Szegedi Egyetem Magazin 2003/2. by SZTE Alma Mater

2003 FEBK i o-

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA LI. évfolyam, 2. szám. Rektorválasztás

áprilisban

Lehetőséget kívánunk adni az egyetem polgárainak, hogy megismerhessék a rektorjelöltek programját. E számunkban Dux László, Galambos Gábor és Berta Árpád bemutatkozását olvashatják. 4-6. oldal

2003. február 17. Pályázni,

pályázni,

pályázni

Negyven év az egyetemen

Beszélgetés Ruszoly Józseffel, az SZTE AJTK Jogtörténeti Tanszékének vezetőjével Ruszoly Józsefprofesszort január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Szent-Györgyi-díjjal tüntették ki. A Szegedi Egyetem egykori szerkesztőségi tagjával a díjról, a jogtörténetről, és a Dunán inneni jogászképzés jó részéről beszélgettünk.

Az elmúlt idő felderítésében kiemelt szerepe van a helyi események kutatásának. Fotók:

kapcsán nagyon kedvezően beszélt az itt zajló kulturális életről, például a Tiszatáj újraindulásáról. Pályám mondhatni egy máig létező országos középiskolai tanulmányi versenyen írt dolgozattal indult A versenyen önálló kutatások alapján kellett tanulmányokat írni. Szerencsém volt mert történelem tanárom Varga Gyula - aki egyébként az egyetem néprajzi tanszékéről kikerülve lett középiskolai tanár - a disszertációját készítette a környékbeli szülőfaluja, Kismarja történetéről, és az órák során átadta ezen irányú ismereteit és bekísért a levéltárba is. Az elkészült dolgozattal valóban második díjat nyertem.

Könyvek és fotók a világ

tetejéről

Február 10-én Erőss Zsolt, a Mount Everest első magyar megmászójának kiállítás-megnyitója és aukciójának bemutatója volt az SZTE Rektori Hivatalának előcsarnokában. 15. oldal

ÍGY TÜNTETÜNK MI

JOG ÉS TÖRTÉNELEM

- Tanár úr bihari születésű, Debrecenben járt középiskolába, sőt szülőfalujáról Bagamérról írt dolgozatával még díjat is nyert Emlékszik még milyen érzésekkel jött annakidején Szegedre? - J ó érzésekkel jöttem Szegedre, ennek egy alapvető oka volt jogász szerettem volna lenni. Debrecenben 1949 óta szünetelt e képzés, ugyan az első visszaállítási kísérleteknek olvasó tanúja voltam 1957 elején a Hajdú-Bihari Naplóban, eredménytelenek maradtak. Debreceni éveim alatt a Móra Ferencről elnevezett diákotthon lakója voltam. S bár Szegeden először a felvételi elbeszélgetés során jártam, Móra Ferenc életművének bizonyos szeletei alapján elmondhatom, hogy jól ismeretem a várost Magyar tanárnőnk a kortárs irodalom

II.

Az E U 6-os keretprogramjáról tartott regionális információs nap egyik szervezője az SZTE Pályázati Irodája volt. Ennek apropóján beszélgetünk Kocsis Eszterrel az iroda főelőadójával. 7. oldal

orío.

- Középiskolában reáltagozatra jártam, ennek megvoltak az előnyei és a hátrányai is természetesen. Az a kérdés, hogy én műszaki ember leszek, avagy humán kérdésekkel foglalkozok majd, nagyon sokáig függőben volt. De úgy 56 táján eldöntöttem, hogy a jogi pályát választom és az akkoriban lezajló társadalmi változások meg is erősítettek ebben a döntésemben. A családban nem volt jogász, anyai nagybátyám volt községi jegyző - 46-ban B-listázták is. ő meglehetősen erős szavakat használt, amikor megtudta, hogy jogi pályára készülök. Az egyetemen már elég korán a jogtörténet felé - Érdeklődött a történelem iránt, fordult az érdeklődésem. Erről a tudosoha nem gondolkodott el azon, hogy mányágról elmondható, bölcsész legyen? folytatás a 3. oldalon

Kezd humorossá válni, ami a tüntetésekkel kapcsolatosan ebben az országban folyik. Vagy siralmassá. Esetleg aggasztóvá. Nézőpont kérdése. Mindenesetre nem minden érdekesség nélkül valók amik történnek, érdemes odafigyelni, már csak azért is, hogy tudjuk, mire számítsunk a későbbiekben. Bár még a nagy tüntetés előestéjén vagyunk, mire az újság kijön addigra már megvolt a szombat, így az olvasó tudja mi lett abból, aminek az eredményét én most még csak találgathatom. Tudniillik, hogy egyszerre szándékozott tüntetni a Vér és Becsület, a Mazsihisz és a Fiatal Baloldal, ráadásul ugyanott, ráadásul egymás ellen/mellett/helyett. Ami tökjó, mert ugyan én még csak találgathatom, hogy a Vér és Becsület majd megtartja a maga kis ünnepelését, ahol önkényuralmi jelkép nem lesz, becsszóra, de Arpád-sávos lobogó azért nem kizárt - ami mondjuk azért nem baj, mert ha zászlókat kéne betiltani, akkor én a Schumacheres zászlókkal kezdeném - aztán mindjárt ellen is tüntet nekik a Mazsihisz, békésen persze, aminek a másik oldal nyílván rendkívül fog örülni, azt' ha ez még nem lenne elég cirkusz a népnek, jön a Fiatal Baloldal némán tüntetni, vagy micsinálni, szóval a perec-, sör- és hajítókőárusok úgy érezhetik, hogy idén korábban jött a karácsony, de hogy ebből mi lesz, azt csak az olvasó tudja, szóval remélem nem lesz/volt különösebb botrány, ami miatt esedeg majd bocsánatkéréseket kellen fogalmaznom a következő számra. Megvolt továbbá a két békefelvonulás is, amit nyögvenyelősen bár, de végül sikerült úgy-ahogy engedélyezni, úgyhogy levonhattuk a tanulságokat. De nem is ezek az érdekesek, legalábbis most még nem, lehet ugyanis, hogy a sok hűhó után az égvilágon semmi nem fog történni. Az érdekes az ami az egész engedélyezési macera körül kialakult. Ki tüntethet és ki nem, hol igen és hol nem, miért, és főleg miért nem? Érdekes és tanulságos például az a szerencsédenkedés ami a Vér és Becsület körül folyik, nem fogom ragozni, leírták már százszor, viszont a végeredmény, mely szerint végül csak engedélyezték a tüntetést, egy picit azért mégis aggasztó. Nem azért, mintha önmagában különösebben kifogásolható lenne a VéB szándéka, mely szerint az elesett német és magyar katonákról kíván megemlékezni, hanem azért, mert ezt sikerült is letömködni az adminisztráció torkán. Domokos Endre János, a pappól lett biztonsági őrből lett dalszövegíró, aki ennek az országos bohóckodásnak köszönhetően országszerte ismert figura lett, és akinek szinte minden nap visszaköszönt valamely vezető napilap oldaláról a képe, most valószínűleg röhög a markába, hogy sikerült úgy összehoznia egy neonáci tüntetést, hogy a lapok címoldalt csináltak belőle. Ennél jobban semmilyen földalatti szervezkedéssel nem hozhatta volna össze a hasonérzelmű hajfogyatékosokat, arról nem is beszélve, hogy a hatóságok végül elismerték: az égvilágon semmit nem tudnak tenni egy szélsőséges kisebbség ellen, ha az teljesíti az általuk támasztott kívánalmakat. És ez akár jól is leheme így, hiszen elvégre szólásszabadság van, ahol elvileg bárki szajkózhatja a marhaságait. Hogy mi itt a baj, arra akkor jövünk rá, ha megtekintjük azon mozgalmak listáját, akikkel viszont ugyanez a hatóság kekeckedik. Azokkal, akiket nem enged a kínai követség előtt két halálra ítélt tibeti láma kivégzése elleni tiltakozásuk jeléül gyertyával virrasztani, ki tudja milyen indokkal. Talán azért, mert a kínai-tibeti viszony rendezése is abba a kategóriába tartozik, mint a kurd, a baszk, vagy az ír helyzet rendezése, valamint a másnapos bél - mindenki tudja, hogy rohadtul bűzlik, de senki nem szereti vállalni. Vagy azokkal, akiket nem enged az Andrássy úton vonulni, a forgalom aránytalan akadályoztatására hivatkozva, ami azért érdekes, mert egyrészt egy több millió embert érintő esedeges háború nehezen nevezhető apróságnak, másrészt a világ más városaiban jelentéktelennek éppen nem nevezhető tüntetések zajlottak le éppen az elmúlt hónapokban, harmadrészt pedig, mint arra a Magyar Narancs találóan rámutatott, Budapesten (és a többi nagyvárosban) nem attól bénul meg a közlekedés, ha néhány békeszimpatizáns végigvonul az Andrássy úton, hanem attól, ha leesik három szem hó. Szóval azon kívül, hogy egyeseknek nem ártana tisztázni magukban az értékrendjüket, azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy egy tüntetés még ma sem teljesen tiszta ügy Magyarországon. Erre nem abból lehet következtetni, hogy politikai szándékot érez az ember a határozatok mögött, hanem abból, hogy ez alól a gyanú alól, legyen az bármily alaptalan is, az érintett hatóságok képtelenek kimosni magukat, kapkodnak, össze-vissza nyilatkoznak, és úgy általában a hozzá nem értés és általános tehetedenség benyomását keltik. Hozzátehemém, hogy még mindig, de nem teszem. Bízzunk benne, hogy ebben is sikerül előbb-utóbb európai szintre jutnunk. Vagy legalább lesz megint Felvonulók kérték Mondjuk, az sem volt rossz. T.P.Z.

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

FŐISKOLAI KAR LESZ A KONZERVATÓRIUM Szeptember 1-jei hatállyal felsőoktatási karok létesítéséről és megszüntetéséről döntött hétfői ülésén a kormány - jelentette be a kabinet a február 3-i ülését követően a kormányszóvivő. Gál J. Zoltán közölte: a debreceni egyetemen gyógyszertudományi és fbgorvostudományi kart hoznak létre, illetve újraindítják az állam- és jogtudományi kart. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen informatikai, társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai kar létesül, de megszüntetik a tanárképző főiskolai kart. Ez utóbbi a természettudományi és a bölcsészettudományi kar részeként működik tovább, az összes szociális jellegű képzés pedig a társadalomtudományi karhoz kerül. A kormánydöntés alapján a Veszprémi Egyetemen műszaki-informatikai és gazdaságtudományi kar jöhet létre, a Szegedi Tudományegyetemen pedig zeneművészeti főiskolai kar létesül. A döntés az egyetemek és főiskolák kezdeményezésére, a felsőoktatási törvény értelmében, a magyar akkreditációs bizottság és a felsőoktatási és tudományos tanács előzetes véleménye alapján született.

HANGGYŰJTŐ AKCIÓ SZEGEDEN

A REGIONÁLIS SZÖVETSÉG TISZTÚJÍTÓ GYŰLÉSE Az SZTE HOK-irodájában rendezte meg február 10-én tisztújító gyűlését a HÖOK Szegedi Regionális Szövetsége. A több ezer tanulót számláló diákváros egyeteme rendezte meg a regionális szövetség tisztújító gyűlését, ahol megválasztották a szervezet új elnökét, Döbör Andrást, az SZTE EHÖK jelenlegi elnökét, az alelnököt, Oltvány Zsoltot, a kecskeméti GANF Hallgatói Önkormányzatából, és a Tessedik Sámuel Főiskola önkormányzata is képviselteti magát Nagy László személyében, aki a Kommunikációs és Pályázati referens szerepét tölti be a regionális szervezetben. A TSF Pedagógiai Főiskolai Kar Hallgatói Önkormányzatát képviseli Szegedi Balázs, a PR-referens szerepkört betöltve. Ugyancsak ezen a rendezvényen történt meg a Regionális Ifjúsági Tanácsba a delegálás, ahol az SZTE EHÖK elnöke Márton Imrét jelölte, melyet a régió elfogadott. A régió a kötelezettségeinek eleget téve szintén tagot delegált a jogi és pedagógiai bizottságba. A HÖOK Pedagógiai Bizottságba minden pedagógiát oktató intézmény delegál egy-egy képviselőt.

HÖOKOS AZ ESIB-BEN Az Országos Hallgatói Szervezetek Európai Konferenciájának (ESIB) bolognai folyamattal foglalkozó bizottságába választották Puskás Pétert, a magyar hallgatói szervezet elnökségi tagját. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy az öttagú, Európai Felsőoktatási Térség jövőjét, feladatai, célját meghatározó bizottságnak, Puskás Péter mellett német, portugál, belga és észt képviselője van. Barthel-Rúzsa Zsolt HÖOK elnök értékelése szerint ez az eredmény a HÖOK nemzetközi tevékenységének elismerése is egyben, ami tekintettel Magyarország közelgő uniós integrációjára különösen megbecsülendő. A HÖOK közléséből kiderül: az ESIB 37 állam 50 országos hallgatói önkormányzatának ernyőszervezete. Legfontosabb célja az európai hallgatók oktatási, szociális, gazdasági és kulturális képviselete európai szinten az unió, az Európa Tanács, illetve az UNESCO megfelelő szerveiben.

AZ UTOLSÓ PILLANATBAN JELENTKEZNEK A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők március 1-je helyett - mivel az szombati napra esik - március 3-áig adhatják le a felvételi kérelmeket Eddig még csak mintegy ezer lap érkezett be az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához. A felvételizők 155 jelentkezési hely és 4500 szak, szakpár közül választhattak. 62 ezren vehetnek részt az államilag finanszírozott képzésben, közülük 54 ezren nappali képzésben, esti és levelező tagozatos képzésben 8000-en, akkreditált iskolai rendszerű képzésben 5500-an tanulhatnak A felvételi eljárás 3000 forintba kerül jelentkezésenként, ez 7 százalékos drágulást jelent A jelentkezéseket korládan számú helyre lehet beadni. A kormány döntése értelmében, 2003-ban az elérhető maximális 120 pont 60 százaléka - 72 pont - a jogszabályi minimum, ez alatt senki sem vehető fel sem államilag finanszírozott, sem költségtérítéses képzésre. Tavaly a diákok 10,8 százaléka 60-72 pont közötti eredménnyel került be egyetemekre, főiskolákra.

FELVÉTELI FELKÉSZÜLÉS A VILÁGHÁLÓN Elindult a www.felvetelizo.hu oldal, aminek segítségével bárki elsajátíthatja a felvételi összes lexikális kérdésére a helyes választ A Felvételiző.hu egy stratégiával ötvözött internetes kvízjáték amelyet egyszerre három játékos játszhat, és a cél Magyarország elfoglalása. A játékban részt vevők egyelőre történelem felvételi és érettségi kérdésekkel szembesülhetnek a jövőben pedig elindulnak a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a fizika, valamint a nyelvvizsga kérdéseket tartalmazó játékok. A játék szakmai alapját a központi előkészítő évfolyamokat indító DFF-Budapest biztosította, a kérdéssorokat a középiskolai tankönyv-szerző Száray Miklós lektorálta. A kvízjáték a felvételi teljes lexikális adatbázisából épül fel, tehát minél többet játszunk vele, annál nagyobb az esély arra, hogy a felvételin nem találkozunk olyan kérdéssel, amire ne tudnánk a helyes választ. A www.felvetelizo.hu oldalt az a jelenség hívta életre, hogy a történelem tantárgy felvételi követelményének nagy része a lexikális tudásra épül, aminek legfőbb oka, hogy a jogi vagy a bölcsész pályákon hatalmas a túljelentkezés aránya. Az oldal a FISZ portálrendszerének részeként működik amit mindenki ingyenesen használhat.

Huzella Péter és a gyermekkar. Fotó: orío

Adj egy emberi hangot! címmel indított jótékonysági programot látásukban akadályoztatott emberek támogatására Beke Tamás, az SZTE kommunikációs vezetője. A jótékonysági koncertsorozat első eseménye február 15-én volt a Royal Szálló különtermében. Ekkor

Huzella Péter adott gitárkoncertet a jelenlévő látó és nem látó embereknek. A hangverseny azon túl, hogy reméljük maradandó élménnyel ajándékozta meg az összes résztvevőt, lehetőséget biztosított a jóakaratú emberek számára, hogy felajánlják feleslegessé vált CD-iket, kazettáikat a So-

mogyi Könyvtár szegedi hangoskönyvtárnak. Az érdeklődök az akció további részleteiről a Somogyi Könyvtár Hangoskönyvtárában kaphatnak információkat. Cím: Szeged, Stefánia 2., telefon: 420-431, e-mail: skhangos@mail.tiszanet.hu.

BEFEKTETŐI PARTNERTALÁLKOZÓ BÉKÉSCSABÁN Február 12-én a befektetői partnertalálkozó sorozat második állomásán, Békéscsabán mutatkozott be az SZTE a régió nagyvállalatainak és vállalkozásainak Mint arról már korábbi lapszámunkban beszámoltunk a sorozat december 19-én Szegeden indult Szabó Gábor gazdasági és közkapcsolati rektorhelyettes elmondta a szegedi találkozó időzítése nem volt a legjobb, ezért talán kevesebben voltak a vártnál, ennek ellenére már most vannak eredmények Az egyetem tárgyalásokat folytat az ITD Hungary-vel egy együttműködési megállapodásról. A cégnek egyébként számos egyetemmel van már szerződése. A körvonalazódó kooperációval az egyetem külkapcsolati lehetőségei bővülnek tovább. A cég a későbbiekben kiterjedt irodahálózatán keresztül információkat szolgáltat befektetőknek az egyetemről és az itt végzett hallgatókról, arról, milyen rendszerben zajlik a képzés, hányan és milyen szakokon végezenek a hallgatók. Egy másik cég, már több fordulóban tárgyalt az egyetem egy informatikai vállalkozás, amely kontrolling és monitoring információs rendszerrel rendelkezik amellyel - ha megvalósul felsőoktatásban az akadémiai- és a gazdasági*, igazgatási vezetés szétválása nagyban tudná segíteni az egyetem vezetői információs rendszerének korszerűsítését Ezen túl a cég rendelkezik egy olyan távtanulási-, távoktatási rendszerrel, amelyet szintén tudna alkalmazni az egyetem. A harmadik tárgyaló partner egy multinacionális befektető társaság, akik a tízezer férőhelyes kollégiumépítési programba szállnának be Szegeden. Egy intelligens hallgatói és professzor lakóterület ki-

alakításán gondolkodnak amely 50%kal növelné az SZTE kollégiumi férőhelyeinek számát - Maga a program egy komplex projekt lenne, a lakóingadanokon túl egy technológiai transzferközpont létesítését is magában foglalja. Itt PhD hallgatók negyed-ötöd éves diákok tudnának dolgozni, és így olyan intézményformát hozhatnánk létre, amely azon túl, hogy munkalehetőséget biztosít, az innovációban is fontos szerepet tölthetne be - emelte ki a rektorhelyettes. A már említetteken túl szintén tárgyalások folynak a Hewlett-Packarddal, akik szolgáltatásaikat és együttműködésüket ajánlják föl informatikai fejlesztések terén. Érdekessége ezeknek a kialakuló kapcsolatoknak hogy mind a decemberi találkozó hozadékának tekinthetők bár az érdeklődők közül személyesen senki nem vett részt a rendezvényen, hanem a sajtón keresztül értesültek az egyetem szándékairól. Aki ott volt és szintén tárgyal vele az egyetem, az az Első Magyar Kenderfonó Rt. Nekik számos olyan, a biológiával, a mezőgazdasággal, a vegyészettel és az informatikával kapcsolatos problémájuk van, amelyet úgy érzik a Szegedi Tudományegyetemen meg fognak oldani. A rendezvény sorozat következő állomása Békéscsabán volt a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezésében. Ebben a megyében nagyon nagy multi cégek nem találhatók de néhány azért ott volt. Az egyik a Henkel Magyarország Kft., amely a mosóporgyártástól kezdve a festékgyártásig sok mindennel foglalkozik A másik a Guardian Kft., ez a

régi Orosházi Üveggyár. A harmadik pedig a Gyulai Fa-Fém Bútor Rt., akik irodabútorok gyártásával foglalkoznak Ezen utóbbi cégnél egyébként felmerült egy konkrét tudományos probléma faanyagok szárítási folyamatának olcsóbbá és gyorsabbá tételével kapcsolatban. Jelen volt még többek között a technológiai transzferfolyamatok menedzselésével foglalkozó Békéscsabai Vállalkozó Centrum Kft. Ez a cég egyébként már kiváló kapcsolatokat ápol a G T K Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszékével. Ők már konkrét tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hogyan kell kialakítani egy technológiai transzferközpontot, és szívesen bekapcsolódnának Szegeden megvalósuló programokba. A következő találkozó Kecskeméten lesz, ezt még öt helyszín követi a tavasszal. A megcélzott települések kiválasztása előzetes felmérések alapján történt. A hallgatói jelentkezések és érdeklődések alapján ezekben a városokban az egyetem vagy nincs jelen vagy a helyi felsőoktatási intézmény felszívja a jelentkezőket. - A rendezvénysorozatnak nem az az elsődleges célja, hogy hallgatókat toborozzon, de ez egy nem elhanyagolható mellékhatása - összegezte Szabó Gábor. A további helyszíneken a Vállalkozásfejlesztési Alapítványok és kamarák címlistáin túl megpróbáljuk feltérképezni a Szegeden végzett diákok adatait is, és azokat, akik döntéshozó helyzetben vannak személyesen meg fogjuk keresni. Ezen emberek elkötelezettsége az egyetem iránt nagyobb és ezen túl igen jó helyismerettel is rendelkeznek.

1115 SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17. folytatás az 1. oldalról hogy a jogtudomány és a történelemtudomány határterülete lényegében hordoza az interdiszciplinitást. Már diákkoromban demonstrátorként dolgoztam a jogtörténeti tanszéken és augusztus l-jén lesz negyven éve, hogy az akkori legalacsonyabb beosztásban - egyetemi gyakornokként megkezdtem munkámat az egyetemen. - Tanár úr neve összefonódott a magyar alkotmánytörténet németországi megismertetésével is. Hogy alakultak ki ezek a német kapcsolatok? - Első német emlékeim még az egykori NDK-hoz kapcsolódnak, ahol diákként illetve diákcserével többször voltam. Hosszabb időt először Manheimben töltöttem DAAD ösztöndíjjal 1970-7l-ben. A jogászok közül én voltam a második ösztöndíjas, a megelőző évben Györgyi Kálmán - egy időben legfőbb ügyész tanulhatott kint. Akkor már adjunktusként formailag fölvettem ugyan néhány szemináriumot, ám lényegében kutatással foglalkoztam. Erich Matthias professzor támogatásával egy évig elsősorban a választási bíráskodás európai történetét vizsgáltam. Kapcsolatom Németországgal az ösztöndíj után sem szakadt meg, hoszszabb-rövidebb időt, összesen talán további egy évet töltöttem ott - többek között Münsterben - az elmúlt évtizedekben. Heinz Holzhauer professzor kollégámmal máig munkakapcsolatban vagyok. Rendszeresen részt veszek a kétévente megrendezésre kerülő német jogtörténeti konkresszuson. Később akadémiai doktori értekezésemet is erről a területről, a XIX. század első felének német választójogáról írtam. Külföldi publikációknál mindig komoly dilemma, hogy milyen mélységig ismertesük az összehasonlítások során a magyar alkotmányfejlődés folyamatait. Mindig törekedtem arra, hogy szépen, finoman adagolva a szakfolyóiratokban közreadjam eredményeim lényegét.

így volt ez például első disszertációs témámmal a választási bíráskodással is. Az volt az álláspont, hogy a 45-öt megelőző időszak történelem; annak vizsgálata lényegében nincs hatással a jelenre. A nyolcvanas években a többes jelölések megszaporodásával ta-

A Szent-Györgyi-díj emlékplakettja.

Ián jobban a szakmai figyelem középpontjába került ez is. Többször írtam fölújításának szükséges és lehetséges módjáról a fordulat idején. Mindhiába. Hogy mennyire fontos a jognak e területe, ahhoz nem kell messzire visszatekintenünk, elég csak utalnom az Országos Cigány Kissebségi Önkormányzat választásának elektori gyűlésén történtekre. - Munkájának egy jelentős szeletét teszik ki a szigorúan vett jogtörténeti írásokon túl a helytörténeti tanulmányok - Az elmúlt idő felderítésében kiemelt szerepe van a helyi események kutatásának. Számos olyan terület van, amelyet „globálisan" valójában nem is lehet vizsgálni. Vegyük például az önkormányzatok történetét. Természetesen vizsgálhatjuk a műkö- Egy olyan időszakban kezdett el désüket szabályozó törvényeket, de foglalkozni a választási bíráskodás tör- igazi eredményeket települések és ténetével, amely a legnagyobb jóindu- vármegyék történetének kutatásából lattal sem nevezhető a parlamentariz- nyert „információk" összegzésével érmus virágkorának hazánkban. Nem hetünk el. Ráadásul nehéz éles határvonalat húzni a 'helytörténeti és az orvolt ebből probléma? szágos történeti kutatások közé. Még - Szűkebben vett kutatási terüleha az Országos Levéltárban dolgotem az 1848-49-et követő teljes évzom akkor is, lényegében a Szegedről század alkotmányfejlődése. Úgy vagy a megyéből felkerült anyagokat szoktam mondani, hogy a magyar vizsgálom. Vagy egy másik példa: polgári alkotmányfejlődés ívét vizsSzemere Bertalan, az első polgári korgálom. Arról persze megoszlanak a mány belügyminisztere Borsod várvélemények, hogy az 1944-45-öt kömegye képviselője volt. Miskolci évevető tágabban vett koalíciós évek im alatt az ő ottani munkásságát is mennyire részei ennek az ívnek, de földolgoztam. Na most ez helytörtéén mindig fontosnak tartottam kinet, avagy országos történelem, ki-ki emelni, hogy minden jelenséget a döntse el maga. Visszatérve Szegedmaga idejében kell vizsgálni. Ha a hez valóban sok írásom jelent meg a múltból tekintünk ezekre az évekre, város történetével kapcsolatban. Naakkor az új alkotmány hatályba lépégyon büszke vagyok rá, hogy a négy séig terjedő időszakot nyugodtan teplusz egy kötetes Szeged története kinthetjük a korábbi folyamatok "lemonográfiában én írtam meg a város csengésének". Az elmúlt évtizedben intézménytörténetének az 1848-tól azonban erősödik az az egyoldalú vé1918-ig terjedő részét, amely a kritilekedés - amivel én nem értek egyet kák alapján mintájául szolgálhat más - , hogy az akkori események már városokról szóló hasonló munkáknak csupán a szocialista időszak előfutárai is. Kétségtelen, ezen a téren a politivoltak. A hatvanas években szakkatörténészekhez képest komoly mánkban elindult egy folyamat, előnyben voltam. amely a megelőző száz év jogtörténetének vizsgálatára irányult. Koráb- Említette miskolci éveit ban ugyanis ilyen irányú kutatások - A Miskolci Egyetem Állam-és szinte csak az 1848-as forradalmat Jogtudományi Kara 2001-ben ünnemegelőző rendi társadalom viszonya- pelte fennállásának 20. évfordulóját. ival foglalkoztak. Először a Horthy- Szegedre kerülve továbbra is fönntarkorszakot kezdtem el kutatni, de ha- tottam a kapcsolatokat Debrecennel. mar be kellett látnom, hogy az akko- Ott a jogász képzés 1949 augusztus ri folyamatok értékeléséhez elenged- 30-i felfüggesztését követően folyahetetlen a megelőző időszakok vizs- matosan voltak próbálkozások a jogi gálata. Mindig is elsősorban levéltári kar újraindítására. A hetvenes évek anyagok szolgáltak munkám alapjául. közepén vetődött fel első ízben koLényegesnek tartom, hogy a publiká- molyabban egy negyedik jogi kar létcióimban új ismereteket tudtam, tu- rehozásának gondolata. A karalapítás dok az olvasók elé tárni. A valamiko- főhatósági és szakmai támogatói az új ri politika egyszerű történészi mun- intézményt kezdetben Debrecen kaként tekintett tevékenységünkre. székhellyel tervezték. A miskolci

egyetem, a város és a megye akkori vezetői azonban kedvezőbb tárgyi feltételeket kínáltak a jogászképzés számára, ezért 1979 őszén született Egy döglött macska feküdt az úttesten. A Novotel szálló mellett vöröslött döntés a miskolci Nehézipari Műszaa tetem. Az a fajta szörnyű gázolás ölte meg, mikor a kerék teljes ki Egyetemen belüli jogászképzés terjedelmével lapít szét húst, csontot, zsigereket Olyan volt, mint a barbár megindításáról. A tényleges oktatás lakások parkettáján a nyúzott állatszőrme, aminek felgyűrt farkában, éppen 1981 szeptemberében kezdődött orra bukott a gazdasszony egy tál darált hússal a kezében. meg, én 1981. július l-jétől kaptam Felugrottam a betongát peremére, és a troli megálló végében, a lábamat tanszékvezetői megbízást a Jogtörtélógatva figyelni kezdtem az emberek és a cica találkozását. neti és Jogelméleti Tanszék élén. A Közöny. Ez tűnt fel nekem először. Hajtják a gépeket, kergetik az időt, Miskolcon töltött tíz év során, sok fiés e távoli aszfalt-dísszel mit sem törődnek atallal úgy érzem, sikeres munkát véRémület ült egy lány arcára, és a szája elé kapta kezét, majd a volán geztem. Ma már az akkori elsőéves mögött ülő barátja vállát ráncigálta. - Nézd! Oda nézz! Fúj, de gusztustalan! hallgatók közül is van, aki egyetemi tanárként dolgozik. Hét évig főállású, És akkor jött egy igazi, modern dáma, nagy ezüstcsodát vezetve. Az majd mellékállású oktatóként nemóvatos, félve járó hölgy figyelmét ez sem kerülhette el. Egy peckes fejemelés csak a tudományos munkába kapcsoután lebiggyesztette száját. - Nocsak nocsak - mondhatta magában, és lódtam be, de részt vettem például a elegáns mozdulattal húzta félre kormányát, hogy össze ne mocskolja szeme Napjaink című folyóirat szerkesztéfényét, csodás kincsét. sében is, ahol az a Papp Lajos volt a Egy újabb közöny hosszú csendjét a hátizsákos fiú törte meg. Turista főszerkesztő, akivel már a Szegedi lehetett, mert szemlátomást idegen tekintettel forgatta fejét. Mikor Egyetemnél is együtt dolgoztam. Ha észrevette, közelebb ment hozzá, egészen az útpadkához. Szemét lesütötte, már a folyóiratoknál tartunk, a Tiszaés mozdulni kezdtek ajakai; imádkozott Az ámen után keresztet vetett, és tájban már a hatvanas években megjámbor lépteivel tovább ment A gyalogátkelő túloldalára érve visszanézett, jelent sok írásom. Ekkortól eredezmegint keresztet vetett, majd eltűnt a fák mögött tethető barátságom Ilia Mihállyal és Elmosolyodtam, és épp indulni készültem. Gondoltam, jó lesz ez így, jön Kovács Sándor Ivánnal, akik annak a troli, a lábam is zsibbad... de mégsem ugrottam. A sofőr szemeire idején szerkesztőként dolgoztak a meredtem, aki már a lámpa után felfigyelt az úttest új testére. Kérdő lapnál. Velük a mai napig is tartom a szemöldök-játék bizonytalan ajak-mozdulat - Én tettem volna? Nem kapcsolatot, csak úgy, mint a ma már emlékszem. Na és, ha igen!? Teszek rá! - és beállt a megállóba, kissé szinte intézménynek tekinthető Péter tanácstalan-bizonytalan, majd a szisszenés után folytatta az útvonalát Lászlóval. Több más barátunkkal A közeledő biciklist ismertem. Egy Szeged-arc. Vörös orra, homályos együtt szombatonként szoktunk öszszeme, tépett haja az alkohol állandó jelenlétére utal. Lassan, komótosan szegyűlni a SZAB székházban, ahol tekeri kemping biciklijét Az iszákosok kimért mozdulatával fordítja fejét az város-, egyetem- vagy éppen irodaállatra, és egy böffentés fújja fel arcát. - Pfhu! Na te meg szépen nézel ki! lomtörténeti kérdésekről meg a napi Annyit azért nem lehet inni, hogy valaki ilyen csúnyán végezze! - és követte közéletről beszélgetünk. tovább a kocsmák szétszórtságát Két tini lány jött az iskola felől. Mikor észrevették az arcuk elé kapták - A kormány a napokban döntött kezüket, és ösztönösen egymás szoros közelségébe húzódtak - Jújj! Ne arról, hogy a debreceni jogászképzés nézzünk oda! Hl-hi-hi! Fúj de csúnya! Hi-hi-hi! - Gyors léptekkel hagyták is önálló kari státuszt kap. Tanár úr az el az elmúlt életközeget Csak a vihogásuk hallatszott a távolból. indulásnál itt is bábáskodott Leugrottam a gátról; a tömegközlekedés hosszú járműve magába szívott, - A képzést 1996-ban indítottuk és elindult viselve terhem, hogy elindulhassak viselve gondolataim terhét A újra Debrecenben. Király Tibor már hátsó ablakból néztem a mozduló földet A macska sakálfejjé lapult arcát 1991-től munkálkodott ezért, ő már Anubisz tükrét, mely ember testet ölt, ahogy szembe nézünk vele. a miskolci kar megalakításban is részt vett. Ugyanazt a „menetrenDobó Csaba det" terveztük, mint Miskolcon: előbb intézeti formában zajlik az oktatás, majd megfelelő akkreditáció után önálló kar alakul. Sajnos az akreditáció során folyamatos támadások érték az intézményt, így ez a A 2002. december 2-ai számban a tanszékvezetői megbízások között tévefolyamat kicsit hosszúra nyúlt. Mivel sen jelent meg dr. Balogh Ádám tanszékvezető egyetemi tanár megbízásának ekkora a jogászokat képző intézmé- meghosszabbítása. Helyesen: dr. Balog Ádám egyetemi tanárnak a Sebészeti nyek száma jelentősen meg- Klinika vezetésére szóló tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása 2004. növekedett nehéz volt főállású veze- június 19-ig szól. tő oktatókat találni. Én 2000-ben távoztam az intézet éléről. - A Magyar Kultúra Napján Szent-Györgyi-díjjal tüntették ki. Az idei évben rendhagyó niódon négy egyetem összefogásában (SZTE, DE, - A kitüntetést többek között iskolateremtő munkájuk elismerése- BME, BKÁE) adják ki a frissdiplomások elhelyezkedését segítő Útmutató. Célja, a felsőoktatásban végző hallgatók minél nagyobb részének megkönyként ítélik oda professzoroknak. Az iskolateremtés sorában mindenkép- nyíteni a munkavállalás folyamatát. A kiadvány tartalmazza mind az álláskeresés pen szót kell ejtenem a szegedi jog- fortélyait, mind a munkavállaláshoz szükséges tudnivalókat (jelentkezési csotörténeti tanszékről. Amikor tanszék- mag összeállítása, önéletrajz és kísérőlevél minták, kiválasztási folyamat lépcsővezetőként 1988 július l-jén vissza- fokai, interjútípusok, tanulmányi és munkaszerződés stb.). Ezek az információk jelentős mértékben segítik az álláskereső fiatal diplokerültem Szegedre - Both Ödön, egykori szeretett tanszékvezetőnk ha- mások indulását és eligazodását a munkaerőpiac útvesztőiben. A kiadvány az ollálát követően - a tanszék három évi vasóval együtt halad végig az álláskeresés fázisain, olvasmányos formában készíidőszak után eléggé zilált helyzetben ti fel a „nagy megpróbáltatásra". Ugyanakkor ez az út szakaszokra bontható, hogy azok is könnyen megtalálvolt. Homoki Nagy Mária és Balogh Elemér tanársegédek szinte hazaér- ják az őket érdeklő részeket, akik már több állásinterjún is részt vettek, de még kezésemmel egyidőben hosszabb kül- nem találták meg "álmaik állását", valamint akik már hallgatóként is dolgoztak földi tanulmányútra mentek, így az Az Útmutatót az ország felsőoktatási intézményeiben, továbbá az állásbörzéken oktatást másodállású előadók bevo- terjesztik, csaknem 15.000 példányban. násával kellett megoldanunk. Ma már egyébként mindketten vezető oktatók, sőt Balogh Elemér tavaly egyetemi tanári lett. Hosszú évek munkájával e kis tanszékből, ha nem is nagy, de közepes méretű, eredményes tanA tiszai ciánszennyezés levonulásának harmadik évfordulója alkalmából széket sikerült kialakítanunk. Neveltjeim maradtak Miskolcon és Debre- megemlékezést tartott február 12-én Szegeden, a folyóparton a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület Orbán István, a Tisza Vízgyűjcenben is. Szent-Györgyi Albert a nemzet- tő Programrégió titkára kifejtette, hogy a ciánszennyezés óta történtek kísérleközi tudományos közvélemény előtt a tek halpótlásra, a környezettel kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatására, mai napig minősíti az egyetemünket. de mindezt kevésnek ítélte. Megjegyezte, hogy a víz a XXI. század sorskérdése Az egyetem és a város mégis elhanya- lehet. Makrai László, a szegedi közgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke golja Szent-Györgyi emlékének valódi ápolását. Fontos volna, hogy a hagya- bírálta a „kormányzati hivatali apparátust", amely - szerinte nem sokat lendíték méltó helyet kapjon az egykori tett előre, s a megoldás felé „még el sem mozdult". Úgy fogalmazott: számítaújszegedi Szent-Györgyi-villában ki- ni csak a természetre lehet. - Nagyon megörültünk a Vásárhelyi-terv 2001-ben történt elindításának, de javítható hibáival csaknem egy évet állt a kormányválalakítandó múzeumban. tás kori állapotában - mondta. Hozzátette: a tervet most leporolták, de „új verKelemen Zoltán Gergely zióját senki nem ismeri".

MACSKA AZ ÚTON

HELYESBÍTÉS

KIADVÁNY ÁLLÁSKERESŐKNEK

MEGEMLÉKEZÉS A CIÁNSZENYNYEZÉS ÉVFORDULÓJÁN

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

Rektorjelöltek bemutatkozása: Dux László

A CÉL A KAROK EGYSÉGGÉ KOVÁCSOLÁSA -Jellemezné röviden programját, beadott pályázatát? - A programom mindenképpen az elmúlt három év továbbvitelére épül, de természetesen lényeges változtatásokat is szükségesnek érzek. Megítélésem szerint az elmúlt három év egyrészről szerencsésen megőrizte azokat a hagyományokat, amiket az egyesülés előtti intézmények hoztak magukkal, ugyanakkor ez a hagyományokat tovább éltető gyakorlat számos olyan kérdésre nem talált megoldást, amire számos, hozzánk hasonló helyzetben lévő egyetem már megtalálta, vagy legalább elkezdte megkeresni a válaszokat. Ilyen szempontból a programom központjában a tizenegy kar közös egyetemi egységgé kovácsolását, közös identitástudatnak, céloknak a megfogalmazását és természetesen a működési és végrehajtási struktúrák eszerinti átalakítását érzem szükségesnek, hogy ne tizenegy szétfelé húzó kar alkossa a Szegedi Tudományegyetemet, hanem megjelenjen, mint közös, nagyobb egység. A döntési struktúrában mindenképpen szükségesnek érzem a rektorhelyettesek szerepének, önállóságának, kezdeményezőkészségének fokozását, a korábbiakhoz képest markánsabb személyiségeket szeretnék rektorhelyettesi tisztségekre felkérni és az adott területeken éppen ezáltal aktívabb, karokon átnyúló, azok közös céljait, közös érdekeit megjelenítő rektori vezetésre gondolok. A dékáni tanács szerepe nagyon pozitív és rendkívül hasznos, de ahogy az elmúlt évek is bebizonyították - és a legtöbb dékán is egyetért ezzel - nem igazán alkalmas egyetemi szintű döntés előkészítésére, stratégiai tervezésre. A tanács kiválóan alkalmas a karok érdekérvényesítésére, és azt a szerepét mindenképpen meg is kell tartani, de szükséges a rektorhelyettesek, vagy más, arra felkészült és vállalkozó kollégák vezetésével olyan szakbizottsági struktúra felállítása és működtetése, amely a karokon túlmutató, több kart érintő tervek és feladatok megvalósítására alkalmas. Feltétlenül szükségesnek érzem a nyitást az egyetem környezete felé - a vállalkozói, a társadalmi befogadószféra, volt és leendő hallgatóink irányába, valamint nagyon fontosnak érzem a közösségépítést, a közösségi szellem megerősítését, mind az oktatók bevonásával, véleményük kikérésével, az elmúlt években parlagon maradt szellemi erőforrások felszabadításával, mind a hallgatók aktivitásának, érdeklődésének, az egyetem céljaival való azonosulás képességének növelésével. Ez nem feltéden mennyiségi, inkább minőségi aktivitást jelent a diákok részéről. Ha jobban érzékelik az egyetem helyzetét és perspektíváját, ami számos várható problémát hordoz magában, ideértve az EU-csadakozást

rületeken jobbak nálunk. Ha az ember látja ezeket a különbségeket, akkor könnyebben megtalálja, illetve segíthet másoknak azoknak a gyorsítópályáknak a megtalálásában, amiken nem csak utol kell érnünk a többi egyetemet, hanem elébük is kell vágnunk. Számomra az emberi erőforrások, a közösségépítés, az empátiaképesség erősítése a karok, szakok, különböző korosztályok, csoportok között előbbre való, mint az anyagi források megszerzése, hiszen anyagi forrásokat elkölteni sem tudunk egyetemhez méltóan akkor, ha az egyetem ezen emberi oldalait nem tudjuk feltárni, megerősíteni. Ha viszont ebben sikeresek vagyunk, akkor nem félek attól, hogy a szükséges anyagi források előteremtése nehézségekbe ütközne. Ezekben látom tehát egy ilyen szellemű vezetés előnyeit, ami pedig a hátrányokat illeti; erről talán nem nekem kellene nyilatkoznom, ezt megteszik majd mások.

és a többi magyarországi tudásközponttal szemben kialakuló, egyre élesedő versenyhelyzetet, akkor végzésük után erős „hátországot" jelenthetnek ennek a többkarú, heterogén képzési struktúrájú egyetemnek. A jelenlegi hallgatóink abban érdekeltek, hogy minél több forrásunkat most használjuk föl, kevésbé érdekeltek egy középvagy hosszabb távú fejlesztésben, ami főleg az élethosszig tanulásuk révén vagy gyermekeik, unokáik továbbtanulását illetően jelent komoly egymásrautaltságot egyetem és hallgató között. Az egyetem érdekelt abban, hogy hallgatói karriert fussanak be és ezáltal ez egyetem vonzereje növekedjen, a volt hallgatók pedig nem érdekeltek abban, hogy az egyetem reputációja, tekintélye egészében, vagy karonként süllyedjen és ezáltal az ő korábban megszerzett diplomáik értékét ez csökkentse az álláspiacon. Nyilván lehetne további konkrétumokra kitérni, hiszen rengeteg kérdésre rengeteg választ kell, hogy tudjon adni az ember, viszont az is igaz, hogy egy hároméves ciklus minden felmerülő problémájára nem lehet előre leírt válaszokkal készülni. Én azt hiszem, hogy inkább egy olyan csapatot és olyan ethoszt kell az egyetem vezetésében és a karoknál kialakítani, megerősíteni, amitől nyugodt lehet mindenki, hogy a felmerülő nehézségeket, kihívásokat a lehető legjobban fogják megoldani. Hiszen biztos, hogy rengeteg váradan nehézség merül majd fel az elkövetkezendő három évben, amit most egy pályázatban nem lehet mind előre látni. - Alit vár az Európai Uniós csatlakozástól, illetve hogyan képzeli az egyetem felkészítését a várható ne-

DUX LÁSZLÓ 1954-ben született Szegeden, 1978-ban általános orvosként diplomázott summa cum laude. 1981ben laboratóriumi szakorvos, 1987ben biokémikus képzettséget szerzett. 1985-től az orvostudomány kandidátusa, 1989-től az orvostudomány doktora. 1981-85-ig tanársegéd, 1985-90-ig adjunktus, 1990-től egyetemi tanár. Jelenleg az Orvostudományi Kar Biokémiai Intézetének intézetvezetője. Számos hazai és külföldi szervezetben töltött és tölt be tisztséget, többek között a Magyar Biokémikusok Egyesületének elnökségi tagja. 1994-ben Szent-Györgyi Albert, 1998-ban Pándy Kálmán díjjal tüntették ki. hézségekre? - A csatlakozás sok tekintetben nem jelent változást az egyetem működésére nézve, mert sok olyan terület van, ahol az elmúlt években az előírásokhoz közel álló, vagy annak teljesen megfelelő pályázati rendszerrel, nemzetközi kapcsolatokkal, közös projektekkel lehetett készülni. Ugyanakkor mégis egészen más helyzetet fog teremteni, és nekünk arra is tekintettel kell lennünk, hogy Szeged és a Szegedi Tudományegyetem az EU határvidékének is egészen a perifériájára fog kerülni, ami sok tekintetben nehezíti a helyzetünket, hogy ide kellő együttműködést, befektetést, tőkét, olyan hátteret tudjunk megnyerni, amivel mondjuk a Lágymányosi Egyetemváros vagy a

gödöllői, veszprémi tudásközpontok már előttünk járnak. Egy nagyon sajátos földrajzi helyzetben kell az egyetemnek megőriznie azt a vonzerejét, ami a Kolozsvárról való idetelepülés óta többé-kevésbé sikerült. Megfelelő szervezéssel, rálátással ugyanakkor ennek komoly előnyei is lehetnek, a déli-keleti irányú kapuszerep, főleg nyelvtudást, más kultúrák ismeretét igénylő területeken. A gazdasági élet szereplőivel való együttműködéssel Szeged egy diplomáciai központ szerepét is felveheti, hiszen már több ország konzulátusa, kulturális intézetei is megtalálhatóak itt. Nagyon tudatos és nagyon kemény munkával ezt előnyünkre tudjuk fordítani, de biztos, hogy ez a határmenti, perifériás helyzet mind a hallgatókra, mind egyéb kapcsolatainkra nézve számos komoly nehézséget is fog jelenteni. - Hogyan jellemezné azokat az előnyöket és hátrányokat, melyeket a rektorrá választása jelentene? - 1992 és 1997 között öt évig voltam oktatási rektorhelyettes az orvostudományi egyetemen, a szegedi egyetemek, főiskolák egyesülésének előkészítő hőskorában. Ezalatt rengeteg előkészítő projekten, pályázaton dolgoztunk, közös szakokat indítottunk, az egész doktori képzés megszervezésén munkálkodtunk, kutatásfejlesztési együttműködéseket kötöttünk. Ezeknek, valamint különböző országos testületekben, bizottságokban betöltött tisztségeimnek köszönhetően sikerült kiismernem azokat az erősségeket, amik a Szegedi Egyetemre jellemzőek, és azt is tisztán látom, hogy más rivális egyetemek milyen te-

- Nem sajnálná, hogy rektorrá választása esetén háttérbe szorulna az eddigi tudományos, oktatói munkája? - Ez érdekes kérdés. Az ember, ha tudományos, illetve oktató munkát folytat, és megfelelő emberekkel, igazi csapattal van körülvéve, akkor sokszor nem csak a saját kétkezi tevékenysége az, ami meghatározza a teljesítményt. Ilyen szempontból most szerencsés periódusban van az intézetünk. Kiváló fiatal ambiciózus munkatársaink idehaza és külföldön is elég jó ütemben haladnak, pályázataink, elnyert támogatásaink a következő hároméves perióduson valószínűleg át tudják segíteni az intézetet. Másrészről viszont ha az egyetemünket aktuálisan szorító kérdések nem oldódnak meg, ha nem sikerül gyors növekedési pályára állítanunk az egyetemet, akkor sajnos az itt elért egyéni tudományos vagy oktatási teljesítmények értéke, felhasználhatósága, versenyképessége is jelentősen romlik. Én tisztelem azon tanártársaim döntését, akik azt mondják, hogy a tudományos tevékenységüket nem kockáztatják az egyetem érdekében vállalt többletmunkával, de én úgy érzem, hogy a jelenlegi helyzetünkben az embernek ha ez a kihívás adódik, akkor három évet rá kell tudnia szánni arra, hogy egy biztonságosabb növekedési pályán, a saját és a munkatársai tudományos, oktatói jövőjét az EU-n belül is megfelelő dimenziókba el tudja helyezni. Az más kérdés, hogy én sem tartanám helyesnek és normálisnak, hogy egy ekkora és enynyire szerteágazó egyetemen valaki több cikluson keresztül ilyen pozíciót kívánjon betölteni. T.P.Z.

TOLERÁNSAK A DIÁKHITELT NEM FIZETŐKKEL A diákhitel törlesztésére kötelezett 14 ezer fiatal közül 8 ezren utalták át az első részletet a január végi határidőig, a mulasztóknak éves szinten 11 százalékos késedelmi kamatra kell számítaniuk - mondta Őri András, a Diákhitel Központ (DK) kommunikációs igazgatója, aki közölte: minden hónap ötödik napja a részlet befizetésének határideje, azonban a most indult törlesztési időszakra való tekintettel a kezdő részletet január 3 l-ig utalhatták át az érintettek. Elmondta: a következő napokban telefonon és levélben keresik meg azokat, akik valamilyen okból nem teljesítették törlesztési kötelezettségüket.

A mulasztóknál minden egyes nap után a jogszabályban meghatározott késedelmi kamatot számítanak fel, ennek mértéke jelenleg 11 százalék. A kommunikációs igazgató jelezte: sok oka lehet az első törlesztés elmulasztásának, előfordulhat, hogy az érintettek nem jelentettek be olyan változásokat, amelyek miatt a Diákhitel Központ nyilvántartásától eltérően mégsem kerültek a törlesztési szakba. Őri András példaként említette a kreditrendszerű képzésben résztvevőket, valamint azt, ha egy hallgató másik felsőoktatási intézménybe iratkozik át, akkor ugyanis tanulmányi ideje módosul.

Megjegyezte: a DK most még toleráns, ám ha az elmaradások és késedelmi kamat összege eléri a hat havi törlesztő részletét - a 2003. január 1. előtti szerződéseknél a 12 havit - utoljára szólítják fel az érintetteket a tartozás rendezésére. Amennyiben ez nem történik meg, a DK felmondja a szerződést, és azt követően 15 napon belül a teljes tartozást ki kell fizetniük az érintetteknek. Ennek elmaradása esetén az ügyet a DK átadja az APEHnek, amely a behajtja a köztartozást. Őri András utalt arra, hogy a hallgatói hitelrendszert módosító tavaly decemberi kormányrendelet alapján a

részleteket nem a munkáltató vonja le, hanem a törlesztő fizeti közvedenül a Diákhitel Központnak. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a pályakezdőknek a törlesztés első két évében a mindenkori minimálbér hat százalékát kell befizetniük, amely az idén 3000 forint havonta. Hozzátette: az első két év után a törlesztő részlet a két évvel korábban bevallott éves jövedelem havi ádagának a hat százaléka. Őri András közlése szerint erre az úgynevezett késleltetett jövedelemarányos konstrukcióra azért van szük-

ség, mert az érintettek aktuális éves jövedelméről az APEH csak jóval később, a bevallások felülvizsgálata után tud biztos információt szolgáltatni a Diákhitel Központnak. Hozzáfűzte: a hitelt törlesztő hallgatókat minden év december 15-ig értesítik a következő évben fizetendő havi részlet nagyságáról. Nem változott az az elv, hogy a törlesztést tanulmányai befejezése után meg kell kezdenie annak is, aki nem rendelkezik állással vagy külföldön dolgozik. így az ő számukra is kötelező a mindenkori minimálbér hat százalékának befizetése az első két évben.

SZEGY >2• 2003. FEBRUÁR 17.

Rektorjelöltek bemutatkozása: Galambos Gábor

LÁTOK A FALON KÍVÜL IS" - Hogyan értékeli az egyetemi integrációt? -Amikor 2000. januárjában az országban megalakultak az integrált egyetemek, akkor az integráció megvalósítására különböző utat választottak az egyes intézmények. Az SZTEn a megfontolt előrehaladást követtük. Véleményem szerint az egyetem vezetése jól döntött, amikor konszenzusra törekedett, hiszen öt olyan intézmény került egy ernyő alá, melyeknek múltja, gazdasági helyzete, oktatási struktúrája nagyon eltérő volt. Az SZTE volt az egyeden felsőoktatási intézmény, ahol az integráció különösebb megrázkódtatások nélkül ment végbe, és jó úton vagyunk, hogy elfoglaljuk a magyar felsőoktatási struktúrában azt a helyet, ami megillet bennünket. - A lehetséges pályázók közöl sokon azzal az indokkal nem indultak végül a választáson, hogy nem lennének képesek feladni jelenlegi munkájukat - Meg kell, hogy mondjam, magam is sokáig gondolkodtam azon, hogy induljak-e. A töprengésemnek egyik legnagyobb oka az az erkölcsi gát volt, amely a tavalyi főigazgató választás eredményeként alakult ki: akkor a főiskola közössége nagy többséggel választott meg, és én azt mondtam, hogy 2006-ig vállalom a kar vezetését. Novemberben azonban újra átgondoltam a helyzetet, és arra jutottam, hogy az SZTE középtávú stratégiájában számos olyan pont van, amelyek megoldásában - rektorként is - a közösség számára hasznos módon tudok tevékenyen részt venni. Úgy gondolom, hogy az ET-ben végzett munkám és a főiskolai kar élén elért eredmények alapján sokan el tudják dönteni, hogy alkalmas vagyok-e a pozíció betöltésére. Ez azért fontos, mert meggyőződésem, hogy mindenki jövőbeli tevékenységét az elmúlt időszak alatt végzett munkájának stílusa és eredményessége határozza meg. - Melyek a pályázatának fő irányvonalai? - A pályázat négy fő részre tagolható, amelynek első pontjában az oktatással kapcsolatos elképzeléseimet foglaltam össze. A véleményem az, hogy az SZTE karain folyó oktatás szerkezete és színvonala jó, esetenként kiemelkedő minőségű. Ezért úgy gondolom, hogy - amíg a külső körülmények nem indokolják - a struktúrán alapvetően nem kell változtatni, de több olyan pont is van, ahol javítani tudunk. Egy példa erre: az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy összehangoltabb akkreditációs stratégiára van szükség. A mai gyakorlat szerint a karok önállóan döntik el, hogy milyen szak alapítására, illetve indítására tesznek javaslatot. Úgy gondolom, hogy ezen változtatni kell: szükség van egy - az oktatási rektorhelyettes által koordinált - egyeztetett stratégia kidolgozására, amely évekre előre meghatározza az indítani szándékozott szakok ütemezését. Ebben a folyamatban kiemelt helyet kell biztosítani a műszaki képzés fejleszté-

Az S Z T E karain folyó oktatás szerkezete és színvonala jó, esetenként kiemelkedő minőségű. Fotó: Nagy

sének, amelyben elsősorban a T T K és a SZÉF együttműködésére lesz szükség. Véleményem szerint a doktori képzés fejlesztésekor elsősorban nem a mennyiségi, hanem tartalmi fejlesztésre kell összpontosítani. A kutatóbázisok segítségével ezért egy olyan el- * képzelést támogatok, amelyben a már megalakult doktori iskolák programjának bővítését tűzzük ki közveden célként. Mivel a 3 éves képzés csak kivételesen elegendő a fokozat megszerzésére, el kell gondolkozni azon, hogy milyen szervezett formában lehet segíteni az arra érdemes jelölteket a doktori képzés sikeres lezárása és a fokozatszerzés közötti időszakban. Elsősorban predoktori ösztöndíjakra gondolok de lehetőséget látok abban is, hogy a karok különítsenek el „címkézett", pályázható összegeket a kiemelkedően tehetséges jelöltek számára. Külön alfejezetben foglalkoztam a Bologna folyamat elvárásaival. Nagyon fontos azt tudni, hogy a Bologna processzus esetében nem egy kiépült rendszerhez csadakozunk hanem egy olyan mozgásban lévő folyamatba kívánunk beépülni, amelyet bizonyos mértékig magunk is alakíthatunk. A folyamat egyik lényeges része az, hogy az európai felsőoktatásban létrejöjjön az ekvivalens diplomák kiadásának rendszere, ami - a kétciklusú képzés általánossá válásával - felveti azt, hogy a magyar felsőoktatás szerkezetét - bizonyos mértékig - átalakítsuk. Szorosan ide kapcsolódik, hogy nagyobb aktivitást mutassunk a különböző mobilitás programokban, hiszen a külföldi részképzés óriási lehetőség a hallgatók számára. A pályázatom második részében a kutatással kapcsolatos elképzeléseimet vázoltam fel. Nehezen tartom elképzelhetőnek azt, hogy - esedeg kiváló oktatói képességek mellett rendszeres kutatói tevékenység nélkül valaki a felsőoktatásban naprakész tudást képes átadni. Mindemellett le

GALAMBOS GÁBOR Tanulmányok, tudományos fokozat: 1971 JATE Szeged - Diploma (Programtervező Matematikus) Szakdolgozat: „Hálótervezési módszerek". 1981 JATE Szeged - Egyetemi doktori fokozat: „Egzakt és heurisztikus módszerek a szabási feladat és az ehhez kapcsolódó lefedési problémák megoldására." 1993 - Matematikai tudományok kandidátusa „Ládapakolási algoritmusok legrosszabb-esetének vizsgálata" 1999 - Habilitáció „Diszkrét optimizálási feladatok közelítő megoldására készített algoritmusok elemzése" Oktatási gyakorlat: 1976 - Szemináriumok és előadások tartása: operációkutatás, gráfelmélet, lineáris programozás, operációs rendszerek, kombinatorikus optimalizálás, numerikus matematika. Diplomadolgozatok szakdolgozatok Ph.D. dolgozatok témavezetése. Munkahelyek: 1992- SZTE, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szeged. 1992 Budapesti Műszaki Egyetem. Előadások valószínűségszámításból. 1976-1991 József Attila Tudományegyetem. 1971-1976 Matematikus a Szegedi Tervező Vállalatnál. Díjak: 1985- A Magyar Közgazdasági Társaság és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság országos versenyének második díja. 1999- Széchényi Professzori Ösztöndíj Társasági tagságok: Neumann János Számítógéptudományi Társaság Magyar Operációkutatási Társaság (Elnökségi tag) 1997-1998 MTA Köztestülete

László

szeretném szögezni, hogy az SZTE kutatói teljesítménye nagyon jó, és ezt arra kell használni, hogy az elismertségünk nemzetközi szinten tovább emelkedjen. Ezt elősegítendő is vannak ödeteim. Például: évente félre kellene tenni néhány millió forintot arra, hogy nemzetközileg kiemelkedő képességű tudósokat hívjunk meg Szegedre. Nyilvánvaló, hogy az így meghívott professzorok munkája serkentőleg hatna mind a kutatásra, mind az oktatásra, másrészt sokat segíthetne az SZTÉ nemzetközi és hazai megítélésének és kapcsolatainak javításában. A pályázatom következő részében a hallgatói körülmények javításával foglalkozom. Meggyőződésem, hogy a „sanyarú" kollégiumi helyzet megoldását kiemelten kell kezelni, hiszen mindenki tudja, e tekintetben nem állunk jól. Sajnos, saját erőnkből nem vagyunk képesek megoldani ezt a problémát, ezért külső befektetőt kell találnunk Tudom, hogy az érdeklődők sorba állnak és megfelelő biztosíték esetén készek közreműködni. Megoldandó feladat a hallgatói szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása. Kiemelten kezelném az Universitas Kht. szerepét. Elfogadhatónak tartom azt, hogy az EHÖK megfelelő súlyt kapjon az ilyen irányú kérdések rendezésekor. A másik kérdés a sportcentrum helyzete. Ami eddig elkészült, arra büszkék lehetünk, de a további fejlesztésekhez középtávú stratégiára van szükség. Én a minőségi fejlesztésre helyezném a hangsúlyt. Biztos vagyok abban, hogy a középszerű megoldások hosszabb távon mindig költségesebbek. A gazdálkodással kapcsolatos részből - a helyszűke miatt - talán csak egyeden gondolatot emelnék ki, mivel ez sarkalatos kérdés az SZTE életében: úgy gondolom, hogy a klinikumnak nagyobb gazdálkodási önállóságot kell biztosítani, mert ennek a szervezetnek bevétel orientáltan

kell működnie. Úgy gondolom, hogy az Egészségügyi Centrum komoly lehetőségeket rejt az eredményes gazdálkodás megteremtésére. - A Szegedi Tudományegyetem rektoraként milyen előnyök illetve hátrányok fikadnának az ön személyéből? - Közel öt éve vezetem a tanárképző főiskolai kart és annak jogelődjét. Ezért - úgy érzem - van tapasztalatom abban, hogy miként kell egy „fajsúlyos" intézményt vezetni. Amellett, hogy az SZTE Stratégiai Bizottságának elnökeként dolgoztam, a másik erősségem az lehet, hogy azok között vagyok az egyetemen, akiknek a felsőoktatás országos szintjén is van tapasztalata, hiszen a TEMPUS Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztét is betöltöm. A TEMPUS az a szervezet, amely a legtöbb felsőoktatásra vonatkozó mobilitás-programot koordinálja az országban. Ezek a tapasztalatok jól hasznosíthatóak lennének a rektori munkában. Nemzetközi szinten is képviselem a magyar felsőoktatást, az Európai Unió Bizottságának van egy felsőoktatással foglalkozó albizottsága, melynek tagja vagyok, és azon kevesek közé tartozom a SZTE-n, akik a Bologna Bizottság munkájában is részt vesznek. Az sem elhanyagolható, hogy „látok a falon kívül is". Az elmúlt tizenöt évben több vállalati programrendszert is írtam, ezért akár költségvetési, akár nem költségvetési szervezeteknél is át tudom látni a gazdálkodást. Remélem, mások is alátámasztják, hogy ezt mind az Egyetemi Tanácsban, mind a Dékáni Kollégiumban többször is bizonyítottam. Sokan nem titkolják, hogy nem látnák szívesen azt, ha főiskolai karról kerülne ki az SZTE rektora. A megítélés szempontjából szintén hátrány, hogy „csak" habilitáltként vagyok egyetemi tanár, és ez sokak szemében nem teljes értékű cím. Egyébként úgy gondolom, hogy egy közel harmincmilliárdos intézmény vezetése és a tudományos teljesítmény csak igen szerencsés körülmények között korrelál egymással. Kiemelkedő tudományos teljesítmény felmutatásával még nem biztos, hogy valaki alkalmas egy ekkora egyetem vezetésére. Azt persze elfogadom, hogy ha van két közel azonos képességű jelölt, akkor a tudomány területén többet nyújtót kell választani, mert neki jobb lehet az országos megítélése. De az, hogy kinek milyen az elfogadottsága, az mindig attól függ, hogyan látja át a problémákat. Ha valaki az első három hozzászólását elrontja nagydoktorként, azt később is nehezen fogadják el. Tudja, olyan ez mint a szerelem: egy csinos nőnek mindig több esélye van kapcsolatokat kezdeményezni, de miután elkezdünk vele beszélgetni, már csak az az érdekes, hogy milyen emberi értékei vannak. Bóka Gábor *

A teljes pályázat hamarosan olvasható lesz a JGYTFK internetes oldalán.

PÁLYÁZAT A TELEKOMMUNIKÁCIÓ TANULMÁNYOZÁSÁRA A Matáv, a Westel és a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete közös pályázatot ír ki a telekommunikáció tanulmányozására. A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országős Egyesülete a Matáv és a Westel együttműködésével közös szakmai

pályázatot ír ki, melynek címe: „Mindennapi életünkben hogyan egészíti ki egymást a vezetékes- és a mobiltelefon?", avagy a telekommunikáció szerepe a mindennapi életünkben. Az írások műfaja esszé, terjedelme maximum 2 gépelt oldal lehet.

A vezetékes telefon és a mobiltelefon különböző szerepet tölt be életünkben. A pályázatban arra szeretnének választ kapni, hogy melyek a vezetékes telefon és melyek a mobiltelefon előnyei. Melyiket mikor, milyen helyzetben használjuk? Például míg a

mobil minden helyzetben elérhetőséget biztosít, addig a vezetékes telefon a bizalmas, hosszú beszélgetések kényelmes eszköze. Az írásokban saját ödeteket, elképzeléseket és gondolatokat várnak a témával kapcsolatban. Beküldési határidő: 2003. március 30.

Cím: DUE, 1576 Bp., Pf. 10. Az eredményhirdetés április 25-én, az Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon lesz. Pályázati díjak: a Matáv és a Westel ajándékai. Információk: D U E Iroda, 1148 Örs vezér tere 11. Tel.: 2228213 E-mail: due@due.hu.

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

Rektorjelöltek bemutatkozása: Berta Árpád

VEZETŐI KONCEPCIÓ Részletek abból a vezetői koncepcióból, melyet az SZTE rektori tisztére benyújtott pályázati anyagban megfogalmaztam. Feladatok Tudatában vagyok annak, hogy a rektor sokrétű feladatköre rendkívül összetett és számos olyan elemből áll, mely semmiképpen sem napi rutinmunkát kíván meg az egyetem rektorától. Ennek megfelelni csakis úgy lehet, ha a megválasztott rektornak sikerül egy olyan vezetői kollektívát megnyernie, amelyik hathatósan támogatja és segíti őt. Premisszák Vezetői elképzeléseim két premisszából indulnak ki: (1) Jól működő karok nélkül nem lehetséges jól működő egyetemet elképzelni. (2) A jól működő karok összessége, nem szükségképpen eredményez jól működő egyetemet Mindehhez alapvető szükséglet még az egyetemet működtető — egymással, s a törvényi előírásokkal harmonizáló — jó, a működést segítő szabályzatok összessége, s távolról sem utolsó sorban az a központi apparátus és a működéshez nélkülözheteden egyéb szervezeti egységek, melyek keretet adnak az egyetemnek. Az első premissza aligha igényel részletes indoklást. Véleményem szerint nem lehet jó az az egyetem, amelynek akárcsak egyeden egy kara is instabil helyzetű. Fontos célkitűzése lehet a megválasztandó rektornak, hogy egy olyan egyetemet irányítson, ahol mindegyik kar és valamennyi egység biztos lehet abban, hogy egy olyan intézmény része, ahol működik a szolidaritás. A második premissza — talán — még ennyi megokolást sem szükségeltet. Az egyetem megfelelő — a törvényekben és a rendeletekben megfogalmazott előírásokkal összhangban lévő — szabályzatok nélkül nem működhet. A jól-működés sine qua non-ja az is, hogy az egyetemet nélkülözheteden keretként átfogó és szolgáló apparátus mindenben megfeleljen a követelményeknek. Aligha lesz sikeres a megválasztott rektor, ha azzal a szándékkal lát munkához, hogy minden fontosabb területen lényeges változtatást akar. A Szegedi Tudományegyetem 2003-ban megválasztott rektora ugyanakkor több szempontból is változtatásra, az eddigi működéshez képesti korrekcióra fog kényszerülni: a) Magyarország 2004-ben várható európai uniós csadakozása a magyar felsőoktatás intézményeit is jelentős új feladatok elé fogja állítani. Bizonyos, hogy a munkaerőpiacon új típusú szakemberek iránti igény jelentkezik majd. Mindehhez rugalmasan alkalmazkodni képes felsőoktatás szükségeltetik. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megteremtsük magunknak a befolyásolás és formálás lehetőségeit a „bolognai folyamatokhoz" és a hazai realitásokhoz illeszkedő magyar felsőoktatás stratégiája és a készülő új felsőoktatási törvény kialakításakor (ehhez nem elhanyagolható muníciót nyújthatnának egyetemünknek a régió országgyűlési képviselői, akikkel a mostaninál lényegesen magasabb szintű, rendszeres kapcsolattartást célszerű kezdeményeznünk); b) Az az egyre élesedő verseny a hallgatókért — s az utánuk járó képzési normatíváért, költségtérítési díjért —, mely az utóbbi években egyre mar-

kánsabb módon jelentkezik, szintén alapvető intézkedéseket igénylő feladat. Nem gondolom, hogy reális célul tűzhető ki a jelenlegi hallgatói létszám növelése. Megvalósítható célkitűzés lehet viszont, hogy a Szegedi Tudományegyetem megtartsa a magyar felsőoktatásban jelenleg elfoglalt helyét. Napi feladatot jelenthetnek azok az intézkedések, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy növeljük egyetemünk regionális, országos és nemzetközi vonzerejét, lényegesen növelje egyetemünk a diákjóléti intézkedéseit. Kiemelten kezelendő, hogy növeljük idegennyelvi képzéseink volumenét

melynek éves költségvetése eléri a 32 milliárd forintot. Nagyon fontos lenne, hogy a kar költségigényes képzési formái a jelenleginél lényegesen magasabb normatív támogatást kapjanak a központi költségvetéstől. Ennek érdekében minden lehetőséget kihasználva lobbizni kell. A Konzervatórium jelenlegi kubaturális helyzete gátolja a kari fejlesztéseket, s mindez ellenkezik egyetemi érdekeinkkel. A Mezőgazdasági Főiskolai Kar küldetésnyilatkozatában azt rögzíti, hogy a magyar agrárértelmiség kinevelését tartja alapvető feladatának. Fejlesztésének elősegítése a megválasztandó rektor fontos kötelessége lehet. Egészen bizonyos, hogy az MFK saját bevételt teremtő képességének növelése újabb beruházásokat igénylő feladat Az Agrárcentrum másik A karok fontos kara — az előbb említett Jól működő karok nélkül nem lehetséges jól működő egyetemet elképzelni. Általános gondként vásárhelyi székhelyű kar mellett mutatkozik egyetemünkön a kubatúra — a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai elégtelen volta. Az elmaradhatatlan Kar. A kar szakmai megerősítése jelenBERTA ÁRPÁD kubaturális fejlesztések csakis több, leg jó kezekben van. Fontos szerepe leegyüttes forrás bevonásával oldhatók het a karnak az egyetem tervezett ti1951-ben született Hódmezővásármeg (OM, régió, város, egyéb külső zenkettedik kara, a Műszaki Kar létrehelyen. 1975-ben német-orosz, tőke és önerő). hozásában. Mindehhez aktív támogamajd 1979-ben altajisztika szakon A gazdasági szempontból örvendetás szükségeltetik a Juhász Gyula Taszerzett diplomát a JATÉ-n. 1986tesen erős Állam- ésJogtudományi Kar nárképző Főiskolai Kar, a Mezőgazdaban a nyelvtudományok kandidátutalán egyik legfőbb gondja az, hogy a sági Főiskolai Kar és a Természettudosává, 1996-ban doktorává avatták. mányi Kar részéről. — főként — az utóbbi évtizedben föl1990-től tanszékvezető, 1996-ban duzzasztott jogászképzés nem igazán A Természettudományi Kar megegyetemi tanárrá nevezték ki. kedvez a kari fejlesztéseknek. A politoítélése során le kell szögezni, hogy 1997-1999 között töltötte be a lógia szak tervezett indítása mindenegyetemünk egyik vezérhajójáról van JATE BTK általános és tudomáképpen támogatandó. Fontos lenne egy szó. Az itt mutatkozó nemzetközi szinnyos dékánhelyettesi posztját. karközi együttműködés keretében ten is magasan kvalifikált szellemi po1999-től a BTK dékánja. 2003-tól megvalósítható diplomata-képzés teletenciál minden elismerést kiválthat, s az MTA-SZTE Turkológiai Kutapítése is a karra. Támogatandó és bőminden támogatást megérdemel. Azt is tócsoportját is vezeti. víthető a kar korábbi és jelenlegi vezejelezni kell azonban, hogy ez a vezértése által helyes kitörési pontként kijeri iskolája. További fejlesztést igényel a hajó — csak részben önhibáján kívül! lölt idegennyelvű (francia és német jokaron meghonosított távoktatás. A — jelenleg némi szerkezeti torzulást gászképzés) és főiskolai szintű képzés. GTK jó perspektívákat nyújt, s fejlesz- mutat, annak ellenére, hogy mostani vezetése jó irányú módosításokat kezAz Általános Orvostudományi Kar tése az SZTE érdeke. — önhibáján kívül — évek óta egy teA Gyógyszerésztudományi Kar — deményezett az elmúlt években. temes adósságállományt görget maga korábbi és jelenlegi vezetésének kö- Mindennek továbbvitele egészséges előtt. Az új rektornak minden eszközt szönhetően —egyetemünk egyik legki- folyamat lehet. mozgósítania lesz szükséges ahhoz, tűnőbb kara, ahol a jelenlegi szinten hogy az OM által finanszírozott oktaBeruházások tartás is biztosíték lehet ahhoz, hogy a tási tevékenység és az OEP által finanVárakozással tekintek, — s megvákar megőrizze jelenlegi pozícióját az szírozott klinikumi munka szétváljon. lasztásom esetén minden (esedeg tőegyetemi karok között elfoglalt hierarDöntést igényel, hogy mindez milyen lem függő) segítséget megadnék az chiában. Természetesen igényelheti a szervezeti változtatásokat tesz szükséegyetemünket fejlesztő beruházásokkar a további fejlesztéseket is. A kar gessé. Ez távolról sem csak az ÁOK hoz. Ilyenek az Ady téri építkezés fontos érdeke lehet az idegennyelvű ügye, sokkal inkább az SZTE érdeke. (TIK), Dugonics téri épületünk felújíképzés fejlesztése, a K+F pályázatokon A Bölcsészettudományi Kar talán való részvétel eddigiekhez hasonló tása ill. a TTK tervezett újszegedi építkezése, külső tőke bevonásával történő legfőbb gondjaként jelenleg a nem szorgalmazása. Diákszálló kialakítása Újszegeden, a megfelelő kubatúra mutatkozik. Nagy A Juhász Gyula Tanárképző Főis- Klinikum udvari fűtésrekonstrukciója, reményekre jogosítja ugyanakkor a kart, hogy 2004 júniusára felépül az kolai Kar sajátos helyzetben van: két s minden olyan további tervezett beruAdy téren az a jelenlegi Egyetemi olyan egyetemi karunk is van — a böl- házás, mely ésszerű s gazdagítja egyeKönyvtárnak is helyet adó épület, csészettudományi és a természettudo- temünket (pl. Fogászati Klinika, Műmely otthont adhat majdan a kar szá- mányi —, melyekkel számos szakja szaki Kar épülete). mos tanszéki ill. intézeti könyvtárának párhuzamos képzést nyújt. A megváA kar a jövőben is új képzési formák lasztandó rektor egyik fontos feladata Vezetési struktiíra kialakítására törekedhetne, növelve az lehet annak atisztázása,hogy ezen párMegválasztásom esetén gondosúj igényeknek megfelelő piacképes huzamosságok miként kezelendők. kodnék arról, hogy az egyetem vezetédiplomák kiadását, mert — paradox Egy az érintett karok közti egyeztetési si szerkezetében az alábbi korrekciók módon — enélkül aligha őrizheti meg folyamat sikeresen akkor lenne lezár- mindenképpen megtörténjenek: tradicionális értékeit. Természetes ható, ha szakmai (tanszéki) szintekről (a) Újra életre kellene hívni azokat partnere lehet a karnak minden ilyen indulna ki, hiszen mindez első sorban az egyetemi döntéseket előkészítő biúj típusú nyitási kísérletben az ÁJTK, szakmai kérdés. Olyan kérdés ez, mely- zottságokat, amelyek az elmúlt éveknek tisztázása azokra tartozik, akik ed- ben elhaltak ill. megszűntek. Ezek nem a GTKé s a JGyTFK Az Egészségügyi Főiskolai Kar dig is kollegiális viszonyt ápoltak egy- szükségképpen kell, hogy paritásos alamindenek előtt a kubatúra vonatkozá- mással. Meglátásom szerint ez az pon szerveződjenek. Az a fontos, hogy sában és szakmai szempontból szorul egyeztetés — a jelenlegi hallgatói lét- ezeket kellő kompetenciával rendelkemegerősítésre. A kar reális és fontos számok figyelembe vételével — sokkal ző s az egyetem egészének érdekében igénye lehet az is, hogy az egyetemi in- indokoltabb tárgyalásokat a természet- gondolkodó személyek alkossák. (b) Nagyon fontosnak tartom a détegráció — a jelenleginél nagyobb és tudományi diszciplínák gazdái között igényel majd. káni-főigazgatói értekezleteket. bővebb — előnyeit élvezhesse. Nyugtalanító körülmény ugyan az Ugyanakkor szükséges lenne egy rekA Gazdaságtudományi Kar két lényeges gonddal küszködik jelenleg. Az SZTE Konzervatóriumának 2002-ben tori tanácsot is működtetni, melynek a egyik ezek közül a rendkívül rossz megmutatkozó likviditási gondja, de rektoron és helyettesein kívül tagja kubatúra-ellátottság, míg a másik a stá- egy 8 milliós hiány nem lehet leküzd- lenne a GMF főigazgatója, az egyetem tuszhiány. Megerősítendő a kar dokto- heteden akadály egy olyan egyetemen, fótitkára, az EHÖK elnöke, a repre-

zentatív szakszervezetek delegáltja és a Közalkalmazotti Tanács elnöke is. (c) Nem lenne idegen tőlem, ha a karok konszenzusos döntése és az egyetemi tanács határozata alapján a rektor munkáját a két rektorhelyettesi funkciót is betöltő centrum elnök mellett az eddigi három rektorhelyettes helyett öt rektorhelyettes segítené. Tevékenységük az alábbi feladatkörök mezsgyéjén is elképzelhető lenne: általános és fejlesztési, oktatási és diákjóléti, gazdasági és pályázati, tudományos és külkapcsolati, tanárképzési és kulturális. Kapcsolatok Tartós érdekszövetséget kell kialakítanunk a város vezetésével.. Meg kell értetnünk a mindenkori városvezetéssel, hogy ha célunk szerint verseny helyzetben kívánjuk tartani a magyarországi felsőoktatási piacon egyetemünket, mely világosan hasznot hajthat a városnak is, akkor Szegednek is gesztusokat kell tennie egyetemünk felé. Felgyorsított tárgyalásokat kell folytatnunk a város vezetésével azokról az ingadancserékről, melyek évek óta megoldadanok. A Szegedi Tudományegyetem a régió legnagyobb szellemi potenciált felvonultató intézménye. Ahhoz, hogy ténylegesen a régió elismert szellemi központjává váljon, Csongrád, BácsKiskun és Békés megyékkel a jelenleginél jóval szorosabb és intézményesített kapcsolat kiépítését szorgalmaznám. Külkapcsolataink jelenleg testvéregyetemi szinten elfogadhatónak, de mindenképpen fejlesztendőnek mondhatók. Feltűnő, hogy nincsen testvéregyetémi kapcsolatunk néhány fontos európai országgal: pl. Egyesült Királyság, Benelux államok, az Ibériai félsziget országai, több skandináv ország. Kétségtelen, hogy külkapcsolataink fejlesztése forrásigényes feladat, de egy 32 milliárdos költségvetéssel rendelkező egyetem nem biztos, hogy csak 8 millió forintot tud fordítani külkapcsolatai ápolására. *

Vezetői stílus Jelezni szeretném, hogy milyen attribútumokkal jellemezhető vezetői stílust tartanék fontosnak és követnék megválasztásom esetén: Fontosnak érezném a folyamatosság biztosítását, mely ugyanakkor a jelenlegi egyetemi működést számos ponton korrigálná. Rendkívül meghatározónak tartom a kiszámíthatóságot. Olyan vezetői erény lehet ez, mely joggal lenne elvárható a megválasztott rektortól. Ügyelnék a hagyományos értékekre, melyek megőrzése egyik alapvető feladata lesz a megválasztandó rektornak. Nyitottságra törekednék, mert enélkül aligha lehet sikeres a leendő rektor tevékenysége. Lényegesnek érezném a konszenzus keresését minden vitás döntési helyzetben. A konszenzus fontos érték, melynek elérésére mindig törekedni kell az ésszerűség határain belül. Különösen fontos lehet ez minden alapkérdés esetében. Ugyanakkor egyetértés hiányában is meghoznám az általam jónak tartott döntést, mert úgy gondolom, hogy egy vezetőnek még az esedeg népszerűden intézkedéseket is fel kell vállalnia. Megígérhetem legvégül, hogy mindig képes lennék saját rossz döntéseimet korrigálni, mert régóta tudatában vagyok annak, hogy nem hordozom a bölcsek kövét: tévedhetek. A tévedés jogát az egyetem egyszemélyi vezetőjeként is szeretném fenntartani magamnak. Arra viszont nagyon törekednék, hogy mindez lehetőleg ne, vagy csak nagyon ritkán forduljon elő.

SZEGY • 2003. FEBRUÁR 17.

PÁLYÁZNI, PÁLYÁZNI, PÁLYÁZNI II. - Az Egyetem Pályázati Irodája közvedenül a Rektori Hivatalhoz tartozik, tehát karoktól független központi egység. Az iroda, jelenlegi formájában, 2001. márciusában kezdte meg tevékenységét az egyetem pályázati koordinátora, Dr. Gyémánt Iván irányításával. A Gazdasági Főigazgatósággal egy épületben található az iroda, ami azért is szerencsés, mert munkánkhoz kapcsolódóan nagyon szoros együttműködésre van szükség a Főigazgatósággal. Célunk az egyetem pályázati tevékenységének összefogása, egy olyan rendszer kialakításával, amely megkönnyíti a pályázók munkáját. - Milyen feladatai vannak az irodának? - Elsősorban pályázatok figyelésével foglalkozunk. Olyan lehetőségek felkutatása a feladatunk, amelyre egyetemi oktatók, dolgozók, illetve ezek csoportjai tudnak pályázni. Ezen kívül a pályázati tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok közül mi foglalkozunk a pályázatok egyetemi szintű befogadtatásával, valamint az egyetemre vonatkozó adatok szolgáltatásával, nyilatkozatok beszerzésével. Ha kapacitásunk engedi mint az már megtörtént - vállaljuk pályázatok teljes adminisztrációs feladatainak ellátását is, de egész egyetemi szinten, ezt már csak az iroda méreteiből adódóan sem tudjuk felvállalni. Elsősorban intézményi jellegű pályázatokkal foglalkozunk, bár már tartottunk információs napot a EU 5-ös Keretprogramhoz kapcsolódó Marié Curie ösztöndíj rendszerről is. Az EU Kapcsolattartó Irodai mivoltunkból adódóan kiemelten kezeljük az EU Keretprogramjainak pályázati lehetőségeit, a programokhoz kapcsolódó információkat és azok továbbítását. Az uniós pályázatokon kívül elsősorban a Minisztériumok pályázataira koncentrálunk, de figyelemmel kísérjük az egyéb országos intézmények, alapítványok pályázatait is. A tavalyi év folyamán az iroda tevékenysége az agrár pályázatok figyelésével bővült. A jövőben ketté szeretnénk választani az iroda tevékenységét. Egyrészt a szigorúan vett adminisztratív feladatok ellátására: cégszerű aláíratás, az egyetemi szintű adatok szolgáltatása, és a különböző nyilatkozatok beszerzése. Másrészt egyre inkább szeretnénk bővíteni a pályázatfigyeléssel, információ begyűjtéssel és továbbítással kapcsolatos szolgáltatásainkat. Nem csupán az Európai Uniós pályázati lehetőségek és tájékoztatók során, hanem más információs napo-

Január végén regionális információs napot tartottak Szegeden az EU 6-os keretprogramjáról. Az esemény egyik szervezője az SZTE Pályázati Irodája volt. Ennek apropóján beszélgetünk Kocsis Eszterrel az iroda főelőadójával.

Elsősorban pályázatok figyelésével foglalkozunk. Fotó: orío

kon is irodánk képviseli az egyetemet a rendezvényeken. Külön Európai Uniós könyvtárunk van, ahol a keretprogramokkal kapcsolatos háttér-információk mind megtalálhatók. - Milyen módszerekkel juttatja el az információkat az iroda az egyetem polgáraihoz? - Elsődleges információforrásunk az internet, különböző honlap listáink vannak, amelyeket rendszeresen ellenőrzünk. A megszerzett, rendszerezett információkat saját honlapunkon is megjelentetjük. Vannak különböző rendszerességgel megjelenő pályázati újságok - ilyen a Forrás Expressz, a Pénzforrás, a Sansz - , amelyekben megjelent pályázatokat rendszerezzük és továbbítjuk. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megfelelően szelektált, feldolgozott információkat továbbítsunk partnereinknek, amivel időt, energiát spórolunk meg a pályázni szándékozóknak. Ha ismerjük az illető kutatási területét, és olyan pályázattal találkozunk, amely az adott személy kutatási területére paszszol, akkor személyesen hozzá juttatjuk el az anyagot. - Ez úgy működik hogy regisztrál az irodánál a kutató? - Természetesen van, aki azzal keres meg bennünket, hogy ha adott területen pályázattal találkozunk, akkor gondoljunk rá, de szoros kapcsolatban

állunk az egyes karok pályázati felelőseivel, akik a pályázatok célzott eljuttatásában vannak segítségünkre. Több mint hetven helyre küldjük ki pályázati tájékoztató füzetünket, melynek megjelenése a pályázati aktivitástól függ. Az információkat az írott formán túl honlapunkon is közöljük. Az egyetem központi internetes hirdetőtábláján pedig saját rovatunk van, itt a nem témaspecifikus közérdekű információkat jelentetjük meg. Személyes megkeresésre adott pályázatokról kiderítjük, milyen feltételei vannak a beadásnak, milyen adatlapok szükségesek hozzá. Az olyan pályázatoknál, ahol egyetemi szintű anyagot kell benyújtani az egyeztetéseket is az iroda végzi a pályázati koordinátor vezetésével. - Az EU 6-os keretprogrammal kapcsolatos szegedi konferencia egyik szervezője volt az iroda. - A közelmúltban lezajlott Regionális Információs Nap programja egy másik tevékenységűnkhöz kapcsolódik. A nyolcvanas évek végén vált az Európai Uniós együttműködés kiemelt területévé a kutatás-fejlesztés. Az unió ezirányú támogatási tevékenységét többéven átívelő keretprogramokba fogja össze, és ezek közül a hatodikhoz kapcsolódó pályázatok első részét hirdette meg tavaly decemberben. A negyedik programban

még nem teljes jogú tagként, de már volt néhány magyar résztvevő. Az EU 5-ös programban - ugyan nem a kezdetektől - , teljes jogú tagként működtünk közre. A hatodikban pedig nemcsak hogy szabadon pályázhatunk, de ebben a programban előnyt élveznek azok a konzorciumok, amelyeknek tagjai között van intézmény a csatlakozó országokból. 2001-ben nyertünk el egy Oktatási Minisztériumi pályázatot az EU 5 Keretprogrammal öszszefüggő regionális kapcsolattartó iroda létrehozására. Ennek elsődleges feladata az Európai Uniós keretprogramok pályázati lehetőségeinek propagálása, a sikeres pályázását elősegítő tevékenység, információ szolgáltatás. -Akonferencián elhangzott, hogy nincsen pontos statisztika, hány sikeres EU 5-ös pályázatban vesz részt az egyetem. - Valóban nem tudunk pontos adatokat a sikeres pályázatokról, de nagyságrendileg ismerjük őket, és azokról a pályázókról, akik a lebonyolításhoz igénybe veszik az egyetem infrastruktúráját, természetesen pontos információkkal rendelkezünk. Éppen az ilyen problémák elkerülése végett fogtunk bele egy pályázat nyilvántartó rendszer létrehozásába, ami ugyan még nem nyújt teljes körű képet, de reméljük idővel mindenki belátja ennek jelentőségét. A pályázatok

lebonyolítása során nem mindenki veszi igénybe az egyetemi infrastruktúrát, gondolok itt elsősorban a Pénzügyi Osztály segítségére. - Kovács Koméi professzor elmondta, hogy az egyetem méreteihez képest kevésnek tartja a sikeres pályázatok számát Országos összehasonlításban rosszak ezek a mutatók? - Mivel nemcsak mi nem rendelkezünk konkrét adatokkal a sikeres Európai Uniós pályázatokról, ezért az összehasonlítás is elég nehéz. Azonban nem hiszem, hogy túl rossz eredménynek számítana a tizenegynéhány sikeres pályázat. Budapesten természetesen sokkal több EU-s pályázat fut, de hozzá kell tennem, hogy ezeknek a pályázatoknak az adminisztrációja igen kemény feladat. - Milyen esélyei vannak az egyetemi intézményeknek a 6-os keretprogramban való sikeres részvételre? - Mivel ebben a programban a korábbiakhoz képest is a nagyobb, átfogóbb projekteket támogat az Európai Unió, másokkal egyetértésben úgy látom a sikerre reális esélyt a konzorciumokhoz való csatlakozás nyújtja. Itt kell kihasználnia a kutatóknak a már meglévő személyes kapcsolataikat. A fő feladatot a konzorciumi tagként való részvétel jelenti, nem a koordinációs munka ellátása. Egy program koordinálásból sokat lehet tanulni és biztos, hogy jelentős segítséget kapna az illető a Magyarországon kialakított uniós pályázatokat segítő rendszertől. De ez igen komoly adminisztrációs feladat és egy főállású kutató a tudományos munka mellett igen nehezen tudná ellátni. - Hogyan épül föl az uniós pályáza toka t segítő rendszer? - Az Oktatási Minisztérium nemzeti kapcsolattartókat (National Contact Point) nevezett ki, akik az egyes tematikus területek felelősei az Oktatási minisztériumon belül, illetve létrehoztak regionális és tematikus irodákat is. Egy tematikus kapcsolattartó iroda van az SZBK-ban és a Szegedi Regionális Irodát működtetjük mi itt, az egyetemen. - Milyen szervezetekkel működik együtt az iroda? - A most futó Phare pályázatokkal kapcsolatosan a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel kooperálunk. Az említett OM pályázatban konzorciumi partnerünk a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az SZBK, valamint szoros kapcsolatot tartunk fenn mind a hazai mind a nemzetközi tematikus és regionális irodákkal. K.Z.G.

ELKÉSZÜLT A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVEZETE A felsőoktatási törvény tervezett módosításának, valamint a szeptemberben bemutatásra kerülő felsőoktatási reform-tervezetnek egyes elemeit ismertette Mang Béla. A tömegszerűvé növekedett felsőoktatási szektor egyes problémáira kíván reagálni a felsőoktatási törvény tervezett módosítása és a felsőoktatási reform, melynek tervezetét a reform bizottság szeptemberre készíti el. A felsőoktatási törvény módosítása munkajogi, felnőttoktatási, szakképzési, az intézmények belső szervezetét érintő, valamint integrációs kérdésekre terjed ki. Az oktatás minőségének javítását többek között a professzorok többszörös állásvállalásának korlátozásával javítaná a tárca - hangoztatta Mang Béla -, mivel az a helyzet, hogy a professzorok két-három

intézményben folytatnak főfoglalkozásban oktatói tevékenységet, ellehetetleníti a tanár-diák kapcsolatok hatékony működését. A fiatal oktatók, illetve PhD-képzésben részt vevők alkalmazásához biztosítana kedvezőbb feltételeket a módosított törvény. 2003. szeptemberétől ismét '72 pont lesz a minimális felvételi ponthatár. Az így kiszoruló tíz százalékot a felsőfokú szakképzésbe irányítaná át a minisztérium - mondta a helyettes államtitkár. Az intézkedés hatékonyságát a felsőfokú szakképzésnek a tervezett törvénymódosításban szereplő átalakítása is alátámasztja. A minisztérium által végzett felmérések szerint, egyes szektorokban kifejezetten hiány van közepesen kvalifikált munkaerőből, ezért lehet különösen hasznos a továbbtanulók egy részének átirányí-

tása a felsőfokú szakképzésbe - magyarázta Mang Béla. A kialakult integrált intézményrendszeren két ponton engedélyezett változtatást a minisztérium - tudatta a helyettes államtitkár. A Szent István Egyetem három budapesti kara a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel kezdeményezett tárgyalásokat egy esetleges integrációról, konkrét döntésre ez ügyben február második felében az egyetemi, illetve kari tanácsüléseket követően kerül sor. A SZIE gyöngyösi kara társasági formában működhet tovább. A helyettes államtitkár utalt kedvezőtlen tapasztalataira a karok együttműködését, illetve elzárkózását illetőleg. A tervezett módosítás kiterjed az integrációkban megvalósuló kooperációt ösztönző beruházási és fi-

nanszírozási konstrukciókra is. A tervezett módosítás érint a felvételi rendszerben 2005-től bekövetkező változásokat: 2005-ben kerül bevezetésre az emelt szintű érettségi és szűnik meg az egyetemi felvételi jelenlegi formájában. A tervezett törvénymódosítás az egyeztetéseket követően a közoktatási és a szakképzési törvény módosítási tervezetével együtt márciusban kerül a parlament elé - mondta Mang Béla. A felsőoktatási reform elemei közül két területre hívta fel a figyelmet. Szabályozzák az intézmények kettős vezetését, vagyis a funkcionális és az akadémiai vezetést kettéválasztják. A gazdasági társasággá való átalakulás lehetősége szintén a reform részét fogja képezni, azonban ezen a területen még komoly ellentéteket kell fel-

oldani a költségvetési logika, valamint a piackonform eszközök alkalmazása között - fogalmazott a helyettes államtitkár. A Felsőoktatási Fejlesztési program keretében idén 14,9 milliárd forintot tud a tárca az intézmények infrastrukturális fejlesztésére költeni, ebből a kollégiumkorszerűsítési és férőhely növelési hozzájárulás 1,6 milliárd forint lesz. Jelenleg 381 ezer index számolható össze a felsőoktatásban, ennél valamivel kevesebb hallgató, a kollégiumi férőhelyek száma pedig 47 ezer. Az intézmények kollégiumi ellátottsága 30 és 60 százalék között mozog - mutatta be a helyzetet a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte, hogy távoli célként azt tartaná kívánatosnak, hogy a kollégiumi rendszer a felsőoktatástól elkülönülve működjön.

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

EKTIJJA 2002. szeptember 11., szerda Az egyetem és környéke zsúfolásig tömve, a Nyugiban nem találni szabad ülőhelyet, ráadásul az Irinyi és a SZOTE menza is megadta magát - a kiskönyvtárba igyekszem. Ha bennragad a pulóverem, mint múlt héten a poggyász, fázós lesz a holnap reggel: két pulóvert hagyok el hetente. A galambok kórusban hörögnek a függőfolyosón, a büfé előtt egy amerikanisztikás a Wright-testvéreket anyázza. A vonatok másfél órákat késnek, a csabai restiben még éppen meleg a vajas pogácsa. Folytatódik a kétlaki élet - Szegedtől Gyuláig Zrínyin és Bismarckon keresztül vezet az út. Szórakozás gyanánt egy kis irodalom: a vonaton hagyom Poós Zoltán legújabb verseskötetét. Szerdától szerdáig tart a hét. Este Szigeti veszedelem és „entente cordiale". Véletlenül megbontok egy tábla epres csokit, pedig - Isten rá a tanúm - tényleg nem tudtam, hogy angol foci megy a Sport 1-en, Gundel Takács Gábor jó riporter, de szívósan igyekszik eltitkolni a mondanivalóját, folyton az orra alá dörmög, mintha belefeledkezett volna a jegyzeteibe. Az angol foci pontosan az, aminek látszik. Newcastle-Leeds, a leedsiek azonban különösen. Viduka, az ausztrál gólvágó, akár egy Európa-bajnok kalapácsvető, egy Annus Adrián, egy Jagorasdzsugasvili -vagy mittudoménrni. Smith hisztis óvodás, esténként 30-40 játékprogramot tölt le a netről, elalvás előtt durva hardcore metállal nyugtatja magát. Mills igazi hátvéd, elnyűhetetlen, meccs után szórakoznimegy, ha kedve támad, verekszik. A Fulham vert helyzetből fordít, a^. Chelsea szintén. A Bolton egy góllal alázza a Manchestert, idegenben. Úristen, ki lőtte, Koplárovics? Lassan tizenegy, fel kéne hívnom Dávidot. Holnap ismédés a suliban, polgárháború odaát. Meghalt Lincoln, 1865-ben lőtték le, Kennedyről nem is szólva. Szemetek az emberek. És jön haza Szilvi, vele a kötelesség. Résen kell lennem.

2002. szeptember 12., csütörtök Valami baj lehet a látásommal. Későn érek haza, hosszan becézgetem anyu gyönyörű fekete macskáját, gyere ide, Körmi. Ahogy lezárom a biciklit, derül ki, apa cipője az. Szenvtelenül susog a nyárfa, ? szomszéd talpa alatt csikorog a kavics. Keletkezik az ősz. Ma odabent is Mária-nap volt, a tanári asztalok roskadásig tömve jófajta süteményekkel, amikből annyit vehetett magához az ember, amennyit bírt. így tettem, sőt szerencsésen magamba gyűrtem a kínzó perisztaltikát is, meg-megugrott a rekeszizom: borízű szőlőlé. Négy Máriánk van, de túl harsányan köszönteni egyiket sem sikerült, fázom egész nap. A közelükbe érve elmormolok egy imát, tiszta a lelkiismeretem, lehet venni a gyümölcskosárból.

Bonusz: almás pite, a szemfülesebbjének női szeszély. Ismétlés a másodikosokkal déltájban, görög-perzsa háborúk, Thermopülai. Leonidasz üvölt, mint a fába szorult féreg. A spártaiak Leonidasz vezetésével az utolsó emberig hősiesen harcoltak, de a túlerő legyűrte őket. Többen elsápadnak, gyászolunk egy kicsit, ám efféle csekélység miatt nem szakadhat meg az óra, a részvétel a fontos, nem a győzelem. RTL-KLUB: a Tilda-sztori. Tildácska előttünk lett nagylány, igaz, előttem annyira nem. Amire emlékszem: megbolondít két srácot, egy junkie-t meg a kishörcsögöt, de a homokossal is szóba áll. Később címlapokon is felbukkan, félő, hamarosan ír a bátyjának egy dalt. Kézen fogva mutatkozott Gézával. Ez gáz, Németh Kristóf kinőtt már a gyerekkorból, egy Bánk bán-előadáson kis híján eltörtük a kezét statisztériában, rázúdítottuk a gyulai vár óriás vaskapuját. Nehezményezte, de másnap barátságosan mosolygott, majd igazgató lett Gödöllőn. Este angol foci. Elképzelem: Beckham - túl a vacsorán - nyekegve hozzádörgölődzik Victoriához, pörög a titokzatos nyelv a sima hasfalon. Látható, Vic terhes, ám egy ügyes mozdulattal átfonja Dávid lábát, majd fejest ugrik az ölébe. Vert helyzet. Kasza Dávid telefonja továbbra sem kapcsolható.

2002. szeptember 13., péntek A péntek esti foci rendszerint hattól kilencig tart, elgyötörten érkezem haza. Utolsó meccs, utolsó gólig: szúrós szagú izzadtság, nekinekifeszülő visszerek, legyen már vége - rég megtanultuk, az utolsó gól az, amelyik soha nem akar megszületni, A focival az a baj, hogy koszos lesz tőle az ember, koszos és kimerült, egy jól eltalált szabadrúgás, egy finom lukra futtatás azonban rendre megtöri az ellenszegülő fáradságérzetet. Vacsora közben Való világ, bevonulás, az új otthon felfedezése. Stohl András megpróbál jó képet vágni a dologhoz, de nem sikerül neki, ami egy ilyen baleset után nem is csoda. Előny a fogadónál: megkérdőjelezheteden intellektusa lemossa a konkurencia giccs- csődjét, átsegítve egyúttal a műsort a nehezebb perceken, de sajnos csak nehezebb percek vannak. Három valósággal egyforma műsor három valósággal egyforma csatornán, egyidejűleg. A túlfűtött érdeklődés szégyen, az ország szégyene, mint Szilágyi István megosztott irodalmi díja, mint a mentőautók hiánya, a hadsereg állapota és ehhez hasonlók, Szakad rólam a víz, ég a pofám, irány a tusoló. Vetkőzés előtt alaposat) felderítem a terepet. Késő este, valahonnan a ködös északról Norm-show, egy feltételesen szabadlábra engedett elítélt munkahelyi kálváriája, applausealáfestéssel. A gépi nevetés is csak olyan, mint bármi egyéb: lényege nem mibenlétében, hanem (alkalmazásának) mikéntjében rejlik. Túlzás túlzás hátán, így lesz Norm holmi jófej, aki akkor is poént mond, amikor nem, a sorozat pedig unalmas, semmitmondó baromság. Tizenegy után legnagyobb meg-

lepetésemre Dávid jelentkezik, készüljek, holnap Szanastock: koncert Szanazugban, éppen próbálnak. Kiváló üdülőhely, számos bulit tartottunk ott egykor, a táblák már a helyükön állnak, az út menti karókat pedig mi vertük vissza, miután egy reggel fekete autó állt meg a' nyaralónk előtt. Oké, felelem - pedig a szombat hosszúnak ígérkezik. Majd csak bírom erővel.

2002. szeptember 14., szombat Ha az ember „kötelezően" ír naplót, álló nap zörögnek fejében a mondatok, mint az avar, egy nyugodt perc, annyit sem érdemel: A kitárulkozásnak, úgy fest, súlyos ára van, a többi közt az állandó jelenlét. A szombat mérsékelten hideg, ciklusok nélkül. Ami elől úgysem lehet menekülni: krumpli rakodás. Kétszázötven zsák Méhkerékre, kétszáz Kabára, a gyomaiak telefonja rejtélyes módon csupán üzenetet rögzít, pedig a hagymán is túl kéne adni, könnyen bevizesedik, magába fordul - megrothad. A krumplishodály mögött rókatetem, a helyi erdész panaszkodik, nincs nyugta, hetek óta már, ahogy rövidülnek a nappalok, úgy rövidül ő is: éjszakánként fogy a jószág. Na de most aztán, bődül, és fojtókötélen cibálja el az üveges tekintetű ravaszdit. A műúton romák tekernek, böngészők, a csíkos szatyrokban dagad a félbevágott, elhajigált "krumpli. Ahogy a megpakolt tragacs elporzik mellettük, mélyen behúzzák a nyakukat. A krumpliföld, ahol júliusban még egybefüggő zöld takaró burjánzott, most őszi hangulatot áraszt: üres, száraz és ijesztően szürke. Ebéd előtt be kell ugrani mamához, fogytán a zöldség. Hétfőn újra kórházba vonul, folytatódik az életmeghosszabbító-kúra, évek óta így döcög ez, de az udvara a régi. Szőlőlugas és zöldalmafa, félszázéves kútkáva és vakolatlan műhely, mindehhez Morzsi, a szenvedélybeteg drótszőrű. Délután foci, kiadós, a gimi udvarán. A várost osztálytalálkozó-hisztéria keríti hatalmába, egészségesre sminkelt özvegyek, helyi sztárügyvédek, pókhasú negyvenesek méregetnek bennünket, a bámészhad nőttön-nő. Méltók vagyunk a csodálatra: négytől hétig megállás nélkül hajtunk, a végére alaposan berobban a térdem, jártányi erőm sincs. Otthon telefon: Dávidék összeeszkábálták az alkalmi színpadot, már hangolnak, nyomás. Nincs apelláta.

2002.

szeptember 15., vasárnap Sorban érkeznek a megrendelések, megállás nélkül rakodjuk a krumplit, ma reggel is. Az összeomlás szélén egyensúlyozom, negyvenkilós zsákkal a vállamon, Szanastockkal a hátam mögött. Nehezen felejthető koncert, Szanazug maga alatt, sehol egy turista, a hidegre gyanakszunk. Petya láthatóan komolyan be van rúgva, a hangoláskor többször összeszólalkozik Dáviddal, ám ez végül hasznosnak bizonyul, némileg felspannolód-

nak a buli előtt. Dávid gitárja valamelyest elnyomja Petya dobszerkóját - a beállás első akkordjaitól nyilvánvaló, hogy jól szól a cucc. A Rolling Stones Told ide a pofád-jával nyitnak, enyhén averzív beütésekkel. Dávid magánkívül őrjöng, a szólónál hátára veti magát, és úgy kapálózik a lábaival, mintha agyvérzés se lenne. A legnagyobb slágerek, egymás után. Eleinte úgy tűnik, igazi sikere a Tocsogás puncsfagylalt-nak lesz, ám ahogy Dávid belevág a Mondj nekem egy számot 3 és 5 között-be, tetőfokára hág a hangulat, és az indulatok kissé elszabadulnak Az utolsó nóta előtt Dávid a környezetszennyezés problémájára hívja fel a figyelmet, majd szájával issza a sört. Megállapítom: a színpadi mozgása sokat fejlődött, bár a keresztre feszítést és az indiánszökellést kihagyhatta volna. Hajnaltájra már csak a csapat technikusai maradnak; szalonnát sütögetnek a lanyhul ó tűz körül, mialatt Dávid, akinek az est folyamán többször igaza volt, el-elcsukló hangon történeteket mesél, néha azonban kiabál is, végül kést ragad a kezébe, de mi akkor már Gyula felé zötykölődünk. A vasárnap délután ragacsos és hosszú és nyűgös. Rákészülni a holnapra - Zrínyi, nyomában ötszáz halállal, kirohan a szigetvári romból,. Verdunben megpecsételődik a frankok sorsa, Törökország pedig leborul Oroszország nagysága előtt, s kitakarodik a Balkánról. Boldog békeévek. Felkészül: Gavrilo Princip.

2002. szeptember 16., hétfő A hétfő a vasárnap estével kezdődik, vacsora közben TV2, élveboncolás: Győző, a Romantic frontembere a politikai karrier esélyeit latolgatja. Játszóteret álmodott Nógrádmegyerre, amelyen a kisgyereke hancúrozik majdan a többi lurkóval, mire elvezetik a bürgermájszterhez, aki a néhány hete átadott új játszótérről és ünnepélyes keretekről fabuláz. Győző szimpatikusán hadovál, segélykérőn tekint körbe, de csak putrilakókat talál, végül két rongyos kopogtatócédulával tüntet. Reggelente a kiskörös mentén vezet az utam, gyermekkori helyszín. Elszánt kárászozó guggol dideregve a parton, nem ismerős, egyébként is üres a vedre, negyednyolc múlt. Miska bácsit nem látom, igaz, négy éve felakasztotta magát, Gabi bácsi kórházban, Feri bácsit úgyszintén a föld nyelte el. A horgászverseny tehát, csakúgy, mint évek óta bármikor, újra elmarad. Lelakatolom a biciklit, köd van. Ma egy kissrác azt kérdezte a folyosón, ki teremtette Istent. Mondjam már meg. Vakartam az üstököm, Dávidra nem foghatom. A megaláztatás órákkal később folytatódik, gyarmatosítás: miért fontos a franciáknak a sivatag. Hát, ásványi anyagok, tevék, oázis, ti is építtettetek homokból várat, na, de lenyelem a mérgem, olyan szépen ment eddig minden. Kérdések, persze, mindig vannak, csak sajnálatosan a legváratlanabb pillanatokban készek a felszínre tömi. Cserébe mesélek nekik arról, hogy sokáig azt hittem, a gerincoszlop elől húzódik, homloktól lábujjig, legalábbis egyest kaptam,

amikor ezt mutattam, pedig - Isten rá a tanúm - így ábrázolta a mukit a könyv, valamit arról, hogy volt idő, amikor meg mertem volna esküdni, a Föld ovális alakú. Kurva térkép! Nem nyugszanak meg, érett csapat. Délután rosszízű alvás, percek híján két hosszú óra. Apa dörmögésére ébredek, oda a répatermés, áznak a gépek a földön. Vigasztalhatatlanul szakad az eső. Telefon: Bátori Gabi jelentkezik, régi albérlőtárs. Kedd este, mit szólok hozzá.

2002. szeptember 17., kedd Az Ady tér környékén lézengek, a West-ben csocsózni invitálnak, azonnal, szinte reflexszerűen hárítok, elviselheteden játék. Nem bírom megérteni, akár a menzakajaellenes mozgalmak élharcosait. Mocorog a délben lenyelt három tányér almaleves. Ebéd előtt beugrottam mama udvarára: minden a legnagyobb rendben, lehet kiengedni a sárga gőzt az elárvult disznóól elé, harangoznak. Búcsúzásképp a kapuból kavicsot dobálok az udvar végébe, Morzsi pánikszerűen nyargal az elhajított kő után, ahogy ez már jó szokása. Tartsa is meg, örökké. A vonaton Dávid, egészen Orosházáig. Panaszkodik, hogy irritálja a műveltség. Káromkodik is, hevesen gesztikulál, csúnyán tesz. Fél nyolc körül rám csörög Bátori, közeledik az albérlet felé. Történelmi esertiény elé nézünk. A 20-as busszal irány Bényei, el kellene kérni a Termelési regényt, így, krumpli-betakarítás idején hasznos időtöltésnek ígérkezik, írom neki, a liftajtónak dőlve, miután nem találom otthon, majd a levél végére a következőt biggyesztem :) Utam a Gránit mellett vezet el. Szimpatikusak ezek a lakótelepi, falba vájt presszócskák, a Gránitnak pedig különösen jár a pluszpont. A kerti ponyva alatt Bényei tántorog, mindenki a vendége. Említem a regényt, tizenháromszor köszön, majd máskor megbeszéljük. Újabb telefon az albérletből, okvetlen vigyek Kőbányait. A napnál is világosabb: megérkezett Bátori Gabi. Az éjszaka rázósan indul, látványosan be akar zárni a kisbolt: csattan a lakat az ajtón, lezuhan a rács, a tulaj elviharzik a Mercedesszel. Gyakorlottak vagyunk hamar megvan az utánpódás, kólásüvegben szépszínű szilvapálinka lötyög, rézkarc, csettintünk, fintorgunk, szabad út az érzelmeknek. Bátori táskájából kerül elő, csakúgy, mint a videokazetta: nagydarab néger határozott mozdulatokkal tér a tárgyra, szőke csaj bánja, legalábbis nyögdécsel. Kimegyek az erkélyre, bentről egyre erősebben zúg a System of a Down. A denevérek fenyegető közelségben karistolják az eget, sehol egy csillag, sötét van és hideg. Szilvinél fogok aludni. Kiss László * Kiss László I. éves magyar szakos PhD hallgató a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája által nappali tagozatos és PhD hallgatók számára kürt napló pályázatának megosztott második helyezetje.

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

CICRAVEK:

COMMENTARIUS PERPETUUS (FUTÓ FELJEGYZÉSEK) /2002. november 4.-11./

Hétfő Ki nem állom. Kapcsolatunk többnyire a kölcsönös egymásra hatás elvének megfelelően működik, egymás perfekt tükrözése miatt pedig, nyilván, teljesen működésképtelen. Én gyűlölködöm, ő visszamorog, éjféltől éjfélig. A hajnali 9 mint kelési időpont egyáltalán nem kedvez se neki, se nekem. Zsigerből hárpia vagyok, egész éjjel hallgattam az ereszdübörgést, vízver(őd)ést, szélkopácsot, hívhatjuk esőnek is, cold november rain, 1 óra kávé FreudPascal-Bataille fölött. Munkanap, két részletben. A kettős csoport még mindig nem az, ami lehetne. Ha t-úlpörgetem az elméletet meg az allegorézist, nulla értelem. Amennyiben sikerül meglátni a retorikát a referencialitásban, akkor zötyög egy darabig a dolog, de aztán megint magába hal. Lehet, én nem találom a releváns firtatói hangot. Ha létezik ilyen számukra egyáltalán. Legalább lelkesen beszélnek, ez is valami. Két óra lábainak köze, végre egy kis privátum, de még mindig a tanszéken. Alkalmi önfertőzés, virtuálice. Vaicus rex vágyik élőbeni megjelenésemre, szerdán már igazán találkozhatnánk, de olybá nincs kedvem hozzá, hogy csak. Ma van: nyavaly meg sirám. Legyen már vége. Halasztgatom az inter perszónát, amíg tudom, nem lehetne jó zárlat. Pediglen a tetszetős befejezés elemileg fontos. Niko bevégezte turnéját, hiányol a hannoveri fellépéséről. Bárha ott lehetnék, vele. Est-, Reneszánsz, második színre lépés. Másik arc, re-naissance: már nem irtózom annyira. Értjük egymást a kölkökkel, oda- vissza, lehet játszani, zsonglőrködni a texttel. Elhangzik, akár tízig is beszélnének, de. De keret van, tehát. Tehát megint visszacipelem a használatlan terem kulcsát a portásnak, tükörvigyor, haza. Levágtam mind a hét fejét, túléltem a hétfői tudato(ka)t, mostantól jöhetnek a dionüszoszi-affirmatív élvezetek.

Kedd Jöhettek vón, ha. Egyelőre úgy tűnik, nemhogy nem estem ki a gyűlölt időből, de egyenesen bennragadtam. Még mindig hat rám, illetve a hatás már egy másiktól érkezik, de mintha ennek identitászavarai lennének. A kedd, ami hétfő. Délelőtt bemenni az egyetemre, maga a pokol, purgatórium nélkül. Ráadásul adminisztráció van ezerrel, a kreativitás null foka. Még a nap is becsap: azzal keltem, rám ragyog, okker fények verik a szobát,

ehhez képest nemhogy ki se dugja az orrát az égre, de a lux is szürke, egész álló (alvó) nap. Vaicus átnyargalt holmi harci nyelv-modorra, érezni vélem a dörzskesztyűt az arcomban. Ha nem nevezek meg egy közeijövőbeni helyszínt, akkor lészen nékem jaj meg potyolás. Lehet, ideje volna egymásnak feszülnünk, mindösszes fegyvernemünkben, de sehol sem lelem magamban az élénk női szellemet. Hús mostan nem igényeltetik. Minden nemiséget nem-esítek, azaz nemtelenítek. Ha nem, akkor nem. Libidinális visszafogottságom lassan krónikus, Dionüszosz érdeklődés hiányában egyelőre elmarad. Poros hüvely. Valamely okból mégsem parázom, holnap majd másképp éberedek. Ezt a mélyértelmet már Scarlett O'Hara is megmondta: a holnap, ugye, az egy másik. Mostanság nem a tehetetlenség, az árral sodródás zajlik, mely szerelmeim legfőbb ismérve. Bár a szerelem egyik formája az is, úgy tenni, mintha nem vennék tudomást róla. Hm.

Szerda Reggeli rémhír: a potenciális, de általam látatlan albérlő mégse költözik ma. Egyáltalán, ha valahova cuccol, akkor nem hozzánk. Kómás, álomtartalomban felejtett fejemnek szegény Dari többször ismétli: akkor hívjam fel az őrültet? Az örült az, akit még szintén nem láttam, viszont naponta háromszor telefonál, hogy szeretne társulni. A vég az lesz, mi fogunk költözni, el. Sajh. Ideje volna megszoknom, ha alvást tervezek, sokat, akkor a marokteflonyt is altatni kell. Ma megint csak az ideáig jutok el: alig fészkelődöm vissza szerelmetes álom-szcénámba, máris berezeg, majd hisztérikusan rikoltozik: foglalkozzak vele. Emberi melegségre vágynak mindenek. Rezignáltán morgok az éterbe, de a főnökhangot hallva visszaveszek az arcból. Este Mojo, szaki értekezés, gondolattalanul igenlek, lehet, ez már Dionüszosz feltámadása. Bikavér fölött jobbá íródik a lét, jelen időben, de pozitív hatással van a jövőre is: lészen bécsi hónap, pályázatok, pénz, oktatás. Tanszéken vár egy mail, anonymustól, miszerint mennyire szép a fotóm a neten. Magasfokú hatódás: épp a napokban számoltam utána, jó ideje a fickónép már nem azt fejtegeti csábítás címszó alatt nekem, miszerint szép volnék, hanem azt, mennyire erotikus. A korral jár, bizonyára. Megboldogult ifjúkor, hajj, amikor még volt esztétika is, nemcsak az ösztönök.

Csütörtök Amikor az ember ráébred arra, a tudattalan vezérli őtet. Érkezik a szőke herceg, tudom ezt vasárnap óta. Arra gyanakszom, miatta halasztottam Vaicust, a régi affér visszatértének reménye mián. Miért könnyíteném meg magamnak azt, amit meg is nehezíthetek: amikor itt van az orrom előtt, szeme a szememben, ajka az arcomon, akkor nem a félve-félt görcsösség következik, hanem az egyértelmű menekülhetnék, csak innen el. Ezt viszont nem engedi meg, ragaszkodik a testi valómhoz, üljek, beszéljek, mozogjak úgy, ahogy. Csak itallal tudom megoldani, sokkal. Egyre többel. Egyszer csak áttevődünk a Nirvánába, a hely hatása teheti, hazahívom éjjelre. Nem tudok leválni róla: ha itt van, intim zóná(m)ban, mindösszes kedvességével és figyelmével, akkor csiga leszek; tapadok, tapogatok. Válás közel egy éve, azóta nem háltunk össze, most másnemű csoda működik. Hajnali négy, teljesen szétcsúszva teázunk otthon, szokott rituálé, együttlétünk örömére sodor, ami egyáltalán nem késztet arra, hogy viccesen fogjam fel ezt a szőke fejet. Lassan, reménytelenül. Kell(ett) ez nekem? O, éteri neutrália. Holnaptól buddhista leszek. Aztán bemozdul az asztal, nem támad rám, mégis valami fekete ingamozgást érzékelek, úgyhogy ágyirány. Jó aludni vele, a legszebb, ö sem erőlteti a szexet, bár olykor megcsókol azért. Létezik az egymást szorításnak-kulcsolásnak olyan válfaja, ami bármely ízekre tépő, szenvedélyes éjjelezésnél többet ér. Ölelem, ölel, kucorodok, kucorit. Érzek. A reggeli józanság-adag az, amikor elmegy. Meztelenül még dobol egyet a csípőmön, aztán felruházza magát, rámfekszik, tenyerébe fogja az arcom. Nézem, nem tudom megfogalmazni most sem a szemét, talán savó, talán zöld, passz. Akkor nem nevet, én se bírok mosolyogni. Domina ha volnék, ideláncolhatnám kellékileg az ágyamhoz. Szia, drága, csók, viszszahozza a kutyát az utcasarokról, és megint eltűnik a semmiben.

Péntek A szőke az szőke az szőke. A tökéletes választás. Válás után rázsibbadok az ágyra, váltogatott perspektívákból szemlélem a helyszínt, tükörbe még nem merek nézni, nem akarom tudni ezt a szőkehíjas arcot. Matatok egy hajszálat, ennyi maradt. Bárha érteném, miféle ez a történet, de nem. Csak a közelség-élmény van, ami még csak nem is közelség, valami

több, itt-lét. Nem a párhuzam, hanem az ugyanaz. Egy-ség. A csajok csodálkoznak hogyhogy nincsen szeretkezés a cselekményben. Szokva vannak hozzá, ha valakit lepedőig hurcolok, annak nedvcsata a vége. Nem mintha én felfognám magamat, róla nem is beszélve. Kell, nem vitás. A halálom tudna lenni. Végigreszkettük az éjszakát, combom tremolózott combján, ujjaink parkinsonoztak, szíve dübögött a szívemen. Akkor? Talán mert ez nem egy veszedelmes viszony, soha nem is volt az, nem vetélytársak egymást pörgetése, hanem. Hanem? Tehetedenség. Egymásra vetülés, elárnyékolás nélkül. Délben se jobb. Nagyon nem. Egyértelmű bal láb-dominancia. Sört, kishordónyit, többet sose nem teszek a számba, még a nyelvem hegyére se engedem. A fej, az kókad, kornyadoz, próbálkozik ráereszteni magát a napnak ö ragyogására, de minden pöttöm részletekbe csúszik szerteszét. Ezt élem intenzíven, egész nap: kiüt a nem-alvás, az alkohol, a koffein, a nikotin, a zöldség, a torkigtöltő szerelem. Esti borozásra érek haza napi kószámból. A mai nap albérlethirdető szövegére tutira nem fog jelentkezni senki, sűrű pókhálóval benőtt szemeim valamint vegetál ó neuronjaim nem teremthettek jó reklámot. Otthon, te édes, Oti, Lacika, meg kedves bajátaim. Már a harmadik üvegnél tartanak, nézek ki valahonnan, de mukkanásra se vagyok képes, legfeljebb halvány szájhúzásokra, nevezhetjük mosolynak is. Jelen péntek az alva járásról, aszott agyról, rezgő inakról szól. Vaicusnak két napja nem írtam. Hm. Annyira emelem a tétet, hogy csak vesztes lehetek: Brancsom magamra hagy, eljátszom, Nádast olvasok, már majdnem oda is tudok figyelni a szöveg perverzióira, de aztán feladom. Mélyalvás.

Szombat Na igen. Megint meló. Hvg-, Ésszemle a Terasznak Kilenckor nagy ívben lecsapni a vekkert, fontolgatni két szekundurnnyit, visszatérni a szőke álmokhoz. Amik a hirtelen felébredés által okozott megrázkódtatás következtében átfutnak trauma-terepre: nők pasik orfeuszi jelenet, egymást marás, kasztráció, gyilkosság, erőszak merő sár, genny és vér. Ehhez képest egészen agyamhoz térve kelek mármár józanon, de a kávé fölött megint elkap a vésznek hangja. Valamit e lőrejelez pszichém, a drága, őszintén, Vaicusra gyanakszom. Nem lesz ez egyszerű. Mert mit akar a nő? Pl azt, ne kelljen a monitor előtt görbedni, mondatstruktúrákon variálni, kényszeresen küzdeni az esti határidővel, írni a

világról, mint olyanról, egy hét globális sztorijairól. Mindig azzal járok jobban, amit elsőként pötyögök most éppen az És-t írom jobban, a Hvg-nél már zárlatosabb a mensem. Ha már mens, akkor sana és corpus, naturellement, a túlélés. Elegem van maszkulinjaimból, mondhatni, halál a fickókra, persze, bosszútervet forralok persze, hogy nem az aktuális kettőn, hanem a többi ártadanon végrehajtandó. Legyen nektek szívózás, agresszorkodás, ledorong. És megint csak persze, a hosszas italozás után előtör belőlem a finnya: Jate-felhozatal annyira legalj, hogy öt perc körbefigyel után menekülök, igaz, testületileg teszem ezt. Állapot-bemérés: igényszint megest a Himaláján, neszeneked szőke ciklon, neszeneked tálentgazdag zenész. A német örült színészt nem is említve. Aha, ez lehet a baj. Ide nekem egy jó kis TTK-st, infóst, esedeg egy parasztot, traktorostul. Nem kéne bennragadni a művészlélek plusz az ö múzsája-kritikusa struktúrában. Továbbra se értem, mit akar a nő. Márhogy én. Istenedet, femininitás. Aha.

Vasárnap A problémák megoldódásának napja. Bérfizetés, totál rendes a tulaj, amíg nincsen albérlőtárs, addig csak hármunk részét fizetjük. Egy kővel, mit kővel, sziklával kevesebb. Érzem, ahogy lehengerül. Nézegetem a holnapi órák szövegét, jó lesz, meg a beérkezett Helikon-korrektúrát, ez utóbbit elteszem szebb időkre, ma van a találkozás napja, félek, nem tudok száz százalékban figyelni. Magamra se. Sajnos, kiderül, Vaicusra sem. Nézem a Bluesban a száját, látom, hogy mozog, ergo beszél, feltehetően hozzám, de minden második mondatát eleresztem. Szép fickó, de nem hagyja, hogy belépjek szóáradatába. Ahhoz pedig már túl nyűgössé teremtettem magam a számára, hogy csak úgy sodortassak. Olyan levegőt szívok amiben ö nincs. Időnként azon kapom magam, érzékeny kezét lesem hosszas percek óta, meredek a keskeny fehérekre, férgek. Konstatívum: hiú és önző, nagyon. A határtapasztalat, hogy mégsem lehetünk istenek bármenynyire is sértjük meg a másikat. Mi van? Optimista végkifejlet semmiképp. Finis meg futás. Milián Orsolya * Milián Orsolya az Összehasonító Irodalomtudományi Tanszék oktatója a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája által oktatók és dolgozók számára kürt napló pályázatának első helyezetje.

MAGYARORSZÁGON N E M NÉPSZERŰ AZ EU-S ÁLLÁS Magyarországról csaknem 1400an pályáztak az EU-intézményekben a bővítés előkészítésével összefüggésben az idei évtől megnyíló álláslehetőségekre. A pályázatok beadásának határideje január 10-én járt le, s eddig az időpontig a 2004-es csadakozásra készüld tíz országból összesen 22 ezren, a jelenlegi tagországokból pedig 3400-an jelentkeztek a most meghirdetett mintegy félezer állásra. Az Európai Bizottságnak a kiválasztási és felvételi eljárásokat bonyolító hivatala e napokban fejezi be a be-

érkezett pályázatok előzetes értékelését, és hamarosan nyilvánosságra hozza a sikeres jelöltek hivatkozási számát (a nevüket nem). Maguk az uniós intézmények - a bizottság, az Európai Parlament és a miniszterek tanácsának apparátusa - ezt követően, a tervek szerint még ebben a hónapban kezdik meg a válogatást az előszűrésen átesett jelöltek között. A mostani első lépcsőben az uniós intézmények még csak meghatározott időre szóló szerződéses állásokra hirdettek pályázatokat, tisztviselői és ad-

minisztrátori kategóriákban. A hivatal azonban még ebben az évben további nyílt pályázatokat ír ki a tagjelölt országok jelentkezői számára állandó posztok betöltésére. A sikeres pályázók a Brüsszelben, Luxembourgban vagy Strasbourgban működő uniós intézmények valamelyikénél fognak dolgozni. Pályázati feltétel volt, hogy a jelentkező a 2004ben csadakozó 10 ország vagy a jelenlegi tagországok valamelyikének állampolgára legyen, alaposan ismerje az előbbiek legalább egyikének a nyel-

vét, illetve a munkához szükséges szinten beszéljen angolul, franciául vagy németül. Felsőfokú végzettséget azonban csak a tisztviselői kategóriába tartozó posztokra pályázó jelöltektől várnak adminisztrátori állásokra középfokú végzettséggel is lehetett jelentkezni. Lengyelországból jelentkeztek a legtöbben, több mint tízezren. A második helyen a szlovákok állnak csaknem hatezer pályázóval. A jelentkezők számát tekintve Magyarország a visegrádi országok között az utolsó he-

lyen áll (1364 pályázattal), bár Csehországból is csak mintegy 1900 jelölt próbált szerencsét. A többi hat tagjelölt ország egyenként néhány száz pályázóval képviselteti magát a Brüsszelben eddig közölt - még nem végleges - adatok szerint. A magyar jelentkezők túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka tartotta megfelelőnek angol nyelvismeretét a megpályázott uniós állás betöltéséhez, de a németet és franciát is több mint egyharmaduk jelölte meg.

SZEGY -2003. FEBRUÁR 17.

A BALATONI ÉDEN

Részlet a hamarosan megjelenő A szép magyar bor című könyvből

tó északi partján meséket idéző csodát szemlél a víz tükrét keretező kertek és teraszok mindegyike. Ha szerencsésebb történelmű ország lennénk, a Balatont ma a világ leglátogatottabb és legtöbbre értékelt meleg vizű turisztikai paradicsomai között, Hawai, Dubai, Nizza szintjén emlegetnék. De mert át kellett élni mindazt, amit ezer év vérzivatarai után a 20. század jóformán csak megfejelt két elveszített háborúval, egy levert forradalommal, az ország megcsonkításával és negyven év képtelenségeivel, ma épp a turizmus akadályozza a fejlődést. Akadályozza azért, mert fölparcellázták a legjobb fekvésű, legértékesebb, a szőlészetre leginkább alkalmas területeket, tehát magát a tájat, így azt gazdaságos művelésre csaknem alkalmatlanná tették. Akadályozza azért, mert a tó környékét télen is belakó helybéliek a szobáztatásból és a vendéglátás egyéb technikáiból megélvén az elmúlt évtizedek egyik vívmányaként értékelik, hogy nem kell már a földben dolgozni. Vagyis alig van szabad munkaerő. És akadályozza azért is, mert az ide érkező tömegturista ízlése alá dolgozva pincék százai álltak rá az édes vagy édesített bor készítésére, minek következtében a gyengébben eleresztett németek tízezreiben alakult ki az a kép, hogy a Balaton édes borokat termő hely. Ez nem tesz jót a magyar bormárka piaci értékének, s a kisebbik ellenállás felé haladó pincéknek sem. Itt jegyzem meg, hogy valódi borász sohasem választja a könnyebb utat, ugyanis ebben a szakmában onnan nincs visszaút. *

Van tehát egy kincs a birtokunkban, amivel még nem tudtunk mit kezdeni. A Balaton ma a hazai magyarságnak olyanféle eszköze, amit így vagy úgy, de végül is mindenki használ. Puszta használati tárgy. Van némi használati értéke. Alkalmanként lehet rá számítani. Nem rossz, hogy van. Globalizálódik, de a mi• énk. Ugye milyen szörnyű ezt így kimondani? Ha a Balaton általános rendezésének a vezérlő elve a gasztroturizmus lenne, akkor e prioritás nyomán egységes egészként lehetne menedzselni a tavat és környezetét. A táj rekultiválását az a szempont irányítaná, hogy hol érdemes szőlőt telepíteni. A szőlők rendet raknak — nézzük meg a badacsonyi Lábdihegy lábától fölfelé a tájat —, hangsúlyokat építenek ki. A kertek sorai olyanok, mint a kottapapír egyenes vonalai, a présházak és pincék pedig maguk a hangjegyek. Ilyen szépet csak az Isten álmodhat. A mi dolgunk az, hogy a tó körül született és megvalósult álmokat mint jó mintákat vagy mint az égi álom szép tükörképeit mutassuk be. És ezeket a külön-külön fölépült másik világokat úgy láttassuk, hogy azoknak együtt, fölerősödve és másokkal kiegészülve van igazi üzenetük a világ számára. Amit Szeremley, Figula, Jásdi, Györgykovács, Inhauser, Fekete, Tóth, Tombor, Feind, Bussay, Csanádi, Légii, Salánki és a svájci Burkhalter mond, az komoly érvrendszer a Balaton kiemelt szőlésze-

A Balaton ma a hazai magyarságnak olyanféle eszköze, amit így vagy úgy, de végül is mindenki használ.

ti-borászati, gasztroturisztikai körzetté való átalakítása mellett. De lehet-e egységes borvidék a Balaton és környéke? Ki lehet-e alakítani egy olyan egységes fejlesztési programot, aminek épp ez az egység az alapja? Valódi-e az a sokféleség, amit a szőlőtermesztés hagyományai, a talaj és a meghonosodott fajták alapján állít a bortörvény és annak végrehajtási rendelete? S ha kitapinthatóak is főleg kőzettani eltérések, érdemes-e hat különböző borvidéket nevesítenünk, menedzselnünk, különösen a világpiacon? A borvidéki besorolások azért jöttek létre, hogy a termelők, a fogyasztók és az állami adminisztráció azonos fogalmakat használjanak. Az aszú az aszú mindenütt, de a Tokaji aszú nemzeti márka, amit például a borvidék zártságával védenek. A bikavér csak meghatározott borvidéken és borfajtákból készülhet, mivel ennek a márkának a védelme is közügy. Az állam gondoskodik arról is, hogy a borvidéki jellemzők (hasonló éghajlat, domborzat, talajtani adottság, fajta-

összetétel, művelés és borkészítési hagyomány) a piac és a szakma számára is egyértelmű jelzésekkel különítsenek el területeket. Ezt szolgálja például a szőlő termőhelyi kataszterének besorolása három különböző minőségi osztályba. A kiválóan alkalmas, az alkalmas és a feltételesen alkalmas kategóriák támpontot nyújtanak ahhoz, hogy a meglévő vagy telepítendő szőlő milyen minőségű (asztali-, táj-, minőségi, különleges minőségű) bort ad. Természetesen a szőlő fajtája sem másodlagos kérdés, ezért az állami adminisztráció a szőlőnövény fajtáit is kategorizálja aszerint, hogy jellemzően milyen minőségű bor készíthető belőlük. A borvidéki besorolások mögött állami szubvencionálási lehetőségek, regionális területfejlesztési pénzek és tőkévé alakítható presztízskérdések bukkannak föl. Ezért is figyel rá mindenki. Volt, hogy a szőlő nagyüzemi termesztését lehetővé tevő, széles sortávolságú telepítést támogatták, majd eljött az az idő, amikor a szőlőültetvények kivágásáért járt honorá-

rium. A szakma rendszeresen újragondolásra szánja azt is, hogy az exportra termelő borászatokat a külföldre kijuttatott termék ára, menynyisége vagy minősége alapján támogassa a költségvetés. De egységes, piacelvű, közép- és hosszútávú célokat megnevező, prioritást vállaló, a borok, borászatok, borvidékek és márkák hierarchiáját fölvállaló koncepciót még egy kormány sem készített. Az EU hagyományosan magát a termelőt szubvencionálja. Francia, spanyol és olasz mintára abból indulnak ki, hogy a szőlő magas népességeltartó kapacitása még a bor általános túltermelése mellett is nagyon stabil alapokat nyújt a vidék elszegényedésének rémével szemben. A támogatott termelő rendben tartja a tájat, embereket foglalkoztat, családokat és közösségeket tart el. Egyszerre alanya a fogyasztásnak, a belföldi és a külföldi piac kielégítésének, valamint e kettő intenzív kapcsolódásának, a gasztroturizmusnak.

Mindezek a• szempontok érvényesülhetnek egy-egy borvidék újrapozicionálásával kapcsolatban. A Balaton esetében ez azt jelenti, hogy a jelenlegi adminisztratív széttagoltság egy magasabb szempontból — még a nem is oly régen kiadott törvény nyomán is — átalakítható lenne. Indokolja ezt a magyar borászat jövőjének néhány húsba vágó gondja: a márka megteremtésének összetett ügye, a mit szubvencionáljon az állami költségvetés kérdése, a világpiaci trendekhez való igazodás szüksége, a hosszú távú közösségi bormarketing kidolgozásának érdekszövevénye, a belső túltermelés feszültsége, a korszerűtlen térállású szőlőültetvények sorsa, a borhamisítás gáncsa, a tömegbor meghatározása és a beutazó turizmus viszonyrendszere. Alkonyi László igényes szaklapja, a Borbarát, valamint a Birtokok és borok című könyve ugyanerre a következtetésre jut. A borszakíró azt mondja, hogy 22 nehezen megnevezhető nevű borvidékre fölépíthetetlen a nemzetközi bormarketing. Igazát könnyű belátni, ha néhány statisztikai adat segítségével mérjük be kapacitásainkat. Tény, hogy a világ 71 bortermelő országának rangsoraiban az első 15-ben vagyunk a szőlőterület nagysága, a borkészítés mennyisége, a kivitel és az egy főre jutó fogyasztás mutatóiban, de szőlőink a nagyvilág tábláinak mindöszsze 2 százalékát foglalják le, termelésünk pedig a világ bortermelésének mindössze 1,5 százaléka. Tehát a messze kimagasló nagyok (spanyolok, franciák, olaszok) nem fognak hozzánk igazodni, a borivó világ pedig nem kezdi megtanulni Sokoróalja vagy Gyöngyöstarján nevét. *

Bordeaux, a világ legértékesebb borvidéke épp akkora, mint Magyarország összes szőlőskertje együtt. A franciák mégsem szabdalták föl Medocra, Saint Emilionra, Pomerolra és Sauternes-re ezt a jól kommunikálható, de azért változatos borvidéket. A Bordeaux-i borok márkaneve Bordeaux maga. Hogyan is viszonyul a 130 000 hektáros Bordeaux-i borvidék az 1 263 hektáros Móri vagy az 527 hektáros Somlói borvidékhez? Nem lenne talán helyesebb az elegáns Somlói Furmintot és a szép Juhfarkot a jó nevű és világszerte bevezetett Balaton márkanévhez kötni? Amiként a Graves sem vonta ki magát Bordeaux fennhatósága alól pusztán azért, mert savai másként jelentkeznek, mint az például Haut-Medocban megszokott. *

Természetesen illik ismerni a magyarországi borvidékeket (Csongrádi, Hajós-Vaskúti, Kunsági, ÁszárNeszmélyi, Badacsonyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonfelvidéki, EtyekBudai, Móri, Pannonhalma-Sokoróaljai, Somlói, Soproni, Dél-Balatoni, Mecsekaljai, Szekszárdi, Villányi, Bükkaljai, Egri, Mátraaljai, Tokaj-hegyaljai, Balatonmelléke, Tolnai), de a föntebb elmondottakkal együtt, mert ahogy mozgásban voltak a borvidéki határok korábban, ugyanúgy változás várható — különösen a világpiaci igazodás miatt — a közeljövőben is. A szőlők rendet raknak. Fotók: orío.

Dlusztus

Imre

SZEGY -2003. FEBRUÁR 17.

SZEGEDI EGYETEM FILMKLUB A Biciklitolvajok és Az ember aki ott sem volt

bben a számban két egymástól látszólag meglehetősen távol álló filmet választottunk a filmklub számára: az olasz Vittorio De Sica 1948-ban készített Biciklitolvajok című alkotását, valamint a Coen fivérek 200l-es film noir-ját, mely Az ember aki ott sem volt címet viseli. A látszólagos távolság azonban számos kapcsolódási pontot rejt. Mindkét film kiemelkedő valamilyen szempontból - De Sica alkotása a háború utáni olasz neorealizmus egyik legkiemelkedőbb alkotása, a Coen fivérek munkája pedig a szintén hasonló érában, ám más környezetben hódító film noir huszonegyedik századi újjáélesztése. A két film történései közt mindössze egy év az eltérés: De Sica filmje az 1948-as Róma lepusztult, reményvesztett külvárosaiban, a Coen testvérek mozija pedig egy 1949 háború utáni felemelkedését érezni kezdő, felső-középosztálybeli, napfényes kalifornia kisvárosban játszódik, ami remek kontraszba helyezi a két filmet nem csak műfajilag, de az ábrázolt világot illetően is. Valamint - 54 év különbséggel - mindkettő feketefehér.

Biciklitolvajok (Ladri di biciclette, 1948)

Rendezte: Vittorio De Sica Irta: Luigi Bartolini regénye alapján Cesare Zavattini Fényképezte: Carlo és Mario Montuori Szereplők Lamberto Maggionari, Enzo Staiola, Lianella Carrel, Vittorio Antonucci, Elena Altieri A Biciklitolvajok a háború utáni Olaszországban játszódik, hőse Ricci, a munkanélküli, aki a harcok utáni általános nyomorúság közepette a munkaközvetítői irodában végre plakátragasztói állást kap. Az álláshoz azonban bicikli is kellene, a család azonban egyetlen biciklijét a zálogházba adta, ezért Ricci felesége, hogy mentse a helyzetet, az ágyhuzatokat cseréli be a biciklire. Ricci első munkanapján, plakátragasztás közben aztán a biciklit a falnak támasztja, és amíg nem figyel, egy fiatal srác ellopja a kerékpárt. Ezzel veszi kezdetét a főszereplő Odüsszeiája Róma külvárosaiban, ócskapiacain, a szegények között, amíg próbál rábukkani a számára a megélhetést, az életet jelentő biciklire és annak tolvajára. Fiával, Brúnóval kettesben barangolják be a háború utáni Olaszország - és sok más korabeli társadalom - mindent körüllengő nyomorúságát, határtalan reménytelenségét. Ricci a tehetetlen kisember szerepébe szorulva szembesül azzal az elborzasztó tehetetlenséggel, amivel egyetlen munkaeszközének elvesztése állítja szembe. Megtapasztalhatja a hivatalos szervek

Az ember, aki ott se volt

(The Man Who Wasn't There, 2001) Rendezte: Joel Coen Irta: Ethan Coen és Joel Coen Fényképezte: Roger Deakins Szereplők Billy Bob Thornton, Frances McDormand, James Gandolfini, Jon Polito, Katherine Borowitz, Michael Badalucco, Richárd Jenkins, Scarlett Johansson, Tony Shalhoub

A Biciklitolvajok a háború utáni Olaszországban játszódik, hőse Ricci, a munkanélküli.

és az emberek közönyét, az elutasítást, a kilátástalanságot. A film mindössze két nap történetét meséli el, és csak apa és fia párosára koncentrál, így közelről és megrázó erővel tudja kifejezni a kor általános nyomorúságát a legkisebb egységre vetítve. Rádöbbenti az embert, hogy mennyire magányos, mennyire kétségbeesett tud lenni, ha elveszíti a kapcsot a bitonságosnak mondható mindennapokkal, ami ma úgyanúgy aktuális, mint fél évszázaddal ezelőtt. A film nagyon fontos eleme Ricci fia, aki nem is mint önálló karakter van igazán jelen a filmben, hanem mint egyfajta erkölcsi norma megjelenítője,

ami még megrázóbbá teszi a film záró képsorait, ami apa és fia viszonyának átértékeléséről, a felnőtté válásról is zól. Ugyanakkor a film minden komorsága és kilátástalansága ellenére a reményről is szól, a történet vége bár ambivalens - végső soron megcsillantja az emberek jóságába, segítőkészségébe vetett hitet is, ami előrevetíti a későbbi, boldogabb időket. De Sica saját bevallása szerint nem törekedett többre, mint a valóság bemutatására. El akarta távolítani a valóságosnak mondott történetről a sallangokat, hogy egyfajta művészi dokumentumfilmet hozzon létre, arra törekedve, hogy filmje minél jobban

megragadja korának reményvesztett atmoszféráját. Ezt tovább fokozta azzal, hogy Ricci szerepére egy olasz munkást, Lamberto Maggionarit kérte fel, aki sikeresen érezte át a szerepet, nyilván nem utolsósorban azért, mert tudta, az akár az ő története is lehetne. A történet és a kivitelezés máig az olasz neorealizmus iskolapéldája, Brüsszelben a világ 12 legjobb filmje közé választották, valamint ez a film volt az első külföldi, mely 1950-ben Golden Globe díjat kapott. Február 17-19, 17 óra, Grand Café

A Coen testvérek azon alkotók közé tartoznak, akik szinte bármihez nyúlhatnak az sikergyanús lesz. Zseniális filmjeik közé tartozik a Halál keresztútján, az Ó testvér, merre visz az utad, a Fargo, A nagy Lebowski vagy a Véresen egyszerű, egyik legutóbbi munkájuk pedig Az ember aki ott sem volt. Az alkotás a film noir klasszikus, de már-már feledésbe merülő műfaját eleveníti fel, szolgai alázattal felelve meg a követelményeinek de a film nem újraértelmezi a régieket, hanem a régiek köntösében kínál valami újat. A főszereplő kisvárosi borbély Ed Crane akinek az élete megfeneklett egy poros kaliforniai kisvárosban, olyannyira, hogy líd azt is csak lemondó beletörődéssel veszi tudomásul, hogy felesége a főnökével csalja meg. Ezt az állapotot töri meg egy, a városkába érkező ügynök aki áz évszázad üzletét kínálja Ednek feltéve persze, ha Ed elő tudja teremteni a kezdőtőkét. Ed hirtelen ötlettől vezérelve névtelenül megzsarolja főnökét, aki kifizeti a kért összeget, ám a kisvárosban semmi nem marad sokáig titok - a főnök hamar rájön, kinek kellett a pénz és szembesíti Edet a helyzettel, ám az események innen meglepő fordulatot vesznek A film finoman kimunkált és csavaroktól sem mentes bűnügyi történet, mely önmagában is kiemelkedő lenne, igazi varázsát azonban a fényképezés profizmusa adja, amely a fekete-fehér film minden adottságát képes az alkotás előnyére fordítani. Művészeti albumba illő igényességgel fényképezett filmet láthatunk amit a tökéletes szereplőválasztás tesz még kiemelkedőbbé. líd Crane, a halkszavú, borbély szerepére keresve sem lehetett volna Billy Bob Thorntonnál alkalmasabb színészt találni, akár egymagában is elvinné az egész filmet, de szerencsére a többi színész semmivel sem nyújt kevesebbet nála, így anélkül nevezhető parádésnak a szerplőgárda, hogy feleslegesen nevekkel dobálóznánk A helyszínek és a kor megválasztása is telitalálat, ahogy a felszín alatt megbúvó végtelen dekadencia finom érzékeltetése is mesteri kézre vall. A film tartalmazza továbbá az utóbbi idők egyik legszebb, legjobban eltalált autóbalesetet is, amelynek a megjelenítése már önmagában megtekintésre érdemessé teszi a filmet Február 27. - március 2., 21 óra, Grand Café

NEM MINDEN MAGYAR DIPLOMÁT FOGADNAK EL AZ EU-BAN A tandíj és a beiratkozás költségeit tekintve az unió más állampolgáraival azonos elbírálásra számíthatnak a magyar hallgatók a csadakozást követően,. ám a szociális juttatások odaítéléséről az egyes országok saját hatáskörben döntenek. Mészáros Gábor, az Oktatatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának főosztályvezetője elmondta, hogy az Európai Unió tagállamainak felsőoktatási intézményeiben továbbtanuló magyarok ugyanolyan összegű tandí-

jat és beiratkozási díjat fizetnek majd, mint társaik. A kollégiumi elhelyezésről, az ösztöndíjak odaítéléséről, a hallgatói hitelről a diákokat fogadó országok, egyetemek döntenek ezek nem járnak alanyi jogon. Szintén az adott ország, intézmény hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen felvételi követelményeket támaszt a diákok előtt. Mészáros Gábor kifejtette: jelenleg a magyar érettségivel szinte minden uniós tagállam egyetemére - a

megfelelő követelmények teljesítése esetén - be lehet kerülni. Hozzátette, hogy a felsőoktatás tekintetében nincsenek meghatározott, egységes uniós követelmények, az oktatás és a képzés tagállami, illetve regionális szinten szabályozott. Szavaiból kiderült: jelenleg az uniós országok döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem a magyar diplomákat, a 2004 tavaszára tervezett csadakozást követően azonban már minden Magyarországon kiadott, uniós állam-

polgár által megszerzett oklevelet automatikusan vagy különbözeti vizsgával el kell ismerni a tagországokban. Ugyanakkor néhány szakma - például az orvos, a fogorvos, az állatorvos, az építész és a gyógyszerész - esetében közös képzési elvárásokat határoztak meg, amelyekhez igazítani kellett a magyar követelményeket. - Ez tavaly megtörtént - emlékeztetett Mészáros Gábor. Az unióban ezen szakmák okleveleit minden tagállamban automatiku-

san el kell fogadni, hiszen ezeket a diplomákat minden EU-országban azonos, a közösségi normák szerinti képzés után lehet megkapni. A csadakozásig és azt követően a többi diploma esetében a tagállamok joga eldönteni, hogy kérik-e különbözeti vizsga letételét vagy gyakorlati idő letöltését. Ez általában akkor történik ha a két képzési rendszer között jelentős különbség van, vagy a nemzeti jog ismerete elengedhetetlen az adott szakma gyakorlásához.

SZEGY -2003. FEBRUÁR 17.

AZ IRAKI VÁLSÁG ÉS HÁTTERE AMERIKA A GONOSZ ELLEN Ferwagner Ákossal és Komár Krisztiánnal történészi szemszögből közelítettünk a témához. Az SZTE két doktorandusz hallgatójának fo szakterülete a Közel-Kelet története. - Mi feszíti Irakot belülről? K.K.: - A vallási és etnikai megosztottság. A vallási megosztottság tekintetében tudjuk, hogy ország uralkodó elitjét a szunnita kisebbség adja, míg a lakosság többsége (50-60 százalék) síita vallású. Etnikailag az arab és a kurd népesség áll egymással szemben és ezek az ellentétek lelő, hogy hamarosan robbanáshoz fognak vezetni. Északon a török határ közelében már létrejött egy kvázi autonóm kurd állam, amely az ENSZ biztonsági övezetét kihasználva, szinte saját életet él. Ez a négymilliós kurd népesség fölött semmiféle befolyással nem bír sem az iraki hadsereg, sem a közigazgatás. A déli mocsaras, olajban gazdag területeken élnek a síiták, akik ellen Szaddám Húszéin többek között vegyi fegyvereket is bevetett már. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen a vallási megosztottság a különböző etnikumokon belül is jelentkezik -Mi lehet a sorsa ennek a kurd államnak a háború után? K.K: - Bonyolult kérdés, amely újabb konfliktushelyzetet hozhat felszínre. Elismerhetik az autonóm státuszát, de ha ez megtörténik akkor felvetőtik a kérdés, hogy miként fog erre Irán és Törökország reagálni, ahol szintén hatalmas kurd kisebbség él. Egy kurd állam elismerése nagymértékben erősítheti majd a kurd nacionalizmust és ne felejtsük el, hogy egy Franciaország méretű területről van szó, amely jelenleg három állam keretein belül helyezkedik el. A NATO tag Törökország szemben áll Irakkal, de a kurd kérdésben nincsenek messze egymástól, például az első öbölháború alatt 198088 között Irak engedélyezte a török hadseregnek hogy behatoljon Irakba, ha kurdokat üldözött. Irán pedig hasonlóan kezeli a kurd problémát mint Irak csak ebből a zárt országból kevesebb információ szivárog ki. - Szaddám Húszéin már elveszített egy háborút az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, mégis megmaradhatott pozíciójában. Most ha újra veszít az amerikai nyilatkozatok szerint erre nem lesz lehetősége. F Á : - Az USA 1991-ben a Sivatagi Vihar után valóban nem távolította el a diktátort. Rengeteg bírálatot kapott ezért, hiszen minden lehetősége megvolt rá. Az akkori amerikai álláspont szerint Szaddámra szükség volt ahhoz, hogy a Közel-Kelet nagyon kényes hatalmi egyensúlyát fenntartsák Irak ellensúlya Iránnak amelyet leggyakrabban síita fundamentalista államnak szoktak titulálni, és a szintén Amerikaellenes Szíriának A jelentős iraki hadsereg fontos stabilizációs szerepet töltött be a térségben az elmúlt évtizedekben. Véleményem szerint az Egyesült Államokban már megbánták az akkori döntést Jelenleg úgy néz ki, hogy minden valószínűség szerint háború lesz, ami szinte biztos, hogy amerikai győzelemmel fog lezárulni, ezért Szaddám így vagy úgy befejezi diktátori pályafutását - Ki léphet a helyébe? Milyen lehetőséget láttok a háború utáni berendezkedésre? F Á - A háború lezárultával legvalószínűbb, hogy a térségbeli amerikai erők parancsnoka, Tommy Franks tá-

Az iraki válság az utóbbi időben a hazai és nemzetközi sajtó egyik központi témája. Kíváncsiak voltunk egyetemünk néhány oktatójának véleményére. bornok vezetésével katonai közigazgatást vezet be az USA Ez bizonyosan jó pár hónapig, esedeg egy-két évig is eltart majd. Ezalatt az emigráns iraki ellenzéki szervezeteket - amelyek egyébként nagyon megosztottak - megpróbálják majd rábírni valamiféle konszenzusra a létrehozandó új kormányzati rendszert illetően. K.K.: - Nehezen tudom elképzelni, hogy valamiféle demokratikus berendezkedés jön majd létre. Erre nem igazán volt példa Irak történetében, másrészt igen erős hagyományai vannak az egyszemélyes irányításnak. A síita többség egy politikai vezetőt fogad el, aki egyben a vallási vezető is, ők minden bizonnyal valamiféle iráni-típusú berendezkedést lámának szívesen, a kurdoknál pedig egy decentralizált föderalista típusú állam jöhet szóba. A helyzet annyira bizonytalan, hogy nehéz elképzelni, hogy erős központosított állam nélkül egyáltalán megmaradhasson Irak a mai keretei között. - Mi lehet Szaddám Húszéin sorsa? FÁ.: - Ezúttal, ha háború lesz nem maradhat, ez biztos. Lehet öngyilkos, elmenekülhet, akár amerikai fogságba is kerülhet Több arab ország, köztük Líbia és Egyiptom is félajánlotta, hogy ha a háború ezzel elkerülhető, akkor befogadják Szaddámot híveivel együtt. Kevesebb szó esik arról, hogy mi történik akkor, ha Szaddám a háborúban beveti amerikai csapatokkal szemben az amerikai álláspont szerint létező vegyi és biológiai fegyvereit és meghal több száz, több ezer amerikai katona. Ebben az esetben, Szaddám akárhová menekül a világon, az Egyesült Államok nem nyugszik amíg bíróság elé nem állítja. K.K: - Egyébként én nevetségesnek tartom ezt a vegyi fegyver kérdést, hiszen az Egyesült Államok maga adott el anthrax tenyészeteket és vegyi fegyver alapanyagokat Iraknak az irak-iráni háború alatt, tehát pontosan tudnia kell, mennyivel rendelkezik most, hiszen azt is tudjuk, mennyit használt el Szaddám a kurdokra és a síitákra. - Mekkora szerepet tulajdonítotok az nlajnak a konfliktusban? F A : Becslések szerint Irak rendelkezik a második legnagyobb olajkészlettel a világon Szaúd-Arábia után, ráadásul Irakban nagyon olcsó az energiahordozó kitermelése. Az olajkészletek végesek a kutatások szerint 60-80 évre elegendő olajjal rendelkezik a világ. Az amerikai felfogás szerint éppen ezért bűn ekkora mennyiségű olajat egy

Rozsnyai Bálint tanszékvezető.

diktátor kezében hagyni, aki bármikor bevetheti az ún. olajfegyvert a nyugati társadalmak ellen. Ezért olyan vezetést szeremének hatalomra segíteni, amely biztosítja majd az iraki olajhoz való nyugati hozzáférést. Természetesen mindenkinek maga felé hajlik a keze, így az USA is azt szeremé elérni, hogy amerikai cégek szállítsák el, finomítsák és értékesítsék az iraki olajat Valóban nagy szerepet játszik az olaj a válságban, de hangsúlyozom, nem csak erről van szó. Mind Amerika terrorizmus elleni harca, mind a jelenlegi amerikai vezetés hiheteden, messianisztikus elképzelése arról, hogy Amerika képviseli a „jót" és harcolnia kell a gonosz ellen igen fontos szerepet játszik a háborús készülődésben. Lehet, hogy ez viccesnek tűnik de Amerikában ezt véresen komolyan gondolják

KÜLDETÉSTUDAT Rozsnyai Bálint az Amerikanisztika Tanszék vezetője az amerikai ideológiai háttérre világít rá röviden. - Én elsősorban a korai amerikai világgal és kultúrával foglalkozom, és eppen az ezzel a korszakkal való foglalkozás juttatja az ember eszébe azt, hogy van egy, az eredetektől, a kezdetektől meglevő politikai hagyomány, politikai filozófia, amely Amerika identitását egyfajta küldetésben látja. Ez a küldetéstudat diktálja azt, hogy valamilyen modellt, politikai, közösségi, vagy egyszerűen országépítő mintát állítson fel az emberiségnek és erre való hivatkozással történtek a tizenkilencedik században bizonyos kísérletek és ugyan-

Ferwagner Ákossal és Komár Krisztián. Fotó: Nagy

ezek az elképzelések domináltak az első és második világháborúba való belépéskor is, pontosabban ezekre való hivatkozások is megjelentek a háborúba való belépés indoklásában. Állítható, hogy ez könnyítette meg a belépés elfogadtatását az amerikai ádagemberrel. Másrészt azt is lehet mondani, hogy az amerikai részvétel során a két világháborúban különböző érdekek is felszínre kerültek de legyünk őszinték az amerikai részvétel a mi számunkra sem volt minden haszon nélküli. Ennek megfelően az amerikaiaknak van egyfajta hivatkozási alapjuk hogy a küldetésvállalásuk lám, meghozta az eredményeket. Hogy aztán ez mennyire válhat mindennapi politikai játszmák témájává az egy más kérdés, és az valóban figyelemreméltó, hogy az amerikai értelmiség egy része mennyire ellenzi a háborút, pontosabban nem is az irakkai szembeni kemény fellépést, hanem inkább annak otthoni következményeit, nevezetesen azt a fajta hangulatot, amely egy irányba terelne mindenkit egy kemény fellépés érdekében, és alhakítaná, vagy esedeg lehetedenné tenné a kritikát. Azok nagyon leegyszerűsítő vélemények amik azt mondják hogy az amerikai érdekek vagy az olaj miatt akarják ezt a háborút. A háború kívánása nem ilyen sima ügy, józan ember, normális politikus, aki tekintetbe veszi a cselekedeteinek a következményeit is, nem nagyon szeret háborúba lépni. A háborúra úgy szoktak hivatkozni, mint az ultima ratio-ra, és az azzal való fenyegetőzés, illetve, az annak a következményeire való figyelmeztetés még nem jelenti feltédenül a háborúba lépést Egyrészt tehát egyszerűsítés az, hogy az amerikaiknak az olaj kell, ez nem teljesen igaz ilyen módon, hiszen ezzel sok kritikát el lehetne intézni, de ugyanakkor azt meg lehetne kérdezni, hogy miért nem beszélünk az emberi jogok megsértéséről Irakban, miért halkult el most ez a kritika, amelynek nyilvántartása, figyelemmel kísérése korábban az amerikai értelmiség részéről eléggé erőteljes jelenség volt Most nem érdemes konkrét személyeket megnevezni, de korábban elég erőteljesen emlegették hogy az emberi jogokat illetően nem éppen fenékig tejfel a helyzet Irakban. Biztosra vehetjük azt is, hogy nem az amerikai olajérdekek kiszolgálása volt a célja annak hogy Irak lerohanta Kuvaitot, és azt nem lehet elfelejteni, hogy Irak viselkedése nem teljesen megnyugtató a józan békeszerető emberek számára.

László

„A GAZDASÁG A KÖZPONTI KÉRDÉS" Jon Roberts amerikai professzor az SZTE Amerikanisztika tanszékének Fulbright ösztöndíjas professzora a 2002-2003-as tanévben, véleményéről elsősorban mint amerikai állampolgárt kérdeztük. - A közelmúltban az amerikai közvélemény körében egyik napról a másikra 11 %-al emelkedett az iraki katonai beavatkozás támogatottsága, akár ENSZ felhatalmazás nékül is, ami már 60%-os támogatottságot jelent Ön szerint mi az oka az emelkedésnek? - Az amerikai nép kiállása az Irak elleni háború mellett rendkívül bizonytalan, és hétről hétre változik annak ellenére, hogy a Fehér Ház azzal igyekszik a közvéleményt befolyásolni, hogy szinte minden bizonyíték nélkül kapcsolatot tételez fel az Al-Kaida és Irak között. Érzésem szerint az amerikaiak többsége szemében kétséges, hogy az Irak elleni háborúnak sok köze lenne a terrorizmus elleni háborúhoz. Ha hirtelen megnőtt a Fehér Ház álláspontját támogatók száma, akkor annak az lehet az oka, hogy az amerikaiak többsége Colin Powell külügyminisztert mérsékeltnek tartja, és megbízik benne. Lehetséges, hogy sokak véleményét megváltoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt a múlt héten tartott beszéde. - A Colin Powell amerikai külügyminiszter által bemutatott bizonyítékok láthatóan több amerikait mint európait győztek meg a háború jogosságáról. Ön szerint ez minek tudható be? - A brit és amerikai sajtóban sokan méltatták hogy Colin Powell milyen óvatosan és ügyesen terjesztette az ENSZ elé a Fehér Ház álláspontját Azonban a BBC azóta már azt jelentette, hogy a Powell által a Fehér Ház támogatására előadottak közül számos „bizonyíték" félrevezető, sőt hamis volt. Például Powell arról beszélt, hogy bizonyítékok szólnak egy Irak északi részén működő biológiai vagy vegyi fegyvereket előállító gyár létezése mellett. Amikor azonban a beszéd utáni napokban a BBC tudósítói felkeresték a megjelölt helyet, ilyen üzemnek a nyomát sem találták. Sőt, mivel az illető hely az USA és Nagy-Britannia által berepülési tilalom alá helyezett területen van, igen valószínűden, hogy ott Irak bármilyen katonai vagy fegyverzet-fejlesztési tevékenységet folytatott volna. Egy ilyen történet mostanában nemigen kap nyilvánosságot az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában viszont közepes méretű „sztori" lett belőle. Részben ez is magyarázhatja azt, hogy a háború ellenzőinek aránya magasabb a britek mint az amerikaiak körében. - Ön szerint az amerikai közvélemény hogyan vélekedik az európaiak nyilvánvaló háborúellenességéről, illetve mi erről önnek a véleménye? - Nem hiszem, hogy az amerikaiak többsége oly mértékben árulásnak tartaná egyes európai nagyhatalmak ellenkező álláspontját, amennyire azt a Bush-kormány szeremé. Még Donald Rumsíeld, az amerikai védelmi miniszter is a „Vén Európa" (Old Europe) kifejezéssel igyekezett kicsinyíteni a francia-német összefogás jelentőségét Azt hiszem, nagyon sok amerikai csendben fellélegzett a németek franciák és legutóbb az oroszok állásfoglalása hallatán, mivel ez csökkenti a háború kitörésének a lehetőségét Ami engem illet, én szívesen látnék egy alapos vitát a bizonyítékokról és a félelmetes ellenfelek

SZEGY -2003. FEBRUÁR 17. közötti kérdésekről akár az Egyesült Államokon belül, akár az USA és bizonyos európai államok között Az egészséges politikai közélet legbiztosabb jele éppen az a fajta igazi, őszinte vita, amelyre az Egyesült Államok vezetői pillanatnyilag képtelenek. Rumsfeldnek válaszul azt mondanám, hogy ő maga, az elnök, az alelnök és a nemzetbiztonsági tanácsadó viszont a „Vén Amerika" kövületei. Képtelenek megszabadulni a hidegháború immár félévszázados paradigmáitól és retorikájától. Nem hiszem, hogy az amerikaiak többsége még úgy gondolkodna, mint ok, noha ezt a gondolkodásmódot egyesek jobban elviselik, mint mások. - Ön szerint mi jelentené a konfliktus megnyugtató rendezését, illetve mit gondol, mi fog ténylegesen történnie? - Véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok nem kezdeményezne egyoldalú katonai akciót. Egy ilyen lépés ugyanis — még ha több európai állam támogatását élvezné is — ártana az Egyesült Államok szavahihetőségének, és káros hatással lenne a közel-keleti stabilitásra. Szerintem a Fehér Ház sajnos lehetetlen helyzetbe hozta magát, és immár a gyengeség jeleként értelmezhető minden olyan lépés, ami nem jár együtt az Irak elleni katonai hadjárattal. Ha kitör a háború, annak nem lesz egyhamar vége: Éppen tegnap közölte az amerikai katonai vezetés a Kongresszussal, hogy a katonai megszállás legalább két évig tartana. -Mi a véleménye a hivatalos amerikai álláspontról, illetve elképzelhetőnek tartja-e, hogy vannak olyan okai is egy esetleges háborúnak, amit a Fehér Ház esetleg elhallgat? - Függedenül attól, hogy milyen kapcsolatai vannak az elnöknek, az alelnöknek, Dr. Rice nemzetbiztonsági főtanácsadónak és másoknak az amerikai olajérdekeltségekkel, erős á gyanúm, hogy a Fehér Ház egyoldalú akció iránti motivációjának nem sok köze van a terrorizmushoz, vagy az Irak által rejtegetett vagy nem rejtegetett tömegpusztító fegyverekhez. Gyanítom, hogy Carl Rove, az elnök első számú politikai tanácsadója azért biztatja Busht a kemény szavakra és a felelemkeltő kampányra, mivel ezzel elterelhetik az amerikai nép figyelmét arról a gazdasági válságról, amelyet a Fehér Ház rövidlátása és osztályszempontú adó- és pénzügypolitikája idézett elő. A tavaly novemberi választások előtt Rove arra utasította a republikánus korteseket, hogy a háborúra helyezzék a hangsúlyt, a figyelmet a gazdaságról elterelendő. Ma, három hónappal később, az amerikai gazdaság még mindig gyengélkedik, Bush gazdaságserkentő csomagtervét pedig a múlt héten mérvadó amerikai

lapokban meggondoladannak és rövidlátónak nevezte több mint ötven vezető amerikai - köztük tíz Nobel-díjas közgazdász. A lényeg az, hogy a legtöbb amerikai számára a gazdaság a központi kérdés. Bush politikai karrierjét teszi

J o n Roberts amerikai professzor.

kockára az Irak elleni rövid háború ellenében. Ha a katonai hadjárat nem jár teljes sikerrel, akkor Bush és „vén amerikai" társai — Cheney, Rumsfeld, Powell és Dr. Rice — elvesztik állásaikat. Tehát szerintem ez a háború egyaránt szól az amerikai belpolitikáról, a mohóságról, az olajról és egyéb lehetséges indítékokról.

AZ OLAJRA MEGY KI A JÁTÉK Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Donald Rumsfeld álláspontja szerint mítosz, hogy a háború az olajért törne ld, mert az olajnak semmi köze a háborúhoz. A békepártiak ne ontsunk vért az olajért jelszava éppen az ellenkezőjét igyekszik bizonyítani. Az iraki konfliktus gazdasági oldaláról Mayer Lászlóval, az SZTE GTK Világgazdasági Tanszékének nyugalmazott egyetemi docensével beszélgettünk. - Közgazdász szemmel, mekkora szerepet tulajdonít az olajnak a konfliktusban? - Ebben a kérdésben az ember a médiára van utalva, hiszen nincs lehetőségünk, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg a valóságról. Jómagam rendszeresen nézem a C N N adásait, hallgatom a BBC-t és persze olvasom a nemzetközi sajtót, a véleményemet csak az ebből a forrásokból szerzett információk alapján alakíthatom la. Azt tapasztalom, hogy mivel a média jórészt a nagytőke kezében van, ezért a mind a televízió, mind a rádió és a sajtó igyek-

szik minél inkább arra fektetni a hangsúlyt, hogy Szaddám Húszéin terroristákat támogat, diktátor, tömeggyilkos, egy szóval veszélyt jelent az egész világra nézve. Ha azonban a hivatalos politikai megközelítés mögé nézünk, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a „játék" az olaj megszerzésére megy ki. Éppen nemrégiben olvastam az International Herald Tribüné hasábjain egy cikket, amelyben a szerző azt fejtegette, hogy Szaddám Húszéin elűzése micsoda bonanzát - csodás piaci lehetőséget nyit az amerikai olajvállalatok számára, amelytől eddig el voltak zárva. Egyébként, ha valaki figyelmesen követi az eseményeket értesülhetett róla, hogy amerikai olajvállalatok már elkezdtek manőverezni azért, hogy rátegyék a kezüket Irak olajkészletére. 112 milliárd hordó nyers olajról van szó, aminél többel csak Szaúd-Arábia rendelkezik. Ha már a számoknál tartunk nagyon sokatmondó a szintén az International Herald Tribune-ban megjelent közvélemény-kutatás eredménye is. Az Egyesült Államokban, köszönhetően az ottani média propagandájának a lakosságnak csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy a konfliktus mozgatója az olaj. Angliában az embereknek már 44 százaléka, Franciaországban, Németországban és Oroszországban pedig több mint 75 százaléka voksolt az olajra. A bizonyítékokat reggelig sorolhatnám. - Gazdasági elemzők szerint, akár csak pár hetes háború esetén is 40 dollár fölé emelkedne az olaj ára, ami komolyan lassíthatja a világgazdaságot és inflációt okozhat - Ezek pusztán találgatások hiszen azt sem állíthatjuk biztosan, hogy egyáltalán lesz-e háború. A nemzetközi irodalom szerint, ha lesz is háború, akkor Szaúd-Arábia és például Oroszország is tudja növelni a kitermelt olajmennyiséget, így nem lesz ennél a 3540 dollárnál sokkal drágább az olaj hordónkénti ára, tehát nem lesz nagy válsághatása a háborúnak - Szintén gazdasági elemzők feltételezik, hogy a várható háború lezárultával, Irak az újjáépítést az olajkitermelés felfuttatásával fogja fedezni. Nem tartja be a termelési kvótát, nem lesz tagja az OPEC-nek és ez könnyen az olaj-kartell alkonyát jelentheti. - Ebben a kérdésben túl sok a bizonytalansági tényező, csak találgatásokra lehet hagyatkozni, saját véleményem szerint Irak az OPEC tagja lesz. Az logikusnak tűnik hogy Irak az olajból fedezze az újjáépítést, de felmerül a probléma miszerint, ha az USA megvívja a háborút és ráteszi a kezét az olajmezőkre, akkor az iraki olaj nem Irak újjáépítője lesz, hanem sokkal inkább az USA gazdaságának serkentője. Bóka Gábor - Tóth Péter Zoltán

Mayer László, az S Z T E G T K Világgazdasági Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense.

BÁNYAMÉRNÖK, FIZIKUS ÉS BIOLÓGUS A DÍJAZOTT A Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjat az oktatás és a felsőoktatási kutatások fejlesztéséért idén Kovács Ferenc okleveles bányamérnöknek Pócs Tamás biológusnak és Vicsek Tamás fizikusnak ítélték az elismeréseket ünnepi tudományos ülésen kedden adja át Mang Béla felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Kovács Ferenc okleveles bányamérnök a Miskolci Egyetem oktatója, az MTA rendes tagja. Tudományos és alkotói munkássága a bányatelepítés, a bányaművelés és biztonság elméleti és gyakorlati kérdéseit öleli fel. Alkotó munkásságáról mintegy 200 tudományos közlemény, 120 tudományos előadás és 300 kutatási jelentés tanúskodik Pócs Tamás biológus, az MTA rendes tagja, az Eszterházy Károly Főiskola professzor emeritusa, a Szent-Györgyi Albert- díj és a Natura-díj kitüntetettje. Egyedülálló tudományos értékű növénygyűjtemény fejlesztő tevékenysége, amelyből kiemelkedik a főiskola herbáriumának megalapítása. Kutatói tevékenységét fémjelzi több mint 270 közlemény, a gyűjtéseiből származó és közölt új növény és állatfajok száma 76. Vicsek Tamás, az ELTE biológiai fizika tanszékének alapító tanszékvezetője professzora, az MTA rendes tagja. Az akadémikus számos eredménnyel lepte meg a világot egyes emberi tömegjelenségekkel kapcsolatban, mint a menekülési pánik a vastaps, a sportstadionok emberhulláma. Publikációjának tucatjai jelentek meg tudományos folyóiratokban, s az azokra adott mintegy 5000 szakmai hivatkozás szinte egyedülálló a magyar tudományos életben. Tanári működése elismeréseként 1997-ben iskolateremtő mestertanár díjban részesült. Az alumínium- és timföldgyártásban érdekelt amerikai Alcoa hazai vállalatai és az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) Szilárd Leó születésének centenáriuma alkalmából 1998-ban alapította az ösztöndíjat. Az Alcoa 1999-2001 között évi 18 ezer, 2002-től évi 24 ezer dollárral segíti az AMFK kezdeményezését. A Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjra állami, illetve az állam által elismert felsőoktatási intézmények tanácsai tehernek javaslatot a Magyarországon tevékenykedő oktatók és kutatók köréből. Az ötödször meghirdetett Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjra 14 felsőoktatási intézmény élt jelölési jogával. Az elismeréseket, amellyel 2002-től 8 ezer dollár jár, minden évben hárman vehetik át

NEM BOLDOGULUNK AZ IDEGEN NYELVEKKEL? Miért kell fejleszteni az idegennyelv-tudásunkat? Statisztikai adatok szerint a magyarok alig 12-18 százaléka vallja azt, hogy elboldogul legalább egy idegen nyelven. A „boldogul" szóhasználat persze nem tudni, milyen szintű nyelvtudást takar, valószínűleg nem éri el még az alapfokot sem. A felsőoktatásban tanuló első éves hallgatók kb. 26 százaléka rendelkezik közép-, mintegy 10 százalékuk felsőfokú nyelvvizsgával. Erről Medgyes Péter, az Oktatási Minisztérium nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok helyettes államtitkára beszélt a Miskolci Egyetemen február 12-én. A helyettes államtitkár „Az idegennyelv-tudás fejlesztésének stratégiájáról" szóló fórumon középiskolai és egyetemi vezetők előtt ismertette azokat az elképzeléseket, javaslatokat, amelyekkel más alapokra lehetne helyezni Magyarországon az idegen nyelv oktatást. Miért nem a közoktatásban tanulják meg a nyelveket? tette fel a kérdést Medgyes Péter. Ráadásul, mint mondotta, nem minden szülő engedheti meg magának hogy gyermekét külön nyelvórákra járassa. A hiányosságok megszüntetésére a szaktárca stratégiai programot dolgozott ki, amelynek egyrészt jogszabályi vonzatai vannak másrészt pályázati lehetőségeket biztosít közoktatási intézmények számára. A program első jogszabályi vonzata Magyar Bálint közelmúltban felvetett javaslatához fűződik amelynek lényege: át kellene rendezni az idegennyelvi órakeretet. Jelenleg a gimnáziumokban heti 3+3 órában tanulnak két idegen nyelvet a diákok Az új javaslat szerint heti 5 órát szánhatnának egy idegen nyelv oktatására, egészen addig, amíg nem szerez nyelvvizsgát belőle a diák Utána, kvázi szintentartásra, heti 2 órában folytathatná a nyelvtanulást a nebuló és elkezdhetné heti 5 órában a második idegen nyelvet is. Másik jogszabályi vonzata a programnak hogy a 101/2001. felnőttképzési törvény módosításával adókedvezményt vehet igénybe minden magyar felnőtt állampolgár, aki akkreditált nyelvi képzésben vesz részt A harmadik javaslat szerint 0. évfolyam keretében az órarend 40 százalékában a diákok idegen nyelvet tanulnának így 13 éves lenne a közoktatás. Ezt 2004-tól, felmenő rendszerben valósítaná meg a szaktárca, nem kötelező érvénnyel. A program támogatását a Pénzügyminisztérium fedezné a tervek szerint A stratégiai programcsomag-javaslat alapelveiről szólva a helyettes államtitkár elmondta: a közoktatásban kell megvalósulnia az idegennyelvi alapképzésnek egyenlő esélyt kell teremteni a nyelvtanulásra, lehetőségeket kell adni pályázatokra, egységes nyelvtanulási környezetet kell kialakítani, nagy hangsúlyt kell helyezni a felnőttoktatásra, valamint a Sulinet Express fejlesztéseire építve, biztosítani kell a nyelvtanulás informatikai hátterét is. Az oktatási tárca kilenc pályázati programot kínál a közoktatási intézményeknek. A „Forrás-program" autentikus anyagokat, önálló nyelvtanulást segítő eszközöket biztosít különböző nyelvekből. A nyelvi "puttonyokba" szótárak idegen nyelvű regények, DVD-k kerülnek majd. A „Váltogató- program" azt segíti, hogy a nem kéttannyelvű intézményekben is oktassanak szakmai és közismereti tárgyakat idegen nyelven. Az „Előre fuss-program" a hátrányos helyzetű diákok nyelvtudásának fejlesztését támogatja, különös tekintettel a roma fiatalokra. A „Mesterfokon" a nyelv szakos tanárjelöltek magas szintű nyelvi és módszertani felkészítéséhez nyújt segítséget. Az „Élesztő-program" a kevésbé ismert nyelvek oktatást célozza meg. A „Mértekelés" a mérés, értékelés és vizsgázatási módszertani kultúra és tudás fejlesztését segíti. A „Nyelv + szakma középfokon", illetve a „Nyelv + szakma felsőfokon" című programok a szaknyelvi képzés fejlesztésére szolgálnak a köz, és felsőoktatásban. Végül az „Egy életen át- program" a felnőtt lakosság nyelvtudásának megalapozásához és fejlesztéshez nyújt anyagi támogatást. A pályázatok amelyekre egyébként fél milliárd forintot szán a tárca, hamarosan megtekinthetőek az OM illetve a Tempus Közalapítvány honlapján.

SZEGY -2003. FEBRUÁR 17.

UJ SZAKOK AZ ERDELYI EGYETEMEKEN Új szakok indulnak 2003-ban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Cseke Péter, a Politológia és Közigazgatási Kar dékánja a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban végzős diákokkal találkozott. A dékán ismertette azokat a karokat, melyeken már működik magyar tagozat, és azokat a már meglévő és újonnan indított szakokat, amelyekre felvételit hirdetnek ebben az évben. Ezek pedig a fizika-informatika szak, a geológia- földrajz, a magyar néprajz-filozófia, filozófia-társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, a (református) vallástanári-zenepedagógia (egyházi zene), valamint a (katolikus) vallástanári-szociális munkás szak. Sepsiszentgyörgyön újnak számít az orvosi technika és a gyógyászati eszközök kezelése 3 éves főiskolai szak, és Gyergyószentmiklóson a környezettudomány 3 éves főiskolai szak. Az 5 éves távoktatási formát ettől az évtől bevezetik a magyar néprajz, történelem, filozófia, szociológia, szociális munkás, pénzügy-biztosítások, gazdasági informatika, marketing szakokon. A Sapientián is indulnak új szakok 2003 szeptemberétől. Kolozsvárott a fotóművészet, filmművészet, média szakot hirdetik meg. Csíkszeredában a környezetgazdaság szakkal bővül a képzés, ahol szeretnék összekapcsolni a környezettudomány és környezetmérnöki szakot a gazdasági szakokkal. Az egyetemen folyó gazdasági képzések hasonlóak, ezért mindegyik felvételije azonos lesz.

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIA A XXI. SZÁZAD ALAPTANTÁRGYA A közelmúltban végetért 34. Magyar Filmszemle zárónapján a Mozgókép és médiakultúra fejlesztéséről és az oktatásba való bevezetéséről tartott sajtótájékoztatót a Milleránis Park melletti bevásárlóközpontban Görgey Gábor kultuszminiszter, Magyar Bálint oktatási miniszter valamint Muhi András producer (az idei filmszemle egyik díjazottja), Hartai László főrendező és Szomjas György, a magyar filmművészek és a filmkerekasztal nevében. Magyar Bálint oktatási miniszter legfontosabb bejelentése az volt, hogy a mozókép és média oktatását alaptantárgyként bevezetik a magyar közoktatásban. A miniszter ennek indoklásában a következőket hangsúlyozta: Az egymást követő nemzedékek életét egyre nagyobb mértékben befolyásolja a média: a napi több órányi televíziózás mellett ma már állandó résztvevője életünknek a mobil-kommunikáció, generációk nőnek fel televízión, a videojátékokon és hónapról-hónapra nagyobb részt kér az időnkből az Internet. A média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk ft világ dolgairól. A naiv-tanuladan „médiaszöveg-fogyasztók" pedig - így a gyerekek és a fiatalok is - kiszolgáltatottak, mert közvedenül szembesülnek a „felnőttvilág" számukra feldolgozhatadan tényeivel; a tapasztalati világ bizonyos mértékig összekeveredik a virtualitással, mivel az - és úgy - válik fontossá, amit - és ahogyan - a média bemutatja a világot; egyéb információk nélkül a lényegeset egyre nehezebb megkülönböztetni a lényegtelentől; a gyorsaság és a kontextus nélküliség adaptálhatadan cselekvési mintákat közvetít; a hatalom és a médiaintézmények viszonya rejtve marad, a befogadó könnyen manipulálható. A miniszter hangsúlyozta, hogy azok az elmúlt időszakban sokat idézett, megdöbbentő eredmények, melyekkel a PISA-vizsgálat nyomán kellett szembesülnie az országnak, a szövegértési képesség súlyos visszamaradását regisztrálták. A szövegértési képesség azonban ma már nem csupán az írott szövegekkel kapcsolatos, de az audiovizuális szövegekre vonatkozó jelentéstulajdonítással bővülő képesség-együttest jelenti. Az informatika térhódításával az emberek sokasága látja ma már, hogy a digitális analfabetizmus miért felszámolandó. Magyar Bálint szerint az audiovizuális analfabetizmus úgyszintén megengedheteden. Ezért jelenik meg a magyar közoktatásban - az alapképzésben és a középfokú oktatásban egyaránt - kötelező stúdiumként a mozgókép- és médiaismeret. Az Oktatási Minisztérium célja, hogy a Nemzeti Alaptantervben kötelezőként megjelenő mozgókép- és médiaismeret oktatása minden iskolában kezdődjön meg. Ez minden iskolás korú gyereket érint 12 és 24 év között, és ez a kör szinte teljesen egybeesik a moziba járók körével. A minden tanulóra kötelező film- és médiaoktatás bevezetése a magyar filmszakmára és a filmnéző közönségre nézve egyaránt jelentős esemény. Az audiovizuális szövegértés képességének fejlesztése során nem nélkülözhető a filmművészet és a tömegfilm, a kortársak darabjainak tanulmányozása. Ezért az Oktatási Minisztérium elindítja az ún. DVD-programot: a magyar film, a magyar kultúraoktatásban is felhasználható megőrzéséért és terjesztéséért az OM az IHM-mel és az NKOM-mel együtt elindítja a magyar filmek DVD-kiadási programját (DVD Nemzeti Filmtéka), számos kiemelkedő szolgáltatással. (pl. alkotói portrék, kommentárok, werkfilmek, híradók, elemzések). A program a MOKEP segítségével és a legfelkészültebb szakértők részvételével valósul meg. A filmtéka anyagából összeállított "filmcsokrokat" számos iskola és kulturális intézmény fogja megkapni. Az Oktatási Minisztérium lépéseket tesz a kerettantervi szabályozás terén is: a már kiadott és a következőkben kiadásra kerülő kerettantervekben a 2003/2004-es tanévtől, - vagyis az ősszel induló tanévtől kezdve - a középiskolákban, a 2004/2005-ös tanévtől pedig az általános iskolákban is szerepel a mozgókép és médiaismeret oktatása. A tanulók választható érettségi tárgyként érettségizhetnek mozgókép és médiaismeretből. Ennek érdekében - ahogy Görgey Gábor miniszter a sajtótájékoztatón elmondta - kétféle támogatási formát indítanak, illetve fejlesztenek: az állami filmtámogatási keretösszeget megnövelik, így évente 5 Mrd forint jut majd a hazai filmgyártásra a Magyar Mozgókép Közalapítvány közreműködésével (2003-ban 1,1 Mrd forint Kertész Imre "Sorstalanság" című művének megfilmesítésére, 200 M forint az ún. elsőfilmesek támogatására, 3,5 Mrd forint egyéb filmek gyártására). Az összeget 2006-ig 10 Mrd forintra szeremé növelni a tárca. A magyar „Art" mozihálózat fejlesztésére pályázatot ír ki a NKÖM: 2003ban a 30.000 lélekszámnál népesebb települések pályázhatnak saját „art" mozijuk felújítására. A teljes pályázati keret 500 M forint, a pályázás alapfeltétele az akadálymentesítés megtervezése. Végső cél a magyar közönség visszaszoktatása a mozikba - nem akármilyen filmekkel.

Ferenczi Gábor filmje a magyar igazolványról

A MAGYAR BULETIN A magyar igazolvány körüli politikai csatározások nagy visszhangot váltottak ki itthon. Ismerjük a témát, kicsit unjuk, legalábbis a pártpolitikai vetületét. Valaki végre fogta magát, elment és megkérdezte az érintetteket. Ez a valaki, a rendező-operatőr Ferenczi Gábor a felvett anyagból filmet készített A magyar buletin címmel. Az idei filmszemlén a dokumentumfilm elnyerte a Schiffer Pál emlékdíjat a nem fikciós film kategóriában. A film február 24-én hétfőn 18 órakor megtekinthető lesz a Grand Caféban. A vetítés után a közönség találkozhat a rendezővel. - Mennyiben érinti személyesen a téma? - Pár évvel ezelőtt Simon fiam egy játszótér homokozójában összeismerkedett egy kislánnyal, akinek szülei tartózkodási engedéllyel itt tanuló illetve dolgozó erdélyiek voltak - mellesleg az állampolgársági vizsgán megbuktak, aztán a pótvizsgára már nem mentek el, azóta se! - és néhány hónap „anyukázás" után mi felnőttek is megszerettük egymást. Akkor tájt indult a státusztörvény körüli politikai vita, amihez nem igen tudtam hozzászólni - mondjuk senki se kérdezett és ők voltak azok, akiknek pusztán a jelenléte arra kényszerített, hogy ezt az egész vitát ne csak belpolitikai szinten próbáljam meg értelmezni, hanem belegondoljak azokba is, akiket ez érint, akikre vonatkozott, de akiknek hangja, véleménye - mert hogy ez a demokrácia és a média természete csak többszörös közvetítőkőn keresztül juthatott el hozzánk „anyaországbeliekhez". Ez egy idő után elkezdett zavarni. Meg aztán volt némi lelkiismeret furdalásom is, mert hogy annak idején az Erdélybe-járó mozgalomból kimaradtam, mert nyáron, ha csak tehettem inkább valamelyik tengerhez rohantam. Úgy volt ez valahogy, hogy erdélyi rokonom nem lévén - identitásomat, gyökereimet nem arrafelé kerestem. -A téma nem éppen mentes a politikától, hogyan sikerült kivonni, sikerült-e egyáltalán a Símből? - Remélem, hogy sikerült. Igen, azt remélem... De ha valaki máshogy látja, akkor neki is biztos igaza van. Tudniillik a téma - mint ahogy mondja már felvetésének pillanatában nem hogy politikai, de pártpolitikai színekben jelent meg, így aki valamilyen kikristályosodott véle-

Ferenczi G á b o r rendező-operator

ményt kialakított már magának erről a dologról, az könnyedén mondhatja, hogy a film prekoncepciókkal terhelt, és tervszerűen manipulál. Lehet, nem akartam ilyesmit, sőt ezt a legkevésbé. Egy biztos: a film nagyon szubjektív, és egyetlen mentsége - ha kell neki - , hogy ezt nem is titkolja, sőt ennek formai és stiláris jegyeit folyamatosan mutogatja, műfajilag magát ekként definiálja. Attól még persze lehetne aljas manipuláció - láttunk már ilyet is - de remélem nem az. - Már maga a kamera is bizonyos mértékben „eltakarja" a valóságot, mennyire sikerült, cél volt-e egyáltalán a valósághoz hűnek maradni? - A dokumentumfilmezés lényegébe kérdezett bele... Mit mondjak erről röviden? A kamera természetesen mindenre képes, a valóság eltakarására is persze - hiszen azt lát, amit akar. És akkor még nem beszéltünk a vágásról, és még ezer kikerülhetetlen manipulációs eszközről. Szóval röviden: a dokumentumfilmnek semmi köze a valósághoz, az csupán az anyaga - mint szobrásznak a kő, írónak a történelem, üzletembernek a pénz. Ezzel dolgozik, ez a munkaeszköze. Ebből következően vannak bizonyos szabályok, amiket be kell tartani, vagy legalábbis jó tudni róluk, de végül is mindenből mindent meg lehet csinálni. A cél ha tisztességes - nem más, minthogy egy egyébként nem látható érzést, érzékenységet, látásmódot, filozófiát, vagy bármilyen más közvetlenül nem megragadható de kiemelésre érdemes lériyeget felmutassunk. És ez megérintsen másokat is. Lehetőleg minél több embert. Szóval a valóság az csak úgy van, mint a víz, a városi forgalom, a hőmérséklet, az alkati tulajdonság, a véletlenek kavalkádja - és mindezek

keveréke és folyamatos változása. Ehhez nem lehet „hűnek lenni". Ehhez képest persze minden kiemelés ferdítés, és a „ferdítő" egyetlen reménye, hogy az anyag újrarendezése után mégis sikerül majd megidéznie mindazt, amiből kiszakította. De ehhez nagyon sokat kell dolgozni, nagyon sok eszközt kell igénybevenni. Sok mindent el kell takarni, másokat szándékosan „ferdíteni" - mindez szakmai, vagy még általánosabban: formai kérdés. Vagyis hogy egy olyan - új - formát kell létrehozni, ami ismerős, amit mindenki ismer, csak így, ebben a formában még nem látta, de felismeri benne, emlékezteti rá. - Hány órát vett fel a filmhez, hány emberrel beszélt? Mi alapján választotta ki a Símben szereplőket? - Kb. 25 óra anyagot forgattunk el, ami azt jelenti, hogy két héten keresztül szinte folyamatosan nyomtuk a gombot. Ezt megelőzően Déberling Tóni barátommal sokat telefonáltunk, sok emberrel beszéltünk, de nem a számuk a fontos, hanem hogy érdekesek voltak e nekem valamilyen szempontból. Ennyi. Eszerint választottam ki a szereplőimet. Aztán a vágás már nem szólt másról, minthogy bizonyos szempontokat - a vágómmal, Thomas Ernsttel - kidobtunk, és a bennmaradtakat addig-addig rendezgettük, míg rá nem jöttünk, hogy mi is volt tulajdonképpen a szempontom. Annak idején. „Megmutatta az anyag". Szavakban most se tudnám könnyen megfogalmazni, de a lényeg, hogy addig nyüstöltük az anyagot, amíg valamilyen egységes valamivé össze nem állt. Egy nézhető valamivé. - Van-e további terve a témával? - Ha a téma alatt a magyar igazolványt érti, akkor nincs. Ha az Erdélyben élő embereket, akkor igen. - Milyen visszajelzéseket kapott a filmszemle elismerésén kívül? - Jókat. De úgy van ez, hogy aki odajön hozzám, hogy te, ez nagyon jó, nagyon tetszett, azok azért kevesebben vannak, mint ahányan látták. De nagyon nem várt helyről is érkeztek igencsak jóleső, szívet melengető elismerések. Idegenek is szólítottak le, erdélyi értelmiségiek, hogy köszönik, végre egy igaz helyzetkép. De hallottam olyanról is, akit bántott az, ahogyan én ott azokkal úgy beszéltem. Bóka Gábor

A TAROKK MISZTÉRIUMA A tarokkal a legtöbb ember úgy van, hogy hallott már róla, talán látott is ilyen kártyát, de általában fogalma sincs arról, hogy magát a játékot hogy játsszák. Ezen az áldatlan állapoton kíván segíteni a Vitális Jenő által szervezett tarokk kör, mely azon kívül, hogy természetesen profi játékosoknak is játéklehetőséget biztosít, szívesen fogad érdeklődőket, akik szeretnének közelebbről megismerkedni ezzel a játékkal. A tarokkjáték történelmi hagyományokkal rendelkezik, az elmúlt századokban általában az értelmiségi középosztály, politikusok, jogászok, orvosok játéka volt, számos nagy ember, köztük Kossuth Lajos, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond is hódolt a játék szenvedélyének. A második világháború után aztán a játék, éppen arisztokratának mondott gyökerei miatt megszűnt elfogadott szórakozás lenni,

lassan kivonult a köztudatból, ezért IS ismerik mára oly kevéssé. pedig A játéknak semmi köze semmiféle társadalmi osztályhoz, az viszont tény, hogy odafigyelést és tanulást igényel. Vitális Jenő erről azt mondja, aki képes megtanulni ultizni, attól a tarokk világa sem áll meszsze. Bár professzionális szintű elsajátítása akár több évbe is kerülhet, a játék már a tanulási fázisban is élvezhető, az eddigi tagok pedig szívesen segítenek a szabályok elsajátításában. A kör célja, hogy az egyetemi diákság is megismerhesse, megtanulhassa a játékot. Aki szereti a magasabb szellemi képeszségeket, odafigyelést igénylő szórakoztató kártyajátékokat, az kezdheti a Paszkievics tarokkal, majd jöhet az illusztrált, végül a magas tarokk. Bár a tarokk tétre menő játék, és mint az ilyeneket, pénzben (helyesebben: pénzért) játsszák, aggodalomra

nincs ok, hiszen a tarokk kör a legkisebb pénzegységben, azaz egy forintban állapítja meg a téteket, így különösen szerencsétlen széria esetén sincs esély egy-kétszáz forintnál többet veszteni. Ami a tarokkhoz szükséges könyveket (Dr. Kovács Endre: Tarokkakadémia és Tarokkkódex című munkái) illeti, ezek nehezebben beszerezhetőek, ezért érdemes antikváriumokban keresni őket, de aki nem jut hozzá egy példányhoz, annak Vitális Jenő készséggel rendelkezésére bocsájtja a művek kivonatát. A tarokk kör minden hét hétfőjén találkozik a Roosevelt téri Halászcsárda pincehelységében délután 4-től 8-ig, sem belépődíj, sem tagdíj nincsen, és minden érdeklődőt nagyon szívesen fogadnak. Aki további információkra kíváncsi, keresheti Vitális Jenőt személyesen is a 62/329-312-es telefonszámon este 6 és 8 között.

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

KÖNYVEK ES FOTOK A VILÁG TETEJÉRŐL Erőss Zsolt fotókiállítása és előadása

A GRAND CAFÉ PROGRAMJA FEBRUÁR 17- MÁRCIUS 2.

Február 17-19. 17óra: Fejezetek a filmtörténetből. Biciklitolvajok. FF. olasz, rendezte: Vittorio de Sica. 19 óra: Furcsa játék. Színes, osztrák, rendezte: Michael Haneke. 21 óra: Mullholland drive. Színes, amerikai, rendezte: Dávid Lynch. Február 20-23. 17 óra: Románia '89 után. A román kultúra hetei. 19 óra: Beszélj hozzá. Színes, spanyol, rendezte: Pedro Almodóvar 21 ónu Mullholland drive. Színes, amerikai, rendezte: Dávid Lynch. Február 24-26. 17 óra: Románia '89 után. A román kultúra hetei. 19 óra: Beszélj hozzá. Színes, spanyol, rendezte: Pedro Almodóvar. 21 óra: Tudatlan tündérek. Színes, török, rendezte: Ferzan Ozpetek Február 27-március 2 . 1 9 óra: Tudatlan tündérek. Színes, török, rendezte: Ferzan Ozpetek. 21 óra: Egy ember, aki nem volt sehol. Színes, amerikai, feliratos, rendezte: Joel és Ethan Coen.

A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ PROGRAMJA FEBRUÁR 17-28.

Szeretek mesélni a kalandjaimról, mert úgy érzem, átadhatok valamit abból, amit odafenn átéltem. Fotó: Nagy

Február 10-én Erőss Zsolt, a Mount Everest első magyar megmászójának kiállítás-megnyitója és aukciójának bemutatója volt az SZTE Rektori Hivatalának előcsarnokában. A kiállítás Erőss Zsolt legjobb fénykép felvételeiből és Mount Everestet megjárt hegymászó eszközeiből álló országos vándorkiállítás és aukció hetedik állomása, mely 2003. február 19-ig tekinthető meg. Zsolt a megnyitót követően a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tanácstermében másfélórás élménybeszámolót tartott a Mount Everest meghódításáról. A videós élménybeszámoló még egyszer megtekinthető 19-én 15.00-kor. A kiállítás tárgyaira licitálni a www.hoparduc.hu című weboldalon lehet A jótékony célú árverés fő kedvezményezettje a W W F Magyarország, amely a bevételeket a W W F Tisza-programja keretében fogja hasznosítani. - Első nagyobb mászásaim óta tartok diaképes előadásokat, de újra és újra meglep, mennyire érdekli az embereket a hegymászás és a hegyek világa. Szeretek mesélni a kalandjaimról, mert úgy érzem, átadhatok valamit abból, amit odafenn átéltem - mondta Zsolt A kiállítás legértékesebb darabja minden kétséget kizáróan az a magyar zászló, melyet Zsolt elsőként kitűzött a világ tetején. Ezt a magyar zászlót Erőss Zsolt az élettörténetéről szóló könyv megjelenésének alkalmából a magyar nemzet, az ország közös tulajdonába ajánlotta fel. A zászló végleges helye az ország első múzeumában, a 2002-ben 200 éves Magyar Nemzeti Múzeumban lesz. A zászlót Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vette át A nemes gesztust Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke személyesen, barátságos hangú levélben üdvözölte. A Mount Everest első magyar megmászása óriási lendületet adott a hazai

hegymászásnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy mára jelentősen előrehaladt a szervezése a Himalája újabb 8000 méter fölötti csúcsai, a Hidden Peak (8068m) és a Gasherbrum II. (803 5m) meghódítására a tervekszerint 2003. júniusában induló expedíciónak - Az évek során sokkal több történt velem, mint amennyit az, előadásokon el tudnék mesélni, olyan dolgokat tapasztaltam, amit másfel órában már nagyon nehéz előadni, és amihez képeknél több kell. Az Everest megmászása után lett igazán nehéz a helyzetem, sokan már nem csak a hegymászásról kérdeztek hanem arról is, hogy miért csinálom és hogy mi az, amit érzek a hegyen. Végül úgy gondoltam, hogy össze kellene gyűjteni az élményeimet, a hegymászásaimat, mert csak így tudom közel hozni az emberekhez azt a távoli és különleges világot Ezekből a gondolatokból két könyv is született. Az egyik A Békási szorostól a Mount Everestig című, Zsolt színes képeiből összeállított látványos fotóalbum, melyet a képekhez fűzött megjegyzései, anekdotái kísérnek Olyan felvételek és olyan közvetlen, személyes tapasztalatok kerülnek a könyv révén az olvasó kezébe, melyek egy különös, lenyűgöző, már-már elérhetetlen világból származnak A másik kiadvány Földes András könyve Erőss Zsolt élettörténetén keresztül mesél a hegymászásról. Ez a könyv az első sikeres magyar Mount Everest-mászás kapcsán íródik - de több egyeden kaland leírásánál. Zsolt nem egyszerűen egy alpinista, aki feljutott a világ tetejére, hanem egy olyan ember, akinek élete gyermekkorától szorosan összefonódott a hegymászással. Zsolt életútja egy mélyen elkötelezett ember története, akit nem a siker, az elismertség, a kiemelkedés vágya mozgat, hanem a hegymászás iránti rajongása. Hegyet mászott erdélyi ott-

László

honában, nyolc-tíz évesen akkor, amikor nemhogy felszerelése, de szaktudása sem volt még. Hegyet mászott, amikor társai lányok után sündörögtek; kamaszkorában új sziklamászó utakat épített ki; a gyárban, munka után felszerelést készített mind komolyabb tervei megvalósításához. Magyarországra kerülve szinte rögtön hegymászóéletünk középpontjába került Ott volt a magyar expedíciós mászás első lépéseinél, a volt Szovjetunió hegyeiben, a Kaukázusban, a Pamírban, a Tien-Sanban, és ahogy lehetősége engedte, megkezdte a himalájai mászásokat. Zsolt nem foglalkozott a körülményekkel, nem panaszkodott, ha kellett pénz nélkül, ha arra volt kényszerítve, illegálisan, ha úgy jött ki, társak nélkül járta a mind távolabbi csúcsokat Nem foglalkozott mások teljesítményével, nem méregette saját eredményeit így történhetett meg, hogy kisvártatva nem csak hazánk hanem a világ élvonalához is felzárkózott. Szóló Nanga Parbat mászása még az alpinizmus élő legendájának Reinhold Messnernek is újat mondott. A könyv ennek a nagyformátumú, de mégis minden sallangot nélkülöző életpályának a bemutatását tűzte ki célul, gyermekkorától az Everest meghódításáig. Zsolt lépéseit követve azonban kirajzolódik az olvasó előtt a kibontakozóban lévő magyar hegymászóélet is. A könyv nem csak a szakmai közönségnek szól. A főszöveget olyan apparátus kíséri (jegyzet, függelék, térkép stb.), amely gazdag információt bocsát mindazok rendelkezésére, akik nem ismerik a hegymászáshoz szorosan kötődő kifejezéseket, technikákat. - Van még egy vágyam. Ha majd az unokák kérlelnek hogy „mesélj nagyapa a világ tetejéről", tömör székelységgel rábökhessek a könyvre „ott van fiam, abban benne van minden". K.Z. G.

NYÁRI SZEMINÁRIUMOK AZ USA-BAN A Fulbright American Studies Institute nyári szemináriumokat hirdet az Egyesült Államokban egyetemi oktatók és középiskolai tanárok számára. A szemináriumok költségeit, beleértve az utazási költségeket is, az

Egyesült Államok kormánya fedezi. A program felügyeletét a U.S. Department of State, Bureau of Education and Cultural Affairs végzi. A pályázat beadási határideje: 2003. február 21. A teljes pályázati kiírás a következő Internet címen talál-

ható: http://www.prof.iif.hu/flbrght/ flbrght.htm. További információ kapható Szegeden, a Pályázati Irodában (6722 Szeged, Rákóczi tér 1. Tel.: 544-896, 544-897, fax.: 544-696, e-mail: project@rekLu-szeged.hu).

Február 17. 18 óra Király Kőnig Péter Zeneiskola Díszterme: Szívvel, lélekkel, vonóval. Vendég: Truczka Ágnes a Szegedi Szimfonikus Zenekar zenekari művésze, tanítványai, a Suzuki Vonósnégyes, és kollégái. Házigazda: Meszlényi László docens. Február 18. 18 óra Móra Kollégium (Középfasor 31-33.): írek és magyarok. Vendég: Szentesi Zöldi László történész. Beszélgetőtárs: Somogyi Ferenc egyetemi hallgató. Február 19. 17 óra Móra Ferenc Múzeum Díszterme: Lengyel magyar közös ügyeinkről. Vendég: Berger Halina a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselője. Házigazda: Wayer Péter jogász. Február 20. 18 óra Virág Cukrászda: Hispania, Hispania. Vendég: Anderle Ádám egyetemi tanár, a Hispanisztikai Tanszék vezetője. Beszélgetőtárs: Gróf Róza újságíró. Február 21. 18 óra Ifjúsági Ház Nagyterem: Egy hang és hozzá egy arc. Vendég: Matuska Tímea énekes. Házigazda: Pleskonics András, Plesi, a Tehetségpásztor. Február 24. 18 óra Bartók Béla Művelődési Központ Díszterem: Edit Piaf est. Vendég: Liska Bernadett francia-európa tanulmányok szakos egyetemi hallgató, énekes. Házigazda: Somogyi Ferenc egyetemi hallgató. Február 25.18 óra Városháza Díszterem: A Dugonics társaság estje. 200 éves a Szegedi Kórház. Házigazda: Tandi Lajos újságíró. Február 26. 18 óra Royal Szálló: Menni vagy nem menni, más itt a kérdésVendégek: Nemes László a Szegedi Közlekedési Kft ügyvezető igazgatója, Dr. Mészáros György Szeged város Stratégiai Iroda vezetője, Draskóczy István a Tisza Volán Rt Szegedi Helyi Közlekedési üzletág igazgatója, Vincze Tibor, Tóth István Tibor műszaki igazgató helyettes. Február 27. 17 óra Szegedi Művészklub a Pinceszínházban: Macskássy Izolda festőművész kamaratárlata. A művészt Tandi Lajos újságíró mutatja be. Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai. Házigazda: Polner Zoltán költő. A Szegedi Szépírás 16. számának bemutatása. Február 28. 18 óra Juhász Gyula Művelődési Központ Díszterme: Játékosan Szegedről szellemi vetélkedő. Zsűri: Lippai Pál, Szalay István és Bartha László Szeged volt polgármesterei. A zsűri titkára: Sényei Róbert tanár, játékvezető: Nagy Péter jogász. A játékra a megelőző kávéházi esteken lehet jelentkezni, a játékvezetőnél.

A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ AJÁNLJA: E D I T H PIAF EST Vannak, akiknek nem csak egyetlen estéjüket szövi át a tragikus sorsú, de annál nagyobb hatású Edith Piaf dalainak kisugárzása. Vannak, akik akár a járt utat is elhagynák hogy úgy énekelhessenek lángolhassanak ahogyan azt a mögöttünk hagyott század egyik legnagyobb francia énekesnője tette. Tulajdonképpen én mindig is énekesnő akartam lenni, és ezt azóta sem sikerült kiverni a fejemből - mondja mosolyogva Liska Zsanett, az egyetem francia-európa tanulmányok szakos hallgatója, az est énekese. Még az sem tánterít el, hogy tudom, az énekesnőkre sajnos mostanában is gyakran rásütik a buta, szőke nő jelzőt. Persze jól tudjuk minden tehetség mögött ott áll egy határozott támogató, aki segíti őket a lényegre koncentrálni, így a próbákon és az állandó készenléten kívül "szinte semmi" sem vonhatja el figyelmüket - teszi hozzá Somogyi Ferenc, az est házigazdája - aki egyébként nem csak hivatalos impresszárió szerepköre okán támogatja hűen Zsanettet... Ferenc szinte állandó szereplője februárban a Kávéháznak hiszen 18-án írek és Magyarok címmel is estet szervez Szentesi Zöld László történész közreműködésével. Ha már a történelemnél tartunk - ragadja meg a szót Deák Tibor az SZTE Konzervatóriumának adjunktusa - mi is történelmi idők óta együtt dolgozunk Zsanettel, egészen attól a pillanattól kezdve, amikor ő zavartan bekopogott az ajtómon és megkért, hogy kísérjem zongorán, egy olyan versenyen, ahol - mint később kiderült - nem is volt zongora. Ha a hangszer nem is, a tanár úr mégis jelen volt a megmérettetésen, a zsűri jeles tagjaként A csapat egyébként már régóta dédelgette egy önálló Edith Piaf est ötletét, és ezen a terven csak lendített a visszajelzés, amit a Móra Kollégiumban megrendezett estet követően tapasztaltak A nézők könyveket vettek ki az est hatására Edithről - osztja meg Zsanett a műsor egyik általa ismert hatását A terveinket továbbfejlesztettük, így a mostani estet, a dalokon kívül még több életrajzi részlet gazdagítja majd - jelzi előre a földi örömök tárházát Ferenc. Az összeszokott hármas fellebbenti majd Edit Piaf dalainak legrejtettebb titkairól is a fátylat, még ha erre csupán csak egy röpke óra is áll rendelkezésükre február 24-én, este 6 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. Rázzuk le magukról kispolgári hétköznapjaink láncait, engedjük el magunkat Legalább egy óráig higgyünk abban, hogy utolsókból is lehetnek (leg)elsők mégha ez ellentétesen is jelent meg Edit Piaf életében...

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

A GASZTRONAUTA KALANDJAI Sült padlizsán fokhagymás kenyérben

nevek sokat mesélnek. N é m e lyik népek vándorlásáról, országhatárok tologatásáról szól, magában hordozza egész KözépKelet-Európa történetét. Somotyuk Sorin István Erdélyben született, vezetéknevének ruszin ősei homályba vesznek. A keresztneveiből inkább a Sorint használja, szülei is így hívják. Ceaucescu elől 1988-ban kúszott át a magyar-román határon. Az őszi sárban sokáig hasaltak az unokaöccsével, mikor elmerték hinni, hogy átjutottak. — Hülyék vagytok srácok — mondta nekik a magyar határőr az őrszobán —, azt hiszitek, itt majd mindenetek meglesz? Sorin szakács volt, évekig dolgozott Pesten, mire végül megvehette régi álmát, 750-es Kawasakiját Az étterem elől négy nappal később ellopták. Sejti, hogy ki tette, az illető később a képébe röhögött. Sorin pár héttel később már Izraelben készítette az ételeket a tengerparton. Motorja nincs. Pesten akar lakást venni, arra gyűjt. — Van egy ismerősöm, szakácsot keres, érdekel? — Sorinnak két napja említettem futólag, hogy másik munka után néznék, és máris van egy biztos tippje.— Dolgoztál már konyhán, nem? — O, az előfeltétel? — kérdezem, mert egy korábbi tíznapos mirelitpizzamelegítési állás, ahol a vendégeknek a pattogatott kukorica mellett az olajból időben kivett gyárilag hasábolt sültkrumpli gasztronómiai csúcsélményt jelentett, nem tűnik meggyőző referenciának. — Nem, az előfeltétel az, hogy azt kell mondanod. A fickó spórolni akar, nyilván sejti, hogy nem Gundel fog nála dolgozni. Egyszerű menüt tervez, menni fog. Vasárnap nyitnak. Persze, Sorin profi, de én, ha az „egyszerű menü" kínálata a mustároskenyér —paprikáskrumpli tartományán kívül esik, bajban leszek. Erre most az egész étkező velem akarja megalapozni a jövőjét. — Dolgoztál már konyhán? — kérdi Avram Harschkovich étteremtulajdonos, miután Sorin bemutat neki. Próbálom hosszúnak tűnő felsorolásnak álcázni két étterem nevét, ahol összesen tizenkét napot dolgoztam, ráadásul sokadmagammal. — Nos, egy egyszerű éttermet tervezek, olaszos ételekkel. — tésztákról és süteményekről beszél, de megnyugtat, utóbbiakkal nem lesz dolgom. A felsorolásban nincs sem mustáros kenyér, sem paprikáskrumpli, de még csak olajban kisütendő hasábburgonya és mirelit fasírt sem. Két utóbbiról ellenben megemlíti, hogy egészségtelenek, ráadásul az ő ismételten és hangsúlyozottan olaszos éttermének kínálatába bele sem férnének. Avram Harschkovich Moldvában született. A név történelmi hátteréhez elég sok oldalt kéne teleírni, mire eljutunk oda, hogy egy moldvai zsidó német neve szláv végződést kap. Mindenesetre a történet vége az, hogy Harschkovich úr hat éves volt, mikor szüleivel az ötvenes évek közepén Izraelbe jöttek. Ma, ötven évesen is remekül beszél románul, bár Sorin szerint feltűnően lassan, mert erősen koncentrál, hogy megtalálja a megfelelő román szavakat A „harsch" egyébként németül azt jelenti, kemény, érdes, durva.

S Z E G E D I EGYETEM A Szegedi Tudományegyetem kéthetilapja Főszerkesztő: Dlusztus Imre.

— Látod — kiált Harschko a konyhába, Juma mellett állva —, segítek neked és még fizetned sem kell érte. Sok román fiatal olasznak adja ki magát Eilaton, szerintük úgy jobban kapnak munkát. Harschko moldvai génjeiben megmozdulhatott valami, mert Juma mellett kényszeres vágyat érez, hogy minél több szót ejtsen ki spanyolul. Igaz, Jumáva héberül beszélgetnek, ráadásul a nő anyanyelve értelemszerűen portugál.

Harschkovich úr tisztként ezer ember étkeztetését szervezte a hadseregben, innen az összes vendéglátó-ipari tapasztalata, amelyet most már a civil életben kíván kamatoztatni. Huszonéves lánya és fia mellett egy kilenc éves kislánya is van, egyedenként, ald hasonlít rá. Az idősebb gyermekeinek erősen mediterrán jellege nyilván az anyának és hely szellemének hatása, a többi logikus gondolatot tekintsük rosszindulatú pletykának. Nagyhangú felesége Harschkovich urat „Harschko"-nak hívja, ami szájából valahogy mindig inkább „Arschloch"-nak hangzik, és ez pár órán belül mély egyetértésemmel találkozik. Az étterem a postának és számos banknak helyet adó hivatali épület földszintjén áll. A terv szerint reggel hattól szendvicseket gyártok baguette-ekben, focacciákban, mely utóbbi nálunk fokhagymás péksüteményt takar és egyben az éttermünk névadója is. Fél kilenctől reggeliket készítek: omlett, tükörtojás, zöldségekkel, sajtokkal. Az étterem előterében Harschko fia kávékat, kakaókat, és mirelitként vásárolt, de nálunk kelesztett, édes és sós süteményeket szervíroz. Ebédidőben tészta a menü, különböző szószokkal, lazacos és görögsaláta, valamint Harschko találmánya, az állítólag román nemzeti étel — karikára vágott krumplik, olajjal leöntve, tepsiben kisütve, ketchuppal szervírozva — rosada, vagy hasonló néven. Mindenki gördülékenyen végzi a dolgát, egészen este nyolcig, naponta tehát 14 órában, heti hat napon. A péntek értelemszerűen rövidebb, a sabbatnak megfelelően. Ez tehát az elmélet. A nyitás első napján ezzel szemben, ha lettek volna valóságshow-hoz méltó kamerák, a következő jeleneteket rögzítették volna: Reggel hattól Harschkovich úr telefonon a szerelővel tárgyal a váradanul elromlott vadonatúj mélyhűtőről. A szerelő jön, mindketten a konyhában topognak, Harschkovich-nak épp csak arra van ideje, hogy megállapítsa, már több szendvicsnek kellett volna elkészülnie, továbbá, hogy a foccaciába szánt, apróra vágott, olajban kisütött padlizsán borzalmasra sikerült. Ezzel én mélyen egyetértek, bár szerintem a padlizsán, akárhogy sütögetjük, mindenképp borzalmas. Nyolc után megjavul a hűtő, lázas reggelikészítésbe fogunk, Harschko is Szerkesztőség: Ábrahám Gergely, Bóka Gábor, Nagy László, Nyilas Gergely, Tóth Péter Zoltán, Tóth-Szenesi Attila. Szerkesztőségi titkár Horváth Gréta.

besegít, jelentősen lassítva a munkafolyamatot. Miközben arról beszél, hogy ezek egyszerű dolgok, felgyújtja a tükörtojást, ami engem nagy megelégedéssel tölt el. Később az omlett nálam lobban lángra minden ok nélkül, ez nyilván javít valamit Harschko önbecsülésén.

A sors igazolja Harschko fiskális szemléletét, a riadó vaklárma volt, ilyen a következő egy hónap alatt még két alkalommal történik. A bankba, postára igyekvők koncert-megszégyenítő dulakodással rohannak vissza, hogy ezúttal a sorok elejére kerüljenek Mi valahogy kevésbé rohanunk

Az ebédidő kezdete előtt újra aktivizálja magát Harschko, és a hűtő feletti polcra néhány kiló sót pakol katonás rendben. A polcot azonban nem érdekli, hogy az egykori tisztnek milyen hadseregbeli konyhai élményei vannak, ennélfogva hatvan tojással, 5 kiló liszttel, valamint két üveg kéditeres olajjal együtt, a katonásan elrendezett só társaságában leszakad, nagyrészt a földre, kisebb részt a hűtőn, sütés előtt álló, tepsikbe rakott mirelit süteményekre terítve mindent. Ennek következtében ez utóbbiak is a földre zuhannak, így hamarosan szilánkos nyers süteményeken csúszkálunk, miközben spontán módon, pusztán a járásunkkal, az alapanyagokból további tésztát gyúrunk, amely — elnézve a sóhalmot — mértéktelenül sósnak ígérkezik, nem is beszélve a némiképp túlzásba vitt olajosüveg-szilánkokról. Harschko azt kiabálja, hogy nyugodjunk meg, majd elcsoszog a felmosórongyig. Én toastkészítésbe menekülök egy rendeléssel, ám a sütő megégeti az ujjam, ezért elrántom a karom, aminek következtében leverek egy pulton álló vizespoharat, de ezt senki nem veszi észre. Legfeljebb a tészta kevésbé lesz ragacsos.

Még mielőtt a tésztánk egészen megkötne, úgy-ahogy feltakarítjuk de szilánkokat még napok múlva is találok a sarkokban. A nap végén Harschkovich tiszt végtelen optimizmusában kijelenti, hogy a következő napokban már könnyebb lesz, amiben igaza van, már csak azért is, mert egy ideig nem szerelünk a hűtő fölé polcot A napi tizennégy órányi, zárt munkahelyen eltöltött idő — ahol a mosdóba menetel is üdítő pihenésnek számít —, viszonylag kevés életkedvet hagy a fennmaradó tíz órában, amelynek nagy része alvással telik Ebben a legroszszabb, hogy az ember egy idő után folyamatosan tésztakészítésről, paradicsomszeletelésről, mosogatásról álmodik így a reggeli ébredés azzal a keserű valósággal szembesíti, hogy az éjszaka gyakorlatilag ingyen dolgozott

A helyzetet végül egy bombariadó menti meg, boldogan rohanunk ki a konyhából, majd ez egész épületből, bízva abban, hogy felrobban. A tűzszerészek bevonulnak, így ha a sikertelen bombakeresés után a konyhába érnek, azt hiszik a bomba megvan, de elkéstek. A kényszerpihenő legnagyobb nyertese egy tédenül sütkérező kóborkutya, akinek az étteremből váradanul kirohanó vendégek halomba dobálják a süteményeik maradékait. Később esténként rendszeresen kap tőlem túrós táskát. — Nyugi apa — szól oda ifjabb Harschko —, senkit sem hagytam kirohanni fizetés nélkül. Azt mondtam, ha kell, felrobbanunk, de addig innen el nem mennek. Szerkesztőség: 6722 Szeged, Gyertyámos u. 13. Telefon: (62) 547 - 595. Fax: (62) 547 - 596. E-mail: szegyszerk@vnet.hu. Együtmüködö partnereink: a Vivendi Telecom Hungary és a Pannon GSM.

Az első hét alatt valamennyire kialakul a napi ritmus, de igazán gördülékennyé nem válik. A tojásrántották nem gyulladnak ugyan fel, de — ahogy Sorin mondta is — Gundel szelleme nem lengi át a konyhát. Harschko úgy határoz, hogy önzedenül vállalja továbbképzésemet, ezért meghívja egy brazíliai születésű szakácsnő ismerősét, Jumát, aki majd készségesen megmutat néhány ételt, szélesítendő a repertoáromat. így a pesto sauce és salmon sauce fedőnevű tésztaöntetek titkát fedi fel, javasol néhány fűszert, amelyeknek feltédenül a konyhában kell lenniük egy valamire való szakácsnál. Nagy hangsúlyt fektet a konyha rendjére, mert a legtöbb időt az eszközök keresésére lehet elvesztegetni, ráadásul az étel is tönkremehet miatta. Ebben igaza van, mint ahogy abban is, hogy a szakácsnak mindig csinálnia kell valamit a konyhában, mert ha nincs dolga, akkor is van. Nekem különösen, mert a mosogatás megtisztelő feladata is rám hárul, bár Harschko néha elvégzi, persze épp csak annyira, hogy elmondhassa, ezt is neki kell csinálnia. Kiadja a Szegedi Tudományegyetem. Felelős kiadó: Mészáros Rezső rektor. 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

A konyha ablakából a közeli repülőtérre látni. A repülőtéren túl kopár hegyek húzódnak már jordán oldalon. A város jellemzően verőfényes napsütése kevés ideig éri a konyhát, az idő múlására inkább a rendelések változó tartalma és a rádió óránkénti rövidhí- . reinek szignálja hívja fel a figyelmemet. A hírek között — amelyek sorában akkor első helyen Ezer Wizmann, akkori köztársasági elnök korrupciós botránya állt, melynek következtében később le is mond — a betelefonálók kergemarha röhögését, vad méhek pusztító hangeffektusát vagy interkontinentális csókot küldenek egymásnak, bizonyítandó, hogy a könnyed rádióműsorok apró kellékei nem tekinthetők az egyéni kreativitás termékeinek. Az éttermi munka nagy előnye, hogy ennivalóra nem kell költeni. Ez általában a pincérekre is igaz, de a szakácsokra mindenképpen. Harschkovich úr szerencsére ebben igazán nem fukarkodott, mert a péksütemények nagy része másnap már nem volt eladható. — Kell vagy kidobjam? — kérdi a túros süteményekre és vaníliás croissant-okra mutatva, kezében szemetes zacskóval. Bólintok, így miután a tiszta szemetes zacskóba önti a tepsik tartalmát, felém nyújtja. Hiába, Harschko ért a szervírozáshoz. Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Negyedik hétvégére érzem, hogy nem vágyom szakácskarrierre a Focacciában. Ebben az érzésemben Harschkovich úr fizetési hajlandósága is megerősít. Nem feledkezik meg arról, hogy ígérete ellenére, a „tanulási időt" levonja a béremből, mondván, azt Jumának kell adnia. Juma később elmondta, hogy az egész ott eltöltött napjáért hetek múlva sem kapott pénzt Ez meglepő volt, mert szemlátomást a jóbaráti viszony nem volt ugyan kölcsönös, de inkább Harschko volt az, aki kereste Juma közelségét. Egyéb levonandó költségeket, és különleges munkaóra-számolási módszert is kidolgozott, amely annyira eredményes volt, hogy saját érdekemben ki sem mertem számolni a nettó órabérem. Pár nappal később, egy összezördülés után elváltak útjaink Biztos voltam benne, hogy azokat a napokat sosem fogja Harschkovich úr kifizetni. így egy mélyen szántó vers fogalmazása közben — a refrén született csak meg: éhes a rendőr, éhes az ács / semmi se készül, kaltil a szakács —, megátkoztam a hadsereg egykori éttermi rendért felelős tisztjét Később, próbaképpen benéztem a Focacciába. Harschko nagy meglepetésemre csekket nyomott a kezembe. Lelkiismeret-furdalásom volt rosszindulatú gondolataim miatt. Isten nem ver bottal. Később megtudtam, miért volt Harschko ilyen gáláns. Átkom ugyanis váradanul lesújtott a Harschkovich-családra; az eljövetelem után egy héttel 1 millió sékelt (kb. 60 millió forintot) nyertek a lottón. Nyilas

Gergely

Tipográfia: H-moll, Budapest. Tördelés: Kelemen Zoltán Gergely. Nyomda: Lapcom Kit. nyomdája, Szeged. Terjeszti a Studio X Bt., Szeged.