1, évf. 3. szám
A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA
Központi Kibernetikai Laboratórium
létesült Szegeden Dr. Kalmár László egyetemi tanár vezetésével ,,A m a r a d i s á g , a z e g y h e l y b e n t o p o g á s i d e g e n a d i n a m i k u s , f o r r a d a l m i , m i n d i g e l ő r e t ö r e k v ő szocialista t e r m e l é s t e r m é s z e t é t ő l . G y o r s a b b a n és m a r a d é k t a l a n a b b u l h a s z n o s í t a n u n k kell mindazt, a m i t h a z á n k b a n a t u d o m á n y és a technika teremt, b á t r a b b a n kell átvennünk minden jót a külföld i m u n k a m ó d s z e r e k b ő l , á t f o g ó b b a n kell f e j l e s z t e n ü n k á szakosítást és a kooperációt, meg kell gyorsítanunk a terveles k o m p l e x g é p e s í t é s é n e k é s a u t o m a t i z á l á s á n a k ü t e m é t . A k o m m u n i s t a gazdaság építése során n e m t ű r h e t j ü k a k o n zervativizmust a technikában." (Részlet az S Z K P X X I I . k o n g r e s s z u s á n a k a n y a g á b ó l )
Hosszú és fáradságos munka előzte meg a Kibernetikai Laboratórium létrehozását. Ennek körülményeiről és jelentőségéről beszélgett ü n k dr. Kalmár László professzorral a Bolyai Intézetben. Elmondotta, hogy
tézet vezetője; dr. Kovács István egyetemi tanár, az Államjogi Tanszék vezetője, dr. Székely Sándor aspiráns, a Filozófiai Tanszék adjunktusa. A Kibernetikai Szakbizottság 1962. december 28-i ülése javaslatot fogadott el, a kibernetika komplex tu- amelyben vázolta dományos irányzat, amely a valamennyi mozgásfora Központi Kibernetikai mában meglevő, közös voLaboratórium feladatkörét, násokat kutatja. Az általános érvényű törvé- mely szerint oktatási, tudonyek segítségével az egyes mányos kutatási — szolgálmozgásformákról pontosabb tató jellegű, valamint gyaismereteket szerezhetünk. korlati alkalmazásokkal kapPéldául k u t a t j a a vezetés ál- csolatos feladatokat lát el. talános törvényeit. A vezeAz oktatás feladata közé tést a biológiai mozgásfor- tartozik: a matematikai szakm a esetében az agy. a tár- képzésben való részvétel, a sadalomban a kormány tölti »»Matematikai gépek« c. előbe. adás és »Matematikai labogyakorlatok« c. A kibernetika fejlődését a ratóriumi második világháború is siet- gyakorlat megtartása. Kibertette. Az Angliát támadó netikai előadássorozatokat és V 2-ket vadászgépekkel nem tanfolyamokat kell tartani a tutudták ártalmatlanná tenni szegedi egyetemek azon s nagy sebességük miatt. Ezért dományos dolgozói részére, automata ágyúkat konstruál- akik szaktudományuk kibertak, amelyek csak számoló- netikai vonatkozású problég é p segítségével tudtak mű- máival kívánnak foglalkozni. ködni. Csakhogy a számoló- Ide tartozik még az e témagépek sebességét növelni körből esetíeg felveendő askellett, hogy az elhárító fegy- piráns foglalkoztatása, valav e r rendeltetésének megfe- mint leljen. Ebben az esetben a kibernetikai,, segítségnyújszámológépnek adatokat kellett feldolgoznia. Ezt a.funktás az egyetemi oktatáshoz ciót aztán tovább bővítették. és az egyetemen folyó tuKalmár professzor logikai dományos kutatáshoz. gépe már hihetetlen sebesÁ tudományos kutatás köeéggel vizsgálja meg a karébe tartozik többek között: pott adatokat. Az élő szervezet egyes szaDr. Kalmár László kétsze- bályozási működéseinek (pl. res Kossuth-díjas tudó- a szem mozgatása) modelle' sónk, elismert tekintély zése, amelynek kutatóhelye világviszonylatban is a ki- a Pécsd Orvostudományi bernetika területén. Egyetem Anatómiai Intézete Kitartó és szenvedélyes al- és a József Attila Tudokotómunkája számottevő ál- mányegyetem Központi KiLaboratóriuma lomásának tekinthető a most bernetikai működésbe lépő — valljuk lesz. Ide sorolható a tudoés a be: szerény keretek között mányegyetemünkön Orvostudományi született — Kibernetikai La- Szegedi boratórium, és ennek jelen- Egyetem intézeteiben jelentőségét nem lehet eléggé ós leg m á r folyó, a kibernetikáelégszer méltatni. val összefüggő részletkutatások koordinálása, tudomáElső kérdésünk Kalmár nyos együttműködésen alas professzorhoz: puló kutatásokká való szer— Mi a Kibernetikai Szak- vezése, továbbá ú j a b b tudósok bevonása ebbe a munbizottság feladata? kába. — Funkcióját tekintve taSegíteni kell a Szeged körnácsadó szerve a Kibernetinyéki ipar, mezőgazdaság, kai Laboratóriumnak. A kivalamint a közlekedés aubernetika komplex jellegétomatizálása és komplex ből adódik, hogy a Szakbiautomatizálása során felzottság tagjai között jónémerülő kibernetikai probhány tudományág képviselőlémák megoldását. j e megtalálható. A Szakbizottság elnöke dr. K a l m á r László. Tagjai: dr. Á b r a h á m Ambrus egyetemi tanár, az Általános Állattan i és Biológiai Intézet tanszékvezetője. dr. Ágoston György egyetemi tanár, a Neveléstudományi és Lélektani Intézet tanszékvezetője, dr. Fodor Géza docens, tudományos rektorhelyettes, dr. H a j d ú Péter egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, a Finnugor Nyelvtudományi Intézet tanszékvezetője; dr. Herczeg Ferenc közgazdász, gazdasági rektorhelyettes, dr. Huszák István egyetemi tanár. az Idegklinika igazgatója. dr. Obál Ferenc egyetemi tanár, az Élettani In-
a Kibernetikai rium.
Laborató-
A kibernetikának a békés építőmunkában, a kommunizmus felépítésében lesz beláthatatlan jelentőségű szerepe. Ez a fentebbi idézetből is kitűnik, amely arról tanúskodik. hogy Szovjetunióban felismerték ennek fontosságát. Nem is nehéz ezt belátni. Mégis vannak olyan akadályok. melyekkel Kalmár professzornak meg kell küzdenie azért, hogy a kibernetika problémái megoldódjanak. — A MTA — felépítéséből következően — nem képes felkarolni a kibernetikai kutatásokat — mondja dr. Kalmár László. — Ez osztályokra való tagozódásából adódik, valamint abból, hogy nem sorolható egyikbe sem a kibernetika. Ezért fontos ennek a Laboratóriumnak megvalósítása. amelyben nagy szerepe volt a Tudományegyetem vezetői mellénk állásának és támogatásának. Kalmár professzor gyakran jár üzemekben és taná csaival segíti azok meder nebbé tételét. Különösen fontosnak t a r t j a a korszerű vegyipar megteremtését. A Szegeden felépülő gu, migyár tervezésénél is figyelembe kell venni az automatizálás szükségességét. Az emberre káros vegyi folyamatokat gépek végzik és ellenőrzik a korszerű vegyiüzemben, vagyis minden kutatásnak az emberért kell történnie. Ha ezt a szem elől téveszti a kutató, akkor célt téveszt — Korlátlan lehetőségeink vannak — mondja a profeszszor. — Tele vagyunk elavult technikai normákkal, amire ráfizetünk. Nem utópia az, hogy azonos technikai feltételek mellett is bizonyos számítások elvégzésével sok esetben 50 %-kal emelkedne a termelékenység.
— A kapitalizmusban nagy gondot okoz a termelőerők fejlődése és bizonyos intézkedésekkel gátolják az automatizálást. Leginkább a fegyvergyártásban alkalmazzák. Technikai fejlettségünk emelése ezért politikai érdek is. Túl kell szárnyalnunk a kapitalizmus színvonalát — és ez sem utópia! —, amely magával hozza a kapitalizmus legyőzését, válságának teljes elmélyülését. Dr. Kalmár László beszélt a személyi kultusz időszakának tévedéseiről is, amelyek gátolták a kibernetiA szolgáltató jellegű felka fejlődését. adatok közül az Egyetemi Könyvtár teendőinek gépesíSzerencsére a mai politikai tése és automatizálása tart- légkör alkalmas az eredméhat számot leginkább figye- nyes kutatómunkához. Ha lemre. A katalogizálást gépek segítségével végzik m a j d akadnak is egyesek akik telés az egyes művek kikeresé- jes mértékben nem tudtak se is csak pillanatokig tart. leszámolni magukban a múltEhhez hasonlóan könnyítik tal. az a jellemző, hogy felmeg és létezik olcsóbbá az karolják Kalmár professzor egyetemi adminisztrációt. terveit és segítik. Végső soron a kutatásokönmagáról alig beszélt. nak az emberi munka meg- Talán egy másik találkozás könnyítését és a termelés alkalmával erre is sor kerül. színvonalának és gazdaságos- Addigis beszéljen helyette ságának javulását kell előse- az, amit eddig tett és tenni gítenie. A Szegeden és kör- fog a kibernetika fejlesztésényékén levő ipari üzemek és ért és gyakorlati alkalmazáa mezőgazdaság műszaki f e j - sáért. lesztését. automatizálását hathatósan fogja elősegíteni (bálint)
1963. március 5.
cA
tartulómh&l:
Az Orvostudományi Egyetem távlati fejlesztési tervéről
Ü j véradókra van szükség! * Apáthy Istvánra emlékezünk
Riport a központi műhelyről * Egyetemi Szép Szó — Könyvszemle — Sport
PONICSÁN
LONDONI I/ezembe veszem azt a fekete táblájú, olcsó egy shillinges vonalas füzetet, melyet az Earls-Court-i föld alatti állomás mellett vettem Londonban, érkezésem első napjaiban. Forgatom, elnézegetem az első oldalt: a kedvetlen első sorokat és a naponként szaporodó írást, mely fél év alatt szinte észrevétlen gyorsasággal megtöltötte a vastag papírköteget. Válogatás nélkül írogattam bele. írtam a Picadillyröl, a kemény kalapos WestEnd-i tisztviselőkről, a Trafalgar térről, a híres, udvarias Bobbykról, a Soho streap-tease táncosnőjéről, akit műsor után a férje a gyermekkocsival várt a bejárat előtt: Írtam arról a hegedülő, előkelő koldusról, aki a forgalmas autóbuszmegálló mellett játszotta reggelenként a bécsi keringőkét; azután még sok. olyan londoni nevezetességről, melyet a hivatásos újságírók napjainkig már sokszor, sokkal színesebben — útinapló, kritika, novella, kisregény formájában megírtak. f?gy ilyen újságban, melyben jó tollú irodalmárok, bölcsészek jelentetik meg cikkeiket, jól ismervén mesterségük fogásait, talán nem is való, hogy egy orvos kísérletezzen nem a szakmájába vágó írással. (A mondat második részével nem értünk egyet. A szerk.) Ezért maradok a kaptafánál, és inkább hivatásomhoz tartozó, talán másokat is érdeklő élményeimről írnék. A hatalmas, nyolc emeletes kísérleti intézet, melyet magánalapítványból hoztak létre, a híres Hammersmith-kórház területén épült és az Orvostovábbképzö Intézethez tartozik. Ennek az ötödik emeletén dolgoztam. A nagy kiterjedésű kórháztelepen, azt lehet mondani, hogy a világ minden részéből lehet orvost találni: ki csak néhány hetes, ki több hónapos, esetleg egy-két éves tanulmányútját tölti el itt. Azzal büszkélkedhetem, hogy 1938 óta én voltam az első magyar orvos, aki hivatalos kiküldetés útján került ide. Tanulmányútam Dempster tanár intézetébe vezetett, aki tíz év óta foglalkozik a veseátültetés problémájával: érkezésem előtt úgy tudtam, hogy csak kísérletesen. de kiderült, hogy 1962 márciusáig már hat emberi műtétet is végzett az Urológiai Klinikán. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a legfrissebb folyóiratok is csak kullognak a rohanó tudomány nv^mában. p^nököm, még kontinentális értelemben is temperamentumos skót ember lévén, ahogy szegedi angolsáoom falait sikerült áttörnie, az akkori rutin tudományos munkája kellős közepébe vitt be és kél hét múlva csodálkozott azon, hogy nem ismerem mindazt, ami neki tíz éves munkája után természetes volt. Párhuzamosan végeztünk nyaki és medencei veseátültetéseket. A nyaki nagyerekkel összekötött, anastomizált vesék, elsősorban biokémiai, enzim vizsgálatokra szolgáltak. A medencébe ültetett vesékkel pedig tulajdonképpen az emberi alkalmazást próbáltuk utánozni olyképpen, hogy az állatok saját veséit eltávolítva, életüket, túlélési idejüket a beültetett új szervre bíztuk. Ificsit furcsa volt számomra az a végtelen gondosság. mely az állatok 'irányában nyilvánult meg. Mégiscsak klinikus levén, itthon megszoktuk, hogy
TAN(TÓKÉP7Ő INTÉZETI TANÁR: KUCSERA ISTVÁN, BÁDOQOS
ÁDÁM,
NOTESZ nem túlságosan bánkódunk egy-egy kísérleti állat elpusztulása miatt. A munka célja az volt, hogy röntgen sugár, vagy ahogy az angolok mondják: ~X ray« különböző adagolásával meg-\ akadályozzuk az idegen szerv, jelen esetben a vese kilökődését. Ez a folyamat, ha a szervezet immunbiológiai egyensúlyába nem avatkozunk bele, nyolc-tizennégy nap alatt feltétlenül lezajlik és a veseműködés, majd maga az egész szerv áldozatául esik, ebben az esetben a vakon működő védekező folyamatnak. A műtét sikeressége, ha tényleg nagy gyakorlatot és jártasságot is igényel, technikailag nem probléma, annál inkább a fent említett immunbiológiai kérdés. Ha autotransplantatjot végzünk, tehát a kísérleti .állat saját tveséj'éfc 'ültetjük, szervezetének más helyére, es nem vetünk technikái hibát, az megtapad és ismét működik. A homotransplantatio esetében, mikor, egy másik ugyanahhoz a fajtához tartozó állatból vesszük a szervet, csak ezen védekező mechanizmusnak a csökkentésével, vagy megszüntetésével tudjuk a funkciót fenntartani. A z emberi műtéteknél is az operáció izgalma hamar elmúlik, a feszült várakozás tulajdonképpen az említett kilökődési folyamat miatt van. Érdekes jelenség, hogy a röntgensugarazott állatok sem éltek 20—30 napnál tovább, ugyanakkor az emberi átültetések jobb eredménnyel járnak. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy teljesen tönkrement, csaknem a halál előtt álló szervezetbe ültetjük a vesét. Ilyenkor már a védekező készség nagyon csekély. Négy hónap után, augusztus 13-án, egy hétfői napon éltem át legérdekesebb élményemet. Asszisztáltam Dempster professzornak a hetedik veseátültetésnél. A lapok itthon is írtak arról a »nagy kísérletiről, hogy egy orvos kollégájának, Clark doktornak átadta egyik • veséjét. A műtét izgalmát elsősorban a rokoni kapcsolat hiánya fokozta. Ugyanis a közeli vérrokonság esetében a kilökődési folyamat lassúbb, sőt egypetéjű ikerpárnál nem is jön létre. A műtét is nagy élmény volt, de végeredményben teljesen azonos technikával történt, mint amit nap mint nap végeztünk állatokon. Mégis a legimpresszionálóbb a beültetett vese működésének azonnali megindulása 4s a beteg újjászületése volt, ami 3—4 nap alatt, a húgyvérűség megszűnésével bekövetkezett. Qzegény Clark dpktor négy és fél hónappal később meghalt. Egy kissé nagy áldozatnak tűnik kollégájától ezért az aránylag rövid időért. Azonban a boncolás során kivett vese vizsgálata meglepő eredménnyel járt (ezt Dempster professzor leveléből tudom), ugyanis nem a kilökődési reakció, hanem az állandó magas vérnyomás pusztította el a szervet, így Spencer doktor áldozata nem csak egy barát felé volt óriási gesztus, hanem az orvostudományt is tovább vitte egy lépéssel. A hathónapos tanulmányút befejeződött, de a kísérletek nem szünetelnek sem Londonban, sem másutt, sem itthon. Az eredmények világszerte egyre jobbak. DR. NÉMETH ANDRÁS adiiinM«,« Orvostudományi Egyetem