I. évt
1. szám
VÁRNAK A Az egyetemista és főiskolás fiatalok ezen a nyáron hatodszor indulnak a KISZ önkéntes építőtáborba. Az elsőt, a hansági tábort 1958ban nyitották meg, s azóta ötvenegy építőtáborban 87 000 fiatal dolgozott már. Az elmúlt esztendőben 5900 egyetemista és főiskolás vállalta ezt a m u n k á t A szegediek imimár hagyományszerűen készülődnek az önkéntes építőtáborba. Az Orvostudományi Egyetemről — a KISZ szervező munkájának eredmények é n t — száz fiú és száz leány jelentkezett a táborba. A Tanárképző Főiskolától negyven fiút és ötven lányt kértek a táborok szervezői. Amint tapasztalható, a lányok jelentkezésével nincs probléma, de a fiúk létszáma egyelőre húsz körül mozog. . . A Tudományegyetem tervezett keretszáma százötven fiú és száz leány volt. Eddig száz fiú és kilencven leány jelentkezett az illetékeseknél. A fiúknál tehát láthatóan nehezebb a szervezés. A vontatott jelentkezés egyik oka, hogy a hallgatók nagy része nyári termelési gyakorlaton vesz részt, sokan pedig külföldi tanulmányú t r a mennek. A Főiskola KISZ-vezetői személyes elbeszélgetések kapcsán megállapíthatták, hogy a fiúk többségének háromnégy hétre terjedő elfoglaltsága v a n a nyáron. Komoly nehézségekkel kell tehát számolnunk, s a szervezést éppen ezért az eddiginél gondosabban szükséges elvégezni. A Tudományegyetemen ittott egyszerű kihirdetéssel történt a m u n k á r a Szervezés. Ennél többet szükséges tennünk. A keretek teljesítése igen fontos, m e r t a vállalatok is az ígért kereteknek megfelelően állították össze gazdasági t e r v e i k e t A kari KISZ-vezetőségek tehát tegyenek még mindent a jelentkezés érdekédben, mert a fiatalok segítsége közérdek, igen fontos gazdasági eredmények függnek a táborbeliek segítségétől. A szegedi hallgatókat hár o m építőtáborba küldik: a fiúk Tárnokon, a lányok a soroksári és szentmártonkártai táborokban töltik el szorgos m u n k á v a l a két hetet. Április 25—27-ig Csillebércen t a n á c s k o z t a k ' a táborok parancsnokságai és az illetékes vállalatok képviselői, hogy a m u n k a gondos előkészítésének minden felmerült problémáját lelkiismeretesen megoldják. A vállalatok közölték az egyes parancsnokságokkal, melyek a k o n k r é t igények, s mit t u d nak n y ú j t a n i a résztvevőknek. Ismertették azt is, mit ad a KISZ K B a hallgatóknak, hogy a m u n k a utáni szabadidőt kellemesen, hasznosan tölthessék el. Meg lehet állapítani, hogy a táborok sport- és kulturális lehetőségei — az előző táborokéhoz viszonyítottan — nagy mértékben növekedtek. 1962-ben százhatvanezer forint, 1963-ban száznegyvenkétezer forint értékben ú j sporteszközöket vásárolt a KISZ K B a táborok felszereléseként A könyvtárakban raktározandó könyvek szám á t — a megyei könyvtárakkal való megegyezés alapj á n — az illető tábor létszámának kétszeresében ál-
1963. m á j a s 10.
A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK L A P J A
TÁBOROK
lapították meg. Az illetékes megyei KISZ bizottságok a lehetőséghez képest minden táborba televíziót juttatnak. Ezeket valószín ű e n — s a j á t tulajdonként — a legjobban dolgozó brigád viszi haza. A legnépszerűbb folyóiratokat és napilapokat m á r megrendelték a táborok számára. Megkötötték a moziüzemi vállalatokkal a szerződéseket, melyek értelmében minden táborban hetente lega l á b b egy filmet vetítenek. A szabad idő többi részét a hallgatók igényeinek megfelelő programmal töltik ki. Milyen feladatok v á r j á k a hallgatókat az egyes táborokban? Szentmártonkátán — a »Furák Teréz« leánytáborban — állami gazdaságban fog dolgozni, négy turnusban, száztöven-százötven leány. Növényápolás és gyümölcsszedés lesz a feladatuk. A t á b o r m á r tavaly is m ű ködött, ezért a víz- és villanyellátás biztosított és megoldott. Soroksáron a »Nagy Ilona« leánytábor dolgozik majd. Itt két altábort működtetnek egymás mellett, négy t u r nusban, százötven-százötvenes létszámmal. A község közel fekszik a táborhoz, ezért itt sem probléma a vízellátás és villanyvezeték. E táborban Pest és Nógrád megye középiskolásai is dolgoznak. Az itteni állami gazdaság hatalmas területen termel export zöldségféléket (főként paradicsomot é s paprikát), s annak leszedése a legmegfelelőbb időpontban igen fontos. Főként tehát ebben a vonatkozásban v á r nagy szerep a táborra, hiszen az időben végzett gyors
és pontos m u n k a százezreket jövedelmez államunknak. Kisebb mértékben növényápolása m u n k a is v á r itt hallgatóinkra. A legtöbb gondot kétségtelenül a fiúk tárnoki tábora okozza. A tábor v* telepítésű, jelenleg csak a füves-fás terület áll (rendelkezésre Táraoktól két kilométernyire. Ide, a Benta patak két p a r t j á r a két tábort emelnek, háromszáz-háromszáz fővel, négy turnusban. A szegediek a vidéki egyetemek hallgatóit magában foglaló »Tárnok II.« táborb a n fognak munkálkodni. A villanyvilágítás megoldható, ivóvizet vagy kútfúrással, vagy l a j tokban való szállítással nyernek. A mosdásra és f ü r d é s r e az egyébként igen tiszta és bővizű patak vizét használják m a j d fel. A táborok felett, a p a t a k b a n egy, f ü r d é s r e különösen alkalmas helyet képeznek ki duzzasztással. A tábor Rózsa Ferenc nevét fogja felvenni. A feladat a Budapest— Tialaton közötti ú j m ű ú t földmunkáinak végzése lesz. 'A 26 méter széles út építésének első szakaszát, az ún. »tükörvágást« fogják elkészíteni a hallgatók. A m u n k a kizárólag f ü v e s terepen történik. Amint látjuk, hallgatóink igen fontos, jelentős területeken dolgoznak majd. Jó m u n k á j u k k a l sokat lendíthetnek a vállalatok s az ország előrehaladásán. Komoly feladatokat kapnak, e mellett azonban bőven m a r a d idejük sportra, szórakozásra, kikapcsolódásra is.
cÁ bcuFlaL<smlxÁl:
Légiveszély *
Időjárásjelentés — orvosi célokra *
Eszmecsere
Orvosprofesszoraink kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dr. Rávnay T a m á s egyetemi tanárnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorának tudományos és oktatói munkássága elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából és Dr. Jancsó Miklós Kossuth-díjas egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszertani intézete vezetőjének, tudományos és oktatói munkássága elismeréséül. 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki T a n á c s t i t kára. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter és Óvári Miklós, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese.
Kollégiumi napokat rendeztek a főiskolán A Tanárképző Főiskola Petőfi Sándor kollégiuma kollégiumi napok keretében ünnepelte meg avatásának első évfordulóját. A két napos változatos program keretében először a lányok mutatkoztak be „alkotásaikkal" a kézimunka kiállításon. Itt Mucsi Józsefné tanárnő méltatta a lányok m u n k á j á t . A kiállítást sokan megtekintették. Szavazás a l a p j á n döntötték el, kik készítették a legjobb kézimunkákat. A kiállítás vendégei kétszáznegyvennyolc szavazattal Elek Margit és Ruskó Ilona m u n káit találták méltónak a könyvjutalomra.
A Főiskola történelmi előadótermében rajzkiállítás nyilt. Itt Csombok Gergely és Szegedi Zoltán képei aratták a legnagyobb sikert. Első nap a sport kedvelőinek is jutott látnivaló. A lányotk röplabda mérkőzésen a r a t t a k győzelmet a Tudományegyetem kollégiumának csapata fölött. A fiúk labdarúgó mérkőzést játszottak a Tanítóképző Intézet csapatával, amelyen 4:3 a r á n y ban legyőzték ellenfelüket. Az első nap rendezvényeit jól sikerült bál koronázta. Másnap a fiú és lány kollégium közös kirándulást
szervezett a Maros torkolathoz. A szalonna sütéssel f u t ball és kézilabda mérkőzéssel változatossá tett kiránduláson a hűvös idő ellenére is jól érezték m a g u k a t a résztvevők. Este pedig m á r az „Ezek a mai fiatalok" címimel megtartott zenés t a r ka műsor számait tapsolhatt á k meg a Főiskola dísztermében. A műsoros est szereplői tehetségesen tolmácsolták Bárányi Ferenc, Garai Gábor verseit, s megérdemelt sikert aratott a Főiskola énekkara is kultúráltan előadott énekszámaival.
FF
Ősbemutató a szegedi Egyetemi Színpadon Az Egyetemi Színpad április 27-én és 28-án m u t a t t a be Li Hszing-taónak a t i z e n öt-tizenhatodik századból való Kínai „Operáját", a Krétakört. A különös d a r a b előadása szünetében felkerestem Komor Istvánt, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjét, hogy mi a véleménye a d a r a b megválasztásáról? — Rossz Miért kellett az Egyetemi Színpadnak ebbe az özönvíz előtti darabba ennyi energiát beleölni? A témának modernebb feldolgozásai vannak, melyek közül Brecht Kaukázusi Krétaköre tette ismertté az alapk o n f l i k t u s t Kérdés: van-e ennek a régi d r á m á n a k mondanivalója korunk számára? Viszont hozzá szeretném tenni, hogy az előadás jó. Da-
niss Győző az archaikus előadásmóddal eltalálta a dar a b hangulatát. A szereplőknek a d a r a b sajátos egyszerűsége folytán nem sok léhetőségük volt tehetségük csillogtatásukra, így a kritikusnak is nehéz dolga van. Ma asszony szerepében Nóvák Mária lehetőségeihez m é r t e n kitűnően formálta meg a gonosz, de erős jellemű nőt. Ellenpólusa, Lakwer Anna n e m volt olyan jó, mint megszoktuk tőle, b á r erről n e m ő t e h e t Vincze István Csaó titkár világfiságáról nem tudott meggyőzni, de a gyengejelleműséget hitelesen ábrázolta. László Géza főbírója bölcs
és méltóságteljes tudott lenni. Említésre méltó Nagy Károly, aki a két asszony férjét, és Nagy Zoltán, aki a második feleség b á t y j á t alakította. Halványabb alakítást nyújtott a tétovázó Szu elöljárót fortmáló Lantos István, úgy érzem, több lehetősége lett volna. Az epizódszereplők közül Bertalan Jánost ós Péter Mihályt illeti dicséret A jelmezek többnyire találóak voltak, m i n t a főbíróé, vagy a poroszlóké, máskor kevésbé szerencsések, pl. a második asszony fejdísze. Fazekas Borbála és Seress Etelka tervezte őket a díszletekkel együtt. Rigó Béla
FRÁTER LÓRÁND RAJZA
Májusi
névtelenek
Nehéz dolog érzékelhetővé tenni, drámaivá forrósítani olyan történetet, melyet semmilyen tekintetben nem tudnak saját élményeikhez kapcsolni azok, akiknek a történetet szánja az ember — okolásul, tanulságként. Sokszor gondolkodom azon: vajon a kisfiam, ha nő még néhány esztendőt, mennyit fog érteni az én gyermekkorom legemlékezetesebb mozzanataiból ? T?l fogom-e tudni mondani néki —. megfelelő hitelességgel —, mennyi félelem szorította a torkom, mint kicsi gyerekét — például május elseje táján, amikor rendszerint történt valami a nagyapámmal... Nagyapámmal, akit végtelenül szerettem, becsültem — szorgalmáért, csendes, emberséges szavaiért, melyekből nem csupán a szeretet, hanem a gyermeki lélek megbecsülése, a gyermek emberként való értékelése is minduntalan kisütött, valahányszor megszólalt... Mennyit fog a fiam érzékelni abból a vad rettegésből, mely nagyanyámat s engem eltöltött, valahányszor a békéscsabai építők vagy földmunkások valamilyen bátor akcióba kezdtek, hogy megmutassák a hatalmon levőknek: senki sem hatalmasabb azoknál, akiknek a keze nyomán gyárak emelkednek, hidak íve villan — s akiknek a verejtékét a »hatalmasok« gondtalan, henye életre váltották. Életük gondtalanságát sokszor zavarta meg, számtalanszor dúlta fel egy-egy bátor kiállás, egy-egy, félelmetes erőről tanúskodó demonstráció. Nemcsak mi éltünk félelemben — munkásgyerekek, s a munkásasszonyok —, hanem a Körös-parti villák, s a gyulai udvarházak urai is. Spionjaikat sokszor küldték szaglászó útra, mégsem tudtak mindenről, s legtöbbször képtelenek voltak kiszámítani előre a történések menetét s következményeit. Az 1930. évi szeptember 1-i felvonulás például eléggé felkészületlenül érte őket. Hatalmas tömeg hömpölygött a főúton, a Vasút utcán, a csabai szervezett munkásság, az építők, textilesek, földmunkások legelszántabbjai vonultak a polgármesteri hivatal felé, hogy ismertessék követeléseiket. S valahányszor a vadul kardlapozó rendőrök a mellékutcába szorították a tömeget, kerülő utakon ismét és ismét betörtek a főutcára, s újra rendezték soraikat. Vezetőik elszántan kiáltották oda a brutális megtorlást irányító rendőrtiszteknek: — Ha a polgármester úrnak az kell, hogy vér folyjék — ám legyen! De vegye tudomásul, hogy a mieink nem hátrálnak meg, mert éhesek! Az »éhesek vagyunk, kenyeret kérünk/« nem volt üres jelszó, hanem nagyon is véres valóságot tükrözött 1931. április 7-én is, amikor a munkanélküli földmunkásokat öszszeírták. Az összeírás spontán és elemántáris tüntetéssé nőtt, s a kirendelt karhatalom csak durva erőszakkal szoríthatta vissza a tömeget a városháza emeletéről. Az ilyenfajta előzmények egyenes következménye volt, hogy 1932. május 1-én már 900 ember vett részt a Munkás Otthonban rendezett ünnepélyen. A szónokok hangos szóval hirdették: — Minden proletárnak érdeke, hogy megszülessen a szocialista gazdasági rend, a magyar proletároknak pedig ez létkérdésük! Az éhezés, a munkanélküliség elkeseredést szült — az elkeseredés az elszántságot növesztette. A viharsarki munkásságban ráadásul élénken éltek 1919 emlékezetes eseményei is, amikor belekóstolhattak életük saját maguk által való formálásának jó ízébe —, s reményeiknek szükségszerűen valóra kellett válniok. Nem mindegyikőjük alakját őrizte meg az emlékezés — legtöbbjük a névtelenség homályában maradt, úgy állt helyt, szervezett, agitált, s munkálkodott azon, hogy a kisfiamnak — s minden magyar gyermeknek — rettegésmentesek, boldogok legyenek a májusai. Vajon a kisfiam — idővel — képes-e olyan rajongó szeretettel, olyan áradó tisztelettel beszélni ezekről a névtelen hősökről, ahogyan manapság Toldi Miklósról vagy Kinizsiről emlékezik meg? Nagyon remélem. Megérdemlik. Dér Endre
SZEGEDI EGYETEM
Újjászervezés után W
új feladatok megvalósítása közben Látogatás a Gyógyszertechnológiai Intézetben Felkerestük dr. Ke dv e ssy György egyetemi tanárt, a Gyógyszertechnologiai Intézet professzorát és megkérdeztük, hogy milyen fejlődésen ment át az utóbbi években a gyógyszerészi technológia oktatasa. Kedvessy professzor elmondotta, hogy régen tisztán empírián alapuló gyógyszerkészítésből, világszerte, az elmúlt 20 év alatt új tudományág jött létre. Ez szoros kapcsolatban van a többi természettudományi ágakkal, Szükségessé vált a gyógyszerkészítés oktatásának új, tudományos alapokra való helyezése, amelyben kellő súllyal érvényesül a hatástani, valamint az anyagszerkezettel kapcsolatos kolloidikai és fizikai-kémiai szemlélet.
Megváltozott követelmények
Az elméleti oktatás magában foglalja a gyógyszerkészites a mar említett mindhárom szintjét, de a gyakorlati oktatás csak a gyógyszertári és részben a galenusi laboratóriumi illetve intézeti gyógyszertári szintet öleli fel Ez utóbbi célt szolgálja az intézetben felállított modern injekciós laboratórium is, amely egyúttal egy kórházi gyógyszertár injekciós labor atóriumának prototípusa. Mivei a tárgy elsajátításához nem állt tankönyv a hallga^ság rendelkezésére az intezet vezetője most dolgozik a Medicina Konyvkmdo kiddasaban megjelenő tankönyvön.
Tudományos diákkör az oktatás szolgálatában
meg, ami részben külföldi kongresszusokon elhangzott eloadasaikhoz kapcsolódó hozzászólásokból, másrészt a különlenyomat kérések nagy látszik. Széleskörű számából , , külföldi kapcsolatokat epítettek ki <* testvérintézetekkel a tanulmányutak keretén belül fennáuó lehetőségek szerény . KOZO " « . , , ,,,
UnKepzeses
továbbképzés
Az intézet tudományos munkájának egy részét képezi a doktoranduszok munkája. Jelenleg 7 asszisztens és 8 hálózati és iparban dolgozó gyógyszerész készíti
doktori értekezését, A beszél, . , , getésből kitűnt, hogy az inAz oktatás elmelyiteset nagy súlyt hetézet vezelöje szolgálja az intézetben mű- lyez az asszisztencia továbbködő Tudományos Diákkor képzésére, aminek egyik is a m i n k f módja az intézeti referáló az evenként beadott palya- m s e k (arfása> minden, ahol 02 t™"1^ " / T ^Mhi^r" Nézetből kikerülő munaz kát megvitatnak. Nézete szetozik a vegzo hallgatók al- Hnt természettudományi tártalános gyógyszerészeti is- gyat nem lehet oktatni kutameretekből történő állam- tási élmény nélkül és így a vizsgáztatása, az egyes gyógy- munkatársak kötelessége tuszertári központok, gyógy- dományáguk művelése, szerész-szakcsoportok üléséin Sz — S továbbképzést szolgáló előadások, valamint a hálózati ^ ^ ^ részére toi„_a tanfolyamok tant vábbképző tartása.
Testvérlapjaink írják „Orvosegyetem", B u d a p e s t : A Fogorvos Kar élenjár az idén a jó kezdeményezések terén: ott vezették be az évfolyamfőnöki rendszert, a félévi vizsgák értékelése után pedig egyéni beszélgetésre hívták a több tárgyból bukottakat. A párt és a KISZ-szervezet s az évfolyamfőnökök szervezték meg ezt a munkát, amely sok időt, de még több törődést és emberséget kívánt kezdeményezőitől. Indítékot az szolgáltatott, hogy sok volt a bukás félévkor. Annak ellenére, hogy a félévi átlageredmény nőtt a tavalyihoz képest, a bukások száma emelkedett, mert az átlagot a negyedik—ötödik évesek „ugratták fel", az első és a másodévesek pedig ugyancsak „lehúzták". Hát ezért került sor arra, hogy az elsőmásodévesekkel elbeszélgessenek. E kezdeményezés célját Dr. Molnár András tanársegéd így foglalta össze: — Valamennyi mai egyetemistára számít az állam, a társadalomnak szüksége van orvosokra. S nem közömbös, hogy ki mennyi idő alatt végzi el az egyetemet. Az egyetemre járás tulajdonképpen nem magánügy, ezért indokolt a hallgatóknak számot adniok arról is, hogyan vizsgáznak, s ha buktak, miért. Vannak, akikkel az a baj, hogy nem veszik eléggé komolyan a t a n u l á s t Ezek azok, akik évközben szórakoznak, lógnak. Otthonról hat-nyolcszáz forintot kapnak havonta, — m u n k á j u k pedig — ami most a tanulás volna — selejt. A másik típus, aki tanul ugyan, de rossz módszerrel. Pedig tanulás és megtanulás között óriási különbség van. A harmadik típusból van a legkevesebb. Aki egyéni vagy szociális gondjai miatt nem tudott felkészülni. Mindenki gondján igyekeznek segíteni. A rossz módszerrel tanulók mellé párokat osztanak, ezeknek lendítőkerék szerepe van; vagy a lelkiismeretet kell ébren tartamok, vagy az a feladatuk, hogy kikérdezzék az anyagot.
gatói brigádokban egy-egy önkéntes társadalmi munkát végző fiatal oktató is részt vesz a munkálatokban. A munkatábor nyolc hete alatt a munka kb ezer köbméteres, kétszintű ülepítő földmunkáira és esetleg az új kollégium távfűtésére szolgáló fővezeték helyének elkészítésére korlátozódik. Módosul a munkaidő is. Az eddigiektől eltérően, ez évben egész héten folyik a munka — függetlenül az építőipari szabad szombattól, — s a brigádmunka eredményességétől függően a résztvevők a második héten a KISZ-bizottság Balatonalmádiban létrehozandó sátortáborában üdülnek. A KISZ-bizottság 120 fiú-hallgató jelentkezését várja az építőtáborba. A szervezést az alapszervezetek megkezdték.
„Egyetemi Lapok", B u d a p e s t : Milyen legyen a felvételi vizsga? Mi az, amit az idei felvételi vizsgák lebonyolításával kapcsolatban javasolt a fiatal oktatók KISZ-szervezete? Az eddiginél is alaposabban szervezzék meg a felvételi vizsgákat, ne kelljen a jelentkezőknek esetleg órákig a folyosón várakozniok.
Ezenkívül az elmúlt évekA vizsgán hosszabb ideig foglalkozzanak ben gyökeresen megváltozott egy-egy jelentkezővel, vizsgálják meg lexia gyógyszerellátás szervezete kális tudásán kívül a szaknak megfelelő haiánkban, ami magával képességeit is. hozta az oktatásnak az élet adta követelményekhez való Vegyék figyelembe, különösen tanárszaigazítását. Jelenleg a gyógykosoknál, a politikai tájékozottságot, vizsszerkészítés három szinten: gálják meg: világnézetileg és emberileg a gyárakban, megyei galenualkalmas-e a jelentkező jövendő hivatási laboratóriumokban és gyógyszertárakban történik. sára. Épp ezért jó lenne, ha minden biÉrdekes megemlíteni, hogy a zottságnak lenne legalább egy tanárszakot ma felhasználásra kerulo végzett tagja is. gyógyszerek 18 százaléka kéA felvételnél előnyt se jelentsen a szülő szül gyógyszertárakban. A gyógyszertechnológia oktatávalamilyen társadalmi címe, vagy állása, Tudományos munka, sának feladata az, hogy vagy a társadalmi ösztöndíj kilátásba hegyakorlati feladatok mindezekre 'előkészítse a lelyezése. Akit viszont elutasítunk, az érte„ E g y e t e m ü n k " , Veszprém: endő gyógyszexészeket, fceí(ő Az intézet tudományos tesítésben közöljük vele két-három mondatkészséget nyújtva lehetővé • vékenysége 'szoros kapcsolatMint már két éve minden nyáron, az ban az elutasítás pontos okát. tegye, hogy ezeken a mun- ban van az intézet profiljáidén is egyetemünkön szervezik meg a katerületeken megállják a val, a gyógyszertechnológiáHa szakonként több bizottság is fölvényári önkéntes Ifjúsági Építőtábort, —az Dr. Kalmár László egyeteval. Egyaránt folyik alapkuhelyüket. teliztet, az elnökök hivatalból hangolják új egyetemi kollégiumi építkezésénél. tatás és gyakorlati problémi tanár akadémikust, Az Intézet átvételekor a előre össze a bizottságok tevékenységét, A megszervezéskor a fő cél — ellentétmegváltozott körülmények- mák megoldása. Két nagyobb s z e g e d i B ólyai Intézet pros a felvételi alatt is kövessék figyelemis foglal-t .. hónaora ben az eddigiekkel, — hogy az építőbrigánek és külföldi viszonylatban ETT tervtémával narom nőnapra dok az építőipari szakmunkásoktól kevésis újonnan adódó követel- koznak: az egyik a szuszpen- Msszorat mel egymás munkáját. előállításának meghívta Párizsba a Sorbé függő munkákat végezzenek, mivel így ményeknek megfelelően át ziós kúpok ^ A jövőre vonatkozólag pedig feltétlenül kiküszöbölhetők azok a tényezők, amelyek kellett szervezni az elméleti problemaja uj tipusu alap- bonne matematikai fakulszükség van egy új, időszerű és jó egyeeddig károsan befolyásolták a munkát. és gyakorlati oktatást. Ennek anyagok felhasznalasaval, a t á s a A n e v e s s z e g e d i tudós tárgyi és személyi előfeltéte- ^ásik a zsírok vizsgalata ami egyetem vendégetemi prospektusra, mely egyrészt tartalMódosul az idei tábor vezetése is. A lei voltak amit nnmirósrt ci d r. Kovács László docens mazza a felvételi szakma követelményeit, tábor élén — oktatókból áUó — három t r S LgZ.^edvessy kandidátusi disszertánós té- ként előadásokat is tart a fős tábor-vezetőség áll. Ezen túlmenően másrészt jó propagandája lehet egyete. . . , .. , mája is. Az intezet kapcsomatematikai logika köréből professzor rámutatott hogy ^ tart fenn a gyógyszer. münknek. egy gazdasági ügyintéző, valamint a hallebben a torekveseben az gyárakkal több ipari té- a Sorbonne hallgatóinak. és Egeszségugyi Minisztérium, d„ dolgozik. Ezen témák".m is az egyetem es a part vezefcereíén belül sikeresen dol_. merném ezt a m u n k á t nyutcn messzemenoleg támogattrópusrezisztens'. ták ki a y godt szívvel elvállalni. tak az újjászervezett mtezetechnolókúpok készitésének Közvetlenül a munkához tet. Szükségessé vált az In- giáját, valamint a cukormen-J kapcsolódó élményeken túl tézet nevének megváltoztates drazsírozást. • tovább mélyült az összetarm tása, korábbi GyógyszerészeA ti lntiyj>t 'o) Tudományegyetem Kol-m ^ % /•• • • • f Q tozás érzése is. O t t abban a loid ik T z é k é v séaet kUeiező Gvóauszer működve sikeresen foglalkoz-l*"*"*" J *f nősen jó volt érezni, hogy technológú/» név"előnyösebb. ' ¡ f / ^ f f i S t o elleti' Hullámzik a vita ifjúsálegtöbbször szederlevelet hogy dolgozunk, pénzt is ka^ " ^ ' i k , együtt düZLuJfelfe f ü r t á r i W w t f ' 1 gunk körül. Hol magasra szedtünk. Ez még félig játék punk érte és ez már valahogy hongunk, s ha a poros teherAtszervezték az oktatást S s z Ü e r e d m l n y e k ! t S ' A , s szinte naponta olvas- volt, de m á r pénzt is kap- komoly dolog. Meghozták ^ h S t « ^ ' té-' h a t j u k a disputáló cikkeket, tunk érte. Aztán a Tisza- aztán a közösségbe tartozás £ £ h a z a t e l e ^ ^ tornázKomoly munkát jelentett ^^L^níkmé^Gyógy-'^ViOT meg lecsendesedik, s parti életnek megfelelően - első jó érzéseit is, a hajnali, mégis nagyon jól érezaz oktatás átszervezése az Zertani Guóawzerhatástani' megritkulnak a hozzászólá- a fűzfavessző tisztogatás volt munkábamenő közös bicikli- kon, asszisztencia számára is. inté7Ptekkel éVa Fül-orr-gé-l sok, de a vita ott forr-pezseg a soron. Később répát egyel- zések, meg az öreg kőműve- tük magunkat. Persze, szereztünk más tapasztalatokat Ezen a téren elért eredméA cél az ' mindig és mindenütt, meg- tünk, rizst gyomláltunk, m a j d sekkel együtt megejtett, min- is. Ha az ember, mint „elsőnyekben különösen nagy sze- nr Klinikával is hr^ryn •invőhen az intézeti', színesítve, áthangolva a legjött a kapálás. A gimnazista dennapi közös szalonnázás. n osztályú térképészeti segédrepe volt dr. Kovács Lász™pobbté\távolabbi tárgyakat is. é y e i n k ^ n y a ^ f ő l e g ópítke- * munkák során ló docens munkájának. Ma ^őket egy-^gy zéseknél töltöttük, mint tég- hamarosan meg is kaptuk a munkás" egy mérnök-tiszttel összponto^m az intézetben az oktatás kor- ma megoldására lahordó, malterkeverő segéd- munkánkat, emberségünket a J™}.öt\íélf megyéket járta, szerű és zökkenőmentesen sítsák a kisebb témák he-* Játék — v á l t o z a t o s s á g , munkások. De voltunk köz- minősítő első felnőtti ítéle- sokmindent megtanulhatott. folyik. A tervek szerint a 4 lyett. ben útépítők, villanyszerelők, teket is. Én például soha Összejött sokféle emberrel és m tapasztalat féléves elméleti és gyakorlakocsirakók, péksegédek és nem felejtem el és eddigi megismerte közben a hazát ; a sok bíráló szó bűvöleté- „első osztályú ti kiképzés keretében a je- Két év alatt huszonöt térképészeti életem legnagyobb dicsére- is. tudományos dolgozat • ben aztán rendszerint elfe- segédmunkások" lenlegi tagozódást meg kell is. Egyete- tének tartom azt a mon„ , .. I lejtik megemlíteni azt, ami A munka szeretete ' szüntetni. Az elkülönített Az lntezetben 1960—62 ko-mjó E l f e l e j t i k p é l d á u ] j hogy a mi éveink alatt már főleg datot, amelyet jó tíz éve technológiai és receptúrai isépítőtáborokban dolgoztunk, az egyik szomszéd parasztAz egyetemista évek nyamereteket egy egységes kol- lent meg és ugyanolyan szá ™ „ _ — lent mefés ^ T o ^ s ^ ^ z e sokan vállaltak mun- ember mondott rólam egy rai m « ^ r e S t k b t kát m u t t ls légium keretén belül oktas- mu előadás hangzott el. E z I ^ ^ ^ dolgozni. Pedig ^. a tábor előtt, k e d v e s e n izzadságos, ra- rokban teltek. Hogy ezektől f Vag utan I g y le sák és így az általános tech- sikeres tudományos munfcá-'^; évtizede hoav a ? ,' . 8utóbb mi Koaassai eltöltött nap mit kaptunk? Azt hiszem, itt nológiai alapok mellé egy ról tanúskodik. Az említett', { ^ ¿ w diák^ minden' nyáron ~ huszonkét szegedi egyete- után. Amikor megtudta, tudatosult bennünk először a me részletes kiképzési nyújtsa- közlemények iránt nagy nem-' S f n s s e n vegzett ta- hogy az a kacska, villaval munkaszeretet. így, nevén b e f e 1 e z é s e után nak. zetközi érdeklődés n y i l v á n u l t e t t o Í T T 3 2 ™ - b a n a Ke- ügyeskedő gyerek nem a nevezve, ez talán túl p r i S . Keres özinte i r a u a n i e ti-tengernel építettük a kertláb szomszéd fia, hanem ven túl eevszerűsítve hat h» i S T á ^ X ú ^ f l v e k P a r t f a l a t mint kikötőmunká- a sarki tanítóé, azt mondotffiHS £ £ £ • segge vait ez az e m u m evek s o k e g y J Ó h o n a p o n k e r e s z - ta: „pedig éppen úgy dolgo- ni azt az érzést amely ásati során. tül. zott, mint egy — parasztgye- ta ott velünk a ' csatornát és " Ezeknek a munkás nyarakrek!' rakatta a nyekergő k o r d é t • nak történelmi indítékait isBefogadás a dolgozó Gimnazista korunkban már Ez az érzés lassan, rejtett fo<J merjük. Még valahova az ú j - felnőttek k ö z ö s s é g é b e leginkább a teljesítmény iz- lyamként alakult ki ben• jáépítés szent napjaihoz gatott bennünket. A kemény- nünk, de a végén eljutottunk nyúlhatnak vissza, amikor Ha összeszámoljuk, egy Az Állam- és Jogtudomá- a kar vezetői elismeréssel, nyi Kar harmincnyolc hall- nyugtáztak. Április 23-án ju-« minden kézre egyformán magamfajta most végzett va- ség, a szívósság számított ^ a . hogy szinte már magáért gatója mintegy kettőszázhúsz telomvacsorán látták v e n d é - ' s z ü k s é g e volt a hazának. A laki a ' t o n l l i ^ 7 ^ t ö l t ö t t m e « a virtus ki meddig bír- a m u n k á é ^ mentünk el^dolalatt munkaórát dolgozott a kar g ü l a k a r i K I S Z - a l a p s z e r v < - ' d i á k o k é p p ú g y ' m i n t a k á r " ^ ^ a r a n k é n t leg^ f ftán g o z ^ Ez az a J o K anukor m a r Sante kívánja épületében folyó emeletrák ö z ö ^ a T t r i ^ T * : ™ ^ f e l n < 3 t t - mentek és se- alább tíz-tizenöt féle szakmát k a t , 0l _ y , an t ^ J í ^ i ^ : Kitettek mindenütt. Ez a lenkipróbált és legalább ennyi is elvállaljunk, amelyek a munkát, erzi is, t u d j a is, építésnél. Vállalták, hogy a munkában kozremukodo; d ( ü e t a z t á n > h a l e h i g g a d v a m [ ; n k a h e l y e n áfíT együtt —• túlzottan is próbára hogy kell neki, amikor m á r tevasri szünidő alatt, április h a l l g a t ó k a t tették er6nket A t á r s a d a l m i . i S ) d e erejében alig változva ha csak pár hétig is — két - Néhány ba- az anyagi tenyezok kikapcsofi Q_i rT lahAnirAlitiob- o c r i i l f ° ségéssé vált költözködést K I S Z - a l a p - ; a k é s ő b b i évekre is áttevő- kezük után élő fizikai mun- rátommal másodikos korunk- lódnak es csak maga a tett segesse vait KouozKoaest, s z e r v e z e t irányította. .dött kácokkni ban ecv hnnannn k e r e t ü l marad. Így volt ez velünk a hogy az építőmunkások zabanketten meeielent dr • * . .... ^ kasokkal. ban egy hónapon keresztül ^ é ítőtáborban is A vartalanul dolgozhassanak. banketten megjelent d r . , A nyári diakmunkakban Mit adott ez a sokféle, de minden áldott nap elbicikliz- I t t a l á g y hordalékos föld Eredményes társadalmi mun- f o r »yo Antal dekáni, dr. Nagy • kialakult valami életkorhoz lényegét és tartalmát fakjnt- tünk egy jó tizenhét kilómé- ben néha ' olvan élvezettel kájukkal nemcsak az ISZM- U j o . dekánhelyettes és d r . . kapcsolódó sorrend, E l ő s z ő j ve még,s egyforma fizikai tternyire e m v i r f levő Wő é n í t k e ^ h e . dolgoztunk, d o L o S c . hogy aa munka építkezéshez, mozgalom egyik kötélezettsé- Kartay István, a Dékáni Hi- • könnyebb munkák vannak munka nekünk? gének tettek eleget, hiszen vatal titkára. A gyorsan ki-¡soron, aztán a nehezebbek. ' Az~első~években valahogy o t t l e d o l 2 o z t u k a n a P i tíz C!) ^ i ^ t e ^ ^ ' e s z t é t í S i ^ é l v e z e ^ jelentős anyagi megtakarí- alakult hangulatos légkörben • Mi, akik úgy az ötvenes évek tudatosabbá, magabiztosab- órát, aztán este vissza. Ahogy tet is tudott okozni egy-egv tást is hozott munkájuk, amit elbeszélgettek a hallgatókkal." elején kezdtünk eljárogatni, bá tett bennünket. Tudtuk, visszagondolok, most nem szépen sikerült mozdirtat
Szegedi professzor előadásai a Sorbonne-on
Mit
ben rLSs
t^éS:
, f
T
Harmincnyolc joghallgató dicsérete
1 s z a m u n k r a
a
nyári
ad
f i z i k a i munkaf
útépítésben wuö-
2 SZEGEDI EGYETEM.
Osztrák professzor a filmről SzínAázl fe^zzt&k é s az osztrák fiatalokról MIRE A NYÁRNAK A József Attila Tudományegyetem filmesztétikai speciálkollégiuma legutóbb nagysikerű összejövetelen vett részt. Dr. Siegmiund K e n n e d y bécsi professzor tanulságos előadását hallgatták meg a filmről és az osztrák ifjúságról. A professzor a »Jó Film« elnevezésű társadalmi szerv egyik vezetője, amely azt tűzte ki maga elé, hogy az osztrák ifjúságot az igazán művészi filmek élvezésére n e v e l j e Előadásában tulajdonképpen a »Jó Fi lm «-mozgalom "»unkájáról számolt be, de így ben néhány fontos kérdés területén bepillantást nyújtott a nyugati életbe, különösen tanulságosak vola k az értelmiség helyzetéről nondott szavai. Az osztrák értelmiség kö"ében számunkra szinte értletetlen előítélet uralkodik a filmmel szemben. Van •ílyan tanár, Kennedy professzor tanúsága szerint, aki tíz-tizenöt éve nem volt moziban, mert utoljára rossz filmet látott. Ez a visszás helyzet teszi szük-
az e r r e a célra kiadott prospektuson szerepelnek. Az előadó által kiosztott dokumentumok arról tanúskodnak, hogy ezek valóban nevelőértékű, művészi alkotások. Elmondható tehát, hogy ez a mozgalom számunkra is ad tanulságot, arra vonatkozólag, hogyan használhatjuk fel a filmet, mint különleges, hatékony eszközt a nevelésben. Ezután a hallgatók kérdéseket intéztek az előadóhoz, aki egy kérdésre válaszolva
J.
a Ki mit tud? utolsó selejtezőjén Szegeden rendezték meg a Magyar Televízió és a KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezett Ki mit tud? ifjúsági vetélkedő utolsó selejtező versenyét. Tizenkilenc induló, együttesek és szólisták léptek a megyei tanácsháza üvegcsa m ó kában a közönség és a televízió kamerái e l é hogy most már sokszázezer tv-néző előtt is számot adjanak, tehetségükről, tudásukról. A vetélkedőn sikerrel szerepeltek a szegedi versenyzők, hiszen a május közepén megtartandó országos elődöntőbe bejutott nyolc induló között egy szólista és két együttes szegedi — H o r v á t h Éva, a Tanárképző Főiskola másodéves hallgatója, a József Attila Tudományegyetem 6 tagú tánczenekara Szo m or ú István vezetésével és az Orvostudományi Egyetem művészeti együttesének népi tánccsoportja, L u t o r Gyula koreográfus irányításával.
ni a lapátjukra támaszkodva és hányszor láttunk csendes, visszahúzódó embereket jól dolgozni. De a fizikai munka tekintély dolgában is erősen determináló. Egy olyan adjunktusra, aki négy építőtábort is végig dolgozott, mégis csak másként néz az ember. De arra a tanárunkra is, aki nem restelt kijönni velünk az NDK-ba és mint akármelyik közönséges hallgató „végiggürizte" azt az egy hónapot. Pedig mindketten mehettek volna akár a Balatonra, vagy máshová. Azokat a jó érzéseket sem a d n á m semmiért, amiket akkor érez az ember, amikor a véletlen összehozza valami munkában egy másik, hasonszőrű diákfélével és látja, hogy az éppúgy t u d j a forgatni a szerszámot, éppúgy a kezére áll a munka, mint neki. Vagy ha egy zsákolónak pontosan úgy, ahogy azt szokás, fel tud adni az ember egy zsákot. Nem nagyszerű, embert ismerő embereket összekapcsoló érzés ez is?
Az ilyen szívvel végzett mun kánál az ember a szerszámot is másként érzi. A Keleti-tenger partján eltölt tött napok alatt ezt a munkaszeretethez kapcsolódó, kissé jelképes érzést is megfogalmaztuk és tisztáztuk magunkban. Az ember lassan eljut oda, hogy a kapott szerszámot is a s a j á t j á n a k érzi. Tudja, hogy az ásóján balról egy kis horpadás van és l a p á t j a nyelét milyen barnáHÜ é s közösségi ra pácolták az előttük dolmagatartás gozók izzadt tenyerei. Ha valaki feledékenységből, vagy Az egyetemi évek befejezszándékosan is ki a k a r j a cse- tével véget érnek ezek a sokrélni, szinte vérremenősen féle és sokfelé eltöltött nyat u d j a visszakövetelni: ez az rak. Hogy mit jelentettek én szerszámom! számunkra?, e néhány erősen szubjektív megjegyzés ö s s z e t a r t o z á s é t e g y m á s csak jelezni képes, s ráadásegítés« sul az sem biztos, hogy túl Az egyetemi éveink alatt sok fiatal gondolkozik így. mindenesetre tény, vontuk le azt a tapasztala- De az hogy a diáktömegek dolgoztunkat is, hogy a fizikai munka a legjobb emberismerte- nak és olyanok is vannak jótő. Az útépítésnél, vagy a néhányan, akiknek ez a tumeszes árokban nem lehet catnyi nyár annyi mindent álcázni semmit, ott dolgozni jelentett, mint nekünk és kell. Hányszor láttuk m á r — akik emberségük, világszembármilyen sematikusan hat léletük kialakulását is innen ez isi — az évközben han- eredeztetik, ide vezetik viszgoskodó, túlokos szervezőket sza. összebicsaklott lábakkal áll-
K.
Szegedi egyetemisták sikerei
a »Jó Film—mozgalmat, amely propagandával, gyakorlati intézkedésekkel, javaslatokkal hívja fel az iskolák figyelmét erre a fontos problémára. Olyan figyelemre méltó •sedményt is értek el e Tiunka folyamán, amit mi is írigykedéssel szemlélhetünk. A művelődésügyi miniszter rendelete aa iskolákat éVenkénti négy szervezett mozilátogatásra kötelezi, •s olyan ismeretterjesztő, tuJományos vagy játékfilmek A közönség lelkesen tapközt választhatnak, melyek solta meg Horváth Éva kulvagy egy pontosan ülő dobás. De ez a munkaszeretet most •ónt, Németországban tudatosult végképp f e n n ü n k . Ott « tengerpart sarában-mocsarában is meg tudtuk találni •a munka szépségét, amikor •így-egy lecsapolt részben tiszta és száraz lett a talaj, vagy amikor a kiásott árok oldalát egyengettük, oldalait faragtuk éppúgy, mintha valami szobron javítgatnánk. Mondta te ott valaki, hogy meg kellene m á r egyszer írni valakinek az „árokásás esztétikáját". Viccesen mondta, de h a belegondolunk, nem is annyira vicc ez.
az osztrák filmgyártás helyzetét ecsetelte Az osztrák film teljesen a nyugatnémet tőkétől függ, és szerinte ez okozza az utóbbi évek termésének gyenge színvonalát. Az összejövetel után elmondhatták a résztvevők, hogy dr. Kennedyben szimpatikus közéleti személyiséget ismertek meg, aki nyugaton, polgári viszonylatban haladó törekvéseket képvisel. Hasonló vendégek meghívása továbbra is igen hasznos lenne látókörünk bővítése céljából.
Akácz László
turált éneklését. Harmadik éve tanul énekelni, Gaál József tanár irányításával. Szeretne — mint mondta — az elődöntőben is a szegedihez hasonló sikerrel szerepelni. A tánczenekar Gold: Vándorlás és Fusco: Napfogyatkozás című szerzeményét adta elő, s ezzel a két számmal jutott az elődöntő résztvevői közé. Legnagyobb sikere az orvosegyetemi népi tánccsoportnak volt, amely egy részletet mutatott be a Szüret című táncjátékból. Az együttes táncosait jól ismerik a megye községeiben, hiszen rendszeresen tartanak előadásokat Nagymágocson, Pitvaroson, Marosleién, Derekegyházán és más községekben. A tánccsoport most Lutor Gyula koreográfiájára ú j táncjátékot tanul be Boszorkányper címmel. Kíváncsian v á r j u k a folytatást s bízunk benne, hogy a szegedi egyetemisták megállják m a j d a helyüket a fővárosban is.
Fiatal szerző müve a szegedi Mindenképp dicséretes, hogy a Szegedi Nemzeti Színház prózai társulata végre mert kitaposatlan útra lépni, s mai magyar darabot tűzött műsorára — ősbemutatóként, fiatal szerzőtől. Tegyük hozzá: tehetséges szerzőtől. Érdemes, hasznos kezdeményezés ez a színháztól, még akkor is, ha a televízió fiatal dramaturgjának első színpadi műve nem minden tekintetben kiérlelt alkotás. Csak a színház kezdeményezőkészsége, a színházi dramaturgia gondos ajnározása, az írók és a színház felelőségteljes összefogása teremtheti meg az új magyar dráma műhelyének feltételeit Szegeden is. — Külön öröm a szegedi V án tus István vállalkozása, aki bebizonyította, hogy képes a mondanivaló drámaiságát fokozó, kifejező, korszerű zenét komponálni a színpadra. Tarbay Ede színművének cselekménye a személyi kultusz törvénytelenségeinek kezdeti időszakában játszódik egy nyaralóhelyen. Fő-
hőse Péter, a kispolgári szemléletű mérnök-profeszszor fia, és Anna, akinek apja Lóránth professzor gyermekkori barátja, az ellenállási mozgalom közmegbecsülésnek örvendő egyénisége, »Francois«. Ezt a Francois Ferencet hazug vádak alapján börtönbe vetik. Ennek következtében a karrierjét féltő professzor arra presszionálja fiát, hogy szakítson Annával, akiért a fiú igaz szerelemmel rajong, s akit mindenképp feleségül szeretne venni. Miután Anna édesapját rehabilitálják, s kiderül az is, hogy a leány gyermeket vár Pétertói, akit azontúl képtelen becsülni, a fiú összeroppan lelkileg, élete zsákutcába torkollik, s az öngyilkosságot választja. A konfliktus tehát hiteles és drámai, s a mü megfelelően szerkesztett — hisz a feszültség az első képek vontatottsága, szétesettsége után egyre nő, s a darab végső mozzanatai robbanóan izgalmasak —, mégis, több szakmai segítséggel sokkal
két hetet tölt
négy városban ad hangversenyt az egyetemi énekkar
Új m ű s o r r a l készültek Ahogy erről Kertész Lajos, az énekkar kitűnő karnagya beszámolt, az együttes elsődleges feladatának tekinti a magyar kórusmű vészét propagálását Ezért a műsor
színházban
ritmusosabb, csomóra fogottabb drámát lehetett volna komponálni ebből az anyagból. Különösen zavarók, s az események lendületét kedvezőtlenül befolyásolók a formai újításnak szánt, hosszas, szájbarágás-szerű monológok, melyekkel — teljesen fölöslegesen — a figurák ismert vagy feltételezett pszichikai állapotát akarta jellemezni a szerző. E kétségtelen hibák ellenére a közönség elégedetten távozik a nézőtérről, mert nemes szándékú, a szocialista morál kialakítását szolgáló, a gerincesség, a bátorság, hűség, helytállás új relációit sugalló, gondolatgazdag színmüvet láthatott. Különösen a közönség diákfiatalokból toborzódó része tapsol örömmel és szeretettel az i f jú szerelmespárt alakító Földi Terinek és Csíkos Gábornak. A nemrég Jászay-díjjal kitüntetett Földi Teri vonzóan egyszerű eszközökkel, átgondoltan, érzékeny pszichikai megfigyelőkészségről tanúskodóan formálta meg Anna alakját. Különösen a szerelmében csalódott, gyermeket váró Annát állította elénk szívszorító hitelességgel, összetetten. A fiatal Csíkos Gábor, Péter megjelenítője, igen tehetséges partnernak bizonyult, nyersvoltukban is hitelesnek minősíthető in~ dulataival, s a tragédia felé való sodródás stációinak művészi érzékeltetésével. A fiú barátját Kovács János, a professzort Kormos Lajos érdemes művész, a profészszorné alakját Szende Bessy jelenítette meg gondosan, a figurák egysíkúságán is tudatos igyekezettel, jellemformáló erővel mutatva túl. V ár a dy Szabolcs, Simon Erika és Pagonyi Nándor egy-egy epizódszerepet formált meg lelkiismeretesen. A rendező, Csajági János eredményes munkát végzett. D. E.
FÖLDI TERI ÉS CSlKOS QABOR AZ EQYIK 1ELENETBEN
L e n g y e l o r s z á g b a n
A Szegedi József Attila Tudományegyetem KISZ Énekkara házatáján nagy a S é S S f J Í S n i z é S kar a felsőoktatási intézmények országos kulturális seregszemléjén _ első díjat k S ^ h a n ^ r s S : sorozat gondolata. Sikerült az egyetem vezető szerveinek, valamint cLZ enékíkar ^egyetemmel ^ Ü S S ^ y Jkapcsolatot S L t J S 8 1 ^te. remteni. Ennek eredményeképp a Szczecini műegyetem meghívására az énekkar két hétre Lengyelországba utazik. A m á j u s 15-től 28-ig tartó hangversenykörút alkalmával négy egyetemi városban ad hangversenyt az együttes. Krakkó lesz az első állomás. Varsóba két hangversenyre hívták meg az é n e k k a r t Nemcsak az ottani egyetem, hanem a Lengyel— Magyar Társaság is számít az énekkar közreműködésére. A következő állomás Poznan, végül a vendéglátók következnek m a j d : Szczecinben négy napot tölt az énekkar. Hazafelé jövet egy napnyi idő még a r r a is jut, hogy az énekkar tagjai Prága nevezetességeivel is megismerkedjenek.
VÉGE...
magvát magyar kórusművek, nevezetesen Kodály Zoltán & B a r t ó k B é l a szerzeményei o * 4 " 1 attotfaok, melyeknek pontos és m ű v é szi tolmácsolása még hivatá^ énekkarok számára is komoly erőpróbát jelent. Kod á l y : Jézus és á kufárok, Mátrai képek; Bartók: Levél ^z otthoniakhoz, Ncsgy szlovák népdal - ezek a műsor legnagyobb« számai. Nem
kevesebb erőpróbát jelent Liszt: A munka himnusza és Händel: Sámson c. crató•riumának zárókórusa sem. A nőikar két József Attila versre írt kórusművel; Vántus: A bánat; Dávid: A gyöngy és Csajkovszkij: Anyegin c. operájából a tmálnaszedő lányok karával szerepel önállóan is. A hangversenyprogram sokoldalúságát jelzi az is, hogy az ének-
Az utazási j u b i l e u m
Ennek a hatalmas, hallatlan precizitást, énekkultúrát és zenei műveltséget megkövetelő programnak a betanulása óriási munkát igén y e l t Már szeptember közepén megindult a munka. Aztán ahogy közeledett az elutazás időpontja, egyre sűrűsödtek a próbák is. Most, közvetlen az elutazás előtti hetekben, hetente öt, néha hat próbát is tartanak. Csak a legnagyobb elismeréssel lehet beszélni Kertész Lajos karnagy — aki mellesleg már 35 éve vezeti az énekkart — precizitást követelő türelméről, vasidegedről és az énekkar tagjainak áldohessék. Az eredmény nem zatvállaló szorgalmáról. maradt el. Telt ház előtt s A lengyelországi utazás igen színvonalasan szórakoztatták a falu lakóit a deszki kissé jubileumi jellegű is: fiatalok. A műsorban az alap- pontosan 25 évvel ezelőtt, taszervezet fele, 18 fő vett vasszal került sor annakiderészt. A helybeli fiataloknak jén az első lengyelországi hosszú évek óta ez vettt az utazásra. Május 5-én az egyetem a u első öntevékeny kulturális műsora. Az est sikerét rrru- lájában találkoznak az énektatja az is, hogy az előadás kar fiataljai az énekkar egyrésztvevőit több idősebb és kori tagjaival, akik beszáfiatalabb néző kereste fel molnak m a j d a régi együttes közvetlenül a műsor lebo- munkájáról, az élményekről nyolítása után azzal a ké- s meghallgatják az u t ó d o k a t réssel, hogy az előadást fel- M á j u s 11-én lesz a búcsútétlenül ismételjék m e g S hangverseny, 14-én az indumegköszönték Frick Máriá- lás, a következő esztendőben nak, Rohoska Ilonának, Tis- pedig folytatódik a munka, lér Teréznek, Vácz György- a készülődés egy esetleges nek, Lovas Zoltánnak a lei- ú j a b b külföldi vendégszereplésre. kiismeretes segítséget
Szegedi bölcsészek Deszken A Szegedd Bolcsésaettudományi Kar magyar—történelem szakos II. éves hallgatói csaknem másfél esztendeje vették fel a kapcsolatot a deszki termelőszövetkezet KISZ-szervezetével Azóta a IL évesek közül négy-öt hallgató szinte mindennapos kapcsolatot tart fenn a deszki fiatalokkal, s a KISZ-szervezet ügyes-bajos dolgait is segítenek megoldani. A kapcsolat egyik jelentős állomása az április 28-án este megtartott, mintegy kétórás kulturális műsor élőadása. Hetente két ízben, az utolsó héten háromszor rándultak ki a hallgatók Deszkre, hogy a próbákat segít-
kar a mozgalmi kórusművek művészi tolmácsolására is nagy gondot fordít A Lenindal, András feldolgozásában, valamint Karai: Barrikádra c. szerzeménye is az előadandó alkotások közé tartozik.
4
SZEGEDIEGYETEM.2
V Á R A K O Z Á S
TÓTH SÁNDOR: RÉ7DOMBORITÁS
<Vereu
JHiklái:
ANYÁK N e m f á j h a t s e m m i ú g y , m i n t az a n y á k n a k az öregség, h a f é n y k é p é r t k u t a t n a k az ócska f i ó k b a n s magányosan
lobognak a k á l y h á b a n az
nem fájhat semmi
esték:
jobban.
Valahol m i n d i g p e r c e g a a szőnyegen
sárga
szú,
hajók
h a v o n t a e g y s z e r ír a f i ú . Péinzt k é r s ennivalót. N e m f á j h a t s e m m i úgy. m i n t az a n y á k n a k az ü n n e p , mikor hiába várnak homályos míg eső elől z a j o s g y e r e k e k nem fájhat semmi
ablakokban, menekülnek:
jobban.
Aztán régi r u h á k levél jön,
feketéinek,
szívbemaró.
A szomszédok pletykálni
betérnek
és f á j az a n y á k n a k a szó. Mert n e m f á j h a t s e m m i ú g y , m i n t az a n y á k n a k a részvét, ha nyikorgó
széken á r n y é k
és u n o t t a n p o r o s o d n a k a nem fájhat semmi
ül a
sarokban
csészék:
jobban.
A z t á n c s a k m a g u k n a k f ő z n e k teát és á r n y a i k
messzire
aztán alszanak
nyúlnak;
némán
és a r c u k o n a r á n c o k
rp.
Mikiéi
az
Cf-Jtttne.:
TÁRLATON I. Első
szobor:
Második
egy henger. Rajta gömb. gránitból szépen kifaragva. »Ilyenek vagyunk mi, emberek...« Testünk lényegét megragadva.
szobor: egy henger. Előtte gömb ... Tudomí »•A kövér szobrász hasra fekve.-" Dehogy kérem, micsoda badarság'. Ez: »•Víziló mélyen elmerengve.« U.
Egy
kép:
anyák
kisimulnak.
remek festmény! Formák és színek rapszodikus, vad orgiája.'.. De megkérdem, mester, mit ábrázol a vászna? »Párdon! egy kissé ' hadd gondolkozom.«
HARASZTI IMRE
Végül csend lett. Legelsőnek egy forradásos arcú emfőiskolai hallgató: ber szólalt meg: — Ez is elmúlt és élünk! — lelkendezett. A SZIRÉNÁK lefújták a mindenki. Pirkadt. Valamelyik közeli Görbe botjára támaszkodva Elengedte a kis, izzadt ke- légiriadót, kibújt tanyában a kútgém álmosan nyöszörögte: zet. Aló, megiramodott a fiú, Csak egy sápadt arcú lány szorította a lóca támláját nyikorgott. Itattak. Távolból ugrott át kosarakat, ládákat. görcsösen. — Hogy a kacsa? Nem is engedte vonyítás, kutyaugatás vegyült — Harminc penigő párja, Borult utána minden, szállt a volna talán el soha, ha le az ébredő reggelbe. A halálmadár az utolsót kiáltotta a nagysád — felelte az asszony szitok, az átok rá. Dobálta, nem fejtik onnan a kezét. jegenyén. Kint rettenetes látvány foés hozzátette: — félig már ki mivel tudta. Az öreg peAz alacsony konyhát tö- kövérek. életben-maradottadig az öklét rázva ordította: gadta az rött üvegű, kormos lámpa kat. összedőlt házak, bomba— Fogják meg! Kizsebelt, — Hány kilósak? — kérpróbálta bevilágítani. Bent utcák ott szalad, az a tölcsérrel felszaggatott hangjával az megfosztott, gondterhelt arccal készülő- dezte sípoló — útburkolatok keveredtek a dött egy kopott ruhájú asz- öreg 'nagysád. mezítlábas kölyök! szony. Kosarába friss szalmát —, A fiú már messze volt. Li- háztetők cserépdarabjaival — Itt a kilós, megmérjük tett, úgy helyezte rá a két a fákon véres végtagok, ruszép fehér kacsát. Az egyik — válaszolta az asszony. Elő- hegve állt meg a zöldséges Az anyja szi- hadarabok lógtak. A mentők gácsér, a másik tojó volt. Há- kotorászta a szalma kö%ül a kofa mellett. nyargaltak szerte pogtak, jajgattak, mintha húzós kilóját. Az nyaká- szirénázva összekötött pogva várta. Egymás érezték volna, hogy utolsó út- kacsák lábára akasztotta össze a sírtak mind a a városban, szedték és ba borulva jukra mennek. sebesülteket. felmelve mutatta az öregasz- ketten. AZ ASSZONY kopott váAz asszony megmarkolta szony felé. Bőven négy kiló — Azt hittem, már téged is szon szalvétájába egy darab Félve, majdnem volt a kettő. elveszítelek, kisfiam — zo- fia kezét. barna kenyeret tett. Kinyitot— Nagyon drága — lihegte kogta. az asszony. — Hát a futva mentek az állomás felé. ta a szobaajtót, s beszólt: a venni szándékozó, és botja kacsákat hová tetted? — kér- Késő délután volt, a forróság — Kisfiam, kelj fel! Meenyhült. Az állomásnál egynagysokára. segítségével tovább csoszo- dezte gyünk a piacra. más tetejére mászott vasúti — Eladtam, itt a pénz. gott. A gyerek nyöszörögve forfelszaggatott — Csak nem bolondultál szerelvények, — Miért nem adta oda dult a másik oldalára. Aludt sínek. Nem mehettek tomeg, fiam? Azután mennyit tovább. Az asszony visszalé- anyám, így nem adjuk el sovább. Hiába siránkozott az pett a lámpáért a konyhába, ha! — méltatlankodott a gye- kaptál érte? s bevitte, hogy lásson. ha— Negyven, pengőt adtak asszony, hogy mennénk rek. — Hallod-e, fiam! — za, engedjék. — Nem adhatom annyiért, érte, anyám. mondta most már hangosab•— A vonat nem indul, fiam, akkor nem tudok venni Odaszámolta az összegyűrt ban, de még most sem kiaát ősibe, a kisálpengőt az anyja menjenek bált. — Kelj fel, menjünk. semmit. Hanem, jobb, ha itt negyven Lekéssük a vonatot. Me- maradsz egyedül és én hozok markába. Az asszony megcsó- lomásra, még elérik, ha sigyünk, veszünk neked bakan- egy üveg vizet, mert ledob- kolta a fiát etnek — szólt oda félvállról örömében. csot. bannak a kacsák, és persze vasutas. TÁVOLABB a sportlövölde egy A gyerek nagyon álmos mi is. Megindultak. Mire a kisálpuskái durrogtak, csattogtak. volt, alig bírt lelket rázni A GYEREK egyedül maAz árusok ordítva kínálták lomásra értek, folyt róluk a belé az anyja. Kábán ásított hetipiacban. tovább. Lassan mégis felöl- radt a kavargó Az utcára hullott áruikat. Előttük a kaszakő- verejték. A kacsák összegyűrött tollait tözött. üveg- és cserépdarabok a fiú árus teletorokkal bömbölte: Idős, pocakos úr Felcihelődtek, elindultak a simogatta. összehasogat— Ez a kő, a csoda kő, talpát annyira vasúti megállóhoz. Hamar állt meg előtte. mely hányja-veti a szikrát, ták, hogy vér serkedt ki bekiértek. Keleten már kivehe— Eladó a kacsa, fiam? — elfáradtak. mint anyósom a fogát! Ragad, lőle. Sírt. Nagyon tő volt a bihari hegyek kémeglekés, ködös vonulata. Alig szegezte a kérdést a felsóhajtott: tapad a kaszához, mint fia- A gyerek vártak egy kicsit, a vonat be- pett gyerekhez, aki a kihul- tal asszony az — Hej, anyám, nem féurához!... futott. A fékek erősen bele- lott tollakat rugdosta most Fente az elkopott kaszada- rünk mi erre fel. Kár volt markoltak a kerekekbe, az 5 odébb. hisz —6 kupéból álló vonat csikorabját kegyetlenül, oda sem nekünk eljönni reggel, — Eladó hát, hogyne volrogva állt meg. Rekedt hanúgy sem tudtunk venni semnézett. Mellette a cukrász na eladó — szólalt meg végre gon kiáltotta a kalauz: mit. egyre: a fiú. — Negyven pengő a hajtogatta — Görbe-pusztai megálló! kettő. — Nem tudtunk, hát miért — Ide nézz, törökméz! FeTöbb utas nem volt, hamar — Egyezzünk meg, gyerek, le cukor, fele méz. nem tudtunk? Nem érted? felszálltak. A vonat fütyült harmincöt és viszem. méltatlankoKicsit odább a »szobrász« Nem látod? — és köhögve, lassan indult út— Mondom, negyven penLáthattad, hirdette a kappan hangjával: dott az anyja. — jára. A kupék sötétek voltak, gő a kettő, egy fillért sem enránk jött ez az átkozott lé— Egy pengő a Jézus, keta csak a kalauz lámpája adott gedek — méltatlankodott hogy fiú. — Nézze meg milyen tő a Mária, három a szent gitámadás, még örülj, némi kis világosságot. megúsztuk épségben. Majd kövérek. család! — Meddig? — kérdezte száveszünk otthon, a faluban, a Felemelte őket. A gácsér Durvára faragott gipszfigurazon. pénz megvan rá. hátán megfújta a lesimogarákkal hadonászott a járótott, fehér tollakat. — Váradig, >nekem, meg a A VONAT már bent állt, kelők orra előtt. — Nézze, milyen sárga a gyereknek — felelte az aszmellette vesztegelt egy katoA piac forgatcCgát, zaját elbőre, olyan, mint a kikerics. szony. a han- nai szerelvény is. A peronon Az öreg megnézte a kacsák nyomta, elhallgattatta tolongott a lárMEGKAPTAK a jegyet, a begyét, reszketős, ijedt hullámzott, hogy nincs-e tele- gosbemondó más tömeg. kalauz tovább ment. Csend tömve, azzal megemelte őket: hangja: lett, csak a kerekek egyen— Kisfiam, fogódzz belém, — Elkelt, fiam! — Akko— Zavaró repülés, zavaró letes csattogása hallatszott, rát csapott a gyerek tenye- repülés, ahogy csak tudsz, de ne jajDebrecen... lekucoromeg a kacsák hápogták el rébe, hogy az majd lépnek, Lovas csendőrök vágtattak gass, ha a lábadra dott tőle. Elővette bugyelláolykor magukat, ha véletlemert akkor sohasem jutunk risát, s kifizette a negyven át a Körös hídján, kardlapnül megrúgta őket valame- pengőt. jukat villogtatva a perzselő fel. Fogódzkodj a kötőmbe! lyik felszálló utas a közbeBelefúródtak a tolongó tö— Na, most már gyere, nagyfényben. A közeli sziréeső állomásokon. igyuk meg az áldomást Jó na felbőgött, vészjóslóan lökdösték vo- megbe. Nyomták, Kivilágosodott, mire beér- vásárt csináltál, hát fizess. őket. Valaki felkiáltott: nyított, hosszan, nagyon hosz— Én — én nem iszok ... tek. Az állomás előtt légvé— Hallják, letépik rólam a szan. Futott mindenki, ahová — hebegte a gyerek. Az öreg delmi ágyúk ágaskodtak az gúnyát! Jaj, a kendőm oda megragadta a kezét, húzta- tudott, •nem törődött senki a ég felé, fonnyadt ágak lógtak tépte maga után. A fiú kiál- portékájával. van! Mintha forgóle róluk, hosszú csövük tát- tani akart, de az öreg hatal- szél sepert volna végig a piA várakozó katonák ismerőst keresve kiabáltak. va meredt a semmibe. A mas tenyerét a szájára ta- actéren. Csak a rokkant kolnyüzsgő, lármázó tömeg kö- pasztotta. — Asszonyok! Van közöt— Még nem is örülsz, hogy dusok, a kéregető fellébú ka- tük ugrai? zött kakastollasok cirkáltak, te fizeted az áldomást? — tonák nem tudtak futni az szuronyuk meg-meg villant a mordult rá. — Van valaki Radványóvóhely felé. A lovas csendreggeli napfényben. ból? Üzennénk haza! — De én nem iszok — pi- őrök kardlappal ütötték, verAz asszony a fiával alig tyorogta a gyerek. A mikrofon ismét megszóték őket. bírt átvergődni a tömegen. A — Nem baj, majd iszok én, Az asszonyt a fiával egy lalt: kijáratnál igazoltatták őket, csak fizess. — Zavaró, repülés, zavaró bérház óvóhelyére sodorta az majd megmotozták, de semrepülés, Debrecen. ijedt tömeg. Az óvóhefy megBORVIRAGOS orra a momi gyanúsat nem észleltek. solytól megrándult. Az asszony teljes erőfeszíTovább telt, csend lett. Sokan hanMehettek tovább. Gyalog vonszolta a gyereket a sörki- gosam imádkoztak... téssel törte magát előre, a Az apámentek, hisz villamosra nem mérő bódé felé. A lárma ret- cák olvasóikat morzsolták. Az gyerek görcsösen szorította tenetes volt. Napon hempervolt pénzük. teljesen az hango- anyja kötőjét, gő részegek nyögték, nyöszö- asszony és a gyerek anyja testéhez tapadt. Felér— Igyekezzünk, fiam, visz- rögték az alkohol terheit. Egy san zokogott. Megszólalt a honvédsapkás ha- rádió: tek a kupé lépcsőjére. A taszamegyünk a déli vonattal, kopott a bódé mellett posás és lökdösés tompa fájha sikerül eladni a kacsákat. nyattfekvő Légiveszély, Nagyvárad, nyögött. Verejtékes arcán dalomként hatolt fáradt, zsibVeszünk egy kis petrót, ne- légy mászott végig. Nagyvárad.« Féllábú légiveszély, testükbe. ked meg bakancsot. koldus ténfergett melletAztán egy reccsenés — és badt Valaki kosarukba kapasznémaság borult a pincére. A Mire átértek a Körös-hí- tük... A gyerek azon töprengett, légvédelmi úgy próbált feljutni. ágyúk felbőgtek kodott, don, a piac beállt. Lepakolmeg, hisz egymás után, de csakhamar A kosár füle nem bírta, letak egy zöldséges kofa mel- hogyan szökhetne keresni fogja, ez elnyomta hangjukat a bom- szakadt. Az asszony nem érezlett. Az asszony kivette a tá- az anyja pedig még berúgatja. hogy elvesztette az barobbanás. Mintha menny- te, togó kacsákat, meglazította kosár súMegszólalt: dörgés zúdult volna a város- amúgy is könnyű a kötelékeket a lábukon, hisz zsebkendőbe — Tekintetes úr, nagyságos ra. Egymás után robbantak, lyát. A pénz azok úgyis elzsibbadtak már. volt... Egyre bömbö- kötve benne hadd dübörögtek, egetrázó Vártak. Majdcsak jön vevő. úr, engedjen el már, és vég- nyomták őket befelé, a kocsi Az emberek jöttek-mentek, adjak egy pár fillért annak lésük egybeolvadt, telennek tűnő hosszúságban belsejébe. A vonat már mozlátszott rajtuk a pénztelen- a koldusnak. dübörgött a föld is. A közel- gott. A kosarat lesodorta a ség, meg a céltalanság, mintAz öregúr lenézett a gyeben süvítve csapódott le egy tolakodó tömeg. A vonat a ha nem is akarnának venni rekre. túl köhögött semmit. Végül is egy ,öreg — Jól van no, látom, jó* bomba, éktelen robbanás ráz- kijáratjelzőn velük. ta meg a vasajtókat. nagysád állt meg előttük. szívű vagy.
LÉCIVESZÉLV
5
SZEGEDIEGYETEM.2
Gondok
és
Időszerű sorok a fiatal Az intézetekbe került fiatal orvosok előtt két lehetőség merül fel: vagy hoszszabb időt töltenek elméleti intézetben, ahol k u t a t ó m u n kával foglalkoznak, vagy néhány év elmúltával megválnak az intézettől és gyakorló orvosi pályára lépnek. A kutató munkával az orvosok m á r hallgató korukban megismerkedhetnek, akkor ehhez több-kevesebb támogatást kapnak mind az intézetek, mind a klinikák dolgozóitól. Mint fiatal orvosok, végzés után is nagyon sok helyen megkapják a kívánt segítséget az idősebb aszisztenciától. Néhány helyen azonban a támogatás n e m kielégítő és így előfordulhat, hogy jó képességű, de kevesebb önállósággal rendelkező fiatalok esetleg nem t u d n a k megfelelő előrehaladást felmutatni. Kívánatos volna, hogy az idősebb kollégák a helyzet adta lehetőségekhez mérten nyújtsanak még fokozottabb támogatást. Ezzel egyrészt átsegítik a fiatalokat a kezdeti nehézségeken, másrészt meggyorsítják a szakemberképzés folyamatát. Nehezebb a helyzetük az elméleti intézetekből gyakorló orvosi pályára l é i » fiataloknak. Az intézetekben eltöltött évek a l a t t beteg emberrel n e m foglalkoznak és
lehetőségek orvosok
az amúgy is sokszor hiányos gyakorlati tudásuk az idők folyamán lassan elhomályosul. Nehezen megoldható feladat előtt állnak pl. akkor, ha a patronálási munka kapcsán körzeti orvosi ténykedést kell ellátniuk. A kérdés megoldása érdekében feltétlenül szükséges volna, hogy amennyiben a fenti igény a jövőben is felmerül, a klinikák n y ú j t s a n a k támogatást a gyakorlati tudás felfrissítéséhez. Néhány évvel ezelőtt egy olyan határozat született, hogy a klinikai utánpótlás elsősorban az elméleti intézetekből történjen meg. Ez részben m á r meg is valósult, de a jövőben még fokozottabb érvényt kellene szerezni ezen határozatnak. A gyakorlatban ez t a l á n úgy lenne megoldható, hogy a végzett hallgatók elhelyezését irányító Elosztó Bizottság minden évben tájékozódna, hogy az intézeti orvosok közül ki szeretne klin i k á r a kerülni és előnyben részesítené őket az állások betöltésénél. Hiszen az elméleti intézetben megszerzett tapasztalatok és a kísérleti m u n k á k b a n szerzett jártasság a klinikai kutatásban eredményesen gyümölcsöztethető lenne.
helyzetéről A fiatalok nagy része az egyetemi évek alatt jelentős anyagi támogatásra szorult ösztöndíj, menza, szociális segély, diákszállóban való elhelyezés f o r m á j á b a n . A kezdő fizetés yégzés után magasabb ugyan, mint az előző juttatások összege, de a kiadások is tetemesen megnövekszenek. Elég, h a csak egy albérleti szoba fenntartásához szükséges összeget nézzük. Ennek megoldására felm e r ü l t egy olyan javaslat, hogy a már jól működő nővérszállások m i n t á j á r a létesítsenek lakás lehetőségeket a fiatal oktatók számára legalább a szakvizsga megszerzéséig. Felmerült a fizetésrendezés kérdése is. Legalább a nem veszélyes munkakörben dolgozó, tehát veszélyességi pótdíjban nem részesülő, kezdő orvosok fizetését kellene a lehetőségekhez mérten emelni, annyira, hogy az egy szakmunkás fizetésével megfelelő a r á n y b a n legyen. Az itt elmondott, megoldásra v á r ó kérdések valószínűleg nemcsak az elméleti intézetekben dolgozó fiatal orvosokat foglalkoztatják, hiszen a kérdések nagy része sokkal általánosabb jellegű. Dr. G. A,
Időjárásjelentés «»w m™
Szervezzük meg Szegeden a meteorológiai prevenciót
Az időjárás egyes tényezőire és a ma még kevéssé ismert hatásaira az állatok és a növények nagyon érzékenyek. Mindenki előtt ismeretes azonban, hogy bizonyos meteorológiai változásokra — pl. ún. frontbetörésekre — az emberek egy része is élénken reagál. Az időváltozásokat fejfájással, rossz közérzettel sokan „előrejelzik". Az „időérzékenység" titokzatos jelenségéről először az orvostudomány kezdte lefejteni a misztikus fátylat. Sokáig megmosolyogták Hippokráteszt is, aki több mint 2000 esztendővel ezelőtt megállapította, hogy „a szelek járása" befolyást gyakorol bizonyos betegségek fellépésére és lefolyására. Ma már más a helyzet. A meteorológiai
tényezők hatását biológiai folyamatokra mind többen elismerik, vizsgálják, és igyekeznek az összefüggések törvényszerűségeit megállapítani.
Frontbetörés halálesetekkel A kérdésnek számos gyakorlati vonatkozása is van. Sokan rámutattak például arra, hogy „frontbetörések" alkalmával megszaporodnak a tüdőembóliák, a szív-koszorúér-elzáródások, egyesek pedig még az öngyilkosságok számának időszakos szaporodását is időjárási tényezőkkel igyekeznek magyarázni. Külföldön sok egészségügyi intézmény épített ki a fentiek ismeretében kapcsolatot meteorológiai állomásokkal, sőt egyes sebészeti osztályokon
!KÖNYVSZEMLE,\ Fenákel Judit:
AZ ÉLET VIDÁM DOLOG Az olvasó m á r az első n o v e l l a elolvasása u t á n jóleső érzéssel á l l a p í t j a meg, h o g y F e n á k e l J u d i t e g y r e s i k e r e s e b b e n v a l ó s í t j a m e g a m a g a elé t ű z ö t t szép p r o g r a m o t : „Szeretnék minél többet megismerni a mi világunkból, kifaggatni az embereket, é l e t ü k r ő l , g o n d o l a t a i k r ó l és v é g ü l s z e r e t n é m mindezt elhihetően, a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő e n m e g í r n i . " Ez a p r o g r a m n e m t ű r i m e g a s e m a t i z m u s t . A c í m a d ó novella é p p e n azt m u t a t j a , hogy az élet n e m c s u p á n v i d á m dolgokból áll. a b o t n a k k é t vége v a n . . . az e g y i k k e l ü t az élet, a m á s i k k a l simogat. Csak a s i m o g a t á s t is é s z r e k e l l á m v e n n i " — m o n d j a a novella f ő h ő s e . És ez a l á t á s m ó d v o n u l végig a többi n o v e l l á n i s . Az Írónő m i n d e g y i k b e n m a i e m b e r e k r ő l ír, o l y a n n a k m u t a t v a m e g a z é l e t ü k e t , a m i l y e n az a v a l ó s á g b a n , n e m f e s t róluk i n d o k o l a t l a n u l s ö t é t k é p e t , de n e m is „ l a k k o z " a valóság rovására. Nagy e r é n y e a k ö t e t n e k , h o g y f é l r e s i k e r ü l t , a k ö n y v i g e n j ó átlagszínvonala alatt m a r a d ó elbeszélések n i n c s e n e k b e n n e : Hull á m z á s c s a k az előbb e m l í t e t t színvonaltól fölfelé t ö r t é n i k . í g y a z á t l a g fölé e m e l k e d i k „ A k ö n y v e l ő és a többi e m b e r " , Otz K á r o l y t r a g i k o m i k u s története, v a g y az „ Ö n é l e t r a j z " , a m e l y b e n e g y m u n k a k e r ü l ő , a t á r s a d a l o m n y a k á n élősködő nő m o n d j a el ( s é r t e t t e n és m é l t a t l a n k o d ó h a n g o n ) n y o m o r á t , m e l y n e k a z o n b a n ő m a g a az o k a . F e n á k e l J u d i t o t m a i é l e t ü n k k é r d é s e i k ö z ü l is k ü l ö n ö s e n sokszor f o g l a l k o z t a t j á k a f i a t a l s á g p r o b l é m á i . A „ N e m o l y a n , m i n t a t ö b b i " és a „ N e g y e d é v e s e k " t é m á j á t az e g y e t e m i i f j ú s á g életéből meriti. Az í r ó n ő jól i s m e r i ezt az életet is, az ú j s á g í r ó i kív á n c s i s á g s z e r e n c s é s e n ötvöződik n á l a a szépíró t e r e m t ő k é p e s ségével. Végül ö n k é n t a d ó d i k a z összehasonlítás lehetősége F e n á k e l J u d i t k é t k ö t e t e között, m e g m u t a t v a ezzel az írónő eddig m e g t e t t ú t j á t is. E b b e n a k ö t e t b e n n y o m a sincs a „ K é t u t c a l a k ó j a " e g y e n e t l e n s é g e i n e k , s z ü r k é b b , s z í n t e l e n e b b í r á s a i n a k . Az összehasonlítás az élet színesebb, t e l j e s e b b á b r á z o l á s á n a k m i n d siker e s e b b megvalósítását, a f e j l ő d é s t igazolja. : Blstey A n d r á s
nem is operálnak csak sürgős eseteleket ún. „veszélyes" időjárási hatások idején. Budapesten is történtek kezdeményező lépések az orvosok és a meteorológusok közli kooperáció kiépítésére, és tudomásunk szerint az Országos Meteorológiai Intézet egyes klinikáknak, ill. kórházi osztályoknak ad is meteorológiai prognózist. A fentiek ismeretében indokoltnak látszik a „meteorológiai prevenció" bevezetése Szegeden is. Felkerestük Wagner professzort, a Tudományegyetem Éghajlattani Intézetének igazgatóját, és megkérdeztük, milyen lehetőségeket lát helyi viszonylatban az együttműködés megvalósítására.
Meteorológiai „megelőzést!" Wagner professzor rendkívül gyümölcsözőnek tartaná az orvosok és meteorológusok együttműködésének megvalósítását, és maga is híve az egészségügyi intézmények részére történő időjárási prognózis-adásnak, ill. adott esetben „riasztás" -nak. A megvalósításnak azonban jelenleg anyagi jellegű akadályai vannak. Fontos volna ugyanis egy Telex-készülék beszerzése, mellyel a budapesti adatokat Szegeden gyorsan megkaphatnák. A nyert adatok feldolgozására bizonyos eszközök és néhány új munkaerő beállítása is szükséges lenne, annál is inkább, mert a helyi időjárás-elemek nem mindig azonosak a fővárosiakkal, így azokat is fel kellene dolgozni az egészségügyi intézmények tájékoztatása során. Véleményünk szerint időszerünék látszik a két szegedi egyetem együttműködésének megszervezése a „meteorológiai prevenció" megvalósítására, és javasoljuk is e kérdés napirendre tűzését. Dr. Csapó Gábor
Vidám műsoros estet rendeztek a főiskolán A Tanárképző Főiskola I. és II. éves humán szakos hallgatóinak KlSZ-szervezete közös vidám, műsoros estet rendezett bállal egybekötve a főiskola dísztermében. Vidámságban valóban nem volt hiány ezen az esten. A kitűnően egybeválogatott villámtréfák, jelenetek, szatirikus magánszámok kellemes szórakoztatást biztosítottak az összegyűltek számára. A műsor összeállítója, Nagy Zoltán I. éves hallgató gondos és ötletes m u n kát végzett. Név szerint említhetnénk dicsérettel az est műsorának minden szereplőjét. Jól sikerült a főiskolások vidám estje. Ugyanakkor azonban meg kell mondani, hogy n e m föltétlenül törvényszerű az, h a egy 6 órára hirdetett műsor a közönség lassú összeverődése következtében 7 órakor kezdődik csak el. S bizony a nagyon gyér anyagú büfé előtt is valóságos közelharc dúlt egy-egy Szendvicsért, vagy egy üveg sörért.
i
A
más
PEREC
— Friss, ropogós a perec! Itt a perec! — kínálja a port é k á j á t a Híradó Moziban a pereces néni. Egy férfi enged a csábításnak. Vesz. Nagy erőfeszítéssel széttöri, aztán ráharap. — De hiszen ez nem friss! — fakad ki csalódott á b r á zattal emberünk. — Viszont ropogós — nyugtatja meg távoztában a méltatlankodót a néni. S rendíthetetlen nyugalommal á r u l j a tovább kőkemény pereceit.
SzaUdol^ozaliros
Á kézimunka... Évfolyamunk szerény keretei közé is beverekedte magát ez a szolid és leginkább nőies téboly. Leányaink nem bírták már elviselni a fiúk szívét-lelkét emelő, de szám u k r a hülye ugra-bugrálásnak tűnő focizást. Ha pedig ők az ilyesféle élvezetekből m á r most eképp kiszorultak, kárpótlásul belevetették m a gukat a »Fürge ujjak« legú j a b b kötés- és horgolás-mintáinak tanulmányozásába s egeket ostromló kitartással gyarapítják terítő-stafírungjukat. Pedig »hosszú hajat« csupán k e t t e n - h á r m a n viselnek közülük. S még hagyján, ha üres perceikben, vagy más szórakozás híján űzik számukra bizonyára érdekfeszítő mest e r s é g ü k e t De a »csillagok« i m m á r betörtek a tanulási idő berkeibe és hovatovább kiszorítják helyéről Horatiust, meg a Mengerszerű testeket Akadnak olyan túlbuzgó megszállottai a horgolásnak, akik a padalatt és pad fölött, ülve, vagy állva, ebéd közben és azután zsebükben a gombolyaggal, kezükben kiismerhetetlen színű likacsos valamit szorongatva s szemük mereven leszögezve — horgolnak. Horgolnak! S ha valamelyikükhöz n e m a horgolással kapcsolatos, hanem valamilyen m á s problémával (második kozmikus sebesség, fájdalom nélküli szülés, a Threser pusztulá-
I P t t
onnan
A Budapest Filmstúdió az 1962-es és 1963-as években nyolc oktatófilmet gyártott felsőoktatási célokra. »Az algák«, »A gyökér és a h a j t á s fejlődése«, »A hajtatásos növények kétszakaszos fejlődése«, »Fizika óra a II. c.-ben« című filmek a tudományegyetemi és tanárképző főiskolai, a »Nitrogénműtrágya gyártása«, »A danukxn gyártása«, »A bányászati kutató mélyfúrások«, »A tehetetlenség elve« című filmek pedig műszaki egyetemi célokat szolgálnak. Most f o r g a t j á k a stúdió munkatársai »A virág és a virágzat fejlődése«, »A görbefelületek áthatása« v a lamint .»Az építési modul« című filmeket. Előkészületben v a n a »Kémiai kötés« című kisfilm is. Az elkészült filmékből minden érdekelt felsőoktatási intézmény részére készül egy-egy 16 mm-es kópia. Az elkövetkező években az oktatófilmek gyártásában és vásárlásában egyaránt tov á b b növekednek a felsőoktatási intézmények lehetőségei.
bekapcsolódott a közöTiség is, amelyet felvillanyozott az ismeretterjesztő rendezvényeknek ez az újszerű formája. •
Egyhetes tanulmányi kiránduláson vettek részt a közelmúltban a Jogi K a r negyedéves hallgatói. A huszonnyolc főből álló csoport megtekintette Dunaújvárost, az Inotai Erőművet és a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárat. A Mezőgazdasági és Munkajogi Tanszék által szervezett kirándulás résztvevői dr. Kunos József adjunktus vezetésével tanulmányozták az említett iparvidékek, nagyüzemek munkavédelmi ellátottságát. Ű t j u k során barátságot kötöttek a szegedi jogászok a Veszprémi Vegyipari Egyetem KISZfiataljaival is.
Vidéken is bemutatják a tudományegyetemi színjátszók Li Hszing-tao »A krétakör« című klasszikus kínai drámáját. A csoport első vidéki vendégszereplésére előreláthatóan Hódmezővásárhelyen, a Petőfi MűvelőAz irodalom, a zene és a dési Otthonban kerül majd képzőművészetek kapcsolatá- sor. ról rendeztek május 8-án es* • te 6 órakor az Orvostudományi Egyetem művelődési ottKülső iskolai gyakorlatohonában érdekes előadást kon vesznek részt a megye Az ankétszerűen megrende- városaiban a József Attila zett foglalkozáson több• elő- Tudományegyetem ötödéves adó egymással vitatkozva tanárjelöltjei. Hódmezőváfejtegette ki nézeteit az em- sárhelyen, Szentesen, Makón, lített témával kapcsolatban. Csongrádon, valamint KisteA kerekasztal-konferenciába leken a helyi gimnáziumok-
sának titka stb.) fordulnál, ne csodálkozz, ha bamba, értelmetlen arckifejezést látsz és ilyenféle mormogást hallassz: kilenc, tíz, pálca, egy, ráhajtás, kettő, három . . . Á m érdeklődj csak a legú j a b b terítők i r á n t Rendkívüli, elkápráztató szókincsre bukkansz. Modern P á r k á k ők, azzal a különbséggel, hogy azok h á r m a n az emberiség sorsát eldöntő fonalat szőtek-fontak, vagy éppen horgoltak az Olymposon. De a horgolás mai megszállottai — bár földi lények — m á r régesrég túlszárnyalták az »isteni« teljesítményeket. Évfolyamunk leányainak »termékeiből« a föld valamennyi lakosának j u t n a m á r legalább egy vitrinterítő. S te. jámbor kívülálló! Ha .majd rádtör egyszer egy ilyen horgoló démon, s szívednek szögezve terítőcskék élesre keményített csücskeit füledbe sziszegi a kérdést: ugye, szép? Nehogy ellenszegülni próbálj, mert a regebeli P á r k á k késői leszármazottai minden bizonnyal, legalábbis csomót kötnének életed, sorsod gyönge fonalára. Mondd azt inkább összeszorított fogakkal, mondd sziszegve a dühtől, mondd elsápadva a visszafojtott indulattól, de mondd! — Szép hát! rettenetesen... J a k a b Ágnes ban ismerkednek meg a tanítás gyakorlatával, tárgyi feltételeivel, hogy szeptemberben kellő tapasztaltsággal fölvértezve kezdhessék m a j d meg tanári m u n k á j u k a t . * Izgalmas filmankéton vit a t t á k meg a közelmúltban a József Attila Tudományegyetem filmesztétikai körének hallgatói Kawalerovitz, neves lengyel filmrendező művét, a Máter Johannát-t. A film nemzetközi hírnevet szerzett alkotóinak, s mondanivalója és művészi ezközei egyaránt a m ű f a j legrangosabb alkotásai közé emelik. A vitát bevezető elemző előadást dr. Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió művészeti osztályán a k vezetője tartotta. Rövid előadása után a mintegy másfélszáz érdeklődő közül számosan mondták el véleményüket a film eszmei és kifejezésbeli értékeiről. * Előadókörúton Angliában címmel érdekes élménybeszámolót tartott a Magyar Biológiai Társaság szegedi osztálya legutóbbi ülésén dr. Ábrahám Ambrus akadémikus, egyetemi tanár. Számos érdeklődő hallgatta végig dr. Búza László akadémikus, egyetemi t a n á r »A nemzetközi jog fejlődésének iránya az ENSZ alapokmányának szellemében« című előadását is, amelyet a Hazafias Népfront orvostudományi egyetemi bizottsága rendezett meg a Szemészeti klinika előadótermében. ' * Házfelügyelői alkalmazásra cserelakással rendelkező személyt keres az Orvostudományi Egyetem Gazdasági Igazgatósága. Az érdeklődők részletes felvilágosítást a Gazdasági Igazgatóság Gondnoki osztályától k a p h a t n a k .
SZEAC—Újpesti D ó z s a 0:0
a két szegedi egyetemen Több éves szünet után ismét klubhoz, esti szórakozáei, időtöltési lehetőséghez jutottak a szegedi egyetemisták. A József Attila Tudományegyetem klubját a Dugonics téri központi épület második emeletén helyezték el, az Orvostudományi Egyetemé pedig az ú j Semmelweis kollégiumban v á r j a ú j ságokkal, televíziókészülékkel, játékokkal a hallgatókat. Évek óta napirenden levő kívánság teljesült a klubok létesítésével. Persze, nem árt effölötti örömünk mellett sem egy kissé szemügyre venni a két ú j »intézmény-« működését s fölvetni az esetleges hibákat, hogy azokat mielőbb kijavíthassák. Háromszáz tag meg a rendtartás Ellátogattunk az orvosegyetemiek klubjába. Az eredetileg menza céljaira épült tágas, modern ebédlőterem, klubbá alakítva is megállja a h e l y é t S ha föl is vetődik bennünk a gondolat, hogy amikor a meglevő menzák annyira túlzsúfoltak, helyes e egy megépített
gyei Eszter és Kovács Magdolna a KISZ-klubtanács két tagja egybehangzóan örült a kezdeményezésnek. A tudományegyetemi KISZ-klub méreteit tekintve n e m olyan impozáns, mint az orvosoké a Semmelweis kollégiumban. Viszont a felszerelés a játékok, a könyvek, rádió, zenegép, a rexasztal nem kölcsönzött portéka, hanem saját tulajdon. S élvezi létesítése óta a klub az egyetemi KISZ VB.-nek és az állami vezetésnek anyagi támogatását is. Hét hónap telt el a megalakulás óta. S az első napoktól kezdve szinte túlságosan is zsúfoltak a helyiségek. Néha 300 hallgató is megfordult itt egyetlen estén. a naplóban sorakozó bejegyzések egyik örök problémája a klub kicsinysége. Dömösi Pál a televíziós szoba zsúfoltságát említi például. A rendet a klubtanács által kijelölt ügyeletesek tart-
Délutáni pihenő a sakk, vagy a folyóiratok társaságában az Orvostudományi Egyetem klubjában. s többszáz ember étkeztetősére alkalmas ebédlőt klubbá alakítani, azért jóleső érzéssel nézünk szét az asztalóknál újságot olvasó, sakkozó, esetleg a televízió képernyőjét figyelő fiatalok között. Nemcsak a kollégisták, ha_ nem a városban lakó egyetemisták is állandó vendégei a klubnak. Különösen a hoszszu, hideg téli estéken volt nagy a látogatottság. — Háromszáz klub-tagunk v a n — mondja büszkén a titkár, Aladics István, önálló rendezvényeink eddig nem voltak, kivéve egy Gershwin-estet, amely igen jól sikerült. Sajnos, táncestet, összejöveteleket sem tarthatunk itt, mert tiltja az ilyesmit a kollégium rendtartása. — Pedig e r r e föltétlenül szükség volna — kapcsolólünk elsősorban mégsem a rex, a dominózás, vagy a rűmizés, hanem az, hogy szabadidejüket hasznosan töltsók el itt is az egyetemisramot kell készíteni ismeretterjesztő előadásokkal, vitákkal, zenés tarka estekkel. Remélhetőleg nem lesz b a j a tervezett őszi áttelepítéssel sem. ötletek, javaslatok hangzottak el a rövid beszélgetés során. Így vetődött fel az is, hogy a két egyetemi klub fölvehetné a kapcsolatot, közös rendezvényeket tarthatnának és kicserélhetnék különféle előadásaikat, műsoraikat. , . . T u . , Z s ú f o l t s á g é s változatos program A J ó z s e f A t t i l a Tudományegyetem Dugonics téri klubjában helyeslés fogadta az •Kxrvoeok« javaslatát Len-
ják fenn. Felelősek a felszerelés, a berendezés épségéért
Eleinte voltak zökkenők az ügyelet megszervezésénél, Előfordult, hogy n e m jött el az ügyeletes nem ~ . . és. .emiatt . nyithatott ki a klub. Azonban ez már a múlté. Alig v a i a ^ v e l több, mint fél év tevékenv tartalmas ala ™ tevekeny, tartalmas elet bontakozott ki ebben a klubban. Csányi Miklós filmetűdjeinek bemutatása és az / JÉÉM^ flHHHBjj^
• ^
.
Kérdések, vitatkozó megjegyzések, problémák áradata zúdul az előadóra egy-egy ilyen rendezvényen. Tavaszi önvizsgálat s egyéb gondok Hosszú várakozás után mégis megjött a t a v a s z Erre vall a klub látogatottságának csökkenése is. Érthető ez, ugye? Az viszont már kevésbé, hogy a különféle játékok igen rossz állapotban vannak. Nézzen mindenki a lelke mélyére, vajon vigyázott-e kellő gonddal a klub felszerelésére. S vonja le a tanulságot, mint László István tette a naplóba írt bejegyzésében: »A klub valamennyiünk érdekében létesült . . Szombat és vasárnap este tánc van a klubban. A jó zenéről Uherkovics Ákos gondoskodik lelkiismeretesen. Erre nincs is panasz, csak hát nem a k a r mindenki táncolni, s jó volna ha a táncolók mellett azok számára is jutna hely e két estén a klubban, akik kártyázni, sakkozni, vagy éppen olvasni akarnak. Panasz van jogos panasz — büfére is. A büfés nem l á t j a el megfelelően a feladatát, nem dolgozik rendszeresen. A büfégondot valamiképp a klub keretein belül kellene megoldani. Mint a folyóirat-ellátottság korábbi gondját, amely már megoldódott Jelenleg tizenöt különféle folyóirat, képeslap, újság között válogathanak az olvasni akarók. A helyi lapok, a Szegedi Egyetem és az I f j ú Kommunista mellett a Nagyvilág, a Kortárs, az Élet és Tudomány és más lapok sorakoznak a könyvespolcon. Nagyobb
felelősséget!
Közeledik a tanév vége, a vizsgák, szigorlatok, az államvizsga aztán pedig a k é t hónapos nyári »ki kapcsol ódás« üdüléssel, utazásokkal, vagy éppen építő munkával. Jövőre tovább kell m a j d gazdagítani, szélesíteni a két egyetemi klub munkáját. Tartalmas programot kell készíteni amely biztosíthatja a hallgatosag sokoldalú igényeinek kielégítését. Viták, előadások, zenés estek, filmbemutatók bővíthetik n ^ j d a k é t klub műsorát. S ^ e d d i g i n é l n a g y o b b feievárunk a klubokat lösséget látogató fiataloktól is. Ne forduljon elő olyasmi töb_ **"* < J f "
^m
^MgÉ
Ék. Wm^^^m
•HHBHnp ^ H ^ H k ; ^^^^^HHf
BMMHMHHMHMMHHHHMHHHHHHHHI Szól a zene, öröme telik benne a lemezhallgatóknak. A Tudományegyetem klubhelyiségében a filmvetítéstől a rex-játékig mindent megtalálhat és használhat kedve szerint az egyetem hallgatósága. ^ követő vita, dr. Lehel . . , Nacsádv József 8 f ^ m c s a a y jozser képzőművészeti es irodalmiesztétikai előadásai, Gyulai József előadása fémjelzi ezt _ „ „ ^ ^ s n a Uub letet ^ - ~ T T ^ l * t A ^ i r Í használata, a tánc, a szórakozás közben élénk, hanem az előadásokon, vitákon is.
bet, mint ami a tudományegyetemi klubban tartott évf o l y a m _ m u r i k o n ^ olykor előhibákat fonkllt Pere2e> a csak úgy lehet kijavítani, ha az egyetemisták mind valóban magukénak érzik ezeket az intézményeket s jószánf ^ f segítik m u n k á j á b a n a klubtanácsokat mindkét egyetemi klubban. (bálint)
Egyike a szegedi csapat számos, kihasználatlanul maradt helyzetének. A labda elsuhan Kővári, Nemes és Boros lába előtt. Nem túlságosan színvonalas, de változatos küzdelmet láthatott a mintegy 12 ezres közönség a két csapat mérkőzésén, amelyet a televízió is közvetített
Érről a jövőről ma még nem könnyű biztatót mondani. Annyi azonban máris bizonyos, hogy az úszó-szakosztályok egyesülése és egy »minőségi-« élgárda kialakítása az egyetemi sportkör égisze alatt kedvező körülményeket teremtett a város úszósportjának fellendítéséhez. Persze, most még a z átszervezés támasztotta gondokkal birkózik a SZEAC úszó-szakosztálya A fúzió lehetőségei még nem értek meg, s ugyanakkor az idén a felkészülésre is kevesebb gondot fordítottak, mint máskor — épp a szakosztály átszervezése miatt. Eddig a város úszósportja szétforgácsolódott a sok csapat, sok különböző színvonalú szakosztály között. Tudják ezt maguk a versenyzők is, akik többségükben örömmel fogadták annakidején az egyetemi csapathoz való csatlakozás hírét. A' szervező, felvilágosító munka hiányossága volt azonban az, hogy n e m egy helyen maguk a sportolók
nem nem nak. tette lését.
tudtak az egyesülésről, sportol a SZEAC úszó-szaktudták hova tartozza- osztályában, az egyetemi csaEz szintén megnehezí- pat színeiben. az úszók téli felkészüJelentős ez a szám, jelentős főként azért, mert a legtehetségesebb fiatalokat Ezen már most nem lehet foglalja magában. változtatni. S a szokottnál gyengébb eredményeket, a Megvan tehát minden feltégyenge szereplést e körül- tele annak, hogy az egyeteményeknek kell tulajdoní- mi úszógárda, amely NB I es úszócsapattal, NB Il-es tani. rendelA következő évekre vi- vízilabdacsapattal szont m á r ki kell dolgozni kezett, az elkövetkező időaz úszó-szakosztály fejlesz- ben felzárkózzék az országos tésének programját. Meg élvonalhoz. kell szűntetni azt az áldatK. S. lan állapotot, hogy a szegedi úszók legfeljebb megyei szinten képesek megállni a helyüket a versenyeken. Idénynyitó Szegednek nincs komoly úszósportja, pedig nagyobb vízilabda-mérkőzés város, mint Eger, vagy SzolSzentes—SZEAC 5 : 2 nok, s adottságai is jobbaly Az újszegedi sportuszodáazokénál. ban a tavaszi idény első Utoljára a húszas években mérkőzését vívta a két együtkerült ki válogatott úszó sze- tes. A SZEAC csak az első félidőben tudta elhárítani a gedi együttesből. Tehetségek szentesi rohamokat. A mábukkantak föl azóta is, de sodik félidőben kiütköztek a a hiányos elkallódtak a hozzá nem értés, csapat játékán felkészülés, a nem kielégítő az egyesületi szétszórtság, a edzésmunka következményei. szakszerű nevelés, edzői irá- A játékosok fáradtan, kedvetlenül játszottak, széteső nyítás hiánya folytán. Jelenleg 200 versenyző edz, volt a csapat játéka. A szentesiek megérdemelten nyerték ilyen arányban is a mérkőzést.
H Í R E K
§ *A *К * Ж A batakok Szumátrán élő benszülöttek. Z á r t törzsi k u l t ú r a , elmaradt, p r i m i t í v t e c h n i k a , az Í r á s h i á n y zik. Egy v a l a m i b e n a z o n b a n k ü l ö n b ö z n e k m i n d e n eddig i s m e r t primitív néptörzstől: sakkoznak. A p r ó k és n a g y o k , f é r f i a k és n ő k e g y a r á n t . Gallyal a f ö l d r e k a r c o l j á k a 64 mezőt, n e m i s m e r i k a v i l á g o s é s s ö t é t mező k ö z t i különbséget. A bábokat maguk f a r a g j á k — d e sokszor m i n d e n f é l e összeszedett h u l l a d é k o t , szer e p e l t e t n e k „ b á b " g y a n á n t . Ez u t ó b b i e s e t b e n s e m v é t i k el s o h a a Játszmát, a n n a k bizonyságául, hogy képesek a táblától e l v o n a t k o z t a t v a k o m b i n á l n i . Településükön még „klub" is a k a d : s a k k o z á s r a s z á n t cölöpépítmény.
1930-ban a m á r t e l j e s e r e j é b e n levő E u w e m e d a n i s z i m u l t á n j á n , m a j d 6 t á b l á s időelön y ö s (tehát ó r á v a l játszott!) szim u l t á n j á n h á r o m b a t a k i s részt vett. Egyikük, Szi Tumbuk mindkét alkalommal döntetlent é r t el. Végül E u w e és Szi T u m b u k j á t s z o t t egy p a r t i t b a t a k s z a b á l y o k szerint. A n a g y m e s t e r lecserélt m i n d e n „ n e m e u r ó pai" menetmódú figurát, létreh o z o t t e g y b á s t y a - g y a l o g végj á t é k o t , — és t u d á s á n a k t e l j e s •latbavetésével s e m t u d t a e l k e rülni a vereséget A b a t a k o k n e m í r n a k és olvasnak hősi d a l b a n a d j á k tov á b b u n o k á i k n a k Szi T u m b u k dicső t e t t é n e k t ö r t é n e t é t . POROSZ HUSZARJATÉK Keichmann—Ullrich, B e r l i n 1961. 1. e4, e5. 2. HfS, Hc6, 3. Fc4, Hf6. 4. Hg5, Fc51? T r a x l e r csel 5. Hf7:7 5. d4! Ve7. 6. Hh8: F f 2 : + . 7. K f l , d5! 8. ed, Fg4. 9. Fe2, FeZ: 10. Ve2, Hd4! n . Vf2: 0-0-0. 12. Ha3? 12. d3 Bf8. 13. Kel, He4. 14. VeS. V h 4 + . 15 g3, Vg4. 16. h3 M á r 16. B f l s e m j ó V d l + ! 17. K d l : Bfl:-)-. 18. V e i , H f 2 + m a t t m i a t t H f 3 + . 17. K d l , H g l - K 18. h g , B f l + . 19. Vei, HfZ+ matt!
Még é l n e k e m l é k e i k a r r ó l az időről, a m i k o r a z e g y i k f e n n s í k o n állt e g y óriási s a k k t á b l a , sziklából f a r a g o t t , e m b e r n é l m a gasabb bábokkal Főnökeik megbeszélt i d ő p o n t b a n megjel e n t e k , t e t t e k egy lépést, a m i t a rabszolgák verejtékezve végrehajtottak, majd hazavonultak. Nyilván elemezni. Némelyik j á t s z m a egy e s z t e n d ő n é l i s t o v á b b t a r t o t t . N e m kellett félnlök, h o g y a szél ö s s z e z a v a r j a 6. К . H. H a n n e m a n n , 1939 az állást. Állítólag m é g v i t á s Matt 5 lépésben k é r d é s e k e t Is d ö n t ö t t e k el ilymódon, sakkjátszmával — háA szerző f e b r u á r 16-án volt b o r ú helyett. 60 éves. A s o k l é p é s t ő l n e m k e l l m e g i j e d n i : c s a k a g y a l o g o k lépKétfajta játékszabályuk van. nek! Egyik megegyezik a miénkkel — ezt m i s s z i o n á r i u s sakknak hívják; a másik, amit jobban kedvelnek, sok rokonvonást m u t a t az ősi i n d i a i c s a t u r a n g á v a l . Megnyitási r e p e r t o á r j u k r e n d k í v ü l szűk. J á t é k u k e l s ő s o r b a n taktikai elemeken nyugszik, s t r a t é g i a i f o g a l m a k a t n e m ism e r n e k , d e ösztönösen a pozíciósán h e l y e s lépést t e s z i k a d o t t á l l á s b a n . Miért é p p a z t a lép é s t ? Mert az a j ó ! — e n n é l t ö b b e t n e m t u d n a k felelni a kíváncsi európainak. B e k ü l d é s i h a t á r i d ő : m á j u s 23.
Egyetemi csapatok atlétikai versenye PEAC—SZEAC 122 :118 A szegedi együttes t a r t a lékos gárdával állt ki ezen a versenyen. A pécsi és szegedi egyetemista atléták f e j f e j melletti, izgalmas küzdelemben mérték össze tudásukat, s a SZEAC versenyzői végül csak 4 ponttal maradtak alul a jó erőt képviselő pécsi gárdával szemben. Kiemelkedő eredmények nem születtek, a kedvezőtlen időjárás, az erős szél rontotta a verseny színvonalát Hasznos volna, ha a jövőben további páros atlétikai versenyekre kerülne sor, például a debreceniekkel, vagy a budapesti egyetemista atlétákkal. Ezek a viadalok fokoznák a versenyzők küzdőképességét, s jó kapcsolatokat alakíthatnának ki a SZEAC és más egyetemi sportklubok között SZEGEDI EGYETEM A József Attila Tudományegyetem. az Orvostudományi Egyetem, a Tanárképző Főisk o l a és a F e l s ő f o k ú T a n í t ó k é p ző Intézet l a p j a . M e g j e l e n i k h a vonta kétszer. Szerkesztésért felel: P a p p Lajos főszerkesztő. S z e r k e s z t ő s é g : Szeged, Magyar T a n á c s k ö z t á r s a s á g ú t j a 2. T e L : 51-98, 23-30. K i a d á s é r t felel: Kov á c s László, a C s o n g r á d m e g y e i L a p k i a d ó Vállalat I g a z g a t ó j a . Kia d ó h i v a t a l : Szeged, K l a u z á l t é r 3. TeL: 35-00, 31-16. A l a p o t a z intézmények pártbizottságai terj e s z t i k A r a 50 fillér, előfizetés negyedévre 3 Ft. Szegedi N y o m d a Vállalat, Szeged