Küldöttgyűlés a JATE-n
Küldöttértekezletek (1—2.
oldal)
Illyés Gyula fejfájára
Kell-e nekünk költő-tanszék?
(4. oldal)
(5,
oldal)
A SZEGEDI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYE r
/ V
:'
LAPJA
XXI. évfolyam
7. szám 19S3. m á j u s ti.
A r a : 1,80
Propagandisták kitüntetése Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága ünnepséget rendezett április 22-én Vlagyimir Iljics Lenin születésének 113. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen — a hagyományok szerint — kitüntetéseket, okleveleket adtak á t az eredményesen tevékenykedő propagandistáknak, köztük felsőoktatási intézményeink oktatóinak. Propagandista oklevéllel jutal-' m á z t á k mindazokat a p á r t m u n k á sokat, akik 30 éve végzik ezt a munkát, köztük dr. Dáni Sándort, dr. Papp Ignácot, dr. Nagy Lajost, dr. Rácz Jánost (JATE) és dr. Cácser Józsefet (JGYTF).
Ilúsz éve végzett tevékenységükért emléklapot vehettek át többek között Héderné dr. Kozák Róza, dr. Imre Ottó. dr. Katona Péter. dr. Mayer László (JATE) és dr. Szilárd János (SZOTE). Tizenöt éves propaganda m u n k á j u k é r t elismerő oklevelet kaptak többek között dr. Micheller Magdolna, dr. Nagy László, dr. Sípos Miklós és dr. Vastagh Pál (JATE). Tízéves munkásságukért oklevéllel jutalmazták többek közt dr. Fálxián Györgyöt, dr. Juhász Miklóst, dr. Németh Józsefet, dr. Szalay Istvánt és dr. Tóth Imrét (JATE).
A derült ég alatt derűs emberek ezrei vonultak föl idén is köszönteni a m u n k a ünnepét. A ligetben sokféle finomság, sör és virsli várta a m á j u s ü n n e p résztvevőit.
Idén . április 28-án rendezték meg a J A T E KISZ küldöttgyűlését a központi éoület A u l á j á ban. Bevezetőül Hegedűs Andrea joghallgató, levezető elnök köszöntötte az elnökségben ülőket, a vendégeket és a küldötteket. Az elnökség tagjai voltak: Bodi György KISZ Csongrád megyei Bizottság első titkára dr. Csákány Béla, J A T E MSZMP P á r t bizottság tiíkára, dr. Kristó Gyula, a .TATE rektora, dr. Várkonyi Zoltán, a Szakszervezeti Bizottság t i t k á r a és dr, Kiss Barnabás egyetemi KISZ-titkj&r. A K I S Z Központi Bizottságát Antalóczy Attila, az Egyetemi Főiskolai Tanács Titkárságának m u n k a t á r s a képviselte. Az MSZMP Szeged városi Bizottsága képviseletében dr. Török Judit osztályvezető jelent meg. A köszöntő szavak után dr. Kiss Barnabás szóbeli beszámolójára került sor. Előbb azonban néhány gondolat a KISZ J A T E Bizottsága írásbeli anyagából: Ez a beszámoló elsősorban a gondokra. illetve a már jól kitapintható törekvésekre, elgondolásokra igyekszik rámutatni.
Az írásbeli
közművelődési s t r u k t ú r á k o n és lehetőségeken nem sikerült túllépni. A hallgatói tömegsport szervező m u n k á j á t a J A T E SC és a KISZ aktívahálózata közösen végzi, ugyanakkor többnyire ugyanezen hallgatók veszik igénybe az Ady téri szolgáltatá-y sokat. A külkapcsolatokkal meg Jehet elégedve a J A T E ifjúsági szervezete: 8 ország 9 egyetemével és 2 üzemével folytatnak együttmű-
hehéz körülmények között is lelkiismeretesen végezték m u n k á j u kat.
Hozzászólások Ezután 14 hozzászólás hangzott el, amelyekben h á r o m fő t é m á t érintettek: az oktatási r e f o r m o t és azon belül kiemelt helyen az óraszámcsökkentést, a KlSZ-szervezeti, mozgalmi életének fölfria-
beszámoló
A beszámoló megállapítja, hogy a taglétszámhoz viszonyítva a KISZ egyetemünkön is kevés hallgatónak n y ú j t j a az. értelmes közéleti cselekvés lehetőségét és élményét. Ezáltal a politikai nevelés leghatásosabb eszközét veA küldöttgyűlés elnöksége szíti el. Ugyanakkor a KISZ meggyengült politikai, nevelő és ködést szakmai, építőtábori, kulmozgósító tevékenysége nem az turális és turistacsere területén, érdekvédelmi m u n k a következtöbb száz hallgatónak biztosítva ménye. ezáltal a kapcsolatteremtés leheAz egyetempolitika kérdésében tőségét. a KISZ-bizottság álláspontja az, hogy egyetemi és k a r i szinten az állami és társadalmi szervekA szóbeli kiegészítés kel való együttműködés jó, az ifjúsági szervezetet illető jogosítA szóbeli beszámoló néhány ványok érvényesülése összessémegjegyzéssel egészítette ki az gében biztosított. Problémát okoz írásbelit. Dr. Kiss Barnabás viszont, hagy a hallgatói hangsúlyozta, hogy több okból képviseleti rendszer — még is speciális helyzetben van ez a ha adottak is egyetemünkön az küldöttgyűlés. Ez az első olyan érvényesüléséhez szükséges feltéküldöttértekezlet, amikor közvettelek — nem folyam a tosan m ű len választás a l a p j á n az alapszerködő. széles körben kiépült, jól vezeti választások küldöttei képkoordinált rendszer. viselik megbízóikat. Ezek a külA magasabb szintű politikai döttek mostmár állandó m a n d á kulturálódás érdekébén a KISZ tummal rendelkeznek, t e h á t a célul tűzte ki a z ' í n t t 'rrtényen következő küldöttgyűlésig „munbelüli tájékozódás r u g a l m a s és k á b a n állnak". Speciális azért is gyors csatornáinak megteremtéez a küldöttgyűlés. mert a sén túl azt. hogy a politizálásra KISZ KB tavaly őszi határozata alkalmas fórumok szélesebb vászerint nem lenne köteles évente lasztékát hozza létre, amelyek a összehívni küldötteit az ifjúsági tényleges igényekhez szerveződszervezet, de most, elsősorban a nek. Ezzel egyidőben ellentétes titkár megválasztása okán, sor folyamat is létrejött 'az ifjúsági került erre. És még azért is k ü mozgalomban, — m u t a t rá a belönleges a helyzet, m e r t a KB számoló —: érzékelhetővé vált a határozatának megfelelően röviviták „kivonulása" a szervezeti desen a KISZ KB Titkársága keretekből.' előtt beszámol a J A T E KISZszervezete a réteghatározat megAz egyetempolitika fontos r é valósításának helyzetéről. Ezzel sze az ifjúsági szövetség és a a beszámolóval kapcsolatban — p á r t kapcsolata. Ennek egyik jelhangsúlyozta dr. Kiss B a r n a b á s lemzője és hiányossága, hogy — egyelőre csak kezdeti tapaszmég mindig nerrt alakult ki é r talatokról lehet szó. demi együttműködés a napi politikai m u n k á b a n a KlSZ-szerveAz alapszervezeti és kari külzetek, vezetőségei és hallgatói pártakt 'k illetve a pártcsopor-, döttgyűlések m u n k á j á t is értékelte a beszámoló. A Természettok között. Egyetemi és kari szintudományi Karon t u l a j d o n k é p p e n ten jól működik a párt irányító n e m volt vita. A jogi k a r o n és mechanizmusa, de alacsonyabb és OD KISZ-gyűlésén konstrukszinten is szükség volna az értív vita zajlott. A Bölcsészettudemi, politikai együttműködésre. dományi K a r o n volt ugyan poléA politikai m u n k á t és a polimia a KISZ m u n k á j á r ó l , d e áttikai nevelést illetően a beszáfogó értékelés, konkrét javaslat moló megállapítja, hogy ezen a nem hangzott el. Végül dr. Kiss téren egészében véve nem sikeBarnabás fölhívta a figyelmet rült előrelépni. Kevés alapszerarra, hogy mivel küldöttgyűlési vezet keres illetve talál hasznos határozat — tervezet nem kéközös tevékenységet, fogalmazza szült egy szerkesztő bizottság meg konkrétan feladatait. A jegyzeteli az elhangzott hozzáBTK-n is kifulladóban v a n n a k a szólásokat és ezeket az észrevékezdetben nagy lendülettel szerteleket a KISZ Egyetemi Bizottveződő újtfpusú, közös tevékenysága ősszel fogja beépíteni terveiségen alapuló alapszervezetek. be, feladataiba. Az írásbeli beszámolóból az tűnik ki, hogy az egyetem; mozA JATE MSZMP V. B. állásfoggalmi vezetés és az alapszervezelalását a KISZ muAkájáról dr. ti vezetőségek s ' velük együtt a Tóthné dr. Fábián Eszter ismerhallgatók között nincs megfelelő tette. Kijelentette, hogy a p á r t operatív kapcsolat. Ezt a KISZvezetés egyetért a beszámolóval, bizottság így fogalmazta meg: amely kritikusan t á r t a föl a .,A testületi munkát rugalmasabKISZ jelenlegi állaootát. R á m u ban alakítottuk az előttünk álló feladatokhoz mivel több esetben tatott. hogy az egyet-moolitiika volt szükség politikai állásfogkialakításában nőtt a KISZ szelalásra és döntésre is (parlamenrepe. A hozzászóló tolmácsolta a tek, ösztöndíj, szabályzatok stb.). párt egyetemi szervezetének elA vezető testületek továbbra is ismerését az I f j ú s á g i Békekontúlterheltek. Az elvi és 'operatív ferencia sikeres megrendezéséért. irányításon túl a képviseleti Lapunk is jó kritikát kapott: munka, sőt gyakran a végrehajtó megnőtt az ifjúsággal foglalkozó tevékenység is r á i u k hárul többcikkek száma, ezzel együtt a nyire megfelelően felkészült és m u n k á t is vállaló aktívgárda színvonal is emelkedett. Dr. Fáh-ányábaii." T bián Eszter kiemelte, hogy a KISZ legfőbb feladata a jövőben A hallgatók intésményen kívül' társadalmi, közéleti tevékenyséi politikai nevelőmunka növelégéről, a következőképpen fogalse. Ennek eléréséhez azonban elmazza meg véleményét a be engedhetetlen a szervezeti fegveszámoló: sem a város irányában em javítása. A párt képviselője nem sikerült jelentős nyitást elvégül köszönetet mondott azokérni, sem az egyetemen m á r - m á r n a k a KISZ-vezetőknek, akik a megmerevedő kulturálódási és
sítését és a J A T E klub helyzetét. Berkesi Ottó az OD KISZ képviseletében kért szót. Megállapította, hogy néhány szakon a kötelező óraszám jelentősen megnőtt, és ez m á r sem a szakmai m u n k á t , ' s e m az értelmiségi' funkciókra történő fölkészítést nem segíti. I m m á r lehetetlen kötelező elfoglaltság mellett igényesen fölkészülni a vizsgákra és a szakmára, a hallgatók beszámoltatáskor tűzoltómunkát végeznek. Így m i n d e n k i elégedetlen az eredménnyel: oktatók, hallgatók egyaránt. Mindenképpen a kevesebb kötelező óraszám lenne az első alkalmazandó lépés az oktatási reformban. Dr. Csákány Béla fölszólalásában előbb megköszönte dr. Kiss Barnabás m u n k á j á t — kiemelte: a továbbiakban is ilyen titkárt kíván magának —. m a j d az óraszámcsökkenés kérdésében mondta el véleményét. Utalt arra, hogy az előző napi beszélgetéseit — Aczél György látogatott az egyetemre — fölmerült egy k é r dés: Mit tenne ön. ha diktátor lenne az egyetemen? A p á r t titkár radikálisan csökkentené az óraszámot. Véleménye szerint nem a ténylegest, hanem az annál kétszer nagyobb virtuális óraszámot kellene lefaragni. Elegendő lenne minden szaktárgyból 6 óra, ehhez jönnének a közismereti és marxista tárgyak, a testnevelés, így nem haladná meg a 24-et a heti óraszám. Ez azt jelentené, hogy m a r a d n a idő a gondolkodásra is. Mindenesetre, ha sikert akar elkönyvelni az óraszámcsökkentők tábora ak_ kor a fölülről és alulról egyszerre kiinduló kezdeményezéseknek találkozniuk kell. Dr. Csákány Béla a r r a emlékeztette a hallgatóságot. hogy az MSZMP KB április 13-i halározata is kijelentette: a felsőoktatás távlati f e j lesztésének r e f o r m j á t föl kell gyorsítani. Bokor Tamás II. éves fizikushallgató ezügyben s a j á t fölmérésének tapasztalatairól számolt be. Megkérdezte mindegyik oktatójától, hogy s a j á t tárgyát egy átlagos képességű és szorgalmú hallgató heti hány órában t u d j a megfelelő szinten elsajátítani. A kapott összeget a heti óraszámhoz adta, így 54 óra jött ki. holott m á r jónéhány éve 44 óra a kötelező munkaidő hazánkban. Ironikus, de jogos volt a hozzászóló konklúziója: a JATE-hall gató is magyar á l l a m p o l g á r . . . Upor László végzős matematik u s is az óraszámcsökkentés ügyében kért szót: nem a 44 órához képest m a g a s az óraszám, hanem abszolút értékben — hangsúlyozta. És még azt is figyelembe kell venni, hogy hetente 10—12 féle foglal'-ózáson kénytelen résztvenni a diák, így figyelme teljesen szétszóródik. Upor László szerint két lépcsőben lenne célszerű oktatni: előbb egy kötelező alapszintet kellene elérni utána ped'g olyan oktatá -i rendszert kialakítani. anvben m á r a diák r á é r h e t n e gondolkodni. Az OD KISZ képviseletében Asztalos Béla is a megnövekedett (Falytatás
o 2.
oldalon.)
K ü l d ö t t g y ű l é s a JATE-n
A küldöttek egy csoportja (Folytatás
az 1.
oldalról.)
kötelezettségek ellen emelte föl hangját. Hangsúlyozta, hogy a reform megalkotásakor alaposan meg kell fontolni, hogy mi a lényeg: 44 ólát j á r j o n iskolába a hallgató, vagv 44 órát foglalkozzon az anyaggal?
A
KISZ-életről
A KISZ szerepével, m u n k á j á val kapcsolatban először Pálinkó istván V. éves vegyész-hallgató m o n d t a el véleményét. Tömör hozzászólásában h á r o m kérdést é r i n t e t t : a tudományos diákkörök, a véleményezési rendszer jelenlegi helyzetét és az ösztöndíj ügvét. A TDK tevékenységét minden fórumon dicsérik, ezt megszoktuk, mert sok sikert a r a t t a k a J A T E hallgatói. Ugyanakkor — hangsúlyozta a hozzászóló — elvesztette tekintélyét és csökkent a tömegbázisa. Ennek oka egyértelműen az érdekeltség, az anyagi és erkölcsi megl*ecsülés hiánya. A véleményezési rendszer s a j n o s kifulladóban v a n . A hozzászóló szerint ezt a lehetőséget n e m szabad kiaknázatlanul hagyni, hiszen ezzel a t a n á r i m u n k a kis lépésekben történő javítását érhetik el a hallgatók. Az ösztöndíj összege megemelkedett ugyan de változatlanul nem t u d n a k kiemelkedő ösztöndijat biztosítani a kiemelkedő tanulmányi eredményekért. A KISZ szervezeti életét érintette fölszólalásában Kozma József IV. éves m a t e m a t i k a - f i z i k a szakös hallgató. Szerinte a KISZ problémáinak forrása, az' alapszervezet, ezért ott kell javítani a m u n k á n . Az alapszervezetek szerveződésének az egyetem szervezeti s t r u k t ú r á j á t kell követnie azért, hogy az alapszer. vezetek érdemben bele t u d j a n a k szólni a megfelelő szintű egyetempolitikai kérdések alakításába. Ugyanakkor értékelni kell a jól működő tevékenységi alapszervezeteket is. bár — a hagyományosakhoz hasonlóan, — ezek is hanyatlóban v a n n a k . Ma m á r mindenkinek igénye, hogy s a j á t és közös dolgokban politikus véleményt nyilvánítson — m o n d o t ta a hozzászóló — ezért biztosítani kell az aktív politizálás lehetőségét. Mivel eltávolodás m u tatkozott, közelíteni kell egymáshoz a jövőben a vezetőket és a KISZ-tagokat. A JATE-klubról meditáló hozzászólásokat — többen sérelmezték a 15 Ft-os belépőket — dr. Kocsondi András oktatási rektorhelvettes zárta le. Mivel a klub minőségi műsort akar létrehozni, magasak a költségek. Vagy a minőségből kellene engedni vagy a művelődési feltételek megváltoztatását kellene kieszközölni ez a jelenlegi alternatíva. Az a n y a gi gondokért pedig nem a klubvezetés. hanem az utóbbi időben erősen megemelkedett költségek a felelősek. Dr. Kocsondi András a klub-tanács szükségét is említette, v a r v azt kellene elérni, hogy a KlSZ-szel szorosabb legyen a klub kapcsolata.
Hozzászólások Dr. Kristó Gyula az egyetem rektora kihangsúlyozta. hojv örömmel válaszolt volna több kérdésre, hozzászólásra Megemlítette, hogy tae.ia a n n a k a Felsőoktatási Bizottságnak, melyet a felsőoktatási reform előkészítésével bíztak meg. Ennek a ref o r m n a k az ezredfordulóig kellene felvázolni az egyetemi, főiskolai oktatás jövőjét. Az a javaslat amelv a nyáron fog elkészülni. az ősz folyamán kerül a rendkívüli ifjúsági p a r l a m e n t elé. A megvitatást követően a k o n k r é t tervet december 31-ig a kormányhoz el kell juttatni. A reformtervezet legnagyobb aka2 Ч7К.ОКШ
FíiVFTVM
dálya. hogy nincs meg Magyarország 2000-ig tartó gazdasági prognosztizálása. Az óraszámról a következőket mondta a rektor: „Mindenkivel egyetértek, aki az óraszámcsökkentés mellett van." Ugyanakkor figyelembe kell venni. hogy ennek számtalan jogi akadálya van, az eszközkészlet sem megfelelő: jóval több és jobb jegyzetre és tankönyvre lenne szükség, a hallgatókban is magasabb belső igényszint kialakulása szükségeltetne. Dr. Kristó Gyula beszámolt a pécsi egyetem kísérletéről: délelőtti egyetem kíván lenni heti 5X5 óraszámban. Ezt a kísérletet is v á r h a t ó a n nagy érdeklődés fogja kísérni. A rektor fölhívta a figyelmet arra. hogy a hallgatók vonassanak be a tanszéki kutatóm u n k á b a . t a n u l j á k meg a cédulázást, a bibliográfiák összeállítását. vegyenek részt a fordítóm u n k á b a n , k a p j a n a k tágabb lehetőséget a kísérletezésben, és mindezt tisztességes összeggel honorálják. Hozzászólása végén megköszönte dr. Kiss Barnabás h á r o m és féléves eredményes munkáját. A vita végén az egyetem KlSZ-tltkára összegzésében kiemelte, hogy minden oldalról az óraszámcsökkentés vágya kapott hangot, t e h á t ezen a téren kell lépni. Kiemelte hogy az oktatási reformok előkészítésére a tanszékek v o n j á k be m u n k á j u k b a a hallgatókat. A klubot é r t kritik á k kapcsán azt javasolta, hogy az szervezzen nyilvános vitát, és vezetője a ' Szegedi Egyetemben válaszoljon a küldöttgyűlésen fel• vetett problémákra.
Kitüntetések,
jutalmak
Ezután Bódi György kitüntetéseket adott á t : Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést kapott dr. Balázs Mihály, a KB Dicsérő Oklevelét vehette át Lukács Lajos és Stachó László. Dr. Kiss B a r n a b á s egyetemi KISZ-titkársága utolsó a k t u s a k é n t emlékplaketteket n y ú j tott át azoknak, akik különösen sokat tettek az egyetemi mozgalmi m u n k á é r t : Szeleczki Idának (JTK IV. é"v>). és Hohl Zsuzsannának (BTK IV. év.). J u t a lomban részesültek: Deák Ágnes (BTK IV. év). Muzsik Gvula (TTK IV. év). Engi Katalin (BTK IV. év), Takács Gabriella (JTK IV év), K u f c s á k Oszkár (TTK IV. év). Szelei József (TTK IV. év), ' Vaspöri Ildikó (TTK IV. év). Harangi László (BTK III. év), Léka Andor (JTK III. év), Karczub Edit (JTK III. év) és Fábricz Károlyné (Egyetemi Könyvtár). A kitüntetések és j u t a l m a k átvétele után került sorra a J A T E ú j K I S Z - t i t k á r á n a k megválasztása. Két jelölt, Pálinkó István és Kozma József között az első szavazás nem döntött, a második m á r igen: Kozma József lett az új KISZ-titkár, aki a szavazás befejezése után röviden megköszönte a bizalmat. Ezután az Egyetemi Bizottság és az Egyetemi Tanács tagjait választották meg a küldöttek. A J A T E KISZ EB ú j tagjai: Berkesi Ottó (OD KISZ) Engi K a t a lin. Fenyvesi Erzsébet (OD KISZÍ, Harangi László. I m r e f f v Zsuzsanna. íJTK III. év), Léka Andor, Molnár Katalin (BTK IV. év). Muzsik Gyula. Nagy Attila (TTK II. év) Németh Mária (BTK II. évi. Pálinkó István (TTK V. év) Scholtz Hilda. (BTK III. év), Solvmosi József (TTK III. év) és Széleczky Ida. Az Egyetemi Tanácsba úionnan beválasztottak: Aczima Mária (TTK III. év). Galamb György (BTK III. év). Harangi László. Katona Tamás (TTK I. év), Mátó Tibor (JTK II. év). Németh M á r i a és Solymosi József. D. I.
Főiskolai k ü l d ö t t g y ű l é s Április 20-án délután került sor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola küldöttgyűlésére, az intézmény dísztermében. A küldöttek előzőleg kézhez kapták a KISZ-bizottság írásos beszámolóját. így Tóth Károly titkár ehhez m á r csak szóbeli kiegészítést fűzött. Ezt követően dr. Rákai István a pártszervezet képviseletben értékelte az újjáalakult KISZ-bizottság elmúlt évi m u n k á i á t maid a küldöttek hozzászólásai következtek. Szó esett — többek között — a főiskolai tanácsban való hallgatói képviselet problémáiról, a jó közösségek kialakításának lehetőségeiről, arról, hogv a főiskola sportegyesületének szakosztályai sokkal nagvobb figyelmet, propagandát igényelnének, valamint. hogy szükséges volna az alacsony szintű tömegsport-mozgalom fejlesztésére. Az egyik küldött — az intézmény aggasztó tornaterem helyzetéről szólva — kijelentette: szívesen vállalnának nagyszabású társadalmi munkát, ha ez előbbre vi-
hetné az építkezés ügvét. Mások a kibővített klub. főleg anvagi természetű, nehézségeit ecsetelték Szó esett a főiskolai úisás ! problémáiról, s az k küldött érthetetlennek nevezte azt. hogv a kezdetben benyújtott 14 írásműből az ú.iság szerkesztője 13at nem tartott megjelenésre érdemesnek. Egy küldött felhívta a figyelmet a tanszéki képviseleti m u n k a felelősségteljes mivoltára. A hallgatói hozzászólások közben szót kért Bandi Sándor adj u n k t u s is. aki a II számú oártalapszervezet nevében beszélt a KISZ-tagok párttaggá nevelésének fokozott, szükségességé ről. valamint javasolta, hogv a KISZ kevesebb feladatot vállaljon. de azt jobban végezze. A városi KISZ-bizottság képviseletében Novákné Halász Anna nyilatkozott Röviden érfékelte a KISZ-bizottság elmúlt évi m u n k á i á t — egyértelműen pozitívan. Hangsúlyozta, kilead"ették az intézményi munkát
a mélypontról, s a cél az. hoffv további tömegbázist sikerülión kialakítani, valamint meg kell tanulni ..eladni" a KISZ-bizottság m u n k á j á t , vagyis úgy kell dolgozni, hogv a tagok tisztában legyenek a m u n k a mennyiségével és minőségével egyaránt A küldöttek hozzászólásai után dr. Szendrei János, a főiskola főigazgatója adott választ a fölm e r ü l t kérdésekre, maid Tóth Károly adott értékelő összefoglalást a gyűlésről Ezt követően került sor a KISZ-titkár, valamint a 16 fős KISZ-bizottság tagiainak megválasztására. A titkár továbbra Is Tóth Kárólu maradt, a bizottság tagjai a következők: Zábor«zkv Magdolna. Nagn Beatrix. Molnár Gábor. Széles Ágnes. Botva Márta. Mahler Hajnalka. Koleszár Márta, Gulyás Gabriella fialadi And-ea Szabó Enikő. Oláh Judit. Kallós Géza Nvetges Benjámin. Kállai Katalin B. T.
Válasz — három kérdésre Mint arról sított, Papp nács elnöke vendége volt
a Szegedi Egyetem k o r á b b a n tudóGyula, a Szeged megyei városi Taa J A T E OD KISZ-alapszervezetének márciusban.
A találkozón Papp Gyula elvtárs rövid tájékoztatót tartott városunk fejlődéséről és a következő időszak legfontosabb fejlesztési terveiről. Előadását követően P a p p Gyula válaszolt az alapszervezet t a g j a i n a k kérdéseire. N é h á n y konkrét üggyel kapcsolatban — mint azt tudósításunkban is jeleztük — azonban utólag, az egyetemi lap által ad választ a tanács elnöke. Az egyik ilyen kérdés, mely elhangzott a beszélgetésen és akkor megválaszolatlanul m a r a d t , a következő volt: a Szegedi Bútoripari Szövetkezet meddig szennyezi még a, város levegőjét, és a tanács miért nem lép föl ez ellen? A tanácselnök válasza azért késett, mert a városi tanács végreh a j t ó bizottsága április 14-én tárgyalta Szeged közegészség- és járványügyi helyzetét. Ennek során a K Ö J Á L képviselője elmondotta, hogy a megyei K Ö J Á L működtetésében a Regionális Immiszsziós Vizsgáló Állomás (RIV) méri a levegő tisztaságát, por-, korom-, nitrogénoxid-, kéndioxidösszetételét. A szakemberek vizsgálataik a l a p j á n megállapították, hogy egyik szennyező anyag mennyisége sem lépi túl az alsó tűréshatárt, ezért a SZEBISZ a tanács által n e m vonható felelősségre. Viszont minden állampolgár, vagy közösség, vagy hivatalos cég felkérheti a RIV-et, hogy végezze el a vizsgálatokat, s ha a szennyező a n y a -
gok a r á n y a a t ű r é s h a t á r fölött van, eljárást lehet indítani a szennyező vállalat, cég vagy vállalkdzás ellen. Mit tehet, mit tesz a városi tanács a patkányok lakótelepi elszaporodása ellen? — volt a másik kérdés. Nos. e gondot ismerve, a városi t a n á c s illetékesei a következőket t u d j á k javasolni a városl a k ó k n a k : egyénileg, esetleg lakóházi közösségek, konkrét helymegjelöléssel tegvenek bejelentést, panaszt a városi tanács építési osztályán, mely u t a s í t h a t j a a Városgazdálkodási Vállalatot, hogy az adott területen végezze el az irtást. A h a r m a d i k , válaszra váró kérdés a Tarján szélén épülő garázsok elosztására vonatkozott. Ezzel kapcsolatban P a p p Gyulától p e g t u d t u k , hogy jelenleg két nagy garázsépítés folyik T a r j á n b a n : az egyik, á Tarján Széle, Kegyeleti park (temető) területen, ahol 78 db garázs épül fel, illetve fele m á r el is készült. A városi tanács azonban ezt a területet á t a d t a a Tarjáni Garázsépitö és Fenntartó Szövetkezetnek, így a garázsok elosztásáról, értékesítéséről nem a tanácsi szervek, hanem a szövetkezet dönt. Ezek a garázsok egyébként meglehetősen drágák, m e r t dunaújvárosi panelből épülnek, 40—72 ezer forint között mozog az á r u k . A másik építkezés helyszíne a Tarján széle— Bite Pál utca sarka. Itt a Tarján IV. Lakásépítő Szövetkezet épít 72 db garázst, s ez lesz Szegeden az első kétszintes garázssor. Jelenleg az alapozásnál t a r t a n a k , s az elkészült garázsok értékesítéséről a Lakásépítő Szövetkezet dönt.
Ifjúságtörténeti tanácskozás Ápriliis 20—21-én Szegeden rendezték meg az ifjúsági mozgalom kutatóinak országos tanácskozását. Munkatársunk dr. Micheller Magdolnával, a JATE Tudományos Szocializmus T a n székének a d j u n k t u s á v a l beszélgetett a kétnapos ülésszakról. 0 Miért Szeged kapta a rendezés jogát? — A nagyobb megyék viszonylatában. ahol egyetemek is vannak. Csongrád megve az elsők között van az ifjúsági mozgalom történeti k u t a t á s á n a k színvonalát illetően. A tavaly megjelent tanulmánykötet — .,Fe1ezetek hat évtized történet éből", amely egyébként ú j a b b 2000 példányban megjelent a tanácskozás időpontjára —. s az egvéb kiadványok kellőképpen hangsúlyozzák ezt a tényt. Így mint az ifjúsági mozgalom kutatásának egvik fontos műhelyére esett Szegedre a választás. Nagyon sokan vettünk részt Csongrád megvéből a tanácskozáson. s a KISZ polképzési központjai szervező munkáiának köszönhetően minden illetékes mo-ive képviselői eljöttek.
neti Intézetének tudományos főm u n k a t á r s a általános elvi és módszertani problémákról beszélt: a másik előadás pedig az úttörőmozgalom történeti kutatásáról szólt. Ezen kívül a kronológikus megosztásban tanácskozó szekciókban gyakorlatilag az abszolutizmus korától napjainkig minden korszak történetének átfogó összegzése történt meg. O A tanácskozás tapasztalatai alapján: mi jellemzi az ifjúságtörténet-kutatást jelenleg? — Kialakult egy ú j vonulat, mely a felszabadulás utáni m u n kásmozgalom — és ezen belül ifjúságtörténet — kutatására helyezi a hangsúlyt. A mi tanszékünkön például h á r m a n is erről a korszakról tartottak előadást: Fábián György « DISZ (19^0—56). én pedig a MEFESZ 1945 utáni történétéről. Maisa József meg a KISZ zászlóbontásáról é-s tömegszervezetté válásá r ól. Megemlíthető a Tanárkénz/i Főiskoláról Nagy István előadása mely az ifjúsági szer"eze'ek 1944 —41 közötti történetét isme-tette De a felszabadulás utáni ifjüsétftörténet-kutatás az egész megyében e""-'Tiényes.
3 Mi volt tanácskozás a témája? — A plenáris ülésen a két na* gyobb témának megfelelően két előadás hangzott el: dr. Svéd László az MSZMP KB P á r t t ö r t é -
O ^f)vese'-b"i, (.•rfr«tM'i»t a kérdés, miért érdfkas. hnpynn hasznosítható nz Ifjúság történetének kutntása? — Véleménvem szerint az i f j ú ságtörténetnek mint a politikatör-
ténet szerves részének t a n u l m á nyozásával közelebb k e r ü l h e t ü n k — a k á r érzelmileg i s — közelm ú l t u n k történetéhez; másrészt a z ifjúságtörténettel való foglalkozás — bár a történelmi szituáció megváltozott — tippeket adhat a mozgalom mo6tani helyzetének javításához, azaz e l j á r á s o kat, megközelítési módokat kínálhat — mondom, a szükségszerű történelmi á'tétellel — példaként Hogy s a j á t kutatási területemnél m a r a d j a k : a MEFESZ története például számomra több olyan tanulsággal szolgál. amelvek egv erőteljesebb • fiúsági rétegpolitika iog-sultságát igazolják. 0 IWyen tervek foglalkoztatják most a kutatókat a megyében? — Csongrád megyében nagyon sokat és sokhelvütt k u t a t j á k az ifjúsági mozgalom történetét, ezek m u n k á i á t a k''13nb'W» kiadványokat előkészítő, megjelentető Szerkesztőbizottság fogja össZa. me!vnek dr. Hegyi András a vezetője. Folytatódik a taValvi ..Feiezetek"-ko1 m e i k e z l f d ' i t t sorozat: jövő évben megyei dokumentumokat aHitnk közre s 1983beri remélhetőleg megjelenhet fáv. az eddigi kutatásokat szintetizáló kötet. M u n k á n k a t 'elentős en segíti h n g " a megvei p á r t ás KISZ-bizottság minden erkölcsi és anyagi támogatást megad, B. GY.
• •
BO LH E Két és fél nap szórakozást ígért az idei BÖLHE, melyet április 21 — 22—23-án rendeztek. Csütörtök déltől ki-ki készülhetett a hétvégi programokra, vetélkedőkre, táncházra. discora, k o r t e s h a d j á r a t r a , cserépszavazásra — vagy éppen a hazautazásra. A kortesikedés a hét közepére m á r a szokásos kereteken is túlnőtt, ezt bizonyította néhány sportszerűtlen plakát. Ha s o r j á b a n a k a r u n k haladni a történtekben, a k k o r először a csütörtök délutáni agytornáról kell szót ejteni. Közepes i r a m b a n kezdtek a csapatok, látszott: nyugodtak lehetnek, az ötödik hely ugyanis a végzős évfolyam meg nem jelent csapatát illeti.
Vetkőzz, édes! felvételei
(Tóth
B.
László
(Régóta tudta m i n d e n k i : ők leszn e k a kiesők.) Ugyanakkor kissé előkészítetlen pálya fogadta a küzdőfeleket, „göröngyös" volt a talaj, ezért hosszas támadásszövögetést láthattunk, u n a l m a s oldalpasszokat. Persze csak a tudósító stílusa enged következtetni futball-mecs hangulatra, pedig a vetélkedő inkább, a Ki nyer m a ? , a Kapcsoltam, az Elmebajnokság és a Kis Matematikusok Baráti Kört jellegzetességeinek keveréke volt. Sor került összehasonlító elemzésre, villámkérdésekre, licitálásokra és a Hány infóból ismersz rá? című játékra. Terítékre került az 1943-as és a negyven évvel későbbi Szeged összehasonlítása apróhirdetések feldolgozásával, h a l l h a t t u n k politikai, természettudományos, művészettörténeti, színház és sport villámkérdéseket és hiányoltuk a történelmi és irodalmi tudásra apelláló faggatózást. Néha egészen mulatságos dolog is született — Lukács Györgynek vélt Mao —. máskor kínos percek feszengtették a játékvezetőt, Bőle Istvánt és a
Tudományos ülések Egy korábbi nemzetközi konferencián hozott döntés értelmében a lipcsei, az olomouci és a szegedi fül-orr-gége klinikák • professzorai évenként. változó helyszínnel közös tudományos üléseket rendeznek Idén a SZOTE Fül-orr-gégészeti Klinikája vállalta a házigazda szerepét. Április 22-én. a Csongrád megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetének előadótermében dr. Szilárd János. egyetemi tanár, a SZOTE klinikai rektorhelvettese nyitotta meg a tudományos ülést. Ezt követően tizenkét előadás hangzott el neves hazai és külföldi szakemberek részvételével * A7 öngyilkosság megelőzésének problémái címmel r e n d e l t e meg a SZOTE a fiatal pszichiáterek f ó r u m á t április 22—24-én A /fórumot dr Boncz István tanárseséd nyitotta meg és a SZOTE Idegés Elmegyógyászati Klinika KLSZ-szervezete nevében köszöntötte a vendégedet. Az ezt követő vitaindítót dr Bvda Béla tartotta, melvet vita követett A fórum másnaoián vitacsoportokban folytatták m u n k á j u k a t a fiatal szakemberek
közönséget: az 50 szellemi zseton nem akart elfogyni sehogy sem. A vetélkedő után kisfilmeket vetítettek az Auditórium Maximumban, este pedig táncházba kopogtathattak be az érdeklődők. Az utóbbi program érdekességei; mintegy harminc fővel képviseltette m a g á t S a j á t színe előtt a kar, és a latin-amerikai táncok mellett — vagy otkán — latin— magyar táncokat is láthattak az egybegyűltek. Szóval ez a nap
csütörtököt
mondott.
De felvirradt a pénteki n a p gazdag műsorával, esővel és a további bölcsész-bojkottal. A délelőtt a sporté volt: „közös játékok, mindenféle meccsek, t a n á rokkal ós nélkülük" — hirdette a sokszorosított program. Utólag talán kiegészíthetnénk így is: és hallgatók nélkül. Illetve — ez az egész BÖLHÉ-ről elmondható — a z első három évfolyam komplett csapatokat t u d o t t kiállítani, de az öregebbek erre már nem voltak képesek. Minderijesetre a z idŐ6eb'o tanárokból toborzott focicsapat lelkes játékkal pontot tudott rabolni a hazai pályán veszedelmesen rohamozó hallgatólányoktól. A hölgyeknél különösen a G a r a b á r a emlékeztető, szép mozgású, ám szigorú középhátvéd és a szakállas-bajszos k a p u s tetszett. Délben a tanszéki könyvtárak és a tanárok elfekvő könyvkészleteinek kiárusítására k e r ü l t sor. Mérsékelt á r a k a t és disztingvált eladókat ígértek a szervezők, mindkettő bejött. Néhány érdekes ritkaság is ponyvára került, olykor-olykor heves licitálás győztese vehette á t a könyvet. Délután
elszabadult
a
bölcsészkar.
Az eső áztatta csapatok (Sátán, H i d e g Török és György u d v a r t a r tása) hangosan biztatva önmagukat az Aradi v é r t a n ú k teréről
bevonultak az Ady téri épületbe. A öé';ánjelöltek kortes beszédeit m á r egészen nagy tömeg hallgatta végig, hol lelkesen, hol együttérző hallgatással. Sátán és köre magnéziumfénnyel és füsttel kívánta elkábítani a választópolgárokat, mint kiderült, n e m nagy sikerrel. Szellemes volt viszont a beszéd befejezése, mikor az ördögi személy i m á r a kulcsolt kézzel letérdepelt a népség nagysága előtt és/ így könyörgött: az istenért, reám szavazzatok! Török és testőrsége nem használta ki eléggé a történelmi események adta lehetőséget az ironizálásra. Túlságosan ragaszkodtak a törökössághez. A jóságos török bácsi arcképe m ö g é talán be kellett volna csempészni néhány történelmi jelzést. Mindenesetre üdítő látvány volt a szőnyegekből kitekergő h á r o m karcsú leány. György lovag sem tudott fölébe kerekedni a többi jelöltnek, bár ennek okát i n k á b b az évfolyam magatartásában kellene keresni, n e m pedig a produkció előadóiban. Végére m a r a d t Hideg J á n o s és a másodév teljesítményének méltatása, m e r t erről bővebben kell írni. Egy cseppet sem volt szimpatikus, amikor a választási hadjárat címén egy tucatnyi katonaruhás, páncélsisakos, gumibotos fiatal berontott a terembe, és üvöltve, csapkolódva „rendet rakott". Utána viszont — nem az erőszakkal, h a n e m a humorral azonosulva — nagyon tetszett a katonatiszt programbeszéde, melyben a Hideg-front vezetőjének személyét. munkásságát és nemes céljait méltatta. Néhány fontosabb gondolat a beszédből illetve az üvöltvényből: a Hideg-front az ellenséges s a j tótermékeket fölszámolja, így a Szegedi Egyetemet és a Gondolatjelt. Az előadásokat megszünteti, illetve az azon résztvevők számát egy főben m a x i m á l j a . A sokszorosító gépeket és a cirillbetűg író-
Üvöltés (Tóth B. László felvétele)
Túl a mélyponton? Az utóbbi h ó n a p o k b a n a Szegedi Egyetem lapjain és másutt több cikk bírálta a szegedi mozik műsorpolitikáját és működését. A Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat csak egyetlen esetben válaszolt a vállalatot ért bírálatokra. Ez is bizonyítja, hogy a felszólalások n e m voltak alaptalanok.
gépeket lefoglalja, a Latin-Amer i k a és az Aitajisztika tanszéket összeolvasztja, a Béke-tanszékre helyezi át a honvédelmi ismeretek oktatását. A Tudományos Szocializmus Tanszék helyére a Hét vidám bolsevik m u l a t ó t építteti. A programpontok u t á n csak ennyit kért a tiszt: a d j a t o k nek ü n k öt évet. és n e m fogtok r á ismerni az egyetemre! Ezután bevonult m a g a a diktátor. Az ő valamivel h a l v á n y a b b kortesbeszéde tulajdonképpen Török-, Sátán- és György-ellenes kirohanásokat tartalmazott, kevés igazán jó poénnal. Fontos m e g j e gyezni, hogy beszédében a z előadó határozottan föllépett a vulgár Hideg János-elméletek ellen is, így letisztázta a Nemzeti Hidegfront elvi alapjait. A m á sodévesek korteskedését s a j n o s a Magyar Televízió rovatvezetője Tánczos Gábor nem látta, pedig a Hideg-show-ban vonzó lányok jól betanult, szellemes táncot adtak elő. Mint a tudósító kiemeléséből is kitűnik, nagy fölénnyel dékánná választatott • a másodév jelöltje: Hideg János. Az új i dékánt hagyományosan (tető)cser é p szavazással választotta meg a köz. A választási h a j r á után néhány perccel a boldog győztes átvette a tiszavirág életű hatalm a t és megtartotta karszékfoglaló beszélyét. Este a z elmaradh a t a t l a n discoban lazítottak a fiatalok.
A
szombat
A diktátor repelt. a csütörtökihez hasonló sikerrel. Föltűnt, hogy a z ötödév egy hallgatóval képviseltette magát. Nem t ű n t föl, hogy az előzetesen kiadott feladatok közül csupán k e t t ő készült el. Aztán az is feltűnt, hogy a jelenlévő 80 f ő (siralmas látvány az Auditórium Maximumban) fele másodéves. Este a diákdékán lemondott tisztségéről, de az utolsó szó jogán m é g bevezette hallgatóit elképzeléseibe a BÖLHE jövőjét illetően. Erről és a rendezvénysorozatról
nyilatkozott
lapunknak. is csütörtököt mondott. Délelőttre ' — Azt szeretnénk — kezdte frissítőként filmet ígért a progm o n d a n d ó j á t —, ha m i n d e n é v ram, a film meg is érkezett, a ben lenne BÖLHE. hogy ez h a m a j d háromórás Harcmodor. A gyomány legyen és én még diákdékán fogadóórájára v á r a k o háromszor lehessek dékán. A zók között hallottam ezt a megBÖLHE valóban Bölcsész Hét jegyzést: En híve vagyok a dokukellene, hogy legyen, úgy. hogy mentarista irányzatnak, de ez már az első napokon csak a délutánohülyeség. Egyébként mintegy kat v e n n é n k igénybe. Ekkor megnyolc fő tekintette meg a k ü l ö n hívott előadók, a k á r hallgatók is, ben megnézésre feltétlenül é r d e t a r t a n á n a k előadást m e g h a t á r o mes filmet. A Harcmodor m i a t t a zott számban. Mint dékán, jóbölcsészmodor uralkodott a m a g a m is javasolom — tanácsfolyosókon és a hetes t e r e m b e n is. adóimmal egyetértve —. hogy ahol a diákdékán tartotta volna ezen előadások sikeressége is száelső és egyetlen fogadóóráját. A mítson bele a pontversenybe. tanárok, hidegi megfogalmazásCélunk elérni azt is. hogy az ban. igen alacsony létszámban utolsó BÖLHE diákdékánja képviseltették magukat, E z annyi legyen a következő rendezésért a m i n t egy. így amolyan küldöttfelelős, valamint azt, hogy a tagyűlés-jelleget öltött a fogadóóra nárok is indítsanak jelöltet a Az események tárgyilagosságra versenyen. Azt is szeretnénk eltörekvő tudósítója elkövetett m i n érni, hogy a z Egyetemi T a n á c s n a k d e n t : jegyzetelt, de a bizottsátagja legyen a megválasztott gosditól fölment a pumpája, azdiákdékán. így az egész B Ö L H É tán pedig elment. Ugyanis azon nek nagyobb lenne a tekintélye. tűnődtek a jelenlevők, hogy m i lyen módokon fölállítandó bizottA BÖLHE befejező a k t u s a k é n t ság szükségeltetne ahhoz, hogy immáron magyar—angol ne ilyen legyen a BÖLHE. a m i - a z szakos hallgatóvá visszalépett kor m á r ilyen volt. Illetve ilyen Hideg J á n o s meghatott szavakkal lett. köszönte meg évfolyama támogatását és a feléje n y ú j t o t t sörösA bizottságra, m i n t szervező üveget. együttesre csak a k k o r figyel föl a szervezet, a m i k o r az rosszul működik Egyébként csak a A iiárom évvel ezelőtti BÖLHÉ- • produkciót, a működést, az eredhez képest jelentősen leegyszerűm é n y t nézi. Most rosszul műkösödtek a dolgok: a borkostolás dött a szervezet, azért lett ilyen helyett gyümölcsök leveit ízlelték a bölcsészek (fél) hete. a jelentkezők, idén sudár leányok Szólni kell még a délutáni és az helyett fiúk vetkőzését pontozta esti programról. A délutáni jelena zsűri és a Kokas nevével f é m tős késéssel indult, unalmas és jelzett d é m c k t a t ú r á t fölváltotta a közönségűző volt a várakozás. fagyos diktatúra. A műsoron ú j f e n t vetélkedés szeD. I.
Csak ne lássam
Ha szóltunk a bajokról, most üdvözölni kell két új kezdeményezést. M á r c i u s b a n - a bud^nesti Tavaszi Fesztivál idején Szegeden is vetítették a Filmglóhusz. filmjeit. Bár a nézőszám előadásonként változó volt, valószínűleg nem m a r a d t alatta az egyéb előadások átlagos nézőszámának. S ezzel bizonyította. hogy nemcsak az Ünneoi Hetek ideién van létjogosnlts í s a v á r o s u n k b a n az éiszakai moziel^adásoknak, h a n e m más időszakokban is. A mtinkero jobb csonortosításával. a dolgozók anvagi érdekeltségének fokozásával talán a ¡mozik és azok riniCTOTói számára is vonzó lehet a rendszeres éjszakai előadás. Első léoésként talán a hétvégékre kellene megszervezni az ilyen előadásokat! Április végén a pesti norvég filmhét három f i l m j e jutott el a szegedi nézőkhöz. Ezzel eay h a z á n k b a n kevésbé ismert filmművészet alkotásaiból k a p u n k ízelítőt. Mindkét vetítéssoro7at esemény volt a város életében. Megszervezésük jó kezdeményezés!
kulturális
Nem minden változott meg égvcsapásra i szegedi mozik körül, csak két biztató kezdeményezéssel találkozhattunk. Ezeket a próbálkozásokat feltétlenül üdvözölni kell. De várjuk a folytatásukat is! —bi—
— gondolja, s eként is .cselekszik hős véradónk, aki — több t á r sával együtt az Irinyi Kollégiumban — adott vért áprilisban. Bátorsága nyilván nőtt volna, ha előbb k a p j a meg az üveg sört. (Benyhe J á n o s felvétele) SZFOFDI
*
a dékán
FGVFTFM
3
Juhász G y u l á r a emlékezve A Juhász Gyula Tanárképző FőIskola Tanácsa Juhász Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendezett. Az ünnepi beszédet — melynek részleteit az alábbiakban közöljük — dr. Grezsa Ferenc főiskolai tanár, a Magyar Irodalom Tanszék vezetője tartotta.
•
Tisztelt Ünnepi Tanácsülés l' Száz esztendeje, 1883. április 4-én Szegeden született Juhász Gyula, Ady Endre forradalmi lírájának örököse és folytatója, a proletárköltő József Attila első mestere és útbaindítója. Életművének jelentősége s az évforduló ünnepi alkalomszerűsége különös ellentmondást jelent az előadó számára. Így a költőhöz méltatlan általánosságoktól félve a magam feladatát a retorikáról a jellemzés körére, a portré tárgyilagosságára igyekszem szűkíteni. Legigazabb kultúrának az alkotó jobb ismeretét ítélvén. Juhász Gyula a Nyugat nagy »emzedékének leglassabban beérő költője. / . . . Mi az oka e meglehetősen bosszú érési időnek? a berobbanás helyett a megszenvedett lassúságnak? Az egyik magyarázat a költői szemlélet- és alkotásmód sajátosságára utal. Shöpflin Aladár egy korai kritikájából idézek: „Juhász Gyula az emlékek költője: minden, amit az élettől kap és ami benne mint gondolat, ötlet, érzés, hangulat az élet benyomásaira reagál, akkor válik benne lírává, amikor már túl van rajta, amikor emlékezetében újjáéled, ö az eltűnő dolgok költője". A költői műhelynek tán legfontosabb jellegzetessége a f á ziskülönbség élmény és kifejezés között. Lírájának leginkább szembetűnő sajátossága, hogy legsikeresebb alkotásai tér és idő távlatából születnek. A legforróbb élményekkel terhes esztendők: az Ady barátságát és Sárvári Anna szerelmét hozó 1908, aztán a forradalmas küzdelmek izgalmával telített 1918/19 — csak évek múltán, Szakolcán, illetve a 20-as években Szegeden épülnek lírája csúcsaivá. Sorsa nagy ellentmondásából, a fővárosi indulás és a vidéki m a gányba hullás drámájából az emlékké szépülés folyamata szervez remekművet. Jellemző, hogy a magyar irodalomban a legtöbb Emlék című verset — számszerint 16-ot — Juhász Gyula írja. Verseinek többsége az emlékezés attitűdjéből születik. Legszebb szerelmes » költeményeit évek múltán az időtávlatában fogalmazza, a tiszai t á j a k szépségét az idegenbe szakadt ember nosztalgiájával ragyogtatja föl. A költészetet formáló maradandó, a felületnél mélyebben érvényesülő inspirációk is hasonló ütemeltolódással jutnak érvényre pályáján. Az Ady-s hangvétel a holnapos harcok éveiben alig-alig érezhető poézisén. Annál inkább a forradalom és ellenforradalom idején, önarcképei ekkor a Sóhaj, a F e j fámra, az Epilógus — mintha a „magyar Messiások" f á j d a l m á t sírnák tovább; A győztesnek harcos hitvallása, a Madách Sztregován keserű hazafisága Ady forradalmi költészetének és magyarságlírájának h a n g j á t folytatják. A húszas években eluralkodnak verseiben az Ady-témák: e kontinuitást bizonyossá teszi a Dózsa feje. a Magyar mezítlábas, az Űj kurucnóta, a versek egész sora. A szimbolista Ady-balladák nélkül nem születhetne meg a Tápai lagzi. Élmény, emlék, kifejezés hullámmozgásából adódik Juhász költészetének erénye, de egyenetlensége is. Lírai fejlődése nem egyenesvonalú egyenletes mozgásként szemléltethető, hanem magas- és mélypontok váltásaival. Az elnyújtott pályakezdés másik magyarázata Juhász Gyula költői indulásával függ össze. Ugvanis nehezen járható úton érkezik a modern maevar líra táborába. Azon kevesek közé tartozik (vagv tán ő az egvetlenV aki a haavománvos kurucos ellenzékiségből a nép-nemzeti iskola felől halad az urbánus progresszió, a század eleji Ifrs« megújulás mozgalmába. Teazf van T11 vés Gyulának: P Nyugat költői közül „Juhász Gvula lír á j a tért vissza legelébb, nemcsak témájában, de hangjában.
hangulatában is a magyar földhöz" — de azzal a korrekcióval van igaza, hogy Juhász „tipikus, mindent realizáló, minden metafizikától idegen magyar világszemlélete" nemcsak visszahajlás volt, hanem kiindulás is, kezdettől vállalt örökség. Figyelemre méltó e szempontból fiatalkori ars poétikája: ő „ ú j dalosok között régi Arany fia" akar lenni, m ű v e pedig „vívódó világban görög harmónia". Költészete tehát nem egyszerűen a századvég irodalmi ellenzékké szerveződő, városi-polgári érzésvilágot kifejező lírájának folytatása, hanem az összegzés szándékával próbálja meg ötvözni a hagyományos és modern esztétikai értékeket. Kötődése az akkori korszerű világirodalomhoz: a Parnasse szkeptikus személytelenségéhez vagy Verlaine irracionális zenéjű impresszionizmusához — korántsem oly szoros, mint a Nyugat belső köréhez tartozó barátaié. Juhász nem tagadja meg a múlt század második felének népiességét, a folytonosságot az Arany-iskola lírai realizmusával. Bizonyság erre például a Szögedi interieur, amely váradi versként olyan pillanatban keletkezik, amikor Juhász a legközelebb áll a polgári szabadgondolkodáshoz, a Turris eburnea gautier-i szépségeszményéhez. Ezt a hagyományos ízlésvilágot a számára részben az Ábrányi Emil-Endrődi Sándor féle költőcsoport kurucos pátosza, részben a szegedi népiesek, főképp Gárdonyi és Tömörkény paraszti orientációja közvetíti. ...A fiatal költő hangja hagyomány és újítás között lebeg. E karakterjegy okán legföljebb múló pillanatokra számítják a Nyugat törzsgárdájához. A mozgalomhoz kezdettől fogva mint „útitárs" tartozik. A mellőzöttség tüneteiről Szabolcsi Miklós ír meggyőzően, versstatisztikája szerint Juhász Gyulának a Nyugatban ugyanannyi verse jelenik meg, mint a második vonalba tartozó Kemény Simonnak vagy Reichard Piroskának. Vajon nem sommás leegyszerűsítés-e ezek után Juhászt a Nyugat reprezentáns költői közt emlegetni? Nem inkább magányos, ám az ú j törekvésekkel rokonszenvező lírikus-e ő? A Nyugattól (pontosabban a Nyugatot tőle) nem a földrajzi távolság szakította el. Babits Fogarason is nyugatosabb volt, mint Juhász Szegeden. Hanem az eszmei-esztétikai különbözés. Juhász Gyula vidékisége. . . . Juhász Gyula vidékisége bonyolult érzésvilág. A kisvárosi lét és tudat ellentmondásosságának tragikuma. A vidéki sors elviselhetetlen monotónia, kínzó magány és elszürkülés. „Kis állomás az álmos őszben, valaki ott fenn zongoráz, az életemet veri csöndben, egyhangú lassan ott fölöttem, ilyen lehet kis temetőben, sírok fölött ha szél dudorász." De ugyanakkor gyógyító csönd is, termékeny nyugalom, a lélek békéje és menedéke. „És minden dolgok mélyén béke él, és minden t á j a k éjén csend lakik, s a végtelenség összhangot zenél, s örök valónk csupán mély álmaink." A vidéki sors az elzártság, a kirekesztettség, a csonkaság és kudarc, a perifériára kerülés állapota. „Ügy nézek szét az álmos kis szobában, mint a nagy császár a kis szigeten, őszi rózsával árvult szívemen." De f á j d a l m a s nosztalgia is, • vágyakozás és ábrándozás a zajló kultúra és az eredményesebb élet után. „Messze, messze tőletek, szép városok és szép színésznők, egy költő él, fásult, beteg, és nincs, nincs aki szeretné őt, ki mondaná: bús szemed, nekem drágább, mint indus ében." A vidéki sors fásultság, céltalanság, undor. „Itt inni kell. itt borban az igazság, és a vigasság. hit. szerencse, álom. mind a pohár felé lendíti karját, melv telten csillog az üres határon.." De a magyar t á j színpompája. lelket gazdagító varázsa is. „Az alkonyat, a merengő festő fest. Violára a lemenő felhőket, s a szürke fákra vérző aranvat ken majd minden színét a Tiszának adja." A vidéki sors nem csupán rnusseau-1 idill, hanem teljesebbvilág, gazdagabb humánum, erkolcsösebb lét és néoköze.lség Is Szegánv repedt falusi haranfl hirdetem a paraszt-születést é« kongatom a koldustemetést, giling, galang. s a jég ellen védem a vetést." Nem naiv, beszűküli provinciális búvóhely ez, hanem
egyetemességigeny és megrázó sorspanasz. Indokolatlan vele szemben az urbánus fanyalgás. A vidéki költősors nem torzósítja Juhász Gyula életművét, nem kisebbíti meg lírája perspetíváját. . . . Juhász Gyula vidékisége vívódásokkal, válságokkal terhes. drámával súlyosbított sors. Ebből következik, hogy a lírai realizmus hagyományából a leg-, kevésbé az idillt őrzi meg. Költészete e belső, konfliktusos mozgalmasságát már az egykorú kritika jelzi. így Kosztolányi: „Kettősség jellemzi mindenütt: életszeretet a halálvágyban, természetesség a művészetben, fiatalság a pesszimizmusban és csüggedtségben, szín és ragyogás a sötétségben, drágakövek egy feketebársony alapon. A m á r vány alatt tűz, szenvedő lélek forrong. Megadás m a j d lázadás, bibliai kereszténység, aztán emberhívő pogányság." Vagy Schöoflin: „Nem tud az élettel megbékélni, se legyőzni nem tudja, se megalkudni nem bír vele, elvonul előle a maga belső életébe, de magánya csendjébe minduntalan behallatszik a lármája." Szalatnai Rezső, a legjobb Juhász-könyv szerzője egyenesen „ambivalens lélekként" ábrázolja, aki a Olümposz felhőtlen kék egét érzi maga fölött, de csak féllelkével, a másikkal a szenvedésben leli örömét. E kettőség ad magyarázatot a költői műhely sajátos, é l lensúlyokat kiegyenlítő törvényeire. A kortárs Babits eladná „elsőszülettségi jogát egy tál objektív lencséért", szonettek aranykulcsával zárja el szívét, utálkozik az érzelmesség olcsó századvégi .divatjától. Ügy í r j a versét, mint ahogy „az úr alkot szárnyas, fényes, páncélos bogarat". Vállalja a nehéz formák fegyelmét, a poéta doctus, a tudós költő mívességét. A pályatárs Kosztolányi lágyabb költői természet. A verlaine-i érzelmesség és a rilke-i impresszionizmus oldottságával alkot, mondandóit a vers színes kulisszáival, az egyéniség bizarr pózaival fokozza hatásossá. Görögtüzet gyújt a költeményben, mint 1 színész játssza meg a lélek megrendülését. A végeken élő Juhász Gyula lírájára egyik véglet se jellemző. Se a reviczkys érzelmességé, se a parnasszista fegyelemé. Inkább a kettő kombinációjaként írható le. Tisztelt hallgatóim! A lassan fél évszázada halott költőt nem múló naPi aktualitás t a r t j a életben. nem is sorsának megdöbbentő abszurd regénye, hanem az idővel dacoló, olvasóinak m a is életre szóló élményt nyújtó lírája. Ha költészetének volt is Szkülláia és Karübdisze: a pátosz túlontúl ünnepélyessége vagy a hajlam bizonyos szentimentalizmusra — mégis okkal soroljuk őt a század legjelesebb költői közé. De jelentős az ő művészete erkölcsi suealmazásai okán is. Amikor — állapítja meg róla Juhász Ferenc — ..körül fagy roppant egv néoet, csontot, velőt, igaz emberséget", ő dalai rőzselángjával elzsibbadt lelkeket melenget. Költészete é™o úgy „korbácsos átkokat és nótákat. zengető, temetőkanukat döntető". mint s legi^bbaké. A történelem riasztó csöndiében sorsközösséget válla] a m i a y a " néor>»l é« elint a nemzetek közötti ívvkonsáa ' : g. Me<?*'*vő, ződéssel hirdeti hogy ^ magyarság lövőiét n«>m fesvverr-e' ' nn^rn jobb eri{*iccs°l töbh •c"! túrával lehet megment«ii Midőn centenáriumát ünneoeHük 'ndatnsftsuk feladatainkat is - költ ő i é n e k szeretetét és eszméinek vállalását.
4 SZEGEDI EGYETEM i
Illyés Gyula fejfájára Meghalt Illyés Gyula. Űj állapot ez mindannyiunk számára, minden magyar és európai számára. Pedig sokan nem tudják vagy nem a k a r j á k tudni, hogy milyen veszteség érte őket ezzel a halállal. „Lángelmét temetünk" — mondta Illyés a n nak idején Veres Péter koporsója előtt, s ugyanezt mondhattuk mi is április 22-én a Farkasréti temetőben. Állócsillag világított és sugárzott változatlan erővel — több mint félszázadon át — irodalmunk, szellemi életünk egén. Szüntelenül jelen volt Illyés. Akkor is, amikor a németek elől bújkált, akkor is, amikor az ötvenes években, tiltakozásul a végletesen eltorzult politika ellen, tihanyi vincellérek közé húzódott vissza. Nemcsak irodalmunkba, de közéletünkbe, vagy ahogy ő mondta, „közügyeinkbe", gondolkodásunkba is belenőtt az ő jelenléte. André Frénaud írta „Európa utolsó nemzeti költőjéről": „Költő, aki jelen van a történelemben; aki ismeri az emberi gyávaságot meg bátorságot is, amely életben t a r t bennünket; költő, aki ner»j csapja be magát, és aki minket se csap be; aki vállalja a meghasonlást, és aki a büszkeséget választotta. Aki ismeri a múltat, és rákérdez a jövőre, aki népének fia, népének fáklyája. Felelős költő a törékeny világban." A húszas években az avantgarde-dal ismerkedett. de a művészetek forradalmánál jobban érdekelte a népforradalom. Jobban izgatta, hogy mi lesz ennek a kis népnek a sorsa a vesztett forradalmak, az országomlás u t á n ? Hogy talpra t u d - e még állni? A világ fővárosából Rácegrespusztára tért vissza, s ú j költői ars poeticájában ezt írta; „Ez a föld táplál m a j d ! s dalod így lesz hasonló / A mély gyökerű tölgyek lombsusogásához". T á r sadalmi-nemzeti gond és irodalom összefonódására adott példát Illyés Gyula. Ügy foglalkozott nemzetével, hogy elhatárolta magát mindenféle nacionalista elfogultságtól. „ . . . nemzeti, aki jogot véd; nacionalista, aki jogot s é r t . . . " — Erről a közismert illyési axiómáról joggal írta Balogh Edgár, hogy itt „lenini n o r m a " fogalmazódik meg. Vízválasztó volt Illyés. Az őrá oly gyakran zúdított rosszindulat és gúny nemcsak neki, népének is szólt. Műfajhatárok sohasem tartották vissza Illyést. Bár, ahogy 8 mondta, „iparszerűleg" lírai költő. Lírikusként a legnagyobbakkal. Zrínyivel. Csokonaival, Vörösmartyval, Arannyal, Petőfivel, Adyval egyenrangú. A prózának is — stilisztikai stúdiumok számára kimeríthetetlen példatárt adó — mestere volt. „A nagy önismeret elsősorban nem fecsegésre, hanem pontosságra, azaz önuralomra késztet. Az irodalom dolga nem holmi sámáni önistenülésben való keringés saját magunk körül, hanem fegyelmezett közlés." — hangzik a mának is szóló üzenet. Drámáinak bemutatói fényes fejezetek a magyar színpad történetében, esszéi a nemzedék nagy m ű f a j á nak csúcsteljesítményei. Nemzetköziségét, európaiságát műfordításainak két kötete is bizonyítja. Ezekkel is ablakot nyitott Illyés a nagyvilágra. Volt idő, amikor az irodalom erkölcsét senki sem védte nála jobban. A háború alatt az általa szerkesztett Magyar Csillag a humánum, az európai kultúra eszményei melletti demonstráció volt. Nem veszélytelen vállalkozás: a fasiszták halálra keresték őt is. S megérte hogy évtizedekkel később az elvakult gyűlölet éppen őt fasisztázta le. Keserű feladat múlt időben beszélni róla. aki nyolcvanévesen is fiatalokat szégyenített meg szellemi frisseségével, munkabírásé1 va és pontosságával. Mert és kezdeményezett, figyelmét (határon beliil és kívül) semmi lényeges nem kerülte el. Rengeteg terve volt. a Beatrice apródjainak folytatására is készült. Évekkel ezelőtt egy tanácskozáson azt mondta: „A problémák gerince: hogy az életkor szerint is fiatal korosztály hogyan tud korszerű lenni történelmileg Ide torkollik a többi alapkérdés." Az utána jövőknek a történelmi ismeret a nemzetismeret példáját hagyományozta, s a b a j vívás eleganciáját: hosy „emelt főve! és mosollyá!", sőt, „kellő h u morrat" is lehet küzdeni. Sok emlékezetes jelképe van az életműnek. Ilven a szelekkel dacoló, de kecsességéből mit sem vesztő „dőlt vitorla". Élő klasszikus, családfő, költőfejedelem, törzsfő — már életében ígv emlegettük. Pátriárka, akit szerettünk volna százévesnek látni Ezért is hangzott í f v Utassy József kívánsága Csendélet című versében: „száz évi<? éli, akár a sólyom!" Tudtuk, hogy Kháron ladik'án előbb-utóbb eltűnik «zemünk elől. titokban mégis remény* kedtünk. Hátha ő lesz a kivétel, ő. aki már ötvenévesen szembenézett az elmúlással, kimondta, leírta, s ezzel — úgy tűnt — föl is oldotta a rettenetet. Most érte is eüött a halál, s — bármily kedvetlenül hangzik — az élet megy tovább. De a halál óráiban, a gvísz napjaiban azt állítani. ho«v nem hiányzik, hogy hiányát hen* kel! strntni — öntelt aránvtévesztés. Szemlőbegvl háziból figveitp Tllvés az orszácot. a világot. ,.vigvázó szem" volt ..fir-r« a strázsán", s Í«T" lett * közkincse n m a gvar nénnek. A Tisrntíínok verset nem k'lld többé — felmérhetetlenül szpfiém'ebtiek leWnk.- 1 » szeaénvebb lett a tizenöt milliós rnnff-a-s*!?. Sensiszent<rvftrevtf)l Pan Franciscóig. s szegényebb lett a haladásban annyi bukkanó után ls bízó emberiség. OLASZ SÁNDOR
Aradi
Szabolcs:
Az első percben Illyés Gyula emlékére fgv haladok egyre beljebb az erek mentén drótkatonák sorfala vigyázzban mellett nem merek visszanézni szédülök előttem és utánam magasság (vagy mélység) észnek nincs helye nincs egyre beljebb én hagytam ott ottfelejtettem legdrágább papírhajómat most evezhetnénk felfelé az ereken e<*vre b e ü e b b nincs posta hír semmi nincs szétrozsdásodott tankok ülnek az erek mentén zétposhadt b e t o n n a k nanírhaióV elázva otthagyott P A P Í R H A J Ó K !
Kell-e nekünk költő-tanszék?
Elöljáróban szükséges megjegyeznem, hogy a kérdést nem én találtam ki, de különböző beszélgetésekből tudom, hogy a „levegőben lóg", s az elnevezést is kelyesebb lenne talán költői vagy költészet(i) tanszékre változtatni. Ám a költő-tanszék nyelvi pontatlansága és jótékony homályba boruló jelentése ellenére is jobban hangzik az én fülemnek, s ennyi előjogot azérf is voltam bátor engedélyezni magamnak, mert az alább következő társasjátékba — mely, miként a cím is mutatja, o rendszeres költővagy íróképzés szükségességére kérdez — semminemű módon nem kívántam beavatkozni, azon túl, hogy a szóban forgó kérdést feltettem az irodalmat foglalkozás- vagy hivatásszerűen művelő riportalanyoknak. S akkor ez a „riportalany" is pontatlan itt, mert nem riportot kívántam készíteni, azaz: első kérdésem szándék szerint az egyetlen m a r a d t volna, hogy bevallottan provokatív célzattal — emberi reakciókat m é r h e s s e k amelyek, úgy gondoltam, minden jól irányzott kérdésnél pontosabban mutatnak valamely közössé tehető válasz irányába, akár ha közvetett módon is. Ezért ha a társasjátékok szellemét követő, mindenkire egyaránt érvényes szabályt megsértettem is néhol, azaz a beszélgetés során tocdbbkérdeztem, nem kívántam bármely irányban kalandozó válaszhoz sem támpontot adni —, (olyannyira, hogy esetleges további kérdéseimet nem is jelöltem a szövegben). Eképp az újságírói gyakorlat minden bevett mozzanatát igyekeztem kiiktatni, hiszen nem újságcikket a k a r t a m írni, hanem elyan közös játékra hívni a kiszemelt „riportalanyokat", amely mégiscsak felelős választás elé állítja őket: saját irodalmi gyakorlatuk, irodalomhoz fűződő kapcsolatuk, tapasztalataik nyilvános szembesítését kéri az ominózus kérdéssel. Bár az előzetesen kialakított — természetesen a játékot irányító személy ízlését jellemző, így szükségképpen és tetszés szerint bővíthető — keretből néhányukat, olykor adminisztratív tévedés okán, mégsem sikerült bevonni a játékba, úgy tűnik, mégiscsak szerencsésen alakult az arány: a f e n n maradó hat „játékos" közül h á r m a n az irodalommal mint t u d o mánnyal foglalkoznak elsősorban, hárman pedig szépirodalmi szövegek létrehozói.
lUa Mihátp, docens, n . sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék: — Végül is mindenféle szakm á r a képzik az embert, akkor költő- és íróképzés miért nincs? Valami olyasfajta felfogást sugall ez, mintha költőnek, írónak születne az ember. Ám gondoljuk! csak) végig például a XX. századi magyar irodalom törtéSetét: az ilyen jellegű képzés valamilyen formában mindig folyt. Vagy a napilapoknál (s itt elsősorban Adyra, Juhász Gyulára gondolhatunk) vagy más, szervezett keretek között. Például — ugyanebben az időben — a tudós költők számára a Négyesy-szeminárium íróvá válásuknak egyfajta iskolája v o l t Ma pedig kétséget kizáróan megállapítható tény, hogy sem a napilapoknál, sem az írószövetségen belül, sem pedig az egyetemeken nincs szervezett jellegű, rendszeres költő- vagy íróképzés. Csupán alkalmi kísérletekről tudunk, így például az Alföldi Stúdióról, mely antológiát is adott ki. S a rendszeres képzés hiánya abból a megfontolásból válik problémává, hogy — és ezt tudomásul kell venni — vannak dolgok, amiket egyszerűen meg kell tanulnia a kezdő költőnek, írónak. Tehát el tudok képzelni olyan speciálkollégiumot amelyen a hallgatók nem a szerzők munkáival foglalkoznának, haijem megtanulnák az irodalom hagyományait, az írás mesterségét, és betekintést nyerhetnének a kortársak műhelyébe is. Lényeges dolognak tartom azonban, hogy, ezen túl, mindenki hozná a maga opusait, ötleteit, hozzájárulván á közös tanuláshoz. Nem feltétlenül csak egyívásúak vennének részt ezeken az
összejöveteleken, hanem különböző korosztályok képviselői lehetnének jelen. Így alkalom nyílna arra, hogy az idősebbek műhelytapasztalataikat átadják. Például most, hogy Illyés meghalt, bizony hiányát érezzük a róla való, Ilyen jellegű tudásnak. Rettenetesen keveset tudunk arról, hogyan alkotott. Bizonyos, hogy a magyar irodalomban a különböző típusú írók valamilyen módon bezárkóznak Van valamiféle rejtekezés. Pedig egy kezdő költő úgy tanulhatna igazán, ha beláthatna a nagyok műftelyébe. Nem önképzőkör-jelleggel, de mint szabad vitafórum, ez a képzés beilleszthető lenne a speciálkollégiumok rendszerébe, ám az egyáltalán nem szükséges, hogy mondjuk, a magyar vagy idegen nyelvek tantervéhez igazodjon. Itt a tehetségek olyan indíttatásokat kaphatnának, amelyek nyomán tehetségük a megfelelő formában jelenhetne meg. Tehát a tanítás főként az egyéniség nevelését célozná. Mérhetetlenül tágnak kellene lennie a n n a k a gárdának, amely előadna itt, a természettudományok és a modern nyelvszemlélet képviselői egyaránt részt vennének az oktatásban.
Ezzel kapcsolatban azt !s észr e kell venni, hogy a mai magyar irodalomban viszonylag kis körre szűkül az inspirációs lehetőség. Az említett képzési formában az olyan kultúrákkal való érintkezést is biztosítani lehetne, amelyek önszorgalomból nehezen érhetők el. A szegedi egyetemen vannak oktatók, akik például némely keleti kultúráról mint élő hagyományról tudnak ismereteket adni. S akkor nem szabad megfeledkeznünk a modern nyelvszemlélet itteni, európai hírű képviselőiről sem: a költő- és író képzésben kiváltképp jelentős segítséget adhatnának. Ötvös Péter, adjunktus, I. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszéki: — Elképzelhető, hogy a tágabban, s tulajdonképpen csak játék kedvéért megfogalmazott kérdést félreértem, s az sem kizárt, hogy ebben a félreértésben van némi szándékosság: én is csak arról tudok beszélni, ami az évek során rögeszmémmé vált. A „poetlké tekhné" értelmezésében a platonista hagyományokat követőkkel szimpatizálok inkább, s vallom, hogy a „poézis" maga adomány, ajándék, amely nem csak tanulás kérdése. Azért kívánatos ezt hangsúlyozni, mert az ellenkező végletre is vannak torz példáink, s az e f f a j t a túlzásokat tartom kerülendőnek: a költészet evilágiságának tényét talán túlhangsúlyozva egy barokkori poétika tankönyv azt a nézetet képviselte, hogy a költői mesterség hat óra alatt tökéletesen megtanulható. Itt is, mint annyi más esetben, a szintézis látszik a legtermékenyebbnek: az „ars poétika" bizonyos, egyáltalán nem csekély mértékig tanulható, gyakorolható, gyakoroltatható mesterség, ám nem csupán az. Az alkotás folyamata feltételez még egy nehezen tanítható mozzanatot, amit az irodalommal foglalkozók, talán nem mindig ironikusan, „je ne sais qttoi"-nak is szoktak nevezni. (Másképp áll a helyzet az interpretációval: hiszem, hogy a legbonyolultabb, vagy annak tűnő rejtjelezés is nyilvánvalóvá válhat.) Mindezekből kiindulva feltétlenül szimpatizálnék egy „ars poétika" tanszékkel, vagy tanszéki csoporttal, amely erősen építene a poétika oktatás hagyományaira. A szabályok, az eszköztár ismerete nem bénító, sőt elengedhetetlen. Igyekezni kell arra, hogy a száraznak tűnő szabálygyűjtemények a kívánt befolyást érjék el, ez pedig — a tanítási gyakorlatban — a tanító magyarázataival és példáival együtt valósítható meg. Így rendkívül nagy a tanító felelőssége, mert a poétikatörténet és a történeti poétikák alapos ismeretén túl megkívántatik az is tőle, hogy tágabb kitekintésre, az Irodalmi ízlésre is példát nyújtson. Az első lépésekben mindent meg kell tanítania, ami a költészetből megtanítható, s mivel úszni
Is csak vízben lehet megtanulni, a poétika ismert szabályait is folytonosan alkalmazni kell. Megadott, először konvencionális, később keresetten bizarr témákból kötött f o r m á j ú szövegeket kell, alkotni, amelyek elsősorban az eszköztár jó ismeretéről a d j a n a k példát. Ez nem sokban különböznék — legfeljebb magasabb rendű teoretikus tudatosságában — az évszázados iskolai gyakorlattól.
sonló kollégiumot szeptembere óta.
A foglalkozások rendkívül szövegcentrikusak lennének, s a második lépésben, korszerű esztétikai és alapos esztétikatörténeti ismerettel kortárs — külföldi és magyar — műalkotásokkal lehetne foglalkozni. Itt kívánatos, hogy legalább egy-két nemzet költészetét saját anyanyelvén tanulmányozzák. Eme foglalkozások aztán értelemszerűen átcsúszhatnak ún. „alkotóköri" szemináriumokba, ahol a mesterség ismeretének lehetséges legszélesebb bázisán a csoport — m ű f a j i és tematikai megkötöttség nélkül — szövegeket produkál, természetesen maga a tanító is. Alapos poétikai, és ideálisan korszerű esztétikai ismereteik segítségével ezeket a szövegeket kívánatos megbeszélni. így adódik az az igény is, hogy a tanító (vagy tanítók) szintén foglalkozzanak költészettel, ám ne csak az Interpretáció, hanem a gyakorlat szintjén is. Ez persze azzal a veszéllyel jár, hogy a foglalkozásoknak — legalábbis a második lépcsőben eleve körülhatárolt profilt adunk, egy költőt bízunk meg vezetésükkel, akinek szintén van, tőle elvitathatatlan „ars poétikája" —, s az a mindenkori igazság, hogy más költők másképp látnak, s írnak, csak megállapítható, de semmiképp nem vethető a szemére.
Visszatérve a költő-képzésre: akik ezt a valamilyen speciálkollégium f o r m á j á b a n megvalósítható képzést irányítanák, azoknak — szerintem — mindenképpen íróknak vagy költőknek kellene lenniük. Nem szükséges, hogy ezek feltétlenül a legjobb költők legyenek, de mindenesetre azok. Olyanok, akik az átlagosnál nagyobb klasszikus irodalomtörténeti és poétikai műveltséggel rendelkeznek.
Szajbély Mihály tanársegéd, I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék: — Ha ezzel kapcsolatban van valami, amit riem látnak el a most is létező tanszékek, akkor az az írói mesterség a szépirodalmi szövegek írásának tanítása. A költővé vagy íróvá váláshoz szükséges egyéb ismereteket — végül is és elvileg — megadja a mostani képzés. A költő-tanszéknek, jól tudjuk, vannak hagyományai; kb. a múlt század közepéig tanították költészetet, amíg a kialakult szabályrendszerrel rendelkező klaszszicista felfogás — mely az írnitudást középpontba helyezte — a költészetet taníthatónak tartotta. Azt semmi esetre sem hiszem, hogy — a mostani körülmények között — valaki jobb költő lesz akkor, ha t a n í t j á k neki a mesterséget. A „költő-képzést" esetleg mint kiegészítő stúdiumot mint az irodalom-értés prakticista kiegészítőjét el tudom képzelni. De hogy itt költőt lehetne „csinálni", abban nem hiszek. Ettől függetlenül szükség lehet erre a képzésre — noha hangsúlyozom, hogy a jelenlegi bölcsészkari képzésben semmiképpen sem ez a legfontosabb hiánytantárgy! —, de legfeljebb speciálkollégium f o r m á j á b a n látom megvalósíthatónak. Ez a képzés elképzelésem szerint történeti jellegű lenne, tehát a hallgatók megkapnák például ugyanazokat a feladatokat, amelyeket Csokonai kapott annak idején. Vagyis egy-egy korszak akkor éppen aktuális módszereit végig kellene venni ezeken a gyakorlatokon. Az a kritikalrást „tanító" speciálkollégium, amit jelenleg Zentai Máriával vezetünk, az irodalomról való gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. Ez a feladat nyilvánvalóan egy irodalom-tanszék munkájához tartozik. Természetesen a kritikaíráshoz is kell tehetség, ám ha megnézzük a folyóiratok kritika-rovatait, gyakran úgy tűnik, hogy a mesterségbeli. technikai ismeretek hiányoznak. A kritikaírással mint mesterséggel korábban nem foglalkoztak az egyetemen. Tehát semmiképpen sem haszontalan ez a speciálkollégium, főként mert az érdeklődés azt mutatja, hogy a hallgatók Igénylik. S nem csupán Szegeden. A budapesti bölcsészkaron Balassa Péter ha-
vezet
múlt
év
A ml foglalkozásainkon a kritika áll a középpontban, s nem maga a mű. Azokat a határokat próbáljuk kijelölni, amelyeken belül — egy lehetségesen ideális esetben — a kritika-írónak mozognia kell. Abból a szempontból sem mellékes, ez, hogy, végül Is, rendszeres kritikaelmélet sem áll rendelkezésünkre.
Baka István (1972-ben végzett a szegedi bölcsészkaron, magyarorosz szakon. Kétkötetes költő, prózakötete Szekszárdi mise címmel megjelenés előtt áll.) — Nem költő, hanem inkább olvasó-képzésre' lenne szükség —, a kettő f o r m á j a szerint megegyezik. Jó költő és jó olvasó csak az lehet, aki tisztában van a verstannal, a költői képalkotás módszerével, és a szerkesztés sajátosságával. Tehetséget nem lehet tanítani, akinek meg nincs tehetsége, abból úgy sem lehet költőt csinálni. Ugyanakkor a legáradóbb tehetségnek is szüksége van ezekre az ismeretekre, amelyeket az olvasónak szintén el kell sajátítania. Ma a költők egy része Is „tanulatlan", sőt, a tanulatlanságnak kultusza van. Nagyon sok mai, s nem csupán fiatal költő mintha egyenesen büszke lenne arra, hogy fogalma sincs a verstanról, sőt az elemi nyelvi logikáról sem. Legalábbis verseikből ez tűnik ki. S ezeknek az ösztönösségre való hivatkozása szövetkezik a félművelt olvasók rossz ízlésével. Talán nem külön tanszéket kellene létrehozni, hanem alaposabb stilisztikai és verstani képzésre lenne csupán szükség. Ennek keretében nem feltétlenül az éppen divatos elméletekkel kellene foglalkozni szinte kizárólagosan, hanem alapdolgokat elsajátítani, amelyeket például a régi gimnáziumban megtanítottak. Régen természetes volt, hogy h á zi feladatként verset kellett írni. Tehát a képzeletbeli jó olvasónak is szükséges a költészeti formák gyakorlása, mert befogadásra így inkább alkalmas lesz. , Egyetemista koromban e rendszeres képzés erős hiányát éreztem, sok mindent később tisztáztam magamban, amikor már tanítanom kellett.
Nem látok olyan veszélyt, hogy az önálló tehetség kibontakozását bármilyen mértékben is akadálypznák ezek a tanulmányok. Mert bármilyen irányú tehetség csak akkor tud megnyilatkozni, ha képes elhatárolni magát a létező lehetőségektől. Azaz: előbb hexametert kell megtanulni írni, hogy elhagyhassuk az időmértéket, rímes négysorosokat, hogy tudjuk, mit nyerünk a szabadvers által. Tehát valamiféle rend-tudat jelennék meg ebben a kaotikus magyar költészetben, és el lehetne dönteni — az Ilylyés-i recept ellenére — szonett nélkül is, hogy költő-e valaki, vagy csak költő szeretne lenni. Egy ilyen tervnek, persze, nincs realitása, mert' melyik költő merné elvállalni, hogy iskolában „tanulta" a költészetet. I\lásrészt, költők nem taníthatnának ezen a tanszéken, mert ők már valamilyen meghatározott ízlés irányába terelnék hallgatóik érdeklődését. Csak nagy t u dású irodalomtörténészek vezethetnék a szemináriumokat de nem hiszem, hogy a mai magyar irodalmi életben két olyan t u dós irodalmár lenne, akiknek személyében az érdekeltek (vagyis a szeminárium hallgatói)' egyetértenélek. Tudniillik arról van szó, hogy nincs olyan irodalomelméleti szakemberünk, aki köztudottan n e lenne elkötelezett a magyar költészet valamely irányzata felé.
Szijj Ferenc (ötödéves magyarnémet szakos hallgató — jelenleg éppen évhalasztó —, versei országos terjesztésű folyóiratban eddig, meglepő módon, nem kaptak publicitást Munkái lapunkban rendszeresen megjelennek, nagyobb terjedelmű összeállítással szerepel a megjelenésre váró Bölcsész-ben.) — Szerintem szükség lenne egy ilyen rendszeres képzést nyújtó tanszékre, ugyanis nagyon sok mindent meg kellene tanulni egy költőnek, vagy írónak. Egyrészt, túl a technikai dolgokon (rím vagy ütem) van egy csomó ismeret, amit jó, ha tud az ember, másrészt bizonyos szinten el kell sajátítani valamilyen érzékenységet a régebbi korok irodalma iránt. Olyan érzékenységet, ami több az irodalomtörténeti megismerésnél. B tanszékre azért is szükség lenne, mert így kényszerítve érezné magát az ember arra, hogy folyamatosan írjon. Rendszeresen kellene írni, de nem a mennyiségi szempont szem előtt tartásával, hanem azért, hogy minél jobbat írhassunk. így el lehetne érni azt a szintet, ahol akkor %r az ember verset, amikor akar. Ez egy. minőségileg feltétlenül magasabb szintet jelent.
Persze, költészeti szempontból is nehéz egy ilyen tanszék • felállítása. Mert a költészet sokkal inkább a mindennapokból Erre a „tanszékre" semmiképnő ki, mint a többi művészeti ág, pen sem ártana gyakorló költős ez még a prózától is megküket meghívni, ha nem is egy-egy lönbözteti. Nem elég egy s a j á előadás megtartására, de legtos vagy zseniális látásmód, ami alább műhelybeszélgetésre. vagy az emberrel születik vagy megszerzi azt, hanem valamilyen egyéni sorsnak is kell az egész mélyén meghúzódnia. Ezt viZalán Tibor (1978-ban végzett szont nem lehet tanítani. A saSzegeden, magvar-orosz szakon. ját sorsunkkal szembeni érzéElső kötete Földfogyatkozás cíkenységet nem tudná megtanítamen jelent meg, 1980-ban. Toni ez a tanszék. Munkájában invábbi két kötete közvetlenül kább valamiféle mintaadás lenmegjelenés előtt áll.) ne a lényeges.' ü g y értem ezt: akik itt, ezen a tanszéken taní— Föltétlenül fontos lenne netanának, nem csupán tudásukat, vezett iskola (tanszék) létrehoismereteiket adnák át, hanem — zása, legalábbis olyan formában, ideális esetben — egyéniségükhogy az egy-két kötetes költőket kel hatnának a tanulókra. kötelezően be kellene íratni ide. Itt poétikával foglalkoznának, Biztos, hogy nekem nagyon verstannal, költészettörténettel sokat segített volna egy ilyen és elmélettel. Jelzem, utóbbi tanszék működése. S ha esetleg kettő nem erőssége a magyar felállítanák, egy olyan embert irodalmi életnek. Nem gonosztudok elképzelni, akit szívesen ságból mondom ezt; arról van látnék ezen a tanszéken: az peszó, hogy sem a középiskolai, dig Tandori Dezső. sem az egyetemi képzés nem ad kellő alapot egy költőnek az induláshoz. (Itt természetesen csak szakmai szempontokról beszélek.) Amikor hálásan megköszönöm a válaszadóknak bátor közreműköEzen az iskolán (tanszéken) désüket, anélkül, hogy akárcsak nem azt tanítanák, hogyan kell utalásszerű kísérletet tennék is a verset írni. Végül is ki kit taníválaszok összegzésére, megjegytana akkor? Azt viszont, hogy zem: az úgynevezett „konklúzimilyen lehetőségei vannak egy óik)" levonása esetleg éppen az tehetséges embernek, nem ártana olvasó feladata lehet, már amenvtudatosítani. Mondjuk, bevezetés nyiben hajlandó — még ha jelképesen is — „beszállni" a j á a költészet-elméletbe, a költészeti formák lehetőségeibe —, ez tékba lenne az alapstúdium. BELANYI GYÖRGY
ti SZEGEDI EGYETEM
Szüntelenü válaszadásra készülök — Mi az, ami most foglalkoztat? — Mi érdekel? — Versközeiben mi a helyzet? — Ügy gondolom n e m vagyok versközeiben. — Miért? — Írok dolgokat, de a vers mint olyan, valahol megszűnni látszik. Bizonyos horizonton felbukkan a szöveg, amely egy divatos szólam, de komoly tartalmai vannak. — És azon a horizonton születik meg a hosszúvers? — Igen, Nincsen számomral vonzása a szó szépségének, számomra csak fogalmi széD létezik. Ezt úgy lehet létrehozni, hogyha az ember megoróbália fölbontani a használatos vagv létező rendszereket a szavak, mondatok, fonémák között. Ez egy ilyen tipikus helyzet: meghalt a vers, éljen a szöveg! A vagv meghalt egy bevált művészeti forma, éljen az azt fölváltó másik! — X szöveghez való közelséget nem zar.ia ki. hogy a „halottat" olvasod? — Ezt a költészeti közlésformát természetesen olvasom és helyenként szeretém is. sőt magam is írok ilyeneket — ez az ellentmondás —. de magam szám á r a a tisztességes megfogalmazás lehetőségét" föltehetően a nem versszerű képződmények hordozzák. — Nagy szerzőknél általában fontos: mit olvas. Te mostanában mit olvasol? — Ha nagy szerző lennék, fontos lenne. Nyilván másoknak nem. de nekem fontos. hogy Wittgensteint olvasok egyfolytában egy ideje, és Bakunyint. Számomra nem is Bakunvin izgalmas — ő is persze —, de leginkább a cár lapszéli jegyzeteit figyelem, A művésznek — adott esetben filozófusnak — ilyen nyilvánvaló szembesülése a hatalommal nem csak hátbor zongató, de tanulságos is Wittgenstein és Bakunvin valahol ott találkoznak, ahol a hideg és meleg víz. tehát ha az ember fulladás nélkül kibírja . e kettő gyors és átmenet nélküli változását, akkor elképzelhető, hogy sok mindenre fel tud készülni. — Te mire készülsz? — Én szüntelenül válaszadásra készülök, mert sokféle kihívásom van. Hogy ezekre hogvan válaszolok. az ebben a pillanatban feltehetően létkérdés számomra. Azért nem lehet konkrétabban megfogalmazni, mert a kihívók a kihívást nem konkrétan intézik. Az árnvékbokszolást szeretném elkerülni, ugyanakkor nem lenne jó. ha valaha is. fölrónák, hogy kikerültem olyasmit. amivel találkozni kellett volna. ' — Mi az a szépirodalom, amit olyan rendszerességgel és úgv forgatsz, mint hivő vagv érdeklődő a Bibliát? — Olvasom a Bibliát, és nem tudom. hogy válaszolhatok-e a kérdésre. Az érdeklődés mindig egy kezdeti stádium, a hit az egy végleges állapot. Ha egészen pontosan akarok fogalmazni akkor csak azt tudom mondani. hogy az asztalomon egyet-
len könyv van ugyanazon a helyen. mindig elérhetően, ez a Biblia. . A szépirodalomról: Sok Esterházyt olvasnék, sok Ottlikot, sok Mészölyt, sok Csoóri-esszét sok Petri-verset, és olvasnám rendszeresen a generációmat. De ez más kérdés. — Mondjál néhány szót az utánatok következő generációról! — Fölháborítónak tartottam, amikor nem előző generációs koromban éltem, hogy nem ismerik az én generációmat, ijedten tapasztalom, hogy nem tudom hová tenni a karnyújtásnyira tőlem létező fiatal generációt. Gondolom, ez nem az én érdeklődésemnek a hiánya, hanem mostanra sikerült olvan káoszt teremteni a magyar költészetben, hogy az sem igazodik el, aki benne van. Rengeteg név-' vei találkozik az ember, rengeteg nagyszerű. közepes vagy rossz verssel, de ezek á nevék n e m térnek vissza olyan rendszerességgel, hogy valamiféle viszonyt, közösséget vállalhatna velük az olvasó. Itt mondtam ki az én tehetetlenségemét, én is csak olvasója vagyok ismeretlen barátaimnak, társaimnak, akikkel együtt talán többre 1 mennénk. Segítő gesztus bizonyára lenne, csak ennek a gesztusnak az irányát a festett ködben én legalábbis nem tudom. Marad az. hogy megkeresnek, de az Ott megalázó számomra, ahol én sem szerettem megkeresni senkit Tehát akaratlanul is olyan helyzetet teremtek magam is.- melyet nem szeretek, sőt valahol el is ítélek. — A megalázó gesztusról bővebben . . . — Huszonkilenc éves vagyok, ez nem kevés, de nem is sok Nem tudom, hogy többet tettem-e le eddig a z asztalra, mint bárki más. aki verset ír. aki költő akar lenni. Az a helyzet, hogy k'anonizálódom költőként, azért ijeszt, mert az emberi- viszonylatokat veszítem el. azoknak a . viszonylatoknak a lényegét ve- • szítem, amelyek miatt érdemes lenne felvállalni ezt a szerepet. Tehát egy <?lyan kör, ahol be-* . lül sem jó lenni, kívül sem jó,, lenni, de nem lehet nem tudomásul venni a kör létezését. — Néhány évvel ezelőtt egv éjszakán át olvasgattam az asztalodnál. Mikor fölnéztem a könyvből, velem szemben egv Ady-maszk fehérlett. Ott van-e még, milyen a viszonyotok? — A maszk azóta más lakásnak a falára került, de a viszonyom nem változott meg vele. A lakást én lakom, a maszkkal a párbeszéd azóta is folyik. Arról' van sző talán, hogy a XX. század legnagyobb költőjével folytatom a párbeszédemet, és az a párbeszéd sokkal fontosabb számomra, mint a létező irodalmi élet, kufárkodás. kiárusítás vagy éppen zsenialitás. Ezzel a maszkkal el lehet beszélgetni, emögött a maszk mögött egy század konklúziója van, de még kell győznöm arról, hogy én már más században élek. ,— Sűrűn jársz Szegeden Ez persze azért tűnhet így. mert figyelnek rád . . .
Z a K n Tiborral április 12-én költői estjén találkozhattunk a JATE klubban, elsőként a „Szegedi Egyetem vendége" sorozatban. Ez a beszélgetés a költővel készült. — Borzasztóan ritkán v iárok Szegedre, noha sok barátom van itt. Régi nóta. hogy a Szegedről elkerültek visszasírják á várost. Nos. ha nem-is, erről van szó, de valamiképpen behatárolatlan dolog ez a Szeged: amikor itt vagyok, nagyon érzem 'ittlétem hiányát, amikor nem vagyok itt, nagyon érzem a z ' ittlétemet Ez a szkizofrénia ijeszt, amikor Szegedre gondolok és borzasztóan" izkat, amikor Szegedre gondolok. — A riporter megszokta kérdezni: mi az a kérdés, amit. az interjúalany föltenne magának? Kérdésem: mi az. amit válaszolnál? — Ha az embér őszintén akar el nem hangzott kérdésekre válaszolni, akkor azt mondja az én esetemben, hogy nem értem, mi folyik körülöttem. Többet beszélnek rólam, mint kellene vagv megérdemelném. Túl sok a pletyka, túl sok a rágalom és lehet, hogy gyanúsan sokan szeretnek Amíg ezeket nem tudom magamban elintézni, addig nem tudom mire vélni. hogv. jelen, vagyok. Egyszer fölvetette egv költő, hogy mi a fontosabb: amit írok." vagv hogy jelenségként létezem? Én az első ügyében mindent megpróbáltam, a második Rajtam' valószínűleg kívülálló okok miatt alakult ígv Ném szeretném, ha fontosabb lenne a bármiiven irányú mozgásom és indulatom, mint az amit létre tudok hozni. Valahogy kiszorultam mindenhonnan, és most" váróra azt a csöndét, ahonnan csák az fög hallátszani. amit mondok. Túl sok el nem mondott mondatot írnak a számlámra, ugyanakkor túl sok elmondott montJato'mat hagyják • figyelmen kívül. Szeretném. Hogyha a saját akusztikámban hangzanának el azok a gondolatok. amelyeket én is fontosnak i tartok; ' •! - ' — Hogv érzed: elmondhatod-e Ady szavaival: „Pusztán a viharért nem j á r t a m viharban, becsületes éltem, becsületes jussát kerestem a harcban"? ,
zés£ "rietn ' mindig" eíik "egybe. A „harcnak" ma nincsenek igazi terei és a „juss" sem ejég ahhoz, hogy az ember abbahagyja a hadakozást. Ilyen -.történelmied len nemzedék vagyunk, és attól félek, hogy elveszik tőlünk a tisztességes megmaradás lehetőségét ;is. Politikus lénynek, gondolnám m a g a m a t noha alkatilag nem hiszem, hogv az" vagyok, és nehéz úgy költőnek • lenni, hogy ne keverjem b<jle--magam költészeten kívüli ügvekbe. például a politikába. Ez azért reménytelen és fárasztó, mert; ma a politikai, állampolgári megnyilvánulásoknak szűk kerete létezik. Egyszóval: nem tudom, hogy mikor élek a jogommal, hogy beleszóljak abba, ami körülöttem történik, és mikor vagyok, gyáva, amikor bele kéne szólnom, de tartok attól, hogy a mérkőzést mások játsszák az én nevemben is. DLUSZTUS IMRE
Bács-Kiskun megyei Siet A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola negyedéves népművelés szakos hallgatói Bács-Kiskun megyei hetet rendezlek április végen. A műsorkínálatban szerepelt filmvetítés, kiállítás, rajzfilm-bemutató táncház és amatör színpadi előadás. A jól sikerült rendezvény arról adott bizonyságot, hogy az utolsó éves népművelés szakos hallgatók nem csak elméleti tudással rendelkeznek, a gyakorlati munkában is járatosak. Felvételeink a főiskola Teleki kollégiumban megrendezett kiállításon készültek, ahol fafaragásokat, a népi lószerszámok remekeit és mai bőrdíszművesek munkáit láthatták az érdeklődők. 'Tóth B. László felvételei)
ti SZEGEDI EGYETEM
¥ EMBÉGÜNK dr. T o k a j i Géza A Szegedi Egyetem legutóbbi Vendége dr. Tokaji Géza a JATE Állam- és Jogtudományi Karának docense volt, akinek rendkívüli szerénysége' nyilván kitűnik az alábbi beszélgetésből.
0
0 Docens Űr! Önt a hallgatóság a büntetőjog általános része művelőjeként és oktatójaként ismeri. A legkézenfekvőbb kérdés: mikor vált hivatásává e tudományág művelése? — Sajátos választ kell adjak. Magamat ugyanis elsősorban pedagógusnak tartom, olyan pedagógusnak, aki történetesen éppen büntetőjogot oktat. A szaktudományomat is a tanszéken végzett munkámon keresztül szerettem meg igazán. Q Kit tart a „mesterének"? — A társtanszékeken első t a n székvezetőm, Schultheisz professzor tanítványaként t a r t a n a k számon. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy számos tudományos kérdésben ne lenne az övétől eltérő meggyőződésem. Az azonban kétségtelen, hogy a szaktudományom műveléséhez szükséges joglogikai készség kialakításában döntő szerepe volt. Más szempontból sokat köszönhetek az elhunyt Fönyó profeszszornak is, akinek az igen széles körű ismeretanyaga és élettapasztalata a saját elvont gondolkodásomat is életszerűbbé tette. o Egyetemista korában milyen tudományos műhelyek m ű ködtek a diákság körében? — Tanulmányaimat 1945 és 1949 között végeztem. Akkoriban a tanszékek mellett olyan szemináriumok működtek, amelyek — kizárólag szakmai szempontból nézve — a mai tudományos diákkörök elődeinek tekinthetők. Ezekben a szemináriumokban a legkiválóbb hallgatók tömörültek, s a professzor irányítása mellett vitatták meg egy-egy társuk dolgozatát. Országos konferencia természetesen akkor még nem volt. Jelentősebb sikert ,a> hallgatók úgy érhettek $1, ha pályamunkájukkal kari pályadíjat nyertek, amit akkoriban a mainál mindenki komolyabban vett. Jómagam elsőéves koromban jogfilozófiából, m a j d nemzetközi jogból, végül büntetőjogból nyertem pályadijat. E munkák azért is hasznosak voltak a számomra, mivel azok kidolgozása során sajátítottam el a tudományos munka módszertanát. S Aktualizálva a kérdést: mi a véleménye a mai tudományos diákkörökről? — A mai diákkörök révén a hallgatók lehetőségei jóval kedvezőbbek, mint annakidején voltak. Ügy tűnik azonban, hogy nem minden diákköri tag él ezekkel a lehetőségekkel. Ugyanakkor az is tény, hogy számos tehetséges és szorgalmas hallgató a diákköri munka során bontakoztatja, ki képességeit, s közülük a legkiválóbbak országosan. szájnón tartott sikereket is e l é r n e k . . . Az utóbbira nézve lássuk a saját közvetlen tapasztalatomat. A legutóbbi tíz évben rendezett hat országos konferen-
cia mindegyikén akadt olyan hallgatóm, aki a mindenkori legkiemelkedőbb értékelésben .részesült, aminek én mint a konzulensük örülhettem. Közülük azóta Bodnár M. László és Lakó Ibolya már tanársegédként dolgozik a tanszékünkön. @ Mi a véleménye arról, hogy az országos konferenciákon megszüntették a díjazást? — Az országos díjazások korlátozása, m a j d eltörlése fokozatosan következett be. Valamikor minden megvitatott dolgozat részesült valamilyen díjazásban. Négy évvel ezelőtt ez a dolgozatok 55%-ára csökkent, két évvel ezelőtt pedig a résztvevőknek már csak a 25°/0-a kapott díjat, igaz, hogy mindegyikük nívódíjat. Végül ebben az évben teljesen eltörölték az országos jellegű díjazást. A magam részéről ennek a folyamatnak nem örüiök. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon való díjazás olyan ösztönző erő volt, aminek hiánya kedvezőtlenül befolyásolhatja a diákköri munka jövőjét. ¡Ü3 Milyen jellegű kutatások folynak a tanszéken? — Mivel a tanszék a bűnügyi tudományok széles területét fogja át, a kutatások is szerteágazóak. Cséka Ervin tanszékvezető professzor kutatási területe a jogorvoslati rendszer, az enyém és Bodnár M. László tanársegédé a bűncselekménytan. Merényi Kálm&n adjunktusé a kriminológia. Hofszang József a d j u n k t u s é a népgazdaság körében elkövetett jogsértések komplex kuta^ tása, Nagy Ferenc adjunktusé pedig a szankciók, különös tekintettel az azok sajátos f a j t á i t képező büntetőjogi intézkedésekre. A tanszék tudományos m u n k á j a egyébként a sokirányúsága ellenére is egyazon országos tsreaszintű téma körébe tartozik. Végül említést igényel, hogy az ebben a félévben a tanszékünkre került Lakó Ibolya tanársegédnek már hallgató korában publikációja jelent meg a Jogtudományi Közlönyben. Az Ő feladata azonban pillanatnyilag elsősoi ban nem a kutatás, hanem a szakdidaktikai készségek elsajátítása. 2) Köszönöm a beszélgetést! T. É.
jancsó Miklós — emlékünnepély A Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa április 26-án dél. után az Oktatási Épület tantermében rendezte a Jancsó Miklósemlékünnepélyt. Ezt megelőzően Jancsó Miklós akadémikusnak a Gyógyszertani Intézet folyosóján elhelyezett emléktábláját megkoszorúzták az egyetem vezetői, az egykori munkatársak és tanítv'ánvok. Az emléktáblánál dr, Gábor Miklós egyetemi tanár tartott enilékbeszédet. Ezt követően az Oktatási Épület tantermében dr. Petri Gábor akadémikus, a SZOTS rektora adta át az idei Jancsó Miklós-emle-kéi-met dr. Kahán Ágost egyetemi tanárnak, aki a SZOTE szemészeti "klinikájának igazgatójaként érdemelte ki ezt az elismerést. A Jancsó-emlékérem és díszdiploma tizenhét éve kerül a n n a k a birtokába, aki maradandót nyújtott az orvostudományban. Fzzél is tisztelegnek a SZOTE Gyógyszertani Intézete egykori vezetője, a Ki ssuth-díjas Jancsó Miklós emiéke előtt. A kitüntető emlékérem átvétele után dr. Kahán Ágost megtartotta emlékelőadását: A napszaki ritmus és a szem. mint annak egyik irányítója és célszerve címmel.
Népművelői munka Miért hagyta abba? elismerése Idén első ízben osztQtták ki a József Attila Tudományegyetemen a Jó tanuló — jó népművelő v á n d o r d í j a t . Az Egyetemi Tanács által alapított díjat azokn a k ítélik oda ezentúl minden évben, akik — jó tanulmányi e r e d m é n y mellett — kiemelkedő közművelődési munkát is végeznek. Az április 4-i ünnepség keretében á t n y ú j t o t t elismerő oklevelet kapta Üjfaluczky Judit, III. éves orosz—történelem szakos hallgató is. — Hogyan értesültél arról, hogy megkapod ezt az oklevelet? — Behívtak a KISZ-bizottságra, s egy beszélgetés után közölték velem, hogy fölterjesztenek kitüntetésre. Először nem a k a r t a m belemenni, de mások mondták, hogv f o g a d j a m el. — Milyen munkát végeztél, minek az elismeréseként lettél jó tanuló — jó népművelő? — Széles körben dolgoztam. Első év félévekor megválasztottak kari közművelődési felelősnek, s ettől kezdve nagyon sok m u n k á m volt. Abban az évben például a JATE—VESE volt olyan rendezvény, amire sokan odafigyeltek, s amiben rengeteget dolgoztam én is. Később a DÉLÉP k l u b j á v a l alakítottunk ki jó kapcsolatot. Például mi föla j á n l o t t u k , hogy március 15. alkalmából műsort t a r t u n k a klubj u k b a n , cserébe ók country-estet a d t a k nálunk. Legutóbbi nagy rendezvényünk a BÖLHE volt. Sok e m b e r t megmozgatott, s úgy érzem, ilyen a l k a l m a k k o r nagyon jó b a n d á k a l a k u l n a k ki. — Ügy tudom, a közművelődési speciálkollégiumon is aktivan tevékenykedsz. Milyen haszna van ennek az egyetemi s a majdani munkád szempontjából? — Nem sok tekintélye van a spec. koll.-nak, de a k i k j á r n a k rá, azok l á t j á k értelmét. Nemrég bevezették azt is, hogy aki négy féléven keresztül látogatja, s részt vesz kétszer a téli közművelődési gyakorlaton, az a diploma mellé k a p egy p a p í r t is, amivel mellék-, vagy a k á r főállásban művelődési házban l e ; het dolgozni. Mivel úgy érzem, ezén az ü t ő n sok embert meg lehet nyerni, úgy gondoltam,
Sorozatunkban olyan egyetemistákat, főiskolásokat szeretnénk megszóláltat ni, akik valamely sportágban ígéretesen indultak, reményteljes eredményeket értek el, de valamilyen ok n»kitt abbahagyták. Ma, amikor oly sokát foglalkozunk az utánpótlás gondjaival. érdekes lehet utánanézni: ezekbői a diákokból miért nem lett nemzetközi szintű sportolót
hogy itt is érdemes dolgozni. Én Nagyszénáson töltöttem a téli gyakorlatok idejét, s elhatároztam. hogy megpróbálok a tszfiatalok eredményeivel foglalkozni, azt propagálni, esetleges problémáikon segíteni. — Ez azt is jelenti, hogy há végeztél az egyetemen, hétn i pályán akarsz elhelyezkedni? — Tanítani is szeretnék, de úgy érzem az utóbbi időben, hogy a közművelődés lehetőségeit is ki kell használnom, s így népműveléssel kapcsolatos m u n kát is szeretnék végezni. — Milyen érzésekkel fogadtád a kitüntetésed hirét? — A fölterjesztéskor én m á r úgy éreztem, ezzel már elism e r t é k a m u n k á m a t , de egyáltalán n e m bíztam abban, hogy meg is k a p o m az elismerést. Amikor megtudtam, hogy ez is sikerült, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy érdemes volt csinálni. Ez az első kitüntetés, amit népművelésért adnak, s úgy érzem, ez ösztönzőleg h a t a munkánkra. v — Ügy gondolom, maga a tény. hogy az április 4-i ünnepség keretében nyújtották át az oklevelet, az is elismerést jelent. — Nagyon izgultam, s amikor beültem az ünnepségre, nem mertem körülnézni. S amikor megtapsoltak, meg is hatódtam. Külön jól esett, hogy ismeretlen e k is gratuláltak, s azok a volt gólyatáborosok is megkerestek, akiknek a táborát szerveztem. —bété—
Luci Fici lett a dékán a jogászok legutóbbi diákdékán választásakor, miközben ismét kiderült, a jogászokat nem ütik agyon. Luci Fici egyébként a III. évesek jelöltje volt és előzetes korteshadjáratával óriási tömegeket állított maga mellé. Így hiába szerezte be a II. évfolyam a Zöld disznót, s hiába volt a IV. évesek jelöltjének, San-dék á n n a k vad tekintete és minden ígérete, Luci Fici mindenkit leg'őzőtt.
Zöld disznó, a II. évesek embléniája V
San-dékán
Luci Fici és választói (Benyhe János felvételei)
Fábián Imre hatalmas, MTKS alkata első pillantásra elártiljá: kitűnő döbó, vagy tízpróbázó adottságokkal rendelkezik, t e h e t ségét azonban nemcsak alkata hanem eredményei is m u t a t j á k : többször volt ifjúsági ma&ynr bajnok, később az utánpótlás válogatottnak is tagja lett, Má már — „terméizíetesen" — nem versenyez. Nem a kora miatt, hisz még mindig csak 24 é v e s . . . A m i é r t ? " , re ő így válaszol: B Hetedike« koromban kerültem az atléták közé. Nem sokkal később m á r Kovács Kálmánnál dolgoztam, aki most a főiskolán t a n á r o m Akkor még h a t a l m a s fanatizmus volt benne, s ezt beleplántálta a tanítványaiba is. Serdülő bajnokságokon többször voltam az első hatban, aztáft. amikor Kovács K á l m á n t „megf ú r t á k " a z egyesületnél, akkor kerültem — négy év közös m u n k a íitáfl — TtSnyi Imréhez, MÉS ezt követően is. jöttek az e r e d m é nyek: súlylökésben és gerelyhajftásban i s ifjúsági magyar b a j n o k ságot nyertem, 16,12 illetve 62 m-rel. Téchnikázni Persze — „sutyiban" — irtég viffczíá jártam Kovács Kálmánhoz. Ü j a b b súlylökő bajnoki cím következett — ezúttal fedett pályán, m a j d tízpróbában szereztem országon 3.
helyezést úgy, hogy csak kilenc számot teljesítettem, m e r t rúddal netn t u d t a m ugrani. Következstt a katonaságot megelőző év. Ekkor tízpróbára edzettem de végül eredmény nélkül, m e r t a SZEOL nérh k ü l d t e el a nevezésemet a bajnokságra. A katonaság alatt pedig nem t u d t a m igazán dolgozni, így stagnáltak az eredményeim. • Idekerültem a főisikolára. Azt hittem, itt m a j d tudok komolyan dolgozni, hisz testnevelés szakra járok, részint azért jelentkeztem ide. hogy edzhessek. Aztán kiderült. itt korántsem tesznek meg mindent azért, hogy sportolhasson az ember. V á r j á k az eredményt, de ha este 6-ig órám van, akkor hogyan t u d j a k edzeni? 0 Máté Ferenccel kezdtem dolgozni. de másfél évi nagyon kem é n y m u n k a után sem jött ki az eredmény. Súllyal 18.14-et dobtam. de helyből is t u d t a m 15,60a t Ha rendben van a mozgás, e r r e becsúszáseai két métert kellene rátenni.
0 Később rá a k a r t a k venni a koi^szolásra (a doppingnak minősülő, tiltott — mégis sokak által felhasznált — a n a b o l i k u s sztereoidokat hívják így „köznyelven" — B. T.), ehhez azonban orvosi ellenőrzésre van szükség, a m i líi ,lágyon alacsony szinten van. őszintén szólva, féltem tőle. mert nálunk az edzők edzotársak mondták, esetlegesen, hogy „na öreg, ebből ennyit, abból meg annyit szedjél", mindenféle tudományos alap nélkül. Több olyan sportolót ií merek, akiknek az ízületei teljesen tönkrementek, m e r t a kokszolás hatására a sportoló sokkal több m u n k á r a képes, mint amit az ízületek elbírnak. Én azért sem a k a r t a m kokszolni, mert egyáltalán nem volt biztos, hogy akkor sokkal jobbak lesznek az eredményeim, még kevésbé az, hogy egészséges maradok-e. 0 Szóval, láttam, hogy milyen sok m u n k á v a l milyen kevés eredményt é r t e m el. s a felnőttek között ezzel m e n n y i r e h á t u l voltam. S amíg nincs igazán nagy eredmény, addig komoly támogatás sincs, se az egyesületben, se a főiskolán. 0 Két éve meg is nősültem, így még egv okkal több, volt, hogy kevesebb időt töltsek atlétikával. Egyre i n k á b b kín volt az edzés, nehezemre esett a m u n k a Végül teljesen leálltam, s atlétikával m á r nem is foglalkozom egyáltalán. Nem táplálok illúziókat, belenyugodtam a befejezésbe. A tv-ben nagyon jó nézni a versenyeket, s bánt. hogy nem lehetek ott. d e akikkel együtt versenyeztem. azok közül sincs ott senki az élvonalban — e r m u t a t j a , hogy a lemorzsolódás általános nT'hiéma. —balogh—
Ketten az Africanból AfricAn néven a várért asztali- áll a foci, u t á n a népszerűnek tenisz-bajnokságban szerepel négy mondható az asztalitenisz, a afrikai fiatal által alakított csakosárlabda és a gyeplabda. p a t Tagjai Alvim Avé, Iiayda Remi: Nálunk is a labdarúgás Traboulsi (másodéves gyógyszeaz első a sorban, a z u t á n jön az rész hallgatók) és Henry Lincoln ökölvívás. A pingpongot n e m Ghánából illetve a nigériai Remi lehet a népszerű sportágak, közé O)0, aki harmadik éve t a n u l a sorolni. SZOTE GYTK-n. A csapatról, és — Mielőtt Magyarországra jötáltalában a sportéletről beszélgettétek Volna, mit tudtatok hazánk t ü n k szerkésztőségünkben kettő- sportjáról? jükkel, kémivei és Avevál. Remi: Jónyerről hallottam, egy— Mikor, hogyan állt össze általán a magyar asztaliteniszről. csapatotok? Ave: Én is csak a pingpongról Remi: A osápat fnúlt őeaért állt hallottam néhány dolgot. K l a m össze, de előtte is összejártunk játp á r világbajnokságára figyeltem szani időtöltésből. Legelőször én föl. játszottam az egyetemi csapatban, — Ss most milyen képetek utána kezdtünk együtt pingponalakult ki a magyar sportról? gozni mi, afrikadak. É n az egyéni Remi: Magyarország világszinversenye« t u d t a m meg. hogy van ten v a n m a j d n e m minden sportVárosi csapatbajnokság, ez a d t a az ágban. Például az asztaliteniszötletet a csapat megalakítására. ben kétségtelen, hogy jól játsza— Eddig milyen eredményekét nak. De a foci n e m stimmel. értetek el? Avé: A magyarok jól játszanak Remi: Az eddig lejátszott hét m a j d n e m minden sportágban, kimérkőzésből hatot megnyertünk véve a fociban. Azon még lehet és csak egyszer szereztünk véredolgozni... séget, így a táblázat első helyén — Láttok-e különbséget a hazai aiünk. sportélet — Nálatok melyik sportigák á , és á magyar egyetemi között? legnépszerűbbek? Remi: Az a nagy különbség, Ave: G h á n á b a n mindenek élőit
Idén a f e n n á l l á s á n a k 200. évf o r d u l ó j á t ünneplő MAFC r e n dezté az Országos Egyetemi és Főiskolai Súlyemelő B a j n o k s á got. Szegedről négy fiatal vett részt ezen a versenyen, m i n d annyian sikeresen helytálltak. A 82,3 kg-ösok versenyében Guba Pál (első év'es földrajz—testnevelés szakos főiskolás) harmadik helyezést ért el 215 (95: a 120) kg-mal. Ugyanebben a súlycsoportban az elsőéves matematika—testnevelés szakos T a m ó c z i László 207,3 (95; 112,5) kg-os teljesítménnyel negyedik lett. A + 116 kg-ósok mezőnyét a hatszoros m a g y a r b a j n o k válogatott Balázs Mihály leiskolázta. A J A T E h a r m a d é v e s joghallgatója 350 (155; 195) kg-ot e m e l t Mögötte végzett a súlylökőktől á t r á n d u l t Ladányi Zsigmond, aki elsőéves hallgatója a
jogtudományoknak. Eredménye 262,5 (122: 140) kg volt. A csapatversenyben negvedik-ötödik helyen végzett a J A T E duója, 12 ponttal. A T a n á r k é p z ő Főiskola kettőse a nyolcadik helyen végzett 7 ponttal. Ebben az évben a Pécsi Orvostudományi Egyetem rendezésében t a r t o t t á k meg négy sportágban a Medikus K u p a mérkőzéseit. 370 résztvevője volt a h á r o m n a p o s t o r n á n a k , budapesti, debreceni, pécsi és szegedi medikusok versengtek egymással. A szegediek eredményei a következők: női és férfikosárlabdában egyaránt második, női kézilabdában második, férfikézil a b d á b a n h a r m a d i k , női röplabd á b a n h a r m a d i k , f é r f i b e n negyedik, kispályás labdarúgásban
hogy itt minden energiát a tanulásra f o r d í t a n a k a hallgatók. De a sportélet az egyetemen nem elégséges. Az alkalmankénti sportnap nem elegendő ahhoz, hogy rendszeres sportéletről beszélhessünk. Nigéria tízszer n a gyobb, mint Magvarország, lakossága 90 millió fő. Mind a tizenkilenc megyeszékhelyen van egyegy hatalmas egyetem, á l t a l á b a n több mint ötven karral. Az egyetemi városrészben a kari válogatottam egymás ellen játszanak a négy népszerű sportágban, de m á s sportágakban is. Szegeden nincsenek ilyen sportesemények a karok, esetleg a kollégiumok k ö z ö t t Itt elképzelhetetlen, hogy például ökölvívásban vagv kosárlabdában egymással vetélkedjenek a karok válogatottjai. Ave: Nálunk hasonló az o k t a tási rendszer a nigériaihoz. G h á n á n a k 12 millió lakosa van. így csak három nagv egyetemen t a n u l h a t n a k a hallgatók. De ott is hasonló a sportélet, élénk a karok közmti versengés. Az ilyen versenyeket én is hiányolom, a magva* egyetemi sportéletben. (dlusztus)
harmadik hely. Az összesített pontversenyt Budapest orvostanhallgatói nyerték, második helyen végeztek a házigazdák, a szegediek a h a r m a d i k helyet szerezték meg. A megyei I. osztályban szereplő Tanárképző labdarúgócsapata két mérkőzéséről számolhatunk be. Dorozsmán 5:2-re, a volt SZAK-pályán a Makó ellen 3:2r e k a p t a k ki a főiskolások. Dorozsmán a 20. percben m á r 4:0* ra vezettek a hazaiak, ezután sem t é r t magához a Tanárképző, igaz, Hornyák és Koszta góljaival szépíteni tudott. A m a k ó i a k ellen m á r jobban játszottak á főiskolások, balszerencsés körülmények között, a 87. percben kapott góllal k a p t a k ki. A gólokat Kálmán és Bujdosó (11-esből) szerezték.-
14SZEGEDI EGYETEM j
É L S P O R T és... tömegsport
Vérszerződés Sajátságos munkamegosztás jött létre filmművészetünkben a z ntóbbi néhány évben. Mindennapjainkból. társadalmunk jelenéből, problémáiból a dokumentarlsta irányzat merít témát. A hagyományos játékfilmek történelmünk kérdéseit boncolgatják avagy a művész(ek) belső és külső konfliktusain tépelődnek. Továbbra is hiánycikk a jó filmvígjáték. (A pogány m a d o n n a egvszeri és m e g ismételhetetlen teljesítmény, bizonyította ezt a Csak semmi pánik . . . ötlettelensége, frázispoénjai.) A Vérszerződéi alkotói játékfilmet a k a r t a k készíteni a hétköznapokról. és n e m mondtak le a nézők megnevettetéséről sem. A film egyes perceiben a televíziós Princ-sorozat bugvutaságaira. máskor a Szikrázó lányok vagy a K e n g u r u felszínes, operettes konfliktusaira emlékeztet. t e h á t nem ..gyökértelen" a magyar filmművészetben. S a j nos. azokból a ..hagyományokból" merít, a m i k e t szívesen felednénk. A film cselekménye közben iónéhánv érdekes, izgalmas konfliktus lehetősége felb u k k a n . á m az alkotók e konfliktusok lehetősége felett h a n y a g eleganciával elsiklanak. Izgalmas lett volna kibontani az első képeken f e l b u k k a n ó motívumot. a tizedes és a honvéd hi-
vatalos és magánemberi kapcsolatát, összeütközéseit. menynyire v a n az emberi . kéüességekben fedezete a kisebb-nagyobb „rendfokozatoknak" (nemcsak a fegyveres testületeknél!), mindig az adja-e az utasításokat, aki a r r a legalkalmasabb? Az egyik talány a filmben, hogy a katonaszökevényként garázdálkodó fiúk miiven módon kerülnek polgári börtönbe? Csali n e m azért, m e r t a katonai börtön mítoszát továbbra sem a k a r j á k lerombolni? Pedig az őszinte. realista ábrázolás elrettentőbb. m i n t a tájékozatlanságból is táplálkozó mítosz. A ferdehajlamú (vagv csak a n n a k vélt?) börtönparancsnok alakja egv egész f i l m r e való konfliktus forrását, hordozza. De őt is törlik egv ióliránvzott tarkóncsapással a filmből. S az ilv módon szerzett egyetlen, hatlövetű nisztollvat kezdőd;tr a v i s z szafogott á m o k f u t á s . Cél t e r m é szetesen a-r egvetlen m a g v a r világváros. és ott is egv lepuszt u l t lakás, de ebben a lakásban (természetesen) található vastag takarékbetétkönyv. Hova is vezethetné az ígv megtollasodott hőseit, a filmszerű, l á t v á n y r a éhes alkotógárda, mint a Vidámparkba? Amikor a szuoermagas. testes leány v a l a m i n t az ellenp o n t j a : az alacsony és filigrán leányzó riszálva megjelenik a
vásznon, a néző máris t u d j a közeledik az a jelenet, amiért tizennégy éven aluliakat nem lehetne beengedni a moziba, a film visszafogott pornó errizódja. Az amatőr divatbemutató m i n t h a valamelvik. a z ötvenes években játszódó film m a r a d é k anyaga lenne. A kocsmai lövöldözésben még a halál gvanúia sem m e r ü l h e t fel. Mindössze a vállsérülés bizonyos. De a befejező képsorokat a k á r a hollywoodi á l o m s v á r b a n is készíthettél? volna. Filmes frázis az árt a t l a n a b b halála. Bár kétségtelen tény. hogv ez a megoldás jobban h a t a n é ' ő k érzelmeire. A ritkán mosolyogtató pillanatok alaDmotívuma a f a l u s i állatgondozó fiú és a világvárosi szupervagány közhelvellentéte. Olyan ez a film. m i n t a gvü'mölcskoktél. amiben nekünk kedves és „nemszeretem" gyümölcslevek v a n n a k összekeverve. Lassan végigkortyol gátjuk, mert v á r j u k a jó ízeket, d e a végén keserű m a r a d a szánk. BÖLE ISTVÁN
Rendkívüli folyóiratszemle — Új Symposion — 0 A jugoszláviai magyar irodalom ABC-jét Pozsonyban kezdtem tanulni. Grendel Lajos, a fiatal szlovákiai magyar regényíró (a h a t á r o n innen is m e g j e l e n t két regénye a z „Éleslövészet" és a „Galeri") m o n d t a egy beszélgetés közben a M a m m u t nevű pozsonyi óriássörözőben, hogy szerinte az 1945 utáni magyar költészet legnagyobb alkotása Domonkos István „Kormányeltörésben" című p o é m á j a . Én eddig se a versről, se a költőről n e m hallottam, a jugoszláviai m a g y a r irodalomról sem nagyon. Ez n e m értékjelző, h a n e m tény. A Vajdaság valahogy kiesik a látószögünkből. Erdély felé figyelünk, m e r t a legnagyobb m a g y a r diaszpóránk ott van a szlovákiai, k ö z é p - u k r a j n a i , burgerlandi, vajdasági vagy éppen a nyugat-európai és a világ m á s t á j a i n élő m a g y a r s á g u n k felé jóval kevésbé. Erdélybe sokan leveleznek, sokan k ü l d e n e k visznek könyveket, újságokat, a V a j daságba csak kevesen, Buenos Aires be pedig csak egy-két m e g szállott (köszönet és tisztelet nekik érte). Ez a látószög az irodalmi térképünkön is érezhető a nyugat-európai m a g y a r irodalom szinte teljesen elszakadt a hazaitól, a legszorosabbak a szálak az erdélyi irodalom felé. Ezt m u t a t j a irodalmunk közvéleménye is: h á n y a n ismerik Sütő vagy Szilágyi Domokos írásait és h á n y a n Domonkos István vagy Ferdinandy György nevét? # Rövid és hiányos írásom b e m u t a t á s és a j á n l á s szeretne lenni: a jugoszláviai magyar irodalom Symposion-korszakáé. Kiinduló d á t u m u n k n e m 1964, a m i kor az Ü j Symposion önálló folyóiratként elindult hanem 1963, nemzedékének nagy, gátszakító áttörése. Ebben a z é v b e n jelent m e g a Symposion első költő nemzedékének nagy triászából kettőnek, Tolnai Ottónak és Domonkos Istvánnak az első verses kötete („Homorú versek" illetve „Rátka" címmel). A triász h a r m a d i k tagja. Fehér Kálmán 1964-ben mutatkozott be önálló kötetével („Akvárium"). Ez a z á t törés egyszerre cezúrája a jugoszláviai m a g y a r költészetnek, illetve kulturális közegének. Az előbbi s z á m á r a Tolnai Ottó f o r r a d a l m a az volt, hogy a vers versellenessé válik, a költő alapbeállítódottsága sntipoetikus, a vers más a k a r lenni, m i n t ami. Tolnai a z ellenversre épít, a nyelv destrukciójára, megtagadására, s ezzel iskolát t e r e m t egész nemzedéke, sőt, a jugoszláviai m a g y a r költészet számára. 0 Az utóbbinak, a k u l t u r á l i s közegnek a Sympo6Íon-nemzedék cezúrája azt jelentette, hogy a Vajdaság, amely eddig a magyar k u l t ú r a p e r i f é r i á j a volt (a ..vidékiét; vajdasági költészet" sokszor
elhangzott fogalom), most autonóm jelenséggé vált. A v á d a h a t á r o n innen azóta is gyakran elhangzik: vajdasági szeparatizmus, t ü n t e t ő különállás, a V a j daság n e m a k a r a z „Ötágú síp" egyik sipja lenni. A Symposion költőnemzedéke a m a g y a r irodalomnak n e m a f ő vonalát, h a n e m a magyar avantgarde-ot vitte tovább. Kassák Lajos és Füst Milán nevét tűzte a zászlajára .(lásd: Tolnai Ottó Balaton című poémáját. Ü j Symposion 29—30. szám, vagy Bori Imrének a m a g y a r expresszionizmusról • írott t a n u l m á nyát.) 0 Az Ü j Symposion szellemisége a 60-as évek másödik felében erősen kapcsolható a Lukács György által (is) meghirdetett marxista reneszánszhoz, a nyugat-európai neomarxizrnushoz és az ú j baloldali gondolkodáshoz. Közölnek Herbert Marcusetől, Dániel Cohen-Benditnek, a párizsi 1968-a s diákmozgalmak vezetőjének többi híres-hírhedt írását. Lukács Györgynek itt jelent m e g a z Alekszandr Szolzssnyicinről írt nagy t a n u l m á n y a (67. szám). O Ez a szellemiség a Symposion-nemzedék alkotásaiban is megtalálható. A költészetben gondoljunk csak Tolnai Ottó „Guevara" című nagy poémájára, a m e l y a Domonkos Istvánnal közösen kiadott kötetben jelent m e g (Valóban mi lesz velünk), vagy „Meg-verselések"-re (Űj Symposion 67. szám) vagy a z 1969-es „Agyonvert csipke" című kötetére. A másik p é l d á n k Fehér Kálmán l e h e t „Száz panasz" című 1966-os kötete. 0 Esszében Bosnyák Istvánnak a z a sorozata lehet a példánk, amelyet egy. a sztálinizmusról szóló kötetbe próbái összeállítani, amely a z 1969-es „Theátrum mundi a'la Joszif Visszárioitbvics Sztálin" című esszévél kezdődik (55. szám), amely a csehszlovákiai 1951-es Slansky-perről szól (a csehszlovák Rajk-per), eddigi utolsó d a r a b j a pedig a z 1979-es „7000 nap Szibériában" című Karla Stejner-könyv komment á r j a (174—177: 6zám). 0 Bosnyák István, aki az Ü j Symposion első főszerkesztője volt, ..Szekció I—II." című kötetében a d t a közre a folyóirat első éveinek dokumentumait, itt r a j zolta meg vezető g á r d á j á n a k arcképvázlatait. Egy arccal még feltétlenül adós vagyok én is: Domonkos Istvánéval, „Kormányeltörésben" című p o é m á j a 1971ben jelent meg az Ü j Symposionban (73. szám) és az „Áthúzott versek" kötetében. Kritikusa, Végei László (aki egyben regényíró is. nemzedéki regényét az „Egy m a k r o emlékiratai"-t Weöres Sándor J a c k Keruac „Üton"-
jdval mérhetőnek nevezte) ,,XX. századi e p o s z ' - n a k p ^ e z i és ezt í r j a í r p l a (105. szám 1974.)^ Nyelvei minden eddigi költői nyelv radikális tagadása, sőt m a g á n a radikális tagadáson alapul. A „Kormányeltörésben" nyelve nyeivünk romjaiból és széteső kultúránk darabjaiból áll össze. Nemfcsak a nyelvi rendszer r o b b a n t szét, h a n e m a k u l t ú r a rendszere is." 0 További adalékok lehetnek az Ü j Symposion szellemiségéhez és szerepéhez azok a nevek, a m e lyek a határon inneni ek. A költők közül a 60-as években Eörsi István, a 70-es évek végétől Petri György (166—67. szám) volt állandó szereplője a versrovatnak, a 80-as években egyre többször Zalán Tibor. A költők nevei (a két utóbb említetté), jeleznek valamit. A 70-es évek elején-közepén induló magyarországi nemzedékek (a P e t r i é és a Zaláné is) költészete ezzel a Symposion-vonallal rokon, egy felé tapogatóznak, s v á l l a l j á k is ezt a rokonságot, gondoljanak csak a „Versz'iók" című JAK-füzet első költőjére: Sziveri János, az Ü j Symposion jelenlegi főszerkesztője. Versének sokat vitatott első k é t sorát„Nem Páris. sem Bakonv/vér és takony" sokan úgv értelmezi ék, m i n t a z Ady Endrei h a g y o m á n y brutális tagadását. Egv másik értelmezés azonban talán többet m o n d : nincs hova menekülni, nincs se a betyárok Bakonya, se Ady Párisa — és itt egy „se" k i m a r a d t : Nagy László verse. „Versben bujdosó h a r a m i a vagy" —. se a vers. Semmi. 0 A filozófusok közül két névr e két t a n u l m á n y r a hivatkozok: Heller Agnes ..I^ehetséges-e radikális filozófia" (149 szám) című m u n k á j á r a , és Tordai Zádor 1980. szeptemberi. kitűnő írására: „Hogv is van az a messianizmus?", amelyben a messianizmus analízisén keresztül vizseálja a kommunista mozgalom és a zsidóságn a k a viszonyát a szerző. 0 A V a j d a s á g kiesik a látószögünkből. N»m véletl e r ül. Nézzük a szegedi k ö n y v t á r a k a t : a Somogyiban nincs Tolnai és Domokos-vers eskönvv se. az Eeve+emi K ö n y v t á r b a n m á r van 1-2 kötetük. <ie Szegeden nincs se-hQi Fehér Kálmán-. Bosnyák-. Véeel-kö+et. esetleg csak egv-két m a g á n k ö n y v t á r polcán. Az összk é o m i n d e n e s e t r e nagyon szegényes. Ha valaki m é s i s m e g a k a r ja tanulni a iugoszláviai m a g v a r irodalom ABC-iét: be»l egy könyvtárba és kikéri az Üi Rvmpozion évfolyamait amelyekből a számok fele rég eltűnt, s féltett kincs lett a m a g á n k ö n y v t á r a k b a n . Az olvasó számára m a r a d a másik fele. Böngészéseken keresztül a j á n l o m a i-«mntatá«it. TAKÁCS J Ó Z S E F
A Mundial idején több millióan nézték a jó és kevésbé jő m é r kőzéseket a televízióban. Magyarországon is az egyik legfőbb nyári program volt, hogy kényelmes karosszékből, a hűs sört kortyolgatva napi kilencven vagy száznyolcvan percen keresztül nézték (néztük) a nagy világfesztivált. Ugyanígy v a n n a k a s p o r t b a r á t o k más világés E u r ó p a - b a j n o k s á g o k k a l is. Ez n e m b a j . sót, örvendetes. Érdemes utánanézni, hogy mennyit sportolnak a n e m élsportolók, milyen a tömegsport szervezettsége, hatékonysága. A r e p r e z e n t a t í v rendezvényeken (OSN, m u n k a h e l y i olimpia, f a lusi spartakiádok, szakszervezeti sportnapok) kétségtelenül sokan vesznek részt. De ha a tényleg rendszeresen, h e t e n t e többször testmozgást végzőket vesszük számba, a k k o r szomorú e r e d m é n y r e j u t hatunk. Egy konferencián hangzottak el a következő a d a t o k : M a g y a r országon a sorkötelesek 29 százaléka egészségkárosult, 12 százaléka alkalmatlan katonának. Az ország lakosságának 5—8 százaléka sportol rendszeresen és mindössze egytizede a l k a l m a n k é n t ! (Az egyetemeken még rosszabbak az a r á n y o k . . . ) A sportra fordított összeg 2—3 százalékát' kapja a tömegsport, a többi a versenyzés, élsport t á m o g a t á s á r a szolgál. Hazánk mindig a sport „ n a g y h a l a l m a i h o z " tartozott. Elég bizonyításul végiggondolni a vívás, asztalitenisz, vízilabda sportágak eddigi történetét. Ma m á r a szorosan vett élmezőnytől leszakadtunk, de a legjobb tízben m é g mindig ott a m a g y a r élsport. A tömegsport? Hátul kullog, s a j n o s ez az igazság. Gyökeres változások v á r h a t ó k a sportmozgalomban. A tömegsportra fordított pénz összegét a következő öt évben a tízszeresére k í v á n j u k növelni. A szemléleti hiányosságok, rossz irányítás, helytelen hozzáállás az élsportot és a tömegsportot e g y a r á n t nehéz helyzetbe hozták. Ki kell lépni a sok helyen jelentkező passzív a l a p állásból: nincs pénz — nincs pálya, nincs terem. N e m kellenek milliók, de a belső, t a r t a l m i fejlesztés sürgető. Fel kell számolni az „Én tornatermem — én váram!" szemléletet, az iskolák mellé szabadtéri, lakóhelyi sportolásra is a l k a l m a s létesítményeket kell építeni. Messze v a g y u n k még attól, hogy „óvodától egyetemig" kielégítő lehetőségek legyenek a sportolásra. De az egyetemeken n e m szabad úgy kezelni a kérdést, hogy „ a k k o r k e z d j é k az óvodákban!** Az egyetemekről, főiskolákról kikerülő értelmiségieknek a rendszeres sportolással is példát kellene m u t a t n i . Ettől még messze v a gyunk. Az, hogy a tízmillió, Magyarországon élő e m b e r b ő l hozzávetőlegesen csak hat—hétszázezren sportolnak rendszeresen és egy— másfél millióan alkalmilag, elgondolkodtató. Sajnos, félő, hogy a kedvezőtlen statisztikai a d a t o k r a az a nyolcmillió, aki passzív szemlélő (vagy még az se) csak legyint egyet. Az oktatásban (a felsőoktatásban is, természetesen!) a testedzést az elméleti t á r g y a k k a l egyenrangúvá kell tenni és n e m n y ű g k é n t kell kezelni, m i n t ahogy m a teszik sok helyen. MÖROCZ K A R O L T
HUMOR
Segítség, f e l m é r n e k ! Az IMPORTÉ Falusi és Minek Bizottsága felmérést készített a fiatal dolgozók életkörülményeiről. A továbbiakban f teljesség minden igényessége nélkül idézünk- a mintegy 11 346 kérdést, t a r t a l m a z ó kiadványból. „Kedves Munkatárs(NÖ)! T u d o m á s u n k r a került, hogv a z egyetlenünkön dolgozó fiatalok igen meg vannak elégedve. Ugyanakkor n e m m a r a d t sötétben előttünk, hogv teljesen világos. miszerint még ún. Droblémák a k a d n a k egves helyeken: kevés a fizetés, nincs lakás és perspektíva stb. Ez a felmérés azt a célt szoleáüa, hogv felm é r j ü k a célokat A kérdőív kitöltése teljesen névtelen Zárt borítékban kérjük címünkre visszaküldeni, melyen a feladót a pontos címet, a személyi igazolvány számát, családi állaoot á t k é r j ü k feltüntetni, valamint, hogy milyen inget és hányas cipőt hord. A kérdőív kitöltése abszolúte önkéntes A kérdőív ki nem töltése és vissza nem juttatása következményekkel jár. mely le v a n fektetve a Btk. 356/45 §769. bek. alatt: lefejezés. kerékbetörés, felnésvelés h a r m a d o k b a . 1. Neve 2. Foglalkozása 3. Mióta dolgozik és m i é r t ? , 5. Lát-e maga alatt előrejutási lehetőséget ? 9. Hol lakik? a) szüleinél b) albérletben c) sehol d) valamennyi a fenti közül 18. Mennyinek érzi a fizetését? a) túl soknak b) túl s o k n a k c) túl soknak 35. Ha ismét választhatna pályát. mi mellett döntene? a) mozdonvkerék smirgliző b)/furdancsodörzsmángorlós c) gályarab di fiatal értelmiségi
85. Elégedett-e élete eddigi folyásával (férfiak is) c) igen b) sőt! c) pláne! 672. Hány esetben sikerült külföldi t a n u l m á n y ú t r a . kongresszusra vagy H a r k á n y b a eljut* nia? a) nagyon sok b) még t ö b b c) nem tud úszni 879. Miből t_rt.ia el a c s a l á d . ját? a) a c s a l á d j a t a r t j a el m a . gát b) a c s a l á d j a e l t a r t j a ma* gát c) impotens 1010. Van-e autója, színes t é - ' véje. képmagnója, balatoni nva. ralója? — tiszta zoknija? a) v a n egv p á r b) egy p á r van 6791. ö n szerint milyen a közérzete? a) a köz érzete nagyon (Az UNIVERSITAS-ból) —káef—
SZEGEDI EGYETEM A JíVzset Attila T u d o m á n y e g y e t e m a Szegedi Orvostudományi Egyetem é l a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola MSZMP és KISZ-bl»ottságalnal» lapja Jelel fis szerkesztő • GRÓF
RÓZA
Szerkesztőség 8720 Szeged Dugonics tér 12 Telefon: 12-11» Megjelenik havonta kétszer Ara: 1.80 forint. Előfizetési d ö egy évre 28.80 fortnt Terjesztik az Intézmények KISZ- és szakszervezeti bizottságai Klaala a Csongrád megyei Utokladd Vállalat Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. sz S740 »•eielfis kladrt- Kővár; r.ás/lrt igazgató Szeged! N'vomda Szeeed. 3a1c.w Zsilinszky o ?f S72f 1983. V. 6. - 2021 — ISSN: 0230- 791X Felelő» vezető; Dobó Józsel Igazgatö