Page 1

A tartalomból:

— Felzárkózás, de hogy? (2.old.) — „Örömet szerezni egy filmmel" (3.old.) - Kinek? (Kiállítási jegyzet) (S.old.) -

5 0 T-S XXXI. évfolyam, 1. szám

É S

(MŰWiLtoG

GCÉTOETO

[LAtP

1993. február 11.

^

he>x

Térkép és számítógép A „hagyományos földrajz" mellett a '80-as évek második felétől a szegedi tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékén is egyre több híve és művelője akad egy piacképes tudományágnak, a térinformatikának, mely dinamikusan fejlődő ágazat, éves növekedési üteme 25—30 százalék. Régebben is léteztek térképek és különböző adatsorok. Ma ezeket számítógépre viszik. A különböző térbeli adatok különböző térbeli megjelenítése a térinformatika — tudtuk meg dr. Balogh Imre tanársegédtől. A térinformatikai rendszereket nyugaton földrajzi információs rendszereknek nevezik. A különböző módon gépbe táplált adatokat különböző szempontok alapiján rendezik, szortírozzák, bizofiyos műveleteket végezve újabb alkalmazható információkhozjutnak. Tehát a számítógép alkalmazása az adatfeldolgozás folyamatát egyszerűsítette, meggyorsította, áttekinthetőbbé tette. Sokféle adatot hasznosíthat a földrajzi információs rendszer. Az adat jellegzetessége, hogy térbeli vonatkozása van. Ilyen például a közút, a csatornahálózat, egy épület szerkezeti rendszere, de az átlaghőmérséklet is. A tanszéken vizsgálják például Szeged környezeti állapotát, de azt is, hogy a lakó és iparövezetek mennyire felelnek meg az adott célnak. A magyarországi adatbázisok rendkívül rosszak. A korábbi adatok nem konvertálhatók, nem adaptálhatók. A jelenlegi igényekhez képest a korábbi adatfelvételek pontatlanok, azaz nem megbízhatók. Sok területen hiányoznak, így elvesztek az adatok. így például a talajtani összefüggések, a természeti tényezők egy-

másra hatásának trendje nem vázolható föl elég pontosan. A magyarországi legjobbak európai színvonalúak. Tanszékünk Európában a középmezőnyben, a világban az utolsó harmad elején áll. A térinformatika rendkívül költséges gépeket, eszközöket igényel, ezért nehéz állni a versenyt. Az amerikai programok uralják a térinformatikai piacot. A komplett rendszerekkel nem is versenyezhetünk. Ezért mi tájökológiára, a természetföldrajzi egységek változásának és struktúrájának vizsgálatára, a beruházások környezeti hatásának értékelésére specializálódunk. Ebből a szempontból lényeges, hogy Magyarországon tanszékünkön kívül csak a Földmérési és Távérzékelési Kutatóintézet tagja az Európai Távérzékelési Laboratóriumok Szövetségének (EARSeL). Ez a nemzetközi szövetség a műholdfelvételek alkalmazhatóságát vizsgálja. A „térinformatika áldásait Magyarországon talán Szegeden élvezhetjük először. Az önkormányzati földrajzi információs rendszerek létrehozását hazánkban célpályázattal is ösztönzi az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Városunk közgyűlése ezen a lehetőségen felbuzdulva támogatja a Szegedi Térinformatikai Rendszer (SZTIR) létrehozását. Ez 129 millió forintba kerülne. Ám az összeg felét megkapja a célpályázat nyertese. Szeged jó eséllyel versenyez e támogatásért, ugyanis hazánkban városunk az egyetlen, amelynek földmérési alaptérképe digitalizált, azaz számítógépen kezelhető formában található. Közel egy éve elkezdődött a Belváros egy részén a közlekedési és a gázhálózat adatainak feldolgozása is. A térinformatika kialakításához

csatlakozott a rendőrség, a mentőszolgálat és a tűzoltóság. Állampolgári közérzetünket javíthatja a városinformatikai rendszer, mely pontosabbá, gyorsabbá teszi az ügyintézést. Egy építési engedély megszerzéséhez például nem kellene külön-külön a közművekhez elmenni, azt az ügyfélszolgálati iroda vagy egy informatikai központ biztosítaná, térítés ellenében. A városatya is megalapozottabban hozhat döntést egy adott kérdésben, mert a SZTIR segítségével a különböző szempontok alapján csoportosított adathalmazokból tendenciák, összefüggések, különböző megoldási lehetőségek mutathatók ki. Lehetővé válik a különböző információk területi vetületének vizsgálata. E térinformatikai rendszer hozzájárulhat a közmű vállalatok költségeinek csökkentéséhez. Például a víz, a gáz és az elektromos műveknél a hálózati veszteségek lehatárolhatók, megszüntethetők. De a közművek fejlesztésével, karbantartásával összefüggő munka öszszehangolása, ütemezése is észszerűbbé, így olcsóbbá tehető. A SZTIR a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők munkáját is segítheti, mondjuk azzal, hogy egy baleset helyszínének legoptimálisabb megközelítési módját pillanatok alatt fölvázolja. A térbeliséghez kapcsolódó egyéb információkkal — így az adóigazgatás, az egészségügyi ellátás, a kereskedelmi hálózat adataival — bővíthető a rendszer. A Szegeden fölépített és kipróbált térinformatikai rendszer más városok számára minta lenne. E modell értékesítése anyagilag is gazdagítaná az önkormányzatot. E szegedi kísérlet szemlélet és gondolatformáló hatása kétségetelenül óriási. Ú. J .

Diákköri konferencia A JATE TTK1992. decemberében nagy sikerű tudományos diákköri konferenciát tartott, amely a második kari konferenciája volt az 1993. évi XXL OTDK-nak. A hallgatók érdeklődése várakozáson felüli volt. Mind a dolgozattal szereplő hallgatók száma, mind pedig az érdeklődőké meghaladta a korábbi évek létszámát. Az előadások hat szekcióban (tantárgypedagógia, fizika, számítástudomány, kémia, biológia és földtudományok) hangoztak el. Az adott szakterületek jeles képviselőiből álló zsűri minden előadást javasolt az országos rendezvényen is előadni. Pámer Róbert, Czirak László, Csaba Béla és Blum László programozó, illetve programtervező matematikusok, a ZENON Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. kü-

löndíjában részesült. Nagy István IV. fizikus, a Két Bólyai Alapítvány díját nyerte el. Kiemelt díjban részesültek: Szepesvári Csaba, V. éves matematikus, Kozma Bognár László, V. éves biológus, Darkó Éva, V. éves biológus, Szilágyi Márta, II. éves földrajzos, Ferincz István, IV. éves fizikus, Tokodi Tamás, III. éves fizikus, Béres Attila, V. éves vegyész. Az alábbi hallgatók részesültek I. díjban: Bővíz Béla; IV. éves programtervező-matematikus, Pámer Róbert, III. éves programozó-matemakikus, Dankó László, IV. éves biológus, Keresztes Gábor, IV. éves biológus, Bagi Krisztina, V. éves biológia—kémia, Vértes Adél, V. éves biológia—kémia, A'agy Erika, V. éves biológia—kémia, Varga Henriette, V. éves biológia—

. £

kémia, Fazekas Mariann, IV. éves matematika—földrajz, Hintósi Krisztina, V. éves matematika —földrajz—számt., Kerekes Emese, V. éves fizikus, Kiss László, II. éves fizikus, Kaszás Gábor, II. éves fizikus, Borszéki Károly, IV. éves vegyész, Munkácsi Éva, V. éves vegyész, Jakusch Tamás, II. éves vegyész, Musza Katalin, V. éves kémia—fizika. A fentieken túl 16II. díj és 1III. díj került kiosztásra. A pályázók az elismerő okleveleket, a könyv, illetve a pénzjutalmakat december 15én ünnepélyes keretek között vették át. Gratulálunk a szép eredményekhez, és az OTDK-n való szerepléshez is sok sikert kívánunk! DR. ABONYI GYULÁNÉ kari DT-elnök

^

— Kerekasztal a társadalomelmélet-oktatásról (6.old.)

* >(>| ,>v.

\ . i. ^ l U i l ^ ^ k f l i V -

J

——

Ara: 4,50 Ft — - Látszat-komédia Lát (8.old.)

r Várnagy József egyetemi hallgatónak, a HÖK volt elnökének Meglepetéssel olvastam a Szegedi Egyetem október 20-i számában közzétett cikkét, amelyben azt írja, hogy „... a konzervatív erők igyekeznek minimálisra szorítani — valamiféle európai normákra hivatkozva — a demokratikus vívmányokat (Id. Solymosi cikk Magyar Nemzet). Ezek az erők nemcsak a hallgatói képviseleteket kívánják megnyirbálni (!). Ennek részletes kritikájába most nem megyek bele, de azt hiszem, a feudális intézményt csak nagyon kevesen támogatják," idézet vége. A tisztánlátás érdekében arra kérem Várnagy urat, hogy mégis menjen bele a cikk részletes kritikájába és mutasson rá azokra a nézetekre, amelyek alapján a „konzervatív erőkhöz" és a ,Jeudalizmus intézményét támogatókhoz" sorolt. Felhívom szíves figyelmét, hogy ilyen sommás ítéletekkel a letűnt rendszer párt- és KJSZ-titkárai, valamint funkcióban lévő hatalmasságai minősítettek nekik nem tetsző írásokat, hiszen ez sokkal kényelmesebb volt számukra, mint érvelni és vitatkozni. Ezek az idők azonban talán már elmúltak. Az olvasók tájékoztatására közlöm, hogy a cikk „Demokratizmus és agyhiány" címmel a Magyar Nemzet június 14-i számában jelent meg. SOLYMOSI FRIGYES egyetemi tanár

A Szegedi József Attila Tudományegyetem rektora pályázatot hirdet az egyetem jelvényének (emblémájának) megalkotására. Egy pályázó — szöveges magyarázat kíséretében — három tervezetet nyújthat be. A pályázatokat l-l példányban jeligével — a nevet és a címet külön borítékban megadva — 1993. március 16-ig kérjük eljuttatni postán a következő címre: József Attila Tudományegyetem Rektori Hivatala (Jelvénypályázat) 6701 Szeged, Pf.: 674. További információk beszerezhetők dr. Márkus Andrásné hivatalvezetőnél (Tel.: 311-998 Szeged, Dugonics tér 13., II. emelet).

Alapítványi

koncertek

A Szegedi Zeneiskoláért Alapítvány Tavaszi bérletén 4 koncert szerepel. Az elsőt a New Riverside együttes adja március 2-án este 7 órakor a Deák Gimnáziumban. A második koncerten a Salieri Kamarazenekar szerepel a JATE aulájában, március 30-án este 7 órakor. Zongorán közreműködik Bódás Péter, vezényel Pál Tamás. A harmadik hangversenyen Purcell: Dido és Aeneas című művét a Király-König Péter Zeneiskola tanárai és növendékei adják elő május 4-én este 7 órakor a Deák Gimnáziumban. Tavaszi bérlet utolsó előadása lesz az alapítvány gálaestje a Szegedi Nemzeti Színházban, június l-jén este 7 órakor.

Egyesület az információkért Ezúton szeretnénk nyilvánosságra hozni az Országos Ifjúsági Információs-Tanácsadó Egyesület (OITE) megalakulását. Az egyesület 1992. december 17-i dátummal a Csongrád Megyei Bíróság PK. 60256/1992/5. 717. sorszám alatt bejegyezte. Az egyesületnek jelenleg 13 jogi és 4 természetes tagja van. A tagok közül kettő szegedi, a többiek az ország számos városából valók. Az egyesület célja: 1. Az ifjúsági információs és tanácsadó tevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységének segítése, érdekképviselete, ezen belül elsősorban: a) a jobb információáramlás segítése, b) az információs és tanácsadó munka segítése, c) az egyesületi tagok érdekképviseletének erősítése, segítése,

d) kapcsolatok szorgalmazása olyan jogi, ill. magánszemélyekkel, akik az Egyesület munkáját segítik, ill. segíthetik, e) az ifjúság problémáinak közvetítése, ill. képviselete külső fórumokon, « f) kapcsolatok kiépítése és fenntartása a külföldi hasonló szervezetekkel, irodákkal, elsősorban az ERIYCA-val, az Európai Fiatalok Információs és Tanácsadó Szövetségével. Egyesületünk nyitott, várja a céljait elfogadó és segítő szervezetek jelentkezését. Az OITE címe (A Szegedi Ifjúsági Ház és Ifjúsági Iroda címén): 6721 Szeged, Felső Tisza part 2., telefon: 62/314344, fax: 62/313-647. DR. SZERDAHELYI ZOLTÁN az OITE elnöke

1 U k ^ A

^

műk l RS

F-T

t

í

kssmss

m

f á i t l

LV

V

n

P wH

Wms 'P§ga

/ K "

Jr

W' • ár/ •

o i ^ H


Ki nyert, és ki nem? Felzárkózás, de hogy? A Felzárkózás az Európai

jóváhagyta a tende'rt. A nemzetközi szervezeten kívül két budapesti felkért szakértő is foglalkozott az üggyel, s ők sem találtak hibát a kiértékelésben.

Felsőoktatáshoz Alap (FEFA) keretében pályázatot hirdettek. melynek finanszírozása világbanki hitelből történik. A FEFÁ-hoz a Szegedi Universi-

Ezek szerint Ön garanciát Tát arra, hogy tisztességes volt a verseny?

tas is pályázatot nyújtott be, pályázatot azzal a céllal, hogy megteremtse az egységes in-

«í<ÍW ri

formatika-oktatás hátterét. A

rí.

Világbank döntése alapján az Universitas nyerte az igen tekintélyes összegről, egymillió hétszázhuszonhétezer

dollár

és tízmillió forintról szóló pályázatot. Ebből a pénzmenynyiségból egy elkülönített rész szolgált a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi

Egye-

tem számítógépes alaphálóza-

Horváth Gyula (JATE)

— Az eredményt a Világbank tavaly december 24-én egymillió-ötszázhuszonháromhagyta jóvá. Ez a Zenon-Telezer dollár maradt 11 számítómat pályázat közös győzelmét gépes oktató kabinet felépítéhozta. Jelenleg folyik a szerzősére. Ezek mindegyike — az dés-elókészítés, ezt várhatóan oktatóin kívül — 16 hallgatói februárban írják alá. munkahellyel rendelkezik. A — Hogy működik majd J József Attila Tudományegyeegyütt az egyetem a nyertes tem oktatóját, Horváth Gyula pályázóval? adjunktust kérdeztük a pénz és — A szerződés meghatáa tender további sorsáról. rozza, hogy milyen eszközöket — A tender kiírása után mi és milyen feltételekkel vásárotörtént? lunk. A bizottság továbbra is — A lebonyolítás a világfunkcionál és a szerződés bebanki szabályoknak megfeletartásán őrködik. Az érintett lően kellett, hogy történjen. A pedig négy intézmény halltendert egy bizottság készí- gató-arányosan kap a beruhátette el, írta ki és bírálta el. zásból. Természetesen a kiírást jóvá tának kiépítésére. Ezt levonva

kellett

hagyatni

a Magyar

Nemzeti Bankkal és a Világbankkal. Öt pályázó jelentkezett, érdekes módon nagyobb cégek magyar képviseletei, illetve egy magyar—francia vegyes vállalat, mely végül megnyerte a pályázatot. — Kik voltak ebben a bizottságban? — Az Universitas intézmé-

— Azt hiszem, erre a legfőbb garanciát a Világbank döntése jelenti. Az egyik pályázó cég a nemzetközi porondon is jónevű Hewlett Packard volt. Erdész lst\'án, a cég számítástechnika területén illetékes munkatársa a tender lefolyását a következőképpen értékelte: — A kiírás után elküldtünk anyagot, de e g y pályázati ^ t a hivatalosan semmilyen visszajelzést nem kaptunk. M á s f o r r a s b ó | értesültem az eredményről, de ismétlem,

Olyannyira, hogy a Világbanknak is foglalkoznia kellett az üggyel, hiszen személyes összeférhetetlenség került szóba a bizottság két tagja, Dévényi Károly és Makai Ár- m i n k e t s e n k i n e m é r t e s f t e t t a P á d esetében. Ugyanis - a pályamunkánk és a tender sorCégbíróságnál ellenőrizhető sáról, pedig ez mindenhol így . ,. _ . . . . — mindketten tagok, sőt, jeszokás, ennyit minimum elvárl e n t ó s t u l a j d o n i h á n y a d d a l bírtunk volna. nak a nyertes Zenon Kft.-ben. — A Világbanknál jelezték aggályaikat? Megkérdeztük Csirik Jánost, a JATE rektorát, Dévényi Károly és Makai Árpád közeli munkatársát, nem tartja összeférhetetlennek, hogy a pályázat kiírói és nyertesei közül a két személy azonos?

Mizsei István (SZOTE) szőr is érdeklődtem az esetle- tották, hogy a tender nyertese ges döntés, határozat felől, de a Zenon-Telmat közös pályáaz érintettek mindig elzárkóztak a válaszadás elől. Szeretnénk megnyerni ezt a pályázatot, bár tudni kell, hogy az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest a géppark mintegy fele lecserélődött. Más országban

egy ilyen pályázat úgy működik, hogy a kiíró kipróbálja a jelentkezők technikáját, végigfuttat rajta egy programot — Hivatalosan nem éltünk és ennek alapján dönt. Itt és panasszal. Ha a Világbank most a piac ezt nem tudja kimé is 8 foglalkozott az üggyel, kényszeríteni. annak 32 32 oka > h°gy egy ilyen tekiitfélyes szervezetnek A fentiek kapcsán felkeresügyelnie kell a mellékzön- tük a bizottság jelenlegi elnögékre is. Nekik is megvannak a két, a már előbb említett maguk forrásai.

zata. Úgy vélem azonban, a tenderben elsősorban a hatalmas fejlesztési lehetőségeket kell látni, _ Az orVosegyetem hogyan a pályázatból? profitál - A SZOTE rektorának döntése alapján — egyetemi beruházással, kiegészítve a világbanki támogatást — kiépíthetjük a SZOTE számítógépes hálózatát, s ezzel 330 munkahelyet teremtünk. Valódi kapcsolat jön majd létre a JATE, s rajtuk keresztül a főváros adatbázisával. Mindezek a világbanki támogatás nélkül

A szintén eredménytelenül pályázó ICON Kft. képviselője is úgy nyilatkozott. hogy a Világbankot nem keresték meg esetleg tiltakozásukkal. Kiss-Pál Zoltán, a szintén budapesti Digital Equipment Corporation akadémiai managere a tender lefolyásáról az alábbiakat mondotta:

— Cégünk alapelve, hogy semmilyen konfliktusba nem ártjuk bele magunkat, mely JATE Számítóközpontjának kellemetlenséget okozhat a jövezetője, rajta kívül Dévényi vőben. Sőt, ha Szeged került Káróly (JATE), Mizsei István szóba, mi nagy szimpátiával (SZOTE), Kovács Zoltán viseltetünk a város és a József Győri István (SZOTE) Csirik János (JATE) (Juhász Gyula Tanárképző Attila Tudományegyetem Főiskola) és Nagy Elemérné — Milyen lehetőségeket je— Teljesen összeférhetet- iránt. Tiszteletben tartjuk az Győri Istvánt, a SZOTE Szá- nem valósulhatnának meg, ez (Szegedi Élelmiszeripari Főis- lent ez a JA TÉ-nak? mítástechnikai Központjának a támogatás a fejlesztések lennek tartottam, hogy az elbíegyenlőség és a függetlenség kola) voltak a tagok. A bizottvezetőjét, aki egyben a Sze- alapja. Célunk a megfelelő - Ha a beruházás a tervek ráló bizottságban olyanok is ^ m ja j ó ^ h f v e j ya _ ság időközben többször is áta- szerint valósul meg, akkor az részt vegyenek, akik az egyik g y u n k A z U n i v e r s i t a s t e n d e _ gedi Universitas Egyesülés In- eszközpark megteremtése formatikai Bizottságának je- volt, s olyan számítógépes kalakult. Például Makai Árpád európai átlag szintjét elérő, pályázatban is érdekeltek, réröl szólva tavaly kaptunk lenlegi elnöke. Két hónapos binetek kiépítése, melyek az és Dévényi Károly helyett esetleg azt meghaladó lehető- Amikor ez tudomásomra juegy levelet, melyben arra kérvendégprofesszorsága után Universitas szellemében tényGyőri István (SZOTE) és én ségeket biztosít az informati- t o t t m i n t a J A T E r e ktora tek minket, hogy hosszabbít kai oktatás számára. A hoszt o n n á i javallatot tettem a bihazatérve, 1992. szeptember leges átjárhatóságot biztosítakerültünk a testületbe, Kovács suk meg az ajánlatunkat. Megszú távú lehetőségekről nehéz e l é n e k meg14-től látja el elnöki tisztét, nak az intézmények között. z o m á g összetét Zoltánt pedig Galambos Gátettük: augusztus helyett debeszélni, hiszen az informatiElőször arról érdeklődtünk, Az orvosegyetemi tantárgy bor váltotta fel. Az elnök változtatására. Nevezettek így c e m b e r 31-et jelöltük meg. kában a fejlődés óriási léptekhogy valójában hol tart a ten- oktatását is jelentősen megGyőri István lett, de mivel ő kerültek ki a testületből. A j a n u á r elején Győri Istvánkel halad. Ha az össz-szolgálder: van-e végső döntés, vagy könnyíti a számítógépes hálóvendégprofesszorként az tatást nézzük, akkor el lehet pályázó cégek panasszal éltek n a k a bizottság elnökének nincs. zat, amely egyúttal lehetővé USA-ban és Kanadában tar- mondani, hogy az ország leg- a Világbanknál, egyrészt a ten- aláírásával egy levelet kapteszi a járó- és fekvőbeteg— A FEFA tavaly novemtózkodott, júliusban és au-színvonalasabb ilyen jellegű der kiírásával, másrészt az ösz- t unk, melyben arról tájékozellátás számítógépes integrálászeférhetetlenség esetleges tattak, hogy egyik jelentkező ber végén hozott egy döntést gusztusban megbízottként Mi- rendszere lesz a miénk. sát is. visszamenőleges hatásával S em felelt meg, ezért új pályá- arról, hogy új tendert kell kizsei István látta el a vezetői ARATÓ LÁSZLÓ kapcsolatban. A Világbank a zatot írnak ki. Ehhez termé- írni. Erről értesítettük az érinteendőket. A bizottság mellett megvizsgálta, szetesen joguk van, legfeljebb tetteket. Viszont a határozatot A tender elbírálása mégsem panaszokat szakértői stáb is dolgozik. ma jd elutasította, s egyúttal ez nem szokásos eljárás . Több- december végén úgy módosíFotó: Karnok Csaba zajlott zökkenőmentesen — Ki nyerte a pályázatot? nyei adtak egy-egy képviselőt. Az elnök Makai

Árpád a

SZEGEDI EGYETEM3]


Szputnyikok

A r e n d e z ő célja

„Örömet szerezni a filmmel" Ha mondjuk, hogy „Sose halunk meg" azt hiszem, egyre többen nem legyintenek lemondóan, hanem mosolyogva rávágják: Koltai Róbert. Első filmjét készítette el egy évek óta érlelődő ötletből, de még ma is, mint féltő apa a gyermekét úgy figyeli alkotása útját, kíváncsi minden „nélküle" megtett lépésre. A filmről és még sok minden másról beszélgettünk vele Szolnokon, ahol épp próbált. * * *

játszott nagyon erősen; a Szerencsejáték Rt. képében. Miután egyszer már visszautasítottak — a fóajtón kidobattunk — bementünk a mellékajtón, és akkor sikerült. Éppen amikor már feladtuk. Nyáron kellett forgatni, és az utolsó pillanatban, augusztus 13-án tudtunk nekikezdeni. — Gondolom, egy film elkészítésénél nem a pénz, sokkal inkább a stáb számít. A színészek hogy kerültek a filmbe?

A mozikban lehet kapni. — Egy szerep erejéig Szolnok szerződött. Milyen érzés— Legfeljebb nyáron pici sel? szerep. A Matyi bácsi, aki bi— Orgont játszani nagy és lincsbe verve megy keresztül a piacon, őrá konkrétan gondol- szép feladat a Tartuffe-ben, tam, hogy Szerenci Hugó, na- egy nagyon jó csapattal — ezt gyon kedves békéscsabai szí- nemcsak az udvariasság monnészbarátom, lehet az elkép- datja velem. Rám általában jó zelt figura. Egyébként nem va- hatással van az új környezet, gyok ilyen komoly filmren- ami mindig egy új kihívást és új dező, inkább a színészetben impulzusokat jelent. Fodor bízom, nem az arcokban. Tamással sem dolgoztam még Emellett persze még kellettek együtt, érre is nagyon kíváncsi a jó figurák. Például a lóverse- voltam.

gondolva lett megírva egy-egy szerep?

nyes jelenetekben olyan színé— Egyre nagyobb sikerrel szek játszanak, akik kicsit is— Tulajdonképpen már fut a mozikban filmje. Miként hét-nyolc éve készülök gondo- merik a témát — magamat is éli ezt meg? latban, hogy film legyen a tör- beleértve. Kivétel, hogy Máté — Nagyon nagy, igazi öröm Hunyadkürti ténetből. Reménykedni is re- Gábort és a ez nekem. Olyanokat jósolménykedtem, és közben már Gyurit ki kellett vinnem forgatak, hogy az idősek filmje lesz, és egyáltalán, nehéz magyar filmre becsalogatni a közönséget. Szép sorban megdőlt minden. Az Uránia moziban, a Végre egy magyar film, amely megfelelő reklámmal statisztikák alapján, már jakerült a nézőközönség elé. Pedig a látottak alapján igazán illik rá a mondás: jó bornak nem kell cégér! Csak hát erre nuár 20-a körül túlszárnyalta a nagyérdeműnek rá is kell jönnie. Ezért igazán jó dolog, az előző amerikai film nézetthogy nemcsak a filmre, de a propagandára is futotta. Ez ségét és bevételét. A fiatalok ma nagy szó. is jönnek a filmre, és minden Koltai Róbert, a film fő alkotója egy interjúban azt korosztály megtalálja benne nyilatkozta, hogy ő csak sztorit akar mesélni. S a film nem is több egy, jó ízes, humorral megtöltött magyar sztorinál. az örömét. Ez volt a cél. Nagy A hatvanas évek egyszerű, ám magát minden helyzetben dolog, ha az ember csinál egy feltálaló kisemberének sztorija. Aki legyen bármilyen is filmet — életében először — az élet, könnyedén akarja azt venni, s még ha a kemény és sikerül vele örömet szerezgumibot csattan is az ülepén, inkább nevet, sem mint sírjon. Minden körülmények között túl akarja élni a saját nie. életét, s ehhez remek eszköz a mindenekfölött álló, — A kollégák hogyan fomegszállottan űzött „hobbi": a lóverseny. Ami sajnos gadták? csak egyszer, (és az is) az utolsó utáni pillanatban sikerül. Koltai ebben a saját maga által írt és rendezett — Szerette mindenki, akitörténetben természetesen hatalmasat alakít. Egyesek szevel beszéltem, egy rossz hanrint megközelíti a film a mára etalonná vált Indul a got nem hallottam. Indul a bakterház képzelt szintjét. Ám nemcsak Kottáiról kell Filmszemlén is, és várom az beszélnünk, ha erről a filmről van szó. Igazán nagy és neves színészgárdát sikerült toboroznia a filmhez, de a ottani fogadtatást. nagy nevek mellett feltűnt egy új arc is. Szabados Mihály — Akik pedig már látták, — Imi — mint unokaöcs méltó partnere a főszereplőnek. talán a folytatást várják. VárA nyaralásra induló pesti „kisfiúból" fantasztikusan bontja ki a pesti vigéc alakját. S a krémesevése egyszer ható? még tanórák tárgya lesz ott, ahol ezt oktatják. — Jó lenne, ha lenne. Azt A filmnek van még egy nagyon fontos eleme: a zene. nem lehet pontosan tudni, Dés László és Bereményi Géza címadó dala nemcsak hogy mikor készülhet el, egyfülbemászó és a filmhez abszolút passzoló alkotás, hanem valami több. Talán egy jó értelembe vett egyéni sláger. két éven belül szeretném. ÖtNem csak Koltaiért és a filmért, de ezért a zenéért is let már van. Csak addig ne érdemes többször beülni a filmre. De igazán jól passzolfelejtse el a közönség ezt a nak a régi Németh Lehel szerzemények is, főleg akkor, filmet. amikor a főhős táncol rájuk vagy csak itt-ott „idéz" belőlük. — Sokan panaszkodnak, Az egyszerű kisembert formálta meg Gyuszi bácsihogy ma a kultúrára nincs ban Koltai Róbert. Mert ahogy Gyuszi bácsinak, úgy pénz. Hogyan sikerült a filmtalán másoknak is túl kell élnie mindent, végig abban a revalót előteremteni? hiszemben, hogy sose hatunk meg. Majd akik itt maradnak, és nélkülünk teszik meg az utolsó befutót, majd azok — Nehezen. Az egészben rájönnek egy pillanatra, hogy nem a frászt nem halunk ez volt a legnehezebb, és néha meg. az egész hihetetlen történetnek tűnik. Nagyon kevés közösztönösen gondolkodtam a tás előtt két-három nappal, ponti támogatást kaptunk, a figurákon. A két főszerep volt hogy legalább lássanak lóverhiányzó pénzt nekünk kellett a legnehezebb, mert én nem senyt. így is nagyon jól eljátelőteremteni szponzoroktól. akartam játszani, legfeljebb szották a szerepet. — Minek köszönhető, hogy egy kisebb szerepet. Azután a — Különösen tetszett a film azok a támogatók, akik a film Hunnia Filmstúdió, amely a végén fel vannak tüntetve, film fő tulajdonosa, azt zenéje. pénzt adtak ehhez a munká- mondta, hogy csak akkor tá— Fontosnak is tartom. Dés hoz? mogatja, ha eljátszom a fősze- Lászlóval már dolgoztam, repet. Ma már nem bánom. nem kellett rábeszélni az — Talán annak, hogy 1968

Sose halunk meg

óta vagyok a pályán és azóta valamilyen hitelt sikerült szereznem. Valami olyat, ami az életben kamatozott, mert néhányan úgy látták, hogy érdemes az elképzelést támogatni. Persze voltak, akik nem így vélekedtek, ezért akadtak olyan időszakok, amikor leálltunk, mert úgy tűnt, hogy nem lesz film. A szerencse is közre-

— A másik főszereplő Sza- együttműködésre. Lukáts Anbados Mihály. Ő hogyan ke- dor javasolta, és csináltatta meg a filmzenét, amit óriási rült a kamera elé? módon nem bántam meg. A — Véletlenül találtam Lu- film sikerének egyik záloga káts Andor és Ascher Tamás Dés László zenéje Bereményi segítségével Kazincbarcikán, Géza szövegével. Magyaroregy amatőr fesztiválon. Na- szágon először mini CD-n meg gyon jó választás volt. is jelent a film zenéje, egy — A többi szereplőnél elő- általam énekelt Dés—Berefordult esetleg, hogy valakire ményi szerzeménnyel együtt.

— Néhány napja nagyon fáradtnak tűnt, most pihentebb? — Persze, mert ma itt aludtam Szolnokon. Egyébként tényleg nagyon elfáradtam, az utóbbi időszak elég kemény volt. Főleg a film miatt, ami még mindig foglalkoztat. Ha tehetem az egész országban követem, hogy miként megy a film, milyen a fogadtatás. — Mivel vége a próba szünetének, utolsó kérdésként hadd kérdezzem meg: Hogy érzi magát ma Magyarországon? — A filmem, ha figyelmesen nézzük, akkor a szeretetről szól. Borzalmas hiánycikk ma és lehet, hogy pont ezért van sikere, mert el tudja feledtetni az emberekkel a mindennapokat. Együtt nevetgélnek MDF-esek, Fidesz-esek, MSZP-sek a nézőtéren. EGYÜTT! Ez talán összehozza őket, és sok ilyen kellene. Ilyenkor gondolok arra, hogy aki színdarabot tud írni az írjon olyanokat, amikkel örömet okoz, és ne gyűlöletet keltsen politikai szereplésekkel. Kikérem magamnak azt a gyűlölködést, a gyűlölködésre való kényszert, ami jellemez sok magyarkodót — mert tényleg csak így tudom nevezni őket. Itt mindenki magyar, azt kell nézni, miként legyen jó. Az van a magyarság ellen, amit éppen a magyarság nevében csinálnak. * *

*

S folytatódott a próba, aminek szünetében Koltai Róbert kicsit halkan, kicsit visszafogottan beszélgetett velem. Köröttünk hangosan pihentek kollégái, ő meg csak beszélt. Az utolsó gondolatait pedig már nem is csak elmondani akarta, szinte a szemeivel könyörgött, hogy ezt értsem meg. Szemeiből úgy tűnt, hogy ez fontos. Távolról — vászonról és színpadról — sose gondoltam, hogy ez az ember így gondolkodik, és mindenkihez megtalálja a megfelelő hangot. Talán éppen ez az, amiért nem szabad csodálkozni azon, hogy ő Kaposvárról lett A Koltai, és a filmje olyan siker, amire azt mondhatjuk, hogy az már sose hal meg. BAJNAI ZSOLT

Tény, hogy sokan utaznak vonaton. Mindegy, honnan, hová megy a járat, nagyjából egyforma emberek unatkoznak zötykölődve, zakatolva, le-lecsukló fejjel. Hiszen sokszor fáradtak, pláne reggel. És: felemelt jegyárat kell fizetni, mivel a MÁV is gazdálkodó szerv. (Minden tiszteletem és örök meg nem értésem a költégvetési intézményeké. Pl. MÁV. Nagyon derék dolog deficittel, évről évre nagyobb hiánnyal gazdálkodni és működni.) Szóval utazunk, bambán bámulva a velünk szemben ülőre. Hisz, mint említettem, az áremelés nem riasztott vissza sokakat az utazástól, sőt! Aki azonban figyel, tanulmányarcokat, személyiségeket köszönthet, szemlélhet vonatozás közben. A múltkor például... ...a vonat indulása előtt a cipőmet próbáltam áthúrozni. Egyik cipőfűzőm valami indokolatlanul heves mozdulat következtében, de lehet, hogy csak az idő vasfoga rágcsálta meg, elszakadt, és rövidebb volt a másiknál. így az utolsó két lyukba már nem tudtam befűzni. Volt tartalék fűzőm, de csak épp indulás előtt volt időm és kedvem bajlódni ilyesmivel. Nehezen ment. A két első lyuk egyikébe sehogysem sikerült befűznöm a madzagot. Igaz, nem vettem le a lábbelimet (úgy bizonyára egyszerűbb lett volna a művelet), gondoltam, diszkréten teszem „sínre" a dolgot. Nem jött össze. Szidtam a cipő felmenőit. Aztán rájöttem, hogy ez képzavar. így másképp szentségeltem, amúgy félhangosan. Az egyik kacifántos kiszólás közben hallom a kérdést: — Van itt két szabad hely? Utánaszámoltam. Kelletlenül s kissé talán udvariatlanul válaszoltam: — Annyi biztos van. Folytattam a munkát. Épp elindult a vonat, mikor végre sikerült beerőltetnem a kritikus lyukba a fűző végét. „Sínen vagyok" — gondoltam és milyen igazam volt. Aztán felnéztem. .. életemben ilyen párt nem láttam még, mint akik helyet kértek. Amúgy nem voltak különösebbek, talán reggel fogékonyabb az ember a láthatón túlira is. Megérzi. Ifjak voltak, ennek ellenére sok mindent, csak a szertelen fiatalságot nem árasztották magukból. Parfümöt meg: szagokat persze — a világ legtermészetesebb magatartásaként — bocsátottak az utazóközönség rendelkezésére. Különben is, a vonatok kifejezetten büdösek. De maradjunk az ifjú párnál. A lány — nem derült ki, házasok volt-e — szende teremtés, de volt benne valami más is. Azt hiszem, igen, megvan: bárgyú volt. Már a nézése is. Résnyire tartotta nyitva a szemét, mintegy arisztokratikus fennsóbbséget kölcsönözve ezzel külsőjének.- Aztán rájöttem, mi ennek a nézésnek az oka: a műszempillái és a szemfestéke engedelmeskedett a gravitációnak és... Hát igen, lenézett. A földre. Fekete kosztümöt viselt, de úgy mindene fekete volt. A szoknyája mininek is valószínűtlenül rövid volt, ezért lábait mindig tartózkodóan összezárta. A blúzát érdekesen oldották meg az ismeretlen divattervezők. Elöl is, hátul is gombolós selyem ruhanemű volt, nem igazán értettem a működését. S hogy hívhatták? Mármint a lányt. Egy név jutott eszembe: Bea. Kapd Bea? Na, nem, ezt azért ilyen hamar nem lehet megállapítani. A (fér)fiúja nehezebb eset. Szokványos dzsigoló. Vállig érő agyonzselézett séró, valami lila pulóver, barna, élére vasalt nadrág, hegyes orrú csizma, kb. öt kiló vassal. Hogy messziről hallatszódjon: jön. És súlyosak a léptei. Ráillő nevet azonban nem találtam. Talán a Jenő megfelelne, de nem akarom megsérteni a Jenőket. Egy biztos: bizonyos szobai lábbeli találó megnevezés lenne rá. Qe ne vágjunk a dolgok elébe. Dialógus. Előbb szól a lány, a többi értelemszerű. — Fázom. — Veddfelakabátod! — Nem, mert akkor, ha kimegyek, megfázom... Ide kellene tenni a kabátom a hátam mögé. —

Odategyem?

Hálás mosoly. Kabátáttétel megtörténik. A lány ekkor egy újságot vesz elő. Igen! Kiskegyed! Címoldalon, vezető anyag valami „Gatyaparádé" címet visel. Leány (még mindig nem tudom, Kapd Bea, vagy sem) meglepődve és nem kevés örömmel hangjában felkiált(?): — Jé, azt írják, 2000-től lassul az öregedés és később jönnek elő a szemráncok. „Na, ez remek" — gondoltam. A hölgyemény párja pulóveres (pulólila?), de kétségtelenül férfias vállára hajtotta fejét. Idill. De hogy lehet így újságot olvasni? Turbékolás: — Ugye, veszel nekem egy ilyet drágám — mutat valamire. Bólintás. — Meg ilyet, meg... olyat is. Megnyugodott, mindent megkap. Boldog. Majd hirtelen, Úr Isten, szemében kétségbeesés villan. Mi történhetett? Nem kap levegőt, talán leszakadt a hídja, és a torkára szaladt. De nem! Oldódik a nyelvét béklyóba kötő feszültség. A gond okára Nem-Jenő nadrágjára mutat. Egy folt. A térdén, a vasalt élen, de nem is ez lenne a baj, viszont ott: látszik. A vasalt élen, a térdén, ja, ez már volt. A fiú is megdöbben. Mentségére legyen írva, szemmel láthatólag nem a tény láttán akadt el lélegzete (neki is), hanem azért mert ez a lány, vagyis ez a drága, figyelmes teremtés észrevette. Konfliktusfeloldás: Nem-Jenő kimegy elszívni egy cigarettát. — Vegyél fel valamit, megfázol — búgja utána élete párja. Szegény pára. Szóval ők voltak az útitársaim. Többet nem tudok róluk, mert elaludtam. Egyébként nem vettünk egymásról tudomást. Én nem árultam el, hogy figyelem őket, ők nem vették észre. Nem igazán ezen a földön jártak. Számomra mindössze útitársak voltak. Szputnyikok. ARATÓ LÁSZLÓ

SZEGEDI EGYETEM 3 ]


Akinek a lila a kedvence

— A legkényesebb esemény a nyilvános kávéház volt, a Nyilvánosság Klub első vidéki rendezvénye. Ezen először jöttek össze a Klub vidéki képviselői, s éppen ezért nem akarták engedni. Technikai okokra hivatkozva kellett volna a rendezvényt elhalasztanunk, de ebbe nem mentünk bele. Telefonlehallgatáson keresztül munkahelyei vesztéssel való fenyegetésig sok minden történt, de ez volt az a pont, amikor el kellett dönteni, merem-e vállalni a kockázatot. Egy héten át tartott az „öldöklés", de a rendezvényt megtartottuk, s nagyon jól sikerült. — A választások, s a szólásszabadság megvalósulása óta hogy változott a helyzeted, mennyire lehet jó műsorokat szerkeszteni? — Teljesen megváltozott a Kávéház jellege. Régen csak le kellett csapni azokra az ügyekre, emberekre, akik érdekesek lehetnek. Ehhez csak figyelem kellett, s jöttek is a szereplők és a közönség is. Mostanra alaposan megváltozott a világ, de még mindig vannak olyan közügyek, melyekkel foglalkozni lehet, és mindkét oldalról behozza a nézőket. Szépszámú közönséggel él a Kávéház. — Mondják, hogy hiába vannak sokan, mindig ugyanaz a pár száz ember vesz részt a megmozdulásokon. Lehet-e mozgósítani az értelmiséget? — Érdekeltté kell őket tenni egy-egy műsorban. Mindenkinek van egy hóbortja, szíve vágya, amit szeretne abban az időszakban megvalósítani. Ha ezekre sikerül ráérezni, ezeket az embereket is el lehet csábítani otthonról. — Szegedet urbánus, literátus városnak mondják. Lehet-e ebbe a közegbe bevonni valamilyen formában a megye közönségét? — A Kávéházba sok vidéki bejár Makóról, Orosházáról, Hódmezővásárhelyről, Szabadkáról. Rendszeresen kérik is a meghívókat, s megpróbáljuk őket is bekapcsolni. Az ottani értelmiségiek figyelnek Szegedre, de úgy érzem, ez fordítva nem működik. — Sok szó esik arról, hogy az egyetemet integrálni kell a városba. A kultúra vonatkozásában szerinted megoldható-e ez? ; — Úgy gondolom, liogy ez már teljesen megvalósult. Az rémkép, s nem valóság, hogy az egyetemisták nem járnak színházba. Ha ideszól a színház, hogy van egy produkció, melyre felajánl 500 belépőt egyetemisták számára, a jegyek percek alatt elfogynak az egyetemen. Inkább arról van szó, hogy a hallgatóknak nincsen pénzük, s ezért olyan kulturális programokat kell szervezni, amelyért nem kell fizetniük. Biztos, hogy minden jó kulturális eseményre mozgósíthatók. A. L.

A • l>

-

<,

v

K Vt

^ JC /

-

-

fi

7 világ hatos Könnyű a posztmodern elméletíróknak: szeretik őket bimbózó ifjak. Van tehát elég műhely a poszthomunculus nevelésére. Mintha mégis hasonlítanánk egymásra. Akkor is, amikor nem kell. Akkor is, amikor írtunk. De hát így mire jó a sok hamar ősz, a bársonyos habkietlen. Valami gyűl mindig. Persze a bánat. De az üres doboz. De a Hétvilág lapszámai. De gyűl az általában. Amiből még mi rakunk tüzet később-lakjuk házainkban, későbbi téglákból, kályhákban. Bomoltam ezen annyit mint a fűn (Babits szeme hosszú este). Szokják egyszerűbben is pár beszélni: hú, mi marad, hogyha mi időgriff hátán? Hát a 7világ hatos számában a záró írás. Igen az- Biztos (jó ez így szubjektíve, higgyetek most), hogy a sok jelző amit találtunk kafa, kurvaszép, nyíltan kimondom..., nyomul a bengáli farkas kevés. Dobok egy hátast, kevés. Megkupakollak, kevés. Ez az írás szép. Jóbarom vagyok, hiszen ez is kevés. Posztmagyar Balázs Vigalom. Majd benne lesz a Régi Magyar Költők Tárában. Ott lakhat.

SZEGEDI EGYETEM3]

Emőke

Ordögtánc

Beszélgetés Szondi Ildikóval Dr. Szondi Ildikó, a József Attila Tudományegyetem közművelődési titkára már régóta ismert közéleti szereplő. Foglalkozását tekintve az Állam és Jogtudományi Kara statisztika tanszékének adjunktusa, s elmondható, hogy tanítványai és kollégái is kedvelik. Szondi Ildikóval, aki egyébként előbb a Royal, majd a Hági Közéleti Kávéház programját szerkeszti, irodájában ültünk le beszélgetni. — Először arra szeretnék választ kapni, ami már-már legenda az egyetemen, nevezetesen: Szondi Ildi a lila szín szerelmese, nemcsak a ruháid, hanem az autód, a dossziéd, de még szemfestéked is lila. Mi erre a magyarázat? — Valószínűleg a harmóniára törekvés a fö ok. Ehhez a színhez nagyon sok rokon színt lehet találni, s szeretem magam körül a rendet. Másrészt egyetemista koromban úgy vettem észre, hogy rajtam a külvilágnak a lila szín tetszik a legjobban. — Majd két éve vagy a József Attila közművelődési titkára, de előtte is tevékeny részt vállaltál az egyetem kulturális közéletéből. Azt lehet gondolni, hogy egy ilyen szerep hálás, hisz csupa okos és értelmes ember vesz körül. — Végül is azért vállaltam ezt a munkát, mert tudtam, mekkora lehetőségeket ad, hogy találkozhatom Szeged és az ország azon képviselőivel, akik a művelődés területén manapság dolgoznak. Nap mint nap kapcsolatba kerülhettem olyan értelmiségiekkel, akik a kultúra mellett, úgymond őrületként, a kultúrával foglalkoznak. Ebben nem is kellett csalatkoznom. — Még a rendszerváltozás előtt is voltak, akkor merésznek számító vállalkozásaid, gondolok itt elsősorban a Royal Közéleti Kávéházra. Nem voltak kellemetlenségeid ebből fakadóan? — Rengeteg konfliktusom volt a Royalnak köszönhetően, hisz az átmeneti időszak kezdetén, 1987-ben kapcsolódtam be a Kávéház szerkesztésébe. Sok olyan érdekes témát hoztunk a Kávéházba, amely mindenkit érdekelt, de valójában nem lehetett ezekről nyilvánosan beszélni. El kellett döntenem, hogy fel merem-e vállalni ezeket a műsorokat, s jó közéleti esteket rendezünk, vagy pedig nyugodtan, kényelmesen szerkesztgétek egy kávéházi programot, mely igazából nem fog senkit sem érdekelni. Nekem az volt az elképzelésem, hogy ügyek mögé fogok állni, s nem foglalkoztat az, hogy ez mibe kerül. Hála Istennek; jó hátteret adott ehhez az egyetem, ugyanis a Kávéházat csak hobbiból szerkesztettem. így a JÁTÉ mindig biztos menedék volt a kényes szituációkban, mert onnan nem lehetett engem kirúgni. — Mondanál ilyen kényes szituációt, ami emlékezetes számodra is és esetleg szívesen is gondolsz vissza rá?

Kötél

|

»

f

%

f*

Persze keresztelném fiamat Balázsnak, de akkor elnevelném; és anélkül is. Ha az ablak elé kitennék egy 7világot (lássa a várost!) nem történik semmi: 1. § Ha égne a villany, azt mondják tudják bent is, majd beveszik. 2. § Ha sötét lenne, akkor mindenkinek. Igaz is Kőr Király! Nyakig ülünk a Zőszben. Kotányi Holdautó

A Hétvilág 6. számának tartalmából: Czóbel Minka: V I R R A S Z T Ó , Benda Balázs: A M A R G I T S Z I G E T E K , Milbacher Róbert: T Ö R E D É K E K A H A Z A T É RÉSRŐL, NEWTON-VARIÁCIÓK, Kelemen Zoltán: FILM II., Vincent B . Leitch: A K E Z D E T E K : N Y E L V É S Z E T , PSZICHOANALÍZIS, ANTROPOLÓG I A (fordította: Vástyán Rita)

Beugrom a sarokba és eltűnök a szavak mögött. Szárnyat növesztek és ebzállok. Vagy elég, ha kidobálom magamból a fölös dolgokat (belsőségek, szív, gondolatok), és máris sokkal súlytalanabb leszek. Könnyedén lebegek a templomtorony körül. Integetek egy fennakadt kicsi angyalnak. Szegény! Vadul kapálózva tépi magát a szegecsekkel. Szerencséjére arra repül egy éppen szabadnapos ördög, aki gyorsan leszedi. Aztán szeretkeznek. Vad jambusokban ölelgetik egymást. Én meg.közben óvatosan arcomra kenem a félig száradt vért. Angyalvér. Cserébe otthagyom maréknyi hajam. Valamit valamiért. Annyira gyűlöllek, hogy néha már szerelemnek tűnik. A csókod után úgy érzem, a nyelved ottmaradt a számban. De nem merem kiköpni, mert félek, hogy mást is vinne magával. Amikor ölellek, mintha egy halottat simogatnék. Hólepte szemedet próbálom felolvasztani lehelletemmel, legalább azzal láss. De te akkor is csak beszélsz, amikor már rég benned mozgok. Mert neked mindenki szereplő, akihez szólsz. Játszol velünk, mint a vértől begőzölt cápa. Tépkedsz, fájsz. Pedig magad is csak húscafatok összefoldozott gyűjteménye vagy. Én meg a befejezetlen Isten. Másnap találkoztunk. Álmélkodva szemléltem új angyalhaját, és álszent képpel gratuláltam hozzá. Ó szintén megdicsérte mintás arcom és lesütött szemmel kérdezte: — Láttál? Nem akartam megbántani: — Igen, pont visszanéztem, mikor leszedted a hajam. Felderült képpel nevetett és mondta: — Gyere, reggelizzünk! Cseverészve siklottunk a felhőkön, aztán leszálltunk a benzinkút mögött, a kertészetnél. Lehuppantunk egy virágágyásra. Harmatot ittunk a fenyők tövéről és könnyűnek éreztük egymást. Nekem kellett volna megfeszülnöm! Nem baj, majd legközelebb. Értelmetlen dallamfoszlányok buknak ki a fogaim közül. Értelmetlen hangok, anti-szimfóniák. Hölgyeim és Uraim! Köszöntök mindenkit a labirintusomban. A vízhőmérséklet megfelelő, a légköri viszonyok kedvezőek. Gyerünk, Mr. J. O., a műsornak még nincs vége! Szálljon csak szépen hajóra és lapátoljon tovább! Ne izguljon, a teste úgyis a miénk. Nekünk fog majd fájni. Minden nekünk fáj csak. Megkerestem az ördögöt, és gratuláltam neki: — Te rohadt szemét! Pechemre már nem volt szabadnapos, így nyugodtari hozzám vághatott egy kondért. Jó, hogy nem járt arra senki. Mindenki valami hülye meccsre ment. El akarják dönteni, ki hova kerüljön. — Kérsz cigit? — kérdezte a patás, és felémnyújtotta kénes körmeit. Nem tudtam szólni, mert még törülköztem. — Na és? Megmutattam neki. Kész. Éhes volt. Én meg szabadnapos. Ne hidd, hogy a szárnyai zavartak. Úgyis már várt rám. összezavartuk törvényeinket. Jó volt. Kiszívhattam volna a vérét. De nekem nem a teste kellett. Értsd meg: Életem első nagy lehetősége volt. Be kellett rúgnom!... De te ezt úgysem érted... Fájsz nekem. Hiába repítesz végig saját birodalmadon. Nem értelek. Te nagy szavak mögé bújsz. Én beléd rejtem az arcom. Egymásba temetkezünk. Jó ez a hűs. Hideg a tenyered. Nem tudok Odüsszeusz lenni! Ne akarj megváltani! Semmi hősi nincs bennem. Ne is csodálkozz! Sötétben egy múmiától sem tudnál megkülönböztetni. Igaza volt. Tényleg nem értem. Behoztak egy vödör rettenetet. A szerencsétlen csak azt hajtogatta „költővagyokköltővagyok". Állítólag hazudik. Mindig is hazudott. Nem is az, aminek mondja magát. Valami szigeteket keresett. De még idejében lekapcsolták, mielőtt terjeszthette volna a kórt. Lágyan himbálózó emlékképek lengik körül. Aztán elégetik. Én megmondtam volna neki, hogy isten most nem ér rá. ó is kimenőt kapott. Halottak vagyunk. Mind halottak vagyunk. Azt mondtad, költő vagyok. Pedig csak arra kértelek, vágd föl magad, hogy beláthassak a lelkedbe. Csont és vér és kő és hamu. Nyelvemmel itatom fel szádról a habot. Ne félj! Ezek csak szavak. Mást úgysem adhatunk egymásnak. Csak megdermedt láva vagyok. Gipszmaszk alatt mosolygok. Nem látod. Nem is láthatod. Folyton sírsz. Azt mondom: Szeretlek. De csak annyi jut eszedbe, hogy hiányzik egy vessző meg az idézőjel. Megdermedtem. Már csak a sarkamon tudnál eltalálni. Ne ölj még! Nyers, vad, cinikus, kegyetlen, perverz, szadista, misztikus, dühös. Irodalmion irodalmiatlan. Játék a betűkkel. Három pont többet mond, mint három sor. Kitaposott beleimbe döfködi kérdőjeleit. Megerőszakol. És én közben nevetek. Egyfolytában kacagok. Vajon tudom-e, hogy magamon vigyorgok? Aztán sírok. Láztalan félálom, kusza, homályos, mocorgástól megriadt gondolatok. Félek. Nincs nevem. Elvesztettem. Ki véd meg engem önmagamtól?


Domokos Johanna

Plugor Magor

Melyben kitapintható a megnyugvás Igen szeretem

a

ezért vagy nekik

is szeretniük

próbált mindent elfeledni

az idő fehér lepelben

felmászott

az öreg

megmászta

a magas

diófára,

kell

hegyet,

méhét

engem

átúszta

a Szeret

vizét.

szőnek

ettől hasznosak hogy

harmatos réten szőke legény

selyemhernyókat

következésképp

ők selymet

pénteken ó tépte ki arcát

mintha tüdő ürítené gyöngyét

és

legyenek

lárvákat

még

hasznosabbak

a nyár fűillata derékig ér én meg adom meleget

nekik

a

az emberséget

leveleket

hogy a

folyóirata rólam

ne

a

nekem

kötnek

selyem vagy

szeretni

mert

lesznek

selyemhernyók

akik

selymet

és mi együtt

és évfordulókon

leszünk

majd

1980-ban

volt ezer

hernyónk

1985-ben

és bár hihetetlen

felemlegetjük selyemezerhétszáz

1992-ben

nyolcezernyolcszáz átölelkezünk

fonnak

settenkednek

és én ezért fogom

hernyóinak

föltépték a maszkkeresók

és

engem

szőnek

a feleségem

a világ válogatott romokban

tenyésztők

cikket

ezért szeretnek

tűznek

eper-

írhasson

nyűgös

hernyók

méhét

és

akkor

és pezsgőt

mint a selymes

lárva

bontunk szárnyait

Karnok Csaba felvétele

Ki a fiatal, ki i képzőművész f

Pályázat A Nyelvelő

szerkesztőbizottsága

Nyelv és politika, foglalkozó

valamint

pályázatot

hirdet

Nyelv és filozófia

témakörrel

végzi. A legsikeresebb

alkotáso-

értekezésekre.

A bírálatot

szakzsűri

kat jutalmazzuk,

s következő

számainkban

közöljük.

*

A Nyelvelő lírai

szerkesztőbizottsága

pályázatot

hirdet

szerzőit jutalomban

része-

alkotásokra. A legsikeresebb

sítjük,

s a műveket

alkotások következő

számainkban

folyamatosan

közöljük.

*

Bővebb

információkat

a szerkesztőség

szerezni: JA TE Bölcsészettudományi

Kar

6722 Szeged, Egyetem u. 2. Tel.: 321-111/152,321-111/295.

címén

lehet

Kinek? — kérdezik a Fiatal Szegedi Képzőművészek Kiállításának alkotói a tárlat katalógusának minden oldalán, s a tárlat minden képén. A kérdés vélhetőleg költői és több válasz is lehetséges. Mindenekelőtt az, hogy maguknak tették fel a kérdés, s maguknak is válaszolnak. Ez a tárlat anyagából igen hamar kiderül, hiszen nem a közérthetőségre törekednek az alkotók, hanem a pontos, precíz, de nem mindenkinek ugyanazt jelentő válaszokra. S a művészek elvárása, hogy értsék helyesen mondandójukat, aki pedig nem tud velük azonos hullámhosszra kerülni, keresse magában a hibát, vagy hiányosságot. Persze az alkotók sem mindentudók, a kérdésfeltevés utáni válaszadás szubjektív, egy biztos: neki azt jelenti, amit a képzőművészet eszközével megformált. Szuromi Pál azt írja, hogy ók még dacosak és elégedetlenek: mégis biztonságban érzik magukat. Van hátterük, gyökérzetük. Ennél fogva meghatározott helyük, küldetésük is van a világban. Hozzá kell tenni, ezek a fiatal művészek nem is annyira mai gyerekek. A legifjabb is 62-es, a többiek ötvenes évek szülöttei, s valamilyen oknál fogva megkésve, vagy kerülő úton jutottak erre a pályára. Andrássy Gabriella (grafikus); Bánvölgyi László (szobrász), Bodor Zoltán (festő), Darázs József (festő), Fontos Zoltán (festő), Józsa Gábor (iparművész), Popovics Lőrinc (szobrász), Sávai Márta (grafikus) és Sejben Lajos (festő) művészetét nem lehet közös nevezőre hozni. Külön világ mindegyikük rendszere, s a megjelenítés is eltérő. Sok a dráma, keserűség az alkotásokban, de igyekeznek ezt könnyed humorral, eleganciával, vagy pedig polgárpukkasztó fordulatokkal ellensúlyozni. Sem a harmónia, a szabályos, kiegyensúlyozott vonalvezetés, sem az absztrakt képzettársítások, szabálytalan alakzatok, mitikus jelenetek nem hiányoznak, s éppen ez a sokszínűség teszi a kiállítást érdekessé, izgalmassá. A tárlat felüdülést, szellemi kihívást jelent azoknak, akik meg szeretnék válaszolni a kiállítók kérdését: Kinek Art? Persze, egy kiállítás — és képei — láttán önkéntelenül is adódnak a kérdések, amelyekre szeretnénk választ kapni. Ha magunk kezdünk kutakodni a megoldáson, akkor igen nagy a lehetőség a tévedésre. (Ismeretes az Arany Jánoshoz kapcsolódó iskolapélda, mikor ezt-azt mondtak egyik művére, hogy a költő úr bizonyára úgy gondolta, hogy... Mire Arany: Gondolta a fene!) Szóval válaszokat legjobb az érintett alkotóktól kapni. Bár igaz, ők sem mindig tudják, mit akarnak...

Szóval az „ifjú" szegedi képzőművészek közönségtalálkozót hirdettek a kiállított művek között. Kissé magyarázkodásnak tűnő filozofálással indul a társalgás. Elsősorban — önigazolásként — azt igyekeztek tisztázni, hogy mit is jelent a „fiatal" kifejezés. Fontos Zoltán szerint a tehetség a döntő, s csak az igazán tehetségesek tudnak újat, értékeset mondani. Bánvölgyi László nagyvonalúan kezelte a kérdést, mondván, egy korszakon belül 10—15 év nem számít, s mindenkinek idő kell saját stílusa megleléséhez. Végül is a vitavezető Szuromi Pál a művészekkel egyetemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fiatalságot nem szabad pusztán az életkor szempontjából megítélni, s ezt is a halálhoz viszonyítani. Azt viszont számon kérték a jelenlévő alkotóktól, hogy miért nem fektetnek több munkát a náluk húsz évvel később született fiatalok nevelésére (például a rajz szakos főiskolásokra), hiszen úgy tűnik, kimaradt egy korosztály. S ezzel elértünk egy másik fontos problémához, nevezetesen: van-e kontinuitás a szegedi képzőművészetben. Darázs József azonnal visszadobta a kérdést: van-e markánsan megfogalmazható szegedi képzőművészet? Sejben Lajos hozzátette, hogy ő ugyan tiszteli az elődök munkáját, de nem mintaként tekinti őket — párhuzamokról lehet szó esetleg. A közönség soraiból érkezett egy figyelemre méltó megjegyzés, miszerint a generációk között nincs konfliktus — hiába is keresünk —, szuverén egyéniségekről van szó. Egy idősebb úr — végre — a műalkotásokról kezdett beszélni. Igaz, néhány elismerő szó után megjegyezte: nem szeretné, ha egyik-másik kép álmában előjönne. Más volt a véleménye az ismert festőnek, Pataki Ferencnek. Gratulált a kiállítóknak, s erénynek nevezte, hogy nem hagyják befolyásolni magukat a művészek. Jeleket adnak és hagynak, akárcsak az ősemberek a barlangban. Potenciális emberek, szemben az idősekkel, akik már pöszék éás dadognak. Tandi Lajos művészeti író középkorú avantgardeművészeknek nevezte a kiállítókat. Darázs József erre kifejtette, hogy az avantgarde egyfajta ellenkultúra volt az elmúlt rendszerben, de az összeomlott, s megváltoztak a viszonyok. A közönségtalálkozó, mégha kevesen is voltak rá kíváncsiak, hangulatos, változatos volt. Lényeges dolgokról esett szó, bár félő, ez a beszélgetés is megreked a Képtár falai között. ARATÓ LÁSZLÓ

SZEGEDI EGYETEM3]


Lassan itt a tárgyalások ideje!" Kerekasztal — Szükséges-e, időszerű-e zott nagy kérdésekről szóltam. ezzel a kérdéssel foglalkozni? Itt majd valamikor lesz változás, de nem tudjuk, mikor. A — Szabó Tibor: — Nyilván- gond az, ha előkészítünk valavalóan időszerű, de sajnos raj- mit, nem biztos, hogy az követtunk kívülálló tényezők befo- kezik be, amire számítunk. Ez lyásolnak. Sok olyan kérdés- indokolja Csejtei Dezső szaben még ezután fognak dön- vait: óvatosnak kell lenni, hisz teni, melyek alapvetően befo- nem tudhatjuk előre a döntéselyásolják a társadalomelmélet ket. Ezzel együtt az előkészüleoktatását. Például nem tisztá- teket nem tartom feleslegeszott, hogy egy vagy kétszintű nek. Például az orvosegyetem lesz a tanároktatás. és a főiskola között már lehetBárány Ferenc: — Olyan in- séges az áthallgatás, átoktatás, tézményi struktúrát átalakító s ez előbb-utóbb bekövetkezett döntések, vagy megegyezések volna.

a

társadalomelmélet-oktatásról

A nehezen létrejövő Szegedi Universitasban — a hírek szerint — sok szempontból más viszonyok fognak uralkodni. A tudományok egy olyan területének képviselőit, vezetőit kértük kerekasztal-beszélgetésre, akiknek szinte minden rendszerben meg kell(ett) küzdeniük függetlenségükért. A társadalomelmélet-oktatásról van szó, a beszélgetőpartnerek pedig Szabó Tibor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Társadalomelméleti Tanszékének vezetője, Csejtei Dezső, József Attila Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének vezetője és Bárány Ferenc, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem Társadalomelméleti Intézetének vezetője. A téma: az Universitas-szintű társadalomelmélet oktatás lehetőségei.

dalmakat, melyek a JATE át- A lehetséges együttművilágításánál szóba kerültek, ködésnek rendkívül sok variávalamint a saját és — úgy hi- ciója van, a közeljövőben egyszem — a tanszéki dolgozók fajta közeledés mindenképpen — Voltak már — elsősorban születnek, melyeket nem előzérdekét próbálja érvényesíteni. bekövetkezik. Az együttműkötek meg kölcsönös tárgyalások. — politikailag motivált történédésen túl saját önállóságát min— Vagyis a társadalomelmé- denki igyekszik megtartani. Ésszerűbb lenne egy alulról sek: a JATE-n és a SZOTE-n az oktatókat. let-oktatás és a politika változatjövő építkezés, bevonva a dön- átvilágították Cs. D.: — A jövendő szegedi lanul szoros kapcsolatban van. tésekbe azokat a tanszékeket, Hogy zajlott ez? Universitason magam is egy Tetten érhető valamiféle befomelyek társadalomelmélet-okCs. D.: - A JATE Filozófia társadalomelméleti kar kialakílyásolás, vagy annak szándéka? tatással foglalkoznak. Ez azon- (volt Marxista) Tanszékén letását tartom célszerűnek. Ez a ban nem így történik, így mi zajlottak ezek az átvilágítások. Cs. D.: — Ez többoldalú kar szakos képzést nyújtana, csak futunk az események A vélemények megoszlanak. A kérdés. Adminisztratíve — úgy valamint a többi alapoktatást után. Persze, mi közben is tár- korábbi egyetemi vezetésnek is érzem — abszolút szabad kezet kiegészítő diszciplínákat taníkapott az oktatás. Másfél éve tana. Ez utóbbin belül az orvosi vagyok tanszékvezető, azóta a etikától, orvosi szociológiától minisztériumból az oktatásra kezdve az általános műveltségvonatkozó hivatalos levelet, tá- hez tartozó politikai, filozófiai jékoztatót, előírást nem kap- ismeretek oktatását lehet értam. Viszont a finanszírozás teni. Egy ilyen kar létrejöttészempontjából nagyon is bele- hez szükséges, hogy a felsőokkerülünk a politikai élet erőte- tatás finanszírozása bővebb rébe. S ez már a függetlenségre forrásból buzogjon. Ugyanis ha egyes' csoportoknak saját érdetörekvő színvonalas szakmai keik érvényesítéséhez kíméletmunkának is rovására megy. len harcot kell folytatni, akkor Sz. T.: — Téveszme, hogy nyilván nem szakmai szemponezek a tantárgyak valamikép- tok fognak közrejátszani a szerpen belekapcsolódnak a napi vezeti formák kialakulásában, politizálásba. Erről szó sincs, a hanem különböző más erőviszegedi felsőfokú oktatási in- szonyok. tézmények mindegyike legB. F.: — Az igazi, előrevivő alább egy évtizede a szakmai oldalra igyekszik tenni a hang- megoldás az lenne, ha közös súlyt. Nyilvánvalóan vannak erővel és többé-kevésbé az intézményekben egyszerre törtárgyalásra, megoldásra váró ténne a változás. Egy tanszék elméleti kérdések, de legtöbbproblémáját nem lehet egy máször valamilyen probléma törsik tanszékhez való integrálásténeti bemutatásáról van szó. sal megoldani, ez mindkét olEzeknek nyilván vannak kap- dal számára kényelmetlen csolódási pontjai a jelenhez, de helyzetet teremtene. Az emlími gyakorlatilag nem arról be- tett egységes kar mindenképszélünk. Úgy ítélem, hogy az pen járhatóbb út, ha megfelelő SZABÓ TIBOR általános oktatásban is szükség autonómiát élveznek az egyes Társadalomelméleti kar kellene van egyfajta társadalomelmé- csoportok az oktató- és a kuterületén egygyaltunk a főbb kérdésekről, az volt a szándéka, hogy ezt leti, filozófiai, politológiai ok- tatómunka de nem voltunk igazán jól in- szakmai szempontok alapján tatásra. Kellenek ezek a disz- aránt. formálva. Ez beszélgetés most folytassák le egy külső bizott- ciplínákra, hiszen a mai vitázók Sz. T.: - A JGYTF-en most és már ezelőtt is indokolt volt, ság segítségével. Azok, akik is elméletileg igen kevéssé felszervezünk egy olyan kutató készültek. A megalapozást pede úgy lenne értelme, ha vala- számára negatív eredménnyel team-ot, melynek munkájában miféle elképzelést kialakíta- zárult az átvilágítás, természe- dig ez egyetemen, főiskolán a JATE, a SZOTE és a Főisnánk, amihez felső áldást, tesen nem fogadják el, hogy kell megtenni. kola kutatói vesznek részt. Az szentesítést kérnénk. Máskü- szakmai szempontok érvényeB. F.: — Direkt, napi politi- utóbbi időben sokat lehet hallönben nem biztos, hogy szak- sültek, hanem diszkriminatórikai befolyás nem érvényesül az lani arról, hogy ezen tárgyak mailag megalapozott döntés kus elemeket is felfedeznek. A egyetemen s a SZOTE vezető- oktatása nem annyira szüksészületik. Csakhogy — amint szellemi és a politikai életben ges. Ugyanakkor rendkívül fiSzabó Tibor is említette — a olyan hihetetlenül bonyolult és sége is kínosan igyekszik ezt gyelemreméltó, hogy a szegedi rajtunk kívülálló tényezők kuszált a helyzet, hogy bizo- elkerülni. Másrészt az ország főiskolán 1896 óta van úgynealapvetően megváltoztathatják nyos értelemben ez utóbbit sorsa, politikai berendezke- vezett bölcseleti előtan, vagyis a folyamatot, ezért korlátozott sem lehet a priori kiküszöbölni. dése hosszabb távon nyilván bevezetés a filozófiába. Tehát befolyással van a társadalomtu- függetlenül a rezsimektől, minjelentősége van annak, hogy itt dományokra. Különösen érvébeszélgetünk. B. F.: — A SZOTE-n nem nyes ez a jelenkor történéseire. dig is szükségesnek és általánosan kötelező tantárgynak tarCsejtei Dezső: — Kicsit kü- formális átvilágítás, hanem Presszió azonban nincs, meg- tották a bölcseletet, vagy anlönbözik a véleményem a töb- egyfajta feladatátcsoportosí- szűnt, az oktatók ideológiai be- nak diszciplínáit. biekétől. Azzal együtt, hogy tás, öntisztítás történt. Nyugdí- állítottsága, megosztottsága is — Ha jól értem, az ÖnQk elfontos kérdésről van szó, az jazással, bizonyos oktatók eltá- egészségesnek mondható. képzelései nem mindig egyezelképzelések megvalósításáról vozásával érvényesítettük azo— Szó volt már arról, hogy nek az intézményvezetőkével. 1996 előtt nem lehet szó. Azt kat a modern követelményeÖnök mitől függenek. Mint tan- Kikérik szakvéleményüket persze nem tudni, hogy akkor ket, amelyek a társadalomtuszékvezetők, mi az, amit mégis egyes — tanszékeiket is érintő — milyen politikai, kulturális domány-oktatásra hárulnak. A döntések előtt? megtehetnek? konstelláció lesz. Ez pedig feladatok csökkenése azt jelentette, hogy el kellett küldeni, Sz. T.: — Ha szervezetileg alapvetően befolyásolja a kérCs. D.: — Egyelőre még illetve állásváltoztatásra kellett nem is tudunk a váratlan és ilyenről nem volt szó. Talán a dést. ösztönözni kollégákat. Az in- tőlünk független eseményekre többiek nevében is mondhaB. F.: — Tulajdonképpen tézet létszáma felére csökkent, felkészülni, a tanszékeknek és tom, hogy a legmesszebbmeegyről beszélünk, hiszen a jö- s most is vannak elmenőben a munkatársaknak egy esetle- nőkig hajlandók vagyunk közvőbeni feltételeket nem ismer- levő emberek. A gond abból ges, létrejövő Universitasban reműködni. Szívesen leszünk jük. adódott, hogy felmerült okta- kell gondolkodniuk. Ennek ki- partnerek egy olyan folyamat— Ezek a döntések, melyek a tói státuszaink JATE-ra való alakulása valószínűsítene egy- ban, amelynek a konkrét lépécselekvési kereteket szabják áthelyezése. Ez meglehetősen fajta jobb kooperációt. Azt sei később történnek. Remélmeg, milyen szintű fórum előtt kényelmetlén szituációt ered- sem tartom elképzelhetetlen- hetőleg akkor megkeresnek születnek vagy nem születnek? ményezett számunkra, és az nek, hogy — a nyugati egyete- minket. Sz. T.: — Amiről szó volt, az egyetem számára is. Most foly- mek mintájára — társadalomSz. T.: — Igen, de a legfona kérdés különböző szinten tör- nak a tárgyalások. A SZOTE elméleti kar alakuljon, az Uni- tosabb az, hogy előtte keresseténő megközelítése. Én az or- vezetése mindenképpen igyek- versitasban működő ilyen jel- nek meg, nem pedig akkor, szágos szinten nem szabályo- szik elkerülni azokat a bonyo- legű tanszékek részvételével. mikor közlik a végeredményt.

SZEGEDI EGYETEM3]

Ezekben az években kell eldőlnie annak, hogy milyen lesz a továbbiakban a társadalomtudományi képzés Szegeden. Az összehangolást pedig csakis az érintettek közös meghallgatása során lehet elvégezni. Nem tartok jó dolognak egy fölülről jött, ránk oktrojált rendszert, éppen ezért úgy gondolom, lassan itt lesz a tárgyalások ideje.

versitasról, mely nem tudni mikor, de változást fog hozni mindenki számára. Ennek befolyásolására a dolgozóknak nincs eszközük, s ez a legnagyobb probléma. Az oktatás, a kutatás azonban normális medrében folyik. B. F.: — A mi helyzetünk a legkevésbé rendezett, következésképpen nálunk a legna-

BARANY FERENC A SZOTE-n nem átvilágítás, hanem feladatátcsoportosítás történt Nekünk és a tanszékek tagjai- gyobb a bizonytalanság. Elképnak, számos segítő ötletünk zelhető, hogy a tanszék, mint van. önálló egység, fél év vagy néB. F.: — A gazdasági problé- hány hónap múlva nem fog lémák, átalakítások a mi dolgain- tezni. Ilyenkor roppant nehéz kat, a társadalomtudomány- nemzetközi kapcsolatokat kiéoktatást háttérbe szorították. píteni, vagy pályázatokat beOrszágos szinten is jellemző, nyújtani. Az oktató és a tudohogy ezen tantárgyak presztí- mányos munka azonban ebben zse — az elmúlt rendszer hibái az időszakban sem áll le, de a és a materiális gondolkodás korábbiakhoz képest sokkal terjedése miatt — a hallgatók szűkebbek a lehetőségek. Cs. D.: — Nálunk tavaly leelőtt csökkent. A mostaninál nagyobb figyelmet érdemelne a zajlottak a szervezeti változások, ebből a szempontból nyutársadalomelméleti oktatás. godtabb időszakot élünk. — Önök, mint egységveze- Adottak a lehetőségek is, s úgy tők, milyennek ítélik munkatár- látom, inkább túlterheltek az saik, a tanszéki dolgozók han- emberek. A meglévő elégedetgulatát, közérzetét? lenség az általános felsőoktaSz. T.: - Kétségkívül van tási viszonyokkal, az alacsony egyfajta bizonytalanság a kollé- bérekkel és a messze nem meggákban. Nem kell túldimenzio- felelő megbecsüléssel függ ösználni sem a dolgot, de tény, sze. hogy nem látjuk pontosan a jövőnket. Beszélnek az UniARATÓ LÁSZLÓ

CSEJTEI DEZSŐ Szívesen leszünk partnerek (Каток Csaba fotói)


Szimbólumszótár készül Függetlenített munkacsoportként működik a J A T E Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén az első magyar szimbólumszótárt szerkesztő munkacsoport, Pál József tanár úr vezetésével. A közösség pillanatnyilag nyolc főből áll, nyelv- és irodalom szakos negyed-, ötödéves hallgatókból. Most, az új félév kezdetekor beszélgettünk három munkatárssal, akiknek szándéka nem csupán a szerkesztési munka bemutatása, hanem a népszerűsítés is, mert a hátralévő munkához fiatalabb diákokat szeretnének maguk mellé hívni. - Tulajdonképpen szimbólumszótár?

mi

a

. - Magyarországon - mondotta Újvári Edit - , ezelőtt három évvel a miénk volt az első próbálkozás ebben a témakörben. A nyugati államokban, gondolok itt Franciaországra, Angliára, Németországra és Olaszországra, már több ilyen szótár is készült. Tudni kell, hogy ezek a szótárak összefoglalják a kultúra minden területéről származó szimbólumértékű és -szerepű címszavakat.

embereket, akikről tudjuk, hogy alaposan ismernek egy-egy szakterületet. Egyházi, történelmi, orvostudományi és más területekről kell tanácsadókat felkérni. Pál József és Fried István tanár urak, természetesen, mindenben segítségünkre vannak, gyakran ók hívják fel figyelmünket egy-egy szakemberre. Ú. E. — Most, amikor lejárt a Soros-támogatás programja, új pályázati lehetőségeket kell keresnünk. Hatékony és pontos munkát kell végeznünk; kapcsolatokat kerestünk és találtunk, nyugaton is, Magyarországon is. Előnynek számít, hogy ma már hazai kollégáink is vannak, Budapesten, ahol az MTA Kultúr-Szociológia Műhelyében létrejött a Szimbolizáció Project, amellyel kimagaslóan jó az együttműködésünk. - Említettétek, hogy lejárt a Soros-program.

Csima Ágota - Igen. De ez nem jelenti azt, hogy megállunk: van egy rendelkezésünkre álló helyiség, van egy jól összeválogatott szakkönyvtárunk és számítógépünk. A tervezett ezerkétszáz címszónak mintegy fele - Hogyan készül egy címelkészült, és mi nyolcan megtanultunk együtt dolgozni. — Felosztjuk egymás Azt hiszem ez az érték pénzközött a különböző szakterü- ben nem is fejezhető ki. leteket, aszerint, hogy ki mi- Kiket vártok erre a hez ért jobban vagy mit sze„speckolra"? retne megismerni és aztán, a V. E. - Olyan másod-, he-tenként egy alkalommal való találkozásunkkor, harmadéves hallgatókat, akik megbeszéljük és elemezzük fordítói szinten ismernek egy-két nyelvet és érdeklődaz elkészült munkát. nek e munka iránt Három típusú címszó kéÚ . ' E . - Meggyőződtünk szül - tette hozzá Varga hogy igen erős Emese: A, B, és C típusú, arról, személyiség-fejlesztő jellege azaz három, másfél és fél gépelt oldalas. A szerkesztő van a kutatásnak, mert fokomegkeresi az idegen nyelvű zott figyelemre és állandó kihasonló szótárakban, és le- tekintésre, a szakirodalom fordítja a megfelelő vonatko- átfogó ismeretére kényszeríti zásokat; de mindezek mellett az embert. előkeresi azokat az információkat is, amelyek gyakran a magyarországi és a finnugor hagyományok nyomán gazdagítják, módosítják a szimbólumértéket. Mindvégig figyelni kell az árnyalatokra, el kell sajátítani egy munkamódszert. - Kik azok a tanárok és szakemberek, akik segítenek és irányítanak benneteket?

V. E. - Mivel függetlenített csoport vagyunk, minket nem irányítanak; mi kérjük fel lektori munkára a szak-

Cs. Á.: - Említettük a négy nyelvet, amelyen igen tartalmas szótárak készültek, arra gondolunk, hogy mindenképp pozitív lenne, ha a régi kultúrák nyelveit ismerők jelentkeznének: héber, ógörög, latin nyelvet tudók, akik nem feltétlenül bölcsészek. Ugyanakkor a szomszédos országok nyelvét ismerőkre is számítunk, de meg lehetne említeni a kínait is vagy az arabot, hiszen ezek nélkül nem lenne teljes a szótárunk. (esem)

Műsorajánlat az IH-ból Febrár 11-től március 4-ig HOLOGRAM KIÁLLÍTÁS Nyitvatartás: naponta 10—18 óráig Február 11. csütörtök 18 óra ALBA-KLUB (Alternatív kör — az erőszakmentesség jegyében) Heti találkozó Február 12. péntek 10 óra MEGYEI ZENEISKOLÁK ZENEKARI FESZTIVÁLJA Résztvevők: a csongrádi és a makói zeneiskolák fúvószenekarai a szentesi Lajtha László Zeneiskola vonószenekara a szegedi Király-Kánig Péter Zeneiskola fúvós- és vonószenekara Február 13. szombat 9—12 óráig CSIRIBIRI GYERMEKKUCKÓ Ötödik varázsóra: Mese a Csíkos Kiscicáról Február 13. szombat 17 órától 22.30-ig IH-PARTY 17ora: Rainman (Esőember) c. amerikai film vetítése

Egy díj margójára

Nem csak a baj, az öröm sem jár egyedül! Csaba nem először szerepel e lap sportoldalán. '91 őszén vele indítottam az egyetemista és főiskolás sportolók bemutatását. Akkor sok mindent elmondott magáról, családjáról, sportmúltjáról és jelenéről. Ázóta eltelt másfél év és Bartók Csaba álma valóra vált. Felnőtt válogatott lett új hazájában. Ráadásul '92 decemberében olyan kitüntetést kapott, amit eddig csak „bennszülött" magyarok kaptak. Mivel olvasótáborunk gyorsan cserélődik és lehet, hogy gyorsan felejt, néhány szóban újra bemutatom Csaba előéletét. Riportalanyom 1970-ben Erdélyben látta meg a napvilágot. Sportcsaládból származik. Édesanyja gólkirálynő volt a román női kézilabda első ligában. A nagy dák diktátor őrületének kiterjedése elűzte szülőhelyéről, családjával együtt. Szerencsére új otthonában barátok várták, így beilleszkedése szinte zavartalan volt. 19 évesen a Tisza Volán csapatába került, kezdetben beállásként. Barabás Zsolt edzősége alatt nem találta a helyét, néha a 3 erdélyi légiósból ő nem került be a keretbe. Tehetsége és állhatatossága azonban túllendítette a nehézségen. Két társa már nincs Szegeden, Csaba pedig, miután Kővárival megtalálták a megfelelő posztját, a csapat erőssége lett. A stabil csapattagság mellett megkapta a magyar állampolgárságot, ráadásul felvételt nyert a JGYTF testnevelés—sportszervező szakára.

Két félidő között Bartók

szegezését, főleg ha kitüntető díj is adódik. - Csaba számítottál-e erre a díjra? Gondoltad volna, hogy 3 és fél évvel az áttelepülésed után - a Magyar Köztársaság jó sportolója leszel? - Az igazat megvallva nem tudtam igazán a díj létezéséről sem. Ráadásul én nem is pályáztam ilyen díjra. (Ez egyébként sohasem a diák dolga, hanem a tanáráé-B. I.).Nem tudtam, hogy Balogh Tamás tanár úr elküldte a pályázatot. Decemberben tudtam meg dr. Gyetvai György tanszékvezetőtől, amikor is kezében a díjátadásra szóló meghívóval a szobájába invitált. -Hogyan hatott rád ez az elismerés? - Fantasztikusan jó érzés fogott el. Azt hiszem, eddigi életem legszebb elismerése ez. Persze tudom, hogy ebben a Egy ilyen év eleji beszélgetés díjban nemcsak én vagyok szinte sugallja az elmúlt év ösz- benne, hanem a tanáraim, a

Még január közepén kaptam meghívást egy értekezletre, ahová egyéb elfoglaltságom miatt akkor nem mehettem el, pedig a téma igen érdekes volt: általános iskolai igaz- tünkben, nagyon jó úton jágatók és vezető testnevelők ül- runk. Álljon itt bizonyíték gyatek egy asztalhoz a Juhász nánt a szőregi iskola igazgatóGyula TF testnevelés tanszé- jának leveléből egy pár sor: „A kének vezetőjével és tanárai- főiskolások a megbeszélt helyre val. Témájuk az úszás oktatás- > minden esetben pontosan érban tapasztaltak megbeszé- keztek, a tanulókat várták... lése volt. Az elmaradtakatpót- Már az első alkalommal megfelandó kerestem fel dr. Gyetvai lelő kapcsolatot alakítottak ki a EgyüttműködéGyörgyöt, a JGYTF testneve- gyerekekkel. lés tanszékének vezetőjét £s sük (8x1 órás foglalkozás) Bán Sándor adjunktust, hogy eredményessége mérhető. Poziaz értekezleten elhangzottakat tív hozzáállásuk, a sportág és a gyerekekkel szembeni szereteközzétehessük. tük az oktatás menetében, lég- 1991 őszén készítettünk körében nyomon követhető. egy tervet az általános iskolá- Az ismételt találkozásokon a sok úszásoktatására, amely a kis csoportok már keresték az hallgatóink számára a tanítva „ő tanár néniüket, tanár bácsiutanulás lehetőségét biztosí- kat." Az együttműködés hatástotta - kezdte a tanszékvezető fokát - megítélésem szerint - Megkerestük az iskolaigaz- nagyban emelte, hogy a gyeregatókat és felajánlottuk nekik, kekkel benn a vízben, együtt hogy korosztály-megjelölés játszva tanították az úszás elenélkül megtanítjuk úszni a meit. "). gyermekeiket. A terv, úgy tűnik, tetszett a vezetőknek, hi- 150 hallgatónk vesz részt a szen a három, velünk együtt- programban, 92 őszén 8 iskola működési szerződést kötött is- 392 tanulója járt rendszeresen kolán kívül még öt lépett be a úszás órákra - veszi át a szót programba. A tapasztalatok Bán Sándor rendező. Legtöbjók, az igazgatók, illetve a ve- ben (126-an) a Felsővárosi ált. zető testnevelők, elismerően iskolából, ahol az első-, mányilatkoztak hallgatóink mun- sodéves testnevelés tagozatokájáról személyesen, illetve ér- sokat tanítottunk. Ugyancsak tékelő és köszönőleveleikben, tesi tagozatosokkal foglalkozmelyek, megerősítettek hi- tunk az Odessza II-esbőI. Hoz-

Volános és a főiskolás játékos társaim, valamint és vele kellett volna kezdenem - a feleségem. Ó az, aki mindent biztosít, hogy én a sportra és a tanulásra koncentrálhassak. - Most beszéljünk arról, hogy milyen sikereid voltak az elmúlt évben? - Az olimpia előtt, majd az olimpia után is válogatott let' tem, sajnos, pont az olimpiára nem sikerült kijutnom. - Mennyire bántott a dolog? - Az utazókerettel én egyetértettem, a kikerülő játékosok jobbak voltak nálam. A mutatott játék és az elért eredmény alapján azonban úgy érzem, ennyit, s talán egy kicsit többet, én is le tehettem volna az asztalra, ha bizalmat kapok. Számomra mindenesetre öröm, hogy Kovács László az új szövetségi kapitány számít rám, hiszen Barcelona óta minden válogatott meccsen szerepeltem. Eddig összesen 18 alkalommal húzhattam fel a címeres mezt. Remélem a svédországi vb-re kijuthatok, ha csak rajtam múlik, mindent megteszek érte. - Hogyan támogatják a főiskolán a válogatottságodat? - Maximálisan. Eddig minden edzésre, minden meccsre elengedtek, remélem, a továbbiakban sem lesz ezzel probléma. - 1992 hozott neked még 4 főiskolai vb-mérkőzést is. Rajtad kívül más szegedit nem hívtak meg a szentpétervári vb-re? - De. Dobos Józsit, Oszlán-

Tanítva tanulnak...) zánk hordja még gyermekeit az Arany János, az Álsóvárosi, a ságvári telepi, a kiskundorozsmai, a szóregi Kossuth ált. iskola és a Református óvoda. Sőt, Hódmezővásárhelyen is dolgozunk, ott a Klauzál utcai iskola diákjait oktatják a vásárhelyen lakó hallgatóink. - Kötelező tárgy-e az úszásoktatás? - Szakmai gyakorlatnak számít, aláírással zárul a félév. De, és ezt szeretném hangsúlyozni, december 18-ával nem ért véget az oktatás, mivel hallgatóink a vizsgaidőszakra is vállaltak ügyeletet. - Mi a helyzet a leendő úszóedzőkkel? - Nekik kötelező az úszásoktatási gyakorlat - hiszen e nélkül elképzelhetetlen egy leendő középfokú edzőivel rendelkező testnevelő. Az oktatásban részt vevő hallgatók nagy többsége azonban nem úszószakos, van köztük kézilabdás, tornász, atléta. A leendő tanárok általában 2-3 gyerekkel foglalkoznak, de ha a gyermek víziszonyos vagy valami egyéb miatt problémás, úgy egy gyerek-, egy tanárje-

czi Andrást és Szepes Zolit is, de őket, a Volán, a holland turné miatt nem engedte el. Ez volt az ára az én kiutazásomnak. - Milyen volt ez a világbajnokság? - Jól éreztük magunkat, bár a körülmények nem voltak szuperek. Két meccset nyertünk, Tajvan és Románia .ellen, ez utóbbi bronzérmet ért. Kettőt buktunk, egyiket a SZKIF Krasznodártól, amelyik orosz válogatottként indult, a másikat a komplett osztrák válogatott-tói, akik már a magyar válogatottat is legyőzték. Az utolsó meccs után óriási bulit rendeztünk mezcserékkel, barátkozásokkal. Mi a japánokkal haverkodtunk. - Bár nem időrendben, de volt még egy sikered - sikeretek a főiskolás magyar bajnokságon... - Igen az országos döntőben másodikak lettünk. Remélem, az idén elkapjuk a TF-et és végre megnyerjük a MEFOB-ot. - Csaba minden örömödről beszámoltál? - Nem, talán a legfontosabb még hátra van. Feleségem, Andrea, aki a Gutenberg Általános Iskola tanítónője egy szívet melengető hírrel várt decem-berben az általa átvett díj mellett. Igen kitaláltad, apa leszek. Azt hiszem, ilyen jó év után, egy ilyen szép karácsony - igazán boldoggá tett. Köszönöm mindenkinek aki segített abban, hogy '92 olyan legyen, amilyen volt. B. I. lölt felállásban dolgozunk. Szeretném ezúton is kiemelni azokat, akikkel a kollégák és én is maradéktalanul elégedett voltam; Gombos Tünde, Molnár Péter, Csikós Gábor, Széphegyi Eszter, Gregus Zoltán, Tóth Erika, Klier Vera, Mészáros I. Csaba, Mészáros II. Csaba, Puczkó Annamária, Lukácsi Sándor, Kocsis István, Szilágyi Nóra, Nagy Gábor, Bartók Csaba, Forgách Ágnes, Farkas Attila, Milyó Orsolya, Zahorán Erika, Antal András, Kovács Zoltán. - Meghatóan szép gondolatokat olvashattam az értékelő és köszönőlevelekben, - veszi vissza a szót Dr. Gyetvai tanár úr. - De mi is köszönettel tartozunk a fogadó iskoláknak, hogy lehetőséget biztosítottak hallgatóinknak, hogy tanítva taníthassanak. Ezt nemcsak én, hanem a tanítványaink is köszönik. Remélem, hogy az atlétika és az úszás után, amely két sportágban már betölti a megfelelő szerepét a testnevelési tanszék, a többi alapsportágban is megkeresnek bennünket és a város javára tehetünk. Kérem legyen ez a végszó! Tisztelt iskolaigazgatók, testnevelők, a gyerekekkel való foglalkozáshoz bérelhetnek, kaphatnak segítséget a „juhász gyulásoktól". BÁROK ISTVÁN

Főiskolás siker — fociban! A szegedi tanárképző főiskola csapata 1992. december 3-án az Országos Egyetemi és Főiskolai Bajnokság keretén belül Nyíregyházán játszott a helyi Tanárképzővel, a legjobb 8 közé jutásért. Az 1-0-ás vereséggel zárult mérkőzés után a visszavágó könnyűnek ígérkezett. A történeti hűség kedvéért azonban hallgassuk dr. Miskolczi

József

szavait: - A visszavágót, december 12én-, a SZVSE Stadionban rendeztük. Nos, úgy kezdődött minden, mint egy álom! A 25. percben 20-ás vezetésünkkel már tovább-

jutóknak számítottunk. Az elkövetkezendő 20 percben azonban két elkerülhető góllal egyenlített az ellenfél, sőt a szünet utáni első percben már náluk volt az előny (2-3). A remény mindenkiben szertefoszlani látszott, kivéve talán a játékosokat. A 72. percben újra egál lett, majd a következő negyedórában berámoltunk még hármat a nyíregyháziaknak. Csodálatos küzdőszellemről tett tanúbizonyságot a csapat! - Hogyan festett a kezdő tizenegy , és kik voltak eredményesek?

- A Steigerwald - Paksi, Bóka, Berta, Nagy R. - Szalma, Szalai, Gréczi, Marik - Holl, Bajnok összetételű gárda kezdett. Később Szalmát Márton váltotta fel. Góljainkat Holl (3), Marik, Bajnok és Bóka szerezte. - Néhány ismerős név is található az említett csapatban. - A kiírás szerint az elmúlt évben végzett diákok is szerepeltethetők. így történhetett, hogy jó néhány rutinos, NB III-as játékos is rendelkezésünkre állhatott. - Gondolom ez az óriási siker a csapat azou tagjainak is önbi-

zalmat ad, akik a megyei II. osztályban játszanak. - Feltétlenül! A fiúk nagyon fogadkoznak. A Főiskolai Bajnokságban idén is döntőt szeretnénk játszatni, akárcsak tavaly, s a megyei II. osztályban is igyekszünk minél feljebb kapaszkodni, hogy aztán egy igazán komoly nyári felkészülés után, ősszel megpróbáljuk a visszakerülést az I. osztályba. - Sokan szurkolunk, hogy mindkét front sikeres legyen! MÉHES GÁBOR

SZEGEDI EGYETEM3]


A humorista kötéltánca (Ördög Ottó: Ördögi Triá- hogy inűve megírása során szok. JATE Press, Szeged, mindvégig képeket látott 1992,158. oldal.) maga előtt, amelyekhez szavak, megrögzött sémák, Ördög Ottó szegedi humoszokások, bejáratott gondolristának ez a második könyve; kodási mechanizmusok, viselaz elsó, a Pornó 1990-ben jekedési szabályok, elvárások lent meg. Akkoriban és azstb. „tartoznak". Egy-egy után is sokat beszélgettünk a képhez azonban nem kell felszerzővel elsó könyvéról, és tétlenül, mindig és mindenén nem rejtettem véka alá képpen ugyanannak a (megkifogásaimat:' a Pornót szokott) szónak kapcsolódegyenetlennek, összecsania, és megfordítva: „A szó és pottnak és megszerkesztetkép viszonyának a kép javára lennek tartottam, a poénok megbillent egyensúlyát csak között egyaránt voltak csapniúj szavak teremtésével, és a valóan rosszak és valóban jók, szavak szabad kezelésével álszellemesek is. Mindenképlíthatjuk helyre. A szójátékok pen benne volt tehát a lehetmegbontják a megrögzött séséges folytatás, pontosabban: mákat, és a figyelmet a szó ősi a lehetséges folytatás iránya. erejére irányítják. Mi sem biTalálkozásaink során arról is zonyítja ezt jobban annál, el-elbeszélgettünk, hogy mihogy ezzel egy időben új kélyen nehéz — szinte lehetetpek is keletkeznek. Az Örlen — meghúzni a határvonadögi Triászok nem más, mint lat a valódi szellemesség és az egy 'festmény' Hieronymus olcsó, ízetlen szellemeskedés Bosch modorában-modortaközött, mennyire nehéz meglanságában" (157). A szerző különböztetni a valóban jó által egyszerűen „szójátékokhumort az erőltetett humorinak" nevezett nyelvi miniatűzálástól, a végső pontjáig „elrök mögött bonyolult nyelvi, vitt", kidolgozott poént a „jópszichikai és mentális folyapofizó" poénkodástól. Megmatok-jelenségek sokasága tárgyaltuk azokat a veszélyehúzódik meg: a poliszémia, a ket is, amelyek a hozzá hahomonímia, a homofónia, a sonló — szabadúszásból, hakparonimia stb., még általánonizásból, műsoros esteken sabban: a nyelv „játékos" való fellépésekből élő — előafunkciójának működtetése, a dóművészekre, humoristákra nyelv kreatív jellegének mesleselkednek, és egyetértésre teri kihasználása, annak az jutottunk abban, milyen neegyszerűnek látszó ténynek a héz egy bizonyos szintig elfelismerése és bemutatása, jutni, ott megkapaszkodni, hogy a nyelv segítségével netán előrelépni; sokkal nemcsak valamit közölni, érkönnyebb a tömegigény(tezelmeket és gondolatokat stb. lenség) kiszolgálása, az átlagkifejezni lehet, hanem közönség „művészi" elvárásajátszani is. Az alapos nyelvéinak kielégítése, sőt az ezekszeti, szemiotikai vagy pszinek való „elébe menés", az chológiai elemzés pontosan igényes, magas színvonalú fel tudná deríteni az egyes szórakoztatás helyett az idétszójátékok mögött meghúlcnkedó, infantilis bohóckozódó bonyolult referenciadás. Sajnos az utóbbi jóval rendszert, az asszociációk hájövedelmezőbb is... lózatát, a konnotációk sokféÓszinte örömmel állapítha- leségét, a jelölt-jelölő megtom meg, hogy Ördög Ottó szokott viszonyának kiforgamost megjelent második tását, a mögöttes célzásokat könyve a kétségtelenül fárasz- és burkolt utalásokat, ametóbb, nehezebb, de azért lyek ismerete (vagy felismejárható utat követi. Ez a rése) nélkül a poén nem „ül", könyv sokkal alaposabb, át- a (szó)vicc az olvasó számára marad. Hogy gondoltabb, mégszerkesztet- érthetetlen tebb, igényesebb munka, mennyire nyelvben gyökeremint amilyen a Pornó volt. Az zőek, mennyire (a magyar) Ördögi Triászok másfélszáz nyelvbe ágyazottak ezek a pooldala mintegy 450 (oldalan- énok, azt mindennél ékesebként három) nyelvi miniatűrt ben bizonyítja az a tény, hogy tartalmaz, jórészt egy kérdés lefordíthatatlanok: teljes kép— válasz (— újabb kérdés) telenség volna bármilyen más vagy egy poén „feldobás" — nyelven ugyanígy megfogalrákérdezés — „poén" séma mazni őket, létformájuk maga szerint. Az igazán jó poéno- a nyelv! Az olvasóra bízom kon látszik, hogy a szerző annak elképzelését, hogyan hosszú hetekig-hónapokig csi- hangzana például az a 8. oldaszolta őket: tovább már nem lon lévő' Svájci bagatell vihetők. Hogy csak néhány francia, angol vagy olasz stb. példát említsek a sok közül, nyelven: „Teli Vilmos előilyen tökéletesen kidolgozott- vette íját. Nyilvánosan letenak, tovább nem vihetőnek gezte a fiát. Nem esett messze tartom a „Svájci bagatell", „A a fia az almától." tetvek mezején", a „FelevíKülönös örömömre szolzió", a „Magán-kívül" vagy a gál, hogy a szerző gondosan „Borissza Gergely táborozásügyelt a kötet megszerkesztékor" című triászokat. sére, a tematikai csoportosíMaga a szerző íija „Utólag tásra (némely triászok egész futólag" című utószavábar, cikiusokat alkotnak, pl. „Az

irodalom visszavág", „Migrén felügyelő eseteiből", „Abszurd" stb.) és a címek megválasztására, ezek egy része valóban nyelvi bravúr. Egyes szóviccekhez lábjegyzetek is tartoznak; általában a szöveg egy-egy pontjához kapcsolódva — néhol talán fölöslegesen — mintegy tovább viszik, tovább „lendítik" a poént. Összességében az Ördögi Triászok nem egyszerűen folytatása, netán megismétlése a Pornónak: minőségileg más, átgondoltabb, kiérleltebb, szórakoztatóbb, „profibb" munka. Legjobb poénjai a kötéltáncos könnyedségére emlékeztetnek: a kötéltáncos ugyanis akkor végzi igazán jól a dolgát, ha a magasban feszülő kötélen ugrándozva, táncolva, bohóckodva képes elhitetni nézőközönségével, hogy amit ő odafenn a magasban csinál, az a világ legegyszerűbb dolga, a közönségből bárki utána tudná csinálni. Éppen ezért óva inteném e nyelvi miniatűrökre rálegyintő olvasót: egyetlen pillanatra se ringassa magát abba az illúzióba, hogy effajta szójátékokat bárki (akár ő is) képes lenne gyártani. Próbálja csak meg! Gyorsan ki fog derülni, hogy e látszólag oly könnyen papírra vetett szójátékok, szóviccek, nyelvfacsarások stb. mögött hatalmas mennyiségű munka — energia- és időráfordítás — húzódik meg. Szerencsére (néhány kivételtől eltekintve) ez a többévnyi erőfeszítés, megfeszített agymunka nem látszik meg a könyvön. És ha az olvasó a szerzőt gondolataiba merülten a városban látszólag céltalanul őgyelegni vagy egy padon üldögélve elmélyülten a levegőt bámulni látja, ne higgye azt, hogy ilyenkor nem csinál semmit. A humorista ilyenkor (is) keményen dolgozik! Alkot, töpreng, nyűglődik: farigcsálja irtózatosan nehezen megmunkálható nyersanyagát, a nyelvet, hogy kínkeserves munkával ilyesféle könnyed szójátékokat állítson elő belőle. Végezetül, mivel a szerzővel szemben elfogult vagyok, nem hallgathatom el azt a kifogásomat, hogy — éppen a minőség, a szint megtartása érdekében — az ő helyében én még könyörtelenebb lettem volna saját magammal szemben, és kíméletlenül kiirtottam volna a kéziratból azt az alig kéttucatnyi ízléstelen, erőltetett, nem mindenki számára érthető, kevéssé szellemes vagy fölöslegesen malackodó triászt, amelyek kihagyása csak javára vált volna a megmaradottaknak. Biztos vagyok benne: ő is pontosan tudja, melyekre gondolok. ALBERT SÁNDOR

Látszat-komédia Szép Ernő Vőlegénye a színházban Bizony, nehéz dolga volt egykor egy fiatal lánynak, ha férjhez akart menni. Kiváltképp, ha se pénze, se rangja, se tudománya, és az apja sem éppen „first class gentleman". Ha pedig még szeret is, becsületes is, végleg elveszett. Az efféle fiatal teremtést csak egyetlen dolog mentheti meg — a drámaíró komédiázó kedve. Mert a történet végződhetne akár tragédiaként is; a leány, reményét vesztve véget vet életének, esetleg a kitartottak csöppet sem hálás életét élheti gazdag férfiak mellett, vagy vénlánnyá keseredve fehérneműjavííást vállal. De Szép Ernő komédiát írt, illó tehát, hogy a dolog jó véget étjén. Pénzt és pompát feledve férj lesz a Vőlegényből. Ennyi a történet, mely annyiszor eshetett meg a századelőn, ahány nyomor ellen vergődő család és huszonöt éves lány volt Magyarországon.

hiszen Európát izgalma, megját^ása, őszinegyetlen nap választja el a há- tesége, félelme, kétségbeeséborútól, és a Csuszik-csalúd se, kegyetlensége, alázata sem bírja már soká. A kopott egyaránt hiteles. Dégi János kispolgáriság díszleteiben (Rudi) úgy mutatja meg ma(Molnár Zsuzsa) és jelmezei- gamagát jelenetről jelenetre, ben (Jodál Ágnes), Balikó Ta- mintha egyik maszkot venné más vendégrendező direkció- le arcáról a másik után. Szejával, ízzel és ízléssen komédi- rencsére még a boldog végű áznak — a tragédiát sem fel- zárójelenetben is érezzük; edve — a színészek. Barkó maradt neki még.

Csak kulcsot akartam másoltatni. Jobb nem jutván eszembe felmentem a Nagyáruház emeletére, ahol működik egy ezzel foglalkozó bt. A gyorsaság volt a lényeg. Nem teketóriáztam, tíz percre otthagytam az eredeti példányt. Nem vettem tudomást arról a mondatról, amit elhadart az alkalmazott: garanciát nem vállalunk.

sejlett a figyelmeztetés: garan- Bár nem biztos, hogy egy ilyen iparengedély kiadásánál ez cia nincs. feltétel, lehet, hogy egy hiáEzután maradt a játék egy nyosságait belátó orvos üzegondolattal. Ennyi erővel bár- melteti azt a nagyáruházi bt-t. milyen szolgáltató üzletet nyit- Micsoda tragédia lehetett amíg hatnék. A kedves vevőkkel rájött, hogy a műtéteire nem ^ «V vállalhat garanciát.

szülnek,

György mv. Csúszik Zsigája

Nehéz megfejteni, hogy az karikatúrája, még- előadás, a bemutatóideji zöksem túlzó. Nem is a szájából, a kenők ellenére miért egysélényéből dőlnek megállítha- ges, kerek. Talán a látszatok tatlanul az ostoba, innen-on- és mániák, a „még éppen" nan felcsippentett kifejezé- állapot fűzi össze így a figurásek, mintha folytonosan imp- kat. Minden szereplőnek rovizálna. Dobos Ildikó megvan a maga kis mániája, (Anya), Müller Júlia (Duci) és amihez, foggal-körömmel raKiss László (Zoli) szép családi gaszkodik, mert életben tablót alkotnak. Kiemelke- tartja'. Egy bross, egy könyv, dően jó Czifra Krisztina írógép, mozi, „respekt", ciga(Mariska), lendületes, előa- retta, felcsippentett látszatdásvezetó alakítása, magára- morzsák. És a még bírjuk, kényszerített fegyelme. Zbo- még ma, azután talán holnap rovszky Andrea (Kornél) jó is, de már csak éppen, meginnéhányat felmutat a Nő lehet- dultak a falak, de még nem séges arcai közül. Játékának dőltek össze, bármikor jöhet, A szegedi kisszínház szín- legnagyobb erénye, hogy házasság, háború. Hangulat. padán kissé megbomlott a vi- egyik szerepet sem túlozza el a lág. A falak összedőlni ké- többi rovására, lelkesedése, KECZER GABRIELLA

A kulcs — inkább a másolat — tíz perc múlva kész is volt. Örömmel rohantam 'vele a zárhoz. Ám ekkor jött a csalódás! A kulcs a zárba még belement, csak éppen se nem nyitotta, se nem zárta. Tehát mindenre jó volt, csak arra nem, hogy kulcsként üzemeljen. Persze, csak a fogamat szívhattam, mert immár élesen fel-

önmaga

(KulcsmásolásJ

közlöm, hogy garancia nincs, így nem apellálhatnak. Valami vackot fizetés ellenében a kezükbe nyomok és kész. Micsoda jól jövedelmező kisiparos lehetnék! Ha csak nem a lelkiismeret elkezdene furdalni. Hisz egy ilyen garancia nélküli, használhatatlan kulcs a munkám csődjét jelentené. Éppen azt bizonyítaná, hogy a kulcsmásoláshoz nem értek.

Páros játék Tegnap jöttem rá, hogy a kötéltánc is páros játék. Vannak karnyi vastag hajókötelek, jól megsodort spárgák, nejlonmadzagok, damilok, sőt cérnaszálak is; persze nem mindegy, kit melyikre tesznek, de azért ha elég biztos a dolgában az artista, egyikről a másikra ugrálni szabad. A végtelen gubancból ha már kettőt kiválasztunk lehet figyelni, miként viselkednek e kötözőeszközök egymással. Pláne érdekes a szemlélődés, ha a kiválasztás nem is általunk (ó nagy ég!) történik. És elindultunk nyálszálként feszülő, rezgő-mozgó vonalakon. Egyensúlyozunk, lábujjunkkal tapogatjuk a biztonságot; spiccelünk. Megyünk — előre —, megtorpanunk. Néha lenézünk; onnan várjuk a támaszt. Ez persze alkalmi és mulandó, de nem mellőzhető. Meg-megbotlunk, elvesztjük a mérlegképességünket; elesünk, de nem le. Meg kell tanulnunk kapaszkodni. Néha köteleink keresztezik egymást, de nem biztos, hogy egyszerre érünk oda. Eszeveszetten próbálunk rohanni vagy állunk órákat találkozási pontjainkon. Aztán leszegett fejjel, lábunkra figyelve továbblépegetünk. Ritkán találkozunk. Az igazi majd az lesz, ha egy ilyen pillanatban le merjük egymást rántani a mélybe és együtt loccsan szét testünk, pattan félbe koponyánk és kenődik folttá agyunk a reálflaszteren. Mert ketten nem férünk el egy kötélen, ahhoz túl vékony és gyenge. Esetleg sikerül hálót horgolnunk; persze mi csak a csomókat kötjük, de a többiben legalább bízni kell. A pókok nem így halnak meg. - h - a -

Azért, ha én lennék a Nagyáruház vezetője, vagy valami ipartestület elnöke, büszke lennék; ilyen szolgáltatást nyújtani azért színvonal. Levonom a következtetést: a Portai Bt. még ha térden állva könyörög, akkor se másol nekem több kulcsot. De azért ha netán valami csoda folytán koldusbotra jutnának, majd dobok a kalapjukba — egy általuk másolt széfkulcsot. — bézsé — r

Névadás

^

A Szegedi Egyetem 1992. december 8-ai számában A JATE-klub vezetőjét Mészáros Gábort faggattuk a klub működéséről, a klubvezetői elképzeléseiről, terveiről. S nem elég, hogy kellemetlen kérdéseket tettünk fel Mészáros Gábornak, még a vezetéknevét is elírtuk, Molnár-ra. Elnézést kérünk!

SZEGEDI EGYETEM A József Attila Tudományegyetem lapja Felelős szerkesztő: GRÓF RÓZA Szerkesztőség: 6725 Szeged, Tisza L. krt. 103. Telefon: 312-119 Megjelenik kéthetente egyszer Ára: 4,50 forint. Kiadja: a József Attila Tudományegyetem Telefon: 324-022 Felelős kiadó: dr. Pál József Szegedi Nyomda, Szeged Nyomdaigazgató: Perényi Ottó Fekete sas u. 28.6720 93-939 ISSN 0230-79IX


Szegedi Egyetem 1993. 1. szám  

A Szegedi Egyetem Magazin 1. száma 1993-ból.

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you