Page 1

tv

Vitáinkhoz:

Ű j típusú könyvtári csoport

Zárszó helyett Mottó: „ . . . amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttasa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, és az alkotás izgalmára, ... arra, hogy szeressük amit csinálunk, ... segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege) P Az elmúlt néhány hónapban a Szegedi Egyetemben megméretni próbáltatott a különböző nézetek tükrében az, mennyit is ér a diploma és az ahhoz vezető lépcsőfokok (oktatás és tanulás), megfelelö-k a számonkérés jelenlegi gyakorlata. E kérdéseket m á r jó ideje napirendre tűzték számos fórumon, azonban ezek hatására érzékelhető pozitív változás nem t ö r tént, így indokoltnak látszott ismételt felvetésük. 6? A hozzászólók mondanivalójukat a diploma szakmai tudásban és társadalmi megbecsülésben lemérhető értéke, valamint a jelenlegi számonkérési rendszer kritikája köré tömörítették. Sommázva a vita lényegét, kisiskolás módon felkészített diplomások kezdenek felnőtteknek kijáró (avagy éppen n e m ilyen) munkát végezni „zsebpénz" ellenében. Egzisztenciát teremteni tehát szülői segítség nélkül nem tudnak, elkél az apanage. Ez önmagában sem egészséges helyzet. „Nagyszüleitek anyagi helyzetét unokáitok is látni és érezni fogják" születik az ú j jelszó. Minthogy a fenti kérdés jelentőségét tekintve túlnő a lap hatáskörén, a téma szűkítése folytán összpontosítunk arra, hogyan is válik diplomássá az egykori hallgató, miként készül a leendő hivatásához szükséges (?) tudásról számot adni egyelőre sokszor fölöttébb absztrakt módon. gl Amikor a vizsgarendszeren keresztül a jelenlegi számonkérést bíráljuk, voltaképp az oktatási rendszer globális kritikájából kellene kiindulni. Mindehhez azonban olyan átfogó t a nulmányra lenne szükség, amely megvilágítaná az oktatási rendszer fogyatékosságait, és javaslatot tenne a képzés és számonkérés korszerűbb formáira, részletesen kitérve egyebek között a szellemi- és a testkultúra együttes megteremtésének n a gyon időszerű és fontos feladatára.

jelenlegi gyakorlatban legdominánsabb láncszem. Nem véletlenül írja a „Vizsgázunk"... című hozzászólás szerzője, hogy: a gyakorlati foglalkozásoknak nincs meg a keliő szerepük és súlyuk a számonkérési rendszerben, pontosabban nem úgy jönnek számításba, mint a h o gyan az megkívántatna". Zárójelben említem meg, hogy a hallgató által végzett tudományos munka presztízse is elenyészik a vizsgán megkívántak mellett, jóllehet a lineáris öszszefüggés nyilvánvaló lenne. Az egyéb formák funkciója egyoldalú lett, hiszen „eredménytelen megírásukat" — avagy a feladat el n e m végzését — „szankció követi, (azaz értékelték) eredményes megírásuknak — elvégzésüknek — nincs k ü lönösebb következménye (azaz nem értékelték)". Hasonló a helyzet a szakmai gyakorlatokkal is. A hozzászólók tehát — bár kerülőkkel —, de eljutottak oda, hogy ma a számonkérési rendszerünkre legjellemzőbb az oktatás valamennyi ágában (ijesztő mértékben egyes szakokon), a vizsga, így kiemelésre is a leginkább érdemes. Mérlegelendő szempont, hogy a különböző karok oktatási szisztémáját (még kevésbé a különböző egyetemekét és főiskolákét) nem lehet olvan formán azonosítani, hogy abból ugyanazon fogyatékosságok egyenlő súllyal domborodjanak ki. Differenciált intézkedésre ne szükség.

(2. oldal)

múlva lesz valóban kész, „használható" szakember. „Az oktatók többsége az oktatómunkát afféle szükséges rossznak tartja" — jelenti ki m a j d így folyt a t j a : „Létbiztonságuk, fizetésük, de még szakmai presztízsük sem függ attól, hogy jó, vagy rossz szakemberek kerülnek ki a kezük alól. . . . akit egyszer kineveztek, az a legritkább esetben távozik az egyetemről." Erről a tényről országos lapjainkbán is szó esett, az oktatói gárda m u n k á j á n a k értékelése kapcsán. Alapos okfejtés után Tanács István — úgy vélem indokoltan — kijelenti: „Senki számára nincs tehát tétje annak, hogy a kékfedeles diploma mögött bármikor megbízható tudás álljon." Mindezt csak tetézi, hogy a t.pályakezdő diplomások többnyire a szocialista szektorban helyezkednek el, pont ott, ahol nem érvényesül a teljesítménnyel arányos anyagi és erkölcsi megbecsülés elve. A jövedelem a beosztáshoz kötődik." A vizsgákon alapuló számonkérési rendszer Hatvani László szerint betölti szerepét, (mert be kell hogy töltse végtére is) — és ez vitathatatlan tény — de tartalmában, rendszerében, jelenlegi funkcióját illetően és sok m á s egyéb körülmények mégis igencsak kifogásolható. E sorok írása közben minduntalan eszembe jut Arany János: A betyár című költeménye, amelyben elhangzik a következő jelképes értelmű mondat: „Hiba van a kréta körül." E hibának persze számtalan oka lehet, (Folytatás

a 3. oldalon.)

A JAK-füzetekről (5.

oldal)

A klub vendégei (6. oldal)

Miért kell büntetni a hallgatókat?

Kollégiumi napok a SZOTE-n (8. oldal)

(3. oldal)

A SZEGEBI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA X X Iévfolyam

2 .s z á m

1983.

február 23.

Ara: 1,8»

len-

Példaként említhető meg, hogy amíg általában a természettudományokkal foglalkozók ismereteinek felezési ideje k b tíz év, addig más szakterületen, mint pl. a jogászoknál mindez kb. öt évre tehető. Szélsőséges esetben, mint amilyen a villamosmérnököké. az alkalmazott ismeretek felezési ideje még az öt évet sem éri el. Egyre csökkenő az orvosi és gyógyszerészi kogníció felezési ideje is. Fele annak, amit tanultak, egy, vagy fél évtizeden belül elavul, és fele annak amire tíz é v múltán szükségük lesz, m a még hozzáférhetetlen. Mindebből egyértelműen levezethető, hogy az agyonerőltetett memorizálásnak nem sok értelme van, márpedig ez idő szerint ennek eredményességét mérni a számonkérés legfőbb célja.

Vezetőképző a JATE-n

Téli felkészítőt tartott cezetői számára a KISZ József Attila Tudományegyetemi Bizottsága február 4-én. Az egész napos rendezvény helyszíne a z intézmény Toldi utcai klubja volt. Az első tájékoztatót dr. Kiss Barnabás, a JATE KISZ-bizottMielőtt további észrevételeket ságának titkára tartotta. Beszétennék — remélve, hogy a feldének első részét az aktuális sőoktatás javító szándékú reegyetemi feladatok ismertetése f o r m j á r a javaslatok születnek töltötte ki. Elmondta a követkeaz érdekeltek összefogásával —, ző félév programját, valamint úgy vélem, emlékeztetnem kell a KISZ 'Központi Bizottsága haa vitaindító írásommal — Csútározataihoz kapcsolódó eervetecsok, vizsgák és hétköznapok — mi feladatokat. Ez év tavaszán •kapcsolatban néhány momenújból sor kerül a küldöttgyűlétumra, annál is inkább mert sekre alapszervezeti, kari maid Természetesen szükség van biegynémely vonatkozásban, mint intézményi szinten Ennek ú j zonyos ismeretek megtanulására kiderült félreértésre adott okot. momentuma. hogy az egyetemi azonban ezek kiválasztása úgy Akkor ugyanis vélt. sőt megküldöttgyűlést a? alapszervezelátszik jelenleg túl nagy feladat győződéssel hitt és vallott, — s oktatási rendszerünk tek által közvetlenül választott számára. mint kiderült, sokak által h e küldöttekből híviák össze, akikLényegesen kényelmesebb ugyanlyeselt — párhuzamot vontam nev mandátuma a következő is az eddig felhalmozott ismereaz érzékletesség kedvéért a verküldöttgyűlésig szól. Az egvetetek szelektálás nélküli kíméletsenyek és a vizsgák között. mi bizottság döntése alapián — len, „magoltatása". mint igényes mondotta d r Kiss Barnabás — munkával kiválogatni a nélküA szóban forgó párhuzam az intézménvi választásokat a lözhetetleneket, maradandókat, megvonásakor, önkéntelenül korábbi módon tartiák. tehát hozzájuk megtervezni a leggondolkoztam el, felelevenítve , és hasznosabb gyakorlatot, ha tet- nem élnek azzfel az úi lehetőségtapasztalataim a versenysportoa tisztsésviselők szik elgondolkodtatásra is sar- gel. miszerint. lás nagy percei, a versenyek és közvetlenül is választhatók. kalló begyakorlást. Ehhez igaa jelenleg érvényben levő vizsA kari küldöttgyűlések a zán nagy oktatók kellenek. garendszer egynéhány hasonlaTTK-n és a BTK-n április 14tos, ha nem is éppen azonos sa® Dr. Lengyel Zsolt tanszékén. a JTK-n március 31-én leszjátosságairól. Ezen összehasonvezető főiskolai tan^r hozzászónek lítás ürügyén végül is a számonlásából is megállapítható, hogy Komoly feladat vár a egyetekérésre nézve marasztaló ítélenem megfelelően funkcionál a mi KISZ-bizottsá erp m á i " í 1"tet alkottam kiindulva a követmechanizmus. „Jelenlegi felsőkezőkből. Ami ugyanis cél a oktatási képzési rendszerünk — versenyeken, az csak eszköz lehangsúlyozza — a szorgalmi és het(ne) a vizsgákon. vizsgaidő periodikus váltogatásában határozza meg az egyes ® Felvetődött viszont a vita értelmiségi pályákra való felkésorán, hogy a vizsgák nem kizászítést. . . . a kétféle időszakot rólagos módjai a számonkérésegymástól mereven »pótszabánek. Több hozzászóló a számonlyozókkal« is . . . hangsúlyozottan kérés teljes vertikumának elelválasztja egymástól maga maradása miatt tett észrevételt. az egyetemi-főiskolai kévzési A „Csúcsok, vizsgák és hétközrendszer hiteti el a hallgatóval, napok" című írás nem titkolt szándékossággal törekedett a hogy »kész« szakember, hiszen számonkérési rendszert legina részletenként »leadott« tudáskább kifejező forma kiemelésémennyiség — sok kicsi sokra re több okból is. Aligha lehet megy alapon — diplomát eredkétséges, hogy a teljes számonményez." kérési struktúra kritikáját nem szükségszerű megejteni, elegenTanács István: Akela és a vild ő ' a legfontosabbra koncentrállamos című hozzászólása szintén erősíti a bírálatra érettség tényét. Szerinte sem alkalmas a Noha teljesen igaz, hogy P diploma „azoknak a problémákhallgató egyéb módon is számot nak a megoldására, amelyekkel ad ismereteiről, jártasságáról, s a gyakorlatban szembe kerül" jelenlegi tudáskontrollt legpregA pályakezdő keveset ér a munnánsabban mégis a vizsga képKetten az crileklodok ko/.úl viseli, mint a legfontosabb és a kahelynek, hiszen csak évek

án amikor is b e kell számolniuk a KISZ KB titkárságán a KISZ KB 1982. április 23,-i h a tározata végrehajtásának helyzetéről. A JATE KISZ-bizottságának titkára egvéb kérdések kapcsán tájékoztatást adott a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának munkájáról: az egyetemi bizottság üléstervéről és rendezvénytervéről. valamint a z óraszámcsökkentés, a menzaproblémák megoldása, és a tanulmányi és vizsgaszabályzat reformjából következő feladatokról Dr. Kiss Barnabás beszéde második részének, témája a január 11—12-én Budapesten megrendezésre került Országos agitációs. propagandaés művelődési Tanácskozás volt. A továbbképzés második előadója Szandtner Iván. a KISZ KB titkára az Egyetemi és Főiskolai Tanács elnöke volt. Beszédének Szandtner Iván előadását t a r t j a első részében a KISZ KB 1983. évi terveiről beszélt. E tervek zottsága 1970-es ifjúságpolitika! négy téma köré csoportosulnak: határozatának végrehajtásvizs« 1. A KISZ feladatai a műszaki gálata. 1 fejlesztésében, a reálértelmiségiek Tájékoztatója második felében helyzete 2. A KISZ tudatformáaz Egyetemi Főiskolai Tanács ló tevékenysége, ideológiai-poliszerteágazó munkájáról beszélt tikai munkája 3 Jótékonv^ásiSzandtner Iván. Kilenc munkajós7.olgálati munka — a magukcsoportban végeznek különböző ra maradt idősekkel és a veszéfeladatokat. Ezen csoportok lyeztetett gyerekekkel való fogmunkaterületei: az oktatáskorlalkozás 4 A párt Központi Biszerűsítés. személyzeti politika, honvédelmi oktatás. végzősök pályázati elhelyezkedése, ösztöndíjrendszer ügvei (pl. a kollégiumi térítési díjak differenciálásának kérdése), egyetemi-főiskolai közművelődés. kol'éeiumi élet. valamint veszélyeztetett f i atalok helyzete. A munkacsoportok- az év során különböző f ó r u mokon (pl. Közművelődési T a nácskozás) mondanak véleményt, illetve segítik azok munkáját. Nagy érdeklődést váltott ki a délutáni program Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója válaszolt a hallgatók kérdéseire. .¡A magvar gazdaság időszerű problémái" tárgykörben. Mi a véleménye a lassú növekedésről? — kérdezték — többek között — a hallgatók. Kellemetlen kényszerhelyzet — volt a válasz Befagyott az export és a hitel lehetősége A konvertibilis valutáért értékesíthető áruk termelése 10%-kal növekedett, d e a bevétel csupán 1%-kal. A (Folytatás

a 3. oldalon.)


Filmklub

A J A T E Bölcsészettudományi K a r á n az Ókortudományi és a Történeti szakcsoportok oktatói, kutatói, a történelem, latin és régé&z szakos hallgatók 1978. december 7. és 1982. október 4. között egyr e korlátozottabb, ugyanakkor szakaszosan ú j elemekkel bővülő könyvtárhasználati feltételekkel végezték m u n k á j u k a t . Megértő türelmükkel bizalmat előlegeztek egy korábbi koncepció a l a p j á n , a szó szoros értelmében a szemük l á t t á r a létrehozott könyvtárnak.

kon k a p t a k helyet a műveleti rendet t ü k költözködést, mégis úgy döntöttem, hogy röző ábrán. f az olvasókat a tanév kezdetétől megismerFeladatom lényege t e h á t az volt, hogy t e t j ü k a z ú j könyvtári környezettel. Ezért egy 30 000 és egy 20 000 kötetet jelentőa tanév eleji beiratkozás a Szakkönyvtársen m e g h a l a d ó állományú, eltérő jellegűba m á r az ú j helyiségben történt. Majd fejlettségi fokú, nyilvánosságú, forgalmú, 1982. október 4-én„ ünnepélyes külsőségek leegyszerűsített szolgáltatásokat nyújtó, kinélkül, d e látható elégedettséggel vehetelégítő katalógusokkal n e m rendelkező ték birtokba k ö n y v t á r a k a t a legilletékesebkönyvtárt úgy vonjak össze, hogy közössé bek, a két szakcsoport oktatói és hallgatói. fejleszthető feladatrendszerük távlatilag A Szakkönyvtár m u n k a t á r s a i : Czene Vakellően rugalmas, bővíthető legyen. léria, Szilágyi Pál (nyugdíjba vonulása Közelebbről, a z ú j könyvtár tényleges után Pelsőczi Györgyi) és Almási Tibor szakkönyvtárként lássa el feladatait: okbevonásával kezdetben reggel 8-tól 13-ig. t a t ó és hallgató szakolvasóit juttassa kellő 14>-től 19 óráig, november közepétől 8-tól szakirodalomhoz, szakszolgáltatásokhoz, megszakítás nélkül 19 óráig biztosítjuk a A J A T E Központi K ö n y v t á r á n a k Hálóbővítse minőségi tevékenységét ép a szolnyitvatartási. Látogatóink kezdettől fogva zati Osztályán — Kunos Miklósné dr. gáltatási időtartamot. A feladatok teljesíaz ügyeleti idő teljes t a r t a m a alatt kölcsöm u n k a t á r s a m közreműködésével — 1972. tését elvszerű, következetes gyarapító tenözhetnek és olvashatnak helyben. f e b r u á r j á b a n állítottam össze a t u d o m á n y vékenység, az állományt sokrétűen feltáró, Az oktatók valamennyi könyvtári kiadéjfyetem könyvtári hálózata 1980-ig t e r j e korszerű betűrendes- és szakkatalógus seványt, a hallgatók a könyv jéllegű doku4 9 távlati fejlesztési tervét. Az oktatás gítse elő. Mindehhez álljon rendelkezésre m e n t u m o k a t kölcsönözhetik, az olvasótekorszerűsítését szolgáló 1971-es, tanszékmegfelelő számú és felkészültségű könyvremben valamennyien megszorítás nélkül összevonási intézkedés, az egyetemi táros. Végül legyen a kor követelményeihasználhatják a Szakkönyvtár teljes állokönyvtárak hosszú távú fejlesztési i r á n y nek és a jövő igénveinek megfelelő mányát. elvei a l a p j á n , továbbá s a j á t a n y a g g y ű j könyvtári környezet a Szakkönyvtár szátésre és számításokra támaszkodva, valaA könyvtárhasználat általános feltétele mára. mennyi oktatási egységre, kollégiumra kie könyvtárban is a beiratkozás. December A Szakkönyvtár —« mint a Központi terjedő, fokozatosan v é g r e h a j t h a t ó könyv31-ig a lehetséges 300—320 olvasó közül Könyvtár szervezeti része — m e n n é l több tár-összevonási programot dolgoztunk ki 247 o k t a t ó és hallgató lett teljes jogú m u n k a t e r ü l e t e n éljen az anyaintézmény akkor. Az a l a p d o k u m e n t u m o t a teljes használója a Szakkönyvtárnak. nagyüzemi hátterének adottságaival, h a n rend&zarre érvényes működési szabályzat golja össze tevékenységét azzal, és főként A rendelkezésre álló szakirodalom 2—10, é s költségvetési t e r v részletekre kitérő tudatosan közvetítse szolgáltatásait. Gonnémelykor ennél is t ö b b példánya ellenéa n y a g á v a l egészítettem ki. doskodjék egyidejűleg a helyi, hazai és r e n e m lehetett kielégítenünk eddig m a A tudományegyetem vezetése, az elgonkülföldi, társadalomtudományi k u t a t á s t és radéktalanul a kölcsönzési igényeket. A dolás tanulmányozása után, a könyvtárak oktatást saolgáló jelentős könyvtárak, szoljelzett korlátok ellenére jelentős volt a integrálásának távlati p r o g r a m j á t a z ingáltató intézmények állományának, kiadm ű k ö d é s első három h ó n a p j á n a k kölcsöntézmény hatodik ötéves t e r v é b e foglalta. ványainak propagálásáról é s azok helyi , zési f o r g a l m a : 1180 látogató 2201 k i a d v á n y t E d ö n t é s után szakvéleményt nyilváníigénybe vehető&égéről. kölcsönzött. t o t t a m a Bölcsészettudományi Kar, a z A középtávú könyvtárösszevonási progLátogatóink az olvasóteremben mind az Állam- és Jogtudományi Kar, a Marxizramot a m a g v a r felsőoktatási könyvtárak ott elhelyezett, úgynevezett szabad polcos mus—Leninizmus Szakcsoport könyvtárképviselői. 1980-as debreceni tanácskozá(önállóan használható), részben a r a k t á r összevonási elképzeléseiről, egyidejűleg sukon. általános érdeklődéssel fogadták. ból igényelt kiadványokat vették igényr á m u t a t t a m a Központi Könyvtárral, az Megvalósítását — a hallei társegyetem be. Az olvasóteremben levő mintegy 1500, osztályunkkal való széles körű együttműközponti könyvtárának munkatársaival tematikusan csoportosított, alap-, segédködés lehetőségeire. A Biológiai Szakbiegyütt — azóta is figvelemmel kísérik. és társtudományi és általános tárgykörű zottság vezetőjének felkérésére — dr. A program v é g r e h a j t á s a k o r minden je(lexikon, bibliográfia stb.) könyvet, a Friác' Mária m u n k a t á r s a m m a l — kidollentős változtatást. így a k é t k ö n y v t á r tárgyévben érkező közel 250 folyóiratból goztuk a biológiai tanszékek összevonható gyarapító, katalógus-készítő, olvasószolgá140 hírlapból, általános és szakfolyóiratból könyvtárai közös szolgáltató rendszerének, lati és egyéb m u n k a t e r ü l e t tevékenysége álló válogatást helyeztünk el a m i n d e n működésének p r o g r a m j á t , elkészítettük e ' egységesítését úgy oldottam meg, hogy e kori csere és kiegészítés feladatának egyk ö n y v t á r berendezési tervét. lépések következményei mind a z olvasóidejű vállalásával. Az általános koncepció v é g r e h a j t á s á t kat. mind a könyvtárosokat fokozatosan A kiadványok h a s z n á l a t á n a k megkönymegindító Állam- és Jogtudományi Kar, terheljék. A négv év időtartamára úgy nyítésére a z olvasóteremben elhelyeztük a z m a j d 1982 első negyedévében a Marxizosztottam el az ú j mozzanatokat, hogv a egyesítés óta beszerzett könyvek ú j típusú, mus—Leninizmus Szakcsoport — a z á l t a Szakkönyvtár ú j helyen való megnyitásábetűrendes katalógusát, a m á r hozzáférlunk ajánlott, d e kötelezővé n e m tett ig valamennyi £apesoléfl& m u n k a b e f e j e ni -időszaki "kiadványok ugyancsak; b é - " megoldás helyett — s a j á t elképzelés a l a p - t znxfiék. ' | Ci'TWi» ^ . j t ű f l ^ p d f s katalógusát, továbbá-'«», á t m e n e ján egyesítette a z érintett kis könyvtáraElengedhetetlenül; s z ü k s é g e s n « ^ ' t a r í ö ^ ; t i j e g megtartott, korábbi katalógusokat... kat. Utólag több a l k a l o m m a l : szakvéletairi, >hogv a Szakkönyvtár mtmkatéiisát á z Hasonló célt szolgálnak gyakorlati jellegm é n y nyilvánításával, szabályzat összeálesész időszak alatt folyamatosan biztogel elhelyezett á b r á i n k , jegyzékeink, fellításával. gyakorlati segítséggel a d t u n k tásítsák a kölcsönzés és — a m e n n y i r e l e irataink. Ugyanitt helyeztük el a m á r némogatást a fenti könyvtáraknak. Szoros hetséges — a helyben olvasás feltételéit. hány alkalommal igénybe vett m i k r o f i l m együttműködésre, eredeti elgondolásunk Ennek érdekében minden nagyarányú előcsík, m i k r o f i l m l a p leolvasó berendezést is. megvalósíthatóságának ellenőrzésére, új készítéssel, jelentős idők i hatással járó módszerek kipróbálására, azok huzamos, m u n k á t a szorgalmi idő«zakón kívül t e r - : Az olvasóterem forgalma a megnyitás „üzemszerű" körülmények közötti alkalveztem és a kitűzött határidők szigorú beóta állandóan nőtt. Ezért az eredetileg mazására azonban n e m volt mód. tartásával végeztettem el. Az a l a p f e l a d a rendelkezésre álló 10 fé/öhelyet 20-ra tok folyamatos végzését a Szakkönyvtáremeltük. A helyben olvasók száma d e ban úgy biztosítottam, hogy az osztálv cember 3l-ig 1216 volt, akik bizonyítham u n k a t á r s a i r a h á r í t o t t a m á t ott jelentkező tóan 1857 k i a d v á n y t használtak. Az ö n teljes és részfeladatokat (a teljes állokiszolgáló rendszer következtében a köm á n y tartalmi válogatása, ritkán használt tetforgalom ennél lényegesen nagyobb kiadványok elkülönítése, fölösleges kiadváyolt. A könyvtárak összevonása során 1978. nyok kivonásának lebonyolítása, á l l o m á n y december 7. fordulópontot jelentett: A t u Fontos f e l a d a t u n k n a k t e k i n t j ü k a könyvellenőrzés, ú j katalogizálási gyakorlat bedományos rektorhelyettes, a gazdasági fővezetése, folyamatos alkalmazása, h á r o m • tári tevékenységgel összefüggő propaganigazgató és « Bölcsészettudományi K a r dát. E tevékenység keretében csoportosan kisebb és két nagyarányú költöztetés ledékán ja jóváhagyásával, az Ó k o r t u d o m á érkezőknek és egyes olvasóknak tájékozbonyolítása). Kellő együttműködéssel elérnyi és a Történeti szakcsoportok h a t t a n tatást a d t u n k a Szakkönyvtár f e l a d a t r e n d tük. hogy a négy év során mindössze székének és egy tanszéki csoportjának veszeréről. gyűjteményéről, szolgáltatásairól 1982. október 1-én kellett szüneteltetnünk zetői, valamint a Központi K ö n y v t á r igazstb. Így k e r ü l t sor elsőéves történelem a könyvtári szolgáltatásokat. gatója a Központi Könyvtár Történeti és szakosok tájékoztatására, akik dr. Olajos Ókortudományi Szakkönyvtárának létreA Szakkönyvtárban folyó m u n k a osztáTerézia irányításával érkeztek, és földhozását határozták el. lyunk egész egyetemre k i h a t ó tevékenysérajz—történelem szakosok látogatására, géhez is szolgáltatott bőséges tapasztalaA Szakkönyvtár ú j típust képviselt a t u utóbbiak patrónusa A. dr. Palotás Jolán tot. Példaként csupán az új, nemzetközidományegyetemen. Egyesítette m a g á b a n a volt. leg elfogadott és alkalmazott katalogizálási volt történeti és a z ókortudományi könyvAz olvasóteremben írásos ismertetőt f ü g szabvány tudományegyetemi, nagyüzemi tárt. egyidejűleg azt szervezetileg, teljes gesztettünk ki a Központi Könyvtárról, jellegű kipróbálását és folyamatos alkalgyűjteményével, dolgozóival a Központi m i n t anyaintézményről. Fontosnak t a r t mazását említem meg. a m i t éppen a SzakKönyvtárhoz kapcsolta. Az írásba foglalt juk. hogy a Központi K ö n y v t á r nvúitotta k ö n y v t á r b a n kezdtünk m e g és azóta is megállapodás értelmében a Kötponti lehetőségeket, szolgáltatásokat igénybe is folytatunk. Az előkészítés dr. FricK M á r j a Könyvtár vállalta az érintett olvasók kovehessék közvetítésünkkel oktató és hallérdeme, akinek m u n k á j á t folytatta, a herábbinál széles k ö r ű b b és igényesebb gató plvasóink. E téren még csak kezdeti lyi gyakorlatot kialakította, irányította és könyvtári ellátását. Azonnal gondoskodott és szerény eredrpénveink v a n n a k . Szüksévégezte: F o r r á s Lászlóné. Utóbbi m u n k a a megnövekedett feladatokkal összhangban gesnek t a r t j u k továbbá, hoev közvetítsük társam a szerzett tapasztalatokat és t a n álló létszámemelésről, a beszerzési keret ' a helvl. bel- és külföldi t í r s a d a i o m t u d o folyamvezetői felkészültségét hasznosítva. szakcsoportokkal egyező összeggel történő mányi kiadvánvokkal rendelkező, illetve Szeged felsőoktatási intézményeiben alkalnöveléséről stb. Az összevonással j á r ó ilyen szolgáltatásokat n v ú j t ó könv-vtárak, mazott 24 könyvtárosnak nyolchetes t a n feladatok tervezésére és végrehajtására, intézménvek kiadványait, szoláltatásait. folyamot tartott. m a j d a működni kezdd Szakkönyvtár teKezdeményező lépésemre elsőként a b u d a vékenységének irányítására, ú j — összeA Gazdasági Igazgatóság, főként a Műpesti Szabó Ervin Könyvtár m á r kedvevont könyvtárakban távlatilag alkalmazszaki Osztály m u n k a t á r s a i állandó jellegzően nyilatkozott.' ható — módszerek, eszközök, bútorok stb. gel méltányolták mind a tervezés, mind a kipróbálására osztályunk kapott megbízást. Tervezzük, hogv nz olvasóteremben kivitelezés során jelzett elgondolásaimat rendszeresen t á j é k o z t a t j u k olvasóinkat az és teljesítették azokat (térkialakítás, átHtaonlóan nagy, 60 000 könyvtári egyséújonnan érkezett kiadványokról. alakíthatóság biztosítása, könyvtári célra get meghaladó állományú, központi legalkalmasabb polcrendszer beéofté.se. célkönyvtárral egyesített tudományegyetemen Az eddigi eredmények csupán kezdetét bútorok készítése, külső tárolóraktár kiműködő társadalomtudományi k ö n y v t á r léjelentik esv úiabb, legalább R—10 évre bealakítása. korszerű és a z igénybevételnek W í t é s é r e még n e m volt hazai példa. A s ü l h e t ő időszaknak, amelynek során a I meafelelő világítás, parkettaborítás bizfelelősaégtelies feladat nagyságrendje, sokSzakkönyvtár munkatársai — a Központi tosítása. festés során a legalkalmasabb rétűsége miatt és az egyesítés v é g r e h a j t á K ö n y v t á r széles körű támogatásával — az sának megkönnyítésére néav é v r e szóló. '-v>f>tó,sok megvalósítása stb.j. oktatási, kutatási, tanulmánvi ioénvekkel 30 lényeges. m u n k a - és időieénves mozteljes összhaneban álló gvaranW). Vatqi*. zanatot tartalmazó programot állítottam gusrendszert létrehozó és minősééi s z o l á l fcsve. A végrehajtás e ,.menetrend"-jében tatások folyamatos biztosítására kéoes tija f ő mozzanatok egvrnásra éoültek. egvdománvegyetemi modellé fejlesztik a Szakm á s után következtek. A kiegészítő lépé; A helyiségek kialakítása után. 1982 szepkönyvtárt. sek a fő feladatokból elágazó mellékágatemberében csak éppen megkezdhettük a dr. Nóvák Ákos

Tizenegy

éve

Megállapodás a Központi

kezdődött

Könyvtárral

Megnyitás megnyitó

•> ЧТГГ.РГМ

ГГЛ'РТГ^'

nélkül

A JATE Móra Ferenc kollégiumának szervezésében filmklub indul Újszegeden, a Csöngrád megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési intézetében (Középfasor 1—3.), február 2»-tál. A m á j u s 9-ig t a r t ó sorozat előadásai hétfői napokon 20 órakor kezdődnek. Az érdeklődők Román Polanski, Akira Kuroszava, Bay O k a n , W e r n e r Herzog, Carlos Saura és Nyikita Mihalkov f i l m j e i t láth a t j á k a f i l m k l u b bemutatóin. A bérletek a Móra kollégium ll-es, 16-os és 24-es szobáiban vásárolhatók meg.

Doktoravatás F e b r u á r 12-én a Vörös CsiUag Filmszínházban gyógyszerész- és gyógyszerészdoktor avató rendkl- . VÜli ülést tartott a SZOTE Egyetemi Tanácsa, dr. Petri Gábor rektor elnökletével. A tanácsülésen 78 gyógyszerész-jelöltet gyógyszerésszé avattak. 10 gyógyszerész pedig a gyógyszerész doktori címet kapta meg. Ugyanezen a napon került sor a J A T E doktoravató ünnepségére is, a központi épület a u l á j á b a n . Az Egyetemi Tanács doktorav^tiS rendkívüli ülésén, dr. Jíristó Gyula rektor elnökletével, 37 bölcsész kapta meg a doktori címet. és 86 joghallgatót a v a t t a k jogásszá.

JATE-bál A József Attila Tudományegyetem hagyományos b á l j á t Iáé« március 19-én 19 órakor r e s d t d meg. a Tisza Szálló összes t e r meiben. A belépőjegyek á r a : M ft Igénylés szerint vacsorát biztosítunk (120) Ft. Jegyek árusítás* és előzetes asztalfoglalás a J A T E Szakszervezeti Bizottságán (Dugonics tér 12.) f e b r u á r 20-tól.

Új rovat! Kérdőjelek címmel szerkesztőségünk ú j rovatot Indít! Ha olyan kérdésed van, a m i r e választ keresel, segítünk, a k u t a tásban. Csak annyi a dolgod: j u t tasd el hozzánk a kérdést levélben (névvel vagy anélkül) — cím ü n k : 6721 Dugonics tér 18. — telefonon — a 12-119-es számon — vagy élőszóban a szerkesztéségben. Esetleg szegezd a kérdést az utcán fülön csípett m u n k a t á r sunknak. Elképzelheti, hogy a válaszadó (k) személyére is van tipped — őt (ők«t) is nevexá meg! Ha segítségünket igénybe veszed, bárkitől bármit megtudhatsz — u t á n a j á r á s nélkül. Nt> tessék, kérdezet

Etikaoktatók tanácskozása J a n u á r 24—25-én a Juháss Gyula T a n á r k é p z ő Főiskola díszt e r m é b e n Az erkölcs kérdései a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában címmel kétnapos konferenciát rendeztek. A megnyitón dr. Szendrei János főiskolai főigazgató köszöntötte a mintegy 90 résztvevőt, külön kiemelve a külföldi testvérintézmények szakembereit, valamint Szabó Imrét, az MSZMP KB m u n k a t á r s é t , dr. Konc* Jánost, a megyei pártbizottság t i t k á r á t és Vass Lászlót, a vár rosi pártbizottság munkatársát. Az erkölcs rWemmM 0 szocializmus építésének ielenleni szakaszában "immel ~~ dr. Tamás, a fHozófiattidománvok doktora, tanszékvezető e<?i-gtnTii t a n á r tartotta az első f l ő M á s t . A kétnapos o r o g r a m b a n e z " ' á n három nagy témát beszéltek meg a tudományos konferenpla résztvevői. ö t felkért előadó szólt a gazdaság—volitikn—ioa és az erkölcs viszonváról Négv korrefer á t u m hangzott el a tudomán"—• vn.llás—művészet és a? er'eöfe» viszonváról végül sz'ntén négy hozzászólás a foglalkozási erkölcs és » *rak**iVő k4M¿«¡ifi»*!.


Vitái nrkhoz:

Zárszó h e l y e t t (Folytatás

az 1.

oldalról.)

amelyek körül a szubjektivizmus az egyik fő hibája a vizsgáknak. ® A jelenlegi vizsga szisztémát módszertani és tartalmi szempontból egyaránt kifogásolni lehet. Módszertani szempontból a tudás mérésének egy olyan túlzottan szubjektivizálható, manipulálható, ugyanakkor felszínes és végtére is absztrakt eredményre vezető f o r m á j a , amely ebben az arculatban csak az oktató személyének függvényében képes ellátni szerepét. Ehhez nagymértékben hozzájárul elsősorban a társadalomtudományi ágak terén (de nem elhanyagolhatóan kevéssé egyebütt is), a különböző tudományos tételek egyidejű létjogának megtűrt heterogenitása, valamint a megfelelő jegyzetek és tankönyvek krónikus hiánya. . Hiányoznak az eg'ész országra nézve teljesen azonos érvényű tanítások is, amelyek a számonkérés biztos bázisát jelenthetnék. Hiányoznak a kikristályosodott iskolák. Nem határozható meg a számonkérési rendszer tükrében, hogy adott esetben tulajdonképpen mit is vár a társadalom a felsőoktatásban részt vevő hallgatóktól, és miféle értékrendszer alkalmazásával kívánja célját elérni. A hallgatók elé jelenleg állított követelmények aligha lehetnek a társadalom valós, vagy ha tetszik jól felfogott érdekeinek kifejezői. A hallgatók miközben megtanulnak kampányszerűen felkészülni, elfelejtenek harcolni az újabb, saját érdeklődésük kielégítését, az igazán hatékony munka végzését szolgáló tudásért. Nem azok tevékenységét kellene honorálni, ' akik megadott határidőre képesek adott terjedelmű anyagot megtanulni az adminisztratív presszió hatására, hanem azokét, aki saját elhatározásukból is képesek megismerni és gondolkodni. Németh László Pedagógiai írások című kötetében mindezt úgy fogalmazta meg: „Az egyetemi .reform , nézetem- szerint ott kezdődik ahol belátják hogy heti „ harmijíC', óra előadást meghallg a t n i — és persze annak anya, gát számonkérni —, többnyire olyasmit, ami a könyvekben is megtalálható, nem csak hülyítő, időrabló, de demoralizáló is". Később így folytatja: „A tanulónak természetesen be kell bizo,nyítania, hogy ismeri az anyagot. Mennyi ez a vizsgaanyag? Valamivel több, mint amit a szakember igazán megjegyez, s jóval kevesebb, m i n t ' amennyit a mai vizsgákhoz tudni kellene." Az s egyetemi és főiskolai munka minősítésének eszköze a vizsga és egyfajta feltétele is, de semmiképpen sem ez a lényege. A lényeg az, amit a tanuló a kis munkaközösségekben végez. Az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatban fogalmazta meg, hogy az ne gyakorlati, hanem igazán gyakorlat legyen. Éppen e követelmény megvalósítására szolgálnának az általa „kis munkaközösség"-neM. nevezett egységekA gyakorlat azonban másként • fest a gyakorlatban. „A tanítás • jó volt, a gyermeket megölték. Abból a tizenkét évi magolás kivert kigyilkolt minden eredetiséget . . . " — kölcsönzőm ismét ' Szent-Györgyi professzor szavait, aki az OTK kongresszusán már több mint ötven éve, hogy hangot adott oktatási reformot sürgető nézeteinek. „És amikor azután — folytatta felszólalását — további öt év alatt végleg megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkodás minden képességétől, akkor hirtelen kilökjük őket az é l e t b e . . . " A dolog szépséghibája csak az, hogy semmit sem vesztettek ezek a szavak az időszerűségükből. P Tartalmi szempontból még 'irosszabb a helyzet. A jelenlegi i. gyakorlat mintegy perspektivikusan kényszerít kreatív gondolkodás helyett soRszpr (sőt főleg) improduktívvá zsugorodó ismeretek memorizálás útján történő halmozására, amely a jobbik esetben is csak latenciálisan képezi a - szakember ismereteinek egy részét. Sajnos, a vizsgákon a hallgató meg sem kísérelhet kontradiktív módon számot adni tudásáról, mivel feltétlenül azonosulnia

L

kell az oktató által vallott nézettel, miközben elvi értékű tényanyagok kritikátlan elsajátításáról kényszerül számot adni. 0 Visszautalva e vita indítójaként megjelent írásomra, ezt azzal zártam, hogy jó megoldást, a felsorolt fogyatékosságok és hibák ellenére, lehetne találni a hallgatók teljesítményének mérésére, minősítésére. Meg kell jegyezzem — minthogy Hatvani László felvetette — jobb megoldást egyelőre, addig, ameddig maguk az illetékesek (elsősorban az egyetemi oktatók) a változtatás szükségszerűségét be nem látják, s annak feltételéről nem gondoskodnak, csupán az oktató-hallgató viszony optimalizálásában, az esetleges kiszolgáltatottság maradéktalan kiküszöbölésében, az „adminisztratív szankciók" elsorvasztásában, elfogadhatóan szelektált anyag visszakérdezésében tudok megjelölni. Bár ez nem jelenti a bevett gyakorlat megbolygatását, már az oktatóhallgató kapcsolat hallatlan sokrétűsége is magában hordozza a változtatás, változás lehetőségét. . . . a meglevő formákban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával a jelenlegi helyzeten lehetne javítani" állítja dr Hatvani László. így igaz. csettinthetek egyetértően. De ezt a lehetőséget ki is kellene használni — ágál bennem a kisördög. Osztva abbéli nézetét, hogy megoldást nem egyszerű találni, hangsúlyozni szeretném, hogy a feladat nehézsége nem rettentheti el a kérdésben érdekelteiket a cselekvéstől. HAMPEL TAMÁS

M i é r t kell b ü n t e t n i a hallgatókat? temi újságban és nem volt neMinden felsőoktatási intézményben a képzés elvileg kü- > héz megállapítani, hogy a hozzászólók döntő többsége elégelönböző vizsgáztatási módszert detlen a tradicionális vizsgáztaigényel. A gyakorlatban azontási módszerrel — kezdte monban nem különülnek el egymásdandóját' a tanár úr. — Ugyantól lényegesen és célravezetően akkor senki sem ment túl a nepéldául a tanár-, orvos- és jogatív kritikán, a hozzászólók gászképzés vizsgatípusai. Sőt annyit közöltek, hogy rossz a nem illetve alig lehet regiszthagyományos vizsgamódszer és rálni olyan, a képzési célnak azt is hozzátették, hogy miért alárendelt beszámoltatást, mely rossz. Egyetértek azzal a vélesajátságosan elkülönülne a töbménnyel. amely egy-egy sportbitől. eseményhez hasonlította a vizsA vizsgázás alkalmával a tugákat. De addig keveset ér a kridást ömlesztve, pusztán a letika, amíg nincs konkrét javasvizsgázásra koncentrálva emeli lat. be koponyájába a diák. hogy az első útbaeső kocsmában örökre 0 Milyen hibákat lát a hagyoleöblítse annak nagy részét. Egy mányos, megszokott vizsgáztakollokvium igy, csak annyiban tásban? mutat t ú l kétségbeejtő imma— A hagyományos vizsgamódnenciáján, hogy az esetleges szigorlatra még egyszer föl kell szer eleve, kimondatlanul, több Hibás feltételezésből indul ki. kavarni a leülepedett tudnivaAzt állítja, a hallgatónak meg lókat. kell és meg lehet teljesen tanulA diplomához Ilyen letudott ni egy-egy tantárgy alapvető vizsgák „hulláin" á t menetel anyagát egy vizsgára fölkészülvagy bukdácsol a diák. Jó lenve. Állítja ezt akkor, amikor a ne egyszer fölmérni, a hallgatók XX. században olyan hatalmas vajon vizsgáik hány százalékát ismeretanyag gyűlt össze, amit ítélik célszerűtlennek, unalmasnem lehet a memóriában tárolnak. időpocsékolásnak. és menyni. Ha úgy indulunk el a célhoz, nyi maradna, amiről így beszél- hogy eleve reménytelent akanek: ez jól esett, ezért érdemes runk, akkor a sikertelenség bizvolt annyit tanulni. Mert az tos. Nincs olyan egyetemi hallutóbbi is kimondható, és nemgató — legyen bármilyen tehetcsak a hagyományt áthágó vizsséges —. aki megtanulná az irogák után. dalmi lexikon összes adatát. Aztán: akadhat-e olyan sziA Mint bölcsészhallgató elsősorban a tanárképzés vizsga- tuáció az életben, amikor a megtanult anyagot azonnal, a memódszeréről fogok irni. Az öszmóriára alapozva kell elmondasze hasonlító. irodalomtudományi nunk? Nem, ilyen szituáció az tanszék docense, d r . Jakócs Dáéletben — mint az egyetemi niel volt beszélgetőpartnerem. v ! zsga — soha nem fordul elő. — Mindent elolvastam az egyeEz teljesen mesterkélt helyzet. Mikor a t a n á r tanít, joga van hozzá, sőt kötelessége, hogy óravázlatot készítsen és annak alapján kell tanítania. Kérésre föl kell mutatnia a vázlatát az igazgatónak vagy a szakfelügyelőnek. Ha ezt a vázlatot a tradicionális vizsgán használja, akkor az puskázásnak bizonyul és eleve elégtelent kap. Az irodalomórák színvonala nem egyforma, mert az nem a bemagolt tények mennyiségétől litására vonatkozó reményeinket függ, hanem attól, hogy a t a n á r fel kellett adni. A külső konvertibilitás is várat magára, ehhez * jelölt mennyire értette meg • az író művészi sajátosságait, és azt előbb árualapot kell létrehozni, mennyire képes átadni. elsősorban a nyugati bankok bizalmatlansága miatt. A hagyományos vizsgánál miA nagy sikerű, valóban őszinnél több tény. adat megjegyzét e légkörű beszélgetés záró r é sére kényszerül a diák. Az öszszében a r r a a kérdésre, hogv szefüggéseken nincs ideje gon„Miért nem publikáljuk fizetédolkozni. A szorgalmas és jó si mérlegünket?". Bácskai Tamemóriájú ember kapja a jó más így válaszolt: jegyet és nem az, aki a tárgy — Ez tájékoztatási probléma. iránt fogékony. A vizsgák ráCsak az újságírók tudják, miért rdásul szériában, egymás hatásait nem kioltva léteznek. B. T. Mivel nem szabad, nem is ké• szít jegyzetet a hallgató, a vizsga elteltével a bememorizált A vezetőképző esti programjáanyag jelentős részét elveszíti, nak keretében Bata Imre irodaa vázlat hiányában módja sincs lomtörténész. az ÉS főszerkeszújra megtanulni. Sziszifuszi tője találkozott az érdeklődőkmunka ez. a kövek mindig viszkel. A több mint egv órás kellesza gurulnak. A mitológia szerint mes hangulatú beszélgetésen ez volt Sziszifusz büntetése, mi hallhattunk az irodalmi és poliezt — úgy tűnik — önkéntesen tikai hetilap struktúrájáról, az vállaljuk. egyes rovatok munkastílusának sajátosságairól. azok személyi # A hagyományossal szemben összetételéről. Bata Imre hangaz ön által a gyakorlatban is jasúlyozta. hogv a gyors átfutás vasait vizsgáztatás mennyivel, (egyetlen éjszaka nvomják a lamivel szolgálja jobban a tudopot, mint a naoilapokat) jelenmányegyetemi szintű tanárképtősen megkönnyíti helyzetüket: zést? lépést tudnak tartani az esemé— A tanárjelölteknél a vjzsga nyekkel. ugyanakkor lehetetlenmodellje a tanári tevékenység né teszi, hogy az ÉS par excellegyen. Éppen ezért a vizsgára a lence irodalmi lap legyen. Miért hallgatónak legyen módja sőt is tagadnánk, mondta a múltra kötelessége az egyes írókat és a visszatekintve a főszerkesztő, a kötelező műveket tételszerűen lap a szovjet irodalmi lap struktúrájának a mása. előde, az Iroés vázlatosan feldolgozni. Ezt dalmi Újság. még címében is teljesíthető, reális keretek között megegyezett azzal Az ÉS a konkell megszabni. Az így feldolgoszolidáció első jele volt az irozott anyagot a hallgatónak joga dalmi életben, s ez a mai napig legyen saját, előre elkészített meghatározza struktúráját.. A vázlata alapján a vizsgán ellap kb. 60 ezer néldánvban jemondani. lenik meg. végülis kifeiezetten A vázlat elkészítése eleve felréteglap, a magyar értelmiség tételezi. hogy a hallgató elolvasegy jelentős részének olvasmása a kötelező irodalmat, és hoznya. A lap induktive születik, s zá valamilyen összefoglaló szakszinte azt lehetne mondani: sairodalmat. cikket az íróról. Érját magát csinálja meg. Terteimetlen. hogy egy regény minmészetesen kell lennie valamilyen domináló szemléletnek, de den részletére emlékezzen, vagv hogy fejből elemezzen verseket. — emelte ki a főszerkesztő — a variabilitásra szükség van. Cél. hogy ismerje a művet, nem hogy minél többen olvassák. Eh- pedig az. hogy mindent megjegyezzen. hez persze minél több jó tollra A felkészülésről. A hallgató jól író munkatársra van szükség. Bata Imre tervei közt sze- csak akkor jön el vizsgázni, ha repel rövid elbeszélések, tárrá'-, mindenből felkészült, hiszen be tárcanovellák gyakoribb közlése kell nyújtania a vázlatot. A ha—. 3—4 flekk terjedelembe-! gyományosnál viszont sokat jev á r j a a szerkesztőség az ú j pró- lent a szerencse. Az ú j típusú vizsgánál minden egyes kérdészaíró tehetségeket. ben a diák, legalábbis a legb. gy.

Vezetőképző a JATE-n (Folytatás

az 1.

oldalról.)

KGST piacokon könnyen eladjuk termékeinket. de nehezen vásárolunk. A nvugati piacokon fordított a helyzet: nehezen adunk el. de könnyű elkölteni a pénzünket. Miért nem kapunk hitelt? — hangzott a következő kérdés A körülöttünk lévő országok fizetésképtelenné váltak, s a nyugati bankok nem bíznak abban, hogy mi. ilyen körülmények között meg t u d j u k őrizni a fizetőképességünket — mondta Bácskai Tamás, m a j d ismét exportunk került szóba, melyet így jellem- 1 zett: — Szerkezete nem modern, nem az igényeknek megfelelő cikkekből áll. s e termékek nem kon j uktúra-érzékenyek. Késpbb szóba került a berttházások kérdése. A hatékonysággal kapcsolatban az előadó elmondta: a 77—78 körüli nagyberuházások nem hozták meg a várt sikert, csupán a megelőző helyzet konzerválását eredményezték. A vállalati beruházásokról szólva elmondotta, hogy ma még a vállalatok mindegyike — a struktúrából következően — önmagánál ruház be. A beruházásokat azonban szabaddá akarják . tenni, a vállalatok így valóban gazdálkodókká válhatnak, létrejöhet a vállalkozó vállalat. Erre jelenleg még nem é r tek meg a feltételek, hiszen az egyének sincsenek hozzászokva a magán-kezdeményezésekhez. A központi irányítás a hagyomány. A következő kérdések általában a bankokkal, a bankrendszerrel, a forint konvertibilitásával kapcsolatosak voltak. Ezekre így válaszolt Bácskai Tamás: — A következő évegben szükségessé válik úf bankok létrehozása. ezzel összefüggésben a kereskedelmi és jegybank különválása. — Elképzelhető, hogy még ebben az évtizedben lehetőségünk lesz külföldi bankalapításra is. — A bankrendszerünk korszerűsítésének személyi feltételeire nagy reményeket ad az. hőgv a következő években nyugdíjba vonulók után egy egészen fiatal nemzedék léphet be. A közbeeső korosztályból ugyanis egész egyszerűen igen kevés dolgozója van a Nemzeti Banknak. — A forint belső konvertibi-

alapvetőbb tényekét és összefüggéseket. igyekszik a [elkészülésben feltárni. Tehát, az elvégzett munkát értékeljük. Itt érvényesül igazán, hogy ki menynyire érti az anyagot, ki menynyire becsületesen dolgozott. Hasonlóan a tanári tevékenységhez: a tanárt megkérdezheti a hallgató, itt a vizsgáztató is a vizsgázót arról amit mondott, ahol kevésbé logikusnak bizonyult az előadása. Ha úgy érzi, hogy a hallgató érvelése bizonytalan, kérdései segítségével a vizsgázót elmélyültebb felkészülésre kényszerítheti. Ez a vizsga nem zárja ki az élőszóban való kérdezést, de nem követeli meg a memória• totális mozgósítását, inkább a megértésről akar meggyőződni. Ennek az ú j f a j t a vizsgáztatásnak nem az a legfőbb , célja, hogy a vizsga humánusabb legyen. hanem az anyag jobb elsajátítása. Ez nem egy értelmiségi széplélek javaslata, aki sajnálja a hallgatókat, de kétségtelen tény, hogy a sziszifuszi munkánál humánusabb lenne. Én így teszem fel a kérdést: miért kell büntetni a hallgatókat? Ez a vizsga nem zárja ki a valamilyen formában történő csalást. Ilyen például a vázlatok lemásolása. De még így is hasznosabb, mert tényleg minden anyagot átvesz, legfeljebb kizsákmányolja hallgatótársát. Egyébként a vizsgákon való beszélgetés Során ezt kellő tapasztalattal az oktató észre t u d j a venni. 0 Vélerr&nye szerint mivel kellene még árnyaltabbá tenni ezt az új vizsgamódszert, más tárgyak esetében hogyan lehetne ezt alkalmazni? — Szerintem kellő módosításokkal minden tantárgy esetében alkalmazható. Javaslataimhoz hasonló gondolatok felmerültek a szovjet ^felsőoktatásban is. Elekkel a gon.dolaíokftal egyébként 1972 óta foglalkozom. Grekovának — aki mátematVka professzor volt — Tanszék cí,,,r\iű , regényében a tradicionális vizsgának háiohlő. T a l a j á t lehet találni. Egyetlen hibájául azt rója fel az új típusú vizsgának. hogy íúl lassú lenne, A gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy a feleletre elegendő 20, a beszélgetésre pedig 10 perc. Ha a vizsga olajozottan működne, fél óra elég lenne és a hallgatót is rákényszerítené a logikus feleletadásra. Néhány éve módomban- volt látni a ' leningrádi televízió egyik adásában, két fizikus előadását arról, hogyan vezették be ezt a vizsgát. Semmit sem kértek számon a memória alapján, de szigorúan megkövetelték. hogy a fizikai képlet levezetését leírja és tudja alkalmazni a hallgató. A tapasztalatok szerint a,- tényleges tudás megállapítására ez a itnódszer alkalmasabb volt Tekintve,' hogy ez részemről iavaslat. azt jelenti, hogy lehet rajta módosítani. Egy dolog biztos: a magolás és a memória vizsgálata helyett a megértés vizsgálatát kell a központba helyezni. A hallgatókban az önálló tudásra való alkalmasságot kell kialakítani. Végezetül . a lap vitájáról a vizsgák kapcsán elhangzottak oiyan vélemények, hogy ennek' a társadalomnak nincs szü - f s e értelmiségre. Ügy gondolom, nem szabad azonosítani eaves emberek ellenérzéseit, a kritikai vélemény iránt a té~.?l«vt3S társadalmi szükséglettel, /> m a gyar nép igényli a kritik'i-an gondolkodó embe-főket Azt "edig ne váriuk, hoev a k-i* i;a nem vált ki — kulti/rVIs szinttől függően — ellenállást. Az egyetem volt hal'gatói^ak elég jelentős részével van mr»t 's kapcsolatom. Ha nem js n'-o u, 4_ ma nélkül de mefálltÁk.- a helyüket és előreléptek .szakmailag. Összes hiányosságukkal • egv ¿itt képesek munkájukat jól elvégezni. Ezt annak ellenére mondom, hogy minden területen változtatni kell. A vagdalkozás hélyeH a vita legyen konkrét és vonatkozzon arra, hogy mit kell csinálni a színvonal emelése érdekében! DLUSZTUS IMRE

SZEGEDI EGYETEM 3

/


m

* Srijj Ferenc

A negyedik oszloprend a) Csak ajtóba nyíló ajtó, hirtelen lefelé vagy felfelé elhajló folyosó, hátukkal egymásnak fordított és összekötözött székek es nagy, nagy szél. A legkisebb mozdulatnak feláldozott terek. Azt vesszük el a tárgyaktól, ami, erőfeszítés nélküli létezésükhöz, elengedhetetlen. (2)

Ügy törsz rám naponta gyöngyöző, biztosabb irányba kitámasztott ablakokban, mint amikor m á r mindegy: • sorsukat vesztett mondatokból ' fészket rak a kegyetlenség, az a visszahúzódó felismerés. hogy 'éppen az ígéretek akadályoznak abban, hogy máshoz jussak el, csak maga a távolság a fontos: széktől az ágyig. Egy olajos tengerben alszom, csak a fülemben mozog valami. HOMZÚ hullámok siklanak be, B egy kisujjat ringatnak hártyafényben. Az övéké az igazi ébrenlét: könnyű és felesleges, közelség, távolság, közelség. (3) Ezek maradtak meg az egyszerű tökéletességhez. Pontosan már akkor sem lehetett tudni, hogy a megfontolások, közvetlen közelről, hibák-e vagy büntetések. Egymás alá r a k j u k a szavakat. Tárgyaikról mindig kiderül, hogy jelentőségük átmeneti, mint a kilyukasztott buszjegyé. Az utolsó figyelmeztetés: ez nem illik Ide.

Nagy Imre: Egy girondista kalandjai

Szijj Ferenc

Shakespeare Miért kezdünk játszani, hogyha tudjuk, a vereség komoly? Milyen örömnek adnak reményt a csalni kész szabályok? Kivel játszunk? És ki gondolja végig

Hol volt, bol nem volt, voJt egyszer í g y zsiványtanya. Alant a tenger, fenn a sziklákon a rablók fészke, csak úgy védőszínesen, sokoldalúan, hátsókijáratostűL

előre, hogy ki lesz, akit legyőzött? A játékot megkíméljük az ádáz küzdelemben, de közben hányszor a d j u k érte áldozatként szándékainkat? i Ki óvná ú j a b b játéktól a vesztest? És ő miért hiszi mégis, megintcsak, 'íogy ú j játékkal közelebb kerülhet

A bűnözőcentrum körül ördöngös kígyók lubickoltak a vizes kőtálakban, kőasztaloknál a holdfényben. A z alvilági alakok a géppisztoly szét- és összeszerelését gyakorolták sötétben, normaidőre.

i lépésenként ú j r a elveszített ezdetekhez? És ha nem ugyanattól vesz revansot, mikor maradhat állva?

— 1. alzsivány jelentem: kész! — 2. alzsivány jelentem: készt — Jól van fiúk! — mondta a főzsivány. Az 1. alzsivány — galambősz, bőregér öregember — hátára csatolta a gépisztolyt

Hévízi Ottó

— A 2. alzsivány — középkorú, medvefejű, medveszőrös medvenéger — hátára csatolta a géppisztolyt.

idegen

A főzsivány — üde jelenség, lenhajú, lenszakállú feketepárduc — hátára csatolta a géppisztolyt, és azt mondta:

Magamhoz szorítani a szorítást, ia álmában sikolt és összerándul, teresésére indulni az idegen tájban, gy érzéketlen levél peremén át, /égig az örök á m y é k ú kézfejen.

— Munkára, latrok! A piszkos munkát senki nem csinálja meg helyettünk! Valakinek dolgozni is kell ebben a lottyadt világban! Ne szarjatok! Sagamars!

alami nem osztható tovább közöttünk» ilig éber, félig öntudatlan — .4be temeti az érintetlen köveket, tinikhez egyre gyorsabban JS szótlanabbul közelít a föld.

A 2. alzsivány csokoládét evett és izzadt, reszketett a keze. az 1.

M é l y k a l a n d 8.

Kodály és a nyelvművelés Jónéhány éve tart már Magyarországon az „évfordulós-betegség". Nehéz a gyógyulás. Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóját is túlzásokkal ünnepelte (ünnepli) a magyar kulturális é l e t Sokadik hete jelentkezik m á r vasárnaponként, délután két óra • t á n a Kossuth Rádióban az „Így láttam Kodályt" sorozat. Ebben VWnert és kevésbé ismert riportalanyok mondják el emlékeiket a zeneszerzőről. A sorozatban megszólaltak m á r gyakorlott rádióelőadók, rutinos nyilatkozók, de olyanok is, akiket feltűnően zavar a mikrofon jelenléte. A lámpaláz vagy a beszédtechnika és a nyelvi műveltség fogyatékossága miatt a magyar nyelv természetes hangsúlyaitól idegén „produktumok" sértegetik a rádióhallgatók fülét a sorozat egyegy adásában. így válik az emlékidézőnak szánt műsor Kodály Zoltán szellemétől idegenné. Kodály egész életében a magyar nyelv zenéjének megőrzésére és fejlesztésére törekedett. 1937. december 9-én rádióelőadást tartott a magyar kiejtés romlásáról. Ebben elmondta elképzeléseit a nyelvművelés feladatairól. Szólt arról, hogy milyen lényeges része a nyelvnek a betűved le men írható rész. S úgy érezte, nagy veszélyben van nyelvünk „A magyar nyelv zenéjét egyre többen f ú j j á k hamisan." Beszélt arról, hogy egyre több az időtartam ropilás a napi szóhasználatban: „kelemes, szelemes", pedig a mi nyelvünk az egyetlen nyelv ezen a tájon, amelyben egy hangzó megnyújtása megváltoztatitja a szó jelentését." Felszólított a mondatok magyaros hanglejtének használatára. Ez az előadás riadó volt a magyar nyelv védelmében. Széleskörű vita követte.

E

Kodály Zoltán 1939.ben országos kiejtési versenyt szervezett. (Érdekességként említjük meg, hogy a vetélkedés győztese Lőrincze Lajos l e t t ) Kodály javaslatára szervezte meg a Magyar Rádió az Édes anyanyelvünk című sorozatát, amely immár harmincadik éve jelentkezik Hőről időre.

*

Sok-sok cikket írt a nyelv zenéjéről. Évekig a Nyelvművelő Bizottság elnöke volt. Haláláig tagja volt a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottásgának. Küzdött egy népszerű nyelvművelő folyóiratért amelyet legalább ötvenezer ember olvashat Kodály Zoltán gondolt a határokon túli magyarság anyanyelvértek ápolására. Részben az ő kezdeményezéseiből nőttek ki az évente megrendezett nyári tanfolyamok az anyanemzettől messzire szakadt magyarok gyermekei, unokái számára. Kodály szerette a nyelvjárásokat. Sőt. nagyobb jelentőséget tulajdonított nekik, mint amekkorát valójában kaphatnak. A kiejtési versenyeken mindig a nyelvjárási színezettel beszélő versenyzőknek adta a pálmát. Vallotta, hogy a népdalok lejegyzésében a nyelvjárási sajátosságokat — amennyire még nem zavaró — fel kell tüntetni. Ki gondolná, hogy a televízió sport osztálya a „nulla" használat i v a l — a „null" helyett — az ő egyik elképzelését valósítja meg? Kodály nem volt nyelvész, nem használt egészen szakszerű terminusokat. De nagyon sokat tett a szép magyar beszédért. A rádiósorozat az emlékezők jobb megválogatásával — vállalva az ezzel járó kevesebb adást — hívebb lett volna a nagy zeneszerző szelleméhez. ' ' B. L

alzsivány puhára dohányozta magát. Óvatosan átgázoltak a lubickoló kígyókon, és belevesztek az autópályára vezető hegyi ösvény jótékony, nyaktörő homályába. A kiábrándult, ködös h a j n a l az autópályát szegélyező őstölgyesben találtá" a jómádarakat. A kanyarban feltűnt a piszkossárga kamion, a kamionrablók az útra ugrottak, figyelmeztető lövéseket adtak le. m a j d kirójtozták a gumikat. A vezetőfülkébőil erélyes géppuska válaszolt. a kamion mögött váratlanul gépkocsik fékeztek le, fegyveresek lepték el a völgyet. A pemahajderek fedezék nélkül, vaktában pufogtattak a bekerítő hadműveleteket végző békés autósokra. Az 1. alzsivány pipaszár lábait lekaszálták, a 2. alzsivány tömött vállában cafrangosra tépték a bélést, valami piros lé i s folydogált, a főzsivány tenyerébe szép. kerek lukat ütöttek. A zsiványok eldobálták a géppisztolyokat, egymásnak dőltek félelmükben. A kamionsofőrök és az autósok szorosan körbefogták a csirkefogókat.. A főkamionsofőr — jólfésült, borotvált közvitéz — mosr>lyogva előrelépett. és azt mondta: — Ejnye, fiúk! Hát szabad ilyet? Ijesztgetni az utazóközönséget! Ki kényszerített titeket erre a nehéz munkára, mondjátok meg őszintén!? Na. madárkáim, mutassátok a bibiteket! Azzal kötszert, tamponokat, jódot, miegymást halászott ki táskájából, befáslizta az öreg lábát, helyrepofozta a néger szakadt válltömését. — Csúnva l u k a c s a , betömjük, nehogv valaki beleessen! — mondta kezében tartva a lenhajú, lenszakállú ''fiatalember tenyerét. az f án hátralépett. (kar)mesterien égbe lökte a karját, és azt mondta: — ígérjétek meg. hogy soha többet nem csináltok ilyet! — Megígérjük! hangzott a válasz kórusban és a józan sebesültek halkan bégetve elindultak — a három furcsán meggörbült fa mellől, amel veket töves+ől kivágtak n — n tortserhez. aki hátat fordított vakablakának, a kígyókhoz, akik megfulladtak a füstben. a házukhoz. a k i egyetlen piros kupaccá izzott egy országos rövidzárlat következtében. Itt a vége bégess bele!

Lenullázva —

fekete

fikció

egy nemzedékről

Miért kell nekünk naponta megkérdőjelezni, magunk létezésében, az egész létezést? Az emberi történet és biológikum élő és élettelen alkotólt újra és ú j r a kell szemügyre vennünk és megmérnünk. Mit elvetni, mit megtartani? Lehetetlen küzdelem. Ml nem csak gyermekei vagyunk egy bomlott, „minden egész eltörött" világnak, nem beleszülettünk valami EGÉSZ lehetőségeként abba. hanem magunk vagyunk e világ legkisebb szilánkjai. Kinek kell ez a maréknyi, hideg, sebző cserép, illeszthetetlen mozaik? Nevetséges, hogy gyilkosunk az összetartónk. Érzékeink, gondolataink éltetője, hogy képtelenek vagyunk szintézist adni. Az analízis — mint korunk kényszere — leglényege lett tudatunknak, a szintézis pedig — mint álmaink elérhetetlen csúcsa — hiányként tölt ki valam e n n y i ü n k e t Folyamatosan töltődünk, de levezetés, megkönnyebbülés nem követi az egyoldalú áramlást. Csak úgy tudunk viszonyítani jelenünkhöz — s ezáltal múlthoz és jövőhöz is — hogy a Valamit, ízekre bontva eltüntetjük, s belőle a Semmit hozzuk a világra. Nemzedékünk az az irtózatos kohó, melyben az emberiség minden kincse, a világegyetem összes megfejtett és észlelt titka egyetlen sötétséggé ö t . vöződik, azután, hogy még egyszer — és utoljára — vakítóan felizzott. A lényegi pusztulás nem akkor kezdődik majd, ha az alkotó atom alkotásképtelenné rombolja az é l ő t A pusztulást mi hordjuk magunkban. Nézzétek a kifejezéstelen szemeket a halott leikéket, üres szíveket. Minden elégett, minden csak salak. A dialektika legharcosabb lovagjai: egyek vagyunk hirdetett f o . galmunkkal. Egyszerre vagyunk kint és b e n t egyszerre művi és t e r mészetes, ami körülvesz, egyszerre vagyunk mozgók és mozdulatlanok. A dialektika halálos logikáját vagyunk hivatva beteljesíteni. Velünk végetér az ember. De van-e jutalma halálos fáradozásainknak, a szakadatlan méregkeverésnek. a vállalásnak: hogyha a Teremtő elhagyta a világot, ml m a j d befejezzük a művet? Jutalomnak tiinhet a szabadság, hiszen valamennyien éreztük már. Volt mód, hogy játszunk, felmutathattuk a kegyelmet, vagy lehettünk az irónia k a j á n mecénásai. Egyszemélyes forradalmakat vívhattunk meg. vagy éppen diktátori hatalmat juttathattunk magánéletünknek. Megvalósulhat Pokoltól a Paradicsomig az összes utópia. Itt létrehozunk egy kis háborút, ott egy kis igazságos társadalmat. Csak jól kell elosztani, hogy mindegyikből jusson mindenhova. Szorítunk egy kicsit, majd engedünk, hangoskodunk, m a j d békésen hallgatunk. Hát nem jutalom e nagyszerű hullámzás? És jutalom még,.ha tovább bírja a szív a gyomornál, a becsület a barbárságnál, a szerelem békéje, az onánialázadásnáL Csakhogy — mint a torkon a penge — tudjuk az igazságot ls. Hogy minden jutalom: illúzió. Néha a jeges félelem, vagy a forró öröm pillanata megmutatja meztelenségünk Hirtelen látható lesz a vergődés, a hitvány a k a r a t : meetartani legalább az illúziót! Hirtelen belátható lesz: nem lehet. Mintha a folyó közepén úszó, fölpuffadt hullákat hívogatnák a partok. „íme a mitikus jóság, a katartikus szeretet. í m e az ölelő zöld vadon. Íme a vad és a hajlék. Íme a FÖLD." Csakhogy nem felelhet a néma sodrás. Ami bennünk végetér, nem lesz többé soha. Ami utánunk kezdődik, ahhoz nincs közünk. Nem tudom, hogy melyik részem gondolja mindezt. De nem a szemüvegem sötét. Nincs szemüvegem. Csak a korom száll bennem. És hullik a korom. És Pendereckit hallgattam (Passió et mors domini nnstri Jesu Christi secundum lucam). BALOG JÖZSEF

SZEGEDI EGYETEM 7

\


JAK-füzetek

tík. az eddiginéltenagyobb káoszt teremtve.

1-2

Fasírt .,A „fiatal írók" gondjairól-bajairól legalább tíz éve úgy beszélnek, mint a „nyugdíjas kérdésről" vagy a nők hátrányos munkahelyi megkülönböztetéséről." — írja Szilágyi Ákos a Fasírt avagy viták a „fiatal irodalomról" című JAK-füzet egyik legjobb tanulmányában (A „fiatal irodalom" minit megtévesztés és hamis tudat). S igaza van. Enmek ellenére ésszerű s indokolt volt, hogy a József Attila Kör füzetsarozata ezzel a kötettel induljon, amely nem téveszti meg olvasóját: azt kapni, amit ígér: fasírtot. Persze, ez (az önreflexivitás hangsúlyozása) amolyan célkitűzésnek is tűnhet, legalább ezt vehetni ki a tanulmányokat, cikkeket összeválogató Dérczy Péter bevezetőjéből, midőn azt kívánja, hogy a tíz évvel későbbi olvasó e kötetben hű képét lássa a mostaai, de addigra remélhetőleg megváltozandó Magyarországnak. Valószínűbb, hogy nem kellett, mi több: nem is lehetett semmilyen célt kitűzni, lévén, hogy az Életünk, az ÉS vitái, valamint a más folyóiratokból (Mozgó Világ, Valóság) ezekhez illeszt-l hető írások többsége a szellemi felkészültség s az ízlés zavarba ejtő különbözőségéről vallanak. No meg arról, hogy a „fiatal irodalomról" szóló viita címén mi mindent el lehet adni (vö. női egyenjogúság!). S ha mindezt jól meggondoljuk, akkor mégiscsak öntetszelgő bizakodásnak tűnik a szerkesztői óhaj: nem a 70-es évek Magyarországát kellene dokumentálni a „fiatal irodalomról" szóló vitában (no, persze, közvetve az is benne van), hanem: a fiatal irodalmat. S bizony, enynyiben aztán igaza van a mindennemű rendképzetes elvet ügyesen kiszorító szerkesztőnek: önmagát értelmezi a könyv, önmagukat értelmezik a hozzászólások. így szól a Fasírt arról, ami csupán formáját kéne hogy adja a dolognak, így szól — valahol mélyen — a nagy semmiről. Amit persze a legjobbak anyagszerűvé tesznek: az a három alaptanulmány, mely nem a dolgokhoz való hozzászólás, hanem azok kimondása érdekében, többnyire kellő elméleti alapossággal íródott, olvasásra érdemessé teszi a kötetet. Zalán Tibor nevezetes esszéje, az „Arctalan nemzedék" maradandó elemzést ad a jelenlegi magyar könyvkiadás- és folyóiratstruktúra állapotjáról, s — nemkevésbé fontos — egy a magyar irodalomban gyaníthatóan minőségi változást hozó nemzedék arculatáról. (Az „arctalan" jelző, egyébként, szemérmes módon felbukkan más szerzőknél is.) Szilágyi Ákos már említett tanulmánya az ötvenes évekig visszamenőleg feltárja az irodalmi tervezés, a jelentkező szükséglet s a valóságos tendenciák sajátos dialektikáját. Minden, a mai magyar irodalom iránt érdeklődő szíves figyelmébe ajánlom ezt a valóban dokumentumértékű írást, miként Kulcsár Szabó Ernőét is, aki — lényegében véve — a XX. századi jelentős életművekhez való kapcsolódás lehetőségeit, példáit veszi számba, irodalomértésünk változásait figyelemmel kísérve. Külön érdeme Kulcsár Szabó írásának, hogy megjelöli a Nádas, Esterházy, Hajnóczy-hármas helyét a magyar irodalom folyamatában, rámutatva arra: Krúdy, Kosztolányi, Ottlik vagy Mészöly művészetének egyes elemei hagyománnyá nőnek regényeikben. S akkor persze igazságtalan vagyok, ha szó nélkül megyek el más vélemények mellett Spiró György például érdekes visszatekintést ad közre a műfajok (azaz, részben: műnemek!) alkalomhoz illeszkedő dominanciájáról, vagy megemlíthetem Széky János írását, mely jogosan hangsúlyozza minden mellébeszélő ellenében: az irodalmi struktúraváltás korát éljük. S persze, számtalan jó észrevétel bújkál a nemegyszer ön-projektív cikkekben —, igaza van, mondhatom újra, Szilágyinak: az emancipációhoz vagy a nyugdíjkérdéshez mindenki ért. Ezért is kár lenne hiányolni ennek vagy annak a hozzászólását: a füzet hozzávetőlegesen tartalmazza a vitában közreadott vélemények lényegét Két megjegyzés azonban mindenképpen kívánkozik „ehhez az egészhez":

A bizonytalanság nemcsak a bevezetőbei, de a szerkesztésben is meglátszik. Először, hogy milyen (formájú) alkotásokat vettek fel. Az első száz oldal semmi nóvumot nem hoz, persze a második száz sem, de azok szokatlanabbak még. Az első száz oldalon, talán egy kivétellel, mely nem idevaló (Szügyi: anno), még konzervatív kritikusok szerint is m a már hagyományosnak mondható alkotások jelentek meg. (Többségét már régóta ismerjük folyóiratokból, köteteikből.) A második száz oldal néhány önálló, de egyszeri kísérlettől eltekintve vagy nem túl eredeti, vagy egyáltalán nem sikerült. Ez utóbbiak közé sorolhatók maradéktalanul Körmendi Lajos próbálkozásai, vagy Tóth Erzsébet két igen gyönge kísérlete. Zalán pedig i t t ls útfv járt. mint a Madárútonban. műveinek igazi értéke csak önálló kötetben tűnhet ki. Bántó, hogy az Igen nagy számú "utánérzést hagyomány korszerű újrateremtésének" próbálják feltüntetni. Minden filológiai mélyvizsgáloit. nélkül ki lehet szűrni Tandorl. Corso és a későbbiekben a Magyar Műhelyeséic egyszeri, megszenvedett formáinak hű megismétléseit, hogy csak az utóbbi évtizedékből hozzak példát. Azt pedig egyszerűen nem é r tem. hogyan nem lehetett egységes ciklusokat szerkesztem. Az első rész hagyományos formái közé „becsúszott" Szügyi Zoltáji

Tandori-ihlette opusa, a második ciklusból. A másodikba néhány vizuális jellegű került az utolsó részből, némelyik pedig inkább az első egységbe kívánkozott volna. A legegységesebbnek — ránézésre — a harmadik „DRÁMAGÖMLÉS" tűnik, egyben ez a legproblematikusabb szakasz is. Világszerte a legizgalmasabb kísérletezés a vizuális költészettel folyik, annak birtokbavételéért illetve elfogadtatásáért. Ennél a résznél fokozottan igaz, de érvényes az előzőekre is Tandori figyelmeztetése: „ A szokatlan formák álbekebelezésének egyik módszere a szokatlanság ,varázsának' tartalmatlanul új- m jongó fogadtatása. Ennek satnyav befogadói végeredménye az, hogy: a blöfföt ugyanúgy ,veszi' az érdeklődő. minf a valódit, illetve a szokatlan (71) formájú dolgot (...) túlterheli bizalmával (...)." Egy másik figyelmeztetés, ha a z összeállítás nem „avantgard", akkor még élesebbnek kell lennie a különbségnek az irodalom és a képzőművészet között. Teljességgel érthetetlen Tóth László karikatúráinak felvétele, vagy B. Szabó betűmű^eleteinek idekerülése. d e Galántai bélyege is inkább grafika, mint más. A ciklus törzsanyagát vagy kollázsok, vagy a kétezeréves múltra visszatekintő betűversek teszik ki. Petőcz magabiztos alkotásai csak a tájékozatlan „nézőnek" tűnhetnek eredetinek. (Hódolat Nagy Pálnak.) Vagy az újabb művészeti törekvésben való járatlanság miatt nem került Géczi 227. olda-

A VERS(Z) IÓKat — úttörő jelentőségét és a z összeállítók jószándékát. tisztességét, elismerve — vésső fokon elhibázottnak tartom. Pedis első ránézésre (átlapozás'-a) változatos. üde látványt nyújtó bátor kötetnek tűnt. Már az alcímbe foglaltakon fennakadhatunk. Formák és kísértetek — ha minden korra

Talán egy letisztultabb, kevés-' bé eklektikus, nagyobb' spektrumot átfogó antológia tisztázza majd a legújabb törekvések helyét. valódi értékét. Kár. nagy kár, hogy a szerkesztők elszalasztották ezt a lehetőséget, s nem csak k á r . . . ZSOLDOS

SÁNDOR

Prekoncepció Nem kell védenem a Mozgó Világ értékeit az alapos olvasói előtt. De Zsoldos Sándor néha még a tartalomjegyzéket sem olvassa el elég alaposan,, különben nem írta volna le, hogy „a legújabb irodalmi nemzedékből csak a 2. füzetben, a VER (S) ZIÖK-ban tűnik fel néhány képviselő". Elég csak az 1. füzet, a FASÍRT tartalomjegyzékét fel-, lapozni, máris meggyőződhetünk az előbbi állítási valótlanságáról. A II., Arctalan nemzedék című fe'-< jezet három szerző cikkét közli: Zalán Tiborét, Géczi Jánosét és Varga Csabáét. Zalánnal és Géczivel még egyetemistaként találkozhattak itt. Szegeden, a mai „legöfegebb';'>g^e;fS§iistá|t^de flfcn&r hárman még néhány évvel innefi f a n n $ j $ a k<j£jtf«uS' „krisztusi koron". A kötet szerzői közt szerepel Vámos Miklós, aki hét kötete ellenére még csak harminckét éves. Azt felróni egy folyóiratnak vagy bármely m á s sorozatnak, hogy nem éppen januárban kezdődött, nem tudom elképzelni, milyen esztétikai vagy irodalompolitikai alapról lehet. Ezt a tényt még meg* állapítani is felesleges. Zsoldos Sándor végre, egyszer, jól odamondogatott a „fiatal irodalom" érdekében(?). Ebben a i tények sem zavarták. Sajnos. BÖLE ISTVÁN (24 íves)

VER/S/ZIÓK-e? nem is. de jó száz éve minden új, nem retrográd, konzervatív nemzedékre jellemző, s a legújabb magyar lira helyett nyugodtan lehetett volna a Mozgó Világ alkotóközösségét írni. Ám fölöttébb zavaró, bántó a Formabontás vagy bontott forma? címmel megjelent előszó elkapkodottsága, s méginkább terminológiai bizonytalansága, mely már a cím tautológiájával kezdetét veszi. Ezt különösen fájlalom, mivel Kulcsár Szabó tói és Zalántol eddig főként megbízható, érzékeny írások jelentek meg, kár. hogy ez a sor, kis kitérőre, megszakadt. A szerkesztők, ahelyett hogv megpróbálnák elieazítani a jórészt, táiékozatlan hazai olvasót. Ariadné-fonalat adva kezébe a költészet mai labirintusában. inkább a kötet általuk is észrevett és — sajnos — vállalt !>'MH magyarázgatják. menteffe-

AJ kötet által felvetett problémák é s a mai magyar lírának ez az ága külön tanulmányt érdemelne. melyben „helyre kerülhetnének" ezek a „formák és kísérletek". Itt csupán annyit jegyezhetek meg, ez az antológia nem járult hozzá — elsieteitségével, következetlenségével, s nem utolsó sorban minőségével — az ú j irányzatok (mint irányzat-ok) polgárjogot nyeréséhez. Az antológia várható hatása kaotikus, védtelen az elfogult, ellenséges támadásokkal szemben, s a zűrzavar, amit hiányos kommentálása a tájékozatlan hazai olvasóban (nem az ő hibája) okoz — nem lebecsülhető. Reméljük azonban; a mai líra ezen törekvése hazánkban nem esik az antológia áldó-; zatául.

Ellenvélemény:

JAK-füzetek 1—2—3 és a „fiatal irodalom" címmel írt cikket a Szegedi Egyetem február 8-í számában Zsoldos Sándor. A cikk (látszólag) ü d vözli az ú j kiadványsorozatot. Legalábbis ez derül ki az első mondatokból, de később az olvasónak egyre inkább az az érzése, hogy a cikkíró csak azt igyekszik bizonygatni, hiába vannak folyóiratok, 1. Dérczy Péter az előszóiban megjelöli, honnan, mely folyóira(majdnem) hiába az eddigi JAK-füzetek, „az irotok (stb.) mely számaiból származik a válogatás, ahhoz azonban dalomba a fiatalok csak úgy érkezhetnek, mint a egyetlen szava sincs, hogy a vita az Életünk-ben kezdődött, 1979 MV előtt". végén az „Arctalan nemzedék"-kel, s ezt fél évvel követve rendezZsoldos valamiért nagyon haragszik a Mozgó te meg az ÉS a maga „fiatal irodalom" vitáját. Hozzáteszem: nem Viláfgra. El ls árulja, hogy miért. Mert a „krisztusi tudni, hogy miért. Gondolni sem merek arra,, hogy Így akarták ki- 'kor'.' alatt téyŐ szerzők melletti!) megszólaltat időfogni a szelet a z arctalan-névtelen hajósok -vttérlájábóh' Mindenesetsebbéket is, csak ú j témát és ú j szemléletet kér. Zsoldos Sándor nem találja a másságot, ő valamir e tény, hogy az Életünk-ben mindössze négyen szólaltak meg, bizony, nehéz ls lett volna a hetenként megjelenő ÉS-sel konkurrálnL lyen más folyóiratokból kitiltott, bombasztikus írásokat várna. De maradjunk némileg az ő „kritéSzó, ami szó: a válogatás összeállítója elképesztő hanyagságról riumainál"! Kíváncsi lennék, melyik más folyóirattesz bizonyságot, amikor az időrendet, vagyis az Életünk-vita időban képzelné el a határokon túli magyarokról rendi s gondolati primátusát nem veszi figyelembe, s az egész viszóló sorozatot, Raffay Ernő tanulmányát a júliusi t á t ilyen értelemben n e m kommentálja. Így elsikkad az a tény, számból, Bauer Tamásnak a KGST-ről és a tervhogy minimum két vita volt. gazdálkodásról közölt hosszú fejtegetését a novemberi számból, Vagy Magyari Beck István Kórház2. Az Életünk vitája az arctalan nemzedékről szólt, az ÉS vitáüzem című szociográfiáját a decemberi számból! Az előbbi felsorolás korántsem teljes lista az 1982ja legfeljebb arról is, de inkább az arctalant megelőző nemaedékes év második félévének igazi „mozgóvilágos" pubrőL Mivel a dolgok menetét a fent ismertett módon sikerült folyalikációiból. Valóban, a Mozgó Világ egy a hazai matossá tenni, a buzgó vita hevében a hozzászólók nem vették folyóiratok közül, de olyan, amelynek nagyon kaéRire: legalább két nemzedékről hordanak össze hetet-havat, miközrakterisztikus arca van. ben egy — nem tudná, milyen megfontolások alapján egységesített — nemzedékről csevegnek. Egy fantom-nemzedékről. S akkor — itt, persze, túl vagyunk már a szerkesztői hatáskörön — felvetődhet például az a kérdés: vajon Esterházy Péter és Zalán Tibor azonos nemzedékhez tartoznak-e? Mindketten 1974-ben közöltek először, noha Esterházy négy évvel idősebb, igaz. néggyel több könyve is van. Ezek az abszolút külsődleges mozzanatok. Ez a vita azonban még ilyen külsődleges jegyek tekintetében sem igazít el. Akkor hát miről is volt itt szó? BELANYI GYÖRGY

Azt hiszem, örülnöm kellene, hogy végre megjelenhetett egy ilyen antológia, m i n t a VERS(Z)IOK, mely a „legújabb magyar líra" legmaibb irányzatait hívatott reprezentálni (formák és kísérletek tükrében). De mégsem örülök (ünneprontó őszinteség az elején!), hogy ilyenre sikertelenedett. (Ez egyébként antológia hagyományainkat tekintve, melyből a JAK-füzetek szerkesztői majd kiszabadítják a ..fiatalokat", nem meglepő.)

lon található íPusa,. föl<|-a' Hódolat Cavellininek, és enne, végképp nem egy költői antológiában a helye. Az igazán színvonalas és nemzetközileg elismert Szombathy Bálint munkái pedig idegenül hatnak e környezetben. Egyébként csak az ő szerepeltetését tartom igazán indokoltnak a határon túli magyar líra „fiatal" képviselői közül, a többiek fqK vétele jóformán csak gesztus ö.-» tékű.

Több mint egy éve már, hogy a JATE Bölcsészettudományi Karának folyosóin feltűnt egy magas, vékony, szemüveges fiatalember, kabátja hajtókáján a jói ismert, békejellel. Első pillantásra negyed- vagy ötödéves hallgatónak tünt. S ha valaki ezt gondolva megszólította volna, nagyon elcsodálkozott voln a hiányos m a gyar szókincsén, amely (akkor még) mindössze igenből, és nemből állt. Ha az esetleges kérdező ezek után „külföldiül", mondjuk angolul próbált volna szót érteni az ismeretlennel, biztosan többre ment volna, mivel ez az anyanyelve. Nem. nem valamelyik lelkes amerikai diákról van sző. aki az egyéves (vagy féléves) nyelvi kurzust meghosszabbítva Szegeden maradt, hogy tökéletesen megta-

nuljon magyarul, hanem Fredrlck M. Cassidyröl, a Bölcsészkar fiatal angol lektoráról. Az angol lektorról, akinek Honda motorját sokan és jól ismerik — állandó csodálat tárgya —, őt magát, azonban m á r kevésbé. Pedig a tétova mozdulatok, a szelid küteő határozott, megismerésre érdeme s egyéniséget takar. Olyan embert, aki ritkán és keveset beszél önmagáról. Ezért következzék itt rövid életrajza, amely valójában nagyon vázlatos csupán, de biztosan akadnak azért olyanok, akiknek ez a néhány sor is tud újat mondani. Morris Cassidy ír származású. Belfastban született, s ott is élt egy ideig. A belfasti zűrzavaros helyzet miatt azonban a főiskolát már Londonban végezte. A XJnivérsit.y College of London hallga-

tója volt három évig. Antropológiát tanult. Az antropológiának nem annyira az embertani, mint inkább kulturális oldala érdekel-, te. Azonban csak rövid ideig foglalkozott ezzel a témával. • A fő-iskola után nem sokkal - elvégzett egy nyelvtanári tanfolyamot. 3. ezután három hónapig külföldiek.* nek tanított angol nyelvet Londonban. 1977-ben Finnországba ment, ahol egy magán riyelviskolában tanított. Az ezt követő két évet Lengyelországban »töltötte. a wroclawi egyetem angol lektora volt. Ezután visszatért •Londonba, ahol megint csak angolt tanított. Időközben fényképezőgép ügynök is volt három hónapig. Ekkor történt, hogy a Guardian című lapb--- megpillantotta a szegedi egyeiem angol lektort kereső hirdetését". Á hirdetésre válaszoló több ielentkezo közül öt. Morris Cassidvt választották. Így került Magyarországod. Aki többet is szeretne megtudni róla — és eléggé jól tud angolul —. menjen el egyik drámaolvasp estjére a Hermann kollégiumiba. Tavalv a legnagyobb érdeklődéssel kísért darab Peter Shaffer ..Equus"-a volt. Morris Cassidy legközelebbi terve egyébként • az; hogy a drámaolvasó társulatot színjátszó társulattá alakítja, vagyis a kiválasztott darabot (darabokat) elő is adják . Talán megalakul az angol nyelvű egyetemi s-zi'npad? PALLAG

SZEGFŐ! EGYETEM 5

*

i


А (с k o r és ma A JATE-klub megnyitásának 1^73-ban ^sokunknak — ¡íEKorí" egyetemi és főiskolai ,, hallgatóknak — esemény volt Készültünk a klub' birtokba véa miénk lett, ; tb'léte;', s amint . Egyetemista létünk mindenek előtti színterévé vált. A klubban 1 •éltünk t köz- és magánéletünk, itt- cseréltek gazdát könyveink . és . lemezeink, itt „tágult világ- % nézetünk" és itt próbáltuk megtalálni vagy megvalósítani ónmagunk. Egyáltalán, a klub volt 1 á "MINDEN. Nagyon jól indult a klub. KereMa, tíz évvel később a moskes László magasra tette a lécet. tahi . hallgatóknak nyilván mást Itt jegyzem meg, hogy az igéjelent' a klub. Mint ahogy nenyes műsorpolitikát nyilvár. az a ' künk is, akik tíz évvel idősebbek tény is befolyásolta, hogy a tu- ' ' lettünk. Ma, régi ismerősünk, dományegyecem közművelődési ' Cséh Tamás másról énekel, Paál titkárságán 1972—73-ban Paál ' István sem a Petőfi-rockot renIstván és Ambrus György mun' d e z i ' m e g , de itt vannak, visszakatársként dolgoztak. Ebben a • j.iJnnék és sikerük van. Csak vaperiódusban — az igényeknek Á : fkhogy másképpen, mint annak megfelelően — a klubjelleg do. idéjén. minált, sok jó körrel. A rossz A JATE-klub vezetője Kormos időszakokban a profi előadók »' Tibor egykor szintén azok közé hakniműsorai kerültek előtérbe, • tartozott, akiknek a klubban mikor is legfeljebb a „művész" .telt az élete, önkéntelenül adójárt jól a közönség soha. Gold^ i k i beszélgetésünk első kérdése: smidth József ismét ú j periódust © M i é r t jártál akkor a klubnyitott, felfelé ívelőt. ba? "' 0 Ezek szerint 1979-ben egy " — Főiskolai hallgató voltam kitűnő hagyományokkal rendelés;.az Egyetemi Színpad tagja. kező, precízen működő klubot Fantasztikusan ú j dolog volt akörököltél... koriban számomra és mindany— Igen, komoly eredményei -fiyiünk számára, hogy létezik és hasznos öröksége volt a K l u b "egy* hely a városban, ahová nak, mégis volt amin változtat- minden- este elmehetünk beszélni akartam, hogy hű lehessek getni,' biliárdozni, tévét nézni az induláskor kitűzött célokhoz. zenét hallgatni, sőt még jó progMeg akartam szabadulni a pro'- carriokat is szerveznek nekünk. fiktól. Annak idején a kerekes— Vagy hogy egyáltalán volt hol Paál—Ambrus féle koncepció 1 próbálni és előadni. lényege az volt: lehetőséget adni az amatőröknek, támogatni a 59 Ahogy azt Cseh Tamás is tehetséges kezdőket — műfajtól ^.megénekelte, 60-as évek vége, a függetlenül. 7p-cs évek eleje a hazai klubmozgalom éledésének ideje volt. 0 1979. óta kiket „patronált" \ Akkoriban a klubokban lehetett a klub? ! vitatkozni, információkat kapni — Vahorn, Bernáth, f. Zámbó és ' átadni, véleményt cserélni. akkor még ismeretlenek voltak : Mára e funkció másodlagossá a képzőművészeti életben. Itt vált, előtérbe került viszont a kiállíthattak. A Stúdió—K-t csak műsorszolgáltató funkció . . . Pesten, vagy vidéki szakmai kö; — A 70-es évek elejét úgy rökben ismerték. Az orvosegyejellemezhetnénk, mint a szabad temisták színpada is kapott beinformációáramlás hirtelen megmutatkozási lehetőséget itt. Rendezett nálunk Arkosi Árpád. ; indulásának idejét, az ú j önmű. Velési - lehetőségek sokaságának 0 Mondják hibaként, emiitik megjelenését. Az egyetemi hallerényként, az elit-klubja a gatókban óriási volt az érdeklőJATE-klub... d é s és a lendület, őszinte volt — Mondják. Ha az elit kluba i aktivitás is." Közben ttlégjeja, akkor én ezt pozitív. minősí.lehtek- a' népművelők, szapórodtésnek tartom. Egy klub színvotakWKI-ubok é s ' a z Információk, nala azonban nemcsak a bemu:s. .valamiféle csömör alakult ki. tatott programok színvonalától 70-es évek végére mindenki függ. A közönségtől is. Ezért van . köteléző érdeklődő és befogadó tagsági igazolvány, és ezért áll:lett, az aktív magatartás pedig nak az ajtóban a rendezők. .J,egyéni feladatvállalássá" fajult, 0 Néha mintha sokan állnáígy alakulhatott át a korábbi nak az ajtóban, mintha agreszsorrend. De nem • vagyok pesz- szívak lennének . . . , szirgiista. Föltűnni látok a mai — Tudom, sok a panasz a , fiatalokban egy másfajta igényt. rendezők magatartása miatt. Egy szeretkérdésem van: az a hallgató, - ' ^i,nt. M Mklubvezető M M M R Í ^ennek I aki panaszt tesz a rendező pri* sp^c is; elémenni, mitív magatartása miatt, len© Mit-jelent pontosan ez a ne-e rendező. Ha igen, szeretetmásfajta igény? tel várjuk, mert nem válogatha-t- Példával illusztrálva: a distunk a jelentkezők között. : cq: éveken át totális úr volt a 0 Melyik rendezvényetekre .fiatalok zenéjében. Itt a klubban vagy a legbüszkébb? ezért telt házzal mentek a dis— A Házigazda-sorozat Paál ccHfovS mit látok mostanában? -Ai'.teremben, ahol - táncolni lehet, István által megtartott hetére. 19 Klubtagként mi jelentette ' • o t t vapnak a legkevesebben; a számodra a legnagyobb élményt? ^társalgóban, a folyosón viszont — Egy amatőr cseh mozgás. ülve^állva, egy-két ember vagy színházi csoport bemutatója. .nagyabb csoportokban beszélget. nek, sörözgetnek. Vagyis, a dis0 Melyik kör volt a legsikecó f a á r - m á n csak ürügy, lehetőresebb? ;ség a találkozásra. Ezért úgy — A volt történész és a filogondolom, ismét egymásra lettek zófia kör. kíváncsiak azA emberek, ismét 0 Mi volt a legnagyobb bu^ • d u ^ i a k " , összejöveteli lehetőkás? 'ségnekf. a gondolatcsere egyik — A Miskolczi Miklós újságíróhelyének t a r t j á k a klubot. val összehozott' beszélgetés. . ».ÍÍMlogyan- készül erre a „vlszKönyve, a Színlelni boldog szeS/.atcrt funkcióra" a vezetőség? retőt óriási sikere miatt hívtuk, - \—<T. A-- legfontosabb, lehetségede fellépése, személyisége egy.ipk, szerint erősíteni a „klub-jelszerűen irritálta a közönséget. "legpt".. Énnek egyik formája lesz 0 Profán kérdés: áru-e a ,majd- a-,<tea-klubunk ahol a kökultúra? vjojr ,teaíőzés. és fogyasztás köz— Miközben erről vitáznak az ben- beszélgethetnek a klubtagok értők és a hozzá nem értők, a rv«gy. végighallgathatnak egy-egy vita eldől a gyakorlatban: pénz y-odajfni v i t á t megnézhetnek nélkül nincs színvonalas műsorí gy...színházi bemutatót és megpolitika. vitathatják a látottakat. Üj so0 Gazdasági helyzetünkből rozatként indul irodalmi-körünk következően évről évre csökken is, ahová a mai magyar irodaaz intézményi költségvetés. Érlom legjelesebbjeit szeretnénk zi ezt a klub is? meghívni beszélgetésre. Röviden — Kevesebbet részesedünk a 'ennyit .az újdonságokról. kevesebből, természetszerűleg. f^,'1979. ' február 1, óta, azaz Ám. ha ez az összeg a korábbi'négy éve bíztak meg a klub veakhoz hasonló volna, akkor sem zetcséycí. Előző állásodból adólenne elegendő, ugyanis emelked ó a n ' a munkakör nem volt isdett a kultúra ára is. Mondhatmeretlen számódra, de ú j munnám, ide is „begyűrűzött a gazkahelyed sem, hatéves klubtagdasági válság". Épp ezért a jöság után. Milyen elképzelésekvőben néhány népszerűbbnek kel fogtál munkához? ítélt rendezvényünkre kénytele— Klubtagként úgy láttam, a 10 nek leszünk jegyet kiadni, illetév alatt voltak nagyon jó perióve szeptembertől jelentős mérdusai a klubnak, de határozottékben növelnünk kell a tagsátan rosszakat is tapasztaltam. gi igazolványok díját.

fennállását ünnepi endő renfl«®" vénysorozat ¡keretében háromszor is fellép ebben a „katlanban"; ahogy ő nevezi. Február 17-én a Nézeteltérítés, március 10-én pedig az Egyvégtére két vágta című önálló estjeit m u t a t j a be. Most készült el hetedik önálló estjének műsorával, a címe: Horog. Az ősfőpróbát március 24-én láthatja majd a JATE-klub közönsége.

Az elkövetkező néhány heten sok jólismert, kedves vendége lesz a JATE-klubnak. Főként olyan művészek, akiknek indulása ide, a klubhoz kötődik, s olyan személyiségek, akik komoly részt vállaltak a klub létrehozásában. A közben eltelt 10 évről, s a változásokról kérdezi meg őket a Szegedi Egyetem.

- •

к '

6 -SZEGEDI E G Y E T E M ' iit 1 • . 1 1 \

0 Kívánságod a jövőt illetően? — Szeretném, ha a klub igazi klubbá válna, szeretném, ha továbbra Is színvonalas műsorokat rendezhetnénk a hallgatóknak, s végül szeretném, ha minél több ötlettel, tanáccsal keresnének fel a klubtagok. 0 Mindezek mielőbbi megvalósulását kívánjuk, s köszönjük a beszélgetést! G. R.

(Sándor György gyakori vendég a városban, s kiváltképp a JATE-klubban. Az idei tavaszon, a klub 10 éves

Kezdetben volt... Móczán Péterrel, az East együt- olyannak látom, ahová sokan tes vezetőjével a JATE-klub sznobizmusból járnak, mert az megnyitásának 10 éves évforduló- egy HELY. > ja alkalmából beszélgettünk Bu# Milyen hatással volt az dapesten. S hogy mi köze az együttesre ez a progresszív klub? Eastnek a klubhoz? — Progresszív hangulat — — Akkoriban még Vági-Zéne- progresszív zene. # És fordítva? Vajon tl mikarként játszottunk — gondol lyen hatással voltatok a közönvissza a „hőskorra" Móczán Péségre? ter. — Amikor a klub megnyílt, mi mint „házizenekar" kerültünk — Ezt nehéz lemérni. Taoda, s játszottunk a „nyitóbé- lán az jelent valamit, hogy minlon" is — mosolyodik el a meg- dig zsúfolásig volt a nagyterem. változott időket idéző kifejezésen. De úgy érzem, kialakult egy kon# Milyen zenét játszott akkor taktus a nézőtér és a színpad között, s ezt nagyon lehetett éreza „Vági-zenekar"? — Részint saját zenét — avant- ni, a hangulaton is. S azt higarde jazzt De játszottunk blue- szem, akik akkor is szerették és sokat, Jimmy' Hendrixet. Spen- megértették a zenénket, talán ma cer Davis számokat, s a Cream és is mellettünk állnak. e Mindebből úgy tűnik, jól Traffic együttesek zenéjét is. Szegeden. # Milyen sikerrel játszottatok? éreztetek magatokat Miért jöttetek mégis el? — Azt hiszem, a közönség na—r Tudvalevő, hogy a könnyűgyon élvezte ezt a zenét — vezene is Budapest-centrikus. Itt lünk együtt. van a Tv, a Rádió, az ORI, a # Hogyan alakult a későbbi- Lemezgyár, a Szerzői Jogvédő Hiekben a klub és az együttes kap- vatal. S ha akarunk valamit elcsolata? . érni — nekünk ezekhez közel — 1975 nyarának végéig a pró- kéli lennünk. báinkat ís ott tartottuk. Azfáii # E közellét nélkül elképzelvolt egy másfél éves periódus, hetetlen a felfutás? amikor nem sok kapcsolatunk — Amikor mi eljöttünk Szevolt 77-től újból sok fellépési gedrőljakkor az volt. Azóta meglehetőséget kaptunk — talán amitört a jég, hisz a debreceni Cokor — immár East néven — lor és Panta Rhei, majd a miskezdtünk „híresek" lenni — s ezt kolci Edda is lemezt jelentetheolyan hangsúllyal mondja Móczán tett meg. De továbbra is nehéz Péter, mint aki kételkedik ben- vidékről befutni, nem beszélve ne: valóban „híres" lett-e az az állandó budapesti ingázásókEast együttes. (A beszélgetés ról. Gyakorlatilag az Edda tagután megyek az utcán. S mit lá- jai is Pesten laknak. tok? Valaki hatalmas betűkkel a # Továbblépésnek érzed-e zefalna festette: EAST. Az önkénneileg az East nemrégiben megtes festő „megválaszolta" a kérjelent második lemezét az elsődést.,) höz képest? # Minek hatására alakult ki — Én igen. Remélem, hogy más ma is jellemző stílusotok? is. Szerintem hangszerelésben, — 1974-ben részt vettünk Len- ritmusban mindenképpen jobb. gyelországban egy kulturális fesz# Sikeresnek érzed-e a zenétiválon — mint a szegedi egyeteket? tem zenekara. Fellépett ott az — Amit játszunk, az nem ún. SBB is, s őket hallgatva hatá- sikerzene. Abból mérem le a tároztuk el: ilyen zenét mi is foborunkat, hogy az első lemezünkgunk játszani. ből 60 ezer darab fogyott el. # Visszatérve a 'klubhoz: mi- Például az Edda első lemezének lyennek láttad a „ti időtökben"? 250 ezres példányszámát a mi— Nem elsősorban szórakoztató énkkel összevetve és a zenestíhely volt. hanem eszmét cserélő, lust alapul véve a nyugati aráprogresszív klub. Talán azokat az nyokkal megegyező számot kapunk. időket kellene visszahozni. Mostanában már nem ismerem olyan A sikerzenekarokon azonban túllép a közönségük egy idő után. közelről a hangulatot, hisz régen eljöttünk Szegedről. A oesti klu- Én bízom benne, hogy ezt mi bokat azonban — például az megelőzzük, s tudunk majd to„E"-t. ami hasonló szellemű volt , vább fejlődni. régen a szegedihez — most , — balogh —

Ok tehát bőségesen volt a r r a j hogy Sándor Györgyöt megkeressük. A klub irodájában folytatott beszélgetésünk monológgá változik át. az ő monológjává. Profi nyilatkozó. Nem kell félbeszakítanom, kérdezgetnem, pontosan, tagoltan fogalmaz, akár gépbe diktálhatná. Ez annak bizonysága is számotora, hogy Sándor György alaposan átgondolta a városhoz, a klubhoz való viszonyát. Hallottam m á r előadókat, művészeket, akik meleg szavakkal emlékeztek itteni fogadtatásukra. Sándor György azonban meglep: alázatos szeretettel beszél.) — Viszonylag gyakran jársz le... (kezdem, s azt akarom kérdezni, hogy miért, mi vonz ide. mit jelent számodra ez a klub. ez a közönség stb. —, de közbevág:) ф Ennél sokkal többről van szó. Ez barátság, ez szerelem. Az életemnek, a testemnek, a lelkemnek egy része. Függetlenül Kormos Tibihez való barátságomtól aki most a klub vezetője. Ez az egész város roppant fontos valami számomra. Hiszen egész Szegedről beszélhetünk, mert a kollégiumokon. a klubon kívül rendszeresen járok a DÉLEP-hez. a VOLAN-hoz is. Itt minden koncentrálódik. érvényesül az az emberi törekvés, mely kis területen értelmes teret akar létrehozni. Ha végig megyek a Kárász utcán, sokan köszönnek elöret egyetemisták is. Vagy ott van például az Antikvárium, ahol Huszáriktól kezdve mindenkivel találkozni lehetett. S ez mind fontos számomra. Szegedre nem elég lejárni. Szegeden sétálni kell. Mindig úgy jövök ide. hogy komoly leszek. Aztán amint belépek ebbe az irodába, kijön az emberbői a .,hülyeség". Nézd meg ezt a húsdarálót, amiben kenderkóc van, s a lyukakon már spárga jön ki... Mintha a szegedi ügyeknek az emblémája volna .. .' Vagy a falakon a legmodernebb amerikai. lengyel grafikákat, színházi plakátokat. Ez egy európai hely. Az ember meglátja a falon a régi fényképét a • Paál Istié mellett, aki. ugye, azóta a szolnoki színház -főrendezője lett..ft,_ szóval, tényleg a lelkemhez nőtt ez a. klub. A József Attila Kabarét (JAKAB — a 70-es évek elején az Egyetemi Siínpad Országos hírű kabarétársulata volt) én európai színvonalúnak tartottam. Szeged és a JATE-klub nem csupán sikereim színhelye, hanem alkotó közeg számomra. Jó talaj ez a szegedi, innen nőtt ki Bortcz Géza és Nagy Bandó András is, akik bizonyos mértékben a tanítómesterüknek vallanak. Majdnem minden önálló estemnek itt volt az ősfőpróbája. Evekkel ezelőtt egy 50 perces műsorom volt a rádióban, azt is ebben я klubban vettük fel. A JATE-klubnak kivételes vonzereje van az egész országban. Annak ellenére, hogy a 10 éves jubileumot ünnepeljükj én nem fogok Visszatekinteni* Kicsit ódzkodom is a visszaemlékezéstől. mert az embernek a szerelme. az magánügye."S. persze, amit én csinálok, az .elszálló szó műfaja", annyit ér. amennyi a néző vagy hallgató emlékezetében megmarad. Az a gyönyörű benne, hogy az ember mindig újrakezdi. Nincs múltam, mindig föltűrt ingújjal jövök. Ebben a katlanban nagy sikert lehet elérni, de nagyot is lehet bukni. Elég egy teátrális mozdulat, valamilyen olcsói hatásvadász poén. azonnal fagyos lesz a hangulat. Itt minden manir végzetes lehet. Az itteni közönség a legnemesebb eszközök használatára. a legjobb hőfokú előadásra sarkán engem. Merem állítani, hogy itt jobb előadások vannak, mint az Egyetemi Színpadon. Talán egy utolsó sziget ez a klub. ahol nem a tv-szereplések arányában becsülnek valakit. Kicil ez az ország, Szegeden a JATEklubban szerepelni kivételes ünnep. Beszélnek a hely szelleméről: van valami ebben a helyiségben. S ebben a városban is. Még nem jöttem rá. hogy mi ez. s remélem, sohasem fogok rájönni.. (belányi)


Gyakorlat teszi a...? 1982 nyarán első ízben vettek részt harmadéves hallgatók szakmai gyakorlaton. Mennyit is ért ez a gyakorlat? — erre keresték a választ az Ű j Impulzus szerkesztői. A válaszok közül megpróbáljuk a legtipiku&abhakat közreadni. 1. Mi a véleményed a szakmai gyakorlat 2x3 hetes bontásáról, arról, hogy államigazgatási (vállalati 111. igazságszolgáltatási) szervnél kell tölteni ezt az 'időt? A : — Hasznos a 2x3 hetes gyakorlat, mivel tanulmányaink alatt szinte semmilyen gyakorlati tapasztalatot nem gyűjtünk. • : — A joggyakorlat szélesebb köréről lehetnek így ismereteink, bár három hét egy-egy területen a munka mélyebb megismeréséhez kevés. G: — Hasznosnak tartom a gyakorlatot, amennyiben azt a célt szolgálja, hogy az egyetemen elsajátított elméleti ismereteket megpróbálja a gyakorlatban, konkrét ügveken keresztül felhasználni. Előnyös a 2x3 hetes bontás, ígv kevesebb idő megy el a szünetből. D: — Jó a felbontás, de ez az idő kevés, hogy valaki megfelelő átlátást és ismeretet kapjon az „életbeli munkáról". E: — Helyesnek tartom az állig. gyakorlatot, mert lehetőséget adott egv fontos, de meglehetősen periferikusan kezelt jogterületre való konkrét betekintésre. í . Milyen várakozással kezdtél a gyakorlatnak, mit vártál tőle? A: — Arra gondoltam. • megismerhetem a tanácsi munkát, az osztály feladatait, részese lehetek az ottani munkának, segíthetek a gyakorlatvezetőnek. B: — Féltem. Az egyetem túl elméleti képzést ad. (Pl,: a múlt félévben a szemináriumon szinte senki nem tudott egy munkaszerződést megírni, holott akkor m á r tanultuk a szerződés elemeit.) Ahhoz, hogy valaki az elméletben tanultakat a gyakorlatban alkalmazni tudja, több éves munka szükséges. Ezért lehetett megilletődött egv III. éves ha'leató a ténvteges jogászi munka láttán. Szerződés köt a vállalathoz, ezért azt vártam, hogy betekinthessek az egvség életébe, és megismerjem milyen iellesű problémák megoldása vár m a j d rám. .t•• B: — Nem is várakozással, hanem teljes tájékozatlansággal néztem a gyakorlat elé. Az egvetemen semmiféle tájékoztatást nem kantunk, röviddel a svakorlat megkezdése előtt küldött papír sem nyújtott támpontot. Az információ a fogadó szervnél még talán nagyobb gondot okozott, instruktorom szinte ál-

landó kérdése az volt, mit akarok csinálni? C: — Nem nagy várakozással néztem a gyakorlat elé, attól tartottam. érdemi munkát, konkrét feladatokat nem kapok, legfeljebb kívülállóként nézelődöm. D: — Elképzeléseim nem nagyon voltak a tanácsi munkáról, ehhez sem az előadások, sem a szemináriumok nem nyújtottak komoly segítséget. 3. Hogyan telt a gyakorlat, milyen munkát végeztél; az instruktorod, a szerv dolgozói adtak-e számodra feladatokat, nyújtottak-e segítséget ahhoz, hogy betekints egy jogterület, egy szerv életébe? A: — Különös Rész ismeretenélkül érdemi munkát nem vé>geztünk. A szerv dolgozói tőlük telhetően s e g í t e t t ^ , amit tudtak. B: — Konkrét m u n k á t nem végeztem. Határozatokat, jelentéseket. felülvizsgálati kérelmeket olvasgattam. Az osztály dolgozói közvet'en beszélgetések formájában mutatták meg feladataikat. C: — A gyakorlat unalmasan telt. A szabadságok közepébe csöppentünk. Aki éppen indult pihenni, az azért nem törődött velünk, aki éppen visszatért, az az elmaradt munkáit igyekezett elvégezni, és ezért nem foglalkozott velünk. Instruktorom ellátott olvasnivalóval — ismertetőkkel, aktákkal. Ez kezdetben újdonság volt, de három hét alatt — csak ez unalmassá vált. Érdemi munkát nem végeztem. D: — Igyekeztek segítséget adni, megismertetni a tanácsi munka több területével. Nem egy helyen töltöttem az időt, hanem „végigjártam" az osztályokat, ezzel betekintést nyertem különböző területek munkájába. Feladatokat ugyan nem sokat tudtak adni, ennek alaovető oka gyakorlati tudnivalóim hiánya. E: — A gyakorlatot komolyan vették. Szerződésem a vál'aláthoz köt, ezért érdekem volt mind nekem, mind a vállalatnak az érdemi munka. Megvolt a kölcsönös érdekeltség, érdeklődés. 4. A7. egyetemi előadások, szemináriumok nyújtottak-e alapot, ismeretet a gyakorlat elvégzéséhez? A: — Az egyetemen tanuljuk meg az alapokat. Ez azonban nem elegendő, rengeteget kell még tanulni a tananyagon kívül. 3 év elvégzése után az emberben kavarog a sok-sok megtanult szabály, nehéz köztük eligazodni. B: — Sem az előadások, sem a szemináriumok nem adtak különösebb segítséget, mivpl túlságosan elméleti jellegűek.

2. Sorozatunk első részében az utánpótlás egyre növekvő gondjairól volt szó. Mindez szorosan összefügg az anyagi eszközök Jelhasználásának problémáival — beszéljünk most erről. Honnan is lehet — legálisan — a sportegvesületeknek pénze? Három forrásból: az állami, illetve bázisszervi támogatásból. valamint a szurkolók által fizetett belépődíjakból. Utóbbi a legtöbb helyen gyakorlatilag nulla, csak egy-egy jól menő labdarúgó-, (lásd Rába ETO — most) vagy kézilabda-szakosztály (pl. Szegedi Volán) jelenthet kivételt. Az egyesületek, szakosztályok döntő többségének ugyanis vagv egyáltalán nincs belépőkből származó bevétele, vagy ami ne'án van az a rendezők, játékvezetők kifizetésére (sem) elég. Ki kap. ki kaphat állami támogatást? Az első osz'álvú, illetve első osztályú versenvzőkkel rendelkező szakosztályok. Ez egyrészt helyes, hisz az é'siortot támogatni kell. Másriszt viszont. — époen előbbiek miatt — rendkívül torz szemléletet eredményez: csak az élsportot kell támogatni, hisz az hozza a pénzt. Az egyesületi vezetők hailamosak megfeledkezni arról, hogy a sportolók általában előbb harmad-, másod-, s csak végül — esetleg — elsőosztálvúak. S ez. a teljesítmény szintjét tekintve. egyéni -és csapatsnortáeakra egyaránt iaaz. Nem is beszélve az ún. piramis-elvről: semmilyen Szí" ten nem létezhet a sport bizonyos utánpótlás háttérbázis nélkül. E szemlélet hibáinak ékes példája a Szegedi Vasutas kosárlabdaszakosztályának tavaly nyári fel-

Hosszá szünet után iSNiét megjelent a jogi kar kiadványa, az C j Impulzus. A sok érdekes írás kSzül végül is ezt választottuk, gondolván, a szakmai gyakorlatok végzésében — végeztetésében, szakoktól függetlenül, azonosak a gondok. C: — Feltétlenül nyújtottak, mivel az alapismeretek nélkül teljesen „kínai" lett volna a tanári munka. D: — Az előadások anyaga segített, mivel ez szorosabb kapcsotot mutatott a gyakorlattal, mint a szemináriumok, amelyek inkább elméleti kérdésekkel foglalkoztak. 5. Gazdagodtál-e ezzel a három héttel? A: — Az érzésgazdagodásom nem számottevő. Bt — Szakmai-tanulmányi téren nem, de megismertem a munkahelyi hierarchiát, a főnökbeosztott viszonyt és találkoztam néhány meglepően hiányos ismeretekkel rendelkező jogászszal — vezető állásban. C: — „Gazdagodtam", legalábbis negatív tapasztalatokkal. Megfigyelhettem, hogyan (nem) dolgoznak az ottanlak. D: — Megismertem — bár csak felszínesen — az államigazgatást a gyakorlatban, a tanácsi döntésmechanizmust, a hierarchiát. Megismertem a demokrácia gyakorlati alkalmazását, ellentmondásait és a tényleges hatáskörök tisztázatlanságát, az átfedéseket és ellentéteket. Tapasztaltam az „én osztályom a legfontosabb'' elvet és a korszerűsítési törekvésekkel szembeni ellenállást. E: — Gazdagodtam, mert az élettel kapcsolatba kerültem oly módon, hogy emberismeretet, tapasztalatot szereztem az állig, munka területén. Fontos annak felismerése, hogy a jogszabályok mögött emberi sorsok állnak. 6 mindig csak a legkörültekintőbb mérlegelés után dönthetünk. 6. Mit változtatnál? A : — A szemináriumok legyenek gyakorlatiasabbak! Az egyetemen gyakorló jogászokat kell képezni, akik megállják a helyüket a gyakorlatban. B: — Nem egyetlen osztályhoz kötném a gyakorlatot, hanem megpróbálnám bemutatni az egész apparátust. Három Íjét' érdemi munkára rövid, de arra elég lenne, hogy a tanácsi munkáról átfogóbb — a lényegesebb tevékenységet bemutató — képet adjon. C: — Szabadon választhassa meg a hallgató, mikor kívánja letölteni ezt az időt. Aki nem lakóhelyén töltötte a gyakorlatot anyagi terhet is vállalt nyakába, hiszen az utazás, étkezés költségeit nem fedezi a kifizetett minimális juttatás. D: — A gyakorlat kötelező jellegét eltörölném, csak azoknak biztosítanék lehetőiséget. akik. még r e m döntöttek elhelyezkedésükről,.

oszlatása. A fiatalokból álló, fejlődőképes férfi és női csapat egyaránt erőssége volt az NB II legnehezebb bajnokságának, a középcsoportnak. Az egyesületben azonban az első osztályba tartó birkózók több pénzt sejttettek, így a kosarasokat szélnek eresztették, s lett az ország egyik legjobb kosárlabda-terméből — birkózó csarnok. A kitűnő padló — rajta birkózó szőnyeg —, s a több százezres — csak kosárlabdához, illetve labdajátékokhoz használható — felszerelés, az maradt (hogy maga a „szélnek eresztés" hátulról szervezett módja is megér egy nemzetközi unfair-play-díjat, az más kérdés). Ennyit az állami támogatásokról... A bázlsszerveknek megvan a sportra fordítható — hol kisebb, hol naevobb — legális anyagi keretük. Meg az illegális. Ez talán az érdekesebb. Vajon mit gondol az a munkás a masfyar sportr ó l akivel közlik: jutalmat kapott. írja alá. fölvennie azonban riem szükséges... Az ilyén és hasonló eljárások teszik átláthatatlanná sportéletünk hátrerét. Nyilvánvaló: az anyagi juttatások rendszere alapos reformra szorul. Ez a sportvezetés problémája. Csakhogy: egv gazdaságossági alapon végrehajtott reform feleslegessé tenné sok. az apparátusban ténykedő ember murkáiát. Megválni tő'ük — hasznos fotvamat lenne. Hogv ne lehessen sok hozzá nem ér'n piócái a soorté'»tiinknek Akik "iszont megérdemlik azokat fizessék meg. Tisztességesen. Legálisan. Ne csak az élsportban. bal-U

„ E z egy csendes^ nyugodt hely i »

Barátaim között nincs gyógyszerészhallgató, ismeretségi körömben is csak néhány. Pedig sok helyen megfordulok, ahol egyetemistákkal találkozhatom: A JATE-klubban, könyvtárban, sportpályákon, kocsmákban. Ezeken a helyeken többnyire jogászok. főiskolások, bölcsészek, orvostanhallgatók társaságába keveredek. Az egyetemi újság külsősei között évek óta nem található gyógyszerész, a kar tanulmányi, KISZ-munkájéról szinte semmit nem tudunk. Nincsenek hírneves gyógyszerész-rendezvények, a hallgatók arctalanok és gyanítom: harctalanok. A kar KISZ-titkárához, Monostori Ildikóhoz fordultam segítségül, beszéljen ő a gyógyszerészhallgatókról. ff Egy mondatban hogyan jellemeznéd a kart? — A gyógyszerésztudományi karra könnyebb bekerülni, mint elvégezni. O Űgy tudom, a KlSZ-megbeszéléseken a kari reszortosok az orvostanhallgatókkal együtt vesznek részt. Miért nincsenek külön a gyógyszerészek? — A tanulmányi reszort teljesen külön van, tehát van lehetőség a különválásra. Az. hogy a gyógyszerészek nem válnak külön, az alapszervezeti munkát nem sérti. Sok mindént megpróbáltunk SZOTE-szinten, hogy a KISZ-munka emelkedjék. de nem nagy sikerrel: Vita a vitakörökön nincs, a propagandisták tevékenysége abban merül ki, hogy előadót hívnak meg. Másra nincs idejük. 0 És az alapszervezetekben? — A vitakörök először a nemzetközi politikáról szóltak volna. Tájékozottság és érdektelenség miatt ezek nem értek semmit. Ezután egyetempolitikai dolgokkal foglalkoztak, hasonlóan negatív eredménnyel. A helyzeten segítendő, a megyei KISZbizottság előadói irodát szervezett. Ennek sikerét lemérni nehéz lenne, mert csak most kezdenek ezzel a lehetőséggel élni. Azt mondtad: elfoglaltak a propagandisták. Gondolom, a többi hallgató is hasonlóan időzavarban van. Szerinted értelmiségivé nevelést tud-e vállalni, támogatni a kar? A válasz kitérő: — A képzés és a képzés igényei jó szakembert kívánnak. Problémát okoz, hogy a képzési idő állandó, de a gyógyszerésztudomány egyre gyarapodik. Szerintem az ötéves képzés lenne az ideális. Először meg kellene állapítani a törzsanyagot, aztén háromfelé orientálni a hallgatókat: gyógyszertári, klinikai és gyógyszergyári szakra." Ezt úgy. hogv az alapok elsajátításával együtt specializálódhatnak a hallgatók. 0 Csönd van felétek ,,, — Nálunk magas a? átlagéletkor, az emberek már nem akarnak veszíteni. Ugyanakkor a fölvételhez szükséges 13 nont nagyon kevés, és a képzés ennél sokkal magasabb szinten álló embereket követel. A szigorúság összejátszik a 13 ponttal- és mindenki a kisebb ellenállás irányába tér ki. Ez egy csendes, nyugodt hely. ff Nálatok létezik az oktatók hallgatói véleményezése? — Nem. Ilyen nincs. És azt hiszem, az ötlet nemtetszést váltana ki. Újra visszatérek az é r t e l m i é * givé válás kérdéséhez. E^V egésznek nem mondható válasz; — Mindia sikerül az ötven százalékos fizikai dolgozó arányt biztosítani . . . ff Mit szólnál, ha azt mondanám Jellemzésül: gyógyszerész gyerekek? — Nézd. ha az ieén"ek megvannak, bárki ki tud törni, Taktikát változtatok. Eev másra irányuló kérdés, aztán megint vissza a meg nem válaszoltra . ff Mi az oka p mlómiszerészek firesztízscsökkenésének? — Több oka van. A gyógyszeripar fejlődésével a „patikus" elvesztette azt a nimbuszt, amit előtte birtokolt Aztán fontos ok

az a társadalmi beidegződés miszerint, amit a nők is el tudnak végezni, az nem olyan nagy kunszt. Az anyagi megbecsülés viszont nem zuhant úgy. mint a pedagógusoknál. Manapság nincs olyan nagy távolság a beteg és a gyógyszerész között, hiszen az általános műveltség is növekedett. ff Miért vagytok olyan elfoglaltak? — Az óraszám a minisztériumi utasításoknak megfelelő — hangzik a hivatalos válás; —, az órák ráadásul ki vannak töltve. Szerintem, nem is lehetne iwvesebb. Az órarend-egyeztetéssel viszont vannak problémák, mert a tanításhoz kevés a helyiség. Régen 40—50 fős évfolyamokra tervezték a kart, mára ez megkétszereződött. Gépelt papírokat vesz elő, a kari KISZ fölmérését a hallgatók időbeosztásáról: — Egy héten a kötelező előadásokon átlagban 13 órán vessnek részt a hallgatók, gyakorlatokra hetente 20 órát áldoznak. Ez 7 órával több, mint az AOiín ! (felkiáltójel tőlem, — D. I.) A demonstrációkra való felkészülés átlagban 10 órát tesz ki. Ez összesen 43 óra kötelező elfoglaltság. Gyógyszerészkari intenzitással. Öt napra elosztva. És a nap minden szakára szétszórva. Ember legyen a talpán (többnyire lányokról van szél), aki ezek után könyvet vese a kezébe, moziba, színházba jár, egyáltalán gondolkozik. Valójában nem sokat tudtam meg a gyógyszerészkarról, nem is vállalkozhatok összefoglalásra. Ezért Pávé Imre ötödéves orvostanhallgatót, a SZOTE KISZ-titkár helyettesét kértem meg, hogy mortdja el a „belülről kívülálló" véleményét: — A kar presztízse alacsony szinten van, hiszen a felvételizők nem a gimnáziumok eltnnulói közül kerülnek ki. Az, aki az AOK-ra nem kerül be, simán lehet gyógyszerészhallgató. A bekerült emberanyag meghatározza a tanulmányi munkát. Az oktatást általában középiskolás módszerek 'jellemzik, kötelező az órára járás. Ehhez jönnek az igen kimerítő laboratóriumi gyakorlatok és a nehéz vizsgaidőszak. A kötelező tananyag mellett mással nem tud foglalkozni a gyógyszerészhallgató.'A* ÁOK—n kevésbé vannak leterhelve a hallgatók! Jellegzetes és meghatározó, hogy nagyon magas a női hallgatók létszáma. Ez sajátságos tanulási stílust jelent és azt, hogy toleránsabbak az ilyen tempóval. Az oktatási rendszer alkalmas arra, hogy a gyógyszerészi mun^a elvégzésére felelősséggel bocsássa a hallgatókat, de a tudományos továbbképzést nem segíti. Ez az oktatási és számonkérési rendszer igen kevés lehetőséget biztosít arra, hogy a kötelezőn túl más munkát is tudjon végezni, és ezzel esetleg kiugrani. Igaz, hogy az egyetem elvégzése után jóval több les* a szabad idő, de kérdéses, hogy kialakul-e az önképzésre való igény. ' Orvostanhallgató vagyok, tehát egy egyetemre járunk, da az AOK-s semmivel sincs közelebb egy gyógyszerészhez, mint egy jogászhoz vagy bölcsészhez, összehasonlítva az orvoskar és gyógyszerészkar helyzetét az oktatásban, el kell mondani, hogy az utóbbi sokkal rendezettebb, a gyakorlatok kitöltöttebbek, a képzés központjában az oktatás áll. Ugyanakkor ez az oktatási rendszer legföljebb jó szakembereket bocsát ki. de nem az ország problémáiról felelősséggel kritikusan véleményt formáló értelmiséget. A Szegedi Egyetem időről időre be szokott mutatni >lyan felsőoktatási intézményeket, melyeket kevésbé ismerhetünk, A „három nagyon" belül ugyan, d(t viszonylagos ismeretlenségben, az árnyékos oldalon működik a Gyógyszerésztudománvi Kar. Írásommal egv kicsit be akartam világítani ezt az oldalt. Ha sértőnek, pontatlannak ítjjné bárki, aki közelebbi ismeretsíi»ben áll a karral, ragadjon tollat és állítsa be pontosabban a reflektorokat! 1». I

SZEGEDI EGYETEM 7


SZOTE Kollégiumi Napok '83 Február 8—11-ig tartott az a rendezvénysorozat, melyet a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közművelődési Titkársága rendezett „SZOTE Kollégiumi Napok" címmel, s melynek színhelyei az oktatási épület, a klub, s az

A Fórum vendége: Sugár András Apáthy-kollégium különböző helyiségei voltak. A megnyitó egyben kiállításmegnyitó is volt. Az oktatási épület első emeletén a Makói Művésztelep grafikai alkotásait állították ki. Megnyitó beszédet Hajdú István művészettörténész mondott. Kiemelte a makói mű-

Ha.trtú István megnyitóját tartja

vészek munkájának tartósan magas színvonalát, s hangsúlyozta azt, hogy Makón — a hazai grafikai művészet színvonalának általános visszaesést ellenére — jelenleg is sok értékes alkotás születik. A megnyitó után a SZOTEklubjába vonultak át az érdeklődők, ahol Lentai Egon, a Magyar Szakácsok , és Cukrászok Szövetsége elnöke tartott előadást. Ebben a gasztronómia, s a magyar konyha történetéről beszélt — a témához illő érzékletességgel. Kiemelte a hazai konyha szerepét, s nemzetközi hírét azzal érzékeltette, hogy elmondt a : az ízvilág és az ételkészítési módok változatossága szempontjából a magyar konyhát, a kínai, francia, olasz és spanyol után az ötödik helyen tartják számon a világon. Igen érdekes része volt Lentai Egon előadásának, amikor a jelenlevő leendő orvosok figvelmét felhívta a táplálkozás gyógyászati szerepére, valamint ecsetelte az étkezési szokások jelentőségét. Ezután vetített képeken mutatta be a cukrász- és szakácsművészet remekeit. A kellően felcsigázott érdeklődésű (s megnövelt étvágyú) hallgatóság ezután o gyakorlatban is megfgyőződhetett arról, hogy értik-e mesterségüket Lentai Egon és munkatársai. Indonéz saláta, görög gyümölcsleves, szicíliai spagetti — és még nagyon sokféle étel várta a kóstolók seregét. A kóstolói igyekezet, valamint az otthagyott tányérok üressége azt mutatta — a menzai malacok valószínűleg éhen maradnának

hasonló étkeztetési színvonal esetén.. Este Sugár András volt a rendezvénysorozat vendége. Politikai FÖRUM keretében beszélgetett a hallgatókkal aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. Nagy érdeklődés kísérte másnap Szilágyi János, a Magyar Rá-

Szilágy] János — egy zővel

verseny-

dió riportere által vezetett vidám — a rádió Senki többet? Harmadszor! című műsora mintájára lebonyolított — vetélkedőt. Ezt újabb — ezúttal sport — vetélkedő követte este az Apáthy Kollégium tornatermében, A hallgatók kosárlabdában 'és fociban mérték össze erejüket. Ennek eredménye: Kosárlabda, fiúk: 1. Jancsó Kollégium; lányok: 1. Apáthy. Foci: L Semmelweis Kollégium. Az amerikai videomflvészetről tartott előadást és bemutatót a harmadik napon Zelnik József, a Népművelési Intézet főosztályvezetője (sajnos, a technikai feltételek nem voltak megfelelőek ahhoz. hogy bemutatója igazán élvezhető legyen). Este M. Kecskés András pantomimművész volt a Kollégiumi Napok vendége. Fintor című vidám műsorában stílustörténeti keresztmetszetet adott a pantomimról. A rendezvénysorozat befejező napján előbb dr. Eke Károly, a Magyar Rádió szerkesztője tartott előadást Lélek és test címmel, majd — zárásként — a Bonanza együttes adta elő blues műsorát A sikeres, nagy érdeklődéssel kísért Kollégiumi Napok végső hangulatát a SZOTE-klubbeli Molnár-disco adta meg. — bété —

A JATE-klub műsora Február 24. 20 óra: Pszichológia — szexuál-pszichológia. Beszélgetés Lux Elvirával. Február 25. 19 óra: Jogász farsang Február 26. 19 óra: Sprokdisco Február 28.: Danton halála. — A Szegedi Egyetemi Színpad előadása Roham előtt a terített asztal — egy ifjú csodálóva] Március 1. 20 óra: Pszichológiai kör — dr. Pethő Bertálan pszichiáter előadása Március 2.18,30 óra: Balázs Béla filmklub rövidfilmjei 20,30 óra: Bemutató mozi: Üldözök (amerikai film) Március 3. 20 óra: Táncház (Muzsikás együttes) 20 óra (kisterem): Történész kör — Gyimesi Sándor történész előadása Március 4. 20 óra: Klubszínház '83 Kroetz: Meier (Szolnoki Szigligeti Színház előadása) Március 5. 17 óra (játékterem): Foster: Brutus (Próbatársulat előadása) 19 óra: Batyik-disco Március 6. 10 óra (játékterem): Foster: Brutus (Próbatársulatelőadása) Március 7.: Jazzzaj — Szakszofon-shaw Március 8. 20 óra: Country-est (Interfolk és Gitár-párbaj) 20 óra (kisterem) Sportklub: beszélgetés \ dr. Mayer Mihály M. Kecskés András — „választottjával"; (Paszternák László felvételei) vízilabda szövetségi kapitánnyal

Totó Lám begyűrűzött a totócsalás is Magyarországra. Csupán attól félek hogy nálunk egv ..nagyobb hal" (egyesület, annak egyik-másik vezetője, játékvezető játékos) sem fogja megütni a bokáját. Csak az a 26. Pedig milyen hasznos lenne a következő világbajnokság előtt néhány nagymenőt lebuktatni, hogy a nagy játék előtt 3 héttel amnesztiát kapva Rossi módjára ontsák a g ó l o k a t . . . Mindenesetre, a mostani erőviszonyokat tekintve így töltöm ki tippszelvényemet: Az első mérkőzésen az OTP-Rendőrség közös csapat ellen n feketetotósok lépnek a közönség elé. Tippem: fix egyes. Bár semleges pályán vívják meg küzdelmüket — és kivételesen (tárgyaló) teremfoci lesz — a totóbanda kevésbé mozoghat otthonosan, mint a támadásra berendezkedett csapat. Nagv a valószínűsége annak, hogy a megengedettnél több játékossal felálló bundázok megerősített védelme sem tud majd ellenállni az otépés rohamoknak.

Különben is: a pályaválasztók támadójátékára nem jellemző a pepecselés, a kapu előtt TOTOlyázás. A második meccs (MLSZ— Latens feketetotózók) kétesélyesnek ígérkezik: l,x. A hazaiak — elsősorban sokat tudó vezetőik révén — biztosak lehetnének a két pont otthontartásában. ha nem ijednek meg a vendégek tapasztalt játékosaitól. A csúszósnak ígérkező pályán valószínű. hogy a nagyobb bátorság, a ravaszság, a munkabíróbb fél fog nagyobb sikert elkönyvelni. A várható hazai rohamok és a nagy nyomás közepette a gyors ellentámadások veszélyt okozhatnának az MLSZ sebezhető, lassú védelmében A harmadik találkozó, melv ezen a totón pótmérkőzésként ^zerepel, háromesélyes: Lenembukottak—Közvélemény. A rendkívül rutinos pályaválasztók és az egységesnek nem mondható, ám nyiltsLsakor támadójátékáról ismert kiesőielölt gárda összecsapása nagy küzdelmet ígér. Bár bizonyos információk szerint ez a mérkőzés a nagy ködre való tekintettel elmarad . . . — <Ti —

A Collegium Artium et Polytechnikum programja az 1982/83. tanév II. félévére 1, Képzőművészeti szekció: vezeti Lelkes István főiskolai adjunktus Március 1.: előadó Lelkes István Március 8.: Marc Chagall és a szürrealizmus (ea.: dr Dávid Katalin művészettörténész) 77. Zenetudományi szekció: vezeti Meszlényi László művésztanár Március 22.: Zenés utazás a reneszánszba. Közreműködik a hévizi ..Masica Antiqua Együttes (vezényel Adorján József tanár) a szegedi Rézfúvós együttes és az Ifjú Zenebarátok kórusa (vezényel: Erdős János tanár.) Március 29.: Zenés utazás a barokkba. Közreműködik Bódás Péter zongoraművész, dr. Szűts István operaénekes; a JATE Énekkara. Vezényel: Szécsi József tanár. Április 12.: Zenés utazás a klasszicizmusba. Előadó: dr Nagy István tanár. Közreműködik Bódás Péter zongoraművész, a DÉLÉP-Szegedi Zenebarátok Kórusa, vezényel Molnár László karnagy. Szólisták: Gulyás Lászlóné. dr. Szűts Istvánné. J u rái Miklós és Illés Mihály, a Zenebarátok Kórusának tagjai. Zongorán kísér: Delley József zongoraművész. Április 19.: Zenés utazás a határvidékre. Közreműködik Szecsődi Ferenc hegedűművész és Kerek Ferenc zongoraművész, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának díjnyertes kamarazenekara Vezényel: Weninger Richárd. Április 26.: Zenés utazás a dixielandben. Közreműködik a a szegedi Molnár Dixieland ZeDekar. Május 16.: Orgonahangverseny. játszik: Elekes Zsuzsa orgonaművész. a lipcsei versenv elsődíjE^t nyert művésze. Közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekkara, vezényel DeÜeyné Halama Piroska. Az előadások helye a JATE Aulája. Az első előadás 19 órakor kezdődik, a további 20 órakor. Az .orgonaelőadás helye: a Dóm. kezdési időpont 20 óra. Az orgonaestre jegyek válthatók a kari kultúrosoknál és a JATE Közművelődési Titkárságán (Dugonics tér 12.). III. Collégium Polv technikum: vezeti Megyeri Árpádné. Február 28.: ^ A barlangkutatásokról. Előadó dr. Jakucs László tanszékvezető egyetemi tanár Május 7.: Az ember és a vallás. Előadó dr. Horuczi László tanszékvezető egyetemi docens Március 28.: Egyetempolitikai kérdések a Természettudományi Karon Előadó: dr. Szalav István dékánhelyettes.

Április 18.: Szociológia és társadalom. Előadó: dr. Szentpéteri István tanszékvezető egyetemi tanár. Május 9.: A legújabb génku-i tatás eredményeiről. Előadó: d r j Venetiáner Pál egyetemi tanár. A7 előadások a jelzett napon 20 órakor kezdődnek. Az előadások helye: Hermáim Ottó Kollégium társalgója. IV. Filmesztétikai kör: vezeti Gruber László egyetemi adjunktus. A sorozat címe: „Dokumentum filmművészet" Február 26.: Dziga Vertovj Ember a felvevőgéppel. Március 5.: Grierson: Heringhalászok; Éjjeli posta Március 19.: Flaherty: Louisianai történet (ea.: dr. Molnár István a Filmtudományi Intézet osztályvezetője). Április 16.: W. Ruttmann: Egy nagyváros szimfóniája Április 23.: Dárday István) Harcmodor Május 7.: Kovács András: Falak Az előadások helye az Auditórium Maximum. Az előadások a jelzett napon d é l u t á n i é i 3 órakor kezdődnek. Belépődíj nincs! V. Art Kino: vezeti Gruber László egyetemi adjunktus. A sorozat címe: ,.Mai amerikai filmek". Az előadások ideje: 1983. február 25., március 4.. 11.. 18.. 25.. április 8.. 15.. 22. Az előadások a jelzett péfiteki napon 19 órakor kezdődnek. Az előadások helye az Auditórium Maximum. Az Art Kino előadásai csak bérlettel tekinthetők meg Bérletek á r a : 45 Ft. Bérletek válthatók a kari kultúrosoknál és a JATE Közművelődési Titkárságán. (Dugonics tér 12.).

SZEGEDI EGYETEM A Józsel Attila Tudorní evetem a Szegedi Orvostudományi K- -lom és a luhász Gyula Tanárkép,:« Ffliskola MSZMP és KISZ b : z o n s A s a t n a k lapja Felelős szerkesztő G R O F ROZA Szerkesztőség (,720 Szegen Dugonics tér ¡2 Telefon 12 Megjelenik havonta kétszer Ara: 1.80 forint. Előfizetési <311 egy évre 28.80 forint Terjesztik az Intézmények KISZ és , szakszervezeti bi70t.tságal Kiadja a Csongrád Tie»ví r nokla<10 vállalat Szegeti rvrV -írsasáa út.lf IO sz " ti •irts inadrt Kovács László igazgatő Szegedi Nyomda Szeged fairsv Zslttn«zkv ?8 H72' 198i. II. 23. — 5194 — ISSN' 0?30- ífllX feicLOt vezető; Dobó Józsei Igaz-gatú


Szegedi Egyetem Magazin 1983/2.  

A Szegedi Egyetem Magazin második száma 1983-ból.

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you