tv
Vitáinkhoz:
Ű j típusú könyvtári csoport
Zárszó helyett Mottó: „ . . . amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttasa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, és az alkotás izgalmára, ... arra, hogy szeressük amit csinálunk, ... segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege) P Az elmúlt néhány hónapban a Szegedi Egyetemben megméretni próbáltatott a különböző nézetek tükrében az, mennyit is ér a diploma és az ahhoz vezető lépcsőfokok (oktatás és tanulás), megfelelö-k a számonkérés jelenlegi gyakorlata. E kérdéseket m á r jó ideje napirendre tűzték számos fórumon, azonban ezek hatására érzékelhető pozitív változás nem t ö r tént, így indokoltnak látszott ismételt felvetésük. 6? A hozzászólók mondanivalójukat a diploma szakmai tudásban és társadalmi megbecsülésben lemérhető értéke, valamint a jelenlegi számonkérési rendszer kritikája köré tömörítették. Sommázva a vita lényegét, kisiskolás módon felkészített diplomások kezdenek felnőtteknek kijáró (avagy éppen n e m ilyen) munkát végezni „zsebpénz" ellenében. Egzisztenciát teremteni tehát szülői segítség nélkül nem tudnak, elkél az apanage. Ez önmagában sem egészséges helyzet. „Nagyszüleitek anyagi helyzetét unokáitok is látni és érezni fogják" születik az ú j jelszó. Minthogy a fenti kérdés jelentőségét tekintve túlnő a lap hatáskörén, a téma szűkítése folytán összpontosítunk arra, hogyan is válik diplomássá az egykori hallgató, miként készül a leendő hivatásához szükséges (?) tudásról számot adni egyelőre sokszor fölöttébb absztrakt módon. gl Amikor a vizsgarendszeren keresztül a jelenlegi számonkérést bíráljuk, voltaképp az oktatási rendszer globális kritikájából kellene kiindulni. Mindehhez azonban olyan átfogó t a nulmányra lenne szükség, amely megvilágítaná az oktatási rendszer fogyatékosságait, és javaslatot tenne a képzés és számonkérés korszerűbb formáira, részletesen kitérve egyebek között a szellemi- és a testkultúra együttes megteremtésének n a gyon időszerű és fontos feladatára.
jelenlegi gyakorlatban legdominánsabb láncszem. Nem véletlenül írja a „Vizsgázunk"... című hozzászólás szerzője, hogy: a gyakorlati foglalkozásoknak nincs meg a keliő szerepük és súlyuk a számonkérési rendszerben, pontosabban nem úgy jönnek számításba, mint a h o gyan az megkívántatna". Zárójelben említem meg, hogy a hallgató által végzett tudományos munka presztízse is elenyészik a vizsgán megkívántak mellett, jóllehet a lineáris öszszefüggés nyilvánvaló lenne. Az egyéb formák funkciója egyoldalú lett, hiszen „eredménytelen megírásukat" — avagy a feladat el n e m végzését — „szankció követi, (azaz értékelték) eredményes megírásuknak — elvégzésüknek — nincs k ü lönösebb következménye (azaz nem értékelték)". Hasonló a helyzet a szakmai gyakorlatokkal is. A hozzászólók tehát — bár kerülőkkel —, de eljutottak oda, hogy ma a számonkérési rendszerünkre legjellemzőbb az oktatás valamennyi ágában (ijesztő mértékben egyes szakokon), a vizsga, így kiemelésre is a leginkább érdemes. Mérlegelendő szempont, hogy a különböző karok oktatási szisztémáját (még kevésbé a különböző egyetemekét és főiskolákét) nem lehet olvan formán azonosítani, hogy abból ugyanazon fogyatékosságok egyenlő súllyal domborodjanak ki. Differenciált intézkedésre ne szükség.
(2. oldal)
múlva lesz valóban kész, „használható" szakember. „Az oktatók többsége az oktatómunkát afféle szükséges rossznak tartja" — jelenti ki m a j d így folyt a t j a : „Létbiztonságuk, fizetésük, de még szakmai presztízsük sem függ attól, hogy jó, vagy rossz szakemberek kerülnek ki a kezük alól. . . . akit egyszer kineveztek, az a legritkább esetben távozik az egyetemről." Erről a tényről országos lapjainkbán is szó esett, az oktatói gárda m u n k á j á n a k értékelése kapcsán. Alapos okfejtés után Tanács István — úgy vélem indokoltan — kijelenti: „Senki számára nincs tehát tétje annak, hogy a kékfedeles diploma mögött bármikor megbízható tudás álljon." Mindezt csak tetézi, hogy a t.pályakezdő diplomások többnyire a szocialista szektorban helyezkednek el, pont ott, ahol nem érvényesül a teljesítménnyel arányos anyagi és erkölcsi megbecsülés elve. A jövedelem a beosztáshoz kötődik." A vizsgákon alapuló számonkérési rendszer Hatvani László szerint betölti szerepét, (mert be kell hogy töltse végtére is) — és ez vitathatatlan tény — de tartalmában, rendszerében, jelenlegi funkcióját illetően és sok m á s egyéb körülmények mégis igencsak kifogásolható. E sorok írása közben minduntalan eszembe jut Arany János: A betyár című költeménye, amelyben elhangzik a következő jelképes értelmű mondat: „Hiba van a kréta körül." E hibának persze számtalan oka lehet, (Folytatás
a 3. oldalon.)
A JAK-füzetekről (5.
oldal)
A klub vendégei (6. oldal)
Miért kell büntetni a hallgatókat?
Kollégiumi napok a SZOTE-n (8. oldal)
(3. oldal)
A SZEGEBI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA X X Iévfolyam
2 .s z á m
1983.
február 23.
Ara: 1,8»
len-
Példaként említhető meg, hogy amíg általában a természettudományokkal foglalkozók ismereteinek felezési ideje k b tíz év, addig más szakterületen, mint pl. a jogászoknál mindez kb. öt évre tehető. Szélsőséges esetben, mint amilyen a villamosmérnököké. az alkalmazott ismeretek felezési ideje még az öt évet sem éri el. Egyre csökkenő az orvosi és gyógyszerészi kogníció felezési ideje is. Fele annak, amit tanultak, egy, vagy fél évtizeden belül elavul, és fele annak amire tíz é v múltán szükségük lesz, m a még hozzáférhetetlen. Mindebből egyértelműen levezethető, hogy az agyonerőltetett memorizálásnak nem sok értelme van, márpedig ez idő szerint ennek eredményességét mérni a számonkérés legfőbb célja.
Vezetőképző a JATE-n
Téli felkészítőt tartott cezetői számára a KISZ József Attila Tudományegyetemi Bizottsága február 4-én. Az egész napos rendezvény helyszíne a z intézmény Toldi utcai klubja volt. Az első tájékoztatót dr. Kiss Barnabás, a JATE KISZ-bizottMielőtt további észrevételeket ságának titkára tartotta. Beszétennék — remélve, hogy a feldének első részét az aktuális sőoktatás javító szándékú reegyetemi feladatok ismertetése f o r m j á r a javaslatok születnek töltötte ki. Elmondta a követkeaz érdekeltek összefogásával —, ző félév programját, valamint úgy vélem, emlékeztetnem kell a KISZ 'Központi Bizottsága haa vitaindító írásommal — Csútározataihoz kapcsolódó eervetecsok, vizsgák és hétköznapok — mi feladatokat. Ez év tavaszán •kapcsolatban néhány momenújból sor kerül a küldöttgyűlétumra, annál is inkább mert sekre alapszervezeti, kari maid Természetesen szükség van biegynémely vonatkozásban, mint intézményi szinten Ennek ú j zonyos ismeretek megtanulására kiderült félreértésre adott okot. momentuma. hogy az egyetemi azonban ezek kiválasztása úgy Akkor ugyanis vélt. sőt megküldöttgyűlést a? alapszervezelátszik jelenleg túl nagy feladat győződéssel hitt és vallott, — s oktatási rendszerünk tek által közvetlenül választott számára. mint kiderült, sokak által h e küldöttekből híviák össze, akikLényegesen kényelmesebb ugyanlyeselt — párhuzamot vontam nev mandátuma a következő is az eddig felhalmozott ismereaz érzékletesség kedvéért a verküldöttgyűlésig szól. Az egvetetek szelektálás nélküli kíméletsenyek és a vizsgák között. mi bizottság döntése alapián — len, „magoltatása". mint igényes mondotta d r Kiss Barnabás — munkával kiválogatni a nélküA szóban forgó párhuzam az intézménvi választásokat a lözhetetleneket, maradandókat, megvonásakor, önkéntelenül korábbi módon tartiák. tehát hozzájuk megtervezni a leggondolkoztam el, felelevenítve , és hasznosabb gyakorlatot, ha tet- nem élnek azzfel az úi lehetőségtapasztalataim a versenysportoa tisztsésviselők szik elgondolkodtatásra is sar- gel. miszerint. lás nagy percei, a versenyek és közvetlenül is választhatók. kalló begyakorlást. Ehhez igaa jelenleg érvényben levő vizsA kari küldöttgyűlések a zán nagy oktatók kellenek. garendszer egynéhány hasonlaTTK-n és a BTK-n április 14tos, ha nem is éppen azonos sa® Dr. Lengyel Zsolt tanszékén. a JTK-n március 31-én leszjátosságairól. Ezen összehasonvezető főiskolai tan^r hozzászónek lítás ürügyén végül is a számonlásából is megállapítható, hogy Komoly feladat vár a egyetekérésre nézve marasztaló ítélenem megfelelően funkcionál a mi KISZ-bizottsá erp m á i " í 1"tet alkottam kiindulva a követmechanizmus. „Jelenlegi felsőkezőkből. Ami ugyanis cél a oktatási képzési rendszerünk — versenyeken, az csak eszköz lehangsúlyozza — a szorgalmi és het(ne) a vizsgákon. vizsgaidő periodikus váltogatásában határozza meg az egyes ® Felvetődött viszont a vita értelmiségi pályákra való felkésorán, hogy a vizsgák nem kizászítést. . . . a kétféle időszakot rólagos módjai a számonkérésegymástól mereven »pótszabánek. Több hozzászóló a számonlyozókkal« is . . . hangsúlyozottan kérés teljes vertikumának elelválasztja egymástól maga maradása miatt tett észrevételt. az egyetemi-főiskolai kévzési A „Csúcsok, vizsgák és hétközrendszer hiteti el a hallgatóval, napok" című írás nem titkolt szándékossággal törekedett a hogy »kész« szakember, hiszen számonkérési rendszert legina részletenként »leadott« tudáskább kifejező forma kiemelésémennyiség — sok kicsi sokra re több okból is. Aligha lehet megy alapon — diplomát eredkétséges, hogy a teljes számonményez." kérési struktúra kritikáját nem szükségszerű megejteni, elegenTanács István: Akela és a vild ő ' a legfontosabbra koncentrállamos című hozzászólása szintén erősíti a bírálatra érettség tényét. Szerinte sem alkalmas a Noha teljesen igaz, hogy P diploma „azoknak a problémákhallgató egyéb módon is számot nak a megoldására, amelyekkel ad ismereteiről, jártasságáról, s a gyakorlatban szembe kerül" jelenlegi tudáskontrollt legpregA pályakezdő keveset ér a munnánsabban mégis a vizsga képKetten az crileklodok ko/.úl viseli, mint a legfontosabb és a kahelynek, hiszen csak évek
án amikor is b e kell számolniuk a KISZ KB titkárságán a KISZ KB 1982. április 23,-i h a tározata végrehajtásának helyzetéről. A JATE KISZ-bizottságának titkára egvéb kérdések kapcsán tájékoztatást adott a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának munkájáról: az egyetemi bizottság üléstervéről és rendezvénytervéről. valamint a z óraszámcsökkentés, a menzaproblémák megoldása, és a tanulmányi és vizsgaszabályzat reformjából következő feladatokról Dr. Kiss Barnabás beszéde második részének, témája a január 11—12-én Budapesten megrendezésre került Országos agitációs. propagandaés művelődési Tanácskozás volt. A továbbképzés második előadója Szandtner Iván. a KISZ KB titkára az Egyetemi és Főiskolai Tanács elnöke volt. Beszédének Szandtner Iván előadását t a r t j a első részében a KISZ KB 1983. évi terveiről beszélt. E tervek zottsága 1970-es ifjúságpolitika! négy téma köré csoportosulnak: határozatának végrehajtásvizs« 1. A KISZ feladatai a műszaki gálata. 1 fejlesztésében, a reálértelmiségiek Tájékoztatója második felében helyzete 2. A KISZ tudatformáaz Egyetemi Főiskolai Tanács ló tevékenysége, ideológiai-poliszerteágazó munkájáról beszélt tikai munkája 3 Jótékonv^ásiSzandtner Iván. Kilenc munkajós7.olgálati munka — a magukcsoportban végeznek különböző ra maradt idősekkel és a veszéfeladatokat. Ezen csoportok lyeztetett gyerekekkel való fogmunkaterületei: az oktatáskorlalkozás 4 A párt Központi Biszerűsítés. személyzeti politika, honvédelmi oktatás. végzősök pályázati elhelyezkedése, ösztöndíjrendszer ügvei (pl. a kollégiumi térítési díjak differenciálásának kérdése), egyetemi-főiskolai közművelődés. kol'éeiumi élet. valamint veszélyeztetett f i atalok helyzete. A munkacsoportok- az év során különböző f ó r u mokon (pl. Közművelődési T a nácskozás) mondanak véleményt, illetve segítik azok munkáját. Nagy érdeklődést váltott ki a délutáni program Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója válaszolt a hallgatók kérdéseire. .¡A magvar gazdaság időszerű problémái" tárgykörben. Mi a véleménye a lassú növekedésről? — kérdezték — többek között — a hallgatók. Kellemetlen kényszerhelyzet — volt a válasz Befagyott az export és a hitel lehetősége A konvertibilis valutáért értékesíthető áruk termelése 10%-kal növekedett, d e a bevétel csupán 1%-kal. A (Folytatás
a 3. oldalon.)