tudom a történetek többsége inkább legenda volt, azok is a színes változatban, mégis van benne valami, még ha a szerelem múlik is lassan.

(Tényleg a kommunizmus szelleme járja be Európát?)

Az alapvető szépsége a vizsgaidőszaknak, hogy az ember készül, húz és tud. Kemény munka után megérdemelten issza a sörét és indul haza újabb raklap könyvvel. Ez azért nem túl gyakori. Aztán szép az is, ha az ember nem készül, húz és átmegy. Ilyenkor sokkal felszabadultabb, mint az első esetben, bár elméletem morálisan igen sebezhető.

(Mennyi időt vett volna igénybe a cseh légió föld körüli útja az első világháborúban?)

A vizsgaidőszak sokat javít a kapcsolatteremtő képességen is. Pusztán arcról ismert csoporttársakhoz megy oda az ember érdeklődni a húsvéti locsolkodásának sikeréről vagy locsolkodóinak számáról, majd elkérni a jegyzeteit. Egy barátom telefonkönyvében ilyenkor aggasztó módon szaporodnak a jegyzet 1, 2, 3 nevekhez rendelt telefonszámok A felsőbb évesek kérés nélküli is osztják a kevés gyakorlati előnnyel rendelkező, jobbnál jobb tanácsokat. Én sem vagyok kivétel: Kukovecz György tanár úrnál tudni kell hol található Marx sírja (a születési és halálozási dátum alap), vagy mikor fedezték fel a potosi ezüstbányát. Tóth Sándor László tanár úr szereti megkérdezni, hogy melyik vár ostromakor mondogatták egymásnak a török védők, hogy a magyarok csak akkor veszik be a várat, ha a templomtornyon kukorékolni kezd a szélkakas. Eördögh István tanár úr egyik kedvence a paraguayi guarani „állam", satöbbi.

(Mért használják az angol uralkodók máig a pápától kapott hit védnöke címet?)

Valaki a saját jegyzetre és az egész éves tanulásra, valaki mások jegyzetére, valaki az irodalomjegyzékre, de legtöbben a szerencsére esküsznek Az idei vizsgaidőszak (számomra) új jelensége, a puska.hu elnevezésű, igen progreszszív vallás. Aztán ott van a könyvtár, ahol lehet csajozni, társasági életet élni, lemenni cigizni, csak tanulni nem ér.

(Tényleg annyira randa volt az a szerencsétlen Clévesi Anna, hogy fizikailag taszította az impotensnek tartott VHI. Henriket? ) A vizsgaidőszak csúcsa maga a megmérettetés. Mindenki ismeri azokat, akik két órával a vizsga előtt már az ajtó előtt állnak egymás elbizonytalanításában lelnek örömöt az utolsó órákban, sorolják az adatokat, de mosolyogva mondogatják hogy ők nem készültek meg már be is fizették az úvécsekket, mert amikor bejött a prof. igen csak morcosnak tűnt. Mindenki olvasgat, de az extrém sportok űzésekor jellemző adrenalin szint miatt már semmit sem jegyez meg az ember. De hátha kimegy kávézni a tételhúzás után, vagy ha ebéd előtt megyek be, lehet hogy már annyira unja, hogy nem is figyel mit mondok (De mi az a szociálpszichológia?)

Abban mindenki megegyezik hogy ha egyszer túl lesz rajta, akkor aztán... A mondat vége főleg a Jate Klubra van kihegyezve, de két hét mámor után idén az eddigiektől eltérően mindenki be fog járni az előadásokra, elsőként fog referálni és gyakran fog a könyvtárban tanulni szabadidejében. Aztán egyszer mindig vége van. Elmarad a megkönnyebbülés, az előadásra járás, a könyvtár, de legtöbbször még az önfeledt többnapos mámor is. Az egészből már csak néhány felesenemigaz, mókás történet marad, ami a haver haverjával történt.

Hogy mit akarok ezzel az egésszel? Semmit, csak már minden egyebet csinálok csak ne kelljen tanulnom.

Bóka Gábor

2

2 SZEGYFELSŐFOK2003.SZEPTEMBER2.

IN MEMÓRIÁM DR. HUSZKA TIBOR A Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kara egy igazi tanáregyéniséget veszítet el dr. Huszka Tibor nyugalmazott főiskolai tanár, volt tanszékvezető, kari igazgató és főigazgató-helyettes gyógyíthatadan betegség miatt 2003. április 22-én bekövetkezett halálával. A megrázó hírt a Főiskolán valamennyien mély megrendüléssel fogadtuk, hogy a nagyrabecsült kollégát, a kedves barátot nem láthatjuk többé, aki nyugdíjazását követően sem szakadt el az intézménytől, régi munkahelyétől, ahol több mint 30 éven keresztül oktatott és számos vezetői munkakört ellátott.

Dr. Huszka Tibor 1933. október 2-án született, Debrecenben. Iskolai tanulmányait Hajdúszoboszlón és Gyulán végezte, 1953-ban érettségizett az Erkel Ferenc Gimnáziumban. Egyetemi diplomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának kémia-fizika középiskolai tanári szakán szerzett, kitűnő eredménnyel, 1968-ban védte meg doktori disszertációját, summa cum laude minősítéssel.

Az élelmiszeripar iránti elhivatottsága már igen korán jelentkezett, mivel gyakornoki munkájának letöltése után, 1959-től, mint művezető vegyész, majd mint technológus a Szegedi Konzervgyárban dolgozott. 1962-től a Főiskolára kerüléséig a Békéscsabai Konzervgyár minőségellenőrzési osztályát vezette.

A szakoktatás és az élelmiszeripari kutatások iránti vonzalma alapján került 1964-ben a Szegedi Felsőfokú Technikumba. Kiemelkedően eredményes oktató- és kutatómunkájával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 1970ben Szegeden létrejött a főiskolai szintű élelmiszeripari szakemberképzés, az Élelmiszeripari Főiskola megalakításával. A Főiskolán oktató- és kutatómunkájának maradéktalan ellátása mellett számos vezetői tisztséget töltött be.

Nagy akarással ösztönözte és készítette fel fiatal munkatársait az oktatásra, a továbbtanulásra, nyelvismeretük növelésére, a tudományos fokozat megszerzésére. A főleg neki köszönhető szemléletformálás hatása ma is érezhető.

Kutatási eredményei a fűszerpaprika-feldolgozás, valamint a húsipari technológia területén a legjelentősebbek. Igen jelentős számú hazai és külföldi publikáció, előadás szerzője, illetve társszerzője. Mint a Fűszerpaprika Kutatási és Fejlesztési Társaság elnöke 1983-88-ig irányította Szeged körzetében a fűszerpaprikával kapcsolatos kutatásokat.

Oktatómunkájában és mint vezető is igen nagy súlyt helyezett a gyakorlati képzésre. Ezért igen szoros kapcsolatot tartott a képzésben érdekelt élelmiszeripari vállalatokkal, igényeiket, javaslataikat az oktatásban, a tananyagfejlesztésben figyelembe vette. (A gyakorlati oktatás érdekében kifejtett eredményes munkája elismeréséül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter „Nagyváthy János Emlékérem" kitüntetésben részesítette.)

Huszka tanár úr a felsőfokú élelmiszeripari szakoktatás, ezen belül elsősorban a húsipari technológia fejlesztésének élenjárója volt. Sikeres oktató-, kutató- és vezetői munkája, szaktanácsadói tevékenysége elismeréséül számos szakmai és társadalmi kitüntetésben részesült. Nyugállományba vonulásakor a „Pedagógus Szolgálati Emlékérem" miniszteri kitüntetést kapta.

Dr. Huszka Tibor halálával olyan szakember, munkatárs, barát távozott közülünk, aki életében melegséget, jóságot, szeretetet sugárzott a körülötte lévőkre, aki tudott élni, tenni kollégáiért és nem utolsósorban a hallgató ifjúságért, tanítványaiért. Munkássága, lelkiismeretes tanári tevékenysége valamennyiünk számára példaként szolgál, azt ápolni, továbbvinni kötelességünk.

Volt kollégánk, kedves barátunk rokonszenves egyéniségének emlékét kegyelettel megőrizzük.

SZTE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar Tanácsa

SZEGED A BIOPOLISZ Május 22-én az I T D H Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a Szegedi Tudományegyetemmel - külön megállapodás formájában - a SzegedBiopolisz Élettudományi konzorcium együttműködési megállapodást ír alá. A kooperáció célja EU kompatibilis gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésének támogatása, akik a régióba betelepülő külföldi befektetőket hozzáértő módon tudják segíteni. Az elképzelések között szerepel továbbá az oktatás és a tudományos kutatás, valamint a gazdasági élet gyakorlati összekapcsolása, a végzős hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzésének elősegítése. Az I T D H nemzetközi hálózatára építve segítséget nyújt az egyetemnek a külföldi cégekkel történő közvetlen és sokoldalú kapcsolat megteremtéséhez. Az együttműködő felek lépéseket tesznek a csúcstechnológiára épülő bioipar megteremtésének elősegítésére az I T D H és a Szegeden működő élettudományi intézmények nemzetközi kapcsolatrendszerének felhasználásával.

Szerkesztőségünk az I T D H Csongrád Megyei Regionális Képviseletétől megtudta, hogy a cég továbbfejleszti a befektetőknek nyújtott szolgáltatások körét annak érdekében, hogy a befektetőkért folytatott egyre élesedő versenyben Magyarország tőkevonzó képessége növekedjen. E tekintetben a legfontosabb intézkedés az „egyablakos rendszer" bevezetése, amely nagymértékben elősegíti a potenciális külföldi befektetők tájékozódási képességét, és várhatóan fölgyorsítja a döntési folyamatokat.

Az I T D H proaktív módon keresi meg azokat a potenciális befektetőket, amelyek magasabb hozzáadott érték magyarországi előállítására képesek. A szervezet tevékenységének központjában az információtechnológia, logisztikai központok kialakítása, call centerek telepítése, biotechnológia áll, természetesen nem elhanyagolva a tradicionális befektetési lehetőségek népszerűsítését sem. A vállalat jelenleg is 200 különböző külföldi befektetési témában folytat tárgyalásokat.

A felsorolt feladatok hatékony elvégzését kiterjedt bel- és külföldi irodahálózat segíti. Az I T D H évente több száz szakmai rendezvénnyel (üzletember-találkozók, szemináriumok, befektetési konferenciák, kiállítások stb.), kiadványokkal és közvetlen tanácsadással segíti ügyfeleit. Az I T D H hagyományosan a Magyarországra érkező működőtöké befektetések 30-40%-ának beáramlásában segédkezik. A társaság Csongrád Megyei Regionális Képviselete 2001. januárjában kezdte meg munkáját.

BALLAGÁSOK A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A ballagok majorettek felvezetésével sétáltak a Belvároson keresztül. Fotó: Nagy

Eltelt egy újabb esztendő, búcsúznak a hallgatók az Alma Matertől. A végső megmérettetés, az államvizsga előtt ünnepélyes keretek között vettek búcsút a diákok attól a helytől, ahol az elmúlt éveiket töltötték. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar hallgatói május 10-én búcsúztak tanáraiktól, társaiktól és az intézménytől. A főépület udvarából a ballagok majorettek felvezetésével sétáltak a Belvároson keresztül. 12 órától a Belvárosi Moziban ünnepi műsor keretében az egyetem, a főiskola és a Hallgatói Önkormányzat vezetői köszöntötték a ballagókat.

Homor Géza a kar főigazgató-helyettese szerint a város ezekben a napokban olyan, mint egy nagy ballagási rendezvény. Kétféle ember van, aki ballag és, aki ballagtat. A ballagás egyfajta rítus, valaminek az elhagyása és indulás egy másik iskola felé. Ezek közül egy esemény - kinek-kinek mas

időpontban - kicsit különbözik a többitől, ekkor a diák véglegesen elhagyja az iskolapadot, kilép a viszonylagos védettségből. Sokáig ez a korszakhatár a középiskolás ballagás volt. Ezt a lépést a tömegesedő felsőoktatásban ma már egyre többen a főiskola az egyetem befejezésével teszik meg. Ez a sok éve tartó folyamat az uniós csatlakozással csak tovább fog erősödni.

A búcsúval egyidőben az intézmény egyfajta felelőséget is átad, hiszen a főiskolát befejező hallgatók majdnem mindegyike tanárszakos, az ő feladatuk lesz a következő generáció tanítása, nevelése. Az elmúlt időszakban a közoktatás és a felsőoktatás folyamatosan átalakulóban van. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: ma már a világ kulturkincse akkora, hogy azt senki sem tanulhatja, taníthatja meg a maga teljeségében.

Mindenkinek a maga helyén kell elvállalnia a döntés felelőségét. Egy

László

dolgot nem szabad szemelől téveszteni: mennyiségében az a tananyag, amit tizennyolc éves koráig egy kisdiák megtanul, egy kis túlzással megfelel egy nehezebb egyetemi vagy főiskolai vizsga anyagának. Ennek fényében különösen fontos mérlegelni mi az, amit az általános- vagy középiskolákban tanítunk - zárta beszédét a főigazgató-helyettes.

A vásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar hagyományosan Sárgulási Bál elnevezéssel rendezett ballagási ünnepséget, melynek fővédnöke Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere és Bicsérdy Gyula kari főigazgató. A rendezvény május 16-án 20 órakor kezdődött a Fekete Sas Szálló nagytermében.

Május 17-én délelőtt a Gyógyszerésztudományi Kar végzősei búcsúztak kari intézeteiktől, majd 11 órától került sor az ünnepségre az Oktatási épület tantermében.

PROGRAMHOSSZABBÍTÁS? Az Európai Bizottság előterjesztést kíván benyújtani az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament elé, melyben a kultúra és audiovizuális politika területén jelenleg működő közösségi programok 2006 végéig történő meghosszabbítását kéri. A Kultúra 2000 keretén belül több mint 700 előadóművészeti-, irodalmi-, vizuális-,

és kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos projekthez biztosít anyagi támogatást az Európai Unió. Míg a Média több mint 50 európai filmprodukciót, illetve a kultúrával foglalkozó szakemberek képzését segíti, hangsúlyozva egyfelől az európai népek kulturális különbözőségét, másfelől pedig megteremtve az országok közti együtt-

működést. A javaslatban - a hatékonyság növelése érdekében - többek között szerepel a költségvetés kibővítése is az elkövetkező két éves időszakra. A Bizottság bízik abban, hogy 2006-ig további innovatív támogatási lehetőségek nyílnak meg, és tovább erősödik majd a kapcsolat a kultúra, valamint az oktatás és képzés területén.

SZÉTVÁLÁS ÉS INTEGRÁCIÓ A SZIE Egyetemi Tanácsa május 14-én, a BKÁE Egyetemi Tanácsa két nappal korábban tűzte napirendjére a budai karoknak a Közgáz szervezetébe történő társulására vonatkozó megállapodás tervezetét. Az egyetemi tanácsok a kiválásról és a csadakozásról szóló határozata után megnyílik az út a kormányzati döntés számára. A BKAE Egyetemi Tanácsa 100%-os arányban döntött az új karok befogadása mellett.

Mint ismeretes, az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar a kari tanácsok egyhangú döntése alapján kezdeményezték a SZIE szervezetéből történő kiválást és a BKÁE karaival történő társulást.

A Fővám téri egyetemi tanács februárban megszavazta a budai karokkal

való társulás szándékát, a Páter Károly utcai testület pedig tudomásul vette a kiválási szándékot. Ezt követően előkészítő bizottságok alakultak, illetve meglévő egyetemi bizottságok kaptak feladatot a kiválás és a csadakozás feltételeinek és a szükséges dokumentációknak a kidolgozására.

A közelgő szervezeti átalakulás számos teendővel jár. Intézkedni kell a budai karok által gondozott szakok sorsáról, az azokhoz fűződő jogokról és kötelezettségekről, a budai karokon működő szakokhoz kapcsolódó hallgatói jogviszonyokról, az érintett dolgozók átvételéről, munkaviszonyuk rendezéséről, a SZIE kezelésében lévő és a budai karok által használt ingadanok, ingóságok és egyéb vagyontárgyak átkerüléséről a BKÁE kezelésébe.

A gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar valamint a budai karok kiválásával összefüggő, a Szent István Egyetemet érintő feladatokról intézkedési terv született, amely leszögezi, hogy az új gyöngyösi főiskola létrehozásával kapcsolatos feladatokban a gyöngyösi kar, a BKÁE-hez való csadakozással kapcsolatosakban pedig a budai kampusz az illetékes.

A további teendők közé tartozik a társadalmi szenátus és egyéb egyetemi bizottságok újjáválasztása, az egyetemi szervezeti és működési szabályzat módosítása, a jelképrendszer - arculat, kiadványok, elismerési formák - áttekintése és módosítása. Az intézkedési terv szerint az új egyetemi tanács megválasztásának határideje november 15., a rektorválasztásé pedig december 13.

3

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

A FERENCESEK ÖTSZÁZ ÉVE SZEGEDEN

A ferences rend, valamint a szegedi rendház és Alsóváros történetét b e m u t a t ó kiállítás a kolostorban októberig tekinthető meg.

Május 10-én a zsúfolásig megtelt alsóvárosi ferences templomban szentmisével emlékeztek Bálint Sándorra. A huszonhárom elhunyt néprajztudóst egykoron itt keresztelték meg, és utolsó útjára is innen indult.

Szeged nagy szülöttjének emléktábláját kedvenc imádságos helyén a Feke-

te Mária oltára mellett avatta fel Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszékének vezetője.

A köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma és Gyulay Endre megyés püspök jelenlétében felavatott táblára a néprajztudós szavait vésték: „Istenem legyőztél, hogy magadhoz magasztalj.

Mindent elvettél, hogy megajándékozhass magaddal."

Az ünnepség folytatásaként a kolostor udvarán Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője nyitotta meg az Ötszáz éves a Szeged-alsóvárosi Ferences Templom és Kolostor című kiállítást.

A FOGYATEKOSSAGGAL ELO HALLGATOK ESÉLYEGYENLŐSÉGE A FELSŐOKTATÁSBAN Konferencia a Szegedi Tudományegyetemen Nagyon kevés fogyatékossággal élő ember jelentkezik felsőoktatási intézménybe. Van olyan, akinél a család, illetve a szűkebb környezet jelenti a visszahúzó erőt, van, akit a várható nehézségek rettentenek el. Ezek pedig bőven akadnak. A mozgáskorlátozottak, vakok számára problémát jelent a közlekedés, az SZTE közel 150 épületébe szinte leheteden kerekes székkel bejutni, a több száz lépcsőről nem is beszélve. A mellékhelyiségek sem alkalmasak arra, hogy mozgáskorlátozottak használhassák. Nincsenek meg azok a technikai feltételek sem, amelyek biztosítanák azt, hogy a látás- és hallássérült, a beszédhibás vagy más fogyatékossággal élő hallgatók eséllyel tudják venni az egyetemi tanulás és vizsgázás akadályait.

Az ő esélyegyenlőségük biztosítása a felsőoktatásban volt a témája annak a konferenciának, amelyet 2003. május 17-én rendeztek.

Sebőné Szenes Márta, a fogyatékossággal élő hallgatók ügyeinek szervezéséért felelős koordinátor és a Diákcentrum Universitas vezetője nyitotta meg a családias hangulatú konferenciát, majd Badó Attila vázolta a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét biztosító jogi hátteret és azokat a lépéseket, amelyek már megvalósultak az elmúlt időszakban. Többek között elmondta, hogy a 29/2002.

(V. 17) Oktatási Minisztériumi rendelete mérföldköve a magyar felsőoktatásnak, mivel pótolja több éves tartozását a fogyatékossággal élő hallgatók felé. A rendelet egyenlő esélyt próbál teremteni azoknak a tanulni vágyó fiataloknak, akiknek ez idáig emberfeletti képességről kellett tanúbizonyságot adniuk akkor, ha a felsőoktatásban szerettek volna tanulni.

A Szegedi Tudományegyetemen és a Diákcentrum Universitas közösen vállalta fel, hogy ez a speciális segítő munka humánusabb, empatikusabb és szakmaibb körülmények között valósuljon meg.

Az együttes munka első lépése volt, hogy az oktatási rektorhelyettes az Egyetemi Tanács elé terjesztette azokat a módosításokat, amelyek az egyetemi oktatási és vizsgaszabályzatot érintette. Ennek értelmében a hallgatók fogyatékosságuk mértékétől és milyenségétől függően részesülhetnek oktatási és vizsgázási kedvezményekben, ezzel összefüggésben utasították a karokat, hogy részletesen dolgozzák ki az ehhez kapcsolódó szabályzatokat. A következő egyetemi tanácson pedig elfogadásra került a fogyatékossággal élők számára esélyegyenlőséget teremtő teljes szabályzattervezet.

2003 februárjában megkezdte a munkáját az Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság is, amelyet Szenes Márta vezet. A szolgáltatások megvalósítása területén a következők szerepelnek: - igényfelmérés és a szolgáltatások hatékonyságának mérése és értékelése - speciális jegyzet és könyvtár létrehozása - életvezetéssel kapcsolatos tréningek szervezése - pszichológiai tanácsadás - felvételi tanácsadás és segítés - kulturális és sportprogramok szervezése - oktatók, egyetemi dolgozók és a hallgatók társadalmi felelősségvállalásának érzékenyítésére.

Ezt követően az SZTE-EHÖK elnöke, Mák Balázs részletesen ismertette, hogy a H Ö K mivel támogatja az

érintett hallgatókat: a már meglévő időszakos pályázati rendszeren túl tervük az, hogy az érintett hallgatók számára alanyi jogon járó támogatás is rendelkezésre álljon.

Ritoókné Adám Magda, a FETA elnöke, hangsúlyozta: az OM-rendelet kaput nyitott, „de ha nem keressük meg az egyéni megoldásokat, a rendelet nem ér semmit". Az ELTE-BTK koordinátoraként igyekszik a hallgatók igényeinek minél részletesebb feltérképezésére: „Velük beszélgetve végigtanulom, hogy mire van szükségük".

Arról, hogy milyen fogyatékossággal élni, hogy milyen kerekes székből a világ, Dávid Krisztina mesélt. Az SZTE-n folytatott tanulmányai során végig segítő társakkal és oktatókkal találkozott, de talpraesettsége, akaratereje nagymértékben segítette abban, hogy két diplomát szerzett.

Végül a diplomaszerzést követő munkavállalási nehézségek kerültek szóba. A Munkaügyi Központ munkatársai elmondták: noha a központ támogatási rendszerrel ösztönzi a munkáltatókat arra, hogy fogyatékossággal élőt foglalkoztassanak, gyakran csak a végzettségüknél alacsonyabb szintű munkát kaphatnak. Reményeik szerint a fogyatékossággal élők munkába állási lehetőségei és feltételei az uniós tagságunkkal javulni fognak.

Egy konferenciától nem várható, hogy megoldja az összes jelentkező problémát. Jelentősége abban áll, hogy a problémák felszínre kerülnek és megkezdődik egy párbeszéd ébben a kérdésben.

Fejes Edit, Katona Miklós, Diákcentrum Universitas

NEW YORK-I IDŐ SZERINT Furcsa dolog az újságírás. Most lehetne arról vitatkozni, hogy az vajon újságírás-e, ahogy én most a billentyűkön pötyögök, szerintem nem, mindegy is, de tény, hogy a nyomtatásban megjelenő betű óriási hatalmat ad az ember kezébe, és ebből a szempontból valamilyen szinten mégiscsak annak tekintendő. Az újságolvasó pedig kiszolgáltatott Nincs más választása, mint elolvasni valamit, és edönteni, igaz-e, vagy sem. Ellenőrizni ritkán van módja. Jó példa erre a pár nappal korábbi rendőrgyilkosság szomorú esete. Olvasom az újságban, hogy a kommandósok hajnalik figyelték a gyanúsítottat, majd visszarendelték őket, és ezután történt a riasztás, ami aztán egy rendőr halálához vezetett Felmerül bennem, hogy a kommandósok ugyan miért hagyták abba a megfigyelést, de később megtudom, hogy egyszerű elírásról van szó, és nem a gyanúsítottat, hanem a lakását figyelték, hiába, mert nem érkezett meg. Egyeden apró tévesztés, és máris egész más fényben tűnik fel az ügy, az ember azonnal felelősért kiált, holott egyszerűen csak félretájékoztatták. Hozzá nem is szándékosan.

Márpedig ha egy ilyen apró elírás is ennyire megváltoztathat dolgokat, mi történik akkor, ha valaki ezt szándékosan műveli? Mi történik akkor, hogy ha egy fiatal újságíró éveken keresztül szívatja az újságját és milliós nagyságrendű olvasótáborát? És főleg, mit jelent az, hogy hosszú évek kellenek a lebuktatásához? Jayson Blair nem kisebb újságnál kereste a választ ezekre a kérdésekre, mint a New York Times. Amerika egyik mérvadó napilapja kínos beismerésre kényszerült nemrégiben, amennyiben el kellett ismernie, hogy egyik újságírójuk szobájában ücsörögve találta ki a színesebbnél színesebb kis történeteket, amiket az újság aztán gyanúdanul le is közölt,. Évekig, mielőtt lebuktatták. Hogy miért tette, arra talán csak ő tudja a választ Mondhatnánk, hogy csak a pénzért, de nem hiszem, hogy ez elegendő ok.

Szándékosságnak is kellett bujkálnia a háttérben. És ha ez még nem lenne elég hatalmas presztízsveszteség egy ilyen kaliberű újságnak, most három további munkatársuk ellen indult hasonló belső vizsgálat A jó oldala a dolognak talán csak annyi, hogy most egy darabig nem kell gondolkozniuk azon, hogy mivel töltik meg a lapot, mert a helyreigazítások egy darabig foglalni fogják benne a helyet És ha ez megtörténhet a New York Timesnál, képzeljük el, hogy hol máshol fordulhat még elő. A média nagyon veszélyes fegyver. A média talán a legnagyobb hatalom, amivel ma rendelkezni lehet, emlékezzünk csak az Amikor a farok csóválja című filmre. Hogy mindebből mi a tanulság? Sajnos semmi. Ha csak annyi nem, hogy ne feltéden bízzunk meg mindenben, amit elolvasunk. Ebben a publicisztikában se. Hiszen Iri tudja.

T.P.Z.

HELYESBITESEK Ezúton szeretnénk elnézést kérni Ordögh Máriától, a rektori titkárságvezetőtől, amiért hibásan írtuk mind nevét, mind beosztását előző lapszámunkban.

Szintén helyesbítésre szorul egy hónappal ezelőtti számunkban A holokausztról címmel megjelent Karsai László-interjú. Természetesen a legnagyobb gettóban, a varsóiban 1942 tavaszán nem 50 ezer, hanem körülbelül 500 ezer zsidó élt.

DEMJÁN EGYETEMI DÍSZPOLGÁR LETT Díszpolgárává avatta Demján Sándort, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnökét a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. Az ünnepélyes tanácsülésen elhangzott Demján Sándor Versenyképes vállalkozás - versenyképes ország című székfoglaló előadása. Demján a BKÁE első díszpolgára.

SIKEREK AZ OTDK-N Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvostudományi Szekcióját a Debreceni Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma rendezte, 2003. április 2-5-én. A Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumot 31 tudományos előadás, és a társszerzőkkel együtt 41 egyetemi hallgató képviselte. A Konferencia kilenc szekcióban ülésezett: hat orvostudományi, egy gyógyszerészeti és két egészségügyi főiskolai szekció volt.

A szekciók külön adták ki első-, második- és harmadik díjaikat.

Az orvostudományi szekciókban második díjat kaptak: Erős Gábor (AOK, V., Sebészeti Műtéttani Intézet), Koncz István (ÁOK, V., KOKI, Budapest), Zádor Zsolt (ÁOK, IV., Anatómiai Intézet és Biokémiai Intézet). Harmadik díjat kaptak: Berényi Antal (ÁOK, Hl., Élettani Intézet), Weiczner Roland (ÁOK, V., Anatómiai Intézet). Különdíjban részesült Gecse Krisztina (ÁOK, V., Élettani Intézet).

A gyógyszerészeti szekcióban első díjat kapott: Szepes Anikó (GYTK, V., Gyógyszertechnológiai Intézet).

A főiskolai szekcióban harmadik díjat kapott: Sziver Edit - Péter Szabó Mihály (EÜFK, IV., és GYTK, V., Élettani Intézet).

A következő országos konferencia Orvostudományi Szekciója Szegeden lesz, 2005-ben.

A XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójában a következő hallgatók szerepeltek eredményesen Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar hallgatói közül: Növényegészségügy „A" tagozaton II. helyezést ért el Bereczkiné Kovács Erzsébet (Konzulens: Gazdagné dr. Torma Mária). Környezetgazdálkodás, Természetvédelem „A" tagozaton III. helyezést ért el Őze Péter (Konzulens: Dr. Avasi Zoltán). N ö vényegészségügy „A" tagozat különdíjat kapott -Jójárt Edit (Konzulens: Zsigmondné Csorba Renáta és Kiss Ferencné).

4

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

NINCS EGY VÁLASZ, KÜLÖNFÉLE VÁLASZOK VANNAK Beszélgetés Kelemen Jánossal

- Mivel foglalkozik egy filozófus?

- Gondolkodik.

- Az elmúlt tizenegynéhány év társadalmi változásai mennyire befolyásolják a filozófiát?

- A társadalmi változások természetesen így vagy úgy befolyásolják a szellemi életet, a filozófia azonban kicsit hosszabb időkre szól, lassabban változik, mint a világ, ahol élünk. Magyarországon ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy amióta lezajlott a rendszerváltás már a felszínen és nyíltan megjelentek azok a különböző irányzatok melyek persze korábban is megvoltak - , de intézményes formát nem ölthettek. A rendszerváltás a filozófiai élet és a filozófiai gondolkodás feltételeinek megváltozását, és a világ ma ismeretes hat különböző filozófiai iskolájának hazai megjelenését hozta. Ma nagyon erős az úgynevezett analitikus filozófia, mely leginkább az angolszász országokban jellemző. Ez a tudományokhoz kötődik, vagy a nyelvről való gondolkodás nagyon erős szerepet játszik ebben a filozófiai irányzatban. Szintén erősen reprezentált áramlat a hermeneutika, amely a dialógus és a megértés problémáját állítja a középpontba. Ez Heidegerés Gadamer nyomán vált nagyon jelentőssé az utóbbi évtizedekben. Hasonlóan előre tört a német filozófiai irányzatokhoz kapcsolódó fenomenológia. Összefoglalva, ezek az irányzatok mind megjelentek Magyarországon, és azok a filozófiai konferenciák amelyeknek az utóbbi években tanúi vagyunk szintén képviselik ezeket az áramlatokat. Az a filozófiai doktori iskola, melyet szerencsém van vezetni az E L T E Filozófiai Intézetében, az is körülbelül így tagolódik.

- A szegedi konferencia központi témája az erény. Úgy tűnik az utóbbi években egyre több filozófus fordul a morál kérdései felé. Mi lehet ennek az oka?

Május 15-16-án Lábjegyzetek Platónhoz címmel filozófiai konferenciát rendeztek Szegeden. A tanácskozás nyitó előadását az ELTE Filozófiai Intézetének vezetője, a Bölcsészettudományi Kar Olasz Tanszékének volt vezetője tartotta.

Kelemen János és Dékány András. Fotó: orío.

- Lehet, hogy így tűnik, de el kell mondani, közel kettőezer-ötszáz év óta foglalkoznak a filozófusok ezekkel a problémákkal, pontosabban az etika kérdéseivel. A Szegedi Tudományegyetem kicsit hasonlóan ahhoz, ahogy a mi intézetünk az ELT E - n rendez évről évre egy-egy tanácskozást, melynek többek között az a célja, hogy összehozza ennek a szakmának a különböző képviselőit.

Ehhez elég általános témát kell tudni ahhoz, hogy a különböző diszciplí-

nák, irányzatok képviselői szót tudjanak érteni egymással. A konferenciának az általános címe Lábjegyzetek Platónhoz. Az erény először problémaként Platónnál jelenik meg. Ezért az erény nem modern jelenségként, hanem mint egy platóni témát választották a tanácskozás központi kérdésének. Persze a mai filozófiai gondolkodásnak elég erős motiválója az erkölcsi problematika, de nem pont emiatt került sor most erre a tanácskozásra.

- Számos olyan kérdés merül fbl a genetika vagya biotechnológia területén, mely annak a tudományágnak a módszereivel nem megválaszolható.

Mennyire fogadják el a GlozóGai válaszokat?

- Ezek a problémák, melyeket mi filozófiai problémáknak nevezünk, más tudomány területen, vagy magában az életben merülnek fel, vagy a politikában jelentkeznek, és az által válnak filozófiai kérdésekké, hogy az adott területen nem megválaszolha-

tók. Ezek a problémák tehát nem válaszolhatók meg, mégis kell gondolkodnunk róluk. Nem tudok olyan filozófiai problémáról, melyet valaha véglegesen valaki megválaszolt volna. Állásfoglalások és álláspontok lehetségesek, amelyek motiválják persze a cselekedeteinket, de nem hiszem, hogy lenne a genetika, vagy a biotechnológia kérdéseire mindenkorra szóló válasz. Ezzel nem akarok senkit se elkeseríteni. Azt az élet és a világ tényleges erőviszonyai hozzák meg, hogy melyik válasz tűnik szerencsésebbnek egy bizonyos időszakra. Nem arról van szó. Hogy válaszkísérletek nem lehetségesek, nem értelmes dolog ezeken gondolkodni. Hiszen én magam is itt hagynám ezt a szakmát, ha úgy gondolnám, hogy nem értelmes, vagy nem érdemes ezekkel a dolgokkal foglalkozni. Nincs egy válasz, különféle válaszok vannak. Bizonyos kérdések az adott tudományág, mai apparátusával, eszközeivel már végkép nem kezelhetők. Ezért vannak filozófiai válaszok.

- Szegeden Olasz Tanszék volt vezetőjeként is ismerik.

Mennyire maradt meg a kapcsolata egyrészt Szegeddel, másrészt az olasz kultúrával?

- Megmaradt a kapcsolat mind a két értelemben. Ebben a pillanatban is itt vagyok, szívesen tartom a kapcsolatot a szegedi kollégákkal, az olaszosokkal is és a filozófusokkal is.

Olasz témákkal pedig egyfolytában foglalkozom. A legutóbbi két-három évben több olasz témájú könyvem köztük két Dantéval foglalkozó művem - is megjelent. Néhány hónappal ezelőtt éppen egy nagy olasz-magyar konferenciát szerveztem Budapesten és Rómában.

K.Z.G.

NEM ARRA VAN SZÜKSÉG, HOGY ÚJ ERÉNYEKET TALÁLJUNK A konferencia egyik szünetében kérdeztük a tanácskozásról Dékány Andrást, az S Z T E BTK Filozófia Tanszékének vezetőjét.

- Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen találkozót szervezzenek?

- Ez egy tanévzáró konferencia. A filozófus céh nem olyan létszámú Magyarországon, hogy ne kellenének ilyen alkalmak. Az évadnyitó az ELT E Filozófia Intézetében van szeptember végén, október elején, az évadzáró pedig két éve itt, Szegeden.

A sorozatcím Whiteheadtől származik, aki azt mondta, az egész filozófia nem más, mint lábjegyzetek Platónhoz. A koncepció az, hogy minden évben kiválasztunk egy fogalmat, mely Platónnál fordult elő talán először,

utána pedig az egész filozófiatörténet használta azt. A tanácskozás során azt a fogalmat próbáljuk meg körüljárni.

Az idei téma az erény, tavaly a szerelmet választottuk.

- Hogy esett a választás erre a témára?

- Túlzás lenne nagy aktualitást tulajdonítani a témaválasztásnak, de az biztos,Jhogy a mai erkölcsfilozófiában van egyfajta érdeklődés az erény iránt. Ha egy társadalomban értékválság van, akkor az egyén kiválósága fokozottan az előtérbe kerül. André Comte-Sponville Kis könyv a nagy erényekről szóló műve nagyon sikeres könyv Franciaországban. Amikor itt járt Budapesten 1995 novemberében a februárban megjelent könyvből

már kétszázötvenezer példányt adtak el, azóta szerintem már millió körül tarthat az eladott kötetek száma.

Comte-Sponville írta a mű előszavában, hogy elgondolkodott azon, mely tulajdonságok megléte teszi az embert értékessé vagy kevésbé értékessé, így állapított meg harmincegynéhány erényt. Fölsorolja azokat az erényeket, melyeket a filozófiatörténet is ismer, a sarkalatos erényeket: a bátorság, az igazságosság, a szeretet.

Comte-Sponville a hatvannyolcas nemzedék tagja. Húsz évvel az események után készítettek egy körkérdést, most hogy látják az akkori résztvevők a világot. Ekkor kifejtette, szerinte teljesen megváltozott a világ.

Akkoriban minden a helyes politika

kérdése volt: bántalmazzák a feketéket az Egyesült Államokban, a nőkérdés, az eutanázia, az abortusz. Mire volt szükség a megoldáshoz? Politikai válaszokra. Kimegyünk az utcára, és megmutatjuk mi a helyes. Ma már a legsúlyosabb kérdések is - mint például a szegénység - rögtön morális kérdésekké válnak. Összeállnak az emberek, szerveznek egy jótékonysági koncertet, vagy úgy cselekszenek, ahogy Coluche - a francia Hofi tette - , aki létre hozta a Szív Étterme Hálózatot. A politikai kérdéseket morális kérdéssé teszik. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a világ egységessé vált: leomlott a Berlini Fal, felbomlott a keleti blokk. Ez azt jelenti, hogy gazdaságilag nemcsak a földrész, de

talán az egész világ is egységes.

Comte-Sponville szerint gazdasági téren már nincs különbség az egyes földrészek között, a különbség tételre már csak kulturális szempontból van lehetőség. Mit tudunk mi európaiak adni az emberiségnek? - tette föl a kérdést a szerző. Az erényt. Lehet, hogy ez furcsán jelenik meg a Szív Étterme Hálózatban, hiszen nem ehhez vagyunk hozzászokva, ha erényekről beszélünk. Összegezve, szerinte nem arra van szükség, hogy ma új erényeket találjunk, hanem, hogy megőrizzük a hűséget a régi erényhez. Ez azért is fontos, mert ma már mindennek van etikája, s van filozófiája.

K.Z.G.

NEMZETISÉGIEK MELLÉ IGEN, ROMA MELLÉ MÁR NEM ÜLTETNÉNK Május 5-én indult a „Megismertük egymást és barátok lettünk" című kampány a romákkal kapcsolatos előítéletek felszámolása érdekében. A roma integrációs program társadalmi fogadtatásáról készült kutatás eredményeit május 8-án ismertette Magyar Bálint oktatási" miniszter és Mohácsi Viktória miniszteri biztos.

A roma integrációs program társadalmi fogadtatását vizsgáló felmérés eredményét abban a VII. kerületi általános iskolában mutatta be a tárca, amelyikben a kampányfilmet forgat-

ták. A film azt mutatja be, hogy az iskolában megszűnnek az együtt tanuló roma és nem roma gyerekek közti különbségek mind a tanteremben, mind szabadidőben. A filmet egy hónapig vetítik a televíziók, a kampány más elemet nem tartalmaz.

A kutatás 2138 szülő, 460 pedagógus megkérdezésével készült. A válaszadók három típusát jelenítette meg a felmérést készítő Tárki: a pedagógusok a szülők és a témában közvetlenül nem érintett (nincs iskolás korú gyermekük) állampolgárok csoportját. A

megkérdezettek nagy többsége egyetértett azzal, hogy minden gyereknek meg kell kapnia a tehetsége és képessége szerinti legjobb iskoláztatást. A minta 69 százaléka azzal is egyetértett, hogy nem szabad szétválasztani a különböző nemzetiségű gyerekeket, mert felnőttként ellenségesen fognak viselkedni egymással szemben.

A konkrétumok felé közeledve egyre kedvezőtlenebb a kép. A nemzetiségi szempontból sokszínű iskolába még egész sokan adnák gyermeküket, az arány csökken, ha osztályról van szó,

roma padtársat pedig a szülőknek kevesebb mint 10 százaléka szánna csemetéjének - mondta Mohácsi Viktória.

Az integrált oktatás pedagógiai módszereinek eredményességéről kedvezőbb kép alakult ki. Az állampolgárok 86, a pedagógusok 77, a szülők 75 százaléka vélekedik úgy, hogy a megfelelő módszerekkel a roma gyerekek jobb eredményeket érhemek el az iskolában. A szülőktől azt is megkérdezték hogy mi zavarná leginkább a gyerekeket az iskolában. 59 százalék említette a magatartászavaros, 52 szá-

zalék a közönséges viselkedésű gyerekeket. A szülők 32-32 százaléka találta zavarónak a túlkoros és a gyenge képességű, 21 százalék a rossz családi körülményekkel rendelkező, 13 százalék a szegény és 19 százaléka a cigány gyerekeket említette.

A kampányfilm célja tehát az, hogy azok a felnőttek legalább elgondolkozzanak a problémán, akik eddig nem foglalkoztak vele, hogy a szülők megfontolják, hogy milyen iskolába íratják gyereküket - monda Mohácsi Viktória.

5

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

A MAGYAR TÁRSADALOM NEM TOLERÁLJA A DROGFOGYASZTÁST Beszélgetés Pikó Bettina egészségszociológussal

- A kábítószerfogyasztás több szinten is elemezhető. Van orvosi, pszichológiai, társadalom-lélektani és szociológiai vonatkozása. A legfontosabb, hogy a viták során ezeket nem szabad keverni. Úgy gondolom, hogy a szerhasználat orvosi vonatkozásai nem képezhetik vita tárgyát. Gyakran sajnos orvosok sem úgy nyilatkoznak, ahogy kellene, másrészt laikusok is. belemennek orvosi kérdések tárgyalásába. Sokak által hangoztatott tévhit, hogy a marihuána fogyasztásnak nincsen egészségkárosító hatása. Ha valaki veszi a fáradtságot, és utánanéz az interneten, tudományos folyóiratokban rengeteg ilyen vonatkozású cikket talál.

A British Medical Journal május 3-ai számában jelent meg például egy összehasonlító tanulmány, amely a dohányzás és a kannabisz-fogyasztás veszélyeit taglalja. Ha megvizsgáljuk, hányan halnak meg évente az alkohol vagy a dohányzás okozta betegségekben, lényegesen nagyobb számokat találunk, mint a kábítószerek okozta haláleseteknél. Ez azonban nem csökkenti a marihuána fogyasztás egészségügyi kockázatát. Akut és krónikus szakban is kimutatható, hogy a kognitív funkciókat rontja a kannabisz-származékok használata, rendszeres fogyasztás esetén memória- és koncentrációs zavarok jelentkezhetnek. Rendkívüli módon rontja a tanulási képességeket, ami azért is lényeges, mert pont a középiskolás és az egyetemista korosztály a legveszélyeztetettebb.

Számos olyan kutatási program van Ausztráliában, Új-Zélandon vagy éppen az Egyesült Államokban - , amely tíz-tizenöt éves utánkövetéssel vizsgálja az esedegesen kialakuló pszichotikus tüneteket. Rendszeres használat esetén megnő - akár négy-ötszörösére - a depresszió és a skizofrénia, vagyis a tudathasadás előfordulásának gyakorisága. A marihuána tudatmódosulást okozó szer, amely az agyban működő biokémiai rendszer megzavarásán keresztül fejti ki hatását. Az agyban a normális folyamatok során is keletkeznek endogén ópiátok, ezek azonban viszonylag gyorsan lebomlanak. Ezekkel a szerekkel pontosan a szervezet saját mechanizmusait blokkoljuk. Ezért van az, hogy rászokik az ember, hiszen ha ezek az önműködő folyamatok leállnak, akkor külső forrásból kell bevinni a szert, és egyre nagyobb mennyiséget.

- Sokszor felmerül a kérdés, okoze függőséget a marihuána?

- A függőségnek két válfaja van.

Az alkoholnál vagy a heroinnál megfigyelhető nagyon komoly fizikai függőség. A kannabisz-származékoknál a pszichikai függőség figyelhető meg.

Ez azonban nem lebecsülendő, nagyon komoly dolog, mert megakadályozhatja, hogy az ember el tudjon fordulni a szertől. Ez egy tanult, pszichikai folyamat, többek között ez teszi nagyon nehézzé a leszokást a dohányzásról is.

Ismertek az összefüggések a dohányzás és a tüdőrák között. Tévhit, hogy a marihuána nem okoz légzőszervi megbetegedéseket. A rendszeres fogyasztás okozhat krónikus bronhitiszt, tüdőelváltozásokat és vannak vizsgálatok, melyek a tüdővagy a szájüregrák előfordulásának növekedéséről szólnak. Míg azonban a dohányosok száma lassan de csökken, addig a cikk kitér arra, hogy a

Miután az országgyűlés elfogadta a Büntetőtörvénykönyv kábítószerekkel kapcsolatos részének módosítását, kicsit alábbhagyott a drogfogyasztással kapcsolatos társadalmi vita. Az állóvízbe hajított követ a Kendermag Egyesület május 4-ei tüntetése. Pikó Bettinát az SZTE AOK Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoportjának adjunktusát kérdeztük a témáról.

Ügy érzem, a megelőző programoknak szervezettebbeknek kellene lenniük. Fotó: Nagy

marihuána fogyasztók száma meredeken emelkedik az utóbbi években.

A kannabisz hatóanyaga a T H C , komolyan befolyásolja a szív- és érrendszert. A miokardiális infarktus előfordulása például 4,2-szer gyakoribb a rendszeres fogyasztók között.

Az nem vita tárgya, hogy ártalmas-e a marihuána az egészségre. Nincs értelme összehasonlítani, hogy az alkohol, a dohányzás vagy a kannabiszszármazékok a veszélyesebbek. Legjobb lenne mindegyiktől megszabadulni. Azt, hogy egy kábítószer könynyű vagy kemény drog, orvosilag nem lehet meghatározni, ez már egy megállapodás kérdése, társadalmi kérdés.

- Pszichológiai szempontból milyen okai vannak a kábítószer-fogyasztásnak?

- A drogfogyasztás tulajdonképpen egyfajta inadaptív - nem megfelelő - problémamegoldási mód. Tele vagyunk stresszel, szorongással, azért dohányzunk, azért használjuk az alkoholt vagy a drogokat, hogy oldjuk a feszültséget. Hosszú távon azonban az egészségünkkel fizetünk érte. Ez egy tanult, kóros magatartási reakció, amely főleg a drog esetében egy módosult tudatállapotot hoz létre. A kérdés az, hogy ezt nem lehet-e más módon előidézni.

A leglényegesebb kérdés - és az utóbbi időben ezt nem tette föl senki hogy egyáltalán miért van szükség ezekre a szerekre. Amikor figyeltem a Vörösmarty téren zajló tüntetést, rögtön az jutott eszembe, hogy mit lehetne tenni azért, hogy szerek nélkül is jól érezzük magunkat. A félelem és a szorongás univerzális jelenségek, ám az elidegenedés modern kori életérzés. A drogfogyasztás hátterében felsejlik a bizonytalanságérzés és a gyökértelenség, a saját életút feletti kontroll hiánya. Az emberben

PIKÓ BETTINA 1966. november 24-én született Szeghalmon. 1991-ben általános orvosi, 1996-ban szociológusi diplomát, 1997-ben pedig menedzseri végzettséget szerzett. Ph.D. fokozatát Magatartástudomány és egészségpszichológia tárgykörből a SOTE Doktori Iskolájában kapta 1998-ban. 2000-ben a University of Alabama at Birmingham (USA) vendégoktatója és kutatója. Az MTA Bolyai ösztöndíjas kutatója. van egy igény, hogy szeretné magát jól érezni, ha problémája van, szeretne belőle kilépni. Ma már nincsenek meg, vagy sokkal gyengébbek azok a védőfaktorok, a feltétlen bizalmon alapuló társas kapcsolatok vagy a vallás, melyek régebben megoldást jelentettek. Középiskolások körében végzett vizsgálatok során nagyon szépen kimutattuk azt, hogy a vallásos fiatalok kevésbé drogoznak, de még a dohányzás és az alkoholfogyasztás is alacsonyabb a körükben. Szükség van ezekre a védőfaktorokra, a középiskolások úgy fogalmazták ezt meg, hogy „kellene valami" más a drog helyett".

Az egyes szenvedélyek között nagyon erős a korreláció, aki marihuánát fogyaszt, az általában dohányzik is és alkoholt is fogyaszt. Valahol a szerhasználat gyökere is azonos. A fiataloknál ezeknek a szereknek megvan a szimbólum jellege. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mindig is a felnőtté válás egyik szimbóluma volt. A természetközeli népeknél beavatási szertartás volt, azzal kezdődött a felnőttkor. Hazánkban is sokáig az érettségi jelentette ezt a határvonalat. A modern társadalomra jellemző az, hogy a serdülőkor megnyúlik. A serdülők va-

László

lahogy így próbálják ezt az átmeneti státuszt legalizálni. A drog emellett, valahol a szabadság szimbóluma, lehetőséget ad arra, hogy az ember színesebb életet éljen.

- Milyen szociológiai aspektusai vannak a kábítószer fogyasztásnak?

- A drogfogyasztás megítélése társadalmi konszenzus kérdése. Ez nem minősíti az adott közösséget, de mindenképpen valamilyen devianciaformának felel meg a kábítószerhasználat. Lehet, hogy ötven év múlva elfogadottá válik. Itt van például a cigaretta, ami nem tekinthető devianciának, bár bizonyos körökben annak számít. A tüntetők is mondták, itt van a cigaretta és az alkohol, ezek sokkal ártalmasabbak, mégis elfogadja a társadalom. Sajnos ez így van, ez egy megegyezés kérdése. A magyar társadalom nem tolerálja a drogfogyasztást, még a fiatalok sem.

-Mi lehet az oka, hogy ekkora érzelmeket vált ki a kérdés?

- Nálunk ez a probléma sokkal később jelentkezett, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban. Ott a hatvanas-hetvenes években sokkal nagyobb szintet ért el a marihuána fogyasztás, el is terjedt, és megismerték az emberek. A magyar társadalom jelentős része nem is nagyon ismeri a kannabiszszármazékokat, az ismeredentől pedig mindig van bizonyos félelem.

A kábítószer-fogyasztással kapcsolatban nagyon sok kirívó eset van, amelyeket a média fel is fújt, ez tovább növeli a félelmet. A magyar lakosság ezen a területen nagyon intoleráns, ezért nem nézték jó szemmel ezt a tüntetést sem. A megkérdezett középiskolások közül kevesen vannak, akik elfogadják, még azok között is magas az elutasítók aránya, akik már kipróbáltak valamilyen szert. A szülők között kilencven százalék feletti az elutasítók aránya, a többiek is maximum

semleges álláspontra helyezkednek - a kipróbálás még úgy, ahogy belefér, de a rendszeres fogyasztást nem tudják elfogadni.

Szintén szociológiai kérdés, hogy tegyünk-e különbséget egyes kábítószerfajták között. A könnyű és kemény drogok elkülönítése, mint említettem, nem orvosi kérdés, csakúgy, mint az, hogy miként szabályozzák, szankcionálják a kábítószerfogyasztást, mindez kizárólag társadalmi megegyezésen alapulhat. Lehet olyan közösség, amely liberálisabb, lehet olyan, amely komolyan szankcionál és olyan is, amely teljes mértékben kriminalizálja az egész ügyet.

- Milyen körben és milyen módszerekkel folytak az említett kutatások?

- Középiskolások körében már elég régóta végzek vizsgálatokat.

Legutóbb 2000-ben szegedi általános- és középiskolások közül 1200-at kérdeztünk meg a témában egy magyar-amerikai összehasonlító vizsgálat keretében. A nem túl váratlan eredmény az volt, hogy az amerikai fiatalok több kábítószert fogyasztanak. A kábítószerrel való kapcsolat területén - attól kezdve, hogy valaki egyáltalán nem fogyaszt drogot, addig, hogy rendszeres használóvá válik - több fokozatot különböztetünk meg. Az is egy nagyon lényeges szempont, hogy kiknél alakul ki dependencia. Az biztos, hogy akinek a lelki élete instabil vagy hajlamos a depresszióra, szorongásra, nagyobb valószínűséggel fog rászokni. Nemcsak a marihuánára, vagy bármiféle drogra, hanem a dohányzásra is. A mai fiatalok más helyzetben vannak, mint annak idején a mai harmincasok-negyvenesek. Amikor mi voltunk középiskolások, nem volt hozzáférhető a kábítószer, így nem is próbálhatta ki az ember. Ma itt van, nagyon sokan kíváncsiak, úgy gondolják, érdemes kipróbálni, ők az experimentális szerkipróbálók. Egy részük függő lesz, főleg azok, akiknek a lelki életükkel egyébként is problémájuk van.

- Milyen lehetősége, esélyei vannak a felvilágosító munkának?

- Számos helyen - a mi intézetünkben is, Barabás Katalin vezetésével - nagyon komoly felvilágosító munka folyik. Úgy érzem, ezeknek a megelőző programoknak szervezettebbeknek kellene lenniük. A különböző kezdeményezéseket a minisztériumnak kellene összefognia. A tájékoztatás nagyon helyesen kiterjed arra, hogy milyen ártalmai vannak a kábítószerfogyasztásnak, de talán nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a téma lelki, pszichológiai részére. Kiemelten kell foglalkozni a protektív tényezők erősítésével, a lelki edzettség karbantartásával. Az egészségnevelésnek van egy olyan része, ami látensen folyik, kezdve azzal, hogy a tanórákon hogyan viszonyulunk egymáshoz, vagy milyen szorongásokat vált ki egy vizsga.

Ami leginkább kimarad a programokból: megtanítani a fiatalokat, hogy érezzék jól magukat drogok nélkül is. Amit nagyon hiányolok még, hogy ismert személyiségek, „sztárok" nem állnak ki és mesélik el, miért jó drog nélkül élni. Nekik kellene példát mutatniuk, ez lenne talán a legfontosabb.

K.Z.G.

6

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYIK TARTÓPILLÉRÉ AZ EGYSÉGES JOGREND Országos konferencia a jogi karon

A

konferencián részt vettek az Igazságügyi Minisztérium, és az APEH képviselői, a megyei bíróságok vezető bírái, a pécsi, a miskolci és a szegedi egyetem jogtudományi karainak munkatársai.

Bevezetőjében Bodnár László, az AJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék vezetője kiemelte, a magyar jogi kultúra és a jogalkalmazás fejlődését elősegítené, ha a gyakorlati szakemberek, a jogalkotók és a tudományos kutatók - ehhez a tudományos tanácskozáshoz hasonlóan - gyakrabban találkozhatnának. A 2004-es év a csadakozás éve lesz - mondta a professzor - , sok múlik azon, hogyan tudjuk alkalmazni az uniós jogszabályokat. A jogharmonizáció területén a csadakozó országok közül az első helyek egyikén vagyunk, de sok végrehajtási rendelet még nincsen kész. Elengedheteden egy újabb alkotmánymódosítás, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata és a jogalkotási törvény átalakítása.

Szabó Imre, az AJTK dékánja megnyitó beszédében kifejtette, 2004. május l-jén nem abba az Európai Unióba fogunk belépni, amely jelenleg is működik, és amelybe oly hosszú éveken keresztül vágyakoztunk. Velünk és a velünk együtt belépő államokkal, az Unió már soha nem lesz az, ami jelenleg. Az Európai Konvent dolgozik az unió új alkotmányán, amely nyilvánvalóan más lesz, mint az a jelenlegi rend, melyre az unió most épül.

- Szerencsénk, egyben komoly felelősség is, hogy ennek az új alkotmánynak a kidolgozásában már mi is részt vehetünk. A jövendő csadakozásig és azt követően is hatalmas feladat vár mindannyiunkra, mégpedig az, hogy, a tőlünk telhető legteljesebb mértékben felkészüljünk az unióban élésre. Ebből a munkából az Állam- és Jogtudományi Kar is igyekszik kivenni részét A jogi kar vezetője hangsúlyozta, az Európai Unió egyik tartópillére az egységes jogrend, amely egységes, elveiben letisztult uniós jogalkotást, gyakorlatában pedig következetes és kiszámítható, bírói jogalkalmazást igényel. Az Államés Jogtudományi Kar vezetése, profeszszori kara, különös jelentőséget tulajdonít annak az elvárásnak, hogy a jogi oktatás is alkalmazkodjék az uniós kihívásokhoz. A Bologna-folyamat - nem is a távoli jövőben - feltédenül elvezet az egységes európai felsőoktatási tér kialakulásához. Olyan egységes rendszer ez, amelyben az oktatásban részt vevők elsősorban a hallgatók, de maguk az oktatók is - sokkal inkább lesznek mozgékonyak, mint jelenleg. A kredit-alapú képzési rendszer lehetővé teszi, hogy a hallgató tanulmányaik során akár több, különböző országban működő egyete-

Május 12-én az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának frissen alapított Összehasonlító Jogi Intézete konferenciát rendezett a közösségi jog bírói alkalmazásáról. A konferencia szervezésében közreműködött, és a rendezvényt támogatta a Miniszterelnöki Hivatal és a Szegedi Biztonságpolitikai Központ.

A tanítás azzal kezdődhet, hogy maga a tanár is megtanulja a tanítandó anyagot! Fotó: Nag}'

men folytathasson tanulmányokat, mielőtt diplomáját megkapná. Ez a mobil oktatási rendszer pedig lehetővé teszi, hogy hallgatóink - akik egyben a jövendő oktatói, tudományos kutatói is - világ látása, alakuló jogi kultúrája szintén eme egységes kultúra jegyeit viselje magán. Ez az egység pedig nem lehet más, mint az európaiság. Az idősebb korosztálynak - meg kell tanulnia a jogalkotásban és jogalkalmazásban egyaránt a közösségi gondolkodást, a közösség törvényei szerinti jogászi munkát. A jelenlegi hallgatókat pedig fel kell készíteni mindezekre. A tanítás azzal kezdődhet, hogy maga a tanár is megtanulja a tanítandó anyagot!

- Érdekes helyzet, de nincs több időnk. Együtt kell tanulnunk - hangsúlyozta a jogi kar dékánja.

A szegedi Állam- és Jogtudományi Kar már évekkel ezelőtt elindította a francia és német gazdasági jogi képzést, melynek keretében a hallgatók francia és német egyetemi oktatók előadásában tanulhatják a francia, illetve a német jogot Nem magyar jogot idegen nyelven, hanem „idegen jogot", idegen nyelven.

Szintén évekkel ezelőtt a tananyag szerves része lett az Európa-jog, amely azonban, különösen csatlakozásunk után, más megközelítést igényel,

mint az előbb említett francia vagy német gazdasági jogi képzés. Az Európa-jog nem "idegen jog"! A nemzetközi közjog hazai (német, francia vagy éppen magyar) művelője, és a Közösség minden intézménye azon munkálkodik, hogy a Közösségi jog felsőbbségének elvét megvalósítsa.

Ettől kezdve minden elmélet, gyakorlatilag csak technikai különbséget jelenthet. A magyar bíró számára is durva megközelítésben - az ítélkezés első kérdése az lesz, hogy az adott kérdésben van-e közösségi jogszabály!

A következő kérdés pedig az, hogy mi a jogszabály tartalma, milyen értelmezést kíván annak alkalmazása!

A jelenlegi helyzetben a magyar bírónak elégséges a hatályos magyar joganyag, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság döntéseinek ismerete.

A jövőben ez meg fog változni. Elengedhetedenül szükséges tehát, hogy időben tisztázzuk azokat a kérdéseket, amelyek magukban hordozzák a kétségeket, a bizonytalanságokat Maga az Unió és benne a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság joggyakorlata is állandó mozgásban, változásban van. A Római Egyezménytől az 1999. május l-jén hatályba lépett "Amszterdami Szerződésig", megfigyelhető, hogy az Európai Bíróság

László

szervezete, hatásköreinek meghatározása, eljárási rendje, de jogfejlesztési módszerei, jogértelmezése és főbb doktrínái is alakultak. Különösen fontos tehát, hogy a magyar jogi szabályozás lehetőséget adjon arra, hogy valamennyi jogalkalmazó szinte sajátjaként kezelje az Unió elsődleges jogalkotási termékeit, de tisztában legyen az Európai Bíróság angolszász jellegű, eset jogi megoldásaival is.

A konferencia azokra a kérdésekre irányítja a figyelmet, amelyek majd a mindennapokban merülhetnek fel. A magyar bírák gondolkodásában ma még nincs jelen az a megkívánt uniós gondolkodás, amelyre szükség lesz a következő időkben. Bizonyos tévhitek élnek az Európai Bíróságról is. Az Európai Bíróság nem fellebbviteli fórum, nem „szövetségi bíróság". Az Európai Bíróság - a nemzeti bíróság partnere!

Feladata, hogy a nemzeti bíróságot támogassa. Nem fogja az adott ügyet a nemzeti bíróság helyett eldönteni, de segítségére lesz, hogy abban az esetben, ha a nemzeti bíróság úgy döntött, hogy az adott kérdésben a közösségi jogot fogja alkalmazni, azt milyen tartalommal kell tennie - zárta beszédét Szabó Imre.

Az európai uniós jog autonóm jogrendszer - fejtette ki előadásában

Mohay György, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája. Az uniós jog egy része kötelezően alkalmazandó lesz az újonnan csadakozó tagországokban is.

A tagországok bíróságai - így jövő májustól a magyar törvényszékek is - közösségi bíróságként funkcionálnak. A mai magyar jogrendszer jelenleg nem alkalmas a közösségi jogrend maradéktalan alkalmazására. Az előadó fölhívta a figyelmet a közösségi normák alkalmazásának elvárásai és az egyes eljárásjogi szabályok közötti joghézagokra. A hatályos szabályok alapján az Alkotmánybíróságnak akár lehetősége lenne a közösségi normák alkotmányosságának vizsgálatára is. A közösségi jog egységét a Luxemburgban található központi közösségi bíróság és az uniós jogszabályokat alkalmazó tagállami bíróságok együttműködése biztosítja. Ez a bíróság azonban nem vizsgálhatja a nemzeti jog és a közösségi jog kapcsolatát, vagy azt, hogy megfelel-e a nemzeti jog a közösségi normáknak.

Bodnár László aláhúzta, a jogalkalmazás területén a jogforrás-hierarchiából kell kiindulni. Ha egy állam tagja az Európai Uniónak, akkor az a közösségi szabályokat köteles alkalmaznia. Tehát ha van egy magyar jogszabály, amely ellentétes a közösségi szabállyal - hiába legyen az akár törvény is - , kötelező a közösségi szabályt alkalmazni. Amennyiben kétséges, hogy van-e közösségi szabály, vagy az, hogy kell alkalmazni azt, az ügyben eljáró bíróság kérhet az Európai Bíróságtól előzetes döntést, amely a későbbiekben kötelezi a tagállam nemzeti bíróságát. Ennek a folyamatnak a maradéktalan alkalmazásához szükség van a Polgári Perrendtartás átalakítására. Mivel a luxemburgi bíróság eljárásának idejére a nemzeti bíróság felfüggeszti a döntés meghozatalát, így az előzetes döntés kérése akár két évvel is elodázhatja a végső határozat megszületését. A magyar bíróságnak nagyon alaposan mérlegelnie kell, hogy kéri-e az előzetes döntést, viszont bizonyos esetekben nem teheti meg, hogy nem fordul az Európai Bírósághoz. Ha olyan bíróság jár el, melynek döntése ellen a tagállami nemzeti jog szerint nincsen jogorvoslati lehetőség, akkor kötelező az előzetes döntés kérése. Ez alól csak az képez kivételt, ha az adott témában már hozott döntést az Európai Bíróság, vagy ha annyira egyértelmű a közösségi normák tartalma. A törvényalkotók legfontosabb feladata az", hogy pontosan szabályozzák a csadakozást követő időszakban mely jogforrásokat, és milyen hierarchiában kell a jogalkalmazónak figyelembe vennie.

F.J.

A JOGI KAROK DÉKÁNJAI GYŐRÖTT A győri, egyetemi szintű jogászképzés 1995-ös indítása óta első alkalommal találkoztak a hazai jogászképzés reprezentáns vezetői, az egyetemi karok dékánjai május 16-án és 17-én a Széchenyi István Egyetemen. Pénteken a Győri Királyi Jogakadémia egykori hallgatója, Deák Ferenc tevékenységét, a XIX. közepének mozgalmas korszakát elemző konferenciával vette kezdetét az esemény.

A tudományos emlékülés előadója volt Mezey Barna egyetemi tanár, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dé-

kánja, a győri egyetem meghívott oktatója, Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója és Révész T. Mihály egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója.

A szakmai program keretében avatták fel a haza bölcsének mellszobrát, amelynek alkotója Máhr Géza ismert győri szobrászművész, aki villamosmérnökként a Széchenyi István Egyetem munkatársa. A győri művész az elmúlt évtizedben a hazai kiállítások mellett párizsi, New York-i és tokiói galériákban is bemu-

tatta alkotásait. 2002. novemberében, Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából Balogh József, Győr Megyei Jogú Város polgármestere a zeneszerzőt ábrázoló bronz mellszobrot ajándékozott a kanadai Edmonton városának. A Kodály-szobor alkotója is Máhr Géza volt. A haza bölcse 1803. október 17én született, s a bicentenárium alkalmából a győri egyetem Állam- és 'Jogtudományi Intézetének aulájába kerül a műalkotás.

Balogh József győri polgármester köszöntője után az ünnepi beszédet

Révész T . Mihály, az Állam- és Jogtudományi Intézet igaiga tója mondta. A műalkotást Czinege Imre rektor avatta. A szoborállítás anyagi hátterét a Széchenyi István Egyetem, az egyetem Távoktatási és Szakképzési Központja és az Universitas-Győr Kht. közösen teremtette meg.

A konferencia folytatásaként a Bologna folyamat hatása a jogi és igazgatási képzésre témakörben Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese a lineáris képzési struktúra és a jogtudományi oktatás kapcsolatát elemzte, majd Máthé Gá-

bor a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem professzora a kétciklusú képzés bevezetésének lehetőségei, különös tekintettel az igazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásra témakörben tartott előadást.

A jogász képesítési követelmények reformjának szempontjait Szabó Imre egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja ismertette.

A szakmai találkozó szombaton délelőtt a jogtudományi karok vezető-. inek konzultációjával folytatódott.

7

SZEGY - 2003. MÁJUS 19.

KOMPETENCIÁK ISKOLAJA

A LEGFELSŐ SZINTET EPITIK AZ ADY TÉREN

Május 5-én a törökbálinti Corában nyolc szervezet egy ezidáig páratlan oktatási együttműködés alapító okmányát írta alá. Az aláírók között volt Szabó Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karának főigazgatója.

A zárszintnél tartanak az Ady-téri egyetemi könyvtári-informatikai központ építői Szegeden.

A mintegy 7,7 milliárd forintos beruházásnak eddig közel a harmadát, 2 milliárd forintot fordítottak az építkezésre, amelynek befejezési határideje 2004 júniusa. Erre az időpontra már ki kell költöztetni jelenlegi helyéről, a Dugonics-téri épületből a mintegy 1,5 millió kötetes egyetemi könyvtárat, és a köteteket el kell helyezni az Ady-téri tárolókban. A szegedi könyvtári-informatikai centrumban 2004 szeptemberétől már megkezdődik az oktatás.

Újszerű oktatási program - SZEF-részvétellel

A

z együttműködés keretében a résztvevő intézmények kétévi munkával arra vállalkoznak, hogy egy gyakorlatorientált oktatási programot készítenek el az úgynevezett „friss áruk" korszerű forgalmazásának oktatásához, tananyagokkal, kézikönyvekkel, gyakorlati foglalkozásokkal és konzultációkkal. A program - melynek fő koordinátora a Cora Magyar Hipermarket Kft. - az Európai Unió Leonardo da Vinci pályázatán 360 ezer euró (több mint 86 millió forint) támogatást nyert, amelyhez a résztvevő partnerek saját forrásaikkal járulnak hozzá.

Az aláírást követő budapesti sajtótájékoztatón Tordai Péter, a Leonardo Nemzeti Iroda programvezetője elmondta, ez a program lehetőség, hogy a résztvevők napi együttműködés szintjén működjenek közre az európai oktatásban. Az 1994-ben indult Leonardo program bebizonyította a közös fellépés hatékonyságát. Évente európai szinten 30-40 ezer fő vesz részt a mobilitási programokban, Magyarországról évi nyolcszáz diák utazhat hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakon. A program kiemelt területe a tananyagfejlesztés, melyben együttesen vesznek részt a közép- és felsőfokú képzőintézmények, tanácsadó cégek és a gazdasági élet más szereplői. Olyan munkaerő piaci igényekre válaszolnak az együttműködések, amely területeken releváns megoldás eddig még nem született. Cél az E U brüsszeli folyamat néven ismerté vált kívánalmainak teljesítése: egy ádátható képesítési rendszer kialakítása. A program célja azonban nem egy közös és egységes európai képzéspolitika kialakítása vagy támogatása, hanem épp ellenkezőleg, az egyes nemzeti szakképzési rendszerek sajátosságainak megismertetése az Európai Unión belül.

Az 1999. december 31-én lezárult első szakaszt, amelynek célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása, illetve a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja volt, 2000. január l-jétől kezdődően új, hétéves szakasz követi. E szakasz hármas célkitűzése a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése; a szakmai képzés az élethosszig tartó képzés jegyében és a szakmai oktatással kapcsolatos újítások támogatása. A Leonardo programmal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egy évvel a tényleges csatlakozás előtt hazánk egyenrangú partnerként, nem támogatottként vesz részt a munkában, a magyar intézmények is tevőlegesen hozzájárulnak a sikerhez. Az uniós tagság csupán a program volumenében hoz lényeges változást, a tervek szerint a mobilitási programokban 1500 körüli diák fog részt

venni, míg a fejlesztő projektekben résztvevő intézmények száma is remélhetőleg a jelenlegi ötven duplája lesz.

A konkrét projektben, mely a Kompetenciák Iskolája nevet viseli a SZÉF-en kívül magyar oktatási intézményként a ceglédi Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola vesz részt. A középfokú intézmény igazgatója Ságiné Szabics Katalin hangsúlyozta, a rendszerváltás után a gazdaság átalakulásával magukra maradtak a szakképző intézmények. Hosszú éveknek kellett eltelnie, amíg kialakult a kapcsolat a betelepülő multinacionális vállalatok és az iskolák között. A nyertes pályázat a szakképző iskola, a főiskolai kar és a Profi Magyarország Rt. több éve zajló együttműködésének intézményesült formája. A projekt mögött a magyar, belga és holland szakképzési intézmények mellett tudományos, és szakmai intézetek és társaságok állnak, de a gyakorlati sikert a partner kereskedelmi vállalatok: a Cora és a Profi is garantálják. A konzorciumban részt vevő szakképző intézmények az elméleti tudást, a vállalatok a gyakorlati tapasztalataikat hozzák a projektbe. A C L E G Innovation SA dolgozza ki a személyiség fejlesztő programot, hiszen a korszerű oktatásból ma már ez a terület sem maradhat ki. A Magyar Aruismereti Társaság a rendszertant, és áruismereti szempontból a kohéziót biztosítja.

A cél, hogy a legkorszerűbb szakmai ismeretanyag kerüljön be a kereskedelmi képzés tananyagába, az Európai Uniós gyakorlatnak megfelelő legyen a tananyagfejlesztés, és olyan szakmai képzési rendszer jöjjön létre, amely képes a kereskedelem igényeire gyorsan és rugalmasan reagálni. Az oktatási és gazdasági partnerek együttműködése társadalmi párbeszédet hoz létre, amelynek keretében a munkaerőpiac kulcsszereplői a vállalatok és az oktatási intézmények elősegítik a kereskedelemben betöltendő új típusú munkakörök és szakmákra való korszerű felkészülést és biztosítják a vállalatok által elvárt kompetenciák megszerzését. A program végső célja egy e-learning formában elérhető tananyag kialakítása, mely így már bármely a kereskedelemben dolgozó

szakember számára hozzáférhetővé válik.

A Magyar Hipermarket Kft. részéről Vadász Sándor kiemelte, a szocialista nagyvállatok felbomlása komoly gondot okozott a szakoktatás területén. A képző intézmények mindent megpróbáltak, hogy az oktatási piacon eredményesen tudjanak szerepelni, így alakultak ki a felsőfokú akkreditált képzések, melyek átmenetet képeznek a felső- és a középfokú képzések között. A hagyományos képzésben résztvevő diákok által elsajátított tudásanyag sok tekintetben nem felelt meg az új típusú elvárásoknak. Ezzel párhuzamosan egyre több tanuló vett részt szakmai gyakorlatokon a multinacionális nagyvállalatoknál, és hamarosan kiderült mely területeken kell átalakítani az oktatás rendszerét. A kereskedelemben dogozó vezetői szint elvesztette a kapcsolatot a gyakorlattal, míg a napi munkában résztvevők nem rendelkeztek a megfelelő kompetenciákkal. A projektet - melyet két éves előkészítő munka előzött meg - sikerült úgy összeállítani, hogy minden szakterület képviseltesse magát. A program egy olyan újszerű kezdeményezés, mely még nemzetközi szinten is példanélküli. A gyakorlatorientált képzés eredményei a tervek szerint szervesen illeszthetők majd a hagyományos képzés tananyagába is.

Napjaink kereskedelmében a technológia, a logisztika és az irányítás területén a multinacionális vállalatok olyan szakmai gyakorlati alapokkal rendelkeznek, amelyek átvétele átfogó továbbképzést garantál. A Magyar Hipermarket Kft. - amely a Cora üzledáncot üzemelteti - , a Kompetenciák Iskoláját mindazokkal az eszközökkel, ismeretekkel, eljárásmódokkal és gyakorlati tapasztalattal segíti, amely lehetővé teszi ennek a know-how-nak a továbbképzésbe való szerves integrálódását. Philippe Lejeune, a Magyar Hipermarket Kft. vezérigazgatója szerint a partnerek öszszefogásával, az elméleti, a gyakorlati és az önismereti tudás ötvözésével egy rugalmas, tartalmát és működését tekintve egyaránt újszerű továbbképzési rendszer jön létre. A forgalmazás és az elosztás új szakma Magyarországon, szükség van a szakemberekre. A kereskedelmi cégek ügyfelei egyre igényesebbek ezért a munkatársak egyre magasabb szintű képzésére ma már elengedheteden.

Fontos feladatot teljesít a pályázat keretében a SZÉF: hat tantárgy oktatási programját készítik el, és a minőségbiztosítás, a biotechnológia, a környezetgazdálkodás és logisztika szakterületein közreműködnek a tanári és hallgatói kézikönyvek összeállításában is.

K.Z.G.

2000 INTÉZMÉNY AZ ERASMUS PROGRAMBAN A 2003/2004-es tanévben már 2000 felsőoktatási intézmény vesz részt az Erasmus programban. Múlt októberben az egymilliomodik "Erasmus hallgató" vett részt az Európai Unió oktatási programjában, amely a felsőoktatásban tanuló diákok, illetve a felsőoktatási intézmények számára nyújt képzési lehetőséget. (Fő célja az oktatási intézmények közötti együttműködés és a hallgatói

mobilitás elősegítése.) A 16 évvel ezelőtt indult program kezdetben csupán az egyetemek közti cseréket jelentette, és a különböző egyetemeken dolgozó professzorok közötti személyes kapcsolatokon alapult, mindössze 150 résztvevővel. 1997 óta azonban folyamatosan nő a programban résztvevő intézmények, és hallgatók száma.

Az Európai Unió Oktatási Főigazgatóságának vezetője Erasmus Felsőok-

tatási és Tanulói Oklevelet hozott létre. Az előbbi a résztvevő intézmények feladatait és kötelezettségeit foglalja magába, az utóbbi célja, hogy tájékoztassa a mobilitási programban résztvevő tanulókat a jogaikról és kötelességeikről. Minderre azért van szükség, mert az Erasmus - az eddigi tendenciákat követve - feltehetően egyre több diákot és intézményt fogad majd be a tovább bővülő Európai Unióban.

A GYAKORLÓ ISKOLA 75 ÉVE Felolvasó emlékülést rendeztek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanítóképző Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskolájában.

A szegedi tanárképzés 1928-ban indult Klebelsberg Kunó kultuszminiszter reformjainak köszönhetően. Ezt követően kezdődött meg a polgári iskola működése is a Boldogasszony sugárúti neobarokk épületben. Az iskola felolvasó emléküléssel ünneplte meg fennállásának 75. évfordulóját. A május 12-ei rendezvény házigazdája Bácsi János, a gyakorlóiskola igazgatója volt. A program Galambos Gábor kari főigazgató megnyitójával kezdődött, majd Kozma József alpolgármester köszönötte a 75 éves iskolát. Ezután Majzik István mutatta be ,A hagyományok és újítások a pedagógiában" című tanulmánykötetet. A felolvasó emlékülés további programjában rövid előadásokra került sor a pedagógusképzést érintő aktuális témákról.

E-LEARNING A FELSŐOKTATÁSBAN Első ízben rendezték meg a Coedu Tudásháló Konferenciát 2003. május 16-án Budapesten az Ú j Udvar Cinema City-ben. A szakmai napon az Apertus közalapítvány által finanszírozott Didakta program keretében fejlesztett, kifejezetten a felsőoktatás igényeire optimalizált e-learning tananyagot mutatták be.

A Mimóza Kft. És a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének Média Oktató és Kutató Központja által megrendezett előadást szakmai kerekasztal-beszélgetés követte, melynek témája: az e-learning felhasználása volt a felsőoktatásban. A szervezők célja volt, hogy a meghívott résztvevők segítségével értékeljék a Didakta program eredményeit. A konferenciára az elektronikus oktatás iránt érdeklődő oktatási intézmények prominens képviselőit, döntéshozóit, az elektronikus képzési rendszerek alkalmazásában érintett vállalatokat, és a hazai e-learning technológiai szakembereit egyaránt meghívták.

FULBRIGHT ÖSZTÖNDÍJAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA A Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság meghirdette 2004-2005-ös tanévre szóló ösztöndíjait. Fulbright ösztöndíjra azok a magyar állampolgárok pályázhatnak, akik felsőfokú végzettséggel, valamint megfelelő szintű angol nyelvtudással rendelkeznek, és az Egyesült Államokban szeretnének oktatni, kutatni vagy továbbtanulni. Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet.

Pályázati űrlapok a Fulbright Bizottságtól vehetők át. A pályázatot a szükséges mellékletekkel együtt 2003. július 15-éig kell a Fulbright Bizottsághoz eljuttatni. Fulbright Bizottság Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. Professzorok Háza, 1/107. Tel.: 1/ 462-8040, fax: 1/ 252-0266. E-mail: info@fijlbright.ph.hu. A pályázati kiírás teljes szövege és a jelentkezési lapok letölthetők: www.fulbright.hu.

MÓDOSÍTJÁK A BURSA HUNGARICÁRÓL SZÓLÓ RENDELETET Elkészült az előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló 12/2001. (TV. 28.) O M rendelet módosításáról, melyet egyeztetésre az Oktatási Minisztérium elküldött a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának is.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló 12/2001. (IV. 28.) O M rendelet hozta létre ezt az ösztöndíjrendszert azzal a céllal, hogy az önkormányzatokat bevonja a hallgatók szociális rászorultság alapján történő támogatásába.

A rendelet módosítása az ösztöndíjrendszer működésével kapcsolatos tapasztalatok és a 2003. évi költségvetés keretei miatt vált elengedhetetlenné.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj két részből áll: az önkormányzatok által odaítélt, valamint az egyetemek, főiskolák által ennek kiegészítéseként adandó részből. Az intézményi rész az önkormányzatival azonos mértékű, azonban nem haladhatja meg a rendelet alapján évente meghatározandó összeget (ez 2003-ban havi 5000 Ft volt). A tervek szerint A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi részének fedezetét a 2003-as költségvetési évre vonatkozó jogszabályi lehetőségeknek megfelelően módosítják, továbbá a nem állami fenntartású intézmények számára meghatározzák az ösztöndíj intézményi részének fedezetét, míg a 2002/2003-as tanév második félévétől a felsőoktatási intézmény által megítélt rendszeres szociális támogatás összege nem számítható be az ösztöndíj intézményi részébe.

A rendelet módosításai visszamenőlegesen 2003. február l-jétől lépnek hatályba.

8

SZEGY • 2003. MÁJUS 19. w

KONFERENCIA A BORRÓL Május 21-én borászati konferenciával nyit az ötnapos szegedi borfesztivál. A városháza dísztermében délután fél 4-kor kezdődő rendezvényen Botos Ernő Péter, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet főigazgatója a szakág versenyképességéről, Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára az EUcsatlakozáshoz kapcsolódó tennivalókról tart előadást. A borízlés és a gasztronómia változásairól Cseh Gábor, a kecskeméti Ceremónia Borház vezetője, a Duna Borrégióról Kovács László, a Kunság Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke beszél. A magyarság sorskérdéseit taglaló előadásokra, az azt követő eszmecserére és a borfesztiválra tisztelettel várja az egyetemi fiatalságot a rendezőség.

INFORMACIOS KABINET ÉS KÖZÖSSÉGI KLUB Harmincmilliós fejlesztés a JGYTFK-n

INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI VÁNDORGYŰLÉS Oktatás-nevelés, szociális munka és individuálpszichológia kapcsolódási pontjait járta végig a Magyar Individuálpszichológiai Társaság Vándorgyűlése.

A Szegedi Tudományegyetem BTK Pszichológia Tanszéke, a Sólyom utcai Altalános Iskola és a Magyar Individuálpszichológiai Társaság által május 16-17e között megszervezett rendezvény címe Veszélyeztetők és veszélyeztetettek volt. A vándorgyűlés résztvevői pszichiáterek, pszichológusok, gyermekorvosok, óvodapedagógusok, tanárok, szociális szférában dolgozó szakemberek, akik az egész ország területéről, valamint Franciaországból és Svájcból érkeztek a rendezvényre. A szervezők és résztvevők által kitűzött cél a gyermek-pedagógus kapcsolat javítása, lelkileg sérült embertársaik megpróbáltatásainak enyhítése.

ANGOLSZÁSZ MODELL KONTRA POROSZ ISKOLA Magyar Bálint oktatási miniszter és Pálinkás József, a tárca előző minisztere az oktatáspolitika alapvető kérdéseiben különbözően gondolkodnak. Ez derült ki a Tárcatükör május 8-ai beszélgetésén a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen.

A tárca vezetésében nem lesz irányváltás Hiller István, politikai államtitkár távozását követően - szögezte le a miniszter a beszélgetés elején.

Az elmúlt egy év teljesítményét pozitívan értékelte Magyar Bálint, elégedett azzal, hogy a reformfolyamatoknak nekiálltak. Pálinkás József ezzel szemben egyfajta koncepciódanságról beszélt. A pedagógus alapbér esetében egyetértettek a politikusok az intézkedés szükségességében, sőt a hiányosságok mibenlétében is.

Az alapbér emelését a minőségi bérpódékok növelése fogja követni. A 125-175 milliárdnyi önkormányzati forráshiányról úgy nyilatkozott Magyar Bálint, hogy ezeket a feszültségeket vállalni kellett. Az oktatásügy vesztese idén a kutatás-fejlesztés volt, még az előző évi támogatásnál is kevesebb költségvetési forrást kapott a terület. Őszre a parlament elé fog kerülni az O M javaslata, amely magánforrások bevonásáról, illetve az egyetemi kutatás autonómiájának növeléséről szól.

A közoktatási törvény módosítását szabályozási dühként írta le a volt miniszter. Állítása szerint olyan a módosítási javaslat, mintha a minisztérium ügyfélszolgálati panaszkönyvét nyújtotta volna be a parlament elé a tárca. A túlszabályozott területek közé sorolta az osztályozást, illetve a buktatás ügyét. Magyar Bálint elmondta, hogy a kisiskolásokat nem buktató modell több nyugat-európai országban sikeresen működik, ez a legjobb módja a képességkülönbségek mihamarabbi elegyengetésének.

A közoktatás másik kulcskérdése a készségfejlesztés. A miniszter rámutatott arra, hogy megváltozott az iskolapadban eltöltött évek ádagos száma. Ma a 8 év helyett általában 12 esztendőt járnak a gyerekek iskolába, ezért nem kellene elvágni az oktatási folyamatot a 8. év végén, több időt kell szentelni készségfejlesztő oktatásra, mint a lexikális ismeretek erőltetésére. Noha az előző kormány is támogatta a kétszintű érettségi bevezetését, Pálinkás József már más véleményen van. Szerinte a két szint helyett inkább meg kellene tartani az egyszintű rendszert, és visszaadni a matúra presztízsét, hiszen ma már csaknem minden jelentkezőt felvesznek a felsőoktatásba.

Magyar Bálint szintén az 50 százalékos (az érettségizettek számához viszonyítva) bekerülési aránnyal magyarázta a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetését.

A felsőoktatás kimeneti oldaláról, a diplomás munkanélküliségről szólva, egyik szakpolitikus sem tudott gyógyírt említeni a problémára.

Az uniós csadakozás közelsége felveti a Bolognai folyamathoz való csadakozás témakörét, őszre, vagy jövő tavaszra készül el az a nagyobb törvénykezési csomag, amely tartalmazza a folyamathoz szükséges lépéseket, a felsőoktatási intézmények akadémiai és üzleti vezetése elkülönítésének formáját - ígérte a miniszter. Ennek megfelelően az angolszász modell fog elterjedi a magyar oktatási rendszerben is, csakúgy, mint Európa más országaiban. Pálinkás József vitatta az angolszász elvek helyességét a porosz, tekintélyelvű iskolával szemben.

Az EU-csatlakozásnak lesz egy elszívó hatása a magyar felsőoktatásból külföldi egyetemek irányába. Meg kell nyitni új lehetőségeket, illetve meg kell lépni a jelenleg előkészítés alatt álló változtatásokat - monda a tárca vezetője.

Elénk vita bontakozott ki a kollégiumépítés alapkoncepciója körül is. Az O M által támogatott piaci elvű, a magántőkét bevonó modell az ex-miniszter szerint veszélyeket hordoz magában. Pálinkás József úgy véli, hogy a vállalkozók hasznát vagy a diákoknak, vagy az államnak ki kell fizetnie, és ez túl nagy ár lenne. Magyar Bálint elmondta, hogy a rendszer lényege a fizetőképes kereslet megteremtése lesz.

A kormány emelte a diákhitelt (25 ezer Ft), az ösztöndíjak ádagos havi értékét (2 ezer forinttal) és a lakhatási támogatást (havonta átlagosan 3600 Ft-ról 10 ezer Ft-ra). így kifizethető lesz a havi maximum 24-25 ezer forintos kollégiumi bérlet azok számára, akik egyébként az albérleti piacon keresnének megoldást. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a tárca nem köt olyan megállapodást a befektetőkkel, amely haszon-garanciát tartalmaz.

A beszélgetés végén az oktatáspolitika peremterülete, a drogpolitika került szóba. Pálinkás eh'télően nyilatkozott arról, hogy a tárca vezetői bocsánatos bűnnek tekintik a drogfogyasztást. Magyar erre reagálva álszentnek nevezte az ellenzék megközelítését, a szigorú eljárást, mivel az nem orvosolja a probléma gyökerét, csupán elfedi azt A miniszter kiállt amellett, hogy a tanároknak ne legyen feljelentési kötelezettségük diákjaikkal szemben, ha drogfogyasztáson kapják őket.

A 20 gépből álló információs kabinet hiánypótló, lehetővé teszi a hallgatók magas szintű oktatását. Fotó: Nagy

Május 13-án Könyvtári Információs Kabinet és új Közösségi Klub nyílt az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Szilléri sugárúti épületében. Galambos Gábor kari főigazgató megnyitó beszédében kiemelte, a Hattyas sori fejlesztések után az ebben az épületben dolgozók és tanulók is láthatják ők se mostohábbak, mint a többiek. A közel 30 millió forintos beruházás forrásának felét az Oktatási Minisztérium a „Felsőoktatási és országos szakkönyvtárak Elektronikus Információ-szolgáltatási (EISZ) rendszerének fejlesztése, és a felhasználók képzése" című pályázatán elnyert 15 milliós támogatás adta.

A 20 gépből álló információs kabinet hiánypódó, lehetővé teszi a hallgatók magas szintű oktatását.

- Ha nem kaptuk volna meg a gépeket, a folyóirat és könyvtári adatbázisokban való keresést akkor is a tanagyag részévé kellett volna tennünk. A napjainkban végző hallgatók számára már alapkövetelmény egy bizonyos fokú informatikai jártasság elsajátítása - hangsúlyozta a főigazgató. Akiben egy pici kutatói véna van, annak hatalmas segítség az újonnan nyílt kabinet és az általa elérhetővé tett Elektronikus Információ Szolgáltatási rendszer.

A terem működtetésének fő célja az elektronikus adatbázis-használati ismeretek oktatása, a könyvtár infor-

mációközvetítő szerepének erősítése és természetesen az internet hozzáférési lehetőségek bővítése. Nem mellékes, hogy a gyors internet eléréssel ellátott gépeket az órákon kívül szabadon használhatják a diákok. A vizsgákra jelentkezés időszakában a két helyszínen található negyven gép hatalmas segítséget nyújt a hallgatók számára.

Nem jöhetett volna létre a kabinet és a klub, ha az épületben található két tanszék nem ilyen bőkezű. Az általuk előteremtett 6 milliós összeghez a kar központi keretből 9 millió forinttal járult hozzá, ez tette lehetővé a helyiségkomplexum kialakítását.

- A kar vezetése évek óta azon munkálkodik, hogy az oktatók és a hallgatók minél jobb körülmények között tudjanak dolgozni - zárta beszédét Galambos Gábor.

Barátné Hajdú Ágnes, a Könyvtártudományi tanszék vezetője kifejtette az ötven éve folyó könyvtártudo- ~ mányi képzés során ez az első alakalom, hogy központi állami támogatásból fejleszthették az oktatási infrastruktúrát. Nem kampányszerű képzést szeretnének, hanem öt tantárgy képzési rendszerébe építik be a kabinet nyújtotta lehetőségeket.

T. Molnár Gizella főiskolai docens, a Közművelődési tanszék vezetője elmondta, az egyik legnagyobb hallgatói létszámú tanszék régi gond-

László

ját orvosolja a Közösségi Klub. A főiskola többi oktatási épületétől távol eső helyen a hallgatók immár kulturált körülmények között tölthetik el az előadások és gyakorlatok közti időt.

Szeptembertől valódi klubszerű működést terveznek, ami a szórakozási és művelődési lehetőségeken túl a gyakorlati képzés helyszínéül is szolgálhat a művelődésszervező szakos hallgatók számára.

Az első hivatalos rendezvény keretén belül Bácsi János, a főiskolai Gyakorló Általános Iskola igazgatója és Paczolay Dénes informatikus, PhD hallgató tartott bemutató előadást a Beszédmester nevű szoftverről. Az MTA Mesterséges Intelligencia kutatócsoportja, az SZTE T T K Informatikai Tanszékcsoportja, a gyakorló általános iskola és a kaposvári Siketek Óvodája Általános Iskolája és Diákotthona közreműködésével folyó több területen nemzetközileg is kiemelkedő - kutatások célja számítógéppel segített módszerek kidolgozása siketek beszédtanítására, dislexia, disgráfia és beszédhibák javítására. A projekt egyik eredményeként megszülető szoftver, mely számítógéppel segített olvasástanításra is kiválóan alkalmazható legkésőbb jövő februárban mindenki számára elérhetővé válik a világhálón keresztül.

EJ.

HÖK-VÁLASZTÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS A SZEGEDI TANÁRKÉPZŐN Mák Balázs, a Szegedi T u d o mányegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke 2003. május 7-én 19 órára hívta össze az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlését. A H Ö K elnöki, valamint a négy (tanulmányi, kulturális, sport és pénzügyi) referensi posztra, továbbá a kari H Ö K által kiadott T ű című lap főszerkesztő posztjára április 30-ig lehetett beadni a pályázatokat az SZTE JGYTFK bármely aktív, a karhoz mint anyaintézményhez hallgatói jogviszonnyal kötődő hallgatónak. Az este 7-kor

kezdődő küldöttgyűlésen megjelent az E H Ö K Felügyelő Bizottságának elnöke, Gerber Miklós, valamint egyik tagja, Kocsis Adám, így felügyelve a választások tisztaságát és jogszerűségét.

A határozatképes Küldöttgyűlésen megjelent ötven küldött végül a H Ö K elnökének Nagy Zoltán Pétert választották 47 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett. Tanulmányi referensnek Alattyányi Istvánt 36 igen, 8 nem és 4 tartózkodás, valamint 2 érvénytelen szavazat mellett választották meg. Sportreferensnek Mazula Zoltánt 48 igen, 1 nem és 1 tartózko-

dás mellett választották meg. Kulturális referensnek Vincze Józsefet 48 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett választották meg. Pénzügyi referensnek Dupsky Lászlót 47 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett választották meg. A T ű főszerkesztőjének Varga Györgyit 43 igen, 1 nem és 5 tartózkodás, valamint 1 érvénytelen szavazat mellett választották meg. A Küldöttgyűlés záróakkordjaként Tóth Szergej, a kar ifjúsági és kommunikációs főigazgató helyettese mutatta be az új főiskolás pólót, és ajándékként átnyújtott egyet-egyet a küldötteknek.

9

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

A TUDOMÁNY ÉS A KUTATÁS A SIKERES CSATLAKOZÁSÉRT Konferencia az Európai kihívásairól

A Szegedi Tudományegyetem az ország egyik legnagyobb tudományos és oktatási intézménye. Tizenegy kara révén átöleli a tudományos élet teljes teriiletét - hangsúlyozta megnyitójában Benedek György, az SZTE tudományos rektorhelyettese. Egyes karokon klasszikus tudományterületeket oktatnak, mint a Természet- vagy a Bölcsészettudományi Kar, míg más karokon egészen friss területek képzésével foglalkoznak. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint hazánk helyzete az uniós csatlakozást követően.

Hodúr Cecília elmesélte, kicsi félelemmel fogtak hozzá a konferencia szervezéséhez, hiszen a két éve ugyanebben a témában már rendeztek egy tanácskozást és a tavaly a kar fennállásának negyvenéves évfordulóján tartott ünnepségek szakmai programjában is többször érintették ezt a témát.

A nagy számú jelentkezés, majd később a vaskos konferencia kötet megnyugtatta a szervezőket. A hazánkra váró kihívásokra egy évvel a csatlakozást megelőzően már nem elegendő általánosában válaszolni, meg kell találni azokat a megoldásokat, melyek 2004. májusáig átsegítenek bennünket a nehézségeken, és melyekből uniós tagságunk során előnyöket tudunk kovácsolni. A tudományos munka, a kutatás hozzá tud ehhez a feladathoz járulni.

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A konferencia első előadásán Buday-Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a fenntartható fejlődés és az EU-csadakozás a magyar agrárgazdaságot érintő gazdasági következményeiről beszélt. A harmincas évek irodalma hazánkat a nyugat és a kelet közti kompországként jellemezte. Ez az átmeneti állapot nagyon sokáig azt jelentette, hogy megismertük az új fogalmakat, de nem tettük azokat magunkévá. A hatvanas években Dr. Agytól mindenki megtudhatta, mit takar a hatékonyság fogalma, mégse vált hatékonnyá a magyar gazdaság. A hetvenes években a rendszer, míg a következő évtizedben a környezet gazdálkodás vált központi fogalommá, mindhiába. Ma az új fogalmakat az Unió ismerteti meg velünk, de számon is kéri az elsajátított tudást. A gazdaság globálissá válásával rendkívüli módon növekszik a verseny, nemcsak az országok, de a régiók, az országcsoportok között is. Új követelményeknek kell megfelelnünk. Ezek az ökológiai elvárások, az élelmiszer biztonság és a fenntarthatóság. Ha egy termék nem felel meg ennek a követelményrendszernek, akkor a piac egyszerűen kizárja. A kérdés az, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a Föld szűkös erőforrásai és a gyarapo-

Immár második alkalommal rendezték meg az Európai kihívások címet viselő konferenciát az SZTE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar Élelmiszeripari Gazdaságtan és Marketing Tanszékének szervezésében. dó emberiség növekvő igényei között.

1972-ben a Római Klub számára készült első tanulmányban az a javaslat körvonalazódott, hogy megoldást csak az hozhat, ha leállítják a növekedést. Már ugyanebben az évben egy stockholmi konferencián kiderült, akkorák a különbségek az egyes országok között, hogy ez a fejlődő országok számára ez katasztrófához vezetne.

Ekkor került előtérbe a harmonikus fejlődés gondolata. 1974-ben a Római Klub számára készült második tanulmányban az a javaslat állt, hogy az eddigi vad növekedést fel kell váltania a szerves fejlődésnek. A fenntartható fejlődés eszményét 1981-ben Lester Brown fogalmazta meg, majd 1992ben a Mastrichti szerződés révén az EU alapdokumentumainak is részévé vált. Röviden megfogalmazva a fenntarthatóság azt jelenti, hogy az emberiség jelenlegi népesség igényeit úgy kell kielégíteni, hogy azzal nem veszélyezteti a leendő generációk életesélyeit. Az ehhez szükséges radikális váltás hatalmas költségnövekedéssel jár, amely tovább fokozza a fejleden országok hátrányait. Olyan fejlődési folyamatot kell megvalósítani, amely csak a megújulás arányában használja fel az erőforrásokat, minimalizálja a termelési veszteségeket, a melléktermékeket pedig visszavezeti a rendszerbe.

Buday-Sántha Attila szerint az ökobiznisz a világ leggyorsabban fejlődő tisztességes üzlete. Jó lenne egy olyan világ, ahol az optimális megoldások az egyik napról a másikra megvalósulnak. Ennek azonban nincsen meg az anyagi fedezete. Korlátozottak a fejlesztési források, tudjuk minden forrás bizonyos szennyezés árán jött létre, ezért olyan területen kell felhasználni azokat, ahol az a leghatékonyabb. A környezetvédelem területén az uniós országok már átmentek azokon a fejlődési folyamatokon, melyek sok esetben még előttünk állnak. A csatlakozó országoknak a számukra leghatékonyabb megoldásokat kell alkalmazniuk, melyeken a jelenlegi tagországok már lehet, hogy túl vannak, ezért nem lehet átvenni egy az egyben az uniós szabályokat. Főleg az alternatív energiaforrások elterjesztésének területén jelentős a nyomás. Ha szélerőműveket telepítünk Magyarországon - hogy biztosítsuk energiaszükségletünket - , semmi nem változik, ugyan olyan szennyezett ország maradunk, azzal a különbséggel, hogy lesz sok szélerőművünk.

Az agrártermelés az uniós csadakozáson keresztül szembesül az ökológiai megfelelés, az élelmiszerbiztonság és fenntarthatóság hármas követelményrendszerével. Ezeknek a kihívásoknak csak egy korszerű agrártermelés tud megfelelni. Ennek minősé-

gi tömegtermelésnek kell lennie, hiszen a felzárkózáshoz elengedhetetlen a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kihasználása. Két irány áll előttünk, melyek egymásnak nem konkurenciái, hiszen különböző piaci szegmenseket céloznak meg: a Hőtermelés és az integrált gazdálkodás zárta előadását Buday-Sántha Attila.

KÖZLEKEDÉS Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadása során hangsúlyozta, a közlekedés olyan szolgáltatási fajta, mellyel mindenki találkozik: vagy magát a szolgáltatást veszi igénybe, vagy saját maga végzi el a helyettesítő tevékenységet. A csadakozási tárgyalások során az agrárgazdaság és a környezetvédelem mellett a harmadik neuralgikus pont a közlekedés volt. A legoptimistább előrejelzések alapján a jelenlegi tagországok színvonalát hazánk 201215 tájékán érheti el. Az utóbbi években történtek előremutató lépések. Az infrastrukturális fejlesztések szükségességéről nagyon sok szó esik, a megvalósult beruházás viszont annál kevesebb. Jelenleg 525 km autópályánk van, a hálózat fajlagos sűrűsége az uniós átlag egynegyedét sem éri el.

Mindenképpen szükség van arra, hogy a mindenkori kormány teljesíteni tudja az uniós vállalásokat: az M0ás autópálya befejezését, az M5-ös és az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, az M43 a Budapest és Bukarest közötti kiépítését és az Mó-os továbbfejlesztését.

Ha van olyan közlekedési vállalat, amely nem készült föl az integrációra, az a MAV. A derogációs időszak lejárta után nagyon komoly problémái lesznek a vasutaknak. A vonal sűrűség kiváló, de ez az egyeden pozitívum, ami lemondható, a pályák iránya és minősége számos kívánni valót hagy maga mögött. A 7700 kilométeres vasúthálózatból összesen 3000-3200 km, ami fejleszthető és hosszútávon is igénybevehető. Az alacsony kihasználtságú szárnyvonalak jövőjét csak az önkormányzati támogatással létrejövő regionális vasúttársaságok oldhatják meg, a becslések alapján azonban közülük csupán egy-két társaság működhet gazdaságosan.

Szeri István kiemelte, két nagyon fontos vízi útrendszerünk van. A Duna a Duna-Rajna-Majna csatorna révén összeurópai jelentőségű közlekedési csatorna. A Tisza esetében készültek tervek a nemzetközileg is hajózhatóvá tételről, a mélyebb merülésű hajókkal való egészéves hajózáshoz azonban szükség lenne bizonyos mértékű duzzasztásra.

A repülőterek közül Ferihegy a most folyó fejlesztéseknek, bővítéseknek hála Közép-európai jelentőségű légikikötővé válhat. Pécs, Győr, Sármellék, Debrecen repülőterének fejlesztése már folyik. Mi itt Szeged csak álmodhatunk. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az E U regionális szemléletét nézve nagyon nehéz lesz a versenyeznünk a már kész temesvári infrastruktúrával.

A közlekedési szolgáltatások közül az árufuvarozás az, melyet minden gazdasági társaság igénybe vesz - húzta alá Szeri István. Magyarországon a négyezer-kétszáz nemzetközi fuvarozásra alkalmas nehézgépjármű megmarad. Minimális fejlesztések várhatók, ha sikerül kihasználni a harmadik ország felé nyújtható szolgáltatások piacán adódó lehetőségeket a derogáció lejárta után. A jelenlegi gépjármű parkból csupán 800-850 kamion felel meg az unió közeljövőben érvénybe lépő emissziós és zajkibocsátási normáinak, így további beruházásokra van szükség a három éves átmeneti felmentés időszaka alatt. A csatlakozás egyik nagy vesztese a belföldi fuvarozás lesz. A jelenlegi nyolcvanötezer fuvarozó eszköz 40-50%-ára nem lesz szükség a jövőben. Még az olyan viszonylag a periférián található országban, mint Finnországban is megszűnt a fuvarozóvállalkozások 15%-a az integráció kezdete utáni néhány évben.

A közúti személyszállítás ma hazánkban koncessziós tevékenység, bár jelenleg csupán hat magánvállalkozás működik ezen a területen, hiszen jelenleg a Volán vállalkozások kivételt képeznek a szabályozás alól. Ez a viszonylagos védettség három évig még fenntartható, ezután azonban a vonalakra, vonalcsoportokra pályázatokat írnak ki, és az nyer, aki a legjobb ajánlatot teszi. A jármű állományt leszámítva a közúti személyszállítás elérte az uniós szintet. A nem menetrendszerinti személyszállítás területén kvázi szabadpiaci körülmények vannak, csupán a piacra lépés feltételeit rögzítik az E U 3-as szabályok. A kombinált fuvarozás az a terület, mely kitörési pont lehet, itt további fejlesztésekre van szükség - fejezte be előadását a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója.

MENEDZSERKÉPZÉS Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának rektor-helyettes, az S Z T E G T K Marketing-Menedzsment tanszékének tanszékvezetője, Veres Zoltán a menedzserképzésben jelentkező európai kihívásokról tartott előadást. Az uniós csatiakozást követően egy olyan

regionális-globális környezet alakul ki, mely számos területen új körülményeket teremt. A belépéssel a harmonizációs folyamat erősödni fog. Az interdiszciplinalitással kapcsolatos legfontosabb kérdés: milyen végterméket vár el az üzleti szféra a menedzserképzéstől. Az integrált, funkcióközi szemlélet elsajátítása mellett, fontos a széles spektrumú ismeretanyag oktatása, a problémamegoldó készség fejlesztése és a felkészítés a vevők által irányított környezet kezelésére. Ez akkor valósítható meg, ha integrált teamek jönnek létre tanszékközi vezetéssel. Az oktatónak csupán az általa tanított diszciplína tananyagát kell magasfokon ismernie, azon belül is különösen a saját szakterületét, míg a diáknak mindent tudnia kell.

Ezen is túlmutat a tantárgymodulok egyénre szabott specializációja, és a problémamegoldás alapú oktatás. Ezt a módszert úgy kell elképzelni, hogy a félév elején az oktató ad a hallgatóknak egy kidolgozandó feladatot, melynek megoldását a diákoknak saját kutatási munka alapján kell megtalálniuk. A konzultációk és előadások során a tanár csupán háttéranyagokat szolgáltat. A módszer alapja a nagyfokú interaktivitás, melyet korszerű infokommunikációs módszerekkel segítenek.

Az interdiszciplinaritás mellet az interkulturális alkalmazkodás követeli a legnagyobb erőfeszítéseket az átalakuló oktatástól. Időben és térben korlátlanná válik a képzés. Vonzó oktatási kínálatot kell biztosítania a magyar egyetemeknek és főiskoláknak a külföldi diákok számára. A gyakorlatorientált képzés területén az eltérő hagyományok, történelmi okok következtében hatalmas különbségek vannak, csakúgy, mint a problémamegoldás kultúrái esetében. A praktikusmodellező technikák az angolszász területeken jellemzőek, elég megnézni egy amerikai menedzsment tankönyvet. A franciák inkább a spirális polemizáló módszereket kedvelik, míg a németeknél az aprólékos-rendszerező kultúra az általános. Bár nem európai eredetű, de egyre nagyobb jelentősége van a kínaiak által használt reproduktív-analógiás gondolkodás megismerésének, hiszen a kínai diákok oktatása hatalmas bevételekhez jutathatja az intézményeket. További kérdéseket vet fel a vegyes kultúrájú csoportok oktatása - zárta mondandóját Veres Zoltán.

Délután szekcióülések formájában folytatódott a konferencia. A kilenc szekció a következő témákban ülésezett: informatika, agrárökonómia, marketing-menedzsment, határmenti együttműködés, E U csatlakozás aktuális kérdései, globalizáció-lokalizáció, infrastruktúra fejlesztés súlypontjai, humánerőforrások, regionalitás- területfejlesztés.

K.Z.G.

GREEN WEEK KONFERENCIA BRÜSSZELBEN A 2003-as Green Week konferenciát a „Változtassunk magatartásunkon!" mottóval rendezik meg június 2-a és 5-e között Brüsszelben. A Green Week egyik legfontosabb célja, hogy ráébressze az embereket a környezetvédelem fontosságára, és arra, hogy feltétlenül változtatni kell

magatartásukon, mert csak így érhető el, hogy tiszta, szép és egészséges környezetben élhessünk.

Az idei rendezvényen a résztvevők megvitatják és nyomon köveük a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kulcskérdéseit: a fogyasztást és előállítást, az észszerű energiagaz-

dálkodást, az éghajlat megváltozását, valamint a vizek problémáját. A meghívottak között jelen lesznek vezető nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, szakminiszterek, üzletemberek, tudósok és szakértők, valamint Margót Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa.

A Green Week új ötleteket ajánl, és bemutat egy új szemléletmódot, amellyel megoldhatjuk a környezetvédelmi gondokat, problémákat. (A szervezők a fiatalokra és a gyermekekre is gondoltak, akik számára a környezetvédelem különböző területeiről mutatnak be érdekességeket.) Kiváló

lehetőséget nyújt továbbá a kapcsolatépítéshez és ahhoz, hogy a résztvevők megoszthassák egymással a környezetvédelemmel kapcsolatos ötleteiket és tapasztalataikat.

További információ a http://europa.eu.int/comm/environment/ greenweek címen található.

10

SZEGY

- 2003. M Á J U S 19.

NAGY KOPPÁNY ZSOLT FALUDY-DÍJAS

A

nálunk gazdagabb egyetemeken bőségesen állnak rendelkezésre jelentős díjak a kimagasló teljesítmények elismerésére. Idehaza jóval kevesebb van ezekből, ezért is tartja nagy becsben a Szegedi Tudományegyetem a Faludy György Alapítvány díját, mely évről évre a fiatal írók irodalmi teljesítményét ismeri el - hangsúlyozta május 7-én, az idei Faludydíj átadásán Seres László egyetemi tanár, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes.

A ma kilencvenhárom éves Faludy György egykoron annak örömére alapította a díjat, hogy az emigrációból hazatérve Szegeden tartotta első előadóestjét. Az Ifjúsági Ház nyolcszázfős nagytermében közel ezerkétszázán szorongtak, és sorban állva vártak, míg a mester dedikálta számukra az egykor szamizdatban megjelent köteteket. Fried István Herder-díjas irodalomtörténész, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmesélte, hogy az est után a Bajor Sörözőben történteket ő is csak a Faludy-ról szóló anekdoták egyikének gondolta volna, ha nem a saját szemével látja. Az egyik olvasó oda ment az íróhoz, letérdelt, kezetcsókolt neki, majd azt mondta: köszönöm, hogy átsegített életem legnehezebb óráin. Ez az élmény is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar irodalom nagy öregje díjat alapított.

A kitüntetés történetével kapcsolatban a professzor hangsúlyozta, valamennyi magyar nyelvterületről vannak a díjazottak között, közülük

Nagy Koppány Bölcsészettudományi

Zsolt prózaíró, a Szegedi Tudományegyetem karának PhD-hallgatója kapta az idei Faludy-díjat.

Az első kötetes szerzők nagy gondja, hagy művük megjelenése után kevés visszajelzést kapnak. Fotó: Nagy

azonban több a lírikus. Az eddig elismertek között van, aki akár a József Attila-díjig is eljutott, életrajzukban általában első helyen szerepel a Faludy-díj. Ezek az ifjú irodalmárok - többek között Orbán János Dénes, vagy a tavalyi kitüntetett Grecsó Krisztián - azóta is bizonyí-

ist!"

tottak, újabb köteteik jelentek meg, és más irodalmi elismeréseket is elnyertek.

Az idei díjazott, Nagy Koppány Zsolt méltó követőjük. Marosvásárhelyen született 1978-ban, Székelyudvarhelyen érettségizett, majd a kolozsvári egyetem magyar-angol

««tv

:

R I C H T E R G E D E O N RT. Sokan kérdezték már, mi a titka annak, hogy az 1901-ben alapított Richter Gedeon Rt. nemcsak hogy túlélte az idők viharait, hanem máig dinamikusan fejlődő vállalat.

A legvalószínűbb válasz az, hogy a Társaság a kezdetektől megőrizte innovációs képességét és olyan munkatársakat vonzott magához, akik ötleteikkel, tudásukkal, elkötelezettségükkel a legnehezebb időben is megtalálták az utat és olyan termékeket dolgoztak ki, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem világszerte sikert arattak.

Legyél Te is a csapatunk tagja!

Várunk, ha végzős

ORVOS, GYÓGYSZERÉSZ vagy és szívesen dolgoznál az alábbi munkakörök valamelyikében: orvoslátogató, minőségbiztosító, farmakológus, klinikai kutatási munkatárs, törzskönyvező, analitikus.

További információkért hívj bennünket: Sásdi Mónika 06-1/431-5705 (farmakológus, klinikai kutatási munkatárs, törzskönyvező, analitikus), Kollet Edina 06-1/431-5358 (orvoslátogató, minőségbiztosító).

Ha szeretnél csatlakozni egy céltudatos és dinamikus csapathoz, küldd el szakmai önéletrajzodat (a munkakör megjelölésével) az alábbi címre: Richter Gedeon Rt., személyügyi osztály, 1475 Budapest 10., Pf. 2 7 fax: 260-7028, e-mail: hr#richter.hu

László

szakán szerzett diplomát. Jelenleg Fried professzornál PhD hallgató, és az erdélyi próza jellegzetes alakjáról, Karácsony Benőről írja disszertációját. Első kötete Arról, hogy milyen nehéz címmel 2000-ben jelent meg Kolozsvárott az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozatban, az Erdélyi Hír-

adó Kiadó gondozásában. Fried professzor laudációjában kiemelte Nagy Koppány Zsolt írásaiban a világ sokszínűségére rácsodálkozva jellegzetes fekete humorral ír, erős benne a hajlam a morbiditásra, a groteszkre.

Olyan színjátékot produkál, melyben minden az ami, mégis semmi sem az.

Lehet, hogy csak kényelmességből posztmodernnek nevezik írásait. A prózaíró harminc-negyven éves korában szokott megszületni, az idei díjazott ennél lényegesen fiatalabb.

Nem helyhez kötött, de aki Erdélyből származik felismeri nyelvezetének sajátosságait.

Nagy Koppány Zsolt szerint az első kötetes szerzők nagy gondja, hogy művük megjelenése után kevés visszajelzést kapnak, pedig ez nagyon fontos lehet további munkájuk szempontjából. Ezzel szemben ő kivételes helyzetben volt, hiszen az irodalmi élet számos szereplője foglalkozott Arról, hogy milyen nehéz című kötetével.

- A szakma ikonikus figurájáról elnevezett díj hatalmas visszaigazolás számomra - mondta a kitüntetett.

Nagy Koppány Zsolt megköszönte a díjat, majd részletet olvasott fel egy novellájából, majd pezsgőzéssel zárult a díjátadó.

Akár a fiatal író valamelyik novellájában is szerepelhetett volna a díjátadás. Az alapítvány pénzjutalma mellé járó díszoklevelet csak később kapja meg, mert elfelejtették elkészíttetni...

K.Z.G.

KÖNYVBEMUTATÓ A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN Május 16-án a Kultúrpalotában négy tanulmánykötetét

mutatta be nemrégiben megjelent a Móra Ferenc Múzeum.

A sajtótájékoztatón a könyvek szerkesztői röviden összefoglalták a munkák hátterét alkotó kutatások eredményeit, és az írások jelentőségét méltatták. Szóba került a napokban megnyíló „Hun aranyak" című kiállítás is.

Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a megye múzeumait május 18-tól ingyen látogathatják a diákok. Megnyitójában a kötetek jelentőségét méltatva így fogalmazott: „ebben a négy kötetben benne van az egész múzeum." Kitért arra is, hogy az intézmény életében rendkívül fontosak a tanulmánykötetek, hiszen a tárgyak csak az épület falain belül reprezentálhatják az elvégzett munkát, a könyvek viszont bárhová eljuthatnak, bekapcsolva az eredményeket a tudomány vérkeringésébe.

Az „Úton - útfélen" - Múzeumi kutatások az M5 autópálya nyomvonalán című kötetet Szalontai Csaba a kiadvány szerkesztője mutatta be.

A tanulmányok egy márciusban nyílt kiállításhoz kapcsolódnak, és a feltárásoknak nem csupán a régészeti, hanem a néprajzi és biológiai eredményeit is ismertetik, hiszen ezek is veszélybe kerültek az autópálya építése során. A szerkesztő elmondta, hogy tapasztalatai szerint az autópályaépítéshez mindenki ért, akárcsak a futballhoz, ezért elhatározta, hogy a kötetben kitérnek az építkezés történetére és technikai kérdéseire is.

A Két évszázad zászlói című kötetről dr.

Zombori István, a katalógus szerkesztője beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy a zászlóknak kiemelkedő szerepe van a közösségek önazonosságának meghatározásában, ezért történeti kutatásuk értékes eredményekkel járulhat hozzá a történettudományhoz. A szegedi múzeum gyűjteménye a maga 133 zászlójával egyike a legjelentősebbeknek. A könyv 15 év munkájának az eredménye, és az országban egyedülálló vállalkozás. Gyönyörű fotókkal illusztrálva vezeti át az olvasót a 18. századtól napjainkig tartó fejlődés lépcsőin.

A hagyomány szolgálatában - Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól című kiadványt Lengyel András irodalomtörténész, a kötet szerkesztője mutatta be. A könyv 2002 karácsonyára jelent meg, és Csongrád megye múzeumainak részletes történetével ismerteti meg az olvasót. Eddig még nem született olyan mű, amely a Móra Ferenc Múzeum egész történetét áttekintené, ezért a kötet hiánypótló szerepet is betölt. A lelke mégis a megyei múzeumi szervezet keretébe tartozó intézmények gyűjteményének a bemutatása. A megye valamennyi múzeuma őriz olyan anyagot, ami egyedivé és nélkülözhetetlenné teszi. A gyűjtemények legszebb, legértékesebb darabjait csodálhatjuk meg ebben a gazdagon illusztrált könyvben.

A negyedik bemutatásra szánt mű A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve - Studia Ethnographica (Néprajzi Tanulmányok) 4. Az 1995ben indított sorozat negyedik tagjáról a szerkesztő, Bárkányi Ildikó tartott ismertetőt. A kötet a Csongrád, megyében kutató, a múzeumi szervezetben alkotó etnográfusok munkáinak ad helyet. A 13 tanulmány között egyaránt szerepel szakmai önéletírás, adatközlő-leíró publikáció, jelenkutatási eredményeket összefoglaló dolgozat és kiállítási forgatókönyv. A könyv szakmai bemutatására 2003. Május 30-án 11 órakor kerül sor a Móra Ferenc Múzeum könyvtárában, melynek keretében Juhász Antal professzor méltatja a munkákat.

Végül Kürti Béla régész, a „Hun aranyak" A nagyszéki fejedelmi lelet című tárlat szervezője beszélt a május 16-án megnyitott kiállításról.

Elmondta, hogy a 163 aranytárgyat tartalmazó nagyszéki leletről számtalan hamis monda forog közszájon, részben Móra Ferenc írásainak köszönhetően. A kiállítás a leletek bemutatása mellett megpróbál hiteles képet adni az ásatásokról.

Csécsi László

11

SZEGY - 2003. MÁJUS 19.

BIZONYTALANSÁGBAN

N

yilvánvaló volt, hogy az új direktornak rettenetesen nehéz anyagi helyzettel kell majd szembenéznie, de arra talán Székhelyi József, az újonnan megválasztott igazgató sem számított, hogy megválasztása mennyire megosztja majd a közvéleményt. A színház helyzetéről, az igazgatói feladatokról és a jövőről kérdeztük Székhelyi Józsefet.

-Nagyon nehéz helyzetben vette át a színházat, mind az anyagi helyzetet, mind a politikai és a közéleti légkört illetően. Mik most a közvetlen tervei, milyen irányba kezd el dolgozni?

- Tele vagyunk tervekkel, csak a mozgásterünk nagyon szűk. Most az a legfontosabb, hogy december 3 l-ig letegyük a névjegyünket, hogy minden vágyunk ebben a néhány hónapban megmutatkozzék. A zenei életünk most stabilabbnak tűnik, mint a prózai, de azon vagyunk, hogy a prózát is felzárkóztassuk. Érzékeny veszteségek értek bennünket, többen elhagyták a társulatot, őket igyekszünk pótolni. Az célunk az, hogy a repertoár értékes darabjai továbbéljenek, dacára annak, hogy számos ponton nehézségekbe ütközünk. Új bemutatókra is készülünk, egy elit prózai műre október 3-a, és egy gyerekdarabra november 16-a körül. A második félévünk még nagyon lötyög, de arra is vannak már konkrét darabtervek. Szeretnénk bemutatni a Revizort, a Mesél a bécsi erdőt, a Kékszakállú herceg várát, de sajnos összességében nagyon kevés bemutatóra van lehetőségünk. Felújítjuk az operák közül azokat a darabokat, amelyek méltán népszerűek, például a Tosca-t, vagy a Se villa, se borbélyt, de a pontos programterv még készülőben van. Remélem, hogy a záró társulatgyűlés után előrukkolhatunk vele. Bízom benne, hogy fel tudjuk újítani a Sógornőket, a Tizenkét dühös embert, valamint keresünk még egy prózai darabot őszre, bemutatjuk a Víg özvegyet valamint a Bánk bánt.

Többre jelenleg nem nagyon látok esélyt.

- Ön azt nyilatkozta, hogy igyekszik a színházat távoltartani a politikától, de közelebb szeretné vinni a városhoz. Milyen formában képzeli el ezt a közeledést?

- Azt szeretném, hogy az együttműködés ne intézményes rossz viszony és veszekedés, hanem folyamatos párbeszéd legyen, természetesen úgy, hogy se a szakmai, se a gazdasági érdekek ne szenvedjenek csorbát.

Nagyon baráti a város, nagyon megértően kezelik a kérdést, de figyelembe kell venni azt is, hogy ez csak egy bizonyos pontig működik, hiszen emberek jövője, karrierje van most a kezünkben.

- A nehéz anyagi helyzet milyen következményeket jelent a színház dolgozóinak a részére, mennyi elbocsájtással, milyen megszorításokkal kell számolni?

- Átalakulóban van a színház és természetesen minden átalakulás fájdalmas veszteségekkel jár együtt, ezt nem tudjuk megúszni mi sem.

- Említette, hogy a prózai tagozatnehézhelyzetben van, többen távoztak is a társulattól.

- Nem örök haraggal, hanem megértéssel váltunk el, a saját karrierépítésük szempontjából olyan lehetőségek kínálkoztak a távozóknak, amikkel mi nem tudtunk versenyezni. Természetesen visszavárjuk őket, ha az alkalom adódik.

Kevés hálátlanabb feladatot lehet elképzelni jelenleg Szegeden a színház igazgatásánál. Az elmúlt időkben rengeteg jogos és jogtalan vád érte a színházat, de aki annyira nem járatos a színművészet világában, még annak is emlékezetesek lehetnek a százmilliót is elérő nagyságrendű tőkeinjekciók, amelyekre a színháznak a talponmaradáshoz szüksége volt.

Nem szeretem a levelező tagozatot, egyáltalán a tagozatokat is sokallom, de a levelezőt végképp.

- Korognai Károly, korábbi színházigazgató nyút levelet intézett önhöz a Délmagyarország hasábjain, melyben felhívja a figyelmét arra, hogy érdekek fűződnek a Tantusz bezárásához, illetve hogy a Kamaraszínház jövője is kérdéses. Ön hogy látja a helyzetet?

- Nem szeretem a levelező tagozatot, egyáltalán a tagozatokat is sokallom, de a levelezőt végképp.

Ez egy nagyon komoly gazdasági kérdés, amelybe művészembernek csak úgy lehet beleszólása, hogy szeretné azt létrehozni, amiben hisz, de azt tudomásul kell venni, hogy ha valami nincs, ha elmegy egy hajó, akkor azt egyszerűen nem érdemes üldözni. Bizonytalanságban nem tervezhetem a szezont. A bérleti díj olyan magas lenne például a Tantusz esetében, hogy nem tudnánk kifizetni.

SZÉKHELYI JÓZSEF Színész-rendező, 2003 áprilisától Szegedi Nemzeti Színház igazgatója (Bp. 1946. november 24. Nős, gyermekei: Fruzsina 1976, Márton 1982, Dániel 1991.), a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett, s utána a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött.

1979-től a Nemzeti Színház, 1983tól a Madách Színház, 1992-től az Arizona Színház, 1994-től a Soproni Petőfi Színház művésze. 1998tól a Soproni Petőfi Színház és a Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja.

Kitüntetései: A nemzetközi T v fesztivál legjobb férfi alakítás díja 1980, Jászai Mari-díj 1984, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje 1995, Thália-gyűrű 1997, Bartók-díj 1998.

Tárgyalunk mindenféle alternatív színjátszási helyekről, jelenleg kettőről is, ahol kedvező anyagi körülmények között tudnánk működni, szóval dolgozunk ezen, de hihetetlenül nehéz úgy cselekedni, hogy finanszírozási gondokkal nézünk szembe. Jogosnak tartok minden szakmai aggályt, és magam is aggódom, én is ugyanolyan tulajdonosi szemlélettel kezelem a színházat, mint elődöm, csak szegény vagyok.

- Tervezi-e, hogy igazgatói feladati mellett játszani vagy rendezni fog a jövőben?

- Nem tudom, hogy mire lesz erőm, hogy mit tudok megcsinálni a szakmámból. Egyelőre főigazgató vagyok.

- Szeged egyetemi város rendkívül jelentős egyetemi polgársággal.

Próbál-e közeleb kerülni a Szegedi Tudományegyetemhez?

N e m tudom, hogy mire lesz erőm, hogy mit tudok megcsinálni a szakmámból. Fotók: Nagy

László

- Egyfolytában ezen vagyok. A gond az, hogy egyelőre közigazgatási problémákkal vagyok elfoglalva és a szakmával alig tudtam foglalkozni.

Az egyetem kulturális irodájában Tajti Gabival nagyon jó és baráti kapcsolatban vagyok. Keressük a lehetőségét annak, hogy akár a Dugonics téren akár máshol együtt tudjunk működni. Menet közben ez szépen ki fog alakulni, az együttműködés létre fog jönni, de egyelőre azon küzdök, hogy a nagyszínházat műsorrend-képes állapotba hozzam. Erre az egy helyszínre vagyunk most összezsúfolva - mind a próza, mind az opera, operett, szimfonikus koncertek, gálák, szóval nagyon nehéz összerakni a műsort. De mindenképpen szeretnénk kefejezetten az egyetemisták számára is előadásokat tervezni.

- Azt is említette, hogy a múzeummal is terveznek együttműködni.

- Éppen onnan jövök. Török Gabriella, a múzeum vezetője nagyon kollegiális és segítőkész de megnéztük a Területi Államháztartási Hivatal tulajdonánan lévő Korzó mozit is, abban is látok lehetőséget, mint próbahely mindenképpen ideális lenne, de legalább egy darabot, a Tizenkét dühös embert be is mutathatnánk ott. Ehhez a Démász segítségére is szükség van, hogy az épület alkalmas legyen a színháznak.

- Hogyan érezte, milyen volt a fogadtatása a színház társulatának, dolgozóinak részéről, érzett-e esetleg megosztottságot közöttük?

- Nem, azt hiszem hogy szeretnek, megbecsülnek és megértik, hogy rettenetesen nehéz a helyzet.

Minden tiszteletem a kollegáimé, művészektől a portásokig, mert ezek az emberek az elmúlt jó nyolc hónap alatt szörnyűségeken mentek keresztül, és én szeretném végre ezt a szörnyű hangulatot felszámolni. Szerencsére a hangulat már kezd javulni, egy-két közös öszzeröffenésünkön már néha mosolygunk is.

- A gondoktól eltekintve hogy érzi magát Szegeden?

- Nagyon szeretem, nagyon szép városnak tartom, de ugyanakkor nagyon nehéz és ellentmondásos város is.

Tóth Péter Zoltán * Az interjú írása közbeni fejlemények szerint az önkormányzati tulajdonú Mozgókép Kht végképp megszabadul a Korzó mozitól, mivel bevételekből már hosszabb ideje nem tudta fedezni a működtetési költségeket. A Mozgókép Kht. a rendezvények bevételeiből a rezsit még igen, viszont a bérleti díjat már a kezdetektől sem tudta fizetni. A volt mozit évek óta nem vetítőhelyként, hanem különféle kulturális rendezvények helyszíneként használták és viszonylag magas bérleti díjat fizettek érte az államháztartási hivatalnak, amit a szegedi önkormányzat vállalt át, így próbálták a város kulturális életének szolgálatában tartani az egykori mozit. A város jelenlegi rossz anyagi helyzete viszont azt sem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat továbbra is átvállalja saját cégétől a bérleti díj fizetését, így elvileg szabad az út a színház előtt egy saját próba- és előadóhely kialakítására. Ez persze függ a feltételektől is, amikkel a helyet átengednék a színjátszásnak. A felmondási idő két hónap múlva jár le.

12

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

MTA - IHM MEGÁLLAPODÁS Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke együttműködési megállapodást írt alá.

Az együttműködési megállapodás értelmében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a 2003. évben 300 millió forint támogatást ad át az MTA részére kutatási programok és feladatok megvalósítására. Ezek között szerepel a magyar digitális enciklopédia megalkotása, az információs társadalommal és a GRID-technológiával kapcsolatos kutatások lefolytatása, virtuális egyetem, hálózati technológiák fejlesztése és alkalmazása, regionális informatikai rendszerek létrehozásának elősegítése. Az MTA pedig szakértelmét ajánlja fel az IHM informatikai pályázatainak elbírálásában, az informatikai stratégia kialakításában, valamint részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv informatikai részének IHM által koordinált programok kialakításában és megvalósításában.

SZEGEDI EGYETEM FILMKLUB

A JATE KLUB PROGRAMJA MÁJUS 19-31.

Május 22. 21 óra: Student Est Házigazda: Varga B. László.

Május 23. 22 óra: Party Minimalheadz (Tilos Rádió), Dj-K: Odin, Tégla, Isu. Üj látásmód fúzió (electro live act).

Május 24. 22 óra: Micsoda Buli Dj. Almávala Kisteremben DJ. Immyboy.

Május 29. 21 óra: Student Est Házigazda: Varga B. László.

Május 31. 22 óra: Micsoda Buli Dj. Almávala Kisteremben DJ. Mylon.

A GRAND CAFÉ PROGRAMJA MÁJUS 19. - J Ú N I U S 1.

Május 19-21.17 óra: Chihiro Szellemországban (Hayao Miyazaki). 19 óra: Kánikula (Ulrich Seidl). 21 óra: A lé meg a Lola (Tom Tykwer).

Május 22, 24, 25. 19 óra: Faust 5.0 (Isodoro Ortiz). 21 óra: A zongoratanárnő (Michael Hanake).

Május 23: Danilo Kis Kávéház-sarok. Vendégek: Radics Viktória, a Danilo Kis pályarajz és breviárium című könyv szerzője, vajdasági és temesvári írók, szerkesztők akik személyesen ismerték Danilo Kist.

Május 26-28. 19 óra: Kocka (Vincenzo Natali). 21 óra: Solaris (Andrej Tarkovszkij).

Május 27- 31.17 óra: Új német filmek (30-án 16 órai kezdéssel).

Május 29, 31, június 1. 19 óra: Szerelemtől sújtva (Sas Tamás). 21 óra: Beszélj hozzá! (Pedro Almodóvar).

Május 30. 18 óra: II. Super 8mm Fesztivál.

Június 1. 17 óra: Tiltott nő.

A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ PROGRAMJA MÁJUS 19-31.

Május 19.18 óra Városháza Házasságkötő terem: „ELSIBOLHATÓ-E" A VÁROS VAGYONA? Vendég: Gila Ferenc a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság elnöke. Beszélgetőtárs: Halász Miklós újságíró.

Május 20. 17 óra Honvéd téri Református templom: EGYHÁZZENEI NAPOK 2003. San Diego-i (USA) Kórus Hangversenye. Házigazdák: Gyüdi Sándor és Dr. Kereskényi Sándor.

Május 20. 18 óra Városháza Házasságkötő Terem: SZEGED VÁROSA. Bálint Sándor könyvbemutató. Vendégek: Dr. Botka László Szeged város polgármestere, Gyulay Endre Szeged-Csanád egyházmegye püspöke, Dr. Ilia Mihály irodalomtörténész, Dr. Barna Gábor néprajz kutató. Beszélgetőtárs: Dr. Szalay István matematikus . Házigazda: Dr. Lázár István a Lazi Kiadó vezetője.

Május 21. 18 óra Ifjúsági Ház: SÉTA A MÚLTBAN. Vendégek: Kenéz Heka Etelka költő, énekművész. Dr. Szalay István matematikus, Dr. Majzik István kiadó, Dr. Makra László egyetemi docens, Kelcs László festőművész. Közreműködik: Dobos Kati és Kátó Sándor, Kiszely Zoltán színművészek. Beszélgetőtárs: Pleskonics András (hódoló).

Május 22.18 óra Király Kőnig Péter Zeneiskola Díszterme: IFJÚ MŰVÉSZEK TAVASZI KONCERTJE. Vendégek: Rácz Rita (ének) és Barnácz István (hegedű). Zongorán közreműködik: Császár Zsuzsa. Házigazda: Kaposvári Gábor.

Május 23. 18 óra Király Kőnig Péter Zeneiskola Díszterme: GYÖNGYEIM. Vendég: Vastag Judit (ének, gitár). Közreműködnek: Tegzes Miklós (vers), Nagy Imre (zongora), Szakái Zsolt (gitár). Házigazda: Polner Zoltán költő.

Május 26. 18 óra DÉMÁSZ Székház Aula (Klauzál tér 8.): X. AMT NAPOK ZÁRÓRENDEZVÉNYE. Réti Zoltán, Hermann János, Horváth Zoltán és Nagy Roland kiállítása. Megnyitja: Szuromi Pál művészettörténész. Hangverseny és irodalmi est. Gallai Attila, Bátki Fazekas Zoltán, Büky Géza és Rékai Iván művei. Közreműködnek: Kónya Krisztina és Sinka Károly színművészek, Bátki Fazekas Zoltán oeraénekes, Rostás Kata (fuvola), Ótári Kata (gitár), Csányi Ildikó (gordonka), valamint a Weiner Kamarazenekar, Vezényel: Weninger Richárd. Házigazda: Meszlényi László.

Május 27. 18 óra Royal Szálló: ŐSI INDIAI GYÓGYMÓD, AZ AYURAVEDA. Vendég: Dr. Szilágyi Károly orvos, természetgyógyász. Beszélgetőtárs: Érsek Kálmán közlekedési üzemmérnök.

Május 28. 18 óra Bartók Béla Művelődési Központ: MAGYAR JELEN. Vendég: Toroczkai László, a Magyar Jelen c. hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Házigazda: Sényei Róbert tanár.

Május 29. 17 óra Szegedi Művészklub (Rókusi Művelődési Ház, Kossuth L. sgt.53.): Macskássy Izolda grafikusművész állandó kamaratárlata. Megnyitja: Dr. Majzik István ügyvezető igazgató. Pavlovits Miklós költő, Pavlovits Dániel gitárművész, és Pavlovits Tamás filozófus estje. Házigazdák: Polner Zoltán költő és Tandi Lajos újságíró. Az esten mutatják be a Szegedi Szépiás ezévi 5. számát.

Május 30. 18 óra Ifjúsági Ház: HAJNAL-EST. Zene a világban - világ a zenében; világzene a kávéházban. „Hajnalban" című lemezanyagát bemutatja a Hajnal Zenekar. Közreműködnek: Szirtes Edina, Pálflfy Kopasz Zsolt, ifj. Langjános, Varga Kornél és Kertész Ákos. Házigazda: Pleskonics András zene barát.

Elérkezett május második fele és ezzel a várva-várt vizsgaidőszak, ami nyilván kissé betesz a filmklubnak, miután az ember moziba járási kényszere némileg csökken ezidőtájt. Ez azonban csak önáltatás, hiszen az ember azért nem szán rá két órát egy film megnézésére, mert helyette tanulást tervez. Természetesen ez a két óra ettől függedenül elmegy nassolásra, fürdésre, Barátok Köztre, ilyesmi, szóval ne hagyjuk magunkat magunk által becsapni, egy filmre mindig van idő.

Kiváltképp, ha valaki a mostani ajánlatot szeretné választani. Ezúttal ugyanis eltérünk az eddig követett, változatos, de végeredményben emberbarát filmektől, és elmerészkedünk a pszichohorror irányába. Mielőtt valaki azonnal abbahagyná az olvasást, Vincenzo Natali filmje több egy puszta B kategóriás horrornál, és méltán számíthat az emberi természet iránt érdeklődők kiváncsiságára.

KOCKA (Cube, 1997)

Rendezte: Vincenzo Natali Irta: André Bijelic, Vincenzo Natali és Graeme Manson Fényképezte: Derek Rogers Zene: Mark Korven Szereplők: Nicole de Boer, Nicky Guadagni, Dávid Hewlett, Andrew Miller, Julián Richings, Wayne Robson, Maurice Dean Wint A Kockát még 1997-ben forgatták kanadai független filmesek, ebben tehát nem nagyon térünk el az eddigi vonaltól, vagyis a független(ebb) filmek bemutatásától. Magyarországra rekordlassúsággal, 2002. decemberében érkezett először, ami jól jellemzi a magyar filmforgalmazás hozzáállását, amennyiben csak a film által számos elnyert díj után merték megkockáztatni a magyarországi forgalmazást. Pedig a film nem véledenül söpörte be több sci-fi fesztivál fődíját valamint 1997-ben a legjobb kanadai első filmnek járó díjat.

Natali filmje nyomasztó és ugyanakkor rendkívül izgalmas is, de ez az izgalom a torokszorító, hideg veríté-

kes fajtából származik. Adott egy labirintus, mely megegyező méretű kockákból áll. A labirintus három dimenziós, ajtók találhatók a kocka minden oldalán, így tehát egy teremből hat további irányba lehet továbbjutni. Minden kocka ránézésre teljesen ugyanolyan, csak a színük különbözteti meg őket egymástól. Meg persze a sorozatszámok, amelyek minden átjárónál ott sorakoznak, három háromjegyű szám egymás mellett. Adott aztán hét ember, akik bent találják magukat ebben a labirintusban. Nem ismerik egymást. A leghalványabb fogalmuk sincs arról, hogy hogyan kerültek a labirintusba, vagy ami még rosszabb, sejtésük sincs arról, hogy ki és mit akar tőlük. Nem tudják, mi a labirintus célja.

Nem tudják hogyan lehet kijutni. Azt azonban hamar megtanulják, hogy a labirintus tele van aljasabbnál aljasabb, halálos csapdákkal, amiket nem, vagy csak szerencsével lehet kivédeni.

Vagy mégsem? A hét ember lassan kezdi gyanítani, hogy miért is ők azok, akik bekerültek a Kockába. De vajon mindenki az, akinek mondja magát?

Kiben lehet bízni? És egyáltalán, meddig lehet kibírni egy steril labirintusban étlen-szomjan?

A szituáció nagyon jól kitalált, az a fajta, amely gondolkodtatja a nézőt, hiszen mint egy jó detektívregény, megmutat mindent, amit tudni kell.

Az idő szorít, a monotonitás őrjítő, a csapdák kiszámíthatatlannak tűnnek. És amikor az ember azt hinné, a labirintus végezni fog áldozataival, rá kell jönnie, hogy téved. Keservesen téved.

A film hatalmas erénye az, hogy bár science fiction is, horror is, mégis inkább a pszichológiai vonal dominál a filmben. És ami a leggonoszabb benne, hogy gálád módon szórakozik a nézővel. Tesztel. Döntésre kényszerít, aztán pedig ítéletet mond az ember felett. Igen sokat lehet belőle tanulni arról, hogy hogyan is működik az ember stresszhelyzetekben, ugyanis pontosan ilyen helyzetekbe kényszeríti a film a nézőit. És mire rájövünk, hogy az ítéletünk helyes-e, avagy sem, már késő.

Ami a film megvalósítását illeti, minden elismerés a készítőkért. Kis

költségvetéssel is megtalálták azokat a profi módszereket, amiknek köszönhetően az embernek eszébe sem jut, hogy kevés pémzből forgatott, független filmet lát. A kevés, de pontosan és nagyon jól adagolt speciális effekt szinte tökéletesen van megoldva, de legalábbis kilométerekkel körözi a Kaptárhoz hasonló, olcsó hatású digitális effekteket. A kockalabirintussal tökéletesen megoldották a forgatási helyszín okozta nehézségeket, hiszen a film gyakorlatilag egyeden stúdióban, egyetlen díszlettel leforgathatóvá lett. Az egyetlen dolog, ami helyszínenként változik, az a kocka színe, amit a háttérvilágítás ad, ami amellett, hogy ödetes és olcsó megoldás, még a hangulatfestéshez is kitűnő, de erről nyilván a színpszichológiával foglalkozók tudnának többet mondani. Ami azonban igazán tökéletes a filmben, azok a hanghatások. A film hangjai legalább olyan mértékben hozzájárulnak az idegölő hangulathoz, akár a képek, főleg hogy a zárt tereknek köszönhetően egy csomó dolgot hallunk, amit nem látunk. Ennél idegesítőbb pedig kevés van. Ami a színészi munkát illeti, (számunkra) ismereden szereplőkről van szó, de szerencsére a színészi képességeik nem adnak okot az ismeredenségre. A különböző karaktertípusok jól megválasztottak és eltaláltak, a színészek jól hozzák a figurát.

A Kocka nem vidám film, ez biztos. Viszont izgalmas és nagyon-nagyon tanulságos. Bár 1997-ben készült, váltig állítható, hogy azóta sem nagyon készült ennyire innovációs és érdekfeszítő science fiction film. Aki pedig a horror jelző miatt nem akarná megtekinteni a filmet, hibát követ el.

A tényleges vizuális sokkolás megmarad egy átlagos kedd esti tévévilm szintje. A mentális horror az, ami igazán kikezdi az idegeket. Ja, és egy jó tanács a végére: matekosok ne sokat agyaljanak rajta, az elmélet ugyanis kikezdhető. Érdekes módon azonban a filmbe ez is belefér. Azt már mindenki maga döntse el, hogy miért.

Kocka, Grand Café: május 26 - 28. 19 óra.

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

A

13

BÁRÁNYI BERTOLD AZ UNIVERSITAS LEGERŐSEBB EMBERE

versenyen indulhatott minden olyan hallgató, aki az SZTE bármely karára a 2002/2003-as tanév második félévére beiratkozott. A próbák a nemzetközi erősember versenyekhez hasonló rendszerben és feladatokkal zajlottak, bár telefonkönyvtépés nem volt. Talán azért, mert nem állt rendelkezésre elegendő telefonkönyv, a vizsgaidőszakot közvetlenül megelőző napokban jegyzetek tépni pedig nem túl taktikus dolog. A feladatokban a legjobban teljesítő 10, a második 8, a harmadik 6, a negyedik 4, míg az ötödik 2 pontot kapott. Az első erőpróba egy személygépkocsi, jelesül egy Opel Vectra (cirka 1060 kg, plussz sokfőr) eltolása volt tizennyolc méter távolságra. A megoldást némileg nehezítette, hogy mindezt egy emelkedőn kellett megtenni. Ebben a feladatban legjobban Bárányi Bertold szerepelt 14.43 másodperccel, a második Berbe Lóránt lett 15.40-nel, a harmadik Borbényi Levente 16.08-cal, a negyedik Dobó József 16.62-vel, a próbát leglassabban Lengyel Richárd teljesítette 19.48 másodperces eredménynyel.

A második feladatban a versenyzőknek két kézsúlyzót oldalsó-középtartásban kellet tartaniuk úgy, hogy a tenyerük felfelé nézen. Ezen a statikus erőt igénylő gyakorlaton a szervezők kicsit túlbecsülték az indulók képességeit, hiszen a feladat végrehajtásának maximális hosszát négy percben szabták meg. Érdemes kipróbálni egyszerűen súlyok nélkül, ki meddig tudja így tartani a kezét. A legjobban Berbe Lóránt szerepelt majd három percig (2 perc 55 másodpercig) tartotta a súlyokat. Lengyel Richárd eredménye 1 perc 3 5 másodperc, Dobó József pechére egy másodperccel rövidebb ideig bírta, a későbbi győztes Bárányi Bertold 1 perc 28 másodpercet, míg Borbényi Levente 1 perc 5 másodpercet ért el.

A harmadik feladat egy méretes kőtömb elhajítása volt. A versenyzőknek három próbálkozási lehetősége volt. A nemzetközi versenyekhez hasonlóan a feladatokat egymás után, az egyes dobások közötti pihenő nélkül kellett teljesíteniük. A legjobb eredményt Bárányi Bertold érte el 8.33 méterrel, a Borbényi Levente dobása 3 centivel rövidebb lett, a harmadik Berbe Lóránt lett 7.8 méterrel, a negyedik Lengyel Richárd lett 6.9-cel, míg az ötödik Dobó József 6.59-cel.

Második alkalommal rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem Sportközpontjában az Universitas Legerősebb Embere vetélkedőt. Ót vállalkozó szellemű játékos nevezett be a megmérettetésre.

Feladatukat külön nehezítette, hogy a hatvankilós farönkökön, a traktorkeréken és a kőtömbökön túl a májusi rekord meleggel is meg kellett küzdeniük.

A gyqztes a vándorserleggel és a kupával.

Ezzel félidejéhez érkezett a verseny, az állás nagyon izgalmas volt, hiszen az élen holtverseny alakult ki: Bárányi és Berbe 24, Borbényi 16, Lengyel 14 és Dobó 12 pontot szerzett. Az eseménnyel párhuzamosan zajlottak a Borsodi kispályás labdarúgó torna helyi selejtezői. A tizenkét vetélkedő teamnek azt kellett eldönteni, melyik négy csapat utazhat a torna május 17-ei miskolci döntőjére. Akinek a foci ezen fajtája nem tetszett az a kosárlabda pályán kipróbálhatta az élőcsocsót, a játékos kedvűeket pedig két hagyományos csocsóasztal várta.

A negyedik feladat fekvenyomás volt napernyő alatt, hiszen árnyékolás nélkül az éppen delelőn lévő nap a versenyzők szemébe sütött volna. A szabályos karhajlításokat és nyújtásokat egy negyvenkilós súllyal kellet végrehajtani, úgy hogy az egy perc alatt minden alkalommal érintse a rúd

Az első erőpróba: autó tolás lejtőn fel. Fotók:

orio

a mellkast. Dobó "József 45 szabályos karhajlítást csinált, Lengyel Richárd 53-at, Borbényi Levente 59-et, Bárányi Bertold 64-et, a legjobb Berbe Lóránt 79-et. A 79 karhajlítást is érdemes kipróbálni például egy seprűnyéllel.

Az utolsó előtti próba a farönkpakolás volt. A cirka hatvan kilós farönköket két segítő cipelte a startvonalhoz, a versenyzők feladata az volt, hogy a négy rönköt teljes terjedelmükben átjuttassák a tíz méterre található célvonalon. Mindenki szabadon választhatott technikát: átviszi a fadarabot a pályán, vagy csak öt métert cipeli, és utána elhajítja. Bár ez utóbbi a rönkök méretét látva első ránézésre lehetedennek tűnt. A feladat alatt kiderült, nem hiába az Universitas Legerősebb Embere címért folyik a vetélkedés, az egyik segítőnek a félpályára kellett állnia, hogy a játékosok láthas-

sák, honnan dobhatják a rönköt. Az eredmények: Bárányi 23.17 másodperc, Berbe 23.6, Dobó 25.57, Borbényi 23.17, Lengyel 28.94.

Az utolsó feladat előtt teljesen nyitott volt a küzdelem, hiszen kettős holtverseny volt, így a végső próbára maradt a döntés. Bárányi és Berbe 42, Borbényi 26, Lengyel és Dobó 20 pontot gyűjtött eddig.

A legutoljára maradt traktorkerék-görgetés. A feladatot az utolsó helyen álló kezdte, a holtversenyben állók között pedig pénzfeldobással döntötték el az indulás sorrendjét. A két hatalmas traktorkereket meglátva a versenyzők először azt hitték, az erőművészek mellett zsonglőröket is keresnek, de kiderült csak az egyik kereket kell eljuttatni a tíz méterre lévő célvonalig, azonban nem a rendeltetésének megfelelő irányba kellett hajtani a kereket, hanem arra éppen merőlegesen. A feladatban az utolsó helyen Dobó József végzett, a negyedik Lengyel Richárd lett, a harmadik helyet Borbényi Levente szerezte meg, a második Berbe Lóránt, míg az első Bárányi Bertold lett.

Az eredmények összesítése alapján a verseny győztese Bárányi Bertold, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar III. éves testnevelés-rekreáció szakos hallgatója lett. A győzedelmeskedő Bárányi jutalma a Vándorserleg mellett egy 1 éves konditerembérlet és 5000 Ft ösztöndíj-kiegészítés lett, a második legerősebb egyetemista, Berbe Lóránt történelem szakos hallgató jutalma fél éves konditerembérlet, és 3000 Ft, csakúgy, mint a harmadik helyezett Borbényi Leventéé, az SZTE T T K hallgatójáé, aki a fél éves bérlet mellé azonban csak 2000 Ft-ot zsebelhet be.

Közben befejeződtek a Borsodi kispályás labdarúgó torna helyi selejtezői is. A döntőbe jutásért a következő eredmények születtek: Szczecin's Bulldozer's-Royal 4:2, NévnélkülDegeci Fc 6:2, Bél-Tequila-Vastüdő 0:2, Első Beton-Sípcsontvadászok 1:0. A miskolci döntőbe a győztesek jutottak be, leszámítva NévnélkülDegeci Fc párost, mert közülük egyik csapat se tudott elutazni a hétvégén.

Akkor a dicsőségen kívül miért küzdöttek? Bár minden résztvevő csapat jutalma egy huszonnégyes tálca félliteres Borsodi sör volt, a legjobb négy csapat két tálcával kapott.

Az utolsó előtti próba a farönk-pakolás volt.

K.Z.G.

14

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

HOLNAP HAJNALIG a

2003 perc foci a Hattyason

jfél lesz két perc múlva. Lepattintom a labdát, és kinézek a többiekre. Mindenki a helyén, Miki elöl. Miután a bemelegítésnél meglőtte a pálya mögötti épület bejárati ajtaját, inkább előre Jcüldtük. ott 'nem árthat. Az üveget, úgy néz ki, le tudjuk tagadni, csak a Miki nehogy hazaadjon. Tekintetem lassan átsiklik a másik térfélre, ahol az ellenfél már elfoglalta a helyét. Felmérem őket, saccolgatom az esélyeinket. Próbálok a kapus szemébe nézni, keményen, akár A hét mesterlövészben szokás, kezem a kibiztosított Colt markolatára siklik, borostámon megcsillan a koszba ragadt légy: -Tőlem kezdhetünk, kölyök! - biccentenék felé, de ebben a rohadt sötétben, meg a sárga lámpák homályában azt sem tudom, áll-e egyáltalán valaki a kapuban.

re most jöttem rá. Mert vegyük például a sakkot, vagy akár a teniszt. Ott a nézők kimennek, és csodálják a gyönyörű játékot, az ügyes megoldásokat.

Na, a focimeccsen ilyen nincs. Ott minden néző jobban tudja, hogy mit kéne csinálni. Ide aggyad, oda rúgjad, ne fejjel, ugyemegmontambaszki! Ez megy. Mondjuk, igaz az is, hogy a hazai labdarúgókon kevés csodálni való akad a gázsit, meg a káromkodásokat kivéve.

Minderre persze most jövök rá, amikor ülünk a kispadon, nézzük a lányok meccsét, és finom, építő tanácsokkal látjuk el őket.

É

A non-stop foci jó mulatság, főleg akkor, ha olyan emberiségellenes időbe osztják a gyanútlan áldozatot, mint minket: éjféltől kettőig. Először szívtuk is a fogunkat miatta, aztán beletörődtünk, legalább lesz valami különleges a dologban. Gondolom, most mindenki irigykedik.

A 2003 perces maratoni labdahajtást először rendezte meg a BTK HOK, tavaly még 2002 perces volt, de idén valamiért fittyet hánytak a tradícióteremtésnek. Szóval április 17-18-án lephették el a vállalkozó kedvű csapatok a Hattyas sori sporttelepet, ahol aztán megfelelő időbeosztás szerint gurigázhatták ki egymást kerek 33.3833 órán keresztül.

Abból, hogy túlnyomó többségben kétórás játékidőket szabtak ki a csapatoknak, arra következtetek, hogy nem volt túlzott a lelkesedés.

Azt el kell mondanom, hogy nem voltam mindig ilyen jól informált.

Délelőtt még csak annyit tudtam a 2003 perces fociról, hogy a Hattyas sori sporttelep a helyszín, és hogy lesz pia. Ezt is egy HOK-ös ismerősöm mondta, miután a foci apróbb részleteit tudakoltam tőle, úgymint, hol és hogyan zajlik majd az esemény, ő világosított fel, hogy mindez nem érdekes, csak az, hogy lesz kint pia. Paprikás krumpli is lesz, de pia még inkább.

Meg lesz olcsó tömény is, a hideg miatt. Lassan feladva, viccből megkérdeztem, hogy milyen márkájú italok lesznek, erre aztán kaptam egy olyan kimerítő felsorolást, hogy belesápadt volna a vámhivatal. Felmentem hát az irodára, hogy ott érdeklődjem tovább.

Egy kedves kislányka fogadott, hogy ő mindenben segít nekem, de aztán csak a kérdésekre válaszolt. Mondta, hogy lesz pia, úgyhogy megnyugodtam.

- És valami éjszakai járat kérdeztem - mert ha valaki mondjuk a

Hideg volt, és igazából csak akkor éreztük, amikor megálltunk, vagy leültünk. Magunkra is aggatunk minden ruhát a környéken, még az esőkabát is érték volt. Úgy nézhettünk ki, mint egy amatőr Himalája-expedíció, csak helyettünk nem a serpák lőtték a gólokat.

A non-stop foci jó mulatság. Fotó: Nagy

Makkosházin lakik, és egykor végez a Hattyason, nem biztos, hogy szívesen várna az első buszra négy negyvenig.

Erre olyan őszinte csodálkozás ült az arcára, mint Alex Fergussonéra a Z T E elleni meccs végén. De én vagyok a hülye, mert aztán még folytattam, hogy ugye a csarnokban lesz az egész, de megint mellé lőttem. Mikre nem gondolok én, pusztán abból a tényből, hogy épp két napja esik!

Elkezdődött. Megy a labda vándorútra, ismerős surrogással szalad a betonon. Pár percnyi erőösszemérés következik... Minden meccsen van egy állat, én már észrevettem. Egy, akinek csak a gól számít, abból is csak az, amit ő rúg. Na, az ilyet én mindig kifogom, tutira, hogy az ellenfél csapatában van. Most is itt teszi-veszi magát egy önjelölt domináns hím, és felrúg, és vitatkozik, és messziről rácsűri, és közelről is rácsűri, és az egyik lábával oly ügyesen zavarja a másikat, hogy már néha a védőinket is megtéveszti. Utálom az agresszív embereket, gondoltam is, hogy mikor ugrok a labdáért, felrúgom, de aztán láttam, hogy Süti, a hátvédünk is ápolni szándékszik, úgyhogy meghagytam neki. A srác aztán csakhamar beállt kapusnak. Valamiért meggondolta magát.

Tizenegy után teljesen felkészülve -szomjasan- indultunk ki a Hattyasra, bezsákolva az összes meleg ruhánkat.

Mikor kiértünk, még javában rúgták a bőrt az előttünk lévők, valahonnan

László

zene szólt félhangosan, épp valami reggae, de a labda pattogása már messziről hallatszott. A sötét pályák között egynél égtek a lámpák, kásás, sárga ködbe vonva a rajta szaladgáló tizenkét embert, meg a kispadon ülőket. Hátul, az egyik magas épületnél egy pult, meg pár ember körvonala sötédett: megvan a büfé. Átöltözködtünk a placcon, bemelegítésül adogattunk párat lazán, majd szaladgáltunk a melléadogatott labdák után. Siralmasnak látszhattunk, úgy sejtem, mert egyszerre négy srác jött oda, hogy szívesen beállnának a csapatba, ha esetleg nem vagyunk meg.

Pedig jó ötletnek tűnt, hogy az egész néptáncsoport jelentkezzen erre a látástól lámpásig focira.

Lassan felülkerekedünk, egyre kevesebb dolgom akad. Egyszer felrúgott valaki egy játékost az ellenfél csapatából, közel a kapumhoz, állítólag közülünk volt valaki, de Petya, a csapat jogásza kézbe vette a vitafórumot, és mi jöttünk szabaddal. Tehetséges gyerek. Én még egy ideig elszórakozom a közönség buzdításával, aztán magamba roskadok. Hosszú percekig semmi. Az azért szép az éjszakai játékban, hogy nem süt az ember szemébe a nap.

A játékunkban kellemesen csalódtam, annak ellenére, hogy most játszottunk először együtt, kifejezetten jó csapatjáték alakult ki. Az igaz, hogy kaptam három gólt, amiből kettőt szerintem beimádkoztak a sporttár-

sak, mert nem vállalom, hogy ennyire balek vagyok. Szóval potya volt. De, hogy a sikerélményeimről is beszéljek, megúsztuk az esőt.

A játék áll, állítólag Miki keresi a lasztit a szemközti kapu mögött.

Addig köpködök kicsit, az olyan baromi férfias.

Tomi, a tánccsoport vezetője időnként mulatós nótákat énekel, és igazgatja a csapatkapitányi karszalagját. Ráadtuk, hagy örüljön.

Valami héttel vezetünk állítólag, és a néha szembe futó srácok méla ábrázata ból úgy gondolom, igaz lehet.

A kedv egyre alábbhagyott, két óra tájékában már a negatív intervallumot szántotta. Fogytak az emberek a nézőtérről is, szinte csak a csapattagok maradtak. A szervezők szegények futkorásztak hozzánk, érezték ők is, hogy közeleg a rendezvény holtpontja. Ráhúztunk aztán még valamennyit, mert nem jött a következő csapat egy része, de már mi is mentünk volna.

A lányok következtek utánunk, le a kalappal előttük, hisz lassan fél három felé járt az idő. A mi kis hölgyszurkolóinkkal, és pár fiúval kiegészülve azonban hamar feltornázták a létszámot, kezdődhetett a meccs. Persze a fiúk jórészt csak kapusok lehettek, egy-két gól gyanús is volt nagyon, és furcsálltuk azokat az árnyékra vetődéseket.

A foci a szurkolóiban különbözik legjobban az összes többi sporttól, er-

A meccs pattogó, iramos, a szervezők is itt kergetik a bogyót, hisz a játéknak mennie kell. Ringanak a keblek, nehéz is elszakadni a kispadtól, de az éhség nagy úr, hát csorda alakzatban megközelítjük a büfét. Odaérünk, persze a kiszolgáló nem található, pedig nyomni kéne egy frissítést. Aztán megoldódik minden, csakhamar lent lakomázik a két csapat édes egyetértésben a bogrács mellett. Bizonyos százalékunk még nem sejti, hogy holnapra hasmenése lesz a paprikás krumplitól.

Aztán lassan négy óra lett. A nagykapuban megjelenő félhomályos kontúrok csakhamar ásítozó, gyűrött arcú emberekké alakultak, az elszántság, és a játékkedv szikrányi jele sem volt a szemükben. Megjött a következő gárda. Na, most megértettem, miért is olyan lényeges, hogy van pia! Összeszedtük a lányokat, és csökkentett módban elindultunk haza. Az itt maradottakra, főleg a szervezőkre még kemény órák vártak, kíváncsi vagyok, vajon a hatórás turnus hogy érkezett meg...

A vasútállomásnál kerregő zaj váltott meg minket, pont mikor már Rejtő Jenő: Menni vagy meghalni című regényét filmesítettem meg gondolatban Anettka főszereplésével, ami azért az elkeseredettség jele. Négy óra negyven volt, jött az első villamos.

Hazáig minden megállóban felébredtem, ennek ellenére Miki szerint végigbeszéltem az utat, hogy nehogy elaludjak.

Hauptmann

Tamás

8 MILLIMÉTER - II. SUPER 8 MM FESZTIVÁL Mikor megjelentek a szalagos magnók, mindenki dicsőitette az új technikát, majd jöttek a kazetták, a CD-k és a minidisc-ek, és már mindenki a bakelitlemezek haláláról beszélt. Nem lett igazuk. A bakelit megtalálta a maga szubkultúráját, él és virágzik, köszöni szépen. Hasonló őrület volt annak idején a Super 8-as kamerák megjelenése, az első igazi házimozi lehetősége rengeteg amatőr filmrendező-jelölt fantáziáját mozgatta meg, majd a kis kézikamerák is feledésbe merültek a videó megjelenésével. Azaz csak látszólag -merültek, hiszen, mint azt a tavaly első alkalommal megrendezett szegedi Super 8mm Fesztivál bebizo-

nyította, ennek a műfajnak is megvan a maga lelkes rajongótábora, sőt, mint bebizonyosodott, a rajongás nem csak a régi darabok előkerítésében, hanem újak készítésében is megmutatkozik. Nyugat-Európában már jegy ideje reneszánszát éli a filmkészítésnek ezen módja, de Magyarországon is egyetemi klubok, kisebb filmfesztiválok foglalkoznak a Super 8-as (és 16-os) filmek készítésével, bemutatásával. A népszerűségnek nyilván oka, hogy a videóval szemben a Super 8-as filmeket nem lengi körül a tucatérzés, és a bakelithez hasonlóan megvan annak a varázsa, hogy az ember igazi filmre forgat, „akár a nagyok". A költségkímélő

eszközök, egyszerű technikák közelebb hozzák a filmeket az emberekhez, hiszen egy Super 8-as film elkészítésének nem a film, hanem a láttatni tudás dominál.

Ennek a kultúrának a terjesztését, népszerűsítését tűzte ki feladatául az immáron második alkalommal megrendezett Super 8 mm Fesztivál, mely idén május 29. és június 1. között kerül megrendezésre a Pinceszínházban, a Grand Caféban, a Régi Zsinagógában és az újszegedi Ligetben. A fesztiválnak a filmvetítéseken kívül szerves részét képezik egyéb programok is, amik közé a színházi előadások, koncertek és zenei performanszok úgyanúgy beletartoznak, mint a par-

tik, de lesz filmforgatás a Ligetben is, valamint megrendezésre kerül az 1.

Super 8 Grundfoci Kupa is. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

PROGRAM: Május 29. csütörtök délelőtt: Piceszínház: vetítések, zsűrizés. Délután: Pinceszínház: 18 óra: fesztiválnyitó ceremónia, kiállítás megnyitása, nyilvános vetítések, Mopresszó, koncert, zenei performance, színházi előadás, parti Május 30. péntek délelőtt: Pinceszínház: vetítések, zsűrizés, Mopresszó.

18-21 óra Grand Café + Filmtéka:

Francia & olasz kapcsolat, Privát Filmmúzeum, a „super 8-ak" filmjeinek levetítése, talkshow. 22 óra Pinceszínház: színházi előadás, koncert, zenei performance, díjátadási ceremónia, parti.

Május 31. szombat délelőtt: Pinceszínház: nyilvános vetítések, Mozipresszó. 14-17 óra: nyilvános vetítések, Mopresszó. 18 óra Régi Zsinagóga: Vajdasági projekt: kiállítás + vetítések, színházi előadás, koncert, zenei performance. 23 óra: Pinceszínház: Orion Űrhajó Party (Fesztiválparti).

Június 1. vasárnap 10-17 óra Újszeged - Liget: „Reggeli a szabadban", film•forgatás a ligetben, 1. Super 8 Grundfoci Kupa.

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

I

gazából még itthon megfogadtam, hogy kihasználom a lehetőséget és megismerkedek az összes idióta angol sporttal, ezek egyik gyöngyszeme pedig a krikett.

Igazából a krikett közeledett elsőként, de ez a történetet tekintve lényegtelen. Amint beléptem új otthonomba, George, újdonsült 12 éves cimborám karon ragadott és a Play Stationhöz cipelt. Rögtön tudtam, a különböző évjáratú FIFA fociprogramok nem hivatalos világbajnokaként nyert ügyem van a srácnál. Azután döbbentem, a jól ismert FIFA főcímdalok helyett, valami kötött fehér mellényes arc vigyorgott rám a képernyőről gagyi zenével kísérve. George kommentárja szerint, az arc maga az isten. Kezdett derengeni, hogy át vagyok verve, a fehéringes mókus sehogyan sem akart hasonlítani Zidanera vagy Figóra, de még csak Beckhamre se. A csapatválasztás során George rám osztotta Uj-Zéland szerepét, köszöntem szépen, ő persze éppen fejlődő, egészséges brit nacionalizmusának megfelelően Angliát kapta. Gyorsan kiderült ez nem az én sportom. Persze csak egyelőre, mert nem adtam fel krikett szakértői ambíciómat.

Egy héttel később George szólt, hogy hatalmas rangadó lesz délután a Sky Sports-on: Pakisztán-Anglia.

Húztam a számat, de megígérte, hogy isteni lesz, plusz elmagyarázza a szabályokat. Asszimilálódnom kell, hát legyen. Három óra múlva George éktelen kiabálására ébredtem, nyugodtan fordultam a másik oldalamra a kényelmes kanapén, gondoltam megint elfogyott a chips. Mivel azonban az eddig monoton hangú, bizonyosan komoly hipnotizőr múlttal rendelkező kommentátor is megdönteni látszott az emberek által kibocsátott decibel világrekordot, úgy döntöttem kinyitom az egyik szemem, biztosan villám csapott a stadionba és épp elveszítjük a világ legnagyobb krikett sztárjait. Valóban megdöbbentő volt amit láttam, a részletek rekonstrukciójáért itt szeretnék köszönetet mondani Mr. Replaynak. Szóval az angol dobó dob, a pakisztáni ütő üt, a labda pedig a pálya szélét jelző körvonal felé vánszorog. George artikulálatlan szavaiból teljesen világos, hogy ha a labda átcsorog a vonalon, akkor Pakisztán kap néhány pontot és az angoloknak már alig marad 5-6 órája az egyenlítésre. Végre valami sport jellegű dolog, kinyitom a másik szememet is. Namost az angol védekező játékosok feladata az lenne, hogy mielőtt bekövetkezne a katasztrófa, öszszeszedjék a labdát. Az angol válogatott erre hivatott sztárjai irdatlan gyaloglásba kezdenek, aztán az a szerencsés - a nap sztárja -, aki legelőször ér oda, komótosan lehajol és megalkuvást nem tűrően felmarkolja a labdát. Bárgyú mosollyal az arcán beáll néhány fotóra, már látom a holnapi Telegraph sportmellékletének első oldalát. Mindezt a helyszínen és a televíziók előtt ülő angolok nem éppen hűvös ovációjának közepette. Nézem még egy darabig a meccset, de hasonlóan döbbenetes izgalom híján épp a szunyókálás folytatása mellett döntök, amikor elered az eső (az esős évszak idén hamarabb érkezett meg Pakisztánba) és végre látok néhány igazi sprintet, ahogyan a játékosok többsége tíz másodperc alatti időkkel futják le az öltözőbejáratig tartó százméteres távot. Nem volt hiábavaló az a sok kemény edzés. Ifjú angol barátom megnyugtat, ha holnapra eláll az eső, újrakezdik a fiúk, szóval megvan a holnapi program is. Mindig az első benyomások a legfontosabbak és mivel azon szerencsések közé tartozom,

Egzotikus sportok, amiket alig ismerünk III.

KRIKETT - A MOSÓPOR REKLÁMFIGURÁK SPORTJA Amikor Angliában voltam... Tudom, nagyképűen hangzik, de ha hozzáteszem, hogy gyerekekre vigyáztam? Na ugye. Szóval csak ezért kezdem ezzel, mert így kerültem kapcsolatba a krikettel.

A világ legsportszerűbb és legtisztább játéka.

akik még ha csak a képernyőn keresztül is, de tanúja lehettem a sporttörténeti eseménynek, megosztanám sajátjaimat. Szerintem a krikett alapvető célja, hogy a játékosok ne izzadjanak le. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt mondjuk több napon keresztül Pakisztánban kell produkálni, az már komoly sportteljesítmény.

Aztán az is nagyon fontos, hogy a sportolók minél tovább száz százalékig megőrizzék hófehér ruházatuk makulátlanságát. Ennek két előnye is mutatkozik, az első nyilvánvalóan gazdasági megfontolásokon alapszik: nem kell kimosatni a szerelést a következő meccsre. A második inkább az én összeesküvés-elméletem, mely szerint ez valahogyan összefüggésben lehet az angolok higiéniára nem túl érzékeny természetével - ha nem muszáj nem erőltetik a heti kettőnél magasabb számú fíirdéskoncentrációt - logikus, ha összepiszkolják magukat a vasárnapi meccsen és mondjuk hétfőn és csütörtökön már véletlenül fürödtek, akkor egy újabb alkalommal a fürdőszobában már háromra ugrik a fürdés/hét statisztika.

Aztán az is eszembe jutott, ha valami fehér, az a krikett-szerelés. Tegyük fel, ha én mondjuk valami mosóporgyártó cég marketingese lennék, biztosan költenék arra néhány millió fontot, hogy jó nagy rikító betűkkel ráírassam a mosóporom nevét a legmenőbb krikett csapatok mezére. Ettől aztán fenemód fogyna a mosópor Angliában (Bárcsak olvasná a cikkem valami angol fejvadász cég!).

Ha a szabályokat elsőre nem is igazán sikerült elsajátítottam, gondoltam megismerkedem legalább egy kicsit közelebbről George szobájának egyik féltve őrzött kincsével, a krikettütővel. Természetesen az ember nem szívesen adja holmi barbár, kontinensről jött kezébe a féltve őrzött kincsét, legalábbis George határozott álláspontja szerint. A nagy találkozás-

ra így két hetet kellett várnom, de nem vártam hiába, mert a szerencse rám mosolygott egy vérszomjas négylábú képében. A sajtzabáló szörnyeteg megszállta a ház előszobáját. George miután okosan felmérte az erőviszonyokat, arra jutott, hogy már csak életkoromból adódó fizikai előnyeim miatt is engem ér a megtiszteltetés, hogy megküzdjek az egérrel. így végül George saját maga nyomta kezembe, az addig számomra tabunak számító krikettütőt. Végre alaposabban szemügyre vehettem. Leginkább egy markolattal ellátott, hosszában kettévágott sodrófához tudnám hasonlítani, amit egyébként bátran ajánlanék későn hazaérő férjüket barátságosan hazaváró magyar feleségeknek is, "mert ha tésztát nem is lehet vele gyúrni, ütésre sokkal alkalmasabb a konyhai eszköznél. Haditanácsunkat

a hazatérő anyu, apu és bátyó zavarta meg. A helyzet rövid vázolása után Hugh, a családfő kezébe vette az irányítást és két fegyvernembe osztotta a hadviselőket. A nő és a gyerekek zseblámpákat, ő maga golfütőt ragadott, én természetesen hűséges maradtam a kriketthez. Kicsit mindenki félt, de határozott lépésekkel közeledtünk a felderítés által az egér búvóhelyének vélt ágy alatti területhez. Beindult a hadigépezet és nem volt megállás. A zseblámpás hajtók kellően felbosszantották a vadat, ahhoz, hogy ránk támadjon. Hugh és én nem késlekedtünk, a csapda bezárult. A logisztika azonban pontatlan koordinátákkal látta el a fegyveres erőket, így Hughval többnyire csak egymást találtuk el. Én jártam jobban, a krikettütő bizonyult a gyilkosabb fegyvernek, amire Hugh nagylábujja bizonyosan hosszú napokig fájdalmasan emlékeztetett.

Az egér végül maga döntött a távozás mellett, biztosan beleunt az elhárítás szánalmas kísérletezgetésébe.

Másnap így is hősként ültünk le a tévé elé, hogy újra krikettet nézzünk.

Ezúttal Hugh vette kezébe oktatásomat, határozottan sikeresebb tanárnak bizonyult, mint 12 éves kisfia.

Hosszú mellébeszélésemből szemfülesebb olvasóink már nyilván arra gyanakodnak, hogy lövésem sincs a kriketthez, na de most aztán bizonyítok, kezdjük a történelemmel.

A XIX. század viktoriánus Angliájában kialakult, a kor álszent visszafogottságához remekül illő, kizárólag fehér ingben-nadrágban játszható krikett talán az utolsó olyan kulturális hagyomány, amely máig összefogja az egykor hatalmas brit birodalom volt alattvalóit. A szabályok szerint öt napon át tartó, az ötórai teát a játék szerves részeként felfogó meccseket a gyarmatosító angolok játszották először a döbbent karibi, indiai és dél-afrikai őslakosok előtt.

15 Az évek múlásával azonban az egyre jobban asszimilálódó bennszülöttek haladóbb rétegei igyekeztek a sport terén is felvenni a versenyt a britekkel, elősegítve ezzel a krikett rohamos terjeszkedését. Ez a terjeszkedés azonban a birodalom határánál meg is torpant, néhány műkedvelő amatőrön kívül máig is csak ezek az országok üthetnek labdába a nagy krikett-tornákon.

A sportnak egészen a hetvenes évekig sikerült megőriznie szűzies úri passzió jellegét, ekkortól azonban hirtelen felgyorsultak az események.

A tévéközvetítések megkövetelték a pergőbb játékot és a csapatok egyszerű megkülönböztethetőségét, ennek megfelelően rendezték meg az első egynapos meccseket, amelyeken a játékosok a hagyományos fehér helyett hazájuk színeiben is játszhattak.

A Pakisztánban és Indiában gyakorlatilag nemzeti ügyként kezelt sport helyi fanatikusainak sikerült az addig elképzelhetetlen krikett-huliganizmust is feltalálniuk, az elborult agyú nézőket egyre gyakrabban kellett a rendőrségnek agyba-főbe vernie.

Eközben a játékosok fizetései, szemben például a focistákéival nem értek el csillagászati összegeket. A krikett egyike azon dolgoknak, amelyek segítségével a briteknek sikerül távol maradniuk a civilizált világ többi részétől, valamint tartósan azt a látszatot kelteniük, hogy egy másik bolygón élnek. Külföldiek számára ugyanis a krikett teljességgel értelmetlen játék, amelynek szabályait kizárólag angol nyelvű fiatalemberek képesek elsajátítani. A krikett csak részben sport, sokkal inkább afféle hétvégi családi kikapcsolódás és népi szórakozás. A mérkőzések ugyanis egész nap, sőt több napon át is tarthatnak, a találkozók közben ebédidőt és teaszünetet is beiktatnak.

A játék szabályainak ismertetését még a 20 oldalas rövidített szabálykönyv alapján sem merném megkockáztatni. Nézzük azt a néhány konkrétumot, amit sikerült kihámoznom.

Annyi biztos, hogy 11 játékos alkot egy csapatot. A baseballhoz hasonlóan a meccset inningekre osztják, amelynek több fajtája van az előzetes megegyezés alapján. Tapasztalataim alapján, a játék lényege talán a baseballéhoz hasonlítható leginkább. A dobó játékos célja, az ütő játékos mögötti kis kapu tetején fekvő két kis fadarab eltalálása, az ütő játékos pedig ebben igyekszik őt megakadályozni. Ha az ütő eltalálja a labdát, a mezőnyjátékosok a repülő labda irányába kezdenek el gyalogolni, hogy megakadályozzák a labdát a pályaelhagyásában. A labda repülése, a belső téglalapban ugyanakkor futásra ösztönöz néhány addig a határon álldogáló játékost is, megtett hosszaikért pedig csapatuk kapja a pontokat.

Hogy mikor és mennyit ez már megfejthetetlen számomra, a pontszerzésnek ugyanis rengeteg kritériuma van, minden eshetőségnek újabb 1020 alpontja. Mentségemre annyit említenék még, hogy az egyik mérvadó krikett weboldal „fun" címszó alatt felsorolja annak az Angliában letelepedő néhány Nobel-díjasnak a nevét, akik fogadalmat tettek, hogy megtanulják a játék szabályait.

Mindannyian kudarcot vallottak. A végére azért összeszedek valami pozitívumot is, ne mondja senki, hogy nem fogott meg a krikett szépsége.

Nyilvánvalóan a világ legsportszerűbb és legtisztább játéka, kiállítás és szabálytalanság szinte soha nem fordul elő (ha előfordul, azt kizárólag indiai vagy pakisztáni játékosok követhetik el), pedig már a csúnya nézés is durva faultnak számít.

Bóka Gábor

16

SZEGY • 2003. MÁJUS 19.

NEM TERKEP E TÁJ - Az hol is van, Svédország mellett? - kérdezi a srác, miközben bogárhátújának ablakán karját kilógatva próbálja elviselhetőbbé tenni a nyári hőséget.

- Nem, Ausztria mellett. - mondom udvariasan, megértést tanúsítva a tévedés iránt, hiszen a fiatalember hazája és Magyarország között áthatolhatatlan méretekben terül el a hatalmas Szlovénia.

- Persze, persze - ütögeti homlokát lelkesen az olasz srác, mintha maga előtt látná a távoli világ térképét.

Sorkatonai szolgálatát tölti délen, most épp hazafelé tart. Reménykedem, hogy Milánóig nem tévedünk el.

Van, aki egészen jól informált Magyarországgal kapcsolatban, némelyek ismerete arra is kiterjed, hogy azt is tudják, onnan származik Cicciolina. Gyakran felbukkan a klasszikus Budapest-Bukarest dichotómia is, de ebben a kategóriában a pálmát egy orosz kamionsofőr vitte el, aki új távlatokba helyezte a két város összekeverésének lehetőségét: - Na, szóval magyar vagy, tehát ortodox.

- Nem, nem, többségében katolikusok vagyunk. Ortodoxok tőlünk keletre, Romániában élnek - próbálom árnyalni ismereteit.

- Nem értem - mondja, miközben beelőz egy marhaszállító teherautót - , hogyhogy tőletek keletre, Romániában. Hát Magyarország és Románia, az nem ugyanaz?

A továbbiakban inkább a kamion teljesítményéről beszélgetünk.

A kamionos azonban csak egy orrhosszal előzi meg azt az épp érettségije előtt álló izraeli srácot, aki őszinte érdeklődéssel kérdezte Magyarországgal kapcsolatban, hogy ott az angol-e a hivatalos nyelv, illetve, hogy mi muszlimok vagyunk-e? Ám tekintettel arra, hogy milyen sokat álltam egy nagyon előnytelen pályaszakaszon, mire ő felvett, igazán nem volt lelkierőm a tényszerű tagadó válaszon kívül arra, hogy érzékeltessem, számomra mennyire határozottan távolságtartónak tűnik bizonyos ismeretekkel szemben, különösen így, az érettségi közelében. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a nemtudás igen széleskörű. Van olyan francia, aki végül nem tudta leírni nekem a Marseillaise szövegét.

Azonban bármit is kérdeznek vagy mondanak olykor az autósok, a legfontosabbat már bizonyítják pusztán azzal, hogy stoposként ott ülhetsz mellettük; segítőkészek, érdeklődők és bizalommal fordulnak feléd. Csaknem harmincezer kilométernyi stopolás után sem tudom ránézésre megtippelni, ki az, aki felvesz, ki az, aki nem, bár Bizonyos szempontból azért van lehetőség a csoportosításra.

Legoptimálisabb, ha egy fiú és egy lány együtt stopol. A pár önmagában is bizalmat ébreszt, hiszen a kriminológia is viszonylag kevés esetet ismer, amikor vérszomjas szerelmesek járták az ország útjait. (A Született gyilkosok című film, illetve Bonnié és Clyde most osztályozásunk körén kívül esik.) Hátrány, hogy a hölgyek előszeretettel hoznak magukkal több felszerelést, mint amennyit elbírnak, ezért a fiúk többnyire a maguk által gondosan összeválogatott, spártaian egyszerű, ennélfogva könnyű csomagját többnyire a lányok cipelik, SZEGEDI EGYETEM A Szegedi Tudományegyetem kéthetilapja Főszerkesztő: Dluszttis Imre.

Stopolás a Negev-sivatagban. Utas és nagyvilág.

míg a női hátizsákba gyömöszölt fél ruhatár, hajszárító és neszesszer, valamint egyéb, az életfunkciók működtetéséhez nélkülözhetetlen eszközök a fiúk hátán nyugodnak. A párokat azonban kétségkívül nagyobb nyugalommal veszik fel az autósok, mint két fiatalembert. Utóbbi esetnél kedvezőbb, ha a srácok inkább egyedül választják az utazás ezen formáját, mivel egymagukban kevésbé tekintenek rájuk az autósok bizalmatlanul. A hölgyek esete kicsit más, bár ezt csak elmondásból ismerem, mivel sosem stopoltam magányos lányként.

A stoposokat az esetek döntő többségében egyedül utazó férfiak veszik fel. Az út szélén táblával tehetetlenül állókat éppúgy, mint a - szerintem hatékonyabban - a benzinkúton személyesen kérdezőket. Kicsit javul az arány stopos párok esetében, akkor több házaspárnak, anyukának a gyerekével, vagy egyedül utazó hölgynek esik meg a szíve a melegtől elcsigázott hátizsákos utazókon.

A csoportosítási lehetőségek azonban itt véget is érnek, ennél tudományosabban nem lehet körülhatárolni azon emberek körét, akik nem idegenkednek attól, hogy felvegyenek egy utazót az autójukba. Illetve van még két csoport, róluk később.

Ulrich Oslo egyik külvárosi benzinkútjánál törölgette autója szélvédőjét, amikor - dán rendszámát látva - megkérdeztem, Svédország felé megy-e.

- Igen, miért, ti merre tartasz? kérdezte olyan segítőkészen, hogy szebben nem is lehetne.

-Hát, tulajdonképpen Dániába.

- Akkor miért Svédországot kérdezed? Te is Dániába mész, én is, akkor mi a probléma? Szállj be! - Azzal Ulrich elviharzott kifizetni az üzemanyagot.

Az autóban kommersz Krisna motívumok köszönnek, a műszerfalon egy fénykép, mint kiderül Ulrich személyes gurujáról. A Krisna-tudat Ulrichot nyolc évvel ezelőtt, negyvennégy évesen hódította meg.

- Amikor már otthoni oltárt is készítettem, a feleségem válaszút elé állított: Krisna vagy ő. És, tudod, akkor

éreztem, hogy itt van életem nagy lehetősége, így Krisnát választottam.

Huszonöt év házasság után elváltunk.

- Ulrich narancssárga ruhája büszkén lobog a sebesség keltette huzatban, ahogy erről a Houdinihoz méltó szabadulásról mesél.

Ulrich festőművész, aki most, 52 évesen tanárképző főiskolán tanul. A dán szociális rendszer biztosította ösztöndíjból kényelmesen él kollégiumi szobájában, ahol saját készítésű oltára előtt tölt hosszú órákat.

Persze egy ilyen hosszú úton jó, ha a stopos beszélget az autóssal, noha esetenként ez nem könnyű. Van, aki közös nyelv híján kézzel lábbal kapálózva is mesél magáról és családjáról, mint tette azt Nizamettin Yilmaz - a nevére a névjegykártyája miatt emlékszem - Törökországban, aki ellenállhatatlan vágyat érzett az iránt, hogy vezetés közben a Most mutasd meg! játék professzionális ismeretéről tanúbizonyságot téve elmutogassa mesterségét. Nem volt könnyű dolga, mivel műanyaglapok gyártásával foglalkozott. Végül azonban - miután a kormányt számtalanszor elengedve rajzolt a levegőbe négyzeteket - rátalált a megfelelő szóra: plasztik.

Ezzel szemben volt olvan szűkbeszédű kamionos, aki 300 kilométer zötyögés után a fővároshoz érve előre mutatva csak annyit mondott: Madrid. Mellette szól, hogy tényleg az volt. Mások késztetést éreznek arra, hogy anyanyelvükön megtanítsanak néhány szót az út alatt. így ma már tudom, hogy a pohár edo nyelven upu, amelyet birtokos esetbe is tudok tenni, nagy baj esetén. Edo nyelven Nigériában beszélnek, de sajnos még nem jártam Nigériában, csak egy nigériai osztrák füligmosoly kamionostól tanultam.

Ulrich azonban átmeneti esetet képez. Szívesen beszélget, állítása szerint sok mindenről, azonban az ő esetében a „sokminden" a Krisna-tudat szinonimája: -Járt már Olaszországban?

-Meglehet, talán előző életemben.

Vagy: - Nem fázik? - kérdeztem, mikor az autó huzatában Ulrich bo-

Szerkesztőség: Ábrahám Gergely, Bóka Gábor, Hauptmann Tamás, Nagy László, Nyilas Gergely, Tóth Péter Zoltán, Tóth-Szenesi Attila.

Szerkesztőségi titkán Horváth Gréta.

g: 6722 Szeged, Gyertyámos u. 13.

Telefon: (62) 547 - 595. Fax: (62) 547 - 596.

E-mail: szegyszerk@vnet.hu.

Együttműködő partnereink: a Vivendi Telecom Hungary és a Pannon GSM.

csirke landol az utazó arcában. Igaz, néha tényleg adódik ilyen hosszú idő két étkezés között, főleg, ha az ember 42 dollárból járja meg a Budapest-Ceuta útvonalat, a Gibraltári szoroson Afrikába szállító komphajó jegyárával együtt.

Ilyen visszafogott ráfordítás mellett azonban természetesen sok kompromisszumot kell kötnie az utazónak: - Zaragoza felé mennek? - kérdeztem bizakodva a néptelen úton végre megjelenő harminc éves kisbusz vezetőjét és utasát. A két fekete srác kisebb tanakodás után intett, hogy a busz üres rakterébe beugorhatok. A következő faluban azonban megálltunk, a két srác pedig otthagyott a kisbusz rakterében. Egy perc múlva egy hatalmas ruhászacskót dobtak mellém és megint eltűntek.

Most engem elraboltak? Tettem fel magamnak a kérdést, folyamatosan a néhai Douglas Adams Galaxis útikalauz stoposoknak című könyvének többször visszaköszönő utasítására koncentrálva: Ne ess pánikba! De mi ez a zacskó, ebben van a rabruhám, amelyben távoli afrikai ültetvényeken fogok dolgozni? Ekkor újabb zacskó rotvált fején fityegő kis copfocskára landol. Hűha, talán jönnek más rabok lettem figyelmes. is?

- O , csak a testem.

- Elnézést - szólítom meg álcáTermészetesen a stopos ennyi hózott nyugalommal egyikőjüket - sebortot az autós segítőkész önzedenségíthetek valamiben? - int, hogy nem. géért bátran elvisel. Ulrich aznap este Végül beszállnak az autóba, és újra megvendégelt a kollégiumban, majd megteszünk pár kilométert, majd a másnap hatvan kilométeres kitérőt srácok újabb ruhákat dobálnak be. tett a kedvemért, hogy a továbbhalaMielőtt azonban egy gályára elég rabdásomhoz legmegfelelőbb helyen tenak dobálnának be ruhákat, egyikük gyen le. int, hogy ha akarok, segíthetek.

A tudományos osztályozás meg- Na, menj végig ezen az utcán, és engedi még két csoport elkülönítését. a házak elé kirakott ruhászacskókat Az egyikről már említést tettem, ez a hozd el. - Elindulok, amikor egy néni kamionosoké, a másik - a norvégok. int a kapujában, hogy nála is van öszLegalábbis Norvégiában. szegyűjtött ruha, vigyem azt is. A srá-Elnézést el tudna vinni Hönefoss cok végül beavattak, hogy ők angolafelé? iak, akiknek az a feladatuk, hogy az itt -Igen, Hönefoss arra van. összegyűjtött ruhákat segélycsoma-Igen, köszönöm, de el tudna vin- gokban hazaküldjék Angolába. Hogy ni? a címzettekhez vajon tényleg eljutott-Elromlott az autója? e mindez, abban csak bízhatunk.

- Nem, tudja én stopos vagyok, ez Mindenesetre miután a térképen sem azt jelenti, hogy .... - egy országban, jelzett falvakból összegyűjtöttük a ahol a kórházi nővér 3500 dollárt ke- busz hengerűrtartalmának többszöröres, ezt nehéz érthetően elmagyaráz- sét képező ruhamennyiséget és magani. Ráadásul a norvégok igen kis terü- mat is begyömöszöltem az angolaiakleten mozognak; három nap alatt nak szánt melltartók és cicanadrágok egyetlen olyan házaspárral találkoz- közé, elindultunk a Zaragoza felé vetam, aki járt életében legalább egyszer zető úton. az ország második legnagyobb vároPár nappal később egy monacói sában, az Oslótól 450 kilométerre család hívott meg a szakadék széléről fekvő Bergenben. így végül én sem a Földközi-tengerre pompás kilátást jártam. nyújtó villájába, ahol a fürdővizet elA norvégokon kívül a legmarkán- készítve egy pohár Ricard-t tettek a sabb csoport természetesen a kamio- kád szélére, hogy a habok közt elmenosoké. Ezen belül az oroszok és a rülve kortyolhassam a hűs ánizslikőrt, Hungarocamionosok (a „hácések") amíg a vendéglátó felesége akkurátugyakorlatilag soha nem vesznek fel. san megragasztja agyonhajtogatott - Leszarom a cég szabályait, úgy- Európa-térképemet. is lelépek innen, meg sem állok KanaUdinében már magyar kamionost dáig. - Endre volt az egyetlen hácés, - hácésre persze nem számítva - keaki felvett. restem. Egy Békéscsabai vett fel.

A kamionosok nélkül nehezebb - No, merre jártál? - kérdezi, milenne a stopos élete. Ők ugyanis - ha közben egy szemtelen stöpszli autó felvesznek — nagy távolságra visznek arcátlankodott elénk arra kényszerítel, ráadásul maximális komfortfoko- ve a kamiont, hogy 20 tonnával a házaton, elég, ha a légpárnás ülésre, az ta mögött visszaváltson nyolc fokozaemeletes ágyra, és a hűtőszekrényre tot. gondolunk, amely dugig van otthon- Afrikában. - tupírozom egy kiról hozott és szívesen kínált elemózsi- csit az afrikai spanyol város eléréséával. nek tényét. - 42 dollárból.

-Éhes vagy?

- ... zmeg, Afrikában?! ... kettéáll.

- Ó, nem - így az alattomos sto- 42 dollárból! Azt... va! - később azért pos - , köszönöm, tegnap reggeliztem. még beszélgettünk is.

- A következő pillanatban rántott Nyilas Gergely Kiadja a Szegedi Tudományegyetem.

Felelős kiadó: Mészáros Rezső rektor.

6720 Szeged, Dugonics tér 13.

ISSN 0230-791X

Tipográfia: H-moll, Budapest.

Tördelés: Kelemen Zoltán Gergely.

Nyomda: Lapcom Kft. nyomdája, Szeged.

Terjeszti a Studio X Bt., Szeged.