14
SZEGY - 2003. MÁRCIUS 3.
A JATE KLUB PROGRAMJA MÁRCIUS 3-16. Március 3. 21 óra: P. MOBIL együttes koncertje Március 4. 19 óra: a Pitymalló Kesely prezentálja: Győréi Zsolt - Schlachtovszky Csaba: BEM, A DEBRECENI GÁCS - magyarított szomorújáték Shakspere Vilmos Othellója nyomán - Nőügyek - Heltai Jenő beteljesült, reménytelen és megunt szerelmei - dalok és helyzetgyakorlatok egy felvonásban - Heltai versei alapján színpadra állította, zenéjét szerezte és előadja: ZÖLD CSABA és SZŐCS ARTÚR. Az SZTE BTK HÖK szervezésében Március 5. 20 óra: EURÓPA-Klub. 21 óra: JOGÁSZ BULI Házigazdák: Dj. Alma és Dj. Egon. Március 6. 21 óra: Roy és Ádám együttes koncertje. 22.30-tól Student Est - Újdonságok nosztalgiával. Házigazdák: Varga B. László és Molnár Lajos. Március 7. 21 óra: Anima Sound System koncert. Utána Breakbeat party DJ. FRASER-rel. A Kávézóban 18 órától CHILL OUT, DUB. Március 8. 22 óra: Nőnapi Mi-Csoda Buli Dj. Almával a Kisteremben DJ. Milán és DJ. Immyboy. Lányoknak a belépés ingyenes. Március 10.21 óra: TTK-s EST. Házigazda: Mátrai Róbert, a Kisteremben Dj. Breki. Március 11.20 óra: Danny Cavanagh (Anathema) GB szóló akusztikus koncertje Anathema dalokkal és feldolgozásokkal. Március 12. 21 óra: Közgazdász Est Házigazdák: Dj. Alma és Dj. Egon. 22 órától Ballantine's-akció. Március 13. 21 óra: Student Est - Újdonságok nosztalgiával. Házigazdák: Varga B. László és Molnár Lajos. Március 14. 21 óra: Emil Rulez együttes koncertje. Utána Breakbeat party Dj FRASER-rel. A Kávézóban 18 órától a 6. sebesség játszik. Március 15. 22 óra: Mi-Csoda Buli Dj. Almával a Kisteremben DJ. Milán és DJ. Immyboy.
A GRAND CAFE PROGRAMJA MÁRCIUS 3-16. Március 3. 19 óra: Krasznahorkai László írói estje Március 4-6. 19 óra: Az ember, aki ott se volt. Amerikai, ff.,rendezte: Joel és Ethan Coen. 21 óra: 11'09"01 - Szeptember 11 - francia, 2002. színes Március 7. 19 és 21 óra: Boldog születésnapot! Magyar, színes, rendezte: Fazekas Csaba Március 8. 17óra: Rengeteg. Színes, magyar, rendezte: Fliegauf Benedek. 19 óra: Jött egy busz. Magyar, színes, rendezte: Schilling Árpád, Török Ferenc, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél. A film után beszélgetés az alkotókkal. Március 9. 19 óra: Rengeteg. Színes, magyar, rendezte: Fliegauf Benedek. 21 óra: Jött egy busz. Magyar, színes, rendezte: Schilling Árpád, Török Ferenc, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél. Március 10. 19 és 21 óra: Táncalak. Színes, magyar, rendezte: Grunwalsky Ferenc. Táncrend. Színes, magyar, rendezte: Gyarmathy Lívia Március 11. 17: Párizs alszik. Francia ff. rendezte: René Clair. A költő vére. Francia, ff. rendezte: Jean Cocteau. 18.30: Tarka képzelet. Renoir álmai. Magyar, színes, rendezte: Groó Diána. 19 óra: Az óra kimondhatadan csendje. Ének, zene, képzőművészet. 21 óra: Orfeusz. Francia, ff, rendezte: Jean Cocteau. Március 12. 19 óra: Libiomfi. Magyar, színes, rendezte: Kálmánchelyi Zoltán és Végh Zsolt. A film után találkozás az alkotókkal. Március 13-16. 19 óra: Moszkva tér. Magyar, színes, rendezte: Török Ferenc. 21 óra: Amélie csodálatos élete. Francia, színes, rendezte: Jean Pierre Jeunet
ELADÓK A GRAND CAFÉ SZÉKEI A KÉP-SZÍN-HÁZ Művészmozi Alapítvány szponzori koncepciót dolgozott ki annak érdekében, hogy a művészmozi színvonalát tovább emelhesse. A A szervezők mindenkori célja, hogy a magunk eszközeivel még színesebbé tegyék Szeged kulturális életét, gazdagítsák művészeti tradícióit. Non-profit alapítványként azonban szembe kell nézniük egy sor olyan problémával, melyek egyre több kihívást, egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek számukra. Ahhoz, hogy a növekvő kulturális igények kielégítése mellett továbbra is megfelelő technikai színvonalat biztosítsank, közönségük elvárásainak továbbra is megfelelhessenk, elkerülheteden tárgyi beruházásokra van szükségük (videó projektor, hangtechnika, műszaki felújítás, stb.). Ennek megoldására dolgoztak ki egy pénzügyi támogatási konstrukciót. A tervezet szerint a támogatók „megvásárolhatnák" a mozi- és előadóterem 70 db székét. Egy szék megvásárlása 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint. Egy vagy több szék „megvásárlása" egy éves időtartamra a következő kedvezményeket jelenti: - a moziterem bejáratánál elhelyezett táblán feltüntetik a székeket megvásárló cégek és magánszemélyek nevét. - az 1000 példányban havonta megjelenő műsorfüzetben és WEB oldalukon is feltüntetik a támogatók nevét/logóját. - két személyre szóló mozibérletet biztosítank, melynek érvényességi ideje adott év szeptember l-jétől a következő év június 30-ig tart. A szponzorok - igényeik szerint - az alábbiak közül is választhatnak: - zártkörű rendezvényre a Grand Café - előzetes egyeztetés után - egy alkalommal térítésmentesen igénybe vehető. - egyénileg szervezett vetítést - a szponzorok által meghívott vendégek részére - évi egy alkalommal biztosítank, az szponzorok által választott film bemutatásával. Mivel a KEP-SZIN-HÁZ Művészmozi Alapítvány kiemelten közhasznú alapítványként működik, a nekik juttatott támogatás 50%-a az adóalapból leírható. További információk: Karsai Attila, telefon: 62/450-019, 70/284-9703.
SZEGEDI EGYETEM FILMKLUB
A film a szeptember 11-i tragédiáról, melyet éppen az Amerikai Egyesült Államokban tiltottak be.
A filmklub számára a mostani számban két kuriózumot ajánlunk. A tizenegy különböző rendező által készített, 11 perc 9 másodperc és egy kockányi hosszúságúra vágott epizódokból felépülő 11'09"01 - Szeptember 11 című filmgyűjtemény változatossága és érzékeny témája miatt hívja fel magára a figyelmet, Kálmánchelyi Zoltán és Végh Zsolt első nagyjátékfilmje, a Libiomfi pedig a Filmszemle után először a Grand Caféban kerül vetítésre Szegeden, arról nem is beszélve, hogy az alkotók, akik rendkívül közvedenek, ismét megtisztelik jelenlétükkel a vetítést, szóval aki velük akar sörözni és egyébként is volna pár kérdése, akkor már csak ezért se maradjon távol.
llW'OlSzeptember 11 (11'09"01 - September 11) 2002
gozásának lehetősége előtt az utat. Külön erénye a filmeknek (és talán egyik oka a betiltásnak), hogy képes elszakadni a C N N fémjelezte műhisztériától és globális kontextusba helyezni a történteket (nagyon tanulságos például Chile 1973. szeptember 11-éjére, az Amerika-támogatta Pinochet féle puccsra emlékező darab). Vannak persze sokkoló, az érzelmekre ható darabok is, ilyen például Alejandro González Inárritu filmje, és aki ismeri a rendező korábbi munkásságát, például a korcs szerelmeket, az tudhatja, hogy a rendező nem riad vissza a brutálisabb megközelítésektől sem. Minden kisfilm egy kis történetet mond el, ami így vagy úgy, többé vagy kevésbé, de kapcsolódik a Világkereskedelmi Központ elpusztításához, másképpen, más nézőpontból, tehát alternatívát kínál a hivatalos verziókhoz képest, és valószínű, hogy a tizenegy film közt mindenki talál kedvére valót. Grand Cafe, március 4-6. 21 óra
Rendezték: Youssef Chahine (Egyiptom), Amos Gitai (Izrael), Alejandro González Inárritu (Mexico), Shohei Imamura (Japán), Claude Lelouch (Franciaország), Ken Loach (Egyesült Királyság), Samira Makhmalbaf (Irán), Mira Nair (India), Idrissa Ouedraogo (Burkina Faso), Sean Penn (USA), Danis Tanovic (Bosznia-Hercegovina) Aki még emlékszik azokra a filmekre, melyet a dekadens nyugat bűnösségének ábrázolására való hivatkozással betiltottak nálunk és egyéb kommunista országokban, az most elgondolkodhat azon, hogy lám milyen különös is a történelem folyása. A francia kezdeményezésre készített film ugyanis, melynek keretében tizenegy rendezőt kértek meg a világ minden tájáról, hogy mindenfajta kötöttségek nélkül készítsen filmet' a szeptember 11-i tragédiáról, éppen a szólásszabadságért folytatott hosszú és eredményes harcáról ismert Amerikai Egyesült Államokban tiltottak be. Ez a mai, szenzációkra és főleg botrányokra éhes világunkban már önmagában elegendő okot teremt a megnézésére, a filmek azonban sokkal többet kínálnak egyszerű bulvárszenzációnál. Miután minden rendező teljesen szabad kezet kapott, a projekteket pedig nem nagyon hangolták össze, ezért az elkészült alkotások is vegyes képet mutatnak. A már-már nyílt Amerikaellenesség ugyanúgy felfedezhető bennük, mint az együttérzés, a szolidaritás, de a filmek megnyitják több lehetséges értelmezés, a tragédia többfele feldol-
Libiomfi (2003) Rendezte: Kálmánchelyi Zoltán és Végh Zsolt írta-. Kálmánchelyi Zoltán, Stefanovics Angéla és Végh Zsolt» Fényképezte: Dobóczy Balázs Szereplők: Dióssi Gábor, Mucsi Zoltán, Stefanovics Angéla, Lázár Kati, Hajdúk Károly, Gyuriska János, Kálmánchelyi Zoltán, Végh Zsolt A Kálmáchelyi-Stefanovics-Végh hármas már rég nem ismereden hazai filmes körökben. Kezdték rövidebb videomunkákkal, (Tököcske, A Nagy Ho-Ho-Horgász, Szegény Peti nagymamája) melyeket a Szigeten rendezett Esti Mese keretében mutattak be, majd következett a Pesti Mese-Óz, a csodák csodája, végül elérkeztek az első nagyobb lélegzetű uristen@menny.hu című film. Áz úristen nagy sikerén és az elnyert díjakon felbuzdulva láttak neki a Libiomfi, az első nagyjátékfilmjük tervezésének, a szükséges támogatást azonban nem kapták meg a filmhez, ekkor született, válaszul az akkori, konfliktusoktól sem mentes filmes helyzet végtelenül találó és hatalmas sikert arató Legkisebb film a legnagyobb magyarról, avagy ha nincs kéz, nincs csoki című alkotás, amivel megint sikerült egy rakat díjat besöpörni. Legutoljára ekkor jártak Szegeden, közben pedig végre-valahára elkészült az áhított nagyjátékfilm, a Libiomfi is. Az ilyenkor szokásos kérdés az volt, hogy a sike-
res rövidfilmek alkotói képesek-e megfelelni a nagyjátékfilmes kihívásoknak, a felfokozott várakozásnak. Szerencsére a film nem csak megőrizte korábbi alkotásaik fergeteges humorát, emlékeztetve arra, amikor például az ember a Legkisebb film poénjainak a feléről lemaradt a röhögés miatt, hanem komoly tartalommal és szimbólumokkal is megtöltötte azt, amik persze a korábbiakból sem hiányoztak. A film egyik fő erőssége, ahogyan a musical-tői a drámáig mesterien adoptálja a motívumokat saját filmes közegébe, az alkotók meghatározása szerint: a tragikomikus szocio-mese-musical-be. A film története valós alapokon nyugszik. Liebe Attila bűnesete annak idején jócskán felkavarta a közvéleményt. Ő volt az, aki színházi rendezőnek adta ki magát Ózdon, és tanítás közben megfojtogatta tanítványait. A film középpontjában is egy színházi rendező áll, aki meglehetősen sajátosan értelmezi Sztanyiszlavszkij módszerét. A rendező - Libi bá' - régi nagy álma teljesülhet azzal, hogy végre színre viheti az általa feldolgozott, Walt Disney-féle sallangoktól megtisztított Micimackót. Szerephez jutni nem könnyű nála, hiszen csak az lehet kiválasztott, aki belelátja szerepét egy bögre kakaóba. Ebből következik, hogy a dilettánsok - mint Kecskés Karina, Ónodi ¡észter vagy Kamarás Iván - azonnal kihullanak a rostán, a kiválasztott szereplők pedig állatok, a szó negatív és pozitív értelmében egyaránt, tehát kívülállók, elveszettek, balekok, pszichopaták és idióták, visszás és halálian humoros helyzetekben tehát nem lesz hiány, ráadásul - már csak a történethűség kedvéért is - a végére mindenki meghal. A szereplőválogatásnál nem utolsó szempont, hogy Libi bácsi hű párját, Anikót Dióssi Gábor alakítja, Libi bácsit pedig Jancsó kedvenc bohóca, a már a Legkisebb film Széchenyijeként is fergetegeset produkáló Mucsi Zoltán kelti életre, olyannyira hitelesen, hogy a Filmszemlén neki ítélték oda a legjobb férfi alakítás díját. Az alkotók természetesen ismét felbukkannak a filmben, a megszokott, elképesztően spontánnak ható profizmust hozva. A Libiomfi nem komoly film, és mégis az. Az ember négykézláb mászik ki a moziból a röhögéstől, de mégis elgondolkozik, mert azért itt mégiscsak egy szocio-meséről van szó, ahol a hangsúly a szocio-ra is helyeződik egy csöppet. Kötelező darab. Grand Cafe március 12. 19 óra, utána beszélgetés az alkotókkal