Sze 1993 007

A tartalomból:

Sonja Licht Szegeden (2. oldal) ő k elmagyarázzák... (3. oldal) Fulbright-ösztöndíjak (3. oldal)

műm CCÊTtnUTD

XXXII. évfolyam, 7. szám

Demény Lajos a kisebbségiekről (6. oldal)

L/&P

Ára: 4,50 Ft Testnevelés és pénz! (7. oldal)

1993. május 20.

Korunk és Németh László, századunk jeles regényírója munkásságáról rendeztek tudományos ülésszakot csütörtökön a szegedi városházán. A szervezők — a Németh László Társaság, a Tiszatáj szerkesztősége, aJATEII. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata — szándéka szerint Németh László munkásságát, regényeit a mai megközelítések tükrében kívánták elemezni. Az előadók között ismert irodalmárokat, főként irodalmi folyóiratok szerkesztőit üdvözölhettük, de megtisztelte jelenlétével az eseményt az író két lánya: Németh Magda és Ágnes. Lippai Pál, Szeged polgármestere köszöntötte az érdeklődőket. A város vezetője beszédében jelezte, hogy új szempontú megközelítések várhatók az ülésszakon. Az első előadó, Sándor Iván író „Századvég-regénykezdet" címmel a múlt század kilencvenes éveinek reménytelen korszellemétől indította fejtegetését. Elmondta, az akkori szellemiség működésképtelenségről, tanácstalanságról árulkodott, viszont ezzel egy időben kifejezte az ember szabadsághiányának felismerését. A regény is a kifejezés egyik eszköze, hiszen ebben a

Sándor Iván tartotta a nyitóelőadást (Fotó: Karnok) műfajban minden megvalósulhat, így a víziók és a szabadság is. Ez magával hozza a regény elméleti alapjának megerősödését, s maga szabta keretek között képes lázadni is. Szerb Antal, a korszak esszéistája szerint a regény saját civilizációjának megmerevedett formája ellen kel fel, hiszen ez a lényege. S ennek jegyében tevékenykedett Németh László is. Sándor Iván kifejtette, Némethre nagyban hatott a két világháború

Nyílt levél a Szegedi Egyetemhez között modern, nyugati regényirodalom. S nem volt nemesebb versengés — az előadó szerint —, mint az, mely Németh László és Szerb Antal között zajlott ezekben az években. Németh egyik ismert művét, a Bún-1 vetette górcső alá a következő előadó, Domokos Mátyás irodalomtörténész, a Holmi társszerkesztője is. Az írásban fellelhető csillapíthatatlan szociális érzékenység, lelkifurdalás és a nyomában járó bűntudat egész életén végigkísérte Németh Lászlót. A Bűn azt tárja elénk, amit a vidék parasztsága érezhetett a fővárosi paloták láttán. A regéfiy igazi drámája a parasztbarát úr és a parasztlegény kapcsolata. Ketten két malomban őrölnek, ezért tele van a regény félreértéssel, félszeg érzelemnyilvánítással. Domokos Mátyás érzékletes hasonlatokkal, sokszor meglepő képekkel szemléltette a korhangulatot, azt a légkört, mely Némethet a regény írására és aközben ihlette. A további előadások javarészt egy-egy Németh-művet elemeztek, s próbáltak párhuzamot vonni az akkori motivációk, illetve a napjainkban zajló társadalmi folyamatok között. A. L.

Közgondolkodás és értékrendszer A Németh László tudományos ülésen megjelent Grezsa Ferenc országgyűlési képviselő is. Az ülésszak szünetében a Németh László életmű kapcsán a népiurbánus vitáról és a mai magyar politikai élet néhány aktuális kérdéséről beszélgettünk a politikussal. — A népi-urbánus vita az utóbbi három évben mind a szellemi, mind a politikai életben igen nagy aktivitással folyt. Láte esélyt arra, hogy a művészeti életben nyugvópontra jut e vita, s ez normalizálja bizonyos mértékben a politikai szembenállás mértékét? — Akár az úgymond népies, akár az urbánusnak mondott művészekre gondolunk, az igazán nívós képviselői ezeknek az irányzatoknak soha nem álltak szemben egymással. A vitát mindig a harmad- vagy negyedrangú művészek indukálták. Ennek az ellentétnek a legfőbb oka, hogy Magyarországon a polgárosodás nagyon későn, igen torz formában folyt le. Miközben zúdult az országra egyfajta nyugati értékrendszer, a polgárok nem tudták kialakítani azt az azonosságtudatot, melyre alapozva nyitni lehetett volna a világ felé. Ma lényegében ugyanez a helyzet. A nemzeti azonosságtudatnak az az értelme, hogy egy saját értékrendszer kialakítása után nyitni tudjunk a világ felé. A vita lényege az, hogy az urbánus oldal ezt az önazonosságot nem tartja igazán fontosnak, ők inkább az általános emberi értékekre helyezik a hangsúlyt.

— Angliában járt nemrég. Látott-e példát arra, hogyan oldják meg nyugaton e két értékrend együttélését? — Angliában még mindig ugyanazok a taxik járnak, mint 40 évvel ezelőtt. Teljesen ésszerűtlen ragaszkodni hozzájuk, hiszen csak ketten ülhetnek benne, de nekik ezek az öreg gépkocsik fontosak a hagyomány megőrzése szempontjából. Nekünk a népiurbánus vitában a nyugvópontot az fogja jelenteni, ha a magyar emberek szorongás nélkül lépik majd át a nyugati határokat. Félelmük ma abból adódik, hogy kevés pénzük van, nem ismernek idegen nyelveket, rosszabb autóval kénytelenek nekivágni az autópályáknak. Az igazi megoldás az lesz, ha az emberek magabiztosakká válnak, illetve értékeket jelent számukra a magyarságuk. — Ez csak egy hosszú folyamat eredménye lehet. Ugyanakkor van az MDF-en belül egy olyan irányzat, amely igen gyors és radikális megoldást kínál a vita lezárására... — A politika nem lehet színtere e kérdés tisztázásának. Sokkal inkább a gazdaság vagy az oktatás területén lehet megoldást találni. Ugyanakkor Csurka István felvetéseinek annyi realitása van, hogy a mai magyar politikában bizonyos értékrendeknek túl nagy a presztízse. A magyar társadalmat a nemzeti sajátosságok sokkal inkább jellemzik, mint ahogy a Parlament összetétele mutatja. Ez értékzavar eredménye. Példaként egy olyan felmérés eredményét említem, mely

kimutatta, hogy a liberális pártok parlamenti képviselőinek értékrendje megközelítőleg olyan konzervatív, mint a koalíció politikusaié, miközben a politika szintjén egészen más értéket jelenítenek meg. Meggyőződésem, hogy nincs az országban olyan liberális szellemiség, mint amilyet a legutóbbi választások eredményei alapján feltételezhetnénk. Ebből a szempontból igazat adok Csurka Istvánnak, de én úgy gondolom, a végleges politikai struktúra kialakulását egy szerves fejlődés hozza meg, nem pedig egymás gyors és látványos legyőzése, akár már a '94-es választásokon. Ennek a szerves fejlődésnek a színtere főként a szellemi élet és az oktatás kell, hogy legyen. — Nem érzi úgy, hogy a kormányzópárt politizálása túlságosan is ideológiai síkon folyt az utóbbi három esztendőben. — Érzem a felelősségünket e téren. Sajnos, a közgondolkodás és az értékrendszer kialakítására túl nagy hangsúlyt fektettünk, mert bíztunk benne, hogy ez közelebb visz bennünket egyéb problémák megoldásához. Bebizonyosodott azonban, hogy minél többet beszélünk a keresztény nemzeti értékrendről, annál gyanúsabbá válik az emberek számára és az ellenzék így saját ideológiáit sokkal inkább előtérbe tudja helyezni. Be kell látnunk, hogy nem ezekről a dolgokról kellett volna elsősorban beszélni, hanem indirekt módon a gazdaság átalakítására helyezni a hangsúlyt. (szincsok)

Amikor a Szegedi Egyetem című újsághoz címzem levelémet, egyben annak működtetőjéhez, a József Attila Tudományegyetemhez is fordulok, hiszen a JATE Egyetemi Tanácsa november 26-ai ülésén hozott döntése értelmében a lap irányítását a leendő újságírótanszék veszi át. A szerkesztőség máris átköltözött a JATE BTK épületébe, ami a kívülálló számára is jelzi az újság megváltozott státusát. Korábban a Szegedi Egyetem a működtetési költségeket nagyobbrészt fedező intézményhez lazábban kapcsolódó egyetemi újságok csoportjába tartozott. Ez a meglehetős szabadság tette lehetővé többek között az 1990. évi választásokkal letűnt politikai rendszerben a haladó gondolatok közvetítését az egyetemi ifjúsághoz. A Szegedi Egyetem még a város határain túl is keresett sajtótermék lett, sokan kértek a szerkesztőségtől példányokat, példának okáért a lakiteleki találkozó révén jelentős ellenzéki személyiséggé vált Lezsák Sándor. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. A rendszerváltozással értelmét veszítette a korábbi szerkesztői törekvés a politikai irányultságra vonatkozóan. Annak előtte két pártra szakadt Magyarország: a hataloméra és az ellenzékére. Nem igazi pártokra természetesen. Mivel a legitimitást nélkülöző MSZMP diktatúrát tartott fönn, parlamentarizmusról nem beszélhetünk, parlamentarizmus híján pedig pártokról sem. Pártos újságírásról viszont igen. A magyar nyelv kifejezőereje révén is, hiszen a szó pejoratív jelentése megmutatja, az önkényt, az erőszakot vagy a szabadságot szolgálja a pártoskodás. Ma hat párt foglal helyet a parlamentben, demokrácia van, a szavazópolgár szabadon szavazhat. Szavazatával, bárkire adja le voksát, mindenekelőtt a demokrácia intézményét igenli. Ha ostoba fejjel az utcán rázná az öklét, hogy én Antalit akarom, vagy Torgyánt akarom, vagy Orbánt akarom, az bizony viszsz'alépés volna az időben.

*

*

A pártos újságkészítők gondolatmenete ezé az őrült ökölrázóé. Ók lapjaik nyomtatott hasábjainak illetlen, ízléstelen, gátlástalan manipulálásával süllyednek vissza az emberi méltóságba és a történelembe. A Szegedi Egyetem elegendő tanújelét adta az utóbbi időben annak, hogy kimondjuk róla: pártos újsággá vált. Félreértés elkerülése végett: természetesen nem az a baj, hogy politizál. A demokráciában foglalkozni kell a politikával, hiszen az a politikában való részvételt jelenti. Miért ne vennének részt benne a Szegedi Egyetem cikkírói? Munkatársi kapcsolatunk alatt erről Gróf Rózával is beszélgettünk, s egyben egyet is értettünk. A sajtószabadság fogalmát azonban, kedves Róza (engedelmet a személyes hangvételért), újságíróiskolai oktatóként ezt neked jobban kellene tudnod, erősen feszegeti, ha a József Attila Tudományegyetem lapjában rendre egész oldalas tudósítások jelennek meg a Fidesz kongresszusairól. Mikor jelent meg a lapban egész oldalas összeállítás bármely más párt kongresszusáról, s ha nem volna szükségtelen, azt a megszorítást is hozzátehetném: rendszeresen? A szegedi egyetemhez méltó lap felelős szerkesztőjének, ha egész oldalas összeállítást közölt a Fidesz kongresszusáról, ugyanilyen terjedelemben kellett volna tudósítania az MDF, a Kisgazdák, vagy az MSZP kongreszszusairól is, hogy a parlamenten belüli többi párt felsorolásával az olvasó figyelmét ne is terheljem. Egyáltalán, miért éppen a Fidesz? Még ha Szegeden tartotta volna a kongresszusát, megérteném az egész oldalas beszámolót, a legutóbbi kongresszus azonban Debrecenben volt, a megelőző pedig Pécsett! Kérdésem az tehát — amit az egyetem vezetésének is megfontolásra ajánlok: — Szabad-e ilyen szakmai hozzáállással a József Attila Tudományegyetem működtette lapot szerkeszteni? Móricz Gábor

*

szabad gondolkodás, a tolerancia pártján áll. Ezért van aztán, hogy ha nem is mindig oldalas terjedelemben, de rendre beszámol a különböző pártok rendezvényeiről, természetesen csak azokról, ahová meghívják. (Lapozz bele néhány korábbi Szegedi Egyetembe!) A nyitottság okán van az is, hogy kormánypárti politikusoktól kezdve MDF-es tisztségviselőkig (Jeszenszky Géza, Katona Tamás, Kósa Csaba, Kis Gy. Csaba és folytathatnám) párthovatartozásától függetlenül bárki szót kap lapunkban. A tolerancia következménye az is többek között, hogy a te írásaid is megjelenhettek, holott az antiszemitizmusról, vagj a magyarságról vallott (köiölt) gondolataiddal nem értetem egyet. Aggodalmad a Szegedi Egyetem politikai „tisztaságáért" megtisztelő, ám felesleges.

minden évben megfontolja, ilyen szerkesztői szakmai hozzáállással, mint az enyém, és ilyen nehéz pénzügyi helyzetben mint a jelenlegi, megjelentethető-e a Szegedi Egyetem. Eleddig igennel szavaztak az Egyetemi Tanács tagjai. Talán azért, mert véleményük eltér a tiédtől. Sőt, a Fidesz szimpatizánsoknak nem igazán nevezhető művelődési minisztériumi illetékesek sem hozzád hasonlóan gondolhatják, hiszen nem vonták meg tőlünk támogatásukat.

A Jizsef Attila TudományAmi a Szegedi Egyetem pártosságát illeti: a lap a nyitott, egyeten Egyetemi Tanácsa

Gróf Róza fel. szerk.

Kedves Móricz Gábor! Én követem azt a szerkesztői elvet, hogy mindenről anynyit írjunk, amennyit ér. Szerintem a Fidesz Kongresszusa ennyit ér. Hogy miért? 1. A közvélemény-kutatások szerint, ha ma lennének a választások, azt a Fidesz nyerné. 2. Orbán Viktor és a parlamenti Fidesz frakció tagjai — az említett közvélemény-kutatásoktói függetlenül is — a mai magyar politikai élet meghatározó alakjai. 3. A Fidesz, mivel csak ezen a kongresszuson oldotta fel a 36 éves korhatárt, a fiatalok pártja. Az egyetem oktatói és hallgatói rétegét számos 36 év alatti egyén alkotja, aki közül néhányan érdeklődnek a politika iránt, s életkorukból és jelenlegi státuszukból adódóan, vélhetően, inkább érdeklődnek a fiatal demokraták, mint mondjuk a Kisgazdák, vagy az MSZMP politikája iránt.

S még valami kedves Gábor, hogy én is személyesre vegyem! Ha 1992 decemberében nem biztosítottál volna arról, hogy szívesen szerkesztenéd helyettem a Szegedi Egyetemet, s hogy a működtetéséhez egy bizonyos alapítványtól még pénzt is tudnál szerezni — most nagyobb hitele lenne soraidnak!

Smaranda Enache-val és Sonja Licht-tel találkozva egyazon kerekasztalnál igencsak fontos beszélgetés folytatható a tágabb régióról, amelyben lakunk. Ez a beszélgetés akkor igazán tartalmas, ha az adott téma címe: A balkáni nacionalizmusok: a szerb és a román nacionalizmus. A szegedi József Attila Tudományegyetemen szervezték meg a két polgáijogi aktivistával való találkozást, pontosab-

ban: szervezték volna, ha Smaranda Enache-t nem akadályozza meg indulása pillanatában valami sürgősebb, fontosabb teendő. így csak Sonja Licht asszony, szociológus, a Soros Alapítvány belgrádi irodájának vezetője jelent meg a május 4-én és 5-én tartott előadásokon. A nagy érdeklődést kiváltó előadás után kértünk interjút Sonja Licht asszonytól.

Balkán-portré

„Nürnberg után először" — Hogyan kapcsolódolt számos programunk van csakbe a demokratikus ellenzék is menekültek számára. munkájába? Mit tehet a — A mai emberek, a nemBelgrádi Soros Alapítvány a zetiségek milyen érzésekkel kialakult helyzetben? emlékeznek vissza Titóra, — A demokratikus ellen- mint a káosz előtti rend, a zékbe egészen spontán mó„boldog békeidők" fő letétedon kapcsolódtam bele, tudményesére, akinek személye niillik 1968-ban az egyetemi az állami egység szinte egyetmozgalom egyik aktivistája len garanciája volt, vagy involtam. Sokan ebből a mozkább úgy, mint a fóbünösre, galomból ma is szerves részei az ellenzéknek. Más típusú aki a mai helyzet kialakuláellenzék volt ez abban az idő- sáért döntő mértékben feleben, mint a mai, és sajnos lős? akkori társaink közül ma sokan elszánt nacionalisták, de azért a legtöbben megmaradtunk egy szabad és nyílt társadalom híveinek. Persze, ami ma van Jugoszláviában, az minden, csak nem szabad és nyílt társadalom. Ennek ellenére idestova 25 éve már, hogy működtünk, és én egyszerűen úgy érzem, máshol már nincs helyem, csak itt. Ami a Soros Alapítványt illeti, nálunk ugyanúgy kezdett működni, mint másutt, azzal a céllal, hogy egy nyílt társadalomban a demokratikus politikai kultúrát, a tudományt, tudományos kapcsolatokat fejleszti. Azt valószínűleg kevesebben tudják, hogy Jugoszláviában 1991 júniusában, épp 10 nappal a háború kitörése előtt alapíttatott, és abban az időben csak egy volt, az egész országra kiterjedően. Nem is igazán tudta elkezdeni a munkát, épp az ország szétesése miatt. Ezért határozott úgy Soros úr — főleg az én ösztönzésemre —, hogy külön alapítványokat kéne még létrehozni; így jött létre a jugoszláv után első kettőként a horvát és a szlovén, majd tavaly októberben a makedón, novemberben pedig a bosznia-hercegovinai alapítványunk. Úgyhogy most egy helyett öt van. Tevékenységünk majdnem egészében humanitárius jellegű, hiszen egy háborúban egész mások a prioritások: gyógyszert hozunk be, amelyben nagyon sok segítséget nyújt a magyar alapítvány. Tavaly június óta több mint 3 millió dollár értékben szállítottunk gyógyszert, amelyet 75 nagy egészségügyi intézmény közt osztunk szét. Ezenkívül nagyon komoly gyermekprogramunk van, tavaly nyári tábort szerveztünk Szabadka mellett, idén már hármat is, kb. 1000-1500 gyerek számára. Nem csupán nyaralás céljából. A gyerekek kreatív munkát is végeznek, rajzolás, ének-zene, színház, számítógépezés éppúgy szerepel a programban, mint pl. világnyelvek tanulása. Hiszünk abban, hogy játék, kreatív munka közben a gyerekek könnyebben fel tudják dolgozni a történéseket, és újból meg tudják tanulni, hogyan kell egymással igazából békében élni — ami egyébként a Soros-gyermekprogram fő címe is. Emellett

2 SZEGEDI

— Tito nagymestere volt a machiavellista politikának. A 68-as jugoszláv egyetemi mozgalom idején valóban békítgetett. Azt mondta, van egy 5 —10%, amely az állam a társadalom ellen tör, de a többiek mind jó gyerekek, mi velük vagyunk. Nos, „véletlenül" én is beleestem ebbe az 5 - 10%-ba: több éven át zaklattak, bírósági tárgyalásokra járkáltam, sok társamat lecsukták, a férjem 2 évet töltött börtönben csak azért, mert az egyetemi mozgalom egyik vezéralakja volt. Ezekről a tényekről a nyilvánosság, meg a külföld nem tudott szinte semmit, mindenkiben az maradt csak meg a médiákon keresztül, mi volt Titóék első reakciója, — mert csak ezt láthatták... Tito valóban Jugoszlávia területi integritását személyesítette meg, de uralma alatt már a szétszakadás válságtünetei jó párszor megmutatkoztak, és a többi kelet-európai vezetőhöz hasonlóan az ő kultusza is véget ért, már csak pszichológiai okokból is. Az ellenzéknek, de általában az értelmesebb embereknek nem volt nehéz ezt előre látnia. Szinte törvényszerű, hogy ugyanazokat az arcokat láttam és ugyanúgy hallottam éltetni Milosevicet, vagy Tudjmant, akik egykor Titót éltették. Ma majdnem mindenki Tito ellen van, különösen a szerbek és a horvátok. Ók mondogatják leginkább, hogy Tito hozta rájuk a kommunizmust. A decentralizáció nem járt együtt demokratizációval. Ahogy a válság elmélyült és a jugoszláv tagköztársaságok vezetői egyre inkább veszteni kezdtek legitimitásukból, úgy kezdték magukat kompenzálásképpen egyre jobban saját tartományuk igazi vezéreinek tekinteni, és feléledő nacionalizmusukkal egymás ellen fordultak. Egy demokratizálódási folyamat racionális keretek közt vezette volna le az ellentéteket, ennek híján az események irracionalitásban, háborúban törtek ki. Persze, a felületes emberek, vagy azok, akik már közvetlenül megtapasztalták a háború minden rombolását, nosztalgiával, boldog békekorszakként emlékeznek vissza

— Ha sikerülne tető alá Tito idejére. Akik mélyebben látták a dolgokat, bizony fél- hozni egy tartós békerendetek az esetleges robbanástól. zést, nem valószínű, hogy Milosevic, vagy Karacic meg a — Milyen az utca emberéhozzájuk hasonlók hatalomnek hangulata mondjuk ban maradnának. ElképzelBelgrádban? Jellemzi-e az a hető-e ebben az esetben, hogy fatalizmus, torz büszkeség, háborús bűnösökként vonják amellyel akár a világ összes felelősségre őket — a vérengnagyhatalmával szembe- zésekért felelős katonai vezeszállna az „ősi szent föld" tőket is beleértve? védelmében, a Vance—Owen — Elképzelhetőnek elképbéketerv sikertelensége esezelhető, de nagyon sok mintén? Vagy mindenkinek végdentől függ. Legfőképp attól, képp elege van a háborúból? hogy sikerül-e egyáltalán ösz— Én azt hiszem, van ez is, szeállítani a nemzetközi bírómeg az is. De a leginkább ságokat. Én azt hiszem, hogy apátia és befelé fordulás van. se a szerb, de a horvát és a Az kezdődik itt, amit látha- muzulmán nép sem fog tudni tunk Oroszországban és Ro- normális, demokratikus tármániában: gyötrő küzdelem a sadalomban élni, amíg a saját mindennapi élet fenntartásá- háborús bűnöseiket felelősért. Az emberek csak azon ségre nem vonja. És nagyon törik a fejüket, az teszi ki az fontos, hogy ehhez objektíéletüket, hogy keressék meg a ven álljanak hozzá, azaz minnapi betevőt maguknak és a den népnél megtörténjen. Komoly háborús bírálat nélcsaládjuknak. Magyarán, kül politikai játszadozás lesz hogy hogyan feketézzék és az egész. Tudom, hogy a nemlopkodják össze az ennivalót, zetközi bizottság Karlshofen mert aki csak kereső, az nem úrral nemrég voft Belgrádjut semmire. Ez nagyon koban, és komolyan készülődmoly, nagyon veszélyes hely- nek erre, de egyrészt nagyon zetet teremt, ahol lassan elk- sok múlik a mi politikusainriminalizálódik a társadalom, kon, hogy képesek lesznek-e mert legális, normális úton szembenézni a tényekkel, és már nem lehet megélni többé. először Nürnberg után, öszViszont mindenki aktívan po- szeállítani egy ilyen bírósálitizál. got. Másrészt sokat jelentett — A bekerítettség tudata volna, ha ezeket a bíróságosem eredményez például az kat még a-háború kezdetén preventív, elrettentő jelleggel izraeliekéhez hasonló elfelállítják. Akkor biztos lett szántságot? volna hatásuk. Rengeteg ke— De igen, csak ez egyre gyetlenségnek, atrocitásnak inkább visszaszorul. Izrael elejét vehették volna. helyzete persze lényegesen — Ha a békeszerződést ramás. Ott szinte állandó hábotifikálják majd, úgy tűnik rús helyzet van, mégis jó az előáll a „paloták békéje — életszínvonal, működik a gazkunyhók háborúja" állapot: daság. Jugoszláviában a háfelső szinten (majdnem) minború lerombolta mindkettőt, den elsimítva, alsó szinten a társadalmi struktúra összeazonban aligha. Sok tízezer roppant. Úgyhogy mind töb- ember lelkébe, talán generáben teszik fel a kérdést, mire ciókon keresztül, mélyen bekellett nekünk ez az egész leivódhatott az, hogy ellenük háború, minket nem kérde- valaha irtóháborút folytatzett meg senki, mi lesz a vége? tak, és a bosszúvágy nagyon Vagy: mit érdekel engem, erős. Lehet, hogy nemzedéhogy délen mennyivel növek- keknek kell kihalnia, amíg szik a határunk, ha egyszer itt eltűnik? Egyáltalán — viszBelgrádban éhezem? Egyszó- szatekintve az elmúlt val az utcára kilépve legin- 100—150 évre is — megbékább depresszió, apátia, ked- külhetnek egymással tartósan valaha is a balkáni nemvetlenség... és félelem. — Igaz, hogy Milosevic zetiségek?

— Én őszintén hiszek ebbevezetné Szerbiában a hadigazdálkodást, amennyiben a ben! Tudom, nehéz lesz, de háború és a blokád tovább úgy mondhatnám, nekünk alapítványi tagoknak ebben folytatódik? már praxisunk van. Hiszen a — Előbb-utóbb rákényszegyermekprogramunknak is ez rülne erre, nemcsak a külső a lényege: úgy nevelni őket, nyomás miatt, hanem azért is, hogy ezt a gyűlöletérzést ők mert a pénz, a dinár már csak már ne ismerjék. És ismét egy nevetséges fogalom. mondom, a háborús bűnösök, (Napi 5%-os, vagy még annál a gyűlöletet felszítók felelősis nagyobb mértékű az inflá- ségre vonása nélkül sem leció.) Az ember felteszi a kér- hetséges igazi megbékítés. dést, hogyan tovább, ha a Meg kell bocsátani, de nem pénz gyakorlatilag eltűnt a szabad felejteni, mint ahogy a kereskedelemből. Előbb vagy II. világháború áldozatait sem utóbb, egész biztos vagyok felejtettük el. És minden benne, bevezetnék a jegy- nemzetnek végre meg kell tarendszert, ami fokozatosan nulni őszintén szembenézni vonná maga után a hadigaz- önmagával és a múltjával. dálkodást. Mezey András

Grezsa Ferenc emieice A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a József Attila Tudományegyetem II. számú Irodalomtörténeti Tanszéke Grezsa Ferenc emlékülést tartott a JATE aulájában. A tudományos ülésen a némrég elhunyt neves kutató és pedagógus kollégái és egykori tanítványai olvasták fel Grezsához, Grezsa életművéhez kapcsolódó tanulmányaikat, idézték fel személyes emlékeiket. A rendezvény második részeként a Főiskola művésztanárai és hallgatói adtak elő egy tartalmas zenés-irodalmi műsort. dr. Ilia Mihály előadása közben (Fotó: Miskolczi) Grezsa Ferenc életműve szorosan kötődött a két városhoz, jeleket cserélve és bizonyos Hódmezővásárhelyhez és Szemódosulásokkal a húszas évek gedhez, ahol életét és munkásírói felfogása él tovább benne ságát töltötte, az intézmények— másfelől viszont a megújuhez, amelyekben dolgozott, a lás: a változó korigényeknek és vásárhelyi Bethlen Gábor a modern sugalmazásoknak Gimnáziumhoz, a Juhász megfelelő gyökeres önkorrekGyula Tanárképző Főiskoláció — halljuk K. I. A. jóvoltához és az Egyetemhez, illetve ból Grezsa Németről szóló vé— elsősorban — két nagy előd- leményét. És: ... az alkotó Jajéhez, akik szintén vidékünkön nus-arcú jelenség, a „művészet töltötték életük jelentős részét papja" és a „társadalom harus— Juhász Gyulához és Németh pexe" egyszerre, „fajból élő Lászlóhoz. független egység"... „a költő llia Mihály irodalomtörténész, megnyitó beszédében arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy túl az egészséges lokálpatriotizmuson, Grezsa munkássága azért korszakalkotó, mert a két jelentős irodalmi személyiség munkáinak megismerésében és megismertetésében, értelmezésében úttörő jellegű. mentes a felületes és megalapozatlan ítéletektől, minden leírt mondat mögött ott rejtőzik a filológusi következetesség. Grezsa Ferenc részletesen foglalkozott — például — Juhász Gyula különböző alkotási korszakaival, így diákkorával, máramarosszigeti éveivel, szegedi újságírói és költői munkásságával, hogy aztán a teljes pályaív szakaszait, pontról pontra, bölcsész mikroszkóp alá helyezve mutassa fel előttünk az embert és az alkotót, a maga hibáival és erényeivel. Ilia tanár úr tíz percet „engedélyezett" minden egyes előadónak, amelyet nem lehetett betartani az elkészült tanulmányok és beszédek tartalmas volta miatt. Kovács Imre Attila előadását felidézve, például a tanítványból lett igényes bölcsész prototípusát láthattuk. Amikor Németh László Tanú-korszakát idézzük, a „megszüntetve megőrzés" dialektikája bontakozik ki. Egyfelől folytonosság: eló-

nem a környezet produktuma, de a talajból él..." Értelmeznünk és átértelmeznünk kell, folyamatosan, korábban egyértelműnek tartott és deklarált jelenségeket, szembe kell néznünk baziliszkusz-csillanású gyakori énjeinkkel. Mert: és idézzük Grezsa írását — „Teremtés és újjáteremtés: egységes folyamat, amelyben a kreativitás képességének nemcsak az alkotót, de a műélvezőt is jellemeznie kell. Ha ez elakad, a kommunikációs csatorna eldugul, nemcsak a közvetített eszme látja a Jcárát, hapem az irodalom egésze is. Az esztétikai kultúra létkérdése, hogy beépüljön a közösségi (nemzeti) tudatba." (In: Kontinuitás és megújulás, Németh László Tanú-korszaka, Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1990.) Kiragadható lett volna több fontos gondolat, de a fentebb idézettnél maradva is állítható, hogy érdemes volt a konferenciát megtartani, érdemes volt Grezsa fájdalmas távozását és mondanivalójának érvényességét megvilágosítani azok előtt, akik talán nem érezték abban a pillanatban, hogy sokan az eltávozottak közül ma is közöttünk járnak és velünk élnek, sokan: az írók és professzorok közül. s. m.

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A Debreceni Református Teológiai Akadémia Szegedre kihelyezett

Vallástanári Tanszékén református vallástanár képzés folyik. E képzésbe bekapcsolódhatnak mindazok a főiskolai és egyetemi hallgatók, akik alapszakjuk mellett szívesen felkészülnének arra, hogy második diplomaként református vallástanári végzettséget is szerezzenek. A képzési idö tanárszakosok számára 4 félév, más hallgatóknak 6 félév. A jelentkezés feltétele: elvégzett első év az alapszakon. Végzett diplomások jelentkezésére is van lehetőség. Részletesebb információt a Vallástanári Tanszéken lehet kapni, munkanapokon 9—13 óráig, Szeged, Kálvin tér 2. (ref. lelkészi hivatali bejáratnál), telefon: 314-965. Jelentkezési határidő: 1993. május31.

EGYETEM

i

Fulbright-ösztöndíj-lehetőségek Az 1992 januárja óta működő Magyar—Amerikai Oktatási Cserebizottság (Fulbright Commission) a közeljövőben ismét meghirdeti programjait az országos napilapokban. A program keretében bármely tudomány- és művészeti ág területéről lehet pályázni. Előnyben részesülnek az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokra vonatkozó társadalomtudományi témák, valamint azok, amelyek a Magyarországon folyó társadalmi, gazdasági és politikai átalakítással kapcsolatosak. A Fulbright-program, szellemének megfelelően kiemelten fontosnak tartja az olyan jelöltek pályázatának támogatását, akik ösztöndíjas útjukról hazatérve tapasztalataikat, tudásukat a legszélesebb körben teszik közkinccsé. A program a következő ösztöndíj-lehetőségeket kínálja: — tanulmányok folytatása magasabb tudományos foko-

zat elnyerésére (graduate student grants, Hamilton and Marshall grants); 35 év alatti fiatal szakemberek pályázhatnak, valamint végzős hallgatók; a Hamilton és a Marshall grant speciális területek ösztöndíjai: economics, business administration, finance, law, public administration; — előadói ösztöndíjak (lecturer grants); korhatár nélkül, bármely tudományterületen legalább doktori fokozattal, előadói gyakorlattal rendelkezők pályázhatnak;

— utazási ösztöndíjak (travel-only grants); a csak útiköltségigények kielégítésére; A posztgraduális ösztöndíjak időtartama általában 10 hónap, az előadói ösztöndíjaké 10 hónap, a kutatói ösztöndíjaké 3 — 10 hónap. Az ösztöndíjakat pályázat útján lehet elnyerni. A jelentkezés alapfeltétele a magyar állampolgárság, az egyetemi vagy főiskolai végzettség és a magas szintű angol nyelvtudás. A pályázatok elbírálását amerikai és magyar szakemberekből álló bizottság végzi.

Az 1994/95-ös tanévre szóló pályázatokat 1993. au— kutatói ösztöndíjak (regusztus 1-éig kell benyújtani a search grants); 55 év alatti Fulbright Bizottsághoz. egyetemi, főiskolai oktatók, Az országos napilapokban állami igazgatású, valamint non-profit munkahelyeken megjelenő felhívást követően bővebb információ és pályádolgozók pályázhatnak; zati űrlap Szegeden a követ— kiegészítő ösztöndíjak kező helyen kérhető: József (partial grants); az egyéb for- Attila Tudományegyetem, rásokból nyert, de nem ele- Központi Könyvtár, Amerikai gendő pénzösszegek kiegé- Felsőoktatási Információs szítére az összes költség Központ. 6720 Szeged, Dugomaximum 50 százalékával; nics tér 13. Tel.: 62/324-022.

A Fulbright Bizottság a sikeres pályázás érdekében az űrlapok helyes kitöltéséhez, megfelelő munkaterv, illetve az amerikai gyakorlatban használt önéletrajz elkészítéséhez tájékoztató és tanácsadó szemináriumot tart 1993. május 19-én délután 2 órakor a Tudományegyetem központi épületének aulájában (Dugonics tér 13., második emelet). A szeminárium egyaránt ajánlott mindazoknak, akiknek közeli vagy távoli tervei között szerepel az Egyesült Államokban végzett tanulmányi vagy kutatómunka, s azoknak is, akik egyelőre csak tájékozódni szeretnének a lehetőségekről. A Bizottság képviselői szíves rendelkezésére állnak a Szeged egyetemein, főiskoláin dolgozó oktatóknak, kutatóknak, a végzős hallgatóknak és minden érdeklődőnek.

„Szükségünk van a magyarokra" — mondja Pallavicini Károly „Őrgróf úr..." — léptem oda hozzá, de nyomban kijavított. „Károly, szólítson nyugodtan Károlynak!" — mondotta Pallavicini Károly, aki az egyik legrégebbi — Itáliából származó. — magyar nemesi család sarja. Érthető okokból — vagyis a neve miatt — kénytelen volt az országot a második világháború után elhagyni, s csak néhány évvel ezelőtt léphette át újra a határt. Nemrég ünnepelte hetvenedik születésnapját. — Milyen érzés Magyarországra látogatni? — Az a véleményem, hogy mindenben a legjobbat kell keresni. Ha visszatekintek, nem a csúnyára, hanem a szépre vagyok kíváncsi. Mint egy régi szerelemnél, amikor a negyven-ötven évvel ezelőtt történtekre emlékezve keresek valamit abban az arcban. Lehet, hogy a haja szürke lett, de valahol még mindig fénylik s megcsillan a szeme. Ezt keresem. Magyarországot mindig hazának neveztem, hiszen itt éltem huszonhárom évig, s pár éve megint két-három hetenként eljövök. Itt a saját nyelvemen beszélnek, itthon érzem magam. — Azt hallottam, Ön még mindig sportol... — Repülök. Tavaly Szegeden a műrepülőkkel tettem Szeged fölött egy kört, a múlt héten pedig Győrből elrepültem Szilvásváradra. Ha időm engedi, akkor vadászok is néha. — Visszaigényli a volt birtokait? — Igénylésről szó sem lehet. Azt hiszem, mindenki elismeri, hogy nem lehet visszaadni a házakat, ahol laknak, s a gyárak is másak lettek. Nekünk volt huszonötezer hold földünk: ezt sem lehet már visszaadni. Viszont van egy lehetőség, hiszen szükségünk van azokra a magyarokra, akik kimentek. Sokkal inkább várjuk azokat, akik magyar szülőktől származnak, beszélik a nyelvet, mint a németeket, franciákat, angolokat. Ők csak akkor jönnek azonban vissza, ha valamit adunk is ezért. Lehetne például adójóváírást adni akkora értékben, amennyit annak idején elveszítettek. Ezzel mindenki

nyerne. S akinek itt a szíve, a lelke, az élete, sokkal nagyobb szeretettel gondolkodik. — Mi a véleménye a mai magyar arisztokráciáról? Van-e ilyen egyáltalán? — Mindig van arisztokrácia. Nem elsősorban a gazdagokat sorolom ide, hanem azokat, akik tesznek valamit az országért. Azok a politikusok, írók is az új arisztokráciába tartoznak, akik életüket tették és teszik fel a hazáért. — Az Ön családja Habsburg-párti volt, ugye? — Igen is, meg nem is. Inkább azért nem, hiszen sok itteni család sok mindent kapott a Habsburgoktól. Mi a vagyonunkat — amely talán a második, vagy harmadik legnagyobb volt — vettük. A legnagyobb birtokunkat. Pusztaszert, dédapám vette Olaszországból hozott pénzen. Nem voltunk senkinek sem lekötelezve, mint az Esterházyak vagy a Széchenyiek. — Volt-e olyan időszak '45 után, amikor Ön monarchiát szeretett volna Magyarországon? — Nem, monarchiára soha nem gondoltam. Semmiféle esélye nem volt ennek, példázza ezt Brazília esete is. Ez nem egy mai forma, akkor nagyon jó volt, erről nem is akarok vitatkozni. Az Osztrák—Magyar Monarchia a legjobban vezetett és legjobban felkészült országok közé tartozott, de elmúltak azok az idők. — Az Ön nagyapja ajándékozta pusztaszeri birtokát az emlékparknak. 1996-ban, honfoglalásunk 1100. évfordulóján nagy megemlékezéseket terveznek oda. Hogy tudja segíteni az előkészületeket? — Benne vagyok az Ópusztaszeri Emlékbizottságban, próbálok ötleteket adni. Tettel, gondolattal, szeretettel akarok segíteni, ha már földet adni nem tudok, azt már megtette nagyapám. Korábban is, és most is tagja vagyok a Magyarok Világszövetségének vezetőségének. Sőt, én vagyok az ellenőrző bizottság elnöke is, ezt ellátni sem könnyű feladat, de talán itt is tudok segíteni. Arató László

Kedves HÖK! Nincs szándékunkban vitát geijeszteni a HÖK-ről. Az alábbi írást tehát nem a HÖK ellenére közöljük, inkább azért, hogy párbeszéd alakulhasson ki a hallgatók képviselői és a hallgatók között, s változhasson a HÖK megítélése!

Ők elmagyarázzák... I. Nyelvvizsgaösztöndíj megszüntetése, s „helyette" két juttatás •— áll a HÖK tájékoztatójában. 1. Nyelvvizsga-visszatérítés: korábban is volt, tehát nem „helyette": első csúsztatás. 2. Egyszeri nyelvvizsgajuttatás. Tehát a korábban havi bontásban fizetett nyelvvizsgaösztöndíjat egyszeri juttatássá változtatták (izgulok, nagyon várom), s mindezt sikerült úgy „elmagyarázniuk". mintha egy juttatás helyett ezentúl kettőt kapnánk: második csúsztatás. S az intézkedések indoklása a legszebb: „ne fizessünk olyan nyelvvizsgára, amit a hallgató még a felvétele előtt tett le". Na most ennek ugye semmi köze nincs a dologhoz, az intézkedések ugyanis az egyetemi évek alatt letett Egy ilyen írás jelent meg a Szegedi. nyelvvizsgákra vonatkoznak. Ez már nem is Egyetem 1993. márc. 30-i számában. Szer- csúsztatás, ez vicc, de rossz vicc. zője és a lap szerkesztője meg is kapták a Az egész szöveg ilyen, de én csak egy beosztásukat Garamhegyi Á bel HÖK- vezér- kérdéskört, a szociális támogatás kérdését től. Garamhegyi reméli, hogy nem (volt, emelném még ki. Először közlik, hogy a „ van ") lesz helye ilyen írásoknak a lapban, s szociális támogatást jelenlegi formájában ugyanakkor a szerző valós problémáira nem meg kívánják szüntetni, mert ez a forma válaszol. Megtudjuk, hogy az autó fenntartá- rossz, visszaélésekre ad lehetőséget, például sára nem költenek egyetlen fillért sem a adócsalók gyermekei e támogatáshoz jutpénzünkből, azt, hogy akkor miből tartják hatnak. Ezután pedig egy „ideális rendszer" fenn e fránya autót („olcsó üzemeltetésű körvonalait vázolják, ami ezen adócsalókat használt diesel"), mert hát ugye csak nem is lehetetlenné tenné — ha az adóügyi hivavízzel megy az se, már elfelejti „elmagya- tal tudná, mennyi lelemény szorult e firázni". Megtudjuk azt is, hogy „a csúsztatott úkba... —, a hallgatók lakóhelyén működő ösztöndíjfizetés nem „suskus" (G. Á. megfo- önkormányzatok bevonásával. Ez a rendgalmazása), merthogy „működik másutt is" szer azon kívül, hogy „ideális", teljességgel — remek az érv —, a konkrét felvetésről megvalósíthatatlan és nagyon rossz is (lásd. viszont, arról, hogy az ötödévesek hogyan Szegedi Egyetem márc. 30.) De ez még nem kapják meg így azt a különbséget, amivel minden, most jön a java! Azaz, hogy nem nőtt e félévben az egy főre jutó pénzösszeg, jön. Ugyanis terveikről — a félév épp elkezismét elfelejtkezik. dődik! —, hogy most akkor mit akarnak A HÖK megnyilatkozásaiból — „elmagyarázásaiból" — mindig, újra és újra megtudhatjuk, hogy hatalmas erőfeszítéssel dolgoznak értünk, s értünk végzett heroikus munkájukat bizony nem értékeljük eléggé. Kritizáljuk. Háládatlan egy népség vagyunk. Vitatkozgatunk itt velük. A HÖKirodát panaszirodának tekintjük, csak meg nem kapott ösztöndíjunk után kutatva futunk oda (emiatt viszont egy-egy félévben akár 8-10-szer is, nehezen sikerül ugyanis a juttatás kikönyörgése). Ellenvéleményeinket, kételyeinket mondogatjuk — a gyengébb idegzetüek néha esetleg még szitkozódnak is, ami persze mindenképp elítélendő — sőt olykor — bár ez nagyon ritkán történik — még meg is írjuk.

De nem csak ez itt a probléma. Én, mint hallgató nem tudom megítélni, hogy a HÖK mennyiben költekezik a pénzünkkel a baráti kör és a HÖK-tagok egyéni érdekeinek megfelelően, nem látok, nem láthatok ebbe bele, ellenőrző hatóságot játszani sem kedvem, sem időm nincs. Nem áll módomban megítélni, hogy valóban szükség volt-e az autóra, nem tudom hány darab menedzserkalkulátort vettek a HÖK-tagok, s hányra lenne valóban szükségük, hogy a számítógépeken mennyiben folyik privát munka, s ' milyen szabályok szerint, nem tudom megítélni a „tanulmányi kirándulások" indokoltságát, $ nem tudom mi van a reprezentációs pénzekkel stb. Azt hiszem, ezen problémákra egyetlen megoldás van, s tudom, hogy most egy nagyon kényes pontra tapintok, s véleményem nem fog teljes körű egyetértést kiváltani; de ennek ellenére azt hiszem, nagyon elhibázott döntés volt az, ami a reformok, s a diákönkormányzat szellemében ilyen mértékben szabad kezet adott a pénzek elosztásában, kezelésében a HÖK-vezetőknek. Miért baj ez? Elsősorban azért, mert ők nem felelnek ezért állásukkal, főállásukkal, egzisztenciájukkal; nem felelhetnek, hisz nem főállásban, „hivatalnokként", hanem hallgatóként döntenek százezrek sorsáról. Amit veszíthetnek, csak annyi, hogy esetleg legközelebb nem választhatják meg őket; s ez nem sok. Természetesen az fontos és elengedhetetlen, hogy a hallgatóság képviselőinek, a HÖK-nek — e két szó szinonimaként való használata mára persze anakronisztikussá lett — beleszólása legyen e pénzek elosztásába, a jelenlegi teljhatalom azonban elfogadhatatlan. Egy — talán az egyetem vezetése által — működtetett hivatalt a HÖK ellenőrizhetne, instrukciókat adhatna neki, pénzügyi elképzeléseit csak ezen keresztül, s nem közvetlenül valósíthatná meg. A jelenlegi „szabadság" csábít a rosszra. Miért épp a HÖK-képviselőktől várhatnánk el, hogy szentek legyenek? Mivel a visszaélésekkel, ill. azok vádjával kapcsolatos problémákra a javasolttól lényegét tekintve eltérő megoldási nem látok, így ezekről nem, hanem a HÖK beszédmódjáról, s arról, ahogy az ügyeket felveti, kezeli, szeretnék még írni. E félév elején kaptuk ugye ezt a tájékoztatót. Jó, hogy kaptuk, jó, hogy a pénzünkből futja erre, na de ami benne volt... Csúsztatások, elkenések tömege.

tenni, nem mondanak semmit. Marad az „ideális rendszer" fikciója és a „megszüntetni". Tudhattuk, ez mit jelent. Végül később mégis eldöntetik valahol, valamikor, hogy marad a szociális ösztöndíj, csak újra kell kérvényezni,«///? valaki erről nem szerez időben tudomást és lecsúszik a határidőről, az nem kap pénzt. ( Vannak akik így jártak. Az ő hibájuk, az ő bajuk, igaz?) Ezen legújabb rendszerben még csak kereseti igazolásra sincs szükség, mindenkinek saját lelkiismeretére bízzák a dolgot. Nagylelkű és nagyszerű. A legalább tíz dokumentum, okmány, anyakönyvi kivonat stb., amit tavaly nyáron be kellett szereznünk, immár időszerűtlenné váll, hiábavaló fáradozás volt. Mindezen változások, módosulások, játékok után Garamhegyi hivatkozása a Szegedi Egyetem 1992, október 9-i (!) számában kifejtettekre a szociális ösztöndíjjal kapcsolatban elég szemtelen dolog. (A szerkesztő elnézést kérése pedig indokolatlan.) Kedves Hallgató Társaim, úgy tűnik, minket itt egy kicsit... hát nem is tudom minek néznek. Kedves HÖK-ben dolgozó fiúk-lányok, Nektek pedig azt tudom csak mondani, hogy le kéne szállni a magas lóról, nem kell nekünk ily módon „elmagyarázni" a dolgokat, a hallgatósággal való kommunikációt másként, nagyobb, valódi erőfeszítéssel lehetne legalább egy kicsivel jobb szintre hozni, s terveiteket alaposabban végig kellene gondolnotok. Emberileg meg tudom érteni azt, hogy az a sok pénz, amiről dönteni tudtok, megzavarja egy kicsit egy egyetemista fejét. Meg tudom érteni, hisz gondoljunk bele, pár éve még fiatalkorúak voltunk, gimnazisták, aztán meg „csóró egyetemisták" lettünk, akik a hónap végén már spekulálva számolgatják megmaradt forintjaikat. Nyilván furcsa ez így most Nektek. Sok mindent megérthetek, sok mindent megérthetünk, de az eddigi beszédmódot, s azt, ahogy a számunkra fontos ügyeketfelvetitek, kezelitek, én nem tudom elfogadni. Ezt így?! Felejtsétek el! Én a cikkemet aláírom (ez nem volt kérdés számomra), ugyanakkor hiszek, hihetek annak, aki azt mondta, hogy fél, s ezért ezt nem teszi. Nekem nincs kedvem ahhoz, hogy ma, a rendszerváltás után megengedjem magamnak, hogy féljek. Akár Tőletek — akár mástól. A szóban forgó értelemben. *

Aradi László

SZEGEDI EGYETEM 3 ]

Kelemen Zoltán

Nincs vigyorgás!

Halálos tavasz

Egy harmadik Álom

•

Számban a vörösbor íze,

Kérem én nyugdíjas vagyok

Hajnali villám az égen

Francia bor a pohárban

Kérem én ebédért járok

Amit egy barlangból láthatsz

Ajtóban állva kezében

Éthordóval kérem szépen

A többiek ülnek a tűznél

Kérdésre válasz a számban.

Kérem én egyedül állok.

S tudják: te látsz ezt és látsz azt.

Benne a válasz a csendben

Kérem én kocsmába járok

Nem nyugszol, nem csitulsz mégse

Bejáratunk

Kocsmában nem iszok semmit

Csüggedten elindulsz végre

Nézi és fogja kezében

Nézem a nőknek a lábát

Jókedved kimúlt mellőled

Leteszi, gondol egy bátrat.

Álmodok, álmodok estig.

Felnézel mégis az égre.

Azt mondja jó a vörösbor

Nem jutok el soha Pestig

Hajnalodik itt a földön

Francia bor íze számban

Kérem én Budára járok

Ugy ahogy tegnap és régen

Felveszi újra és nézi

Kocsmába megyek ebédért

Nyílik a csillagos sátor,

így üldögélünk mi hárman.

Kérem én egyedül állok.

S úszik a villám az égen.

vészkijárat

Gánóczy György

Zárójelben, pontok között (Mint didergő dér megfagyott rögön, mint szélfútta

zuzmó

elaggott rönkön, mint őzsutában reszkető félelem, úgy ülsz meg vemhes

agykérgemen.)

...de az ifjú ment, csak mendegélt, mígnem ott találta magát egy hatalmas fa tövében. Ahogyan azt konstatálni tudta, a fának nemcsak a töve volt nagy, banem a koronája is, mely a felhők talpát csiklandozta. A fa mindezt már olyannyira drasztikusan

tette, hogy a felhők könnyezésnek

indultak

nevettükben. Az ifjút nemhiába hívták ifjúnak, éles elméjé-

Mint rózsának az illata mint rózsának az illata szép volt anyám szegte a vasárnapi kenyeret

vel reájött arra: ha ez így megy tovább, a felhők

elkönnye-

zódnek, a fa pedig egyre robosztusabb formát fog ölteni.

Fél

Node ezt már csak nem hagyhatta! Mit lehetett mást tenni: cselekvésre kényszerítette

magát. Elővette hát ezüstgereb-

lyéjét, aranylocsolóját, gyémántszekercéjét, kel befolyásolódásre bírja az egyre növő

hogy

mindezek-

terebélyesedést...

...és még hányan

vannak,

kik az unicum-ittas éjben a belőlük leasszonyított ötven százalékot keresve tapogatóznak

két szíve volt akkor egy nagy meg egy kicsi

(Nap vagy,

és még kettő

én csupán vízcsepp:

mindhiába.

Miért kellett

megperzselt létezésem

annak a nyafogó Ádámnak

egyetlen szusszanás.

bedőlnöd ó Uram?!

második testének

Éj vagy,

Mi meg cseszhetjük

később a ruha egyre nagyobb lett

én csak kontúr:

az egészet

ö lassan meghervadt

belédveszek,

itt lent

majd elment

s leszek

a sárban.

világtól szűz szeme ebéd után ruhát varrogatott

csillagmintás kimonódon most én hordom őt míg vagyok továbbviszem mint vágott rózsát az illata

SZEGEDI EGYETEM3]

aprócska forradás.)

Pálfi Norbert

Virágh Ivette

Egy erdélyi jiddis népdal magyar fordításának elemzése szimhasz tojre

ojfdernaht tóra-ünnep

éjjelén

iz jeder jid frejleh minden zsidó der rebe zict

boldog

ojbnun párnán trónol a rabbi

azoj vi a meleh akár a királyok di haszidim libn im a haszidok zingen un srajen énekelve strekn di hant in teler arajn nyúlkálnak un hapn fun im sirajim rabbi

szeretik kiabálva a morzsákért

a

tányérjába

Mennyivel könnyebb dolgunk van nekünk, mint Jacques DErridának, aki oj DE a fordításelméletek egyik számunkra legkedvesebbjének az atyja. Hiszen neki mindössze néhány szóra, töredékre kellett korlátoznia idézetei számát a János Apokalipszisből, mikor apokaliptikus hangnemről írt, a maga derridikus módján. Helyszűke miatt nem idézhette az egészet, mi azonban megtehetjük (amellett, hogy a fordítást is közöljük), ráadásul a nyomdatechnika ördöge (vagy apokalipszisa) miatt nem is igazodhatott az igazi eredeti betűjeles íráshoz. Mi azonban úgy vagyunk egyszerre hűek a jiddis-zsidó hagyományhoz, amint időszerűek is. DE jó is ez! Na DE lássuk az olvasatot! A szöveget egyrészt Kányádi Sándor értő, szép fordításában tanulmányozhatjuk, másrészt a minden bizonnyal szebb és jobb eredetiben tanulmányozhatod te, olvasóm, ha tudsz jiddisül, iDE azonban már nem tudlak téged követni, megszakad a szívem, hogy el kell engednem (lassen müssen) a kezeDEt, de így van ez ha pontosan akarjuk magunkat kifejezni (aus!). Büntetésem, melyben te is osztozol velem, ha nem érted a nyelvet, az, hogy nem részesülhetünk abbarTáz örömben, melyben a Tórát bölcs rabbijuk vezetésével olvasó haszidok örvendeznek. A rabbi, mint valamely értelmezői hierarchia csúcsán, királyként trónol a szövegben (in the text), párnán (ojbnun). A boldog haszidok szedegetik fel a rabbi táljából (teler) az értelmezés morzsáit ezen a szép szövegértő ünnepen. Boldogságuk egyúttal előrevetíti az evangéliumi lelki szegénységet, hiszen HeiDEggernek is rá kellett döbbennie élete alkonyán az örök Szókratészi igazságra, miszerint: csak azt tudhatja, hogy mit nem tud. És ez így szép, ha belegondolunk, hogy őt éppen a nyelv, a szöveg (Text) tanulmányozása vitte erre a felismerésre, mely egyesek szerint, akik rosszul fordítják és ezáltal rosszul értelmezik Holzweg című kései nagy művét, zsákutca. Valójában ez az a régi, egyszerű feketeerdei (Schwarzwald) gondolatvilág, mely már a Sein un Zeit íróját is jellemezte.

Egy Nehéz Eset Május elsején Derrick korán kel. Fél háromra érkezik a zürichi repülőtérre Kleinnel. Az áldozatot egy repülőgép szárnyába gyömöszölték, és körülbelül huszonkét óra múlva fedezte fel egy mechanikus, jelenti Müller, a törvényszéki orvos. A bőrén észlelhető elváltozásokat azonban nemcsak a kerozin okozta, folytatja a doki, majd Derricket közel húzza a testhez, és szikéjével megkapargatja egy kicsit. — Stefan, ezt az embert megégették! Derrick visszahúzódik, Kleinhez lép, sóhajt. Öt perccel később egy szinte sértetlen jogosítványt találnak a szétfoszlott ruhadarabok között. Eszerint az áldozat Joe Braun, amerikai állampolgár, negyvenhét éves. — Harry, ellenőriztesd az Interpollal! — Amíg Klein az autóból telefonál, kiderül, hogy az áldozatnál a jogosítványon kívül semmi használható nyom nincs. Klein visszatér, és közli Derrickkel, hogy Joe Braun kisstílű kábszeres Detroitban. Két gyermekét elrabolták, feltehetőleg zsarolási céllal, de erről az Interpol sem tud többet. Felesége Eve Braun négy hónappal ezelőtt áttelepedett Münchenbe, és itt egy cseh vendégmunkással él együtt. Derrick és Klein átmennek a tranzitba kávézni. Klein meglehetősen zilált a korai kelés és a hulla látványa miatt. Ezt a kávé közben szóvá is teszi Derricknek, Derrick együttérzően bólogat, de nem néz fel. Gondolkozik, kávéját kevergeti. Klein felszólítására indulnak vissza Münchenbe fél hatkor. Második kávéjukat már az irodában fogyasztják hétkor, és közlik a fejleményeket Bergerrel. Berger elviharzik, hogy utánanézzen Eve Braun címének. Nemsokkal ezután telefonon Klagenfurtból érkezik a füles, hogy Braun kapcsolatban állt a müncheni Mayerrel, az orgazdával. Derrickék már ismerik Mayert, lakására mennek, de ott csak feleségével találkoznak, aki közli, férje nyolckor érkezik vissza Potsdamból. A pályaudvar peronjqp csípik el Mayert, és kihallgatásra viszik az irodába. Mayer tizenegyig tagad, de Klein háromórás profi faarcával célt ér: Mayer közli, Brauntól anyagot vett. Azt ő maga sem érti, hogy került Braun Zürichbe, mivel Braun azt mondta May érnék, hogy amíg túlad az árun, ő Münchenben húzza meg magát: ez a legbiztonságosabb. Az áruról csak annyit tud, hogy Chiléből érkezett, de ennek semmi jelentősége sincs — szerinte Braun halálával kapcsolatban, mert Braun közvetítőkön keresztül jutott a kábítószerhez. Derrick közbevág, hogy ezt azért a rendőrség is tudja, úgyhogy jobb lesz, ha a tárgyra tér. Mayernek azonban nincs több információja, úgyhogy elmehet. Berger jön át Eve Braun címével, továbbá jelenti, hogy telefonált az Interpol, és azt üzenik Derricknek, hogy a Braun-gyerekeket holtan találták Washington D. C. közelében. Tehát Braun mégsem teljesítette a zsarolók követelését, állapítja meg Klein. Derrick azonban már kabátja övét igazítja: indulnak Braunnéhez. Az asszony annak ellenére, hogy még semmit sem tud férje haláláról, kisírt szemekkel nyit ajtót, majd beljebb tessékeli az urakat, és állapotát azzal indokolja, hogy szegény Milost, élettársát tegnap az újfasiszták meglincselték egy pogrom során, és most halott. Miután Derrick közli, hogy férje sincs már az élők sorában, és gyermekei is halottak, Braunné elájul. Mentőket kell hívni, néhány nyugtató injekciót kap, és elszállítják. A mentőorvos holnapra javasolja az asszony kihallgatását, már amennyiben olyan állapotban lesz. Derrickék félórás kutatás után az asszony lakásában megtalálják az egyik fiókban a városszerte ismert, befolyásos Schmidt címét, telefonszámát. Innen állandó informátoruk, Herrman keresésére indulnak, egy Kleider Bauer üzletben találják meg, munka közben. A megzavart Herrmann kimegy velük az utcára, és egy kevéssé feltűnő séta közben elmondja, hogy négy napja beszélt az akkor még élő Braunnal, aki azzal dicsekedett neki, hogy Schmidtnek privát eladott egy kiló heroint. Többet azonban nem mond, egy hirtelen fordulattal futásnak ered. Derrickék néhány utcával odébb érik utol, de már késő. Herrmannt agyontaposták a felvonulók. Klein azt ajánlja Derricknek, forduljanak Herrmann szeretőjéhez, Helgához. Helga egy külvárosi bisztróban szolgál fel, a Festben. A BMW tíz perc múlva fékez a Fest előtt. Bent a wurlitzerből a nemrégiben elhunyt Judit Szűcs egy régen elfelejtett slágere szól, érthetetlen tájszólással. Helgát a pult mögött találják, két kólát rendelnek, és kérdez-

Régóta foglalkoztat már engem kedves olvasóm írásés beszédviszonya. Derrida mesterünk is megemlékezik erről az érdekes problémáról Grammatológia című müvében. Szerény véleményem mindig az volt, hogy a beszédhang (voice) elsőbbséget élvez nyelvi tekintetben az írással (die Schrift) szemben, mégpedig éppen abban a tekintetben, hogy inkább ott volt abban a pillanatban, mikor némelyek a nyelvi jeleket választották a kommunikációjuk céljaira, mint az írást. Az általunk tárgyalt szövegből is látszik, hogy a jámbor haszidok is az élőbeszédet részesítik előnyben, hiszen: „zingen un srajen" (énekelve, kiabálva) nyúlkálnak a szöveginterpretáció táljába a közös szövegmegértés morzsáiért. Persze meg kell jegyeznünk, hogy a haszidok szeretetére nézvést az nem derül ki a szövegünkből (xy our text), hogy szeretetük mire irányul inkább: a szövegre és/vagy annak értésére, avagy magára a rabbira. Persze elképzelhető, hogy szövegnek és értelmezőjének egyfajta olyan egybeolvadásáról van szó, mely a bibliai emanáciőt megelőző állapotot állítja helyre, a Kezdetet, illetve a Kezdet előtti állapotot, hiszen evaQxri ev ö Xóyog.

Zoltai Attila felvételei

nek. Helga először nem akar válaszolni, de egy ötmárkás elég ahhoz, hogy Helga beszéljen. Azt ajánlja, keressék meg Helmut Schroedert, ő volt Schmidt személyi titkára, azonban Schmidt másfél éve egy balfogása miatt kirúgta, azóta alkoholista. Helga úgy véli, a legkönnyebben a Hohner Ringen találják meg, hiszen az alkohol mellett a lóverseny a másik szenvedélye. Derrickék még gyorsan közlik Hermann halálát, majd kisietnek. Rádión beszélnek Bergerrel, aki újabb információkkal szolgál. — Stefan! Mayer feleségét baltával feldarabolták, és testrészeit a hűtőládába rakták. Mayer valószínűleg felfedezte halott feleségét, de eltűnt. Kiadtunk egy körözést ellene, még nincs meg. A szegény Müller dokit megölték, megfojtották a fürdőkádban. A lakását teljesen feldúlták. Valamit kereshettek. — Berger, légy szíves nézz utána ennek a Schroedernek. Nekem nagyon gyanús — válaszol Derrick, majd Schmidték felé kormányozza a BMWt. Schmidtéknél senkit sem találnak otthon az inason kívül. Megtudják, este kerti mulatság lesz, akkor biztosan megtalálják Schmidtet. Innen a Hohner Ringre hajtanak. Schroedert részegen találják a büfé közelében. Schroeder üvöltve közli az érkezőkkel, hogy ez az utolsó ország, ahol még semmit nem követett el, ez a város szétrohasztja, küzd a végelgyengüléssel. Csak Derrick rendőrigazolványa téríti némileg észhez, majd egy grátisz sör mellett felismeri Braunt a jogosítvány fényképe alapján, és beszél. Felfedi Braun biszexuális voltát, és kijelenti, többször látta Braunt a hasonlóan meleg Schmidttel a Lamour Bárban. Továbbá közli, Braun halála előtt egy nappal néhány táskát bízott rá azzal, hogy amint rendeződnek a dolgok, megkeresi Schroedert. Még egy sörért azt is hozzáteszi, hogy úgy tudja, Schmidt nevelt lánya, Inke gyereket vár, és ezt Schmidt nem nézi jó szemmel. Klein letartóztatja Schroedert, és a parkoló felé indulnak. A főbejárat előtt azonban Schroeder meggondolatlanul egy villamos elé veti magát, és meghal. Miután megérkeznek a mentők, Derrick és Klein a kapitányságra mennek egy délutáni kávéra. Itt Berger újabb információkkal szolgál főnökének. Helga, a Festből meglátogatta Eve Braunt, és valószínűleg ő mérgezte meg a félőrült asszonyt. Mindenesetre nem tudni semmi biztosat, mert Helgát ismeretlen tettesek hasba szúrták a liftben. Azonnal meghalt. Mayer pedig Hamburg és München között kiesett a vonatból, és szintén szörnyethalt. Nem lehet megállapítani, baleset volt-e, vagy gyilkosság, esetleg öngyilkosság, nincsenek szemtanúk. Mindenesetre érthetetlen, miért akart Mayer Hamburgba menni. Ekkor érkezik telefonon a következő hír, Schmidt inasát leütötték, és fejjel előre a gázsütőbe rakták, a gázcsapot rányitották. A gyanú, hogy meggyilkolták, tehát nem öngyilkosságról van szó, megalapozol'f. — Harry, mit is mondott Schroeder, hol vannak a táskák? — Természetesen a lakásán, Stefan. — Harry, nem értem. Semmi indíték, semmi nyom, semmi gyanú, és még a szerb pornókirály is halott. Schroeder lakásán"megtalálják a táskákat, üresen. Az egyik fiókban Müller fényképét találják. Derrick és Klein itt elválnak, hazamennek átöltözni estére. Nyolckor találkoznak Schmidt villája előtt. A játékteremben a zseton csörren, a két nyomozó átverekszi magát a tömegen. Schmidtet a kertben találják. Félrehívják, hogy feltegyenek neki néhány kérdést. Schmidt elegáns, és előzékeny. Derrick veszi a lapot, Klein kevésbé. A kérdések egyre konkrétabbak, Schmidt egyre izgatottabb. De Derrick stratégiája átláthatatlan, hirtelen felhagy kérdéseivel. Már búcsúzna is, amikor Schmidt személyes hangokat pendít meg: bevallja, hogy szeretőt tart. Schmidtné erről semmit sem tud, de Inke látta Schmidtet szeretőjével, Hildegarddal. Azóta megváltozott kettejük viszonya. Inke hideg Schmidttel, aki attól is tart, hogy a lány megtudja, nem Schmidték gyermeke. Továbbá Schmidt könnyezni kezd, és közli, Inke fiókjában használt fecskendőket talált. Ekkor csörög a telefon, Klein veszi fel, Derrickkel akar beszélni Berger. Derrick meghallgatja Bergert, majd közli, hogy Inkét halottan találták Drezdában, a híd mellett. Először megerőszakolták, majd megkínozták, végül némi fojtogatás után kilenc alapos késszúrással meggyilkolták, és a hídról ledobták. Schmidt őrjöng. Klein próbálja megnyugtatni, Derrick Inke barátjáról kérdezi Schmidtet. Schmidt csak szipog, alig tud valamit a fiúról, csak annyit, hogy Jörgnek hívják, van egy motorbiciklije és állandóan bőrdzsekiben látni. Derrick felmegy Inke szobájába. Talál egy fényképet. Ez egy bőrdzsekiben és bukósisakban motoron ülő férfit ábrázol. Derrick Schmidtet kérdezi, hogy az Jörg-e, Schmidt bólogat. Innen Schmidttel a hullaházba hajtanak, azonosítani Inkét. Itt Schmidt újabb fájdalmas rohamát enyhítik, majd hazaküldik. A kapitányság felé menet halálra gázolnak egy motorost, akiről kiderül, ő volt Jörg. Zsebeiben heroint, kést és Schmidtné fényképét találják. Az irodában Berger közli Derrickkel, hogy Schmidtné — lánya és szeretője halála, illetve Hildegard vallomása miatt, aki ezen az estén látogatta meg Schmidtnét, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba — felakasztotta magát a garázsban a szerelőakna felett. Továbbá a Jörgnél talált, Schmidtnét ábrázoló felvételen Braun ujjlenyomatai vannak. Derrickék Hildegard lakásán vérnyomokat és néhány hajszálat találnak: a vér Mayernéé, a haj Müller dokié. Berger Hildegard lakására telefonál jelenteni, hogy Schmidtet hazafelé menet orvul lelőtték. Innen a Schwartz Hande nevű éjszakai lokálba mennek, Hildegard itt sztriptízel. Hildegardot egy hátsó szobában találják, teljesen részegen. Klein próbálja magához téríteni, de Hildegardon hirtelen agresszív roham lesz úrrá, és egy papírvágó késsel hasba szúrja, többször. Derrick hiába lövi agyon Hildegardot, Kleinen már nem segít, halott. Felhívja Bergert, de csak az üzenetrögzítő válaszol: Berger szívinfarktust kapott, ne keressék, mert meghalt. Derrick a dohányzóasztalhoz ül, és hogy megnyugodjék, iszik az elöl hagyott italból, nem sejtve, hogy mérgezett. Fél perc múlva már a pamlagon fetreng, további fél perc múlva, éjfél körül, meghal. (Elhangzott a Pesti Est Festen, május-elsején)

SZEGEDI EGYETEM3]

Félre kell tenni valamennyit az emberi jogokból? Demény Lajos romániai magyar történész, volt tanügyminiszter-helyettes, majd RMDSZ-szenátor, hároméves politikai szereplés után visszatért íróasztalához és a Székely Oklevéltár további köteteinek szerkesztését vállalva éli a kisebbségi magyar értelmiségi létet, amely — a mai viszonyok között — egyáltalán nem nevezhető egysíkúnak, hiszen a végvárakban. diaszpórákban gyakran néhány vagy éppen egyetlen embernek kell ellátnia/pótolnia egész intézmények szerepét. Immár — mint majdnem valamennyi Romániában maradt és még élő kutatótársa — túl a hatvanadik életévén a megmaradást remélve cselekszik, akkor is, ha a Bolyai Társaság tagjaként vagy felsőoktatási tapasztalatokkal is rendelkező oktatóként szólal meg.

Kisebbséginek maradni? Magyarországi útjai során felkereste azokat a budapesti és vidéki oktatási központokat. amelyekben romániai magyar fiatalok tanulnak. Tapasztalatai nem egyértelműen pozitív jelenségekre engednek következtetni, vegyes érzésekkel távozott Budapestről. ahol az is megtörtént, hogy az előre meghatározott időpontban sem az illetékes hallgatók, sem oktatóik nem jelentek meg a tervezett beszélgetésre. Úgy véli, hogy a Budapesten beiskolázottak körében igen magas a beilleszkedési hajlam aránya; úgy az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mint a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem különböző karain hallgatók tömeges letelepedése várható. „Történik mindez egy olyan időszakban — mondotta Demény Lajos tanár úr —. amikor Magyarországon is munkanélküliség van, még a pedagógusok körében is, történik egy olyan pillanatban, amikor a romániai magyarság érdekképviseleti szervezete bizonyos engedmények megtételére bírja rá a bukaresti vezetést, annak reményében. hogy a majd hazatérő szakemberek betöltsék a leendő munkahelyeket, kihasználják azokat az intézményi kereteket, amelyek a romániai magyarság megmaradását szolgálhatnák." A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szervezett találkozóról sem mondható el, högy széles körű érdeklődés mellett zajlott le, hiszen a másfél száz külhoni diák közül, akiknek kétharmada Romániából érkezett, mintegy kéttucatnyian fordultak meg a teremben, de legalább meg-

állapítható, hogy — nagyjából — mindhárom évfoly amot és

w E ^ J ^griHfl^^^^^^^^

Egy MaMegtörtént, hogy szemégyarorszá- lyes vagy talán egyéb okok gon végzett miatt, hazalátogatván, sértve fiatal azt is érezték magukat a kint tanuló kijelenthe- diákok, mert korábbi iskoláti.hogyala- jukban, volt munkahelyeiken

— nagyvonalakban

nyi leteleped-

őket ezért az árulásért... Ál-

—

het anyaor-

letlen?

képviselték.

j^^JPQPSBM^^^^^^^I ^KgCjSllliÉ^^^^^^^I

szágban, hivatkoz-

lenézték,

esetleg

kiutálták

talános ez a jelenség vagy vé-

Pedagógus kell!

Megtörténtek ilyen esetek, hat az Emde — szerintem — véletlenek, beri elszigeteltek. Említettem, mintegy < F o , ó : Karnok Csaba) Nyilatko1800 Magyarországon tanuló zatára, előkerülhet az anyagi hogy a diploma körül sincs romániai hallgató kiválogatá- érv, hiszen gazdaságilag hát- bonyodalom, munkalehetősával kapcsolatban — mon- rányosabb környezetbe ke- ség is van, hiszen néhol még a dották a hallgatók, akik itt rülne vissza... A kisebbségi líceumokban is érettségizetSzegeden egy, a magyarorszá- szerepvállalás mintha nem tek helyettesítenek és számtagihoz hasonló feltételrend- lenne annyira divatos ma- lan falusi iskola van, ahol egyszer alapján kerültek az intéz- napság, mintha mindaz, ami két szakos tanár van mindbenne/ mögötte van már csak össze tényleges, kinevezett álmény padjaiba. távoli, irodalmi olvasmány- lományban. A pedagógusra Mi az oka ezeknek a híreszélmény lenne... — hangzot- szükség van. Aki valamilyen teléseknek? Vagy a kritériutak el a kételyt megfogal- tanügyi képesítéssel rendelmok voltak rosszak, amelyek kezik, az magasabb fokú tamazó mondatok. szerint ajánlóleveleket adtak gozaton is működhet — ha a romániai küldőszervezetek Árulás? adott időn belül főiskolai, egyes Magyarországra utazó Mindez így van, legalábbis egyetemi oklevelet szerez, fiataloknak? így látszik. Csakhogy: mind- nem fenyegeti semmilyen veezeket a lehetőségeket, az szély. Á Romániában végzett Tanügyminiszter-helyettesként én egyetlen ajánlást ösztöndíjakat, a támogatást friss diplomások a helyettesísem írtam alá — válaszolta nem az egyének kapták, ha- tőkkel betöltött állásokat Demény tanár úr —, azt hi- nem a romániai magyar ki- kapják az új tanév kezdeteszem. hogy az itteni intézmé- sebbség, amely — bár a hatákor... Továbbgondolva a jenyek jóhiszeműségén múlott, rokon kívül él — a magyar lenséget, a fölháborodás inamikor elfogadták vagy sem nemzet szerves része, ezért a dokolt is lehet azok részéről, ezeket a papírodat, amelye- kisebbségi magyar kötődéses akik Kolozsvárott vagy más ket tanáraik, lelkészeik vagy felelőssége kettős... Nemrég egyetemeken, nagyon nehéz éppen magyar állampolgár- Pécsett jártam a Collegium körülmények között, nagy ságú rokonaik-barátaik írtak, Seraficumban, ahol mintegy szülői áldozatvállalás mellett ezzel a gesztussal egyébként harminc diákunk tanul, ott tanulnak, hiszen ők is ugyannem kevés bonyodalmat találkoztam egy most harúgy megérdemelték volna a okozva, mert nagy létszámú madéves hallgatóval, aki magyarországi tanulmányoiskolázott, ám fedezet nélkül néprajzi témában szeretne kat, mint az ügyeskedők. Ezt maradt hallgatót kellett me- államvizsga-dolgozatot kénét közben ellátnia a Művelő- szíteni és emiatt beiratkozna — nagyon jogosan — a Kodési és Közoktatási Miniszté- a kolozsvári egyetemre is... lozsvári Magyar Diákszövetriumnak, illetve a célalapítvá- Itt említeném meg, hogy tár- ség képviselői el is mondták nyoknak... Próbáltunk egy gyalásokat folytattunk a ro- nekem. alaposan átgondolt rendszert mániái magyar egyházakkal, Mi a teendő? kialakítani, s az utóbbi két amelyek most építik ki iskoSzembe kell néznünk azzal, tanévben már csökkentettük lahálózatukat, most szervea felvett hallgatók számát, azt zik újra kulturális intézmé- hogy mit is akarunk, mi, a ajánlva a magyarországi part- nyeiket és szükségük van jól romániai magyar kisebbség nereknek, hogy inkább a táv- képzett fiatalokra. Egy böl- — tette hozzá befejezésként a oktatás, a rész-és a posztgra- csész diplomásnak — például tanár úr —, kell-e nekünk duális képzés formáival fog- — ma majdnem korlátlan le- értelmiség? Most, amikor itt lalkozzanak. A Gödöllői Ag- hetőségei vannak a közmű- vannak a moldvai csángók, rártudományi Egyetem szak- velődésben. a sajtóban, más akiknek soha nem is volt tuemberei nagyon helyesen cse- médiumokban és — termé- lajdonképpen saját értelmilekedtek. amikor ezzel az al- szetesen — az oktatásban is, sége, vagy itt az erdélyi szórternatívával próbálkoztak, úgy világi, mint egyházi in- vány magyarság Hunyad, MáJárható út a romániai magyar tézmények keretein belül; ramaros, Beszterce és más oktatást és kisebbséget meg- azt tehetik, amire tehetsé- megyékben, ahol az értelmicélzó alapítványok erősítése gük, felkészültségük alapján ség és az intézményesített kiis. Elképzelhetőnek tartom képesek, nem ütköznek sebbségi kultúra majdnem különböző ösztöndíjak kiírá- „vaskalapos" generációkkal, teljesen eltűnt, s már beszélni sát jó tanulmányi eredménye- mert egyes szakmákból az is alig tudnak magyarul: mi a ket felmutatók számára, s ez előttük járók — sajnos — teendő? Bizony, félre kell az ösztöndíj, amely akár ma- egyszerűen kihaltak... Aki tenni az egyéni érvényesülés gasabb lehetne a mai állami attól tart, hogy nem történik egyedi útjait, félre kell tenni, ösztöndíjnál és nem haladná meg a diplomák nosztrifikáel kell felejteni valamennyit a meg a 2-3 ezer Ft-nak megfe- ciója, az tájékozatlan, mert fennen hangoztatott emberi lelő összeget. A rész- és még az elmúlt rendszer vége jogokból. A magyarság ma a posztgraduálást szolgáló ösz- felé is volt példa arra, hogy jövőjét szeretné megalapozni, töndíjat, kiépített pályázati az ELTE-n szerzett végbizoamelynek szerves része az erformákban azok kapnák, nyítványt két hét alatt honodélyi magyarság is; ez világít akiknek kutatáshoz, szakkép- sították. Érvényben van egy rá egyéni és közös felelőssézéshez feltétlenül magyaror- tavaly a két (volt) illetékes günkre a határ mindkét oldaszági kultúrkörnyezet szüksé- miniszter aláírásával ellátott lán. ges. szerződés is. Simó Márton a

^ H H i í H ^ H I ^ H i

Uton, Nyugaton (1.) Egy idő óta cseppet sem készülök a külföldi utakra. Viszont nagyon örülök, ha elutazhatok. Sokáig kedvemet leltem abban, hogy minden más országbéli dolgot összevetettem a honi gyakorlattal. Erről már kezdek leszokni, nem sok értelme van. Arra jók az ilyen hasonlítgatások, hogy ámulatot keltsünk. Hogy ott milyen jó, vagy milyen rossz. Drága vagy olcsó, szép vagy csúnya. Mégis, gyakran kénytelenek vagyunk párhuzamot felállítani, mert fogalmaink nem minden esetben alkalmasak a pontos leírásra. így legalább valami fals képet lehet nyújtani a külföldről. Mondjuk Nyugat-Európáról, közelebbről Svájcról és Liechtensteinről. Annak, hogy Magyarországot elhagytam, egy biztos jele volt. Az osztrák határ felé buszozva valahol az autópálya mellett igénybe vettem egy pihenőhely WC-jét. Tíz forintomba került, ez természetesen nem lepett meg. Azután néhány napig nem volt ilyen gondom. Mármint fizetni nem kellett... Svájc. A jelzőket hagyjuk későbbre, minek már a kezdetkor agyondicsérni. Szívesen írnék a határról, de nem tudok. Nem tudom, hogy léptem Svájc területére, mert éjszaka volt, és éppen aludtam a buszon. Rendesek voltak a határőrök. Nem keltettek fel, sót, még az útlevelemet sem akarták. Nálam tapasztaltabb „svájcbajárók" mesélték, hogy mikor megszűnt a vízumkényszer, a svájci határőrök minden arra járó magyarral kezet fogtak. Egy ideig. Azután néhány üzleti szemléletű honfitársunknak köszönhetően alapos kutatásokat tartottak magyar felségjelű autókban, buszokban a vámosok. Nem eredménytelenül. Azóta némiképp enyhült a helyzet, hisz — mint mondtam — egyszerű ártatlan turistákat hagytak aludni. így a Badeni tó látványára ébredtem, amint a felkelő nap sugarai megtörtek a vízen, és a felszálló pára békésen gomolygott a hegyek felé. Idilli látvány volt, mint ahogy az egész ország az. Békés, nyugodt és láthatólag jól érzik benne magukat a polgárok. Utunk Zürichbe vezetett. Abba a városrészbe érkeztünk, ahol a szállodák vannak. A reptérhez közel, a városba vivő autópálya és vasúti sínek mellett vannak ezek a paloták. így aztán volt szerencsém néhány gépmadár hasát igen közelről szemlélni, amint elhúztak a szálloda felett, majd méltóságteljesen valamely irányba dőlve elindultak céljukat elérni. A szállodáról felesleges írni: értelemszerűen luxuskörülmények voltak, s szinte minden automata volt. Az ajtók is. Mély benyomást tettek rám az ajtók. Maguktól nyíltak és csukódtak szinte mindenhol, s ez aztán sokszor zavarba hozott. Hiszen ha közel sétáltam el egy ilyerKnyflászáró előtt — surrogva kinyílt. Én léptem még egyet — erre becsukódott, mert nem voltam a hatókörében —, majd meglepetésszerűen visszaléptem egyet. Ismét ismerős surrogás, a svájciak meg azt hitték, szórakozom. Végső soron így volt: magamon nevettem. Másik kedves eset az volt, amikor álltam egy ajtó előtt — nyitásra várva. Nem nyílt. Határozott mozdulat-, tal megpróbáltam kinyitni — nem sikerült. Ekkor egy kedves takarítónő lépett mellém, és elnéző mosollyal megnyomott egy gombot az engedetlen ajtó mellett, mire az kitárult. Hálásan én is elmosolyodtam. Svájcban nagyon könnyű kapcsolatot teremteni. Olvastam róla, de nem hittem — kiindulva a honi gyakorlatból —, hogy mindenki több nyelven beszél. (Én nem.)EIeve három hivatalos nyelve van az országnak: német, francia, olasz. Értelemszerűen ezeken mindenki perfekt beszél, de az iskolákban — a telhetetlenek — angolt tanítanak. Úgy, mint annak idején nálunk az oroszt. Csakhogy ott meg is tanulják. S valóban, bárkivel szóba akartam állni, angolul minden további nélkül sikerült. Hálás vagyok a svájci iskolarendszernek. Nemcsak nyelvileg műveltek az ottaniak, de megdöbbentett a (autó)vezetéskultúrájuk is. Vagyis a kulturált vezetésük, közlekedésük. Magyarországon ugye — már megint a hasonlatok —, ha gyalog át akarok kelni akár az úttesten, akár a zebrán, fel vagyok készülve, hogy nem biztos az érkezésem. Mármint a másik oldalra, hiszen a magyar autósok nem szívlelik a vállalkozó szellemű gyalogosokat. Inkább lépnek a gázra, mint a fékre, aztán fusson, akinek kedves az élete. Ja, és még ők anyáznak. Nos, Svájcban már száz méterről lassít az autó, és bele nem egyezne, hogy elengedjem magam előtt. Kedvesen arra invitál a sofőr, hogy fáradjak át a túloldalra. Zürich gyönyörű. Leszámítva természetesen a nagyvárosok átkát, az ipari, kereskedelmi stb. negyedeket. S tudni kell, hogy a város lakossága 370 ezer. de ha az agglomerációt is hozzáveszszük, akkor 700 ezer emberről van szó... Egy város értékét mindig a történelmi belváros adja meg. Ahol lehet sétálni, etetni a hattyúkat. Lehet kavicsokat dobálni a vízbe, végignézve, míg megülepszik az iszapban. S ez a városnak azon része, ahonnan kitiltották a buszokat, autókat. Csak sétálva (mégcsak nem is „gyalog") lehet közlekedni a szűk utcákban. Melyeket ugye eleve úgy építettek, hogy busz ne tapodja. S a szűk utcákat magas házak övezik, némelyik építészeti műremek. Mint ahogy a sváb építészet is lenyűgöző tornyaival, erkélyeivel, ékes díszeivel együtt. Ilyen helyeken jobb egyedül sétálgatni, nehogy valaki más elvonja a figyelmet az ismeretlenről. S szerencsémre, én is eltévedtem útitársaimtól, így olyat is észrevettem, ami ha elkerüli a figyelmemet, nagy veszteség lett volna. Zenét, méghozzá nagyon jó zenét hallottam valamely szűk utca felől. Ragtime volt, melyet a németek tudnak igazán jól, szívvel előadni. Útána megláttam a zene forrását. Egy réges-régi, történelmi látványosságnak számító tűzoltókocsin, illetve előtte ültek a zenészek. Négy fúvós és egy pengetős hangszer adta a talpalávalót. Érződött a levegőben, hogy valamiféle majálisba cseppentem. A kulcsmondatot hamar megleltem; egy asztal fölé kiírták: „Gratis bier", a tábla szomszédságában pedig két csapos rendületlen nyugalommal mérte a Löwenbrau sört. Minthogy hangulatjelentést szerettem volna írni, beálltam a sorba, elvegyültem a tömegben. Kiderült, hogy egy vendéglő ünnepli 20., elődökkel együtt 200. születésnapját. Egészségükre! A fesztivál 5-től 7-ig tartott, s mindenki jól érezte magát. Másnap ismét eltévedve sétálgatok Zürichben, s mit hallok? Ragtime zenét, s ebből gondoltam, megismétlődik a tegnapi mulatság. Valóban, gratis bier, húsos szendvics, minden volt egészen addig, míg egy zivatar fél hétkor el nem mosta a rendezvényt. Sikerült szót váltanom egy helybeli, kicsit ittas úriemberrel, akit egyáltalán nem zavart, hogy nem svájci vagyok. Mondtam neki, hogy idegen vagyok errefelé. Erre ő széttárta karját, majdnem leesett a székről, s kijelentette, hogy az egész világon mindenki idegen. (Folytatjuk.) Arató László

6 SZEGEDI EGYETEM

A

Testnevelés és a pénz Az Ady tér északkeleti sarkán, a sportpálya széléhez szinte odabigygyesztve kétemeletes kis szürke létesítmény vet árnyékot: a Testnevelési Tanszék épülete. Minthu igazából nem is az egyetemhez tartoznék. Önmagába forduló zárt kis világ ez. Vagy mégsem? Lehetne azt mondani, hogy a hatalmas JATE-kombinát pici leányvállalata, vagy — még mindig a nagyobb épületekkel összepasszintva — egy őrbódé, olyan őrökkel, akik a hallgatók fizikai kondíciója, erőnléte felett őrködnek. Ám ezek az őrök igencsak gondban vannak manapság. Nem nagyon sündörög körülöttük a pénz: a tanszék évi 200 000 Ft-ból kénytelen gazdálkodni, ami még a telefonszámlára sem elég, miként az dr. Heidrich Gáborné tanszékvezetőtől megtudtuk. (Szegedi Egyetem március 30-i száma.) Olyan híresztelések is felröppentek már, hogy a „Tesi" Tanszéket egyszerűen megfogják szüntetni. No hiszen, kerekedne belőle nagy tiltakozáshullám mindjárt! Az, hogy a heti egy-két óra 6 félévnyi kötelező testnevelés kiesne, talán még nem sokakat izgatna. Mert sajnos az a tapasztalat, hogy a hallgatók nagy része — egész napi egy helyben tanulás ide, fájó hát oda — csupán nyűgnek érzi ezt, különösen vizsgaidőszak előtt („alig van időm, most még itt Ugrabugráljak is"), de a legtöbbjük akkor is tunyaságból. Más a helyzet viszont a patinás nevű focicsapatokkal, a kosarasokkal, az aktív izompacsirtákkal. Ók aztán felzúdulnának, és jogosan. Szinte látom, hogy láncolják oda magukat a focipálya kerítéséhez, építenek barikádot a medicinlabdákból, hogy emelkednek magasba a Partizán Beokád, Legitim Parizer, Mezőnyfölény stb. feliratú tiltakozó táblák. És egyenesen fájlalnám, ha holmi pályahiány miatt a Partizán Beokád kitűnő sajtóorgánuma a Taccs, nem tudósítana többé Viszmeg József pályaedző és neveltjei blődli viszontagságairól, amelyeket kifejezetten élveztek. Úgyhogy félre a rémképekkel! A mai helyzetnek némiképp ellentmondani látszik, hogy a Tanszéknek nem is olyan rég még nagyszabású tervei voltak. A reformosdiból ők sem akartak kimaradni. Ötletük a háttérbe szorítottság tudatából táplálkozott: azt mondták, hogy márpedig ideje, hogy a Testnevelési Tanszéket is komolyan vegyék a hallgatók, ezért be szeretnének vezetni egyfajta pontozásos rendszert. Óráról órára mindenki köteles a maga által választott gyakorlatokból meghatározott számú pontot összegyűjteni, amit majd félév végén a tanszék összegez. A végleges eredmény aztán tükröződni fog a diplomában is(!) Tiszteletreméltó, elszánt tervek voltak ezek, de rögtön előkerült a hátulütőjük is: a pénz, megintcsak a pénz. A gyakorlatokat ugyanis kedvenc sportágában csinálhatta meg mindenki, de ha mondjuk valaki mindenképp kondizni akart, ámde elegendő kondigép nem állt rendelkezésre, akkor vagy be kellett volna szerezni, vagy ... egyszóval az egész koncepció szépen csendben feledésbe merült, mintha soha nem is lett volna. De ha ez a 200 000 Ft-os költségvetés semmire se elég, úgy tűnik azért még elég jól megcsapolható. A konditeremből példáid egy-két súlyzónak olykor lába kél. Kosárlabdák, focilabdák is gurulhatnak túlontúl messzire. A pingpongfelszerelést 2 éve még nem a portáról adták ki, hanem a tornaterem folyosóján levő nagyszekrényből, egy hasadékon keresztül halászgathatta elő, aki éppen játszani akart. Mindig akadtak szórakozottabbak, akik elfelejtették ugyanezen a hasadékon vissza is dugni a dolgokat — az utánuk játszani szándékozók legnagyobb örömére. Szórakozottak és szórakoztatottak viszont egyetértettek abban, hogy legnagyobb öröm a heringesdoboz méretű öltözőbe visszatérve konstatálni: pénzüket és értéktárgyaikat ezúttal nem csapolták meg. MEZEY ANDRÁS

Rocky 48 oran at Május első hétvégéjén 48 órán át tartó rock-táncversenyt hirdetett a Tisza Gyöngye kedvelt disco-műintézmény. Az idén Szegeden harmadszor megrendezett „mindhalálig" versenyen sok szegedi táncoslábú indult, köztük jónéhány fölsőiskolás. A kitűnő

hangulatú versenyben legtöbben 27-30 óra után kiestek, ám mintegy 10 pár így is végigharcolta a 48 órát. A legjobb pár Párizsba utazhat 1 hetes pihenőre. A többiek órát, esernyőt, táskát és egy jó bulit kaptak emlékül! (Fotó: Karnok Csaba)

Már a tavalyi év is igen jól sikerült a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatóinak a Magyar

Egyetemi

és

Főiskolás

Bajnokság küzdelmeiben, de ha lehet, az idén még ezen is túltettek. Akkor a női kosárcsapat, 29 év után először vidékiként nyerte az Egyetemi kupát, a férfi kézilabdások másodikok lettek, a futballisták pedig harmadik helyen végeztek. Az úszók négy aranyat hoztak, sőt az atléták és a tornászok is gazdag éremgyűjtemény tulajdonosai lettek. Nos, az idén még ezt is felülmúlták. A női kosarasok már „megszokásból" nyerték meg újra a kupát. A női kézisek az intézmény fennállása (120 év) óta először nyerték meg ezt a tornát. A férfiak következetesek, az idén is ezüstérmesek lettek. Jövőre talán eltépnek ettől a gyakorlattól és feljebb lépnek a

Miután a fiúk a Testnevelési Főiskolát szorosan, a Nyíregyházát fölényesen verték, már úgy tűnt, elsők lesznek. Sajnos, a pécsiek nem így gondolták. TF-Szeged23-24 (11-11) L. d.: Bartók 10, Szilágyi 7, Csikós 4 Szeged—Nyíregyháza 34-23 (16-12) L. d.: Gera 8, Szilágyi 8, Bartók 8, Csikós 6 Pécs-Szeged 26-24 (13-13) L. d.: Csikós 6, Bartók 5, Katona, Szilágyi 4-4 JGYTF

82-72

A női mezőnyből kiemelkedett a TE és a JGYTF (egymás elleni mérkőzés eredménye 3:1 volt). Mindkét csapat 3:0—3:0-át játszott, a KÖZGÁZ, illetve a békéscsabai tanítóképző csapatával.) A JGYTF

csapat tagjai: K o r m o s

Edit, Nagy Andrea (1992-ben végzett hallgatók), Balogh Beatrix, Komáromi Veronika, Szikszai Barbara, Barta Edit, Pál Andrea, Csaba Ágnes. Edző: Tomkáné dr. Hóbel Márta A „legjobb ütő" címet (edzők, rendezők és bírók véleménye alapján valóban megérdemelten és egyértelműen) Komáromi Veronika (JGYTF) kapta.

Torna Nők; 1. JGYTF (Csonka, Eszenyi, Homoki, Balázs, Csejtei, Lagzi, Kovács. Edző: Rácz Ildikó) Szerenkénti: Ugrás 2. Lagzi Kovács Krisztina, 3. Csejtei Andrea Korlát: 1. Lagzi K. K.. 2. Csejtei A. Gerenda: 1. Csejtei A., 2. Balázs Krisztina Talaj: 1. Lagzi K. K., 2. Csejtei A. Férfiak: 2. JGYTF (Hortobágyi, Kósy, Patyi, Csányi, Hegyes, Mészáros. Edző: Szatmári Zoltán) Szerenkénti: Talaj: 1. Mészáros Csaba Gyűrű: 3. Mészáros

Főiskolai Spartakiád

Három arany, két ezüst, egy bronz. 64 kg: 1. Nagy Noel 247,5 kg (112,5; 135) 7« kg: 1. Szilágyi Csaba 150 kg (65; 85) 2. Katona Pal 137,5 kg 76 kg: 1. Komonyi Norbert 240 kg (107,5; 132,5) 83 kg: 3. Vasi Csaba 185 kg (80; 105)

A Világ utcája Kft. által szponzorált úszócsapat szinte megismételhetetlenül jól szerepelt, hiszen olyan még nem fordult elő a sportág történetében, hogy egy főiskola 11 számból 8 első, 2 második és 1 harmadik helyezést érjen el egy Spartakiádon. Ezek a hallgatók mind részt vesznek a A Kecskeméten versenyző főiskolások úszásoktatási gyakorNagy Noel kivételével a többi latán is a kisiskolásoknál és az

A bajnok kézilabdacsapat: Golobies Judit, Nyitrai Marianna, Beslin Anikó, Bálint Gabriella, Karmacsi Krisztina, Benyovszki Anikó, Berta Szilvia, Répási Andrea, Végvári Ildikó, Jagicza Krisztina, Szabó József edző, Mikola Marianna, Tóth Bettina, Árva Margit dobogón. A focisták ezüstjét már megénekeltük, az úszók aranyairól is szóltunk az előző lapszámban. Új és rendkívül örömteli a leány röplabdások ezüstérme, szépen csillog a leány tornászcsapat ezüstje és a férfiak bronza. A súlyemelők három aranyat nyertek. Egerben a Pedagógusjelöltek Országos Találkozóját rendezték meg, ahol szintén rengeteg érmet szereztek a mieink. Itt az úszók vitték a prímet, mert a megnyerhető 11 aranyból 8-at hoztak haza. A női kosarasok itt is nyertek. A npi tornászok csapataranya és a férfiak ezüstje mellett 4 egyéni arany is Szegedre került. Természetesen az atléták sem akartak elmaradni, így ők két aranyat, három ezüstöt és négy bronzot „termeltek". A fiú kézisek innen is ezüstöt hoztak. Természetesen a regionális bajnokságok is folytatódtak, több-kevesebb sikerrel. A Szabótanítványok az NB Il-es bajnokságban sem ismerik a vereséget, szinte biztos befutók a dobogó legfelső fokára. Más kérdés, hogy ez több gorldot okoz majd a vezetőknek, hiszen az NB I. B-re nincs pénz. A fiú kézisek, sajnos eddig csak zakóztak, így a harmadik helyről lemaradtak. AJATE s fiúk ott folytatják, ahol ősszel befejezték, de eddig legalább mindig kiálltak. A focisták váltakozó sikerrel szerepelve egymás mögé kerültek.

Női kézilabda, Szombathely

A szurkolók egy csoportja

Férfi kézilabda; Szombathely

Súlyemelés

MEFOB

A győztes pár

Aranyak csillogása...

pécsieket 24 pont különbséggel 77-53-ra verték a lányok. Radnóthy Kriszta lett a torna legjobb játékosa.

A torna legjobb kapusa Bartha Zsolt (JGYTF) edző: Balogh Tamás. A csapat névsora: Bartha, Benke, Ács. Balogh, Bartók, Cserga, Csikós, Gera, Meld, Katona, Nagy, Sári, Szilágyi. Kosárlabda MEFOB-döntő, Budapest 1993. április 26-28.

A férfi kézilabdacsapat: Benke, Balogh, Sári, Balogh T. (edző). Ács, Bartók, Bartha (álló sor); Csikós, Nagy, Katona, Csengő (középső Előzmény: A JGYTF női ko- sor); Helod, Gera, Velez (alsó sor). A képről hiányzik a meghatározó sárlabdacsapata megnyerte a játékos: Szilágyi Zoltán. 91—92-es .tanévi MEFOB-döntót, melyet a „KÖZGÁZ" rende- sportolót Ördögh István, a óvodásoknál, ahol szintén a legzett. "" •• ^ SZOTE testnevelője készítette jobbak között vannak! A csapat együtt maradt, sót a fel. 1. 100 ffi gyors, Molnár Péter versenykiírásból eredően részt 56,93 mp; 2. 100 női gyors Tóth vehettek a levelezós és az egy Erika 1:04,29 mp; 3. 100 női pille Torna éven belül végzett, 28 éven aluli Tóth Erika 1:04,29 mp; 4. 100 ffi játékosok is — így erősödtünk. hát Kerék Gyula 1:07,26 mp; 5. Nők: 2. JGYTF (Csonka, Esze(Csák M., Nagy D., Rausch A., nyi, Homoki, Balázs, Csejtei, 100 ffi mell Koszomics Péter Iván K.) Lagzi, Kovács. Edző: Rácz Il- 1:19,20 mp; 6. 4 x 50 női vegyes váltó (Klier Vera, Zahorán JGYTF—Közgazdasági Egyetem dikó) 78-49 (39-23) Egyéni összetett: 4. Csejtei And- Erika, Tóth Erika, Milyó Orsolya) 2:17,20 mp: 7. 4 x 50 ffi rea, 6. Lagzi K. Krisztina vezette: Szamos, Missura vegyes váltó (Kerék Gyula. L. d.: Szilágyi 19, Rausch 16, H. Kiss Szerenkénti: felemás korlát; Kosznics Péter, Mészáros Csaba, 2. Lagzi K. 7 Molnár Péter) 2:00,49 mp; 8. 8 x Talaj: 2. Csejtei JGYTF-SOTE Bp. 96-66 50 ffi—női gyorsváltó (Zahorán Férfiak: 3. JGYTF (Hortobágyi, E., Mészáros Cs., Milyó O., Ko(41-38) Kósy, Patyi, Csányi, Hegyes, szonics P., Klier V.. Kerék Gy., vezette: Benczúr, Lugossy L. d.: Rausch 12, H. Kiss 12, Szilágyi Mészáros. Edző: Szatmári Zol- Tóth E., Molnár P.) 3:54,07 mp tán) 16 2. helyezett 1. 100 ffi pille Mészáros Csaba JGYTF-Testnevelési Egyetem Pedagógusjelöltek 1:09,52 mp; 2. 100 női hát Klier 78-55 (35-35) Vera 1:15,68 mp vezette: dr. Valovics, Gidőfalvv Országos Találkozója, 3. helyezett L. d.: Kaszab 6, Radnóthv 6, Szilágyi Eger 100 női mell Milyó Orsolya 13 9/3, H. Kiss 13, Rausch 4 1:28,80 mp Csere: Ráday. Csáky 15, Nagy 21, Atlétika A csapat edzője: Bán Sándor, Lengyel Edzők: Domokos Mihály, Vér Győztesek 400 m: Balázs Ágnes; adjunktus László magas: Gönczöl Krisztina; ezüstLabdarúgás érmesek: gerely: Varga Lajos Végeredmény: 1. JGYTF Szeged, súlylökés: Szabó Tünde megyei II. osztályú 2. MTE, 3. SOTE Bp., 4. KÖZ- távolugrás: Puczkó Annamária mérkőzések GÁZ Bp. Bronzérmesek: 100 m Puczkó Annamária; gerely: Hegedűs Mi- JATE SC—Csanádpalota-Nagylak A győztesek névsora: Kaszab lán; és mindkét 4 x 100 m-es 1-2 (l-l) Zsuzsa, H. Kiss Margit, Bonai váltó JATE: Bíró-Gálik, Gardi. Varga, Ildikó, Lengyel Tímea, Iván Czigel-Baranvai. Tóth, Vass-TuszinKriszta, Szilágyi Nóra, Csák ger, linre, Krisán, Edző: Tóth K. Kézilabda (csak férfiak) Magdolna, Radnóthy Krisztina, Kiszombor-JA TE (0-1) Sajti Erika, Rádi Cintia, Rausch Szombathely-Szeged 17-25 (10-10) JATE: Bíró-Gálik, Gardi. Varga. Anikó, Nagy Dóra

Szabó József tanítványai az első napon pontot vesztettek az ELTE Tanárképző Kar csapata ellen — ez a csapat lett az utolsó. Az egrieket és a Testnevelési Főiskolát azonban három-három góllal biztosan verték. Két különdíjat is nyertek. Karmacsi Krisztina lett a legjobb kapus, Mikola Marianna pedig a legtechnikásabb játékos. A kupagyőztes csapat: Benyovszky, Karmacsi (kaRöplabda pusok) Árva, Bálint, Berta, Beslin, Golovics, Jagicza, Mikola, A Magyar Egyetemi Főiskolai Nyitrai, Répási, Tóth, Végvári. Országos Bajnokság döntőjét röplabda sportágban, a békéscsabai Körösi Csorna Sándor TanítóSzegedi T K - E L T E TK 16-16 képző Főiskola rendezte az (11-11) 1992—93-as tanévben. L. d.: Mikola 5, Jagicza, Répási 4-4 Igen jó körülmények között, Egri TK-Szegedi TK 16-16 (10-12) meleg baráti szeretettel fogadták L. d.: Mikola 7. Jagicza 4, Tóth 3 a mieinket, szakszerűen szervezTF-Szegedi TK 21-24 (14-12) ték és rendezték a versenyt.

L. d.: Csikós 7. Szilágyi 6, Meld 5 Czigel-Tuszinger, Tóth (Sirkó), Szeged- Eger 23-18 (13-7) Vass, Baranyai, Imre, (Joó), Őszi. L. d.: Szilágyi 7, Csikós, Sári 4-4, Edző: Tóth K. Katona 3 Tanárképző—Szegvár 2 -2 Nyíregyháza-Szeged 19-14 (11-8) Csanádpalota-Nagylak—TanárL. d.: Csikós 5, Szilágyi 4 képző 0-0

Lám, lám Bartók Csaba hiánya mit tesz. A meccsek bitumenes Női kézilabda NB. II. pályán folytak. No comment. Bartha Zsolt itt is a torna legjobb Békés—Tanárképző 20-23 kapusa lett. (9-14) TK: Karmacsi, Árva 5, Mikola 5, Női kosárlabda Berta 3, Tóth 3, Dobra, Végvári L. d.: Jagicza 7, Tóth 4, Rcpási, 4. Csere: Benvovsiki Antal 1, A női döntő végeredménye: Végvári 3-3 Három nappal a MEFOB-siker Zsadányi 2. 1. TE, 2. JGYTF, 3. Békéscsabai. után az ELTE már ki se mert állni Edző: Szabó József Tanítóképző Főiskola, 4. KÖZ- ellenük, 2-0. Az Eger ellen Közepes teljesítmény is elég volt JGVTF 3 2 1 - 59:53 5p GÁZ " 44-26-ra győztek, a döntőben a az idegenbeli győzelemhez.

SZEGEDI EGYETEM3]

Mi lesz veled, Orosz Tanszék? „Szponzorok nélkül nem megy..." Balázs Dénes mellett talán a legnagyobb magyar világjáró Kubassek János. Foglalkozása is az: a magyar utazók tevékenységét, világjárók munkásságát kutatja, emellett karsztmorfológus és a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Már egyetemistaként bejárta Indiát, Nepált, Sri Lankát, később Kubában, Thaiföldön, az USA-ban, Kanadában, Kínában, Vietnamban járt, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Expedíciónak és még lehetne sorolni.

mondom, mert a karsztok iránt ő oltott be. Az ő könyvei — a Faggyúfáklyás expedíció, a Felfedező utakon a Föld alatt — diákkorom kedvenc olvasmányai voltak, és ez vitt, ez ragadott magával a hegyekbe, aztán pedig a világ távolabbi részeibe. A debreceni egyetemen pedig Kádár László professzor volt a tanárom, aki egy fantáziagazdag alkotóelme volt, s maga is sokfelé járt a világban.

zunk abban, hogy erről kiadvány is születhet. — A Teleki-expedíció mintájára indul-e idén Magyar László expedíció? — Azt hiszem nem. Ennek 'több oka is van: gazdasági, és az, hogy Angola ma nem ideális terep ilyen munkára. — Egy expedíció mindig gazdasági nehézségekkel küzd. Ön, mint tapasztalt világutazó, hogyan szervezi útjait?

A Szláv Filológiai Tanszék vezetőjével, dr. Ferincz Istvánadott, mint a Teleki-expedíció nal a tanszék jelenéről, jövőjéesetén 1987-ben. Legutóbb, ről beszélgettünk. — Tanár Úr, hogyan látja a egyiptomi expedíciómat is támogatták: szponzor nélkül tanszék és az orosz nyelv jövőerre nem kerülhetett volna sor. jét? Ma már számos bank vállal — Optimista vagyok a jövőt ilyen tevékenységet, de még illetően! Tudomásul kell vennem terjedt el az a széles spekt- nünk és tudatosítani kell az emrum, melyet igényelnének, kü- berekben, hogy szláv népek közt élünk, nem tehetünk úgy, lönösen a fiatalok. mintha nem így lenne. Nem — Legutóbb Egyiptomban zárkózhatunk el előlük. Keresjárt, erről tartott előadást kedni kell velük és fontosnak egyetemünkön. Hova szeretne tartom, hogy saját nyelvükön legközelebb eljutni? szóljunk hozzájuk. A gazdasági — Malajziába, Indonéziába átalakulás sokat segíthet e téés a Fülöp-szigetekre, főleg ren. Egy jó tolmácsra mindig karsztkutatás céljából. szükség van. — Visszatérve a finanszíro — Terveznek esetleg tolzásra: több könyve és számta mácsképzést a tanszéken belan tanulmánya, publikációja lül? jeleni meg. Egy helyen emlí— Nem elképzelhetetlen. tette, hogy sok utazását hono- Szerintem mindenképpen érráriumából fedezte. Ez ma is demes lenne valamilyen pluszt áll? is nyújtani a diákoknak a meg— Akkoriban sem a publi- levő lehetőségeken túl, valamikációk díja volt magas, az lyen speciális képzést, mert a egyéb költség volt alacsony: legtöbb hallgatónk nem tanáregy cikkem árából akkor még ként helyezkedik el. Ilyen speelmentem a Retyezátba két ciális képzés lehetne például a hétre, mert 400 - 500 forint tolmácsképzés vagy a külkeresvolt a jegy. Ma 8 - 1 0 000 forint kedelmi levelezés.

— Legtöbbször az alapokat — Tudománytörténészi minekem kell előteremteni, nanőségben most melyik magyar gyon sokszor van úgy, hogy — Mondana pár szót a kez- világutazó után kutat? külföldről hívnak meg, illetve detekről? — Mindig egy esemény, egy onnan támogatják. Legutóbb — A Földrajzi Múzeumot évforduló hívja fel a figyelmet pl. Dél-Koreában töltöttem Balázs Dénes kezdte megszer- valakire, akit illő a közfigyelem egy hónapot, amit a Dél-Kovezni 1979-ben és én segítőtárs- fókuszpontjába állítani. Nem reai Tudományos Tanács fiként ebben a munkában részt szabad azonban csak az eddig nanszírozott: kellett tartanom vettem. Ő volt ennek a fő moz- ismert adatokkal megelégedni, előadásokat különböző egyetegatórugója, kezdeményezője. fel kell tárni új és új információ- meken, utána yiszont 3 hétig az Ez a közös munka eredmé- bázisokat is. Múlt évben volt ő vendégükként jártam be az nyezte ezt a kis múzeumot. Azt Körösi Csorna halálának a 150. országot. Az USA-ban, Kanamost pedig dában ott élő magyar barátaim hiszem, Balázs Dénes hatása évfordulója, nagyon erős abban, hogy én ezt Magyar László születésének segítségével utazhattam. Euró— Azt hiszem valami hiba a munkát végezem, és ilyen van 175. évfordulója. Június- pai útjaim zömét a saját szerény a menetjegy, a honorárium pecsúszott az orosz nyeh oktatádig csak 1000 1 5 0 0 forint... irányban dolgozom. Ám ban szeretnénk égy konferen- forrásaimból kellett megoldasába... nom. Időnként egy-egy szponJakucs professzor (JATE) ha- cián Magyar László személyét — Igen, de nem annyira tását is legalább ilyen erősnek alaposabban bemutatni és bí- zori támogatás is segítséget Barna Béla rossz a magyar oktatási rendszer, mint sokszor szidjuk. A magyar diákok mindenhol megállják helyüket, még a külvek, útikalauzok. A kínai kö- vizet inni, aki teheti teát fo- földi egyetemeken is, mégpeMakra László, az Éghajlatvetségen angol nyelvű prospek- gyaszt, de a sörük is nagyon jó. dig jól, ugyanis versenyképetani Tanszék adjunktusa 1990tusokat tudnak adni. Jól hasz- Egy vendéglőben, a hüvelyk- sek. Az oroszosok is. ben járt először Kínában, ak— Ezt hogy érti? nálhatók a történészek, a chi- és a mutatóujjammal jeleztem a kor már két távol-keleti út emnológusok munkái, és a régi pincérnek, hogy két sört kérek, — A magyar pedagógusok lékével. 1982-ben Mongóliát, utazók könyvei is. A szokások, erre kihozott nyolcat. Mint ki- jó szakmai felkészültségűek, majd 1989-ben Indonéziát, Laaz emberek a régi munkákból derült a kettőt a középső- és a megállják helyüket bárhol a vioszt, Vietnamot és Malajziát is nagyon jól megismerhetők. mutatóujjal kellett volna je- lágban. Áldozatkészségük órijárta be. Az eredeti tervek szerint tavaly áprilisban újabb kí— Veszélyekkel mennyire lezni. A lopásra előre figyel- ási, ha a fizetésükre gondonai expedícióra indult volna, kell számolni egy ilyen út alatt? meztettek bennünket, de ah- lunk. A Szegeden végzett hallhoz képest, ahányan élnek Kí- gatók pedig mindig is keresetde ez csak 1994-ben valósulhat — Veszély mindenütt van. nában, nagyon jó a közbizton- tek voltak, mert ahogy a középmeg. Az eddigi utazásairól, az Persze, ha nem megszokott heiskoláktól visszahalljuk, igen jó előkészületek tapasztalatairól mit akar látni, csinálni. Támo- lyen van az ember, akkor köte- ság. — Kínában csak előre kije- a szakmai felkészültségük. Szeés élményeiről kérdeztük. gatót általában ott könnyebb lező óvatosan viselkedni. Ám retnek tanítani, de nem olyan — Utazni nem olcsó dolog, szerezni, ahol van ismeretség. akinek lehetősége van, az ké- lölt helyeket kerestek fel? elkényeztetettek, mint a pes— A mérések miatt csak főleg Ázsiába nem. Ön miként Manapság egyébként nehéz szüljön fel és induljon el. tiek. mondhatja el mégis magáról, időszak van. Az állami nagy- Utazni érdemes, mert utána előre megtervezett helyeken — Beszélt arról, hogy diphogy már többször járt azon a vállalatok, akik annak idején másként lát dolgokat az ember, jártunk. Nyugat-Kínában nem loma után nemigen van lehetőszívesebben adtak ilyesmire, is nagyon lehet engedélyek néltájon? • változik a gondolkodása. Pélség huzamosabb időt tölteni a mára vagy tönkrementek vagy dául amikor megláttam, hogy kül mozogni. Az utazás egyéb— A mongóliai utam meghívolt Szovjetunióban. És az a csőd szélén állnak. A magánként elég bonyolult, főleg voKínában hogyan élnek az emvólevéllel történt. Egy itt taegyetem évei alatt? cégek pedig sokszor még maberek, hogyan dolgoznak, mi- nattal. Egy kint tanuló magyar nuló mongol diák hívott meg. guktól is sajnálják a pénzt. — A részképzés ma is műlyen perspektíváik vannak,sok diáknak negyed órájába telt Akkor még olcsó volt az utaködik, a kormány biztosítja az a megfelelő peront megtalálni — A tervezett kínai út is mindenről másként kezdtem zás, körülbelül ötezerötszáz foanyagi feltételeket és mindenki a pekingi pályaudvaron, ami ezért van csúszásban? gondolkodni. rintba került a repülő és.a vonat akkora mint pl. Makó. A kínai szabad akarata szerint dönthet, oda-vissza. Igaz, ez akkor — Pontosan, mert nem jött — A kínaiak egyébként hogy vállalja-e a hat hetet (áltamajdnem egyhavi fizetés volt, össze a pénz. Ez egy nagyság- hogy fogadják a fehér embert? nyelvvel sem könnyű boldogullában) Szent Péterváron vagy ni, az angollal még nehezebb, de mégis elérhetőbb ár, amit renddel nagyobb vállalkozás — Volt olyan milliós város, sem. Ezt érdemes is kihaszsaját zsebből fedeztem. A 89-es lenne mint az előző, jóval több ahol körénk gyűltek. Nem csi- de ezek ismerete nélkül szinte nálni legalább egyszer az öt év lehetetlen. indonéziai expedíción nyíregy- műszerrel több dolgot fogunk náltak semmit, csak néztek és — A hosszú távollét nem során. Úgy gondolom, nagy a házi főiskolásokkal tolmács- mérni, és a tervek szerint 12-13 követtek minket. Ha bemenhallgatók passzív tudása, csak okoz gondot? ként vettem részt, de ennek a ember utazna ki. tünk a boltba és vettünk valaalkalom kellene, hogy a passzív — A tanszékről hivatalosan költségeit már támogatóktól tudás aktívvá váljon. — Akkor ez nem egy nagy- mit, a bentlévők is ugyanazt kellett összegyűjteni. Annak vásárolták. A fényképezés, s a vagyok távol. A család esetészabású turistaút lesz... — Pár éve a tanszék nem ellenére, hogy egy Varsó—Hafényképezőgép nagyon nép- ben ez már nehezebb. Nekik orosz tanszék, hanem Szláv Fi— Gróf Széchenyi Béla exnoi repülőjegy 2880 forintba szerű Kínában. A kameránk Kínából mindig írtam, ami két lológiai Tanszék. Miért a váltokerült. A kínai utam már jóval pedíciója óta a legnagyobb kí- vonzotta az embereket. Rend- hét alatt ide is ért. Ha tudtam, zás? komolyabb és természetesen nai kutatóútnak készül. Nem- szerint körülálltak minket, s el telefonáltam — kétezer forincsak a levegő összetételével, s — Szükségből. A tanszék költségesebb is volt. kellett magyarázni a gépek mű- tért három percenként. A kínai háttérszennyeződéssel kapcsoprofilja is változik, ezt követi a távollétünk másért is érdekes — Hogyan lehet szponzort ködését. • latos műszeres méréseket, hanév is. Egyre több mód van az volt. 1990 áprilisában mentünk szerezni egy-egy ilyen utazás— Mennyire kell és lehet al- és júniusban jöttünk haza, — az orosz nyelv és kultúra tanulmánem geomorfológiai, biológiai, hoz? környezetvédelmi vizsgálato- kalmazkodni a szokásokhoz? égvilágon semmit nem tud- nyozásán kívül más szláv — Nagyon fontos, hogy a kat js tervezünk. Eddig is sokan — A könyvekből ennek na- tunk, hogy mi történik itthon. nyelvek és kultúrák tanulmápénzt alapítványra kell gyűj- jártak Kínában, de csak részgyon j^l utána lehet nézni. Pél- Mire visszajöttünk új kormány nyozására és kereslet is van rá. teni, mert így a szponzor a eredményeket hoztak. Mi egy dául Kínában nagyon fontos az volt, és megváltozott minden. Ősztől három új szak indul -a nekünk adott összeget levon- nagyobb vizsgálati sorozatot idősek megbecsülése, s ez bár- Ápránként kellett megszerez- tanszéken, kb. 5-5 férőhellyel: hatja az adóalapjából. Ehhez fogunk elvégezni. Az MTA kubolgár szakra 3-an, ukránra 5merre megfigyelhető. A fehér nünk az információkat. nem kell új alapítványt létre- tatási programjának a része embert is mindenki tiszteli. — Tehát akkor jövő április- en, szerb szakra pedig 7-en jehoznunk, inkább keresni kell lesz, egy meglévő hároméves Például egyszer utaztunk a bu- ban indul az újabb expedíció? lentkeztek, ami jelentős, ha fiegyet, ahová gyűjthetjük az program keretén belül. Az gyelembe vesszük, hogy az szon és egy hetvenéves öregúr — Igen, de addig még kiutaútra valót. Nyilván megnézik, előző úthoz hasonlóan erről is ELTE hasonló szakára csak 2-3 át akarta adni nekem a helyét. zok egy konferenciára, és nyáhogy milyen célra adnak pénzt. készül majd egy film a TV2 fó jelentkezett. Tehát van érEz érdekes, mert volt idő, amiron az expedíció előkészítéséEgyetemistákat szívesen támo- számára. deklődés. És ne felejtsük el, kor megdobálták, sőt agyonre. Engedélyeket kell beszerezgatnak, de csak azért, hogy vahogy élnek szerbek a környéverték a fehéreket Kínában. — Miből lehet felkészülni nem, kollégákat felkeresnem laki utazhasson, arra nemigen künkön és szükségük van szerb — Sok kalandot szerzett az és egyeztetem a programot, adnak pénzt. Valamit ki kell itthonról egy ilyen távoli útra? tanárra. S hogy összehangoljuk hogy jövő áprilisban a tervek — A Kínában dolgozó tudó- utazás során? találni, valami értelmeset. Az az igényeket, lehetőség lesz szerint négy hónapra elindul— Nagy kalandok nem volsítók munkái nagyon jól haszutazásnak azzal kell kezdődszeptembertől arra, hogy a nánie, hogy az ember nekiül és nálhatók (például Baracs Dé- tak, inkább apróbb érdekes hassunk. lunk felvételivel bejutott szerb pontosan utánanéz, hogy hol és nes írásai), de vannak útiköny- esetek. Kínában nem szabad BAJNAI ZSOLT szakos hallgatók felvételi nél-

Többet lát, többet ér az ember

kül bekerüljenek a főiskolára és valamilyen természettudományi tárgyat tanuljanak. Azért természettudományit, mert a nemzetiségi iskolákban elsősorban arra van igény. A tanítás egyébként kétlépcsős lesz ezeken a szakokon: 6 félév szakmai képzés után olyan diplomát kaphat az illető, hogy általános iskolában el tud vele helyezkedni és 8 félév szakmai képzés után pedig egyetemi diplomát adunk. Természetesen a pedagógiai tárgyak nincsenek benne ebben a 6, illetve 8 félévben. — Felkészült a tanszék és a könyvtár az szakok beindítására? — Vannak vendég tanáraink és igyekszünk minden lehetőséget megragadni. Bolgár lektorunk már 10 éve folyamatosan van, sok segítséget kapunk a szerbektől is. A könyvek beszerzése egyébként katasztrófa. Nagyon drágák lettek a könyvek, folyóiratok, sajnos sok előfizetést le kellett mondanunk. Jelenleg a Soros Alapítvány támogatja a tanszéket és megpróbálunk a magunk módján segíteni helyzetünkön, így például a vendégtanárainkat mindig kérjük, hogy hozzanak könyveket és itt mi megvesszük tőlük. Sok könyvet kapunk ajándékba a szerb egyetemektől is, még ilyen zavaros, háborús helyzetben is. Egyéb segítségre nemigen számíthatunk. Ezek az országok maguk is szegények, nem tudnak támogatni minket. A nyugati nyelvek tanszékeinek itt jobb lehetőségeik vannak, el kell ismerni. — Az utóbbi időben egyre fogy az orosz szakos hallgatók létszáma... — Valóban, de ez egyáltalán nem baj. Volt időszak, amikor 8 0 - 1 0 0 fős évfolyamaink is voltak, de senkinek sem volt az jó. Azok közt a diákok közt sok olyan volt, aki csak jobb híján volt orosz szakos. Ma kb. 20—22 fős egy-egy évfolyam, de ezek a hallgatók már azért vannak itt, mert szeretik ezt a kultúrát. Ez a létszám reálisabb is, könnyebb így dolgozni és a légkör is közvetlenebb. — A politikai változások nem befolyásolják a tanszék légkörét? Megvan még a régi „szamovár-tea " hangulat? — Természetesen befolyásolták és sajnos az a bizonyos „szamovár-tea" hangulat is eltűnt, illetve megfagyott. Kétségkívül fagyosabb a légkör, nem olyan oldott, mint korábban. Mindenki ideges az állása miatt, valahogy ez ott van a levegőben. De remélem, a diákok ezt nem érzik! Kell, hogy változzon a helyzet! Mint a beszélgetés elején is mondtam, én optimista vagyok!

— hajnal —

SZEGEDI EGYETEM A József Attila Tudományegyetem lapja Felelős szerkesztő: GRÓF RÓZA Szerkesztőség: 6722 Szeged, JATE BTK Egyetem u. 2-6. II. cm. Telefon és fax: 62/312-311 vagy 62/321-í tl/139-es mellék Megjelenik kéthetente egyszer Ára: 4,50 forint. Kiadja: a József Attila Tudományegyetem Telefon: 324-022 Felelős kiadó: dr. Szajbély Mihály Szegedi Nyomda, Szeged Nyomdaigazgató: Perényi Ottó Fekete sas u. 28. 6720 93-24/7 ISSN 0230-79IX