Szegedi Egyetem 1963/5.

d

tadaliymlsÁL:

Egy évig Kanadában József Attila a dogmatizmus ellen

A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK L A P J A

L é v f . 5. s z á m

Eredményes munkát végzett a Pedagógus Szakszervezet VII. Kongresszusa A pedagógusok szakszerveDr. Kemenes Béla, Dr. nulást együttesen kell vizsaetének VII. kongresszusa Mezősi József (József Attila gálni. nagy érdeklődés mellett. Tudományegyetemi.) Dr. T R .. V , MVITÍÍTATA 220 küldött és több mint Szendrei János (Tanárképző ° " ^ 100 meghívott vendég rész- Főiskola) szavazati joggal, a beszámoló idevonatkozó vételével foglalkozott az Móricz Béla (József Attila azon megállapítása, hogy a egyetemeken, iskqlában, ok- Tudományegyetem) tanács- munkás-paraszt gyerekek tatási intézményekben folyó kozási joggal vettek részt eddigi származási kedvezszakszervezeti munka kérdé- a kongresszuson. A tanács- ményének megszüntetése seivel: értékelte a Szakszer- kozáson megjelent Somogyi nem eredményezteti ú j a b b vezet előző években végzett Miklós, az MSZMP Politikai előjogok teremtését mások tevékenységét és rámutatott Bizottságának tágja, a Szak- számára. a jövő feladataira. Tudo- tanács elnöke, Ilku Pál, az Nem kevésbé jelentős roányegyetemünk és a Ta- MSZMP Politikai Bizottsá- a H n a k a ténynek fokozotint nárképző Főiskola, v a l a m gának póttagja, művelődés- ^ b hangsúlyozása, högy a Felsőfokú Tanítóképző In- ügyi miniszter, Orbán Lász- a z értelmiségi származású tézeit dolgozói túlnyomó ló, az MSZMP Központi Bi- gyerekek felvétele a katetöbbségben a Pedagógus zottságának osztályvezetője, gonzalás ellenére seim szenSzakszervezet tagjai; termé- Dr Ortutay Gyula, a Haza- vedett korábban számbaveszetes ezért, hogy a kong- fias Népfront Országos Ta- h e t ö sérelmet és igen léresszus iránt az említett fel- nácsának főtitkára, Bugár n y e g e s a beszámoló azon téeooktatási intézmények ré- Jánosné, a SZOT titkára, z i s e is> m e i y szerint soha széről komoly érdeklődés Lugossy Jenő művelődés- a n n y i pedagógus gyermek nyilvánult meg. ügyi miniszterhelyettes. tanult az egyetemeken nem . -T "V > , l, . és főiskolákon, mint a feli Központi Vezetoseg beszamoloia szabadulás utáni években. * ~ • ' A származási kategorizálás ' Jóllehet a központi ve- egyetemi oktatásban jut iga- megszüntetéséből következik fcetőség beszámolója általá- zán döntő szerephez. egyrészt, hogy az eddigi gyajtern az o k t a t » problémáiA kongresszusi beszámoló korlattal szemben nagyobb yal foglalkozott és a kong- érdemben foglalkozott az megbecsülést kell biztosítaresszus súllyal az általános eddig is bizonyos vitára okot ni az érettségi bizonyítváiskolai és középiskolai pe- szolgáltató származási kate- nyoknak, de ennél is léríagógu sokat érintő kérdése- gorizálás megszüntetésének nyegesebb a helyes kávákét tárgyalt, nem kisebb kérdésével. A beszámoló lasztás szempontjából a jejelentóségű mégsem azoknak feladatának tekinti, hogy lenlegi felvételi rendszer atfe szempontoknak, irány- megmagyarázza és minden dolgozása. A beszámoló elveknek felszínre hozatala, tekintetben helyesen magya- hangsúlyozza: a felvételre hmelyek a felsőoktatás, az rázza ezt a tételt. A szár- jelentkezők készségeit, adottt g y e t e m i - oktatás vonatko- mazási kategorizálás meg- ságát/ a választott pálya Kásában jutnak a jövő f e j - szüntetése nem munkás és iránti éizéket és elhivatottJódés tekintetében szerep- parasztszármazású fiatalok ságot is megállapítva tudkiszorítását jelenti az egye- junk dönteni a lelvételről. „Ha „ „m^e g. „l a-puí tuhraft ói a^- -a temekről, főiskolákról, ha- ösztöndíj-rend^íeilinket 5s> n e m azt hogy a felső£okú f e l k e l l használnuk a tehetÍE&JSFL oktatási intézményekbe való séges munkás-paraszt fiataf t^f ^ n v ^ felvételnél a magatartást, a lok továbbtanulása érdekéé S u V t n- haladó szemléletet, a jo ta- ben.

i^TtXSus

bS*

r lakáshelyzet megoldásán a k és az étkeztetés ú j a b b rendezésével foglalkozott, a mi szemszögünkből, az egyetemi oktatás szemszögéből értékelve a Kongresszus jelen tőségét, ugyancsak pozitív megállapításra jutunk. A beszámoló utalt Kádár olvtársnak az MSZMP VIII. Kongresszusán elhangzott azon megallapitasara, hogy e szociaUzmus teljes felépíkéséért folyó forradalmi harcnak mind fokozottabb szinterévé válnak az iskolák, a z e g y e t e m e k . . . Az ú j ember formálásában a tanítók, fi tanárok, az oktatók a legíontosabb társadalmi tényeEők, a párt legjobb harcostársai. A VIII. Pártkongresszus ezen megállapítása nyomán .,, , . helyesen allapitja meg a beszámoló, hogy a magyar nevelők, párttagok és p á r tonkívüliek egyaránt nem,,., zeti erdeknek vallják a szocialista társadalom építését, A SZAKSZERVEZETI ,n * kongresszusd beszámoló tehát már a Közpónti Veze4 tőség reformátumának első mondataiban is érzékelteti a hallgatósággal, hogy itt és ekkor nemcsak az általános és középiskolai problémák megvitatásáról lesz szó, hanem a felsőoktatás kérdéseiről is. Hiszen a kongresszusi beszámoló azon megállapítósa, mely szerint a szaki rodalom ismerete nélkülözhetetlen az eredményes munkában, továbbá az oktatónevelő munka színvonalénak hangsúlyozása; a n n a k a követelmények előterébe állítása, hogy minden pedagógus ismerkedjék meg a marxista filozófiával, mind olyan értékmérő, melynek érvényre juttatása talán éppen a íelőőoktatásban, az

A felsőoktatás kérdéseivel foglalkozó hozzászólások a vitában elhangzott sq^ értékes hozzászólás köz ül emeljük ki azokat, mei y e k a felsőoktatással fogíalkoznak. Orbán László elvtárs, a Központi Bizottság osztályvezetője fejlődésünk egyik kulcskérdését abban jelölte meg, hogy minél több és jobb szakembereket t u d j u n k biztosítani a népgazdaság minden ága számára. Dr. Kálmánchey Zoltán a Pécsi Tanárképző Főigazgatóhelyettese a iskola szakszervezet örvendetesen növekvő aktivitásáról szólt, igen lényeges és már hoszszú idő óta megoldásra váró problémát vetett fel Dr. KÁdár Miklós egyetemi tenar. amikor a hallgatói léts z á m emelkedésétől függően az oktatók létszámának emelésére hívja fel a figyelmet, Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a javaslatot sem. oktatás mely a levelező jobb megszervezését célozza. . B i h a r i ™ór, Pe" dagogus bejelentese a „Kioltott fáklyák" c. műről azt bizonyítja, hogy mai neve-lőink kegyelettel emlékeznek azon pedagógus mártírjainkra. akiknek forradalmár életét a Horthy-fasizmus oltotta ki. ÖSSZEGEZVE: a Pedagóg U s Szakszervezet VII. kongresszusa értékes munkát végzett. Az elért eredményeken túlmenően irányvonalat szabott meg a jövő fejlődésének is, mely bennünket, egyetemi oktatókat közelebbről érint: érdemben tárgyalta az oktatás, az érdekvédelem, illetve áltaIában a szakszervezeti munka azon szempontjait is, melyek a felsőoktatási intézményeket, azok oktatóit, hallgatóit érintik. Külön ki kell emelni e szempontból a plenáris ülés - mellett a*

Felsőoktatási Tagozat munkabizottsági ülését, EZUTÁN a kongresszus megszavazta a kiegészítő észrevétellel a jövő feladatait rögzítő határozati javaslatot, m a j d megtartotta választásokat, melyek . soran Dr • Kemenes Bela tanszékvezető docenset, a József Attila Tudamányetem Szakszervezeti BiZottságanak

elnökét egyhangúan a Központi Vezetőség tagjává választották. DR. PETŐ ISTVÁN egyetemi adjunktus

E*%mecsere

1963. április 10.

Újra működik a Régészeti Intézet A múlt év szeptemberétől ismét megkezdődött a munka egy korábban méltánytalanul háttérbe szorult egyetemi intézetben. A nagy múltú Régészeti Intézet dr. Gazdagpusztai Gyula intézeti igazgató irányításával kapcsolódott be a Bölcsészettudományi Karon a történelémszakos hallgatók képzésébe. A hallgatók egyelőre speciálkollégiumként vehetik föl indexükbe az archeológiát. Dr Gazdagpusztai Gyula tam't' ' hónapokban ványai a nyári gyakorlatban is megismerkednek majd a régész munkájával, mert részt vesznek a Hódmezővásárhely határában meginduló ásatások munkáiban. Hat hallgató került be az »ásatási brigádba« — négy fiú és két lány. De hasonlóan tanúlságos volt a speciálkollégium hallgatói számára az a közelmúltban rendezett tanulmányi kirándulás, amely során fölkeresték az alföldi városok múzeumait. A szegedi Régészeti Intézet egyébként egybehangolja tudományos tevékenységét a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a megye más múzeumaival.

„ N e m

v o l t

m é g

„A MAGYAR NÉP négy évszázadon át nyögte a német elnyomók igáját, s nem egy felszabadító háborút viselt függetlenségének visszaszerzéséért. A magyar uralkodó osztályok dz 1848—1849-es forradalom és szabadságharc leverése után feladták, elárulták a függetlenség ügyét, hogy egy erösebb elnyomó hatalommal szövetkezve, a Habsburgmonarchia területén belül, a magyar nép elnyomása mellett rését biztosítsanak maguknak más népek el*.yrr*ísában is. Ezt a nemzetáruló politikát folytatta tovább a magyar fasizmus, mely az ország sorsát a hitlerista Németországéhoz kötötte. Vállalta azt, hogy Magyarország a német imperializmus »életterévé« félgyarmatává váljék, ha ezen az áron kiszélesedhet a magyar uralkodó osztályok kizsákmányolási területe a szomszéd államok rovására. A német ••>szövetséges« 1944. márciusában megszállta az országút, hogy Horthyék el ne hagyják a német fasizmus süllyedő hajóját. A magyar népre teljés mértékben a magyar és a német fasizmus kettős igája nehezedett. A felszabadító Szovjet Hadsereg zúzta szét ezt a kettős igát, s i meghozta a nemzeti felszabadulást, a nemzeti függetlenséyet. NEM VOLT MÉG példa a történelemben, hogy egy nemzet attól a néptől kapja meg évszázadok óta elrabolt függetlenségét, amely ellen bűnös és kegyetlen háborút folytatott. A Szovjetunió ilyen példát teremtett. Erre csak szocialista hatalom képes, melynek zászlaját a népek testvériségének magasztos jelszava ékesíti. A SZOVJETUNIÓNAK, a munkások és parasztok hatalmas országának e történelmi cselekedete óriási szerepet játszott a tömegek tisztánlátásának, politikai öntudatának fejlődésében, alkotó erőinek kibontakozásában. A Szovjetunió dicső hadseregével nemcsak az ország területét szabadította fel a német elnyomók és magyar cinkostársaik igája alól, nemcsak a magyar ellenforradalmi rendszert zúzta szét, hanem széttörte a szellemi rabság bilincseit is, amelyeket a 25 éves Horthy-uralom kovácsolt a nép szolgaságban tartására. A győzelmes szovjet nép a fasizmus szétzúzásával politikai szabadságot, nemzeti függetlenséget, s egyben szellemi felszabadulást is hozott a magyar népnek." (Részlet Nemes Dezső „Magyarország felszabadulása" című művéből.)

Egyetemisták a falusi mozgalomért A mezőgazdaság szocialista ségben egész évben segíti átszervezése már több mint megszervezni, illetve eredhárom éve befejeződött. Az" ményesebbé tenni az i f j ú emberek gondolkozásának ság mozgalmi mtipkájí)t. Ter»•átszervezése« azonban saj- mészetesen nem azzal az elnos, nem megy ilyen gyor- határozással mentek ki, hogy san. Naponta tapasztaljuk, most kifordítják sarkából a hogy bár a legalapvetőbb világot. Nem akartak minéletfeltételek rohamosan dénáron forradalmat csinálmegváltoznak. az emberek ni a falun. Ennél sokkal jógondolkodásában még min- zanabbul gondolkoztak. De dig ott kísért a régi, a ma- azt radi, a Vi: Visszahúzó. És ez küelhatározták, hogy leglönösen érvényes falun. alább az ifjúságot, főleg A szocializmus építéséhez, pedig a KISZ-istákat mégbár alapvető, de nem elég csak a termelés fokozása, mozgatják egy kicsit. És az életszínvonal emelése. kiderült. hogv még ez sem Elengedhetetlenül szüksévalami ó v s z e r « feladat valami egyszerű feladat. ges az emberi tudat minőségi változása is. Több mint négy hónap telt Ezt a minőségi változást el azóta, és a visszatekintésa k a r j a valamiképpen előse- re most különösen kedvező gíteni az az 54 egyetemista, alkalom nyílik, mert márc. akiknek csoportja az elmúlt 7-én maguk az aktívák érév novemberében vállalta, tékelték az eddig végzett hogy a iárási KISZ-bizottság munkát Palócz Sándor elvaktívájaként-valamelyik köz- társ, a járási KISZ-bizottt ság képviselőiének beszámolója alapján. Megállapíthatjuk, hogy az egyetemisták minden nehézség ellenére is jó munkát végeztek. Nemcsak el., .. . . , . .. meleti, ideologiai tamogatást nyújtottak. hanem konkrét segítséget is.

fcZÜST QYÖRQY. «FIATAL ASSZONYOK ÉNEKE1

p é l d a . . . "

„ Termeszetes. hogy főleg a politikai es kulturális munkában tudtak segíteni. Néhány községben ifjúság, választási naggyűlést tartottak, klubestet, szellemi öttusát rendeztek, színjátszó csoportot szerveztek stb. A jó eredmények részletezése helyett azonban hasznosabbnak látszik a hibák elemzése. Néhány embernél ugyanis a munkafegyelemmel is alapvető bajok vannak. Voltak, akik elvállalták a munkát, és az utolsó pillanatban visszaléptek. Mások két hónapig felé sem néztek a rájuk bízott terűletnek. Így nyilvánvalóan nem lehet számottevő eredményt elérni. Az ilyen egyéni mulasztások mellett be kell vallani. hogy szinte •teljesen kudarcot vallott a

ifjúsági múlt évi ISZM-statisztikák begyűjtése. A kudarcok elbírálásánál azonban feltétíepül .figyelembe kell venni azt'is. hogy közben az egyetemen vizsgaidőszak volt Az egyetemi hallgatóknál pedig mégiscsak a tanulmányi munka az elsődleges. A KISZ-bizottságnak pedig a jövőben feltétlenül figyelembe keli vennie a feladatok meghatározásánál 'az egyetemi munkát. Több egyetemista munkája csak abból állt. hogy felmérte és jelentette a hiányosságokat.

E z is

Itt van ' l y csak feltérképezi *? „ a d < ? t t helyzetet. Nekünk els ° s ° r o a n cselekednünk kell. Az egyetemistók hivatalos megbizassal járnak az illető " R e g b e n , tehát ha valami hiányosságot észlelnek, azt ne jelentsék, hanem cselekedjenek - batran konzultalJanak a KISZ. a tsz vagy akár a tartács vezetőivel is. Lassan már megindul a munka a földeken. Legfontosabb feladat most az i f j ú termelési versenyek megszervezese. Ezt nemcsak mozgalmi, a KISZ-munka a gazdagabbá tétele miatt kell minél eredményesebben végrehajtanunk. Az ország gazdasági érdeke is ezt kívánja. «„ . _ . , „ . b. e n f b b e ^ L ^ i l 7, " p kl n n V Senvben U0 " - a n v e l t ezt részt, az idén ° viszont a számot legalább 3000-re szeretnénk emelni. Emellett persze munkánknak továbbra is fontos részét képezi az ISZM folytatása. A kemény tél, a vizsgs, , ^ ^ g o k ál^ " ^ V ^ a l á l y 0 z t ó k eddi?1 ^ u n k a n k a t . és megsem volt £ ? é t ? e n eredménytelen. A szerzett rengeteg taes a javuló feltetejek. ugy gondolom, elegenf ° biztosítékot nyújtanak a tovabbl eredményes munkára ", GADOROSI VASS ISTVÁN III. éves bölcsészhallgató n e m falukutató szó ame

hiba.

akcióról

1

Nem utópia a közlekedés automatizálása MUSZKA DÁNIEL T E R V E I R Ő L Tudományos munkatárs. — Ez áll szobája a j t a ján. Amikor belépek, m u n ka közben találom. K i d e r ü l t beszélgetésünk végén, hogy nem a k a d olyan óra, a m i k o r legalább gondolatban ne foglalkoztatná egy-egy izgalmas probléma megoldása. — Mivel foglalkozik t a l a j donképpen? — Tevékenységem két részre osztható. Itt — a Bolyai Intézetben vagyunk — a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetének kutatási f e l a d a táin dolgozom. Ez a szoba MTA Gépkutató Intézetének laboratóriuma. Másrészt félálláson a Kibernetikai L a boratóriumban tevékenykedem. — Itteni m u n k á j á n a k milyen eredményei v a n n a k ? — Elsősorban a Szegedi Logikai Gép továbbfejlesztése. Ez két i r á n y b a n történik. Az egyik az, hogy meg kell könnyíteni a programozhatóMÍgát. N é h á n y hét m ú l v a kész az a u t o m a t i k u s f o r m u laközlő gép K a l m á r profeszszor tervei a l a p j á n . Az én m u n k á m a műszaki kivitel megszerkesztése és megtervezése volt. Tíz d a r a b billentyűje van, ezek segítségével bebillentyűzzük a feladatot a gépnek. E n n e k megoldása a legnehezebb a logikai gépnél, m i n t k o n s t r u k ciús p r o b l é m a Ez a z elgondolás d ő r e vetette, hogy hasonló módon lehessen elektronikus számológépet programozni. E n n e k a típusnak a kidolgozásához m o s t kezdünk hozzá. Ez f o r radalmasítanl f o g j a a z elektromos számológépek építési technikáját, mivel egyszerű lesz a feladat közlése a géppel. A fejlesztés másik á g a : elektronikus a d a p t e r szerkesztése a logikai géphez. A kísérleti m u n k á k o n túl v a gyunk. A k u t a t á s célja az, hogy a logikai gépet a z elektronikus Ipar fel t u d j a használni igen komplikált minőség ellenőrzési feladatok gyons és pontos ' elvégzésére. — Min dolgosnak még? így válascol: Másik f - ^ H f f 6 A Szovrek gépi analízise. jet Tudományos Akadémia A u t o m a t i k a i és Távtechnikai Intézetével, M. A. G a v r i l o v professzorral és m u n katársaival szorosan e g y ü t t m ű k ö d ü n k egy olyan gép megvalósításán, amellyel meg lehet állapítani, hogy egy a d o t t f e l a d a t r a k o n s t r u alt elektromechanikus egység (pl. egy a u t o m a t a elektromos központ) a f e l a d a t elvégzéséhez elegendő lehető legkisebb számú érintkezőt tartalmazza-e, vagy sem. Ez az ún. minimalizációs probléma, amellyel kapcsolatban az egész világon intenzív k u t a t á s folyik. Ennek népgazdasági szempontból a versenyképesség növelése a célja. i A Kibernetikai Laboratórium m u n k a t e r v e szerint Muszka Dánlel a gépjármű-közlekedés automatizálásán dolgozik három éve. N a p j a i n k sokat vitatott kérdése a szárazföldi közlekedés, elsősorban a g é p j á r m ű forgalom biztonsága. A balesetek 85 százalékának közvetlen vagy közvetett okozój a a g é p j á r m ű v e t irányító ember. Az a u t o m a t i z á l á s lényege ebben az esetben az, hogy az útjelzőtáblákra igen kis teljesítményű, miniatűr oszcillátort helyeznek el. A g é p j á r m ű r e pedig speciális vevőkészüléket, a m e l y a f o r . galmi sebességtől függő időközönként »»mintát vesz« a receptorát é r t hatásokból. Minden t á b l á n a k külön f r e k venciája van és a g é p j á r m ű akkor sem t u d szabálytalanul közlekedni, h a véletlenül a k a r . Ez a k u t a t á s megértésre talált a Belügyminisztériu m és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Illetékes osstályaln is. Egy Warszava típusú gépkocsit bocsátottak rendelkezésükre. amit hamarosan meg is k a p n a k . U t ó p i a vagy s e m ? — vetődött fel ezzel kapcsolatban. Muszka Dániel határo-

BESZÉL

zott n e m - m e l válaszolt erre. Számításokat végzett ezzel kapcsolatban. A közúti balesetek m i a t t kiesett m u n k a ó r á k a t és a ténylegesen jelentkező anyagi k á r t figyelembe véve, öt é v alatt amortizálódna a z egész b e fektetés, ha a hét f ő ú t v o n a lat l á t j u k is csak el ilyen berendezésekkel. Ne felejtsük el, hogy a közúti balesetek áldozatai túlnyomó részt alkotó e r e j ü k t e l j é b e n levő emberek, A« elmúlt évben n a p o n t a h a .it menemb r , * , Vérfagy^tó s ^ o k jönnének ki ha v ^ a t ó k w z á m i t a ná - hogy mennyit tudtak volna a népgazdaságnak segíteni. N e m is beszélve arról, hogy végeredményben az emberi életekben okozott k á r — rokkantság, halál — n e m fejezhető k i forintban. Muszka Dánlel mozgékony ember, aki gyorsan reagál a felmerülő problémákra. Négy t a l á l m á n y a van,tBbbek között a z »016 fonómely segítségével hallatlanul megkönnyebbülne ez a sok mozgással j á r ó m u n k a , valamint a mágneses m e m ó ria is é r t é k e s lelemény (a szegedi Idegenforgalmi í r ó da k i r a k a t ái bbaann l á t hl aat ó ez az a u t o m a t a : négy nyelven ad h ú « k é r d é s r e választ — gombnyomásra.) Többi taláJm á n y a l is értékesek. K a l m á r professzorral közösen dolgoztak ezeken, — Nagyon Jól m e g é r t j ü k egymást — m o n d j a . — szárnyakat ad kutatótársainak, lelkesíti és a m i a legfontosabb. önzetlenül segíti Őket, m e l l é j ü k áll. Ha ezekre gondolok, őszinte h á l á t kell éreznem iránta, a m i t talán sohasem róhatok le. Muszka Dániel merész kísérletező. Leginkább az alkalmazott kibernetika érdekli. — H a valamilyen problémával találkozok — és n a p mint nap j ö n n é k hozzám Ilyenekkel —, m i n d i g azt nézem, mennyi haszna származik ebből a népgazdaságnak. Hihetetlen lehetőségeink v a n n a k és lesznek, amelyeket ki kell a k n á z nunk. Sok m i n d e n t m e g t u d u n k mi csinálni. Nem kell Jó ötletekért N y u g a t r a menni? N i n c a olyan bonyolult a u t o mata-berendezés, - - a m i t itthon meg n e t u d n á n k valósítani! Miközben beszélgettünk a r r a gondoltam: mi is jellemzi a jó k u t a t ó t ? Ami a művészeket, m e r t művészei 3c t u d o m á n y á g u k n a k . M e r é s z s é g és k i t a r t á s . Muszka Dánielből egyik sem hiányzik. B Á L I N T GYULA

Egyéves kanadai tanulmányúton dr. Széli Tamás, az Alkalmazott Kémiai Tanszék adjunktusa A laborban, tanítványai közt t a l á l t a m rá dr. Széli Tamásra. Épp magyarázott valamit és különös izgatottság vette körül. Aztán szólították, és egy belső helyiségbe sietett. U t á n a m e n t e m . Az Intézet japán venffégét, drRlnta Shimosét a Tokiói Sophia Umversity professzorát fogták körbe többen. Valam i t n e m értett, ezért hívták. AZ I N T É Z E T „MINDENES"-E

EGYKORI

A szobája — a h o v a vezetett — n e m is szoba, h a n e m _ laboratórium. Szoba jellegét csüpán a z egyik sarokba á l lított íróasztal kölcsönöz n e ki. Itt dolgozik az intézet megalapítása óta, csaknem tizenhárom éve. Végigküzdötte ennek „hőskorát", amikor egyszemélyben volt tanár, adminisztrátor és hivatalsegéd. Ma m á r tizenketten dolgoznak Itt! Nagy ú t előtt áll és ez érezhető szavaiból, mozdulataiból is. N é h á n y n a p m ú l v a egyéves kanadai t a n u l m á n y ú t r a megy, a z Ottawai A l k a l m a zott Kémiai Intézetbe. Célj a : előadások t a r t á s a és tapasztalatcsere-

saját

„NAGYON SZERETEK UTAZNI..." Nagyon szeretek utazni, — mondja —, honfitársaim nagyrészéhez hasonlóan. HeiyMnVkTartomr'hö^'évrőTévre gyarapodik a „világjá ró" m a g y a r szakemberek és turisták száma. Lassan végképp szertefoszlanak azok a hamis illúziók, a m i t az elérhetetlen Távol, a nagy lehe tőségeket kínáló Nyugat sok sok e m b e r képzeletében keltett. Nem kel'l attól tartani, hogy valaki n e m Jön vissza. Aki reálisan l á t j a a két v\ lágrendszer közti különbséget, azt még a tagadhatatlanul m a g a s a b b életszínvonal sem fogja csábítani. Amikor először voltam kint, akkor még u n i k u m n a k tekintették, h a valaki rendes útlevéllel utazott és eltökélt szándéka volt vissza ls jönni. Ma m á r

zője. Ezek közül kettőt az Üjszegedi K e n d e r g y á r n á l és a Szegedi E r ő m ű n é l alkalmaznak, s azoknak bevezemányunknak, kultúránknak tésével évente kb. 100.000— lelkes közvetítője volt a 120.000 Ft-ot t a k a r í t a n a k meg. munkaköre adta keretek köINDIAI DISSZERTÁCIÓK zött. ápolója a népek közötti együttműködés ügyének, tö- T Á R S B Í R Á L Ó J A rekvéseink szerény munkása, N e m m i n d e n n a p i kitünteaki külföldre kijutva — biztonsággal járva-keIve, min- tésben részesült nemrég. Egy dig a jóérzésű emberekre ta- indiai egyetem f e l k é r t e doklálás olthatatlan hitével — tori disszertációinak külföldi szeretetre méltó egyéniségé- társbírálójául. Ez a megbízavel számos barátot szerzett tás öt é v r e szól. könyvtárunknak. • Társadalmi tevékenysége Megrendülve vettük hírét, hogy ilyen tragikus hirtelen- is számottevő. A Szakszerveséggel vált ki abból a közös zeti Bizottságban m u n k a v é ségből, amelyhez annyira ragaszkodott. Beleirta nevét az delmi felügyelő, v a l a m i n t a egyetemes kultúra fáradha- Csongrád megyei Légoltalmi tatlan munkásainak »kataló- Parancsnokság vegyvédelmi gusába«. Ha nem is jelzik törzsének tagja. általa irt kötetek, súlyos taMire napvilágot l á t n a k e nulmányok munkásságát, de munkánk jellegéből, a ná- sorok, Széli T a m á s m á r az lunk kifejtett közel két év- amerikai földrész felé h a j ó tizedes tevékenységéből kö- zik. Megkért b e n n ü n k e t , hogy vetkezik, hogy szorgos kezének nyomát hosszú időre őr- k ü l d j ü n k neki Szegedi Egyet e m e t O t t a w á b a . Mi pedig zi a könyvtári emlékezet. Bennünk emberi példa- v á r j u k leveleit, a m i t megadása él tovább kitörülhetet- ígért, és szívesen helyt a d u n k lenül, kedves lényének képe élménybeszámolóinak. kegyelettel vésődik emlékeSzerencsés u t a t és eredmézetünkbe. nyes m u n k á t k í v á n u n k ! H. Z. B. GY.

1921-1963

EöTEIFS

létesült a K I S Z segítségével

M i n d i g S r ö m , ha egy új film-klub alakul, ét mennyivel i n k á b b az, ha bennünket közvetlenül is é r i n t ősszel kerültem a Szegedi Orvostudományi Egyettmre. Mivel korábban is filmeztem, érdekelt az egyetemeken, s egyáltalán a városban zajló amatőrfilmes élet, így hát egy — a legbiztosabbnak Ígérkező — nyomon i n d u l t a m sí; felkerestem a Népművelési Intézetet. Kérdésemre válaszolva közölték, hogy mintegy 28 amatőrt tartanak számon, de effektive nem létezik klub, s ami a p r o b l é m á k közös megbeszélését, vitákat, vetítéseket stb. illeti, teljesen izolált tevékenységről van szó. S habár a Szegedi Fotoklub névleg — hangsúlyozom, névleg — saját ügyének tartja, s támogatja, szemmellátható eredmény nincs. A fentemiitett klub viszont a patronálás hiányosságait a rendelkezésükre álló, s úgymond, a saját szükségletüket is alig kielégítő anyagi keretek szűk voltával magyarázta.

A z e g y e t e m e k viszont — talán érthető módon, a tradíció hiánya miatt — bizonyos idegenkedéssel néztek a probléma elé, s aggályukat és kétkedéseiket fejezték kt e fculturális megmozdulással szemben. Az előítéletek legyőzésére csupán egy mód nyújtott alkalmat. Saját erőnkből produkálni valamit, s az eredmény felmutatásával túlsegíteni ae illetékeseket a kezdeti idegenkedésen. Így történt, hogy a novemberben megrendezett bemutató után a T u d o m á n y egyetem nyújtott anyagi segítséget, majd az ez ív februárjában tartott orvosegyetemi bemutatkozás u t á n ez utóbbi intézmény ajánlotta fel segítségét. így az erkölcsi és anya** gi a l a p megvalósulásával komolyan számo Ihattunk egy odakint r a g a d n a — Milyen különbséget lát film-klub megalakításával. a külföldi és a magyar intézetek között? Az indulás kezdeti nehézségei, s a látszólagos érdektevolta a n e m v á r t n á l nagyobb lelkese— Kétségtelen, hogy a fel- lenség megtévesztő szerelések színvonalában és désbe csapott át. Egymás után érdeklődtek az amatőrfila technikai fejlettségben ők mesek a klub létrehozása felől. Ki fototechnikai, ki dravezetnek. Mégsem kell eredmaturgiai, filmírói készségét, ki önzetlen segítségét, közreményeinkkel szégyenkezajánlotta fel Körvonalaiban egy igen élénk n ü n k . Ha a r á n y b a állítanánk működését az anyagi lehetőségeket és a amatőrfilm-mozgalom kibontakozását érezhettük. Ilyen básikereket, a k k o r m i kerül- zis u t á n csupán a formális is szervezett együttes megalanénk kedvezőbb helyzetbe, mondHelyiség tekintetében pedig kulását lehetett várni, ami meg is történt. Büszkén után — végre nálunk is feltűnően jobban állunk. Pél- hatjuk, hogy — más egyetemek dául a londoni Imperiál Col- van film-klub. lege-ban egymás hegyén háMegalakult tehát az Orvosegyetemi Film-klub. Célunk t á n dolgoznak. Büszkén ú j minden ágában, ságolhatom azt ls, hogy is- n e m csupán filmek készítése a műfaj m e r i k és megbecsülik oda- hanem kísérletezés és szakmai tárgyú problémák feldolgokint eredményeinket. Megelméh í v á s a i m ls abból a kiván- zása is. Ezen kívül az esztétika, történet és technika lyítése nemcsak a m a t ő r , de általános filmművészeti vonat«^fhól születtek, amely m ű k ö d é s e m r e f e l f i g y e l t Ér- kozásban is. dekességkent e m l í t e m csak, Ksúttal s z e r e t n é n k megköszönni ismételten a KlSZ-szerhogy egy J e n s e n nevű dán vezet segítségét, önzetlen támogatását, mely igen nagy mérkémikus magyarul tanul, hogy egyáltalán szervezett és tényleges hogy olvasni t u d j a a magyar tékben elősegítette, mozgalomról beszélhessünk. Hiszem, hogy nyelven megjelenő szaklro- amatőrfilmes d a l m á t is. , ilyen lelkes csoport nagy problémák megoldására képes.' s T I Z E N H Á R O M &V AZ eléri igazi célját, a filmkultúra elmélyítését és kiszélesítéEGYEIEMEN sét. Ennek jegyé ben kezdjük el lelkes és nehézségeket nem — Milyen tevékenységet ismerő m u n k á n k a t , és próbáljuk ezáltal is serkenteni azofejtett ki eddig egyetemünkat, akik még nem szenteltek elég figyelmet e szép szenvekön? és elmélyítése iránt. — A hallgatók nyári ter- dély és nemes kedvtelés megismerése

CARDIFFTÖL LENINGRÁDIG Széli T a m á s n a k ez l e s ; a negyedik külföldi ú t j a . Első ízben 1960 n y a r á n az NDK beli Haliéba kapott meghívást h á r o m egyetemi hallgatóval együtt. Közülük kettő, Seres László és Apjok József jelenleg gyakornok egyetemünkön. Egy nagylelkű gyár hívta meg őket, d e bebarangolták az NDK valamennyi jelentősebb Iparvidékét is. A következő év m á j u s á b a n , k ö r ú t r a indult. K é t meghívást kapott egyszerre. Az angliai Cardiff és L e n i n g r á d várta. Ügy gondolta, hogy a kettőt legjobb lesz összekapcsolni. Elindult n y u g a t n a k és megérkezett kelet felől., Cardiff-ba igyekezvén, ú t közben több egyetemet meglátogatott. Zürichben például előadást is t a r t o t t Angliából Koppenhága, Osló, Helsinki érintésével Jutott el Leningrádba. A közbeeső állomásokon ls sorra melési gyakorlatát szervezem látogatta a z egyetemeket, s tizenhárom éve. Szeretem az az ottaniak un. m u n k a - oktató m u n k á t és korholom értekezleten számolt be eredis m a g a m amiatt, hogy túlményelről. A Leningrádi . , , , . Zsdanov Egyetemen, hason- »»Sosan is elnéző vagyok talóan a C a r d i f f l h e z program- hitványaimhoz. szerű előadásokat tartott, Eredményes k u t a t ó m u n k á nagyszámú közönségnek. j á v a l elérte, hogy 1960-ban H a r m a d i k ú t j á n , amelynek k a n d i d á t u s l e t t Távolabbi P a l e r m o volt a végcélja — célja a „tudományok doktoszintén előadásokat t a r t o t t és r a " minősítés elérése. Dr. ismereteit bővítette. Vissza- Mészáros L a j o s n a k , a gyafelé jövet R ó m á b a n és Ins- korlati k u t a t á s o k vezetőjéb r u c k b a n töltött egy-egy n a - n e k is segít Széli T a m á s és pot. Ezeknek a „kirándulá- kb. 23—24 ú j í t á s b a n társszer-

DR. SZABÓ MARGIT Margitka azok közé a kevesek kö»é, tartozott, akiknek élete sokszálúan összefonódott könyvtárunk életével. Közérdek és egyéni szándék viszonylataiban lénye szinte feloldódott az intézmény szolgálatában. Munkában töltött éveit ennek a munkahelynek szentelte és ez az idő egybeesik a könyvtár 1945-től számítandó — a megnyílt lehetőségekkel kitárulkozó, sok örömmel járó, de gonidal és számos erőfeszítéssel is terhes — újjászületésével. Ennek az átalakulásnak nemcsak tanúja volt, hanem fáradhatatlan részvállalója is. akinek éppen odaadásával, a feladatokkal váló azonosulásával teljesedett ki fokról-fokra egyénisége. Belső alkata, természete, embersége szolgált alapul egy magasfokú hivatástudat kibontakozásához. Lényéből fakadó gonddal vette sorra a teendőket családi környezetében, közvetlen munkatársai körében, a könyvtár egész közösségében. Az embertársai iránti kötelesség, a figyelmesség ismertető jegye volt magatartásának. Tudo-

soknak" útiköltségét zsebéből fedezte.

Film-klub

SZEGEDI

G A A L CSABA I. éves orvostanhallgató

Innen IMI n i >zsel mel t ü n t e t t é k ki t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á é r t Dr. Kan yó Béla egyetemi t a n á r t , Orvost u d o m á n y i Egyetemünk professzorát Dr. Banner János egyetemi t a n á r t , volt szegedi régészt, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékének vezetőjét 75. születésnapja alkalmából oktatói m u n k á j a elismeréseként Munkaérdemrenddel tüntett é k ki. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsésztudományi K a r á n a k fiatal írói, a k i k március 7-én „Égess" címmel nagysikerű szerzői esten léptek közönség elé, megbeszélést tartottak. Elhatározták, hogy hetente rendezendő vitaestjeiken a szép hagyományokkal rendelkező stílusgyakorlatokat folytatva, egymás alkotásalt megvitatják, fiatal fővárosi írókkal rendeznek találkozókat és megkezdik egy antológia a n y a g á n a k összegyűjtését. Az írócsoport m u n k á j á t Dr Jlia Mihály és Dr. Kovács Sándor Iván tanársegédek Irányítják. *

Magyarországon

1961

gén kereken 16 000 orvos m ű ködött, s közülük 3 600 nő. Az orvosnők legkedveltebb s z a k m á j a a gyermekgyógyás z a t 1961-ben 479 gyermekgyógyásznő volt az országban, fogorvosnő 269, belgyógyász 265, laboratóriumokban 181 orvosnő dolgozott, a szemészetet 114, a tüdőgyógyászatot 135, sebészetet 7 doktornő választotta élethivatásának. Ennél is r o h a m o s a b b a nők térhódítása a gyógyszerészetben. 1951-ben a 2433 gyógyszerésznek kereken 32 százaléka volt nő. 1962 v é gén ez a z a r á n y csaknem megkétszereződött: a 3400nál több gyógyszerészből c s a k n e m 1900 volt nő. A 115 000 egészségügyi dolgozónak körülbelül 72%-a nő.

A TIT országos pályázatot hirdetett „Hogyan lehet vonzóbbá tenni a z ismeretterjasstő előadásokat" címmelA pályázat első díját dr. Z a lányi Sámuel, a Szegedi O r vostudományi Egyetem Egészségügyi Szervezési Intézetének a d j u n k t u s a nyerte el „Rendezzünk egészségügyi felvilágosító kiállítást" című vé- kitűnő tervezésével.

EGYETEMI

SZÉP

SZÓ

ARS POETICA HELYETT

Csak f á j t a múlt. Csak fájt, hogy lépreesaltak nagy szavak és görbe körmüket húsunkban hagyták. Fájtak régi falvak, hallgatók. Fájtak reánk süket

MŰVÉSZET: ŐSI- ÚJ ÉS EMBERI

A nagy szavak után még nem kutattam, életet keresni épp elég; nem témában botlunk, de kész utakban, s mindegyiknek bejárjuk felét.

falak, melyek hideg szivünkre dőltek, ágyútűznek védtelen gyerek, ablakszilánkok, mik kezünkbe törtek és szilánkká törött e m b e r e k

Kutatni azt, mi eddig ismeretlen, ú j a t mutatni; valót (nem csodát, a büvész-trükkök titkából lesetten) gáncsolják kancsal vének, ostobák.

A napraforgók kényesen forognak, szitakötő álmuk fölrepül. A donga-szárnyú rovarok donognak. és a lepkék szárnya lenge tüll.

Fájtak, akik az óperenciákon talpaltunk a vélt tüskék között, de meghurcolva hetedhét országon tüzes vassal égetett sebünk.

Ha álma létünk lényegét keresve — erőt a harcra, harcban jót, — örök változót kér a szív s az ember-eszme harmóniát: a tiszta ösztönök

A holdsugár is érti már a kottát, elolvad az égen, úgy dalol, de szétszakítják fátylait rakéták, e meglapul a könnyű súlyú toll.

És f á j t a láng, mely ú j r a égni lobbant, és a kés, mely testünkbe s z e g e t t . . . S indult a vér ezernyi fájdalomban. táplálni a falánk sejteket.

keli, hogy felszínen túl elérni véljék igazuk biztos pontját, kincses melyét — törvénye ősi-új és emberi:

(TOtxjui

JlÜtlót:

*

Ahol lecsap, forgács röpül morogva; szárnyak nélkül szárnyaló tudás. Világnézet, embertelen korokba visszanéző közös-sorsú társ;

Mentünk tovább és meztéláb sziszegve talpaltunk a vélt tüskék között, vagy elbújtunk a könnyítő szeszekbe és ki látott, meg is ütközött

világnézet, mely szétvág két világot, á m nyomában felbolydul a köd; világnézet, amely jövőnkbe látott háborút és békét összeköt;

Ki gyorsabb volt, idősebb vagy szilárdabb vagy szavunknak hinni nem tudott, könnyen kimondta ránk a régi vádat, míg a szóig a j k u n k e l j u t o t t

felkiáltójel: kormos korunkban kellenek rakétázó szavak . . . s bár a napra nem sokat forogtam. én is szálltam könnyű szárny alatt. *

Most itt v a g y u n k Indulni ú j r a készek. Hazugságtól meg nem foltozott ú j értelemmel és hittel egészek, cipőnk és nem Chevrolet hozott. Mert könnyű az, hogy könnyedén kimondják: könnyűnek találtatott hadunk. De eldobtuk a könnyek könnyű rongyát, és elétek bátran állhatunk.

De játék nélkül semmiben se hittem. Mert akiknek volt gyerekkoruk, nem szívlelhetnek rímes mennyeikben, míg egymásnak fonnak koszorút.

Ha gyáva vagy, csak árnyék áll mögötted, megremegsz a tiszta fák alatt; ha bátor vagy, szívünkkel összekötnek az élni-vágyó idegfonalak.

Őriztem én is sziszegő l i b á k a t dajkáltam a rívó gyermeket: kenyérre kent a rokoni imádat, és nem látta, h o g y belém szegett.

Ne szisszenj hát, ha őrölnek a gondok, f á j j o n bár míg két kéz összegyúr, kenyér leszel, ha izeid kibontod, s lángok közt a lángod is kigyúl. •

Albérletek porában megfürödtem, kályhák f ü s t j e volt törülközőm, nagy eszmék lógtak s pókhálók fölöttem, ft 'egyikükhöz sem volt sok közöm. tlúsz éve hordom nadrágod, szegénység! Rá anyám varrt fényes foltokat könnyekből, melyek álmaink lekéstek £ várom már, hogy végre szétszakad.

Akkor sikolts, ha félve félredobnak, megjártad bár kemencék tüzét, s föllebbezd meg a dolgos millióknak, érzik ők, hogy mit kell tépni szét.

De intenek az istenek és óvnak, hogy rezignáltságra nincs okom. B ha nekimegyek útjelző karóknak, ... . Hj utat keresni sincs jogom. •ifezavukra egykor hittem istenekben, megtapsoltuk gőgös arcukat, fi mert nem tudtuk, hogy jóságuk kegyetlen, tőlük vártunk otthont és utat. *

Akkor kiálts, h a eltévedsz a ködben és hangodra ezer hang felel, amíg utad hozzájuk visszadöbben, • érkezőkhöz visszaérkezel.

Hogy óvjanak a naptól, ők befödtek gazzal, mely fakó f e j ü n k r e nőtt. És gyom helyett és gyommal egyre többet irtották a szárba-nőtt erőt. Szelet vetettek — és vihart arattunk. Emlékükre csomót nem kötünk. Húszévesen sebekben megmaradtunk, és a vértől tisztult meg bitünk.

J z „X" évfolyam „X" alapszervében, A az „X" gyűlésen „X" a titkár a beje/ 1 leütések között a következő merényletet követte el a tagok ellen: — Holnap délután 1 órakor társadalmi munka. Kimegyünk utat tisztítani. Lehetőleg mindenki jöjjön el, mert ez lesz az utolsó alkalom a fizikai munka teljesítésére. Gyülekezés a kollégium előtt! Halk káromkodás, hangos kiabálás a válasz. Mindenki lázasan indokot keresett a lógásra. A fegyelmi bizottság vezetője dühösen fakadt ki: — Pont most kell ennek is lenni! Nekem tárgyalásom van. — Majd jóízűen nyújtózkodott. A többi funkciós önmagával tárgyalt. Sorra bebizonyították maguknak, hogy ott _ a helyük. — Hiába, a példamutatás komoly dologi i— mormogta valamelyik. m z egyszerűbb dolgozók körében is tom/% bolt a pánik. De nekik nem kellett yJL példát mutatni, tehát egymás között tartották meg röpgyúléseiket. — Mész, atyaj — kérdezte egyikük reménykedve a barátjától. — Nem, atya! Eppeg a kultúrát fogom terjeszteni, csak még nem tudom, hogy hol^ — tette hozzá, s tűnődve merült el gondolatainak örvényében. — Zsuú, elmenjünk? r— A Zsunak becézett jány fölvetette hosszú pilláit, álmatag szemekkel nézett a kérdezőre, majd ajkait szóra nyitva elpöntyögte, hogy sajnos, nem mehet: — A migrénem édeseim, meg a szervezetem! Már órák óta fogyok. Különben w allergiás vagyok a lapátolásra. Közben olyan kétségbeesett tekintet sugárzott repdeső pillái alól, hogy mindenki meghatottan elnémult: „Ennek tényleg mindig van valami nyavalyája!" Néhány jánynak sürgősen teritohorgolást

A k k o r üvölts, ha másokat tipornak, félelmétől ne védd önmagad; igazságod megvédi m a j d a holnap, bár a szégyen m a torkon ragad. És annak élj, aki kemény kezében összefogja verseid szavát, és szenvedésed tisztuló tüzében érteimének ú j értelmet ád. Aram legyél, mely ú j korunk szenén ég, s bár szíved elégeted korán, villantsd fel jövőnknek tiszta fényét csillagok fényes neon-során. égig szaladj a hűs acél-erekben, míg a fényben meglátjuk magunk, s világosságot gyújt az emberekben kétmilliárd voltos századunk.

DLUXJUUÍZ. (fexjtne.:

meg-nem-nyugodva lépni ú j csapásra, s fényt és hitet mint isteneknek társa, bár semmiből, de megteremteni!

DCeíemat

EGY IGAZI LÁZADÁS Hallgatag lényed, mely ritkán hevül csak, nem adott szárnyakat valamikor, s a társakkal, kiket a zaj, a düh és a tolongás ugyanúgy sodor, gúnyunkkal ostoroztuk p csendet — hittük: így vár ránk az igazi tor. De m a dühöngő szívemmel teérted az igazi lázadást vállalom, minek jele már nem pipa a számban és nem szakáll az államon, de e szavak, hogy őket a m a lengő üstökűek szeme közé dobom. Mit bánom, leszek különc a különcnek, s kik együtt nevettek velem morálcsőszön, hordóhasú polgáron, nevessenek most különcségemen — tudom, mit teszek, szavaim találnak, s a célom meglelem. Vonz e hallgatag izzás, hogy magadban a világ dolgait elrendezed — a szinte felénk s mégis céltudó tanúságtételek, a csöndesség, ahogy ah vallod, a e t , ami a tied. És vennék tüzedből tüzet teérted, a tenyerembe parazsat -*nem rettenteni s hetvenkedni, de tanulni a kínokat — nem lázadást üvölteni, hanem némán is állni a s a r a t Szakadjon bár e gitárpendülée a húrról, mint némaságról a csend szakad, s kín ösztökéljen, mely éget, mint a csalán, sebesre tépve u j j a m a t — megtanulom másokban, gúnyban, szerelemben méltónak tudni — magamhoz m a g a m a t

BERTALAN J Á N O S :

Segítség

a

t kellett befejeznie. Mások mostak vagy vasaltak, volt aki pont akkorra ütemezte be a fürdést, vagy fontos unnivalója akadt. A többiek még nem döntöttek. Az egyik sarokban végre felhangzott az első pozitív kijelentés: — Én megyek. Különben is ráfér a társaságra egy kis mozgás. Miska is örülni fog neki. Ez a Miska a beszélő fiatalasszony férje, s nem egyetemi hallgató. — Többet kellene dolgoznod otthon! — volt a bölcs válasz. — Nekem ne beszélj! Te is úgy nézel ki, mint egy menzai leves. Erőtlen és lötyögős. -r±arátunk, aki ezt a frappáns meghataM-C rozást kapta, először kitátotta a száMJ ját, majd belerötyögött a cigarettafüstöd levegőbe. — Befizetek arra, amint a csákánnyal aprítod a jeget, s közben valami vidám, dalokat adsz elő érzéssel — harsant két paddal odébb. A megszokott kompánia 5—6 tagja az élénk helyeslés kifejezésére különféle hangokat adott ki, olyanokat, amelyeket csak azok ismernek, akik éveken keresztül velük éltek. A magán- és mássalhangzók Közötti átmenet volt az alapja e különleges hangképzésnek. — Hát te, öcsi, megszámitod? — Vastagon! Az „n" bánatosan zúgott a szó oágén.

Qántyi:

Tavasznak.,. A felbolydult társaság zajosan távozott. Nemcsak azért zajosan, mert ihegtámadták békés nyugalmukat, hanem, mert mindig örülnek, ha vége egy gyűlésnek. Mindenki elindult valahová. S ez a „valahová" összefüggött a másnapi munkával. Volt, aki aludni ment. mert ha már muszáj lapátolni, akkor legalább ereje legyen. De legtöbben szembefordultak az éjszakával, s onnan várták a választ. A kollégiumban azt szokták mondani, hogy „a fiúk már megint beletekintettek az éjszakába". ásnap délre a kérdés eldöntetett. 12 elszánt, de dühös ember indult az összeomlás felé. Pont egy tucat! A 12-ből 6 vezetőségi tag volt, vagy valamilyen tisztséget viselt. Tehát egyenlő erők küzdelmeire volt kilátás a lapátolást kisérő szócsatában ... Hatan szidták a vezetőket, hatan pedig az előző hat lelkiüdvéért imádkoztak. Ütközben kiderült, hogy az egyensúly megbomlik. Csatlakozott a csoporthoz az a fiatalasszony, aki szívesen jött. Ez némi izgalmat okozott, mert hivatalánál fogva, mint egyszerű dolgozónak, az átkozódókat kellett volna erősítenie, de mivel önként jött, minden remény megvolt arra, hogp az imádkozókat, vagyis a funkciósok eszmeileg tiszta csoportját támogatja. Csatlakozott a csoporthoz még egy kutya is, amelyről Memmit sem lehet tudni. Ezen kívül még felébredt, s előmászott a nadrág korcából az a két bolha, melyet a Fáklya mozi utalt ki előző délután eg/y dolgozónak és egy junkciósjuik.

л titkár vezette a csoportot, de az 6 lel/ t kében is dúlt a vihar. Tutyura gon/ 1 dolt, akinek a szivébe nemrég plántálta bele már kicsit hervadó érzéseit. Arcán kemény elszántság merevedett meg, és szemében időnként az öntudat fénye pislogott. A kutya ott ügetett mellette, felfelnézett rá. — Ez az oktalan állat még kinevet — gurult hirtelen méregbe a titkár, s egy óvatlan pillanatban összerugta a boldogtalan kuvasz lábait, amitől az belefordult a járda melletti pocsolyába, majd ülő/elére kuporodva nagyon bután fölnézett a merénylőre. — Megfázol, gyönyörűm — szólt a kutyára az egyik dolgozó, majd szomszédjához fordult: — Te, a kutyák miért nem hordanak jéger gatyácskát ilyen pocsék időben? A szomszéd felhördült: — Már megint kivasaltattál egy teker. vényt az agyadon? — A nénikéd vasaltatott. A kutya ezalatt felmérte a helyzetet és rájött, hogy ő itt felesleges —, odébb állt. De ez már nem változtatott az eseményeken; a hó valamilyen különleges csoda folytán nem tünt el, nyugodtan megvárta, míg barátaink megtört, de kis csoportja belemeríti bánatos lapátját a hókupacba. л munka azonban megváltoztatta a ke/ л délyeket. A várható szócsatából semmi lett. Vidáman, de dolgoztak. Egymást ugratták, tekintet nélkül a funkcióra. A hangulatot a kivégzést szertartás hevítette forrpontra. Ugyanis megfogták a két bolhát, és ünnepélyesen agyonverték. Ez a nézőknek is tetszett, csak egy öreg bácsi kérdezte meg, hogy miért ilyen nagy lapáttal ütötték azokat a szegény kis férgeket. — Bátyám! Hát tényleg nem érti, hogy milyen jó érzés „kis" dolog körül „nagy" hűhót csapni? Шел igas?.

SZEGEDIEGYETEM.2

PÉTER

J

ózsef Attila szegedi éveiben, 1924—25ben került kapcsolatba a munkásmozgalommal: ő, aki polgári radikális családi és baráti körben nevelkedett, származása és baráti kapcsolatai révén is egyenes úton jutott el a szegedi Munkásotthonban a szociáldemokrata munkások közé. Bécsi, m a j d párizsi évei érlelik meggyőződését, de nem teszik egyértelművé, sőt, a munkásmozgalom tucatnyi, egymással hadakozó árnyalata, irányzata közötti eligazodást megnehezítik, világnézetét zűrzavarossá, kiforratlanná kuszálják. 1926ban még egyik bécsi levélben, bár tréfásan, a szindikalizmust és anarchizmust élteti. A proletárírók platformtervezetének rágalmával szemben 1931. szeptember végén Fábry Zoltánhoz egyebek közt ezeket írja munkásmozgalmi múltjáról: "Én az, amivel vádolnak, de még hasonló se soha nem voltam, annak idején tagja voltam a Vági pártnak és ideális anarchista kezdeti koromban is hasznos szolgálatot tettem a mozgalomnak, puszta rokonszenvből, amennyiben Landler és néhány pesti védő között közvetítettem annak idején.« A Vági-féle Magyar Szocialista Munkáspárt 1925 és 1928 között fejtette ki tevékenységét, József Attila vallomása tehát erre az időre, főként 1926—27-re vonatkozhat. A levélbeli vallomásban még ezt olvassuk: »Én több mint egy esztendeje tevékeny tagja vagyok az illegális KMPnak, mint párttag kezdetben rőpiratstencileket gépeltem, ma 7 szemináriumom van és vasárnaponként százak előtt tartok a szabadban előadásokat... Forradalmi verseim többsége a munkások kezén forog sokszorosítva...*

E

bből kétségtelen, hogy a költő 1930 őszén kapcsolódott be az illegális K M P munkájába, s rendkívüli aktivitással vett is részt benne, mindaddig, amíg a moszkvai platformtervezet meg nem tántorította. »A platform tervezetét — í r j a Fábry Zoltánnak — ösmerem a Sarló és Kalapácsból azzal a támadással együtt, amellyel engem illet. Enyhén szólva, „tájékozatlan" társaság frakciós tevékenysegenek minősítem... Forradalmi verseim többsége a munkások kezén forog sokszorosítva... azonkívül jók és nem rosszak, legalább is nem tehetségtelenek, ugyanakkor, amikor a rólam szóló passzus túloldalán vers címén ilyen sorok állanak: K i u t a t k e r e s t ü n k , k i ú t fel« v á g y t u n k • a - V i h a r m a d a r a d - került a kezünkbe,

as »Anya« lapjai arcunk feltüzelte

A platformtervezet h) pontjának követelése: harc a művészi minőségért! Nos, majd szóbaállok velük, ha a többes számú alanyhoz többes számú állítmányt teszitek!...« ö n m a g á n a k teszi föl a kérdést: miért nem írt 6 is ilyen »proletár-verseket«-?. Válaszol is: "Nos, proletárvers elmén a gyakorlatban magyarul csak szennyirodalmi tehetségtelenségeket láttam és ez eleve visszarettentett. Ma is azzal a gondolattal foglalkozom a S. és K. tehetségtelenjei miatt, hogy az irodalommal fölhagyok és szabad teret engedek a proletárirodalom platformtervezete kidolgozóinak .. E keserű-irőnikus sorok József Attila és a KMP irodalompolitikai, esztétikai izléskulonbözésének első, hiteles dokumentumai. U j a b b adataink egyelőre még nincsenek, milyen további motívumok járultak hozzá a párt és a költő ú t j á n a k valóban végzetes szétválásához. De az ellentét ekkor még nem vált szakítássá: a párt jó néven vette, amikor 1932 júliusában a költő fölhívást írt barátaival a statárium ellen, amely az elfogott Sallai Imre és Fürst Sándor életét fenyegette. Am József Attila egyre inkább elszakadt a párttól, nemcsak irodalmi, esztétikai fölfogásban, mint addig, hanem a munkásmozgalom közvetlen céljait illető politikai nézeteiben is.

1

833 tavaszán az Űj Március közzétette a Komintern fölhívását a munkásosztá l y egységfrontjának megteremtésére. Kevéssel később a KMP hasonló fölhívást adott ki, m a j d »Egységfront füzetek« címmel kiadványsorozatot indított az eszme propagálására. Az első füzet -Mi történt Németországban?« címmel a fasizmus győzelméért egyesegyedül a szociáldemokráciára hárította a felelősséget. Erre a f ü zetre válaszolt József Attila az Üj harcos c. folyóirat májusi száméban. A folyóirat, mely lényegében az egységfront-politika érdekében indult ú j orgánum volt, nem volt pártlap, nem kötötte le eleve magát sem a KMP, sem a MSZDP mellett. Ezért adhatott helyet József Attila állásfoglalásának, amely ugyancsak különbözik m i n d két párt álláspontjától. A költőnek ez a nagyjelentőségű cikke mutatja, hogy ekkor már teljes tudatossággal szembefordult a KMP szektás politikájával, anélkül, hogy a szociáldemokrata álláspontot tette volna magáévá. Tanulmánya — meggyőződésem szerint — a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is nagyjelentőségű, máig is aktuális, mert a sztálini dogmatizmustól mentesen, az eredeti m a r xi—lenini eszmék fényében, reális helyzetérzékkel vizsgálta a munkásmozgalom helvzetét és a fasizmus uralomrajutásával kialakult ú j szituációt. Mind a sztálini,

mind a szociáldemokrata utat

elutasítja,

LÁSZLÓ: József Attilát formálisan, párthatározattal valóban n e m „zárták ki" a KMP-ből, erre az illegalitás viszonyai között nem is volt szükség. Hogy „kihagyták" a mozgalomból, s olyan körülmények között, mint amiről a kritikák és Pákozdy vallomása számot adott, az semmivel sem enyhíti a tények értékelését, s csupán terminológiai árnyalatot fejez ki. A döntő az, hogy a költő, aki 1930 őszén lelkesen lép a kommunisták soraiba, m á r egy év múlva támadást kap hálául.

József Attila a dogmatizmus ellen mert véleménye szerint mind a kettő dogmává, kötelező sablonná merevített egyegy történelmi helyzetnek megfelelő utat, s ehhez makacsul, a valóság fejlődésével mit sem törődve ragaszkodik, öncélú forradalmasdit vagy hasonlóan öncélú tradeunionizmust játszva. József Attila szerint szélsőséges és dogmatikus álláspontjuk miatt sem a sztálini vonalvezetésű kommunista, sem a szociáldemokrata párt n e m alkalmas a munkásegység megteremtésére. József Attila világos, logikus okfejtéssel bírálja a két álláspontot. »A szocializmusba való békés belenövés szociáldemokrata eszménye kétségtelenül minden tudományos alapot nélkülöző, de nem kevésbé eszmény, ideál a forradalmi átalakulás hangoztatása úgy, ahogy a baloldal teszi„ Az „ugrásnak" megvan a tudományos alapja, az nem vonható kétségbe, de amíg az ugrást maga a történelem (amelynek objektív tényezői a nem baloldali erők is) nem tűzi napirendre, addig az ugrás ideál marad, propagandája pedig idealizmus »Az ugrás szükségességének tudatára, úgy látszik, a gyakorlat még nem kényszerítik rá a munkásosztályt, amiből arra következtethetünk, hogy az ugrás még mindig nem vált gyakorlati kérdéssé, vagyis túlzás azt állítani, hogy „a tőkés uralom végének történelmi pillanata elérkezett"... Ez vágy és hangoztatása idealizmus.« A munkásmozgalom kettéosztottsága maga is eltorzítja a tényleges helyzet és a teendők fölismerését: »A jobboldalt belekényszerítik egy kispolgári demokratizmusba, a baloldalt pedig forradalmi szektarianizmusba A továbbiakban higgadt, de meggyőződött szavakkal bírálja a Szovjetuniót a diktatúra ilyen öncélú fölfoeása miatt, a diktatúra gyakorlóinak szűk bázisa miatt, s pozitív tanulságként kimondja: »Egy szocialista diktatúrának a politikailag tevékeny lakosság többségére kell alapozódnia.-'

A

költő e megállanításalt — melyeket a XX. és a XXII. kongresszus megerősített — a KMP szektás vezetői természetszerűen mereven elutasították: „zavaros és opportunista fejtegetései" — írja Téglás Ferenc az Üj Harcos 1933 júniusi számában — „veszedelmesek", mert József Attila „egy pár proletár tárgyú versével némi tekintélyt szerzett magának a baloldali munkások között" és most e r r e támaszkodva, baloldali frazeológiába cso^ magolva „szociálfasiszta ideológiát árul". „József Attila — úgymond — ezzel a cikkével a szociáldemokrata vezérek ideológiai ügynöke lett a baloldali munkásság között." S a következőkben a szokásos dogmatizmussal fejtegeti a szektás irányvonalat, melytől „minden eltérés rombolólag hat ki a munkásmozgalom minden területén." József Attila említett cikke — nem véletlenül — a XX. kongresszus után került a magyar nyilvánosság elé. Az Üj Hang 1956 júliusi számában Kató István tette közzé s egyebek között a következőket Irta róla: „A magyar forradalomnak az 1919estől eltérő, bonyolultabb képletét keresték mindazok, akik hosszú éveken keresztül ismételten felléptek a párt vezetésében meglevő erős szektáriánizmus és dogmatizmus e l l e n . . . E folyamatba olvad József Attila tevékenysége. Ha annakidején jószándékúan vizsgálták volna nézeteit, a lényeges igazságot elválasztva a tévedéstől, nagy okulásul szolgálhattak volna a pártnak." József Attila tanulmányainak 1958ban megjelent kötetében Szabolcsi Miklós is elismeri, hogy a költő cikkének több megállapítását igazolta az idő, egyebek között a Komintern 1935-ös VII. kongresszusa is, a népfront kérdésében. Másrészt azonban Szabolcsi is, a k á r az általa idézett Sándor Pál, úgy véli, hogy helytelen a cikkben a szervezettség bizonyosfokú lebecsülésének tendenciája, a szociáldemokrata tömegekre való utalás, a szociáldemokrata vezetők felelősségének kisebbítése. Révai is elismeri, hogy József Attilá' nak ez a tahulmánya a KMP-vel való meghasonlás és elidegenedés kifejeződése, s szerinte közeledést jelentett a szociáldemokrata állásponthoz és eltávolodást a kommunista fölfogástól. Hivatkozik még a költő másik cikkére, amely m á r 1934 novemberében a szociáldemokraták folyóiratában, a Szocializmtis-ban jelent meg, s melyben József Attila még határozottabban a Szovjetunió gyakorlata, a sztálini politika ellen fordul. S mi még idézhetnők a Világosítsd föl c. versét (1936) is, melyben „fasiszta kommunizmusról" szól a költő, s ezen félreérthetetlenül a sztálini gyakorlatot érti. 1956-ban maga Révai is elismerte, hogy József Attila és a párt közötti szakadék elmélyüléséhez nem kis mértékben járult hozzá a szektás sztálini önkényuralom: „Ekkor, a harmincas években zajlottak le a Szovjetunióban azok a perek és folyt — ma m á r t u d j u k — a szocialista törvényesség megsértésével az az üldözés-lavina, amely csorbította a szocialista ország vonzóerejét, és ha nem is ingatta meg József Attila kommunista hitét és marxista—leninista* meggyőződését, de bizonyos, hogy őt is, mint annyi más képviselőjét az európai haladó értelmiségnek, mélyen megrendítette." Az óvatos fogalmazás mögött a n n a k a kényszerű elisme-

rése rejlik, hogy a Moszkvából idelátszó példa, és az ugyanonnan irányított K M P szektás gyakorlata egyaránt taszítóan hatott a költőre, s 1932 végén, de legkésőbb 1933 elején József Attila ezek miatt az okok miatt szakított a KMP-veL

Révai József mentegeti Pákozdy Ferencet, akinek szomorú szerep jutott a József Attila elleni hajszában, ö írta a Társadalmi Szemle 1933. februári számában a Külvárosi éj elutasító, ledorongoló k r i t i k á j á t Nem kétséges, hogy Pákozdy azóta megbánta m á r tettét: erről vall a József Attila emlékére írott verse is, s most levele, melyet Révai tanulmányából ismerünk. Ebben elmondja, hogy őt a Társadalmi Szemle szerkesztői, Madzsar József és Sándor Pál szólították föl a bírálat megírására. Az ellene hangoztatott v á dak s u m m á j a k é n t kijelentették: „József Attilának nincs helye a mi mozgalmunkban . . . " A két szerkesztő mindezt a „párt álláspontjaként" tolmácsolta Pákozdynak, s Révai egészen természetesnek — a párt akkori módszereinek ismeretében hitelesnek és elfogadhatónak — tartja, hogy P á kozdy a részleteiben is hasonlóan sugalmazott, s a „proletárirodalom platformtervezetének szellemében" írott bírálatot elkészítette. így született tehát meg Pákozdy írása. József Attilának először Döntsd a tőkét, ne siránkozz! c. kötetéből indul ki, de azzal is elégedetlen: csak két-három olyan versét ismeri el, amely értéke a szocialista irodalomnak. Az ú j kötetben, a Külvárosi éj-ben szerinte csak öt-hat „szocialista szellemű" verse van. Beleköt a Külvárosi éj c. címadó versbe is, s kicsinyesen-gúnyo6an boncolgatja: „A költő úgy látja, hogy a szövőszékek a holdfény fonalával »szövik a szövőnők omló álmait«. (Hogy a szövőnők nem csak álmodozni szoktak, hanem heti 10—20 pengőért sorvadnak a szövőgépek mellett, arról itt nem esik szó!)" A Mondd, mit érlel c. versről többek közt azt í r j a : „A nyomor egész skáláját szólaltatja meg — de a kérdésre nem válaszol, az okozatokat felsorolja, de nem jelöli meg az okot és a kivezető u t a t " Szerinte a költő nyílt és határozott állásfoglalása egyedül a Munkások c. versben mutatkozik meg. Még néhány vázlatos utalás egy-két versre, s azután jön az ítéletmegállapító összegezés, amiért az egész kritika íródott, a költő szándékos „elkülönítése" a mozgalomtól: „Az eddig felsoroltak alapján meg kell vallanunk, hogy J. A. nem proletárköltő. Hiába olvassuk sűrűn az »elvtárs« szót, és egyéb marxista kifejezéseket (»a levelek zizegnek, mint a röpcédulák«), mindez a felszínen van, nem válik lényeggé, szocialista versei nagyrészt csak töredékek. Mi az oka annak, hogy J. A., aki elméletileg marxista, nem t u d j a meggyőződését verseibe beolvasztani? Hogy felem á s marad? Egyrészt az, hogy J. A. nem elsődlegesen lírikus természet. Nála az érzések nem törnek ki a maguk forró, friss erejében. (Kötetében alig van néhány valóban lírai sor.) Nála ötletek, hasonlatok, képek, gondolatok jelennek meg, ezeket azután mesteri technikával és nyelvtudással eleveníti meg..." „j. A. másrészt — folytatja — nem él benne á munkásmozgalom eleven sodrában. Mintha messziről, parton megrekedve, nézné a tömeg hullámverését. Elfutnak mellőle a legfontosabb problémák (pl. a háború kérdése), a legaktuálisabb napikédések. Így azután csak a felszínt látja, ötletekre, véletlenadta témákra s z o r u l . . . J . A. félúton álL" A kötet egy másik bírólója, Somodi László, az Üj Harcos májusi számában valamivel jobb véleménnyel van József Attiláról, a szocialista lírikusról, b á r Pákozdyval ő is azt vallja, hogy az egész kötetben csak öt-hat vers képviseli méltón József Attilát. A többiről ezt mondja: „Hiányzik belőlük az ideológiai összefügges, némelyik csak verses játék, amelyben t a lán örömét leli a költő, de a szocialista olvasó semmiesetre sem."

A

költészetnek — a szocialista költészetnek — ez az utilitarisztikus, szektás fölfogása, bármennyire mentegeti is indítóokait Révai, döntő jelentőségű volt a költő és a KMP közötti konfliktus végső kifejlődésében. A költő, a moszkvai „proletárköltők" állásfoglalásáról m á r két évvel ezelőtt megírta véleményét: „A szovjet bürokrácia, ha tehetséges új ember kerül a mozgalomba, inkább hamis váddal rohan rá, hogy »kimarja*." Nem t u d j u k , hogy Pákozdy szubjektive mennyire készséggel hajtotta végre a pártutasítást, vajon örült-e, hogy segíthet a konkurrens költőnele a mozgalomból és a szocialista irodalomból való kiszorításában. Mindenesetre Fábry Zoltánnak igaza volt: „A Társadalmi Szemle Pákozdy-cikke, úgyszintén a Sarló és Kalapács elutasító magatartása, iskolapéldái a pártbotfülűségnek. Köztük és a szegedi egyetem »fura ura« (Horger Antal) között, aki eltanácsolta József Attilát az egyetemről, nincs különbség."

Hát k i j ö t t e m ide, az erdőbe. Lágy libegés, — a levelek zizegnek, m i n t a r ö p c é d u l á k . A föld c s ö n d j e fekszik, nehéz. Agak, k a r o k n y ú l n a k : Minden h a t a l m a t ! . . . L o m b o s h a j a m b a száraz ág hulL A száraz á g a k h u l l n a k . Csak egy pillanatra m a r t a k ki, c s a k . Z ú g j . e r d ő elvtárs! Szinte esikorgok. Egy pillanatra se m a r t a k kl, c s a k az az elvaduló csahos r á m t á m a d t s k i j ö t t e m , hogy e r ő m összeszedje, m i n t a n é n i a gallyat, a b á n a t . Könnycsepp, — egy h a n g y a Ivott belőle, eltűnődve nézi b e n n e a r c á t és m o s t a n n e m tud dolgozni tőle. (Bánáti

E

vers először az 1932 őszén megjelent Külvárosi éj c. kötetben látott n a p világot, de nagyon valószínű, hogy már ekkor, 1931 szeptemberében, a Fábrynak írott levéllel egyidőben íródott. Talán nem tűnik nagy vakmerőségnek, ha egyetlen — de igen jellemző — állítmányra alapítjuk föltevésünket. A versben kétszer is előfordul: „Csak egy pillanatra martak ki, csak." E vers tehát — igaza van Révainak — még nem a teljes elszakadás dokumentuma, mert az csak kb. 1932 végén, 1933 elején következhetett be, de semmi esetre sem későbben, pl. 1934-ben, mint Révai mondja, nem is beszélve azokról a vulgáris megfogalmazásokról, melyek azt sugallják, hogy a költő „haláláig" a KMP híve volt. Révai maga azt í r j a az említett „szovjetellenes" cikkek értékelése során: „E szórványos és kivételes megnyilatkozások csak a költő rendkívüli helyzetével és [az] akkori világpolitikai, valamint a magyarországi helyzet zűtzavarosságával, a németországi fasiszta diktatúra okozta megzavarodóttsággal magyarázhatók. József Attila a párttal való tragikus szakítás után sem vált soha kommunistaellenessé és soha, egy pillanatra sem tett szemernyi engedményt sem a fasizmusnak."

E

z igaz: József Attila szocialista — kommunista — maradt lélekben, s holtáig következetes antifasiszta. De kommunista fölfogását semmiképpen sem szabad azonosítani a KMP akkori szektás vonalával, s így említett cikkeinek a sztálini párttaktikát érintő bírálatát sem szabad jelentéktelen, időleges utat tévesztésnek, pillanatnyi melléfogásnak föltüntetni, mint Révai teszi. Ellenkezőleg: nagyon is következetes, újfajta szocialista szemlélet kialakulásáról, a KMP szektás vonalának tudatos túlhaladásáról van szó József Attila gondolkozásmódjában 1933. elejétől fogva. Pontosan az, amit a XX. kongreszszus óta a kommunista mozgalom keres: a szektás, dogmatikus, bürokratikus sztálini vonaltól való elszakadás, az önálló szocialista gondolkodás, az új történelmi helyzetnek és nemzeti viszonyoknak megfelelő szocialista harciformák meglelése. Nem véletlen, hogy József Attila egységfrontcikkéről addig hallgattak; nem véletlen, hogy Révai József is 1956 nyarán ismerte el a sztálini önkény taszító hatását a h a r mjpeas évek haladó értelmiségére, köztük József Attilára. József Attila szocialista m a r a d t holtáig, szocialista, aki a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom ú j , reális ú t j a i t kereste, nem a marxi—lenini betűkből Sztálin által kátévá merevített dogmák alapján, hanem Marx és Lenin szellemében, és az egyetemes emberi f e j lődés ú j eredményeinek, a modern technikának és gondolkodásnak, lélektannak, m ű vészetnek fölhasználásával. S ha ebben, pl. a freudizmus jelentőségének túlbecsülésével, tévedett is, maga az igény, mely a társadalom erőit „odakint", az ösztönökét „odabenn" a k a r t a megfékezni, végső soron a modern ember jogos igényét fejezte ki, a modern művészet valós problémáira irányította a figyelmet. * József Attila szocialista volt a szívével is. Kereste a közösséget, s ifjúi hittel versben vallotta: S e n k i j e sincs, n e m é r i gyász, akire c s a k egy p á r t v i g y á z . . . (Dúdoló)

Boldog volt, amikor ezt a biztonságot a KMP-ben megtalálni vélte, s holtáig f á j t neki, hogy „kimarták" a közösségből, melyben nemcsak szektás pártvezetőket, de magyar munkáslestvéreket is talált. Utolsó Versében írta: Egyedfll v o l t a m Cn sokáig. M a j d e l j ö t t e k hozzám s o k a n . Magad vagy, m o n d t á k ; b á r velük voltam v o l n a é n boldogan. (íme, h á t megleltem hazámat)

Lehetetlen ezt másként érteni, mint arra, hogy vágyta a közösséget, de az a párt, amelyben annyira bízott, amelyről azt énekelte, hogy nem éri gyász, akire ez a párt vigyáz; az a párt — a szűkkeblű, szektás, a magyar valóságtól idegen vezetése következtében — megtagadta őt, cserbenhagyta, kitaszította. Tragédiája volt ez nemcsak József Attilának, de a magyar szocialista mozgalomnak is.

SJBgG-EDI EGYETEM

Korszerűbb alapokra helyezzük a gyógyszerészképzést Beszélgetés Dr. Kedvessy György professzorral a reformtervezetről

I leveleit hallgatók részére | szervezett szakszeminárium tapasztalatai az állam- és lostudeménvl Karén

lyezése. Felkerestük a GyógyMilyen új tárgyak beiktatását tervezik AZ OKTATÁSÜGYI reszerész technológiai Intézetformban megjelölt szemponben dr. Kedvessy György és milyen elgondolások alakultak ki tok szem előtt tartásának fiegyetemi tanárt, a reformaz elmúlt a hallgatók gyógyszertári gyakor- gyelembevételével bizottság elnökét, hogy tájétanév II. félévében egyetekozódjunk . a tervezetről, münk Ailam- és Jogtudomálatára vonatkozólag? amely a körülbelül két év nyi Karának Polgári Jogi múlva életbelépő ú j egyeTanszéke kísérletképpen — A tervezetben kristályaz Ismeretanyagot. temi képzés alapjául szolSzeged és tan, kolloidlka, továbbá etiAB érettségi vizsgát köve- megszervezte a gál. környékén lakó levelező hallka szerepel ú j tárgyként A tőié* tervezett 10 hénapos Első kérdésünk: gatók szemináriumát. A szelegtöbb tárgy tematikája a gyógyszertárban, Illetve minárium megindításakor a korszerű követelményeknek részben gyógyszertárban tanszék azt tűzte ki célul, Mi testi szükségessé az egyetemi megfelelően nagymértékben eltöltendő gyakorlat célja hogy a szeminárium tagjai a gyógyszerészképzés reformálásátf módosul. elsősorban nevelő hatású: Jegyzetanyagon túlmenően « - A műszaki és termé- csolatosak. Ezek eredményéAltalános elv, hogy az el- a rendszeres munka felelős- sajátítsák el a polgári jog szettudományok az utóbbi nek gyakorlati hasznosítása méleti képzés előzze meg a ségteljes dolgozót formál a anyagát, tegyenek szert bizoévtizedekben bekövetkezett folytán a gyógyszerkincs gyakorlatot Ez irányadó középiskolás diákból. A nyá- nyos alapvető monográfiák hatalmas fejlődése különfé- nagymértékben átalakult, 111. szempont a gyógyszertári ri szünetekben egy-egy hó- és cikkek ismeretére, kísérelle területen számos mélyre- a gyógyszeres terápia lehe- gyakorlatok tematikájára meg egy-egy témakör önható objektív és szemléleti tősége számos fontos ú j nézve is. A gyógyszertári nap, az államvizsgát meg- jék változást hozott gyógyszerkészítménnyel bő- foglalkozás mértéke aszerint előzően pedig féléves gyógy- álló feldolgozását és ismerA gyógyszerészet igen je- v ü l t Mindehhez hozzátehet- bővül, amint a hallgató az szertári gyakorlat szerepel a jék meg sgyes elméleti kérdések gyakorlati problematilentős elméleti és egyben jük. hogy az anyagszerke- egyetemi oktatásban kapja tervben. káját. E kísérleti forma begyakorlati jellegű, de szer- zettel foglalkozó tudományvezetésénél az is vezette a veteti felépítésben is ér- ágak (pl. a kolloidika, fiziMennyi a tervezet szerint az egyetemi tanszéket, hogy ha a fenti vényesülő átalakuláson kai kémia), valamint az meg tudja valósítani, ment át. anyagvizsgáló lehetőségek képzés ideje és milyen módosítás célokat ezzel viszonylag nagyszámú A fejlődést illetőleg elég bővülése ugyancsak hatással hallgatót tud foglalkoztatni, utalnom • biológiai és az volt a gyógyszerellátásra, ilvárható a vizsgák tekintetében? egyben segítséget, Illetve orvostudományok terén újab- letve a gyógyszerészeire. E nyújt az — összesen 9 félév. Meg- tárgyból minden félév vé- iránymutatást is ban elért eredményekre, kü- tudományágak eredményeiV. évfolyam végén kötelezőlönösen az élettan, biokémia, nek gyakorlati alkalmazása emlften., hogy ma már szá- gén vizsgázni, Érdekes megemlíteni, hogy en elkészítendő szakdolgomikrobiológia, kórélettan és az utóbbi 25 évben Igen je- nws államban 8 év a gyógyzat megírásához, a hallgatókfőként a farmakológia terű- lentősen befolyásolta a szerészképaós időtartama. A a hallgatók véleménye sze- ban felkelti az érdeklődést az utolsó létén mutatkozó olyan ú j gyógyszerelőállítást. illetve tervezet szerint rint a félévek köstl kolés elősegíti az önálló Jogi megismerésekre, amelyek a a gyógyszergyártás fejlődését félévben a többinél kisebb a kötelező óraszám, hogy lokviumok a folyamatos gondolkodás kifejlődését 1», gyógyszeres terápiával kap- és i r á n y á t biztosítsuk a fakultatív tárA LEVELEZŐ hallgatók tanulásra serkentő hatágyak felvételének lehetőséHogyan módosul a gyógyszerészek nagy érdeklődéssel fogadták súak. gét, továbbá nagyobb Idő. . ezen ú j oktatási formának a feladatköre? beli lehetőséget nyújtsunk a N é z t e m szerint igen fontos bevezetését, amit bizonyít az — A gyógyszerellátásban keretében diákköri stb. munkában va- feladata az egyetemi nevelő- a tény is, hogy mintegy B0 mutatkozó mélyreható váltomunkának az, hogy a hall- hallgató Jelentkezett a szelehetetlen as egyes tudo- ló elmélyülésre. zás, főként az a tény, hogy A Gyógyszerésztudományi kKatók középiskolás számon- mináriumra; e szám igen temányágak teljes egészét érés a gyógyszerkészítmények előhelyes értelem- kintélyes, főleg, ha figyelemoktatni, hanem ereknek a Karon már eddis is ielentő- b e n v e nélkül, t t állítása a gyógyszertártól folyamatos tanulás- be vesszük, hogy csupán felgyógyszer-szakértői Isme- l l n J L Ü t l t . w « ^ ; , ^ . igen jelentős mértékben retkör szempontjából je- sen csökkent a kötelező vize- s a i sajátítsák el az ismeret- sőbb éves Szegeden (vagy gyógyszergyárakba került át, lentős fejeceteinek kell a gák száma. Számos két fél- anyagot Szeged környékén) lakó 06 világszerte felvetette a gyógyéven át oktatott tárgy félév. Reméljük, hogy az ú j olyan hallgatók jelentkeztek, tananyagban szerepelni. szerészi foglalkozás feladatközi kollokviumának elen- gyógyszerészképzés beváltja Különösen az alapozó ter- gedését javasolta a Kari Ta- f J » 0 ^ ! * " 'reményeket és akik megfelelő tanulmányi körének átértékelését. eredménnyel rendelkeznek. A . mfApmKfifi J o b b ^»Pókkal rendelkező szemináriumok napirendjén Magyarországon alapvető S á l á v T ^ U S í b ^ n4«. nács. Ez az elv a reformban gyógyszerészeket ad az or- a mai élettel txorotan összekaPC is érvényesül. Több féléves szág egészségügyi hálózatá- függd, mindennapi kérdések ídStt n í ^ a m X l v sze- hogy azokban hallgatóink tárgyakat szigorlattal zá- nak és a gyógyszeriparnak, kerültek megbeszélésre, s az S P . ' I S S k r U « lameretanyagot runk. de nem kell minden SZ. J. a gyógyszer ssakérWje. kapjanak. Ez lényegében annyit Jelent, hogy a gyógyszerésznek ismernie kell a " gyógyszert, kémiai, fizikai, fizikai-kémiai, valamint fiziológiai, illetve farmakológiai vonatkozásban. A gyógyszertári tevékenységen kívül mindinteiktt, amiket sokszor maguk sem A MARXISTA MŰVELTSÉG elsaNAPJAINKBAN újból fokozottan kább gyógyszerészi feladatkerül a marxizmus elsajátíértenek teljesen. (Ezxel kapcsolatban játítása szerintünk elsősorban lelkiiskörbe tartozik a szintetikus előtérbe meretei és kitartó önképzés eredmékérdése az egyetemi ifjúság itt szükségtelen kitérni bővebben ar- nye stb. úton előállított «Gyógy- tásának lehet, terméizetnen megfelelő körében. S ez a kérdés nem fölülről szereknek gyógyszerkészít- vetődött ra, hogy bálványaik szemlélete közirányítás mellett. Ez az önképzéi a fel, hanem az egyetemisták ményekké (injekció, tabletta egy jelentős marxitta körök keretében jöhetne létvetett módon mégis csak a nyugati részének körében Indult stb.) történő üzemi méretű meg ez a folyamat, önellen- életforma tagadása, bár pesszimizmu- re legjobban , azonban a marxista köfeldolgozása, valamint a őrzés, hogy hogyan amolyan szervezettsége is állunk tulaj- suk a mi viszonyaink között reakciós.) rök túlnyomó réizének gyógyszerellenőrzés feladat- donképpen a marxizmus ét tevékenysége jelenleg nem megfemegismeréköre is. lelő, nem célravezető. így jött létre az a valóságos. Sartsében. — Hazánkban a gyógyre- is Camus-láz az egyetemen, amely Egyet marxiita körök csak névleg A kérdés fölvetése nem a véletlen szerellátási fejlődésben és azonban nem marad meg elvont szem- léteznek, de sok valóban működő csoműve. A megváltozott közszellem, a szervezeti kialakításában az léletnek, hanem nagyon is gyakorlat- portnál tem jobb a helyzet. Túl hivatették utóbbi mintegy 15 évben e szabadabban fellángoló viták tá válik. Ennek nyomában jár az a taloi jellegük miatt erre lehetőség szükségessé, hogy ezen a téren is program érvényesült (legtöbbször szerencsére csak divatos sincs mindig, vagy ha lenne, akkor az szembe nézzünk önmagunkkal, és pózként felvett) kiábrándultság, nem- egyik rész nem mer, a másik sajnos 'Meg kellett vizsgálni, mi- felmérjük, hol is tartunk tulajdon- törődömség, pesszimizmus, ameíy még sokszor nem tud vitatkozni. ként kell módosítani a je- képpen. így is igen nagy károkat okozhat. lenlegi kiképzési rendEmelnünk kell tehát a marxista köMint ismeretes, a jövő évtől kezdEnnek a szemléletnek a hirdetői szert. rök színvonalát. Hogy hogyan, erre megszűnik a hallgatók származás gyakran hangadókká válnak a hallkonkrét példát hozunk: a másodéves Az Egészségügyi Miniszté- ve szerinti megkülönböztetése. Ez a he- gatók körében. Ha valaki közülük ki- nyelvészek marxista körén belül telrium felhívására a Gyógy- lyes, intézkedés, amely azt jelenti, hogy ilyenkor évközben fö- jesen önként alakult egy. egyelőre 4— szerésztudományi Kar ós a jelzi, humánus hogy a szocialista tudat kiala- lösleges tanulni, akkor gúny tárgya S főnyi csoport, amely célul tűzte ki a Karon belül az Oktatási Re- kításában előrelépés történt, lesz az, aki mégis dolgozik. így lesz marxizmut módszeres és következetes formbizottság behatóan ta- rejt egy újabb problematikus következ- vagány dolog az óramulasztás, A tanulást a legbukás tanulmányozását. nulmányozta a teendőket és ményt is magában. Számolni kell az- stb. alapvetőbb dolgoknál, a marxizmus javaslatot dolgozott ki a zal, hogy ennek következtében bizoalapjaínak megismerésénél kezdték. AZ EGYIK MARXISTA KÖRÖN gyógyszerészképzés reform- nyos változás fog történni az egyetetörtént a következő eset: egy hallga- Első lépésként Plefianov: »A marxizjára. mut alapvető kérdései« c. rövid öszmi ifjúság összetételében. Nagyobb tó felállt, és szinte kétségbeesve szefoglaló jellegű munkáját olvassák, számban kerülhetnek az egyetemre mondta el, hogy társainak egy része Milyen elvi amely kiindulási alapot nyújt a marállandóan gúnyolja, strébernek, törolyan elemek, akik felfogásukban és megismerésétetőnek nevezi, mert már félév után xizmus klasszikusainak célkitűzések életszemléletükben polgári nézeteket elkezdte olvasni a szigorlatra kötele- hez, de amely már önmagában is igen hordoznak. Ugyanakkor a nagyobb érvényesülnek a sok érvet ad a polgári nézetek elleni ző olvasmányokat. műveltség előnyével fognak rendelIlyen jelenség, élesebben, vagy ke- vitákban. A marxista kör legközelebreformtervezetben ? kezni a munkás és paraszt származábi gyűlésén erről a műről lesz szó, ilhallgatók egy részével szemben. vésbé élesen rengeteg fordul elő. És — Röviden összefoglalva: sú letve ennek alapján olyan kérdéseknem véletlen, hogy a gúnyolódok Várható tehát a világnézeti viták kia hallgatók túlterhelése nél- éleződése. ről, melyeket Plehanov felvet, ét nagy része a föntemlített hangadókkül biztosítani szeretnénk aktualitából és a hatásuk alá került hallgatók- amelyek ma tem vesztettek azt, hogy a gyógyszerszakérEZ ÖNMAGABAN nem volna baj, ból áll. Ugyanakkor ők sukból. provokálják tői programnak megfelelően de meg kell vizsgálnunk, rendelke- azokat a végén rendszerint dúrva szeA körnek tanárvezetője van, terméművelt- mélyeskedésbe hallgatóink kellő elméleti és zünk-e vajon olyan marxista fúló vitákat, mint szetesen nem azért, hogy jelenlétével vehes- amilyen pár hete az egyik másodéves gyakorlati ismereteket sze- séggel, hogy eredményesen elnémítsa a vitát, hanem hogy megrezzenek, illetve leendő hi- sünk részt ezekben a vitákban. Egy marxista körön zajlott le. magyarázza az esetleg kevésbé megönvizsgávatásuk gyakorlásához kellő ilyen jellegű lelkiismeretes értett részeket és a vitát helyet meEz a gyűlés azt is megmutatta, hogy elgondolkoztató eredkészségre és szemléletre te- lat azonban annak felkészültség- derben tartsa, megakadályozza többsége, a vitát csak jó marxista gyenek szert. Minthogy a ményre vezet. A hallgatók »gyógyszer* Ismerete igen be kell vallanunk, ezen a téren pasz- gel folytathatjuk eredményesen, és így elfajulását. elejét NEM ÁLLÍTJUK, hogy ez az egyetsokféle tudományágban való szív, nem mutat különösebb érdeklő.- a megfelelő érvek birtokában határozott véleménye, vehetjük a személyeskedésnek is. Új- len helyes módszer, csupán azt akarjártasságot krván. az egye- dést, nincs ból fölvetődik a kérdés: hol állunk a temi oktatás tárgyal között nem tulajdonit fontosságot ezeknek a Egyesek szerint épp marxista műveltség elsajátításában? tuk végre kimondani, hogy komolyabkellő súllyal szerepel to- problémáknak. ban kell venni a marxista köröket, szaktárgyaink Sajnos, az adott körülmények között a vábbra is az alkalmazott fi- eleget tudunk belőlük pokövetelményekhez képest nagyon is az emelni kell színvonalukat, első sorban zika. a kémia különféle ága, körében. Ösztönösen, legfeljebb gazdaságtani tanulmányaik elején. Pl. egy-két szemelvénytől elte- mindenkinek saját marxitta, a növénytan és farmskognó- litikai filozófiai marxistának mondják magu- kintve nem ismerjük a klasszikusokat. zia —, számos biológiai alapján műveltségének növelésével. nélkülözik a rendszeres mar- S ha a következő évben megvalósul az tárgy: élettan, mikrobioló- kat, de műveltséget. Velük szemben a terv, hogy az első évesek marxista köBI8TEY ANDRÁS, gia. gyógyszerhatástan stb. xista vannak olyanok, — nyíltan vagy reit a jövő harmadévesei fogják patrogyógyszerügyi szervizés, köz- burkoltabban — akik KELEMEN JÁNOS és egyes nyugati áram- nálni, nem ér majd váratlanul senkit, egészségtan és természetesen latok hívei, terjesztői. VARI PÉTER Ezek renda gyógyszertechnológia. Nyil- szerint tetszetősen adják elő tlméle- ha sarokba szorítják a vitákban a U. éves bölcsészhallgatók »patrónusokat vánvaló, hogy • sok tárgy Hazánkban időszerűvé vált r gyógyszerészképzés reformjának kidolgozása. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán az Oktatási Reformbizottság foglalkozott a kérdéssel és kidolgozta a reformtervezetet, melynek célja a gyógyszerészképzés korszerű alapokra való he-

^^«s^luw^néí S

í «a

kívlE

E S Z M E C S E R E

A marxista körök igazi feladatáról

elméleti és gyakorlati problémák igen szerencsés összhangban jelentkeztek. Az elmúlt tanévben három, a jelen tanévben pedig két vitaülésre került eddig sor dr. Kemenes Béla tanszékvezető irányításával. Az alsó előadást Kerepesi József: „A

lakásbérleti jogviszony keletkezése és megszűnést", a másodlkat

Rhitst

Gézáné:

„A beruházások megvalósítását szolgáló polgári jogi tszközök", a harmadikat Ábrahám Antalné: „A termelési

szerződések gyakorlati

prob-

lémái" címmel tartotta. Az 1962—83. tanévben „A gaz-

dasági jog problémája" címmel

Merényi

Kálmán,

tartási és életjáradék

„A

szerző-

dések kérdései"-ről Józsa Margit tartott előadást. Március végén Oskó Lajos: Jiz

államigazgatási

jogkörben

okozott kár" problémájáról tart vitaindító előadást HELYES VOLT, hogy «zen témák feldolgozói olyan hallgatók voltak, akik munkakörtiknél fogva jól ismerték annak gyakorlati problémáját, ezért a példákkal alátámasztott előadások és az a h hoz kapcsolódó elméleti kérdések felvetése, megvitatása a résztvevők számára hasznosnak bizonyult, ügy véljük, hogy a témaválasztás annál is Inkább helyes volt, mivel kísérleti jellegű oktatási formáról van szó, a hallgatók érdeklődésének felkeltésére az Ilyen tárgyú foglalkozások alkalmasak. A foglalkozás módszere le helyesnek bizonyult. Az előadó által összeállított tematikát és a felhasznált íontoeabb irodalom és jogszabály jegyzékét a résztvevő hallgatók időben megkapták; ez nagymértékben elősegítette, hogy az előadásokat követően Igen színvonalas viták alakultak ki, s abba a hallgatók nagy százaléka kapcsolódott be. Bizonyítja a kísérlet sikerét az is, hogy egy-egy ülés 3—4 óra hosszat tartott és azon meglepően élénk vitaszellem volt. AZ EDDIGI tapasztalatok alapján megállapítható a kezdeményezés hasznossága. Alátámasztja ezt a szeminárium Iránt mutatkozó nagyfokú érdeklődés, az előadások, hozzászólások nívós színvonala, valamint az a tény ls, hogy lemorzsolódás nem v o l t A hallgatók is helyesléssel fogadták a kezdeményezést, többször kifejezték, hogy tanulmányi munkájukhoz is milyen segítséget jelent az üléseken való részvétel, s részükről több értékes és megfontolandó Javaslat, illetve terv ls elhangzott a további programot illetően. Az eddigi eredményes tapasztalatok figyelembevételével a tanszék a szemináriumi formát tovább kívánja fejleszteni ú j módszerek, ú j formák bevezetésével. A FELSŐOKTATÁSI reform végrehajtása során az egyetemi oktatók számos javaslatot dolgoztak ki as oktatás tartalmának és módszerének korszerűsítésére, a tantervek és programok tökéletesítése erdekében. Az előbbiekben Ismertetett kísérlet is ehhez kíván szerényen hozzájárulni. — k — b

Indnl az

1963-as

„Egyetemi és Főiskolai bajnokság,, F ú j a hideg szél, a hó lassan mindent befed, az emhíT«t fá7r«a n sietnek Riotnot az nt berek fázósan utcán felhajtott kabátgallérral. A hideg szinte mindent megdermeszt. Mintha cáfolni igyekeznének a tél hatalmát, itt is. ott is vidám, melegítőbe öltözött sportolókkal találkozunk. Igen, a felkészülés az 1963-as egyetemi és főiskolai bajnokságra már javában folyik. Egyetemeink évenként megismétlődő nagy Látogatás a Tanárképző Főiskola versenyére minden hallgató becsvággyal készül." Ez Műszaki Ismeretek ós Gyakorlatok Tanszékén | nagy természetes is, az országos győzni, vagy eszközök, kis székek, saját Mindenütt rend, tisztaság. bajnokságon 1959 szeptemberében jól szerepelni mindegyikük j té ok születtünk, levelező és napf íí - A rend a fegyelmezés vágya. A sikerért pedig meg pali tagozaton. Létrejöttünket Szabó Mihály technikus ve- legjobb eszköze. A hallgatók kéli dolgozni, mégpedig ke' az indokolta, hogy az általá- lemenye szerint a munkák az itt megszokott rendet tart- ményen. Az eddig megrenjók majd be saját iskolai mű- dezett bajnokságokon a szenos iskolában az ipari jellegű toKeietesek. akik meg gyalut helyükben mint tanárok, s ez gedi egyetemisták jól szere. munkaoktatás már jóval s e m— lAzok, áttak előbb megindult, viszont «o*13; megtanul- t e S zi lehetővé, hogy tanulói- peltek. 1961-ben az összesíszakképzett tanárok nem vol- t a k , a szerszamok kezeleset, k a t munkafegyelemre szok- tett pontversenyben Debrei k . Az elmúlt években kie- megismertek az anyagot, tassák. Egyébként, mint látja cen mögött a második leggészítő szakos levelező hall- Ügyesek, szorgalmasak. - mutat körül Tímár András jobb vidéki csapat címét A eatók vécézték uevan a v é a fémműhelyben eppen _ a f a l a k f e s t é s e , gépek, nyerték el 1962-ben is jó A teges S d á s t a ^ n b a n a gyakorlat folyik. A hallgatok munkapadok, s z e r s z á m o k é i helyén vegeztek. Az - első következő években az hozza, vékonylemez megmunkálás- rendezése, színe megfelel a négy helyre minden esetben sal amikor három szakon végzett foglalkoznak A hengeres m u n k a l é l e k t a n követelmé- fővárosi egyetem csapata került. Az idei bajnokságokon ha 11 eatók haeviák el a főis- P e r e m - a hengeres hajlitas nyeinek. is nagy küzdelemre lehet k o l á f - m S ' T í m a r Ind- ^ i t forrasztást tanulnak _ M lehetöségak van számítani. Célunk „a legjobb r á s tanszékvezető. L S S S S ^ ^ S n ^ S S Ü a növekedésre? * vidéki csapat" címének el— Milyen nehézségekkel a c é l m u n k á k , kovácsolás, for— Eddig is megfelelő tá- nyerése. Erős a konkurrenkfizdöttek a szuletes ota? g á c s o l á s következik. A kész mogatást kaptunk, a főiskola cia a debreceni, pécsi, veszp! — Először a közvéleményt munkák — a lemeztálkáktol költségvetésében tanszékünk rémi csapatok részéről. Tizenegy sportágban inkellett leküzdenünk. Nem is- a pontos, finom szerszámokig létrejötte óta a legnagyobb merték el létjogosultságun- — ügyesek, hasznosíthatók. tételekkel szerepelt A követ dulnak versenyzőink. Különös várakozással tekintünk Mivel f I S S S A^égfpoTg^ ° * ' a l k « z n a k a k ? z ő t a n é v b ™ helyiségünk labdarúgó, kosárlabda, kéziértelemben vett tózimunkagyakorlatokon? b o v j g U ' ^ ^ l é g i u m alag- labda csapataink szereplése oktatással azonosítottak ben- Géptani gyakorlatim " ¿ ™ £ e l y e - elé. Számukra most keznünket holott nálunk a kor mechanikai számításokkal, k e t - l e s z n e k u j gepeink, fel- dődik a selejtező mérkőzékövetelményeinek megfelelő belső égésű motorokkal fog- S ^ t ^ . S J t sek hosszú sorozata. Reméliparágakban szakképzés fo- lalkoznak elméletben, gya- vetelmenyek teszik szuksé- jük, a döntőben üdvözölhet¿ k . fártassági fokig" korlatban - a kerékpártól az « rfS-S'ÍSS J ^ b , jük őket. Eredményes szereplést várunk az úszóktól, —L' Hogyan értsük est az általános iskolák, szakképzést? " ' n a z t a r t a s i kisgépek szer- A s z ü k s é g l e t k i e iégítése ér- atlétáktól, természetjáróktól, kezete el — A hallgatók elméleti és ^ ismerkednek. Kis- dekében az a célunk, hogy tornászoktól. Minden résztszakszerű irányítás «ylkorlatf f k t e t ó s t topnak m . o t o f r o k vezetésére jogosít- matematika-fizika-kémia sza- vevő mellett, jó feltételek között s t S k b a m P El- f h a l l g a t ó k ^ d " f e X ^ k ° % h a » ^ k harmadik szak- készült az erőpróbára. Külög méleti oktatásban anyag- és tóst Szabó T^bor f l n t f m f 8 ^ ű s z a k l i s m e r e - nösen sok múlik az egyéni «vártáíiím^ret cféntan elekt- a ¿zaöo T t ö o r t a n a r . teket valasszák. sportágakban indulókon, hi* * elektrotechnikai Ebben az évben szen az összesített pontverkozás módszertana. Gyakor- műhelyben éppen rádiókészí- i •• - i . . .. senyt elért eredményük klkerulnek az elso na latban anyagmegmunkálás tés folyik. SchnöUerAnM P P a " lényegesen befolyásolhatja. történik papír-, fa-, fém-, a d j u n k t u s bekapcsolja az el- tagozaton végzett hallgatók, ha m á j u s végén üveg-, műanyaggal, van ső, kész rádiót: zene szűrődik S az ifjú tanszék az élet kö- a Szeretnénk, bajnokság eredményhirdeelekírotechnikai, géptani g y a ; a hangszóróból. Előzőleg mo- vetelményeinek megfelelően, tésekor minél több szegedi korlat es műszaki rajz. Első torokkal, transzformátorok- i u • , rT sikerről hallanánk. Ha a felés másod év után két, a h a r - kai, h í r a d á s S i S m l l e h e t o s e g e i k a l a P ° s T a s z n á - készülés üteme továbbra is — J I l . . .. A 1 . í , , , . . . . . lásával felnőtté v á l i k madik után 4 hetet nagy- résekkel, szereléssel foglalilyen töretlen lesz, akkor a üzemben töltenek a hallga- koztak. siker nem is maradhat cl. B. R. tók, ahol megismerik a techSIMON LÁSZLÓ nológiai folyamatokat, a termelés szervezését, egy szocialista nagyüzem életét, belső struktúráját, fejlesztik manuális készségüket. I N D Á I levelet h o z o t t a posta

¿W> iüHsnék-Ifáukotbcu*

В SZEIÜ

HB l-es kesárlabda csapatáról A . CSAPAT 1954 óta sze- tavaszi szezonra. Az átlagos |repei , e p e l a z L osztályban Ed- életkor 21 év. Igen nagy JSJ-h gondot fordítunk arra, hogy mondani - , jol megfelelt a ellenőrizzük a fiatalok takovetelmenyeknek. Minden csapatnál előbb-utóbb egy nulmányi eredményét, a csakis generálozást kell végre- pat minden évben a d jól hajtani, csupán csak azért. , ., . , . . t a u l ó t jeIenle? hogy továbbra is megfelelő- f ? > Schmidt József érte el ezen en tudjon szerepelni, híven kiváló eredményt. a hagyományokhoz. Az 1962—63. évi bajnok— A tavaszi sorsolás réságban Faragó, Merényi, Ribizsar szünkre igen kedvező. A 13 szerepel a régiek közü! - a többi fiatal, főleg diá- mérkőzésből 4 idegenben, a kok, egyetemi hallgatók, többi mérkőzés idehaza keakik nem is oly régen kerülEzeken a tek az együtteshez. Az el- rül lejátszásra. múlt években a csapat a 8. mérkőzéseinken a k a r j u k elhelyen végzett, jelenleg a érni a bentmaradást. 10. helyet foglalják el. — LELKES szurkolóinktól MINDEN ÜJ csapat kialaazt kérjük: oiyán lelkesekításához idő, türelem, megdéssel támogassanak minértés kell, ezt a feladatot a ket, mint eddig, a fiatalokcsapat régi edzője, Kovács Imre próbálja megoldani i s kal szemben pedig türelmet, elmondhatjuk az eddig látot- megértést kérnénk. KUN SÁNDOR tak alapján, sikeresen. Egyetemi. Könyvtár — Fő célünk a csapat -ki- • , alakítása. a fiatalok bejátszása. labdabiztosság, technikai fejlettség. és főleg Nem csalódtak a megfiaspeciális erőnlét. Mérkőzé- . „ . • .... . taI,Wtt szegedl seinken minden fiatal szófittesbe« hoz jut — hangoztatja az akik március 33-án edző. — Helyezés szempont- megnézték a SZJSAC—Szomjából különösebb elképzelé- bathely NB l-es kosárlabda sunk nincs, jelenleg nem is . , .. , . . _„„. _ , lehet, a lekfontosabb: bent- m e r k o z é s t - A S Z E A C , e n " dületes játékkal 32:23-as máradni az I. osztályban, — FELKÉSZÜLÉSÜNK félidő után 77:53 arányban tervszerűen halad előre a biztosan győzte le ellenfelét.

S A K K

A munkások között

töltött nyolc hét jellemformáló hatása sokat jelent a munkásság és fizikai munka megbecsülésében, a közösségi szellem kifejlesztésében. A jövőben ezeket a gyakorlatokat minőségben fejlesztjük, ugyanis a Nyitrai Főiskolával kötött szerződés alapján húsz hallgatónk a nyáron Csehszlovákiában végzi termelési gyakorlatát — A felsorolt termelési ágakban szakmunkások lesznek a hallgatók? — No, nem! Pedagógusokat képzünk, akik a korszerű nyersanyagok feldolgozásához szükséges munkafolyamatokat, szerszámok kezelését, gépek működését ismerik, és elsajátítják a legfontosabb munkafogásokat. Mindezt olyan munkadarabokon; amelyek a műszaki fejlesztés irányában h a t n a k A cél nem egyes munkadarabok elkészítése, hanem ezeken keresztül szemléletet adni a munkáról. — Mennyiben kapcsolódik a képzés a mindennapi élethez? Erre nem én válaszolok Tessék végignézni a gyakorlatokat, munkában levő és elkészített munkadarabokat — a d j a n a k választ azok!

A papírműhely egyben a műszaki rajz oktatásának helye. Jelenleg csendes, üres. A gépek lelakatolva. Kinyitunk egy szekrényt: körzők, rajztáblák, ollók, vonalzók — az oktatásban résztvevők szerszámai — sorbarakva. A sarokban folyóiratszekrény: 18 szaklap jár a hallgatók számára. Minden a helyén, mindenütt rend. Egy szekrényben a kfesz m u n k á k : bekötött könyv, díszdobozok, szemléltető eszközök tanításhoz. , A famunkák műhelye: körfűrész.. villamos csiszolók, lEO'alúpsdok, kéziszerszámok. Kész munkák: rács-alátéteVi. tálcák, dobozok, bzemléltetó

Howard Stauntonnak, a neves angol sakkmesternek, a Chess Players Chronlcle nagytekintélyű rovatvezetőjének: „Kedves Uram! Tisztelettel küldöm a mellékelt feladványt, és bízom abban, hogy méltónak találja arra, hogy számára nagybecsű sakklapjában helyet szorítson. E probléma I n d i á b a n mindazoknak, akik látták — köztük a legélesebb elméjű sakMatt 3 l é p é s b e n k o z ó k n a k Is! — ellenállott, m é g A m a t t h á l ó t látszólag k i l y u az én n a g y r a b e c s ü l t n é h a i Kek a s z t ó — valójában a fenyegeramat Ali partneremnek is. T i s z t e l ő j e : R e v e r e n d H e n r y A u - g e t ő p a t t o t feloldó — 2. l é p é s h a t a l m a s szenzációt keltett: a g u s t u s L o v e d a y . Delhi, 1844. a u kitűzött h a l á r i d ő r e senki sem g u s z t u s 5." tudta megoldani az olvasók köS t a u n t o n 1S45 f e b r u á r j á b a n k ö - züli M i n t a „ l é t e z ő l e g n e h e z e b b zölte a t i s z t e l e n d ő ú r m ü v é t .

A szegedi jogi kar legújabb Acta kiadványai A szegedi Állam- és Jogtudományi Kar kiadványsorozatának, az A c t a J u r i d i c a et Politica-nak a keretében 1955. óta a félszázat meghaladó számú tanulmány jelent meg, idegen nyelvű rezümékkel, sőt közűlük több egészében a világnyélvek egyikén. A szegedi jogi Acta-kiadványok mind belföldön, mind a nemzetközi csere eredményeképpen külföldön is széles körben ol, vasottak. Az egyes füzetek általában önállóan nyernek ! publikálást, de ezek mellett : 1 9 5 8 v égén egy 15 tanulmányt tartalmazó gyüjteményes kötet is kiadásra került Búza László professzor, akadémikus oktatói működésének 50. évfordulójára. Az Acta Juridica et Politica-sorozat 1962. évi 1. számú kiadványa Szentpéteri István a d j u n k t u s n a k A közvetlen demokratikus formák sorsa a burzsoá állami fejlődésben című, terjedelmes és értékes tanulmányát foglalta magában. Az 1962. évi sorozat a közelmúltban további három füzettel nyert befejezést. Az 1962. évi 2. számmal jelzett tanulmányt Pető István adjunktus írta A szocialista humanizmus a szovjet hüritetőjoQ egyPs tildpelveinek tükreben címmel. Elől-

járóban a humanizmus kife- társadalmi viszonyainak a jezés értelmével foglalkozik, nagymérvű árucsereforgam a j d a burzsoá és a szocia- lom kialakulása folytán az lista humanizmus közötti i. e. II. században bekövetalapvető különbséget emeli kezett átalakulása és a fejki. Értekezésének második lett római civiljog kifejlődérészében rámutat arra, hogy se között. Hangsúlyozza, már az orosz szovjet köztár- hogy e század második felésaság 1919. évi büntetőjogi re esik Rómában az osztályVezérelvei nem megtorlás- harc kiélesedése és a rugalként, hanem védelmi jellegű masabb árucsere jog szüksérendszabályként fogják fel a gességének jelentkezése, büntető eljárás eredménye- Plasztikus képet ad a közként kiszabott büntetéseket, társasági kor legnevesebb Ezeket a gondolatokat va- jogászainak (Sextus Aelius lósítják meg egyre tisztább és a két Cato) egyéniségéről, formában az 1922. és 1926 majd közelebbről vizsgálja évi szovjetorosz büntető tör- annak a három jogásznak vénykönyvek, majd a szov- (M. Manilius, M. Junius jet büntető törvényhozás Brutus és Publius Mucius 1958. decemberében elfoga- Scaevola) a munkásságát, dott Alapelvei. Végül az akik a rendszeres római ciSZKP XX., XXI. és XXII. viljog-tudomány első képvikongresszusainak azokat az selőinek tekinthetők. Bemuútmutatásait foglalja össze tatja a republikánus korszak következő jogászaia szerző, amelyek a szovjet utánuk szocialista büntetőjog fejlő- nak (elsősorban Quintus désének jövő irányvonalát Mucius Scaevolának) rendhatározzák meg. szerező és fejlesztő tevéA 3. füzet szerzője Pólay kenységét és ennek alapján Elemér professzor; rendki- derít az eddiginél tisztább vül alapos tanulmányának világot a római civiljog címe: »Publius Mucius et megalapítóinak személyére, Brutus... fundaverunt ius A 4. füzet Horváth Róbert civile« (A köztársasági Ró- professzor nagyon érdekes ma jogtudományának törté- tanulmányát tartalmazza — netéhez). A munka különö- francia nyelven — az 1739— sen figyelemre méltó abból 40. évi debreceni pestisjára szempontból, hogy meg- vány és az 1831 -i pesti kolegyőzőén bizonyítja be az rajárvány megbetegedési és összefüggést az ókori Róma halálozási adatairól, vala-

f e l a d v á n y " b e j á r t a a z egész a k kori. s a k k v i l á g o t . Azóta Is 1845 februárját tekintjük' a modern sakkfeladvány születési d á t u m á ul, é s n e v e z z ü k a h a s o n l ó eszmét bemutató problémákat indiaiaknak. V a j o n „ é l e s e b b e l m é j ű " olv a s ó i n k m e n n y i idő a l a t t f e j t i k meg? ( w m +»ря 's та

IISPH

'Z

>q

lioj

i

:s$pioSauj

в цдШГОраЗЗпзз*. итлола

v)

А XXX. szovjet bajnokság döntőjéről az ú j b ó l éledő Tal egyik érdekes j á t s z m á j a : SPANYOL MEGNYITÁS. M. Tal—A. B a n n i k . J e r e v á n 196Д. 1. e4, eS. í . Hf3. Нсв. 3. Fb5, аб. 4. F a l . H f 6 . 5. 0—0, Fe7. C. B e l . d s . 7. F c í : + , b c . 8. d4,

ed.

S. V d 4 : 0—0. 1». НсЗ, c5. 11. Vd3, Fb7. l í . Ff4. e4—e5 e l ő k é szítésére Hh5. 13. Fe3, FfS. 14

H d 5 ! F h 2 : 15. B a b i , F d S : lí. e d ! 16. V d S : H f 6 . B a b 8 7 t6. —

Vf6-ot k e l l e t t v o l n a m e g p r ó b á l n i S z i m a g i n s z e r i n t . 17. c3. Vf«. 11. V e 2 t

Fc3:

IS. В Ы :

ВЫ:

30.

FgS 21. V e 8 + f e n y e g e t é s s e l . F e l :

21. F f C : H f < : 22. V e i : H d 5 : 23. g3, h e . 24. Ve4, H K . 23. Vet. B b l + . 26. Kg2, B b 2 . 27. V c 7 : B a 2 : 28. V M + s ö t é t f ö l a d t a .

mint e járványok szociális következményeiről: a feudá4. H. A. L o v e d a y lis társadalmi berendezkedéssel szemben megmutat1 kozott elégedetlenségről, sőt forradalmi jellegű zendüléЩ sekről. Megdöbbentő tény, ш hogy az 1739—40-i debreceni pestisjárvány a főleg rendéЦР Я Я' Ш g z e t i ; e l j e g ű közegészségügyi 15' . . . . . . . . ш intézkedések ellenere a vaÜ •Ж; U S ш . ros lakosságának egyharmaщ ¿¿t pusztította el. Rendkívül ¿Ж; Щ: w i „ n „ r n t l i n i k . k í Horváth -Щ Je "^m/'ue " .V. ., . professzor adataiból, hogy Matt 3 l é p é s b e n B e k ü l d e s i h a t á r i d ő : á p r i l i s 24. ezeknek a járványoknak az (A f e n t i b e v e z e t é s u t á n áldozatai zömükben a sze- n e m lesz n e h é z : u g y a n a z a kc sa apk. tasiaiból tafa!) npnrv&7tálvok S J Megoldások: 1. G a l i c k i j : 1. f * . , .. kerültek ki; a szenvedeseik Kh2, Kd>. z^vcH; i. - j x által előidézett tüntetések C h e n e y•: •1. Bh8. F h 8 : (1. — F g 3 + . 2. Ke2: Fh4: 3. Bg6+¿les fényt vetettek a feudális m a t t . ) 2. Bg7I, Fg7: 3. Fe3-,-, ... . ,, v i t , matt. alkotmány es Kozigazgatas SZEGEDI EGYETEM népelnyomó es elavult voltaA József Attila Tudományra. , az Orv studomanyl L á t h a t j u k tehát, hogy az Ee ggyyeetteem m, a Tanárképző Főisismertetett tanulmányok kola é s a F e l s ő f o k ] T a n í t ó k é p tárgyai a jogi karon művelt ző I n t é z e t l a p j a . Me.sje'.enlk h a tudományszakok- v o n t a k é t s z e r . S z e r k e s z t é s é r t f e k ülönböző főszerkesztő. Szerból valók, de egyformán át- klele s:zPt őa ps épg :I-ajos Szeged. M a g y a r T a h a t j a őket a marxista—leni- n á c s k ö z t á r s a s á g ú t j a 2. T e l . : n j s t a szemlélet és a haladá- 31-98, 23-30. K i a d á s é r t f e l e l : Koa Csongrád megyei szolgálatába' állítható, vLáacpsk i a1 dászló, sunk ó Vállalat i g a z g a t ó j a . Kitudományos eredmények el- a d ó h i v a t a l : Szeged, K l a u z á l t é r érésére való sikeres törekvés. 3. Tel.:. 35-00. 31-16. A l a p o t a z

щРщ

intézmények páltbizottságai terjesztik. Ara 50 fillér, e l ő f i z e t é s n e g y e d é v r e 3 Ft. S z e g e d l . N y o m d a Vállalat, Szeged