A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA 2003. március 31.
LI. évfolyam, 5. szám. Rektorválasztás
áprilisban
Április 2-án, szerdán 15 órakor a BTK Auditórium Maximumában lesz a rektorjelöltek második bemutatkozó fóruma. Az első fórum március 18-án volt az Ú j Klinikán. 4-5. oldal
Tűzoltó
Beszélgetés Garai Lászlóval Identitásgazdaságtan című könyvéről
Nem tudom, hogy az átalakulás úgy fog-e lezajlani, hogy a nagyszámú integrált egyetem közül kiemelkedik-e az az egy-kettő, amely az adott területen megbízható képzést nyújt, vagy az egyetemi alapképzés megmarad olyannak, amilyen, és a doktori képzés igazi elitképzésé válik.
Az újabb és újabb kormányok büszkén bejelentik, hányszor több diák tanul ma a felsőoktatásban, mint a rendszerváltás előtt. Fotók: orio.
közölte szakdolgozatomnak ezt a fejezetét, én meg korrektúrajavítás közben rájöttem, hogy, úgy látszik, még mindig, érdekel, hogy erkölcsi jelenségnek hogyan lehet egyszerre valamilyen gazdasági oka is a pszichológiai okok mellett. - Előny, vagy hátrány, ha valaki határtudománnyal foglalkozik? - Óriási hátrány. Erről pár évvel ezelőtt jelent meg a Magyar Tudomány-ban egy vitairatom, amire egyebek között amerikai-magyar Nobeldíjasunktól, Oláh Györgytől kaptam levelet. Azt írta, egész életében soha mással nem foglalkozott, mint határtudományokkal, de biztos benne, hogy ha ezt bevallotta volna, akkor sose kapott volna Nobel-díjat. Az általam
Uj Péter az Index főszerkesztője, a portál üzemeltetésére létrejött cég egyik tulajdonosa, a Népszabadság publicistája. A XII. Közművelődési Konferencia vendége volt. IS. oldal
EUREKTOR
A DIPLOMA ÉS A HASZNÁLT AUTÓ
- Professzor iír pszichológia és filozófia szakon végzett az ELTE-n. Mikor kezdett el gazdasági témákkal foglalkozni? - Még egyetemi hallgató koromban. A modern cinizmusról írtam a szakdolgozatomat eredetileg Heller Ágnesnél, aki később a JATE profeszszora lett. Amikor őt (mert Lukács György köréhez tartozott) kirúgták, hívatott a tanszékvezető és felszólított válasszak más témát, én ezt azonban megtagadtam. Elhatároztam, hogy megmutatom neki, hogy ez komoly téma. A dolgozat egyik fejezetében azt vizsgáltam, milyen gazdasági alapjai vannak az akkori világban - az ötvenes évek végén - a modern cinizmusnak. Négy évvel később a Filozófiai Szemle
Uj-média
tevékenység
A nyelvoktatás, nyelvtudás helyzete az egyetemen még mindig igen vegyes képet mutat. Az Idegennyelvi Központ vezetőjével Demeter Évával beszélgettünk. 10. oldal
művelt gazdaságpszichológia halmozottan hátrányos helyzetben van, hiszen többszörösen határtudomány. Maga a pszichológia egyszerre természettudomány, történeti tudomány vagy ahogy korábban mondták volna szellemtudomány, ugyanakkor a matematikához is van valami köze. A gazdaságpszichológia nem ezt a határtudományt műveli, hanem ennek és a szociológiának a határán képződött szociálpszichológiát, de ott is a szociálpszichológiának és a gazdaságtudománynak a határán előálló kérdéseket vizsgáljá. Ha egy egyszerű határtudomány akkora hátránnyal járhat, hogy Oláh György nem kapja meg érte a Nobel-díjat, folytatás a 3. oldalon
A népszavazás kapcsán nem az a döntő kérdés, hogy nyithatunk-e bor délyházat Párizsban, s a közelgő rektorválasztásnak sem az a tétje, hogy ki vágja át az Ady téri Hallgatói Információs Központ átadásakor a nemzeti színű célszalagot. Bár a bordélynyitás elvi, valamint a szalag nyiszálásának gyakorlati lehetőségében mint perszonális aktusban benne van a gondolattenger mindenről árulkodó cseppje, mégis föl kellene emelkednünk e koszlott vizek fölé. Vagyis. E két választás csak annyiban hasonlít egymáshoz, hogy a fő kérdés Európa maga, ugyanakkor a népszavazáson bármelyikünk részt vehet, a másikon viszont csak az illetékes harminckilencek. További különbség, hogy az EU-val kapcsolatban Győzike is győzte mondani, a rektorválasztás kapcsán viszont mintha kicsiny lenne az ún. egyetemi tömegek érdeklődése valamint aktivitása. Az EU kapcsán, bezzeg, széjjel lett szakítva néhány babaruha, a rektorjelöltek körül viszont jól szabott nyugalom honol. Ami az EU-csatlakozást illeti, nekem az a gondolatfutam tetszett leginkább, amelyben az ellenzék a mezőgazdasági kvóták fenyegető szűkösségére, a kormány pedig a földművelés ügyének minapi, Torgyán József-i fejlődési pályájára szegezte kitüntető figyelmét. így aztán, szokás szerint, jól elbeszéltek egymás mellett, amiből aztán egyenesen következik, hogy akik tavaly a választáskor nem viseltek kokárdát, azok kék színű IGENjelvényben vélik megtalálni öltözékük legadekvátabb kiegészítőjét. Ehhez képest az SZTE rektorválasztási kampánya kulturált, elegáns, konzervatív fényű, akár egy tokaji borkóstoló első órája. A terepet jó előre elárasztotta némi ideg- és mustárgáz, már amennyire annak tekinthető az „egyetemet csak tudományegyetemi ember vezethet" típusú sztereotípia. Talán ennek köszönhető, hogy ezzel az újszerű problémával vegyvédelmi kesztyűs kézzel bánt mindenki, hogy legalább egy metafora erejéig jelezzük: Irakban háború dúl. Az SZTE falain belül viszont minden készen áll a békés váltásra. Ennek a helyzetnek Mészáros rektor úr volt a főrendezője, mivel az ő kiegyensúlyozott, minden körülmények között a nagyvonalúságot választó, bölcs vezetői magatartása megóvta a nagyobb viharoktól az intézményt. E rendezés részesei voltak a csapatjátékos rektorhelyettesek, a kancellár, a gazdasági főigazgató, valamint a karok vezetői is. Az egyetem fő sodrásait észlelő megfigyelők természetesen tudnak az emberi kicsinyességekről, a józan észt helyettesítő irígykedésekről, sőt a gyűlölködésekről is, mégis tárgyilagosan állapíthatják meg, hogy az intézmény sokban hasonlít egy egyetemre, már ami az emberek nyilvános megszólalását illeti. Hogy egyebekben nem túl egyetemi, árról viszont sem a mostani vezetők, sem a jelöltek nem tehetnek. • Mindezekkel együtt hatalmas változtatási igény fogalmazódik meg a halk szóval előadott rektorjelölti programokban. E kurta kispublic nem elemezheti végig az épületek helyzetétől a tanárképzés átstrukturálásán és a mérnökképzésen át az egészségügy finanszírozásáig az összes problémát, ezért egyeden kérdésre összpontosít: milyen típusú vezér kell a tudásgyár élére? Nos, ha már gyárat látunk, célszerű üzemszerű léptékekben mérni a kreatív munkaerőt és az annak működtetésére szánt kubatúrát. Ha így nézzük, vezérigazgatót látunk magunk előtt. Olyat, alti úgy is viselkedik, mint egy első számú vezető. Önkormányzati példával élve: csak azok a települések működnek az országos átlagnál magasabb igényszinten, ahol a polgármester - a megnyugtató testületi háttérre támaszkodván - a rá bízott részek fölött vezérigazgatói attitűddel bánik. Magyarán stratégiát alkot, munkát szervez, határidőt jelöl ki, ellenőriz, valamint irányítja a külső és a belső kommunikációt. így tehát, akár üzemi, akár önkormányzati tükörben láttatjuk a népek és a kor által igényelt személyt, azt kell levonnunk, hogy az új rektornak vezér típusú embernek kell lennie. Erre figyelmeztet bennünket az a tény, hogy az egyetem is önkormányzat. Az EU-ba át fogunk masírozni, ez sima ügy. Most még sötét vizek választanak el bennünket a kontinens szerencsésebb felétől, de már csak néhány nap és fülig ér a szánk. A bizonyos 39 választópolgár pedig arról fog dönteni, hogy Magyarország után ki viszi át az SZTE-t a túlsó partra. Dlusztus Imre