MJf

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA 2003. február 3.

LI. évfolyam, 1. szám. Pályázni,

pályázni,

pályázni!

Regionális információs napot tartottak az E U 6-os keretprogramjáról. Kovács Kornél elmondta mostantól sokkal keményebb munkát kell végezni a sikeres pályázathoz. 4. oldal

Szegedi

Egyetem

Filmklub

Kéthetente a Grand Caféval együttműködve választunk ki a művészmozi kínálatából egy-egy filmet, és amelyről részletesebb bemutatást, több háttérinformációt közlünk. 12. oldal

EGYETEM ES GAZDASAG Beszélgetés Búzás Norberttel a SZTE GTK tudományos és gazdasági dékánhelyettesével Egy ekkora szellemi bázison, mint a Szegedi Tudományegyetem, szinte naponta születnek olyan találmányok, amelyek a megfelelő menedzseléssel és a szabadalmaztatásukba való befektetéssel olyan szellemi tulajdon-portfoliót képezhetnének, amelynek megfelelő hasznosításával hosszabb távon az Egyetem jelentős bevételre tehetne szert

Mindig is érdekeltek a természettudomány és a gazdaságtudomány határterületének kérdései.

- A figyelmes olvasók már tudhatják, hogy egykor TTK HÖK elnök volt. Ma mégis a GTK tudományos és gazdasági dékánhelyettese. - A kémia-fizika tanári diploma megszerzése után a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken dolgoztam mint TMB ösztöndíjas. A Tudományos Minősítő Bizottság annak idején felvételi rendszerben adott három éves ösztöndíjakat a tudományos fokozat megszerzésének elősegítésére. Ez olyasmi volt, mint a mai Ph.D. ösztöndíj, csak központosított. Természetesen már akkor is keveseknek sikerült a disszertációt három év alatt elkészíteni, de lehetőséget kaptunk, hogy elmélyedjünk a kutatómunkában és az ösztöndíj lejárta után vi-

szonylag gyorsan tudományos fokozatot szerezzünk. Ez nekem 1997-ben sikerült. - Mikor kezdett el közgazdaságtannal foglalkozni? - 1998-ban egy picit elegem lett a magyar természettudományokban uralkodó viszonyokból. Úgy gondoltam itt az idő, hogy a régóta felém áradó kihívások közül az egyiket elfogadjam. Mogyorósi Péter - aki korában a gyakorlatvezetőm volt kísérleti fizikából - állást ajánlott cégénél, a Laser Consult Kft-nél, amely elsősorban gazdasági és műszaki fejlesztéssel foglalkozó pályázatokat és tanulmányokat készített megbízói részére. 1998. március l-jétől ennél a cégnél folytattam munkámat. Mivel a tanítás nagyon hi-

ányzott, folyamatosan kerestem a lehetőségeket, hogy hogyan tudnék újra a hallgatókkal foglalkozni, ha másképp nem, akkor egy óraadói státuszban, s így kerültem az akkori ÁJTK Közgazdasági Tanszékcsoportjához. Mindig is érdekeltek a természettudomány és a gazdaságtudomány határterületének kérdései, szabadidőmben még a kémiai kutatás mellett is rendszeresen műveltem magam gazdaságtudományi, illetve politológiai irodalmakból. A környezetvédelmi másoddiplomám szakmai anyagából is leginkább a környezeti menedzsment érdekelt. Szerencsém volt, mert a közgazdász képzés nappali tagozatának első évfolyama 1998-ban lett negyedéves, folytatás a 3. oldalon

Nemcsak

a

hobbitokról

Február 6-8-án rendezik meg az első magyarországi tudományos igényű konferenciát Tolkien műveiről. A konferenciáról és a Magyar Tolkien Társaságról Nagy Gergellyel beszélgetünk. 14. oldal

SAJTÓ AZ EGYETEMEN Loptam. A Szegedi Egyetem című lap 1953. január 26-i számának vezér cikkének címét. Ezerkilencszázötvenhárom: intézményesített terror, tervgazdálkodás, diktatúra stb. Az ország az első öt éves terv keretében éppen „a vas és acél országa" feliratú célszalag átszakítására készült. A Központi Vezetőség által 1950-ben meghirdetett fokozott harc „az imperialisták ötödik hadoszlo pának szerepét játszó klerikális reakció" ellen eredményesnek bizonyult, így a kulturális átnevelés előtti legnagyobb akadály leküzdésével ötvenháromra a marxizmus-leninizmus nevezetű államvallás lett az ország legszilárdabb sarokköve. A sajtó legfőbb funkciója a hipnózis erősítése vagy fenntartása volt. Ennek megfelelően a Szegedi Egyetem című újság, a Szegedi Tudományegyetem, Orvosegyetem és a Pedagógiai Főiskola 40 filléres lapja 1953-ban Lenin-idézettel a fejlécen jelent meg. A Sajtó az Egyetemen vezércikket az Egyetemi és Főiskolai PB titkár a következőképpen indította: „Pártunknak köszönjük, új fegyvert adott a kezünkbe. Fegyver lesz kezünkben az egyetemi újság, mellyel a szocializmus építésének egyetemi és főiskolai szakaszán akarunk jobb eredményeket elérni...". A példaképválasztás győztesének a szovjet sajtót hirdette meg és az újság céljáról is részletes felvilágosítást adott az olvasóknak: „...Dolgozzék ez a lap úgy, mint a kommunisták élő lelkiismerete. Legyen tűzön-vízen át következetesen forradalmi. Szakmai munka és politikai munka elválaszthatatlanok, egy egészet alkotnak. Politikamentes iskola, de politikamentes tudomány sincs." Majd zárásként: „ígérjük, a mi szeretett édesapánknak, Rákosi elvtársnak, hogy így dolgozunk.". Persze a kicitált idézeteken láviil vannak még betűk a cikkben, de már nincs kedvem olyanokat írni, hogy marxizmus-leninizmus, Komszomol vagy hogy országunk „a szocialista tábor új rohambrigádja". Elnézést. Inkább tovább lapozom az újságot. Nem jutok messzire, gyorsan mosolyt csal az arcomra Balázs József hallgató vallomása, miszerint vannak hiányosságai, de felajánlja, hogy a jövőben még alaposabban fogja tanulmányozni az orosz történelmet. Szorosan a vallomáshoz kapcsolódnak a hírek is. Hír No. 1: azon hallgatók nevei, akik szégyenszemre évismédésre adták a fejüket. Hír No.2: tájékoztatás a jogi kar legjobb tanulmányi eredményt elért csoportján (DI/B) belüli munkás- és paraszt és párttag hallgatók ádagáról (munkás-paraszt: 4.42, párttag: 4.75). Hír No.3: Farkas elvtárs beszéde után, melyben mélyrehatóan elemezte ifjúságunk helyzetét, hallgatóink látványosan jobban tanulnak. A harmadik oldalon kapott helyet a kedvenc cikkem, A nihilista kulák című. A szerző K.Gy. beszámol egy mezőtúri „kulákfi" csoporttársáról, Cseriről, aki azzal „mérgezi az egyetem levegőjét, hogy összeolvas tücsköt-boga rat, s egyéni nézeteket vall filozófiai és politikai kérdésekben". Ezen a ponton már igazán kezdhet aggódni az olvasó, hogy az egyetem levegője már sosem tisztul meg újra, de K.Gy. megnyugvást ad: „.. .Cseriből azonban kibújt a kulák, a minden hájjal megkent, mindenre elszánt imperialista ügynök: - Nézzetek Nyugatra - szajkózza alattomosan - az igen, ott van lehetőség. Betelt a mérték. Az egyetem fiataljai megfeleltek Cserinek. Ezt bizonyítja a fegyelmi bizottság kizárási határozata is/. A katarzistól megrészegülve lélegezhetünk fel újra, az immár újra friss egyetemi levegőből. Lassan jogos lehet a kérdés, hogy mi a francot akarok én ezzel az 1953-as Szegedi Egyetemmel. A válasz egyszerű matek: kettőezerhárom mínusz ezerkilencszázötvenhárom, az egyenlő ötven. Ennyi éves a Szegedi Egyetem. Számomra felfoghatadan az 50-es évek agymosása. Elképzelni sem tudom azt a távoli világot, ezért csal keserű mosolyt az arcomra, más reakcióm nem is nagyon lehet. Az ötvenes évek nekem csak egy kicsivel több mint néhány oldal a történelemkönyvben, így nincs jogom, nem is áll szándékomban ítéletet mondani. Valahogy amikor a könyvtár folyóirat-olvasójában nézegettem a lapot, tudatosult bennem a sajtószabadság értéke. Az ember olyan szerkezet, hogy a hétköznapokon nagyon nehezen veszi észre a mára alapvető dolgok értékét. Pedig hatalmas dolog, ha mondjuk azt akarnám, szapulhatnám az MSZP-t: mocskos MSZP, vagy a Fideszt: mocskos Fidesz. Nem esne bántódásom, maximum a magam kultúráladanságáról tennék tanúbizonyságot. De megtehetném és ez a lényeg. Az ötvenedik évfordulón nekem is valami ünnepélyes szöveget kellene zengenem, de nem versenyezhetek az egykori PB-titkárral sem hangzatosságban, sem egyetemességben, még arra sem venném a bátorságot, hogy akár csak szerkesztőségünk nevében beszéljek. Szerintem az újság legfontosabb feladata az, hogy éljen a szabadság lehetőségével. Ez az ötven esztendő üzenete. Bóka Gábor

2

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK E L N Ö K E és KÜLÜGYMINISZTERE EU-pályázatot hirdet „Az új évezred esélye - Magyarország és az Európai Unió" címmel az egyetemek és a főiskolák hallgatói számára az alábbi témakörökben: 1. A csatlakozás várható következményei a magyar gazdaság egy (a pályázó által szabadon választott szektorban; 2. A Magyarország és az Európai Unió között folyó csatlakozási tárgyalások értékelése politikai, gazdasági, társadalmi, jogalkotási szempontból; 3. Egy adott közösségi jogterület összehasonlítása a vonatkozó magyar jogszabályokkal. A jogalkotás és jogalkalmazás során felmerülő kérdések; 4. Különböző intézmények (pl. nemzeti parlamentek, érdekképviseletek, regionális szervezetek) szerepe az európai integrációban; 5. Az uniós csatlakozás alkotmányos vonatkozásai Magyarországon és az EU-ban; 6. A tagállamként való működés jogi-intézményi feltételei; 7. Elképzelések az Európai Unió jövőjéről - az európai Konvent működése; 8. Az Európai Unió előtt álló biztonságpolitikai kihívások. A pályázaton a felsőoktatási intézmények nappali és 30 évnél fiatalabb levelező tagozatos hallgatói vehetnek részt. Az előző évek pályaműveit nem lehet újból benyújtani. Pályázni lehet maximum 30 gépelt oldal (50 sor oldalanként, l-es sortávolság, 56 leütés soronként, 12-es betűnagyság) terjedelmű dolgozattal, amely az előbbi témakörök közül vizsgál egyet. A pályázatokban hivatkozni kell a forrásokra és az irodalomjegyzékkel kell ellátni. A pályaműveket nem kell bekötni. A pályázatot jeligével kell ellátni. Ugyancsak jeligével ellátott zárt borítékban kérjük a pályázó nevét, postacímét (telefonszámát), továbbá annak az egyetemnek, főiskolának a megnevezését (felsőoktatási intézmény, kar, szak évfolyam), ahol tanulmányait folytatja. A pályázatot - egy példányban - az alábbi címre kérjük küldeni: Országgyűlés Főtitkára 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. (vagy ajánlott küldeményként, vagy személyesen az Országgyűlés Bp. V. ker. Balassi Bálint u. 3. sz. alatti postabontójába). A pályázat beküldésének határideje: 2003. március 7. A pályázatot az Országgyűlés elnöke és a külügyminiszter által felkért, neves szakértőkből álló bírálóbizottság értékeli. A bírálóbizottság fenntartja a jogot, hogy - a pályaművek minőségére figyelemmel - egyes helyezéseket ne ítéljen oda vagy több helyezettet javasoljon díjazásra. A pályázat díjazása: I. helyezett: 300.000 Ft. II. helyezett: 220.000 Ft. III. helyezett: 160.000 Ft. valamint két, egyenként: 70.000 Ft-os különdíj. A pályázat eredményhirdetésére és a díjkiosztásra előreláthatóan 2003. m á -

jusában kerül sor az Országházban. Budapest, 2002. november 11. Dr. Szili Katalin sk.

Kovács László sk.

DÍJKIOSZTÓ GÁLAMŰSOR AZ EGYETEMEN A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája szervezésében rendezték meg 2002. december 11-én, szerdán 18 órai kezdettel az Egyetem Aulájába a 2002/2003-as tanév előadói versenyeinek (Egyetemi Zenei Versenyek, Egyetemi Szavalóverseny), a Napló Pályázatnak, valamint a 2002-es év Jó tanuló, Jó sportoló díjainak Díjkiosztó Gálaműsorát. Az ünnepséget megnyitotta és a díjakat átadta Seres László rektorhelyettes. A versenyek eredményei: Egyetemi Vers- és Prózamondó Verseny: I. Szlanicsán Rózsa (JGYTF II. történelem -művelődésszervező), II. Orosz Nóra Natália, (ÁJTK I. jogász), III. Kocsis Zsuzsanna (BTKIII. néprajz), jutalomban részesült Kajárí Edit (BTK V. német). A zsűri tagjai voltak: Sinka Károly színművész, rendező, Janik László színművész, Balog József zsűrielnök, újságíró, előadóművész, Tajti Gabriella az SZTE Kulturális iroda vezetője. Egyetemi Zenei Verseny hangszeres kategória: I. Gál Szilvia (BTK II. német), n . Ambrus Gergely (TTK II. Matematikus), ü l . Nagy Mariann (BTK III. Pszichológia), jutalomban részesültek Szomora Zsolt (ÁJTK V.) - Baunocb Magdolna (AJTK II.), Kovács Erzsébet (GTK IV. közgazdász-gazdálkodási szak), NagyGyörgy Judit (BTK V. pszichológia -III. prog. terv. mat.), Varga Kitalin Eszter (BTK ül. angol). A zsűri tagjai voltak Meszlényi László oboaművész, főiskolai docens, Konzervatórium, Zsigmond Zoltán zongoraművész, főiskolai adjunktus, Konzervatórium, Kosztándi István hegedűművész, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertmestere, Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatókarnagya. Vokális és Népzenei kategória: I. Rozsdamaró zenekar (tagok: Lipták Dániel /BTK IV. angol-francia/, Nagy Gábor / B T K IV. néprajz/, Horváth Ádám /JGYTFK IV. ének-szlovák/, Polgár Lilin /BTK IV. néprajz/), II. Csalogány együttes (tagok: Ivánovics Tünde, Béres Ágnes, Szilágyi Márta, Felföldi Edit, /BTK IV. Néprajz/), III. Vladiszávlyev Veszna és Szelma (BTK I. orosz-szerb), jutalomban részesültek Kasza Ágnes ( T T K I. biológus), Ragány Zoltán (ÁJTK III. jogász). A zsűri tagjai voltak Meszlényi László oboaművész, főiskolai docens, Konzervatórium, Bárdi Sándor énekművész; főiskolai docens, JGYTFK, Konzervatórium, Lang János szerkesztő, MR Szegedi Körzeti Stúdió, Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatókarnagya. Napló Pályázat hallgatók: I. Ludman Zsolt ( T T K III. Vegyész), II. Kiss László (BTK PhD I. Magyar), II. Mirnics Gyula (BTK V. kommunikáció -IV. magyar). Napló Pályázat oktatók, dolgozók: I. Milián Orsolya (BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék), II. Darabos Enikő (tudományos ügyintéző, BTK Germán Filológiai Intézet). A zsűri tagjai voltak: Ötvös Péter egyetemi docens, BTK Irodalomtudományi Intézet, Szilasi László egyetemi docens, BTK Irodalomtudományi Intézet.

PÉTER LÁSZLÓ ÚJ KÖNYVE

Dedikálás a házasságkötő teremben. Fotó: orio

Rendhagyó helyen került sor Péter László Juhász Gyula című tanulmánykötetének bemutatójára. Mivel a meghirdetett helyszínen, a Városháza dísztermében éppen a közgyűlés szavazott a várost érintő kérdésekről, így Kovács Sándor Iván, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke a házasságkötő teremben mutatta be a szegedi író új művét. Nem ez az első alkalom, hogy Péter László könyvpremiere a városházán zajlik és szintén nem először jelenik meg könyve a szegedi professzornak Juhász Gyuláról. Immár kilenc alkalommal jelent meg Juhász

Gyula műveinek kritikai kiadása, amelyet Péter László Illia Mihállyal közösen szerkesztett. Kovács Sándor Iván elmondta, Péter László nemcsak a legsokoldalúbb, hanem a legtermékenyebb magyar irodalomtörténész. A szintézisek mellett a részletek megmunkálását is precízen a kezében tartja. Az Argumentum kiadó gondozásában megjelent hatszáz oldalas kötet a szerző az elmúlt félévszázad során Juhász Gyuláról megjelent írásainak válogatását tartalmazza. S bár az írások közül van olyan, amely még a Komócsin érában jelent meg, mint például a Juhász Gyula a

forradalmakban című, minden szavuk időtálló és vállalható. A kötet monográfiát is pótolhatna, mondta az egykori tanítvány, de szerencsére nem ezt teszi. Az akadémikus fejtegetésekkel ellentétben Péter László szabatosan és élvezetesen ír, nem tudja és nem is akarja elfojtani saját véleményét. József Attila által a húszas évek Magyarországának legnagyobb költőjének tartott Juhász Gyula szegedi költő, újságíró volt, csakúgy, mint Péter László. Bár ő ennek a tájnak nem szülöttje, hanem bennszülöttje - mondta Kovács Sándor Iván.

ÁPRILISBAN REKTORVÁLASZTÁS A pályázók által megerősített értesüléseink szerint heten pályáznak a Szegedi Tudományegyetem rektori posztjára. 2003. április 7-én, hétfőn, délelőtt 10 órakor tartja rektorválasztó ülését a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jelenlegi rektorának, Mészáros Rezsőnek július 31-én jár le a négyéves mandátuma. Az új rektort megbízatása három évre, 2003. augusztus l-jétől 2006. június 30-ig szól. A pályázatokat január 31éig kellett benyújtani az Oktatási Minisztériumba, amelynek harminc nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja, megfelelnek-e a kiírási feltételeknek a pályázók. 'Az Egyetemi Tanács december 16-án hagyta jóvá a rektori pályázat kiírását. Az ülésen felvetődött, hogy

tekintélyes professzorokból hozzanak létre egy pártatlan bizottságot, amely rangsorba állítaná a rektorjelölteket. Az E T azonban elutasította a javaslatot. Az 1999-ben megtartott rektorválasztáson négy pályázó vett részt. Információink szerint most nagyobb az érdeklődés, úgy tudjuk, heten adták be pályázatukat: Benedek György tudományos rektorhelyettes, Berta Árpád, a bölcsészettudományi kar dékánja, Csirik János a Számítástudományi Tanszék tanszévezetője, Dux László a S Z T E ÁOK Biokémiai Intézet tanszékvezetője, Galambos Gábor, a tanárképző főiskolai kar főigazgatója, Szabó Gábor, az élelmiszer-ipari főiskolai kar főigazgatója, és Visy Csaba oktatási rektorhelyettes.

A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács döntése alapján az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. A végső döntést így a 39 tagú egyetemi tanács hozza meg. A rektort egyszerű többséggel választják meg, ugyanakkor a határozatképességhez minősített többség kell, azaz a rektorválasztó ülésen legkevesebb 26 tanácstagnak kell jelen lenni. A Szegedi Egyetem című lap mint az egyetem legnagyobb múltú és legnagyobb példányszámban megjelenő sajtóorgánuma lehetőséget kíván biztosítani az egyetem polgárainak, hogy megismerhessék a rektorjelöltek programját. A jelöltek egyöntetűen jelezték, hogy a felkínált lehetőséggel élni kívánnak.

VÁLTOZÁSOK AZ SZTE ÁOK-N Jelentős személyi változások várhatók a szegedi orvoskaron nyártól, ráadásul a jelenlegi dékán szerint a kari struktúra is átalakításra szorul. Lonovics János, belgyógyász professzor dékáni kinevezése 2003. július l-jével lejár, s a jelenlegi vezető nem indul a dékán-választáson. így július l-jétől minden bizonnyal más professzor irányítja majd a Szegedi T u dományegyetem Általános Orvostudományi Kart.

További fontos változás, hogy nyáron lejár az Egészségügyi Centrum Elnöki Hivatal eddigi elnökének, Dobozy Attila akadémikus, bőrgyógyász professzornak a mandátuma is. A személycseréken túl, szigorú gazdálkodási feltételeknek is eleget kell tenni. Nevezetesen annak a mintegy 320 millió forintos gyors kompenzációs segélynek - melyet az Egészségügyi Minisztériumtól kapott a kar - szigorú visszafizetési feltételei vannak, ezért

amelyik klinika túllépné a részére kiszabott költségvetési keretet, annak csak a nagyon véges nagyságú kari tartalékból tudnak segíteni, de utána a klinikának magának kell rendeznie helyzetét. Lonovics János professzor elmondta még, hogy minden lehetséges előkészületet megtesznek gazdálkodásuk, működésük átalakítására, mert amint a törvény ezt lehetővé teszi közhasznú társaságként kívánják működtetni a szegedi orvoskart.

3 SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17. folytatás az 1. oldalról és hálótervükben szerepelt a környezet-gazdaságtan tantárgy, így lehetőséget kaptam, hogy ezen a területen is kipróbáljam magam. Meg is kezdtem óraadóként az oktatást, majd néhány hét után a tanszékcsoport vezetése felajánlotta, hogy 1998. szeptemberétől főállású oktatóként folytathatom a munkát. Nem volt egy könnyű döntés, hiszen néhány hónappal korábban hagytam el az egyetemet hat év munka után. Szerencsére a Közgazdaságtani Tanszékcsoportban a gyakorlati élettel, a reálgazdasággal való napi szintű kapcsolat - a tudomány jellegéből adódóan - már akkor is egészen más volt, mint a TTK-n. Elég gyorsan meg tudtunk állapodni, hiszen az eredményes munka feltételeit hasonlóan ítéltük meg: ígéretet kaptam a nyugodt munkához szükséges infrastruktúrára, szakirodalom folyamatos beszerzésének lehetőségére valamint konferencia részvételek támogatására. Cserébe vállaltam, hogy komolyan kiveszem a részem a Kar felépítésével járó munkából, ami gyakran kevésbé látványos, viszont sok energiát és időt emészt fel. Ennek első lépéseként kialakítottam a környezettudományokhoz kapcsolódó képzési palettát: a környezet-gazdaságtanon kívül, amely kötelező tárgy, oktattam vállalati környezeti menedzsmentet, környezeti politikát, illetve a közgazdász hallgatók számára természettudományos alapismereteket nyújtó "A gazdálkodás környezeti hatásai" című tárgyat. Érdeklődési körömet hamar bővítettem a kutatásfejlesztés, innováció, technológiai transzfer kérdéi-jj seivel, és ma már nagyrészt (a kutatás.1 ban szinte kizárólag) ezzel foglalkoy zom. Mai témáim közé tartozik a kutatásfejlesztés eredményeinek hasznosítása, az egyetem és a gazdaság kapcsolatainak erősítése, a technológiatranszferrel foglalkozó szervezetek, a szellemi tulajdon gazdasági életben betöltött szerepének a tanulmányozása. - Mennyire elméleti jellegűek ezek a kutatások? - Egy szerencsés véleden folytán sikerült jelentős gyakorlati tapasztalatra is szert tennem. 2000 januárjában találkoztam egy akkor alakult szegedi biotechnológiai cég vezetőjével, aki ajánlott egy tanácsadói munkát a cégénél. Majd 2000 őszétől bő egy évig főállásban ennél a cégnél dolgoztam, mint a szellemi tulajdonnal és a kutatás-fejlesztési pályázatokkal foglalkozó igazgató. Több szabadalom megszületésénél is bábáskodtam, s ma már vannak a cégnek olyan - többek között amerikai - szabadalmai is; amelyeket a találmány megszületésétől kezdve én kezeltem. Emellett több sikeres K+F pályázatot is tető alá hoztunk az elmúlt években. Az oktatás során igyekszem a gyakorlati tapasztalatok és az elméleti tudás egy olyan kombinációját átadni a hallgatóknak, amellyel az életben ténylegesen használható tudásra tesznek szert. A lói tatás-fejlesztéssel kapcsolatos tudományos munka során is hasznos, hogy több évet töltöttem természettudományos terüle-

ten. Más, ezen a területen dolgozó közgazdásszal szemben én nemcsak könyvből olvastam, hanem a saját bőrömön tapasztaltam mit jelent a hazai pénztelenség körülményei között színvonalas természettudományos eredményeket elérni.

találmányok, amelyek a megfelelő menedzseléssel és a szabadalmaztatásukba való befektetéssel olyan szellemi tulajdon-portfoliót képezhetnének, amelynek megfelelő hasznosításával hosszabb távon az Egyetem jelentős bevételre tehetne szert. Az

hogy ebbe fektessenek. A fejlett gazdaságokban azonban ez tradicionális tevékenység, az ottani egyetemek jelentős hányada rendelkezik valamilyen szellemi tulajdon-hasznosító egységgel. Ezt a szerepet a KKK nem tudja - s ismereteim szerint nem is

Szükség lenne egy korrekt egyetemi szellemi tulajdon-szabályzatra is. Fotók: orio

- Kutatási területe igen közel áll a Kooperációs Kutatási Központ munkájához. Milyen az együttműködés a tanszék és a központ között? - A Kooperációs Kutatási Központ (KKK) nagyszerű kezdeményezés, mert kiváló lehetőséget ad arra, hogy az egyetem és a gazdasági szféra együttműködjön. Korábban nem volt lehetőség arra, hogy az igazi gazdasági erőt képviselő cégeket bevonják hasonló projektekbe, hiszen azok mindentől ódzkodtak, ami a saját kerítésükön kívül valósult meg. A KKK olyan sajátos kezdeményezés, ahol a munkaszervezet, a jogi és a gazdasági garanciák miatt a cégek biztosítékot kapnak arra, hogy a befektetett tőkéjük céljaiknak megfelelően hasznosul. A központ megvalósításába nem vontak be bennünket, de ez önmagában nem is lenne probléma, hiszen az nélkülünk is nagyon jól működik. Az már sokkal nagyobb gond, hogy az Egyetem innovációs tevékenysége, egészen pontosan az itt születő szellemi termékek felkarolása és hasznosulásának intézményes elősegítése a KKK-val véget is ér. A KKK ismereteim szerint jelenleg két projektre koncentrál: egyik a biogáz-előállításával kapcsolatos munkák, a másik a gyógynövények felhasználásával kapcsolatos kutatások. Ez a két téma azonban korántsem fedi le az egyetem „piacosítható" tudományos lehetőségeit. Egy ekkora szellemi bázison, mint a Szegedi Tudományegyetem, szinte naponta születnek olyan

BUZAS NORBERT 1968-ban született Csornán 1986-ban győri Révai Gimnáziumban érettségizett. 1987-től 1992-ig a JATE kémia-fizika szakos hallgatója. 1992-től JATE Szervetlen Kémia Tanszék TMB. ösztöndíjasa. 1995-ben környezetvédelmi másoddiplomát, és a hozzá kapcsolódó nemzetközi diplomát szerzett. 1995-től a Szervetlen Kémia Tanszéken működő Biokoordinációs Kémiai akadémiai kutatócsoport tudományos munkatársa lett. 1997-ben megvédte kandidátusi értekezését, ugyanebben az évben megkapta az Ifjúsági Akadémiai Díjat. 1998-ban fél évig a Laser Consult Kft-nél dolgozott. 1998 szeptemberétől a Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszéken dolgozik, először tudományos főmunkatársként, 1999 májusától egyetemi docensként. 2000-2001 között a Solvo Biotechnológiai Rt. szellemi tulajdonnal foglalkozó igazgatója. 2002. decemberétől a SZTE GTK tudományos és gazdasági dékánhelyettese. ilyen tevékenységnek azonban nálunk nincsenek hagyományai. Enntk döntő oka a pénzhiányban keresendő, hiszen korábban a jogelőd intézményeknek nem volt arra lehetőségük,

akarja - maradéktalanul betölteni. A KKK az ipart közelebb hozta az Egyetemhez, de csak a látványos, nagy volumenű projektek tekintetében. Ahhoz, hogy az Egyetemet egy ennél szélesebb kutatási bázison közelítsük az iparhoz, egy ilyen „university-industry liason office"-ra lenne szükség. Természetesen ez a munka nagyon komplex, többirányú felkészültséget igényel a résztvevőktől, s szükség lenne egy korrekt, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokkal és a technológia transzfer nemzetközi gyakorlatával összhangban lévő egyetemi szellemi tulajdon-szabályzatra is. Valamint jó sok bizalomra és türelemre, mert néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy ez a tevékenység anyagi értelemben is eredményeket tudjon felmutatni. A fanyalgóknak azt tudom mondani, hogy ez egyáltalán nem képzelgés vagy álmok kergetése, sokkal inkább szándék és kemény munka kérdése, hiszen például annál a biotechnológiai cégnél, amelynek dolgoztam, az egyik - nonprofit kutatóhelyről származó - találmányt felkarolva azt nemrég a világ egyik legnagyobb gyógyszergyárának, a Pfizernek értékesítettük. - Milyen forrásokat lehetne bevonni ebbe a munkába? - Bizonyos elemeire a rendszernek lehetne pályázati pénzeket szerezni, a fennmaradó részt az egyetemnek kellene fedeznie. A keletkező bevételeket azonban néhány évig csak és kizárólag ennek a rendszernek az építésére kell visszaforgatni.

- Elkezdődött a regionális innovációs stratégia kidolgozása. Hogy vesz ebben részt a Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék? - Konkrétan nem kapcsolódtunk be ebbe a munkába, mivel nem kért erre minket senki. Én szakmai érdeklődésből természetesen igyekszem követni a folyamatot. Nyilván egy ilyen dokumentum kialakítása sok egyeztetést igénylő, munka, amelyben elengedhetetlen a konszenzus kialakítása a főbb szereplők között. Azt el kell fogadni, hogy a régióban jelenleg a biotechnológia az a terület, ahol a kritikus mennyiséget meghaladja a tudás, s így innovációs imázs építésére felhasználható. A későbbiekben még az anyagmegmunkálás és a nanotechnológia lehetnek olyan területek, amelyek képesek lehetnek a térségbe innovatív vállakózásokat vonzani, vagy ilyen vállalkozások létrehozását ösztönözni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a regionális innovációs stratégia fő feladata az, hogy - tudományterülettől és technológiai felkészültségtől függetlenül - az általános innovációs képességeket növelje. Ennek keretében az egyes vállalkozások adaptációs képességét, információhoz jutását stb. kell intézményesen elősegíteni, hogy így nőjön az egész térség innovációs potenciálja. Fontos, hogy azok a kisvállalkozások is részesüljenek a folyamatok hozadékaiból, amelyeknek jelenleg még nincs egyetemi szintű felsőoktatásuk, gondolok itt a műszaki cégekre. - Milyen feladatai vannak a GTK tudományos és gazdasági dékánhelyettesének? - A feladat részben nem új, hiszen eddig is a kar Gazdasági Bizottságát vezettem. így a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő feladatokat már jól ismerem. A feladatot, már csak koromnál fogva is, stratégiai-szervezési feladatként fogom fel, nem a vezetési oldalát tartom fontosnak. A doktorandusz hallgatók előmeneteléért a Doktori Iskola vezetése, illetve az egyes témavezetők a felelősek, nem érzem szükségét annak, hogy ebbe bármilyen módon is beleszóljak. - Nem közgazdász végzettségű, nem voltak ebből súrlódások? - De természetesen voltak és vannak. Ezt két módon igyekszem kerülni: egyrészt olyan dolgokba, amikhez nem értek, nem avatkozom. Másrészt a saját területemen a dokumentálható szakmai teljesítmény tekintetében igyekszem színvonalasat nyújtani. Mivel úgy gondolom, hogy mind az oktató-, mind a kutatómunkában, mind pedig a kar érdekében végzett feladatokban bőven az ádag felett tettem hozzá a közöshöz, így szégyenkezésre nincs okom. Érdemi kritikát természetesen elfogadok, de semmiképpen sem olyanoktól, akik összesen annyit tettek hozzá a gazdaságtudományokhoz, hogy az én gyermekéveim alatt elvégezték a Marx Károly Egyetemet, s azóta sem lehet tudni, hogy mit csinálnak. Kelemen Zoltán Gergely

ATADTÁK A GÁBOR DÉNES DÍJAKAT A ceremónia az ELTE Kongreszszusi Központ Harmónia termében 2002. december 18-án volt. A díjakat Garay Tóth Jánossal, a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának elnökével közösen adták át a szaktárcákat képviselő államtitkárok és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Bendzsel Miklós. A legkülönbözőbb műszaki-szellemi alkotások széleskörű elterjesztésének, gyakorlati bevezetésének elősegítésére alakult NOVOFER társaság az alkotó munka illetve a műszaki alkotásokat létrehozók nem megfelelő társadalmi, erkölcsi elismerését ellen-

súlyozandó, 1989-ben 2 millió Ft törzstőkével alapítványt hozott létre a kreatív szakemberek támogatására. Az immár négy éve kiemelkedően közhasznú szervezetként működő alapítvány az innováció folyamatában alkotó módon tevékenykedők erkölcsi elismerése céljából létrehozott díja Gábor Dénesről, a holográfia felfedezőjéről, a Római-klub alapítójáról, a XX. század egyik legnagyobb humanista gondolkodójáról,' az 1971-ben Nobel-díjjal kitüntetett tudósról kapta nevét. A kimagasló szellemi alkotásokat létrehozó, és az új ismereteket a gya-

korlatba átültető szakemberek fokozott erkölcsi megbecsülése érdekében az alapítvány idén tizennegyedik alkalommal, nyilvános felhívás alapján felterjesztett, és a kuratórium döntése alapján kiválasztott kiválóságoknak adta át a díjat, akik találmányaikkal, a létrehozott műszaki-szellemi alkotások bevezetésével, a felnövő generáció kreatív gondolkodásának fejlesztésével, a szakmai ismeretek magas színvonalú átadásával maguk is tevékenyen hozzájárultak a gazdaság sikeresebbé tételéhez. 2002-ben Gábor Dénes Díjban részesült többek között: Fülöp Ferenc

vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a potenciálisan gyógyhatású heterociklusos vegyületek szintézisében, a felsőoktatás terén a jövő generáció magasan kvalifikált szakembereinek képzésében, ül. a fiatalok tudományos tevékenységének irányításában vállalt áldozatos munkájáért, tudományos eredményei színvonalas publikálásáért, 14 szabadalom kidolgozásában való alkotó közreműködéséért. A díjat Garay Tóth János, kuratóriumi elnök és Hiller István, politikai államtitkár adta át.

Gábor Dénes szellemi örökségének'ápolása jegyében, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke által, az új műszaki alkotások, kutatói, feltalálói eredmények elismerésére meghirdetett pályázaton Gábor Dénes Kutatói Díjban részesült többek között Fábián László, bakteriális eredetű fehérjén alapuló, egyszerű, költségkímélő, fényvezérelt optikai eszköz kialakításáért, a Szegedi Biológiai Központban végzett, szabadalmi bejelentésben is testet öltött kutatási eredményeiért. A díjakat Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adta át.

4

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

PÁLYÁZNI, PÁLYÁZNI, PÁLYÁZNI! Regionális információs nap Szegeden

A

z információs nap első részében a 2002-től 2006-ig tartó EU 6 keretprogram általános bemutatására került sor. Benedek György tudományos rektorhelyettes megnyitójában elmondta az egyik legnagyobb feladat a pályázatok elkészítése során a megfelelő információkhoz való hozzájutás, így az információs nap már magában is hozzájárul a sikeres pályázáshoz. A konferencia délelőtti fele elsősorban az akadémiai szférából érkező . résztvevőknek nyújtott ismereteket a tematikus témacsoportok programjaival kapcsolatos pályázatokról. Zsigmond Attila az 1999-től Brüsszelben működő HunOR iroda vezetője előadásában elmondta, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-én kétéves előkészítő munka után elfogadta az Európai Uniónak az egységes „Európai Kutatási Térség (European Research Area - ERA)" létrehozására és az innováció serkentésére vonatkozó négyéves, fejlesztési tervét. Az Európai Parlament döntése ezzel zöld utat biztosított az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott állam- és kormányfői ülésén elfogadott, a tudásalapú társadalomra épített nagyszabású elképzelés megvalósításának, hogy a jelenlegi tagjelölt országokat már magában foglaló Európa 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége legyen. Ennek a célkitűzésnek van hivatva a kutatási és fejlesztési hátterét megteremteni az Európai Kutatási Térség kialakítására és az európai innovációs tevékenység eredményességének fokozására kidolgozott, nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási program, „Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt szolgáló, 2002-2006 évekre vonatkozó Hatodik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja". Az EU 6-os keretprogramjának alapvető célkitűzése az Európai Kutatási Térség létrehozása és az elért kutatási eredmények hasznosulásának serkentése az európai innováció hatékonyságának jelentős mértékű növelése révén. Az egységes kutatási térség kialakítása, a közösségi és nemzeti kutatásfejlesztési programok összehangolásának ösztönzése, a pályázati rendszer új elemeinek bevezetése - az integrált projektek és a kiválósági hálózatok létrehozásának terve - az adott kutatási területen a szükséges szellemi és anyagi erőforrások kritikus tömegének létrehozása a világméretű vezető szerep elérését, illetve a világ vezető térségeivel való lépéstartást tűzi elérendő célul. Az EU 6-os keretprogramja szakmailag hét kiemelt terület - „hét vezérfonál" - köré csoportosítja az elsőbbséget, prioritást élvező témacsoportokat. A kiemelt témacsoportok a

2003. január 30-án regionális információs napot tartottak Szegeden az EU 6-os keretprogramjáról a Tudományos és Technológiai Alapítvány kezdeményezésére. Az elnyert Széchenyi Terv project keretében rendezett konferencia lebonyolításában részt vett a SZTE EU 5 Regionális Kapcsolattartó Iroda, valamint két konzorciumi tagja: az SZBK és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Kovács Kornél: a 6-os keretprogramhoz kapcsolódóan sokkal keményebb munkát kell végezni a sikeres pályázathoz. Fotó: orio.

Európai Unió alapvető gazdasági és társadalmi célkitűzései, „politikái" által igényelt olyan feladatok megoldására vonatkoznak, mint a korszerű biotechnológiai kutatások eredményeinek egészségügyi alkalmazásai, az információs társadalom és technológiáinak fejlesztése, a megismerés határait ostromló nanotudomány és nanotechnológia, a légi közlekedés biztonsági és környezetvédelmi kérdései, az élelmiszerek minősége és biztonságos fogyasztásuk kérdései, a fenntartható fejlődés: a felszíni közlekedés, a környezetvédelem, a nemnukleáris energetika feladatai és a globális éghajlatváltozás okainak elemzése - és végül, de nem utolsósorban az egyén és kormányzás kapcsolatának vizsgálata a tudásalapú társadalomban. A hét kiemelt szakterületen túlmenően a keretprogram jelentős erőforrásokat fordít az időközből felmerülő igényekre, a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra, a „harmadik országokkal" való nemzetközi együttműködésre. Az atomenergiával, a nukleáris biztonságtechnikával kapcsolatos kutatási és képzési feladatokra az Európai Unió 6. Euratom keretprogramja biztosít fedezetet. A keretprogram az Európai Kutatási Térség struktúrájának kialakítására kidolgozott specifikus program jelentős erőforrásokat mozgósít a már létrejött, illetve a létrejövő kutatási és

fejlesztési eredmények hasznosítására, az innováció serkentésére, a humán erőforrások fejlesztésére és a kutatói mobilitás támogatására. A keretprogram külön figyelmet fordít a nők részvételére az európai kutatási és fejlesztési munkálatokban és ösztönzi a nők részvételi arányának növelését. Külön specifikus programok intézkednek a Közös Kutató Központ (JRC - Joint Research Centre) intézményeiben folyó kutatási, fejlesztési munkálatok támogatásáról. Speciális intézkedéseket tartalmaz a program a kis- és középvállalkozásoknak az integrált projektekben, illetve a kiválósági hálózatokban való részvételének támogatására. Ennek értelmében a kiemelt szakterületekre szánt támogatás 15%-át a kis- és középvállalkozások számára kell fenntartani. A keretprogram pályázatain az Európai Unió tag- és tagjelölt országaiban, valamint a keretprogramhoz csatlakozott országokban bejegyzett jogi személyek - oktatási intézmények, kutatóhelyek, vállalkozások - és ezen országok állampolgárai vehetnek részt. A magyar pályázóknak - a többi tagjelölt ország pályázóival egyetemben - a tagországok pályázóival azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Csonkaréti Gergely a Tét Alapítvány munkatársa ismertette azoknak a honlapoknak a felépítését és elérhetőségét, amelyek segítséget nyújthatnak a pályázóknak. Elsősorban a Közössé-

gi Kutatás- és Fejlesztési Információs Szolgálatának oldalára hívta föl a figyelmet (www.cordis.lu), és e mellett kiemelte az Európa-szerver kutatási fejezetében (www.europa.eu.int/comm/research/index_en.html) található információk fontosságát is. Gulyás Ágnes az Oktatási Minisztérium EU Tét Együttműködési Osztályának EU referense a tárca EU 6os keretprogramhoz kapcsolód háttértámogatásait foglalta össze. Az OM jelenlegi pályázatai a keretprogramba pályázatot benyújtó konzorciumok létrehozását támogatják: lehet forrásokat igényelni projektek előkészítéshez, szerződéskötéshez kapcsolódó utazások, szolgáltatások igénybevételéhez, illetve ösztöndíjprogramokba beadandó projektjavaslatok előkészítéshez. Az új háttértámogatásokat nyújtó pályázatokat várhatóan február végén írják ki. A konferencia délelőtti szakaszának utolsó előadója Kovács Kornél, a SZTE Biotechnológia Tanszék vezetője a helyi pályázati tapasztalatokról számolt be. Elmondta az EU 5-ös keretprogramba benyújtott sikeres egyetemi pályázatok száma 11-15 volt és emellett az SZBK is részt vett 1012 pályázatban. Ezek a számok az egyeteme méretéhez viszonyítva elég alacsonyak. A tanszékvezető elmondta a 6-os keretprogramhoz kapcsolódóan sokkal keményebb munkát kell végezni a sikeres pályázathoz. Magabiztosan, abban a tudatban kell részt ven-

ni a pályázatokon, hogy immár teljes jogú, sőt preferált partnerekként veszünk részt a munkában. A magyar költségvetésből a kutatás-fejlesztésre fordíthat támogatások jelentős része a programban való részvétel tagdíjára megy el és közös fellelőségünk, hogy ennek az összegnek minél nagyobb részét pályázzuk vissza. A délelőtti részt lezáró vitában elhangzott, fontos lenne, hogy Magyarországon is legyenek olyan cégek, amelyek profi módon készítenek pályázatot. De ezek a cégek nem írhatják meg a résztvevők helyett az anyagokat. A jó kutatási tervek elkészítése a tudósok feladata. A szakmai követelményekkel a kutató, az EU által támasztott igényekkel a tanácsadó cég van tisztában. Csak kettejük szoros együttműködése hozhatja meg a várt eredményt. Az információs nap második részében a kis- és középvállalkozások számára megnyíló lehetőségekről számoltak be az előadók. A délutáni szakaszon elnöklő Valastyán Pál, az SZTE innovációs igazgatója megnyitójában elmondta az Európai Kutatási Térség kialakításában jelentős feladat jut az akadémiai szféra mellett a gazdasági- és versenyszféra szereplőire is. Az unió terveiben szerepel, hogy a K+F-re fordított összegek a GDP arányos 1,8%-ról 3%-ra emelkedjenek és ehhez a források nagy részét a versenyszféra cégeitől várja. A kialakult helyzet új típusú együttműködést kíván az ipar és az akadémiai szektor szereplőitől és erre jó példa az egyetemen kialakított Kutatási és Kooperációs Központ. A- délutáni rész első előadója Csonkaréti Gergely a Tét Alapítvány munkatársa volt, aki rövid ismertetőt adott az EU 6-os keretprogramról. Kiemelte, hogy a Európai Kutatási Térség létrehozásának egyik fő célja a jelenlegi szétszakadozott kutatás helyett egy a kutatóhelyek közötti európai szintű együttműködés létrehozása. A második előadó Hinsenkampné Fehér Mária a programban kis- és közepes vállalkozások számára megnyíló lehetőségeket és kihívásokat ismertette, különös tekintettel a tematikus programokban való részvétel lehetőségeire, illetve a speciálisan a KKV-at érintő programokra. A nap utolsó előadója Mogyorósi Péter a Laser Consult Kft. igazgatója volt. Elmondta a magyar pályázati gyakorlat lényegesen különbözik az EU-stól, s bár sokan panaszkodnak a hazai bürokrácia nagyságára, de a honi adminisztrációs igény meg se közelíti a brüsszelit. Az uniós pályázatokkal kapcsolatba új szemléletet kell elsajátítaniuk a résztvevőknek, hiszen sokszor van, hogy nem is pénzre, hanem kutatás-fejlesztési munkával létrejövő szellemi termékre pályáznak. F.J.

A DOKTORANDUSZOK TÖBBSÉGE MÁR EGYETEMEN TANÍT A doktorandusz hallgatók negyven százaléka közepesen elégedett képzésével, míg mintegy harmaduk jónak tartja azt - derült ki a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) felkérésére most elkészült felmérésből. A reprezentatív vizsgálat alkalmával 400 nappali tagozatos, doktorandusz képzésben résztvevő hallgatót kérdeztek meg. A felmérésből kiderült, hogy az általános elégedettség 3,26 százalékos átlaga csaknem megegyezik a négy év-

vel ezelőtti kutatás eredményével, amikor 3,29 százalékot mértek. A doktorandusz hallgatók 65,4 százaléka tanít egyetemen. A válaszadók 52,7 százaléka van ugyanakkor tisztában azzal, hogy az egyetemnek fizetnie kell az általa végzett oktatási tevékenységért. A hallgatók 57,7 százaléka hallott a kreditrendszer bevezetéséről, míg 38,2 százalékuk nem tud róla. A képzésben résztvevők csaknem 63 százaléka szükségesnek tartaná a doktoran-

dusz hallgatók számának növelését, míg 30,8 százalékuk elutasítja azt. A DOSZ a már PhD fokozatot szerzettek munkaerőpiaci esélyeit is megvizsgálta: a végzett doktoranduszok mellett munkaadókat és felsőoktatási vezetőket is megkérdeztek. Eszerint az alkalmazottak több mint fele egyetemeken dolgozik, további kéttizedük kutatóintézetekben, főiskolákon tölt be állást Beosztásuk szerint a legtöbben egyetemi adjunktusként, docensként dolgoznak Az alkalmazásban

álló doktori címmel rendelkezők háromnegyedénél a végzett munka nagy mértékben szakterületükhöz kapcsolódik. A doktori fokozattal rendelkezők 45 százaléka biztosan, 38 százalékuk valószínűleg nem tervez munkahely-változtatást néhány éven belül. Legnépszerűbb elérhető álláshelynek az egyetemek és kutatóintézetek tűnnek, a jövőben a doktoráltak többsége szeretne külföldi intézményekbe kijutni. A leginkább elutasított munkahelynek a közgyűjteményi és az

államigazgatási intézmények számítanak. A megkérdezettek nettó jövedelme többnyire meghaladja a százezer forintot, minden ötödik végzetté a kétszázezer forintot is. A megkérdezettek csaknem hatoda 100-200 ezer forint közötti összeget keres havonta. A doktorok nagy része nem bánta meg, hogy megszerezte ezt a fokozatot, 93 százalékuk szerint megérte a szakmai előrejutás szempontjából, 82 százalék szerint munkahelyi előrelépés miatt volt előnyös.

5 SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

BEFEKTETŐI PARTNERTALÁLKOZÓ SOROZATOT INDÍTOTT AZ EGYETEM

Az Egyetem bővíteni szerétné az együttműködés lehetőségeit a régió gazdasági szereplőivel. Fotó: orio.

Az integráció intézményesült formáját hozó 2000-es év óta eltelt három év alatt az Szegedi Tudományegyetemen nagyon gyors átalakulásnak lehetünk részei. Az Európai Uniós csatlakozással komoly nemzetközi verseny vár az SZTE-re. A felkészülési folyamat egyik fontos feladata olyan programok kidolgozása, amelyekkel már a csadakozás pillanatában sikeresen pályázhat az egyetem partnereivel a brüsszeli forrásokra. Ennek a folyamatnak az egyik első eleme volt a decemberben Szegeden lezajlott befektetői partnertalálkozó. A Szegedi Tudományegyetem előd-intézményeihez hasonlóan - arra törekszik, hogy együttműködő partnere legyen a régió gazdasági szereplőinek. E törekvés eredményeképpen alakult meg például az egyetem Kooperációs Kutatási Központja, mely a legjelentősebb helyi vállalatokat tömörítve több nagyszabású projekttel sikeresen pályázott a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programra - mondta Szabó Gábor gazdasági és közkapcsolati rektorhelyettes. Ezt a partnerséget kívánja most magasabb szintre emelni a Szegedi Tudományegyetem. Mindez számos, kölcsönösen előnyös együttműködési lehetőséget kínál a gazdasági szféra és az SZTE között. A hatalmas szellemi kapacitást, valóságos tudástömeget képviselő Szegedi Tudományegyetem, a „Tudás Kulcsaként" készen áll a partnerségre. Ezért olyan egyedülálló tájékoztató-sorozatot indít, melynek célja, hogy tovább bővítse gazdasági kapcsolatait, immár nemcsak a régió, hanem az ország egész területén. Az egyetemnek elsősorban a régióban kell tudásközponttá válnia, de ennél többre hivatott, Kicsi lesz az ország a magyar felsőoktatás számára, így egyre növekszik a nemzetközi kapcsolatok jelentősége. Szabó Gábor rektorhelyettes vezetésével 2003. január és február hónapjában az egyetem a következő nagyvárosokban mutatkozik be és ajánlja fel tudását, szellemi kapacitását a különféle magyarországi régiók nagyvállalatai, vállalkozásai számára:

Szeged, Békéscsaba, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár. E találkozókon olyan Egyetemként mutatkozunk be leendő partnereinknek, amely stratégiai kérdésként kezeli, hogy a tizenegy kart „Egységes, de Sokarcú Egyetemmé" formáló integráció ne csak adminisztratív folyamat legyen, hanem jóval szélesebb és jelentősebb munkával az SZTE igazi „Tudásközpontként" működjön. Meg vagyunk győződve arról, hogy a tudás egyre fontosabb szerepet játszik mind a gazdasági életben, mind a művészeti-kulturális élet irányításában, mind pedig a különböző iparágak fejlődésében. Ennek alapján a felsőoktatási intézményeknek két választási lehetőségük van: vállalják a feladatot, és eleget tesznek a környezeti elvárásoknak és a piac kihívásainak, vagy lemaradnak a versenyben. Mi, amint azt a most induló befektetői tájékoztatósorozat is bizonyítja, az első mellett tesszük le a voksot. Az Egyetem bővíteni szeremé az együttműködés lehetőségeit a régió gazdasági szereplőivel, és az ország legnagyobb vidéki egyetemeként nyitni szeretne a többi magyarországi régió vállalati felé is. A partnerségnek új impulzust adhat a szakképzés megújítására irányuló, az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledtével egyre sürgetőbbé váló késztetés, mely egyaránt érinti a gazdasági szférát és a felsőoktatást. A szakképzés megújításának két aspektusa különös jelentőséggel bír. Mind a gazdasági szféra, mind pedig Egyetemünk szempontjából elengedheteden a munkaerőpiac és a szakképzés összehangolása, ennek részeként a szakképzési jövőkép meghatározása és az ennek megfelelő intézményrendszer fejlesztése, a sokrétű munkaerőpiaci-igények számbavétele, a valós igényekre épülő szakképzés rendszerének létrehozása, egy átfogó munkaerő-piaci előrejelző és összehangoló rendszer kialakítása. E célok elérése érdekében Egyetemünk és a vállalatok között folyamatos egyeztetésre van szükség, elen-

gedheteden az érintettek folyamatos információcseréje. Az elmúlt évek során a kutatás-fejlesztésre fordítható források mértéke jelentősen növekedett, de még mindig csak a GDP 1%a körül mozog, szemben az Európai Uniós ádaggal, amely 1,5%. De ennél az aránynál is agasztóbb, hogy hazánkban az e célra fordított összegek egyharmadát adja az ipari kooperáció, míg Ausztriában ez az arány 54,8%, Svájcban pedig 77,7%. Míg 50 évvel ezelőtt a termékek árát a nyersanyag költség határozta meg, ma már a befektetett szellemi tőke értéke a fő ármeghatározó tényező. Az Európai Unióban is versenyképes tudás egyik feltétele, hogy hallgatóink korszerű eszközökkel és megfelelő technikai háttérrel sajátíthassák el ismereteiket. Ez sokkal eredményesebben biztosítható a gazdasági szféra támogatásával. Ezt felismerve döntött úgy a kormányzat, hogy a szakképzési támogatás rendszerét (melynek keretében a gazdálkodó szervezetek bruttó bérköltségük 1,5%-át szakképzési hozzájárulás címén kötelesek a szakképzés támogatására fordítani) kiterjeszti a felsőoktatási intézményekre is. A 2001-es jogszabály módosítás következtében már felsőoktatási intézmények is kaphatnak közveden támogatást gazdálkodó szervezetektől. A szakképzési hozzájárulás befizetési kötelezettsége sokféleképpen teljesíthető: szakképzési hozzájárulásként az egyetemen folyó gyakorlati képzések eszközparkjának megújítására ún. „fejlesztési támogatás" adható. Amennyiben partnerünk „gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett", akkor - együttműködési megállapodás keretei között - szakképzési hozzájárulás befizetési kötelezettségét csökkentheti a közösen szervezett szakmai gyakorlat költségeivel. Költségtérítéses, graduális, posztgraduális és doktori képzéseink költségei amennyiben a cég e képzésekre saját dolgozóit íratja be - szintén elszámolhatók a szakképzési hozzájárulás terhére. K.ZG intiso'glob I f W

FOGALOMZAVAR A scrantoni (Pennsylvania) Lovenstein Intézet 1973 óta jelenteti meg évről évre az éppen hivatalban lévő, illetve korábbi amerikai elnökökről szóló tanulmányait, melyeknek mindig része az elhíresült J Q jelentés." Ennek lényege röviden az, hogy a kutatók alaposan megvizsgálják az elnökök tanulmányi eredményeit, írásaikat, melyeket külső segítség jiélkül készítettek, a beszédkészségüket, nyilvános megnyilvánulásaikat, majd ebből kihoznak egy értéket. Franklin Delano Roosevelt óta ötven elnökről készült ilyen jelentés. Ez alapján elmondható, hogy az amerikai elnökök többnyire igen intelligensnek számítanak, nem lehet panasz Clinton 182-es, Kennedy 174-s, de Roosevelt 147-es értékére sem. Hogy az előbbi mondatba be kellett biggyesztem a „többnyire" szócskát, annak két oka van: apa és fia. A világ jelenleg leghatalmasabb emberének George W. Bushnak az igen figyelemreméltó 9l-es érték (mely héttel ment alá az idősebb Bushénak) a következőkből áll össze: nyilvánvaló nehézségek az angol nyelv használatában, limitált szókincs (6500 szó szemben az eddigi elnökök ádag 11000 szavával), nem éppen kiemelkedő tanulmányok (egy darab bölcsészdiploma) valamint megjelentetett publikációk teljes hiánya. A jelentés összeállítása négy hónapot vett igénybe, és 2001. július 9-én jelent meg, azonnal nagy port kavarva. Aki a fentieket fenntartás nélkül elhitte, az most ne érezze kellemedenül magát Nincs ugyanis egyedül. Bár mind az intézet, mind a kutatás egy internetes viccmagazin által indított tréfa, a benne foglaltak annyira nem ébresztettek kételyt senkiben, hogy még az igen nevesnek mondható brit Guardian című lap is fenntartások nélkül közölte hasábjain. Fel sem merült bennük, hogy az elnök rendkívül alacsony intelligenciahányadosáról hírt adó jelentés bármi más is lehet, mint a színtiszta igazság. Ez az ember, akiről tudományos igényű bizonyíték nélkül is majdnem mindenki kiállította már magában a szellemi szegénységi bizonyítványt, nos, ez az ember éppen a világ leghatalmasabb nemzetét, és így leghatalmasabb hadseregét is irányítja. Önmagában már ez sem különösebben bíztató, de úgy látszik nem is elég. A minap megtudhattuk ugyanis, hogy a hatalmas Egyesült Államok nem Németországra, vagy netán a begyepesedett, maradi Franciaországra kíván támaszkodni az elnyomó iraki rezsim megdöntése érdekében, hanem a feltörekvő keleti blokk országaiba helyezi bizalmát. Időnk sincs kitörölni a meghatottság könnyeit szemünkből, azt meg már végképp nincs időnk végiggondolni, hogy ha Szaddám ilyen csúnya bácsi, akkor hogy van az, hogy a fél vezérkar tíz évvel ezelőtt még parolázott vele és ajándékokkal halmozta el, máris azt látjuk hogy a magyar vezetés kezétlábát töri, hogy ezen elejtett megjegyzés ne felejtődjön el, és teljes támogatásáról biztosítsa a világ erkölcsi bírájának szerepében botrányosan bukdácsoló Egyesült Államokat Szép. Kár, hogy a jelenlegi adatok szerint ezen lelkes kis felzárkózó ország lakosainak a 82%-a ezzel nem igazán ért egyet, bár igaz, ez a szám az USA legfőbb talpnyalójának számító Nagy Britanniában is meghaladja a 71%-ot. Értelmeden volna most azon problémázni, hogy választott vezetőinknek vajon számít-e a lakosság akarata, meg ilyen marhaságok, mert a választ mindenki ismeri. A kérdés inkább az, hogy a tények isméretében minek van még szükség a nevetséges és szánalmas erkölcsi alap keresésére, mindenféle bizonyítékok és adatok kreálására egy háború indításához, anélkül, hogy azt mondanák: bocs, de ezzel egy csomó pénzt keresünk, úgyhogy mentek harcolni. Valamint az, hogy hogyan vezetheti egy 91 pontos a világ leghatalmasabb országát T.P.Z.

KITÜNTETESEK A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL Január 22-én Magyar Bálint oktatási miniszter a Pesti Vigadóban 15 főnek Szent-Györgyi Albert-díjat, 20 főnek Apáczai Csere János-díjat, 7 főnek Brunszvik Teréz-díjat, 5 főnek Kiss Árpád-díjat, 15 főnek Németh László-díjat, 10 főnek Karácsony Sándor-díjat, 5 főnek Éltes Mátyás-díjat és 25 főnek Közigazgatási Államtitkári Elismerést adott át. A Magyar Köztársaság oktatási minisztere a 2003. évi Magyar Kultúra Napja alkalmából a magyar felsőoktatás területén dolgozó iskolateremtő, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott. Díjazott volt többek között: Ruszoly József, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, az állam- és jogtudomány doktora. Az alap-, közép-, felsőfokú oktatási és szakoktatási területen végzett magas színvonalú munkáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenységért Apáczai Csere János-díjat kapott többek között: Németh József, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense.

VÍRUSVÉDELMI RENDSZER Február 6-áig újra igényelhető az F-Secure Anti-Virus rendszer Szegeden. 2002. márciusában volt Szegeden egy, a felsőoktatási intézmények számára meghirdetett akció, mely a teljes F-Secure Anti-Virus védelmi rendszer (FSecure Totál Suite) kedvezményes megvásárlására vonatkozott, mely Windows munkaállomások, fájlszerverek, levelező szerverek és CVP szabvány szerinti tűzfalak vírusvédelmét látja el. Az akció keretében közel 2000 licencet vásároltak az SZTE-s intézmények. „Azóta többen jelezték hogy megvásárolnák a szoftvert, mert az akcióról annak idején lemaradtak Tárgyalásaink sikerrel jártak így a 2004. április 30-ig szóló licenc bruttó kb. 2000 Ft/gép áron megvásárolható. Kérem az egységvezetőket, hogy összegyűjtött igényeiket juttassák el az SZTE Számítóközpontba" - mondta Dr. Makay Árpád, az Egyetemi Számító Központ vezetője. A pénzügyi fedezetet az egységeknek kell biztosítani, ezért a megrendelést - a fedezet vállalásával - írásban kérik, a február 6-áig beérkezett igényeket fogják továbbítani.

6

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

UJ KOLLÉGIUM PÉCSETT Átadták azt a 300 fős új kollégiumot Pécsett, amelyet a Pécsi Tudományegyetem összesen 460 millió forintért vásárolt meg az egészségügyi főiskolai kar részére; az eseményen részt vett Kökény Mihály, egészségügyi politikai államtitkár, aki Pro Facúltate Scientiae Sanitate emlékplakettet kapott az intézménytől. Az államtitkár az átadási ünnepségen emlékeztetett arra, hogy tavaly mintegy 800 millió forintot fordított a tárca a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó klinikái: jobb körülményeinek kialakítására, komfortosabbá tételére, az egészségügyi felsőoktatás fejlesztésére. Szólt arról is, hogy idén a tervek szerint több mint 600 millió szán az egészségügyi minisztérium az egyetem, többek között az ÁOK OEC Traumacentrumának eszközfejlesztésére, és más speciális eszközök, diagnosztikai berendezések beszerzésének támogatására. - A kollégiumi férőhelybővítés a hallgatók létszámának folyamatos bővülése mellett mindössze azt biztosítja, hogy nem nő azoknak az aránya, akik albérletbe kényszerülnek - mutatott rá a hallgatói önkormányzat vezetője az átadáson.

FELSŐOKTATÁSI REFORM 2003 Balatonfüreden tartotta ülését a Magyar Rektori Konferencia (MRK) 2002. december 16-17-én. „A felsőoktatási reform 2003. évi feladatai" című előadáson elhangzottak az Oktatási Minisztérium (OM) jövőre vonatkozó tervei. Hiller István, az OM politikai államtitkára kiemelte, nagyon fontos számukra a jó kapcsolat az MRK-val, hogy be tudják vonni a rektorokat a döntések előkészítésébe úgy, ahogy azt a balatonöszödi konferencián is ígérték. Leszögezte: az előadásában szereplő reformok egyelőre tervek, konstruktív javaslatokat vár a rektoroktól a témákban. Elsőként az intézmények finanszírozásának megváltozásáról esett szó. Tíz év alatt 3,2-szeresére duzzadt a felsőoktatásban résztvevők száma, azonban ez után a mennyiségi expanzió után szükségszerű a minőség javítása is. Ma már nem az a fontos, hogy szám szerint hány fiatal tanul az egyetemeken, hanem az, hogy hányan kerülnek ki onnan olyan diplomával, amit keres a munkaerőpiac, és előre mozdítja a gazdaságot. A minőség javításához nem megfelelő a jelenlegi finanszírozás, vagyis a fejkvóta rendszer. Az új modellben három lábon állnának az intézmények pénzügyi bevételei: fenntartási, képzési és kutatási. Jelenleg a három terület arányát próbálják megállapítani, de nem elképzelhetetlen, hogy ez tudományterületenként, így intézményenként vagy akár karonként eltérő lesz. A Bolognai folyamatról az államtitkár elmondta, hogy ez nem tekinthető csatlakozásnak valami kész dologhoz, hiszen a dekrétumban csak irányelvek vannak meghatározva, a konkrét képzési konstrukciók még csak most alakulnak ki, és Magyarországnak komoly alakító szerep jut ezeken a tárgyalásokon. Fontos azonban a közös munka, nem lehet külön nagy eredményeket elérni, az intézményeknek együtt kell működni. Fontos kérdés a szervezeti átalakítás az intézményvezetésben, be kell látni: az intézmények financiális irányítása szakma, szakemberre kell bízni. Ezért szét kell választani az akadémiai vezetést a menedzsmenttől, előbbit a rektornak utóbbit talán egy kancellárnak kell vinni. Beszéde végén Hiller István kijelentette: nem reform az, amikor bemegyünk valahova, és nem tudjuk, hogy hol jövünk ki; az sem reform, ha valaminek nekiállunk és az eredmény ugyanaz lesz, mint eddig volt. Ez felesleges energiapocsékolás. Az intézményeknek viszonylagos autonómiában kell élniük a kormányzat mellett, de tökéletes függetlenség ma már elképzelhetetlen. Az előadás után a rektorok reagáltak a felhozott témákra, elsőként Detrekői Ákos a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) rektora, aki kiemelte, hogy a doktori iskolák létszámát emelni kell, mert a Magyarországon élő lakosok számához és az ország GDP-jéhez képest meglehetősen kevés a kutató, szükségesek lennének kutatói ösztöndíjak. A Bolognai folyamatban nagy fordulópontnak tartja a 2003-as évet a BME rektora, de hangsúlyozta: most már történni is kell valaminek, ne csak a füstje legyen nagy a folyamatnak. Szerinte az akadémiai vezetés és a menedzsment szétválasztása jó dolog lehet, de figyelni kell arra, hogy a menedzsmentnek nem a főkönyvelő a feje. Horn Péter, a Kaposvári Egyetem (KE) rektora is fontosnak tartja a doktori iskolák létszámának növelését, mert felméréseik szerint egyes tudományterületeken, az EU-hoz képest negyven százalékkal kevesebb kutatási területen dolgoznak a hazai szakemberek. Az intézményvezetés megosztásához szerinte nem kell félni, külföldi szakembereket hozni, hiszen Magyarországon nincs igazi hagyománya az ilyen fajta egyetemvezetéseknek. A Bolognai folyamatban odafigyelésre intett a KE rektora, ki kell próbálni nyolc-tíz helyen az új rendszereket, mielőtt a teljes képzési rendszert felbolygatnánk. A Szegedi Tudományegyetem rektora, Mészáros Rezső fájlalja, hogy egyre anyagiasabbá válnak a karok vezetései, és a valódi kutatómunka a tanszéki szintre csúszik vissza. Felhívta a figyelmet, hogy az "elanyagiasodás" társadalmi jelenség, de az egyetemeknek példát kell mutatni ennek megakadályozásában. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az "elanyagiasodás" jelenséggel majd a háromlábú finanszírozási rendszer bevezetése után lehet foglalkozni, aminek az alapjait az OM-től várja. Nem tartja jó ötletnek a külföldi szakemberek bevonását a magyar felsőoktatás menedzsmentjébe. A doktori iskolák kérdésében dr. Tóth József szerint, a jól működő iskolák felduzzasztása lenne a megoldás, nem a sok kicsi középszerű működtetése. Gaál Zoltán, az MRK elnöke, a Veszprémi Egyetem rektora hangsúlyozta: á külső és belső együttműködésre van szükség az intézmények között minden területen, így a tanulmányi, a pénzügyi és szervezési területeken is. Ha közös rendszerben kezdenek dolgozni az intézmények, akkor könnyebb lesz teljesíteni az elvárásokat. A szeptemberben végrehajtott béremelést pozitívnak tartja, de megjegyezte: ahhoz, hogy a bérek megtartsák értéküket és így ösztönző szerepüket, rövid pórázon kell tartani az inflációt. A minőségi fejlődés kulcsmondatának az elnök azt tartja: „nem csak sok, de kiváló szakembert kell képezni". A végső szó jogán Hiller István leszögezte: vannak politikai döntések, amelyekben nem tárgyalnak senkivel, ilyen az, hogy nem lesz tandíj, és a Diákhitel is megmarad. Rengeteg téma van azonban, amire a felsőoktatás szereplőinek együtt kell megtalálni a választ, hogy a reformok valóban pozitív eredményt hozzanak.

SZOCIOLÓGUSOK KÖZGYŰLÉSE SZEGEDEN 1998 után második alkalommal rendezték Szegeden a Magyar Szociológiai Társaság Eves Közgyűlését és Konferenciáját 2002. december 12-13. között. Az MSZT és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszék szervezésében megrendezett találkozó központi témája a magyar társadalom szerkezetiműködési sajátosságai és a szociális integráció voltak. Feleky Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszék tanszékvezetője és a Magyar Szociológiai Társaság soros elnöke a konferenciát megelőzően elmondta szándékosan úgy válogatták az első nap előadóit, hogy a politikai nézetek ütköztetésére is lehetőség nyíljon. A tanszékvezető megnyitóbeszédében kiemelte a világ sokféle szempontból vizsgálható, és a valóságnak is sokféle olvasata van. Talán elmondható a szociológia eddigi történetéről, hogy az az integráció kutatás története. Ez a gondolat gyakorlati jelentőséggel is bír, különösen így van ez a társadalmi rendszerek változásának időszakában. Az első napon Kolosi Tamás: Rendszerváltás - struktúraváltás? című előadásában elmondta, a rendszerváltás politikai és gazdasági tartalmát érintően közmegegyezés van. Az egypárti puhadiktatúrából képviseleti demokrácia lett, a tervgazdaságból piacgazdaság. A társadalom területén lezajlott változások megítélése korántsem ilyen egyöntetű. Az egyik vélemény szerint a társadalom szerkezete megváltozott, de a változások irányát illetően vita van. Míg egy másik felfogás szerint nincsen lényegi változás a társadalom működési mechanizmusaiban. Kolosi szerint inkább az utóbbi elméletnek nagyobb a létjogosultsága, bár az alapvető strukturális mechanizmusokban változások álltak be, Szelényi Iván előadásában egy csereháti kisfalu roma lakosságának százötven évét vizsgáló kutatásait ismertette. A roma közösség helyzete ciklikusan változott a vizsgált időszak alatt, a XIX. században magasabb fokú az integráció, majd a XX. század első felében megmerevednek a különbségek, az államszoci-

alizmus egalizáló politikája következtében fellazul az elkülönülés, majd napjainkban újra az elkülönülésen a sor. Ferge Zsuzsa véleménye szerint a rendszerváltás után radikálisan más társadalmi szerveződés alakult ki. Míg harminc évvel ezelőtt a tárgyak birtoklása jól leírta, hogy valaki szegény-e, ma ezekből az adatokból lényegében nem tudunk erre következtetni. Az elmúlt időszakban a korládan erőforrás megszerzés mellett foglalt állást a többség, az anyagi gyarapodásnak nincsen fölső korlátja, de az átalakulás során az elszegényedés alsó korlátja is eltűnt. Napjainkban lényegében eltűnt a társadalmi szolidaritás. Kemény István: Válság után: szegények, munkanélküliek, cigányok címmel elhangzott előadásában elmondta a Kornai által leírt transzformációs visszaesésnek talán már vége, 1997 óta folyamatos a növekedés, a válságon túl vagyunk de a gödörből nem könnyű kijönni. A konferencia második napján közel száz előadást hallgathattak meg az • érdeklődők a tíz szekció keretében. Ekkor téma volt többek között a kapcsolati viszonyok és szociális integráció, a generációk helyzete és kapcsolatai, a vallás és szociális integráció. Feleky Gábor elmondta, közel 200 szociológust láttak vendégül i tanácskozáson, s emellett 5-5 hallgató is résztvevője volt a konferenciának a 7 szociológusképző helyről az Oktatási Minisztérium támogatásának köszönhetően. Valójában milyen is a mai magyar társadalom, tették föl a kérdést az öszszegyűlt kutatók. A szociológusok érdeklődése jogos, hiszen számos kollégával egyetemben, erről Szegeden is

erősen megoszlik az értékelő, minősítő vélemény. Magyarán, igen nehéz lenne egyszavas címkével arra válaszolni, „milyen társadalmi rendszert is építünk most?". .Mert amennyire egyértelmű, hogy a szocializmus korszakának vége, annyira nem nyilvánvaló a kapitalizmus mineműsége és főként üdvözítősége. Feleky Gábor megemlítette példaképpen a számítógéphez fűződő remények kudarcát: sokan hitték, hogy a gép megjelenése gyors ütemben Segít a kiáltó társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásában. Akik ebben bíztak, tévedtek, mondta a szociológus, hiszen a vizsgálatok azt mutatják: ahhoz hogy ez az eszköz csökkentse az egyenlődenségeket, előbb meg kell szerezni. Márpedig a számítástechnikai eszközök megvásárlása sokak pénzügyi lehetőségeit meghaladják. Erről a témáról egyébként a konferencia második napján egy szekció munkája is szólt a Digitális szakadék címmel. Hogy mennyire megváltoztathatja az internet mindennapi életünket az egyik előadó egy plasztikus példát idézett. Egy nagy elektronikus áruháztól valaki több mint 120 ezer forintért rendelt élelmiszert és háztartási cikket egy Mosonmagyaróvár melletti tanyáról. A furgon nagy nehezen találta meg a címet, és már tovább is ment volna, ha egy idős asszony nem jelentkezik a kapuból. Kiderült, hogy unokája nyert egy internet-hozzáférést, amely segítségével a falu lakóinak nyilvánvalóvá vált: a helyi boltos árainál sokkal kevesebbért is vásárolhatnak. így a kis közösség összefogott és az interneten megrendelte mindazt, amire szüksége volt. Hogy a boltos mit szólt hozzá, nem tudjuk. K.Z.G.

TUDOMÁNYOS ELOADOULES 2003. január 16-án tudományos előadóülést tartottak a szegedi ifjú szerves kémikusok támogatásáért alapítvány és a SZAB Szerves és Gyógyszerkémiai Munkabizottság közös rendezésében. Molnár Árpád az előadást megnyitó beszédében elmondta, a rendezvény célja, hogy fórumot biztosítson fiatal kollégáknak és PhD hallgatóknak, hogy megmérettesék magukat és megismerjék egymás munkáját. Az előadóülés díjazottja Sutyinszki Mária (SZTE, Szerves Kémiai Tanszék), a Sigma-Aldrich Kft 50 ezer Ftos díját nyerte (támogatás konferencia

részvételre), valamint Solymár Magdolna (SZTE, Gyógyszerkémiai Intézet), aki a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja díját kapta (40 ezer Ft). 2000. februárja óta működik Szegeden A szegedi ifjú szerves kémikusok támogatásáért alapítvány. Alapítói Fülöp Ferenc és Hermecz István az MTA doktorai. Az Alapítvány célja a szegedi felsőoktatási intézményekben folyó szerves kémiai diákköri munka és a doktori,, illetve a PhD fokozat megszerzéséig történő tudományos kutatómunka elősegítése, ezen keresztül pe-

dig a szegedi szerves kémia fejlesztése. Az Alapítvány ennek érdekében díjazni kívánja az ezen a területen kiemelkedő tudományos munkát végző fiatalokat, valamint támogatást nyújt hallgatók és ifjú szerves kémikusok szakmai fejlődését szolgáló tudományos rendezvények lebonyolításához. A Kuratórium támogatást írásbeli kérelemre vagy saját kezdeményezésre, díjat és ösztöndíjat pedig pályázat útján nyújt. Az alapítvány mint közhasznú magánalapítvány jogosult a személyi jövedelemadó 1%-ának elfogadására (adószáma: 18465985-1-06).

A BIROI HATALOMROL SZEGEDEN A bírói hatalom kérdéseiről rendezett konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán az intézmény jogbölcseleti és jogszociológiai tanszéke. Pokol Béla tanszékvezető egyetemi tanár a bírói hatalom formáit ismertető előadásában kifejtette: a közép-kelet-európai országok közül Magyarországon járt legnagyobb sikerrel és ment végbe a legteljesebben az a törekvés, hogy elkülönített bírói hatalom működjék a mindenkori parlamenti többséggel és kormánnyal szemben. - Magyarországon csak a Legfelsőbb Bíróság elnökének hatévenkénti megválasztása maradt parlamenti hatáskörben, ám

kétharmados többséggel választ az Országgyűlés, egyszerű kormánytöbbség nem elég - közölte az előadó. Szavai szerint előfordulhat, hogy a megválasztandó új elnök személyét illetően nem jut megegyezésre a parlamenti kormánytöbbség az ellenzék egy részével; ebben az esetben legfeljebb a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese viszi tovább a posztot. Hozzáfűzte, hogy ekkor sem kerül veszélybe az elkülönült bírói hatalom. - Magyarországon csak a bírói költségvetés alakításával tud egyáltalán valamilyen nyomást kifejteni a bírói szférára a parlamenti kormánytöbbség - közölte Pokol Béla.

Szabó Imre, az állam- és jogtudományi kar dékánja utalt arra, hogy az uniós csatlakozás küszöbén olyan új kihívásokkal kell szembenézni, ame.lyek kikényszerítik egy-egy téma alaposabb elemzését. A bírói hatalmat örökzöld témának nevezte, amely a jelenkorban a demokratikus állami működés, az emberi és a polgári jogok érvényesülésének és érvényesíthetőségének, az állam és a polgár viszonyának egyik alapvető kérdése. Bócz Endre egyetemi docens, nyugállományú fővárosi főügyész az ügyészi függedenség egyik alapvető feltételének nevezte a szakmai képzettséget, felkészültséget.

7 SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

A BANKOK ÉS A DIÁKHITEL Az idei évtől több bank is várja a diákhitelt igénylőket

Bármely hazai kereskedelmi bank bekapcsolódhat a diákhitelezésbe. Fotó: orio

Az O T P Bank Rt. országos hálózatában is igényelhető a diákhitel - jelentette be tájékoztatóján Hegedűs Eva, az O T P Bank Rt. lakossági divíziójának ügyvezető igazgatója. Az O T P Bank a magyarországi kereskedelmi bankok közül elsőként kötött együttműködési megállapodást a Diákhitel Központ Rt.-vei. Ennek révén vált lehetővé az, hogy a hazai legnagyobb kereskedelmi bank is bekapcsolódjon a diákhitel folyósításába. A hallgatói hiteligénylési csomagot az O T P Bank 400 bankfiókjában ingyenesen vehetik át mindazok a hallgatók, akik már rendelkeznek a banknál junior számlával, illetve a hitelfolyósítás célszámlájaként az O T P Bank junior számláját jelölik meg. Hegedűs Éva elmondta: az O T P Bank egyik kiemelt ügyfélkörének tekinti az ifjúsági banki partnereket. Az elmúlt években ezért fejlesztette ki az O T P junior számlát, amelyhez egyre korszerűbb pénzügyi szolgáltatásokat kapcsolt a hitelintézet. Napjainkra a junior számlákat, illetve a kapcsolódó bankkártyákat az O T P Bank hálózatában 300 ezren használják, a kezelt állomány napjainkra meghaladta a 13 milliárd forintot. A felsőoktatásban tanuló diákok számára az O T P Bank a diákhitel számlához, illetve az ahhoz adott bankkártyához számos kedvezményes szolgáltatást társít. így díjmentesen vehetők majd igénybe az OTPdirekt internetes és telefonszolgáltatás, a mobil szolgáltatásnál pedig a bankkártya-birtokos számára új szerződés kötésekor, a havidíjat az O T P Bank 2003 szeptember végéig elengedi, egyben hetente kétszer a junior számla egyenlegét kártyakontroll üzenet-

ként díjmentesen továbbítja az OTP. A junior számlákhoz számos SMS és WAP szolgáltatás is igénybe vehető, ezek havidíját és az aktív SMS-ek üzenetenkénti díját a legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank ez év végéig szintén elengedi. Emellett az első 500 újonnan az O T P Banknál diákhitelt igénylő felsőoktatási hallgató az egyik legkorszerűbb Nokia mobiltelefont kapja ajándékba. Kérdésekre válaszolva Fábián Tamás, a Diákhitel Központ Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a központ örömmel vette tudomásul a kormányhatározat adta lehetőséget, vagyis azt, hogy bármely hazai kereske•delmi bank bekapcsolódhat a diákhitelezésbe. Elmondta: jól felfogott üzleti érdek is vezérelte a központot akkor, amikor a legnagyobb magyarországi bankhálózattal rendelkező OTP-vel kötött először együttműködési megállapodást. Hozzátette: beindultak a diákhitel-törlesztések is, az első adatokat a közeljövőben teszi majd közzé a központ. Eddig a mintegy 350-360 ezer diákhitelre jogosult felsőoktatási hallgatóból hozzávetőlegesen 120 ezren kötöttek szerződést a kölcsön felvételére. Kérdésekre válaszolva Hegedűs Éva elmondta: az O T P saját konstrukcióban a felsőoktatási hallgatók számára tanulmányi kölcsön-konstrukciót vezetett be néhány évvel ezelőtt. Azok a hallgatók is, akik saját tanulmányi hitelt vettek fel az OTP-től, megkaphatják mindazokat a kedvezményeket, amelyeket az új szerződők igénybe vesznek, ha O T P junior számlát nyitnak, illetve ahhoz kapcsolódó bankkártyát igényelnek.

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H Bank) országos fiókhálózatában ez év január 20-tól igényelhetik a felsőoktatásban résztvevő hallgatók a diákhitelt - tájékoztatta a hitelintézet a Szegedi Egyetemet. A diákhitel mellé a K&H Bank kedvezményes K&H Trambulin bankszámlavezetést kínál a diákoknak, elengedve az éves bankkártya díjat. A K&H Trambulin Maestro nemzetközi elektronikus bankkártya készpénzfelvételre és vásárlásra itthon és külföldön egyaránt alkalmas. A bank a fiataloknak szóló bankkártya mellé automatikus utazás-, poggyász- és balesetbiztosítást ad a 30 napon belüli külföldi utazásokra. A K&H a bankkártya mellé mobilinfo és e-banking szolgáltatást is biztosít és a K&H Trambulin megtakarítási betétszámla szolgáltatásait kínálja a főiskolai, egyetemi korosztály számára. A hitelintézet legutóbbi közlése szerint a múlt év első háromnegyed évében a nemzetközi számviteli szabályok szerint 8,4 milliárd forint mérleg szerinti nyereséget ért el. Tavaly az első háromnegyed évben az adózás előtti nyereség 10,2 milliárd forint volt a banknál. Az elmúlt év első háromnegyed évében 1.188 milliárd forintra rúgott a mérlegfőösszeg, amely az előző 2001 végihez képest 3,8 százalékos növekedés. Mindeközben a betétállomány tavaly a harmadik negyedév végén 849 milliárd forint volt, szemben az év eleji 847 milliárd forinttal. A bank hitelállománya dinamikusan emelkedik, 2002 szeptember 30án 734 milliárd forint volt, ellentétben a 2001 végi 626 milliárd forinttal. T.SZ.A.

ZSIDÓ TUDOMÁNYOK SZABADEGYETEME Megalakult a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme - mondta Köves Slomó ortodox rabbi, a képzés egyik vezetője. A szabadegyetemet a Chábád Lubavics - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület szervezi a Rabbinicai College of America (Morristown, New Jersey) és a L. A. Pincus Foundation (Jeruzsálem) közreműködésével. A képzést a nemrégiben rabbivá avatott Köves Slomó mellett Oberlander Báruch rabbi vezeti. Köves Slomó közleményében rámutat arra: az utóbbi időben egyre

nagyobb az igény Magyarországon olyan átfogó tanfolyamokra, szemináriumokra, amelyek a zsidó gondolkodást eredeti, autentikus formájában ismertetik meg a hallgatókkal. Tájékoztatása szerint ugyanakkor az intézmény fő célja nem annyira a „diplomaosztás", sokkal inkább egy, mindenki számára nyitott egyetem kialakítása, ahol a tanulási módszer lényege a téma vitával és közös beszélgetéssel történő megértése, elemzése. Az egyetemi szintű képzés keretében - vasárnaponként, heti hat órában

- az érdeklődők elmélyedhetnek a klasszikus zsidó tanokban. A tematikában szerepel egy-egy kiválasztott témakör (szokás, szertartás, fogalom) történetének, bibliai megjelenítésének, filozófiai és misztikus hátterének, illetve gyakorlati megjelenésének áttekintése. Az első szemeszterben a zsidó esküvő áll a középpontban. Megnyitásával egyidejűleg a szabadegyetem tankönyvsorozatot indít A Zsidó Tudományok - Fejezetek a klasszikus forrásokból címmel.

KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK A DIÁKHITELBEN 2003-TÓL Egy tavaly decemberi kormányrendelet - a praktikum jegyében - bizonyos módosításokat hajtott végre a Diákhitel eddig megszokott, megismert menetében. Ezek a változások egyrészt a közel másfél éves működési tapasztalatokra alapultak, másrészt a korábban kevéssé kidolgozott részletek pontosították, de a rendszert alapjaiban nem változtatták meg. Bővült a Diákhitel igénybevételére jogosultak köre azon akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben tanulókkal, akik szerződés keretében, nem felsőoktatási intézményben, hanem szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat. Mostantól a Diákhitel legkisebb nyilvántartási egysége a tanulmányi hónap lesz, így gyakorlatilag mindenkinek módja lesz takarékoskodni a hónapjaival, és ezt - lehetőség szerint - később felhasználni. Ez utóbbi, illetve a hiteligénylési idő újradefiniálása azt jelenti, hogy a kredtirendszerű vagy a keresztféléves képzésben részt vevő hallgatóknak érdemes lesz újragondolni a Diákhitel felvételének lehetőségét, hiszen most már biztos, hogy a törlesztést nekik is csak a tanulmányaik befejezése után kell megkezdeniük, ráadásul a javasolt tanulmányi időre járó Diákhitel felvételét az engedélyezett tanulmányi idő alatt saját maguk oszthatják be. A célzott kamattámogatás jogosultsága (Gyes/gyed, sorkatonai/polgári szolgálat) - amit mostantól nemcsak a törlesztés, hanem a folyósítás szakában is lehet kérni - kibővült a terhességi gyermekágyi segélyben részesülőkkel. Habár a törlesztési időszak hivatalosan is csak most, 2003. január 1-én kezdődött meg, a naprakész hitelegyenleg nyilvántartás érdekében a menete, korábban meghirdetettekhez képest némileg módosult. A törlesztés továbbra is jövedelem arányos marad, csak alapja nem az aktuális, hanem a két évvel korábbi (mint legkorábbi ellenőrzött) szja. köteles jövedelem lesz, viszont a 6%-os mértéke változatlan. A törlesztés megkezdésének első két évében a mindenkori minimálbér 6% (ma 3000 Ft), a kötelező törlesztő részlet. Továbbra is lehetőség lesz előtörlesztésre, ráadásul az ide befizetett összeg - a banki gyakorlattól eltérően - rögtön a tőketartozást csökkenti. A törlesztés elmulasztása nagyon komoly szankciókkal jár (6 hónap után felszólítás, szerződés-felmondás, és ha egy összegben nem történik meg a teljes tartozás visszafizetése, akkor annak behajtásáról az állami adóhatóság fog intézkedni.). A 2003-as év további újdonsága a szabad bankválasztás lesz, mely - mint az előzőek - az új, és a régi ügyfelekre is vonatkoznak. Mostantól mindenki saját maga választhatja meg, melyik hazai pénzintézetnél vezetett folyószámlára kívánja utaltatni a Diákhitel Központtal a hitelét. A pénzintézetek közül 7 bank, illetve 106 szövetkezeti pénzintézet vállalta, hogy kedvezményt biztosít mindazoknak, akik náluk vezetett folyószámlát jelölnek meg. Nagy részük még az ügyintézésbe is beszáll, így náluk megvalósulhat az egypontos ügyintézés, vagyis a postán kívül a hallgató itt is beszerezheti a hiteligénylési csomagot, kitöltheti a hiteligénylési adatlapot, le is adhatja, sőt, ha nincs még folyószámla-szerződése, ezt a banknál el tudja intézni. További részletes információk a www.diakhitel.hu-n, vagy a 06 40/24-00-24-en érhetőek el.

TANULÁS A SZÜLŐFÖLDÖN Hiller István szerint az Oktatási Minisztérium (OM) továbbra is a szülőföldön való tanulást kívánja támogatni, és következetesen bevonja a határon túli magyarokról szóló döntések meghozatalába a magyar közösségek érdekvédelmi szervezeteit. Az OM politikai államtitkára mindezt erdélyi szakmai szervezeteknek és romániai magyar politikusoknak az ösztöndíj-rendszer tervezett módosításával kapcsolatos állásfoglalásaira reagálva közölte. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szövetségi Egyeztető Tanácsának szombati kolozsvári ülésén ugyanis az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács felvetette, hogy a minisztérium határon túli magyarok főosztálya tervezetet készített, amelynek értelmében magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra a következő tanévtől azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000/2001-es tanév előtt kezdték magyarországi középiskolában. Hiller István közleményében tudatta: a határon túli magyarság érdekvédelmi szervezeteinek és pedagógusokat tömörítő szövetségeinek kérésére az „Oktatási Minisztérium jelentősen megszigorította a határon túli magyarok magyarországi tanulását az általános iskolákban és a gimnáziumokban azáltal, hogy megszűnt az iskolák normatív támogatása a határon túli magyar tanulók után, így ezzel a lehetőséggel ezentúl csupán a törvényesen Magyarországon tartózkodó szülők gyerekei élhetnek". Tudatta: ugyancsak a szülőföldön való tanulást segíti elő a határon túli magyaroknak szóló ösztöndíjrendszer a felsőfokú oktatásban, mivel csak olyan szakokon támogatja a magyarországi továbbtanulást, amelyek a szülőföldön nem tanulhatók anyanyelven, és kizárja a pályázók köréből azokat, akik már Magyarországon érettségiztek. A politikai államtitkár közlése szerint ez utóbbi módosítás azonnali, nem pedig kimenő rendszerben való alkalmazása viszont számos problémát vetett fel. - A regionális erdélyi, vajdasági, szlovákiai, kárpátaljai ösztöndíjtanácsokkal folytatott megbeszéléseken, amely tanácsoknak a határon túli magyarok szakmai szervezetek is tagjai, az a megoldás született, hogy az OM differenciáltan kezeli az egyes régiókat - tartalmazza a közlemény. A politikai államtitkár tájékoztatása szerint ennek megfelelően a nem elsősorban kitelepülési szándékkal, hanem a délszláv háború elől elmenekült tanulók magyarországi tanulmányaik befejezéséig részesülhetnek ösztöndíjban. Ezzel szemben az erdélyi tanulók ügyében a tárca elfogadta az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, a szakmai szervezetek és az RMDSZ álláspontját, miszerint a 2002/2003-as tanév előtt Magyarországra átiratkozott erdélyi tanulók továbbra sem kaphatnak állami támogatást a magyarországi felsőfokú továbbtanuláshoz.

8

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

EGYETEMI NAPLOPALYAZATI. 2002. november 4. hétfő Ma reggel a doktornőm bejelentette, hogy az agyhullámaim tökéletesek. Alighanem egyszer és mindenkorra sikerült megszabadulnom a „morbus sacer"-től, ami épp tíz éve telepedett be a fejembe. Tíz éve elmebeteg vagyok, de holnaptól már nem. Milyen furcsán hangzik... Ez azt jelenti, hogy mérget sem kell szednem többé. Szinte már hiányozni fog. Tegnap éjszaka kiszámoltam: 10-év alatt 7500 grammot ettem meg belőle. Az hét és fél kilogramm! Ha figyelembe vesszük, hogy ennek csupán töredéke örök kómába juttatna egy elefantcsordát, azt hiszem, elmondhatom, hogy jól bírom a lítium tartalmú drogokat. És ma éjszaka nem veszem be. Sem pedig holnap. Egy kicsit aggaszt, hogy egyszer már volt ilyen. Ugyanez a doktornő, néhány évvel ezelőtt, ugyanilyen mosollyal az arcán jelentette be ugyanezt az örömhírt, és szintén az agyhullám-papírjaimat lobogtatta bizonyítékként. Akkor elhittem neki, és három nap múlva elszabadult a fejemben a pokol. Az agysejtjeim elkezdtek spontán elektromosan kisülni, a tudatom megszűnt, és a testem, kívül állók számára elég félelmetes görcsrohamokat szenvedett el. Azt hiszem valahogy így definiálják manapság az epilepsziát. „Morbus sacer", az orvosok így emlegetik. Nekem meg tetszik, azt jelenti: „szent betegség". Emlékszem, egyszer megpróbáltam leírni Leának, hogy milyen egy epilepsziás roham, belülről. Mert látni félelmetes, ez tény, de átélni egy kicsit másabb. Az előbb nem véledenül használtam ezt a szót: pokol. Azzal kezdtem, hogy megkérdeztem tőle, volt-e már halálfélelme. Elmesélt egy történetet egy néhány évvel ezelőtti téli autókázásról, amikor a kocsiból kiszállva megcsúszott, és a feje hirtelen a hátsó kerék alá került. Ha a bent üllők nem veszik észre, hogy ő valahogy eltűnt... Mindennapi história, de tudnom kellett, hogy nem feleslegesen-e fűzök hozzá hasonlatot. Az emberek többségében ugyanis hamis kép él a halálfélelemről, ugyanúgy, mint a szerelemről. Mindenfélére rámondják, mert még nem élték át. Ahhoz, hogy tudd, milyen egy epilepsziás roham kezdete, -mondtam neki ezután- el kell tudnod képzelni a félelmet, ami akkor tör rád, amikor a kerék már kezdi összeroppantam a fejed. És ez még csak a kezdete. Lehet, hogy egy kicsit túloztam, de csak így tudtam megfoghatóvá tenni számára ezt az egy érzést, a rohamot megelőző félelmet. A többit nem lehet. Az egészet talán csak egy „igazi" elmebeteg tudná elképzelni, akit épp elektrosokkolnak. Épp tegnap olvastam ugyanis Nyírő Gyula egyik könyvében, hogy az elektrosokk tulajdonképpen elektromos árammal előidézett epilepsziás nagyroham. Ugyanebben a könyvben olvastam azt is, hogy a morbus sacernek csak EGY tünete a „roham", és hogy a gyógyszerrel, amit eddig szedtem, egy csoNemzetközi hírű hazai és külföldi muzsikusok fellépésével negyedik alkalommal rendezik meg február 6-a és 10-e között a szegedi nemzetközi gitárfesztivált. Pavlovits Dávid gitárművész és zeneszerző hagyományteremtő szándékkal alapította meg 1999-ben a sze-

mó más tünetet is kiküszöböltem, amikről eddig azonban még csak nem is tudtam! És, hogy mik lehetnek ezek a tünetek? Bármi! Az epilepszia bármilyen elmebetegség képét felveheti, és csak azért nem mondják rá, hogy paranoia, skizofrénia, vagy pszichopátia, mert a betegeknél néha görcsök jelentkeznek, amelyek az agyhullámokat is megváltoztatják. Minden más stimmelhet! Hát nem őrület, hogy ezeket csak most tudom meg? Kíváncsi vagyok, hogy engem a doktornő hova sorolna, ha nem lettek volna rohamaim. Egy kicsit átvertnek érzem magam. Miért akkor kell megtudnom, hogy miben szenvedek valójában, amikor már túl vagyok rajta? Utálom, hogy ezeket a dolgokat a doktornő végig elhallgatta előlem, de talán mégis igaza volt. Jobb így. Az embernek felesleges mindig mindenről tudnia. Milyen szörnyű lenne, ha tudnám, hogy mikor halok meg! Legalább ilyen rossz lett volna azzal a tudattal felnőni, hogy elmebeteg vagyok. Egy hibbant. Utólag tényleg sokkal könynyebb ezt kezelni. Mert ma éjszaka már nem veszem be a mérget...

2002. november 5. kedd Reggel tökéletesén kipihenten ébredtem, mindössze hat óra alvással a hátam mögött. Ennek köszönhetően az egész napom is jó volt. Ma szinte élveztem az emberek között lenni, és olyanokkal beszélgettem, akikkel néha még a köszönés is fáradtságos. Jól érzem magam a bőrömben. Előjeleknek semmi nyoma. Ma este kihagyom a következő adagot is.

2002. november 6. szerda Egy kicsit elegem van az emberekből. Körülöttem mindenki fasz. Hirtelen nagyon sokaknak lett fontos a magánéletem, olyannyira, hogy mindenki bele is szól. Elhiszik, hogy közük van hozzá, és persze tökéletesen át is látják. Jelszavuk a jóakarás, a téma pedig: Lea és én. Óvják tőlem. A legnagyobb bűn az irigység, igen, megtanultam a leckét, volt már rá alkalmam, nem kell több példa! Ilyenkor úgy szeretném elhinni, hogy ezeket valakinek mondom... Azt hiszem a legjobb, ha elmegyek sétálni. Visszajöttem. Félek, hogy az átkozott nyavalya ugyanúgy visszamászik a fejembe, mint ahogy tette hét évvel ezelőtt. Leírom, mi volt. A Ligetben összefutottam Leával. Egészen megörült nekem. Felhívott magához és megittunk egy bögre teát. Megkívántam. Az a jó abban, hogy már nem tartozik hozzám, hogy ilyenkor mindig meg kell hódítanom, újra és újra, és sohasem lehetek benne biztos, hogy a következő sikerülni fog. Azt hiszem ennek nagyon nagy szere-

pe van abban, hogy egészen gyönyörűséges vele szeretkezni. Mintha minden egyes alkalom az utolsó lenne. Szeretném, ha az életem minden egyes dolgához így tudnék hozzáállni. Akkor úgy érezhetném, ezer évig élek. Volt viszont valami, ami kétségbe ejtett. Épp a legforróbb pillanatokat éltük át. Láttam a szemében a vágyat, és hogy teljesen az enyém, még mindig. És a tekintete... mintha egy szajhát szorítottam volna magamhoz. Benne volt a teljes alázat éppúgy, mint a vadság, és még valami, ami az egészet kívül helyezte ezen a világon. Benne volt az őrület. Nem csoda, hogy valaha szerettem. Ezekben a pillanatokban, amikor a külvilág nem állt másból, mint néhány folytonos hangfoszlányból, amit a közelben járó lassú buszok búgtak felénk, hirtelen megpillantottam egy színes bögrét a mellettünk lévő éjjeliszekrényen. Mit megpillantottam? Betolakodott a látóterembe! Épp arra a helyre, ahol a hallucinációim szoktak megjelenni, akarom mondani jelentek meg régen. És annyira kirívó volt, és annyira ott volt... ellenállhatadan késztetést éreztem rá, hogy leverjem a kezemmel. Nem sikerült. Eltűnt. Nem is volt ott! Nem véletlenül jelent meg ott, ahol. Hallucináció volt, és megdöbbentően tiszta. Anélkül rohantam el Leától, hogy amit elkezdtünk, befejeztük volna, és most itt ülök az íróasztalomnál, a szobám teljes fényárban úszva, nehogy a homályból újabb vészjelek kússzanak elő, és az előttem lévő mérget figyelem. Neurotop retard 300mg. Nekem elég lenne 150mg és megnyugodhatnék, de ha beveszem, azzal lenullázok mindent. Félek. Félek, hogy megismétlődik mindaz, ami hét évvel ezelőtt történt velem, ugyanakkor nem akarom az egészet újra kezdeni. A legkiszolgáltatottabb akkor vagyok, amikor alszom. Akkor nem tudom leállítani. És most érzem, ahogy egyre inkább úrrá lesz rajtam a faradság, az álom... Mit tegyek?! Lefekszem aludni. A mérget nem veszem be.

2 002ff november csmoTtöl Szörnyű éjszakám volt. Azt álmodtam, többször is, hogy rohamom volt. Reggel hullafáradtan ébredtem és izomlázzal. Mondjuk az utóbbi lehetett a Leával töltött idő miatt is, de mi van, ha nem? Mi van, ha tényleg begörcsöltem az éjszaka, és nem csak álmodtam? A doktornőt sehogy sem tudom utolérni, más meg nem mer az ő nevében tanácsokat adni. Egyedül kell eldöntenem, hogy kihagyom-e a következő adagot. Naphosszat azon gondolkozom, hogy mi van akkor, ha a méreg eddig bennem sem csak az epilepsziát tartotta féken. Nagyon rossz előérzetem van. Továbbolvastam ugyanis Nyírő Gyula könyvét, és kiderült, hogy a morbus sacer nemcsak hasonlíthat más elmebajokhoz, de ugyanolyan gyógyszerekkel is kezelik. Nem véletlenül lítium tartalmú az én gyógysze-

rem sem, ugyanilyen lítiummal kezelik például azokat, akik mániás depresszióban szenvednek. És én már négy napja nem szedem. Különös révület uralkodik rajtam. Érzem, hogy valami történni fog, és hogy teheteden vagyok ellene. Valamit várok. Kíváncsi vagyok, mi sülhet ki ebből, és csak egyféleképpen tudhatom meg. Kihagyom a következő adagot is.

2002. november 8. péntek Valami rettenetes dolgot csináltam. És a legfélelmetesebb az egészben hogy nem tudom eldönteni, valóban megtettem-e. Kezdődött az egész azzal, hogy jó sokáig aludtam. Nem voltak rémálmaim, és ami a legfontosabb, nem volt rohamom. Most biztos. Órákra nem mentem be, helyette jártam egyet a Tisza-parton. Egyszer csak odajött hozzám egy koldus. Pénzt kért tőlem. Türelmetlenül szoktam végighallgatni az efféle sorstragédiákat, hiszen mindig ugyanaz a vége, de most egyenesen feldühített. Belenyúltam a zsebembe, apró után kutatva, de anélkül, hogy kihúztam volna onnan a kezem, akkorát rúgtam szerencsédenbe, hogy az összecsuklott. Döbbenten néztem körül, mintha azt keresném, aki helyettem cselekedett, de én, én rúgtam bele a koldusba! Ott görnyedt még mindig előttem a földön, nem tudott felállni. Alighanem begörcsölt a combja. Tökéletesen találtam el, olyannyira tökéletesen, hogy az tetszett. És nem bírtam ellenállni, hogy ne rúgjam arcon... Éles visítás szakadt ki belőle, felnőtt emberhez méltadan könyörgés. Gyűlöltem emiatt. Addig rúgtam tovább a fejét és az ujjait, ami-. vei védte, míg nem mozdult és nem nyivákolt többet. Néztem az előttem lévő teheteden tömeget, amely talán már nem is volt többé ember, és elégedett voltam. Diadalmas fölénnyel sétáltam tovább a Tisza-parton, majd végig a Kárász utcán. Megálltam az egyik kirakatnál, és belenéztem a tükörbe. Szépnek találtam magam, és tökéletesnek. Ebben a pillanatban döbbenetes erővel tört rám a roham. Esélyem sem volt leállítani... A következő pillanatban már emberek élesztgettek. Mindenki szánakozva figyelt rám, utálom ezt. Zavartan elküldtem őket és visszajöttem a kollégiumba. Nem emlékeztem rá, hogy mit tettem. Csak most, néhány perce vált szabaddá agyam azon darabkája, amely ezt az emléket rejtette-, vagy nem tudom, hogyan magyarázhatnám ezt az egészet- és most, mégsem tudom eldönteni, hogy valóban megtörtént-e. Az egész olyan hihetetlen. Mintha nem is én lettem volna... Már sötét van. Félek visszamenni és megbizonyosodni, kutatni egy esetleges hulla után a bozótban. Attól félek, hogy megtalálnám. Ha ott van, holnap is ott lesz, mélyen a bokrok ölén. Oda rejtettem el... Hát nem őrület? Holnap hajnalban odamegyek.

SZEGEDI GITARFESZTIVAL gedi nemzetközi gitárfesztivált, amely ebben a műfajban az egyeden évente ismédődő nemzetközi rendezvény az országban. A fesztiválon eddig 4 kontinens több mint 20 országából szerepeltek művészek, köztük Paul Gal-

braith (Brazília), Ivan Nikolaewsky (Oroszország), Tilman Hoppstock (Németország), Eri Nakamura (Japán), a String Duo (Ausztrália), valamint Sárközy Gergely és Binder Károly. *

A nyitó rendezvényt február 6-án a Szegedi Nemzeti Színházban tartják, ahol a Lengyelországból érkező Silesian Guitar Octet és a sztárvendégként fellépő világhírű magyar muzsikus, Snétberger Ferenc ad koncer-

Más dolgok is vannak, amelyeket talán én tettem, de nem emlékszem rájuk. A legnagyobb gondom, hogy nem találom a gyógyszerem. Szükségem van rá, be kell vennem egy adagot, minél előbb, ez most már teljesen biztos. Megnéztem mindenütt, minden rejtekhelyen, ahová a vésztartalékokat dugtam, de nincs sehol, eltűnt. Valaki elvitte, én vittem el! És nem tudom felidézni, hogy hová. Csak abban bízhatok, hogy ez is eszembe jut, még mielőtt újra elkövetek valamit. Vagy abban, hogy az egész csak hallucináció. De van-e ilyen összetett hallucináció? Hiszen minden olyan kézzelfogható volt, a rúgások, a sikoly... a cipőm! Ha mindez tényleg megtörtént, a cipőmön látszódnia kell! Végem van. Megnéztem a cipőm. Rendkívül precízen meg van tisztítva, ahogyan sohasem szoktam, és az orrán mély fognyomok vannak... Hadd foglaljam össze: Alighanem két énem van, és az egyik öl.

2002. november 9. szombat Ma reggel visszamentem a Tiszapartra. A hulla már eltűnt, alighanem elvitték. Hiba volt visszamennem. Ha figyelték a helyet, egyből rájöhettek, hogy én voltam. Ki más keresgélne ott a bokrok mélyén? Nem akarok egy koszos hajléktalan miatt börtönbe jutni. Rám még nagy dolgok várnak! Rohamom hál' Istennek nem volt, pedig már szombat van. Nem bántam meg, hogy a múltkor elégettem az összes gyógyszerem. Már nincs rá szükségem. Tökéletesen Gyógyult vagyok. Tökéletes vagyok. Unatkozom. Azt hiszem, meglátogatom Leát.

2002. november 10. vasárnap Minden a legnagyobb rendben! Kis túlzással. Ma reggel épp a gyógyszertárból léptem ki, ahol végre kikönyörögtem egy doboz Neurotop-ot, amikor odalépett hozzám egy összevert fejű koldus. Pénzt kért tőlem, de amikor meglátta az arcom, elszaladt... Hát nem csodálatos? Szaladt! Él! Életben van! Nem öltem meg! Ez a hír gyönyörű... Este el akartam vinni Leát valahová, ünnepelni, csak az a baj, hogy nem tudtam utolérni, a telefont meg nem veszi fel. Teljesen eltűnt. Mit írhatnék még? Az egyeden dolog, amire most vágyom, egy kiadós alvás. Biztosan szépeket fogok álmod-

Ludman Zsolt

Ludmann Zsolt III. éves vegyész hallgató a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája által nappali tagozatos és PhD hallgatók számára kiirt napló pályázatának első helyezetje. tet. A program gerincét klasszikus, dzsessz- és világzenei koncertek, mesterkurzusok alkotják. A rendezvénysorozat főbb helyszínei: az SZTE Konzervatórium nagyterme, az SZTE Dugonics téri aulája, , a Zodiákus étterem és kávézó, a Grand Café és a Café Zacc.

9 SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

NINCS ALVAS! Ez a lendületes tételmondat szándékom szerint egyszerre fejezi ki az értelmeden és értelmezhetetlen szöveg feletti meglepetésemet, boszszúságomat, és az interpretátori frusztráltságomból eredő agresszív, helyenként perverz fantáziáimat, ugyanakkor pedig az érinthetetlen s ennyiben fenséges szépség iránt érzett kényszerűen szemérmes, ám nem kevésbé perverz áhítatomat.

Előadásra indultam. Rilke lesz a téma, az egyik kedvenc őszi olvasmányom, a prózája. ír egy szigetről, ahol annyi hullát sodor ki az óceán a partra, hogy nem marad hely az ott élőknek (mert a hullákat el kell temetni, ez nem kérdés - legalább azért, mert ha visszavernék, úgyis újra kisodorná őket a dagály). Én is úgy érzem néha, hogy nem jut idő magamra, elfoglalják a gondolataimat mindenfélék.

Ennek az órának van egy különös varázsa. Csak tiszta szívvel léphetsz be az Auditórium Maximum-ba. Pontosan reggel nyolckor megjelenik az öreg irodalomprofesszor, beenged bennünket a terembe, majd bezárja belülről az ajtót és elteszi zsebébe a kulcsot. Mi, akik ezt már sokszor végignéztük, egyfajta szertartásnak érezzük ezt, beavatottak vagyunk.

Eldöntöttem, hogy nem veszek többé cigarettát. Nem mondok le a dohányzás élvezetéről, vásárolok gyenge holland Drum dohányt, sodrópapírt, szűrőket. Dohányozni szakrális dolog. Ha magamnak sodrom a cigarettát, átérzem a rágyújtást. Az öreg irodalomprofesszor rám nézett, tudós pillantással, mintha tudná, hogy én olvastam - olvastam - azt a regényt, amiről beszél és zavart, révedő tekintetet látott: finom illatos dohányomra gondoltam, nedves, vékonyra vágott, illatos dohányomra, amit mindjárt megveszek. Maradt egy majdnem teli dobozom, nem dobom ki, odaajándékozom valakinek, talán hat rá.

Van a szobámban egy misztikus kis tárgy, a határon találtam. Egy vigyorgó kerámiabábu. A könyvespolcon lakik. Észrevettem, hogy hátat fordít a szobának, ha rossz napom van. Magától csinálja, bizonyítékom is van: egyszer nem aludtam otthon, reggeltől estig pech-sorozatom volt, és amikor végre hazaértem, a bábu hátát láttam. Senki sem piszkálhatta. Sajnos, visszafelé nem működik, hiába fordítom meg, attól marad a rossz nap, ha rossz napnak kell lennie.

Találkoztam azzal a gyerekkel, akit meg fogok ölni, ha údevélre lesz szükségem. Vigyorogva szorítottam a kezét. Hihetetlen, gondoltam, még a nadrágunk is egyforma.

Gubó barátomnak nehéz a sorsa, mégis kézben tartja az életét. A Vaj-

daságból menekült át, csempézőként (nem csempészként) dolgozik, szépen keres. Deformált arcú, kancsal punk gyerek, zord külleme mellett jóságos. Vegetárius étrenddel él, táplálkozását tudományos és szakrális mód szerint szervezi meg. Elmagyarázta, hol találok a környékemen szelektív hulladékgyűjtőt. Egyszer találkoztam nála Sik Tornával.

Sokáig néztem a tévét, nem bírtam aludni, de olyan rossz műsor volt, hogy kihúztam a tévét az áramból. Kis, szegény fekete-fehér tévém van. Amikor kihúztam az áramból, nem kapcsolódott le a tévé, hanem egy aranyszínű klubot mutatott, ahol szép néger nők táncoltak. Megnéztem, teljesen ki volt húzva a zsinór.

Egyszer hallottam a vonaton, hogy a szerbek is nézik a magyar tévében a szappanoperákat, csak furcsa számukra, hogy a négereknek magyar hangja van. Hangja van: apám titvalás volt fiatal korában. A titvalás szakma elnevezése a szerb titvala, felirat szóból származik. A hatvanas években sokan nem beszélték (hát még olvasni!) az államnyelvet Kishegyesen, számukra a titvalás fordította szimultán a filmek feliratozását. Apám volt a szép amerikai színésznő szinkronja, a kínai karatefilmek gyilkosának a hangja, ő sírt a kisgyerekek helyett és selypített a rajzfilmekben. Mindig is irigyeltem apám ezen állását, a titvalás a falu hőse. A falu szemében egyenrangú volt a nagy filmsztárokkal, ő volt a hang, az összekötő kapocs a mi sáros fő utcánk és a hollywoodi kivilágított sugárutak között, azt hihette az ember, hogy ő ismeri a titkot, tudja, hogy mi van a filmvászon mögött. Misztika sugárzott a titvalásból. Ő nem csak esténként élt együtt azzal a másik világgal, egész lényét kitöltötte az álom.

Már hatodik éve vagyok emigráns. Anne Frank vagyok az egyetem padlásán. Még naplót is írok. A NATO bombázások kritikus momentum. Magyarország a „mindenki egyért"-féle NATO-elv miatt megnyitotta légterét a Jugoszláviát bombázó repülőgépek előtt. Egy potenciális szárazföldi támadás esetén NATO tankok indultak volna Északról, Kishegyesen át, a bűnös szerbek megbüntetésére. Kishegyes határában most is megnézheted a beásott lövészárkokat, Észak felé néznek. Furcsa érzés látni, hogy arra kell védekezni. Igaz, hogy elméletileg nem mi, kishegyesiek irányítottuk gépfegyvereinket Magyarországra, hanem a „szerbek" (a „szerb" egy számomra misztikus fogalom, a gonoszt identifikálják vele némely közép-európai népek). Lezárták a határokat, négy hónapra ragadtam Szegeden. Még mindig jobban jártam, mint az a barátom, aki nem hitt a pesszimista prognózisokban (érthető, számolatlanul kapott Jugoszlávia fenyegetéseket, aminek mindig az lett a vége, hogy Milosevics belemosolygott valamelyik nemzetközi békekövet kezét

rázva a világhíradók kamerájába), és hazament vasárnapi húslevesre, aztán megbukott az egyetemen, mert ki kellett hagynia a szemesztert. Érthetetlen volt, hogy arra senki sem gondol, hogy ezzel beszennyezi a szerbek és a magyarok viszonyát, például Kishegyesen. Én Szegeden voltam, amivel elismertem, hogy Jugoszláviát le kell rombolni, mert másként nem lehet megfékezni az emikai alapú háborúit. Kishegyesen nem tisztogattak minket etnikailag, úgyhogy a Híradónak kellett hinnem, hogy szükség van a bombákra. Persze a szerb Híradó másról győzött volna meg. Nem tudom, mi az igazság. Csak az az igazság, amit a győztesek diktálnak. A bombák elsöpörték Milosevicset és hoztak valamit, ami számomra, kishegyesi szemmel, nem sok változást jelent. Nem sikerült olyan jól a NAT O hadművelet, hogy eltöröljék a vízumkényszert, vagy hogy amerikai nyugdíja legyen apámnak. Az amerikai külügyminiszter aszszony azt nyilatkozta, hogy Jugoszláviát vissza kell bombázni a középkorba. Aggodalmasan figyeltem a híreket, szétlőttek hidat és kőolajfinomítót, TV-stúdiót és áramfejlesztőt. De nem ezen infrastrukturális vívmányok nélkülözése jelenti a középkort. Amikor először utaztam haza a határzárlat feloldása után, körbesétáltam a falut, háborús nyomok után kutatva. Nem találtam bombaaknákat. Az egyik ártézi kútnál sorban álltak vízért a falusi emberek. Egy néni, kéditeres kancsóval, megkérdezte az előtte álló gazdát, hogy előreengedné-e. Én is kivártam a soromat, mondta a paraszt és a néninek meg kellett várnia, amíg a csendesen csordogáló víz megtölti a tartálypótkocsit. Megváltoztak ez emberek. Talán a bombázás nyitotta fel a szemüket. Észre kellett venniük, hogy van egy háború a saját országjukban, ahol ők a gonoszok. Rájöttek, hogy egy igazságtalan háború vesztesei. Rájöttek, hogy egyedül maradtak: hiába beszélnek magyarul, hiába tekintik kishegyesi embernek az albán tökmagárust: lebombázzák őket, mert a gonoszokhoz tartoznak.

Ma bele kell fognom valami érdekesbe, ha be akarok küldeni egy hetet a naplópályázatra. Nem hiszem, hogy a szokásos öntépésem meg orgialeírásaim valakit is érdekelnének. Arra is gondoltam, hogy megírom egy nő hetét, akinek a hetedik napon van abortusza. De ez lírai lihegés lenne. A naplópályázatban nyílt társadalom fórumát látom, ami nem csupán verseny, hanem belépő a közéletbe: nem csak azt mutatja meg, hogy ki érdemli ki a véleményformáló szerepét, hanem azt is, hogy ki akar igazán részt venni a játékban. Na, mindegy, egy egyetemi naplópályázat úgysem érdemel különösebb fejtörést, legfeljebb megspórolom a nyomtatási meg fénymásolási költségeket, ha nem történik velem semmi érdekes. A napló személyes írás, Én, én,én - így kezdte Gombrowicz. De a jól

megszerkesztett napló a jó írás, az olyan célirányos, mint Csáth Gézáé. Ő aztán tudott tudatosan élni.

Nyelvészet órán észrevettem, hogy két egyforma, barna hajú, duci lány van az évfolyamon. Tehát mégsem skizó, hanem csak az egyik köszön. Megnyugodva észlelem, hogy az enyém finomabb, aranykeretes a szemüvege (a másiké kék műanyag), okosan jegyzetel. B.meg, három van belőle. És ez a harmadik az enyém.

A buszon mobiltelefonon beszélt egy férfi előttem. Először láttam rádiótelefont használó embert hátulról, így eddig nem vettem észre ezt a furcsa jelenséget, de nem is akartam rögtön általánosítani. Kilestem este Lilit telefonálás közben, és ugyanaz. Azóta figyelem a telefonálókat, ez nagyon érdekes.

Este voltunk koncerten. Lehunyt szemmel hallgattam az előadást. Éreztem minden hangszer mögött a zenészt, a személyiséget. Tőle függ a zene, mindegyiküktől függ. Ezt soha nem tudja visszaadni technika, precíz hangosítás. A techno a digitális onániáról szól. A technika adja a zenealkotás instrumentumait, és a gépi hangokat gépek játsszák le. A techno-művész nem akar látszódni műve mögött. A zene élvezete a technika előtti hódolat. Mint egy önéltető rendszer, a technika újraalkotja magát egy magasabb szinten.

A mimézisz-elmélet szerint a művészet a valóságot utánozza. A görögök a tengerparton lágy fuvolazenére zsongtak és egymás gyönyörű testét faragták márványba, modern korunkban villamosok csörömpöléséből, légiriadó szirénájából, gépek kattogásából állítják össze a zenészek a zene-kollázsaikat. Paul Klee: a művészet nem viszatükrözi a valóságot, hanem láthatóvá teszi.

Ma kaptam egy e-mailt Dávid barátomtól, aki az Akadémián tanul Pesten. Felkerültek a képei egy internetes honlapra. Nagyon komoly. Átgondolt, jól megszerkesztett sorozat, techno látásmód: indusztriál környezet, csendélet radiátorral és integrált áramkörrel, a kollázsokon cyber nők Francis Bacon stílusban. A perspektívák egymásba zuhannak, a videojátékok vizualitását próbálja feldolgozni, mint amikor az autóversenyzős játékoknál több kameraállásból lehet megnézni az autókat. Egy piros autó fentől ferde szögben rajzolva. Letöltöttem a képeket, beállítottam a radiátorost háttérnek a monitoron (ez pont olyan, mint amikor régen beragasztottak valamilyen újságkivágást a naplóba). Legjobban a radiátoros képei tetszettek. Ez a plasztikus, minimalista világ közel áll hozzám. Megéreztem, hogy milyen jó barátom Dávid. Ha tudnék festeni, ugyanezt csinálnám.

A futurisztikus képek láttán eszembe jutott, hogy vajon Dávid tudja-e, hogy a múlt héten a CIA robotrepülőgépről kilőtt Jemenben egy személyautót, amelyben hat terrorista utazott. (Azóta találkoztam és mesélt egy olyanról, amely hat kis intelligens robotrepülőgépet hordoz).

Be volt zárva az ajtó. Alig égy percet késtem. Most zárja be az öreg irodalomprofesszor az ajtót, elteszi a kulcsot és beszélni kezd. Rilke a mai téma! Szinte dühösen hagytam el az egyetemet. A buszmegállóban egy rosszarcú skac, piszkos ruhában mellém lopózott. Becserkészte a jelenlevő szemeteskukát és körültekintő óvatossággal szerzett egy kövér deleket. Csak én láttam. Gondoltam, megkínálom cigivel. Nem a dekkelés miatt: hadd lopjon használt cigarettát, edzi az a lelket, meg szép példány is jutott. De van egy szinte teli dobozom, dúskálok a cigiben, miért is ne adnék. Feltűnt a buszom. Még mindig nem vettem elő a cigarettásdobozt. Sőt, mi lenne, gondoltam, ha az egész dobozt nekiajándékoznám! Ez egy jócsel^kedet lenne, gondoltam. Megjött a busz, és én beszálltam. Szégyenszemre. Hidegen remegett a lelkem. Milyen önzés, milyen kapzsiság bénította le kezeimet? Miért nem nyújtottam át mosolyogva azt a nyomorult, értéktelen dobozt! Próbáltam könnyíteni magamon: minek is adnék én cigarettát neki, hogy rombolja a testét, kormozza zsenge tüdejét! Meg azért nekem se jut olyan sok dohányzásra. Kevéssé volt mindez meggyőző. Valamiért úgy éreztem, megalkudtam az elveimmel - és ez út a középszerűség felé.

A helyi Spar-nál érdekes ismeretséget kötöttem. Ebben az üzletben nincs kézikosár, csak bevásárlókocsit lehet lízingelni, ha van megfelelő érménk. Nekem nem volt. Ült ott egy sorsjegy-árus, kis fémasztalkájával, nála próbáltam váltani. Aki engem ismer, mondta, elveheti ezt a húszast az asztalom sarkáról. Most már téged is ismerlek, vidd el, aztán tedd ide vissza. Súlyos, barna húszforintos volt. Az útlevelem a környék Spar-jába.

Hazafelé menet megszólított egy munkás, aki társával egy gödröt ásott az út mellett. Neked kell ásnod mondta. Ásnom kellett, pedig nem akartam összepiszkolni a ruhámat.

Kitaláltam végre! írok egy naplót arról, hogy a Hivatalban megtudom, hogy apám MP3-as ügynök volt. Miríncs Gyula

Mirincs Gyula V. éves kommunikáció - IV. éves magyar szakos hallgató a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája által nappali tagozatos és PhD hallgatók számára kiirt napló pályázatának megosztott második helyezetje.

REVKOMAROMBAN NYÍLIK AZ ONALLO MAGYAR EGYETEM? A Szlovákiában létrehozandó önálló magyar egyetemnek várhatóan gazdasági, teológiai és pedagógiai kara lesz - vetítette előre az elképzeléseket szerdán a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) idei első sajtótájékoztatóján

Szigeti László, a szlovák oktatási tárca államtitkára. Ismeretes, hogy Mikulás Dzurínda második kormánya programnyilatkozatában is rögzítette az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos szándékát. A kormányhoz

tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) - amely az előző Dzurínda kormánynak is tagja volt - korábban eredménytelenül küzdött azért, hogy a Nyitrai Konstantin Egyetemen, egy önálló magyar kar keretei lcozött ismét

megteremtsék a szlovákiai magyar pedagógusképzés feltételeit. Ennek részben az akkori kormány egyes pártjainak ellenkezése és a nyitrai egyetem vezetésénél a kellő hajlandóság hiánya állta útját. Az elképzelések szerint az

önálló magyar egyetem Révkomáromban létesülne. Mint azt az államtitkár elmondta, az MKP a létrehozandó felsőoktatási intézmény tervezetét hamarosan leteszi Martin Fronc oktatási miniszter asztalára.

10

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 3.

A Sanofi-Synthélabo által támogatott Le P O N T N E U F A l a p í t v á n y

Franciaországi ösztöndíj

felhívása

s z a k o r v o s o k n a k és frissen diplomázott orvosoknak, végzős o r v o s t a n h a l l g a t ó k n a k A szakorvosok részére 4 hónapig tartó szakmai továbbképzésre 2003 októbere és 2004 januárja között - ösztöndíjat hirdet. Feltételek: — 35 év alatti korhatár, — orvosi diploma, — részletes munkaterv, amelynek megvalósítására lehetséges egy párizsi közkórházban. A munkatervnek orvosi jellegűnek kell lennie, a hazai egészségügyet kell szolgálnia és gyakorlatba is átültethetőnek kell lennie, — korrekt francia nyelvtudás. Orvosi egyetemre járó, végzős, vagy friss diplomával rendelkező orvosoknak 6 hetes szakma továbbképzésre - 2003 szeptember - október — ösztöndíjat hirdet. Feltételek: — az orvosi kar 5., illetve 6. évfolyamának hallgatója, vagy frissdiplomás, — korrekt francia nyelvtudás, — egy párizsi kórházban megvalósítható pályázati munkaterv Ösztöndíj jellege - Az ösztöndíj időtartama 4 hónap és fedezi a szállás, valamint a megélhetési költségeket. A "Le PONT NEUF" egyesület a biztosítás költségeit is magára vállalja. — Az útiköltség és a betegbiztosítási összeg az ösztöndíjast terhelik. Bírálóbizottság

Pályázati anyag A pályázatnak az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia: — megfelelően kitöltött és aláírt pályázati nyomtatványt (amelyet a Sanofi-Synthélabos orvoslátogatóktól, a Sanofi Synthélabo Rt. Kommunikációs szervezetétől lehet igényelni, tel: 369-22-16), — önéletrajzot (francia nyelven), amelyben részletesen esik szó a tudományos tevékenységről, — az orvosi diplomát, vagy oklevél másolatát, illetve más a szakképzettséget igazoló okiratot (hitelesített francia fordításban), — magát a pályázatot, amelynek tartalmaznia kell a franciaországi gyakorlat pontos feladattervét (francia fordításban), — ajánlólevelet munkahelyi, vagy egyetemi vezetőtől (angolul, vagy franciául), — a fogadó kórházi osztály vezetőjének a levele (fakultatív) — a Francia Nagykövetség által kiadott, a pályázó nyelvismeretét igazoló papírt, — a kifogástalan egészségi állapotot igazoló egészségi bizonyítványt, — 2 db. fényképet.

Kötelezettségek - A gyakorlat befejezésekor átfogó beszámolót kell írni, amelyet el kell juttatni az Association "Le PONT NEUF" egyesülethez. — A munkatervben végzett tevékenységről szóló esetleges publikációban meg kell említeni a "Le PONT NEUF" egyesület nevét. - Részvétel az ösztöndíj-átadási ünnepségen és az azt követő sajtókonfrencián.

Az ösztöndíjakról egy párizsi tudományos bizottság dönt 2003 májusában.

Apályázatok beadási határideje: 2003. március 31. A pályázatokat a következő címre kell elküldeni: Madame Sophie FOUACE - Association "Le PONT NEUF" 31, rue du Pont Neuf, 75001 Paris, France tél: (361) 01.42.21.06.93-fax: (361) 01.40.28.06.62 e-mail: ass.pont.neuf@wanadoo.fr

11

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 3.

JUBILEUM ALSÓVÁROSON Ötszáz éves a ferences rendház és templom

E

bben az évben ünnepijük a Dél-Alföld - a Dömötör-torony után - legrégibb műemléke, az alsóvárosi ferences templom, Havas Boldogasszony temploma felépülésének ötszázadik évfordulóját. Az alsóvárosi templomot a kolozsvári Farkas utcai és a nyírbátori református templom testvéreként szoktuk emlegetni: valószínűleg ugyanannak az építőmesternek bizonyos János testvémek eszét, ízlését, sőt keze nyomát őrzi mind e három — írta Péter László Alsóvárosi ferencesek című könyvében. Korábban úgy tudták, a templomhoz ragasztott rendház jóval későbbi a templomnál. Azonban az elmúlt évtizedek felújítási munkái során a rendház falainak megbontásakor a barokk külső mögött gótikus ablakokat találtak. Ez azt jelenti, hogy a rendház is még a gótika idején, a török hódoltság előtt épült. Azonos tehát azzal, amelyet Mátyás királynak 1459. január 20-án kelt okirata említ. Ebben a király Alsóvárosnak szerdára vásártartási jogot adott, mégpedig a rendház előtt. Nem Mátyás király gazdag adományából emelték a templomot, mint a hiedelem vélte, hanem a városnak és vidékének népe adta a rávalót A kolduló rendhez illően, „stílusosan" még a téglákat is úgy kunyerálták össze. A kutatásokból kiderült, hogy János barát százféle, szedett-vedett téglából, másodlagos, sőt harmadlagos beépítésű faragott kőből emelte ezt a gyönyörű műemléket. Ez maga is a művészet egyik csodája. A Mátyás király adományáról elterjedt tévhitnek lett az a következménye, hogy 1880-ban a teret, a Barátok terét, Mátyás térnek keresztelték á t Ennek eredménye a máig szívósan élő hibás „Mátyás-templom" elnevezés is. Ezt megtódították azzal, hogy 1931-ben az épület oldalfalán elhelyezték Mátyás bautzeni domborművének másolatát. A török hódoltság elején és végén a barátoknak is sokat kellett szenvedniük. A török az egyháziak közül egyedül a kolduló barátokat tűrte meg, mert szegénységükkel az ő derviseire emlékeztették. 1525-től 1712-ig ők végzik Szegeden a lelkipásztori munkát A templom és a kolostor hódoltsági története kétszáz esztendőn keresztül majdnem azonos a város történetével — írta Bálint Sándor. A barátok munkája az elmúlt évszázadok során nélkülözhetetlen részévé vált az itt élők mindennapjainak. A ferencesek egyszerre voltak a nép tanítói és orvosai, nemcsak betegeket ápoltak, hanem az öregeket, és szegényeket is gondozták. Ez a tevékenységük a mai napig is fönnmaradt — mondta Horváth Achilles alsóvárosi plébános — hiszen nap, mint nap száz körüli hajléktalannak adnak reggelit és vacsorát. S bár a barátok száma ma alig haladja meg a húszat — és nagy részük főiskolai vagy egyetemi hallgató — a segíteni akaró hívők munkájával ez a tevékenység szinte Szegedre való 1989-es visszatérésüktől kezdve folyik. A kolostort és a templomot a török alóli fölszabadulás után a barokk ízlés jegyében építették újjá. A mai templombelső ekkor kapta jelenlegi formáját. A főoltár 1713-ban készült. Az oromzatát díszítő istenszemmotívum (a Szentháromság jelkepe) ihlette az alsóvárosi parasztház jellegzetes napsugárdíszes oromzatát, amelyet az 1879-i nagyárvíz után Lechner Lajos típusháztervei segítettek a tájon elterjedni és melyet számos környékbeli házon a mai napig is megcsodálhatunk. Az egységes szegedi plébániát, amelyet 1720-tól a piaristák vezettek,

A főoltárt díszítő istenszemmotívum ihlette az alsóvárosi parasztház jellegzetes napsugárdíszes oromzatát.

1789-ben fölosztották. A csanádi püspök az Alsóváros részére szervezett plébániát a ferencesekre bízta. Ám a rendház és a templom megőrizte kisugárzását a Délvidékre. A túlnépesedett alsóvárosi magyarság Temesközbe és Torontálba rajzott ki, de 1918-ig havibúcsúkor rendszeresen hazatért. 1950-ben — a magyarországi szerzetesrendek feloszlatásakor — a rendházat, a plébániai résznek meghagyott helyiségek kivételével, szociális otthonnak rendezték be. 1989. szeptember 1jén vette a rend újból birtokába.

Horváth Achilles plébános elmondta a templomba járó hívőkön túl mindig is fontosnak tartották, hogy az egész közösség számára szolgálatot nyújthassanak. így a ferences közösség működteti — az 1933-ban a hívők téglajegyeiből épült és 1999-ben visszakapott Alsóvárosi Kultúrházat. Ma már hagyomány a plébánián zajló jegyesoktatás is. — Az Alsóvárosi Plébánia a családi élet szépségének felfedezése érdekében szeremé, ha az egyházi házasságra gondoló fiatalok a jegyesoktatás során

olyan házaspárokkal ismerkednének meg, akik boldog, nyitott, őszinte kapcsolatban élnek. Ezért 2003-ban februártól májusig találkozásokat kezdeményez a már házasságban élők és a házasságot kötni szándékozók között. A ferences közösség a templom felszentelésének 500. jubileumi évében a szokottnál is több programmal várja az érdeklődőket. Január 5-én, Vízkeresztkor volt a jubileumi év megnyitása, a templom felszentelésének megünneplése, ekkor Gyulay Endre megyés püspök jelképesen „újraszentelte" az idén

FERENCES EVANGELIUMI ESTEK AZ ALSÓVÁROSI FERENCES KOLOSTORBAN Február 10. este 7 óra A SZENVEDŐ EMBER EGYEDÜLÁLLÓ MÉLTÓSÁGA „Kínos seb vagyok, vagy csodás ékszer Isten testén? - ő tudja." /Fodor Ákos/ A bajban ismerszik meg a barát, erről vallanak betegek, orvosok, segítők és hozzátartozók. A beszélgetést vezeti Varga Katalin pszichiáter. Február 17. este 7 óra ÉLETÜNK REMÉNYE: A NAPBA Ö L T Ö Z Ö T T ASSZONY „Az igazak ragyogni fognak, mint a Nap Atyjuk országában." / M T 13,43/ Az 500 éves Szeged-Alsóvárosi Ferences templom oltárképének evangéliuma. Előadó: Szilárdfy Zoltán művészettörténész. Február 24. este 7 óra A SZERELEM: KEGYELMI ÁLLAPOT „Az emberi meghittség akkor találja meg legmélyebb értelmét és kiteljesedését, ha úgy tapasztaljuk és éljük meg, mint magának Istennek a meghittségében való részesedést." /John Henry Nouwen/ Előadók: Lábady Tamás egyetemi tanár, ítélőtáblai elnök, és felesége Évi.

ötszázadik évét ünneplő egyházi épületet. A Szentatya rendelkezésének értelmében, aki 2003-ban a templomba zarándokol, teljes búcsút nyerhet A jubileumi év rendezvénysorozata a Ferences Evangéliumi Esték tavaszi sorozatával folytatódik. Február első vasárnapján, az esti fél hetes szentmisével indult újra a program, amelynek keretein belül számos híres előadó, énekes, kutató megfordult már a plébánián az előadás-sorozat egy-egy estéjén. Február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a pápa a szerzetesi hivatásokért való könyörgés és hálaadás napjává nyilvánította. A Szegeden élő szerzetes közösségek az 500 éves jubileumát ünneplő Alsóvárosi Templomban az esti 1/2 7-es szentmisén gyűlnek öszsze, hogy megújítsák fölajánlásukat Ezt követően a február 10-étől hétfőnként este hétkor kilenc héten keresztül hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők az emberi méltósághoz kapcsolódó témákban. A templom történetén túl szó lesz a gyermekvállalás, a szerelem, és az eutanázia kérdéséről. Április 18-20. a húsvéti szent három nap megünneplésével telik. Május 10-én Alsóváros nagy fiának, Bálint Sándornak emlékére tartanak szentmisét, és ekkor lesz az 500 éves jubileumi kiállítás megnyitója. Itt nemcsak a plébánia kincseit kívánják bemutatni, hanem azt kérik, hogy akinél a templommal, a rendházzal vagy a városrésszel kapcsolatos bármilyen dokumentum, emléktárgy van, ajánlja fel a jubileumi ünnepre. Alsóvároson nagy hagyománya volt a fűszerpaprika termesztésének és feldolgozásának, melyet egyébként a ferences barátok honosították meg az akkori népbetegség, a malária ellen orvosságként. A plébános elmondta a kiállításon szívesen helyet adnának az ezzel kapcsolatos emlékeknek is. Augusztus első hétvégéjén Havas Boldogasszony napján rendezik meg az országos nagybúcsút, amely hagyományosan Alsóváros egyik legnagyobb ünnepe. Erre az időpontra tervezi a ferences közösség a templom és a rendház történetével foglalkozó kiadvány megjelentetését is. Október J-a a rend névadójának ünnepe, ekkor Szent Ferenc tranzitusára emlékeznek a barátok. Mindenszentek és halottak napja idén annyiban lesz különleges, hogy az 500 év ferences szentjeiért és elhunytjaiért is gyúlnak a gyertyák. A jubileumi év programjai 2004. január 4-én szentmisével záródnak *

A ferencesek mindig is fontosnak tartották, hogy az egész közösség számára szolgálatot nyújthassanak.

Amikor megbeszéltük a cikkel kapcsolatos találkozót Achilles atyával, fölhívta figyelmemet, hogy a plébánia honlapjáról elég sok információt összegyűjthetek a templomról, és az írott anyag mellet egy szinte minden részletre kiterjedő képtárat is találhatok így magától adódott a beszélgetés egyik kérdése. — Gyakori az, hogy egy ferences közösségnek vagy egy plébániának honlapja van? — Ha nem is túl sűrűn de ma már előfordul. Százalékos arányt nem tudok mondani, de egyre többen használják a kommunikáció ezen módját is. Mondanivalónkat valamiféleképen meg kell jeleníteni a templomba nem járók számára is. A társadalomnak ma egy elég szűk rétege az, akik rendszeres templombajárók Ha olyan programjaink vannak amelyek a város szélesebb közösségét érintik akkor azokat meghirdetjük a weboldalon is. A honlap címe: http://frh.theol.uszeged.hu/alsovaros/index.html.

12

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 17.

VITÁK UTÁNA ÚJ KOLLÉGIUMI DÍJAK

SZEGEDI EGYETEM FILMKLUB

Ugyan a hallgatói képviselők nem támogatták az előterjesztést, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa mégis elfogadta a kollégiumi díjak január 1-től történő emelését. 2003. január elsejétől új kollégiumi díjak léptek életbe a Szegedi Tudományegyetemen az Egyetemi Tanács döntése értelmében. A többletszolgáltatásokért járó díjak összegével az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselői egyetértettek, mivel ezen összegeket nem kívánták emelni a kollégiumok a 2002. évi összegekhez képest. A vita az alapszolgáltatásokért fizetendő 3900 Ft-os összeg - a normatíva emelését követő - 4500 Ft-ra emelése körül robbant ki a tanács képviselői között, miután Döbör András, az EHOK elnöke bejelentette, hogy a hallgatói képviselők nem értenek egyet az emeléssel, hiszen a frissen módosított szabályzat alapján lehetőség mutatkozik az összegek alacsonyabb szinten tartására is, és a nem gombot nyomják meg, ha szavazásra kerül a sor. Végül egyedül a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója, Galambos Gábor járult hozzá az összeg 4200 Ft-ra csökkentéséhez, így a tanárképző főiskola kollégiumában ádagosan 1000 Ft-tal kell kevesebbet kell fizetni a diákoknak a kollégiumért, mint más kollégiumokban, mivel többletszolgáltatási díjat sem szednek a „Teleki Blanká"-ban. A tanárképzős hallgatók mellett a Szegedi Élelmiszeripari Kar hallgatói fizetnek majd 5000 Ft alatti összeget, köszönhetően az alacsony plusz díjaknak. A tanács végül 21 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett az alábbi - havonta fizetendő - összegeket fogadta el: Apáthy István Kollégium 5300 Ft, Jancsó Miklós Kollégium 5100 Ft, Semmelweis Ignác Kollégium 5100 Ft, Béke utcai Kollégium 5100 Ft, Madzsar József Kollégium 5100 Ft, Eötvös Kollégium 5500 Ft, Hermán Ottó Kollégium 5500 Ft, Károlyi Mihály Kollégium 5100 Ft, Móra Ferenc Kollégium 5500 Ft, Öthalmi Diáklakások 5000 Ft*Hódmezővásárhelyi Kollégium 5200 Ft, SZÉF Kollégium 4800 Ft, Teleki Blanka Kollégium 4200 Ft.

HAVI SZÁZHATVANÖTEZERRE VÁGYNAK A VÉGZŐSÖK A végzős hallgatók kereseti igénye tavaly ádagosan 165 ezer forint volt, ez 15 százalékkal haladja meg az előző évit - derült ki egy közelmúltban végzett felmérésből. A candidate.hu online felsőoktatási állásbörze adadapjára leadott mintegy háromezer válaszból kiderült, hogy 2002-ben a legmagasabb fizetéssel, havi 199 ezer forinttal az informatikai szakterületen számoltak a hallgatók. Ezt követték havi 188 ezer forinttal a műszaki, 169 ezer forinttal a gazdasági, igazgatási pályák. A legalacsonyabb bérekkel, havonta 131 ezer forinttal a pedagógusi hivatásra készülők, a kulturális szakterületen végzettek számoltak. A fizetési elvárás a bölcsész pályákon havi 139 ezer, a jogi területeken 140 ezer, míg az agrár szakmákban 142 ezer forint volt. A jövedelmi elvárásoknál a változás 2001-hez képest az oktatás területén volt a legnagyobb 26 százalékkal, amelyet a műszaki pályák követtek 23,7 százalékkal. Az agrár szakterületen 21,4 százalékkal, a jogi pályákon 20,7 százalékkal számítottak nagyobb keresetre. A felmérésből kiderült, hogy a szakterületek közötti eddigi jelentős különbségek csökkenőben vannak. Egy évvel korábban a legnagyobb és legalacsonyabb fizetési elvárással rendelkező területek között csaknem kétszeres volt a különbség, 2002-ben ez az arány 52 százalékra mérséklődött. Ebben szerepet játszhat a közalkalmazotti fizetések jelentős emelkedése mellett a munkaerő kereslet jelentős csökkenése is. A korábban népszerű szakmákban - közgazdász, informatikus - a visszaeső kereslet, a túlképzés miatt mérséklődtek a friss diplomások elhelyezkedési esélyei, ezt jelzi a fizetési igények ádag alatti növekedése is. A regionális különbségeket tekintve a legmagasabb a fizetési elvárás a fővá- rosban 170 ezer forinttal, amelyet Nyugat-Magyarország követ 159 ezer forinttal. A legkevesebb pénzre, havonta 139 ezer forintra Kelet-Magyarországon szamitanak.

ÚJ SZAKOK „LAPZÁRTA" UTÁN

A beszéd rettentő felszínes dolog lehet, és sok mindent képes eltakarni.

Bár mostanában erőteljes fellendülés tapasztalható Magyarországon a filmek világában, ez egy olyan terület, amely szinte kimeritheteden tartalékokkal rendelkezik. Egyre több nézője van a filmszemléknek, különböző kisfilmes fesztiváloknak, mozgóképes rendezvényeknek, ugyanakkor még így is elképesztő mennyiségű film vár azokra, akik szeremék beleásni magukat a celluloid világába. Ehhez próbál mostantól segítséget nyújtani új rovatunk, melynek rövid gondolkodás után a rendkívül frappáns és találó Szegedi Egyetem Filmklub nevet adtuk. A rovat keretében minden számban megtekintésre ajánlunk egy vagy több filmet amit a Grand Caféval együttműködve választunk ki a művészmozi kínálatából, és amelyről részletesebb bemutatást, több háttérinformációt közlünk. A filmek kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy a film valamilyen szempontból jelentőséggel bírjon, legyen az akár a filmtörténelemben betöltött meghatározó szerepe, egyedi látásmódja, témaválasztása vagy akár kiemelkedő közönségsikere. A filmklubot mindjárt két hazai alkotással indítjuk, mindkettő űj és mindkettő jelentős sikereket könyvelhetett el mind a hazai, mind a nemzetközi porondon. A Hukkle és a Szafari című filmekrők van szó, melyeket a Grand Café párban vetít, vagyis a kisérőfilm hagyományait felelevenítve a nézők a Hukkle előtt megtekinthetik Pölcz Boglárka és Pölcz Róbert dokumentumfilmjét, a Szafarit is.

Több új szak indítására kaptak engedélyt a felsőoktatási intézmények a felvételi tájékoztató tavaly decemberi megjelenése óta. Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint a Debreceni Egyetemen az informatikus agrármérnöki, az ének-zene tanári, egyházzenei képzést is választhatják a jelentkezők. A Dunaújvárosi Főiskolán a kommunikáció több képzéssel szakpárként indul, és szintén választható az EL TE n a kommunikáció-művelődésszervező szak alapképzésként. A Szegedi Egyetemen idén indul először nemzetközi kommunikáció szak. Újdonság a Nyugat-Magyarországi Egyetemen az idegenforgalmi és szálloFőszereplők: Bandi Ferenc, Rácz da szak, a Pécsi Tudományegyetemen a filmtörténet és -elmélet képzés. A Tessedik Sámuel Főiskola általános szociális munkás képzésre várja a hallgató- Józsefné, Farkas József, Nagy Ferenc, Nagy Jánosné, Margitai Ági, Ónodi kat. A hivatalos jelentkezési határidő március 1., mivel ez a dátum idén szombat- Eszter, Kaszás Attila Zene: Barna Balázs és Gryllus Sara esik, március 3-án éjfélig lehet postára adni a kérelmeket. Az államilag finanszírozott képzések esetében az intézményi létszámkeret az új szakok meghirde- mu Fényképezte: Pohárnok Gergely tésével sem emelkedik. Az idén államilag finanszírozott képzésben 62 ezren Irta és rendezte: Pálfi György kezdhetik meg tanulmányaikat, ebből nappali tagozaton 54 ezren tanulhatnak A Hukkle a tavalyi filmszemlén hámajd- Esti és levelező tagozatos képzésbe 8000, akkreditált iskolai rendszerű rom díjat is besöpört: a legjobb első filképzésbe 5500 hallgató kapcsolódhat be. A felvételi eljárás 3000 forintba kerül jelentkezésenként, ez mintegy 7 szá- mesnek járót, valamint a külföldi kritizalékos drágulást jelent. Jelentkezéseket korládan számú helyre lehet beadni. Az kusok és a diákzsűri díját, a Titanic A jelű lapot az ahhoz mellékelt borítékon szereplő címre - 1542 Budapest, 114- Filmfesztivál közönsége a fesztivál leges posta - , a B jelű lapokat a kiválasztott felsőoktatási intézmények, karok címé- jobb filmjének választotta, valamint elre kell postázni. Az A jelű laphoz a hozzá tartozó befizetett csekkszelvényen kí- ső film létére ezt a filmet nevezte Mavül semmit sem kell mellékelni, valamennyi szükséges dokumentum fénymáso- gyarország az Oscar-díjért folytatott vetélkedésre. A film az Európai Filmlatát a B jelű lapokhoz kell csatolni. fesztiválon elnyerte a legjobb fiatal filTovábbi információt a http://www.felvi.hu internetes honlapon találnak az mesítek jatö Fassbinder-díjat, valamint érdeklődők.

Hukkle

«•: Mai o 1-

a Santa Fe-i Filmfesztivál fődíját, a Milagro Díjat is. A rendező, Pálfi György tavaly végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, s a Hukkle az első nagyjátékfilmje. „Az eredetileg rövidfilmre tervezett kiindulási ödet az volt, hogy egy öregember kiül egy padra, és csuklik, amire különféle hangok válaszolnak. Azt is tudtam még, hogy a bácsi egyfajta mesélővé válik, de úgy, hogy a beszédet csuklással helyettesítem. Az alapodét tehát egy furcsa Prospero-alakból született, a bölcs öregember, akinek a kezében van a varázspálca, mert figyel és mindent lát, mégsem használja a tudását, mert nem beszél... A beszéd rettentő felszínes dolog lehet, és sok mindent képes eltakarni. Azzal, hogy elveszem az embertől a legfontosabb civilizációs vívmányát, mélyebb és ősibb szintre hozom a történetet" mondta filmjéről a rendező, aki a nemrég elhunyt Simó Sándor vezette, máris legendássá vált színművészetis osztály egyik ígéretes tehetsége, akinek filmjét érdekes módon Simó nem támogatta, forgatókönyvét elutasította, és aki sajnos már nem érhette meg a film fergeteges sikerét. Pálfi elmondása szerint a Hukkle nem történetként, hanem filmként működik, inkább esztétikai alapokon áll. Üzenete nincs, azt mutatja be, ahogy a rendező a világra tekint, ahogy arról gondolkodik. A film egy képzeletbeli faluban, Kesernyésen játszódik, melynek valós díszleteként egy dombok közti kis falu, Ozora szolgált. Pálfi egy elzárt kis közösségbe helyezi a filmet, amit első ránézésre teljesen ádagos vidékiek laknak, akik látszólag a mindennapok unalmas egyhangúságát élik: a nők főznek urukra, a termést betakarítja a kombájn, majd a megőrölt lisztből nokedli lesz, varrnak a varrodában, és nézik az aktuális szappanoperát, miközben a férfiak a kocsmában iszogatnak és kugliznak. A színészek szinte egytől-egyik ozorai lakosok és természetesen mind amatőrök Hogy mégis felbukkannak profi, ismert színészek Ónodi Eszter, Margitai Ági, Kaszás Attila - jelzi, hogy nem dokumentum-, vagy természetfilmről van szó, mint elsőre gondolhatnánk. A filmnek ugyanis története van, méghozzá nem is akármilyen. A látszólag ádagos és nyugodt felszín alatt ugyanis sötét titok lappang, ahogy a történet halad előre, úgy válik nyilvánvalóvá, hogy a szokadan elbeszélésmód, a dialógusok hiánya ellenére a Hukkle valójában egy jól felépített

krimi. A sztori második felében fel is tűnik, illetve egyre inkább főszerephez jut egy falusi rendőr, aki a nézővel egyetemben a sötét titok nyomára bukkan, mely lassan, de biztosan tizedeli a falu népességét. A történet ugyanakkor rejtvény is - a néző feladata, hogy megfejtse, megértse a filmet. Pálfi György filmjének egyik főszereplője egy két mázsás, Jimmy nevű disznó, s a hatalmas jószág épp olyan fontos szerepet játszik ebben a szövevényesen tiszta történetben, mint egy katicabogár, egy harcsa, egy vakond, melyeket nem ritkán több jelentkező közül választott ki a stáb, sőt megtekinthető a filmben az is, milyen hatása van egy macskára az altatónak, ami állítólag az állatoknál felér egy kábítószeres élménnyel. A rendező és a stáb kitartó munkáját dicséri például, hogy három kamerát állítottak rá hat hétig egy gyöngyvirágra, csak hogy megfigyeljék a növekedését. A dialógusok hiánya - melyet csak egy népdal, illetve egy szappanopera behallatszó párbeszédei törnek meg csak erősíti a képi és egyéb hanghatásokat és abban is segít, hogy a film a világon bárhol ugyanannyira érthető legyen ami rögtön más értelmet ad a „legjobb nem angol nyelvű film" jelölésnek.

Kísérőfilm: Szafari Rendezte: Pölcz Boglárka és Pölcz Róbert A Pölcz házaspár tízperces filmje nem csak azért érdekes a szegedi nézőnek, mert egész egyszerűen egy mesterien elkészített dokumentumfilmről van szó, hanem azért is, mert mindketten a mai napig a Károlyi Kollégium lakói, mondhatni tehát, hogy meglehetősen szorosan kötődnek a városhoz és az1 egyetemhez. A Szafari című rövidfilmjük egy hihetedenül elmaradott viszonyok között élő erdélyi cigány közösségről szól. A német barokk zeneszerző, Johann Pachelbel Canonjára megkomponált tízperces filmetűdjükkel a 33. Magyar Filmszemle kísérleti kisjátékfilm kategória fődíját hozták el, valamint elnyerték a magyar filmkritikusok legjobb fiatal dokumentumfilmjének járó díját is. A film főleg a különleges képi megvalósítása okán érdemel figyelmet, amire a cím is utal, hiszen a képeket látva igencsak felfedezhető a Travel Channel jellegű idealizáltság ciniukus felidézése az elképzelheteden nyomor valóságával leöntve.

13

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 3.

ITT NEM ELEG, HA MAGYAR VAGY...

Paszturpásztó, Vásárosnamény, Tolcsva, Budapest, Lúgos, Szeged és Csákánydoroszló szülöttei A csillogó hajzselé Mióta a hollywoodi álomgyár megnyitotta a kapuit, minden évben több ezer sikerre éhes, világhírről és dollármilliókról ábrándozó, képzett és képzetlen színész, operatőr, rendező, forgatókönyvíró és zeneszerző próbál szerencsét a kaliforniai filmbirodalomban. Magának az amerikai fdmnek is vagy százszor feldolgozott, örökzöld témája ez; az éhkoppot nyelő, névtelen kis senki - pizzásfiú vagy fagylaltárus lány -, akire rámosolyog a szerencse és világraszóló karriert csinál. A legenda szerint még a háború előtti időkben az egyik produceri iroda bejáratánál díszelgett a figyelmeztető felirat: „Itt nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned". Mert bizony a filmvilág szerencselovagjai között mindig is szép számmal akadtak magyarok, s közülük nem kevesen igen jelentős pályát futottak be. Sokuk nevéről lehullott az ékezet, vagy nevet változtattak, s legtöbbjük esetében ma már nem is tudja a világ, honnét indult a fényes karrier... Alábbi összeállításunkban az Amerikában nagy nevet szerzett magyar származású filmeseket mutatjuk be.

Akik élet és halál urai - a.rendezők és a producerek A filmszakma hierarchiájának csúcsán, a legismertebb rendezők között °tt találjuk Michael Curtizt, George Cukort és Sir Alexander Kordát. Michael Curtiz (Kertész Mihály, 1888, Budapest - 1962, Hollywood) színészként szerzett diplomát a budapesti Színiakadémián 1906-ban, s pályájának első éveit vidéki színházaknál töltötte mint bonviván, majd megismerkedvén a film világával 1916-tól rendezni kezdett. A húszas években már Bécsben és Berlinben, a legendás UFA-gyárban dolgozott, majd 1927ben a Warner Brothers szerződtette állandó munkatársául. Példádan munkabírással évtizedeken át két-három filmet is forgatott évente. Érzelmes, közérthető és látványos történetei nagy népszerűséget szereztek neki. Legismertebb filmjei az Erről Flynn főszereplésével készült „Hét tenger ördöge" (The Sea Hawk), a „Yankee Doodle", v alamint a halhatadan „Casablanca", a mozi történetének talán legnépszerűbb szerelmesfilmje, amely mások mellett megihlette például Woody Allent is. Bár Sir Alexander Korda (Kellner László, 1893, Paszturpásztó - 1956, London) nemzetközi sikereinek nagyobb részét Angliában alkotva aratta, s °t, 1923-ban Londonban kifejezetten az amerikai film egyeduralmának megtörése érdekében hozta létre stúdióját, ennek ellenére dolgozott az Egyesült Államokban is. Itt készítette e gyik legsikeresebb mozidarabját, a »Lady Hamiltont". Filmjeiben előszeretettel dolgozta fel nagy emberek életét - „VIII. Henrik magánélete" 1933, (The priváté Life of Henry ^III), „Rembrant", 1934. Mozgalmas képeskönyveit ironikus hangvétel jellemezte, mely frissítőleg hatott a konzervatív angol történelem- és művészetszemléletre. Amikor egy interjúban a sikerei titkáról faggatták, így felelt: „Minden nap egy órát gondolkodom". A kis magyar faluban születetett, kereskedelmi iskolát végzett,

újságíróskodó, majd lapszerkesztő fiatalember nagy utat tett meg 1942-ig, mikor is az angol filmgyártásnak tett szolgálataiért lovagi címet kapott. Amikor a vásárosnaményi szűcsmester, Adolph Zukor a XIX század utolsó évtizedében partra szállt az Újvilágban, aligha gondolhatta, hogy néhány évtized múltán majd zsakettban feszít a legnagyobb filmmogulok társaságában, s fiából, az 1899-ben New Yorkban született George Cukorból Oscar-díjas filmrendező válik. George Cukor eredetileg színházi rendezőnek készült, s 1920-ban már önálló társulatot vezetett a New Yorki Broadwayn. 1929-ben dialógrendezőként szerződött a hangosfilmhez, de színházi indíttatása pályája végéig elkísérte. Előszeretettel dolgozott rangos irodalmi alapanyagból; filmre vitte a „Copperfield Dávidot", 1935, a „Rómeó és Júliát", 1936, és Dumas regényét, a „Kaméliás hölgyet" (Camille, 1937). Kimagaslónak tartották színészvezetési képességeit is. Hogy pontosítsunk, a mindig kaján filmszakma, a „színésznők rendezőjeként" emlegette, s valóban tagadhatatlan, hogy olyan nagyságok köszönhetik neki indulásukat és nagy sikereiket, mint Katharine Hepburn, Joan Crawford, Judy Garland, Ava Gardner, Audrey Hepburn vagy Maggie Smith. A dívák mellé persze férfisztárok is kellenek, s Cukor esetében az ő listájuk sem kevésbé impozáns: Carry Grant, Spencer Tracy, Róbert Taylor, Ronald Coleman vagy James Mason méltó partnereik voltak a rendező által rajongva dédelgetett művésznőknek. Az Oscar-díjat 1964-ben nyerte el a My Fair Lady című musical filmjéért. Az első producerek egyike volt William Fox (Friedmann Vilmos, 1879, Tolcsva -1952, New York) aki bevándorló szüleivel gyermekként érkezett az Egyesült Államokba. Iskolái mellett cukorkaárusként és mosodásként dolgozott, majd felnőttként mozi üzemeltetésbe fogott. 1904-re már tizenöt vetítőhelyből álló hálózatot birtokolt a Broadwayn. Bekapcsolódott a filmforgalmazásba, majd a filmgyártásba is, 1914-ben alapította meg a Fox Film Companyt, a későbbi 20th Century Foxot. A nagyközönség igényeit kiszolgáló sikerfilmjei nyomán birodalma egyre csak növekedett, elsők között ismerte fel a hangosfilmben rejlő lehetőségeket, s a húszas évek közepén már a konkurens Metro-Goldwyn-Mayer felvásárlását tűzte ki célul. Az 1929-es tőzsdekrach keresztülhúzta számításait, cége nagy veszteségeket szenvedett, egyre súlyosabb adósságokat halmozott fel, s 1931-ben kénytelen volt megválni a nevét viselő stúdiótól. Az általa létrehozott vállalkozás igazán nagy sikereinek már nem lehetett részese, s utolsó éveit a filmipartól távol élte le.

Akikért a jegyet megveszik a színészek A leghíresebb magyar származású színész, Tony Curtis (1925- ) egy interjúban szerényen és szarkasztikusan foglalta össze, mi kell ahhoz, hogy valaki mozisztárrá váljon: „Légy szemfüles, talpraesett, nem árt, ha gyönyörű kék a szemed, göndör, barna a hajad, nem hátrány, ha szép magasra nőttél és jóképű vagy, s ha csettinte-

nek a lányok, mikor mosolyogsz rájuk. Én is így kerültem a film közelébe. A csillogó hajzselé csinált belőlem sztárt." A húszas évek elején Magyarországról New Yorkba emigrált szegény szülők gyermekeként született Tony Curtis saját bevallása szerint hat-hét éves koráig azt sem tudta, hogy Amerikában él, hiszen apja és anyja jószerivel csak magyarokkal érintkezett, „Azt hittem, a hetvenharmadik utca vége már Budapest" - emlékezik gyerekkorára a színész. A rendkívül jó külsejű fiú magától értetődően választotta magának a színészpályát. A New York-i Dramatic Workshop elvégzése után offBroadway produkciókban szerepelt, mígnem 1949-ben felfedezte magának a film. A csibészes mosolyú, nagy komédiázó kedvű fiatalember sorra kapta a hálás szerepeket. Alkatának megfelelően főképp szívtipró vagányokat és bohém szépfiúkat alakított nagy sikerrel. A világhírt a „Megbilincseltek". 1958, (The Defiant Ones, 1958) és a Billy Wilder rendezte „Van, aki forrón szereti", 1959 (Somé Like it Hot) hozta meg a számára, „A bostoni fojtogatóban", 1968 (The Boston Stangler) másik arcát is megmutathatta, bebizonyítva, hogy az összetettebb emberábrázolásra is képes. Hosszú pályájának második felében kevesebb főszereppel kényeztették el, de így is, már életében Hollywood legendás figurái közé sorolta őt a filmszakma. A mozi világának különös sajátossága, hogy nem csak a teljesítménnyel, a nagyszerű filmekben nyújtott parádés alakításokkal lehet világhírre vergődni. Olykor elég egy mutatós testbe költözött frivol személyiség és a fékezhetetlen exhibicionizmus. E tétel klasszikus példája Zsa Zsa Gábor (Gábor Sára, 1917, Budapest) a leghíresebb magyar származású díva, aki bár forgatott Orsón Welles és Vincente Minelli filmjeiben is, a vásznon nemigen alkotott maradandót, mégis el tudta hitetni magáról, hogy sztár. Hajlott koráig visszatérő és ünnepelt vendége volt a televíziós talk-showknak valamint a pletykalapok színes oldalainak. Talán ő volt az első - s ez valóban történelmi tett -, aki a nyilvánosság előtt is a legnagyobb természetességgel beszélt szerelmi ügyeiről, s minthogy hétszer ment férjhez, volt miről beszámolnia. E tárgykörben három sikerkönyvet is megjelentetett: „Hogyan fogjunk férjet?", „Hogyan tartsunk meg egy férjet?" és „Hogyan szabaduljunk meg a férjünktől?" A múlt század húszas-harmincas éveiben felvirágzó horrorfilm kultusz legemblematikusabb figurája szintén egy magyar származású színész, Lugosi Béla (Olt Arisztid, 1882, Lúgos - 1956, Hollywood.). A mozinézők számára szerte a világon mind a mai napig ő Drakula gróf elsőszámú megtestesítője. A tízes években a budapesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház ünnepelt művésze; Rómeótól Vronszkijon át Hamletig drámai főszerepek sorát játszotta el. Az 1919-es kommunista hatalomátvétel, aTanácsköztársaság idején aktívan politizált, ezért eltávolítottak a Nemzetiből, s minthogy további megtorlástól is tarthatott, előbb Bécsbe, később Berlinbe, majd az Egyesült Államokba emigrált. A szerep, amely egész további életét meghatározta, 1927-ben talált rá. Előbb a New York-i Broadwayn játszotta el a Dracula címszerepét, s ettől kezdve menthetetlenül ő lett a

szakmányban készülő rémtörténetek tébolyult tekintető erdélyi grófja, s a többi ördögi, vérfakasztó szörnyeteg. Ráadásul e szerepben nem hogy hátrányára, de előnyére vált magyaros akcentusa, amely pedig a legtöbb esetben meghiusítja a nem angol ajkú színészek amerikai karrierjét. A neki rendelt skatulyát megadóan tűrte, sőt önpusztító életmódjának köszönhetően az idő múlásával arca mind hátborzongatóbban jelemtette meg azokat a démoni vonásokat, melyeket elvártak tőle. A halála után feltámadó horror-reneszánsz nyomán vált igazán kultikus figurává. A kritikusok és életrajzírók egybehangzó véleménye szerint csapnivaló filmekben nyújtott kimagasló alakításokat és tehetsége jóval összetettebb szerepeket érdemelt volna.

Akik a fénnyel írnak az operatőrök A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőri szakát épp elvégezve az 1956-os forradalom leverése után két fiatalember menekült Amerikába: Kovács László (1933, Budapest) és Zsigmond Vilmos (1930, Szeged). Magukkal vittek tízezer méternyi filmanyagot, melyen a felkelést és a fegyveres összecsapásokat rögzítették. Ez a dokumentum ma nagyra becsült része az eseményekről készült archívumnak. Amerikában persze elölről kellett kezdeniük a pályát Dolgoztak filmlaboránsként, fotósként, és csak a hatvanas évek elejétől jutottak önálló operatőri feladatokhoz. Az Egyesült Államokban akkoriban kibontakozó függeden filmes mozgalom ismerte fel elsőként a budapesti főiskolán Illés György nevével fémjelezhető magyar operatőri iskola filmnyelvet megújító erényeit, a későbbiekben pedig - amint az lenni szokott az alternatív sikerek után a konzervatív Hollywood is tárt karokkal fogadta a magyar operatőröket. Laszlo Kovács fényképezte a beatnemzedék Dennis Hopper rendezte alapfilmjét, a „Szelid motorosokat" (Easy Riders), Zsigmond Vilmos pedig első jelentős sikerét Jerry Schatzberg „Madárijesztőjének" (Scarecrow) operatőreként aratta, s a hetvenes évek közepétől már vitathatadanul Hollywood legjelentősebb filmfotográfusai között tartják számon. Steven Spielberggel készítette a „Sugarlandi hajtóvadászat" (The Sugarland Express) és a „Harmadik típusú találkozások" (The Close Encounters of the Third Kind) című mozidarabot, melyért 1977-ben Oscardíjat kapott Ő volt az operatőre a „Eastwicki boszorkányoknak" (The Witches of Eastwick) és a Magyarországon sokáig betiltott „Szarvasvadásznak" (The Deer Hunter) is. Szülőhazájában az elmúlt évben vállalt ismét munkát, a Bánk bán című nagyszabású operafilmben.

Akikről kevesebb szó esik a forgatókönyvíró, a zeneszerző A filmiparban nélkülözhetetlen közreműködésük ellenére is hálátlanabb szerep jut olyan társművészetek képviselőinek, mint az irodalom, a képzőművészet vagy a zene. így van ez

annak ellenére, hogy az ő teljesítményüket is jutalmazzák például Oscardíjjal. Ez három alkalommal is meg történt az 1940-től Hollywoodban elő zeneszerzővel, Rózsa Miklóssal (1907, Budapest - 1995, USA) aki a „Bűvölet", „A kettős élet" és a „Ben Hur" kísérőzenéjének megkomponálásáért vehette át az aranyszobrot Mégis, emlékirataiban ha szemérmesen is, de utal rá, hogy szuverén zeneszerzői alkotásai fontosabbak neki, mint a mégoly sok sikert hozó mozimunkák. E kettőség alóli ritka kivételek egyike, hogy Billy Wildert saját bevallása szerint 1970-ben Rózsa Hegedűversenye ihlette a „Sherlock Holmes magánélete" című filmjének elkészítésére. A nagyközönség a legtöbb esetben nem is tudja, hogy ki írta a filmet, vagy ki szerezte a zenét, ám az írók, zeneszerzők, és képzőművészek többsége számára mégis vonzó az álomgyárral való együttműködés, mégpedig elsősorban a pénz miatt-. Egy forgatókönyvért ma már egy kis példányszámú regény honoráriumának akár százszorosát is megkaphatja a szerző. I logy ez így alakult, abban nem kis része van Hollywood egyik fenegyerekének, a magyar származású Joe Esterhasnak (Eszterhás János, 1944, Csákánydoroszló- ) aki sikerrel szállt szembe az írókat kizsákmányoló ügynöki és produceri mentalitással, s nem csak saját javadalmazását sikerült az egekbe emelnie, de példájával általában is sokat tett a forgatókönyvírók nagyobb megbecsüléséért. Az „Elemi ösztönért" (Basic Instinct) kapott hárommillió dollárja 1992-ben rekordösszegnek számított, s alapjaiban változtatta meg a producerek gondolkodásmódját, akik - felismervén, hogy jó filmet csak jó könyvből lehet készíteni - mostanság már bődületes költségvetéseiknek akár 5-10 százalékát is az irodalmi alapanyag díjazására fordítják Ami Joe Esterhas pályáját illeti, volt hol megtanulnia a keménységet Hatévesen szüleivel Clevelandba költözve a legkülönbözőbb nációjú bevándorlók lakta szegénynegyedben töltötte kalandos gyermekkorát, mígnem egy nem a labdára, hanem a társa fejére irányzott baseballütésnek köszönhetően a fiatalkorúak bíróságán találta magát Ezt az eseményt tartja élete fordulópontjának, ekkor kezdett el válogatás nélkül olvasni, majd később ími. Diplomát szerzett az ohioi egyetemen, 1972-ben megjelent „Charlie Simpson apokalipszise"(Charlie Simpson's Apocalypse) című könyvét National Book Awardra jelölték. Forgatókönyíróként a hetvenes évek végétől tevékenykedik, s ebbéli minőségében ő jegyezte például a „Flashdance" t, vagy a a Jassica Lange és Ármin Mueller-Stahl főszereplésével készült Costa-Gavras filmet, a „Zenedobozt" (The Music Box). Legnagyobb sikerét pedig a már említett „Elemi ösztönnel" érte el, amely a női főszereplőt, Sharon Stone-t is egy csapásra a kilencvenes évek szexszimbólumává avatta. Egy 1996-ban Joe Esterhassal készült interjúban az író elmondta, hogy erősen foglalkoztatja az 56-os magyar forradalom mártír miniszterelnökének, Nagy Imrének a története, s a szkeptikus újságírói kérdésre, hogy vajon érdekelheti-e ez a sztori ma Amerikát, ő meglehetős magabiztossággal így válaszolt: „Ha én írom, akkor igen." Az már egy másik kérdés, hogy vajon mi, innen, Európából, közelebbről Magyarországról nézve milyennek látnánk ezt a filmet...? Lőrinczy

Attila

14

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 3.

NEMCSAK HOBBITOKROL Tolkien konferencia Szegeden

A Magyar Tolkien Társaság feladatának tekinti Tolkien műveinek tudományos igényű tanulmányozását, a szövegek tudományos köztudatba való bevitelét, népszerűsítését. Akármilyen kedvező is Tolkien magyarországi fogadtatása az olvasók és immár a nézők körében is, a tudományos élet, bár élénk érdeklődést mutat, mindeddig nem „nyitott" Tolkien felé. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a Társaság, mikor megalakulásakor 2002. júniusában azonnal tervbe vette az első magyarországi Tolkien-konferencia megszervezését. A kezdeményezést kezdettől fogva támogatta a Szegedi Tudományegyetem Angolamerikai Intézete. Szőnyi György Endre, az Intézet vezetője mellé támogatóként hamarosan csatlakozott az SZTE Médiatudományi Tanszékének vezetője, Szajbély Mihály is. Az a tény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottságának Modern Filológiai Munkabizottsága is ott áll a rendezvény mögött, jelzi, hogy a magyarországi irodalom- és társadalomtudomány új területet nyit meg ezzel a konferenciával, melynek tárgyát illusztris résztvevői gárda tartja releváns és tanulmányozásra méltó témának. A konferencia csütörtök délutántól szombat délig tartó munkaidőszakában összesen 21 előadás fog elhangzani. 6 magyarországi egyetemről érkeznek előadók, akik között megtalálhatók egyetemi, főiskolai oktatók, doktori hallgatók, középiskolai tanárok, és egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is, valamint két külföldi vendégprofesszor előadására is sor kerül. A konferenciáról és a társaságról Nagy Gergellyel, a Magyar Tolkien Társaság tudományos ügyekért felelős elnökhelyettesével, az SZTE Angol-Amerikai Intézetének oktatójával beszélgettünk. - Bemutatnád röviden a Társaságot? - A Magyar Tolkien Társaság 2002 júniusában tartotta alakuló ülését és konferenciáját Szegeden, az Angol-Amerikai Intézet támogatásával. A hivatalos bejegyzésre októberben került sor és azóta a Társaság kulturális egyesületként funkcionál. Alapvetően egy internetes közösségből alakult ki, a www.tolkien.hu és a Völgyzugoly nevű Tolkien-oldalak fórumain beszélgető, terveket szövő közösségből. Ez a csoport már a Peter Jackson-féle Gyűrűk Ura-film előtt is jelentős méretű volt, ám a film volt az, ami megadta azt az apropót, amivel egyrészt a médiában az érdeklődés központjába tudott kerülni

Február 6. (csütörtök) 14.00-15.00 regisztráció 15.00-15.30 megnyitó 15.30-17.00 Tolkien és a hagyományok) Elnök: Reschné Marinovich Sarolta (SZTE) Egyes alkotóelemek alkalmazása Tolkien világ(- és műfajteremtő írásaiban - Sohár Anikó (Nyugat-Magyarországi Egyetem) 'így rendezték ők a lovas Hektor temetését' - Kelemen Zoltán (SZTE) Mítosz és horror Középföldén Uhrman Iván (Veres Péter Gimnázium, Országos Rabbiképző Egyetem)

A Magyar Tolkien Társaság, a Szegedi Tudományegyetem Angol-amerikai Intézete és Médiatudományi Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottságának Modern Filológiai Munkabizottsága 2003. február 6-8-án rendezi meg az első magyarországi tudományos igényű konferenciát J. R. R. Tolkien műveiről ,J. R. R. Tolkien a tudományterületek között: párhuzamok, szövegek, használatok" címmel. A rendezvény helyszíne a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza (Szeged, Somogyi u. 7). Tolkien, másrészt amely révén egy összetartó, egységes társaság alakult ki, amely összefogható, szervezhető, és egy komoly Társaság alakulásához kitűnő kiindulópont. A tagság vegyes összetételű, és ez az, ami különösen érdekessé teszi ezt a Társaságot: általános iskolásoktól középiskolásokon át egy jó erős egyetemista magig, középkorú dolgozó ember rétegig minden korosztály képviselve van. Ebbe a körbe beletartoznak azok, akik az egyetemen releváns tudományokat tanulnak - például irodalom, nyelv vagy történelem szakosok - de olyanok is, akik szeretik és olvassák Tolkient, de a saját munkaterületük egészen más. - Az általatok vizsgált Tolkienszövegekbe beletartoznak a szerző tudományosabb hangvételű, például nyelvészeti írásai is? - Igazság szerint én azért fektetek ekkora hangsúlyt a Társaságra, mert abban reménykedem, hogy kis tudományos műhellyé fog válni a Tolkien tanulmányok terén. Nagyon sokan

vannak, mind Magyarországon, mind a világon, akik a szakmájukat köszönhetik Tolkiennek - mondjuk miatta lettek irodalmárok, nyelvészek, történészek, vagy középkorászok - a fantasy szerzők esetében ez például mindennapos. Tolkien a kultúra rengeteg területére hatott. Ha csak anynyit érünk el, hogy az általános iskolásokban az olvasás szeretetét felkelt-

Középfölde az elképzelt világ.

Tolkien and Joyce - Donald Morse (DTE) Február 7. (péntek) 10.00-12.00 A Gyűrűk Ura rétegei Elnök: Nagy Gergely (SZTE) A Gyűrűk Ura rádióváltozatai - Hargitai Henrik—Botos Eszter (ELTE) A Gyűrűk Ura operaként - Windháger Károly Ákos (ELTE) Nők és gyűrűk - Kovács Mónika (ELTE) A világteremtés poétikája - Stemler Miklós (PTE)

13.00-15.00 Tolkien és az elméleti megközelítések Elnök: Szőnyi Györ-

gy Endre (SZTE) A hatalom diskurzusainak átalakulása A Gyűrűk Urában - Szamosi Gertrúd (PTE) A szerzői identitás gyűrűi: a szimulákrum-szerző alakváltása Gyuris Norbert (PTE) Elő emlékezet: Közép földe és a metafizika - Regős Pál (Sylvester János Protestáns Gimnázium) Tolkien és a fantasztikum - Oppelt Csaba (ELTE) 15.00-15.30 kávészünet 15.30-17.30 Tolkien történeti forrásai és kortárs párhuzamai Elnök: Sohár Anikó (NyME) Angolszászok, kelták, és a 'Másik': 19.

- Milyen közönséget vártok ezekre az előadásokra? - Én azt szeretném, ha olyan emberek jönnének, akik érdeklődnek Tolkien vagy a kapcsolódó területek irodalom, nyelvészet, történelem iránt, ezért is választottuk címül azt, hogy Tolkien a tudományterületek között. Azzal a céllal határoztuk meg ilyen tágan a témát, hogy minél több területről minél több lehetséges megközelítés, értelmezés bemutatására tudjunk fórumot biztosítani. Jó lenne, ha sikerülne egy kötetet összeállítani a konferencia anyagából, és ha megjelennének a magyar folyóiratokban komoly, legitim tudományos érvelésű és értékű cikkek, akkor többen figyelnének fel erre a tudományos szférából. - Bár a konferencia szegedi szervezésű, az egész országból érkeznek előadók. Vendégeket is vártok vidékről? - Az ország nagyvárosaiból, elsősorban az egyetemekről érkeznek majd vendégek: Debrecenből, Pestről, és Pécsről. - Hány főre számítotok összesen? - Amikor elkezdtük szervezni a konferenciát, szerényebb közönséggel számoltam. Az érdeklődés viszont egyre nő: az előadókon és a Tolkien Társaság megjelenő tagjain kívül is előreláthatólag jelentős számú hallgatóság fog összejönni Szegeden. Könnyen lehet, hogy nem fogunk kényelmesen elférni a hetvenfős terembe. - Az előadók listája elég tág határok között mozog, egyetemi docenstől a hallgatóig. Mi volt a kritérium az előadások kiválasztásakor? - A beérkezett absztraktok és az előadásokra rendelkezésre álló idő alapján állítottuk össze a szekciókat. Az elsődleges cél a minél tágabb keresztmetszet nyújtása volt, ezért is válogattunk az előadók ilyen széles köréből. Az idő is fontos tényező volt, arra törekedtem ugyanis az összeállításkor, hogy ne fusson egymás mellett több szekció, mindenki meg tudjon hallgatni mindenki mást. Az eredeti tervekhez képest már így is egy fél nappal meg van hosszabbítva a konfeT.P.Z.

A KONFERENCIA RÖVID PROGRAMJA

12.00-13.00 ebédszünet 17.00-18.00 Angol nyelvű vendégelőadás (magyar tolmácsolással) The Authors of the XXth Century:

J. R. R. Tolkien

jük, akkor már elértük a célunkat. A nyári táborunkban volt például erre alkalom, ahol A Gyűrűk Urában felbukkanó problémákat próbáltunk megoldani - például, hogy van-e a Balrognak szárnya, tud-e repülni, vagy milyen lény Bombadil Toma összehoztuk az összes magyarul megjelent Tolkien-szöveget, az angol szövegekkel kiegészítve, és ezek alapján kellett érvelni. Nagyon hasznos volt, mert az általános- és középiskolások láthatták azt, hogy hogyan kell egy álláspontot felépíteni, hogyan kell a szövegeket ennek bizonyításaként felhasználni és egyáltalán milyen következményekkel jár egy értelmező állítás bizonyítása. Nem feltétlenül csak Tolkien-kritika írása a célunk. - Ha jól tudom, ez a második nagyobb szabású rendezvényetek. - A Társaság alakulásakor volt egy féltudományos konferencia, ami inkább amolyan diskurzus-indító találkozó volt néhány előadással, nem tudományos szándékkal. A Tolkien 111.

születésnapja alkalmából Budapesten, a Corvin moziban tartott rendezvény erősen ismeretterjesztő jellegű volt, bár ott is előbukkantak tudományos megfontolások, én is előhoztam a filológiai oldalt, de nem mentünk túlságosan messzire. Az első, ami igazából a tudományos szférát célozza meg, az ez a konferencia.

századi fajelméletek A Gyűrűk Urában - Vöő Gabriella (PTE) Tünde teológia: Teremtő és Teremtés a tolkieni mitológiában - Varga Illés Nándor (PTE TTK, FEEFI) Vallás ES Középfölde? A kereszténység és Tolkien valláskoncepciójának párhuzamai, eltérései, és ezek szerepe, okai - Fazekas Gergely (PTE) Tolkien és a kortárs fantasy - Bokody Péter (ELTE) 18.30- fogadás a konferencia résztve, vőinek (SZTE Rektori Hivatal épületében, II. em. tanácsterem) Február 8. (szombat) 9.00-10.00 Angol nyelvű vendégelőadás (magyar tolmácsolással)

Elvish Runes/American Hieroglyphs: Tolkien, Melville, and the Quest for Meaning - Jon Roberts (SZTE Fulbright vendégprofesszor) 10.00-12.00 Motívumok hangsúlyok, és a Tolkien-korpusz Elnök: Uhrman Iván Áldás vagy átok? A halhatatlanság problémája Tolkiennél - Bíró Blanka (DTE) 'Sárkány-bárkány, légy a mátkám!': nőiség-konstrukciók A sonkádi Egyed gazdában - Vernyik Zénó (SZTE) Kitalálni vagy felfedezni? Adalékok Humphrey Carpenter Tolkienképéhez - Tóth Benedek (SZTE) Miért a szilmarilok? A szilmarilok központi szerepe a Tolkien-korpuszban - Nagy Gergely (SZTE)

15

SZEGY • 2003. FEBRUÁR 3.

AZ UDVARLAS GYORS VOLT ÉS HEVES Részletek a készülő Baróti-könyvből

Szegény Mihail Manoilescu. A küldöttségek tagjai egy tompa puffanást hallottak a bécsi Belvedere palota súlyos tölgyfaasztalán, amelyre maga a román miniszterelnök terült ki, mihelyt meglátta országa új, nyugati határait rögzítő térképét. Ez volt a második bécsi döntés: Bárót Magyarországra, a jogi kar Kolozsvárra tért vissza. Orvosok, masszás, kámfor-olaj - jegyezte fel naplójába egy szemtanú. Az udvarlás gyors volt és heves. Miután Szeged csendjét ellenséges repülőgépek zaja verte fel, a lakosok hajlamosak voltak közeli és elkerülhetetlen pusztulásuk bizonyítékait látni a bombázókban, amelyek terhüktől sohasem szabadultak meg a város fölött, hanem tovább vitték azt - az újság is megírta -, Görögországba. Görögország pedig messze volt. Lassan múlt a kezdeti bénultság, a korzón ismét egész nap hömpölygött a tömeg, a református egyház tanácstermében Göbel Tina német misszionáriusnő Kannibálokat térítettem címmel rendezett előadóestjére készültek, a villamosok ugyanúgy csilingeltek, mint harmincnyolcban, huszonhétben vagy tizennégyben. Az öregek igyekeztek megnyugtatni az ifjakat: az első háborúban is berregtek gépek a város fölött, akkor le is lőttek egy franciát, aki azt állította magáról, hogy angol. Baróti Lajos az előkészítési gyakorlatnak köszönheti Palotás Erzsébetet. Előzményként annyit: a városi hatóság a belügyminiszter felsőbb rendelete alapján rendelt el fénykioltási próbát, hogy az ellenséges gépek feltűnésekor a lakosság tudja, mi a dolga. - Akkor is kedvenc cukrászdámban, a Jégkunyhóban ültem a Tisza Lajos körúton. Kocsmába soha sem jártam. A szirénázásra a tulajdonos sietett lehúzni a rolót, miközben egy szép fekete nő, a csongrádi takarékpénztár banktisztviselője, is bennra-

gadt a barátnőjével. Viccelődtünk, és másnap újra találkoztunk. Jól állt rajta az egyenruha, habár jobban szeretett civilben lenni. A világháború kitörésének évében lett hivatásos katona, bezupált, ahogy akkor mondták. Arról álmodozott, hogy a városban marad, jogi diplomájával állást kap a városházán, hivatalnokként éli le életét, ebédidőben a Széchenyi téri platánok alatt dumál a haverokkal, és hétvégén kijár a meccsekre, ahol apukák mutatnak rá: „Nézd csak Karcsika!" - mondják fiaiknak - „Ő a Baróti Lajos bácsi, ügyes futballista volt." Labdarúgó-pályafutása megtört, hét közben nem tudott edzésekre járni, a Honvédelmi Minisztérium azonban engedélyezte játékát a vasárnapi bajnoki mérkőzéseken. A közönség nem tett lakatot a szájára, egy katonatisztet éppúgy lehülyézett, mint egy susztersegédet, ha gólt lőtt kedvenc csapatának, vagy lerúgta a helyi üdvöskét. „Te paprikás csibész!" - ordítja kivörösödött fejjel néhány Ferencváros-szurkoló az Üllői úti fatribünön, amikor a jobbhalf Baróti úgy szereli a zöld-fehérek kedvencét, Gyetvait, hogy az a partvonalon kívül találja magát. A mérkőzés után felveszi főhadnagyi uniformisát, kimegy a vasútállomásra, este tízre otthon van. Másnap szól a telefon: jelentkezzen a hadtestnél, mert eljárást indítanak ellene az előző napi mérkőzésen tapasztalt Visszásságok tisztázása érdekében. „Tessék?" Egy főhadnagynak kötelessége elégtételt venni, ha lehülyézik. Vághy Kálmán, a válogató bizottság egyik tagja mentette meg Barótit attól, hogy az eset kapcsán becsületügyi vizsgálatot tartsanak. Az udvarlás gyors volt és heves. A szőregi Palotás lány 1940. december 12-én is bement a bankba, mint máskor, amikor megjelent vőle-

génye. Kapkodva beszélt. „Gyerünk!" - mondta - „Megtárgyaltam Biacsi Béla közjegyzővel, hogy összeházasodunk, igen, ne nézz így, holnap elutazom egy menetszázaddal, bevonulunk Jugoszláviába, ki tudja, hogy mikor látjuk egymást újra." „Igen, és kit veszel el?" - kérdezte a szőregi Palotás lány, de viccelődni most nem volt idő. Markovics Szilárd, a Szeged tekintélyes elnöke volt az egyik, sebtében a városházára hívott sógora a másik tanú. A Kratofil szülők kétségbeestek, csak paprikás krumpli volt otthon vagy tarhonya, nem számítottak ekkora sietségre és este, a Fülöp halászcsárdában sem dőzsölhettek, mert a háborús állapotokra való tekintettel aznap vezették be a kötelező egytál ételt. Jugoszlávia megtámadása elmaradt, helyette örökbarátsági szerződést kötött egymással a két ország, amely alig négy hónapon keresztül tartott. Megszegése egy magyar miniszterelnök életébe került. - Hogy volt ezzel a katonasággal? - kérdeztem sokadik találkozásunkkor, hiszen soha nem tűnt harciasnak, akkor meg mit keresett ott, azon kívül, hogy jól állt rajta az egyenruha és megfordultak utána a szegedi lányok. - Mai napig büszke vagyok rá, hogy Horthy Miklós katonája voltam és arra is, hogy Szálasira nem esküdtem föl. Egy másik napon, jóval szomorúbban ezt mondta: - Ahogy a németeket, úgy az oroszokat sem szerettem, életfelfogásuk távol állt az enyémtől. Édesapám erőszakoskodott, hogy katona legyek, mert az egyetem elvégzése után a hadsereg biztos megélhetést nyújthat. Végül azért nem lettem doktor, mert a második bécsi döntést követően a jogi fakultás visszaköltözött Kolozsvárra. Soha nem akartam elhagyni Szegedet. Tóth Szenesi Attila

A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ PROGRAMJA FEBRUÁR 3-24.

Február 3. 18 óra Roosevelt téri Halászcsárda: Összefogás a vendéglátó szakmáért. A Hansági Oktatási Alapítványi Iskola estje. Vendégek: Schaff Gyuláné az Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Bódi Géza az iskola szakmai igazgató helyettese, Dr. Török Jánosné igazgató helyettes. Házigazda: Tóth Károly a Kulturális Bizottság alelnöke. Február 4. 18 óra Royal Szálló: Foto (Press) Szeged. Vendégek: Somogyi Károlyné, Smidth Andrea, Frank Ivett, Básthy Gábor, Enyedi Zoltán, Gyenes Kálmán, Karnok Csaba, Miskolczi Róbert, Nagy László, Németh György, Veréb Simon sajtó fotósok. Házigazda: Dr. Tráser László újságíró. Február 5. 18 óra Virág Cukrászda: A magyar bor esélyei az eu-ban. Vendég: Juhász Béla élelmiszer és vendéglátóipari manager. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. Február 6. 18 óra Somogyi Könyvtár (Gyerekkönyvtár): A véges és a végtelen egymásba fonódása. Szellemi kalandozás Weöres Sándor Talizmán című verse kapcsán. Vendég: Balogh Kinga tanár (Zrínyi Iskola), a Bába és társai kiadásában megjelent könyv szerzője. Házigazda: Andóczi Balogh Éva könyvtáros.

Február 7. 18 óra Royal Szálló: NEKÜNK SE 88! Vendégek: az önkormányzati cégek új vezetői. Beszélgetőtársak: Vass Imre és Zoltán Csaba a Rádió 88 műsorvezetői. Február 10. 18 óra Virág Cukrászda: „Az; égbolt a szem napi tápláléka". Vendég: Lőrintzy Judit joghallgató, festő. Házigazda: Bátyi Zoltán újságíró. Kamarakiállítás. Február 11. 18 óra Virág Cukrászda: Épületek és kertek harmóniája. Vendégek: Forró Mariann főkertész és Nóvák István főépítész. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. Február 12. 18 óra Eötvös Kollégium (Tisza L. krt. 103.): A kultúra aktuális kérdései Szegeden. Vendég: Dr.Szuromi Pál művészettörténész. Házigazda: Dr. Wayer Péter jogász. Február 13. 18 óra Royal Szálló: Pohár még van. A Szegedi Biokultúra Egyesület estje. Vendég: Káló Gábor az Egyesület képviselője. Beszélgetőtárs: Marik István a MR Regionális Stúdiójának vezető szerkesztője. Bio kóstoló. Február 14. 18 óra Royal Szálló: A folyami kikötők szerepe a közlekedésgazdaságban. Vendég: Kálnai Attila a MAHART hajózási főfelügyelője. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. Február 17. 18 óra Király Kőnig Péter Zeneiskola Díszterme: Szívvel,

lélekkel, vonóval. Vendég: Truczka Ágnes a Szegedi Szimfonikus Zenekar zenekari művésze, tanítványai, a Suzuki Vonósnégyes, és kollégái. Házigazda: Meszlényi László docens. Február 18. 18 óra Móra Kollégium (Középfasor 31-33.): írek és magyarok. Vendég: Szentesi Zöldi László történész. Beszélgetőtárs: Somogyi Ferenc egyetemi hallgató. Február 19. 17 óra Móra Ferenc Múzeum Díszterme: Lengyel magyar közös ügyeinkről. Vendég: Berger Halina a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselője. Házigazda: Wayer Péter jogász. Február 20. 18 óra Virág Cukrászda: Hispania, Hispania. Vendég: Anderle Ádám egyetemi tanár, a Hispanisztikai Tanszék vezetője. Beszélgetőtárs: Gróf Róza újságíró. Február 21.18 óra Ifjúsági Ház Nagyterem: Egy hang és hozzá egy arc. Vendég: Matuska Tímea énekes. Házigazda: Pleskonics András, Plesi, a Tehetségpásztor. Február 24.18 óra Bartók Béla Művelődési Központ Díszterem: Edit Piaf est. Vendég: Liska Bernádett franciaeurópa tanulmányok szakos egyetemi hallgató, énekes. Házigazda: Somogyi Ferenc egyetemi hallgató.

RENDSZERHIBA Gyalázatos a vébé. Ezt nem én mondom a portugáliai férfi kézilabda-világbajnokságról, hanem a svédek legendás kapitánya, Bengt Johansson és nem ő az egyeden. Pedig nem a legszerencsésebb, hogy a meccsek előtti és főleg az utáni nyilatkozatok nem a játékról, hanem a lebonyolítási rendszerről szólnak. A szurkoláshoz eddig nélkülözheteden hagyományos eszközök tévé, sör - mellett az idei vébé alatt egyre több néző helyezett keze ügyébe számológépet és függvénytáblázatot. Kezdjük az elején. A magyar válogatott újra kvalifikálta magát a vébére. Miután kiörömködtem magam, gyorsan lehűtött a csoportbeosztás. A C-csoportban kaptunk helyet a címvédő franciákkal, az olimpiai bajnok oroszokkal, az igen jó játékerőt képviselő horvátokkal, a sötét lónak mondható argentinokkal és a csoport pofozógépének szánt szaúdiakkal. A sorsolást nem az aktuális játékerő, hanem valami ködös matek-töri egyenlet alapján végzik, ahogyan ezt más sportoknál is megszokhattuk (ld. foci vb). Ezért lehet az, hogy például a B-csoportban egymás ellen vívhatott gigászi küzdelmet Katar, Ausztrália és Grönland válogatottja. Az elégededenkedés után mégis nagy reményekkel vártam a csoportmeccseket. Egy góllal kaptunk ki az oroszoktól, öttel a franciáktól, nem sikerült a bravúr. Tizeneggyel vertük Szaúd-Arábiát, majd az időközben horvátokat legyőző és az oroszok ellen döntedent elért Argentínát, tizenkettővel. A rosszul kezdő horvát válogatott ez alatt, óriási meglepetésre legyőzte mind az orosz, mind a francia csapatot Az utolsó körben így minimum döntedent kellett volna játszanunk a horvát válogatottal a továbbjutás érdekében, hiszen a szaúdiak ellen mindenki biztosra vette az argentin győzelmet. A horvátok azonban egy góllal jobbnak bizonyultak nálunk. A remek szervezésnek köszönhetően, mivel a meccseket nem egy időben rendezték, az argentin válogatott ennek tudatában lépett pályára a már biztosan utolsó Szaúd-Arábia ellen. A betegeskedő királyukért harcoló arab oroszlánok azonban meghökkentő módon legyőzték a délamerikaiakat, így negyedik helyen Magyarország a középdöntőbe jutott. Eddig még talán elment a lebonyolítási rendszer, de a középdöntő teljes katasztrófa. A második helyen végzett francia válogatottal kerültünk tovább, s mivel a csoportmeccseken legyőztek minket, ezért kettő ponttal vágtak neki a következő erőpróbának, mi értelemszerűen nullával. Az ellenfelek a B-csoportból érkeztek: az Eb győztes Svédország, aki hiába nyert meg öt mérkőzéséből négyet és lett csoportgyőztes, pechjére azt a Szlovéniát hozta magával, akitől azt az egy vereséget elszenvedte, így a svédek nulla, míg a szlovénok kettő ponttal indultak. Ezek után talán érthető Johansson kifakadása. Elgondolkodtató az is, hogy a csoportokból továbbjutó első négy csapatból miért a harmadikat viszi magával az első és a negyediket a második. Jobb helyeken érdekelté szokták tenni a csapatokat abban, hogy próbálják megnyerni a mérkőzéseiket, legyenek elsők csoportjukban, hogy ezzel minél kedvezőbb feltételeket biztosítsanak maguknak a továbbiakra. A nemzetközi szövetségnek azonban forradalmi ötlete támadt, új célt tűzött ki a csapatok elé: a második helyet. Az IHF-nek bizonyara elege volt már a régimódi, közérthető lebonyolítást rendszerből, a maradi edzők, játékosok és nézők meg majd megszokják, legalábbis a jelenlegi álláspont szerint. A nemzetközi szövetség elnöke, Hasszan Musztafa ugyanis a kritikák ellenére sem akar hallani rendszere megváltoztatásáról. Dörzsölhetik a tenyerüket a függvénytábla árusok. Térjünk vissza kicsit a kézijabdára és a mieinkre. A svédektől még elszenvedtük szokásos egygólos vereségünket, de a szlovénok legyőzésével a második helyen végeztünk, abba inkább már nem mennék bele, hogy a három két pontos csapat között mi döntött a javunkra. A lényeg, hogy mi játszhattunk az 5-8. helyért. A csapat ezzel elérte a kitűzött célját, amelyet Nagy Laci és Pérez mellett egy kicsit talán a rendszerhibának is köszönhetünk. Bóka Gábor

KÖZLEMÉNY A Szegedi Tudományegyetem Szerveden és Analitikai Kémiai Tanszék 3-as számú körbélyegzője elveszett. Használata 2003. január 21-től érvénytelen.

A GRAND CAFÉ PROGRAMJA FEBRUÁR 3-16.

Február 3-5: 19 óra: Mindent anyámról. Színes, spanyol, r.: Pedro Almodóvar 21 óra: Almodóvar filmjei. Február 6-7-9. 17 óra: Üdvözlet a Gitárfesztiválnak. Zenés filmek. 19 óra: Szegedi Egyetem filmklub: Hukkle. Színes, magyar, r.: Pálfi György. Kísérőfilm: Szafari. Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka filmje. 21 óra: Kísértések. Színes, magyar, r.: Kamondi Zoltán. Február 8. 16 óra 15 perc: A Gitárfesztivál rendezvénye. 19 óra: Szegedi Egyetem filmklub: Hukkle. Színes, magyar, r.: Pálfi György. Kísérőfilm: Szafari. Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka filmje. 21 óra: Kísértések. Színes, magyar, r.: Kamondi Zoltán. Február 10. 16 óra. Üdvözlet a Gitárfesztiválnak. Zenés film. 19 óra: Szegedi Egyetem filmklub: Hukkle. Színes, magyar, r.: Pálfi György. Kísérőfilm: Szafari. Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka filmje. 21 óra: Fejezetek a filmtörténetből Az édes élet. FF. olasz, r.: Federico Fellini. Február 11.17 óra: Szindbád. Színes, magyar, r.: Huszárik Zoltán. 19 óra: Ködszurkálás. Válogatás Latinovits Zoltán írásaiból. Simon Aladár előadói estje. 21 óra: Fejezetek a filmtörténetből Az édes élet FF. olasz, r.: Federico Fellini. Február 12. 17 óra: Fejezetek a filmtörténetből Berlin, egy nagyváros szimfóniája. FF. néma, német, r: Walter Ruttmann. Ember a felvevőgéppel. FF. orosz, néma, r: Dziga Vertov. 19 óra: Szegedi Egyetem filmklub: Hukkle. Színes, magyar, r.: Pálfi György. Kísérőfilm: Szafari. Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka filmje. 21 óra: Fejezetek a filmtörténetből. Az édes élet. FF. olasz, r.: Federico Fellini. Február 13-16. 19 óra: Moulin Rouge. Színes, amerikai, r.: Baz Luhrmann. 21 óra: Lautrec. Színes, francia, spanyol, r.: Roger Planchon.

16

SZEGY - 2003. FEBRUÁR 3.

GALAXIS UTIKALAUZ HAJOSOKNAK Eilat, a második intifáda előtt

— Hé, munkát keresel? — kiált felém egy napszemüveges férfi a hajó korlátjának támaszkodva. Nem volt nehéz kitalálnia, a kikötőben délelőtt többnyire csak azok bóklásznak, akik munkát keresnek, a többiek kínai turisták, videokamerával a nyakukban. Rájuk nem annyira hasonlítok. — Gyere, épp kész a kávé — azzal a hajóra invitál. — Ben Dávid vagyok, de mindenki csak Bendának hív. A hajó minden olyan elemet óvatosan elkerült a tervezőasztalon, majd a megépítésekor, amitől szépnek lehetne mondani. Vas vázú motoros hajó, a felső szint csak egy terasz, az utazó tér is szellős, oldalt beépített fapadokkal. A kávét a nagyzolóan bárnak nevezett pultnál fogyasztjuk el, amely a többi részhez képest annyiban érdemelte ki a bár jelzőt, hogy ott egy csap és egy kávéfőző is rendelkezésre áll, kicsit távolabb egy hűtővel. Nehéz átlátni, miért szeretnének turisták egy olyan hajóval másfél órát körözni az öbölben, amely a külső dekoráció ellenére igen hiteltelenül próbál magának cápajelleget kölcsönözni, leginkább azért, mert a világban igen kicsi a sárga-kék csíkozású cápák halmaza, „Galaxy" felirattal. Szerencsére Benda nem vár elismerő álmélkodást a hajó láttán, ugyanis nem az övé. — A cégé, ócska játékszer, a legkomolytalanabb, amit valaha vezettem. Szóval, a mostani srác visszamegy Dél-Afrikába, kellene valaki, aki pótolja. Az utasteret kell tisztán tartani, meg az ablakokat lemosni, a legfontosabbak a lentiek. A lenti ablakok tisztán tartásának feladata megüti a fülemet, mivel csak egy-egy plexit látok a hajó két oldalán. így egyre több kedvet érzek a munkához, de azért rákérdezek. — Ja, azok legalul vannak, az a hajó lelke. Utasokat viszünk a közeli korallokhoz, amelyeket a hajó alsó részében lévő ablakokból kémlelhetnek. Miért, szerinted volna más valami a hajón, amiért érdemes lenne rá felszállni? Másnap reggel kezdek. Garrett, a 19 éves, kicsit „Di Capriós", de rasztafejű, szőke dél-afrikai srác még két napot marad, így együtt dolgozunk, bár ő nem túl lelkes munkaerő, mert vagy be van füvezve, vagy azon bosszankodik, hogy még nincs. Benzinkúton beszerezhető törlőgumikkal mossuk az ablakot, amelyen át látható a kikötő kevéssé látványos víz alatti világa, ami persze nem teljesen élettelen, elvégre készített már Gerald Durrel dokumentumfilmet a háza előtti pocsolyáról is. Felfedeztem néhány rákot a stég alatti részeken, egy hosszúkás halat, amely a dallamos khalilan (fuvola) nevet viseli, apró halrajokat, valamint a talajon egy különleges felfújt pöttyös állatot, amelyről később megtudtam, hogy bögre. Késő délelőttig nem történik semmi, így a fenti teraszon sütkérezünk a decemberi napsütésben, mikor Benda és egy idősebb, Yoda-szerű férfi jelenik meg, nyomukban nagy tömeg turistával, akik egyenként 70 sékelért (akkor kb. 18 USD) sorban felszállnak a hajóra. Benda a bárhoz megy, Yoda a vezető kabinba. Eloldom a hajót, majd visszaugrom SZEGEDI EGYETEM A Szegedi Tudományegyetem kéthetilapja Főszerkesztő: Dlusztus Imre.

így ők a delfineket most viszontlátják. Igaz némelyik már itt született, de odesszai delfinvér folyik az ereikben. A hajó a szokásos kör után a kikötőbe tér, ahol Benda leszámolva az aznapi bevétel tizedét 40 sékelt nyom a kezembe. Három bögrével és egy kiskanállal nem is rossz, bár ha minden nap ennyi jön be, az épp csak fedezi az albérletet. A mellettünk álló hajóról egy srác szól át, erős orosz akcentussal, cukrot kér. Benda áthívja, így a bárban beszélgetünk egy kávé mellett. Izgalmas beszélgetést folytatunk: Benda oroszul nem tud, Zsenya — a szomszéd hajóról — angolul, én héberül nem beszélek. Ennél fogva, amiről Zsenya Bendával beszél azt én nem értem, amiről én Zsenyával azt Benda, amit Bendával én, arról Zsenyának nincs fogalma. Ennél fogva egy „szép időnk van, nemde" megállapítás mindenkivel való ismertetése tetemes időt vesz igénybe, főleg, ha ehhez valakinek még hozzáfűzni valója is van.

A város Akaba felől. Eliat-kép. A szerző

rá. Az úton több dolgom egyelőre nem akad. Garrett inkább a parton marad, mivel nem akar további másfél órát fű nélkül tölteni Az Akabai-öböl vízfelszínének területi felosztása elég bonyolult, az azt körülvevő országok itt lévő nagy sűrűsége okán. Dél-nyugati csücskénél az egyiptomi Taba városa áll — amelyet 1989-ben Icapott vissza Izraeltől —, mellette a vele határos izraeli Eilat, majd ennek keleti oldalán a jordániai Akaba, mely város túlsó végén már Szaúd-Arábia következik. A jordán-izraeli határon csak izraeli őrhajót látni, egyébként csak egy bója jelzi a felségterület végét. Távolabb norvég, ciprusi és lengyel felségjelzésű teherhajók állnak. A Galaxyval a tabai határ közelébe megyünk, egészen az eilati víz alatti obszervatóriumig, ahol korallokban és az ott élő halakban gyönyörködhetünk. Elhaladunk a Dolphin Reef mellett, ahol a vendégek delfinekkel lubickolhatnak együtt. Ezeket a delfineket gyakran a hajó körül is látni, mivel szabadon vannak tartva, bármikor elúszhatnak. Általában azonban a delfinshow-ra pontosan visszatérnek. A bár Benda saját üzlete, a cégnek bérleti díjat sem fizet, mondván ezt a fizetése kiegészítéseképpen kialkudta. Kávét árul, a hűtőből jégkrémet és üdítőt. A pult fölött szuvenírek lógnak, amelyeket Benda az induláskor aggatott ki. — Te, nem néznéd meg, hogy a szakállas fickó megitta-e már a kávéját? Véletlenül a csészéjében hagytam az egyetlen kiskanalat. — szól Benda, aki nem akarja a fityegő delfin- és búvárfigurás kulcstartókat őrizetlenül hagyni. A szakállas férfi szerencsére már megitta a kávéját, így minden konfliktus nélkül hozom el a megmentő kiskanalat. Benda kávébiznisze így újra meredeken ível felfelé, ám az ív megtörik, ezúttal nem a kiskanál miatt, hanem mert egyszerre annyi rendelést kap, hogy Szerkesztőség: Ábrahám Gergely, Bóka Gábor, Nagy László, Nyilas Gergely, Tóth Péter Zoltán, Tóth-Szenesi Attila. Szerkesztőségi titkár: Horváth Gréta.

fotója

az összes bögréjét fel kell használnia. Másnap reggel Benda bevesz a Mind a hármat. így kávé helyett nagy profittal kecsegtető bárkénytelen a vásárlókat rábeszélni bú- bizniszbe, a bevétel tíz százalékáért, várkulcstartóra és üveggolyóra, ami így az úton az egyetlen kiskanállal többnyire nem sikerül. megoldandó kávészervírozás és szuA visszaúton Benda a bár felvirá- venír kiaggatás az én reszortommá goztatása helyett inkább a Yoda- lesz. Aznap négy csoportot is kivikülsejű kapitánnyal cseveg, akiről ki- szünk a korallokhoz, amelyekről derül, hogy felvidéki magyar, szülei- Juda elmondja, hogy rohamosan halvel jött Izraelbe, jól tud magyarul és dokolnak, húsz éve még 18, ma már Judának hívják. Pedig névadásakor csak 11 féle korall található itt, többek között a nagy hajóforgalom miSpielberg még ismeretlen volt. Az út végén még megkerülünk att. egy közvetlenül a jordán határ töEgy tízéves fiúcska lép a pulthoz, vében álló halfarmot, azaz néhány, anyjával oroszul társalogva. Az anyu70 méter mély, 25 méter átmérőjű ka nem tud héberül, így a kisfiú kér hálót, amelyek a halakat tartják kávét. Megkérem, hogy maradjunk kordában, igaz a kisebbek kiférnek az orosznál, mivel hármunk közül itt a lyukakon, ezért —Juda elmondá- most csak ő beszél héberül, így a sa szerint — az utóbbi időben meg- kulcstartó áráról már oroszul kérdez. jelentek a könnyű zsákmányra váró Anyuka a kávéval továbbáll, ám a kiskisebb cápák, amelyek korábban fiú marad. csak az Akabai-öböl déli bejáratáig — Tengerész szeretnék lenni — jöttek fel. A part mentén, néhány mondja. Üzbegisztánban született, száz méterre a jordán határtól gom- így csak azóta látott tengert, hogy bamód szaporodó új szállodák előtt két éve Izraelbe jöttek. — Nem is haladunk el. Az egyik legnagyobb akarok mást tanulni. szaúd-arábiai tulajdonban van. RoBölcsen elmondom neki, hogy mán munkások építették, akik bizony én is sokat tanultam, mire mindmáig nem kapták meg a pén- ilyen komoly tengerész lettem, mert züket. bizony sok más, látszólag a tengeA kikötőhöz érve a stégre ug- részélethez nem közvetlenül kapcsorom, és a hajókötelet megakasztom. lódó iskolai tantárgyat is el kell sajáA Galaxy lassan megáll. Juda bosz- títani hozzá. — De ezt nyilván elszankodik, hogy mára nem lesz mondta anyukád és apukád is. — Nekem nincs apukám, kértöbb fuvar, így a munkanapnak nagyjából vége, a hajót nem amorti- dezd meg anyukámat — mondja bizálták le a turisták, így lemosni sem zonyságául annak, hogy anyuka, a fia kell. Garrett azonban lelkesen meg- fogantatásával kapcsolatban egy igen mutatja — ezek szerint sikeres volt szerény történettel állhatott elő. A kisfiú után egy a rokonaikat a beszerző körútja —, hogy a fenti csekély számú üveget hogyan mos- meglátogató fiatal minszki házaspár sam le kívülről. A hajó külső felére kér kávét, miközben elmondják, mászik, slaggal a szájában, végül hogy tűrhetően mennek otthon a pedagógiai taktikát váltva a köve- dolgok, már 50 dolláros fizetésük tendő helyett az ablak lemosásának van, jobb, mint a munkanélküliség. nem követendő módozatait mutatja Utánuk egy odesszai család rendel, meg és oktatói öntudattól vezérelve akik a Dolphin Reef mellett elhaladbeleesik a vízbe, miáltal lehetőséget va elmondják, hogy információik kapok arra, hogy begyakoroljam szerint a delfineket Odesszából hozvízbe esett dél-afrikaiak vízből való ták évekkel ezelőtt, abból a delfináriumból, ahol gyakran megfordultak, kihúzását. Szerkesztőség: 6722 Szeged, Gyertyámos u. 13. Telefon: (62) 547 - 595. Fax: (62) 547 - 596. E-mail: szegyszerk@vnet.hu. Együtmüködő partnereink: a Vivendi Telecom Hungary és a Pannon GSM.

Kiadja a Szegedi Tudományegyetem. Felelős kiadó: Mészáros Rezső rektor. 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

Zsenya Minszkből jött Izraelbe, vagyis inkább menekült. Állítólag sok tartozása volt, cigarettába és röviditalba fektetett kölcsönpénzét elvitte egy elnöki rendelet, amellyel hatóságilag maximálták ezen termékek árát. Ez persze jóval a saját beszerzési ára alatt is volt, így a hitelezők intenzíven keresték Zsenya társaságát, amelyet Zsenya nem akart ezek után annyira megosztani velük. — Aztán Újévkor megfenyegettek, hogy hóvirágot csinálnak belőlem. — meséli Zsenya. A nem különösebben ijesztő lírai fenyegetés a keleti szláv kriminológiai folklórban azt jelenti, hogy az illetőt télen úgy meghalasztják, hogy csak a hó olvadásakor kerül elő. Négy éve nem járt otthon. Persze előtte is csinált különféle üzleteket, krimibe illő sztorikat mesélt ügyletekről, amelyekben „futár" volt vagy „követ", tagja volt olyan csoportoknak, akik rábeszélték az adósokat arra, hogy legyenek olyan rendesek és fizessenek. Zsenya, aki sokat színezhetett a történeteken, esténként kidobóként dolgozik egy diszkóban és eltökélte, hogy engem mindenképpen megtanít arra, hogyan kell helyesen tartani az öklöt ütés céljából. Nem várjuk ki, míg teljesen megtanulom a megfelelő ökölhasználatot, napnyugta előtt haza indulok. Megkerülöm a város központjában álló repülőteret, amely köre épült a város, az 1949-ben Jordániától elfoglalt területen. így áruházak, szállodák fölött néhány méterrel kisebbnagyobb utasszállító gépek szállnak el gyors egymásutánban a nap nagy részében. 2000-ben még tervben volt egy közös jordán-izraeli repülőtér felépítése, ám a tervet már levették a napirendről. A város dombján felkapaszkodva eszembe jut valami, ami jelentősen megdobhatja a bár forgalmát; visszasétálok és egy leszálló utasszállító alatt belépek a part menti szupermarketbe — ahol a bejáratnál az őrök detektorokkal ellenőrzik a belépőket és táskáikat — és veszek egy kiskanalat. Nyilas Gergely Tipográfia: I I-moll, Budapest. Tördelés: Kelemen Zoltán Gergely. Nyomda: Lapcom Kft. nyomdája, Szeged. Terjeszti a Studio X Bt., Szeged.