Issuu on Google+

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA 2003. március 31.

LI. évfolyam, 5. szám. Rektorválasztás

áprilisban

Április 2-án, szerdán 15 órakor a BTK Auditórium Maximumában lesz a rektorjelöltek második bemutatkozó fóruma. Az első fórum március 18-án volt az Ú j Klinikán. 4-5. oldal

Tűzoltó

Beszélgetés Garai Lászlóval Identitásgazdaságtan című könyvéről

Nem tudom, hogy az átalakulás úgy fog-e lezajlani, hogy a nagyszámú integrált egyetem közül kiemelkedik-e az az egy-kettő, amely az adott területen megbízható képzést nyújt, vagy az egyetemi alapképzés megmarad olyannak, amilyen, és a doktori képzés igazi elitképzésé válik.

Az újabb és újabb kormányok büszkén bejelentik, hányszor több diák tanul ma a felsőoktatásban, mint a rendszerváltás előtt. Fotók: orio.

közölte szakdolgozatomnak ezt a fejezetét, én meg korrektúrajavítás közben rájöttem, hogy, úgy látszik, még mindig, érdekel, hogy erkölcsi jelenségnek hogyan lehet egyszerre valamilyen gazdasági oka is a pszichológiai okok mellett. - Előny, vagy hátrány, ha valaki határtudománnyal foglalkozik? - Óriási hátrány. Erről pár évvel ezelőtt jelent meg a Magyar Tudomány-ban egy vitairatom, amire egyebek között amerikai-magyar Nobeldíjasunktól, Oláh Györgytől kaptam levelet. Azt írta, egész életében soha mással nem foglalkozott, mint határtudományokkal, de biztos benne, hogy ha ezt bevallotta volna, akkor sose kapott volna Nobel-díjat. Az általam

Uj Péter az Index főszerkesztője, a portál üzemeltetésére létrejött cég egyik tulajdonosa, a Népszabadság publicistája. A XII. Közművelődési Konferencia vendége volt. IS. oldal

EUREKTOR

A DIPLOMA ÉS A HASZNÁLT AUTÓ

- Professzor iír pszichológia és filozófia szakon végzett az ELTE-n. Mikor kezdett el gazdasági témákkal foglalkozni? - Még egyetemi hallgató koromban. A modern cinizmusról írtam a szakdolgozatomat eredetileg Heller Ágnesnél, aki később a JATE profeszszora lett. Amikor őt (mert Lukács György köréhez tartozott) kirúgták, hívatott a tanszékvezető és felszólított válasszak más témát, én ezt azonban megtagadtam. Elhatároztam, hogy megmutatom neki, hogy ez komoly téma. A dolgozat egyik fejezetében azt vizsgáltam, milyen gazdasági alapjai vannak az akkori világban - az ötvenes évek végén - a modern cinizmusnak. Négy évvel később a Filozófiai Szemle

Uj-média

tevékenység

A nyelvoktatás, nyelvtudás helyzete az egyetemen még mindig igen vegyes képet mutat. Az Idegennyelvi Központ vezetőjével Demeter Évával beszélgettünk. 10. oldal

művelt gazdaságpszichológia halmozottan hátrányos helyzetben van, hiszen többszörösen határtudomány. Maga a pszichológia egyszerre természettudomány, történeti tudomány vagy ahogy korábban mondták volna szellemtudomány, ugyanakkor a matematikához is van valami köze. A gazdaságpszichológia nem ezt a határtudományt műveli, hanem ennek és a szociológiának a határán képződött szociálpszichológiát, de ott is a szociálpszichológiának és a gazdaságtudománynak a határán előálló kérdéseket vizsgáljá. Ha egy egyszerű határtudomány akkora hátránnyal járhat, hogy Oláh György nem kapja meg érte a Nobel-díjat, folytatás a 3. oldalon

A népszavazás kapcsán nem az a döntő kérdés, hogy nyithatunk-e bor délyházat Párizsban, s a közelgő rektorválasztásnak sem az a tétje, hogy ki vágja át az Ady téri Hallgatói Információs Központ átadásakor a nemzeti színű célszalagot. Bár a bordélynyitás elvi, valamint a szalag nyiszálásának gyakorlati lehetőségében mint perszonális aktusban benne van a gondolattenger mindenről árulkodó cseppje, mégis föl kellene emelkednünk e koszlott vizek fölé. Vagyis. E két választás csak annyiban hasonlít egymáshoz, hogy a fő kérdés Európa maga, ugyanakkor a népszavazáson bármelyikünk részt vehet, a másikon viszont csak az illetékes harminckilencek. További különbség, hogy az EU-val kapcsolatban Győzike is győzte mondani, a rektorválasztás kapcsán viszont mintha kicsiny lenne az ún. egyetemi tömegek érdeklődése valamint aktivitása. Az EU kapcsán, bezzeg, széjjel lett szakítva néhány babaruha, a rektorjelöltek körül viszont jól szabott nyugalom honol. Ami az EU-csatlakozást illeti, nekem az a gondolatfutam tetszett leginkább, amelyben az ellenzék a mezőgazdasági kvóták fenyegető szűkösségére, a kormány pedig a földművelés ügyének minapi, Torgyán József-i fejlődési pályájára szegezte kitüntető figyelmét. így aztán, szokás szerint, jól elbeszéltek egymás mellett, amiből aztán egyenesen következik, hogy akik tavaly a választáskor nem viseltek kokárdát, azok kék színű IGENjelvényben vélik megtalálni öltözékük legadekvátabb kiegészítőjét. Ehhez képest az SZTE rektorválasztási kampánya kulturált, elegáns, konzervatív fényű, akár egy tokaji borkóstoló első órája. A terepet jó előre elárasztotta némi ideg- és mustárgáz, már amennyire annak tekinthető az „egyetemet csak tudományegyetemi ember vezethet" típusú sztereotípia. Talán ennek köszönhető, hogy ezzel az újszerű problémával vegyvédelmi kesztyűs kézzel bánt mindenki, hogy legalább egy metafora erejéig jelezzük: Irakban háború dúl. Az SZTE falain belül viszont minden készen áll a békés váltásra. Ennek a helyzetnek Mészáros rektor úr volt a főrendezője, mivel az ő kiegyensúlyozott, minden körülmények között a nagyvonalúságot választó, bölcs vezetői magatartása megóvta a nagyobb viharoktól az intézményt. E rendezés részesei voltak a csapatjátékos rektorhelyettesek, a kancellár, a gazdasági főigazgató, valamint a karok vezetői is. Az egyetem fő sodrásait észlelő megfigyelők természetesen tudnak az emberi kicsinyességekről, a józan észt helyettesítő irígykedésekről, sőt a gyűlölködésekről is, mégis tárgyilagosan állapíthatják meg, hogy az intézmény sokban hasonlít egy egyetemre, már ami az emberek nyilvános megszólalását illeti. Hogy egyebekben nem túl egyetemi, árról viszont sem a mostani vezetők, sem a jelöltek nem tehetnek. • Mindezekkel együtt hatalmas változtatási igény fogalmazódik meg a halk szóval előadott rektorjelölti programokban. E kurta kispublic nem elemezheti végig az épületek helyzetétől a tanárképzés átstrukturálásán és a mérnökképzésen át az egészségügy finanszírozásáig az összes problémát, ezért egyeden kérdésre összpontosít: milyen típusú vezér kell a tudásgyár élére? Nos, ha már gyárat látunk, célszerű üzemszerű léptékekben mérni a kreatív munkaerőt és az annak működtetésére szánt kubatúrát. Ha így nézzük, vezérigazgatót látunk magunk előtt. Olyat, alti úgy is viselkedik, mint egy első számú vezető. Önkormányzati példával élve: csak azok a települések működnek az országos átlagnál magasabb igényszinten, ahol a polgármester - a megnyugtató testületi háttérre támaszkodván - a rá bízott részek fölött vezérigazgatói attitűddel bánik. Magyarán stratégiát alkot, munkát szervez, határidőt jelöl ki, ellenőriz, valamint irányítja a külső és a belső kommunikációt. így tehát, akár üzemi, akár önkormányzati tükörben láttatjuk a népek és a kor által igényelt személyt, azt kell levonnunk, hogy az új rektornak vezér típusú embernek kell lennie. Erre figyelmeztet bennünket az a tény, hogy az egyetem is önkormányzat. Az EU-ba át fogunk masírozni, ez sima ügy. Most még sötét vizek választanak el bennünket a kontinens szerencsésebb felétől, de már csak néhány nap és fülig ér a szánk. A bizonyos 39 választópolgár pedig arról fog dönteni, hogy Magyarország után ki viszi át az SZTE-t a túlsó partra. Dlusztus Imre


2

SZEGY -2003. MÁRCIUS 31.

BLOG. MI? Blog. Mondotta Uj Péter, az Index internetes újság főszerkesztője az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola XII. Országos Közművelődési Konferenciáján tartott előadásában. Aztán mondta még néhányszor, meg azt is, hogy a blog lesz az új szó, amit meg kell tanulnunk az ímél, a eset, a hómpédzs és a többiek után. Akkor, ott egy kicsit hülyén éreztem magam, gőzöm sem volt, mi a franc lehet az a blog, talán a Gyűrűk Ura m valami új szörnye vagy mittudomén. Hazamentem és felcsaptam a szótárt, az angolmagyart, hátha. Semmi, mondjuk csak középszótáram van. Felhívtam egy angolos ismerősömet, majd ő megmondja. Nem tudta, de a log, lehet mondjuk napló, szerinte. Ettől nem lettem okosabb, irány a net, végül is Uj Péter ezzel kapcsolatban említette. Beütögetem a Google keresőbe. Az eredmény 4256000 körüli találat Leszűkítem a keresést a magyar webre, az eredmény határozottan barátságosabb. Találomra választok ki néhány oldalt A napló tipp stimmel, a különböző oldalak megegyeznek abban, hogy a készítők viszonylag gyakori bejegyzéseit lehet olvasgatni, arról, mi történt velük az adott napon, esedeg filozofálgatnak, lelkiznek Megmondom őszintén, nem igazán érdekel, hogy mit reggelizett két hete valami vadidegen arc, vagy hogy a barátnőjével összejött-e neki tegnap. Tovább keresgélek és végre elég sok információt tudok összeszedni ahhoz, hogy kezdjem kapizsgálni. Elsőre a következőbe bodok „Bloggolást tanítanak a Harvardon". Azon kívül, hogy mindezt az internetes trendre hivatkozva teszik, nincs kedvük tovább fűzni a gondolatot. A következő cikk arról számol be, hogy a CIA a bloggerek (nyilván a blog-ot űzők összefoglaló neve) barátja. Az írásból kiderül, hogy egy részben CIA-tulajdonú cég olyan szoftvert dobott piacra, amely „a vállalkozások külső és belső kommunikációját oldja meg webes alapú, sokoldalú naplórendszerrel", amely megkönnyítheti a titkosszolgálat munkáját. Tessék? Na jó, tovább! Lassan úgy vagyok vele, hagyom az egészet, mert valamiből nagyon kimaradtam és én vagyok a világ egyeden hülye embere. Azért próbálok még egyet és ahogy az nem szokott lenni ezúttal bejön. A Blogger.com büszkén hirdeti, hogy ádépte az egymilliós felhasználói határt, ennyien töltötték le ingyenes programját, melynek köszönhetően ipari mennyiségben készülnek a weblogok (gondolom a netezők rövidítésre hajlamos társadalma a w és az e elhagyásával kreálták a blog szót). A rövid definíció alapján a blogok naponta frissített online naplók Tárgyuk igen széleskörű, az alkotó életének epizódjaitól kezdve szubjektív alapon válogatott hírgyűjteményen át az összeesküvés elméletekig minden. Ekkora baromságot, gondolom először, majd néhány rövid hír akad a hálómba: „A világ legnagyobb keresőjét futtató Google felvásárolta a Blogger.com-ot létrehozó céget, a Pyra-t A Siliconvalley.com-on olvasható Evan Williams-szel (a Pyra alapítója) készült interjú szerint pedig a program elősegíti „a hírek létrejöttének és áramlásának demokratizálódását". Szerinte a blogok sok ember számára értékes kommunikációs eszközök Ha ez nem lenne elég a következő infó így szól: egy ír vállalkozás olyan szoftvert kínál mobilszolgáltatóknak, mellyel a mobilosok telefonjukról tudnának internetes naplókat létrehozni és szerkeszteni. A New Bay Software világszerte 200 társaságot keresett fel és ajánlata igen kedvező fogadtatásban részesült Úgy néz ki hónapokon belül számos szerződés megköttetik így a cég idén minimum 10 millió dolláros forgalomra számít folytatódik a hír. Azt hiszem, én ehhez már öreg vagyok (24). Nem is találnám a témát felvetésre érdemesnek, de Uj Péter szavai és a nagy nehezen szerzett hírek elgondolkodtatnak Vajon milyen üzletet látnak az internetes és mobilos nagykutyák az internetes naplóírásban, most amikor már a Bridget Jones is kezd lecsengeni? Vagy erről az őrületről is lemaradok? Lehet az a gond, hogy sosem éreztem affinitást a naplóírásra. Annyit tudok az egészről, hogy naplót az ember elvileg magának ír, a ködbe vesző messzi múltban ezért kaptak a kislányok olyan füzeteket, melyekhez lakat is járt. A pszichológusok szerint persze a naplóírók többsége azért csinálja, még ha magának sem ismeri el, hogy egyszer valaki rá akadjon és megértse ő t A történelmi személyiségek gyakran azért ragadtak tollat, hogy igazolják magukat az utókor előtt Még ha igencsak kritikusan is kell olvasni az ilyen munkákat, mégis rengeteg hasznos információt szerezhet az olvasó. De mért érdekelne mondjuk a magyar blogozok elitjébe tartozó, álnév mögé rejtőző Plastic, vagy akárki más naplója? Persze a vállalatok tudják, megint beforgatják az unatkozó fogyasztókat valami óriási hülyeségbe és addig nyomulnak vele az arcunkba, míg azon nem kapjuk magunkat, hogy ha nem blogozunk, nem is tudjuk, mi a jó. Aztán ha nem akarjuk ultrakonzervatív őskövület módjára élni tovább életünket, fogjuk magunkat és mi is felteszünk néhány sort minden nap a netre arról, hogy morcosan ébredtünk-e vagy haragudtunk-e az ellenőrre, amikor megbüntetett Majd azzal hencegünk a haveroknak hogy tegnap ezt ketten el is olvasták A CIA meg biztosan lelkiismeretes, arab terroristák online naplójára vadászik megspórolva azt, hogy Koránt meg arab nyelvű Hogyan vezessünk repülőgépet? című könyvet kelljen pakolni elhagyatott bostoni autókba, ha bizonyítékokat keresnek amikor ledől megint egy-két torony. Nem értem. Tényleg öregszem (24). Bóka Gábor

40 MILLIÁRD IS L E H E T AZ SZTE KÖLTSÉGVETÉSE Egyhangúan, tartózkodás nélkül fogadta el a Szegedi Tudományegyetem Tanácsa, az idei költségvetési előterjesztést. Az egyetem legmagasabb rangú döntéshozó testülete így jóváhagyta a mintegy 32,5 milliárd forintos költségvetés összegének felosztását, a 11 önállóan gazdálkodó egyetemi-főiskolai kar között. A mostani összeg azonban még nem végleges, jelentette ki Tráser Ferenc gazdasági műszaki főigazgató. Előzetes várakozásaik szerint, különféle forrásokból további bevételekhez juthat az egyetem, így évvégére elérhetik akár a 40 milliárd forintos költségvetési összeget is.

ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI KONFERENCIA

L I V E music! Az igényes zene jelene és jövője Magyarországon.

2003. március 24-27. között immár tizenkettedik alkalommal rendezték meg az országban egyedülálló konferenciát, melyet az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói szerveznek. A Közművelődési Tanszéken tanulóknak, a jövő kulturális és médiaszakembereinek kreativitásuk és szervezőképességük fejlesztése mellett egyben gyakorlatot is ad a szervezőmunka. Bakos Gábor főszervező elmondta a tervezési munkát már ősszel elkezdi egy 15-20 fős csapat, de a konferencia ideje alatt 60-80

ember dolgozik a résztvevők lehető legjobb kiszolgálásán. Az országban ez az egyetlen olyan konferencia, amelyet hallgatók szerveznek maguknak és mindazoknak a fiataloknak, akik informálódni szeretnének a kulturális szférában történő változásokról, s akik a jövőben a kultúra, az újságírás, a rendezvényszervezés és a menedzsment területén szeretnének dolgozni. A konferencia négy napja alatt megjelent a hallgatók saját információs kiadványa a KéMeK című újság. A konferencián minden évben je-

les közéleti személyiségeket, szakmai kiválóságokat látnak vendégül, akik naprakész információkat tudnak nyújtani a kultúra, a menedzser és a média mai helyzetéről, a múltról, s a jövő lehetőségeiről. Idén az előadók között szerepelt Fábry Sándor, Csisztu Zsuzsa, Antal Imre. Bemutatkozott a közel múltban indult magyar nyelvű National Geographic, és az ország legnagyobb kulturális szervező cége a Sziget Kft. Uj Péter Újság a hálóról című előadásáról készült anyagunkat a 14. oldalon olvashatják.

FÓRUM A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYRŐL Egy budapesti pedagógusf��rumon Magyar Bálint miniszter ismertette a szaktárca oktatáspolitikájának legfontosabb reformpontjait, majd Sípos János, helyettes államtitkár tartott részletes ismertetőt illetve tisztázó beszédet a módosuló Közoktatási Törvény vitatott pontjairól. Magyar Bálint hangsúlyozta, hogy az iskolabezárások nem lesznek tömegesek, egyúttal azonban elmondta: nem a diákságnak kell alkalmazkodnia a pedagógusok korábbi képzettségi struktúrájához (ahogy fogalmazott: „ilyen alapon most is oroszt kellene tanítani az iskolákban"), hanem - ha tetszik, ha nem - a pedagógusoknak kell alkalmaz-

kodniuk a megváltozott piaci és demográfiai viszonyokhoz. Ezen kívül 1520 fős iskolákat fenntartani ugyanis a minisztérium nem képes - és nem is célszerű, hiszen - amint Magyar Bálint hangsúlyozta - az ilyen „miniközösségekben" a gyerekek megfelelő szocializációja enyhén szólva megkérdőjelezhető. Hazánkban egyébként az elhangzottak szerint, 30 iskolába 10nél, 100 iskolába pedig 20-nál kevesebb gyerek jár. A miniszter elmondta: nem tartható, hogy minden tanár ugyanott és ugyanazt oktassa nyugdíjas koráig, viszont kiemelte, hogy természetesen a történelemoktatás nem szűnik meg, csupán némileg módosul. Sipos János

beszédében kiért a közoktatási törvény módosulásából fakadó változások közül a szöveges értékelési mód kiterjesztésére, a házi feladattal kapcsolatos vitára (a minisztérium meghagyja az iskoláknak a házi feladattal kapcsolatos részletes szabályozást, azt mindenesetre tudni kell, hogy egy 1998-as felmérés szerint az általános iskola felső tagozatára járók napi 5 órát, hetente pedig 45 órát töltenek az iskolához kapcsolódó tevékenységgel). Az államtitkár megemlítette a szaktanárok alsó tagozaton való tanításának lehetőségét, illetőleg hangsúlyozta a kerettantervek (visszaáll az 1998-as óraszám), a nyelvoktatás, és a kétszintű érettségi fontosságát

DÍSZDOKTORRÁ AVATTÁK SOHÁR PÁLT Március 28-án a Szegedi Tudományegyetem tanácsának ünnepi ülésén honoris causa doktorrá avatták Sohár Pál professzort. Fülöp Ferenc az SZTE GYTK dékánhelyettese köszöntőjében elmondta Sohár Pál a mágneses magrezonancia (NMR) és az infravörös (ÍR) spektroszkópia nemzetközileg elismert kiemelkedő művelője. Ezen módszerek hazánkban való bevezetésének és elterjesztésének élenjáró személyisége. Rendkívül kiterjedt kooperációs munkássága során országos viszonylatban is nagyszámú intézettel, de különösen a Szegedi Tudományegyetem elődintézményeivel, tanszékeivel és intézeteivel működött együtt. Egyike a legtöbbször idézett magyar kémikusoknak. 392, túlnyomórészt a legtekintélyesebb nemzetközi folyóiratokban megjelent eredeti tudományos közleménye van.

Több mint 60 magyar nyelvű közlemény szerzője, illetve társszerzője. Ezek összimpakt faktora több mint 400. Publikációira kapott független idézeteinek száma meghaladja az 1600-at. Hazai és külföldi tudományos előadásainak száma több mint 500. Kilenc szabadalom társszerzője. 1994-ben a szerkezet-felderítés terén nemzetközi elismerést szerzett. Példamutató tudományos együttműködés keretében elért eredményei ért Bemáth Gáborral és Kálmán Alajossal együtt Széchenyi-díjjal tüntették ki. A Szegedi Tudományegyetem számos intézetével, tanszékévei rendkívül széles körű tudományos kapcsolatokat alakított ki. Már 1971-ben többhetes tanulmányúton fogadta Klivényi Ferencet, a Gyógyszerésztudományi Karról, 1972-ben Stájer Gézát. 1973-ban, az első NMR készülék

Szegedre érkezésekor Dombi György, az akkori JATE Szerves Kémiai Tanszékéről tőle sajátította el az NMR műszeres ismereteket. A folyamatos továbbképzésekkel, konzultációkkal Sohár Pál nem csak a jelenlegi Szegedi Tudományegyetem, de a régió tudományos munkájához is alapvetően járult hozzá. A Szegedi Tudományegyetem munkatársaival, így Bernáth Gáborral 127 eredeti közleményt publikált, ezek közül 104 külföldi folyóiratokban jelent meg. Stájer Gézával 65, Fülöp Ferenccel 44, Szabó Jánossal 37, Fodor Lajossal 30, Schneider Gyulával, Vinkler Elemérrel és Kóbor Jenővel 7-7 közös dolgozata van. Személyében egy nemzetközi hírű és egyetemünkhöz több szálon is kötődő kiemelkedő hazai kémikus vehette át a Honoris Causa doktori címet.


?

~

SZEGY • 2003. MARGIUS 31.

folytatás az 1. oldalról akkor mekkora hátránnyal járhat háromszoros határtudományt művelni. Több kísérletet tetterri arra, hogy ez a tudományág itthon meghonosodjék. Ezek a próbálkozások több menetben azon buktak meg, hogy közgazdászok és pszichológusok egyaránt azt követelték, hogy egyértelműsítve legyen, hogy ez közgazdaságtudomány-e vagy pszichológia. Pár évvel ezelőtt, amikor Szegedre jöttem a gazdaságpszichológiai képzés elindítása többek között azon bukott meg, hogy az akkreditációs bizottság pszichológiai szakbizottságának vezetője bejelentette, hogy a diplomában, amelyet majd adunk, nem szerepelhet a gazdaságpszichológus megjelölés. Ilyet csak pszichológiai oktatóhely adhat ki, mi csak olyan diplomát adhatunk, amin pszicho-közgazdász megjelölés szerepel. A kilencvenes évek közepén Nyugat-Európában az összes nagyobb egyetemen már volt ilyen képzés, hazánkban ma sincsen. - Hogyan alakult ki ez a tudományág? - A modern gazdálkodás nagy századában a XIX. században, hahotára fakadtak volna, ha valaki azzal áll elő, hogy a pszichológiai tényezőt is meg kell vizsgálni, ha gazdasági folyamatról van szó. Akkoriban a pszichológiai jelenség nem volt gazdasági tényező, igen erőteljes mechanizmusok kikapcsolták azt a gazdaságból. Például ilyen tényező lehetne, hogy egy csoportban, populációban milyen képességek adottak. Megjelent a gépi nagyipar azzal az ígérettel, hogy ügyes emberek helyett majd ügyes gépek lesznek és a gépkezelőnek elég, ha azt tudja, milyen gombot kell megnyomni. Ellenben a XX. század elején kiderült, hogy ez nem elég. A gépi nagyipar egyszerre jelent olyan gépet, ami gyorsabban működik és így a kezelőjének egyre gyorsabban kell reagálnia, és egyre bonyolultabb gépet, ami egyre több információt küld a kezelőhöz. Minél több információt kell kezelni, annál több időre van szükség, de minél gyorsabb a gép annál kevesebb idő áll rendelkezésre. Ez az ellentét már pszichológiai természetű, kiderült, hogy a gazdasági folyamatok kezeléséhez a pszichológiai jelenségeket is kezelni kell. Mire ebből gazdaságpszichológia lett, eltelt fél évszázad. A második világháború után az USA-ban George Katona nevű egykor volt honfitársunk feltalálta a gazdaságpszichológiát. - Később ez a tudományág nagy karriert futott be. A közgazdasági Nobel-díjasok közül is sokan gazdaságpszichológiával foglalkoztak, sőt pszichológus is kapott közgazdasági Nobel-díjat - A közgazdasági Nobel-díjat az első tíz évben valódi, tiszta közgazdasági eredményekért adták. Tizenegyedik alkalommal azután, 1979-ben Herbert Simon azért kapta meg a díjat, mert rájött nem úgy működünk, hogy a legkisebb ráfordítással a legnagyobb hasznot célozzuk meg. Ahhoz, hogy optimális döntést hozzunk, ahhoz minden szükséges információnak rendelkezésünkre kellene, hogy álljon. Az újabb meg újabb információk beszerzéséhez szükséges idő addig késleltetné a döntésünket, amíg értelmét veszítené a - közben idejét múlt döntés. Simon szerint ezért a lehetőségeink közül kiválasztjuk az elsőt, amelyik kielégítő haszonnal látszik kecsegtetni. Simon könyve magyarul A Az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány sajtóbeszélgetést rendezett Budapesten arról, milyen lesz a magyar sport helyzete a csadakozás után. Sárközy Tamás jogász, a Budapesti Államigazgatási- és Közgazdaságtudományi Egyetem professzora és Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai

korlátozott racionalitás címen jelent meg. Az 1979 óta díjazott személyek kicsivel több, mint 40%-a vagy gazdaságpszichológiái munkásságáért kapta meg a Nobel-díjat, vagy más klasszikus gazdasági munkáért, de a díj birtokában már folytatott gazdaságpszicho-

tok motiválták. Levélváltásunk aztán nagyon érdekes reakciókat váltott ki. Telefonokat, e-maileket, leveleket kaptam barátoktól, ismerősöktől, utcán leszólítottak emberek, mind-mind azt mondta, olvastam a cikkedet, az semmi, amit írsz, tudnád, mi van nálunk. El-

Kiderült ez a munkaerő piacon is hasonló képen működik. Ott is van olyan reménybeli munkát kereső, aki kiváló képességekkel rendelkezik és van olyan is, aki alul teljesít. A munkaadó nem igazán tudja elsőre megállapítani kiben, mi lakozik. A munkavállaló töb-

Ha több diplomát mutat föl a munkavállaló a piacon, akkor elönyösebb identitással pályázik, jobb esélyéjei nyílnak az elhelyezkedésre.

lógiai kutatásokat és ezen a területen is maradandót alkotott. Az utóbbi két évben felerősödött ez a tendencia, az utolsó előtti díjat három makroközgazdász kapta, akik gazdaságpszichológiai kérdést tettek föl és próbáltak meg is válaszolni. A legutolsó két díjazott közül pedig az egyik valóban pszichológus volt. - Professzor úr 1999-ben nyílt levélben fordult a rektorhoz. - A levél akkor született, amikor küszöbön állt az integráció; azt firtattam benne, hogy mi lesz az egyesülés után létrejövő nagyüzemnek a gyártmánya: a tudás-e, vagy az az okirat, amely arról tudósít, hogy rendelkezünk ezzel a tudással. Nagyon érdekes utóélete volt a levélnek, többek között elvezetett, a most megjelent Identitásgazdaságtan című könyvhöz. Annak idején én azt hittem, hogy azért jövök Szegedre, hogy létesüljön gazdaságpszichológiai képzés, ehelyett létesült egy szoba, amelyre ki van írva, hogy Gazdaságpszichológiai Tanszék és a közgazdász hallgatók az első évben kötelesek hallgatni egy szemeszternyi kurzust. A diák is a piacról él bár őt nem pénzben fizetik feltétlenül, hanem osztályzatokban és kreditpontokban - , amire a diák odajutna, hogy valamit hasznosítson abból, amit megtanult rég elfelejti azt is, hogy valamikor ilyen tárgya volt. Az egyetemen tanultam csillagászatot, a professzorom nagyon meg volt elégedve a vizsgaeredményemmel, amikor megkérdezte nem akarok-e erre szakosodni, akkor elcsodálkoztam, és azt mondtam neki, hogy nem. Nap, mint nap ezt élem át, nem merem megkérdezni a nagyon tehetséges diákjaimat, mert magam előtt látom az azóta elhunyt professzorom arcát, aki a túlvilágon kárörvendően röhög rajtam, mert ugyanúgy járok, mint annak idején ő. Akkoriban úgy érzetem, az egyetem derekasan átvert, és a Népszabadságban megjelent nyílt levelemet a rektor úrhoz ezzel kapcsolatos indula-

ámultam egy kicsit és elkezdtem vizsgálni, mi lehet más egyetemeken. Eljutottam oda, hogy, úgy látszik, Magyarországon általánosan az a helyzet, hogy kicsit mindenkit átvernek, aki az egyetemet tudás forgalmazásával hozza öszszefüggésbe - arra gondoltam, ennek a rendszerváltás lehet az oka. Megnéztem, hogy áll a dolog azokon a külföldi egyetemeken, amelyeken életem során előfordultam. Kiderült, hogy nemcsak olyan egyetemeken hasonló a helyzet, mint a moszkvai egyetem, amelyik szintén átélt egy rendszerváltást, hanem olyanokon is, mint a nizzai egyetem, vagy két, általam ismert kaliforniai egyetemen. Beiratkozik a diák azért, hogy tudást szerezzen, végzéskor pedig kap egy papírt arról, hogy megszerezte a tudást, ami nem ugyanaz. Az újabb és újabb kormányok nálunk büszkén bejelentik, hányszor több diák tanul ma a felsőoktatásban, mint a rendszerváltás előtt. Jelenleg három és félszeres a növekedés. Ehhez képest a források reálértékben kétharmadára-háromnegyedére csökkentek. Könnyű kiszámolni hogyan alakult az egy hallgatóra jutó támogatás mértéke. Át van verve az egyetem, aki átveri a diákot, de a hallgató mégis megtalálja a számítását, hiszen teljes értékű diplomát kap. Egészen az utolsó előtti közgazdasági Nobel-díj átadásáig így is gondoltam. A három tudós azt vizsgálta mi történik, ha egy piacon különböző minőségű áruk jelenek meg. Jó példa a használt autók piaca, ahol kapni egészen jó, sőt kitűnő állapotban lévő autót is és olyat is, amit csak a rozsda tart össze. A vásárló nem tudhatja, melyik fényesre pucolt autó mögött mi rejlik. A vevő megsaccol egy ádagárat, és ehhez próbál magának használt kocsit találni. A kiváló karban lévő autók tulajdonosainak nem éri meg ezen az átlagáron eladni, ezért távoznak a piacról. Aki átlagos vagy annál rosszabb autóval van jelen az boldogul a piacon. A piac kontraszelektál.

bé-kevésbé tisztában van saját képességeivel, a munkáltató azonban csak pszichológiai tesztekre hagyatkozhat, de ezek hatásfoka ilyen esetekben igen kétséges. Itt is ádagol a piac, s aki tudja, hogy ő az ádagért ajánlható árnál azért többet ér, nem szegődik el ennyiért, aki az ádagon, vagy alatta teljesít, az elvállalja az állást, tehát itt is kontraszelektál a piac. Mit lehet tenni? kérdezte a három díjazott. A megoldások egyike, ha az árucikk a nagy átlagon belül saját identitást tud fölmutatni. Ha a reménybeli munkavállaló jogosan elmondhatja, hogy a nagy ádag ugyan középszerű, de ő kitűnő, akkor őt másképp kezeli a piac. Ehhez azonban szükség van identifikációs jelekre. A munkaerő esetében ilyen jel mindenféle oklevél. Amikor oklevelek „adásvétele" folyik, egy nagyon fontos árucikk piacán vagyunk: az identifikációs jelekről folyik az alku. Beülök egy egyetemre, rászánok öt évet az életemből, sőt nem kevés pénzt is fordítok rá, végeredményként valamilyen tudást is kapok (jóval kevesebbet, mint harminc, negyven, vagy ötven évvel ezelőtt) s ráadásul egy oklevelet, ami olyan identifikációs jel, mellyel a piacon jobb eséllyel indulhatok. A mi nemzedékünk, sőt még az utánunk következő nemzedék is az egyetemen tudást szerzett s hozzá mellesleg még egy diplomát is, amely tanúsította. Ma már a hallgató diplomát szerez s hozzá mellesleg szerez holmi tudást is, alibinek a diplomához; és lehet, hogy még a végzés előtt beiratkozik egy újabb kurzusra, hogy szerezzen még egy diplomát és utána még egyet. Ha több diplomát mutat föl a munkavállaló a piacon, akkor elönyösebb identitással pályázik, tehát jobb esélyéjei nyílnak az elhelyezkedésre. Kiderült, hogy a rektor úrhoz írott levelem mögött ezek az összefüggések rejlenek. Bizonyos tekintetben igazam volt, amikor a jelenséget előhoztam, azonban azt sajnálom, hogy ezt akkor egyes személyeknek róttam fel mint az

A SPORT AZ EU-BAN Bizottság (MOB) elnöke egyetértettek abban, hogy az uniós csatlakozás nem befolyásolja közvetlenül a magyar sport helyzetét. Támogatást ugyanis szerintük nem fogunk kapni, azonban a szabályozásban részt vesz az Unió.

Schmitt szerint az EU, annak ellenére, hogy amellett foglal állást, hogy a sport nevel, megőrzi az egészséget, és szórakoztat, mégis lévén gazdasági közöség - csupán a sport gazdasági dimenziójával foglalkozik. Sárközy elmondta, ebben a

pozitívum az, hogy az egyesületek „teljesen abszurd" szabályzatait az Unió versenyjogához kell majd igazítani. Erre pedig már régóta szükség van. Elhagzott az is, hogy az Európai Unió nem nyújt támogatást üzleti tevékenységekhez, mert azzal

1163

ő hibájukat. A problémák sokkal általánosabbak annál, hogy egyes embereket hibáztathatnánk miatta. A levelet a szegedi egyetem s kiváltképp az a kar is, ahol dolgozom, nagyon rosszul fogadta Még a levél megjelenése előtt ajánlottam a kar és az egyetem vezetésének, hogy rendezzünk a kérdésről egy vitát. Két évvel később egyébként a Magyar Tudományos Akadémia meg is szervezte ezt az én vitaindítóm mellett, meghívott akadémikusoknak, rektoroknak (egyebek között a mi rektorunknak), két volt (s közülük egy eljövendő) oktatási miniszternek a részvételével. Azonban akkor itt Szegeden a leghatározottabb elutasítást kaptam az ödetre, hogy akár csak zárt körben is vitát rendezzünk e kérdésekről. Sőt egyetemünk egyik jó nevű professzora azt mondta: „Te már megkaptad erre a méltó választ." Persze meg lehet érteni a rosszallást, az arrogáns indulatokat: elvégre titkokat fecsegtem ki. Azóta nem is olyan hosszú idő telt el, és ma már mindenki nyíltan beszél a problémáról. Az ÉS-ben félévig folyt a vita A tudásgyár vagy papírgyár című könyvről, amely ugyanezt a jelenségkört tárgyalta. Azonban a vitában és a könyvben is úgy volt beállítva a jelenség, mint ami eredendően rossz. Ekkor én már úgy láttam, a jelenséget nem lehet egyértelműen bürokratikus hibának feltüntetni, itt nem értéktelen papír adásvételéről van szó - leszámítva persze a hamisított diplomákat - hanem identitásgazdálkodásról. - Nem hozhat megoldást, ha az egyes egyetemek mutatnak föl megfelelő identifikációs jeleket? - Ez nagyon jó kérdés. Láttam olyan hirdetést magyarországi szaklapban, amelyik kikötötte, hogy kivéve X egyetemet, vagy Y főiskolát. Az általam valamelyest jobban ismert francia felsőoktatásnak vagy az amerikainak jellemzője az erőteljes szóródás az egyes intézményeken nyújtott képzések minősége között. Az USA-ban minden kisvárosnak megvan a maga szimfonikus zenekara mellett a maga egyeteme is. Ezek az egyetemek gyakran silány képzést nyújtanak, ellenben vannak nagyon jó nevű nagy egyetemek. Ennek a differenciálódásnak biztos, hogy le kell zajlania nálunk is. Arra nincs lehetőség, hogy az idő kerekét visszaforgassuk, és újra előállítsuk azokat az egyetemeket, melyek a hatvanas-hetvenes években léteztek. Nem tudom, hogy ez az átalakulás úgy fog-e lezajlani, hogy a nagyszámú integrált egyetem közül kiemelkedik-e az az egy-kettő, amely az adott területen megbízható képzést nyújt, vagy az egyetemi alapképzés megmarad olyannak, amilyen, és a doktori képzés igazi elitképzésé válik. De az is lehet, hogy az egyetemeken betelik a sorsuk és helyükbe a felsőoktatás olyan képzőhelyei lépnek, amelyeket multinacionális vállalatok a világ legjobb szakembereit alkalmazva hoznak létre. Ezekben az intézményekben nem az történik, hogy helyi célokra szűken alkalmazható tudást adnak át, hanem olyan tudást szereznek - mondják azok, akik ezzel foglalkoznak (például olvashatunk erről Szabó Katalin könyvében, amelyet nemrég jelentetett meg az Oktatási Minisztérium) - amely teljes értékű és széles körben alkalmazható. Elképzelhető, hogy az állami és az úgynevezett magánegyetemek folytatják mélyrepülésüket, és máshol alakulnak ki azok az elit tanműhelyek, amikre szüksége van a társadalomnak. Kelemen Zoltán Gergely befolyásolná a verseny feltételeit, a sportot pedig elsősorban üzleti tevékenységként kezeli. Ezért a profi sport biztos nem, esetleg a szabadidősport, utánpótlás nevelés kaphat támogatást. Szó esett az olimpia megrendezéséről is, melynek 2012es megvalósulására a MOB elnöke nem sok esélyt lát.


4

SZEGY ^^003. MÁRCIUS 31.

REKTORJELÖLTEK BEMUTATKOZÓ FÓRUMA Az első ilyen eseményre március 18-án az Új Klinika előadótermében került sor. Április 2-án, szerdán 15 órakor a BTK Auditórium Maximumában (Egyetem utca 2.) lesz a második bemutatkozó. A rendezvényen két-háromszáz érdeklődő vett részt főként oktatók, de elvétve néhány hallgató is jelen volt. Az események moderátorát a professzorok maguk közül választották Dobozy Attila tanár úr személyében, aki egyetemünk általános rektor-helyettese. A jelöltek nyolc-tíz perces előadásának sorrendjét sorsolással döntötték el. A bemutatkozást követően a pályázók közösen válaszoltak a közönség által föltett kérdésekre.

A Szegedi Egyetem hasonlóan a többi helyi médiumhoz folyamatosan bemutatta a rektorjelölteket és programjukat. Az írott és az elektronikus sajtó nyújtotta lehetőségeken túl az egyetem polgárai a fórumokon személyesen is találkozhatnak a jelöltekkel, megismerhetik programjaikat, és kérdéseket is feltehetnek.

CSIRIK JÁNOS Az Informatika Tanszékcsoport vezetője prezentációját a három évvel ezelőtti rektorválasztásra készített bemutatkozó anyagának utolsó fóliájával kezdte. Elmondta, az integráció eltelt három évét viszonylag békés, rendezett időszaknak tartja, a mindennapi élethez szükséges döntéseket sikerült meghozni, viszont nem sikerült azokat a hosszú távú struktúrákat kialakítani, amelyek a zavartalan fejlődéshez szükségesek. Ennek következménye, hogy az egyetem pozíciója az országban relatíve romlott a konkurens egyetemekkel szemben. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám az integrációt követően a Debreceni Egyetemen és az ELTE-n 5%-kai nőtt, míg egyetemünkön 5%-kai csökkent. A normatív támogatás következtében ez forintokban mérhető hátrányt jelent a többi egyetemmel szemben. Az elkövetkező időszakban az egyes intézmények közötti verseny tovább fog éleződni az államilag finanszírozott hallgatókért, és még keményebb küzdelem várható a nemzetközi forrásokért. Ebben a megméretetésben a kiváló teljesítményt nyújtó, adottságaikat jól kihasználó egyetemek lehetnek csak sikeresek. Csirik professzor elmondta, szükség van az egyetem fejlődési pályájának újra gondolására, az előrelépéshez szükséges erőforrásokat közösen kell megszerezni. A mindennapi életet meghatározó rendszereket, mint az ETR, vagy a tanulmányi nyilvántartás működőképessé kell tenni. Az Egészségügyi Centrummal kapcsolatban kiemelte, a betegellátás maximális függetlenségére kell törekedni, az adott jogszabályi környezetben. Az jövőre megnyíló Hallgatói Információs Központtal kapcsolatban, nagyon sok terv lát napvilágot arról, hogy a kari- és intézeti könyvtárak őrizzék meg függetlenségüket. Ennek ellenére ki kellene használni azt az adottságot, hogy a könyvtár hazánk legmodernebb, Európában is versenyképes könyvtára lesz. A harmadik problémakör a bolognai folyamatban való részvétel. Hazánkban a következő időszakban kialakul a lineáris képzési rendszer. Az egyetem feladata az egységesülő európai oktatási térségben a már fennálló kapcsolatok minél hatékonyabb kihasználása. Csirik professzor előadásának záró képei ismerősek lehettek azok számára, akik az előző rektörválasztás kampányát is figyelemmel kísérték: az egyetem válaszút előtt áll, ha sikerül korszerű, működőképes struktúrákat kialakítani egyetemünk egy csodálatos kastélyhoz fog hasonlítani, ha nem, akkor egy romos épülethez.

Dux László, Csirik János, Visy Csaba, Berta Árpád, Galambos Gábor, Szabó G á b o r és Benedek György.

SZABÓ GÁBOR A Szegedi Tudományegyetem tizenegy erős kara és az őket kiszolgáló központi egységek ezer szállal kötődnek egymáshoz, együttműködve és együtt dolgozva tudják a XXt. század tudományegyetemét megvalósítani kezdte bemutatkozását Szabó Gábor. Pályázatának célja olyan egyetem kialakítása, mely a hagyományokra, az oktatási tapasztalatokra és nemzetközileg is a kiemelkedő kutatási tevékenységére alapozva versenyképes diplomához juttatja a hallgatókat. Az itt végzett diákok mind hazai, mind nemzetközi színtéren megállják a helyüket, jól beszélnek nyelveket, művelt emberek. Egyetemi éveik alatt nemcsak fogyasztói, de alkotó résztvevői is az egyetem nyújtotta kiváló szolgáltatásoknak. Ehhez az kell, hogy az oktatás, a képzés, a szakképzés, a kutatás-fejlesztés és az innováció olyan infrastrukturális háttérrel rendelkezzen, ami stabil; és folyamatosan, dinamikusan fejlődik egy kiszámítható gazdasági környezetben. Amennyiben sikerül megvalósítani ezeket a célokat az SZTE munkahelymegtartó képessége erősödik. A magyar felsőoktatásnak, így egyetemünknek is alapvető funkciója a társadalmi elvárások kiszolgálása. - A pályázatom benyújtásának egyik indítéka az volt, hogy huszonhét éve dolgozom a magyar felsőoktatásban, ebből hét éve intézményvezetőként, ráadásul olyan intézmény élén, amely az elmúlt időszakban három egyetemi integrációban is résztvett mondta Szabó Gábor. Jövőre hazánk a sokszínű és sokarcú Európai Unió tagja lesz. A Szegedi Tudományegyetemet hagyományai és szellemi potenciálja arra predesztinálja, hogy alkotója, ne csak társult tagja legyen az Európai Felsőoktatási és Kutatási térségnek. A partnerség, egymás kölcsönös tiszteletben tartása, a szolidaritás és a lojalitás azok a rotarista alapelvek, melyeket eddig is magáénak vallott az egyetem, de jelentőségük a közeljövőben csak növekedni fog. A pályázat egyik központi eleme, hogy az egyetem ne csak

arról legyen híres, hogy kiváló és nemzetközileg elismert oktatási és kutatási tevékenység folyik itt, hanem arról is, hogy a szolgáltatások színvonala is eléri ezt a szintet. Szabó Gábor rektori pályázatának egyik kiemelt területe a szervezetirányítás és intézményfejlesztés különös hangsúllyal a gazdasági, intézményirányítási és az akadémiai szféra szétválasztására. A pályázat második részében tizenkét kérdést fogalmazott meg a menedzsmentről, a minőségbiztosításról, a humánerőforrás menedzsmentről, a képzésfejlesztésről és a tudományos és művészeti alkotótevékenységről, valamint a szolgáltatásokról. A képzésfejlesztésnek három alappillére van: a bolognai folyamathoz való csatlakozás, a kínálatbővítés - ide tartozik a fogorvos-tudományi és a műszaki-tudományi kar létrehozása - , és a távtanulás, távoktatás nyújtotta lehetőségek kihasználása.

VISY CSABA Visy Csaba elmondta pályázatának összeállításánál távlatokban gondolkodott. Az egyetem legfőbb célja olyan szakemberek képzése, akik a történelmi és társadalmi változások közepette el tudják látni azt a feladatot, ami a jövő értelmiségére vár. A pályázat kiinduló pontja a közveden feladatok áttekintése: például a kreditrendszer teljes körűvé tétele, amely teljes átjárhatóságot biztosít a képzések között az egyetem huszonnyolcezer hallgatója számára. A következő rektori vezetésre vár a belső integráció tartalmi elemeinek megerősítése, hogy élni tudjunk a széles képzési paletta nyújtotta lehetőségekkel. Egyik kiemelt feladatunk a meghirdetett egységes egyetemi tanárképzés megvalósítása, hiszen az egyetemről kikerülő tanárok kezébe helyezzük gyermekeink és jövendő hallgatóink sorsát. A diákok számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy korszerű szakmai ismeretek mellett elsajátítsák a szükséges vállalkozói, szakmájukhoz közel álló jogi és uniós ismereteket is, rendelkezzenek megfelelő nyelvtudással és informatikai készségekkel.

Nagyon fontos, hogy az egyetem vonzó legyen a fiatal generációk számára. Ehhez természetesen biztosítani kell a megfelelő pénzügyi, gazdasági és infrastrukturális feltételeket. A jelenlegi normatív támogatási rendszer jelentősen próbára teszi a Szegedi Tudományegyetemet, hiszen csak a képzés mennyiségi oldalát veszi figyelembe. Mindent meg kell tenni, hogy ez a rendszer kiegészüljön egy intézményfenntartási, és egy kutatásifejlesztési normatívával. A közeljövőben a stratégiai tervezés során azokra a beruházásokra kell a hangsúlyt helyezni, amelyek minél több egységnek jelentenek javulást. Fontos hogy a fejlesztésekhez partnereket találjuk, nemcsak a felsőoktatás irányításában, hanem a régió önkormányzatai és gazdasági társaságai között is. Ha mindezeket a célokat sikerül megvalósítani, akkor egyetem megőrizheti bázisát, regionális szerepkörét nemcsak a határon innen, hanem a határon túl is. Hiszen az SZTE-nek egyfajta kötelessége segíteni a külföldi állampolgárságú magyar ajkú pedagógusok képzését, oly módon, hogy a képzést követően visszatérjenek szülőföldjükre és ellássák azt a szerepkört, amely a magyar nemzetiség megtartásában, hagyományaik megőrzésében rájuk vár.

DUX LÁSZLÓ Egy vezetési periódusra vonatkozó tervek akkor reálisak, ha jönnek valahonnan és tartanak valahová - kezdte előadását Dux László. A következő rektori ciklus munkája az SZTE megalapítása óta elvégzett gyakran heroikus munkára építhető. Ahova tartunk, az egy az Európai Unió szélén elhelyezkedő, ugyanakkor fontos, meghatározó tudásközpont létrehozása. Ez utóbbi célt természetesen nem lehet három, év alatt elérni, de ezt a nyolctíz éves munkát már a következő rektori ciklus első napján el kell kezdeni. Az európai tudományos térben stabilizálnunk kell az universitas pozícióit, egyúttal be kell hoznunk a regionális lemaradásokat Egy összetett rendszerben új vezetési szintet kialakítani és fenntartani csak akkor van értelme, ha

minőségileg többet és mást nyújt, mint az alkotó elemek működése. Dux László a döntési struktúrában mindenképpen szükségesnek érzi a rektor-helyettesek szerepének, önállóságának, kezdeményezőkészségének fokozását, ezért a korábbiakhoz képest markánsabb személyiségeket szeretne rektorhelyettesi tisztségekre felkérni. Az adott területeken éppen ezáltal aktívabb, karokon átnyúló, azok közös céljait, közös érdekeit megjelenítő rektori vezetésre gondol. Feltédenül szükségesnek érzi a nyitást az egyetem környezete felé - a vállalkozói, a társadalmi szféra, volt és leendő hallgatóink irányába. Nagyon fontosnak tartja a közösségépítést, a közösségi szellem megerősítését, mind az oktatók bevonásával, véleményük kikérésével, az elmúlt években parlagon maradt szellemi erőforrások felszabadításával, mind a hallgatók aktivitásának, érdeklődésének, az egyetem céljaival való azonosulás képességének növelésével. Az átalakítások csak akkor mehetnek végbe, ha azok a közpénzekből kialakított struktúráknak közcélokra való fenntartását továbbra is lehetővé teszik, biztosítják azok a képzésben, és a tudományos kutatásban való fölhasználását. Feladatunk fölkészülni a 2006-2007 után hozzáférhetővé váló uniós strukturális alapok forrásainak felhasználására.

BENEDEK GYÖRGY A Szegedi Tudományegyetem most fejezi be első hároméves ciklusát. A periódus lezárásaként elmondhatjuk, hogy létrejött az integrált egyetem, melynek életében nem volt válság és intézményünk a magyar felsőoktatás egyik vezető szereplőjévé vált. Az előttünk álló három éve egyik legfontosabb feladata a külső és belső stabilizáció - mondta Benedek György. Alapvető probléma, hogy 2000-ben nem kaptunk stratégiai forrásokat az integrációra. - A legelső feladatnak azt tartom, hogy megerősítsük az általunk kiadott diplomák értékét. Tudomásul kell venni, hogy az elmúlt tíz év társadalmi változásai nagymértékben megváltoztatták a diplomák iránti keresletet. A közveden feladatok közé tartozik a Hallgatói Információs Központ beruházásának befejezése. A jövőre nyíló intézmény sikeres működtetése jelentős segítséget nyújthat az oktatás területén. Az Egyetemi Könyvtár költözése lehetővé teszi a Dugonics téri épület esedékessé váló felújítását Az oktatásban a kitörési pontot elsősorban azok a területek jelenthetik, melyekre eddig kisebb súly eset: a felnőttoktatás, a szakképzés, a továbbképzés, illetve a távoktatás. Két új kar kialakítása vált szükségessé. A mérnök kar fölállítása nemcsak az egyetemnek, hanem a régi��nak is érdeke. Az új kar létrehozása nemcsak gazdasági kérdés, meg kell teremteni a konszenzust a régió és az ország műszaki felsőoktatási intézményei között, hogy befogadják a szegedi kart. Ez után már kisebb feladat, hogy kubatúrát, felsfcéffelést és személyzetet biztosítsunk. A fogorvos szakma gazdasági és társadalmi szempontból is fölértékelődött az utóbbi években. A Fogorvos-tudományi Kar megalapításának elsődleges nehézségei a tanszékek létesítése, a kubatúra problémák megoldása és a doktori iskola megszervezésével járó feladatok megoldhatók egy egyetemi ciklus alatt. Az egyetem fejlődése leginkább a hallgatók az érdeke, de hangsúlyt kell Helyezni az oktatók, kutatók anyagi


SZEGY - 2003. MÁRCIUS 31. megbecsülésének javítására is. Az európai uniós felsőoktatási térséghez való csatlakozással kapcsolatban Benedek professzor elmondta, ennek egyik legfontosabb eleme a hallgatói mobilitás. Ennek előfeltétele egyrészről a megfelelő nyelvtudás, másfelől a kollégiumi férőhelyek fejlesztése. A szimmetrikus kapcsolatok kialakításához több száz modern kollégiumi férőhelyre van

csak kivételes esetekben elegendő a fokozat megszerzésére, szervezet formában - például pre-doktori ösztöndíjakkal - kell segíteni azokat, akiknek már lejárt az ösztöndíjuk. A Bologna-deklaráció számos olyan kérdést vett föl, amelyre minden felsőoktatatási intézménynek a közeljövőben választ kell adnia. Annak ellenére, hogy több karunkon működő kreditrendszer van az

MEGJELENT A GEMA UJ SZAMA

BERTA ÁRPÁD - Nem tudok elképzelni jól működő egyetemet jól működő karok nélkül - kezdte beszédét az utolsóként bemutatkozó Berta Árpád. A jól működő karok összessége nem feltédenül

A napokban jelent meg az SZTE BTK Germán Filológiai Intézete által 2001-ben indított német nyelvű intézeti diákújság legfrissebb száma. Az újság félévente egyszer jelenik meg GeMa (Gennanistisches Magazin) címmel. Az újságot a Német Nyelvészeti Tanszék egy egyetemi szemináriumának keretében német szakos hallgatók írják és szerkesztik. A GeMa nyomdai előkészítését a szegedi Grimm Kiadó végzi. A legfrisebb számban többek között interjú olvasható Szajbély Mihállyal, az SZTE Médiatudományi Tanszékének veyetőjével; Burkhard Schaederrel, a siegeni egyetem professzorával, és az olvasók megismerhetnek egy különleges reality show-t is.

BESENYEI LAJOS A MISKOLCI REKTOR Az eddigi vezetőt, Besenyei Lajos közgazdász professzort választotta rektorrá további három esztendőre a Miskolci Egyetem Egyetemi Tanácsa titkos szavazással. A három jelölt közül a 27 tagú grémium többségi szavazással választotta meg ismét Besenyei Lajost. Az egyetem rektorának eddigi megbízatása július 31 -én jár le. A mostani választás után a tanács előterjeszti döntését az oktatási miniszternek, aki mindezt továbbítja a köztársasági elnöknek, aki megbízhatja a régi-új rektort. A mindenkori rektor megbízatása legfeljebb négy évre szól, Besenyei Lajos már második ciklusát tölti, mégis újra pályázhatott. Az egyetemi integrációról szóló törvény szerint ugyanis az integráció után kapott minden megbízást elsőnek kell tekinteni. Besenyei Lajos 1941-ben született, okleveles közgazdász, a közgazdasági tudományok kandidátusa. Nevéhez fűződik a Miskolci Egyetem újjászervezése, és egy 7,5 milliárd forintos egyetemi fejlesztési, korszerűsítési program eredményes megindítása.

MONTSERRAT CAB ALLÉ SZEGEDEN Az új rektor személyéről április 7-én dönt az Egyetemi Tanács. Fotók: Nagy

szükség. Egy egyetem életét döntő módon nem a rektor határozza meg, feladata a választott testületek által hozott határozatok, szabályok, stratégiai tervek felhasználásával a kezdeményezések végrehajtása, ellenőrzése, irányítása. A rektor feladata a felelőségi körök meghatározása és megfelelő együttműködés kialakítása.

GALAMBOS GÁBOR - Az egyetem élére kiírt rektori pályázat beadására a Tanárképző Főiskolai Kar élén elért eredményeim bátorítottak föl - kezdte beszédét Galambos Gábor. A kar az elmúlt évek során történelmének legnagyobb változásán ment keresztül, hiszen az integráció következtében elvesztette önállóságát, ezért jelentős szervezeti változásokat kellett végrehajtani. Szükség volt egy olyan terv kidolgozására, mely az oktatók és a hallgatók számára is európai mércével mérhető körülményeket biztosít a munkához. Mindezeket azért tartottam fontosnak kiemelni, mert meggyőződésem, hogy mindenki jövőbeni tevékenységét az elmúlt időszak során végzett munkájának stílusa és eredményessége határozza meg. A társadalmi átalakulások következtében a magyar felsőoktatásban is megjelentek a piaci feltételek A versenyhelyzet azt is megköveteli, hogy a felvételi jelentkezések időszakában erősítsük az intézményi PR-t a középiskolákban. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy összehangoltabb akkreditációs tevékenységet kell folytatnia egyetemünknek Szükség van egy egyeztetett stratégia kidolgozására, mely évekre előre meghatározza az indítani szándékozott szakok ütemezését, és ezt számon is kéri. Ebben a tervben kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon a szakképzésfejlesztése.A műszaki kar létrehozásában az érintett karok évek óta egyetértenek, de határozott lépések még nem történtek A doktori képzés fejlesztésekor nem a mennyiségi, hanem a tartalmi kérdésekre kell helyezni a hangsúlyt Mivel a hároméves képzés

elszigetelten létrehozott kreditalapú képzés ma még nem felel meg az elvárásoknak. El kell gondolkodni azon, hogy az egyetem, hogy tudna nagyobb intenzitással résztvenni az idegen nyelvű képzésekben. Ha a Bologna-folyamatról beszélünk nem lehet megkerülni a lineáris képzési modellre való áttérés problémáját Itt nem egy statikus rendszerbe való belépésről van szó, hanem egy olyan mozgásba lévő rendszerhez kívánunk csadakozni, melynek magunk is alkotó részesei vagyunk Egy tudományegyetem értékét döntően befolyásolja az ott folyó kutatások minősége. Az egyetem vezetésének az a feladata, hogy a megfelelő feltételeket biztosítsa a munkához, és a tevékenységet koordinálja. Ahhoz, hogy nemzetközi elismertségünket javítsuk szükség van arra, hogy külföldi kutatókat hívjunk meg egy-egy félévre, így néhány millió forintos befektetéssel komoly erkölcsi és tudományos tőkéhez juthatunk. A felsőoktatási intézmény választásakor a hallgatók számára meghatározó szempont az, hogy tanulmányaik során milyen lehetőségeik vannak a szabadidő tartalmas eltöltésére, milyenek a lakhatási körülmények El kell követni mindent annak érdekében, hogy az érdeklődést mutató külső beruházóknak az általunk biztosítható legjobb körülményeket teremtsük meg kollégiumok diáklakások építésére, hiszen külső források nélkül ez a probléma nem kezelhető megnyugtatóan. - A trösztszerűen irányított egyetemmel szemben, a kartellszerűen irányított egyetemi vezetést tartom üdvözítőnek - zárta mondandóját Galambos Gábor. Az önálló kari gazdálkodás csak nagyfokú felelősség vállalás mellett képzelhető el. A jövőben mindenképen szükséges, hogy a rektorhelyettesek hangsúlyosabb szerephez jussanak Ezért ezeken a posztokon olyan kollégákra számítanék akik szakmai karrierjüket a pozíció betöltésének idejére bizonyos mértékig háttérbe tudják szorítani. Támogatok minden olyan elképzelést, mely a tudományos területeken elért eredmények hatékonyabb hasznosulását eredményezi. Az egyetem jövőjét nagyban befolyásolja a város vezetésével kialakított kapcsolat.

László

eredményez jól működő egyetemet, ehhez még számos egyéb feltételnek kell teljesülnie. Gondolok itt, például a törvényi előírásokkal harmonizáló szabályzatok összességére, a szolgáló és szolgáltató apparátusra, mely keretként összefogja a karokat. Valamennyi karnál a legnagyobb gondot a kubatúra elégtelen volta jelenti. A gazdasági szempontból örvendetesen erős Állam- és Jogtudományi Kar talán egyik legfőbb gondja az, hogy a — foként — az utóbbi évtizedben földuzzasztott jogászképzés nem igazán kedvez a kari fejlesztéseknek Támogatandó és bővíthető a kar korábbi és jelenlegi vezetése által helyes kitörési pontként kijelölt idegen nyelvű és főiskolai szintű képzés. Az Általános Orvostudományi Kar — önhibáján kívül — évek óta tetemes adósságállományt görget maga előtt Az új rektornak minden eszközt mozgósítania lesz szükséges ahhoz, hogy az OM által finanszírozott oktatási tevékenység és az OEP által finanszírozott klinikumi munka szétváljon. A BTK, a GTK és a Konzervatórium esetében a kubatúrához való jutatás elkerülheteden. A vezetési struktúra tekintetében szükség van némi korrekcióra, ezt természetesen egyeztetéseknek kell megelőznie. Újra életre kell hívni azokat a döntés-előkészítő bizottságokat, melyek a volt SZOTE-n és a volt JATÉ-n működtek Berta Árpád kiemelte, hogy megválasztás esetén rendszeresen ülésezne az egyetem dékáni kollégiuma, továbbá tervezi egy rektori tanács létrehozását is. Nagyon fontos az egyetem külső kapcsolatainak erősítése a várossal, a régióval illetve országos szinten. - Rendkívül fontosnak tartom azt a mindenáron, főként apró lépésekkel történő konszenzuskeresést, amely eddig is jellemezte a Szegedi Tudományegyetem első számú vezetőjének tevékenységét. Ha azonban nem teremthető meg a konszenzus, akkor a rektornak föl kell vállalni a döntés meghozatalát. Akkor is így kell eljárni, ha tudom, nem hordozom a bölcsek kövét. Megígérem, hogy abban az esetben, ha rájöttem, hogy tévedek azonnal korrigálok - zárta beszédét Berta Árpád. K.Z.G.

Montserrat Caballé lesz a sztárvendége a szegedi szabadtéri játékok idei évadjának; a világhírű spanyol operaénekes áriaestet ad augusztus 9-én a Dóm téren. Ezt a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok megbízott főigazgatója jelentette be sajtótájékoztatón, a szabadtéri játékok műsorát ismertetve. Kocsis László Levente tájékoztatása szerint az idei évad július 11-én egy ExperiDance produkcióval kezdődik: Román Sándor Tánctársulata bemutatja a Lúdas Matyi történetét feldolgozó táncművet. Az előadás az azt követő napon is látható a szegedi Dóm téren. A szabadtéri műsorán augusztus 17-ig 9 zenei és táncest, illetve színházi bemutató szerepel, összesen 15 előadásban. Első alkalommal állítják színre Lehár Ferenc: A víg özvegy című operettjét, amely augusztus 15-én, 16-án és 20-án szerepel a műsorban. Az ismertetés szerint Angyal Mária rendezi a tradicionális, reprezentatív előadást, a szerepek többségét szegedi színészek játsszák. Verdi: Aida című operája Nagy Viktor rendezésében egy korábbi bemutató felújítása, július 18-19-én látható. Július 25-én a hagyományos néptánc gálára várják a műfaj kedvelőit: a Balt Orient című produkció a Kárpát-medencei folklór múltját és jövőjét mutatja be, részben tradicionális, részben a progresszív irányzatok jegyében készített koreográfiákkal, 150 táncos és zenész közreműködésével. Másnap az immár szintén hagyományos Dóm Dixi Gálára várják a közönséget. A fennállásának ötödik évfordulóját Szegeden ünneplő Musical Színház Webber-Rice: Jézus Krisztus szupersztár című musicaljével augusztus első három napján lép színpadra, az ukrán Virsky Balettet pedig augusztus 8-án láthatja a közönség. A szabadtéri idei évadja augusztus 17-én világzenei gálaesttel ér véget Kocsis László Levente újságírói kérdésre nem ismertette az előadások szereposztásait, és nem válaszolt arra sem, hogy mennyibe kerül az idei évad. Szavai szerint ezek még titkok. Azt viszont közölte, hogy a jegyárusítás csütörtökön megkezdődött.

HATÁRON T Ú L I EGYETEMEK A CSATLAKOZÁS UTÁN Határon túli magyar felsőoktatás az európai uniós csadakozás tükrében címmel rendeztek konferenciát március 27-én Budapesten. A tanácskozáson Szövényi Zsolt, az oktatási tárca főosztályvezetője az elmúlt 15 év határon túli felsőoktatás-politikában tett lépéseit idézte fel. Úgy vélte, a határon túli magyar felsőoktatás ügye, feladatrendszere jelen volt és jelen van a magyar felsőoktatás-politikában, része annak Kiemelte a Sapientia tudományegyetem létrehozását Erdélyben, a Sellye János Egyetem megalapítását Szlovákiában. Szólt a Magyar Professzorok Világtanácsának létrejöttéről, amely a hazai és határon túli magyar oktatók fórumaként működik. Kitért arra, hogy jelenleg mintegy 50 helyen működnek kihelyezett felsőoktatási képzések. Úgy vélte, az egységes Európai Felsőoktatási Térség kialakításának gondolata, célkitűzései a nemzeti felsőoktatási rendszerek közötti falakat bonthatják le. Lukács Péter, az Oktatáskutató Intézet főigazgatója az egységes felsőoktatási térség létrehozásának fontosabb állomásait idézte fel. Szólt arról, hogy a bolognai nyilatkozatot megerősítő 2001-ben aláírt prágai dekrétum rögzítette a felsőoktatás versenyképességének fogalmát, mely szerint az egyetemeknek főiskoláknak piaci szereplőként kell sikeresnek lenniük Utalt arra, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a közös diplomákat adó határokon átnyúló képzéseket A főigazgató megjegyezte, a világon mindenütt a tömegoktatás elterjedése jellemző. A felsőoktatás mint a nemzeti elit képzésének gondolata ugyanakkor megszűnőben van, és egyre inkább a piaci igényeknek megfelelő szolgáltatóként működik. Lukács Péter szükségesnek tartotta nemzeti politika kialakítását, annak rögzítését, hogy mi az, amit a piacra lehet bízni, és mit kell védeni attól. A főigazgató ezek közé sorolta a nemzeti kultúrát, amelyet ki kell vonni a piac hatásai alól


6

A

SZEGY - 2003. MÁRCIUS 31.

-4-r—'

¡1 J > l / .f'A .

— — — -

ÁTALAKULÓBAN A FELSŐOKTATÁS

Felsőoktatási Tudományos Tanács társelnöke bevezetőjében elmondta, az utóbbi időben sokat beszélünk a bolognai folyamatról, de keveset teszünk annak megvalósítása érdekében. A felsőoktatás reformját találóan hasonlították a temetők reformjához: mindkettő óriási érzelmeket vált ki, de minimális a belső támogatottsága. Az FTT megbízást kapott az oktatási minisztertől a reform stratégiájának kidolgozására, a létrehozott operatív csoport vezetője Dinya professzor. A tizennégy szakértői csoport által kidolgozott terveket harminc opponens bírálja, és később minden lehetséges fórum tanulmányozhatja, tehát elmondható széles vita előzi meg a felsőoktatási törvény módosítását. A változásoknak három fő területe van az- akadémiai, az irányítási és az intézményi reform. Az akadémiai reform fő célja a harmonizáció az uniós felsőoktatással, a hosszú távú versenyképesség biztosítása. Az uniós felsőoktatás is átalakulóban van így a csatlakozás inkább szemléletmódbeli változást hoz, mintsem külföldi minták automatikus átvételét. Az irányítási reform célja a nagyobb intézményi autonómia kialakítása, ezzel együtt jár azonban a nagyobb felelőség vállalás is. Módosul a résztvevők szerepe a felsőoktatásban. Nemcsak az állami irányítás, vagy az intézményi vezetők feladatai lesznek mások, hanem a hallgatókra és a gazdasági szféra szereplőire is új kihívások várnak. Mindezek feltétele az intézményi reform. Ez változásokat hozhat az egyetemek, főiskolák státuszában, nagyobb felelőséget és korszerűbb menedzsmentet vár el tőlük. Ha a jelenlegi intézményi struktúra lenne a leghatékonyabb, akkor a multinacionális cégeket is rektor vagy főigazgató vezette intézményi tanács irányítaná, de ilyesmiről nem nagyon tudunk. Az utóbbi években alapvetően megváltozott a szituáció. A felsőoktatási integráció nem sikertörténet pedig éz nagyságrendileg kisebb feladat, mint a bolognai folyamathoz való csatlakozás. A globalizációs versenyben, az egységesülő munkaerő- és innovációs piacon ha nem alkalmazkodunk, nem találja helyét a magyar felsőoktatás. A Nemzeti Fejlesztési Tervben alig szerepel a felsőoktatási szféra. A képzés tömegesedése minőségileg más feladatokat ró az egyetemekre, főiskolákra. 2010-re a felsőoktatásba pályázó évente érettségizők száma hatvan-hetvenezerre csökken, ami megegyezik a jelenleg évente belépő államilag finanszírozott helyek számával. 2015-re a tizennyolc éves korosztály 14%-a a ro-

A Szegedi Társadalomtudományi szakkollégium Esélyegyenlőtlenségek a mai magyar társadalomban című konferenciájának egyik legérdekesebb eleme Dinya László Csatlakozás az európai felsőoktatási térséghez címet viselő előadása volt.

Az intézményi működés átalakulása a rugalmasabb cselekvés lehetőségét teremtené meg. Fotó: orío

ma kisebbség soraiból kerül ki. A nyelvi problémákból fakadó globális versenyhátrány és a jelenleg kibontakozó demográfiai változások új helyzetet teremtenek az intézmények számára. A működési struktúrából fakadó rugalmadanság válaszút elé állítja a felsőoktatást. Adott a lehetőség a kiszállásra a bolognai folyamatból, de ekkor a magyar felsőoktatás és hazánk leszakadó szigetté, rezervátummá válik. A másik lehetőség egy polarizálódó mezőny kialakulása, egyes intézmények változatlanul folytatják jelenlegi tevékenységükért, míg mások felzárkóznak az uniós szintre. Ezzel azonban nő az intézmények közötti különbség, és ezzel párhuzamban nő az esélyegyenlődenség is. A növekvő innovációs deficit lehetedenné teszi a tudásalapú társadalom kialakulását. Az FTT operatív csoportja kiemelt feladatnak tartja a nemzetközi tapasztalatokra alapozó, működőképes megoldások honosítását. Az átalakulás során mindenképpen el kell kerülni a mozaik megoldások alkalmazását. A részleges átalakítás okozta gondokat jól példázza, hogy míg a hallgatói létszám többszörösére növekedett, egyéb feltételek változadanul maradtak, és ez csökkenő színvonalhoz vezetett. Át kell alakítani a játékszabá-

lyokat, emellett realista és optimista megközelítésre van szükség. Az akadémiai reform alapja a lineáris képzési modellre való áttérés. A legalább 3 éves bachelor és a ráépülő master képzés együttes 5 éves időtartama lesz csak meghatározva, azt hogy ezen belül a két képzés aránya milyen lesz, arról a szakmacsoportok döntenek. Tervek szerint az államilag finanszírozott hely elnyerésének nem lesz felvételi vizsgához kötött feltétele, az érettségi vizsga eredménye alapján dől majd el, ki kerülhet be. Az hogy ez az érettségi egy vagy kétszintű még nem dőlt el. A változások egyik célja az intézmények életébe való állami beleszólás csökkentése. A minisztérium csak az államilag finanszírozott hallgatói létszámot és annak főbb szakterületek közötti felosztását kívánja meghatározni, az intézmények és a szakok közötti választás már a hallgató feladata lesz. Az egyes képzések akkreditálása nemzetközi szabályok alapján zajlik majd és ennek során dől el az államilag finanszírozott és a térítéses képzésben résztvevő hallgatók együttes létszáma. A cél egy a politikától és a felsőoktatástól függeden szakmai testület létrehozása, mely minőségbiztosítási elvek alapján dönt az egyes szakok engedélyezéséről. Ha valamelyik intézmény

növelni akarja a képzésben résztvevők számát, akkor ehhez biztosítania kell a megfelelő infrastrukturális és személyi feltételeket is. A tervek szerint a bachelor képzésbe belépő hallgatók fele folytatja tanulmányait master fokozaton, és a diákok 8%-a jut el a doktori iskolákba. Az egyes végzetségek képesítési követelményeit EU mintára kívánja meghatározni az OM, a jelenlegi taxatív szabályozás helyett kompetencia alapú feltételrendszert kialakítva. A jelenlegi 232 szak helyett körülbelül 25 bemenetet képzel el a minisztérium, úgy, hogy az általánostól a szakmai felé haladó képzés során lehetőség legyen a szakosodásra. A tervek szerint új szak indítása már csak ebben a rendszerben lesz elképzelhető. Követelmény lesz az ECTS-hez (az európai kredit-átváltási rendszerhez) való kapcsolódás, és kötelező lesz egy angol nyelvű diploma melléklet kiadása, melyben pontosan leírják milyen képzésben vett részt a hallgató. Ez a képzési struktúra levezeti a tömeges igényt, de biztosíthatja az elitképzést is. Fontos azonban, hogy a kialakuló bachelor szintű képzésnek gyakorlati jellegű végzettséget kell majd adni, nem lehet öncélúan a master képzés előszobája. A hosszú távú tervek közé tartozik a kreditalapú finanszírozásra

való áttérés. A diák az érettségi után például 240 kredit megszerzéséhez szükséges támogatást kap, melyet olyan programokban használ fel, ahol kedve tartja. Ehhez természetesen szükséges a felsőoktatási intézmények aktív részvétele a felnőttképzésben. A finanszírozási reform központi eleme, hogy a jövőben az állam nem mint fenntartó, hanem mint szerződéses megrendelő kíván részt venni a felsőoktatásban. Ennek feltétele a megfelelő szervezeti garanciák kialakítása. Az intézmények jelenlegi normatív finanszírozását fölváltaná egy három részből álló támogatási rendszer. Például a központi források 5055%-át adná a képzési normatíva, 2025%-át a kutatás-fejlesztési normatíva, 25-30%-át pedig az intézmény fenntartási és a pályázatokon elnyerhető fejlesztési támogatás. Ez a rendszer elvezetne a jelenlegi az oktatási és kutatási területek között fennálló keresztfinanszírozás megszüntetéséhez is. Az intézményi működés átalakulása a rugalmasabb cselekvés lehetőségét teremtené meg. Adott lesz az alkalom a státuszváltásra, az intézmény a jelenlegi költségvetési szervből közjogi személlyé alakulhat át. Ez kilépést jelent számos jelenlegi szabály alól, bővülhet a tulajdonosi kör, és az intézmény saját tulajdont szerezhet. Megszűnik a rovatonkénti tervezés és gazdálkodás szabálya, kialakulhat a globális intézményi költségvetés. Az intézmény áttérhet a jelenlegi pénzforgalmi szemléletű gazdálkodásról a költség alapú gazdálkodásra, így lehetőség lesz az amortizáció elszámolására. A minisztérium az átalakult egyetemekkel, főiskolákkal több - legalább három - éves teljesítményszerződést köt, így hosszabb távra tervezhetővé válnak a bevételek. Ez természetesen magával vonja a menedzsment átalakulását. Szétválik az egyetem akadémiai és gazdasági, irányítási vezetése. Akadémia ügyekben az intézmény méretétől függően 12-14 tagú szenátus dönt majd, melybe a hallgatók maximum 30%-os arányba delegálhatnak tagokat. A gazdasági vezetést az Igazgató Tanács látja majd el, melynek szintén az intézmény méretétől függően 5-7 vagy 9 tagja lehet. Ide az állam és az intézmény egyenlő arányban delegálhat tagokat, egy főt pedig közös megegyezéssel választanak meg. A tanács tagjai döntenek a fejlesztési tervekről, a státuszváltásról, a szervezeti és működési szabályzatról, az intézmény szervezeti felépítéséről. Ők fogadják el a pénzügyi beszámolókat és a szenátus ajánlata alapján ők döntenek majd a rektor személyéről. K.Z.G.

MAGÁNTŐKE A FELSŐOKTATÁSBA A felsőoktatási törvény módosításának részeként hamarosan kormány elé kerül az a tervezet, amely felhatalmazná az oktatási tárcát, hogy a felsőoktatási fejlesztések érdekében magántőke bevonásához szükséges garanciát vállalhasson.' Magyar Bálint oktatási miniszter a Magyar Rektori Konferencia budapesti ülésén szólt arról is: elképzelhető, hogy döntés születik a lakhatási támogatás növelésének ütemezéséről. A jelenleg 3300 forintos juttatás így jövőre 6 ezer, 2005-ben 8 ezer, 20Q6-ban 10 ezer forintra emelkedne. Ezáltal a befektetői tőkével létesülő magas színvonalú szolgáltatásokat kínáló kétágyas szobákért a hallgatóknak nem 24-25 ezer, hanem csak 1415 ezer forintot kellene fizetniük. Szavaiból kiderült, az egyetem garan-

ciát vállal a férőhelyek feltöltésére, a tárca garantálja számára a támogatást. Magyar Bálint elmondta: Debrecenben márciusban írják alá azt a szerződést, amelynek értelmében 1100 férőhely létesül a cívis városban. A fővárosban a közeljövőben a SOTE mintegy ezer férőhely építését tervezi ilyen konstrukcióban, míg az ELTE lágymányosi egyetemvárosában 2000 férőhely létesülne. Az összesen 10 ezer férőhely létrehozását célzó beruházások 25-30 milliárd forintnyi összeget „mozgathatnak meg", amelyek költségvetési forrásból nem állnának rendelkezésre. Megjegyezte: a beruházók eldönthetik, hogy csak felépítik a kollégiumokat, vagy az üzemeltetést is vállalják, amely nyáron akár szállodai formában is megvalósulhatna.

A miniszter beszámolt arról a tárcaegyeztetés alatt álló tervezetről, amelynek értelmében felsőoktatási intézmények magántőkével valósíthatnák meg egyéb beruházásaikat is, és ezeket 15 év alatt visszalízingelhetnék. A szaktárcának, ha a kormány hozzájárul, felhatalmazása lenne a jövőbeni beruházási összegek - évi mintegy 1214 milliárd forint - 50 százalékáig kötelezettséget vállalni. - Ilyen módon 2003-2006 között mintegy 100 milliárd forintot lehetne felsőoktatási fejlesztésekre fordítani. A beruházások a jóváhagyott intézményfejlesztési tervek keretében valósulhatnának meg - mondta a miniszter. Hozzátette: 2004-2006 között további 8-15 milliárd forint állna rendelkezésre a vidéki tudásközpontok fejlesztésére uniós forrásokból.

Magyar Bálint a kutatásfejlesztés kapcsán közölte: hamarosan kormány elé kerül a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium létrehozásáról szóló rendelet, a testület elnöke a kormányfő, alelnökei az MTA elnöke és az oktatási miniszter lenne. Januártól a Szabadalmi Hivatal mintájára létrehoznák a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalt, valamint a kutatásfejlesztési alapot, amely a költségvetési források kezelését tenné egyszerűbbé, illetve a gazdaság területéről vonna be pénzeket. Magyar Bálint szerint ez utóbbira azért van szükség, mert a magánszféra hozzájárulása a kutatásfejlesztéshez jelenleg minimális. Emellett tárgyalások folynak a Magyar Fejlesztési Bankkal, amelynek értelmében azok a vállalatok, amelyek egyetemekre kutatásfejlesztési céllal

betelepülnek, kedvező feltételek mellett kapnának hiteleket. A miniszter az emelt szintű érettségiről kifejtette: nem jogi kérdésről van szó, ha az egyetemek úgy gondolják, hogy nem kérik, megtehetik. Ugyanakkor félelmének adott hangot, hogy ha ez történik, az intézmények nem tudnak majd megfelelően válogatni a diákok közül. Hangsúlyozta: nem akarnak forrást kivonni a rendszerből, ha kevesebb gyerek felel meg a követelményeknek, a felszabaduló összegeket az esti, levelező képzési formák támogatására fordítanák. Detrekői Ákos, a Műegyetem rektora a kollégiumi beruházások kapcsán felvetette: ezekben érdemes lenne az egyetemek tulajdonjogát végiggondolni.


• ;

\ ;

»• i •

7

SZEGY -2003. MÁRCIUS 31.

DIAKIGAZOLVANY MATRICÁT VEGYENEK!

WAHRMANN MOR-EREM AZ MTA-TÓL

A felső- és középfokú oktatási intézményekben tanulók néhány hónappal korábban kapják meg diákigazolványukat. Az okmányba épített csippel több helyen lehet használni az igazolványt, de ezekkel a változásokkal sem küszöbölhetők ki azok a csalások, amelyeket a végzett vagy tanulmányaikat felfüggesztő hallgatók szoktak elkövetni: ahelyett, hogy leadnák diákigazolványukat, hét-nyolcezer forintért fél évig érvényes matricát vesznek illegális árusoktól. Az Oktatási Minisztérium (OM) tervei szerint a felsőoktatásban a kreditrendszer szeptemberi országos indulásával párhuzamosan új diákigazolványokat vezetnének be - hangzott el egy februári budapesti konferencián. .Annyi változik, hogy a felső- és középfokú oktatási intézményekben tanulók korábban kapják meg diákigazolványukat, valamint az igazolványba épített csipet a jelenleginél több helyen lehet majd használni" mondja Kisfaludy László, az OM diákigazolvány-referense, aki kiemeli: a középiskolák és egyetemek hallgatói ezentúl nem októberben, hanem már a beiratkozásukkor hozzájuthatnak okmányukhoz, mivel annak elkészítéséhez a sikeres felvételi után hozzálátnak. A drága csipkártyákkat alig használják ki. Kivételt jelent a budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, és néhány vidéki intézmény, például a szegedi egyetemi könyvtár, ahol a csipre épülő beléptető rendszer engedi be a diákokat. Éppen ez a korlátozott alkalmazás teszi lehetővé a diákigazolványokkal való visszaélést. A végzett vagy tanulmányaikat felfüggesztő hallgatók nem szokták leadni diákigazolványukat, mivel hét-nyolcezer forintért fél évig érvényes matricát vehetnek illegálisan. Ezzel elsősor-

ban utazási kedvezményeket vesznek igénybe. A fővárosi diák és dolgozó havi bérlet ára között például majd' háromezer forint a különbség, míg a távolsági buszon vagy vasúton 67,5 százalékos kedvezmény vehető igénybe. Végigkérdeztük egy tavalyelőtt végzett egyetemi csoport húsz tagját, akik közül tizenöten törvénytelenül vesznek matricát, általában ugyanabból a forrásból. Akiknek nincs hamis matricájuk, azok jelenleg is hallgatók vagy időközben elvesztették diákigazolványukat. Arra nem lehet számítani, hogy a BKV-ellenőröket, vasúti jegyvizsgálókat, távolsági buszvezetőket csipleolvasókkal szerelnék fel - ez a „távolabbi tervek között" szerepel, arról sincs szó, hogy ennek költségét ki viselné addig is a matricákat sorszámozzák. A közlekedési társaságokat egyébként kár nem éri, mivel az államtól megkapják az árkiegészítő támogatást. „Ebből kiderül, hogy a diák annak az intézménynek a hallgatója-e, mely az igazolványon szerepel" - nyilatkozza Kisfaludy László, de ez a módszer sem mindenható. Jegyvizsgálóinknak több kötettel kellene közlekedniük, hogy ellenőrizzék a jogosultságot" - jelzi Zólyomi Beáta, a MAV tarifaosztályának szakértője, hogy a sorszámos rendszer bevezetésével is lesznek.

Ezt Kisfaludy sem zárja ki, de úgy gondolja, hogy ezek után nagy lesz az elrettentő erő. Az Állami Nyomda minden évben a beiratkozott diákok számánál öt százalékkal több matricát küld ki az oktatási intézményeknek. Hogy ezek á matricák honnan kerülnek ki, arra több variáció is van. Az OMnél úgy gondolják, hogy sok diák nem ragasztja fel igazolványára a matricát, hanem bejelenti, hogy elvesztette. Ilyenkor automatikusan újat kap. Ennek ellentmond nyomozásunk az említett csoportnál: a két éve végzett hallgatók elmondták, hogy a matricát egy forrásból szerzik be. Többen úgy vélik, hogy a több intézménynél a matricák szétosztásával is megbízott hallgatói önkormányzatoknál kell keresni az illegális matricakereskedelem forrását. „A visszaélésekről hivatalos információm nincs" mondja Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. Kisfaludy is csak egy, egy év felfüggesztett bírósági ítéletről tud. Itt a matrica ellopása miatt jelentette fel egyik diák a másikat. „Ez az ítélet elrettentő lehet más típusú diákigazolvány-viszszaéléseknél is" - fejezte ki reményét az OM referense. T.SZ.A.

OKTATASI MINISZTÉRIUM: IGEN A CSATLAKOZÁSRA Az oktatási ágazatban működő 7 reprezentatív szakszervezet arra hívja fel tagságát, hogy április 12-én szavazzanak igennel Magyarország európai uniós csadakozására. Az erről szóló együttműködési nyilatkozatot az érdekképviseleti szervek vezetői írták alá Hiller Istvánnal, az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitká-

rával Budapesten. A nyilatkozat értelmében a minisztérium vállalja, hogy az érdekképviseletekkel együttműködve segítséget nyújt az EUkonform ágazati civil egyeztetés rendszerének kialakításához, hatékony működtetéséhez. A közoktatási és felsőoktatási szakszervezetek vállalják, hogy az intézmé-

nyekben összegyűjtik és eljuttatják a tárcához, valamint a kormányhoz a csatlakozással kapcsolatos, ágazatot érintő kérdéseket, véleményeket. Hiller István az aláírást követően úgy fogalmazott: Magyarország határponthoz érkezett az oktatás és képzés területén, az uniós csadakozás feltétel nélküli előnyt és lehetőséget jelent.

MEGJELENT A KARRIER KALAUZ 2003 A Karrier Online, amely 1997 óta működtet hazánkban - elsőként - karrierportált, vezető a HRMarketing kommunikációban, Resourcingban és az internet alapú eHR-megoldások szállításában, idén márciusban jelentette meg szokásos Éves Karrier Kiadványát, a Karrier Kalauz 2003-at, amely Magyarországon a pályázók és munkavállalók körében a 2002-es Állásbörze-felmérések szerint a legismertebb Karrierkiadvány. „Az Egyetemi Állásbörze rendezvények már a 90-es évek első felétől kezdve meghatározó szerepet játszottak a vállalatok toborzási stratégiájában, mind a fiatal tehetségek, mind pedig a 2-5 éves tapasztalattal rendelkező szakemberek toborzása szempontjából." - mondta Dömötör Balázs a Karrier Online ügyvezetője. „Ezen rendezvények a HR Marketing, toborzás, megtartás és általános munkaadói arculat kommunikálása szempontjából kulcsfontosságú csa-

tornák. Rengeteg álláskeresésre fókuszáló látogatót érhetnek el akár személyesen is a HR vezetők roppant rövid idő alatt, kedvező ráfordítással. A vezető vállalatok éppen ezért igyekeznek maximálisan hatékonyan kihasználni ezen rendezvények minden előnyét. A toborzási stratégia változása érinti a médiumok kiválasztását, a toborzás hirdetési, valamint adminisztrációs folyamatának időtartamát és költségeit. A hatékonyabb toborzás egyszersmind növeli a HR elfogadottságát, stratégiai üzleti szerepét a szervezeten belül" - tette hozzá Dömötör Balázs ügyvezető. A Karrier Kalauz 2003 kiadványból, mellyel a nagyközönség először 2003 március 18-19-e között a Debreceni Egyetem Állásbörzéjén találkozhatott, nagy érdeklődés mellet már az első napon több száz példány fogyott. Magyarországon a pályázók, munkavállalók körében a 2002-es Állásbörze-felmérések szerint ez a

legismertebb karrier-médium. A második éve piacvezető kiadvány 80 oldalon rengeteg állásajánlattal, céginformációval, több mint 450 cég kontaktlistájával egyedülálló, és mint ilyen a legteljesebb nyomtatott karrier információs forrás. A pályázók konkrét állásajánlatokhoz és a vállalati kontaktszemélyek elérhetőségéhez juthatnak, továbbá széles körben informálódhatnak az álláskeresési folyamathoz nélkülözhetetlen tippekről, trükkökről. Karriertanácsok, önéletrajz-minták és interjúkérdések sora tarkítja a hasznos információk gyűjteményét, mely elősegíti az eligazodást az álláspiacon, továbbá az elhelyezkedést a magyar munkavállalók számára. A Karrier Kalauz 2003 ingyenesen elérhető az álláskeresők számára a hazai Állásbörze rendezvényeken, továbbá az Egyetemek Karrier Irodáiban, valamint további információ kérhető a www.karrierkalauz.hu és a www.karrier.hu honlapokról.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége - Vizi E. Szilveszter elnök javaslatára - ismét odaítéli a Wahrmann Mór-érmet. Az akadémia elnöke elmondta: a testület az elismeréssel a magyar gazdaság, illetve a bank- és a kereskedelmi szakma azon kiválóságait kívánja jutalmazni, akik a tudomány érdekeit is szem előtt tartva, a legtöbbet tettek a honi gazdaság felemeléséért. A Wahrmann Mór-érmet az MTA vezetői kollégiuma ítéli oda, első alkalommal májusban, az Akadémia soron következő közgyűlésén adják át. Vizi E. Szilveszter kitért arra, hogy az MTA elnöksége által 1899-től néhány éven át adományozott ezüst érem a bécsi születésű Anton Scharff, a kor neves éremművésze munkája. A kitüntetést a pénzverdéből előkerült eredeti verőtő alapján készítik el. Wahrmann Mór kereskedő és politikus 1832. február 29-én született. Egyetemi tanulmányai befejezése után kereskedelmi pályára lépett. A zsidó emancipáció törvénybe ikatatását követően az első zsidó vallású képviselő lett, s 1892. november 29-én bekövetkezett haláláig Budapest V. kerületének képviselője volt.

LÉNÁRD LÁSZLÓ A PÉCSI REKTOR A Pécsi Tudományegyetem szenátusa Lénárd László fiziológust, akadémiai levelező tag egyetemi tanárt, az Általános Orvostudományi Kar dékánját választotta meg az intézmény új rektorának. Az intézmény rektori címére hárman pályáztak. Az Oktatási Miniszter értékelése szerint mindhármójuk pályázati anyaga tartalmilag és formailag egyaránt megfelelt a kiírásoknak. Tóth József, az egyetem leköszönő rektora már az elmúlt tanév végén bejelentette, hogy nem vesz részt az újabb ciklusra szóló választáson. Az új rektor 2003. augusztus elsején foglalhatja el hivatalát. A Pécsi Tudományegyetem újonnan megválasztott rektorát az oktatási miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök bízza meg a felsőoktatási intézmény vezetésével négy évre, 2003. augusztus 1-től 2007. június 30-ig. Lénárd László 59 éves, általános orvosi diplomáját 1969-ben szerezte meg a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Fiziológus szakvizsgát 1980-ban tett, s még ebben az esztendőben elnyerte az orvostudomány kandidátusa címet. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. A POTE Ideg- és Elmeklinikáján dolgozott a végzést követő egy évben, majd tudományos segédmunkatársa lett az MTA Idegélettani Kutatócsoportjának. 1997-ben választották meg a POTE tudományos rektor-helyettesének, ezt a posztot 2001-ig töltötte be. Lénárd László 2002-ben, a Pécsi Tudományegyetem megalakulását követően az Általános Orvostudományi Kar dékánja lett.

H É T EU-TAGÁLLAMBAN VAN DIÁKHITEL Az Európai Unió tagállamai közül hét országban működik valamilyen típusú diákhitel; a magyar hallgatók majd a fogadó ország döntésének függvényében kaphatnak hitelt a csadakozás után. Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója elmondta: jelenleg Franciaországban, Németországban, Finnországban, Svédországban, NagyBritanniában, Hollandiában és Dániában kérhetnek speciális hallgatói hitelt a diákok. Hozzátette: a magyar egyetemeken, főiskolákon tanuló külföldi diákok a jelenlegi szabályozás értelmében nem kaphatnak hitelt, ennek feltétele ugyanis a magyar állampolgárság, vagy az, hogy a hallgató menekültstátuszú legyen. Az a magyar diák sem számíthat ugyanakkor diákhitelre Magyarországról, aki külföldi egyetemen, főiskolán tanul, mert a folyósítás másik feltétele, hogy a hallgatónak hazai intézménybe kell beiratkoznia. Ez alól kivételt csak az Erasmus-ösztöndíjasok jelentek, hiszen ők megtartják magyarországi hallgatói jogviszonyukat. Őri András elmondta: az Európai Unióban a diákhiteleknek két típusa jellemző, a fix futamidős kölcsön, amelynél 10-20 év a visszafizetés időtartama, 12 év türelmi idő mellett, illetve - Svédországban és Nagy-Britanniában - a magyarországihoz hasonló jövedelemarányos konstrukció. A hitelkonstrukció Nagy-Britannia kivételével állami források bevonása mellett működik, és különböző mértékű az állami kamattámogatás is, amely jelentősen megterheli az illető ország költségvetését. A hitel például Franciaországban és Németországban kamatmentes, míg Hollandiában bizonyos tanulmányi eredmény esetén átalakulhat ösztöndíjjá. Mivel nagy költségvetési terhet jelent az ilyen rendszerű diákhitel, az uniós országok közül több államban hitelbírálatot alkalmaznak, tehát megnézik a kérvényező rászorultságát, jövedelmi viszonyait, ami tovább növeli a költségeket Az unióban - ellentétben a hazai gyakorlattal - az állam a hallgató tartozásának visszafizetésére vállal garanciát, így a nem fizetők esetében a pénzintézetek rövid időn belül kénytelenek élni a garanciával. A magyar diákhitel-modell nem terheli a költségvetést, és az állami garancia is csak a rendszert működtető Diákhitel Rt. forrásbevonására korlátozódik, nem a visszafizetésre. Az állami adóhatóság bevonása a behajtás folyamatába pedig garanciát jelenthet arra, hogy az egykori hallgatónak ne érje meg a törlesztés elmulasztásából származó néhány ezer forintos megtakarítás. Őri András jelezte: míg Magyarországon az első 15 ezer törlesztésre kötelezett közül 900-an (6 százalék) nem fizették be eddig az esedékes részletet, az unió államaiban nem ritka a 25-30 százalékos arány sem. Megjegyezte: a magyar diákhitel-konstrukció megalkotásakor tanulmányozták a már működő modelleket, és ezeket ötvözve hozták létre a hazai rendszert. Véleménye szerint mivel Magyarországon nincs költséges hitelbírálat, sokkal szélesebb kör juthat hozzá a kölcsönhöz, mint az unióban, ráadásul a konstrukció az állami költségvetést sem terheli és a visszafizetés sem okoz elviselheteden terheket a pályakezdő fiataloknak. - Ezen a téren tehát Magyarország is adhat valamit az uniónak - fogalmazott a kommunikációs igazgató.


SZEGY • 2003. MÁRCIUS 31.

8

„A szociális Európa arcéle"

H

A KONVENTEK SZEREPE AZ EU-BAN

a az Európai Unió, illetve az elődjeként létezett szervezetek útját elemezzük és összevetjük a várható fejlődési iránnyal, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy lényegében az unió a folytonos - intézményi és eljárási - reformok és átalakulás stádiumában van, éppen azért hogy az elkövetkező években is képes maradjon a fejlődésre - kezdte beszédét Vastagh Pál. Ennek a folyamatnak az indítéka elsősorban természetesen a bővítés, ami természetesen magába foglalja a parlamenti helyek újraelosztását, a biztosok számának bővítését, a tanácsi szavazatok újrasúlyozását, hiszen az előttünk álló tíztagos bővítés páradan az unió eddigi történetében. Ennél azonban többről van szó. Még az unió gyakorta emlegetett, szinte átláthatalan bürokratikus struktúrájának ésszerűsítése sem elsődleges ok, hiszen az állami kormányzatokhoz illetve az unió igazgatásához tartozó feladatok nagyságához képest létszámában nincs túlbürokratizálva, ez inkább politikai kérdés, melynek kapcsán az érdektelenséget kell inkább leküzdeni. Vastagh Pál megítélése szerint a reformok igazi oka elsősorban a reálpolitikai folyamatokkal függ össze, az új célkitűzések, új feladatok vállalásának mikéntje, az ehhez szükséges új intézményrendszerek kiépítése. A kilencvenes évektől egyértelműen látható, hogy szélesedik a felelősségvállalás, messze van már az idő, amikor az unió csak gazdasági szerepvállalalásra törekedett, egyre jobban telítődik szociális, politikai és alkotmányos értékekkel. Szembe kell néznie a nemzetközi szerepvállalás feladatával, ami ugyan éppen most kritikus stádiumában van, de várhatóan ez is el fog mozdulni egy pozitív irányba. Ezen átalakításoknak, reformoknak a céljait tartalmazza a 2000. decemberében elfogadott Nizzai Szerződés, melynek politikai értelemben deklaratívabb meghatározása a 2001. decemberében aláírt Laacheni Szerződés, valamint ekkor születtet döntés az intézményi reformok kidolgozási keretének új formájáról. A hagyományos, zárt ajtók mögött zajló reformok helyett egy nyilvánosabb folyamat legyen a megfelelő forma, és így jutottak el a konvent típusú kidolgozó fórum intézményéhez. A konvent nem idegen az EU történetétől, hiszen az alapvető jogok chartáját, melyet szintén 2000. decemberében fogadtak el, konvent formában dolgozták ki, bár annak tizénhétfős tagszáma nem hasonlítható a mostani konvent 105 tagjához, melynek 3 magyar tagja és 3 magyar póttagja van. A tagjelölt országok a laacheni döntés értelmében vehetnek részt az alkotmányozó munkában, amely pozitív üzenetet hordoz a jövőnkre nézve, hiszen beleszólásunk van az EU sorsá-

Március 21-én az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának támogatásával Vastagh Pál országgyűlési képviselő tartott előadást a SZAB székházban egy körülbelül ötven-hatvan fős hallgatóságnak Alkotmányos reformok az EU-ban címmel. Vastagh Pál főként a konventek munkájáról, azokban betöltött szerepéről beszélt.

Az uniónak szembe kell néznie a nemzetközi szerepvállalás feladatával. Fotó: Nagy

nak alakulásába. Az a tény, hogy a nagy reformok nemzeti szintű fogadtatása mindig nehézkes volt, valamint az ír népszavazás tanulságai késztették arra az EU vezetőit, hogy ebbe a folyamatba időben kapcsolják be a nemzeti parlamentek képviselőit A konvent a javaslatot leteszi az Európa Tanács elé, mely továbbítja azt a következő kormányközi konferencia számára, amely hogyha elfogadja, csak akkor indulhat meg a nemzeti parlamentekben a ratifikációs folyamat Ezért célszerű, hogy a nemzeti parlamentek tagjai személyesen kapcsolódhassanak be a munkába, hiszen ez olyan elkötelezettséget jelent, amely a későbbiekben megkönynyítheti a reformok tényleges érvényesítését. Szerettek volna továbbá egy széleskörű vitát elindítani az Európai Unió jövőjét illetően. A testületnek országonként három tagja van, kettő a nemzeti parlamentek, egy a kormány képviseletében és három póttag, hasonló pozíciókkal. A konvent célkitűzése egy ádátható, mindenki által érthető és olvasható alkotmányos fundamentum kialakítása az Unió számára, mely egyszerűbb, mint a jelenlegi, több elemből álló rendszer. A dokumentum hivatalos elnevezése Alkotmányos Szerződés, nem pedig alkotmány, hiszen nem föderális berendezkedése folytán az Unió esetében alkotmányról nem beszélhetünk. A tényleges munka 2002. február 28-án kez-

dődött A magyar delegáció aggódott ugyan amiatt, hogy ez a folyamat késleltetheti a csadakozást, de szerencsére aggályaik alaptalanok maradtak, és mára már világos menetrend alapján zajlik az Unió bővítésének folyamata. Arra is volt kísérlet, hogy a tagjelölt országok külön politikai csoportként jelenjenek meg a konvent munkájában, ideértve Romániát Bulgáriát és Törökországot is, a magyar álláspont azonban az egyenlő státus mellett tette le a voksát A munka szervezésében és kialakításában nagy szerepet kaptak a különböző munkacsoportok, tizenegy ilyen munkacsoport fejezte be munkáját fél-, háromnegyed év alatt, amely csoportok keretében szisztematikusan az Alkotmányos Szerződés és az uniós feladatok legfontosabb köreit elemezték, melyek közül Vastagh Pál a nemzeti parlamentek szerepével, a bel- és igazságügyi együttműködéssel, a szabadság biztonságosság igazságosság övezetével foglalkozó, valamint a szociális Európa munkacsoport munkájában vett részt. Az előkészítő folyamat mára lezárult, és most lényegében az Alkotmányos Szerződés körvonalai kezdenek kibontakozni, melynek vázlatát még az ősz folyamán közzétették, és amely megrajzolta a kereteket, határokat, valamint megindult az egyes részek normaszöveg szintjén kidolgozott közzététele, kezdve az első 16 szakasszal, amelyek az Európai Unió alapvető értékeit,

László

célkitűzéseit és a hatáskörökre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebből különösen fontosak mind a célkitűzések, mind a hatáskörök, hiszen a hatáskörök megosztásából lehet következtetni az intézményi szervezet alakulására is, a célok és értékek pedig azért fontosak, hiszen megrajzolják az eljövendő Európa arcélét Vastagh Pál elsősorban a szociális Európa modelljét, üzenetét tekinti fontosnak, amely területen ugyan nem történt áttörés, nem sikerült kiterjeszteni a minősített többségi döntéshozatalt számos olyan kérdéskörre amely a szociálpolitikai szabályozáshoz tartozik, de ennek ellenére olyan célkitűzések kerültek be, mint a teljes foglalkoztatás megvalósítása, mely a 2000-es lisszaboni folyamatból következik, és amely 2010-ig várhatóan 30-40 millió munkahelyet jelent A szociális párbeszéd alkotmányos szintre emelése szintén fontos irányokat jelölhet meg a magyar szabályozás számára. Az eddigiek során közzétették a jogi eszközökre, a pénzügyi forrásokra vonatkozó fejeztet, valamint nemrég kerültek nyilvánosságra a bel-, és igazságügyi együttműködés megteremtésével kapcsolatos részek Ezek szoros együttműködést és harmonizált jogfejlődést jelentenek a tagállamok számára és világos célkitűzéseket fogalmaznak meg, összehangolják a büntetőeljárást és a 2002. márciusa óta létező nyomozati szerv, a Eurojust révén közös nyomo-

zati jogkört is meghatároznak. Létre fogják hozni az európai főügyészi hivatalt, a Europol feletti parlamenti ellenőrzés lehetőségét, bekerül az alkotmányba a közös határőrizeti igazgatás is. Miután Magyarországnak elég hoszszú lesz az uniós határa, az ebben megnyilvánuló pénzügyi és szakmai szolidaritás számunkra csakis kedvező lehet Bekerül az Alkotmányos Szerződésbe az alapvető jogok chartája, mely eddigi politikai jellege helyett végre jogi jelleget kaphat. Részletesen foglalkozott a konvent a nemzeti parlamentek szerepével többféle megközelítésből. A nemzeti parlamentek jogalkotó kompetenciája a csatlakozás után lényegesen beszűkül, hiszen a közösségi jog bizonyos területei kikerülnek a hatásköréből, ugyanakkor éppen azért, hogy a nemzeti parlamentek számára a közösségi jogalkotásra is lehessen hatást gyakorolni, kialakították azt a rendszert, mely szerint a nemzeti parlamentek megkapják az uniós jogalkotási programokat, lesz lehetőségük arra, hogy véleményt mondjanak, és ezt közvedenül juttassák el az unió jogalkotó szerveihez. A másik nagy feladat a saját kormány uniós integrációs pozícióinak meghatározásában, kialakításában való részvétel, külön rendszert dolgoznak ki a szubszidiaritás elvének az ellenőrzésére abból a szempontból, hogy a közösségi jogalkotási kezdeményezés adott ügyben nem sérti-e a szubszidiaritás elvét, tehát azon a szinten szabályoz-e az unió, amire megvan a kompetenciája, és ha azt túllépné, akkor a nemzeti parlamentek emelhetnek kifogásokat, sőt, ha a tagállamok nemzeti parlamentjeinek 30%-a jelzi a bizottság számára, hogy az adott szabályos sértő, akkor ezt a szabályt az előkészítés fázisában vissza kell vonni. Az Európai Unió egységes jogi személyiség lesz, amely státusszal eddig nem rendelkezett Nagy vita kísérte a külpolitika, védelmi politika lehetőségeinek kidolgozását, és az elmúlt hetek történéseivel tárul csak fel ennek az igazi mélysége, ami mögött rendkívül komoly érdekellentét húzódik meg, bár mindenki elfogadja, hogy különbséget kell tenni a védelmi politika és az Európán belüli biztonság külső fellépés kényszere nélküli biztonság biztosítása. Az EU-nak létre kell hoznia egy békefenntartó alakulatot, melyet adott esetben egy parancsnokság alá tudnak hozni, de egyébként megmaradnak a nemzeti keretek között, bár erre vonatkozóan még nem tették közzé a tervezeteket. Vastagh Pál reményei szerint a Szerződés tervezete júniusra elkészül, és bár kompromiszszumokat kötni kell és nem biztos, hogy minden várakozás megvalósul, az kétségtelen, hogy az ország részére mindenképpen előnyökkel jár. T.P.Z.

ROMÁK KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN Bemutatták a Romák Közép- és Kelet-Európában című jelentést. A kutatást az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Program munkatársai végezték, a bemutatás alkalmából megszólaltak a romák magyarországi helyzetéért felelős politikusok is. A közép-kelet-európai régió legnépesebb kisebbségégével foglalkozó jelentés „A függőségi csapda elkerülése" címet viseli, a régió öt államát öleli fel (Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia). A jelentésből kiderül, hogy Magyarország jól áll a régió országai között, ám itt is súlyos a helyzet az oktatás, a foglalkoz-

tatás és az egészségügy területén. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az oktatás terén is. Lényegesnek tartja, hogy iskola előtti oktatásban vegyenek részt a roma gyerekek, jól megtanulják a többségi nyelvet, kedvezményes árú tankönyvekkel és meleg étellel ösztönözzék a roma fiatalok tanulását Hangsúlyozza a tanulmány, hogy az EU-s támogatások igénybevételével célszerű romaintegrációs programokat indítani. Javaslatot tesz a jelentés továbbá az "Egyesült Roma Kollégiumi Alap" létrehozására, mely a roma fiatalok továbbtanulásához nyújthatna segítséget.

Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa ismertette a tárca rövid- és középtávú terveit a roma integráció megvalósítására. Jogszabályi felülvizsgálat után bekerül a közoktatási törvénybe a diszkriminációellenes gyakorlat érvényesítése, illetve létrehoznak majd egy úgynevezett antidiszkriminációs segítő-, jelzőrendszert. Csökkenteni kell az „álfogyatékos" gyerekek sziámát - fogalmazott Mohácsi Viktória - , amelynek módja egy szigorú minőségbiztosítási rendszer bevezetése lesz. Az integrációs normatíva ugyanakkor kedvezőbb feltételeket

biztosít, mint az eddigi felzárkóztató normatíva, amely gyakran a roma gyerekek szegregálásához, elkülönítéséhez, így a szociális hátrányok konzerválásához vezetett. Az 51 ezer forintra rúgó integrációs normatíva mellett folytatni kell a projektfinanszírozási formát is - hangsúlyozta a miniszteri biztos. A pénzek felhasználását az országos integrációs hálózat ellenőrzi, illetve segíti. Eddig a 4000-ből 400 iskola jelezte, hogy igénybe venné az integrációs normatívát, amelynek feltétele a szegregáció valós csökkentése, illetve megszűntetése. A pedagógus-továbbkép-

zés rendszerébe is be kívánja a tárca építeni az integráló és differenciáló ismereteket, támogatott és kötelező továbbképzési modulok, valamint minőségbiztosítás formájában. A romológiai tanszékek szintén nagyobb szerephez jutnának a jövőben, a program finanszírozása PHARE forrásból indul idén tavasszal mondta Mohácsi Viktória. A miniszteri biztos kiemelte a civil szervezetek felől érkező nyomás és kontroll jelentősségét - amely a szóban forgó jelentés által is megvalósul - , a döntéshozatali folyamat befolyásolásában.


9

SZEGY - 2003. MÁRCIUS 31.

TANULHATOK GRAFIKUSNAK PÁRIZSBAN? Az Európai Unió lehetőségei diák szemmel

Magyarország április 12-én dönthet európai uniós tagságáról. A plakátok és felhívások országszerte arról biztosítanak minden szavazópolgárt, hogy a csatlakozással csak nyerhet az ország. Nem kell lemondanunk megszokott dolgainkról — továbbra is ehetünk mákos gubát — viszont új lehetőségek nyílnak meg előttünk, például - egy másik plakát szerint — tanulhatunk grafikusnak Párizsban. Az Oktatási Minisztérium (OM) nem EU-konform - de némi haladékot kapott - páternoszterjével az ötödik emeletre érve Nagy Gábort, az OM Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főosztályának főosztályvezető-helyettesét arról kérdeztük, hogy mindezt milyen feltételek mellett tehetjük. - Milyen változást jelenthet egy külföldön továbbtanulni vágyó magyar diák számára az esetleges európai uniós csatlakozás? - A csadakozást követően minden érettségivel rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet az Európai Unió (EU) tagállamainak valamennyi felsőoktatási intézményébe. A felvétel diszkriminációmentes, tehát a sikeres felvételhez ugyanazon feltételeknek kell megfelelnie, mint az EU más állampolgárainak és az adott ország lakóinak - Egy Madridban felvételiző magyar diák ugyanolyan elbírálásban részesül, mint holland vagy spanyol társa? - Igen, a diszkriminációmentes felvételi ezt jelenti, azzal természetesen, hogy a felvételiző diák a vizsgát a fogadó ország nyelvén - a madridi példánál maradva - spanyolul teszi le. Fontos kérdés a diplomák és végzettségek elismerése az EU tagállamaiban. Ennek két esete van. A szakmai célú, illetve a továbbtanulási célú elismerés. Ez utóbbi nem tartozik a közösségi jog hatálya alá, tehát a tagországok maguk dönthetnek az elismerés kritériumairól. Jelenleg Spanyolországgal, Németországgal és Ausztriával van Magyarországnak olyan kétoldalú megállapodása, amelynek értelmében az itthon megszerzett érettségi után ezen országok felsőoktatási intézményeibe felvételizhetnek a magyar állampolgárok is. Ezt a kört szélesíti a lisszaboni egyezmény, amelyet Magyarország mellett egy sor ország is aláírt. -A felsorolt három ország tekintetében tehát nem változik a helyzet, és így egy magyar diák ott már ugyanolyan kitételekkel indul a felvételinek, mint az EU más országainak diákjai? - A felvételinek igen, de a tanulmányai megkezdésének nem. Ha

ugyanis valaki felvételt nyer, akkor - a 93/96-os irányelvnek megfelelően igazolnia kell, hogy ott-tartózkodása nem jelent terhet az adott ország szociális rendszerére nézve, azaz elegendő pénze van ahhoz, hogy ott megéljen. - Ez a csadakozás után nem kell? - Épp a későbbiekben kell igazolnia, hogy rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal. Ha azonban ennek megfelel, akkor a csatlakozás után ennek birtokában nincs akadálya a tanulmányok megkezdésének. Jelenleg azonban, elvileg, a sikeres felvételi és az anyagi háttér birtokában is megtagadható a tartózkodási engedély a fogadó ország hatóságai részéről. - A tagság tehát jogbiztonságot jelent a magyar diákok számára, mivel a két feltételt teljesítve nem tagadható meg a tartózkodási engedély? - Igen. - Ha a sikeres felvételi és az anyagi háttér igazolása a kezünkben van, akkor az adott ország diákjaival már minden tekintetben azonosak a lehetőségeink? - Igen, a Francoise Gravier francia diáklány esete nyomán Gravierelvként ismert Európai Bíróság-i határozat kimondja, hogy olyan többletdíjat - beiratkozási díjat, tandíjat nem lehet az EU állampolgáraitól megkövetelni, amelyeket az adott ország a saját állampolgáraitól nem követel meg. A nem uniós állampolgároktól viszont megkövetelhet bármilyen többletdíjat. - Knnft alapján tehát az EU tagországainak állampolgárai ugyanúgy jogosultak az ösztöndíjra és az egyéb diákkedvezményekre, mint az adott ország állampolgárai? - Nem. Ösztöndíj már nem jár automatikusan. Az ösztöndíjat és a megélhetéshez kapcsolódó egyéb juttatásokat - tankönyvtámogatást, utazási kedvezményt - az Európai Bíróság szociális jellegűnek tekinti, és mint ilyenek csak a közösségi munkavállalói státusszal összefüggésben járnak - Aki fogja magát és elmegy Párizsba grafikusnak tanulni, és kizárólag diákként kíván élni, annak nem jár?

- Nem jár. De tisztázzuk, hogy mit jelent a közösségi munkavállalói státusz. Ez olyan tevékenység, amelyet valakinek az irányítása alatt díjazásért végez az ember. Ennek minimális időtartama tagországonként változik. Ha például Párizsban egy grafikusnak tanuló magyar diák a tanulmányai megkezdése előtt Franciaországban már rendelkezett közösségi munkavállalói státusszal, akkor - feltéve, ha a tanulmányaival tematikus összefüggésben lévő munkát folytatott, mondjuk egy reklámstúdióban - jogosult lesz minden francia diáknak is járó kedvezményre. A tematikus összefüggés nem követelmény - Ha tehát a reklámstúdió csődbe megy, akkor abban az esetben is jár egy sikeres felvételi után a kedvezmény, ha az illető történelem szakra jelentkezik? - Igen. Egyébként, ha egy magyar állampolgár a csatlakozást követően kimegy tanulni egy másik uniós tagországba, akkor hozzátartozója munkavállalási engedélyt kaphat az adott országban akkor is, ha ez utóbbi személy nem uniós állampolgár. - Az EU tagországban bárom hónapnál hosszabb ideig tartózkodó diák hol kapja meg a tartózkodási engedélyt' - Ha a felvételi és az anyagi igazolás megvan, akkor a rendőrség vagy a bevándorlási hivatal adja ki az engedélyt, ez országonként változhat. Az engedély a tanulmányok idejére szól. Ez a csadakozás után is így lesz, a jelenlegi tagországok állampolgáraitól is megköveteli ezt a fogadó ország. -Ha egy magyar állampolgár külföldön kívánja folytatni tanulmányait, akkor jár számára Magyarországon diákkedvezmény? - Itthoni diákigazolványt jelenleg is kaphat a külföldön tanuló magyar állampolgár. Ehhez itt, az OM ügyfélszolgálati irodáján juthat hozzá. Ez ugyanolyan kedvezményre jogosítja fel, mint itthon tanuló társait. A diákhitel azonban sem most, sem a csadakozást követően nem lesz igénybe vehető külföldi tanulmányok folytatása esetén. Ny.G.

FELSOOKTATASI MEDIAKONFERENCIA A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) közösen rendezte meg, a Magyar Sajtó Napja alkalmából, a Felsőoktatási Médiakonferenciát március 12-13-14-én. A MESE hagyományaihoz híven idén is megtartotta Felsőoktatási Médiakonferenciáját, mely a MUOSZ március 15-ei rendezvénysorozatának része volt. A találkozóra a MESE minden évben a felsőoktatási intézmények hallgatói lapjainak szerkesztőit hívja meg. A résztvevők a MÚOSZ székházban előadásokat hallgathattak meg. Az érdeklődőket Wisinger István, a MUOSZ elnöke köszöntötte, majd Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára beszélt arról, mi a felsőok-

tatás jövőképe az EU-integráció küszöbén. Wisinger István Újságírás és érdekvédelem: a felzárkózás esélyei címmel tartott előadást. Kiss Péter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az Európai Uniós életpálya-lehetőségeket ismertette. Arról, hogy milyen a Diákhitel az Európai Unióban, Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója tájékoztatta a fiatal újságírókat. Este, a Fortuna hajón, a Felsőoktatási Médiakonferencia záró rendezvényén, és a Magyar Sajtó Napja ünnepi fogadásának megnyitóján a házigazdák Turczi István, és Palácsik Tímea, a 2002. évi felsőoktatás szépe, Miss Universitas köszöntötte a vendégeket. Ezt követően a hallgatói lapok röviden, öt percben bemutatkoztak egymásnak.

Az ismertetők után a MESE idén immár hetedszer osztotta ki az Év írása díjakat. Pályázni négy, publicisztika, interjú, riport és kritika kategóriákban lehetett minden egyetemi és főiskolai hallgatónak, akinek írása megjelent valamelyik felsőoktatási periodikában. A nyertesek: kritika kategória: Pásztor Balázs, Tétékás Nyúz, a cikk címe: Vándormadarak publicisztika kategória: Kovács Tibor Gáspár, a cikk címe: A könyvutálvány percei; interjú kategória: Molnár Péter, Tű, a cikk címe: Sírhatnám polgár..., Az After Crying Szegeden; riport kategória: Pál Imre, Hökkentő, a cikk címe: Elszervezett JATE napok. Az év hallgatói újságírója Kosztolánczi Krisztina lett a Fészek című laptól, írásának címe: Isten egy placebo. Az írások megtalálhatók a www.e-mese.hu oldalon.

Márai Sándor: A NÉGY ÉVSZAK A lányom azt mondta az anyjának apa minden nap haza csempész egy „új Márait". Ez így nem igaz. Napok telnek el, hogy nem teszek ilyet. Remélem, ez lesz az esztendő, mikor az embereket megszállja a Szentlélek, mindenki magába száll és kibékül. Remélem, hogy a béke éve lesz. Ezenfelül a gazdasági fellendülés éve is lesz. A fegyvereket összetörjük és eltemetjük. Tizenhat évig jártam különböző iskolákba, tizenhat év alatt egyetlen tanárom se hívott félre, nem mondta, hogy létezik egy ember, akit Márai Sándornak hívnak. Negyvenévesen kezdtem könyveit olvasni, s most úgy érzem megfosztottak valamitől. Negyven felett újraélnem kellene Márai könyveit s nem megismerni. Sokáig gondolkodtam, melyik könyvét ajánljam, hosszan sorolhatnám kedvenceim. A „FÜVES KÖNYV" vagy az „ÉG ÉS FÖLD" legyen az, vagy valamelyik „NAPLÓ", esetleg a „GYERTYÁK CSONKIG EGNEK". Olvassátok el mind, válasszatok! Vegyél karjaidba, Idő, úsztass a végtelenség partjain. Már nem félek ölelésedtől. Nyitott szemmel fogadom, nem boldogan, nem boldogtalanul. A „NÉGY ÉVSZAK" mellett döntöttem. Ebben a könyvben minden tömörítve olvasható a korábbi és a későbbi művekből. Versek ezek csodálatos prózaversek, az élet mindennapjai az irodalom szintjére emelve. Napjainkban hódít Márai Sándor életműve, értékőrzése, bölcsessége, mely arra figyelmeztet, hogy olvasni a legnagyobb emberi ajándék Az író a távoli emigrációban őrizte meg nekünk mindazt az értéket, mely eligazít a világban, ha ké-

telkedünk ha nem találjuk helyünk, naplózta s olvashatóvá tette az előző századot, a kassai polgárok emlékezetét. Édességem, kenyerem, szerszámom, bánatom, boldogságom, magyar nyelv! Hangszerem is vagy, de ezt is ki tudom fejezni veled: „A fene egye meg, már megint hová rakták el a cipőhúzómat?" Aztán ezt is mondhatom: „Haldokló hattyú, szép emlékezet. " Százhúszezer magyar szóval mondhatom el, hogy élek. Magyar nyelv, szerelmesem, ítélőbírám, andalgásom, kegyetlenségem. Mindenem te vagy. Élek benned, mint sejt a vérben. Ha meghalok, utolsó pillanatban magyarul gondolom majd: „De furcsa, éltem ". Márai Sándor: Négy évszak Helikon Kiadó - 2003 240 oldal, 1700 Ft

DANUBIA NYÁRI EGYETEM Bécsi, prágai, pozsonyi és budapesti közgazdasági egyetemek valamint a Zágrábi Egyetem közös nyári egyetemet szervez 51 hallgató számára. A vándoregyetemen pénzügyi szolgáltatásokat és emberi erőforrás menedzsmentet hallgathatnak a diákok angol nyelven. Az 1995-ben osztrák szlovák és magyar együttműködésként indult program mára kibővült a prágai és zágrábi egyetemek részvételével. Az intézmények IH., IV. és V. éves hallgatói a nyári kurzus négy hete alatt végiglátogatják a résztvevő egyetemek városait Az órákat az intézmények oktatói tartják. Az 51 hallgató a pénzügyi szolgáltatások és az emberi erőforrás menedzsment kurzusok közül választhat, a program részét képezik szakmai üzemlátogatások is. A kurzus végén írásbeli vizsgát tesznek a hallgatók, amiről bizonyítványt kapnak. Idén június 29e és július 26-a között rendezik meg a nyári egyetemet, jelentkezni április 7-éig lehet. A nyári egyetem támogatói az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány, a Tempus Közalapítvány CEEPUS Magyarországi Iroda, valamint az Erste Bank A résztvevő egyetemek együttműködése kiterjed hallgatók és oktatók cseréjére, közös kutatási projektek kivitelezésére a nyári egyetem szervezésén túl.

ÁTADTÁK AZ INNOVÁCIÓS DÍJAKAT 13 Innovációs Díjat adtak át ma a Parlamentben, köztük Magyar Bálint adta át az Oktatási Minisztérium Innovációs díját. A díjakat illetve a Nagydíjat a legnagyobb jelentőségű és nagy hasznot hozó innovációt (magas színvonalú új termékek új szolgáltatások stb. létrehozása és sikeres piaci bevezetése) megvalósító vállalkozások kapják. Az értékelésnél fontos szempontnak számít az innováció eredetisége, újszerűsége. A fejlett országok GDP-jének 60%-a az innovációból származik. A Nagydíj pályázatot a Magyar Innovációs Szövetség által létrehozott Magyar Innovációs Alapítvány évente szervezi. A 2003. február 25-ei határidőre 66 pályázat érkezett be, amelyből a 15 tagú zsűri 13 pályázatot ítélt a legsikeresebbnek közülük is a legjobb részesült a Nagydíjban. Ezévben a „fődíjat" a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. a „Paroxetin, a Rexetin új magyar antidepresszáns készítmény hatóanyaga" címmel nyerte. Számos kutatási terület mellett az Oktatási Minisztérium 2003. évi Innovációs Díjában részesült a BorsodChem Rt., „Új műanyag alapanyag gyártása Magyarországon (A lágy poliuretán habok alapanyaga, a toluilén-diizocianát (TDI) gyártásának honosítása és a termék piaci bevezetése)" című innováiójáért. A díjat Magyar Bálint oktatási miniszter adta át Kovács László, ügyvezető igazgatónak Az Innovációs Nagydíj Pályázatot egyébként négy minisztérium, ezen kívül két iparkamara, az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány és a Magyar Szabadalmi Hivatal támogatta.


10

—;

SZEGY • 2003. MÁRCIUS 31.

TŰZOLTÓ TEVÉKENYSÉG A használható nyelvtudás lesz a fontos

A

z ilyen diáknak legálisan három lehetősége van: borsos óradíjért magántanárt fogad, vagy szintén nem túl olcsón beiratkozik a sok nyelviskola egyikébe, esetleg igénybe veszi az egyetem által számára ingyenesen biztosított Idegennyelvi Központ nyelvóráinak egyikét. Ez utóbbi lehetőségről a Központ vezetőjével, Demeter Évával beszélgettünk. - Nagyjából egy éve működik a Idegennyelvi Központ Mik az eddigi tapasztalatok? - Az SZTE Idegennyelvi Központ durván egy évvel ezelőtt, tavaly január l-jén alakult meg, azzal a koncepcióval, hogy a hallgatókat összegyetemi szinten segíthessük a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében. Ez elsősorban tulajdonképpen a Központ tűzoltó tevékenysége, nem más, mint a középiskolában meg nem szerzett nyelvtudás kihelyezése az egyetemi évekre, de ezen túlmenően a szaknyelvi képzés minél szélesebb körű beindítása, illetve kreditértékkel bíró, a szakmai képzéshez illeszkedő programok, valamint a szakfordítóképzések is a feladatához tartoznak. Tervezünk pédául a Jogi Karon egy szaknyelvi nyelvvizsgát azok számára, akik nem szándékoznak a szakfordítóképzésben részt venni, ez a Profex nyelvvizsga, melynek a telekommunikációs és egészségügyi része már működik, a jogi pedig most van akkreditáció alatt. Mihamarabb szeretnénk továbbá napirendre tűzni a Goethe vizsga kiterjesztését a Gazdasági Karra, ennek az akkreditációja szintén folyamatban van. - Az összegyetemi integráció milyen számszerű változásokat hozott a dolgozói létszám illetve az anyagiak tekintetében? - Az Idegennyelvi Központnak 57 munkatársa van, akik gyakorlatilag eddig külön voltak kihelyezve a különböző karokhoz és akik most közös szakmai és gazdasági vezetés alá kerültek, amit jelenleg én irányítok. Ezen emberek bértömege került most egybe, illetve ezen felül egy négymilliós összeget hagyott jóvá az Egyetemi Tanács a dologi kiadásokra. Ez a dologi keret nagyon kicsivel több, mint amit a korábbi lektorátusok külön-külön kaptak. - Különböző hurok hallgatói különböző mennyiségű óraszám felvételére jogosultak az Idegennyelvi Központban. Nem okoz ez komoly gondot az adott csoport oktatásában? - A probléma sajnos létezik. Amikor én a pályázatomat beadtam, akkor még egy rózsaszín álomban éltem, ugyanis modulrendszerű nyelvoktatásban gondolkodtam, amit még tavaly megterveztünk a kollégákkal és szeptembertől be is szerettük volna indítani. Ez csak több-kevesebb sikerrel valósult meg. A koncepcióban benne volt, hogy az lenne az ideális, ami az országos tendenciának is megfelel, hogy a karok négy féléven keresztül heti négy órát biztosítanak. Ezt a Dékáni Kollégium valamilyen formában jóvá is hagyta, de amikor a gyakorlatban kellett megvalósítani, akkor a karok a saját korábbi elképzeléseiknek megfelelően különböző igényekkel álltak elő. Ez nagyon megnehezíti a dolgunkat, hiszen az Idegennyelvi Központ éppen azért jött létre, hogy optimalizáljuk a csoportokat, úgy hozhassunk létre kurzusokat, hogy az a hallgatónak és az egyetem pénztárcájának is megfeleljen, most viszont van aki csak két

A nyelvoktatás, vagy helyesebben szólva a nyelvtudás helyzete az egyetemen még mindig igen vegyes képet mutat. Bár a legtöbb szakon már a diploma egyik követelményének számít a nyelvvizsga, mégis napról napra hallani híreket arról, hogy sok diáknak már csak ez az egyetlen akadály áll az óhajtott papír megszerzésének útjában.

Célunk az, hogy minél több nemzetközileg is elismert nyelvvizsgát tehessenek nálunk a diákok. Fotó: Nagy

órára jogosult, van aki háromra, és van aki négyre, így pedig nem lehet hatékony oktatást végezni. A jövőre nézve valószínűleg az lenne jó, ha olyan programokat tudnánk kialakítani, hogy az általános nyelvet, ami jelenleg kimeneti követelmény, kivennénk a karok irányítása alól és odaadnánk az Idegennyelvi Központnak, amely megszervezné a kurzusokat, és a szaknyelvek maradnának teljes egészében kari hatáskörben. - Mitől függ, hogy az adott kar hány nyelvi órát engedélyez a hallgatóinak? Csakis anyagi szempontok döntenek? - Úgy gondolom, hogy a karok megvizsgálják azt is, hogy a hallgatóik milyen arányban hozzák magukkal a nyelvvizsgát a középiskolából, ez ugyanis egyetemi szinten elég széles skálán mozog, az 5-6%-tól az 5060%-ig. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar például azért biztosít négy féléven keresztül négy órát, mert ott kevesebb hallgató rendelkezik nyelvvizsgával, hasonló a helyzet az Egészségügyi Főiskolán is. A Gazdasági Karon szintén nagy az igény, ott viszont azért, mert ugyan oda nyelvileg jobban felkészült hallgatók kerülnek be, de a képzés nagyon nyelvigényes és két középfokú szakmai nyelvvizsgát követel. A többi karoknál a helyzet változó. - Milyen nyelvi képzésre jogosultak a nyelvszakosok akiknél nem feltétele a diplomának még egy nyelvvizsga megléte? - Bár volt erről egy mendemonda, hogy a nyelvszakosok nem jogosultak plusz nyelvi képzésre, de ez nem így van, a nyelvszakos hallgatók két féléven keresztül két órában tanulhatnak nyelvet az Idegennyelvi Központban. -Ez a fajta oktatás viszont eléggé megkérdőjelezi a hatékonyságot, ha az adott csoport fele mondjuk heti négyszer, a másik fele pedig csak kétszer jár. - Ez valóban kérdésessé teszi az eredményt, illetve a mi óráink szervezését is megnehezíti, hiszen mi is igyekszünk két-, illetve négyórás kur-

zusokat szervezni. A Központ természetesen igyekszik hallgatóbarát álláspontot képviselni, tehát nem küldjük el a hallgatókat az órákról. Itt a fő mozgatóerő a finanszírozás, ez határozza meg az óraszámokat. Ez nagyon komoly és érdekes anomáliákat eredményez. Menetközben világossá vált, hogy a négy félév négy óra, amit egységesen szerettünk volna egy modulrendszerű képzéssel megvalósítani nem egyezik a karok álláspontjaival. Ezért én tavaly augusztusban, mielőtt szeptemberben a képzés beindult volna, egy utolsó megerősítés igényével levelet írtam a dékánoknak és a főigazgatóknak, hogy tájékoztassanak, hogy a kar hány órát finanszíroz hallgatói számára, amire a legkülönbözőbb válaszokat kaptam, a T T K például négy félév két órát írt nekem a levélben, míg az ETR rendszerében továbbra is négy félév négy óra van feltüntetve. Továbbá az sem volt egyértelmű, hogy miért jár kreditpont, csak szaknyelvért, vagy általános nyelvért is, de ez most tisztázódni látszik. Az irányvonal azért kezd már kristályosodni, de meg kell járnunk a magunk kis útvesztőit. - Elérhető közelségbe került az ország Európai Unióhoz való csatlakozása, ez milyen terheket illetve feladatokat ró majd a Központra? - Célunk az, hogy minél több nemzetközileg is elismert nyelvvizsgát tehessenek nálunk a diákok, de én úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy az uniós országokban a nyelvvizsga mint olyan nem épült be a középfokú és felsőfokú oktatásba oly módon, mint Magyarországon, nekünk mindenképpen nyitnunk kell az EU felé, tehát meg kell teremteni a nemzetközileg elismert nyelvvizsgák megszerezhetőségének lehetőségét. Ilyen például a Goethe vizsga, amelylyel elég jól állunk, kevéssé jó a helyzet viszont az angol nyelvvizsgákat illetően, mert bár több nemzetközileg elismert nyelvvizsga tehető a városban, az én személyes vágyam, a Cambridge-i nyelvvizsga még nem tehető Szegeden. - A magyar állami

nyelvvizsgát

László

jelenleg határainkon kívül sehol sem ismerik el, várható-e, hogy ez megváltozik, vagy a már nyelvvizsgával rendelkezők kezdjenek el egy nemzetközi vizsgában gondolkodni. - Én azt hiszem, hogy a nyelvvizsgaközpontok, beleértve a Rigó utcait is, amelynek mi akkreditált vizsgahelye vagyunk, tesznek ilyen irányú lépéseket. Viszont olvastam azt is nemrégen, hogy nem feltétlen a nyelvvizsga bizonyítvány megléte lesz majd a lényeges egy nemzetközi megmérettetés kapcsán, hanem a tényleges, hasnálható nyelvtudás lesz a fontos. - Jelenleg azonban ott tartunk hogy még mindig jelentős számú diploma kiadása késik a nyelvvizsgakövetelmény tejesítésének hiánya miatt Ez a helyzet mikorra normalizálódhat, mikor jön el az az idő, amikor a nyelvvizsga már nem lesz kérdés? - Én ebben a kérdésben elég pesszimista vagyok, ennek ugyanis rengeteg oka van. Nyilván az a nyelvtudás, amit a középiskolából hoznak magukkal a hallgatók, sok esetben nem elegendő, ennek különböző okait lehet hallani, például sok nyelvtanár tanította őket, nem erre készültek, rosszak voltak az órák, aminek köszönhetően a hallgatók elvesztették a motiváltságukat. Ennek másik oka lehet a sok átképzős nyelvtanár, akik nem biztos, hogy harminc-negyven éves fejjel elérték azt a szintet, amit el kellett érniük, tehát én azt gondolom, hogy ez a gyorstalpalós képzés nem feltétlen volt jó. A nyelvtanári pályát is sokan hagyják el. Nem vagyok túl optimista az emelt szintű érettségit illetően sem, nem hiszem, hogy 2005-re az érettségi már nyelvből is emelt szinten produkálható. Ma a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók 26%-a hozza magával a nyelvvizsgát, és az, hogy a felsőoktatás ollója rendkívül kinyílt, sem feltétlenül javít a helyzeten. Az egyetemen nagyon nehéz sokat tenni, mert az Oktatási Minisztérium csak ajánlásokat fogalmaz meg, kemény elvárások, amiket az egyetemi hallga-

tóktól nyelvi vonatkozásban meg lehetne követelni, nincsenek. Terveznek viszont-jó programokat mind a felsőoktatásban folyó nyelvi képzés javítására, mind pedig a közoktatás nyelvi képzésének fejesztésére is. -Mi a helyzet a termek illetve az oktatók számával, képes-e megfelelni a lektorátus az egyetem minden igényének? - Az Idegennyelvi Központ elég nehéz körülmények között működik, ennek ugyanis sok technikai akadálya van, de azért mostanra fokozatosan javul a helyzet. Míg bizonyos kurzusokra nagyon sokan jelentkeznek, addig más kurzusok kevésbé látogatottak. A kezdő, újrakezdő és középhaladó kurzusok továbbra is nagyon telítettek, ezért ilyenekből minél többet igyekszünk indítani, de itt persze beleütközünk a tanterem- és időproblémákba. A hozzáférés technikai oldalát illetően sok változásra lehetőséget jelenleg nem látok, inkább azt gondolom, hogy ha az igények kissé jobban megoszlanak majd, például a szakmai nyelvvizsgák elterjedésével, amit szintén el lehet fogadtatni kimeneti feltételként. Jelenleg ugyanis még mindig az a téves elképzelés él a hallgatókban, hogy a Rigó utcai, vagy az esetlegesen könnyebb általános nyelvvizsgákat lehet és érdemes letenni. Ez azért nem egészen így van, ugyanis most már minden olyan államilag elismert nyelvvizsgát, aminek az akkreditációs testület érvényt adott, el lehet fogadni kimeneti követelményként. Ha a kínálat szélesedik többféle nyelvvizsga felé, akkor a kurzusokon is enyhül majd a nyomás. A kurzusaink közül jelenleg azok a kevésbé látogatottak, amelyekre még nem lehetett kreditpontot kiharcolni, illetve amelyekből nincs államilag elismert nyelvvizsga. - Ki lehet-e szűrni azokat a hallgatókat, akik elég jók mondjuk angolból, de felvesznek egy kezdő kurzust a biztos ötösért és a kreditpontért és így foglalják a helyet a ténylegesen kezdők elől? - Úgy gondolom, hogy az ilyen hallgatókat felmérő tesztekkel mindenképpen szűrni kell, bár persze aki akarja* így is kitöltheti úgy, hogy felvegyük, de sajnos más megoldás jelenleg nincs. - Várható-e bővítés akár a termek ^kár a nyelvtanárok számában? - Mindenféle gondolatok vannak, az egyetem minden kara jelentős teremhiánnyal küzd, ezért ilyen irányú bővítés a közeljövőben nem valószínű. A Központ közös pályafutásának egyik fontos eredménye viszont, hogy egy, az Oktatási Minisztérium által meghirdetett szaknyelvi pályázaton nyertünk egy multimédiás számítógépes labort, amit most telepítettünk, emiatt persze elvesztettünk egy termet, amit a Jogi Kar szerencsésen pótolt számunkra. Lassú lépésekkel esetleg hozzájuthatunk további termekhez is, de ebben sem vagyok túl optimista. Amikor a pályázatomat beadtam, akkor még a Központ szűkítéséről is szó volt. Ami a nyelvoktatás jövőjét illeti, az azt hiszem, sokban függ majd az új rektor nyelvoktatási elképzeléseitől is. - Az említett labor kinek áll majd rendelkezésére? - Minden olyan nyelvóra hozzáférést kap, ahol a számítógépeket jól felhasználható programokkal a hatékony nyelvoktatás érdekében tudjuk működtetni. Szeretnénk a termet reggeltől estig teljes mértékben kihasználni.


11

SZEGY - 2003. MÁRCIUS 31.

VILAG-NYELV: A NYELVOKTATÁS JOVOJE Előadás az OM nyelvoktatási stratégiájáról

A

közoktatás struktúrájában és az oktatás tartalmában jelentős változásokra van szükség. Ez a felismerés nem új keletű, hiszen már a PISA 200Ö (Program for International Student Assessment) eredményeit megismerve nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar diákok koránt se foglalnak el olyan előkelő helyet az általános tudásszint felmérő teszteken, mint a nyolcvanas évek végén. Ami ennél is szomorúbb az az, hogy hazánk az egyes osztályok vagy iskolák közötti különbségeket mérő listán hátulról a harmadik. A problémák megoldására az OM három fő stratégiai programot dolgozott ki. Az első az informatikai fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt: a Sulinet Expressz programnak köszönhetően 2005-re minden iskola megfelelő internet eléréssel fog rendelkezni, és ami szintén lényeges, a tárca hangsúlyt fektet a tartalomfejlesztésre is. A második program keretében az iskola felújításokra különítenek el 11,5 milliárd forintot. Abban politikai nézetektől függetlenül egyetértés van, hogy nem kielégítő a magyar emberek nyelvtudása. Nem tudunk elegendően és megfelelő szinten idegen nyelveket. 1995-ben a lakosság 12%-a állította magáról, hogy elboldogul idegen nyelveken, ma 15-18%-ra tehető ez az arány. A népszámlálás során a lakosság 19%-a vallotta magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven (a részletes felmérést lásd külön), ezzel szemben az uniós átlag 53%. A felsőoktatásban sem sokkal jobb a helyzet, az elsőéves hallgatók egyharmada rendelkezik középfokú állami nyelvvizsgával, s bár az egyetemi-főiskolai éveik alatt sokan szereznek nyelvvizsgát, de az abszolutóriummal rendelkező hallgató egytizede azért nem kaphat diplomát, mert nem felel meg a nyelvvizsga követelményeknek. A diákok 40%-a tanul idegen nyelveket iskolán kívül, ami jelzi, hogy az iskola önmagában nem tudja megvalósítani a nyelvoktatással kapcsolatos célokat. A KSH fölmérései alapján a közoktatásban résztvevők közül azoknak, akiknek kedvező a családi háttere nyolcszor nagyobb az esélye, hogy megtanuljon valamilyen idegen nyelvet, mint azoknak, akik hátrányos körülmé-

Március 20-án a JGYTFK Dísztermében Medgyes Péter, az oktatási tárca nemzetközi oktatási- és tudományos kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mutatta be az OM új nyelvoktatási stratégiáját, a Világ-Nyelvprogramot.

Abban politikai nézetektől függetlenül egyetértés van, hogy nem kielégítő a magyar emberek nyelvtudása. Fotó: orio

nyek közül érkeznek. Nyilván az előnyös helyzetben lévő szülők engedhetik meg maguknak, hogy különórákra járassák gyermekeiket, és számukra adott a lehetőség, hogy olyan iskolába írassák be gyermeküket, ahol jó az oktatás színvonala. Az OM által kidolgozott nyelvoktatási koncepció három részből áll: az első rész ismerteti a jelenlegi helyzetet, a második rész felvázolja a jövőképet, a harmadik rész pedig programokat hirdet. A kidolgozott stratégiai egyik legfontosabb eleme, hogy a nyelvtudást az elsajátítandó alapkészségek közé sorolja, így a közoktatásra hárul a feladat, hogy megtanítsa a diákokat legalább egy, de inkább kettő idegen nyelvre. A program célja az esélyteremtés, kiemelt feladat a különbségek csökkentése. A tárca a minőségi nyelvoktatásra helyezi a hangsúlyt, hiszen nem feltétlenül hoz megoldást az

óraszám növelése. Lényeges az innovatív szemlélet meghonosítása, az informatikai- és a nyelvoktatás öszszekapcsolása. A tárca az idei évben 500 millió forintos keretet tervezett a VilágNyelv, program céljainak megvalósítására. Az mindenki előtt világos, hogy félmilliárd forint nem fogja megoldani Magyarországon a nyelvoktatás gondjait, a cél azonban az idegennyelv-oktatás egységessé és eredményessé tétele, melynek megvalósulásához programok kidolgozása és jogszabályi módosítások szükségesek. A sikeres megvalósítás nem elsősorban pénzkérdés. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy hazánk 2004. május l-jén az Európai Unió tagja lesz. Az E U strukturális alapjainak humánerőforrás fejlesztési részprogramjaiból pályázhatók források a nyelvoktatás fejlesztésére. Előreláthatólag minden erre a

célra fordított hazai forinthoz az unió két forintot tesz hozzá, így a források rövidtávon megháromszorozódnak. A pályázati kiírások már olvashatók a Tempus közalapítvány és az OM honlapján. A tíz programba csoportosított pályázatok beadási határideje általában május 15-e. A Forrás program célja autentikus anyagok eljuttatása az oktatási intézményekhez. Nemcsak szótárakra, kötelező olvasmányokra pályázhatnak a tanárok, hanem videókra és D V D lemezekre is. A pályázás feltétele, hogy az oktatók vállalják, részt vesznek egy továbbképzésen, melyen megtanulják a pályázaton elnyert segédeszközök lehető leghatékonyabb felhasználását. A Váltogató program bizonyos tantárgyi anyagok idegennyelvi oktatását takarja. Ennek előfeltétele a nem nyelvszakos tanárok felkészítése.

Az Előre Fuss program célja a hátrányos helyzetű gyermekek számára lehetőséget biztosítani az idegen nyelvek elsajátítására. A Mesterfokon program a nyelvszakos tanárok gyakorlati képzése során felmerülő problémákat igyekszik orvosolni. Azok az intézmények, melyek a tizenöt órás tanítási gyakorlatnál többet biztosítanak a tanárjelöltek számára plusztámogatásban részesülnek. Az általános iskolákban a diákok 98%-a, a gimnáziumban 90%-a angol vagy német nyelvet tanul. Az Élesztő program a kevésbé tanult nyelvek oktatását támogatja. A Mértéklés program praktikus kutatási tervek kidolgozását szorgalmazza. A Nyelv+Szakma Középfokon a szakiskolák nyelvoktatását, a Nyelv+Szakma Felsőfokon a felsőfokú oktatás szaknyelvi képzését támogatja. Az Egy Életen Át program forrásai a tanköteles korúak mellett a felnőtt lakosság egészének nyújtanak esélyt, elősegítve ezzel az egész életen át tartó tanulás beépülését a magyar oktatási gyakorlatba. A tizedik program elnevezésére a kidolgozók már nem tudtak frappáns nevet találni, így az a Kiegészítő Tevékenységeket Támogató program nevet kapta, ez konferenciák megrendezését, illetve újságok, folyóiratok megjelenését támogatja. Bizonyos jogszabályi változásokra is sor került a nyelvoktatással kapcsolatban. Az SZJA törvény lehetővé teszi, hogy az akkreditált képzésben résztvevők a tandíj egyharmadát, de maximum 60 ezer forintot a személyi jövedelemadóból leírhassanak. A közoktatási törvény tervezett módosítása pedig lehetővé teszi, hogy 2004-től olyan kilencedik évfolyamok indulhassanak, ahol a tanórák 40%-a idegennyelvi képzés. Arra a kérdésre, hogy a minisztérium miért nem támogatja legalább időlegesen a felsőoktatásban az általános nyelvi képzést a helyettes államtitkár elmondta, elsősorban a közoktatásra fektetik a hangsúlyt. Nem várható el az adófizetőktől, hogy azok képzést is átvállalják, akik a közoktatásban nem szerezték meg a megfelelő nyelvismeretet. K.Z.G.

NYELVTUDÁS MAGYARORSZAGON A SZAMOK TÜKREBEN A magyar lakosság 19,2 százaléka mondta magáról a 2001. évi népszámlálás adatai szerint, hogy az anyanyelvén kívül legalább egy nyelven képes másokat megérteni és magát megértetni, ezzel szemben az idegen nyelvet ismerők aránya az Európai Unióban 53 százalék. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évtizedben az idegen nyelven beszélők száma és aránya is megduplázódott: az 1960. és 1980. évi népszámlálások alkalmával a népességnek csak alig egytizede tudott anyanyelvén kívül egy másik nyelven. Míg azonban az 1960. évi népszámlálásnál a férfiak 9,1, a nőknek 8,2 százaléka beszélt anyanyelvén kívül más nyelvet, addig az 1980-as évektől napjainkig ez az arány fokozatosan megfordult, és 2001-ben már a férfiak 18,9 és a nők 19,5 százaléka tudott legalább egy idegen nyelven. A KSH szerint az arányok módosulása szorosan összefügg az iskolázottsági szintek nők javára

történő változásával. 2001-ben a 18 évnél idősebb hölgyek 40,2 százaléka, az ugyanilyen korú férfiaknak pedig 35,9 százaléka szerzett érettségit. Az 1990. évi adatok szerint a négy fő korcsoporton belül a 60 évesnél idősebbek beszéltek a legnagyobb arányban (11,4 százalék) az anyanyelvükön kívül még egy nyelvet, ugyanez az arány 2001-ben már a 15-39 éves korosztály körében volt a legmagasabb, mintegy 30 százalék az 1990-es 11,2 százalékkal szemben. Általánosságban elmondható: ma a 40 éven aluliak körében háromszor többen beszélnek idegen nyelvet, mint 11 éve. A fiatalok körében az arányszámok gyors növekedésének oka az iskolai oktatás keretében bevezetett kötelező, sokszor nem egy, hanem két nyelv oktatása, illetve az egyetemi, főiskolai diploma megszerzésének nyelvvizsgához kötése. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint az érettségivel mint legmaga-

sabb végzettséggel rendelkezők 27 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül beszél egy másik nyelven. Az egyéb szellemi foglalkozásúak körében ez az arány még az egyharmadot sem éri el. Az 1990. évi népszámláláskor a vezetők, irányítók negyede sem beszélt idegen nyelven. Körükben a nyelvtudás növekedésének oka, hogy az elmúlt évtizedben a magyarországi vállalatok jelentős hányada került külföldi irányítás alá. A szolgáltatásban dolgozók ötöde, az iparban, építőiparban dolgozók tizede ismer idegen nyelvet. Míg azonban az unió lakosai az anyanyelvükön kívül az angolt használják legnagyobb arányban (41 százalék), Magyarországon e nyelv ismerete - 9,2 százalékkal - a német utáni második helyre szorult. A 15-39 évesek 18,4 százaléka beszél angolul, a diplomával még nem rendelkezők, de a főiskola, egyetem első évét már elvégzők közül azonban már 52 százalék beszél ezen a nyelven. A diplomások közül

ugyanakkor csak minden harmadik tudott angolul, ez az arány a vezető diplomások körében is csak 30,4 százalék. A német nyelv Magyarországon - 9,4 százalékkal - az első helyen áll, míg az unióban a harmadik helyen van. Hazánkban a 957 ezer magyar anyanyelvű németül tudó mellett több mint 33 ezer német ajkú állampolgár is él, és Magyarország történelmi hagyományaival, gazdasági kapcsolataival is erősen kötődik a német nyelvterülethez, azon belül Ausztriához. Az adatokból ugyanakkor kiderül, hogy a 40 éven aluliak körében, a számítógép elterjedésével, az új típusú oktatási rendszer bevezetésével kismértékben az angol nyelv ismerete került túlsúlyba. A 40-59 évesek körében közel kétszeres, a 60 évesnél idősebbeknél több mint háromszoros az angolul tudókhoz viszonyítva a németül tudók aránya. Az első korcsoportban a lakosság 8,1 százaléka, a második korcsoportban 6,5 százaléka beszél

németül. Az érettségiig bezárólag a német minden iskolai fokozaton megelőzi az angolt, a felsőfokon iskolázottak körében ugyanakkor az angol vezet. Az anyanyelvükön kívül románul közel 82 ezren, szlovákul 47 ezren, horvátul 26 ezren, szerbül pedig 20 ezren tudnak. Az 1990. évi népszámlálásnál 153 ezren mondták magukról, hogy oroszul tudnak, és noha várható lett volna számuk csökkenése a kötelező iskolai oktatás megszűnése után, 2001-ben már 183 ezren vallották magukról, hogy beszélik ezt a nyelvet. Nagy hányaduk a 15-59 évesek köréből tevődik ki, közel 40 százalékuk vezető, értelmiségi foglalkozású. Az Európai Unió népességénél az életkor előrehaladásával szintén csökken az anyanyelven kívül még egy nyelvet ismerők aránya. Az unióban a legfiatalabb korosztály mintegy kétharmada, a középkorúak fele, harmada, az idősebbek alig ötöde ismer idegen nyelvet.


12

SZEGY -2003. MÁRCIUS 31.

ÖKOLÓGIA KONTRA TERMÉSZETVÉDELEM

A

Aradi Csaba előadása a SZAB székházban

ki végigkövette Torgyán József és Pepó Pál ex-környezetvédelmi miniszter szakmai karrierjét, az előtt nem maradt ismeredenül Aradi Csabának, a Hortobágyi Nemzeti Park jelenlegi igazgatója neve sem, akit az előző két úriember minden igyekezete ellenére ma is a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának hívnak. Igazságtalanok lennénk azonban, ha csak így mutatnánk be e neves szakembert, akit kiváló előadásairól is ismerhet a közönség. A nemzeti parkok ügyével, a környezetvédelem problémáival foglalkozó értekezései nagy visszhangra és elismerésre találnak -a szakma berkein kívül is. Mi sem bizonyította ezt jobban, mint az, hogy egy hallgatókkal szinte teljesen megtelt előadóterem fogadta Aradi Csabát március 20-án, a SZAB székházban, ahol egy aktuális, és a szakember számára különleges fontossággal bíró természetvédelmi problémáról beszélt. - Összefoglalva azt mondhatnám, hogy ma egy természetvédő szakember számára talán az egyik legnagyobb gond az, hogy hazánkban a természetvédelem és az ehhez kapcsolódó kutatómunka egymásra találtsága nem teljesedett ki igazán, holott egymásra utaltságuk nyilvánvaló. A természetvédők és az ökológusok jó ideje elbeszélnek egymás mellett, az egyik zavarosan vázolja fel a problémáit, és várja a tudományos megoldási módszert, míg a másik, ha megérti is, nem veszi figyelembe a helyi viszonyokat. Mielőtt azonban nagyon belemélyednék a témába, tisztázni kell, hogy mit értünk természetvédelem alatt. E fogalom az ökológiai elvekre épülő intézkedésrendszert takarja, tehát nem kifejezetten azonos a környezetvédelemmel, amit leginkább úgy határozhatunk meg, hogy az emberi biológikum védelme önmaga ellen. A természetvédelem tehát egy magasabb szintű, egy adott természeti struktúra megőrzésén fáradozó intézmény. A kezdetekben még csak a kipusztulóban lévő állatfajok, és az élőhelyeik védelmére koncentráló természetvédők később fokozatosan az adott te-

rületen zajló ökológiai folyamatok, és evolúciós jellemzők megőrzésére törekedtek, ami mára már tájléptékű védelemmé nőtte ki magát. Az 1872-ben megalakult első nemzeti parknál, Yellowstone-ban, még csak a táj szépségének megőrzése volt a cél, mára már a működőképes táj a fontos. A természetvédelem itt már rá van utalva az ökológiai eredményekre ahhoz, hogy komoly eredményeket érjen el. Ma mozaikstruktúrákban kell gondolkodni, ha egy adott terület megóvásáról van szó. Ez durván fogalmazva azt jelenti, hogy az adott területi egységét az ott található összefüggő ökológiai rendszert fenntartva és védve lehet biztosítani, a területet viszont nem globális egységként kell szemlélni, sokkal inkább kicsi, de egybefonódó területrendszernek kell tekinteni, és vigyázni, hogy ezt az összeolvadó sokszínűséget ne bontsuk meg. Mindig az adott dimenzióhoz kell viszonyítani a cselekvésünket, legyen az egy Hortobágy méretű területtől egy növényi társulásig bármi.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A SZAKSZERVEZETEKKEL Együttműködési megállapodást kötöttek, és közös felhívást tettek az Oktatási Minisztérium és az oktatásügy reprezentatív szakszervezetei. Az oktatásügy résztvevőinek az uniós csadakozással kapcsolatos tájékoztatásról és felkészítéséről szóló megállapodást március 26-án írták alá. Felhívással fordulnak az oktatásügy reprezentatív szakszervezetei az óvópedagógusokhoz, tanítókhoz, tanárokhoz, egyetemi és főiskolai oktatókhoz, valamint a diákokhoz. Arra kérik őket, hogy vegyenek részt az európai uniós csadakozásról döntő népszavazáson, és szavazzanak igennel. „Az oktatásügy feltétel nélküli előny és felelősség, amivel mi, az oktatás ügyében érintettek élni kívánunk" - fogalmazott Hiller István, politikai államtitkár az aláírási ceremónián. Az együttműködési megállapodás értelmében az OM hozzájárul a pedagógusok, oktatók és diákok hiteles tájékoztatásához. A szakszervezetektől érkező EU-csadakozással kapcsolatos kérdéseket érdemi módon megválaszolja a közvélemény nyilvánossága előtt. Szakmai segítséget biztosít a szakszervezetek által szervezett, a csatlakozásra felkészítő rendezvényekhez. Segítséget nyújt az EU-konfbrm ágazati civil egyeztetés rendszerének kialakításához, továbbá szakmailag támogatja a szakszervezeteket a megnyíló uniós források megpályázásában. A szakszervezetek eljuttatják tagságukhoz és az oktatásügy érintettjeihez a tárca EU-csadakozással kapcsolatos anyagait, öszszegyűjtik, és továbbítják az OM felé a felmerülő kérdéseket és véleményeket, valamint a csadakozással kapcsolatos rendezvényeik előkészületeibe bevonják az OM munkatársait. A megállapodást az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezet az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, valamint a Pedagógusok Szakszervezete vezetői írták alá.

Ez megoldást jelentene, csakhogy az általunk védendő természeti táj nem egyezik a gazdasági tájjal. A különböző folyamatoknak gátat vet a gazdasági beavatkozás, és működésképtelenné teszi az ökológiai struktúrát. Ki kell mondani, az Alföldön a természetvédelem valójában védhetetlen fragmentumokat próbál megvédelmezni. Helyrajzi számok csapdájában küszködünk, felmért és meghatározott területekkel van dolgunk, és ha az erdő - mező sávjában valami változás történik, teszem azt megjelenik pár cserje a legelőn, vagy az erdőbe benyomul egy zöld rész, rögtön előveszik a terület gazdáját, talán meg is büntetik. Pedig ezek természetes, sőt szükséges folyamatok. A természet mozgását biztosítani kell, hagyni vándorolni az erdőket. A struktúra állandó változó, de arányaiban mégis azonos szinten működő. Még egy dolgot nem hagyhatunk figyelmen kívül akkor, ha egy területrendszer életképességét próbáljuk

megőrizni, és ez sem kellően érvényesül nálunk. A tájnak tudniillik szüksége van az időnkénti megújhodásra. Például bizonyára mindenki emlékszik, hogy nyáron hatalmas tűz pusztított a Hortobágyon. Mikor észrevették, hogy ég rögtön szóltak nekem, és sietve hívták a tűzoltókat. Én meg nyugodtan hátradőltem, tudva, hogy 3-400 hektár le fog égni, és arra gondoltam, talán szólni kéne nekik, hogy csak lassan jöjjenek, hagy égjen. A tűz ugyanis megújítja a területet. Svédországban úgy rekonstruálják az összeomlóban lévő erdőket, hogy felgyújtják, hogy a helyén új erdő szülessen. A másik ilyen folyamat a pulzáló árvizek rendszere. Régen a kanyargó Tisza ártereiben a víz mindenhol más magasságban lepte el a talajt, mindenhol más állati, növényi csoportosulásokat éltetve. Egy angol utazó, aki talán a XIX. században, pont egy nagy árvíz idején járt az Alföldön, azt írta, hogy Debrecen egy Hortobágy nevű tó közepén fekszik. A szabályo-

zás után kialakult hullámtereket a víz mindenhol ugyanolyan magasságban fedi, egyformává és egyhangúvá teszi az élővilágot. A sokkolt természet nem tudott alkalmazkodni a változáshoz, és ezeket az élőhelyeket nem lehet megőrizni az ártéri folyamatok nélkül. A megújhodó területek elmélete, a mozaikstruktúrák dinamikája például egy olyan folyamat, ahol a természetvédelem észrevette, hogy az ökológia lerakott valamit az asztalra, és felhasználja az eredményeket. Ez az előirányzott együttműködés modellje, aminek a megteremtése jelenleg fontos feladat kell, hogy legyen hazánkban. Ennek szerintem az alapja az, hogy egy információs rendszert kell kiépíteni. Hogy pontosan lássák, mire gondolok, elmondok egy példát. A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása után két évvel a kunkápolnási mocsár nagymértékben hinárasodni kezdett. Páran már az élőhely végleges romlást láttak a dolgokban, és meghúzták a vészharangot. Aztán rájöttünk, hogy mikor megalakult a park, megtiltottuk a halászatot, eddig pedig az éves halászat előtt az emberek levágták a hínárt, hogy le tudják halászni a szabad területre felúszó halakat. Az információ szükségességén tehát azt értem, hogy kell egy ilyen típusú adatokat kutató és megőrző központ, mert elveszőfélben vannak olyan információk, amikre lehet, hogy pillanatokon belül szükségünk lesz. Ezek összegyűjtését ugyanis az öreg pásztoroknál kell kezdeni, és aztán a levéltárakban folytatni. Az ökológia és a természetvédelem együttműködése, mint látjuk nemcsak hasznos, de szinte létfontosságú is. Annál inkább szomorú, hogy Magyarországon ez az együttműködés még gyerekcipőben jár. Ezen változtatni már csak egy új, fiatal réteg képes, aki már a megfelelő tudományos ismeret birtokában kezdi a pályáját. Közöttük pedig talán ott lesznek az ezekből a padokból kikerülő fiatalok, Önök is. Reméljük így lesz. Hauptmann

Tamás

BARÁTI TŰZ: HADÁSZATI TÉVEDÉSEK Egy megbízatását teljesítő brit vadászgépet lőtt le egy szövetséges rakéta Kuvait felett a március 20-án megkezdett iraki háborúban. Az ellenség-barát felismerése a mai technikai körülmények között is komoly problémát jelent, sőt - ahogy az esetet kommentálva katonai szakértők fogalmaznak a fejlett eszközök használata esetén ma még nagyobb súllyal esik latba az - eufemisztikusan „emberi tényezőnek" nevezett - tévedés. A hadtörténet számtalan olyan esetet ismer, amikor a katonák az ellenség közreműködése nélkül lelték halálukat. Nem mentes ettől a magyar hadi krónika sem. II. József 1788-ban a törökök ellen kívánt hadat indítani, hogy - az uralkodó szavai szerint - az „emberiség bosszúállójaként" „megtisztítsa a világot a barbároktól" - írja Geoffrey Regan, Hadászati balfogások című, magyarul is megjelent, igaz, számos zsurnalizmussal és felületes megfogalmazással operáló, így szakmailag is vitatható könyvében. A száraz köhögéstől, visszértől sújtott szívbeteg uralkodó már a sereg felvonulásakor óvadan döntést hozott; a terepet is-

merők tanácsa ellenére maláriától sújtott területen vert tábort, ahol a hosszas várakozás ideje alatt - a szerző szerint - a maláriától 172 ezer katonája megbetegedett, 33 ezer katonája pedig elhalálozott. Ennek ellenére II. József - a hírre, miszerint a nagyvezír vezetése alatt megindult irányába a török sereg - úgy döntött, hogy fél serege élén megküzd az ellenséggel. A sereg az éjszakai órákban ért az erdélyi Karánsebes folyóhoz, ahol - a törököktől távol - megkezdte a hídon való átkelést. Az osztrák hadoszlopok rendben vonultak, kétfelől huszárezredektől biztosítva. Utóbbiak azonban előre mentek és a híd túloldalán néhányuk az ott lévő román parasztoktól pálinkát vásárolt. A folyón átívelő hídon átkelő elcsigázott gyalogosok közül néhányan a látvány kísértésének engedve kiváltak menetoszlopukból, hogy ők is megtöltsék laposüvegeiket. A huszárok azonban elzavarták őket, így az éjszakának alkohol nélkül elébe néző gyalogosok bosszúsan a levegőbe lődöztek, miközben azt kiáltozták, hogy jönnek a törökök. A már feltöltődött huszárok a gyalogosokra kontrázva szintén lövöldözni kezdtek, török ka-

tonákért kiáltozva. A folyó túlsó oldaláról átkelni készülők a lövöldözést és kiáltozást meghallva pánikba estek és a sötétben ijedt lövöldözésbe kezdtek. Némelyek már Allah nevét kiáltó vérszomjas török katonák hangját is hallani vélték, ami természetesen csak fokozta a káoszt. A kollektív riadalomnak a tisztek nem tudtak gátat venni, a sereg katonái önmagukat riogatva azt hitték, hogy a törökök már be. is kerítették őket. A hátvédek, poggyászőrök és szállító egységek menekülésbe kezdtek, szekereikkel sokakat - köztük a nyitott kocsiján érkező II. Józsefet is - a folyóba taszítva. A magát „itt vannak a törökök!" felkiáltásokkal hergelő sereg a folyó mindkét oldalán tűzpárbajba keveredve önmagával és csak hajnalban ismerte fel, hogy „emberi tényező" áldozata lett. A folyóban számos pogygyászt, ágyút, szekeret elhagyó sereg vezetője, II. József, olyan veszteséget könyvelhetett el, amely az ellenségnek is becsületére vált volna: 10 ezer katonája sebesült vagy halt meg a Karánsebes melletti éjszakai fantomharcban. Nyilas


SZEGY • 2003. MÁRCIUS 31.

13

A ZENEMŰVESZETI FOISKOLA VENDÉGSZEREPLÉSE NAGYSZENTMIKLÓSON

A NATO TUDOMANYTÁMOGATÓKÉNT Egy olvasói levélre akadtam a Délmagyarországban, melyben Erdei László, az SZTE Növényélettani Tanszékének vezetője, a NATO Élettudomány és Technológia szakzsűri tagja az Észak Atlanti Szövetség tudománytámogató tevékenységére hívta fel a figyelmet.

A bánsági város világhírű szülötte, Bartók Béla emlékének és örökségének ápolására néhány évvel ezelőtt kezdeményezett kapcsolatot a szegedi zenei intézménnyel. Ennek eredményeként már a harmadik koncertre került sor 2003. március 23-án a nagyszentmiklósi Nákó kastélyban. A zenei rendezvény szervezője a Pro Bartók Társaság, mely a zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából alakult. Művészeti igazgatói posztjára Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművészt, az SZTE Zeneművészeti Főiskolájának igazgatóját kérték fel. Elhatározásuk hogy Bartók Béla születésnapja (március 25.) legyen Nagyszentmiklós ünnepe. A bel-és külföldi meghívottakkal rendezett koncertet, évről-évre egyre rangosabb klasszikus zenei eseményként tartják számon. 2004-ben Szegeden kerül megrendezésre az I. Nemzetközi Bartók Zongoraverseny, melynek gálahangversenye - a kapcsolatok további ápolásaként Nagyszentmiklóson lesz.

A Közéleti Kávéház ajánlja: RÁKÓCZI FERENC EMLÉKEZETE SZÁZADOK KÖLTÉSZETÉN KERESZTÜL

Nincs igazán kihasználva a lehetőség Szegeden. Fotó: Nagy

- Egy alapvetően katonai szervezet miért foglakozik tudománytámogatással? - A NATO egy szövetségi rendszer és mint ilyennek érdeke a tudománytámogatás. Elsősorban védelmi rendszer, így feladatának tekinti például a békefenntartást, a környezetvédelmet is. A védelembe nem hogy belefér, hanem szerves része a tudománytámogatás. Céljai közé tartozik, hogy a volt szocialista országok, akár NATO tagok, akár csak partnerországok tudományszintjét kompatibilissé tegye a nyugati országokéval. A pályázatok lehetőséget kívánnak biztosítani a partnerországok fiatal tudósainak számára, hogy nyugati országokba utazzanak tapasztalatgyűjtésre, a látottakat pedig hazatérve hasznosítani tudják. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy ez nem valamiféle agyelszívó kezdeményezés. - Hogyan került kapcsolatba a NATO-val? - Konkrétan nem is tudom, ugyanis számos kapcsolatom van különböző pályázatokat kiíró szervezetekkel Európában. Kísérletes típusú tanszékként körül-belül tízszer annyi pénzt kell magunknak keresnünk, mint amennyit az állami költségvetésből kapunk ahhoz hogy legalább szinten tudjuk magunkat tartani. Valaki nyilván javasolt, mert egyszer csak kaptam egy négy éves kinevezést a NATO Élettudomány és Technológia szakzsűrijébe. Évente háromszor A NATO pályázati lehetőséget kínál a NATO-tagországok az ún. Partnerországok (a volt szocialista országok és Szovjetunió utódállamai) és a Mediterrán Dialógus országai (a Földközi tenger körüli nem NATOországok) között a tudomány minden területére kiterjedő kapcsolatfelvételre. Rövid, de jól kidolgozott témával lehet pályázni, mélynek megvalósításában egy vagy több NATO-ország és egy vagy több partner vagy Mediterrán Dialógus ország kutatócsoportjai vehetnek részt. A pályázat biztosítja a kutatók utazási és megélhetési költségeit és valamennyi kismű-

ülünk össze, ebből egy alkalommal általában nem Brüsszelben, hanem valamelyik partnerországban. Ott meghallgatjuk a nyertes pályázatok beszámolóit, látogatásokat teszünk kutatóhelyeken vagy egyetemeken. Láthatjuk például azt, hogy is néz ki egy kutatóhely, mondjuk Moldáviában. Ha az iraki háború elcsitul, akkor idén ősszel Kirgizisztánba látogatunk. -El a Szegedi Tudományegyetem ezekkel a pályázati lehetőségekkel? - Igazán csak az Élettudomány és Technológia Bizottságról tudok nyilatkozni. Érdekes módon azonban az elmúlt három évben, hozzánk csak néhány pályázat futott be Szegedről, főleg az orvostudományi karról. Debrecen és Budapest aktívabbnak mutatkozott. Mondhatjuk hogy nincs igazán kihasználva a lehetőség Szegeden. Persze kérdéses, hogy mennyire van rá szükség egyáltalán, mert a különböző tanszékek általában ki sem tudják használni az utazási lehetőségeiket. Levelemnek mindössze az volt a célja, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a lehetőség adott, ha valaki élni kíván vele. - Leveléből kiderül, hogy igen magas az elbírálás sikerrátája. Ez minek köszönhető, a kevés pályázatnak vagya rendelkezésre álló összeg nagyságának? - A keret igen nagynak mondható, de azt tapasztaltam, hogy a beérkező pályázatok színvonala is igen magas. Talán a kettő együtt adja a jó statisztikát. szer és fogyóeszközköltséget a partnerország számára. Általános szabály, hogy évente és munkacsoportonként 5000 USD a keret, és maximum két évre lehet pályázni. Az összköltséget 10%-kal lehet dologi költségként megemelni. Emellett a kollaborációs forma mellett pályázható egyéni rövid szakértői látogatás is, amely szintén útiköltséget és megélhetési költséget biztosít. Nagyobb összegű támogatást (40-50 ezer USD) nyerhetnek azok a pályázók akik magas szintű tudományos munkakonferenciát szerveznek Itt is feltétel a NATO-tagországok és

László

- Kérem mondjon néhányat az önökhöz beérkezett pályázatok cúnei közül. - A mi részlegünknek három albizottsága van: egy orvosi témákkal, egy agrártudományokkal és egy környezettudománnyal foglalkozó. Ennek, a találomra kezembe akadt beadványnak a témája például a föltámadó növényekből (teljes kiszáradásból, vízfelvétel útján újra életképes lesz egy-két órán belül) származó génekkel megvalósítandó növénytranszformálás, mely eljárással szárazságtűrőbb gazdasági növényekhez lehetne jutni. Egy másik példa: A különböző méhtípusok szerepe a lucerna növények beporzásában. Azerbajdzsánban és Törökországban ez egy igen fontos növény, de az ottani méhek lustasága miatt kicsi a produktivitása, ezért különböző kaukázusi és magyar méheket szeretnének odatelepíteni. - Éppen Brüsszelben tartózkodott, az iraki válság miatt kialakult, úgymond szakadás idején. Milyen benyomásai voltak? - Saját Brüsszeli tapasztalataim alapján állítom, hogy az Észak-adanti Szövetség nem egy agresszív szervezet. Az iraki háborúhoz sem adta a nevét. A NATO alapvetően háború ellenes volt, a mi bizottságunk tagjai közül, nyugodtan mondhatom mindenki békepárti. B.G. a partner plusz egyéb országok résztvevői közötti egyensúly, mindig az utóbbiak javára. Magyarországi intézmények laboratóriumok mind NATO-tagországként; mind pedig partnerországként pályázhatnak (tehát lehetséges például egy németmagyar, illetve magyar-azerbajdzsán pályázat: az előzőben hazánk partnerországként, az utóbbiban NATO országként szerepelhet). Évente 3 alkalommal van pályázati határidő (április 1., szeptember 1. és december 1.), ennek megfelelően 3 alkalommal van elbírálás Brüsszelben, a: NATO központjában.

„A Hazáért és a Szabadságért" - szólt a Rákóczi féle szabadságharc jelszavaként ismert mondat éppen háromszáz esztendeje. Az „Ötágú Síp" kulturális egyesület a szabadságharcra és az azzal kapcsolatos évszázados legendákra emlékezve rendezi meg költészetnapi estjét a Kávéház nyilvánosságát felhasználva. Különös dolog ez, hiszen ezen a napon a Kávéház egyik másik rendezvényén magyar költők békeversei kerülnek a középpontba - jelzi előre a nap különlegességét Horváth István Károlyné az egyesület vezetője. Mi ilyen „harcias" esttel emlékezünk VIII. Kárpát-medencei költőtalálkozónk valahogy így sikerült - teszi hozzá az alapítványi munkában megedződött vezető. A sok munka és szervezés azonban nem múlt el eredménytelenül: négy, egyenként is kiemelkedő költő képviseli a hajdan volt országrészeket és a helyi Rákóczi legendákat, szokásokat: Benedek András (Felvidék), Banner Zoltán (Erdély és Magyarország), Tari István (Délvidék), a József Attila díjas Vári Fábián László (Kárpátalja) illetve Farkas Árpád (Székelyföld). A költészet napja körül nagyon nehéz ma már igazi „nívós" határontúli művészeket megnyerni magunknak - ismeri el őszintén az egyesületi vezető. Az est - minden nehézség - ellenére öszszeállt és a szerkezete is teljes, célja a Rákóczi hagyományok bemutatása a 100, 200 illetve háromszáz évvel későbbi irodalom tükrében - persze nem lenne igazi az ünnep, ha nem lépnének fel táncosok illetve zenészek akik műsorukkal tovább színesítik a rendezvényt. Ahogyan Illyés Gyula „Ötágú Síp" hasonlatát, amely a határokkal elválasztott magyar kultúra hallhatadan harmóniájáról szól, úgy meg kell jegyezni az est létrejöttének további fáradhatatlan támogatóit is: magát a Rákóczi Szövetséget és annak szegedi Tagozatát, illetve az Ifjúsági Házat, amely helyt ad az események. Mindez az összefogás példaértékű, hiszen az elkövetkezőkben az Unió a kultúra területén is csak az együttműködéseket kívánja támogatja, és ez - ha lehet - még nagyobb feladatok elé állítja majd a különböző civil szervezeteket. De távolodjunk el a rideg hétköznapoktól, hiszen ünnepelni gyűlünk össze 2003. április 11-én, a költészet napján, 18.00-kor az Ifjúsági Házban, a Rákóczi Ferencre és az általa vezetett Szabadságharc tiszteletére.

A SZEGEDI TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKKOLLÉGIUM felvételt hirdet az SZTE nappali tagozatos, társadalomtudományi érdeklődésű hallgatói számára. Ha fűt a vágy, hogy letegyél valamit a nagy egyetemi asztalra; Ha van kedved akár egy albérletben beszélgetni olyan szaktekintélyekkel, akiket csak a katedrán láthatsz (vagy még ott sem); Ha zavar a tömegképzés, és kis csoportokban jobban ki tudsz bontakozni; Ha van, ami nem mindegy; Ha szívesen szereznél gyakorlatot konferencia- és rendezvényszervezésben; Ha esőben is elindulsz tűzifát gyűjteni a „köz"-ért; Ha szívesen vitáznál egy bogrács pörkölt mellett a rajkosokkal, a bibósokkal és más szakkollégistákkal; Ha kipróbálnád, milyen érzés egy éjszakai kurzus után hajnalban szendvicset enni, és teli szájjal énekeim, hogy „négy-kettő a félidőben, a végén hat-három"; AKKOR EZ A FELHÍVÁS NEKED SZÓL! A felvételi lapok felvehetők március 25-től a központi könyvtárban, a jogi kari könyvtárban, a Millenniumi Kávéházban, a Filozófia Tanszéken és az irodánkban (Feketesas utca 28. II. emelet, GO 216), illetve leadhatók az utóbbi két helyszínen vagy e-mailben (szttsz@stud.u-szeged.hu) április l-jén 14 óráig. A szóbeli felvételi időpontja: április 9-10. (Meg ne ijedj! A felvételin nem elsősorban a tárgyi tudásodra, hanem tájékozottságodra, kreativitásodra vagyunk kíváncsiak)


SZEGY: '• '2003. MÁRCIUS 31.

14

A PINCESZÍNHÁZ PROGRAMJA ÁPRILIS 1-12.

Április Április Április Április Április

1. 20 óra Bolondok Napja - A Zárt Osztály előadása. 5. 19 óra Elve Boncz-olás! Boncz Géza est. 10. 19 óra Koltai KAbaré! Koltai Róbert vendégjátéka. 11. 19 óra Spiró György: Elsötétítés. 12. 19 óra HOBO- Milyen Jó lenne nem ütni vissza... József Attila est.

SZEGEDI EGYETEM FILMKLUB

A GRAND CAFÉ PROGRAMJA MÁRCIUS 31. - ÁPRILIS 14.

Március 31. - április 2. 19 óra: Megváltó szex. Színes, spanyol, rendezte: Laura Maná. 21 óra: Másvilág. Amerikai-spanyol-francia. R.: Alejandro Amenábar Április 3-6. 19 óra: Megváltó szex. Színes, spanyol, rendezte: Laura Maná. 21 óra: Gosford Park. Amerikai, színes, rendezte: Róbert Altman. Április 7-10. 17 óra: Új spanyol filmek. Április 7-13. 19 óra: A múlt nélküli ember. Színes, finn, rendezte: Aki Kaurismaki. 21 óra: Szörnyek keringője. Amerikai, színes, rendezte: Marc Foster. Április 11.15 30-tól: LATIN NAP. Az SZTE hispanisztika szakos hallgatóinak szervezésében. Magyar származású neolatin írók Észak- és Dél-Amerikában. (Parmenius, Éder Xavér Ferenc) Weiner Sennyey Tibor előadása. Az indián kultúra: Kovács Ágnes régész-kulturális antropológia szakos hallgató (ELTE) előadása. Szelják György kulturális antropológiával foglalkozó PhD hallgató diaképes előadása kutatásairól, az indiánok között szerzett élményeiről, f-rida Kahlo művészete: A mexikói művésznő képző- és konyhaművészeti munkássága. Kiállítás, film, forró csokoládé ala Frida Kahlo és más receptek. Mexikói élmények: Fábián Tamás és Rapancsai János földrajz szakos hallgatók (SZTE) diaképekkel illusztrált élménybeszámolója. Latin-amerikai zene: Fellép a Brasil együttes. Április 14-16. 19 óra: Szembesítés. Fr-né-osztrák. Rendezte: Szabó istván. 21 óra: Senki földje. Színes, magyar, rendezte: Jeles András.

A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ PROGRAMJA ÁPRILIS 1-14.

Április 1. 18 óra Royal Szálló: VÁROSŐRSÉGGEL A BIZTONSÁGOSABB SZEGEDÉRT. Vendégek: Kovácsné Vadászi Erika elnök Szeged Város Önkormányzati Városőrség. Katona Gyula önkormányzati képviselő, a szervezet móravárosi vezetője. Házigazda: Dr. Wayer Péter jogász. Április 2. 14 óra EKO Park Rendezvényterem: ÁLLATTERÁPIA - AMIKOR A KUTYA SEGÍT AZ EMBEREN. Állatterápiás előadás gyakorlati bemutatóval. Várunk olyan jelentkezőket, akik részt vennének ebben a szép szolgálatban. Április 2. 16.30 óra Móra Ferenc Múzeum Díszterme: EURÓPA ÉS A BIOLÓGIAI FORRADALOM. Dudits Dénes akadémikus előadása. Az „Európa Egyetem" sorozat estje. Április 2. 18 óra Szeged Étterem: MINDENNAPI ÉLET AZ ÓKORI RÓMÁBAN. Non scolae sed vitae... Vendég: Dr. Hoffmann Zsuzsa az SZTE Ókortörténeti Tanszékének docense. Közreműködik: Hódi Viktória (vers). Házigazda: Szabó László történelemtanár. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület estje. Április 3. 18 óra Royal Szálló: ÖRMÉNYEK EGYMÁST KÖZT. Emlékezés Kövér Bélára. Vendég: Kövér László a Szegedi Örmény Önkormányzat elnöke. Beszélgetőtárs: Dr. Tóth Rózsa festőművész. Április 4. 18 óra Városháza, Házasságkötő Terem. NEKÜNK SE 88! Mosolyog-e Thalia Szegeden? Vendégek: a színigazgató jelöltek. Házigazdák: Vass Imre és Zoltán Csaba, a Rádió 88 műsorvezetői. Április 5. 16 óra Alsóvárosi Művelődési Ház: MAROSVÁSÁRHELY - LOS ANGELES - BUDAPEST. Vendégek: Dr. Vargha Zoltán professzor, neurofiziológus és Dr. Vargha Zsolt, reflexológus, manual-terapeuta. Háziasszony: Telekné Tóth Anna tanár. Április 7. 18 óra Szeged Étterem: A KOSZORÚÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI. Életmódbeli változtatások. Vendég: Dr. Hőgye Márta egyetemi tanár, SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ. Házigazda: Dr. Pleskó András tanár. Április 8. 16.30 óra Megyeház Aula: 10 ÉVES A VASÚTTÖRTÉNETI ALAPITVANY. Vendég: Szabó Gyula a Kuratórium elnöke. Beszélgetőtárs: Nagy József kurátor. Kiállítás. Április 8. 18 óra Juhász Gyula Művelődési Központ Díszterme: HÚSVETI KERESZTÉNY HAGYOMÁNYOK. Vendég: Gyulay Endre Szeged-Csanád megyéspüspök. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. Közreműködnek: Hódi Viktória szavalat, Takács Éva ének. A Szegedi Hagyományőrző és Városvédő Egyesület estje. Április 9. 16.30 óra Móra Ferenc Múzeum Díszterme: ETNIKAI VISZONYOK, IDENTITÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN. Dr. Pászka Imre egyetemi tanár előadása. Az „Európa Egyetem" sorozat estje. Április 9. 18 óra Juhász Gyula Művelődési Központ Díszterme: 200 ÉVES A SZEGEDI KÓRHÁZ. Vendégek: Dr. Nárai György kórház főigazgató és Dr. Baráth Lajos gazdasági igazgató. Közreműködnek: Hódi Viktória és Takács Éva. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. Kiállítás és videó vetítés. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület estje. Április 10. 18 óra Szeged Plaza Főtér: LENGYEL-MAGYAR EURÓPAI ÚT. Vendég: Rafel Wisniewski Lengyelország nagykövete. Beszélgetőtárs: Dr. Anderle Ádám tanszékvezető egyetemi tanár, az Európa Tanulmányok Központ vezetője. Házigazda: Karol Biernaczki a Lengyel Önkormányzat elnöke. Április 11.16.30 óra Eötvös Kollégium (Tisza L. krt.103.). „LEGYEN VÉGE MÁR, LEGYEN BÉKE MÁR..." Magyar költők békeversei. Közreműködnek: Tanárok és tanítványok. Házigazda: Kocsis István tanár. Április 11. 18 óra Ifjúsági Ház: „A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT!" Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület VIII. Kárpát-medencei költőtalálkozója Rákóczi Ferenc tiszteletére. Ajánló a 13. oldalon.

A film fényképezése m e s t e r m u n k a , a s z e r e p l ő k kiválasztása szintén.

Az elmúlt héten lezajlott a filmes világ - legalábbis egyes körökben legnagyobb jelentőséggel bíró díjkiosztása, az Oscar díjak átadása. Az idén sem került sor Román Polanski elfogására, merthogy ismét elmulasztott megjelenni, pedig a különösen jó formában lévő Steve Martin még fel is ordított, hogy „Ott van Polanski, fogják meg!" és aki végre a jól megérdemelt szobrot is hazavihette volna a Zongoristáért. Továbbá az iraki konfliktusnak köszönhetően a mostani gála sokkal szolidabb lett, elmaradt a szokásos „ki tud többet fizetni kevesebb ruháért" verseny is, nem volt vörös szőnyeg, nem voltak rajongók, fotósok, elmaradta a felhajtás, volt viszont rengeteg rendőr és Nemzeti Gárda, így a Kodak Theatre egy estére az Államok egyik legjobban őrzött komplexumává vált, bár mondjuk mint azt a Pentagon esetében láthattuk ez nem feltéden jelent sokat. ,Jól megmutattuk nekik", ütötte el poénnal a helyzetet Steve Martin, ami előre jelezte, hogy többen komolyan gondolták, hogy megragadják az alkalmat a háborúról alkotott nézetei kifejtésére, amiket akár meg is hallgathattunk volna, ha nem kaptunk volna az HBO-tól már megszokott botrányos minőségű szinkrontolmácsolást, illetve ha az érzékenyebb témát feszegető hozzászólásokat holmi fikciós válsztásról és fikciós elnökről nem keverték volna le a szólásszabadság hazájában. Voltak aztán, akiket nemes egyszerűséggel kitiltottak, holott nyertek is (Eminem) és voltak, akik tiltakozásuk jeléül tettek az egészre és el sem mentek. A filmklub mostani ajánlata is összefügg az Oscarral, hiszen jelölt filmről van szó, amely nem nyert ugyan, de ez semmivel sem kisebbíti az érdemeit (sőt, általában még növeli is). A Múlt Nélküli Ember a finn Aki Kaurismaeki munkája, és már csak azért is érdemes felkapni rá a fejünket, mert nem mondható, hogy túl sok finn filmet vetítenének mostanában a mozik.

A Múlt Nélküli Ember

(Mies Vailla Menneisyyttá, 2002)

Irta és rendezte: Aki Kaurismaeki Szereplők: Markku Peltola, Kati Outinen, Annikki Tahti, Juhani Niemelá Fényképezte: Timo Salminen Van valami figyelemfelkeltő abban, ha egy film úgy kezdődik, hogy a főhős meghal. El lehet gondolkodni, hogy akkor mi is lesz itt, nyilván flashback a halál előtti sztorira, amiből vagy kiderül, hogy az illető tényleg meghalt, mint Spacey az Amerikai szépségben, vagy pedig megtudjuk, hogy még éppen meg tudják menteni a végén, ergo átvágnak, mint jónéhány hollywoodi romantikus alkotásban, vagy pedig a sztori folytatása, mint mondjuk a Hatodik éruzéjben. Ehhez képest a Múlt Nélküli Ember nem áll egyik oldalra sem, ugyanis a film elején jobboldali, nemzeti érzelmű fiatalok által agyonvert hajléktalan, M, miután a korházban hivatalosan is halottnak nyilvánítják nemes egyszerűséggel felkel halotti ágyáról, helyreigazítja az orrát, és angolosan (finnesen?) távozik ezzel is jelezve, hogy egyrészt itt - a rendező szerint legalábbis - fontos dologról lesz szó, másrészt hogy ne feltéden vegyük készpénznek a realitást a filmben, tehát nem valamiféle dokumentarista vagy szociográfiai munkáról van szó. Innen indul aztán M története amelyet megismerni a várakozásokkal szemben nagyon barátságos, sőt szívderítő élmény M ugyanis nagyon életrevaló és derűs fószer. A hontalanság legalsó szintjén kezdi, próbálja megállni a helyét, próbál túlélni. A film leginkább attól izgalmas, hogy M helyzetének ellenére meglehetősen derűs, hozzáállása konkrét és pozitív, és úgy éli életét, mintha máris elfogadta volna és természetesnek venné, annak minden negatív oldalával együtt. M ugyanis, mint a cím sugallja, nem tudja magáról, hogy kicsoda, így ez az egész hontalan életvitel az ideiglenes-

ség érzetével kecsegtet, nem tudni, hogy milyen háttér rejtezik a meglehetősen különös történet mögött, szóval lehet találgatni, hogy ki is ez az M, és majd meglátni, hogy a végén mennyire okoz drasztikus változást, amikor M és a közönség végre megtudja, hogy kicsoda-micsoda is ő. Kaurismáki nagyszerűen, jófajta humorral fűszerezve mutatja be a nyomort, a konténerekből emelt házakat, ahol az egyetlen szórakozás egy ócska, szeméttelepen lelt zenegép, mely egyre csak é v t i zedes slágereket játszik, de ahol egy kis leleményességei áramot lehet csapolni és melegvízben lehet tusolni. A film fényképezése mestermunka, a szereplők kiválasztása szintén, annak ellenére, hogy teljesen ádagos helyszíneken, ádagos házakat, ádagos embereket fényképez az operatőr, Timo Salminen gyönyörű képeket produkál, ami iskolapéldája annak, hogy hogyam kell a kevésből végtelenül sokat csinálni. A filmről bátran állítható, hogy mind a közönségfilmek, mind az igényes művészfilmek kedvelői is bőven megtalálják benne a számításukat. A film könnyed szórakozást ugyanúgy ígér, mint elgondolkodtató témákat, amit már a témaválasztás is megígér, mert ez a film bizony a finn életvalóság margóján játszódik, a hontalanok zónájában. Tökéletes ödet, ráadásul a hontalanság a filmekben egyáltalán nincs kihasználva, mert roppant nehéz elérni, hogy egy néző egy teljesen földönfutó, nincstelen emberrel azonosuljon, ahelyett, hogy szíve szerint világot megmentő brúszvilliszes, vagy hősszerelmes szerepekbe képzelje bele magát. Hontalanokról szóló történeteket megírni sem lehet túlságosan egyszerű, hiszen egy nincstelen, kilátástalan karakter szájába nem lehet csak úgy egyszerűen rendezői sablonmondatokat beleadni, hiszen végtelenül hiteltelennek hangozna. Szerencsére a film esetében a készítők nem estek ebbe a hibába, a kész mű szórakoztató és hiteles lett, amelyet mindenképpen érdemes megnézni. Grand Café, Április 7-13. 19 óra.

EGYETEMI UNITÁRIUS KOR Az Unitárius Missziós Központ örömmel tájékoztatja az érdeklődőket, hogy Szegeden megalakult az Egyetemi Unitárius Kör. A Kör célja, hogy összefogja a Szegeden élő, tanu-

ló unitárius vallású fiatalokat. Az unitárius felekezet az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház, s oly kiválóságokat adott az országnak mint Heltai Gáspár, Bartók Béla, László

Gyula. A lelki gondozást Kiss Mihály hódmezővásárhelyi lelkész látja el. A Kör elnöke báró Csesznegi Miklós Mihály. További információk találhatók a www.unitarius.lap.hu honlapon.


15

SZEGY -2003. MÁRCIUS 31. Asszem hoztam a szokásos formám. Számomra az Index az újságírás egyik csúcsa, szóval azonnal lecsaptam a témára, majd megyek és írok róla. Aztán mire eljön a nap már csak annyi marad, hogy ma Uj Péter, valamikor délután. Békésen ebédelgetek 4 óra tájban, amikor valami lényegtelen ügy miatt rátelefonálok a fotósra és csak úgy mellékesen megkérem, mondja már meg mikor, hol. Ő már oda tart, szerinte haladjak. Tíz perc alatt ott vagyok, a szervezők szerint éppen benézhetek még. - De mingyá vége! Felfelé a lépcsőn azon gondolkozok, hogyan fogom megúszni a seggberúgást a főnöktől, de ha már itt vagyok, legalább megnézem ezt az arcot. 20-30 ember a teremben, középen egy hawaii-inges, szögekkel kivert csuklószorítós, amolyan magát társadalmon kívülinek álcázott, öt-hat fülbevalóval felszerelt mókus csapkod egy laptopot, mire a vásznon különböző diagrammok bukkannak fel. Uj Péter az 1999-ben alapított internetes újság, az Index főszerkesztője, a portál üzemeltetésére létrejött cég egyik tulajdonosa, a Népszabadság publicistája, a Wanted könnyűzenei, kulturális magazin alapító-főszerkesztője az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola XII. Országos Közművelődési Konferenciáján tartott előadást, Újság a hálóról címmel. Még csak öt perce hallgatom, de már nem látom olyan borúsan a késést, persze csak a munka szempontjából. Öt percnyi szövegeléséről oldalt lehetne írni, ha elejétől hallgatom, valószínűleg órákig azon töröm a fejem a monitor előtt, mit hagyjak ki. A bevezetőben részletezett okok miatt, akkor bele is vágnék a közepébe. Az Index és az Origó, a két leglátogatottabb magyar webes szolgáltatás közötti különbségek összegzésénél járunk. Magyarországon csak szerkesztett tartalmat lehet értékesíteni a neten. A két oldal közti Magyarország legmeghatározóbb online hírforrása címért folytatott versenyben az Origó jobb feltételekkel indul. Nagyobb merítést ad, meg tud fizetni például külföldi tudósítókat stb. ezenkívül sokoldalúbb, több szolgáltatása révén. A felmérések szerint az Index hangja mégis erősebb. Például az iraki háború kapcsán az Index látogatottsága 13, az Origóé 9 százalékkal nőtt. A Stopinak 9 százalékkal csökkent, amikor ekkora hírözön zúdul a világra. - Ezt nem is értem - morfondírozik az előadó - , talán összefüggésben lehet azzal, hogy a Stop! vezetője egy huszonéves rendszergazda. Újabb csapás a laptopra. Van-e internetes újságírás? - olvasom a kivetítőn. Uj Péter maga is tart kurzust a témában egyetemeken és főiskolákon is, bár saját bevallása szerint ez az egész egy hülyeség, különben is minek ezt

Uj Péter előadásának utolsó húsz perce

UJ-MÉDIA Asszem hoztam a szokásos formám. Számomra az Index az újságírás egyik csúcsa, szóval azonnal lecsaptam a témára, majd megyek és írok róla. Aztán mire eljön a nap már csak annyi marad, hogy ma Uj Péter, valamikor délután.

Ha több a Big Brother-ös cucc, meg hullák, akkor igazolhatóan nagyobb a látogatottság. Fotó: Nagy

körülírni, meg egyébként is neki fogalma sincs. Pedig ha valaki tudja, ő biztos, hisz Magyarországon a szakma egyik alapítója, az Index volt az első hazai internetes lap. Az internetes dolgokkal foglalkozók kedvenc szokása, hogy két magyar szóval egyértelműen meghatározható fogalmakat 26 angol szóval írjanak körül. Ezek a nagypofájú dumások szerint van ilyen mesterség, Uj Péter még mindig kételkedik A kötelező tiszteletkörök után, aztán csak belevág: - Való igaz, van néhány internetes arc az Index szerkesztőségében is, akik a net nélkül soha nem lennének újságírók, mint például Tóta W. Árpád (warluk), a Pulitzer-díj internetes kategóriájának győztese, aki vicces csávó, nagyon jól ír, de vannak problémái, kicsit pszichopata. Miután megkerestük, hogy írjon nekünk, azt mondta, ő nem tud rendesen dolgozni. Aztán mégis csak tud, bár egy hagyományos napilap szerkesztőségében egy-két napot jósolnék neki. Az esete azonban nem jellemző, a szerkesztőségben inkább a nyomtatott sajtóból érkezők ülnek. Az internet berobbanása hihetetlen fejlődést jelentett a médiában is. Minél messzebbről nézzük, minél job-

ban benne vagyunk, ez annál látványosabb. - Ma már elképzelhetetlen az 199l-es állapot, amikor a Népszabadságban telexen kaptam a híreket és mindenkinél előbb tudtam, ki döntötte meg a rúdugrás világrekordját. A média információ-monopóliummal rendelkezett. Mára ilyen szempontból teljesen átalakult a szakma: több millió információ áll rendelkezésre, amiből össze kell rakni az újságot. Új problémák vannak, a legfontosabb annak az eldöntése, mi a hiteles és mi nem. Az internetes újságírás létével akkor szembesülök leginkább, amikor a Népszabadságba írok. A hagyományos, nem politikai értelemben vett konzervatív lapok közönsége nem az a fiatal, borzasztóan elit réteg mint az Indexnél, így gyakran nehéz úgy írni valamiről, hogy ami az Index olvasóinak nyilvánvaló lenne egy szóból, ahhoz a Népszabadság 65 éves nyugdíjas olvasójának külön lábjegyzeteket kellene írni. Ezen kívül az irónia, a nyelvi játékok, a szarkasztikus hangvétel az Indexen még a hírekben is elmennek, a konzervatív lapokban ez szentségtörés. Az

Index

olvasóközönségéből

László

azonban hátrányok is fakadnak. A hirdetők általában nem ezt a réteget akarják megcélozni eladandó termékeikkel. A Coca Colának például nincs ezer forintos kólája, csak 150 forintos, de azt mindenkinek el akarja adni, a hajléktalantól kezdve a bankigazgatóig, magyarán nem náluk hirdet, Uj magyarázata szerint. Az Index fenntartása évi 500-600 millióból jön ki, tavaly ennél 150 millióval kevesebb jött be reklámbevételekből, más forrás pedig nem nagyon van. Idén a remények szerint már nem lesz veszteséges a lap, de ez valószínűleg a reklámok nagyobb térnyerését eredményezi majd. Jelenleg az összfelület tíz százalékát foglalják el a hirdetések. - Én is megdőltem, régebben soha nem raktam volna fel olyan reklámokat az oldalra, mint manapság, de meg kell tenni, mert élni is kell valamiből. Például 1985-ben elképzelhetetlennek tűnt, hogy a TV-ben 15 percenként 20 percnyi reklámokkal fogják megszakítani a filmeket. Azért a tendencia ellenére sem lesz az Index olyan oldal, ahol mindenütt színes szarok villognak - védőbeszél a főszerkesztő.

A hirdetők az internet megjelenésekor úgy tekintettek a hálóra, mint anarchista Che Guevarák postaszolgálatára. Aztán a népszerűség hatására átbillentek arra a nézetre, hogy a net a leghatékonyabb hirdetési felület Mára a helyzet realizálódott, rájöttek, az igazság valahol a kettő között van. A magyar hirdetők kultúrája és elképzelései Uj Péter szerint azonban még számos kivetni valót hagynak maguk után. A magyar piacra még mindig jellemző az Index keretei közt működő Totalcar esete. Hiába hihetedenül népszerű (a TV2 televíziós műsort is rendelt belőle) a kezdeményezés, hogy a szokásostól eltérően jó humorú, odamondogatós, igazi kritikák készülnek az autókról, amelyek hitelesek az emberek szemében, a cégek nem akarnak itt hirdetni. A két okos marketingesük inkább összeül és hoszszas gondolkodás után kitalálja, hogy teleírnak egy ultragagyi ingyenes kiadványt agyadan PR cikkekkel, amiben halálra dicsérik a terméküket. Ez tényleg hitelesebb, szó se róla. Tovább lépünk az internetes trend felé. - Nehéz jóslatokba bocsátkozni, az internet-guruk már a 90-es évek elején információ telítettségről beszéltek, aztán láttuk mi lett. Azért az valószínű, hogy 2-3 éven belül meg fog duplázódni az Index látogatottsága. Az elbulvárosodás is jellemző tendencia. Hiába mutatják az Index olvasótáboráról készített felmérések azt, hogy a ráklikkelők többségében értelmiségiek, azok közül is a jó anyagi feltételekkel rendelkezők, mégis ha több a Big Brother-ös cucc, meg hullák, akkor igazolhatóan nagyobb a látogatottság. Azért az Index nem lesz Blikk, - nyugtat meg Uj és még elárulja, hogy hamarosan egy új szóval fog bővülni a szókincsünk. Blog. Minden online szereplő ebben az irányba tapogatózik ugyanis. (A blogról részletesen a második oldalon olvashatnak. Blog. Mi? címmel). - Akkor ennyi - fejezné be Uj, de még kap egy kérdést a közönségből, mielőtt menne. - Nem gondoltál még arra, hogy Para-Kovács mintájára kiadd könyvben is a legjobb írásaidat? - Kösz szépen. Kábé egy időben jelent meg A Hőstermelő címmel ellátott könyvem Para-Kovácséval. Persze én direkt egy kis kiadót választottam, hogy kizárjam a nyilvánosságot, elvégre ezért ír az ember könyvet. Rokonoknak, haveroknak osztogatom, az is szép. Egyébként, amit nyomdatechnikailag el lehet baszni egy könyvben, azt elbaszták benne.* Na szevasztok! Bóka Gábor * Uj Péter perrel fenyegette meg szerkesztőségünket, ha nyilatkozatát nem szó szerint közöljük - a szerk.

ONLINE HADITUDÓSÍTÁSOK: VÉGE A SAJTÓSZABADSÁGNAK? Az Egyesült Államokban ma nem könnyű nyíltan háborúellenes vagy Bush elnököt bíráló véleménynek hangot adni - írja az Internet.ru. A cikk szerzője szerint eddig az egyedüli médium, ahol az állampolgárok szabadon véleményt alkothattak, az internet volt. Úgy tűnik azonban, hogy a háború szükségességének igazolása, Washington politikájának támogatása pillanatnyilag fontosabb a szólás szabadságánál... Hasonló a helyzet Izraelben, ahol a legfelsőbb kormányzati cenzor arra szólította fel az országban működő hírszolgáltató webhelyeket, hogy oldalaikon semmilyen kényes információt ne tegyenek közzé az iraki háborúval kapcsolatban. A floridai Vortech hosting szolgáltató úgy döntött, a továbbiakban nem áll a www.YellowTimes.org hírszájt

rendelkezésére; történt mindez azután, hogy a webhelyre fogságba esett amerikai katonák képei is felkerültek. A „kompromittáló" fotók megjelenése után a szolgáltató - minden előzetes figyelmeztetés nélkül - eltávolította a szájtot. A felhasználókat a következő felirat fogadta: „a hozzáférés a szájthoz ideiglenesen szünetel". Erich Marquardt, a Yellowtimes főszerkesztője a Reutersnek elmondta, hogy már az előző héten problémák akadtak a hostinggal, épp aznap, amikor az újságírók hat képet közöltek az egyik hadszíntérről, ahol többek közt halott amerikai katonák is voltak. A képeket az al-Dzsazíra televízió készítette (amely egyébként, a háború kitörte óta - részben talán éppen a nyugati hírtelevíziók elégtelen működésének, egyoldalú tájékoztatásának kö-

szönhetően - megduplázta előfizetőinek számát, és már angol nyelvű adás létrehozásán is gondolkodik). Marquardt hozzátette: az amerikai tévétársaságok utasítást kaptak a Pentagontól, hogy milyen képeket és fotókat mutassanak a háborúról. „Lehet, hogy mi voltunk az elsők, akik közöltük ezeket a szörnyű képeket. Néhány órával azok publikálása után a szájtot kikapcsolták, mindenféle előzetes figyelmeztetés vagy utólagos magyarázat nélkül" - közölte a főszerkesztő. A Vortech nem kívánta kommentálni az esetet, elmondták azonban, hogy a Yellowtimes megsértett egy sor megállapodást azzal, hogy „illeden" képeket tett közzé. A kis hírszájtok mind gyakrabban találják magukat szemben azzal, hogy a kormányzati szervek figyelemmel kísé-

rik tevékenységüket. Míg korábban gyakorlatilag észre sem vették őket, sőt, a nyíltan Amerika-ellenes véleményeket is figyelmen kívül hagyták, addig ma a Pentagon cenzúrája alá esik gyakorlatilag minden olyan szájt, amely a hivatalostól eltérő módon kommentálja az iralti háborús eseményeket. Washington - úgy tűnik - már nem tolerálja a Yellowtimes és a hozzá hasonló hírszájtok tevékenységét. A háborús beavatkozást régóta ellenző webkikötőt hónapok óta hackertámadásokkal próbálják „meggyőzni", hogy szűntesse be a „nem hivatalos" vélemények közreadását. Rachel Dolev izraeli főcenzor felszólította az exkluzív tudósításokat adó híroldalak szerkesztőit, hogy minden olyan információ közlése előtt, amely „Izrael állam és lakossága bizton-

ságára veszélyt jelenthet", a kormányzat hivatalos tel-avivi és jeruzsálemi cenzorainak engedélyét kell kikérniük. Dolev utasítása értelmében a Rotter.net, a Fresh.co.il és más hasonló, széles olvasótáborral rendelkező szájtok nem tehetnek közzé adatokat a rakétatámadások helyszíneiről, az izraeli kormány esedeges szándékairól, és semmilyen információt nem közölhetnek az ország más kormányokkal, például az Egyesült Államokkal folytatott háborús együttműködésének részleteiről. A Riporterek Határok Nélkül érdekképviseleti csoport által készített sajtószabadság-index szerint Izrael még Palesztinát, Zambiát és Kambodzsát is megelőzi a kormányzati cenzúra szigorúságát fennhatóságonként/országonként felmérő rangsorban.


16

SZEGY -2003. MÁRCIUS 31.

A

FEL SZIGET

komp Dél-Anatóliából tízórás út végén érkezik a mindössze 65 km-re fekvő ciprusi Famagusta kikötőjébe. A kizúduló embertömeg két, rácsokkal elválasztott folyosóba rendeződve hullámzik a fehér barakkban álló údevélvizsgáló fülkék felé. Utóbbiak közül - tovább csökkentve a sorban állók komfortérzetét csak egy működik, ehhez is csak egy újabb rácsos kapun át lehet eljutni. Előttem egy népes család tolakszik az útlevélkontroll irányába, leragasztott bőröndöket, hatalmas nejlonzsákokat, dobozokat vonszolva magukkal; itteniek, Törökországban voltak nagybevásárláson, mint a sorban állók, szinte valamennyien. Rajtam kívül csak egy külföldi van a teremben, Róbert, egy törökországi raftingtúrákat szervező francia srác. A tiszt akkurátusan végiglapozza az údevelemet, majd az információk teljes fejbeli feldolgozását bizonyítandó magabiztosan rákérdez: -Jugoszlávia? N e m ugrom be a keresztkérdésnek, így a tiszt fokozza. - Ez milyen város? - kérdezi ezúttal váratlanul spanyolul, látva, hogy törökből és franciából használhatadan vagyok, miközben az údevél első lapján álló kék színben pompázó Országházra bök. Azért sem mondok Belgrádot, így személyem és az údevél közötti kapcsolat valóságát tudomásul véve az údevelem legitimitását veszi célba: - Hát ez mi? - kapargatja meg mutatóujjával a személyi adatokat tartalmazó műanyag hátsó lap rögzítés okán gyanúsan előre nyúló fülecskéjét. - Hiányzik egy lap! - Van valami mérhetedenül pikáns abban, hogy egy senki által el nem ismert ország határán az útlevelem minősül illegitimnek. Miután azonban a tisztet bevezetem az údevél tőlem függeden fuzéstechnikájának rejtelmeibe, bebizonyítván, hogy a lapok csak párosával fűzhetők, ez azonban egy magányos lap, amelyet az údevélhez szintén elválaszthatadanul kell csatolni, végül továbbenged. A két órás údevél-ellenőrzés után alkalmi útitársammal végre a Törökországon kívül senki által el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaságba lépek. Róbert azonnal tourist office keresésébe kezd, ez nála talán szakmai ártalom. Az irodában három kedves hölgy mutatja Robert-nek a jobbnál jobb szállodákról szóló prospektusokat. A városban egyébként kevés szálloda van, hiszen az évente ideérkező alig negyvenezer turista elenyésző mennyiség a görög oldal hárommillió látogatójához képest. - Merre kíván tovább utazni? kérdi az egyik segítőkész hölgy, akit szemlátomást örömmel tölt el, hogy végre valaki betévedt az irodába. Találomra sorolok párat a sziget hat nagyobb városából, a görög Limassolt is megemlítve. - Oda nem jut el - mondja lakonikusan. - A török-görög határon nem lehet ádépni. Mivel az údevélkontrollt leszámítva alig negyven perce vagyok a szigeten, nem szállok vitába a helybeliekkel, de közbevetem, hogy Magyarországon mindössze a ciprusi, a török és a görög nagykövetségen érdeklődtem a határ átjárhatósága felől: mindhárom helyen egybehangzó igen volt a válasz. - Hahaha, akkor küldjön nekünk képeslapot a túloldalról. - mondják a hölgyek, naivságomon kuncogva. Ha igazuk van, úgy a pár napos túra alatt bejárható terület a 9251 négyzetkilo-

S Z E G E D I EGYETEM A Szegedi T u d o m á n y e g y e t e m kéthetilapja Főszerkesztő: Dlus/.tus Imre.

Varosha, a tiltott város.

méteres sziget harmadára szűkül. Elmagyarázzák, hogy a követségek miért mondták a határt átjárhatónak - anélkül, hogy valódant állítottak volna - , miközben nem az: a görög nagykövetség és a ciprusi - amely természetesen az elismert Ciprusi Köztársaságot képviseli - eleve abból indul ki, hogy a sziget nyugati felén lépek az országba, márpedig ebben az esetben a két zónát elválasztó szakaszon a görögök egy napra átengednek a kényszerű határt jelentő ún. Zöld vonalon, ahonnan a török hatóságok minden további nélkül beengednek, hiszen ők elismerik a „görög" Ciprus létét. A török nagykövetségen pedig azért válaszoltak igennel, mert ha náluk lépek a szigetre, akkor részükről semmi akadálya annak, hogy elhagyjam a területüket. Ebben az esetben azonban - és ezúttal ez áll fenn - a világ által elismert Ciprus hatóságai nem engednek be, hiszen egy el nem ismert ország - az Észak-Ciprusi Török Köztársaság - engedett be a területre, minek következtében görög szemszögből illegális betolakodónak minősülök, márpedig, ha ennek ellenére zöld utat adnak a Zöld vonalon, azzal elismernék a szerintük illegitim Észak-Ciprusi Török Köztársaság létét. A Mátyás király és a bölcs leány meséjét megszégyenítő történet következtében kényszerűen megkurtított túra tudatában indulok Robert-rel szállást keresni. Az óváros a velenceiek által a 15. században épített városfalon belül helyezkedik el. A 9-17 méter magas, 3 és fél kilométer hosszú fal az Oszmán Birodalom távoltartására épült, ám Famagusta - és a sziget egésze - ennek ellenére 1571-ben török kézbe került. Ezt követően alakították át az 1330-re felépült Szent Miklós katedrálist mecsetté, amely addig a földjüket vesztett jeruzsálemi királyok koronázási helyéül szolgált. Természetesen nem a törököké volt az első hatalomváltás: a föníciaiak, asszírok, egyiptomiak, perzsák, görögök után Kr. u. 58-ban a rómaiak vették birtokukba a területet. 330-tól Bizánc fennhatósága alatt állt, majd

1191-ben Oroszlánszívű Richárd birtoka lett. 1489-ben Velence kebelezte be, végül az Oszmán Birodalom 1571es győzelmét követően de facto 1878tól, de jure 1925-től brit koronagyarmat lett. A függetlenség 1960-as kikiáltását követően III. Makariosz elnöklete alatt nem sikerült az addig felszín alatt lévő török-görög konfliktust elsimítani, így Törökország megszállta a terület egyharmadát 1974-ben. Az akkor teljesen kevert lakosságú sziget népessége mára teljesen elszeparálódott egymástól: északon 427 görög él. A 30 ezres város kis utcáiban butikok, kávézók sokasága közt házrólházra járva keresünk kiadó szobát. Róbert az első ajánlatra rábólint, ám kiderül, hogy a tusoló használatáért a szoba napidíjának megfelelő összeget kell minden alkalommal leperkálni. Végül egy napi 3 dolláros - kb. 4 millió török lírás - szállást találunk, amelyben benne van a tusoló használatának joga is, melegvíz nélkül. A szállástól néhány utcányira szögesdrótokkal és olajoshordókkal elzárt részhez érek. A kerítésen függő tábla piros alapon fekete-fehér géppuskás katonával figyelmeztet arra, hogy kíváncsiságom tárgyát keressem egészen másfelé. Minden hónapban ide, az elzárt területre érkezik egy banki képviselő török katonák és ENSZ-békefenntartók kíséretében. Megállnak az omladozó szállodák gyűrűjében álló bank előtt. A néptelen utcák párkányain fűcsomók burjánzanak, az egykori éttermekben madarak fészkelnek. A hivatalnok belép a bankba; az egyik poros asztalon fekvő papíron az utolsó átutalás dátuma áll: 1974. A belső helyiségben a tisztviselő kinyitja a széfet, leltároz: értékpapír, készpénz, aranyrudak, minden megvan. Gondosan visszazár mindent, majd a konvoj kigurul a negyedből. Ez ismédődik a Varosha-negyedben, lassan harminc éve. A törökök az 1974-es megszállást, majd a függeden Észak-Ciprus 1983as kikiáltását követően felajánlották ugyan a területet a görögöknek az új ország elismeréséért cserébe, ám

Szerkesztőség: Ábrahám Gergely, Bóka G á -

Szerkesztőség: 6722 Szeged, Gyertyámos u. 13.

bor, H a u p t m a n n T a m á s , N a g y László, Nyilas

Telefon: (62) 547 - 595. Fax: (62) 547 - 596.

Gergely, T ó t h P é t e r Z o l t á n , T ó t h - S z e n e s i

E-mail: szegyszerk@vnet.hu.

Attila.

E g y ü t t m ű k ö d ő partnereink: a Vivendi T e l e -

Szerkesztőségi titkár: Horváth Greta.

c o m H u n g a r y és a P a n n o n G S M .

azoknak nem kellett a törökmézesmadzag és mára az egykor leglátogatottabb turistaközpontot és kikötőt a sziget más részein pótolták. A bankokat, éttermeket, szállodákat magába foglaló terület 29 éve érintetlenül vár a megbékélésre. Az óvárostól két kilométerre áll a körzetet felügyelő ENSZ-békefenntartók bázisa, ahol a görög oldalon, Athienauban szolgálatot teljesítő 111 fős 1. magyar század néhány tisztje is lakik. - A központban fogadjuk a jelentéseket a zónában - tehát a görög és török területet elválasztó sávban - történtekről - mondja Juricsky Endre ügyeletes tiszt. - Ma, például, egy görög farmer engedély nélkül bement és gödröt ásott. Az E N S Z felügyelete alatt álló ütközőzónának van földművelési és vadászati sávja, ahová engedély szükséges. Itt húzódik a brit terület. - mutat az ügyeletes tiszt egy rendkívül részletes térképre. A sziget 3 százaléka - kb. 270 négyzetkilométer - brit fennhatóság alatt áll. Az út mellett van néhány ház, amit a törökök 2000-ben elfoglaltak, felismerve, hogy azok mégsem tartoznak a brit zónába. Természetesen a török fél arra nagyon ügyel, nehogy véledenül brit felségterületre lépjen. Görög pletykák szerint egyébként a török-görög konfliktus '60-as évekbeli kiéleződése a briteknek is jól jött, e nélkül ugyanis a konszolidált Cipruson már régen le kellett volna mondaniuk a 3 százaléknyi területük mandátumáról. - Hamarosan lejár az egyéves szolgálatunk - mondja Pálinkás Csilla szakaszvezető, Megyeri Judit és Bajzák Mónika törzsőrmesterek társaságában. - Maradnánk, de a megbízatás sajnos nem meghosszabbítható. A pályázat előfeltétele alapfokú angol nyelvtudás és 45 év felső korhatár volt. Ezt követte egy hathetes szolnoki kiképzés, majd egy komolyabb gyakorlatozás Cipruson. - Az első két hónap merő görcs volt - mondja Pálinkás szakaszvezető - nem tudtuk, kik közé jövünk, milyen

feladattal. A törzsmunkaidő 7.30-tól 13.30-ig tart, de általában utána is akad feladat. N e m messze vannak az irodák, ahol a beérkező jelentéseket részint továbbítjuk utasításra várva, részint magunk intézkedünk, például a közelgő görög tüntetés felügyeletét illetően. Most az 1996-os események évfordulója jön, ekkor lőttek le a törökök egy észak-ciprusi zászlót letépni szándékozó görög tüntetőt a határsávon. Délután civilben járunk a városban. A török oldalon egyébként sokkal szívesebben fogadnak, ENSZ-katonaként is, mint a görög részen, pláne, ha megtudják, hogy magyarok vagyunk. Megérkezünk a bázis lakóépületeihez. Mónika szobája első pillantásra nem egy katonai bázis szállására emlékeztet. Másodikra sem. A falon papírcsillagok, plüsskrokodil a tükör előtt, a szekrényen egy rajz, amelyen két mackó összebújva nézi nem minden részrehajlás nélkül az égre kúszó félholdat. - Külön szobánk van, és kettőnkre jut egy mosdó, tusolóval. Kényelmesebb, mint a fiúké, ahol két személyes szobák mellett egy nagy közös vizesblokk áll rendelkezésükre. Nehéz feladatuk van az erőszak nélkül nyomást gyakorló, önvédelmi fegyverekkel ellátott békefenntartóknak, akik óvatosan egyensúlyoznak a két fél között, hangsúlyozottan elkerülve a politikai állásfoglalást, a béke fenntartására összpontosítva. Az alig Somogy megyényi sziget határsávja mentén török oldalon 35 ezer katona állomásozik, a 200 ezer fős észak-ciprusi lakosság területének védelmében. A megegyezés mindkét felet sürgeti. A félmillió ciprusi görögöt az Európai-uniós (EU) csatlakozás miatt, a török lakosságot azért, mert országuk Törökország támogatása nélkül életképtelen - jóllehet, az életszínvonal magasabb, mint Anatóliában - , ám az anyaország pénzügyi gondjai miatt egyre nehezebben biztosítja a támogatást és a török katonaság állomásoztatásának anyagi hátterét. Ciprus helyzetének rendezését az E N S Z egy ún. bikommunális konföderáció keretei között képzelné el, ám az ezzel járó külön török parlament elismerésébe az egységes törvényhozásában gondolkodó - de az eddigi Ciprusi alkotmányhoz híven a parlamenti helyek 30 százalékát a törököknek biztosító - görög fél nem kíván belemenni. A közös alkotmánnyal de külön parlamenttel rendelkező ország terve a törököknek is keveset ígér, hiszen nem ismerné el a független Észak-Ciprust. Taszosz Papadopulosz ciprusi és Rauf Denktas északciprusi elnökök 29 évvel a konfliktus kezdete után is csak kétségükben voltak egységesek februári találkozójukon. Ha nem találják meg a közös nevezőt, akkor az E U felveszi az elismert Ciprust tagjai sorába, ám a szigetország innentől kezdve könnyedén megakadályozhatná Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, miközben az utóbbi által támogatott török ciprióták életszínvonala - mivel a török terület elesik az uniós forrásoktól - még meszszebb távolodna a félmilliós görög lakosság életnívójától. Este a városban kigyúlnak a bárok szolid fényei. Az emberek a házaik előtt hűsölnek, teázgatnak. A kávézóból egy fútballközvetítés gólöröme szűrődik ki. Örülnek, bár tudják, hogy a meccsnek még nincs vége. Nyilas

Kiadja a Szegedi T u d o m á n y e g y e t e m .

Tipográfia: H - m o l l , Budapest.

Felelős kiadó: M é s z á r o s Rezső rektor.

Tördelés: K e l e m e n Z o l t á n Gergely.

Gergely

6720 Szeged, D u g o n i c s tér 13.

Nyomda: L a p c o m Kft. n y o m d á j a , Szeged.

ISSN 0230-791X

Terjeszti a Studio X Bt., Szeged.


Szegedi Egyetem 2003/5.