— A Szegedért Alapítvány idei díjazottai (3. old.) — Szomszédolás (6. old.)
- É S [MŰWEUftoÉ' GCÉT[n]E¥0 L A P
- A PSP-ben olvastuk (7. old.) Ára: 4,50 Ft - Fodor kontra Orbán (8. old.)
1993. március 18.
XXXII. évfolyam, 3. szám
Nemzeti ünnepeim Újra fellobogózzák a várost, virágok, díszbeszédek következnek. A három tavasz ünnepe, amiből mára csak az első maradt; a többit elvitte a történelem szele sok egyébbel együtt. Pedig micsoda ünnepek voltak régen, milyen mélyen ivódtak belém. Az első „nemzeti ünnep" amire kisiskolás koromból emlékszem. Még alig kezdődött el az a fantasztikus új világ, de mi már bele is kóstolhattunk a tanításmentes munkanapba. Egy darabig talán zászlócskákat ragasztottunk, majd egy érdekes sétára is elvittek minket. Az egészből csak arra emlékszem, hogy a nagy iskola udvarán egy kukoricasátor állt, előtte őrök, s azt mondták, hogy ott lakott Lenin. Furcsáltam ezt az iskola udvarán, de talán azért is maradt meg az a november 7-e bennem. Ha jobban kotorászok emlékeimben, akkor az első versemlékem sem kapcsolódik máshoz: „De november 7-én fegyvert fogott minden szegény, / Éjjel-nappal szólt az ágyú / S annyi vér hullt a hóra, / Hogy vörös lett a szovjet nép lobogója..." Ma már vörös lobogó sincs, szovjet nép se, csak bennem egy furcsa érzés, hogy mint ma-
Összevonás, nem bekebelezés
gyar gyereknek ezek az első '88-ban? A következő év „nemzeti ünnep" emlékeim. március idusára is tisztán emlékszem. A Múzeum kerti Később március 15-ére is megemlékezést az M7-esen emlékszem, nem is egyre, hallgattam, hazatérőben mert valahogy mindben volt Ausztriából, csomagtartóvalami furcsa. Valahogy értban az áhított videomagnóhetetlen volt az ünnep, amin val. Lehet, hogy csak az én csak tanítás nincs, a szülőkemlékeim ilyenek erről az ünnek dolgozni kell. Nem szenepről, ám lehet, hogy mégrettem, mert egyedül kellett sem vagyok egyedül, hisz rajotthon lennem, pedig biztos tam kívül még sok velem egyjobb lett volna a családdal korú is él ebben az országban. együtt. így rendszeresen Nem hibáztatok senkit, mert megnéztem a Feltámadott a így is felnőttünk, s legalább tengert Bem apó megható jekaptunk annyit, hogy tudjuk, lenetével, és még jobban másként kell csinálni. nem érthettem, hogy miért csak az iskolákban van ün- Bár ki tudja? A kilencvenepség, a munkahelyeken nes ünnepséget ellepte a vámeg semmi. Igaz, így vissza- lasztási plakátok szemétje, s emlékezve érdekes látvány azóta mindenütt több szónok lehetett a sok kisgyerek ha- és érv van. Megtudhattam, talmas piros nyakkendőben, hogy milyen veszélyes volt kokárdával a mellén, amint a régen ez az ünnep: Lánchíd, Lenin-kép alatt szavalja, örökmécses, motoros rendőhogy „rabok tovább nem le- rök, gumibot, Nemzeti dal. Akkor arra vigyáztak, nehogy szünk". a rendszernek essen a kokárMég későbbről emlékszem dás tömeg. S azóta? Idén is egyetlen ellenálló, rendszert lesz ünnep, rendőrökkel. bomlasztó múltamra. A sulit Csak most ugyanaz az őrmesmárcius 15-re bezárták, de ter arra fog ügyelni, hogy a mi jól éreztük magunkat sok kokárdás nehogy egymás együtt, s beültünk a városi torkának essen. S én félek, művelődési ház társalgójába hogy ezt majd nem értik meg a öten-hatan. Tizenévesen kigyerekek. csit hangosan beszélgettünk, Vagy megadatik néhánynevetgéltünk. Először csak furcsán nézegetett minket né- nak, hogy első nemzeti ünhány komoly úr, majd azt nepi emléke ez a tavaszi nap tanácsolták, hogy ideje haza- legyen? térnünk. Hogy mitől féltek BAJNAI ZSOLT
Egy
hétig
tartott
az
volna csinálni ezt a meg nem
és hagymát
sztrájkja. Egy
mozdulást. Az egész akkor
gyen,
szóval sem akarom azt mon-
érne valamit, ha összeom-
Aki sztrájkol,
dani, hogy ne sztrájkoljanak,
lana Szeged tömegközleke-
lehet küldeni, sorba állni a
csak éppen nem értek velük
dése. Az már valami, innen
munkanélküliek
egyet. Azt hallottam, hogy
aztán azt kérnek, amit nem
lába. Ugyanis: ha a sztráj-
23 ezer köriili átlagfizetésük
szégyellnek. Csakhogy azok
kolás alanyi jog, egy liberá-
van az ott dolgozóknak. Sze-
a fránya buszok tovább szeny-
lis jogrendszerben a sztrájk-
retném felhívni a figyelmü-
nyezték a levegőt. Ja, és szál-
törésnek
ket, hogy egy tanár úgy 19—
lították az utasokat.
lennie."
20 ezret keres, egy kezdő orvos a klinikán 12—14 ezret, egy ápolónő meg 9 ezret. Pedig ők is dolgoznak, túlóráznak, idegeskednek s a többi. Viszont nem sztrájkolnak így és ennyit. Mégiscsak megérte tanulniuk. A másik dolog az, hogy — bár a követelés nagy részét teljesítették — nem így kellett
A barátom mindenesetre félig
tudományos
megtalálta
a
alapon
megoldást,
íme:
kapnának
és lenne
azt pedig el
kellene
Eddig az eszmefuttatás, hatnak nagy sikerre ezen gondolatok. S nem is megvapéldául
egy munkabeszüntetés. Az
rőket kellett volna hí-ni. Pár
viszont biztos, hogy március-
nap alatt át lehet őket ké-
ban a februári bérletemmel
pezni, aztán feleannyi pén-
villamosozok, trolizok. Kifi-
zért elkezdhetnek
zettem. Ráfizettem.
dolgozni.
Sátrakban laknának,
lisztet
— Miért vált most időszerűvé az összevonás? — Nem. Örömmel tapasztaltam, hogy a JATE által — Ez már legalább két éve elfogadott szándéknyilatko- lóg a levegőben. A külföld is zat kimondja, az összevonás elvárja, hogy létrejöjjön az nem érint sem oktatói, sem Universitas, hiszen nem értanszéki egzisztenciális kér- tik, egy ekkora városban midéseket. Vagyis minden főis- ért van két egyetem és szákolai oktató egyetemi okta- mos főiskola. Ezen túl az egész magyar felsőoktatás hitóvá válik. vatalosan is kényszerítve van — S hogy hidalják át az a gazdaságosabb, hatékooktatói rangok, minősítések nyabb képzésre. közti különbségeket? — Gondolom, a Világbank — Erre a szándéknyilatkozat is szívesebben ad majd így nem tér ki. A fiatal oktatók támogatást... körében nem látok gondot. Nekik automatikusan be kell — Természetesen és több iratkozniuk a JATE-n folyó eredményt is elértünk már. posztgraduális doktori kép- Az Universitasnak közös a zésre, s ha főiskolaiból egye- számítógépparkja s most doltemi tanársegéddé minősítik gozunk a közös telefonhálóőket, az mindenképpen ked- zaton. Ha ezeket külön pávező számukra. A másik vég- lyázzuk, nem biztos, hogy ellet a főiskolai tanár, akinek nyerjük. Az egyesüléssel peaz egyetemi oktatói státusz dig a hallgatói létszám is semmiféle egzisztenciális megugrana, természetesen, ha ezzel együtt az oktatói gondot nem okoz. A középgárda jobb felkészültséggel rétegekkel, ezek közül is a és felszereltséggel tud doltudományos fokozattal nem gozni. rendelkező docensekkel van nagyobb baj. S itt sem a közARATÓ LÁSZLÓ
-ó -ó
A minőséget kell Egy egyetem nem a nevétől válik felsőoktatási intézménynyé, hanem a benne végzett munkától. De legyen bármilyen megszállott is az ember — mivel a piacról él — munkáját meghatározza a bére. Szegeden bérkövetelések miatt még mindig nem jártak a villamosok, amikor leültünk beszélgetni a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének két képviselőjével, Várkonyi Zoltán (V. Z.) docenssel és Dévényi Károly (D. K.) adjunktussal. Ez a szervezet az egyetem dolgozóinak körülbelül a felét foglalja magában, s így a rektor partnerként tárgyal velük.
de valószínűleg nem számít-
mint
(Fotó: Karnok Csaba)
támogatni
... de nem a dolgozók rovására
hivata-
sztrájktö-
„Szabolcsból
— A szándéknyilatkozat nem azt jelenti, hogy elhamarkodottan ki lehet mondani két intézmény egyesülését. Az elhatározást úgy kell érteni, hogy elindult egy olyan folyamat, amelynek a végén, egy év múlva az egyetem és a főiskola tanácsa kinyilvánítja, hogy folytatja-e ezt az utat. Ekkor kell megkezdeni, 1996-ban pedig befejezni a két intézmény egyesítését. A következő egy évre azért van nagy szükség, hogy eldőljön: lesz-e egységes tanárképzés Magyarországon, vagy sem. Ha lesz, a két intézmény tanszékenként kapcsolódik majd össze. De ha úgy alakul, hogy a tanárképzés kétszintű lesz — például 16 éven aluliakat és 16 éven felülieket tanító pedagógusokat képzünk —, akkor felmerül, hogy a JGYTF az Universitas egyik karaként munkálkodik majd.
alkalmazotti törvény szerinti fizetési besorolással van gond, hanem azzal, hogy ezen réteg tagjai a főiskolán vezető oktatók. Állásuk mindenképpen lesz majd, csak a beosztásuk kérdéses. A szándéknyilatkozat azonban kimondja, hogy öt évig mindenki megtarthatja és használhatja a főiskolai címét. Az is biztosított, hogy ha egy tanszék a profilját sajátosnak érzi, akkor egyben lehet tagja az egyetemnek.
in-
munkájuk.
is annak
lósíthatóak,
A József Attila Tudományegyetem Tanácsa a napok- ban elfogadott egy szándék nyilatkozatot, s hasonlóra készül a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tanácsa is. A téma a két intézmény fokozatos összevonása, az Universitas-gondolat jegyében. A főiskola főigazgatóját, dr. Szalay Istvánt kértük arra, hogy értékelje a folyamatot.
— Ezek az összevonások érintenek-e státusokat, kell-e elküldeni majd dolgozókat?
Sztrájkot törni SZKV-sok
Mikor lesz Universitas Szegeden?
j
— Egy szakszervezet esetében nem kerülhető meg tagjainak bérkérdése. Hogyan ítéli meg ma az egyetemen dolgozók anyagi helyzetét?
V. Z.: — Különösen rossznak tartom, talán még más felsőoktatási intézményekkel összehasonlítva is. A jelenlegi fizetések azokhoz a követelményekhez képest, melyeket joggal elvár a társadalom és a hallgatóság is, nagyon kevés. A JATE-n egy negyven év körüli adjunktus 27—29 ezer forintot keres, az adók miatt ennek körülbelül 65%-át viszi haza. — Miként viszonyul az egyetem vezetése?
ehhez
V. Z.: — Érdekes a helyzet, mert ebben a kérdésben az egyetem ve^ptői és az érdekképviselet majdhogynem egymás mellett áll. Az egyetem vezetésé is érzékeli, hogy ez mennyire kevés. Tulajdonképpen tudja ezt a minisztériumunk is, hiszen a felsőoktatási törvény tervezetének kettes
számú mellékletében egy olyan javaslat van, amely szerint az oktatói kategóriára egy más bértábla lenne érvényes, mint amit a közalkalmazotti törvény előír. Ez az államtitkári fizetéshez viszonyítva — ami jelenleg 113 851 forint — százalékban adná meg az oktatók bérét. A tervek szerint az egyetemi tanár bére az államtitkárénak nyolcvan, a tanársegédé ötven, a kezdőé negyvenhárom százalék lenne, ezek között természetesen megfelelő lépcsőkkel. Ez szép elképzelés, de a felsőoktatási törvényt egyelőre még el sem fogadták. Optimisták lévén a közalkalmazotti törvény január elsején bevezetésre kerülő bérrendszerében bízunk, remélve, hogy a parlament a törvény finanszírozási oldalára is talál megoldást. (Folytatás a 2. oldalon)