Szegedi Egyetem Magazin 1993/3.

— A Szegedért Alapítvány idei díjazottai (3. old.) — Szomszédolás (6. old.)

- É S [MŰWEUftoÉ' GCÉT[n]E¥0 L A P

- A PSP-ben olvastuk (7. old.) Ára: 4,50 Ft - Fodor kontra Orbán (8. old.)

1993. március 18.

XXXII. évfolyam, 3. szám

Nemzeti ünnepeim Újra fellobogózzák a várost, virágok, díszbeszédek következnek. A három tavasz ünnepe, amiből mára csak az első maradt; a többit elvitte a történelem szele sok egyébbel együtt. Pedig micsoda ünnepek voltak régen, milyen mélyen ivódtak belém. Az első „nemzeti ünnep" amire kisiskolás koromból emlékszem. Még alig kezdődött el az a fantasztikus új világ, de mi már bele is kóstolhattunk a tanításmentes munkanapba. Egy darabig talán zászlócskákat ragasztottunk, majd egy érdekes sétára is elvittek minket. Az egészből csak arra emlékszem, hogy a nagy iskola udvarán egy kukoricasátor állt, előtte őrök, s azt mondták, hogy ott lakott Lenin. Furcsáltam ezt az iskola udvarán, de talán azért is maradt meg az a november 7-e bennem. Ha jobban kotorászok emlékeimben, akkor az első versemlékem sem kapcsolódik máshoz: „De november 7-én fegyvert fogott minden szegény, / Éjjel-nappal szólt az ágyú / S annyi vér hullt a hóra, / Hogy vörös lett a szovjet nép lobogója..." Ma már vörös lobogó sincs, szovjet nép se, csak bennem egy furcsa érzés, hogy mint ma-

Összevonás, nem bekebelezés

gyar gyereknek ezek az első '88-ban? A következő év „nemzeti ünnep" emlékeim. március idusára is tisztán emlékszem. A Múzeum kerti Később március 15-ére is megemlékezést az M7-esen emlékszem, nem is egyre, hallgattam, hazatérőben mert valahogy mindben volt Ausztriából, csomagtartóvalami furcsa. Valahogy értban az áhított videomagnóhetetlen volt az ünnep, amin val. Lehet, hogy csak az én csak tanítás nincs, a szülőkemlékeim ilyenek erről az ünnek dolgozni kell. Nem szenepről, ám lehet, hogy mégrettem, mert egyedül kellett sem vagyok egyedül, hisz rajotthon lennem, pedig biztos tam kívül még sok velem egyjobb lett volna a családdal korú is él ebben az országban. együtt. így rendszeresen Nem hibáztatok senkit, mert megnéztem a Feltámadott a így is felnőttünk, s legalább tengert Bem apó megható jekaptunk annyit, hogy tudjuk, lenetével, és még jobban másként kell csinálni. nem érthettem, hogy miért csak az iskolákban van ün- Bár ki tudja? A kilencvenepség, a munkahelyeken nes ünnepséget ellepte a vámeg semmi. Igaz, így vissza- lasztási plakátok szemétje, s emlékezve érdekes látvány azóta mindenütt több szónok lehetett a sok kisgyerek ha- és érv van. Megtudhattam, talmas piros nyakkendőben, hogy milyen veszélyes volt kokárdával a mellén, amint a régen ez az ünnep: Lánchíd, Lenin-kép alatt szavalja, örökmécses, motoros rendőhogy „rabok tovább nem le- rök, gumibot, Nemzeti dal. Akkor arra vigyáztak, nehogy szünk". a rendszernek essen a kokárMég későbbről emlékszem dás tömeg. S azóta? Idén is egyetlen ellenálló, rendszert lesz ünnep, rendőrökkel. bomlasztó múltamra. A sulit Csak most ugyanaz az őrmesmárcius 15-re bezárták, de ter arra fog ügyelni, hogy a mi jól éreztük magunkat sok kokárdás nehogy egymás együtt, s beültünk a városi torkának essen. S én félek, művelődési ház társalgójába hogy ezt majd nem értik meg a öten-hatan. Tizenévesen kigyerekek. csit hangosan beszélgettünk, Vagy megadatik néhánynevetgéltünk. Először csak furcsán nézegetett minket né- nak, hogy első nemzeti ünhány komoly úr, majd azt nepi emléke ez a tavaszi nap tanácsolták, hogy ideje haza- legyen? térnünk. Hogy mitől féltek BAJNAI ZSOLT

Egy

hétig

tartott

az

volna csinálni ezt a meg nem

és hagymát

sztrájkja. Egy

mozdulást. Az egész akkor

gyen,

szóval sem akarom azt mon-

érne valamit, ha összeom-

Aki sztrájkol,

dani, hogy ne sztrájkoljanak,

lana Szeged tömegközleke-

lehet küldeni, sorba állni a

csak éppen nem értek velük

dése. Az már valami, innen

munkanélküliek

egyet. Azt hallottam, hogy

aztán azt kérnek, amit nem

lába. Ugyanis: ha a sztráj-

23 ezer köriili átlagfizetésük

szégyellnek. Csakhogy azok

kolás alanyi jog, egy liberá-

van az ott dolgozóknak. Sze-

a fránya buszok tovább szeny-

lis jogrendszerben a sztrájk-

retném felhívni a figyelmü-

nyezték a levegőt. Ja, és szál-

törésnek

ket, hogy egy tanár úgy 19—

lították az utasokat.

lennie."

20 ezret keres, egy kezdő orvos a klinikán 12—14 ezret, egy ápolónő meg 9 ezret. Pedig ők is dolgoznak, túlóráznak, idegeskednek s a többi. Viszont nem sztrájkolnak így és ennyit. Mégiscsak megérte tanulniuk. A másik dolog az, hogy — bár a követelés nagy részét teljesítették — nem így kellett

A barátom mindenesetre félig

tudományos

megtalálta

a

alapon

megoldást,

íme:

kapnának

és lenne

azt pedig el

kellene

Eddig az eszmefuttatás, hatnak nagy sikerre ezen gondolatok. S nem is megvapéldául

egy munkabeszüntetés. Az

rőket kellett volna hí-ni. Pár

viszont biztos, hogy március-

nap alatt át lehet őket ké-

ban a februári bérletemmel

pezni, aztán feleannyi pén-

villamosozok, trolizok. Kifi-

zért elkezdhetnek

zettem. Ráfizettem.

dolgozni.

Sátrakban laknának,

lisztet

— Miért vált most időszerűvé az összevonás? — Nem. Örömmel tapasztaltam, hogy a JATE által — Ez már legalább két éve elfogadott szándéknyilatko- lóg a levegőben. A külföld is zat kimondja, az összevonás elvárja, hogy létrejöjjön az nem érint sem oktatói, sem Universitas, hiszen nem értanszéki egzisztenciális kér- tik, egy ekkora városban midéseket. Vagyis minden főis- ért van két egyetem és szákolai oktató egyetemi okta- mos főiskola. Ezen túl az egész magyar felsőoktatás hitóvá válik. vatalosan is kényszerítve van — S hogy hidalják át az a gazdaságosabb, hatékooktatói rangok, minősítések nyabb képzésre. közti különbségeket? — Gondolom, a Világbank — Erre a szándéknyilatkozat is szívesebben ad majd így nem tér ki. A fiatal oktatók támogatást... körében nem látok gondot. Nekik automatikusan be kell — Természetesen és több iratkozniuk a JATE-n folyó eredményt is elértünk már. posztgraduális doktori kép- Az Universitasnak közös a zésre, s ha főiskolaiból egye- számítógépparkja s most doltemi tanársegéddé minősítik gozunk a közös telefonhálóőket, az mindenképpen ked- zaton. Ha ezeket külön pávező számukra. A másik vég- lyázzuk, nem biztos, hogy ellet a főiskolai tanár, akinek nyerjük. Az egyesüléssel peaz egyetemi oktatói státusz dig a hallgatói létszám is semmiféle egzisztenciális megugrana, természetesen, ha ezzel együtt az oktatói gondot nem okoz. A középgárda jobb felkészültséggel rétegekkel, ezek közül is a és felszereltséggel tud doltudományos fokozattal nem gozni. rendelkező docensekkel van nagyobb baj. S itt sem a közARATÓ LÁSZLÓ

-ó -ó

A minőséget kell Egy egyetem nem a nevétől válik felsőoktatási intézménynyé, hanem a benne végzett munkától. De legyen bármilyen megszállott is az ember — mivel a piacról él — munkáját meghatározza a bére. Szegeden bérkövetelések miatt még mindig nem jártak a villamosok, amikor leültünk beszélgetni a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének két képviselőjével, Várkonyi Zoltán (V. Z.) docenssel és Dévényi Károly (D. K.) adjunktussal. Ez a szervezet az egyetem dolgozóinak körülbelül a felét foglalja magában, s így a rektor partnerként tárgyal velük.

de valószínűleg nem számít-

mint

(Fotó: Karnok Csaba)

támogatni

... de nem a dolgozók rovására

hivata-

sztrájktö-

„Szabolcsból

— A szándéknyilatkozat nem azt jelenti, hogy elhamarkodottan ki lehet mondani két intézmény egyesülését. Az elhatározást úgy kell érteni, hogy elindult egy olyan folyamat, amelynek a végén, egy év múlva az egyetem és a főiskola tanácsa kinyilvánítja, hogy folytatja-e ezt az utat. Ekkor kell megkezdeni, 1996-ban pedig befejezni a két intézmény egyesítését. A következő egy évre azért van nagy szükség, hogy eldőljön: lesz-e egységes tanárképzés Magyarországon, vagy sem. Ha lesz, a két intézmény tanszékenként kapcsolódik majd össze. De ha úgy alakul, hogy a tanárképzés kétszintű lesz — például 16 éven aluliakat és 16 éven felülieket tanító pedagógusokat képzünk —, akkor felmerül, hogy a JGYTF az Universitas egyik karaként munkálkodik majd.

alkalmazotti törvény szerinti fizetési besorolással van gond, hanem azzal, hogy ezen réteg tagjai a főiskolán vezető oktatók. Állásuk mindenképpen lesz majd, csak a beosztásuk kérdéses. A szándéknyilatkozat azonban kimondja, hogy öt évig mindenki megtarthatja és használhatja a főiskolai címét. Az is biztosított, hogy ha egy tanszék a profilját sajátosnak érzi, akkor egyben lehet tagja az egyetemnek.

in-

munkájuk.

is annak

lósíthatóak,

A József Attila Tudományegyetem Tanácsa a napok- ban elfogadott egy szándék nyilatkozatot, s hasonlóra készül a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tanácsa is. A téma a két intézmény fokozatos összevonása, az Universitas-gondolat jegyében. A főiskola főigazgatóját, dr. Szalay Istvánt kértük arra, hogy értékelje a folyamatot.

— Ezek az összevonások érintenek-e státusokat, kell-e elküldeni majd dolgozókat?

Sztrájkot törni SZKV-sok

Mikor lesz Universitas Szegeden?

j

— Egy szakszervezet esetében nem kerülhető meg tagjainak bérkérdése. Hogyan ítéli meg ma az egyetemen dolgozók anyagi helyzetét?

V. Z.: — Különösen rossznak tartom, talán még más felsőoktatási intézményekkel összehasonlítva is. A jelenlegi fizetések azokhoz a követelményekhez képest, melyeket joggal elvár a társadalom és a hallgatóság is, nagyon kevés. A JATE-n egy negyven év körüli adjunktus 27—29 ezer forintot keres, az adók miatt ennek körülbelül 65%-át viszi haza. — Miként viszonyul az egyetem vezetése?

ehhez

V. Z.: — Érdekes a helyzet, mert ebben a kérdésben az egyetem ve^ptői és az érdekképviselet majdhogynem egymás mellett áll. Az egyetem vezetésé is érzékeli, hogy ez mennyire kevés. Tulajdonképpen tudja ezt a minisztériumunk is, hiszen a felsőoktatási törvény tervezetének kettes

számú mellékletében egy olyan javaslat van, amely szerint az oktatói kategóriára egy más bértábla lenne érvényes, mint amit a közalkalmazotti törvény előír. Ez az államtitkári fizetéshez viszonyítva — ami jelenleg 113 851 forint — százalékban adná meg az oktatók bérét. A tervek szerint az egyetemi tanár bére az államtitkárénak nyolcvan, a tanársegédé ötven, a kezdőé negyvenhárom százalék lenne, ezek között természetesen megfelelő lépcsőkkel. Ez szép elképzelés, de a felsőoktatási törvényt egyelőre még el sem fogadták. Optimisták lévén a közalkalmazotti törvény január elsején bevezetésre kerülő bérrendszerében bízunk, remélve, hogy a parlament a törvény finanszírozási oldalára is talál megoldást. (Folytatás a 2. oldalon)

Tartalék van, pénz nincs — véli Fodor Gábor A Fidesz oktatási kabinetje március 5—7-én oktatásügyről, iskolarendszerről rendezett vitaülést Szegeden, a Forrás Szállóban. Az eszmecsere utolsó napján Fodor Gábor országgyűlési képviselőt, a kabinet elnökét kértük rövid öszszegzésre, értékelésre. — Nagyon sikeresnek ítélem ezt a találkozót — kezdte a képviselő. — Úgy érzem — s ebben a résztvevők is megerősítettek, hogy jó előadásokat hallottunk, érdekes anyagokat vettünk a kezünkbe, a szekcióüléseken pedig számtalan probléma került elő, s tudtunk ötleteket is adni egymásnak.

teszem: mindez nem jelenti azt, hogy feltétlenül jó miniszter is lesz. Remélem, hogy az lesz. Nagy felkészültségű, nemzetközi kitekintéssel rendelkező européernek ismerem, de a minisztérium nem mádlferencekből áll. Az egy komoly apparátus, ahol különböző érdekek működnek. Nem tudom, hogy a rendelkezésre álló idő és a lehetőségek alkalmasak-e arra, hogy valóban változások törszervezetek proponálását. ténjenek az oktatáspolitikáVagyis a politika elvárásai sze- ban. — Azt mondtad, hogy a Firint kívánták nevelni az iskolásokat. Most, az Antall-kor- desz szerint a megfelelő oktamány idejében egy ellenkező tási rendszerhez három dolog előjelű politikai expanziót vé- kell: demokrácia, hatékonyság lünk felfedezni. Számos doku- és stabilitás. Nem hiányzik a mentumból kiderül, hogy az sorból a pénz?

— Oktatás és politika viszonyáról tartottál előadást. MDF-esek az oktatást egyfajta — Jogos a kérdés, de szánMennyire függ össze, fonódik ideológiai területnek tartják, dékosan nem emeltük ki ily egybe ez a két fogalom? ahol a saját jövendő bázisukat módon a pénzt. Tisztában vaki lehet képezni. Ezt annak gyunk azzal, hogy az ország — Mindig nagyon szoros idején hírhedt dolgozatában elhúzódó gazdasági recesszióösszefüggésben voltak, s ez ma Csurka István fogalmazta meg ban van, s ez nemzetközi resincs másképp. Az, hogy mi a legélesebben. Mi is fontosnak cessziót is jelent. Nem lehet kiemelten beszélünk erről, azt tartjuk ezt a területet a politi- felelőtlenül azt ígérni egy szféjelenti, a Fidesz politikájában is kánkban, de szeretnénk elérni, rának, hogy jelentősebb anyagi fontos dolog. A politikával hogy szakmai színvonal-növe- ráfordítások történnek. való hangsúlyozottság alatt azt kedésre koncentráljanak az itt Ugyanis nincs miből költeni, is kell érteni, hogy szeretnénk dolgozók. viszont annyit lehet és kell is távoltartani az oktatást a politiígérni, hogy a többi szférához kumtól. Az elmúlt évtizedek— Az új kulturális vezetés képest ténylegesen nagyobb táben is megkülönböztetett szegaranciát jelenthet erre? mogatást kap az oktatás. Állásrepe volt az oktatásnak, hisz az pontunk szerint a jelenlegi szűakkori állameszmének megfe— Mádl Ferenchez rendkíkösebb körülmények között is lelően próbálták formálni azo- vül pozitívan viszonyulok. Abkat a fiatalokat, akik részt vet- ban az elfogult helyzetben va- sokkal több eredményt lehet tek az oktatási rendszerben. Ez gyok, hogy ismerem őt az kihozni az oktatásból, mert naegyfajta világnézeti nevelést je- ELTE-ről, tanított is, s jó véle- gyok a tartalékok. lentett, másfelől mozgalmi ménnyel vagyok róla. HozzáARATÓ LÁSZLÓ

A minőséget kell támogatni (folytatás az 1. oldalról)

D. K.: — Már erre az évre is elkülönített két keretet a parlament: az egyikből a nem oktató dolgozók májustól durván tízszázalékos béremelést kapnának, a másik keretből pedig az oktatóink szeptembertől körül— Amíg azonban a bérkérbelül huszonöt százalékot. dések nem tisztázódnak megfe— A Nettó-csoport tavaly lelően, nagyon sok jó szakemáprilisban szervezett egy meg- ber távozik az egyetemről, mert mozdulást, amelyen azt köve- máshol jobban megfizetik a tutelték, hogy egy nullát írjanak dását. Nem f á j értük az egyeaz oktatók nettó béréhez. Mi tem szíve? erről a véleményük? V. Z.i — Előszeretettel hasonlítgatjuk az itthonit a nyugati árszínvonalhoz, de ezt a bérek esetében gyakran elfelejtjük. A Nettó-csoport követelése irreális ugyan mégis jogos. Ha mindenki nettó béréhez hozzá lehetne írni egy nullát, akkor lennének a nyugati árakhoz hasonló bérek. Abban az értelemben is szimpatikus volt a megmozdulás, hogy felhívta a figyelmet az alacsony bérekre a nyilvánosság előtt. — Egyáltalán hogyan szerezhetnek érvényt követeléseiknek az egyetem oktatói? D. K.: - Amikor 1988-ban elkezdtük a demonstrációkat, már az volt az álláspontunk, hogy a villamost is le lehet állítani, de a tanítást nem, ahogy az orvos sem állhat le. Persze olyan órát lehet tartani, amikor azt mondom, hogy én most sztrájkolok, és esetleg nem a tananyaggal foglalkozom, ha-

Új kinevezések a SZOTE-n

IH-progran,

A Szent-györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Fráter Loránd március 2án sajtótájékoztatón közölte az új professzorok és új intézetvezetők névsorát, és ismertette azok eddigi tevékenységét.

Március 16. kedd 17 óra TERMÉSZETBÚVÁR KLUB. Előkészület a TERMÉSZETBÚVÁR NAPRA

kája mellett fő kutatási területe kezdetben a szívsebészeti anasztézia volt, majd az izomrelaxánsok és narkotikus analgetikumok aneszteziológiai vizsgálatával foglalkozott, 1978 után a szájsebéDr. Máthé Imre az MTA szeti, majd a fej-nyak sebéBotanikai Kutatóintézetének szeti anesztéziával. (Vácrátót) tudományos taDr. Resch Béla egyetemi nácsadójaként dolgozott. A tanár az egyetem Szülészeti és gyógyszerészet, szűkebben a Klinikáján gyógynövények iránti érdek- Nőgyógyászati dolgozik. A humán magzati lődése debreceni tanulmászív fiziológiai tulajdonságainyainak időszakára vezethető vissza. A hazánkban honos nak vizsgálatára önálló munvagy meghonosítható növé- kacsoportot alakított és vezeti csaknem két évtizede, kutatányek ökológiai és hatóanyagsait a magzati szív komplex vizsgálatával foglalkozott, az vizsgálatára terjesztette ki. utóbbi időben érdeklődése Endokrinológiai témákkal, mindinkább a hatóanyag-proelsősorban a hormonális fodukció változékonyságának gamzásgátlókkal is foglalkovizsgálatára, a növények zott. külső és belső variabilitásának feltárására irányul. A Dr. Szabad János egyetemi SOTE címzetes docense; a tanár, az MTA Szegedi Biológyógynövényekkel foglal- giai Központjában dolgozott, kozó csaknem valamennyi ha- a Genetikai Intézet tudomázai kutatóbázis tevékenységét nyos tanácsadójaként. Munismeri, illetve ezekkel együtt- kássága — annak különös érműködik. (Mostantól egye- dekessége és eredményei foltemi tanárként az orvosegye- ytán — közismert Szegeden: a alapvető tem gyógynövény- és drogis- fejlődésgenetika mereti tanszékének veze- kérdése foglalkoztatja, az, hogy hogyan bontakozik ki a tője.) megtermékenyített petesejtDr. Méray Judit professzor- ben lévő genetikai program. tanulmányozásához nő. aneszteziológus a szegedi Ennek egyetemen, 1991 óta intézet- mint ideális kutatási modellvezető-helyettes az Anaes- rendszert, a muslicát haszthesológiai és Intenzív Terá- nálja. (Mostantól az Orvospiás Intézetben. Oktatómun- biológiai Intézet vezetője.)

Március 16. kedd 17 óra AMIGA SZÁMÍTÓGÉPES KLUB Március 16. kedd 17.30 TEAHÁZ Rendhagyó irodalomóra Bácsi Jánossal Március 16. kedd 18 óra HÉTVILÁG FELOLVASÓEST Közreműködők: Neményi Zsolt, Lantos Edit, Deák Botond, Plugor Magor, Pálfi Norbert, Kovács Zoltán, Bocsor Péter, Müllner András, Hártó Gábor, Milbacher Róbert, Kelemen Zoltán, Czóbel Minka Március 17. szerda 17 óra VIDEO-KLUB Országúton (R.: F. Fellini)

Dr. Balogh Ádám osztályvezető főorvos volt a Péterfy Sándor utcai kórház sebészeti osztályán és címzetes docens a SOTE-n. Egyetemi tanulmányait a DOTE-n végezte, sebészként dolgozott a Győr megyei kórházban a SOTE Sebészeti Klinikáján, a Pest megyei Semmelweis kórházban, az Országos Onkológiai Intézetben. A kísérletes sebészeti és mellkassebészeti klinikai tárgyú előadásokat tartott a SOTE klinikáján, később daganatsebészeti tárgyú tudományos munkát végzett. A Péterfy kórház osztályának vastagbél-, emlő- és pajzsmirigysebészeti tevékenysége országos viszonylatban is számottevő. A négy szakképesítéssel rendelkező, több sebészeti ágban gyakorlott professzor Hollandiában volt hosszabb tanulmányúton, számos tudományos társaság tagja, illetve tisztségviselője. (Mostantól a SZOTE Sebészeti Klinika igazgatója.) Dr. Kata Mihály professzor gyógyszerész, a SZOTE Gyógyszertechnológiai Intézetében dolgozik. Az oktatómunka mellett a következő fő kutatási témákban ért el hazai és külföldi szaklapokban publikált eredményeket: a gyógyszeres kúpok fizikai, fizikaikémiai vizsgálata; a gyógysze-

res porok keverése; a farmakonok oldékonyságát. kioldódási sebességét és biológiai hasznosíthatóságát növelő gyógyszertechnológiai megoldások.

SZEGEDI EGYETEM3]

nem egy másik érdekes témával. Erre volt is példa, de azt nem lehet csinálni, hogy az órát nem tartom meg. A tudást fejleszteni kell, a sztrájk helyett másfajta demonstrációknak vagyok a híve.

Március 17. szerda 18 óra TÁNCJÓGA Vezeti: Swami Advaitananda Március 17. szerda 19 óra MONTY PYTHON REPÜLÓ CIRKUSZA Videovetítés magyar felirattal Közreműködik a fordító: GALLA MIKLÓS Március 18. csütörtök 18 óra ALBA KLUB (Alternatív kör — az erőszakmentesség jegyében) Március 18. csütörtök 17-19 óráig NEW KIDS KLUB Program: videó, New Kids újság, disco

D. K.: — Biztos vagyok abban, hogy ez fáj az egyetemnek. Abban bízok, hogy ha a közalkalmazotti törvény életbe lép, akkor már olyan bérszintet lehet biztosítani az egyetemi végzettségűeknek, ami megfelel akár egy jól menő kft.-tag bérszintjének is. A kívánalmakat még ezzel sem érnénk el, de a jelenleginél sokkal jobb lenne a helyzet. A közalkalmazotti törvénnyel az a problémánk, hogy nagyon kis differenciálási lehetőség van az egyes kategóriákban, mert itt mindenki egyetemi végzettségű. Nem tükrözhető a tudományos munkában való előrehaladás. Szakszervezetünk a minőséget támogatja, de nem a dolgozók rovására, és azt hiszem ez a hallgatóknak is fontos.

eddigi tevékenységét és előéletét figyelve, úgy látom, komoly tudósember, aki mindenképpen tekintélyt adhat ennek a tárcának. Viszonylag rövid idő áll rendelkezésére, de ha el tudja érni, hogy a jelenleg félkész törvények — az akadémiai, a felsőoktatási és a közoktatási (melyben a gyakorló iskolák miatt vágyunk érdekelve) — elkészüljenek, bevezetésükkel megteremtődhet a modern felsőoktatás alapja. Borzasztó sok megoldandó dolog van. Most csak a bérekről beszélhetünk, de a dologi kérdésekben is nagyok a problémák. — Vannak akik azt hangoztatják, hogy a tandíj bevezetése megoldhatja az egyetem anyagi problémáit. Mi erről a véleményük?

V. Z.: — A tandíj elenyésző részt jelentene a mi költségvetésünkben. Ezt csak rendkívül fokozatosan lehet bevezetni, mivel a magyar családok keresete általában nem több, mint egy egyetemi oktatóé. Egy drámai mértékű tandíj kontraszelekciót jelentene, és nem is oldaná meg alapvetően az egyetemi dolgozók bérproblémáit. Az oktató mondatja velem, hogy a tandíjat mindenképpen tanulmányi eredményhez kell — Éppen a napokban került kötni, hogy a hallgatókat inspiúj ember a miniszteri székbe. rálja. Fájlalnánk, ha valakinek Mit várhatnak Mádl Ferenc- anyagi okok miatt kellene eltől? hagynia az egyetemet. V. Z.: — Mádl miniszter úr

C s e n d é l e t

B. ZS.

r ® g @ d l é i n l

„Egész életem Szegedhez kötődött" Varga Mátyás Kossuth-díjasf díszlettervező, grafikus és keramikus a Szegedért Alapítvány idei fődíjasa. — Hogyan fogadta a hírt, hogy idén ö n kapja a Szegedért Alapítvány fődíját? Titkon számított rí? — Életem tapasztalatai azt súgják, hogy nem szabad előre számítani semmire, mert könnyen csalódások érhetik az embert. Nagy sikere volt például Budapesten az „Úri muri" című Móricz-darabnak, melynek díszletét én terveztem. Bizton számítottam rá, hogy a filmforgatáshoz is az én segítségemet kérik, ennek ellenére mást kértek fel a munkára. (Fotó: Hernádi) A Szegedért Alapítvány fődíjáSzegeden kaptam hát első élnak odaítélése mindenesetre kellemes esemény életemben. Van- ményeimet, s ez sok mindent nak állomások az alkotómunka meghatároz, a városban maradsorán, mikor összegezi az ember, tam. mit tett eddig. Ez a fődíj is egy — Mi a véleménye Szeged jeilyen állomás. lenlegi kulturális életéről? Meny— Milyen tervei vannak? Az nyire méltó a város múltjához? elnyert támogatás (250000 Ft) se— Szegeden a kulturális élet gít-e ezek megvalósításában? pezsgése szerintem az utóbbi idő— Szándékomban áll egy szí- ben kissé alábbhagyott. Virágkones monográfia megjelentetése rát az általam is megélt Klebenseddigi életművemről. Ez tartal- berg Kunó kultuszminiszter által mazná az általam eddig készített fémjelzett harmincas években díszleteket, grafikákat, kerámiá- érte, mikoris az ország peremén kat. Ennek kiadásában nagy se- regionális központ volt, részint gítségemre lesz az összeg, bár a Pest ellensúlyozására. teljes költséget nem fedezi. TerMa ismét Pest van előtérben, mészetesen továbbra is fenntar- de bízom benne, hogy a város tom kiállí- rövidesen ismét visszaszerzi tóházamat a Bécsi körúton, ami méltó helyét az ország kulturális sajnos kevéssé ismert a szegediek életében. Erre a balkáni háború előtt, pedig rengetegen felkeresik vége után látok esélyt, hiszen évről évre külföldről is. Nemrégi- Szeged egy hármas országhatár ben például Izlandról voltak itt. közelében fekszik, s így kultúrák — Ön joggal telepedhetett közti integráló szerepe nagy levolna le a fővárosban, mint azt het.

i ^ i p n í M n ü ;

A Szegedért Alapítvány elnöksége és kuratóriumai idén is döntöttek arról, kik érdemesültek a kitüntető címekre. A fődíjat 1993-ban Varga Mátyás díszlettervező kapta. A művészeti kuratórium idén Mentes József színművésznek adományozta díját, míg a tudományos kuratórium Simon Miklós professzort tartotta méltónak a díjra. A társadalom és állampolgári kuratórium díját Nikolényi Gábor középiskolai tanár kapta. (Alábbi beszélgetéseinkben eddigi munkásságuk rövid értékelésére kértük fel a díjazottakat.) — Minek köszönhető, hogy az orvostudomány számos területe közül épp a bőrgyógyászatot választotta? — Ennek érdekes előzménye volt. Egyrészt tanszéki elődöm (aki a debreceni bőrklinika vezetője volt korábban) keresett valakit a histológiai laboratórium vezetésére, másrészt hallgatván előadásait, határozottan kedvet kaptam a bőrgyógyászati szakmához. — Azt hallottam, hogy egy kórt is felfedezett... — Egy klinikusnak valóban nagy megtiszteltetés, ha a nevével hoznak kapcsolatba valamely kórformát, vagy annak egy variánsának felismerését, első leírását. Munkatársammal mi is találtunk egy olyan kórformát, pontosabban annak egy típusát, melyet az általunk átnézett irodalomban nem leltünk. így valóban megemlítik a nevemet, de sokkal fontosabbnak tartom azt, amit itt a munkatársaimért tehettem. — Például mit? — A klinika átvételekor meglehetősen kényelmes élet folyt itt. Néhány munkatárs távozása után sikerült elméleti intézeteket megjárt tehetséges és szorgalmas orvosokat felvennem, akik nagyon hamar bekapcsolódtak a tudományos munkába, s jó bőrgyógyászok lettek. Közülük számosan komoly karriert futottak be. A klinikáról 14 kandidátusi, 4 a tudományok doktora címet nyerte el. Négy professzor közül három idehaza tanszékvezetői állást tölt be. Ezen túl összesen tizennyolc orvost küldtem ki nyugatra ösztöndíjasként, saját külföldi kapcsolataim révén. Mindegyikük hozott valami újat a klinikára és talán a köztudatba is úgy él, hogy a hazai négy bőrklinika közül a gyógyítás, a tudományos munka és a dermatológiai felszereltség

szempontjából ma már Szeged van az élen. — Mit szeret jobban: tanítani, kutatni vagy gyógyítani? — Életem folyamán egyforma intenzitással igyekeztem az újabb gyógyító módszereket bevezetni, hazai és külföldi segítséggel megszervezni a korszerű oktatást, s fejleszteni a porfirin-kutatást és a klinikai immunulógiát. — Hogy értékeli a Szegedért Alapítvány kuratóriumi díjának elnyerését? — Igen nagyra értékelem, s hálás vagyok annak a kuratórium-

oU Ezalatt a húsz év alatt nagyon sokszor éreztem már úgy, hogy nem bírom tovább. A magyar tanítás, ha az ember komolyan veszi, Krisztus keresztje, mert minden gyerekkel el kell jutni az érettségiig. De a gyerekek szeretete mindig segített. Ez talán még a szakmai felkészültségnél is fontosabb. Még egyetemista koromban olvastam egy Illyés-mondatot, ami azóta is mindig eszembe jut, így szól: „Ne sértsd meg azt. akit tanítani akarsz valamire." A mai napig szorongok, amikor bemegyek az osztályba, hogy vajon sikerül-e a két csengetés között értéket teremteni. Nem feltétlenül ismeretátadásra gondolok, hanem kommunikációra a tanár és a diák között. Ez nagyon fontos; képtelen vagyok folytatni az órát, ha nem azt látom a gyerekek szemében, amiről beszélek. A tekintet fontos a tanításban, a tanár szemében legyen benne, fontos, amit mond. Először a gyerek szívéhez kell eljutni, azután már könnyű az út az eszéhez.

Legjobban a nyugatosokat szeretem tanítani, Babitsot, Kosztolányit. Az elsősöket első órán A szakvezetés, a végzős egye- mindig Babitscsal fogadom, aztemisták gyakorlati tanítása me- zal, hogy „Mindenik embernek a gint más dolog. Szeretem, mert a lelkében dal van..." legtöbbjükben van elkötelezettLejegyezte: Keczer Gabriella

„Eljátszani egy szerepet jól..."

(Fotő: Pintér) nak, mely alkalmasnak talált erre a címre. Kitüntetésekkel az elmúlt évtizedekben nem voltam elkényeztetve, így különösképpen jólesik, hogy nyugdíjas koromra kitüntetések sorozatát kapom. Ilyen volt két évvel ezelőtt a Szent-Györgyi Albert érem odaítélése, melyet eddig csak SzentGyörgyi közvetlen munkatársai kaptak meg. Külföldről a Német Szövetségi Köztársaság Szolgálati Érdemrendjének Nagykeresztjével tüntettek ki a német — magyar és a volt D D R - B R D kapcsolatok hosszú időn át történő ápolásáért.

Kávé és „kézigránát" — így hívja a kis üveges sört — az asztalon. Előkerül két régi fénykép is az akadémista időkből, melyeken többek között Márkus László, Tolnay Klári, Sós Imre, Szirtes Ádám, Bacsó Péter, Szemes Mari, Kazimir Károly, Psota Irén, Horváth Teri. Gera Zoltán láthatók. így kezdtünk beszélgetni egy színház melletti presszóban Mentes Józseffel a Szegedi Nemzeti Színház színművészével, hogy a jeles alkalom kapcsán életét, pályáját, gondolatait a színházról közelebbről megismerhessük. — Kikkel és mikor végzett az akadémián? — A „fényes szelek"-korszakban jártam oda, 1950-ben végeztem. Sajnos egykori csoporttársaim közül már senki sincs a pályán, sokan kivándoroltak vagy meghaltak. A fényképeken a kollégisták láthatók, közülük még szerencsére élnek és dolgoznak jó páran. — Hová került a színiakadémia elvégzése után? — Miskolcra mentem. Akkoriban kötelező volt a főiskolásoknak vidékre menni tanulni, nagyon kevés kivételtől eltekintve. Két szezont töltöttem ott, majd visszakerültem Pestre, a mostani Vígszínházba — akkor azt Néphadsereg Színháznak hívták — ott maradtam egészen 1955-ig. Még az akadémián volt tanárom Ladányi Ferenc volt az ottani igazgató és amikor belső viták miatt lemondott, azok a színészek, akik őt támogatták elmentek a színháztól. En is ezek közé tartoztam. „Keresztapám" nem volt, könyökölni nem akartam és sorban állni sem volt kedvem. Úgy éreztem, el kell jönnöm, mert nem akartam fiatal éveimet csak azért feláldozni, hogy ott legyek egy pesti színháznál. Szolnokon az egyik barátom — Keres Emil — volt a főigazgató, ő hívott, így oda mentem. Abban az időben az a színház nem volt jó, én sem szerettem. Egy évet maradtam. Szegeden ez időben Horváth Jenő volt a főrendező, aki átjött megnézni egy előadást. Hívott, ez 1956-ban volt, és augusztusban így kerültem Szegedre, azóta itt vagyok.

sok Szegedről elszármazott tudós — Eddigi alkotásai közül és művész tette. Mégis jelenleg is melyikkel a legelégedettebb, meSzegeden él, és többnyire itt is lyik okozta a legnagyobb sikerélalkot. Miért e kötődés a város- ményt? hoz? — Mindig azzal a munkával — 1930-ban kerültem Sze- vagyok a legelégedettebb, ahhoz gedre, rögtön a főiskola elvég- kötődöm leginkább, amit éppen zése után. Abban hogy ide jöt- csinálok. Remélem még van tem, több tényező is közreját- időm és nem járok úgy, mint szott! Apámtól gyermekkorom Bartók Béla, aki súlyos betegen óta kaptam instrukciókat Szeged nem tudott egy csomagot kibonARATÓ LÁSZLÓ irányába. Ó ugyanis itt volt ka- tani. Én még szeretnék néhány tona hajdanában, s itt tapsolt a csomagot kibontani, s kerámiászínházban az akkori pri- kat, grafikákat, díszletterveket madonnának. Mikor pedig egy- elővarázsolni belőlük. Az embert A munkatársai, amikor az új- latin szakra megyek, mert annál a kori tanárom, Kürti György igaz- a munka nem hagyja cserben, ságban olvasták a hírt, azt kérdez- szövegnél gyönyörűbbet én el gató lett a Szegedi Nemzeti Szín- fóleg, ha szereti csinálni. ték tőle: miért? Ó sem tudott rá sem tudtam képzelni. Persze, háznál, örömmel jöttem hívására a városba. PAULIK JÓZSEF mást mondani: talán mert jól taní- mindenki megpróbált lebeszélni tok. erről, mert a hatvanas években Nikolényi Gábor, a JATE Ság- nem volt éppen népszerű a latin. vári Endre Gyakorló Gimnázium De én tántoríthatatlan voltam. A magyar szakos tanára kapta az magyar szakot a tanárnőm miatt Dr. Simon Miklós professzor, volt, sok időt töltött közfunkcióidén a Szegedért Alapítvány tár- választottam, nemcsak az irodaaki sokáig vezette a bőrgyógyá- ban. Mintaképe volt a tisztakezű sadalmi és állampolgári kuratóri- lom rendszerét tanította meg, haszati klinikát, a napokban — tu- rektoroknak, ami azt jelentette, nem érzelmet is vitt a dologba, umának díját. dományos munkájának elismeré- hogy egyetlen plusz állást nem „Váratlanul ért a kitüntetés, ráadásul egy nagyon szép nő volt. seképpen — újabb kitüntetést ka- szerzett klinikájának, nehogy ezt mert a magamfajta ember a tante- Egyetem után persze nemhogy pott. Professzori hivatali szobájá- mások szóvá tegyék, s részrehaj' latin—magyar szakos állásom ban beszélgettünk. Ott, ahol lással vádolják. Ugyanis köztudo- rem négy fala között éli az életét. nem lett, de még középiskolai Számomra a siker eddig azt jehosszú éveken, évtizedeken ke- mású volt az országban: ahhoz, resztül dolgozott az orvostudo- hogy egy professzor jobban fel- lentette, hogy szeretnek a gyere- sem. Először egy nevelőotthonba mány, a humánum szolgálatában. szerelje a klinikáját, valamiféle kek, tisztelnek a kollegák. Ami- kerültem, majd egy technikumi Először mozgalmas életének fon- közfunkciót kell betöltenie. óta megtudtam a hírt, éjszakán- kollégiumba, ahol vietnamiaknak tosabb állomásai felől érdeklőd- Ezekből én mind kimaradtam, így ként fel-felébredek és mérlege- tanítottam magyar nyelvet orotünk. hosszú éveknek kellett eltelnie, lem eddigi életemet. Hogy miért szul. Ez azért nem vált káromra, míg valamelyest korszerű, funk- jutalmazott így a sorsom. Hiszen mert legalább megismertem a pe— Erdélyi családból szárma- cióképes klinikát tudtam alkotni. én sem csinálok mást, mint annyi dagógusi pálya sűrejét. 73-ban más kollegám; sziszifuszi napi kaptam egy ajánlatot, Győrbe zom, de iskoláimat Miskolcon és — Miért maradt ki a közszerep- munkával tanítok, készítem fel a mehettem volna tanítani a főiskoSárospatakon végeztem. A medigyerekeket évről évre az érettsé- lára, lakást is kaptam, volna. De cinát a Tisza István Orvostudo- lésből? mányi Egyetemen tanultam. Me— Ilyen szerepet akkor sem gire, a továbbtanulásra. Éppen én, aki itt rúgtam a labdát a Dóm dikus koromban anatómiai inté- vállaltam volna, ha a pártbizott- két évtizede. A hármas évek, úgy tér macskakövén, Szegedről el zetben dolgoztam, majd a kór- ság alkalmasnak talált volna rá. tűnik, mindig jelentősek az éle- nem megyek. Inkább a földet túbonctani intézetbe kerültem. In- Nem kívántam drága időmet ilyen temben, ötből a harmadik gyerek rom. Egykori igazgatóm a Radnen 1940-ben vezetett utam a dolgokkal eltölteni. Szívesebben vagyok, 63-ban érettségiztem a nótiban végül segített, és az a bőrklinikára, s ott működtem 25 dolgoztam a klinikán munkatár- Radnótiban, 73-ban kezdtem csoda történt, hogy szeretett latin — Hogyhogy itt maradt ilyen gimnáziumi tanárként dolgozni, tanárom kollégája lettem. Azévig, a szegedi tanszékre történt saimért, szívesebben kutattam, hosszú ideig? most pedig itt ez a díj. után a Ságvári felajánlotta, hogy kinevezésemig. Viszonylag elha- olvastam irodalmat és szerveztem — Nagy korszakok is voltak, nyagolt klinikát vettem át, mivel a klinikát hosszú éveken kereszA középiskola harmadik osztá- jöjjek át szakvezetőnek, és én leválások is. Nagyon megtetelődöm, aki kitűnő morfológus, tül. Nemcsak személyi, hanem lyában Vergilius Aeneisét olvas- elvállaltam, mert érdekes a fel- szett a társulat, sokat lehetett bőrgyógyász és korrekt ember dologi gyarapodást is elértem. tuk, akkor elhatároztam, hogy adat. dolgozni. Akkor játszott itt

„ Váratlanul ért a kitüntetés"

A humánum szolgálatában

ség, pozitív hozzáálás. Szakmailag is felkészültek, már csak arra kell megtanítani őket, hogyan álljanak rá a középiskolások értelmi és érzelmi világára. Sokat segít ebben, ha az ember vissza tud emlékezni, milyen is volt ő ebben a korban. Azért szeretem a 14—18 éves gyerekeket, mert az én életemben az volt a legszebb időszak, akkor nyílt ki előttem a világ.

(Fotó: Kamok) Dómján Edit, Kaló Flórián, Tordy Géza. Ez idótájt még innen Szegedről táplálkoztak a budapesti színházigazgatók. Jó színház volt ez itt. Olyan színészek, színésznők nevelődtek korábban itt, mint Komlós Juci, Mészáros Ági, Bessenyei Ferenc, Páger Antal. — Milyen szerepére emlékszik szívesen? Volt-e olyan szerepálma, amit eddig még nem sikerült eljátszania? — Szerepvágy?! Bennem soha nem volt ilyen, hogy „Ó bárcsak Hamlet lehetnék!" Eljátszani egy szerepet jól, talán ez! Horvai Istvánnal csináltunk két darabot — ő vendég volt itt 58—59-ben a Svejket és a Chioggiai csetepatét, ami most is megy. Mindkettő remek előadás volt. Akkoriban párhuzamosan játszottam a Mágnás Miskában, Éjjeli menedékhelyben, Puskin Postamesterében. Lehet különböző műfajokat, stílusokat — mindenfélét — játszani, sok rendező dolgozott itt. És ahány rendező, annyiféle felfogás. — Hány rendezője volt? Kivel tudott legjobban együttdolgozni? — Többek között Szendrő József, Bozóki István, Komor István, Léner Péter, Sándor János. Ruszt József kétszer is volt itt főrendező, ő hívott Zalaegerszegre, mikor megnyílt az ottani színház. Nem tudtam olyat kérni, amit ne teljesített volna, de nem akartam itthagyni a várost. Megszerettem Szegedet, ez egy olyan hely, ahol élni lehet. Megszerettem a közönséget, a színházat. TÓTH LILLA

SZEGEDI EGYETEM 3 ]

Szélinger Balázs

Szegi Amondó

Misén Algériában

Osszeállakép

Feketék és fehérek. Némák és beszélni képesek. Olaszok és lengyelek, bolgárok, szőke németek ültek a misén. Az emelvényen egy francia — a pap beszélt.

Szakajtó szélén nagy melankolikus majom ül (BARNA) csorog róla a víz (mondhatnám azt is, Szívem: — izzad mint a ló) Remeg reszket rászkódik ridegen rakosgatja testét egyik pozícióból a másikba. Olyan, mint a nyárfa levél a csapongó nyárelő fuvallatában.

Szakajtó, mint tojás elhelyezésére szolgáló alkalmatosság. Megzizzenósödött. (Kilazultak egybefont szálak) inkább: kibogozták őket. A tojás sárgája a pofámba világít. Hess! Kuss!

Algéria, 1987

-

0

az

t

Kezedről

Az utóbbit, mármint hogy: K. a rendórfőhadnagy uram mondotta volt. A lámpa fénye a velőmbe hatolt de a koponyán már nem hatolhatott át. A falon hatalmas árnyék maradt; mintegy provokálva a lámpát mint főnököt. Az árnyékon át rajzottak a szobába a szőrös rovarkák, fölmászva uram lábán, hasán, mellén, nyakán, állán... beosontak a koponya nyílásán és fölfalták az ö meg-nemvilágított velő-velejét.

Ékei: a gyönyörű erek, melyekben élet csörgedez soha meg nem állva. Ez a hosszan futó ér a legislegszebb kék, varázslatos.

A cselekmény szála megoldódott, meglelódött az eleje és vége. Vallatások, verések, vonyítások, vergődések, végén Vév... vagyonelkobzás.

Mint a legszebb tündérlány szeme, mint a májusi délelőttök ege: a szívemhez szól.

visítások,

Zizzen a derekam alatt a szalma, poloska mászik arcomon. Ugye most sírsz Szívem! de hát A KANÁRI SEM BŰNÖS!

Pápa, 1987

Az igazság igazságtalansága A girondista komoly játékáról Ellentmondok, tehát vagyok. Vitatkozom, tehát ellentmondok. Az igazság közös ügy. Az igazság macchiavellizmus. Az igazság démoni körforgás. Én tudom, hogy tudod, hogy tudom. Mégis ellentmondok. Ezért mondok ellent. Ellentmondok, vitatkozom, elvesztem az igazságot. Hajtom és vadászom. Űzöm az álmokat, az elérhetetlent. Kergetem az igazságot. Hajszolom, s soha utol nem érem, soha meg nem találom, soha meg nem kaparintom. A kettősség feszültsége: tagadnom kéne, mert elérhetetlen. De hiszem, mert lehetetlen. A kételkedés a tagadás kezdete. A tagadás kezdete a gondolkodás. Kételkedem magamban. Gondolkodom. Keresem magam a szkepszisben. Amiben kételkedem, azt nem tudom cáfolni. Az igazság viszont nem cáfolható, mégis kételkedem benne. Ami nekem kétely, az másnak igazság. Az ó igazsága sem bizonyítható. Vagyis nincs egyetlen igazság. Egymás mellett létező, egymást relatívvá tevő igazságok vannak. Mozoghatnak térben és időben. Semmi sem állandó. A kételkedés tehát szubjektív művelet. Születése pillanatában intuíció, sejtés — működésekor a rátio vezeti. A kételkedés lázadás a gondolatnélküliség szelleme ellen. Az igazság közös ügy. Ha nincs közösség, nincsenek közös elvek. Ebből a hiányból születik a kételkedés. Mi a megoldás, a hiány feloldása? — a különböző igazságok értelem által való összefogása. Eszköze a tudás. „Nemes egyszerűség és csendes nagyság." Röpke és talpraesett ötletek. Ezekből építünk új igazságot, új világot. Egyet a lehetséges világokból. Ezért van szükségem a kételyre, hogy megsemmisíthessem az adott világ törvényeit, a bizonyosságát. Közös ügy — együtt kételkedni a régiben. Együtt gondolkodni, együtt tudni. Az ész teremtő ereje = közösséggé szerveződni. Gondolkodni: elkülöníteni az igazságtól a salakot. A kételkedés segítségével megtisztítani és fölszabadítani az értelmet, a rátiot. „Gyakorta látom, hogy az emberek a velük szembekerülő dolgok okait kutatják ahelyett, hogy az igazságot keresnék. Vakon mennek el a feltételek mellett, de annál gondosabban vizsgálják a következményeket. Elhagyják a dolgokat — és az okokat fürkészik." (III. könyv 11. fejezet.) Ez helytelen. S ezért mellékes, hogy eléijük-e a vadat. Fő, hogy hajszoljuk. Nem érem el soha az egészet, csak megszerzett töredékeivel tudom bizonyítani az igazságot. Nincs 100%. Mégis mindig küzdünk érte. S mivel tudjuk, hogy mégsem érhető el, már 96%-nál boldog vagyok. Az igazságot tehát ésszel ismerjük fel, de közben szembekerülhetünk a hazugsággal. Vajon szét lehet-e választani a kettőt? És egyáltalán: szabad-e elérni az igazat? Ha sikerülne, elégedettnek kéne lennem, befejeződne a kutatás, véget érne a hajsza, lezárulna a gondolkodás. Viszont ha mégsem érem el, akkor tovább folytatom a kutatást, ami magában hordozza a hibát, a tévedés lehetőségét; s ezek helyességében, igazságában örökké kételkednem kell. Vagyis a tévedésekből tudok új gondolatok felé indulni. A vereség győzelem. Örömmel látom be tévedéseim. Visszatérek a kezdetekhez. Lehetséges világok — lehetséges megoldások. Az értelem sokféle formája. Azt kell választanom, amelyet én teremtek. Az igazi tudás: önmagamból teremteni. Csak önmagamra támaszkodva dönthetek. Elkerülni a körülmények befolyásolását, a közvetlen döntési kényszert. „Mert néha a legjobb választás, semmit sem választani." (III. 9.). Éljünk. Élvezzük az életet. Carpe diem! quam minimum credula postero. Fő, hogy túléljük, s eljussunk a következőig. Hiszen ez a világ nem tökéletes, s a megoldatlan helyzetekben mindig kételkedni kell. így új értékeket lehet teremteni. Ha minden bizonytalan, csak magadban bízhatsz. De ez is bizonytalan támasz. Hiszen saját belsőmből, a szubjektumból hogyan építhetek föl egy objektív, külső világot? Magamban, s magamból kell fölépítenem. A kételkedés tehát önmagam fölfedezése. Vagyis önmagam fölfedezése a kételkedéssel kezdődik. Elkezdek élni a saját világomban. Amit kételyeim segítségével gondolataimból építettem fel. Ez nem az a világ, melyben megszülettünk, s amelybe beleszülettünk. Hiszen „születésünkkor sírunk, hogy a bolondok e roppant színpadára feljövünk." A saját világomban viszont ledobhatom az álarcaimat. Külön idő, külön tér. Egy lehetséges világ transzcendenssé tétele. De a külső, eredendő világból nem léphetek ki. El kell fogadnom játékszabályait, mert létezik, s létezem. Viszont lassan kialakulnak saját, belső igazságaim, törvényeim is. És én ezeket szintén elfogadom, legitimálom — szervesen beleépítem gondolatrendszerembe. S már nem tudom, hogy abban a világban élek vagy magamban? Mennyire lehet szétválasztani a kettőt? Talán egy idő után egy és ugyanaz lesz? Vagyis újból el kell kezdenem építeni egy másik lehetséges világot? Hol van az igazság? ... vagy netán fölösleges maga a kérdezgetés is?... — Ugyan! Az igazságot sosem érem utol, viszont megelégedéssel tölt el a tudat, hogy állandóan a nyomában vagyok. (Külön köszönet Winkelmannak, Quintus Horatius Flaccusnak és William Shakespeare-nek!) Szeged, 1992. febr. 27. (Montaigne: Az eszmecseréről III. 8. A semmittevésről I. 8.) KÖTÉL EMŐKE

SZEGEDI EGYETEM3]

Az irodalomolvasó emberek tudatában, általában, az a vélemény fogalmazódik meg a próza (szép)írókról, hogy sokat élnek, s a líra, a vers környéke képezi azon műfajokat, amelyek mentén az alkotó, sokszor felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan módon loboghat és csekély eföldi pillanatok alatt is emlékezetest alkothat... Az emberek jelentós hányada azt hiszi (hitte), hogy a prózához hatalmas élettapasztalat, lendület, előgyújtás szükséges, hosszú évek avarként összegyúlt élményrétege kell... De: kivételek mindig akadnak, nem e szabály erősítése végett, hanem csak véletlenül és szükségszerűen, mert másképp túl egyszerű lenne életünk és hétköznapi matematikák megadhatnák az eredményeket. Kósa (Nagy) Imre könyvéről, művéről írja a szerkesztő: prózavilága meglehetősen rokontalan az újabb magyar irodalomban. Novellafüzérét nem az analizáló történetmondás szervezi, és nem is egy olyan nyelv, amely erős stilizáltsággal védi különállását, hanem egy olyan beszédmód, amelynek dinamizmusa és életeszménye csaknem azonos a hatvanas évek nagy úton-levőinek lázadásával."* Végigolvasva a kötetet, végignézve a szerzővel (közösen) mind a rossz álmokat, végigélve a szorongásokat, a kalandokat, a lepusztulásokat, a szuverenitás sorvadását, azt sejthetjük, hogy ez a látomás nem is olyan távoli, a prizma nem is annyira rokontalan. Mintha valami hasonlót immár mindnyájan megér(l)tünk volna, ismerős minden, csak éppen az történt, hogy más ügyek miatt nekünk nem sikerült, vagy nem maradt időnk rálát(tat)ni a vetületekre... *Kósa Imre: A gimnazista kalandjai

A girondista mást akar, valami mást, mint a jakobinus, s. ez a kezdetben jelentéktelen másság a liberté, fraternité, egalité kijelentése korában igen gyorsan eltávoítja egymástól ezt a két irányzatot, mígnem a korszellemnek megfelelően modernizált kivégzőkészülékek tövében, hol egyik, hol a másik tábor lemetszett emberfőin lépkedve tetőre hág a korzikai...

(könnyedén!): - Piff! Puff! Le vagytok lőve!" A játék mellett girondista kalandok is előbukkannak: „Valaki megfogott a fülednél, és most ki akar forgatni mindenedből. Hiába bújtam pizsamába, hiába húztam fejemre a takarót: belémdöfte rizsevő pálcikáját, s nekilátott kiteregetni belsőségeimet a gyűrött lepedőn, ahol betegségem savanyú izzadtságszaga árult el."

A szöveget kiemelések, ceDe: vajon mit akar a mi gizúrák tarkítják jelezve a szerrondistánk? kezet rapszodikus voltát, hol Ez a könyv tulajdonképpen lírai „környezetben" vagyunk, regény is lehetne, olyan rehol mélyrealista írói világban: gény, amelyet a szerző tudato„... fölhúzta ágszerű lábát, san szerkesztett ilyenre. Törtéamin ráncosán lógott az üres netről azonban nem is beszélbőr (emlékszel, milyen izmos, hetünk, hiszen homokszemerős lábai voltak), nyögött, olcsékként kerülnek egymás dalra fordították, ne engedjémellé az események töredékei, tek így nézni, fosszag van, ahogyan megesik velünk egy sárga a bőre, sebes a szájzug, forgalmas utcán mindez: embenem mozog, rohad az étel, már rek, hangok, tárgyak suhannak nem kell étel, egy csepp víz, el mellettünk — és mi csak apró mosd le sósborszesszel, adjatok atomjait őrizhetjük meg, dolaz ápolónőnek egy százast, gozhatjuk fel mindennek... még egyet, fordítsátok vissza, Atomot említettem — szándémilyen hideg a keze, egyre hikosan — Jelentőséggel bíró rédegebb..." szecskét, mert minden kis töredék magában hordozza az eseVégül a szerző, a hős (hőmények lehetőségét. sünk) eljut az Érintetlenek Egyesületébe. De mi is lehet ez Szokatlan szókapcsolással lí- az egyesület? „... egy titkos rai pikareszknek is nevezhet- nemzetközi társaság, viszonyném ezt a könyvet, hiszen uta- lag kis taglétszámmal, csekély zásról van szó benne, célkere- anyagi fedezettel, nulla politisésről, amely ugyan nem lát- kai hatalommal, még a neve is ható, de sejthető, hogy rejtőzik titkos, földalatti, csak találvalahol a toronyiránti távol- gatni lehet (...) A káderlapokban. Lírai ez az írás, mert nem kal nemigen foglalkoznak. Vikeres keretet, műfaji határt a szonylag nagy szabadságot adszövegnek: az elmét, mint a nak az öntevékeny tagnak. költő szabadjára engedi — így Megpróbálom. Talán fölveszelfér egymás mellett az erotika, nek. a nyelvi játék, a tudatos és a Én arra gondolok, hogy ez a tudattalan (!) írásmód... Eljátszik velünk, ahogy magával is a csoport azokból állhat, akik a szerző. Bizonyságul megemlít- másért, más helyett való csehetem a Zászlóbontás című lekvés (írás) által felvállalnak „fejezetet", amelyben a hős, egy ma már nem divatos magahősünk „Jobb karját csípőma- tartást, az íróét és lobogó intengasságban behajlította, nagy-, zitással élek. Ezt vélem hallani, gyűrűs- és kisujját tenyerébe sejtem, miközben a girondista feszítette, mutatóujját előre- hallgat a fal túlsó oldalán és bökte', hüvelykujját derék- mosolyog fölöttem. szögbe merevítette, és azt kiáltotta a körülötte állóknak S. M.

Molnár Vilmos

Vlrágh Ivette

Nonszensz költészet és játékosság

Szekszárd Fiilesmaci áll a buszmegállóban, nézi, ahogy kopognak a

„ A z abszurd elfogadása újra megnyitja az e m b e r előtt a titokzatos birodalmat, ahol a gyermekek élnek."

vadgesztenyék a sétány aszfaltján. Felkötött, begipszelt bal kezére firkál Marylin Monroe-kat és tojásos kígyókat.

André Breton

Egy idő múlva rájön, hogy hiába, nem jön busz ezen a bágyadt-napsugaras délutánon és úgy dönt, hogy elindul gyalog, Ha egészen pontos dátumhoz szeretnénk kötni a nonszensz fel a hegyre. Szilveszterek jutottak eszébe, csíkos pulóverben a irodalom megszületését, akkor ez 1846 lenne, amikor Angliában nővérekkel, ahogy ült ott a kényelmes székben és nézte, hogy megjelent Edward Lear ilyen jellegű kötete, a „Nonszensz versek könyve". Ezzel kapcsolatban írja Gilbert Keith Chestergőzölög a kezében szorongatott teáscsésze. ton: „A világ elmúlhatatlan örökgyermek mivoltának leghiteleKi volt szolgáltatva az írónak. sebb példázatát bármely időben az olyanfajta dolgok szolgáltatAz író egy kertes házban lakott, fenn a hegyen, egyedül. ják, amelyekből eredendő frisseség, robbanó újszerűség, alkotó lelemény sugárzik." Edward Lear nonszensz költészete szerinte Ezen Fülesmaci sokat gondolkodott. Még egy kutyája sem ebből a szempontból „épp olyan módon eredeti valami, akár a volt. „Talán aranyhalai vannak f" De Füles már több éve jól legelső hajó, a legelső eke". ismerte a férfit és ezt nem tudta róla elképzelni. „Talán titokban? Ám ha nem ragaszkodunk mereven a dátumokhoz, meg kell Eh!" és cammogott felfelé a macskaköves utcácskában. Ahogy állapítanunk, hogy nonszensz versek mindig is léteztek, amióta haladt egyre magasabbra, úgy szaporodtak a különböző tetszetős költészet létezik. Megemlíthetjük itt Philippe de Remi sire de ötletek, melyekkel az emberek egymás hegyére-hátára építkeztek, Beaumanoir (1250—1296) „Fatrasies"-jeit („Verses zagyvasáköltöztek és veszekedtek. A maci a kívülállók bölcsességével gok"), de visszább is mehetünk az időben, az ókorig (Szóphrón, figyelte csetló-botló mozdulataikat, néha mosolygott, néha boszszankodott rajtuk. Az írón sohasem mert nevetni. Nem volt kétsége afelől, hogy valamilyen módon hatalmában áll ennek az embernek azt tenni vele amit akar, de hogy miért ezt nem tudta volna pontosan meghatározni. Egyáltalán nem szerette az írót, ezt a negyvenes éveinek elejét taposó, bajszos, intelligens arcú férfit. Mégis elég

J

gyakran felkereste és ilyenkor csak ültek és nézték egymást. Az író szivarozott, Fülesmaci pedig egy százszorszép szirmait tépegette. Ezek a látogatások sohasem tartottak tovább néhány óránál és közben alig szóltak egymáshoz. „Most, ahogy így belegondolok ez még medveésszel is fura egy ügy." Idáig jutott a gondolataiban maci, mikor elérkezett az író kertes házához, mely nem volt nagy, de számtalan szobát rejtett magában. Kisebbet, nagyobbat, lépcsőket és folyosókat.

Mikor

bent volt, a ház sokkal nagyobbnak tűnt, mint kívülről látszott. Most sokáig dörömbölt az ajtón, de nem nyitotta ki senki.

Theokritosz, Hérondasz), vagy akár a primitív népekig, ameVégül összeszedte magát és egy határozott mozdulattal kitárta lyeknek verses játékaiban, feleselő mondókáiban jócskán taláaz ajtót. lunk nonszensz elemeket. Johan Huizinga írja a „Homo ludens"ben: „Minden régi költészet egyszerre és egyben kultusz, ünnepi De nem talált senkit. A fogason ott lógott az író jól ismert szórakozás, társasjáték, ügyesség, próba vagy rejtvényjáték, kabátja és kalapja, a hall, az ebédlő, a dolgozószoba mind-mind bölcs tan, rábeszélés, varázslat, jóslás, prófécia és verseny. kihalt, üresen ásítozott a fotel. Minden, ami költészet, játékból lett." És újrá csak Huizinga: Füles felrohant a lépcsőn a kis padlásszobába ahol az író „...a költészet, amely a játék légkörében fogantatott, mindig otthon érzi magát ebben a szférában. A szellem játszóterén zajlik feküdt. Észrevette a mackót, és félelem villant fel a szemében. le, saját külön világban, amelyet a szellem alkot magának. Ott a Füles lekucorodott a karosszékbe, onnan nézte a haláltusáját vívó dolgoknak más az arcuk, mint a közönséges életben és nem férfit. Ebben a csöndben valami furcsa nyugalom szállt Fülesmaci logikai, hanem más kötelékek révén függnek össze egymással. lelkére. A révbeérkezettek boldog nyugalma. Eletében először Ha a komolyságot úgy értelmezzük, ahogyan azt az élet józan érezte magát jól az írónál. Sót: életében először érezte magát jól az pillanataiban tesszük, akkor a költészet sohasem komoly. De hivatkozhatunk akár Paul Valéry-re is, aki a költészetet szavakíróval. „ Valójában mindig arra vártam, hogy egyszer meghaljon " kal és a nyelvvel való játéknak nevezi. — gondolta, s ki tudja, így volt-e. Ezt a kérdést ö is feltette magának, s úgy próbálta magyarázni, hogy mivel most úgy érzi, mindig így érzett, és mindig erre várt, ezért semmi jelentősége sincs annak, hogy eddig mint vélekedett erről és bár azt pillanatnyilag nem képes felidézni, hogy régebben hogyan vélekedett, de arra emlékszik, méghozzá világosan, hogy nem szerette ezt az embert. Aztán rájött arra is, hogy itt ó perceken belül fel fog szabadulni és ezért semmilyen lelkiismeretfurdalása nem lesz soha. „Nem is lehet, hiszen nem én tehetek róla, hogy ezt az embert megütötte a guta" — mondta, mindegy magának, s mire eddig jutott a gondolataival, az író száján véglegessé zárult a mosoly. Rögtön észrevette és odacammogott hozzá, lezárta a szemeit. Nézte egy ideig és elindult vissza, a jó meleg karosszékbe. Eleinte nem értette, hogy folyamatos boldogságát miért váltja fel lassan, szinte észrevétlenül a megbékélt szomorúság, de mikor foszladozó mancsaira pillantott, melyek a szeme láttára foszlottak semmivé, már azt is tudta, hogy miért lepi el ólmos fáradtság a tagjait. Tudta már és nyugodtan várta, míg kurta lábai, törzse és végül barna szemei is eltűntek és a kis szobában nam maradt más, csak az író és a könyvek. Szeged, 1990. Szent András hó 24. napján

Ha ezt elfogadjuk így, a költészet egészére, annál inkább vonatkozik a nonszensz irodalomra. Nonszensz költészet és játékosság egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Ha úgy veszszük, maga a játék is nonszensz foglalatosság, öncélú és nem funkcionális (legalábbis közvetlenül nem az), mégis talán a legegyértelműbben kellemes emberi tevékenység. A játékosságra való képesség csökkenése az emberben egyúttal mintha az örömre való képesség csökkenését is jelentené. Feltehető a kérdés, hogy az emberi örömszerzés forrásait mennyire szolgáltatják a célszerű, utilitárus tevékenységek és mennyire a nonszensz, játékos ösztönök kiélése? A nonszensz versek ilyenszerű megközelítése viszont feltételezi, hogy az olvasó szakítson azzal a hagyományos látásmóddal, mely szerint egy versnek feltétlenül kell valamilyen (esztétikai, szociális stb.) funkciója legyen, és fogadja el, hogy lehet az egyszerűen csak játék is, l'art pour l'art. Ehhez pedig úgy kell szemügyre vegye a világ dolgait, mintha akkor látná őket először, előítélet- és elvárásmentesen, egyszerűen csak rácsodálkozva, egyszóval egy gyerek szemével. „Ameddig magától értetődőnek tekintjük a fát, olyan valaminek, amely bölcs megfontolással teremtődött, hogy eledelt nyújtson a zsiráfnak, létezése iránt semmiképpen sem tudunk kellő csodálattal adózni. Csak ha úgy ötlik szemünkbe, mint az élő talaj tüneményes hullámforgataga, amely akármi külön ok és cél nélkül egyszer csak felszökken az egekbe, csak ez esetben érzünk igazi hajlandóságot, hogy levett kalappal álljunk meg előtte, a parkőr nem kis megrökönyödésére." (Gilbert Keith Chesterton)

De vizsgáljuk meg, mit is fed pontosan a „nonszensz költészet" megnevezés. Senkit ne tévesszen meg, hogy a „nonszensz" szónak pejoratív mellékíze van. Gondoljunk arra, hogy kezdetben az abszurd irodalom kifejezést is olyan értelemben használták, hogy képtelen, lehetetlen, értelmetlen, esztelen irodalom és még a barokk elnevezésnek is van és főleg volt olyan jelentése, hogy szeszélyes, szokatlan, különös. A nonszensz költészet nem jelenti azt, hogy teljesen híjával van a logikai értelemnek. Ellenkezőleg, a fogalmak közötti logikus kapcsolatok, a formális logika — néha túlzásba is vitt — tiszteletben tartása jellemző ezekre a versekre. De a fogalmaknak a valósághoz való viszonya esetleges, az érthetőség nem elsődleges szempont, az elhihetóség még annyira sem. Ennek eredményeként abszurd helyzetek taremtódnek és néha épp a túlzott logika kelt humoros hatást. Nicolae Balotá írja: „A komikus nonszensz valamely túlságosan merev logika vértezetét döfi át. A tréfa, a szójáték gyakran ítéleteket avagy gondolatmeneteket fordít ki, abszurd logikai kapcsolatokat hoz létre, anélkül hogy egyéb célja volna, mint a nevetés keltette érzelmi megrázkódtatás." Különbséget kell tenni viszont a szatirikus humor és a „nonszensz" humoija között, amelyek főleg céljaikban különböznek. A szatíra is felhasználhatja az abszurd logikáját mások hibáinak, hiányosságainak kigúnyolására, a „nonszenszben" jelentkező abszurd humor viszont arra ad lehetőséget, hogy a logikus gondolkodás önmagát nevesse ki. Újra csak Gilbert Keith Chesterton (aki maga is írt nonszensz verseket) találó és plasztikus megfogalmazását idézhetjük: „Márpedig a szatíra szellemét, amely például arra ösztönöz bennünket, hogy egész mivoltára nézve valamiképpen jellemzőnek találván, a lehetetlenségig fölnagyítva rajzoljuk ki a német császár bajuszát, egy világ választja el a nonszensz szellemétől, amely minden megnevezhető ok nélkül az irányba indítja el képzeletünket, hogy vajon miképpen festene ugyanez a bajusz a mostani canterburyi érsek ábrázatán, ha őeminenciája pillanatnyi elmezavarában effajta kackiás dísz növesztésére adná a fejét." A humor keletkezésének többféle magyarázata is létezik, amelyek nem annyira ellentétben állnak, mint inkább kiegészítik egymást. A pszichoanalitikusok szerint az agreszszivitáson, obszcenitáson vagy morbiditáson alapuló komikum egyaránt egy bizonyos cenzúra időleges kiiktatásával magyarázható. Az axiológiai elmélet (Wilhelm Stern Charles Lalo) szerint a komikum az értékek lefokozódása, jelképes fölszabadulás a társadalmi és pedagógiai nyomás (hivatalok, intézmények, iskola, konvenciók stb.) alól. A humor eredetének magyarázatai közül ezek közelítik meg leginkább a nonszensz versek abszurd humorának lényegét, amely szintén valamiféle szakadáson, összeférhetetlenségen, inkongruencián alapszik. És ha már cenzúráról meg társadalmi és pedagógiai nyomásról volt szó, feltehetjük azt a kérdést is, hogy nonszensz verseket írni mennyire önfeledt játék és mennyire menekülés a fentiek elől? A kérdés jogosultságát a nonszensz költészet úttörő mestereinek (Edward Lear, Lewis Carroll, Christian Morgenstern) kettős élete is indokolja. Lewis Carroll (igazi nevén Charles Lutwidge Dodgson) egyrészt az „Alice csodaországban" és annak folytatásai játékos szerzője, ugyanakkor módfelett komoly, köztiszteletnek örvendő, talán túlontúl is buzgó és némiképpen filiszter egyetemi oktató. Christian Morgenstern buzgó okkultista-spiritiszta, akinek viszont neve úgy maradt fenn, mint az „Akasztófa-énekek" csúfondáros és morbid verseinek szerzője. Ée Edward Lear, aki azonkívül hogy megírta és egyre írta a maga „felelőtlen" verseit, egy nagyon is felelős állással rendelkezett: ő volt a későbbi Victoria királynő rajztanára. De talán mégsem helyes a nonszensz versek keletkezését a meneküléssel magyarázni, hiszen így kitágíthatjuk a problémát a költészet és irodalom egészére, minden művészetre. Maga a művészi aktus is felfogható menekülésként, egyfajta pótcselekvésként, amelyet a művész azért végez, mert nem tud vagy nem akar a valóságban is szembesülni a problémákkal, kerüli azok konkrét, gyakorlati megoldását. Ennyire egyoldalúan fogni fel a dolgokat pedig túlzás lenne. Helyesebb tehát, ha ebben a kérdésben magukhoz a nonszensz mestereihez fordulunk eligazításért: „Minden emberben egy gyermek rejtőzik, vagy más szóval az alkotás ösztöne. Ez a gyermek arra törekszik, hogy játszó és alkotótárs legyen, ne pusztán bámész szemlélő. Mert az emberben az a gyermek a halhatatlan teremtő." (Christian Morgenstern) És szintén Christian Morgenstern írta azt is, hogy: „Jobban érti, hogy miért él, ki tudást tőlünk szerez, gyermeki bosszú a lét mély komolysága ellen ez."

SZEGEDI EGYETEM3]

Szomszédolás

Ez a télutó alaposan kitett magáért: most, ezekben a napokban, amikor azt vártuk, hogy csendesen elbúcsúzik a hideg, teljes eróvel fordult ellenünk. Még itt Szegeden, az ország talán legenyhébb idő-

ségviselők könnyen elmesélik, hogy az általuk létreho-

kori valós polgárait már régen

filmeket forgalmazó mozik is

csak Szászországban, Izrael-

halódnak a „videocápák" ár-

ben, az Államokban, kis sze-

nyékában. Azt remélik a gon-

rencsével talán Svájcban és

dolkodó

Svédországban

emberek,

hogy,

találhatjuk

amint szerte a világban, itt is

meg. Helyettük látunk egé-

ki fog alakulni a megfelelő

szen másképp beszélő és vi-

tévé/videokultúra, megtanul-

Az erdélyi telet szimboliku- selkedő embereket, akik az san is szokták értelmezni, je- ország számtalan kocsmájá-

nak majd az emberek szelek-

lentheti azt a nagy történelmi, ban és pénzváltóhelyén társadalmi huzatot, amely azt ügyeskedve keresgélik a mila régiót évszázadok óta át- liókat. (A milliók egyébként

egy egész nemzedék fog fel-

járású városában is. És Erdélyben is.

járja és szaggatja. Az a dolog, szerényebb összegeket jelenhogy Szebentól tovafelé még tenek, hiszen nyugodt lelkiisaz expresszvonatokat sem fű- merettel eltávolítható két nultik, már egyáltalán nem bosz- la a számjegy végéről!) Terszantó, megszoktuk, ahogyan

melésről kevés szó esik. Miért

annak idején a világpolgárrá

is kellene termelni ebben az lett Mircea Eliade is elfo- országban, ha Ek vaj kapgadta, hogy Váradon, Ko- ható, ha ott a Panasonic, az lozsváron és Brassóban egy

ITT vagy az IBM és immár

letűnt birodalom relikviáit ta-

tucatjával befoghatóak a mű-

lálja, amelyek

holdas adások...

fájdalmasan

pusztulnak (1930), s amihelyt átkel az utazó a Kárpátok ke-

A műholdas adások között

ménygallérján egy hevenyé- most már természetesen ott szett világot talál, amelyben van a Duna tévé is, amelyet félni kell a borbélytól, a cipő- csekély harmincezerért pucolótól, a hordártól és a (majdnem kéthavi munkanélpincértói egyaránt, s ahol a küli-segély), Székelyudvarheszállodákban nem lehet a ci-

lyen, (például) az UTV mé-

tálni, de az biztos, hogy most nőni a képernyőkről áradó szubkultúrán...

Marosvásár-

hely főterén alig lehet magyargyanús üzletet találni.

zott szervezet, egész és fél állásokban, alkalmazta ugyan őket, de juttatást nem biztosított,

hazafiasságukra

ala-

pozva remélte, hogy térítésmentesen fognak majd a köz érdekében dolgozni... Lehet, hogy Széchenyi nagy magyar volt, de, ha le is mondott egy időre jövedelméről, nem fenyegette az éhhalál és az eladósodás. Az RMDSZ-aktivisták (bocsánat a félmúltból kölcsönzött

kifejezésért)

azonban néhány hónap alatt

Régi ismerőssel megyünk a

ráébredtek arra, hogy szöve-

sötét és jeges Köteles Sámuel gelésből

képtelenek

meg-

utcán végig, aztán letérünk élni... Sokan odahagyták íróbalra,

jobbra-balra

fordu- asztalaikat, a nemfizetó állá-

lunk, mígnem feldereng előt- sokat és RMDSZ-kapcsolatünk a sötétben az Eden Kft. taikat felhasználva önálló válcégtáblája, s mögötte egy egé- lalkozásokba kezdtek. Volt, szen közönséges családi ház. aki bagóért felvásárolta a pinIsmerősöm megkopogtatja a cékben hányódó adománypincelakás ablakát, mocorgás könyveket és továbbadta, for-

tomat. Beenged. Kis pince- ban bár.

„Ez

az

maradjunk)

RMDSZ- Playboyt (remittendát!) vásá-

kocsma" — suttogja. Ki kel- rolt. Volt, aki összerakott egy lene húznom magam és ele- szétdobált nyomdagépjét és gáns mozdulattal kellene elő- hunokról szóló szakmunká-

dupla whiskyt, csak úgy haza- egész RMDSZ-nek és tiszti-

télnél. (Amikor Szegeden - 5 fokot mértek, akkor Kézdivásárhelyen -28 volt.) És ez a hideg nemcsak kívülről hasít belénk, hanem ott érezzük az emberek legmélyén is. Betört a kapitalizmus ebbe a tartományba is, sajátos vadkeleti változatokat

produkálva

a

nyugaton régen polgárivá szelídült és tisztult életmódra.

sort... Értelmiségi, sőt művész ismerőseim (!) dicsérik a drót áldásait, de falusi rokonom is áhítozik, mintha ez a kábel menthetné meg katasztrófa esetén vidéküket a pusztulástól. A faluban pedig öregek jönnek szembe, egyre rozzantabb, föld felé hajló emberek és feszélyezettnek érzem magam, mert nem merem megkérdezni, hogy van a fétje, a felesége, a testvére,

Köztudott, hogy Románia

hiszen nem tudhatom, ki halt

az az ország, ahol a legke-

meg az utóbbi hetekben, hó-

vésbé feltételezhető egy való-

napokban...

ságos

polgárréteg

kon-

. zerválódása, az ország egy-

A művelődési házak, a jó

Mennyire vagyok felelős a mai magyar politika alakulásáért? Azért a politikáért, amely majd egykor történelemmé szelídül, de akármilyen kis pontként is részese voltam. Á történelemé, amelyet majd gyermekeim tanulhatnak, s akikért felelősséggel tartozom. S a politika alakulásáért?

köröttem kötélen táncol a világ, s nekem talán lépnem kellene. De mi történik, ha az én lépésemtől bomlik fel az egyensúly? Felelős lennék, mert tetteimet vállalni kell!

Tanulom, tanulgatom a demokráciát. Jelszavak és érvek között vergődöm, keresem a helyes utat, a helyesnek mondott utak között. Mert mindenki mély meggyőződéssel vallja igazát, s valamit nekem is vallanom kellene. Mert a sokszor hivatkozási alapul vett nép, egy apró és elhanyagolható tagja vagyok. Olyan, aki talán még hiszi, hogy a „nép nevében", az ő nevében, és még múlhat rajta valami. Örülök a szabadságnak. De már undorodom, ha valaki a kivívását emlegeti. Egyelőre nem vernek, remélhetőleg listára se vettek, szabadon szólhatok, írhatok, jöhetekmehetek. Egyelőre. Mert

De léphetek-e? Kimondhatom-e valamiről, hogy az jó, s a másik demagóg, hibás és

(Felelősségem)

tárcát, kérnem kellene egy kozók ma fügét mutatnak az fias gesztusként, hisz a hatvan

karának... Tőkés Lászlónak

százalékos árrés talán a ki- részben igaza van, de: nem sebbségi

tömörülés

pénzét szabad elfeledni, hogy a kez-

gyarapítja... Féldeci vodkát deményezés, a bátorság, a kérek... RMDSZ és üzlet

-

vállalkozási

kedv

mentette

ötlik eszembe hirtelen és fel- meg mindig és mindenütt a derengenek a Tulipán Kft. kisebbségeket, mert a többkönyvesboltjai... Szentgyör- ség általában nem tett lovagyön egy pincében fedeztem

gias gesztusokat... A legna-

fel az üzletet, egy olyan lyuk- gyobb baj az emberek lelkéban, amelynek a bejárata a

ben rejtőzik, nem tudatoso-

kezdetleges bányákéra emlé- dott bennük a gazdasági hákeztetett. (A szegedi Kisbajor ború ténye. Úgy tűnik, hogy a söröző lejárata amellett parla- romániai magyarság ebben a menti lépcső!) Mi az oka a télutóban vesztesége tudatávállalkozások sikertelenségé- ban vár. Vajon mire? nek?) Nem is kell nagyon sokat tépelődni, mert az egykori RMDSZ-szervezők és tiszt-

— esem —

vőből való visszatekintéshez a ma adja meg a szemüveget. Mert akiről csak egy fejfa szól, az láttatható sokféle módon, ellenkezni úgysem tud. S én itt állok tépelődve. Mit tegyek? Tiszteljem mások szabadságjogát, lépjek át a dolog felett, vagy mondjam erélyesen, hogy tovább azt nem lehet? Mint kisember, hová álljak ebben a nagy politikai színjátszásban? A színfalak előtt megállhatok, ahol mindig sok a véráldozat. Vagy ne is lépjek a színpadra, mert úgyis a színfalak mögött dől el minden?

elpusztítandó? Én itt állnék, míg mások ott! Szabad vagyok, s ók is azok. Mert szabadságunk csak addig terjed, míg mások szabadságát nem Szabadságom édes átka, fenyegetjük tetteinkkel. Én belátom. S ha ők nem? Fele- hogy végre dönteni lehet. lős lennék-e-azért, hogy el- Hallhatatlan hangom egy tömegben kiáltozva, a nagy dollenük semmit nem tettem? gok úgysem rajtam múlnak. Nekem csak a felelősség maMajd eldöntik az unokák, rad a megtett vagy az elmunagyapjuk hős, vagy gyáva ellasztott tettekért. Majd megsurranó alak volt. Majd elítél a jövő. Ha lesz. Tetteimdöntik, ahogy ma én iseldöntmel a holnapért felelek. S ez hetem. Akit tegnap még hőssúlyos teher! ként láttam, ma utolsó alak, s akit eddig gyilkosnak láttat— bézsé — tak, annak jut talapzat. A jö-

SZEGEDI EGYETEM3]

Fotó: Miskolczi Róbert

ÖKM-et,

kell a meg nem adott szolgál- együtt bekötnek, kábelen betatásokért is. vezetnek a lakásokba, s aztán

degebb talán minden eddigi

(arató)

kiles a résen és felismeri bará- (hogy a „Kulturális" szférá-

vennem egy hatalmas pénz- kat nyomtat. Ezek a kisvállal-

lehet nézni a folyamatos mű-

Immár hat éve tart, s igen gyümölcsöző az a kapcsolat, mely a József Attila tudományegyetem (JATE) és Esteban Fekete, azaz Fekete István között áll fenn. A magyar származású, de Argentínát, Németországot és Írországot is megjárt festőművész képeiből nyílott kiállítás a héten a JATE Aulájában (Szeged, Dugonics tér). Zentai Mária, az egyetem oktatási rektorhelyettese kifejtette, hogy többek között az egyetemes művelődés szolgálata is feladataik közé tartozik. Ezután Losonczi Miklós művészettörténész méltatta Fekete Istvánt. Elmondta, hogy a művész szegedi inspiráció hatására csatlakozott vissza 1947-ben hazájához. Alkotásaiban is tetten érhető a magyar vonulat, számos életérzés, gondolat utal a szülőföldjére. Esteban Fekete képei emberközpontúak, még akkor is, ha nem az egyént ábrázolják. Számos alkotása árulkodik arról, hogy sokszor szenvedhetett a magánytól, az egyedülléttől. Egyik képe egy partra vetett bárkát ábrázol, a cím pedig ennyi: F. 60. Vagyis: Fekete 60 éves. Ezt tudva, érthető a sok elhagyatott utcarészlet, lépcsőforduló, házak, kihalt terek — melyek a számkivetett, vagy helyét reménytelenül kereső embert jelentik. Értéke művészetének, hogy humorral, pátosz nélkül is képes ábrázolni, mintegy karikírozva magát és embertársait. Állóképei mozgalmasak, s bár kevés színt használ, mégis sokszínű művészete. Elgondolkodtató, s gazdag élettapasztalatról árulkodnak képei. Látnivaló: nemcsak elmondani kívánja érzéseit, hanem át is szeretné azokat adni a nézőnek. Szeretné, ha megértenék, mit érzett mikor az ecsetvonást vászonra vitte. Érdemes megemlíteni, hogy színes fametszeteit olajfestményre is átviszi, vagyis egy képből azonnal kettő lesz. Énnél azonban sokkal többet, mintegy ötven alkotást ajándékozott a kiállításnak otthont adó egyetem számára. Esteban Fekete a világ számos országában több mint százhatvan alkalommal állított már ki. Magyarországra, első hazájába csak néhányszor jutottak el képei (de most itt is maradnak), főként egyetemi központok látták vendégül tárlatát. A JÁTE-n berendezett kiállítás március 20-ig tekinthető meg.

hallatszik, elóslattyog a tulaj, gótőkéjéből Kacsa magazint,

pót kitenni, jó régi szokás sze- dia- és elektronikai szakemrint az ajtó elé, s ahol fizetni berei, sok más csatornával

Hideg az erdélyi télutó, hi-

Amikor bárka az ember

Figyelj ide!

A miskolci

PALMETTA

BT. ifjúsági- és diák utazási iroda a július és szeptember közötti 14 napos

időszakban

kirándulásokat

szervez Angliába. teli

díj

Részvé-

személyenkén:

24 900 Ft + 565 Ft biztosítás. Elszállásolás

első osz-

tályú kempingekben, lítás autóbusszal.

szálÉrdek-

lődni lehet: a Szegedi Egyetem szerkesztőségében, sza Lajos krt. 103. Lászlónál, számú

a

Arató

312-119-es

telefonon

és Simó

Mártonnál a Károlyi légium 420-as

Ti-

Kol-

szobájában.

Az Erdélyi Magyar Diákok Egyesülete futballbajnokságot szervez a külföldi magyar és nem magyar diákok részére. Jelentkezéseket 1993. március 31-ig fogadunk el. Érdeklődni lehet a Szegedi Egyetem szerkesztőségében, a 312-119-es telefonszámon vagy a Károlyt Kollégiumban, Gergely Sándornál, a 115-ös szobában. Benevezési díj személyenként: 100 Ft. Egyének, teljes csapatok és lányok is jelentkezhetnek. Díjazás:

1.5000 Ft II. 3000 Ft III. 1500 Ft

r A PSP-ben olvastuk

Kilátásaink Mit hoz vajon az új év? Az infláció letörését? A hőn áhított gazdagságot? A röpködő kedveket, örömöket? Kitágított derékszíjjal: kövér embereket? Felemelkedésünket??? Már a kezdet kezdete se volt egyértelmű... Bízvást állítható, ígéretek terén kormányunk többször megbukott, így legutóbb 1992 végén, amikorra valamiféle stabilizálódást, eredményeket ígértek. Ebből csak azt kaptuk meg, hogy törvénysértően egy nappal előbbre hozták az áremeléseket, nyúljunk hozzá az ünnepre szánt összegekhez. Pedig sokan jelentős változásokra számítottak. A fővárosi Fürdőigazgatóság csökkentette árait, erős a gyanúm, előre ittak a medve bőrére. És most vissza minden, mert pártállami módon kalkuláltak? Kinek, kiknek származik még káruk az unos-untalan beinduló hurráoptimizmusból, ami mindig elakad? Csak tőkével, megfelelő tőkefedezetekkel lehet biztos üzleteket kötni, vagy indítani. Azzal, ami nekünk magyaroknak úgy általában nincs. Pl. 1990-ben még lehetett hivatkozni a Nyugatra, akik majd megsegítenek bennünket, de egyre világosabb, erről nincs, és nem is lehet szó. Marshalisegély kellene, dollármilliárdokkal. Mert, hogy is fest a helyzet? A privatizáció szánalmasan lassan halad. A befektetők — hála az őket ösztönző törvényeknek és rendeleteknek —

Már régóta beharangozták a hírét, hát hogyne reszkettünk volna, végre megérkezett. A Nagy Mutatványos. Ülünk a nézőtéren, sötét van. Várunk. Ó is. Aztán széthúzza bársony függönyeit — tétova lépések-

igen gyorsan tönkre is mennek, ugyanis olyan versenyhelyzetbe kerülnek, amit lehetetlen kiállni. Nagyvállalataink régi, elavult gépekkel és berendezésekkel dolgoznak, s ha hinni szabad egyes jólértesülteknek, még azt is elmulasztottuk, hogy elfogadjuk a Jelcin által felajánlott, ha nem is a legmodernebb, de közepes, hasznot hajtó technikát... Ezzel a műszaki fejlesztés ügye ismét kútba kerül, s amit ezentúl tehetünk, a szerkezetátalakítás végkimenetele is kérdéses, a „szokásos". Nagy állami, társasági önmozgásokra kizárt számítani, amelyek mindazokat realizálják. Hát akkor mire, honfitársaim? Kétségtelen, szorgalmas nép a magyar. Kétségtelen, a rezsim konoksága se ismert határt. Amennyiben tördelni lehet a napot, Antall Józsefék meghatározzák pontosan a dátumot, az órát, a percet, a másodpercet, mikor folyósítható valakinek pl., a lakbérhozzájárulás... (Ha így haladunk, a postás éjjel is csöngetni fog!) Elítélhetőek a bliccelők, állítólag miattuk kényszerül a Volán első ajtót nyitni, és a sofőr ellenőrizni a bérleteket, jegyeket stb. Az azonban más kérdés, hogy a dolog erősen eltúlzott, és az ekként megtérülő fillérek sem fogják pótolni a nagyvonalakban elhibázottakat. Azaz a forintokat! Amelyek továbbra is kámforrá válnak az egyre táguló réseken... Ahogy

mondani

szokás:

Előadás)

magunkra számíthatunk. (Istent most ne idézzük, mert számos esetben tartózkodott történelmi fiaskóink „megsegítésétől", holott néha betegre harcoltuk magunkat.) Ez az év is olyan lesz, mint a többi... csak valamivel rosszabb. Érthető, ha arra gondolunk, hogy elfogynak a tartalékok, helylyel-közzel a tehetősebbje is megszorul, hogy nincs megfelelő koncepciónk, és utánpótlásunk. Természetesen nem veszem el a kedvét a tehetségesebbjének, az ügyesebbjének, mert megélhetnek, sőt karriert is csinálhatnak, de távolról sem abban a szférában, amiről szó volt, mondjuk szociális piacgazdaságban, vagy egyéb liberális formációban, ellenben mindinkább kialakuló, és keményedő monopolkapitalizmusban. Esetleg másban, hiszen nyugati professzorok is hangsúlyozzák, a vadkapitalizmus ellen már a korabeli USA-ban is felléptek... Azaz summa-summárum: újból a többséget sújtják a körülmények. A büdzséből kellene évről évre kis vagy jelentős? (mUliárd dollárra rúgó) összegeket befektetni, ill. azt elérni. Élére rakni a pénzt, afféle minifelhalmozás formájában. Részletenként, szelektíve. Történelmünk rá a példa, és értsék meg végre, az állampolgár igyekezete csupán egyik, vagy másik seb begyógyítására elég, országos, stratégiai méretekben csak a kormányzat léphet. Már akár holnap!!! B.I.

talmas monológjába, melynek első két sora így hangzik:

„álmodtam kristályok tüzét, halálos csöndben és vakon..." — elakad. ELAkel elindul — majd hirtelen KADT?! - suttogunk, félmegtorpan a fények előtt. szegen, növekvő nyugtalanAz üvegpille (mert Ó volt), sággal. De ahogy ott áll... És behunyja árnyékzöld szemét, ahogy mi ott ülünk... és lassan belekezd híres-haItt már nem lehet fütyölni.

Egy szállóige parafrázisa/) (O. SZ.-nek)

megtanítottad őt; csiszolt serlegeken keresztül bámultátok Egyszer, egy szép verőféa napot és a holdat, ami olnyes délelőtt, unalmadban, vadt viaszként csorgott le az vagy félelmedben beengedted üveg oldalán. Éppen a fora Kicsi, Rózsaszínű Elefántot mába önthetetlen varázsról a boltba. A Kicsi, Rózsaszínű áradoztál, mikor felpillantva Elefánt megállt a bolt közeészrevetted, hogy a Kicsi, Rópén, hagyta, hogy leülj mellé. zsaszínű Elefánt ormótlan haNagyon kedves volt, ahogy talmas ormányát felemelve a ott állt a pultok között, ahogy tükreidbe réved. Táncolni csodálkozó-közömbös arccal kezd. Először lassan, ringafigyelte felszikrázó poharaitózva, mint valaha réges rédat, kristály gömbjeidei. gen az elfelejtettnek hitt poMintha még mindig a cirkuszrondon. Táncol a Kicsi, Róban lenne, és felvont szemölzsaszínű Elefánt, mosolyog. dökkel mustrálná mutatváMajd pörögni kezd, egyre nyai közben a tisztelt egybegyorsabban, egyre vadabbul, gyűlteket. már nem potyognak a könyPersze most nem volt szük- nyei, csak rád sandít, oldalsége semmiféle produkcióra, vást, miközben gonoszul vimost te voltál a mutatványos, gyorog. Te eleinte elbűvölten mert szeretted volna, ha a nézed, vigasztalódj csak, KiKicsi Rózsaszínű Elefánt jól csi, Rózsaszínű Elefánt, ne is érezné magát és sokáig ma- figyelj rám, táncod kifejezőbb radna nálad. Egyre jobban a világ összes szózuhatagánál, belemelegedtél a játékba, táncolj, hiszen rettenetes az, meséltél és sok mindenre amikor először reped meg a

látóhatár, s amikor először pillanthatsz mögéje... Aztán egyre rémültebbé válsz, teszel egy mozdulatot felé, az arcod eltorzul — ekkor látjátok egymást először álarc nélkül. — A szemedben iszony és önző félelem: ne törd szét a porcetángömbjeimet! Az övében kaján és csúfondáros pengék, amik egy idő után egymásnak ugranak, felszikráznak és kicsorbulnak; a Kicsi, Rózsaszínű Elefánt egyre szédítőbb iramba kezd egyre kétségbeesetten forog, miközben hátrál a tükreidtől, ki, az ajtók felé. Amikor végre megérkeznek, állsz bokáig cserépben, mint egy kinagyított fénykép dermedt szereplője. Vijjognak és köröznek fölötted a sirályok. Lassan felemeled a fejed; egymásra mosolyogtok? BALÁZS CSILLA

A

Interjú ár. Dux Lászlóval, a SZOTE laboratóriumi kollégium előadójával orvoslásnak. A hallgatóknak való- venni, milyen edényben, illetve színűleg töredéke lesz az, aki kuta- mennyi ideig lehet tárolni stb. Ezek tói szinten laboratóriumi vizsgála- a kérdések azok, amelyek nem a tokkal foglalkozik, egy kicsit na- laboratóriumban dőlnek el, hogy gyobb csoport, akik labororvosok milyen és mennyire használható — Az alternatív kollégiumokkal lesznek. Viszont mindenki a műkö- eredményt kapnak vissza a orvosok, szeretné az egyetem kicsit változa- dése során rendszeresen naponta így az orvos vagy közvetlenül az 6 tossá tenni a képzési rendszerét. több tucat esetben, több száz la- felügyelete alatt álló nővérek, aszOlyan új területek hangsúlyozot- boratóriumi vizsgálatot fog kérni és szisztensek felkészítettsége az, ami tabb oktatására nyílna lehetőség, annak az eredményeit valamilyen sokszor nagyobb befolyással van a amelyek eddig szétszórtan vagy módon, jól vagy rosszul megpró- vizsgálat eredményére, mint az, egyáltalán nem szerepeltek a kép- bálja felhasználni. Ez mindenkép- hogy milyen módon működik a lazésben. A speciálkollégiumok nagy pen indokolja azt, hogy az or- boratórium. Még egy terület van, része eléggé formális volt az elmúlt vosképzésben azon viszonylag rövid amit szintén hangsúlyozni szeretévekben. A dékáni hivatalok felmé- egy vagy két órára szorítkozó tár- nék, ez pedig a háziorvosi működés rése alapján, a meghirdetett kollé- gyaláson túlmenően, ami a bel- területén elvégezhető vagy el nem giumok döntő többségére alig volt gyógyászati propedeutika kereté- végezhető vizsgálatok. Ez szintén jelentkező és ott is csak az óráknak a ben szerepel, egy kicsit mélyebben forrongó és robbanásban levő terütöredékét tartották meg. Itt az alter- meg kell ismertetni a hallgatókat a let, több érdek és ellenérdek ütkönatív tárgyak egy fokkal szervezet- laboratóriumi diagnosztikával, első- zik. Az a véleményünk, hogy a legtebb és éppen a kötelezően válasz- sorban a működési szisztémájával. rosszabb az, ha ezt nem mint egy tott jellegük miatt jobban számon- Semmiképen sem célja ennek a kur- létező problémát tekintjük, tehát a kérhető oktatást nyújtanak, és táv- zusnak, hogy recepteket tanítsunk hallgatókat fel kell készíteni arra, latilag ezeknek egy része esetleg meg a hallgatóknak. Ez reményte- hogy az adott helyen esetleg még az beépülhet kötelező tárgyként a kép- len és nincs is értelme. Az sem célja önkormányzat is abban lesz érdezésbe. Tehát ez most egy próbaidő- a tanfolyamnak, hogy egy-egy la- kelt, hogy ók minél több laboratórinek is számít. Másrészt ez fontos borparaméter kóros értékeit vagy umi vizsgálatot ott helyben végezzerésze az egyetemi képzésnek, min- milyen állapotokban mennyit emel- nek el. Ennek nyilvánvalóan éppen den más egyetemi szisztémában is, kedik vagy csökken, tanítsuk. Ezt minőség-ellenőrzési és egyéb szakhogy a hallgató saját érdeklődésé- sokkal egyszerűbben, logikusabban mai ismeretek nélkül nagy a veszének megfelelően válogathasson, te- lehet tárgyalni az adott kórképek lye. Amit esetleg megtakarítanának hát ne egy teljesen homogén képzé- oktatásánál. Ebben a kurzusban azt azáltal, hogy nem utaztatnánk a besen menjen keresztül mindenki. Ez a működési elvet szeretnénk megis- teget vagy nem veszik igénybe más a kredit rendszerű oktatási szerke- mertetni a hallgatókkal, ahogy egy laboratóriumok szolgáltatásait, az a megtakarítás sokszor eltörpül amelzetekben jobban érvényesül. Orvosképzésben nyilván nem lehet teljes laboratórium a kért vizsgálatok és a lett, hogy egy nem megfelelő, szakmértékben szabadon engedni, hogy kiadott eredmények keretében mű- mailag felkészített és kontrollált laa hallgatók maguk válogassák össze, ködik és ezáltal a hallgatóknak a boratóriumot működtetnek. Ez temilyen tárgyakat, mikor hallgatnak, kommunikációs képességét szeret- hát szintén hangsúlyozottan elő fog de a legtöbb ország orvosi egyete- nénk javítani a laboratóriummal. kerülni a tanfolyamon, hogy egyálmén is van legalább egy félév, ami- Két további szempontot tartok még talán mit szabad. Milyen feltételekkor úgynevezett elektív kurzusokat fontosnak. Egyrészt a laboratóriumi kel lehet háziorvosi gyakorlattal lavehetnek fel a hallgatók. Ezekkel diagnosztika külföldön, nálunk fej- boratóriumi vizsgálatot végezni. leendő pályájuk szempontjából fon- lettebb egészségügyi rendszerű or- Nem beszélve az olyan tesztekkel, tos, érdeklődésüknek legjobban szágokban is az egyik kiindulási és készülékekkel végzett laborparamegfelelő területekről még további kristályosodási pontja volt az orvosi méterek ellenőrzéséről, melyeket a ismereteket szerezhetnek, tehát ez informatikának, kórházi, egészség- beteg saját maga otthon is használígy beleillik a korszerű orvosképzési ügyi információs hálózatok kiépülé- hat. Ez egy komoly nemzetközi pisének. Nagyon sok, nagyon komoly accal rendelkező terület, tehát ezestruktúrába. egészségügyi intézményben a háló- ket nem lehet letagadni. Gondolok itt az aluljárókban és itt-ott végzett — Most hat alternatív kollégium zatok központja a laboratóriumra koleszterinszűrésre, ami sokszor a épül. Ez érthető, mert szinte itt van lett meghirdetve. Ezeknek a száma betegek nem megfelelő előkészítetta jövőben emelkedni fog vagy vál- a legnagyobb mennyiségű informá- sége és az egész vizsgálat körülméciómozgás, adatközlés és viszonylag tozatlan marad? nyei miatt nem nyújtanak olyan könnyen számítógépesíthető, tehát — Igen, valóban hat tárgy lett jelentós részben numerikus eredmé- használható eredményi, mint ahogy meghirdetve, de ebből csak öt indult nyeknek vagy rövid, viszonylag azt utána az érintett egyének saját be. Elvileg vannak olyan területek, könnyen definiálható információ- magukban tovább viszik. Ezért tartamelyeket szerettünk volna már eb- egységeknek a küldése, továbbí- juk nagyon fontosnak, hogy ezzel ben az évben is felvenni. A követ- tása. Ennek a fajta szervezési, gon- még az egyetemi évek során találkező tanévben remélhetőleg lehető- dolkozási mechanizmusnak a tanítá- kozzanak a hallgatók. ség nyílik rá. Itt több szempontot sára is jó a laboratórium működési kell mérlegelni, hogy találjunk való megismerkedés. A má- — A hallgatók körében mennyire olyan oktatót vagy oktató csopor- elveivel legalább ennyire fontos szem- népszerű ez az alternatív kollétot, akikkel egy megfelelő tematiká- sik, ban sikerül megegyezni és nyilván a pont, hogy ez az egészségügynek az gium? hallgatók érdeklődésétől is függ. egyik olyan területe, ahol a gazdasá— Erre a kurzusra kb. 50 hallgató Ezért a HÖK véleményét és javasla- gosság, költségek nyomon követése jár. Természetesen az ajánlatból tait is kértük már ezekhez a kurzu- talán legrégebben és viszonylag leg- Családorvostanra és Természetgyósokhoz és abban is, hogy melyek jobban megoldható. Az, hogy mi- gyászatra ennél jelentkeztek. Ez az azok a területek, ahol hangsúlyozot- nek mennyi az ára, mennyibe kerül, 50 fős létszám talán azt is lehetővé tabb vagy részletesebb tárgyalásra ezek a fogalmak, amivel a végzős teszi, hogy a félév során az érdekorvosainknak egyre jobban szembe- lődő hallgatókat megbeszélt idővan igény a hallgatók körében. sülniük kell, akár úgy, mint egy — Ha jól tudom, ezek a kurzusok gazdálkodó egészségügyi intézmény pontban a laboratóriumba, egy gyaegyelőre csak az orvosi karon létez- részeként, akár, mint saját önálló korlati bemutatásra is áthozzuk. nek. A gyógyszerész karon lesznek-e vállalkozó orvosként. A tanfolyam— Milyen időközönként műkömajd ilyen lehetőségek? nak részben ilyen irányú előadásai is dik ez a kurzus? — Igen, a gyógyszerész kar új lennének. Meg szeretném említeni a — Hetenként egy alkalommal, képzési koncepciójában is vannak minőségellenőrzést, amely szintén bő egy órában tartunk előadásokat. már ilyen választási lehetőségek. egy külön szakterület. Ez elég régen — Ez a heti egy előadás Ön szeÚgy tudom, az utolsó egy vagy két ismert és jól fejlett a laboratóriumi félévben, ahol aszerint, hogy milyen diagnosztikában, bár a gyakorlat- rint elegendő? irányultságú, az illető már válogat- ban njég azért sokkal kevesebbet — Azt hiszem legalább ilyen fonhat néhány képzési vagy tantárgy- alkalmaznak és hasznosítanak eb- tos, vagy még fontosabb tárgyak, csoport között, tehát ennek min- ből, mint amire a módszerek rendel- főleg gyakorlati oktatására sincsen denképpen helye van egy korszerű kezésre állnak. Ezeknek az elveit elegendő óraszám, és ezzel számolni egyetemi képzésben. próbálják most számos egyéb orvosi kell, hogy az új felsőoktatási tör— Visszatérve az orvosi karra, működés területére átvinni, tehát vény iránymutatásai szerint ezeket hanyad évfolyamtól lehet ezeket a hogy lehet megállapítani, hogy egy az óraszámokat még inkább csökadott egészségügyi egység eléri-e azt kenteni kell. Egyre inkább azzal kell kurzusokat elkezdeni? szembesülni, hogy mi az az anyag— A jelenlegi rendeletek szerint a minőségi színvonalat, ami által rész és milyen formában, amit fela harmad-, negyed- és ötödéves mondjuk a működése engedélyez- tétlenül el kell mondani a hallgatókhallgatók kötelesek választani ezek- hető és pl. Magyarországon a Társa- nak, mik azok, amikre figyelmüket ből a kurzusokból a tanulmányaik dalombiztosítás téríteni hajlandó a fel kell hívni. Arra, hogy hol és során kettőt. Felsőbb éveseknél, költségeit vagy azt mondja, hogy itt milyen módon tudnak utánanézni a mivel nekik rövidebb idő áll rendel- nem folyik olyan színvonalú egész- dolgoknak. Egy még lényegesebb kezésükre a válogatásra, elég egyet ségügyi tevékenység, amiért ő fi- dologra fel kell a hallgatókat készízetne. Ez szintén olyan kérdéskör teni, arra, hogy a későbbiekben az választaniuk. lesz, amivel valószínűleg éveken — Ezekből a tárgyakból valami- vagy hónapokon belül nagyon éle- új információkat saját maguk követni tudják. Végül is az egyetemi tyen vizsgát is kell tenni? sen szembesül az egész magyar — Igen, beszámolási kötelezett- egészségügy, akik pedig most har- oktatásnak, az alapelveivel nagyon ség van a kurzusok anyagából, ami mad-, negyed- vagy ötödévesek mi- összeegyeztethető lenne, hogy a mindenképpen az egésznek a súlyát, nél előbb jobb, hogyha megtanulják hallgatók, ha csak egy kis idejük jelentőségét és értelmét megadja és. ezt. Tehát ezek azok a fogalomkö- van, akkor éjjel-nappal a könyvtáraazt hiszem, a hallgatók számára sem rök, amelyeket szerettünk volna ki- kat bújják és ott próbáljanak egyre rossz az, ha van egy ilyen motiváció, csit hangsúlyozottabban belevinni a mélyebb és alaposabb ismereteket amellyel egészben átlátják mindazt, képzésbe. Ezen túlmenően azért az szerezni. Ehhez persze olyan könyvtári háttér is kell, ami szinte életteamit a kurzusokon tanultak. előadások egy részében meghatáro- ret biztosít a hallgatóknak és az — Ez a beszámolás osztályozva zott vizsgálatcsoportok elveivel, egyetemi dolgozóknak. Gyakorlatiis lesz vagy csak aláírást kapnak a módszereivel is foglalkozunk. Na- lag kora reggeltől másnap hajnalig hallgatók? gyon hangsúlyozottan foglalkozik a viszonylag kényelmes körülmények — Azt hiszem, a rendeletben úgy tanfolyam a praeanalitikus fázissal, között lehessen a teljes könyv- és tehát azzal, ami aközött történik, folyóirat-állományt szabadon szerepel, hogy osztályozni is kell. — Ön az alternatív kollégiumok hogy a beteg számára elrendelnek elérni, ehhez megfelelő számú száközül, laboratóriumi diagnosztiká- egy adott laboratóriumi vizsgálat el- mítógépterminállal, mindenféle kaból tart előadásokat. Megkérhet- végzését és a minta a laboratóri- talógussal, adatbázissal felszerelve. ném, hogy egy kicsit bővebben fejtse umba kerül. Ez talán az általános Ilyen közegben elképzelhető, hogy ki, hogy ez mit isfoglal magában, és gyakorló orvosok számára az egyik a hallgatók viszonylag csökkentett hogy ezt mennyire tudják majd legfontosabb szakasza az egész in- előadás-óraszám mellett is hatékohasznosítani a hallgatók, ha kike- formációs körnek. Ez az, ahol olyan nyan és testreszabottan tudják mahibákat, tévesztéseket lehet ejteni, gukat képezni. Egyelőre az egyeterülnek az életbe? amitől kezdve a laboratóriumot tel- münkön ennek a feltétele még nin— A laboratóriumi diagnoszti- jesen tehetetlenné teszik. Tehát ép- csen meg, de valahol azért ez is az kát, mint tantárgyat nemigen oktat- pen az a lényeg, hogy az osztályo- elérendő célok, feladatok között ták egyik magyarországi orvosi kon, vagy kint a területen működő szerepel. Ez valószínűleg az Univeregyetemen sem. Bizonyos részei a orvos tudatában legyen annak, hogy sitas keretében, a többi felsőoktaPathobiokémia vagy a Kórélettan milyen vizsgálatra mit, milyen mó- tási intézménnyel közösen lesz megrészeként kerül leadásra, például a valósítható. don szabad vagy nem szabad debreceni egyetemen. Ugyanakkor ez kétségtelenül jelentős területe az TÓTH ERIKA — Az idei tanévben egyetemünkön alternatív kollégiumok címmel egy új képzés indult el. Miért volt erre szükség, és mennyiben különbözik ez a speciálkollégiumoktól?

SZEGEDI EGYETEM3]

Téboly és hang

Fodor kontra Orbán

Ifjú serege a demokráciának A szegedi Fidesz-hétvége után Fodor Gábor bejelentette: a párt egyetlen elnökjelöltje Orbán Viktor. A hír nem került első oldalra, az ötödik aljában fért meg, igaz, cím lett belőle. Egy hírértéke fordítottan arányos a bekövetkezés valószínűségével, és itt ugye nincs semmi meglepő, kevesen gondoltak — mondjuk — Kósa Lajosra. Nagyjából akkora a meglepetés, mint Antall József MDF-elnöksége esetében. Annak azonban van némi pikantériája, hogy mindezt Fodor Gábor jelentette be. Az a politikus, akit sokáig Orbán vetélytársaként emlegettek. Másik lehetséges pártelnökként és miniszterelnökjelöltként. Néhány hónapja Fodor még épp Szegeden beszélt arról, hogy a Fideszben több alkalmas személy is van a miniszterelnöki posztra, ám most ezzel a bejelentéssel lényegében visszavonult az első vonalból, ha tetszik, feladta. Orbán és Fodor szembetűnően eltérő alkat. Előbbi középtermetű, mokány és barna, utóbbi hórihorgas, nyúlánk és szőke. Orbán a kemény fellépés, a konfliktusvállalás embere. Fodor a megértésé, a föloldásé, s talán a megegyezésé; nem véletlenül lett a Parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke. Orbán erősen megosztja a választókat, hívei nagyon rokonszenvesnek tartják, ellenfelei határozottan elutasítják. Fodor viszont az a személyiség az ellenzéki félen, akit a másik oldalon is tisztelet és bizonyos népszerűség övez. Ha egy tévévitát veszünk, Orbán kegyetlenül az „agyagba döngöli" koalíciós vitapartnereit, míg Fodor szinte kiegyezik Katona Tamással. (Akivel azért — valljuk meg — ki lehet egyezni.) Viktornak felesége és két gyermeke van, Gábor egyelőre nem alapított családot.

Érvek robbantak, zakatolt a vonat, a legszebb lányok közül téged smároltalak... Denunciálták a gombfocizók elnökét, kötényt kapott azelnökhelyettes, a galambászok főnöke egyik levelet a másik után írta, csak úgy füstölgött a keze alatt a toll... Ezt látván Mikes Kelemen elszégyellte magát Rodostóban, búcsúlevelet hagyott hátra, és feldobta a talpát. Ekként zajlott a vérvörös médiaháború. «- A média azé. aki megműveli! — Aki nem médiázik, ne is egyék! — Előre a médiák megbonthatatlan barátságának útján! — Aki médiá(ko)t mond, mondjon diákot is! Ilyen, és efféle al- és felhangok hallatszottak, de volt, aki böffentett is... — Hölgyeim és uraim! Előterjesztem módosító levelemet! — Infláció van, tegyél rá bélyeget is! — Elnézést, ez másik levél, összecseréltem a dolgokat. Hé, postás! Vidd el ezt a levelet! Mondd meg az én galambomnak. ne sirasson, ne sirasson engemet! Jegyezzétek meg felülmúlhatatlan bölcsességemet.

Kettejük kiemelkedő szerepét jelzi, hogy a kongreszszusokon rendre ók kapják a legtöbb szavazatot a választáson. Azaz pontosabban Fodor Gábor kapja a legtöbbet, utána következik Orbán Viktor. Ez azonban nem befolyásolta azt a hallgatólagos megegyezést, hogy a párt első számú vezetője Orbán. Körülbelül három évig egész jól megfértek egymás mellett. Néhány hónapja azonban megváltozott a helyzet. A Fidesz népszerűsége rohamosan megemelkedett, a többi párté pedig csökkent. Az ifjú demokratáknak elérhető közelségbe került a hatalom. A dolgok jelenlegi állása szerint tagjai, sót esetleg vezetői lesznek a következő koalíciónak. Ez a fénytörés sok mindent megváltoztat. Élét veszi a narancsos, mozgalmi jellegnek, más működést követel. Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy az új helyzet azt is megkívánja, hogy egyértelműen átvegye a hatalmat a párton belül. A tavaly februári kongresszuson kilátásba helyezték a pártelnöki intézmény bevezetését, idén tavasszal Debrecenben pedig már elnököt is fognak választani. Tavaly még voltak olyan naiv lelkek, akik komolyan fontolóra vették, ki is lehetne az alkalmasabb elnök. Persze ők is csak két embert vettek számításba. Orbánt és Fodort. Értelmiségi ésszel igazi, izgalmas alternatíváról van szó. Hisz kétségtelenül Fodor az integráló ember, neki a legáltalánosabb a támogatottsága a párton belül, s azon kívül is. Nem elhanyagolható tényezők ezek, ha egy lehetséges miniszterelnök-jelöltről van szó. Másfelől viszont a Fidesz karakterét, kérlelhetetlen szókimondását, heveny következetességét kétségtelenül Orbán jeleníti meg markánsabban. Amely vonások jól illenek egy párt húzóemberéhez. Mármost szerintem ér-

Amikor hullanak a legyek, hullanak a levelek is! Ósz lesz! — Kérem alássan, tarthatatlan, hogy a gombfocizó szakosztályt maguk akarják működtetni! Na és a gombfociszabadság? A gombok jogai? A gombok különböznek, a pluraliz-

telmesen föltehető a kérdés: melyik típus alkalmasabb elméletileg egy párt vezetőjének? Gyakorlatilag azonban mindez csak játék, hisz a párt belső életéről kiszivárgó hírek már egy éve arról szóltak, hogy Orbán az egyértelmű jelölt. Pontosabban: nem enged senkit az elnöki tisztség közelébe. Volt azonban egy másik illúzió: nevezetesen, hogy „beveszi a buliba" Fodort. Kiegyezik vele, komoly pozíciót ajánl neki, fölhasználja népszerűségét, s ami a legfontosabb: politikai nézeteit és stílusát integrálja. Ez a másik illúzió a kabinetek megalakításakor foszlott szerte végleg. Már előtte eldőlt, hogy a választmány elnöke a jóval kevésbé ismert Áder János lett, s minden valószínűség szerint ő lesz a párt kampányfőnöke is választásokon. Fodor az oktatási kabinet vezetője lett, és nem győzték bizonygatni, hogy ez milyen fontos terület. Ugyanakkor például az önkormányzati kabinetet Deutsch Tamás kapta, aki kétségkívül pártképi jelentőségű figura, alapvető jelenség az image szempontjából, ám Fodornál mégiscsak lényegesen felkészületlenebb politikus. Ekkor szorultak háttérbe Fodor olyan támogatói, mint például a kultúros Molnár Péter vagy Hegedűs István, aki helyett Szájer József kapta a külügyek irányítását. Később Orbán pártelnökjelöltsége után a frakcióvezetői poszt betöltésénél sem került szóba Fodor, Kövér Lászlót és Deutschot emlegették. Persze ezek a fiúk tehetséges, formátumos egyéniségek. Csak éppen nem lehetnek vetélytársai Orbánnak. Egyszerűen nincsenek egy súlycsoportban. A személyi változás stílusváltozással is járt együtt. Az a politika, amit Fodor és hívei képviselnek, mind kisebb szerephez jut a Fideszben. Mind

Csuka Istvánnak, hogy haragudjon rá a témára! Aztán majd leváltom, hogy ne érezze magát örökösen elnökhelyettesnek. Arra fogom kötelezni, hogy pamfletjei miatt járja el nekünk a Kakalint! Ka-ka-lin! Ka-kalin! Ka-ka-lin! Ka-ma-ja!

Médiaháború mus?? Hallatlan, hallatlan! Maga akarja kinevezni a csapatkapitányokat? Akkor mibe szóljunk bele? — Amibe csak akarnak, a világ végtelen! Például mondják meg otthon anyjuknak, hogy mit főzzön ebédre?! Az se baj, ha tetetnek hozzá csiptenyi arzént, és az anyósukat, hogy elmenjen a kedvük a fölösleges vitáktól! Én vagyok a legnagyobb! Kinevezek. felmentek! Kiüríttetem a termet!... Miért? Miért? Valaki hazagondolt... — Értés meg uram! Gomjaink jogát alkotmányos előírások garantálják! Húszezer snájdig sliccgombbal fogok demonstrálni! — Annyi baj legyen! Szólok

— Tiltakozunk! Tiltakozunk! Egységes, egyeztetett válaszunk a következő: — Én vagyok a, én vagyok a Kunság ifi, nékem nem parancsol senki!!! A média szabad, mint a madár! Néha lepettyenti ugyan kalapunkat, de sebaj, oda se neki! — Legfeljebb egy kicsit tömörkények és quanósok leszünk! Legfeljebb látnak bennünk fantáziát! Hölgyeim, és uraim! Értsék meg végre, a méciát kordában kell tartani! S ha már fegyelmezzük, oda vezető is kell. S ha már vezető is kell, na, ki a legszebb fiú ahhoz? Na ki? Természetesen én! — Meg kell, hogy mondjam.

kevesebb szerepet kapnak olyan kategóriák, mint megértés, érzékenység. Pedig a Fidesz mindig büszke volt arra, hogy kiemelten kezeli az emberi jogok kérdését. S amennyire ezt lehet tudni, a változás a belső pártdemokrácia csökkenését is jelentette. Orbán nyilván az egyszemélyi vezetést tartja célravezetőbbnek a következő időszakban, a választási kampányban és esetleg a kormányban. Ebből a szempontból Antall József sikerei csak táplálhatják meggyőződését. Kár, hogy a kudarcai nem gondolkoztatják el. Fodor kényes helyzetbe került. Hamarosan el kell döntenie: szembefordul-e Orbánnal — akár a nyilvánosság előtt, akár csak a belső pártfórumokon. A személyes konfliktust ez idáig midketten kerülték. Orbán nyilván igényt tart Fodor arcára, népszerűségére és szavazóira. Túl sokat fektetett bele a Fidesz, hogy most csak egyszerűen elejtse. Másfelől viszont nem tart igényt a nézeteire; a döntéshozatalban minél kisebb szerepet szán neki. Fodor a konfliktus felvállalásával sokat árthat pártja népszerűségének; ráadásul maga konfliktuskerülő alkat. Az összeütközés nem az ő területe. Épp Orbáné. Ha szembeszáll, ellenfele legjobb fegyverével kényszerül csatára. Ez pedig csak növeli a dolog személyes kockázatát. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet véleményem szerint hosszú távon (értsd: a választásokig) már nem tartható. Egy esetleges Orbán—Fodor konfrontáció bizonyára jelentősen csökkentené a Fidesz ázsióját. De legalább annyira csökkentheti, ha ott is a tekintélyelvű, egyszemélyi vezetés honosodik meg. S akkor aztán tényleg bajban lesznek a polgárok, hogy kire is szavazzanak. MÁROK TAMÁS

önnön vonásaim is markánsak! Tisztes, őszes halántékom ajándék a nőknek! Hogy most egyéb méretekről ne beszéljünk... — jelentette ki a gombózók elnöke. — Szóval akad, van marsallbotom is! Numeró egy, opus kettő, centiméterben mérve. Parancsnokságom alatt lesz ismét nagy a média! Győzelmünket előre bejelentem, vét formálok ujjaimmal. Javaslom, adjuk át a kérdést a szekcióbizottságoknak, bólogatások végett! — Uraim! Uraim! Nem oda Buda! — szólt bele a bélyeggyűjtők titkára. — Elvégre mi is emberek vagyunk! Mi lesz velünk? Mit kapunk a koncból? Minket ki akarnak zárnai a pikszisből? — Jó, jó, maguk is kapnak valamit! — jegyezték meg gombozói részről. Egy utalványt. Erre a számra befizethetnek szabadon, és demokratikusan tízezer forintot, a jótékonysági alapba. Na, hogy tetszik az ötlet? Ugye, hogy fej vagyok??? És terjeng, nyúlik, tovafüstöl az irdatlan médiaháború. A felek majd folytatják. „Fülig Jiminy őszinte sajnálatára..." BÓDIS ISTVÁN

Két ősbemutató a színházban Kár. Amikor utoljára a Kisszínház színpadára ültettek bennünket, nézőket, O'Neill Utazására, tudtam, miért tetszik. Az volt a céljuk vele, hogy mi, nézők részesei legyünk a drámának, a bőrünkön érezzük a tragédiát. Hogy most miért tették ezt velünk, nem tudom. Baka István A korinthoszi menyasszony című darabjának van néhány műfaji meghatározása, úgymint szomorújáték, szerelmes politikai horror, de hogy mi is volt az, amit a kisszínházban láttunk (a rendező Sándor János), sehogy sem tudom megfejteni. Először az ember komolyan veszi. Adva van egy család, sok-sok egyéni és közös tragédiával. A történet idején éppen leányát gyászoló anya (Dobos Kati) megözvegyülése után pótolja, amit a házasságban nélkülözött, háborús időkről lévén szó, részben családja biztonságáért. A lány (Fazekas Andrea) szép és jó, csak hát épp emiatt igen sokat szenved életében — meg halála után is — anyja féltékenységétől; sem elevenen sem holtan nem adatik meg neki, hogy férfivel boldog legyen. A fiú (Nyitrai Illés Bendegúz mv.) apa híján a szadista századosban talál férfimodellre. A százados (Albert Gábor) katonai kötelességből kény-, telen kegyetlenkedni, ám valóban csak gyengédségre vágyik. A vendég (Bicskey Lukács) szeretne bátor és jellemes lenni, kitartani, de valahogy mindig gyávára és gyengére sikerül, akkor is, mikor nővel készül hálni. A testi vágytól fűtött történet hátterének pedig ott a forradalom, amikor senki és semmi nincs biztonságban. Ennyi drámai konfliktus már elég is ahhoz, hogy gyanússá váljék a dolog — hátha mégsem kell ezt az egészet komolyan venni. Azután, amikor kiderül, hogy a lány, aki szerelmet keresve és találva a vendégnél megjelenik éjszakánként nem is hús-vér ember, hanem kísértet, már erősen hajlunk a gondolatra, nem tragédiáról, inkább valami karikatúraféléről van szó. Addigra viszont vége a darabnak. A szünetben azután átterelik a közönséget a nézőtérre, illetve annak a felére, Rózsa Pál és Lázár Ervin A hang című minioperájára. A rendező, Sándor János szerint a két egyfelvonásos együvé tartozó költői mű, ám — talán a helyszín váltás miatt — a nézőnek mégsem nyújtanak egységes színházi élményt. A miniopera egy mérnökről szól (Réti Csaba), aki gyárában automatákra cserélte munkatársait, és egy gyanús zaj miatt leállítja a gyárat majd az egész országot, kis híján az őrületbe kergetve ezzel a minisztert (Andrejcsik István). Végül rájön, a zörej saját szívének dobogása, és az élmény hatására visszahívja munkatársait. Vagyis az érzelem győz az értelem felett. Ez utóbbi nem is az operából, hanem az azt kísérő táncból derül ki (a koreográfus Tóth Sándor, a táncosok Kopeczny Katalin, Horváth Gábor, Major Roland). Sajnos, az ember egy darabig nem tudja, önálló produkcióként szemlélje a táncot, vagy a szöveg és zene aláfestéseként. Figyelme így megoszlik a színpad négy régiója között: elöl a mérnök, középen a táncosok, hátul a zenekar (vezényel Pál Tamás), fent pedig a miniszter. Mire a néző megszokja ezt a sajátos vegyes műfajt és kezd ráérezni a dolog ízére, sajnos megintcsak véget ér az előadás. Kár. Baka István darabját el lehet képzelni teljes színpadon, misztikus, irreális, ködös költői világban, filmszerű hatáselemekkel — nagyobb élményt nyújtó előadásként. Mert a színészek jók, játékuk szép, őszinte, még a téboly is megérinti őket. És vannak remek rendezői ötletek, amelyek átültethetők volnának egy más felfogású előadásba is. Rózsa Pál minioperája pedig teljesértékűbb lenne, ha a játék és a tánc összekapcsolódna, ha erősítenék, és nem gyengítenék egymást. A produkcióra érdemes volna odafigyelni. Érdekes kísérlet. Ráadásul a két műben valóban van közös; a forma és a tartalom sajátos játéka. Kellemes színházi estévé állhatnának össze. Kár. KECZER GABRIELLA

A Tartuffe Szolnokon Fodor Tamás a bemutató előtt néhány héttel nyilatkozott a Stúdió 93-ban a rendezésében készülő Tartuffe-rö\. Arról beszélt, hogy a színház valami olyan játék, mint amikor ő gyermekkorában gyufásskatulyákból csinált kisvonatot és el tudta hinni, hogy az a nagy lokomotív. Ha nagyon a mélyére nézünk, a színház valóban nem több festett deszkáknál, öszszevarrt vásznaknál, néhány lámpánál és a benne résztvevő emberek fantáziájánál. Ám a Tartuffe színpadára nézve inkább azt mondhatjuk, hogy a rendező műanyagból formázott Piko-vasútból álmodott igazi mozdonyt. De ez nem baj! Talán azt képzelhette az ember, hogy az egyben honatya Fodor majd néhány papírdobozból csinál valami jelképes, mai mondanivalóval bíró Moliere-t. Ha nagyon erőltetem magam, még bele is képzelhetek valamit, ami persze, azt hiszem, nem a rendező álma volt. Mert Tartuffe nyugodtan lehetne a követésre méltó, vonzó Nyugat, s Orgon kis hazánk, amint elhiszi a szép szavakat, s mindent Tartuffe-re irat. Csak azt nem tudnám ennél a képzeletnél, hogy ki lehet a jóságos király! Inkább maradjunk annyiban, hogy a darab nem tükröz semmi mára vonatkoztatható mondanivalót. De ez sem baj! Úgyis beülhet az ember színházba, hogy megpróbálja kizárni magából a hétköznapi problémákat. Szórakozni, nevetni, felüdülni akar, s erre a rajongás komédiája nagyon megfelel. S a sikerben nem kis része van a „jó cégérnek", Koltai Róbertnek. Vitathatatlan, hogy neve már látatlanban is vonzerőt és sikert kölcsönöz a szolnoki előadásnak. S ebben a közönségnek nem kell csalódnia. Talán csak azoknak, akiknek túlságosan hátra szól a belépőjük, és nem láthatják tökéletesen minden mimikáját és mozdulatát. Személyében érthetően Orgon a darab központi alakja.

Méltó társa a játékhoz a Tartuffeot alakító Mucsi Zoltán. Néha olyan áhítatos, máskor oly gonosz arccal képes játszani, hogy figurájában nem kételkedhetem. Külön érdekessége a díszletnek, hogy az Orgon úr által készíttetett Krisztus-kép magáról Mucsiról van mintázva. A többiek is jól szórakoztattak. Mészáros gyerekfigurája, Spolarics néha kicsit rikácsoló és óvonósködó szolgája, az ifjú szerelmespár, a feleség és a sógort alakító Szerémi Zoltán sem okoznak csalódást. Csak abban az esetben, ha többet vár az ember, mint egy szórakoztató színházi estét. Apróságokba — hangulat, ízlés és előre eldöntött igényekkel — bele lehetne kötni, mint ahogy egy országos napilap meg is tette. De minek? Úgy veszem, hogy Fodor Tamás és csapata szórakoztatni akart a röpke két órában, s ez esetben sikerült. Talán ezért sem figyeltem az apróságokra. Ahogy Tartuffe szerint Istennel, a közönséggel is meg lehet alkudni. BAJNAI ZSOLT

SZEGEDI EGYETEM A József Attila Tudományegyetem lapja Felelós szerkesztő: GRÓF RÓZA Szerkesztőség: 6725 Szeged, Tisza L. krt. 103. Telefon: 312-119 Megjelenik kéthetente egyszer Ára: 4,50 forint. Kiadja: a József Attila Tudományegyetem Telefon: 324-022 Felelós kiadó: dr. Pál József Szegedi Nyomda. Szeged Nyomdaigazgató: Perényi Ottó Fekete sas u. 28. 6720 92-939 ISSN 0230-79IX