Sze 1983 012

»

.

.. • . . . * -V ..r

\

w

• v-

- ••!••

V

Előadás a reformról

••

j #1

Szeptember 30-án. a tudományegyetem központi épületének a u l á j á b a n dr.

Bihari Mihály, a Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Osztalyának vezetője tartott előadást „A magyar felsőoktatás időszerű kérdései" címmel.

A korszerűsítés javasolt módozatait összefoglaló ún. kék füzet anyagához k a p csolódva elsősorban a ref o r m társadalmi és gazdasági előfeltételeit vette számba, aminek azért is örülhettünk, m e r t az ilyen jellegű megfontolásokat a füzet anyaga teljesen nélkülözi. Megtudhattuk azt is,

FELSŐOKTATÁSI ÍNYEK L A P J A 12. szám 1983. október 10.

X X I . évfolyam

Ara: 1,80

hogy a mostani, vitára bocsájtott anyag a koncepcionáló időszak második lázisát jelenti, amely akkor fog lezárulni, m i d ő n ez év decemberében a minisztérium a k o r m á n y elé terjeszti a felsőoktatás átfogó korszerűsítésének tervét, mely hozzávetőlegesen a 2000. esztendőig szól. Ezt követően, a koncepcionáló időszak h a r m a d i k fázisának kezdetét jelentő 1934-es év első felében kerül sor a szakági fejlesztési koncepció v i t á j á r a , m a j d a második félévben az intézményi fejlesztési terv elkészítésére, melyet — természete-

sen — maguk az intézmények állítanak össze. Ezzel egyidőben rendezik a felsőoktatás jogviszonyait, s készítik el az ú j oktatási törvényt Dr. Bihari Mihály elm o n d t a azt is, hogy a „kék f ü z e t " a n y a g á t az egyetemeken kívül kb. 30 más, a fejlesztésben valamilyen módon érdekelt szervezet is megvitatja. Kifejtette, hogy a korszerűsítés mindenképpen időszerű, s a 10— 15—20 év t á v l a t á t célzó tervezet i n k á b b a rövidtávú tervek sorába tartozik, b á r m i n t ilyen is megkésett,

készségével igyekeztek túl- verseny állásáról pedig egy- szó ide — a tsülök. És az szeretné, igazán kaphatott adni p o r t é k á j u k o n . szer sem tájékoztattak. az ökörködés sem sült el jól volna a finom falatból a ... . . . ... . . .... , .. „Juhászképző" a l k a l m i jo- í e w « e s e n n y e r t e m e * a v e B " Míg b e n t a m ű s o r — Mégis e sorok írójának amikor az egyik tul lelkes . . , , . sengést A vándortsülök te_ , . , , . . ... . .. gasza is. (Érdekes, ő is feEgy é v e indult u t j a r a a m a j d fogjuk latm, miért — legjobban a gyermetegség résztvevő egy öreg exhibd- k e t é b e n v o l t ! ) p^ erőszakos ú j a b b egy évig gazdára az a k é l vándortsülök, a t r é f á s sü- nem hozott rekeszizom-ráncionistát fölcipelt a szín- n e m i k ö z ö s ü l * ' száraznak t a I á l t ' s m á r " fcépfete fájt. a sportpályák letlenségekre és ökörködé- gato nevetést, de m e g fa„ . , dés, hogy Szertáréi profesz• • • • • • H m a a H M n M B H H i M B M ugyan nem mondhato, még- SZOT . sekre verbuválódott egye- n y a r mosolyt sem. az oda. témá'ába föl " r valíalia-e az ú j a b b temközi versengés fődíja. A U n t betáplált alkohol a néföldobálást m o n d j u k jövőre. *< , ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ H j m ^ ^ ^ ^ ^ M H ^ H ^ ^ H ^ ^ ^ H j ^ H ^ ^ ^ f f i H ieaezte a ri noiiis3 gO'Ka t, peitudományegyetem tavaly el- zoket úgymond jobb be laAz örömteli zárást követásra hódította ezt az é r t é k e s — bírta, a sötétedéssel ' " " u 3 • O I ^ n y . s z o v e f e n tőén minden figyelem a bü... , ^^^^^^^^HHHPF I H n n H I megbúvó albteraciot, A JAzabálni való — holmit, s (ez itt tobbertelmu) egyane- • ^ ^ ^ ^ ^ ^ • K g l r " . . fékre terelődhetett, ahol ...

TE r e k t o r a n a k nyamdokaiIdén Hüvelyk Matyi szemé- sen aranyosan nott a jo« O M H H H H n B H . szendvics, üdítő, sör es bor, . . . . ba lepve — szép gesztus — n o m e f i s ü t o m é n y visszakedv k i n t -es •^ H^ HH B ^ B HB k № - > • I K B Í i i M i l S B a SZOTE orvoskari dékánja, volt a kapalyébem d t a azt fővédnökük a köznek hogy új- m o n d j uis. k a Míg J A T Eo d atalporv SWm^^M^^SWmrWmm , , . ható. Természetesen na« • • i ^ ^ ^ ^ n W ^ m . , « WIMIiUMMMBMr mm .vmaams Földes professzor ur a ketA győztesek

S l c n S S i i - ^ ^ S S a ^ orvosegyetemisták, PinnooChíó a tanárképző és Csizm á s Kandúr a többi kisebb f" I U b 1 *

z ^ ^ ^ s ^ j ú h ^ £ jú — jól hallhatta, hogy estére kelve egészen nagyokat ricsajoztak odabent.

VOltak

ráJat!

' Azon a bizonyos pénteki n a p o n délután kettőkor még nagyon szeptembrionális áU lapotban találtuk az ökörködni vágyókat, de h a m a rosan kikerekedett a műsor, Persze el kell mondani. hogy a kint és a bent, vagyis a szolgáltató részleg és a

színpad' ütött

világa

egymástóL

gedi Kertmozi két

Az

bálkozott,

a

kor-olykor népi

hogy

még

a mondatai,

az

oly-

is

elnyelte

szavai

második

szóval

kísérlet alkalmi

lanos

iskoL

a

színvonalán

folyt

tömeg-

!

maradandó az

Eszter-lánc

butikjaik- produkció

és

a

mobilizációs sították

a

című

"'

'

:;ImMHSÍ

<LrdekLS

ként

~

inkább:

a

tsülkot!

nélkül

artikulátlan

_

H g

d

®'S£ére

sportesemény

1Ó1

sára.

iskolák

közös

hülyés-

s z e r v e z t é k ^ Több,

padra, a

deklaválá-

Ez

a

„tréfa" Hüvelyk

leégette a szerzőjét

persze hattunk n é m e t

láthattunk, jó

dolgokat

Hajdanán

kellett keken

A letlen m a r a d t — nincs m á s na egy

gyuUadasban

TSÜLÖK-reklám (Benyhe Jáno6 felvételei} i

szen- kedő

nélkül,

A

val

az

aerobiciklisták

ér deintel-

ugyan de

a

legjobban,

n e m

voltak

vonalaik

„te-

vest

ök'mint dőt.

bableves

jó

de a

vetél-

azt

inkább nélküli

ezt

A

Ha bizonyult

.Ennivalók

egye-

vetélke*

körülöttem

Végül a Juhász Gyula Ta- nyodó arcok is csak Főiskola

egy volna,

a vontatott,

színvonalú

morw bablo-

választottam

feketék, netlen

rajzosak.

elképzelhetett

programja csülök

is.

tsülköt.

<=sülök

hall- ö n ö s e n a karcsú fiúk. Szó- adag

kiérdemelt vol- n á r k é p z ő

jókora

irv

velem:

juhászok közül a fe- k e r t e k "

fölülemelkedő

^

egy

valt

vedő Matyi kisegítői is, kü- d a t j a

k e t e (nem a rajzos!) szépsé-

kreativitást gével és az intézmény

műsorszám

éS

aki m é g le is tolta

nadrágját.

sejtem, itt a bizony

fölsőbb

^¿nysovinLmus'3

szerzéséért.

ót hoztak a főiskolák k a n - i e n

féUg meddig üvöltésej

Megértem m á r ugyanis k é t BÖ L H É T , résztvettem a J A T E - V E S E szellemes v e r s e , «yében, b e k u k k a n t o t t a m a SZOTE fordított n a p j á r a és tavalyi TSÜLÖK-ről s e m a hiányoztam. Az idei. a m ú l t tanévi rosszemiékezetű BÖLHÉ-vel szoros verseny. ben áll az utolsó hely meg-

játszótárs-

k é n t — élvezetes produkci-

,de

bizto- volna, m e r t így valóban sü- ligenciájával

„több fényt".

J H B № B

n f l H S ^ H H H H

a n c s d k

^S^HHHHHHH

villámkér- igénylő sem

dÍSC ba tartott ^ ^ ^ ° ^ ^ eloadast a szeptember végi délEstefelé m a r izzó légkör- ^ ^ eseménveit rendezgeU ben dúItak a ezgc lányhoki ver\ "e ' m nia amiban senyek a discós bemutatók 8 . osszehasoiw

honfoglalásról

u

JhM^H

é l m é n y t az üvöl- ^ értelmetlennek

•

B l f j S H f - miak. b i c - L a p a t o k ' vittelT el H » ' ' « ^ J K ? . W S g & s M B l alábbis nálam I t t négy v a If 9 W t jjMmMSk lóban színvonalas, sőt szel| fflpvMp^ j M H ^ ^ J f f i n n S lemes műsort láthattunk. i 8®. ^ ^ ^ ^ ^ ^ M ^ K l W K W w B m M I M1$ WLJ ' J j M M H H H H Néhány csúf kiskacsa heO f y f l M l ^ ' '^"^^^jiHi^Wlift^^ behurgya totyorgasa es Pin0CChl ék 101 b e t a n u d t mu " ° " g | | \ & - P M M B M H I tatvanya nagy sikert e r t el" W í ^ S i ^ ' Hozzájuk méltó ellenfél-

Mert hiszen n e m n y ú j t o t t hallgatóinak

arra, tés-verseny,

A rajzos vonalú lányok

¿WWSmBÍ '&HBK-

különböző

alkalmi társulások a kis- dések-cikkanása;

vállalkozók

(ver-

fölzúgtak az össz- mozogtak. jellegze-

M

egyik

hogy a játékok

hogy szocializálódjék a nép. t ű n t ban

tehettek

pró- senyszámok) olykor az álta-

nézőtéren

hangjai,

Ezalatt

aligha

a szervezők, hogy némelykor nem a legsportszerűbb kurjongatások hasogatták az őszi délutánt, de a r r ó l m á r ige«. hogy a tavalyinál jóval vontatottabban haladta műsor - h ° g v a. pódiumra léPök h á n g j á t 20 méternél távolabbról n e m lehetett hal-

gördülő-

infantiiizmus

méretű

Arró1

újszeg konferanszié

műsorvezetéssel

q H l i P M ^ ^ ffiflÉÉÉSj

• • • H H j ^ p ^

el- K™.

színpadán

konferanszié

keny

tes

élesen

^ ^ H H B H ^ H E o T /

elsavaerősí-

csapata tették b e n n e m ezt az é r z é s t

a legjobbnak, fö-

D. I.

Kárpáti

d r . P e t ő Is t v á n (1918-1983) nyult: foglalkozott a terhelt jogi helyzetével és a gyanú fogalmával. Több t a n u l m á n y a julent tm-g a kari Actábw,n, amelyek kapcsolódtak a ..Szocialista h u m a n i z m u s a büntetőeijárásjogban" című témakörhöz. ugyanis ezt kívanta feldolgozni tervezett kandidátusi diszertációjában.

Elvégezte a marxista—leninista esti egyetem három éves tanfolyamát. Orosz és német nyelvvizsgát tett, készült az angol nyelvvizsga letételére is.

Tevékeny élete elismeréséül kapta meg a Közbiztonsági Érdemérem bronz fokozatát, a Munkásőr Emlékérmet, a Szolgálati É r d e m érmet és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. talának a vezetője lett.

1959. szeptember 1-től ideiglenesen tanársegédként dolgozott a Büntetőjogi T a n széken, m a j d 1960-tól a Büntető- és Polgári Eljárásjogi Tanszékre nevezték ki t a n á r segédnek. 1961-ben a d j u n k tusi kinevezést kapott.

Dr. Pető István 1945-től volt tagja a pártnak. Politikai állásfoglalásait a p á r t szerűség és a bátor véleménynyilvánítás jellemezte. P á r t munkáját, megbízatásait mindig pontosan, becsületesen teljesítette, helytállása példamutató volt.

1956-tól 1970. j a n u á r j á i g tagja volt Szegeden a Munkásőrségnek.

Oktató-nevelő _ m u n k á j á t szorgalom és lelkiismeretesség jellemezte. Már 1952-ben meghívott előadóként k r i m i nalisztikát, 1957-től pedig szovjet büntetőjogot és b ü n tetőeljárásjogot oktatott ka« n k o n . 1960-tól gyakorlatok a t és előadásokat tartott, elsősorban az esti tagozaton.

Nyugdíjazása után (1980. f e b r u á r 1.) speciálkollégium o k a t is vezetett.

Tanítványai tisztelték, becsülték.

Tudományos érdeklődése a büntetőeljárás nyomozati szakaszának k u t a t á s á r a i r á -

Megrendülve értesültünk haláláról m i n d a n n y i a n : kollégái, tanítványai, s búcsúzunk. Az irodalom szeretetét, a humanista értékek iránti elkötelezettséget t a n u l t u k dr.

Madácsy Lászlótól.

Tanultunk helyes francia kiejtést, világos mondatszerkesztést és fogalmazást.

Oktatói p á l y á j á t 1935-ben kezdte, tanított az egyetemen, m a j d a főiskolán. 19.V7 óta ismét az egyetemen oktatott: a francia tanszéknek volt professzora. 19ÖÍ) és 1978 között (nyugállományba vonulásáig) a tanszék vezetőjeként tevékenykedett.

Mindvégig aktív tagja volt a bölcsészettudományi kar közéletének.

2 SZKfiK.ni

Amikor dr. Pető Istvánt, az embert, a m u n k a t á r s a t idézzük, egy végtelenül udvarias, szeretetre méltó, segítésre mindig, minden helyzetben kész egyéniség áll előttünk. Ennek az egyéniségnek a l a p h a n g j a a kötelességtudás és a komolyság volt, de soha nem hiányzott belőle a jó kedély, a nehéz helyzetekben tréfával, humorral könnyíteni a k a r ó és erre képes beállítottság.

Ugyanakkor n e m volt elnéző az emberi közömbösség, restség, durvaság iránt, vagy az ügyek intézésében a lelkiismeretlenség láttán.

Prof.

dr. Sándor

Koch

Hát Ez a H a l á l ! . ..

A környező világ rádiusza hirtelen csökkenni kezd és néhány pillanat alatt ponttá zsugorodik. M a j d a kristálytér lassan-lassan kitágul: előbb csak a csúcsok b u r j á n z a n a k , m a j d az élek ágaznak szerteszét, s végül kif->szülnek a z olda.'",k is. Kialakul az oktaéder és betölti a Mindenséget. Fényszikrák özöne patakzik. örvénylik, táncol körbe-körbe.

Az oktaéderfalon átszűrődő sugárzás szétnyílik ás feltárul az optikai tartomány összes frekvenciája.

A piciny fénykvantumok átúsznak a z oktaéder szemközti falán és ott egy ismerősnek tűnő világba ütköznek.

Szelíd lankák, magas égbetörő csúcsok, sötét fenyvesek és még sötétebb patakok. A patak p a r t j a színes ásványvilág. A fénysugarak á t f ú r j á k a patak t ü k r é t és f e l t á r j á k a mélység r e j t e l m e i t : előtör az izzó kőváladék. A Föld gyomra kavarog és k i f o r r ja a még csillogóbb, még tisztább érceket.

Az ércek falán fehér derengés s u h a n át, m a j d egyre élesebbé válik egy emberi arc, egy fiatal tudós a r ca.

Szeméből e'szánt kíváncsi,ság sugárzik.

J a j , milyen hatalmasnak képzeli m a g á t !

Az ásványok csendesen megmosolyogják.

Az érc csillogása fakul-fakul.

Az oktaéder végleg becsukódik.

Tompul a fény és egyre mélyülmélyül a kékség.

METEORIT-MAGÁNYÁBAN KIALSZIK A V I L Á G . . .

Vendégek Turkuból

A kötelességtudás, a szorgalom, az emberiesség, a barátság színeinek h a r m o n i kus együttese jelentette számunkra dr.

Pető István kollégánk egyéniségét amíg élt, és ez így is m a r a d meg a kar, a Büntetőjogi- és Éüntetőeljárásjogi Tanszék dolgozói, oktatói, valamennyi m u n k a t á r s a emlékezetében.

József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Szeptemberben Szegedre geden és T u r k u b a n . Idén a diagnosztikai Laboratóriumi látogatott finnországi testvér- finn vendégek egy hetes itt- bon is. m a j d találkoztalfl városunk, Turku ifjúsági de- tartózkodásuk alatt ellátogat- azokkal az orvosegyetemislegációja. A 4 fős küldöttség- tak a akik Finnország^ József Attila Tudo- tákkal. ben a turkui tanács össze- mányegyetemre is. Az egye- han jártak cseregyakorlaton. tételének megfelelően, kettő A finn küldöttséget fogadtálc szociáldemokrata és egy-egy temi KISZ-bizottságon talál- a városi p á r t és tanácsi koztak a JATE KlSZ-vezetőikommunista illetve Demokvezetők is. vel, m a j d sétákat teltek a ratikus Centrum unióbeli (Felvételünket a Kibernetitudományegyetemen.

Ennek fiatal volt.

Laboratóriumban tett A Szegéd városi KISZ- során jártak a Kalmár László kai készítettük, Laboratórium- látogatásunkkor bizottság és a turkui ifjúsági Kibernetikai Látogatást tettek a ahová Bari Ferenc, a Szeged Könyvek és tanulmányok szervezetek között hagyomá- ban.

Orvostudományi városi KISZ-bizottság t i t k á r a sora jelzi ennek az eredmé- nyos a jó kapcsolat, é v e n t e Szegedi Központi Izotóp- is elkísérte a vendégeket.) nyekben gazdag oktatói találkoznak képviselőik sze- Egyetem pályának ívét.

Különösen jelentős m u n k á i : Mikes Keli: men leveleiben fellelhető francia források elemzése; Móra Ferenc levelezésének felkutatása és sajtó alá rendezése; Francia irodalmi szalonok című antológia; Az ember tragédiájának első francia fordítását és ennek fedezett képességeink, lehetőségeink k i A korszerű tanuláspszichológiák szerint fogadtatását elemző tanula k n á z á s á t E cél eléréséhez n y ú j t segítséa személyiségfejlődés fő mozgatóereje az m á n y ; Henri Barbusseről és get Levi doktor ú j a b b ismeretterjesztő öntevékenység, f ő iránya az önállósulás Romáin Follandról irt tanulAz értelmes önfejlesztő tevékenység alapkönyve. mányai. feltétele a reális, megbízható, hiteles önAz önismeretszerzési folyamat első léismeret. Az ilyen önismereten alapuló péseként a szerző testünk, szervezeti m ű Tanítványai és pályatársai, felszabadító "önszabályozás művészetéhe/ ködéseink megismerését állítja központba, mindannyian emlékezni kalauzol el Vladimír Levi ú j a b b könyve, felhasználva a jóga. a gimnasztika és a fogunk komoly előadásaira, Az önismeret művészete ( G o n d o l a t Bp.. tudatos önbefolvásolás, az önszuggesztió óráira, s gyakran fogjuk Mir, Moszkva 1983). ..Ez a könyv az öneszköztárát. A könyv nem boldogságreidézni humorát, anekdotázó megismerés-tanulás egyszeregye, az önceoteket ad. h a n e m olyan önszuggesztiós kedélyét. Fáj, hogy nem taszabályozó és lelki egészségvédő alapműeljárásokat ismertet, amelyeket a gyakorlalálkozhatunk vele többé; veletek p é l d a t á r a " — í r j a a kötet előszatok növekvő nehézségi elve szerint b á r k i hiányozni fog fiatalos a l a k j a vában Bagdy Emőke. elsajátíthat, aki időt szán a m e g t a n u l á az Ady téri épület folyosóisukra. Az autogén tréning legelemibb Közhely szinte, hogy felgyorsult ritmuról. a Kincskereső szerkesztői technikájáról, önmagunk irányításának sú. nyugtalan. tömérdek stresszhatástól szobájából, s a Kárász utca legalapvetőbb emelőiről van szó. „Szeresd terhes k o r u n k b a n az emberek számára forgatagából. tenmagadat, m i n t felebarátodat!" — h i r egyre nélkülözhetetlenebbé válik a hatédeti a szerző az ellenparancsolatot, m a j d kony lelki egészségvédelem, a mentálhiA József Attila T u d o m á n y így f o l y t a t j a : „Szeretni ö n m a g u n k a t a n y giéné a l a p j a i n a k elsajátítása. Egvre több egyetem, ennek bölcsészetnyi, mint követelményeket támasztani önember számára válik kulcskérdéssé hotudományi kara, a francia magunkkal szemben." Az értelmes kövegyan őrizze meg lelki egyensúlyát, honyelvi és irodalmi tanszék és telménytámasztáshoz, az okos önirányításgyan előzze meg a lelki okokból keletkeannak hallgatói megőrzik a hoz n y ú j t segítséget a könyv. Különös ző testi zavarok kifejlődését. Az önmeghaszonnal f o r g a t h a t j á k a (leendő) p e d a értés ú t j a lényegében személyes történetudós tanár, a szeretett kolgógusok, akiknek hivatása mások vezetétünk mozgatóerőinek feltárása, tudósítása, léga emlékét. se, oktatása-nevelése. amely lehetővé teszi tévedéseink, hibáink ismétlődésének elkerülését, eddig fel nem SZALAMIN EDIT FÁLFY MIKLÓS

Az önismeret művészete

Mint tanár, pontos volt, Nem tűrte a pongyolaságot, a fegyelmezetlenséget. Ugyanakkor közvetlen modorával, kedvességével fesztelen légkört teremtett maga k ö r ű ' óráin is és m u n k a t á r s a i kőiében is.

Mint tudós, sok m i n d e n r e figyelt: a f r a n c i a — m a g v a r irodalmi kapcsolatok, a felvilágosodás és a r o m a n t i k a irodalma, a mai francia és magyar líra voltak t u d o m á nyos érdeklődésének főbb területei.

PRELÚDIUM In Memóriám

Dr. p ^ ő István, a BüntetőJogi és Büntetöeljárásjogi Tanszék nyugalmazott oktaio.ia halálával ú j a b b veszteség érte egyetemünket. Kollegánk életének utolsó éveibon m á r agyhoz volt kötve, többször volt a kórházban, beteg szívvel is műtötték, m a j d 1983. szeptember 12-én hosszú szenvedés után elhunyt. D|\ Pető István két évtizeden keresztül végzett lelkiismeretes és odaadó m u n k á t a Büntetöeljárásjogi Tanszéken, ahol élénk é r d e k lődést tanúsított a bűnügyi tudományok különböző t e r ü letei iránt.

Dr. Pető István 1918. június 11-én született Budapesten.

Apja gyógyszerész volt, édesa n y j a korai halála után anyai nagyapja nevelte.

Középiskolai tanulmányait 1928—1936 között a váci gimn á z i u m b a n végezte. Az 1920ban hozott n u m e r u s clausus törvény azonban m e g a k a d á lyozta abban, hogy 193G-ban az orvosegyetemre felvételizzen. Így 1936—37-ben B u d a pesten elvégezte a Kereskedelmi Akadémia egy éves tanfolyamát, m a j d 1937-ben kezdte meg t a n u l m á n y a i t a budapesti Állam- és Jogtudományi Karon, ahol 1941ben abszolvált és ügyvédjelölt lett. 1942-ben — az ország fokozódó fasizálódása következtében — munkaszolgálatra kényszerült. Nyírségben é r t e a felszabadulas, ahonnan Szegedre jött. Kezdetben a Vörös Segélynél dolgozott, 1945 elején pedig a Szegedi Rendőrség kötelékébe lépett és az igazgatásrendészeten, m a j d a bűnügyi rendészeten tevékenykedett. Közben folyt a t t a tanulmányait, és 1945ben a 'Jogtudományok ' doktorává avatták. 1953 júniusában kilépett a rendőrségtől, ekkor már mutatkoztak későbbi súlyos szívbetegsége első jelei is. Ezután a Szegedi Orvostudományi.

Egyetem gazdasági hivatalában dolgozott.

1959. j a n u á r 1-től a J A T E Jogi Kar Dékáni Hiva-

Judit:

1958 és 1963 között a k a r dékánhelyettese. Az irodalmi gyűjtemény kezelőjeként éveken át m u n k a t á r s a a Móra Ferenc Múzeumnak. A Kincskereső című gyermekirodalmi folyóiratnak országossá válása óta rovatvezetője.

Fél évszázadot töltött elmélyült m u n k á v a l az oktatásban és a tudományban, a felsőoktatás szolgálatában.

Munkásságát 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el.

EGYETEM

Felsőoktatás fejlesztése r A KISZ J A T E Bizottsága Í983. szeptember 27-i kibővített ülésén megtárgyalta a felsőoktatás távlati fejlesztési koncepciójáról szóló minisztériumi előterjesztést, és a vita után néhány kérdésben a következő előzetes állásfoglalást hozta:

Az egyes szakágak közötti együttműködés és a komplexebb oktatás kialakításában nem a tantárgviasult. hanem az alternatív és fakultatív lehetőségeket adó új. rugalmas rendszer biztos í t h a t j a a komplex i s m e r e tek megszerzésének lehetőségét (áthallgatás, átoktatás, A reform gazdasági-pénz- közművelődési intézményügyi a l a p j a i n a k biztosítása rendszer. speciál kollégiunélkül a reform eleve k u - mok). d a r c r a van ítélve. Szükséges a z anyagi feltételek biztoA marxista tantárgyak oksítását lépcsőzetesen üte- tatásában az elmúlt években mezni. ahogy a reform egyes bekövetkezett változások, a elemeinek ésszerű ütemezése központosított jegyzetek megis szükséges. jelenése ellentétesek a szaktárgyi oktatáshoz való közeTartalmaznia kell a re- lítés és a marxizmus-leninizf o r m t e r v n e k azokat a rövid mus elemeinek beépítésére t á v ú változásokat, amelyek vonatkozó igénnyel. megteremtik a r e f o r m beindításának feltételeit országos Az oktatás színvonalának szinten. A r e f o r m koncepci- emelését elősegíti a külső, ónak legyenek elemei' az a r r a a l k a l m a s szakemberek ilyen folyamatokat helyi és oktatói m u n k á b a n való megországos szinten kiváltó é r - jelenése, különösen ha ez a z dekeltségi mechanizmusok. alternatív kurzusok számát, növeli, bővítve a 1. A kibontakozóban levő típusait szintű oktatói társadalmi-gazdasági átala- m a g a s a b b körét. kulással összhangban a r e - m u n k a ösztönzőinek f o r m alapelvei között meg Ugyanezek az e m b e r e k a kell jelennie annak, hogy a tudományos, oktatási feladacélokat az érdekeltségi vi- tok szervezésével, tervezésészonyok változtatásával kell vel vegyenek részt a z intézelérni. mény, kutatóhely m u n k á j á _ A legésszerűbb elképzelés nak orientálásában, a kimeképzésnek a „kimenet' fe- net felőli vezérlésben. Elenlüli szabályozása, a tanul- gedhetetlen az egyes elemek olyan módon történő összemányi követelmények szafogott átalakítása, melynek batos megfogalmazása a t á r következtében az intézmény sadalmi igény alapján.

Lébelső feltételei lehetővé tenyeges, hogy a követelmé- szik a z átlagostól eltérő kények kidolgozása során f i - pességű és felkészültségű gyelembe kell venni a szak- (előképzettségű) hallgatók ági. helyi sajátosságokat. Ezt egyéni ütemű haladását. a képzés és a tanagyag s t r u k t ú r á j á n a k folyamatos ' k a r - 3. Á posztgraduális képzés b a n t a r t á s a is igényli. A kép- kidolgozása szükséges, mivel zés folyamatos korszerűsítéa szakismeretek folyamatos sének központi koordinálása az alapképzésen az intézmények ilyen jellegű megújítása Ezt a műhelymunkájára támasz- túl is elengedhetetlen. kodjon. A felsőoktatás k u t a - felsőoktatás keretében lehet t á s a is a m á r meglevő bázi- megvalósítani. sokat, kapacitásokat vegye Á m u n k a melletti k é p z é s figyelembe. s koordinálja azokat.

Az eredmények ne az első diploma megszeralapvetőadaptálásában a korábbiak zésére i r á n y u l j o n é r t e l m é b e n biztosítani kell en. a z intézmények önállóságát A felvételi rendszerből kl Is. kell iktatni az adminisztraA" társadalmi igényeknek tív elemeket. A képzés soValó megfelelésre törekvés- rán a szelekciót az egyértelnek jelenleg ellent mond az m ű e n megfogalmazott köveegyszakos tanárképzés fel- telmények v e z é r e l j é k vetése (az iskolák testületén e k összetétele csak hosz6zabb távon alakítható át; csökkenne az elhelyezkedés lehetősége).

A felvételi keretek és á végzős hallgatók száma közti különbség növekedjék, k a p j a n a k nagyobb önállóságot a z intézmények e n n e k 1. Lényeges, hogy a felsőok- meghatározásában is. tatáson belül egyes kérdés- 4. A felsőoktatás legáltalácsoportokat csak együttesen nosabb feladatként az értellehet vizsgálni és megoldani. miségi képzés fogalmazható Ezek: — a heti óraszámok meg Ilyen szempontból a csökkentése. — az oktatói- felsőoktatás funkciód a z inkutatói terhelésnek az adott tézményrendszer egészére egyénnek, a z intézmény ke- érvényesek (kétszintű képretén belül, az értelmiségi zés. tanárképzés). Hiápyzik a képzésben betöltött szerepét funkciók közül a sportés figyelembevevő mérése. — egészségnevelés. az oktatásnak korszerű seA társadalmi mobolitásra a gédanyagokkal való ellátása. a felsőoktatáson belül legin— a tanév időbeosztása, a számonkérésnek mindezek- kább ható tényező a felvétehez igazodó átalakítása, — a li rendszer átalakítása (nyit a n a n y a g folyamatos meg- tott egyetem lehetősége). újítása. Ezen elemek közül Az idegen nyelvek alapját bármelyik kiragadása és a a közoktatásban kell megtetöbbitől elszakítva való ke- remteni, ezután válhat reázelése, a m á r meglevő el- lis követelménnyé egy, kélentmondások konzerváló- sőbbiekben két idegen nyelv d á s á t és ú j a b b a k megjelené- középfokú ismerete. A felsét eredményezheti. sőoktatásban alapvetően a A szakági tervek kidolgozása során a fentiekben jelzetteken kívül figyelembe kell venni, hogy a követelményrendszer olyan megfogalmazása szükséges, mely k i v á l t j a az o k t a t ó és hallgat ó szoros együttműködését, iletve a hallgatók kollektív m u n k á j á t mind az oktatásban, mind a k u t a t ó m u n k á ban. Ez az oktatókkal szemben is magasabb pedagógiaiszakmódszertani követelményeket támaszt.

szakmai idegen nyelv ismerete válhat követelménnyé, szükséges az anyanyelvi környezetben való gyakorlás feltételeinek megteremtése is.

A számítástechnika alapjait a közoktatásban kell megszerezni.

Ennek érdekében a felsőoktatásban a jelenleg kilépő pedagógusok felkészítése feladat és a korábban végzettek továbbképzése (ennek anyagi és személyi feltétele mindkét szin-

M ¡ért emel kedett a tagsági igazolványok ára?

ten elegendő számítógép és h a r d w e r e szakember jelenléte). A tudományos kutatás és az oktatás minden területén is váljon általános eszbiztosításból, Az elmúlt tanévben a J A - tott Központi közzé a számítástechnika, a saját bevételeiből T E - k l u b n é h á n y rendezvé- illetve gépek alkalmazása. nyét, az érvényes klubigazol- gazdálkodik.

5. A hallgatói munkavállalás vány f e l m u t a t á s a ellenére is A Lehetne ezt érthetőbkötöttségeit jogi szabályo- csak jeggyel látogathatták a klubtagok. Az ezzel kapcso- ben? zással kell oldani. latos ellenszenvüknek a t u Nagy János: — Ezt az A jelenlegi katonai szolgá- dományegyetem tavaszi k ü l - összeget 4 felé kell osztadöttgyűlésén hangot is a d t a k lati rendszer nem segíti azt, nunk. 1. A fejlesztési alap hogy a leendő hallgatók és a hallgatók, s n e m tetszésü- (körülbelül 150 ezer Ft) az ket fejezték ki a z előre jel- egyetem a m a t ő r művészeti végzett szakemberek szak- zett igazolvány-áremelés csoportjainak (színpad, t á n c mai irányultságú katonai terve m i a t t is. csoport, énekkar, klub és a képzést, ennek megfelelő felCollegium Artium) techniAki szeptemberben m e g - kai fejlesztésére, tárgyi feladatokat kapjanak a szolgá ú j í t o t t a igazolványát, t u d j a , szereltségének javítására lat alatt. valóban megemelkedett az használható fel. Ebből az ára, méghozzá 100°,'«-kai: a alapból tehát a klub is r é A gyakornoki rendszer JATE hallgatóinak egy fél- szesül, ezt az összeget azonegyetemi hatáskörben való évre 100, a társintézmények ban programok szervezésére visszaállítását támogatjuk. A diákjainak és dolgozóknak nem hasznosíthatja.

2. A 150 Ft, külső tagoknak 200 gyakornokokkal szemben tászociális-kulturális alap Ft. (hozzávetőlegesen 70 ezer masztott követelményeket reálisabbá kell tenni, figye Mi is indokolta voltakép- Ft) a művészeti csoportok — u t a z t a t á s á r a és az ezzel k a p lembevéve az oktatói köz- pen e komoly áremelést? kérdeztük a h á r o m legilleté- csolatban f e l m e r ü l ő költsééleti szerepvállalást is. haszkesebb személyt, Kormos gek finanszírozására nálható. Ebből a klub érteFontos az oktatási egysé- Tibort, a J A T E - k l u b vezető- lemszerűen nem gazdálkodJATE gek, kutatóhelyek feladatai- jét, Nagy Jánost, a kifizetéKözművelődési Bizottságá- hat. 3. A bérjellegű ban résztvállaló segédsze- nak gazdasági előadóját és sek (mintegy 110 ezer Ft) a mélyzet jelentős bővítése, az Muzsik Gyulát, a J A T E művészeti csoportok vezetőinek tiszteletdíjára f o r d í t h a KISZ K B kultúrfelelősét. adminisztratív dolgozói léttó, a klub t e h á t innen sem s z á m racionalizálása, Kormos Tibor: — Az á r - k a p pénzt. 4. A letéti alap emelést elsősorban az á l t a - a művészeti csoportok és a lánosan jelentkező gazdasági klub által megtermelt pénz rendezvéA KISZ-es. hallgatói vi- gondok, másodsorban a k u l - összege. A klub nyei és a velük felmerülő tákhoz a z álláspontok kiala- turális életben bekövetkezett minden költség ebből az árváltozások tették szüksékításának segítéséhez a gessé. A klub vezetősége alapból téríthető, sőt a közdolgozó 3 alKISZ J A T E Bizottsága első- előtt ezek u t á n két lehetőség művelődésben bérét is ebből a h a - kalmazott sorban az alábbi kérdésekre állott: 1. csökkenteni kell fizetni. vonta megrendezendő progh í v j a fel a tagság figyelmét. r a m o k számát és színvonaaz iga# A JATE-klub bevétele — Milyen legyen a hallga- lát, s így megtartani növelni miből származik? tó helyzete, szerepe, ter- zolványok á r á t ; 2. ezt az árat, s az így adódó helése a képzési folya- bevételből finanszírozni Kormos Tibor: — Az évi a a matban?

Szükséges-e meghívott művészek, m ű v é - diszkók bevételéből és növelni és milyen mó- szeti csoportok gázsiját, a m i tagsági igazolványok árából. don a hallgatók önálló lehetővé teszi a korábbihoz összegszerűen mennyi hasonló gyakoriságú és színmunkájának, választási vonalú rendezvények meg- ez? lehetőségeinek súlyát? szervezését.

Kormos Tibor: — Az előző t a n é v b e n — vagyis az — Hogyan biztosítható az — A klub vezetősége önesélykülönbségek csök- állóan döntött, vagy konzul- 50—70 illetve 100 Ft-os tagszerveivel? sági igazolvány árakkal, 2500 kentése és a kiemelke- tált működtető •v « klubtag mellett az 1200 dő képességek és teljeMuzsik Gyula: — A klub hallgató, a 800 fő társintézsítmények elismerése? vezetősége a KISZ Egyetemi ménybeli diák vagy dolgozó • Miben változtatandó az Bizottságával közösén dönés a mintegy 500 külső tag tött: visszafelé n e m lép, inoktatók és a hallgatók k á b b az igazolvány á r e m e - tagsági díja 176 ezer Ft beérdekeltségi rendszere? lést választja, d e úgy, hogy vételt eredményezett. Az évdisz' Milyen feladatokban fo- azt érvényessé teszi a k l u b közben megrendezett galmazható meg a kor- minden rendezvényére. Így kókból, félévenként 80 ezer szerű értelmiségképzés a J A T E klub az országban Ft, vagyis 160 ezer Ft nyeegyedül álló tradícióját — reség adódott, a n y á r i szüés melyek ennek felté- — hogy tudniillik az igazoltelei? vány árán kívül semmilyen net hétvégi diszkóiból pedig nem fizet a mintegy 100 ezer Ft. VagyHogyan lehet korszerű- szolgáltatásért forintklubtag (egyetlen kivétel a is körülbelül 430 ezer síteni a tananyagot? klubnak. diszkó) — továbbra is élet- nyi bevétele volt a hogyan lehet a tan- ben t u d j a t a r t a n i . anyag meghatározásá0 S ebből az óriási ösz^ Milyen összeggel gaznak mai merev rendszegből nem lehet jól gazszere helyett rugalmas, dálkodhat egyáltalán a klub, dálkodni? azt? ésszerű mechanizmust honnan kapja Kormos Tibor: — Ez az kialakítani?

O Nagy János: — K l u - összeg a következő hónaszinMi lehet a szerepe a bunk — az egyetem vezeté- pokban a programok ten tartásához sem lenne hallgatók tanszéki, tu- se által — a Közművelődé- elegendő.

Időközben ugyanis si Bizottság számára j u t t a dományos munkájának?

Hogyan integrálható ez a képzés folyamatába?

Milyen változások szükségesek az intézményi közélet demokratizmusának növelése érdekében? Hogyan erősíthető a hallgatók és fiatal dolgozók képviselete az intézményi fórumokon és a vezetésében?

Kelet-európai mozik

megemelkedtek a szállítási költségek, többszöri üzemanyag áremelés történt, növekedett a közlekedési eszközök viteldíja, s ebből adódóan az Országos R e n d e ző Iroda is — s így mi is — kénytelen felemelni a f e l lépti d i j a k a t .

Nagy János: — Míg pél-í d á u l a Benkó dixieland j ú nius 30-ig 9 ezer Ft fellépti d í j a t kért, szeptemberben m á r 14 ezer F t - é r t szerződött. # Ha a klub havonta szokásos rendezvényeit és az ezekkel kapcsolatos átlagos kiadásokat, a korábban érvényes gázsik szerint, számbe vesszük, hogy néz ki • klub költségvetése?

Nagy János: — H a v o n t a rendezünk egy rock koncertet, a régi n o r m á k szerint ez 12 ezer Ft, egy jazz k o n cert 9 ezer F t , 1 country vagy folk-rock együttes 7 ezer Ft, havi 7 filmvetítés 9 ezer Ft, egy a m a t ő r színházi előadás 5—9 ezer Ft között, egy pódium előadó (például: Cseh Tamás) e s t j e 2500 Ft, egy meghívott előadó 1500 Ft, a különböző körök p r o g r a m j a havi 7—8 ezer F t és a h á r o m alkalmazott fizetése.

Mindez együtt 60 ezer Ft kiadás. Ha ezt az összeget megszorozzuk a klub működésének 8 hónapjával, a k k o r az évi kiadás összegét, a mintegy 480 ezer forintot kapjuk meg, még egyszer hangsúlyozva, a régi gázsik szerint, így világos, hogy évi b e v é telünk, a 430 ezer Ft eddig sem fedezte teljesen költségeinket. Az egyenleg deficittel zárult.

Kormos Tibor: — Mostani, azaz félhavi, pontosabban csak 11 napi szeptemberi p r o g r a m j a i n k az új fellépti díjak következtében m á r i s 44 ezer f o r i n t r a r ú g nak.

Muzsik Gyula: — A k o n k rét példák b e m u t a t á s a r e mélhetőleg érthetővé tette kényszerű döntésünket.

A KISZ EB t a g j a i és a k l u b vezetősége is tisztában v a n n a k azzal, mit jelent a d i á kok zsebének a 100%-os á r emelés. Ezt szerettük volna ellensúlyozni az igazolvány m i n d e n p r o g r a m r a szóló é r vényességével. S ha a r r a gondolunk, m e n n y i b e k e r ü l m a egy a l k a l o m m a l moziba, színházba, vagy koncertre menni, a k k o r végül is sokszorosan megtérül az egy a l k a l o m m a l kifizetett, s egy félévre érvényes klubigazolványok á r a .

Társszerző(?)

Az egyikben az olasz—francia bűnügyi vígjáték tele Milyen legyen az intézidétlenséggel, ostoba ötletekkel, lapos célzásokkal, idegemény és az irányító minisztérium kapcsola- sítő unalommal —, tízéves gyerekek szellemi szintjén. ta? Az intézményi önSor a pénztár előtt, telt ház. állóság milyen kérdésekben biztosítandó?

A másikban (alig száz méterrel odébb) egy nagy tehet• Hol és mi lehet a sze- ségű, lengyel rendezőnő filmje, nem kifejezetten remekrepe a kétszintű kép- mű, de jó —, Kelet-Európáról, Lengyelországról, Magyarzésnek? Mit jelentene országról, stb. Rólunk szól és nekünk szól, mégpedig — ez az azonos szakterüremélhetőleg — idejében. leten dolgozó mai egyetemek és főiskolák viMajdnem üres nézőtér, a húszegynéhány betévedt nészonyára? Hogyan bizző közül öt-hat vetítés közben megunja. Az embernek eltosítható a teljes körű szorul a szíve: ezen a nézőtéren ugyanaz a történet játtovábbképzés, posztgrafilmvásznon.., duális képzés rendsze- szódik, mint a re?

— őr

A Szegedi Egyetem legutóbbi (83. 11.) száma jelentős „társszerzői" beavatkozásokkal hozta „Példázat a nagykorúságról" című í r á somat. Bosszantó, é r t e l e m zavaró közreműködése késztet eredeti mondandóm megismétlésére. „Ez a pár. n a p a töltekezés ideje." — szól a helyes mondat, amelyből v á r a t l a n stílusfordulattal lett költekezés a megjelent szövegben. „Sugallt és kimondott előítéleteivel csak fokozza l á n y á b a n a vágyakozást a szélsőségek tiltott gyümölcsei iránt." helyett szélsőséges ... gyümölcs olvasható. A figyelmetlen tördelés „kínai m ó d r a " kicsav a r t a a kéziratban még az alábbi fogalmazásban léte-'" m o n d a t o k a t : Az o b j e ' ' tásra m u t a t o t t r>41' , ' t ,T lenne az •<" ' - a t"!->" •> Győri Balettel a ESZIK ZOLTAi\

14SZEGEDI EGYETEM j

Thinsz Géza: A párbeszéd művészete Külföldön, N y u g a t - E u r ó p á b a n és a tengeren túl élő magyar költők műveit szándékozik kiadni a Magvető Könyvkiadó. A Hollandiában élő Dedinszky Erika kötete u t á n a Svédországban alkotó Thinsz Géza g y ű j t e m é n y é t vehettük kézbe. Mit kell tudni a költőről?

S z i j j Ferenc

Thinsz 1934-ben született és 1956-ig Magyarországon élt. Ezután telepedett le Svédországban, az uppsalai egyetemen végezte t a n u l m á n y a i t . Jelenleg egy stockholmi kiadóvállalat m u n k a t á r s a . Eleddig nyolc magyar nyelvű kötete és egy svéd nyelven írt válogatása jelent meg. A Vándorének című, két éve m e g j e l e n t a n tológiában húsz verse szerepel.

versei:

Jelentések körcikkei Hozzákoccan a kisebbik szárny a nagyobbhoz, m a j d együtt térnek vissza. Távolabb is meginog egy. Most a kisebbik tolja b e l j e b b a nagyobbat, és a másik belszárny is megereszkedik a felszabadult pályán. A függöny karmester, de megfeledkezett a súrlódásról és a végzetes alkonyatról. M á r n e m á l l h a t félre. Egy a j t ó valahol m é g vonakodik, m i n t h a türelmesen reménykedhetne. Lassan lüktet a másik külszárny, p á r j a egy időre a kerethez szorítja, d e az a z t á n elhanyatlik, ez pedig egy résnyit idébblendül. Rossz s o r r e n d b e n érkeztek meg, a m e l y i k n e k k a m p ó j a v a n a keret vágatába, az m a r a d t kívül. Szétterülnek és összecsapnak, u t á n a közömbös helyzetük a következő mozzanatig.

Régóta menekülni' a k a r a szobából minden, de a folyosón keresztül a konyhából is érezni lehet, hogy odakint valami történik a fákkaL

Erzsébet Szívében sáros, h ű v ö s reszelővel szomorú a királyné. Egy idióta vigyora hömpölyög utána, végig a kontinensen. Megérinti az oktalan létezőket, é s tömbönként sodorja magával szemüket, o r r u k a t , homlokukat. Földek közötti tengerek csapódnak ide s vissza. Nem n y u g t a t j a meg őket a ciklonok suttogása.

Elmondhatom a költővel én is, hogy boldogtalan voltam teljes életembem, csak az vigasztal, hogy meg nem érdemeltem Ezek a f u l d o k l ó sírkövek telefröcskölik a z asztalt örökléttel. Pedig milyen szépen és illedelmesen emelték szájukhoz a nőket, milyen csendes volt a vacsora, csak a ciprusok, ők susogtak körülöttük szalonképtelenül! Ö, i t t van most ez a pépfoltos terítő, igaz, a m ú g y is ki kellett volna mosni, de ellepik a hangyák, a kezekre kapaszkodó szellemek, a k i k még figyelni t u d n a k a legközelebbi eltérésre is! S m i n t egy arcot, olyan eleven, f e k e t e láncok húzzák le az eget a földről.

A megszólalás problémája (Szijj Ferenc Szí)) Ferenc versei nehezen megközelíthetőek.

Ezt a nehézséget csak fokozza az az olvasói beidegződés, miszerint a költő által p a p í r r a vetett szöveg egy-egy egysége és a valóságos világ d a r a b j a i között mindig létezik valamilyen megfelelés.

világ késztet közlésre, h a n e m egy sokkal bensőségesebb rendszer — legalábbis az alkotó úgy éli meg —, ezért legsúlyosabb kérdés a megszólalás problémája lesz, etikai és esztétikai szempontból is.

Mivel a költői vállalkozás rendkívüli, a szerzőtől felfokozott figyelmet igényel egy-egy kísérlet, tehát a vers. A versmondat ugyanis nem úgy viselkedik, mint egy kép, illetve két versm o n d a t viszonya jóval bonyolultabb lehet, m i n t két Szijj Ferenc azt a vers- meghatározott jelentéstartomondatot keresi, amelyikkel m á n y ú képé. érvényesen ki lehet fejezni Szijj Ferenc versei neheegy folyamatot, és ott kerezen megközelíthetőek — az si, ahol a gondolkozás még elmondottak miatt. De vernem lesz az érzelmi szféra seiben — mikből bőven szekiszolgálója és ahol az érze- melgethettek a Szegedi lem még nem- szálkásodik Egyetem régebbi olvasói — gondolkozássá. Ezt a kes- sohasem fedezhetünk fel ízkeny folyosót k í v á n j a ver- léstelenséget, infantilis haseiben bevilágítani a költő, nyagságot, képzavart. Annál képzettárvigyázva arra, hogy ne túl i n k á b b izgalmas sokáig mutatkozzék a lát- sításokat, meggondolandó és vány. Mint az életben, a meggondolkodtató versmonköltészetben sem szeretné, datokat.

A hasonlatok, a gondolatközlő képi elemek valóban így viselkednek és a magyar irodalomban nagy múlttal rendelkező allegorikus költészet is v a l a m i k o n k r é t r a utal. Szijj Ferenc verseiben azonban a kifejezés a legfontosabb jellemző: elmondani valamit a lélek megismerhetetlen tartományairól, vagyis arról, ahol a világ leszűrődik. Az én és a világ klasszikus lírai kettőse közé lép a lélek: s mivel nem a ha bőbeszédűségen

1

4

verseiről)

SZEGEDI EGYETEM j

érnék.

DLUSZTUS IMRE

Kiváló és sokat dolgozó fordító. Svéd költők antológiáját fordításában adta ki az Európa Kiadó. Több magyar költőt — József Attilát, Weöres Sándort, Szabó Lőrincet, Illyés Gyulát, Nagy Lászlót, Juhász Ferencet és Pilinszky Jánost — m u tatott m á r be a svéd olvasónak. Verseken kívül novellákat is fordít.

A párbeszéd művészete című könyvben m ' n d a nyolc kötetéből ad válogatást a kiadó. Á l t a l á b a n a könnyed hang, az egy viszonyrendszert f ö l m u t a t ó vers, a „megfontoltan gyötrődő" szenvedély jellemzi írásait. Ez a könnyedség az utolsó két kötetben (Rendhagyó látogatás, Négykezes) megmarad ugyan, de a versekbe mélyértelmű játékok, gondolatébresztő tűnődések kerülnek.

Fő témái — ha egyáltalán lírikusnál létezik ilyen — az erotika, a kétnyelvű lét és az önértelmezés. Különösen a kétnyelvűség p r o b l é m á j á t versbe író szövegekben erős a Thinsz világát legjobban jellemző kérdés: az identitás-keresés.

Az Olvasó számára is eldöntetlen: Svédországban élő magyar vagy m a g y a r u l gondolkodó svéd Írásait f o r g a t j a kezében.

Kezdeti időszakában írottaknál — t u l a j d o n k é p p e n 1980-ig! — sokszor azt érezni: a belülről á r a d ó indulatok, élmények f o l y a m á b a nem állítja a m a g a s b ízlés gátjait, egyszóval gátlástalanul p a p í r r a veti leghétköznapibb e s z m e f u t t a t á s a i t is.

Nem sokat teketóriázik a közízléssel, m i n t h a m i n d e n m a g y a r nyelvű megszólalás a h a z á b a n m a r a d á s t jelentené. Az Egyszóval mestermű című vers ebből az időszakból jól példázza Thinsz költészetének felemásságát: vonzó szemlélet (gör-

betükör) és eszközbeli esetlenség találko-í zik a v e r s b e n : „Ne gonoszkodj velem, m e r t verssé írlak, / p a p í r r á zizzentelek, / h a n g t a n , / s á n t í t ó versiáb, szonett, szabads leszel zabolátlan ritmus, rímképlet vers, / egyszóval m e s t e r m ű — g y a t r á n ? gyönyörűen? / n y o m d a f e s t é k k é halványulsz, ismeretlen / szavakká dermedsz a papíron. / Bőrünk őszintébb: gyere m á r közelebb! / Nem a k a r o k verset írni r ó lad."

Másutt kétnyelvűségét (kétlelkűségét) fogalmazza meg igen jó ötlettel: „Köszöntlek svédül Budapesten, m a g y a r u l Stockholmban, a vízszintesen vonuló h a tárok holtpontján, míg a külföldi szállodák címkéivel teleragasztott lelkemet m é regetik az álmos vámosok . . . " Mégis: sokszor legfontosabb p r o b l é m á ja, hogy milyen nyelven szólal meg, n e m pedig az, hogy hogyan: így m a g y a r versben svédcsavarral lő öngólt — Thinsz szellemében mondva. Még k é p z a v a r r a l is találkozhatunk: „önműködő szó-agyak ejtik t e h e r b e a rotációsgépet".

Föltűnő, hogy Thinsz verseiben alig í r képet, talán nincs is érzéke hozzá. Ugyana k k o r nagyon jól k i t a p i n t j a azokat a pontokat, ahol egy nem-lírai vers elkezdődhet. A „lírai felütés" nála így néz k i : „Valaki ellopta tőlem Goncsarov Oblomovját", vagy: „ M e n j ü n k talán a mellkiállításra", máshol, létrehozva az önböl^verset: „Minekutána (magamra vessek!) kineveztek k u l t ú r h í d n a k , testemen csattognak a s v é d - m a g y a r kapcsolatok."

Mint említettem, utolsó két kötetében m á r egy érett költő próbálkozik a „fontos pillanat" visszaadásával. Sötétebb szálak is vegyülnek a költemények lágy szövetébe, itt m á r magabiztos és ízléses a témaválasztás. Az epika és a líra h a t á r v i dékein történő izgalmas egyensúlyozóm u t a t v á n y o k r ó l a d n a k hírt ezek az í r á sok.

Az Apokrif naplórészletek egyik d a r a b ja m á r ezt a jó arányérzékkel rendelkező költőt m u t a t j a : Születés előtt érezhet így a gyerek: rácsodálkozóan.

Hová b u k k a n o k ki? Miféle lesz a r é m ü l e t és az öröm?

H a d d p i h e n j e m ki m a g a m melleden!

D. I.

,

Az első k ö t e t és n e h é z s é g e Szerencsés alkatú irodalm á r Géczi János. Nevezzük így — a m a g y a r irodalmi hagyományoktól eltérően, ahol előszeretettel neveznek m i n d e n k i t költőnek. Persze, Géczi költő is, egyelőre talán leginkább költő, de alkata és eddigi tevékenysége a l a p j á n a költészet aligha m a r a d kizárólagos és jellegadó tevékenységi terepe.

Költőként debütált, versantológiákban szerepelt először (Gazdátlan h a j ó k , M a d á r úton stb.), s p a r a d o x módon prózakötettel jelenhetett meg először (Vadnarancsok).

Azóta elkészült egy ú j a b b szociográfiája és regénye is, persze verseskötetei mellett.

Mostani jelentkezését nem t a r t h a t j u k túl szerencsésnek, leginkább az időzítés m i a t t — a nagy feltűnést keltett „életrekonstrukciós" könyv után. A Léghajó és nehezéke című első(?) verseskötete alighanem csalódást fog okozni nemcsak azoknak, akik fokozott érdeklődéssel várták Géczi ú j a b b kötetét, h a n e m a z o k n a k is, a k i k figyelemmel kísérték költészetét így ismerhetik — igazából elsőnek m o n d h a t ó önálló. igaz füzetszerű, megjelenését — a Vadnarancsok versciklusát, mely korábban megíródott, mint ,a Magvetőnél megjelent kötet egésze.

A Léghajó és nehezéke jellegzetesen első kötetes hibákat, sajátosságokat m u t a t .

(A Vadnarancsok ciklusa — versenként külön s együtt is — végiggondolt és gondosan m e g m u n k á l t alkotásnak tű-

nik, addig ez a kötetről s főleg a gerincét alkotó Jegyzőkönyvről nem mondható el.) A csalódás egyik f o r r á s a ez lehet. Géczi úgy akart „első" kötetet írni, hogy az ú j kompozíciónak t ű n j ö n , de számos régebbi (egy nyilatkozatából következtetve: gyermekkori) versét is közreadja. Akkori és mostani érzelmek, h a n g u l a tok. gondolatok s ezen jóval túli eklektikusság lett a z eredmény.

A kötet leglényegesebb része a h a r m a d i k szerkezeti egységet alkotó Episztola, és a Jegyzőkönyv is szépen megírt, egyenletesen végigvitt alkotás lenne s a j á t korábbi és néhány barátja versei és a jegyzetek nélkül.

Bár f o r m a és tartalom nehezen vagy egyáltalán nem választható el, mégis ezt kell m o n d a n u n k , hogy a kötet erőssége a f o r m a i kidolgozás. Géczi magabiztos formakezelése a r ; m e s időmértékes hosszú szabadversben m u t a t k o z i k meg a leginkább.

(Természetesen m á s m ű f o r m á k b a n is kiválóan versel.) Ez előkelő helyet biztosít s z á m á r a a kortársi költészetben "-»az^nk formaszegény földjén. Külön é r d e m e Géczinek. hogy b r a v ú r o s formni jártassága az olvasmányosság javára vélik, a kötet nagvobb része könnyen, élvezettel olvasható.

Géczinek azonban nem erőssége tartalmi-gondolati egység megteremtése, itt negatív oldaláról mutatkozik meg „nem-bölcsész" volta, legföltűnőbb jesve a m ű v e l t séganyag elhelyezésében.

felsorakoztatásában mutat, kőzik meg. Számtalan egymástól idegen alkotó k e r ü l itt egy kalap a l á (a n é p nemzeti irányzat költői mellé dekadensek és a v a n t gardok stb.), a m i n e k magyarázata csak b a j o s a n lehet az egyéni ízlés. Az ú n . szegedi körön (Juhász Gyula, Ilia Mihály, Baka István, Zalán Tibor, Belányi György) kívül, mely n a g y jából v a l a m i l y e n ' közösséget alkot, f e l t ű n n e k az oroszok (Jeszenyin, Bulgakov, P a s z ternák), s itt van Nagy László, K o r m o s István, Szilágyi Domonkos, Hervay Gizella, de megjelenik Pilinszky. Taine. C h a r d ; n é s Nietzsche Zarathusztrával lábukat ingázva. valamint még Verlaine.

(Návai?), M a l l a r m é . . . stb. Ez a hatalmas műveltségéi ménv valahogy nem szervesen, csak a jelzés szintjén van jelen.

Mindezek természetesen nem erősítik a kötetet, de nem is érvénvtelenítik Géczi költői teljesítményét, mellyel a magvar költészet egy ú j a b b , rangos, de nevesek által művelt v o n u l a t á hoz kapcsolódik: ciklusokat, hosszabb verseket ír. n e m alkalomszerűen, költői tevékenysége k ö z é p p o n t j á b a n . S ha ez a teljesítmény néhány ponton vitatható is, nem gátolja meg. hogy Géczi teljesítményét m á r i í jelentősnek tekintsük és bizalommal v á r j u k újabb alkotásait.

ZSOLDOS SANT?OR

Egy talált tárgy az időben

Vendégünk volt: dr. Balázs Mihály Balázs Mihály az I. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszék docense, az MSZMP JATE VB szervező titkára, rovatunk mostani vendége, Gyónón, a mai Dabason született (Gyón nevét én jobban szeretem, jegyzi meg, mert felvette egy költő: Gyóni—Áchim—Géza).

Középiskolai tanulmányait egy Budapest vonzáskörében élő és abból merítő kisgimnáziumban (ócsai Bolyai János Gimnázium) végezte. az 1966-os érettségit követően, katonáskodás után magyar— orosz szakon került a szegedi bölcsészkarra.

1972-ben diDlomáiát megszerezvén, tanársegédi állásban maradt az egyetemen majd 1975-ben adjunktus lett.

1975—78 között az Akadémia Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa volt, 1981-ben védte meg disszertációját.

1982 júniusában nevezték ki docenssé.

tás elkerülésére. Oppenenseim véleménye szerint diszszertációmnak talán a z volt a legnagyobb erénye, hogv a lengyelországi eseményeket nem csupán szekundér irodalom a l a p j á n dolgozta fel, h a n e m a forrásokig hatolt., Ami a tanulmányutakat illeti: 1972-ben h á r o m hónapra fogadott a Kielcei Főiskola (ekkor t a n u l t a m meg. önszorgalomból. lengyelül), később UNESCO-ösztöndíjjal voltam két hónapig Lengyelországban, de barátok, ismerősök révén aztán gyakran visszajártam, bizonyos értelemben feltöltekezni. Az a s p i r a n t ú r a idején h á r o m hónapot töltöttem Bécsben, ahol főleg levéltári kutatásokat végeztem. Az volt a f ő dolgom, hogy a nagyon jelentékeny, s a m á s k é p p e n gondolkodó törekvésekkel legalábbis szimpatizáló nagy magyar humanista.

Dudith András több nyelvű levelezésének összegyűjtésében segítkezzem.

Kétszer is kitüntették: 1980-ban Kiváló Munkáért oklevelet kapott, 1983-ban #1 Térjünk át a mozgapedig mint Kiváló Ifjúsági lomra. Mint a „gondolatjel" Vezető érdemelte ki az elisalapszervezet patronáló tamerést. nára, milyen, a KISZ továbA fiatalabb tudósnemze- bi sorsa szempontjából esetdék egyik legtehetségesebb leg hasznosítható tapasztalat a g j a k é n t t a r t j á k számon. I n . tokra tettél szert? nen indulunk.

— A ..gondolatjel" alapszervezetben rendkívül te# Arra kérlek, a lap olhetséges, nagyon nyitott és vasói számára foglald össze a konstruktív változások tudományos tevékenységed i r á n y á b a tapogatózó társalényegét ság gyűlt össze. Voltak neidő— Sokféle indíttatásból — hézségek, borzasztóan munkát jelentett amelyek között n e m utolsó igényes az otthoni — művelődés- és számomra, de — a l a p j á b a n irodalomtörténetünk régebbi véve — nagyon élveztem. periódusa i r á n t érdeklődöm. Mert ezek a gyerekek, legM á r gimnazista k o r o m b a n is alábbis szerintem, nem csufoglalkoztatott a m a g y a r o r - p á n bírálni a k a r t a k . naszági r e f o r m á c i ó p r o b l e m a - gyobb vagy kisebb, hévvel, t i k á j a , ez m a tágabb k u t a - olyan dolgokat, amik engem is tási t e r ü l e t e m A szűkebbet idegesítenek, h a n e m volt és pedig a magyarországi refor- van is elképzelésük a z egyemáció egy eszmetörténeti temi közéletről. Ez a konstszempontból fontos á r a m l a - ruktivitás végig jellemző tának, a z antitrinitarizmus- volt. még akkor is. ha előnak a tanulmányozása jelen- fordultak kisiklások, s volti. A sok más kérdésben is t a k pillanatok, a m i k o r h á t „eretnek" nézeteket valló térbe szorult. A legszélesebb látókörű embereket azonban szentháromságtagad ókról van szó, közismert képvise- mindvégig jellemezte, s véez jelentette azt a l ő j ü k Servet Mihály, a k i t gülis, 1553-ban máglyán mégéget- közös platformot, aminek tek. Ez a z á r a m l a t Kelet— a l a p j á n együtt t u d t u n k dolKözép—Európában s a török gozni. Az alapszervezet most hódoltsági területeken is gyö- hullámvölgyben van, minkeret vert. és rendkívül fon- denképpen s a j n á l n á m , ha eltos eredményeket hozott a halna. magyar művelődés- és iroA bölcsészkari forrongádalomtörténet számára. Mison — most m á r a KISZ ért tudott ez az á r a m l a t itt egészéről beszélve — olvan meggyökerezni, milyen ármegoldások vetődtek fel, nyalatai váltak aktuálissá ebamelyekről lemondani, a m i ben a régióban, miként á l l h a kör nincs kezünkben a bölt o t t elő Erdélyben a z a p á r a t csek köve, luxus lenne. Az lan helyzet, hogy az unitárius ilyen típusú alapszervezevallás a négy bevett religió teknek megvolt például az egvike lett — röviden ez fogaz é l m é n y t e r e m t ő vonzerelalkoztat A disszertáció a jük. hogy a diákok maguk magyarországi antitrinitarizálltak össze, ők maguk szerm u s legkorábbi periódusávezték meg önmagukat. Kétnak, az 1560-as évek végéségtelenül nagy veszélye e n nek a történetét dolgozza nek a szerveződésnek, hogy fel. a tétovább, kevésbé eleven eszű gyerekek nem találják # Ezt az áramlatot felte- helyüket benne. Ezért — véhetően nem lehetett elszige- leményem szerint — a jetelten tanulmányozni... lenlegi állapot, amikor a h a gyományos szervezetek is — Igen, m u n k á m h o z felműködnek, mindenképpen tétlenül szükségesek voltak fenntartandó. De ezeknek az a t á g a b b horizontot nyitó öntevékeny, önmagukat megtanulmányutak. H a m a r ráformáló, á m természetesen jöttem arra. hogv az egész nagyon diszkrét külső seproblematikát felfejteni anélgítséggel (értsd: például a kül. hogy az európai, de k ü tanszéki keretekhez kapcsolönösen a lengyel vonatkozá- lódva) dolgozó alapszervezesokat ne tanulmányozná az teknek a jogosultsága vitatember, lehetetlen. ígv adó- hatatlan. dott lehetőség a provinciali-

í

(A wilkói

(Benyhe W Vajon a tudósi munka összehangolható-e igazából a mozgalmival?

Hiszen — mondhatná valaki első megfontolásra — a kettő egészen más mentalitást, gondolkozásmódot. s néha talán erkölcsi viszonyulást is kíván? Utóbbinál gondolok például arra, hogy míg a tudóst a tények kérlelhetetlensége kell hogy jellemezze, addig a közéleti ember olykor, bizonyos helyzetekben, „taktikázásra" kényszerül.

Te hogy vagy vele?

— A kettő között, technikai értelemben véve s a m i n d e n n a p o k b a n n e m érzek harmonikus összhangot. Rövid távon az e m b e r csupán azt érzi, hogy az egyik m u n ka elől lopkoc'ja az időt a másik javára. Hosszú távon, úgy gondolom, megteremthető ez az összhang, de egészséges váltógazdálkodásra van szükség. Nem szabad hagyni azt, hogy az emberek elhasználódjanak.

Fontos, hogy azokat, akik — jóllehet iószándékúan — m a g u k alá gyűjtik a funkciókat, megkíméljük a szétforgácsolódástól. Egyébként helyes napi m u n k a r i t m u s kialakításához, azt hiszem, a humán érdeklődésű szakembernek van szüksége nagyobb önfegyelemre.

Arra gondolok, hogv a műszerekkel dolgozó természettudóst a műszere is fegyelmezi. A h u m á n érdeklődésű esetében ezt önfegyelemmel kell pótolni.

Ami a k é t f a j t a gondolkodásmódot illeti, n e m érzékelem a kérdésben jelzett ellentmondást. Gondolj például a r r a . hogv még a leginkább egzaktságra törekvő irodalomtudományi irányzatok sem törekedhetnek a szubjektivitás kiiktatására, legfeljebb eljárásaik megismételhetőségét és ellenőrizi, hetőségét tekinthetik céljuknak. Az én területemen a végletes szubjektivitás a forráskritika bevett szabályainak betartásával elkerülhető, de az értelmezői „elfogultság'^ nem. Ez legfeljebb csökkenthető azáltal, hogy. körülírom értelmezői helyzetemet.

Másrészt — hogy a kérdés második felér e is válaszoljak — higgadt fejre, a lépések átgondolására szervező t i t k á r k é n t éppúgy szükségem van, mint tudósként. Nem választható el a két tevékenység.

Hiszen azért nyüzsgök itt hoev jó

János

felvétele)

ügyeket felkaroló közélet legyen az eevetemen, tudósként pedig azért létezem, hogv felekezeti elfogultság nélküli, marxista interpretációját a d j a m a m a g y a r m ú l t egy jelenségcsoportjának. Ügy a k a r o k szervező titkár lenni, hogy ne felejtsek el tudós maradni. A r r a a bizonyos váltógazdálkodásra egyéni életemben eddig lehetőségem v o l t Remélem, m a j d ismét lesz olyan időszak, amikor i n k á b b a tudom á n y n a k élhetek. # Most mit?

dolgozol-e

vala

— Egy sor újkéletű kezdeményezésbe bevontak, közülük két érdekes nemzetközi vállalkozást említenék.

Az egyik Bibliotheca Unitariorum címen fut. Ez a sorozat a XVI. századi, Magyarországon kiadott antitrinitárius kiadványokat jelenteti meg hasonmás kiadásban, s terjeszti szerte a világon.

Ennek első kötetét gondozom. A sorozatot egyébként a holland unitárius egyház és a z MTA Irodalomtudományi Intézetének együttműködése hívta életre.

A másik a Strasbourgi Egyet e m Protestáns Tanszékén alakult kutatócsoport vállalkozása, a Bibliotheca Dissidentium.

Ez bibliográfiákat közöl azokról a XVI. századi európai személyiségekről, akik vallási szempontból nonkonformisták voltak, az- j az nem tartoztak egyik nagyobb felekezethez sem. Ennek a vállalkozásnak vagyok a magyarországi referense. # Hátrányt jelent-e kádban hogy vidéki men dolgozol?

munegyete-

kisasszonyok)

A. W a j d a f i l m j e látszólag a szerelemről szól, ha azonban alaposabban végiggondoljuk A wilkói kisasszonyok eseménysorozatát, úgy tűnhet, inkább egy létezésmodell rekonstrukciója pereg le előttünk, mely — s ez az egyik legrégibb művészeti toposz — az e m b e r és ember közti kitüntetett kapcsol a t a szerelem révén á b r á zolódik, ami e k k é p p maga is modellé válik a modellben.

linearitása folytán megélhé* tetlenné tette. Ha Wiktor Tuniát választaná most, m á r csupán a szerelem nosztalgiá j á t é l h e t n é meg.

Ekképp, ha önmagát a szerelem további lehetőségével együtt (ez nagyon fontos; a lehetőség továbbra is fennáll) meg k í v á n j a őrizni, csak a folyamatot, egy talál tárgy (a* emberélet) folytonosságát élheti meg.

A wilkói kisasszonyok egykor mind a h a t a n szerelmesek voltak Wiktorba. Időközben Fela, akihez Wiktor leginkább v o n z ó d o t t meghalt, a többiek pedig, a Felához külsőleg hasonlító Tunia kivételével, f é r j h e z m e n tek. Wiktor 15 év m ú l t á n találkozik ú j r a a kisasszonyokkal. b a r á t j a halálát követően. Olyan léthelyzetből érkezik, amely az emberi önt u d a t és a halál viszonyát tételezi (vajon a halál pillan a t á b a p az ö n t u d a t úgy szak a d - e le a z emberről, m i n t sebről a ragtapasz? — teszi fel m a g á n a k a kérdést).

Szó sincs i t t elidegenedés^ ről. H a n e m a létezés tiszta és következetes (elkerülhetetlen) tragikumáról van szó, MINDEN (fő) szereplő esetében. A kisasszonyok — háttérben kudarcba fulladt házasságukkal — éppúgy nem választhatják m á r a szerelmet. m i n t Wiktor. hiszen a h h o z éppen őt kellene v á lasztaniuk. A szerelmi vá-1 lasztás azonban csak akkof érvényes (megélhető), ha kölcsönös.

A kisasszonyokat (akik a film gondolati problematikája szempontjából valóban kisasszonyok maradtak!) mind a wilkói birtokon tal á l j a : ez a hely s z á m u k r a a szerelmet (az igazit!), a z ifjúságot jelenti, vagyis a Wiktorhoz fűződő fiatalkori e m léket. Ez az emlék Fela s feltehetően Julcia kivételével n e m testi. A tiszta vágy emléke.

A nagynéni, de a nővérek többsége is azt reméli, hogy Wiktor feleségül veszi Tuniát. Ezt maga a lány is így kívánja.

Wiktor azonban sem T u n i á t sem a többieket n e m választhatja szerelm e tárgyául. Wilko és a nővérek Wiktor részei, de e m beri lényegéhez m á r csak a m ú l t b a n tartoznak. „A szerelem szétfolyt a z ujjaim közt" — m o n d j a Wiktor. v á laszolva részben a r r a a vádra is, hogy gyáva s nem képes választani. Wiktor azonb a n — a nővérek a film belső ideje alatt értik ezt meg, mint ahogy őbenne is a látogatás i d e j e alatt tudatosul — m á r választott, ö n m a g á t választotta. kényszerűen, mert önmagán kívül nem volt hely számára. Az idő, mely a szerelmet még önmaga szerves részévé e m e l hette volna. Fela halálával eltűnt, s m a r a d t a létezés tiszta ideje, amit önmagának kell kitöltenie. Ha Wiktor most T u n i á t választaná, a saját múltját tagadná meg. A m ú l t j á t , ami, meglehet. a szerelmi választás szempontjából gyáva volt. de életének szerves részeként s a j á t történetévé formálódott.

Wiktor életét a habozás, a választásra való képtelenség jellemezte (ezen a ponton különösen aktuális lehet s z á m u n k r a a film problematikája).

— A l a p j á b a n véve nem, kétségtelen azonban, hogy előnyösebb volna, ha munkahelyem. m o n d j u k , az Akadémiai és a Széchenyi könyvt á r szomszédságában lenne.

Szükséges azonban megjegyeznem, hogy két olyan műhelyben van lehetőségem dolgozni, ahol minden lehetősegítséget megkapok munkámhoz. Az egyik az I. számú Irodalomtörténeti TanÍgy hát mostani „habozászék, amely igazi kollektíva, sa" m á r személyiségének léa másik pedig az Irodalomnyegi jellemzője, eddigi életudományi Intézet Renetének logikus következmészánsz Kutatócsoportja. nye. Az idő ugyan — f ü g 0 Köszönöm a beszélge- getlenül a külső változásoktól — megőrizte (illetve ú j tést.

BELÁNYI GYÖRGY rateremti) a szituációt. de

A wilkói kisasszonyok k ü J zül T u n i á é a reprezentatív tragédia. Tunia felülemelke-« dik (a film k a t a r t i k u s p i l lanataiban) egyéni tragédiáj á n : a z ablakból Wiktorr® fogja ugyan a puskát, d« nem lövi le. Tunia e k k o r • halállal néz szembe, miközben a másik szobában Kazia a létigét ragoztatja f r a n c i á ul gyermekeivel. Szép. egzisztencialista kibontása ez a film egyik gondolati szálának. Wiktor halála Tunia számára is értelmetlen lenn e : a remény-elvet szüntetné meg. a tiszta szerelem (ekképp a létezés, a z ö n m a gával azonos létezés) utáni vágyakozás még mindig vonzó elvét.

Tunia élete ez a lehetőség marad, felülemelkedése a tragédián a nagy* bácsit hívja szerkezeti p á r u l (aki azért virraszt, hogy é b ren é r j e a halál!): az é l e t nek a halál ésszel és ö n t u dattal felfogott pillanata ad< hat értelmet.

Wiktor éppen azért m e r ü l el a múltban, a wilkói kis-' asszonyokhoz való viszonyában, hogy megfeledkezhessen a halálról. Ez a feloldó« dás, emlékidézés azonban paradox módon nem c s u p á n a r r a döbbenti rá. hogy az eW múlás elől nincs menekvés, hanem a r r a is (és erről sző! a film), hogy minden é r v é nyes választás a halál pil-> lanatának szemszögéből tör* ténik. A talált tárgyat viszszaadni csak tisztán szabad, vagyis az öntudatot m i n d e n körülmények között, folytonosan őrizni kell. m e r t az — a halál pillanatában — n e m mint sebről a ragtapasz fog leszakadni rólunk, hanem nyílt sebként hegesül a h a lálba.

A záréképben a vonaton ülő öregember (feltehetően Jaroslaw Iwaszkiewicz alteregója. akinek elbeszéléséből készült a film) t e k i n t e tével a tisztán birtokolt S időbe vetett létezés néz viszsza Wiktorra.

A. W a j d a kivételes értékű, a XX. századi alkotások legnagyobbjai mellé állítható filmet készített A wilkói kisasszonyok kai.

B. GY.

14SZEGEDI EGYETEM j

1

#' 1943-San Balatonszárszó adott helyet a n n a k a hatszáz fiatalnak, a k i k öszszegyűltek itt, hogy a nubgyar sors kér désekrő 1 és a feszítő t á r s á d a l m l problém á k r ó l tanácskozzanak, kísérletet tegyenek a jövő lehetséges ú t j a i n a k föltérképezésére. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi esemény még n e m foglalta e l m é l t ó helyét a közelmúlt történelmi eseményeinek sor á b a n . Keveset foglalkoztak eddig e t é m á v a l történészeink, viszonylag csekély a jól m e g í r t publikációk száma és azok alacsony p é l d á n y s z á m b a n jelentek meg. így S z á r szó és a z ott k i f e j t e t t gondolatok n e m v á l h a t t a k igazán 6zellemi örökségünk szerves részévé. Csak a legutóbbi időkben l á t t a k napvilágot Szárszó jelentőségével foglalkozó í r á s o k Ezeknek a t a n u l m á n y o k n a k fő é r d e m e nem helyzetelemzéseikben v a n , sokkal i n k á b b a b b a n , hogy a m ú l t e m e öröksége i r á n t érdeklődő s z á m á r a fölh í v j a a figyelmet a h a r m i n c a s évek elfeledett folyóirataira, könyvsorozataira (melyek a z idők m ú l t á n a z ú j bóli megjelentetés hiányáb a n könyvészeti ritkaságokká válnak lassan), és a korszak m á s dokumentumaira. Írásomban a negyven évvel ezelőtti eseményeket és előzm é n y e k e t villantom fel röviden.

• Szárszó előzményeit ke-' resve, vissza kell m e n n ü n k a z 1920-as évek végén és a z 1930-as években kibontakozó népi mozgalomhoz, melynek Igazi n a g y e r e d m é n y e a Márciusi F r o n t 1937 március 15-én közzétett 12 p o n t j a Kezdetben önképző kör jellegű mozgalom bontakozott ki Budapesten és a vidéki városok egyetemeinek, főiskoláinak, teológiai f a k u l t á s a i n a k diákotthonaiban. Ezekn e k a g o m b a m ó d r a szaporod ó szervezeteknek p r o g r a m j a az volt. hogy megismerjék a „magyar ugart", a Ijhárommillió koldus" országát. Tapasztalataikat megrázó t a n u l m á n y o k b a n adták közre, melyekbe hű képét Bdták a halmozódó t á r s a d a l mi-szociális problémáknak,' m e l y e k a dolgozó népet san y a r g a t t á k . Ezek a helyi, később országossá váló kezdeményezések — m i n t péld á u l : a B a r t h a Miklós T á r saság, a fölvidéki Sarlósok mozgalma, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, a P r o t e s t á n s P r o Chr'isto Diákok Háza és a z Erdélyi Fiat a l o k mozgalma —. t á p l á l ó hajszálgyökereivé váltak a kialakuló népi mozgalomTiak, mely végül a Márciusi F r o n t megalakulásával öltött valóban testet, jelentős tábort t u d v a maga mögött. # Ezekről a m o z g a l m a k ról ír a fiatal történész. S a laimon K o n r á d : Utak a Márciusi F r o n t felé (Budapest, 1982, Magvető 191 1.) című könyvében. Érdekfeszítően, izgalmasan m u t a t j a be az á l t a l a választott t é m á t , tan ú j e l é t a d v a a z a n y a g alapos ismeretének. Azt azonb a n hiányolom, hogy — a m ű f a j ismeretterjesztő jellsge miatt, vagy megfelelő források hiánya m i a t t — n e m esik szó Ujszászy K á l m á n ról. és sárospataki r e f o r m á t u s teológia professzoráról és 1930-ban megjelent úttörő m u n k á j á r ó l : „A falu. Útmut a t á s a m a g y a r falu t a n u l mányozásához".

Aprólékosabban. m a r k á n s a b b vonásokkal á b r á z o l h a t t a volna a debreceni i f j ú k o m m u n i s t á k tevékenységét is. Szabó De-

Szárszó, 1943 zsőnek a népi mozgalomba gyakorolt h a t á s á r ó l is nagyon keveset ír. (De e r r e még részletesebben kitérek a későbbiekben.)

• A Márciusi F r o n t 1937 m á r c i u s 15-én közzé tett p r o g r a m j a kiemelkedő jelentőségű a m a g y a r t ö r t é n e l e m ben. N e m pusztán írói mozgalom, de n e m is p á r t v o l t összefogta a t á r s a d a l o m haladó, antifasiszta elemeit, valódi n é p f r o n t o t hozott létre. Olyan p r o g r a m o t h i r d e tett meg, melyet a t á r s a d a lom széles rétegei vállaltait magukénak Közép-KeletEurópa leigázott vagy csatlós á l l a m a i b a n egyedülálló volt ez a n é p f r o n t o s progr a m m a l fellépő mozgalom! # A népi mozgalom egyes eseményeinek fölvillantása után fölvetődik a kérdés, milyen szellemi kútfőből táplálkozott a gyors t e m p ó ban kibontakozó mozgalom?

A mozgalom „ m o t o r j á t " képező f i a t a l diákokra és m u n k á s o k r a nagy erővel h a tott Bartók Béla, K o d á l y Zoltán, A d y Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Dezső munkássága. Később pedig jelentős szellemi hatóerővé vált a m a r x i s t a gondolatok behatolása gondolkozásukba.

A legközvetlenebb h a t á s t a mozgalom szellemi a r c u l a t á n a k a l a k u l á s á r a kétségkívül Szabó Dezső gyakorolta — í r j a Salamon K o n r á d idézett művében.

• Szabó Dezső hatását, sikereit Salamon Konrád szerint n e m Szabó Dezső tételei bizonyító e r e j é n e k , h a nem „franciás műveltségének, szellemes gúnyolódásán a k " köszönhette, mellyel nagy tetszést a r a t o t t előadásain a hallgatóság körében. # Ügy vélem e kérdést n e m lehet e n n y i r e leegyszerűsíteni, Szabó Dezső szellemi h a t á s á t pedig szinte n u l l á r a redukálni. Az igazság az, hogy Szabó Dezső munkásságát nem lehetett m e g k e r ü l n i : vagy mellette vagy ellene. Ha lecsupaszítj u k sallangjaitól és a népies romantikától megfosztjuk Szabó Dezső m u n k a i t , a lényeges m ű v e k e t vizsgálva, amelyekben a t á r s a d a l m i - r e f o r m nézeteit írta le, rá kell j ö n n ü n k milyen sok a h a sonlóság Szabó Dezső progr a m j a és a Márciusi Front 12 p o n t j a között. Szabó Dezső ellentmondásos alakjáról, életművéről kitűnő elemzések jelentek m e g : Nagy P é ter írása és Gombos Gyula monográfiája.) Nemcsak a Márciusi F r o n t n a k , de Szabó Dfezsőnek is volt 12 p o n t ja. N é h á n y ezek közül: Földreform; minden ötszáz holdon felüli, bármilyen t e r mészetű — világi és egyházi — földbirtokot föl kell osztani, a parasztság kezére kell adni. Ez n e m jelent jogfosztást. Ez jelenti az ország f ö l d j é n e k hazává mozgósítását.

A népképviselet r e f o r m j a : olyan népképviseleti r e n d szer vezetendő be, mely megszüntet minden politikai szélhámosságot és politikai szabadzsákmányolást s a dolgozók egész tömegét n e m z e t t é : önsorsukat intéző, a történelmi élet mindeiS tényében résztvevő elemekké neveli és jogosítja.

nos, Bní<4 Ferenc, NSmeth László, Jócsik Lajos, Karácsony S á n d o r és Veres P é t e r tartották a fontosatoto előkritika. A szellemi szabad- a d á s o k a t ság előfeltétele minden. # Az előadások közül NéA közoktatás reformja: m e t h Lászlóé keltetté a legElő{»araszt és m u n k á s fiatalok nagyobb érdeklődést. iskolába kerülése, ingyenes adása — melynek címe TrA t a n u l á s biztosítása. A tanítás magyarság „gyarmati sorsárendszere és módszere átala- ról" ahogyan a történelem tokíttassák, hogy a m a g y a r során megmutatkozott, v á b b á azokról a f e l a d a t o kfölszabadítását szolgálja. A ról. amelyek a közeljövőben magyar nyelv oktatása lemegoldásra v á r n a k . " — fölgyen kiemelkedően fontos. színre hozta a mozgalomban Angolt és f r a n c i á t t a n í t s a régóta lappangó ideológiai n a k a n é m e t helyett. ellentéteket. N é m e t h LászSzövetkezeti rendszer: az lót jobbról és balról egyegész gazdaságot átfogó szö- a r á n t t á m a d t á k , megkérdővetkezeti hálózat, de a z é r - jelezve a „harmadik út" dekeltek vállalkozása és realitását. n e m a z államé legyen.

A h a r m a d i k út a m a g y a r E n é h á n y pontból is kidenépi mozgalom politikai rül s z á m u n k r a Szabó Dezső koncepciója volt melyhez a p r o g r a m j a szocialista elemunkásság soraiból is csatm e k k e l átszőtt, de döntően lakoztak. A h a r m a d i k út a feudális akadályok elhárílényege. hogy a bolsevizt á s á é r t küzd, mely megnyitmus-fasizmus túlzottan lená az u t a t a polgári fejlődés egyszerűsített ellentétpárja számára.

Nem szocialista helyett olyan fejlődést h i r program, de az e l l e n f o r r a detett, mely a m a g y a r élet dalmi rendszer a l a t t a z is valóságát veszi s z á m b a elsőjelentős előrelépést hozott sorban a külföldi példák hevolna megvalósulása esetén. lyett. A társadalmi fejlődés Szabó Dezső p r o g r a m j a és f ő irányát a dolgozó t ö m e a Márciusi F r o n t sokban h a - gek és a m a g y a r s á g é r d e k e i sonlít egymásra. É r d e k e s vel együttes figyelembevétepéldául, hogy m i n d k é t prog- lével kell megszabni. r a m tizenkettedik p o n t j a (a Németh László előadása külpolitikára vonatkozik) ezt a problémát fejtegette. szinte szószerint egyeznek!

Előadásában n e m kevés # A Válasz vaskos, 1937éllel t á m a d t a a m a r x i z m u s es é v f o l y a m á b a n F é j a Géza korai képviselőit é s m a g á t cikket írt a Márciusi F r o n t a t á r s a d a l m i munkásosztály ról, melyben így jellemzi a Márciusi F r o n t o t : „A f r o n t t e ó r i á j á t is. (Németh László magatartását szelleme egyre erősödik, gondolkodói megismerkedett m e r t természetes gyümöl- jelzi, hogy csökként jönnék a művek. a k o r leegyszerűsített m a r Ez az irodalmi v a l a m i im- xista irodalmával, bár nem már feltartóztathatatlan, s tudta elfogadni.

Ennek m á r a z egész m a g y a r nyelv- egyik döntő oka. hogy a terület őrzi.

Egymás után m a r x i s t a elméletet túlzottan jönnek a magyar népies vulgarizálták.) Németh Lászn e m z e t ú j könyvel, az ú j ló előadását sokan kíméletnemzeti t u d a t kialakítói: A lenül és d u r v á n támadták. pusztulás népe. A tardi Egyesek (vélt) párhuzamohelyzet, A n é m a f o r r a d a l o m , kat véltek fölfedezni NéMagyarország felfedezése 10 kötetben, Veres P é t e r ön- m e t h László t á r s a d a l m i reéletrajza, a Bűntudat, s a formelképzelései é s a n e m többiek." F é j a Géza sürgeti zeti szocializmus eszmerenda kapcsolat felvételét a pa- szere között. N é m e t h László olvasva, raszt és m u n k á s f i a t a l ok ka 1: szárszói előadását ;,A m u n k á s fiatalságot a z úgy vélem, Erdei Ferenc foélő magyar géniusz közelébe galmazta meg hozzászólásákell hoznunk, s r e n d r e meg ban legnagyobb érzékenykell a l a k í t a n u n k a paraszt- séggel és leghiggadtabban a fiatalság s z e m i n á r i u m a i t . p r o b l é m á t : „A h a r m a d i k út A z t á n : e s z e m i n á r i u m o k a t el csak az alkotó író. vagy t u kell l á t n u n k szellemi t a r t a - dós kiváltsága, a m i egyúttal lommal, tervszerű és minazt a következményt Is den komoly kérdést felölelő ránkhárítja, hogy vállalni előadásokkal, olvasmányokkell a politikai előrehalakal." — a d j a meg e progdástól való e l m a r a d á s t , vagy r a m o t F é j a Géza ugyanebebből való kiesést, azzal a ben a cikkében. meggyőződéssel, hogy egy • U g o r j u n k át n é h á n y következő fokon m a j d ú j r a m a g á t vele. esztendőt, s képzeljük ma- együtt találja gunk elé 1943 augusztus Az értelmiségi mesterségek r e k k e n t ő hőségében azt az azonban így n e m m a r a d h a t 5—600 fiatalt, a k i k Szárszón nak kívül. Ha tényleg nem jöttek össze a z ország m i n - állanak bele az építő előrevonalába, akkor den tájáról, hogy beteljesít- h a l a d á s sék F é j a Géza előbb idézett m á r szükségképpen szemben (Németh p r ó f é c i á j á t : fiatal m u n k á - is állanak vele."

László előadásának h a t á s á r a sok, értelmiségiek, paraszta s a j t ó b a n is vita indult a fiatalok gyűltek össze, hogy h a r m a d i k út p r o b l é m á j á r ó l ) . s z á m b a v é v e a z ország külés belpolitikai helyzetét a # írásomban a teljesség magyar sorskérdésekről ta- igénye nélkül igyekeztem nácskozzanak. fölvillantani a felszabadulás

előtti idők egyik eseményét — b e m u t a t v a a n n a k eszmetörténeti előzményeit is —, melyet kommunista írók. népi írók. m u n k á s - és parasztfiatalok szerveztek, akiAz összegyűlt fiatalok az ket a történelem nehéz pillanataiban is a haza és a előadásoktól a m a g y a r sorsdolgozó tömegek sorsa jobkérdésekre v á r t a k válaszoA sajtó és vélemény-nyilbításának szándéka vezérelt. kat.

Az egy hétig t a r t ó távánítás szabadsága: intézméGEDAI M. ISTVÁN nyesen biztosítandó a szabad borozás alatt Kodolányi J á -

6 SZEGEDI EGYETEM

CSi Szárszón egy hétig tartott a progresszív fiatalok és írók részvételével a seregszemle. Az előadások megfogalmazták az értelmiség előtt álló f e l a d a t o k a t

Könyvajánlás Furcsa dolog, mégis egy könyv fülszövegét ajánlonf az olvasó figyelmébe és n e m m a g á t a könyvet; pontosabban a fülszövegnek is azt a kis részét, amely n e m a könyvvel foglalkozik. Idén indult könyvsorozat Politikai Gondolkodók címmel, amelynek Rosa Luxemburg „Marxizmus, szocializmus, demokrácia" című válogatáskötete volt az első m e g j e l e n t könyve. Az ELTE által k i a d o t t . „Rosa L u x e m b u r g és az Orosz F o r r a d a l o m " című könyvecske és a Medvetánc t a n u l m á n y a i u t á n rövid idő a l a t t ez a h a r m a d i k könyv, a m i t ebben a t é m a k ö r b e n k i a d t a k .

Mindez lassan egy Rosa L u x e m b u r g - r e n e s z á n s z r a , vagy legalábbis az ú j r a é r t e l m e z é s igényére utal. A könyv f ü l szövege arról tudósít, hogy a Politikai Gondolkodók-sorozatban megjelenés előtt áll h á r o m m ű : 1. Alexis de Tocqueville: A demokrácia Amerikában.

A könyvet a szerző 1835-ben írta (mint f r a n c i a királyi jegyző); 1841-ben fordította le m a g y a r r a F á b i á n G á b o r ; először és eddig u t o l j á r a ekkor jelent meg a m ű M a g y a r országon. A liberális politikai gondolkodás k ö n y v k i a d á sunk egyik mostohagyereke. Két liberális a l a p m ű r ő l tudok csak, amelyet m e g t a l á l h a t az olvasó m a g y a r nyelven k ö n y v t á r a i n k b a n : J o h n S t u a r t Mill „A szabadságról" és Eötvös József „A XIX. század uralkodó e s z m é i . . . " című műveit. Se J e r e m y Benthom, se J e f f e r s o n , se Williams Godwin (stb.) m u n k á i t nem, és m e g j e l e n é s r e v á r Tocqueville másik nagy t a n u l m á n y a , a „ L ' A n c i e n regime et la Revolution" (1856) is, amelyről magyarul az olvasó figyelm é b e Eötvös Józsefnek, a „ R e f o r m című h á r o m kötetes gyűjteményében, „A f r a n c i a f o r r a d a l o m okairól" című kritikát a j á n l o m . „A demokrácia A m e r i k á b a n " az a m e r i kai államnak és társadalomnak, m i n t a liberális eszme megvalósulásának a r a j z a . Kézikönyve lett ez nemcsak a reformkor, de az egész X I X . század gondolkodóinak. A kapitalizmus megértéséhez éppúgy elengedhetetlen Tocqueville, m i n t pl. M a r x életműve, éppen n é z ő p o n t j a i k különbözősége m i a t t 2. Platón: Állam. A B r a n d e n s t e i n Béla filozófus által 1943-ban kiadott kötetek óta Magyarországon n e m j e l e n tek meg Platón ö s s z e s művei, csak válogatások. A „Politeia" teljes kiadására ezért nagy szükség van.

3. Mihail Bakunyin: Államiság és anarchia. Lassan az a n a r c h i s t a politikai gondolkodás és B a k u n y i n é l e t m ű v e körül is megolvad a jég, e r r e m u t a t a n e m r é g m e g j e l e n t két könyv; K u n Miklós: „Üt az anarchizmus felé" című, a fiatal Bakunyinról szóló t a n u l m á n y a és a „Gyónás" k i adása. amelyet most egy ú j a b b B a k u n y i n - m ű k ö v e t : a szerző és ezzel az a n a r c h i z m u s — főműve. Az a n a r c h i z m u s fogalmához rengeteg torz és téves képzet kapcsolódik (a zűrzavartól az erőszakosságig). Az a n a r c h i a u r a l o m n é l küliséget j e l e n t t a r t a l m á b a n leginkább államellenes, mi-' vei az állam rendelkezik a legnagyobb erőszakmonopó-" liummal, s ezzel az egyéni szabadság legfőbb korlátozója és minden t á r s a d a l m i igazságtalanság fő forrása. Téves az anarchizmust az erőszakkal azonosító fogalomzavar is. Az első m a g y a r a n a r c h i s t a folyóiratnak például „Erőszakmentesség" volt a címe, a m á s o d i k n a k : „Állam nélkül".

Az a n a r c h i z m u s rokona a liberalizmusnak éppúgy, m i n t á szocializmusnak. Előbbiek az egyéni szabadság korlátozásmentességének elve alapján, utóbbinak, m i n t a fennálló,' kizsákmányoló t á r s a d a l m i rend megdöntésére i r á n y u l ó eszme. A politikai gondolkodás e h á r o m i r á n y á n a k m e g értéséhez a m a g y a r olvasónak végre kezébe k e r ü l két alapmű, Tocqueville és Bakunyin könyve.

A még gyerekcipőben j á r ó m a g y a r m a r x i s t a politikat u d o m á n y k i a l a k u l á s á n a k is előfeltétele a n e m - m a r x i s t a külföldi és magyar politikai gondolkodók műveinek m e g jelentetése.

T. 3.

A nyomok a Tékába vezetnek... ','.. követni azonban elég nehéz őket.

A Széchenyi térről legalább húsz percet gyalogolhatnánk, sőt, ha már kényelmesek vagyunk, a 7l-es vagy 71,/Y-os buszt (nem sűrűn, de azért mindkettő jár) vehetnénk igénybe.

Esetleg, ha egyik megoldás sem tetszik, az is előfordulhat, hogy a közelben lakunk, mármint a Középfasor 1—3. szám, vagyis a megyei tanács Továbbképzési Intézetének közelében.

Ide költözött ugyanis, ideiglenesen, a filmtéka, ami fennállása óta már egy jó krimire való rejtélyt szolgáltatott.

Most például valósággal elrejtőzött a művészi élményt éjt nappallá téve áhítozó közönség elöl.

A kultúrára éhes tömegek elől. így hát nem csoda, hogy A bűn története című lengyel filmet a három előadásnap közül csupán az egyiken sikerült levetíteni, optimista (túlzásra hajló) becslések szerint is legfeljebb húsz néző jelenlétében. Hasonló sorsra jutott A. Wajda alkotása, /11vilkói

kisasszonyok, igaz. itt az egyetlen vetítésen nem átallották vagy negyvenen megjelenni. A besték!

Hát így állunk.

Felhördülünk, portf verünk föl, s a többi, hogy itt aztán sem mit sem lehet látni, s amikor a látványért föl kéne emelni a fenekünket, megint csak morgolódunk.

Igaz, igaz: a Wajda-film egyik este a JATE-klubban is ment, telt ház előtt. A kultúrára éhes tömegek, feltehetőén, egy emberként, s az első sorban mind ott voltak.

Választván inkább, teljes mellszélességgel, a zsúfoltságot, mert nekik aztán van öntudatuk.

Felnőtt, felelős emberek, akik el vannak foglalva ennek az építésével, meg annak az építésével.

S így napról napra kulturáltabbak lesznek.

Megfontolt egyének, akiket nem lehet csak úgy valaki kénye-kedve szerint, ide-oda rángatni. A nyomokat padig majd követi a Derríck. A Derrick házhoz jön.

—bela

Rajt a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokságban

SPORT 2

Az előrelépés vágyával kezdte meg felkészülését augusztus végén a megyei I. osztályban harmadik bajnoki idényére készülő Tanárképző labdarúgó csapata. Az újonc lendületével két éve bronzérmes lett, tavaly — gyengébb tavaszi szereplésével — a középmezőnybe sorolt., vissza a gárda.

Idén az élmezőnyben szeretni :s végezni a főiskolások, ezért — a tavalyihoz hasonló — kemény munkát végeztek a kéthetes edzőtáborban.

V í z it ú ra A JATE SC és a tudományegyetem K I S Z - b ' - o t á . ga július 4—14 között jól sikerült vi/.i tábort szervezett / tábor bázisa Tiszakécske volt. de a túrázók sátrat vertek Csongrádon és Mindszenten is. A táborozáson 22 hallgató és két tanár vett részt; Kecskeméti Gábor és Ormándi János.

¡llllllllliilll

Miskolczi József edző napi két edzést vezényelt csapatának a fölkészülési időszarkban Délelőttönként jobbára erő il éti edzések voltak műsor ont de az állóképesség fejlesztése mellett voltak technikai és taktikai gyakorlatok is. Délutánonként edzőmérkőzéseken tett Vc próbára tudásukat a játékosok.

A 10 nap alatt történteket Balogh Miklós. a JATE SC röplabdaszakosztálya és Tar József, a kispályás labdarúgó szakosztály képviselője, valamint Ormándi tanár úr 6egített föleleveníteni. Elmondták. hogy idén először próbálkoztak mozgótáborral, hiszen eddifc mindig egv helyen telepedtek le. A Tiszakécskén eltöltött egy hét után most több megállóval Megérkezett a csapat csurogtak le Szegedig.

A tábor mindennapjairól: ébresztő után fakultatív futás volt a műsoron: ki-ki annyit kocogott, amennyi jólesett. Ezután úszás, majd a reggeli következett. Általában 9 órakor szálltak vízre. mindennap 10—15 km-t eveztek. Ebéd után mindenki szabadon választhatott: úszás, napozás, evezés, foci, vízilabda, vízisí volt a kínálat, sőt a kécskei tekecsarnokban is szívesen látták az egyetemistákat Esténként tábortüzet raktak, vagy a szomszédos étterembe jártak át táncolni a fiatalok, rendeztek műsoros estet is.

Ormándi János kiemelte, hogy mintegy hatvan jelentkezőből választották ki a résztvevőket elsősorban sporttevékenység és KISZajánlás alapján. Tehát ez jutalomtábor is volt A JATE SC kilenc szakosztálya és mindhárom kara képviseltette magát. igaz. csak kettő bölcsész vett részt a vízi túrán. A tanár ú r úgv gondolja. hogy jövőre a k á r 30 fővel is lehetne tábort szervezni, de ahhoz m á r az egyetem által biztosított teherszállító j á r m ű r e is szükség lenne.

Balogh Miklós azt hang-

WmM

súlyozta, hogy naponta kaptak meleg ebédet és vacsorát s mindez csak 400 Ft-ba került.. Tar József a beérkezés pillanatait elevenítette föl: Szeged alatt alakzatba álltak és spontán rendőri kísérettel eveztek az árvízi emlékműhöz.

Hogy milyen volt a tábor sikere? Erre legjobban az a tény válaszol, hogv éppen az interjú napján házibulin jöttek össze ú j r a a résztvevők. Igv segíti a közösséggé szerveződést egy élvezetes tábor, az érdek nélkül sportolás. (di)

Hogy látta a szurkoló?

Nehéz bánni a szurkolói véleménynyilvánításokkal. A pálya szélén a szeretet és a gyűlölet is differenciáltan, különösen, ha a nagyobb tömeg befolyásolja az önálló vélemény formálására alkalmatlan egyént.

Ilyen szempontból érdemes megnézni hogyan hullámzott — illetve sodródott egy irányba — a SZEOL labdarúgóiról kialakított vélemény a Dózsa elleni győzelemtől a kudarcokig.

Az első mérkőzés előtt óriási volt az érdeklődés. pedig a lelátók népének legalább fele megfogadhatta már: nem megy többet SZEOL meccsre. Elővételben elfogytak az ülőhelyre szóló jegyek és szűkössé vált a 12 000 nézőt befogadó SZVSE-pálya. A helyi szurkolók közismert sportszerűségét imígyen tükrözte a szegedi gondolat: „lila majmok". A fővárosból érkező koszos-rongyos fiatalok is alighanem az összetűzés lehetőségét keresték, semmint a meccset akarták látni. Bár, amilyen részegek voltak, nem sokat regisztrálhattak volna a mérkőzésből. Egyáltalán, hogy jöhettek be?

Oda, ahol erőszakos, helyenként jó játékkal 4-1-re legyűrte ellenfelét a SZEOL. Az Űjpest nem tudott mit kezdeni az újonc mezszaggató lendületével — áradozott is a publikum. Könnyű persze „utólag" okosnak lenni, de azt látni kellett volna, hogy egy ritka rossz Dózsa játszott Szegeden . . . Mindenesetre dicséretes a jó rajt, sőt még a Honvéd ellen is helvtállt a csapat. A Dugonics téren legalább '50 embert lehetett látni egyik-másik padnál összecsődülve, hallgatva a rádió közvetítését.

A következő hazai mérkőzésen, a Csepel ellen ú j r a telt ház és fölfokozott érdeklődés várta a fiúkat. A fiúkat, akik igen szürke játékot produkáltak a mérkőzés nagy részében, de a közönség — Szegeden szokatlanul — kitartott a csapat mellett.

Az utolsó húsz percben aztán huszáros hajrával kiegyenlítette két gólos hátrányát a SZEOL és ú j r a tombolt a. lelátó. A pesti sajtó is áradozott Kaszás Gábor legénységéről. Az Egerből igazolt Móricz is jól mutatkozott be. szóval minden rendben volt. így értékeltük (mi, szurkolók): a Csepel egy klasszissal jobb csapat a Dózsánál, tehát jó az egy pont.

Az igazi megmérettetés Pécsett várt a csapatra. Az igen jó szakember hírében álló, agilis Rónai István csapata megfelelő

ellenfélnek látszott arra, hogy egy pont reményében lépjen pályára a SZEOL. Annál is inkább, mert a Pécs fölkészültségében még nem számíthattunk Rónai m u n k á j á nak eredményeire. Ennek ellenére a PMSC lemosta a SZEOL-t a pályáról, ahogy Kaszás edző mondta: „taktikai vereséget szenvedtünk".

Kicsit megcsappant létszámú szurkolósereg — de annál vadabb B-közép — várta a Tatabányát ezután. A bányászok tulajdonképpen még annyit sem futottak, amennyi a döntetlenhez egyébként elég lett volna egy igen gyönge .napot kifogó csapat ellen. Ennek ellenére simán elvitték a két pontot. Ez volt 1 az első olyan találkozó, amikor a szegediek nemhogy erőtlenül, rossz fölfogásban, de önbizalom és lelkesedés nélkül is játszottak. Gyorsan beszedtek egy szerencsétlen és egy úttörő gólt, aztán bepréselték ellenfelüket a tizenhatosra, hogy még nem is látták a kaput. A bányászok profi (de nem színvonalas) teljesítményét és a szegediek erőlködését látva a lelátón itt is, ott is elhangzott egy-két lesajnáló szó: mázli volt az Üipest elleni győzelem.

Pedig az inkább törvényszerű volt: az esetek nagy részében az újoncok első mérkőzésüket megnyerik, különösen a harcot (szó szerint értendő!) nem kedvelő fővárosiak ellen.

A tavalyinál szűkebb keret készült idén a bajnokságra, mivel több idősebb játékos eltávozott a csapattól illetve leállt, és egyúttal kevesebb elsőéves jelentkezett játékra. Mivel a megszokottnál hamarabb kezdődött a bajnokság, a főiskolások három forduló után szálltak, be a november végéig tartó mérkőzéssorozatba.

A második fordulóban hétközi mérkőzésen a Kertész utcai pályán vendégeskedett csapatunk: KSZVSE—Tanárképző 0-3 (0-1).

A Simái—Miskolczi, Kálmán. Litkei, Udvarhelyi A. — Tóth /., Vikor (Hornyuk), Tóth Z..

Udvarhelyi Cs. (Bischof) — Rédli. Bényi összetételű csapat tudatosabban és gyorsabban játszott. Különösen a második félidőben váltak veszélyessé a lendületes kontrák.

A gólok története: A 25. percben egy jobboldali támadás. végén Vikor előbb a kapust találta el fejesével, m a j d az ötösről a hálóba lőtt. A 60. percben egy szabadrúgást követően a legurított labdát Kálmán 25 méterről a j obb felső sarokba bombázta.

A 70percben sorozatos t á m l á sok közben Bischof ügyesen lefordult védőjéről a tizenhatoson. m a j d a bal alsó sarokba lőtt. Jók: Simái, Kálmán, Udvarhelyi A., Tóth I.

Az első hazai találkozóra a harmadik fordulóban került sor: Tanárképző—Szegvár l-l (0-0). A kisméretű salakos pályán, esőben lejátszott mérkőzésen az újonc szegváriak némi játékvezetői segédlettel jutottak az egy ponthoz. Bajnóczy jáugyanis előbb Az első találkozóra Do-' i tékvezető rozsmán került sor szep- Bischof, m a j d Rédli szabátember 11-én: Dorozs- lyos gólját érvénytelenítette les címén, aztán kiállítotma—Tanárképző 2-0 (0-0).

A nagy melegben végig töb- ta — igencsak kétes körülbet birtokolták a labdát a mények között — Kálmánt és Miskolczit, végül alapohazaiak, bár helyzeteket san „rátett" a 90. percre, nem nagyon tudtak kialakíhátha kilenc ember könytani. A második félidő könyebben hibázik...

Az zepétől fokozatosan elfáradt egyenlítő'» gólt egyébként a Tanárképző, a csatárok Tóth Zoltán szép fejesből nem tudták megtartani a érte el- Ezen a találkozón a labdát, a középpályások mé- kitűnően védő Ádám, Hor. lyen hátra húzódtak, így nyák és a két Tóth tett óriási terület m a r a d t a dou legtöbbet a bírói tévedések rozsmaiak szervező játéko- ellensúlyozásáért. sainak. A 70. perctől ráadáA negyedik fordulóban sul Protity sportszerűtlenmérkőzésre Kisségéért a kiállítás sorsára hétközi telekre látogattak a főisjutott- Ezen a mérkőzésen kolások: Kistelek—TanárMiskolczi József • pusztán képző 2-2 (l-l).

MindUdvarhelyi Csaba játékával kétszer a vendégek szerezték meg a vezetést, lehetett elégedett.

de képtelenek voltak azt megtartani.

Előbb egy védelmi hibát követően, m a j d nem sokkal a befejezés előtt egy balszerencsés kezelésért megítélt büntatőböl egyenlítettek a kistelekiek. Folyamatom játék nem alakult ki ezen a meccsen, mert a hazaiak' taktikai szabálytalanságok egész sorával pró':álták széttördelni a lendületes főiskolás támadásokat.

A gólok története: a 20. percben jobboldali szögletet követően Hornyák nagy gólt fejelt nyolc méterről a léc alá. A második játék, rész közepén Bischof egyéni játék után közelről pofozta a hálóba a l a b d á t A két gólszerzőn kívül Tóth Imre játszott még jól.

A kistelek; mérkőzés után ú j r a idegenben lépett pályára a főiskolás csapat: Szentesi Kinizsi—Tanárképző 1-3 (0-1). A gyenge játékerőt képviselő szentesiekhez hozzászürkültek a vendégek a mérkőzés első félidejében. A nagy szél kihasználásával is késlekedtek, kevés távoli lövés riogatta a szentesi kapust- A félidő egyetlen gólját Tóth Zoltán érte el: jobboldali szögletből a hosszú fölső sarokba csavarta a labdát.

A második félidőben m á r sokkal lendületesebben j á t . szottak a tanárképzősök, érvényre jutott erőnléti fölényük. Az 55. percben Kál* mán szabadrúgása fölpattant a védőkről és a berobbanó Tóth Imre szemfüles gólt lőtt. A 70. percben Bischof cselezgetett a jobb«, szélen, pontos beadását Rédli bólintotta a léc alá. A hazaiak az utolsó percben szépítettek- Az Ádám — Vikor, Tóth T., Udvarhelyi A., Udvarhelyi Cs. — Tóth I., Faldum, Kálmán (Horti), Tóth Z. (Rédli) — Bényi, Bischof összetételű csapat magabiztos győzelmet ara. tott.

A csapat legjobbjai Tóth Tibor, Faldum, Tóth Imre, Bényi és Bischof voltak.

D. I.

Rozmanyek sakkozik Rozmanyek Géza nagy taktikus. S mint ilyen, sokszor telepedik le a sakktábla mellé, hogy etjátszon magúval, vagyis a gondolattal.

Legutóbb is akkor jártam nála, mikor a bábuk mögött ült, úgyhogy nem is zavartam szavaimmal, lekuporodtam és jegyzeteltem.

Géza a fekete bábukat vezette, így világos, hogy a megnyitás előtt seregszemlét tartott.

A napbarnított királyné — elhízott férje oldalán — unottan tekintett csatamezőn.

A hazai vereséget idegenbeli fiaskó kö- végig a vette. Székesfehérvárról iöttek haza lógó — Tudom, hogy csalsz — orral a SZEOL focistái. Még kevesebb néarccal a ző — és halkabb is! — várta Diósgyőr lab- szólt rezzenéstelen darúgóit ezután. Ezen a találkozón mintegy király, és a szemben álló negyedórányi focit láthattunk, a többi méla koronásra bökött —, de most téblábolás. Ha a DVTK nem elép«7ik m»<» az' egy nonttal, akár nverhetett volna. Szó- megmutatom! val a kishitű ve"dóa és a tehetetlen. r o s A nő — kinek szívéért szul futballozó SZKOL unalmas. géiné 1 kü1i életüket és vérüket (de zabot döntetlene nem nyújtott kimagasló élményt. nem) áldozzák lisztek és A mérkőzést követően fölharsant a gú- közkatonák — szenvtelen nyos kórus is: KÖSZÖNJÜK! Valóban si- arccal megigazította nyakkertelennek kell mondanunk a SZEOL ékét és a balján feszítő hű rajtját. Hét forduló után a táblázat végén futárára pislantott. Vele külkullog a csapat. És ez egy újoncnál rosz- dözgeti a leveleket. szat sejtet: ezeknél a csapatoknál ugyanis A király ugyanígy: oldalra a kezdeti lendület adhat erőt a további pillantásával hűtlenküzdelemhez. Az újoncok többnyire az ősz vetett közepétől szoktak visszaesni vagy megtor- kedő asszonya szerelmi ügyeivel foglalkozó, beépített empanni. Reméljük, ez most nem így lesz! berét kerer.te. Sebes Hugót, a fllusztus) másik futót. Ez sötét szem-

üveget vis?lt, mejötte pedig a szokásos módon érveik érsötét tekintetet.

A két szár- vényesítésére silóra szálltak nyon a lovasság abrakolta- a fehérek. tott, néhányan a zsőld elér— Lesz itt még világosi téktelenedéséről fecsegtek. fegyverletétel — szorította A seregszemlében Gézánk össze müfogsorát Bástya idáig jvtott, mikor hirtelen elvtárs. ráncolni kezdte homlokát: E szavak után sűrűn vál— A h8 már megint üres! tozott a harci helyzet. De — dörmögte mérgelődve. pillanatban a Aztán kijött Fosmahvek kö- egy óvatlan csúsztatott nyökén a későnjövő, Bástya királynő levelet elvtárs, s ő állt a résbe. Ügy, futója markába, aztán utasíahegy mondom, éi voltim rt totta, hogy essen fogságba. tanú. Szóval, a védett .sorral Leírta ugyanis férje stratévégeztünk, jöjjön a. sz! még az éjjel Ott balra az egyik '-"'ova giáját, amit •nyal:áhan jólerri téglával emelt el a komádból. Sebes nyüzsög: „Ez a harc lesz a Hugó nevéhez illő gyorsaságvégső." gal vetette magát az áruló de elszámította — Még jó. hony háttal áll nyomába, a főnökségnek!

— hülede- magát: mindig más mezőben zett Géza. rohangált. A lovak, teljesen csak L alakJobbra enyházi és zöld- megkergülve, fehér zászlók lernlek a fak>- ban kívántak ugatni. Bostya koncepciós perekre zekben. Mindenki az ellenség elvtárs gondolt, néhány paraszt petámadását várta. dig a lesöpört padlásra.

— C2—C4 le°z — szu-zogta — Ez íny vem megy — a király —, évek óta azt csapott végül az asztalra, lépik.

Rozmanyek Géza. majd Jobbján Sebes H- aó fölhátrafordult szekundánsához, pillantott napszemüvege alol a tükörbe. Az érvekkel aláaz égre. támasztott szakvélemény Géza borítékolta a — Hatvan watt — sercen- után tette, amúgy magának.

Ek- sakktáblát. kor, eíiooy a király jósolta.

—f-t*

SZEGEDI EGYETEM 7

István a király

C Egv ú j f a j t a kfsérlet történt néhány konvenciózus beidegződött dolog átértékelésére augusztus végén, m i k o r i s a városligeti Király(rockopera) dombon bemutatták Szörényi Levente és Bródy János ú j mileg a d e k v á t ábrázolás szá- rock, mely hűen festi alá a p r o d u k c i ó j á t : István, a királyt. monkérése (mint ahogy ezt szembenállás dinamizmusát, O A következőkben leirt n é h á n y a n teszik), mivel itt hiszen ez a m ű f a j maga is lázadásának doku- egy nemzedék gondolatmenet egyszerű esz- n e m egy történelmi Mindezt m e f u t t a t á s , s talán n e m k i - m e n t u m r ó l volt szó. A szer- kifejező eszköze. közelebb hozzák a rendkívül zők egy m o t í v u m k a p c s á n zárólag egyéni elgondolásmód, melyet éppen ezért egy eszmét, véleményt m o n d - f i n o m a n beleszőtt népdaleletettek mek, melyek feldolgozásában nem szükséges elfogadni. tak el, illetve e r r e a szerzőpáros egyébként is kísérletet.

A m ű alapkoncepC s u p á n adalékot kiván n y ú j rent a n i az előadás által kiváltott cióját talán Koppány szavai- régi hagyományokkal lehet d e m o n s t r á l n i : delkezik. Ugyanis a táncVitákhoz, s ellenreakciót kép- val vagy koreográfia — mely eredenviselni különféle maliciózus pogány az, aki lázad más álláspontot képvisel a dően népi — szerves részévé b í r á l a t o k k a l szemben. hatalommal szemben, és válik annak, a m i t általános Q Nemcsak m ű f a j i hasonlehet színpadi a k i r e maga a hatalom süti rá értelemben lósága miatt, de m á s közös ezt a bélyeget, vagyis erejé- mozgásnak nevezni. szempontból is érdemes megnél fogva, jól felfogott érdeB A dalok szövegeinek figyelni bizonyos paralel vokében, a neki megfelelő n á s o k a t a nemrég nálunk is figyelmes hallgatása érdekes színben tünteti fel. b e m u t a t o t t Norman Jewisongondolatmenetek megindítóQ A néző számára a m ű ja film, a Jézus Krisztus Szulehet.

A történelem persztár és e mű között. Nem k a p c s á n teljesen mindeggyé nem tűri el: a „mi lett hogy Koppány volna, ha . . . " kezdetű monk i m o n d o t t a n a két főszereplő, válik, mit képa filmbeli Jézust megszemé- ,,akkor" és „ott" datokat, de ezt m á r egy allyesítő Ted Neeley, v a l a m i n t viselt, mit a k a r elérni. Látni kotásra, egy szuverén szelleaz István királyt játszó Pel- kell azt, hogy ebben az eset- mi t e r m é k r e nem lehet elkiválasztötzy László közösen gyenge ben az ábrázolás mondani. Érdekes ez a „ h a " alakítására gondolok, h a n e m tásának m ó d j a csupán eszfelvetés, m á r c s a k azért is, a z a l a p m o t í v u m k é n t a m ű v e - köz, mely feloldódik és telm e r t a történelem (mai feljessé válik a mélyebb t a r k e n végighúzódó lázadás telfogás szerint) Istvánt igazoljesen ú j oldalról való b e m u - talmi lényeg szempontjából. ta, m i n t ahogy mi is megtaTehát az „ a k k o r " és „ott"-tal tatása, természetesen a megszemben az az érdekes — és nultuk a könyveinkből. felelő viszonyokhoz képest ez teszi lehetővé egy m ű v é - Elhangzik kérdésként, felnémileg eltérő tartalommal, szi alkotás mibenlétének vetésként szinte s ó h a j tásmelyet a filmben Júdás, a megállapíthatóságát —, hogy szerűen: ha Koppány kererockoperában Koppány kép„itt" és ,,most" mit tud a kedik felül, talán Dózsából viselt. Érdekes volt az néző számára mondani, mi György király lesz és győIstván—Koppány konfliktusaz a kérdés, mely mindezek zünk Mohácsnál, talán nak (ugyanúgy mint a végeztével felvetődik benne.

Kossuth létrehozza a D u n a Jézus—Júdásnak) ebbe az u j Lehet, nézőpontba helyezése, amely Tévedés itt a történelmi j n e n t i uniót stb . . . a produkciók alappillérét de ez most mellékes. személyiségek perszifálását «lkotta.

A lényeg az, a m ű azt sulátni, mivel ez a szemléletaz általános Q A sajnálatos tény az, mód n e m jelentene mást, gallja, hogy érvényű, abszolút erőre hogy ebben az egymással m i n t csupán a f o r m á r a tör- emelt igazságok, kategorikus szembenálló és egymást koncentrálást, és a törvények előtt nem kell, sőt pusztító h a r c b a n a k ü l ö n - ténő szabad kritikátlanul böző táborokra polarizált tiszta t a r t a l m i elem feletti nem alakok nem voltak igazán felületes elsiklást A f o r m a f e j e t h a j t a n i . A régen valósegymásnak partnerei. T a l á n ugyanis teljes mértékig alá- n a k vélt tények az idők fovéletlennek tűnik, de István lyamán, korosztályok egymás rendelt a lényegi kibontakoés a környezetében élő szeáltali szájbarágása és szünmélyiségeket játszó színé- zásnak. A szembenállást t a r - telen megemészthetetlensége szek alakításáról j ó f o r m á n t a l m a s a n fejezi ki a zenei folytán átértékelődnek. Ilyen még írni sem érdemes. anyag, mely Istvánék k a p - átrendeződésre mai orientáEzzel szemben az ellen- csán szertartásszerű, szinte- ciójú átformálásra, szituámegszólaló, az ciók újszerű felfogására volt t á b o r szereplői: Koppány, tizátorral Torda táltos (Nagy Fero, adott helyen ünnepélyes egy- példa a rockopera.

Vikidal Gyula), valamint házi zenére emlékeztet, míg Q Elvonatkoztatva a törKoppány lánya — aki egy- máshol ugyanezen módszeténelmi valós (?) tényektől: szerre tudta kifejezni m i n d rekkel félelmetesen tekin- talán teljesen nyilvánvaló, azt, ami népi és m a g y a r — télysugárzóvá válik.

Ezzel hogy a Koppány-féle lázaragyogóan m e g f o r m á l t alakíszemben az ellentábor zené- dók azok. akik nem „szupertást " n y ú j t o t t a k .

Teljesen keményebb hangvételű sztár" minőségben, hanem helytelen lenne a történei- je

R

ozmanyek Gézát — az alkalomhoz illő képzavarral é l v e — megr o h a n t a a költői véna. E l h a tározta: írásaiból fogja kiegészíteni ösztönzésre alkalm a t l a n díját. Hozzá is látott a versek gyártásához, hiszen a z a legegyszerűbb. Kötetekből, napi- és hetilapokból, folyóiratokból ollózta a z ötleteket és a sorokat.

Baj csak ott volt. hogy a felező tizenkettesnél a ceruza helyett a vágóeszköz működött.

Néhánv hét a l a t t Gézánk elárasztotta a z ország összes folyóiratát verselményeivel.

Jól t u d j u k , hogy a szerkesztő csak akkor válaszol, még egy különleges tehetségű ism e r e t l e n n e k is, ha éppen nincsen dugig f i ó k j a élő és félholt klasszikusok í r á s m ű veivel.

De Gézával szinte mindenütt kivételt tettek Olyannyira vérlázítóak költeményei, hogy azonnal, szinte postafordultával érkeztek a ver^fai-agásról leheszélő és d u r v á n elutasító válaszlevelek. Egyik-másik h a n g j á b a n b S. O. S. közismert jeléhez hasonlított.

A sikertelenség nem törte le Gézát, sőt egy határmenti sdrompó tartását kölcsönözte néki. ós vasnál keményebb tüdőt, miből csak úgy á r a d t szavalása némelyik szerkesztőség előszobájában. Mert ezt a taktikát választotta: személyesen ol-

Roznianxfck ír vasta. zengte el verseit. Külsejét is megváltoztatta: bebodoríttatta haját, m i n t a Sturm und G r a z magyar származású centere. De a külső nem minden, h a m a r o san bezárultak a szerkesztőségi ajtók, sót itt-ott még a lakatok is előkerültek.

Nem egy főszerkesztő leváltásáért könyörgött a z illetékes állami s z e r v e k n é l . . .

sebességgel (tan — a grafománia mértekegysége. az elnevezés legnagyobb alkalmazóját, Tandorit örökíti meg). U j a b b és ú j a b b elutasító vélemények u t á n elindult a Szegedi Szabadtéri J á tékok szervezői által meghirdetett szokásos d r á m a p á lyázaton. Rozmanyek elküldte A két Mátyás című kétrészes történelmi d r á m á j á t .

Ebben a nagyorrú király és a Rákos mezejével ugyancsak kapcsolatba hozható névrokona történetét dolgozta föl.

Idézet a léktori jelentésből : „Rozmanyek drámája olyan, mint egy kétrészes f ü r d ő r u h a : az alsó fele keveset takar, a fölső (második) rész pedig túl sokat mutat." Ezután nem volt más választása Gézának, e l m e n t nemzetiségi költőnek. A legú j a b b hírek szerint a magyarországi német nyelvű lapokat egy Grószmarek Géza nevű önjelölt riogatja Gézát persze keményebb verseivel. Az egyik például fából faragták a meghátrá- így kezdődik: Was ist das? lásnál. Forgatókönyvet, re- ADIDAS! —tus gényt, d r á m á t írt k e t t ő tan.

érzelmeik, emocionális gondolatrendszerük szabad reakciói által (melyek nagyon is m a i n a k tűnnek) kerülnek közel az emberekhez; felláz a d n a k az idegen ideológia, idegen hatalom kiszolgálói és elnyomásuk korlátai ellen.

Q Velük szemben István mégsem egy konformizált, elvtelenül kiegyező alak, cselekvéseinek motivációs tényezői eredendően tiszták, például szemben áll Koppánnyal, de megveti a talpnyaló urak trióját is, akik a politikai szélrendszer szerint mozgó lezüllött, középszerű réteget testesítik meg, ami a szellemi elhájasodás legfontosabb éltető eleme.

Nekik minden szempontból mindegy, hogy: „abzug Kopp á n y t vagy abzug Istvánt" énekelnek, s z á m u k r a a dal mindenképpen r í m e l . . .

Q Az ambivalens érzéseket az utolsó, monumentálisan kifejező képek keltik: a domb tetején koronaként megjelenő piros-fehér-zöld zászló, amely szivárványszerűen helyezkedik el, a földből felcsapó lángcsóvák, szikrázó tűzijáték, a teljes erővel „bevetett" lézertechnika és mindezek aláfestéseként a komoly ünnepélyességgel szóló egyházi zene, s m a j d a Himnusz h a n g j a i , . .

Q Az ellentétes érzelmeket oldják fel a d a r a b végén a m á r megkoronázott király szavai, aki esküszik, hogy országot alapít a Kárpátok hegyei közt: veled Uram és nélküled."

Környezetünk és az egyetemisták

A József Attila Tudományegyetem idén csatlakozott a Hazafias Népfront Eegyetemisták és Főiskolások a Környezetvédelemért elnevezésű akciójához. Az ez évi közgyűlésen m á r a t u d o m á n y e g y e t e m is képviseltette magát. Az egyetemi oktatókat dr. Juhász Miklós, a növénytani t a n szék docense, a hallgatók közül Takács Tímea, a T e r m é szettudományi K a r végzős hallgatója képviselte az intézm é n y t a Soproni közgyűlésen.

Tímeától érdeklődtem a szervezet céljairól, arról hogy az egyetemisták mit tehetnek környezetünk védelmében.

— Fölsorolni sem tudom, olyan sok főiskola és egyetem t a g j a ennek a szervezetnek — kezdte beszámolóját. — Ezek az intézmények az év közben elvégzettekről, e l k ü l d ték összegzésüket, a közgyűlésen ezt értékeltük ki.

A környezetvédelmet s a j n o s sokan kizárólag a t e r m é szetvédelemmel azonosítják, holott ez csak egy kicsiny rész. A környezetvédelem fogalmába ma m á r beletartozik a városépítés, az ipari szenny elvezetésének kérdése és több más, az urbanizáció következtében kialakult p r o b léma.

Az egyes egyénnek túl sok lehetősége nincs arra, hogy komoly küzdelmet t u d j o n folytatni környezete védelméért, de azt m i n d e n e s e t r e megteheti, hogy az utcán nem h a j í t ja el a papírzsebkendőt. Ez a s a j n á l a t o s módon nehezen elérhető tudati szint az, a m i n o r m a k é n t kell hogy álljon mindenki előtt.

Közösségi szinten viszont m á r m á s a helyzet: a soproni közgyűlés is a r r a biztatta a jelenlevőket, hogy a t u dományos intézetekben, főiskolákon, egyetemeken folyjon k u t a t ó m u n k a a környezetvédelem témakörében.

— És az ilyen jellegű kutatómunka hogyan kapna publicitást?

— A közgyűlésen elhangzott, hogy a jól sikerült szakdolgozatokat, Tudományos Diákköri m u n k á k a t a k ö r n y e zet- és természetvédelmi folyóiratokban leközölnék. Meg kell említenem, hogy a k u t a t ó m u n k a természetesen csak olyan intézményekben biztosított, ahol m á r foglalkoznak ezzel a témával. A természettudományi k a r o k o n is egyre több feladatot kell ellátniuk az oktatóknak és a környezetvédelem aktualitása a r r a kényszeríti őket, hogy fokozott a b b a n e r r e irányítsák a figyelmet. Hiszen nem mindegy, hogy milyen utcában, városban, országban élünk.

— Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél a soproni napok alatt?

— Mindenképpen a helyes szemlélet kialakítása a f ő cél. Tehát az, hogy a környezetvédelem ügyére senki ne legyintsen és főleg ügyeljen arra, hogy ne kerüljön be a környezetszennyezők táborába. Fontos még, hogy egyetemi szinten is k a p j o n nyilvánosságot ez a mozgalom. E n n e k lehetőségeit most szeretnénk megteremteni.

— Milyen lehetőségekre gondolsz?

— Egyelőre gyerekcipőben j á r ez a mozgalom, s mivel egyetemünk csak idén kapcsolódott be, n á l u n k különösen kialakulatlanok a keretek. Éppen ezért a r r a kérem a h a l l gatókat — kihasználva a nyilvánosság adta lehetőséget —, hogy ötleteikkel támogassák akciónkat. Elképzeléseikkel az Egyetemi Bizottsághoz vagy hozzám is f o r d u l h a t n a k .

Ugyanígy megkereshetik J u h á s z t a n á r u r a t is, aki szívén viseli ezt az ü g y e t Tímea szavaihoz alighanem hozzá kell tenni, hogy m i n d e n kétséget kizáróan jó cél érdekében szerveződött a N é p f r o n t akciója. Épepn ezért megérdemli a figyelmet a mozgalom.

Látható, hogy különösebb konkrétumok nem szerepelnek a szervezet terveiben, de üdvözlendő az az e l képzelés, hogy a tanszékeken végezzenek ilyen i r á n y ú kutatómunkát.

Ez lenne az első komolyabb lépés egyetemi szinten környezetünk tisztasága, szebbé tétele érdekében. (di)

B S végül az összkép, a m ű b e n rejlő spontán erő. az alakok erőteljes m e g f o r m á lása, a precízen felépített jelenetek és a legfontosabb: a nagyszerű zenei anyag az, a m i a l a p j á n az e m b e r megfeledkezik az előadás előtti ezernyi bosszúságról, és ösztönösen bekapcsolódik az előadást követő ünneplésbe.

S talán n e m is hiányolja bizonyos kritikusokkal szemben azt, hogy nem történelem órán vett részt, és így lehet, hogy kevesebbet tudott meg Istvánról, mint a „pogány szupersztárról", viszont helyette esetleg valami m á s t kapott cserébe, A Belvárosi híd átfestését valami mással azonosulva követően megszüntették a 17vált mindez többé számára. es buszjáratot. Ez a vonal, talán még emlékezünk rá, a Belvároson á t h a l a d v a összeGYENGE ZOLTÁN | kötötte a t a r j á n i városrészt Újszegeddel: ennek előnyeit, azt hiszem, utólag is fölösleges részletezni. A vonal megszűnése leginkább talán a H e r m á n - , illetve Móra kollégiumban lakó egyetemisA JATE és Olajbányász tákat s ú j t j a — bár a 71/Y-os továbbra Táncegyüttes felvételt hirdet járat, szerencsére, néptánc és népzene iránt is közlekedik, nyilvánvaló, érdeklődő fiatalok részére. hogy a belvárosba jutniuk, Elsősorban fiúk és zenészek márpedig az egyetemek többegy jelentkezését várják minden nyire ott találhatók, körülményekedden este 7-kor és csütör- busszal jóval tökön délután 3 órakor az sebb, s főként időigényesebb.

Ady téri Auditórium MaxiDe túl az egyetemisták mumban. elemi érdekein: a 17-es m e g -

17-es nélkül

Toborzó

A nyú es a róka t

Már régen elmúlt a farsang. Az erdő csendjét továbbra sem verte fel a veszekedés, a viszálykodás zaja, talán azért is, mert az állatok királya, az oroszlán éberen őrködött a rend felett.

A tücsök hegedült, a pacsirta dalolt, a fecske csivitelt, a gólya kelepelt és a nyúl is hangoztatta a magáét: „kék az ég", „zöld a fű", „a répa finom", „a káposzta is". Nem is lett volna ebből baj, de egyszerre ráébredt, hogy a róka vörös. Több se kellett a mihasznának, most már ezt is bátran hirdette az erdő széltében-hosszában.

Sőt, odáig vetemedett, hogy ezt a rókának is a skemébe mondta.

A róka elismerte ugyan, hogy ez bizony igaz, de igen szégyellte ezt, mert ő is inkább barna, vagy szürke szeretett volna lenni, mint általában az erdő többi lakója.

Ezért nyíltan szembeszegült a nyúllal, vagyis elment a medvéhez, a király első alattvalójához panaszt tenni.

Rövidesen be is hívatta a medve a nyulat és két apr5 pofonnal meggyőzte, hogy nem szép dolog m,ások •zemrbe nondani az igazat. Ki hallott már ilyet?

A nyúl lógó fülekkel, leverten távozott.

Azóta nem ( köszön a rókának, sőt ha teheti, elfut a közeléből.

Ne legyen háza a csigának, ha nem így volt! b. j.

szűnésével a N é p k e r t és Bérkert utcáktól északra lakó újszegediek közlekedése is tovább l a s s u l t U g y a n a k k o r Újszeged másik része, az odesszai, élvezi a 71-es és a 71/Y-os járatoknál jóval sűrűbben közlekedő troli e l ő n y é t Az e m b e r olykor csak áll, s dühöng a Széchenyi-téri megállóban, hogy m á r a h a r m a d i k troli húz el, miközben se 71-es, se 71/Yos, még csak a l á t h a t á r o d sem.

Ilyen k ö r ü l m é n y e k között teljesen logikus, hogy é p p e n a 17-es járatot kellett m e g szüntetni. Akinek pedig n e m logikus, az gyalogoljon.

— bell

SZEGEDI EGYETEM A József Attila T u d o m á n y egyetem, a Szegedi Orvost u d o m á n y i Egyebem és a J u h á s a Gyula Tanárképző Főiskola MSZMP és KISZ-blaottságaiiiaíí lapja Felelős szerkesztő: GRÖF RÓZA S z e r k e s z t ő s i g : G720 Szeged.

Dugonics t é r 12. T e l e f o n : 12-119 Megjelenik havonta kétszer A r a : 1.80 forint. Előfizetési díj egy évre 28.1)0 forint Terjesztik az intézmények K1SZés szakszervezeti bizottságai Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállakat S-cgea.

Tanácsköztársaság úti*

*> TMt

Szegedi Nyo i»—. s -ícd,

BaJcsy-ZsiilnszJcy u. 28. 6720 1985. X 8. — 4168 — I S S N : 0230—791X Felelős vezető: Dobó József igazgató