A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA 2003. március 3.
LI. évfolyam, 3. szám. Rektorválasztás
áprilisban
Lehetőséget kívánunk biztosítani az egyetem polgárainak, hogy megismerhessék a rektorjelöltek programját. E számunkban Benedek György, és Visy Csaba bemutatkozását olvashatják. 6- 7. oldal
Pszt, cápára
Épül a Tanulmányi és Információs Központ
JÖVŐ JÚNIUSRA KÉSZ AZ EGYETEM SZÍVE Az Ady téren épülő Tanulmányi és Információs Központ az egyetem történetének Klebelsberg Kunó óta legnagyobb beruházása. Az épületben helyett kap az Egyetmi Könyvtár, az Egyetemi Számítóközpont és lesz többek között egy hétszáz fős konferencia terem is. A beruházás történetéről és a készülő épületről kérdeztük *Mader Bélát, y* Makay Árpádot, Apró Juhász Jánost és Tráser Ferencet.
Lényegében a név okozza, hogy igen különböző elképzelések vannak arról, hogy mi is lesz ebben az épületben.
Nem lehet lemaradni Mader Béla az Egyetemi Könyvtár igazgatója körülvezeti az olvasót a Tanulmányi és Információs Központban, és beszél az új és a régi könyvtárról. - Mikor született meg az Ady téri beruházás ötlete? - A szegedi felsőoktatási szövetség létrejöttekor elemi erővel jelentkezett az igény egy olyan központi hely kialakítására, amelyet külföldön az egyetem szívének neveznek Ez a szív nem a régi, klasszikus értelemben vett könyvtár, ahol néhány tudós elmélyülten és csöndben dolgozik Ez egy olyan intézmény, ahol a tanulás, kutatás és az infor-
mációszerzés minden lehetőségét megkapja a hallgató, oktató és kutató, s amely kényelmes és megfelelő körülményeket teremt a mindennapi munkához. Kell egy olyan hely, amely a látogató munkájának színtere, - ahol megtalálja azokat a forrásokat, amelyek tanulmányaihoz, kutatásaihoz szükségesek egy hely, amely minden modem eszközzel, a létező legjobb technikai felszereltséggel van ellátva. Ezen a területen nem lehet lemaradni, kifogásokat keresni, hiszen óhatadanul benne vagyunk egy információs világáramban, amelynek irányát föltédenül követnünk kell. A felsőoktatási szövetség, és majd a későbbi integrált egyetem vezetői előtt ez világos volt Amikor kiderült, hogy egyetem fejlesztésre pályázatokat lehet beadni, az
Aíatics
vadászok
Bor Zsolt lézerfizikus a közelmúltban élvezetes előadást tartott a Mindentudás Egyetemén. Kaliforniában értük utol, hogy cápákról, járművekről, lézerkardokról beszélgessünk vele. 10. oldal
egyetem pályázatának ez volt a leghangsúlyosabb része. A másik két terület a kollégiumi férőhelyek bővítése, valamint a Sport és Rekreációs Központ kialakítása volt, de kétségkívül összegre és nagyságrendre a könyvtár volt a leghangsúlyosabb. Úgy indult, hogy a Világbank fogja finanszírozni és tulajdonképpen ebből az időszakból ered az általam nagyon szerencsédennek tartott Tanulmányi és Információs Központ elnevezés is. Lényegében ez a név okozza azt a problémát, hogy az egyetemen és a városon belül is igen különböző elképzelések vannak arról, hogy mi is lesz ebben az épületben. Az összes variációt inkább nem mesélném el, de legutóbb például azt hallottam, folytatás a 3. oldalon
aranyra
vadászik
A több mint százszoros jugoszláv válogatott balszélső második szezonját tölti a Pick Szegedben. Az év legjobb európai kézilabdázója díj jelöltje. Soha nem alkuszik és a vereség szót nem is ismeri. IS. oldal
NYOMÁS Tavasz még csak a naptáron közeleg, a különböző közterület-fenntartó vállalatok hathatós segítsége nélkül még épp csak olvadásnak indult a hó, ám az április közeledtére egyre több fórumon hívják fel a figyelmünket Van, aki ennek így nem örül, van, aki valamivel jobban örül neki, mint amennyire nem, van, aki már türelmedenül várja, beélesített golyóstollával. Április bolondos havában felelősségteljes döntésre szólítja a szavazópolgárokat a Magyarország EU tagságáról határozó népszavazás. A mérhetően csökkenő intenzitással, de így is döntő többségében EU-párti magyar társadalmat a politikai elit igyekszik minél több fórumon meggyőzni arról, hogy lehetőleg maradjon is meg ezen a véleményén, legalább az április 12-i urnazárásig. Megindult a kampány a televízióban is. A nagy magyar valóság műsorfolyamát olykor a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM), valamint „az egyik kereskedelmi csatorna" közös kisfilmjei szakítják meg, melyek a hangzatos Uniós üzenet címet viselik. A rövid, szövegmentes egypercesek inkább az érzelmekre kívánnak hatni, így igyekezvén biztos útra téríteni a bizonytalankodókat. Ül a néző a tévé előtt, nagyon Unió-ellenesen, épp azt várja, hogyan dől el Elvis és Anikó csatája, amikor a képernyőn megjelenik egy fekete-fehér visszaszámláló karika. Először úgy tűnik mintha az ORTT nagy sebességgel szállítaná le a korhatárt, de nem, ez csupán a kisfilmre érzelmileg készíti elő az EU-ellenes nézőt. Miután ez megtörtént, indulhat a film. Fiatal lány (elvégre a GYISM is benne van) bóklászik egy áruházban rengeteg áru között. Semmit sem vásárol, bár szemlátomást szeretne, például napszemüveget is nagyon, mert abból tízet is felpróbál, látványos kameratrükkökkel — kislány mosolyog, miközben szemén váltakoznak az árcédulás szemüvegek —, a nyolcvanas évek magabiztos képi világával magával ragadva a nézőt A lány jól körbenéz a textilosztályon, végül a kijáratnál két srác várja, akik közül választania kell, valamilyen oknál fogva. A csattanó szöveg: „Az Unióban nagyobb a választék!" Mármost nem világos, hogy a látottakhoz képest, avagy ez már a választék maga. Utóbbi esetben néhányan kikapcsolják a tollúkat, előbbiben pedig mindenkié úgy marad, ahogy a nagyhatású kisfilm előtt volt, hiszen épp azt nem árulta el, milyen is lesz a jövő. A film készítői nem elégednek meg ennyivel, a leány után további kedvcsinálókkal varázsolják el a nézőt A szokásos fekete-fehér előjáték — szolid utalás a magyar film helyzetére a karcos, színtelen szignállal? vagy ez az EUban vár rá? — után néhány vágóképet látunk menórával, Kába-kővel, olykor előbukkan a pápa, majd egy rabbi, végül mindez cirkulálni kezd a kinyilatkoztatott vallások szimbólumai között. Ha a film alapján döntene a néző, vélhetően a stáb már erősen 50 százalék közelébe dolgozta volna a társadalmat. Jelenleg sem Izrael, sem a Vatikán, sem Szaúd-Arábia nem tagja az EU-nak. Teokratikus monarchia promotálásával viszonylag szűk társadalmi rétegnek csinálnak kedvet a vélhetően világi, szekularizált EU-hoz, hasonló képpen az alkotmánnyal nem rendelkező Izraellel, nem is beszélve a saría alapján kormányzott szaúdi abszolút monarchiával. Ezzel tehát nyilván inkább az EU vallási toleranciájára, a kultúrák együttélésére kívánna utalni a film, ám akkor nehezen érthető, hogy miért maradtak ki a hinduk nem is beszélve a protestánsokról, akik ezt-azt talán hozzátettek az európai kultúrához (vö. Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme). Az élet minden területén érzékeltetni kívánják a film készítői az EU fontosságát, így további anyagokkal próbálnak erőt önteni a kétkedőkbe: képek a MAV-ról, ütközők érnek össze, vasúti dolgozók kapcsolják egymáshoz a vagonokat, talán egy lámpa is zöldre vált, egy leányzó száll le a vonatról, majd órájára pillantva elindul a budapesti forgatagban, buszról-buszra. Értjük a viccet, csadakozás. Azonban van némi kellemeden mellékzöngéje annak hogy a fogalmat az évről-évre csődközeli vállalatokkal kívánják pozitív értékkapcsolásra bírni. Annak lett volna némi értelme, hogy a határátkelés egyszerűsödését érzékeltessék ám ez a gondolat nagy ívben elkerültetett Ehelyett a csatlakozás fogalmánál maradva tovább viszi a kisfilm a gondolatot; két iratot kapcsol össze egy női kacsó, feltehetően EU-komform kék gemkapoccsal, majd egy konnektort látunk amint egy kéz betolja a dugót, ezt követi egy visszafelé lejátszott csadakozóldrántás a számítógépből, amitől újra Spielberget megszégyenítve azt látjuk hogy a dugók maguktól szállnak a gépbe. Aztán megint kéz, megint szálló dugók Miért, nem sikerült a csadakozás? Vagy a balga EU-ellenes néző még mindig nem érti a mókás asszociációt? A kétkedők meggyőzettek A filmek alapján döntő bizonytalankodók magabiztosan fognak ikszelni április 12-én. Nyilas Gergely