1, évf. 3. szám
A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA
Központi Kibernetikai Laboratórium
létesült Szegeden Dr. Kalmár László egyetemi tanár vezetésével ,,A m a r a d i s á g , a z e g y h e l y b e n t o p o g á s i d e g e n a d i n a m i k u s , f o r r a d a l m i , m i n d i g e l ő r e t ö r e k v ő szocialista t e r m e l é s t e r m é s z e t é t ő l . G y o r s a b b a n és m a r a d é k t a l a n a b b u l h a s z n o s í t a n u n k kell mindazt, a m i t h a z á n k b a n a t u d o m á n y és a technika teremt, b á t r a b b a n kell átvennünk minden jót a külföld i m u n k a m ó d s z e r e k b ő l , á t f o g ó b b a n kell f e j l e s z t e n ü n k á szakosítást és a kooperációt, meg kell gyorsítanunk a terveles k o m p l e x g é p e s í t é s é n e k é s a u t o m a t i z á l á s á n a k ü t e m é t . A k o m m u n i s t a gazdaság építése során n e m t ű r h e t j ü k a k o n zervativizmust a technikában." (Részlet az S Z K P X X I I . k o n g r e s s z u s á n a k a n y a g á b ó l )
Hosszú és fáradságos munka előzte meg a Kibernetikai Laboratórium létrehozását. Ennek körülményeiről és jelentőségéről beszélgett ü n k dr. Kalmár László professzorral a Bolyai Intézetben. Elmondotta, hogy
tézet vezetője; dr. Kovács István egyetemi tanár, az Államjogi Tanszék vezetője, dr. Székely Sándor aspiráns, a Filozófiai Tanszék adjunktusa. A Kibernetikai Szakbizottság 1962. december 28-i ülése javaslatot fogadott el, a kibernetika komplex tu- amelyben vázolta dományos irányzat, amely a valamennyi mozgásfora Központi Kibernetikai mában meglevő, közös voLaboratórium feladatkörét, násokat kutatja. Az általános érvényű törvé- mely szerint oktatási, tudonyek segítségével az egyes mányos kutatási — szolgálmozgásformákról pontosabb tató jellegű, valamint gyaismereteket szerezhetünk. korlati alkalmazásokkal kapPéldául k u t a t j a a vezetés ál- csolatos feladatokat lát el. talános törvényeit. A vezeAz oktatás feladata közé tést a biológiai mozgásfor- tartozik: a matematikai szakm a esetében az agy. a tár- képzésben való részvétel, a sadalomban a kormány tölti »»Matematikai gépek« c. előbe. adás és »Matematikai labogyakorlatok« c. A kibernetika fejlődését a ratóriumi második világháború is siet- gyakorlat megtartása. Kibertette. Az Angliát támadó netikai előadássorozatokat és V 2-ket vadászgépekkel nem tanfolyamokat kell tartani a tutudták ártalmatlanná tenni szegedi egyetemek azon s nagy sebességük miatt. Ezért dományos dolgozói részére, automata ágyúkat konstruál- akik szaktudományuk kibertak, amelyek csak számoló- netikai vonatkozású problég é p segítségével tudtak mű- máival kívánnak foglalkozni. ködni. Csakhogy a számoló- Ide tartozik még az e témagépek sebességét növelni körből esetíeg felveendő askellett, hogy az elhárító fegy- piráns foglalkoztatása, valav e r rendeltetésének megfe- mint leljen. Ebben az esetben a kibernetikai,, segítségnyújszámológépnek adatokat kellett feldolgoznia. Ezt a.funktás az egyetemi oktatáshoz ciót aztán tovább bővítették. és az egyetemen folyó tuKalmár professzor logikai dományos kutatáshoz. gépe már hihetetlen sebesÁ tudományos kutatás köeéggel vizsgálja meg a karébe tartozik többek között: pott adatokat. Az élő szervezet egyes szaDr. Kalmár László kétsze- bályozási működéseinek (pl. res Kossuth-díjas tudó- a szem mozgatása) modelle' sónk, elismert tekintély zése, amelynek kutatóhelye világviszonylatban is a ki- a Pécsd Orvostudományi bernetika területén. Egyetem Anatómiai Intézete Kitartó és szenvedélyes al- és a József Attila Tudokotómunkája számottevő ál- mányegyetem Központi KiLaboratóriuma lomásának tekinthető a most bernetikai működésbe lépő — valljuk lesz. Ide sorolható a tudoés a be: szerény keretek között mányegyetemünkön Orvostudományi született — Kibernetikai La- Szegedi boratórium, és ennek jelen- Egyetem intézeteiben jelentőségét nem lehet eléggé ós leg m á r folyó, a kibernetikáelégszer méltatni. val összefüggő részletkutatások koordinálása, tudomáElső kérdésünk Kalmár nyos együttműködésen alas professzorhoz: puló kutatásokká való szer— Mi a Kibernetikai Szak- vezése, továbbá ú j a b b tudósok bevonása ebbe a munbizottság feladata? kába. — Funkcióját tekintve taSegíteni kell a Szeged körnácsadó szerve a Kibernetinyéki ipar, mezőgazdaság, kai Laboratóriumnak. A kivalamint a közlekedés aubernetika komplex jellegétomatizálása és komplex ből adódik, hogy a Szakbiautomatizálása során felzottság tagjai között jónémerülő kibernetikai probhány tudományág képviselőlémák megoldását. j e megtalálható. A Szakbizottság elnöke dr. K a l m á r László. Tagjai: dr. Á b r a h á m Ambrus egyetemi tanár, az Általános Állattan i és Biológiai Intézet tanszékvezetője. dr. Ágoston György egyetemi tanár, a Neveléstudományi és Lélektani Intézet tanszékvezetője, dr. Fodor Géza docens, tudományos rektorhelyettes, dr. H a j d ú Péter egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, a Finnugor Nyelvtudományi Intézet tanszékvezetője; dr. Herczeg Ferenc közgazdász, gazdasági rektorhelyettes, dr. Huszák István egyetemi tanár. az Idegklinika igazgatója. dr. Obál Ferenc egyetemi tanár, az Élettani In-
a Kibernetikai rium.
Laborató-
A kibernetikának a békés építőmunkában, a kommunizmus felépítésében lesz beláthatatlan jelentőségű szerepe. Ez a fentebbi idézetből is kitűnik, amely arról tanúskodik. hogy Szovjetunióban felismerték ennek fontosságát. Nem is nehéz ezt belátni. Mégis vannak olyan akadályok. melyekkel Kalmár professzornak meg kell küzdenie azért, hogy a kibernetika problémái megoldódjanak. — A MTA — felépítéséből következően — nem képes felkarolni a kibernetikai kutatásokat — mondja dr. Kalmár László. — Ez osztályokra való tagozódásából adódik, valamint abból, hogy nem sorolható egyikbe sem a kibernetika. Ezért fontos ennek a Laboratóriumnak megvalósítása. amelyben nagy szerepe volt a Tudományegyetem vezetői mellénk állásának és támogatásának. Kalmár professzor gyakran jár üzemekben és taná csaival segíti azok meder nebbé tételét. Különösen fontosnak t a r t j a a korszerű vegyipar megteremtését. A Szegeden felépülő gu, migyár tervezésénél is figyelembe kell venni az automatizálás szükségességét. Az emberre káros vegyi folyamatokat gépek végzik és ellenőrzik a korszerű vegyiüzemben, vagyis minden kutatásnak az emberért kell történnie. Ha ezt a szem elől téveszti a kutató, akkor célt téveszt — Korlátlan lehetőségeink vannak — mondja a profeszszor. — Tele vagyunk elavult technikai normákkal, amire ráfizetünk. Nem utópia az, hogy azonos technikai feltételek mellett is bizonyos számítások elvégzésével sok esetben 50 %-kal emelkedne a termelékenység.
— A kapitalizmusban nagy gondot okoz a termelőerők fejlődése és bizonyos intézkedésekkel gátolják az automatizálást. Leginkább a fegyvergyártásban alkalmazzák. Technikai fejlettségünk emelése ezért politikai érdek is. Túl kell szárnyalnunk a kapitalizmus színvonalát — és ez sem utópia! —, amely magával hozza a kapitalizmus legyőzését, válságának teljes elmélyülését. Dr. Kalmár László beszélt a személyi kultusz időszakának tévedéseiről is, amelyek gátolták a kibernetiA szolgáltató jellegű felka fejlődését. adatok közül az Egyetemi Könyvtár teendőinek gépesíSzerencsére a mai politikai tése és automatizálása tart- légkör alkalmas az eredméhat számot leginkább figye- nyes kutatómunkához. Ha lemre. A katalogizálást gépek segítségével végzik m a j d akadnak is egyesek akik telés az egyes művek kikeresé- jes mértékben nem tudtak se is csak pillanatokig tart. leszámolni magukban a múltEhhez hasonlóan könnyítik tal. az a jellemző, hogy felmeg és létezik olcsóbbá az karolják Kalmár professzor egyetemi adminisztrációt. terveit és segítik. Végső soron a kutatásokönmagáról alig beszélt. nak az emberi munka meg- Talán egy másik találkozás könnyítését és a termelés alkalmával erre is sor kerül. színvonalának és gazdaságos- Addigis beszéljen helyette ságának javulását kell előse- az, amit eddig tett és tenni gítenie. A Szegeden és kör- fog a kibernetika fejlesztésényékén levő ipari üzemek és ért és gyakorlati alkalmazáa mezőgazdaság műszaki f e j - sáért. lesztését. automatizálását hathatósan fogja elősegíteni (bálint)
1963. március 5.
cA
tartulómh&l:
Az Orvostudományi Egyetem távlati fejlesztési tervéről
Ü j véradókra van szükség! * Apáthy Istvánra emlékezünk
Riport a központi műhelyről * Egyetemi Szép Szó — Könyvszemle — Sport
PONICSÁN
LONDONI I/ezembe veszem azt a fekete táblájú, olcsó egy shillinges vonalas füzetet, melyet az Earls-Court-i föld alatti állomás mellett vettem Londonban, érkezésem első napjaiban. Forgatom, elnézegetem az első oldalt: a kedvetlen első sorokat és a naponként szaporodó írást, mely fél év alatt szinte észrevétlen gyorsasággal megtöltötte a vastag papírköteget. Válogatás nélkül írogattam bele. írtam a Picadillyröl, a kemény kalapos WestEnd-i tisztviselőkről, a Trafalgar térről, a híres, udvarias Bobbykról, a Soho streap-tease táncosnőjéről, akit műsor után a férje a gyermekkocsival várt a bejárat előtt: Írtam arról a hegedülő, előkelő koldusról, aki a forgalmas autóbuszmegálló mellett játszotta reggelenként a bécsi keringőkét; azután még sok. olyan londoni nevezetességről, melyet a hivatásos újságírók napjainkig már sokszor, sokkal színesebben — útinapló, kritika, novella, kisregény formájában megírtak. f?gy ilyen újságban, melyben jó tollú irodalmárok, bölcsészek jelentetik meg cikkeiket, jól ismervén mesterségük fogásait, talán nem is való, hogy egy orvos kísérletezzen nem a szakmájába vágó írással. (A mondat második részével nem értünk egyet. A szerk.) Ezért maradok a kaptafánál, és inkább hivatásomhoz tartozó, talán másokat is érdeklő élményeimről írnék. A hatalmas, nyolc emeletes kísérleti intézet, melyet magánalapítványból hoztak létre, a híres Hammersmith-kórház területén épült és az Orvostovábbképzö Intézethez tartozik. Ennek az ötödik emeletén dolgoztam. A nagy kiterjedésű kórháztelepen, azt lehet mondani, hogy a világ minden részéből lehet orvost találni: ki csak néhány hetes, ki több hónapos, esetleg egy-két éves tanulmányútját tölti el itt. Azzal büszkélkedhetem, hogy 1938 óta én voltam az első magyar orvos, aki hivatalos kiküldetés útján került ide. Tanulmányútam Dempster tanár intézetébe vezetett, aki tíz év óta foglalkozik a veseátültetés problémájával: érkezésem előtt úgy tudtam, hogy csak kísérletesen. de kiderült, hogy 1962 márciusáig már hat emberi műtétet is végzett az Urológiai Klinikán. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a legfrissebb folyóiratok is csak kullognak a rohanó tudomány nv^mában. p^nököm, még kontinentális értelemben is temperamentumos skót ember lévén, ahogy szegedi angolsáoom falait sikerült áttörnie, az akkori rutin tudományos munkája kellős közepébe vitt be és kél hét múlva csodálkozott azon, hogy nem ismerem mindazt, ami neki tíz éves munkája után természetes volt. Párhuzamosan végeztünk nyaki és medencei veseátültetéseket. A nyaki nagyerekkel összekötött, anastomizált vesék, elsősorban biokémiai, enzim vizsgálatokra szolgáltak. A medencébe ültetett vesékkel pedig tulajdonképpen az emberi alkalmazást próbáltuk utánozni olyképpen, hogy az állatok saját veséit eltávolítva, életüket, túlélési idejüket a beültetett új szervre bíztuk. Ificsit furcsa volt számomra az a végtelen gondosság. mely az állatok 'irányában nyilvánult meg. Mégiscsak klinikus levén, itthon megszoktuk, hogy
TAN(TÓKÉP7Ő INTÉZETI TANÁR: KUCSERA ISTVÁN, BÁDOQOS
ÁDÁM,
NOTESZ nem túlságosan bánkódunk egy-egy kísérleti állat elpusztulása miatt. A munka célja az volt, hogy röntgen sugár, vagy ahogy az angolok mondják: ~X ray« különböző adagolásával meg-\ akadályozzuk az idegen szerv, jelen esetben a vese kilökődését. Ez a folyamat, ha a szervezet immunbiológiai egyensúlyába nem avatkozunk bele, nyolc-tizennégy nap alatt feltétlenül lezajlik és a veseműködés, majd maga az egész szerv áldozatául esik, ebben az esetben a vakon működő védekező folyamatnak. A műtét sikeressége, ha tényleg nagy gyakorlatot és jártasságot is igényel, technikailag nem probléma, annál inkább a fent említett immunbiológiai kérdés. Ha autotransplantatjot végzünk, tehát a kísérleti .állat saját tveséj'éfc 'ültetjük, szervezetének más helyére, es nem vetünk technikái hibát, az megtapad és ismét működik. A homotransplantatio esetében, mikor, egy másik ugyanahhoz a fajtához tartozó állatból vesszük a szervet, csak ezen védekező mechanizmusnak a csökkentésével, vagy megszüntetésével tudjuk a funkciót fenntartani. A z emberi műtéteknél is az operáció izgalma hamar elmúlik, a feszült várakozás tulajdonképpen az említett kilökődési folyamat miatt van. Érdekes jelenség, hogy a röntgensugarazott állatok sem éltek 20—30 napnál tovább, ugyanakkor az emberi átültetések jobb eredménnyel járnak. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy teljesen tönkrement, csaknem a halál előtt álló szervezetbe ültetjük a vesét. Ilyenkor már a védekező készség nagyon csekély. Négy hónap után, augusztus 13-án, egy hétfői napon éltem át legérdekesebb élményemet. Asszisztáltam Dempster professzornak a hetedik veseátültetésnél. A lapok itthon is írtak arról a »nagy kísérletiről, hogy egy orvos kollégájának, Clark doktornak átadta egyik • veséjét. A műtét izgalmát elsősorban a rokoni kapcsolat hiánya fokozta. Ugyanis a közeli vérrokonság esetében a kilökődési folyamat lassúbb, sőt egypetéjű ikerpárnál nem is jön létre. A műtét is nagy élmény volt, de végeredményben teljesen azonos technikával történt, mint amit nap mint nap végeztünk állatokon. Mégis a legimpresszionálóbb a beültetett vese működésének azonnali megindulása 4s a beteg újjászületése volt, ami 3—4 nap alatt, a húgyvérűség megszűnésével bekövetkezett. Qzegény Clark dpktor négy és fél hónappal később meghalt. Egy kissé nagy áldozatnak tűnik kollégájától ezért az aránylag rövid időért. Azonban a boncolás során kivett vese vizsgálata meglepő eredménnyel járt (ezt Dempster professzor leveléből tudom), ugyanis nem a kilökődési reakció, hanem az állandó magas vérnyomás pusztította el a szervet, így Spencer doktor áldozata nem csak egy barát felé volt óriási gesztus, hanem az orvostudományt is tovább vitte egy lépéssel. A hathónapos tanulmányút befejeződött, de a kísérletek nem szünetelnek sem Londonban, sem másutt, sem itthon. Az eredmények világszerte egyre jobbak. DR. NÉMETH ANDRÁS adiiinM«,« Orvostudományi Egyetem
2
SZEGEDI EGYETEM.
Készül az Orvostudományi Egyetem távlati fejlesztési terve Az egyetem gazdasági bi- kórélettan, valamint az át- m a j d kielégíteni a gyógyító zottsága február végén elkészítette a 20 éves fejlesztési tervre vonatkozó j a vaslatát Olvasóinkat már tájékoztattuk a Tudományegyetem hasonló terveiről, ezúttal az Orvostudományi Egyetem fejlődésének távlatait szeretnénk röviden vázolni. — Egyetemünk fejlődésének már eddigi, a felszabadulás óta eltelt időszak alatti üteme is rendkívül gyors volt. Ezt az ütemet 1945-ben, azt hiszem, egyik ü n k sem merte volna megjósolni — mondotta dr. Dirner Zoltán egyetemi tanár, a gazdasági bizottság elnöke. Mi bízunk abban, hogy a fejlődés tempója a jövőben még gyorsulni fog, ezért a r r a az Álláspontra helyezkedtünk, hogy bátran és nagyvonalúan kell tervezni. — Professzor ú r bizonyára egyetért azzal a közkeletű egyetemi szólásmondással, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem olyan, mint egy kamasz fiú: nagyon hirtelen nő és ezért kinőtte régi ruháját, amely szorít is, meg néhol bizony már ki is lyukadt a sok koptatástól? Ismeretes, hogy ezt elsősorban klinikáink helyzetének jellemzésére szoktuk emlegetni. — Valóban, klinikáink elhelyezési gondokkal küzdenek. Zsúfoltak, szűkek. Megoldatlan azonban a korszerű tantermi és gyakorlótermi férőhelyek kérdése is, kevés a kollégium, kis kapacitásúak a kiszolgáló és segédüzemek. A gazdasági bizottság most elkészült javaslata a rektori tanács elé kerül megvitatásra. végleges álláspont tehát csak ott fog kialakulni. Áz
a l á b b i a k b a n
^
nénk olvasóinkat nagy vonalakban tájékoztatni a távlati tervről, amely tehát még korántsem végleges, számos kérdése vitatott. Tökéletesítéséhez. végleges megformálásához még további véleménycserére lesz szükség. Lapunkban való ismertetésével éppen ezt kívánjuk elősegíteni. Mit tartalmaz a javaslat? Milyen bővítésre, ú j intézményekre és ezek elhelyezését szolgáló ú j épületekre lesz szükség a következő két évtizedben? íme: Egy 250 ágyas klinikai épületre, mely helyet biztosítana ISO ággyal a s Ideg-Elme Klinika számára, 100 ággyal az Idegsebészeti profilú II. sz. Sebészeti Klinika számára. Ugyanide kerülne egy modern, 200 személyes tanterem. Az így felszabaduló épületben megfelelő felújítás és bővítés után, a Bőrklinika kapna helyet. Ennek következtében megoldást nyerne a II. sz. Belklinika f e j lesztése is. Az Orvosegyetemi Elméleti Intézetek Dóm téri épületsorát zárná le az az ú j elméleti intézeti tömb, amely a Gyógyszertani Intézet üres telkén épülne fel. Itt kapnának helyet az újonnan létesítendő Orvosi Fizikai Intézet, s a felügyelete alá tartozó központi laboratórium. az újonnan szervezendő Központi Izotóp-Laboratórium. Központi Alkalmazott Matematikai Laboratórium. valamint egv Központi Elektronikus Műhely Ide kerülne az egyetemi gyógyszertár, a Röntgen Klinika és egv 200 személyes tanterem. A Kossuth Az
e g
l e m
Lajos
sugárúti -perifériás« intézetei szintén ú j épületben, a kuipomnoz közelebb kapnának elhelyezést (anatómia, szövettan, kórbonctan, igazságügyi orvostan, biokémia,
szervezendő biológiai és öszszehasonlító élettani intézet, továbbá az iedológiai tanszékek). Ezt az épülettömböt is korszerű előadótermekkel szerelnék fel. A már felsorolt ú j intézetek és laboratóriumok mellett az orvostudomány haladásával nélkülözhetetlenné vált ú j klinikák létesítésére is szükség lesz. Ilyenek az urológiai, az orthoped-traumatológiai, valamint tüdőgyógyászati klinikák, melyeknek elhelyezését a városi tanáccsal történő együttműködés segítségével kívánja az egyetem megoldani.
Az ifjúság szociális viszonyainak további javítását célozza egy ú j . 350 ágyas kollégium, továbbá egy modern, lehetőleg az egyetem közelében felépítendő lakóés kultúrépület. amelyben nemcsak az egyetemi klubhelyiségek, és kultúrtermek, hanem a fiatal orvosok, ápolónők égető lakásproblémáit is enyhítő lakószobák és kiszolgáló üzemek is helyet kapnának. Itt tervezik elhelyezni a másfél évtizedes hiányzó központi egyetemi bölcsődét és napközi otthont, valamint egy nagy, több száz személyes személyzeti éttermet is. A m n r meglevő és az m a r újonnan létesülő intézmények korszerű és biztonságos üzemeltetéséhez nélkülözhetetlenné válik a kiszolgáló és energiatermelő segédüzemek korszerűsítése is. A gazdasági bizottság tervjavaslatában ezért nyomatékkal mutatott rá arra, hogy az Orvostudományi Egyetem részére egy önálló, központi energiatelep (kazánház, villany- és vízmű), s az ehhez csatlakozó egyéb kiszolgáló üzemek (mosoda, hamvasztó, fertőtlenítő) létesítése nélkülözhetetlen. A jelenleg -társbérletben-« dolgozó rektori és dékáni apparátus, valamint a gazdasági adminiszrációs részleg (gazdasági igazgatóság) központosított. korszerű elhelyezése is sürgető feladat. Erre a célra egy ú j központi adminisztrációs épület lenne szükséges, ahol helyet kapna egy modern, az egyetem több mint 1300 hallgatójának és kb. 1200 dolgozójának méreteihez arányosított egyetemi aula is. Az egyetemi tervezés hatáskörén bizonyos mértékig már túlmutató, országos szintű megoldást igénylő javaslatok is helyet kaptak a gazdasági bizottság terveiben. Ezek közül elsősorban egy Szegeden létesítendő Országos Endokrinológiai Kutató Intézet tervét említeném meg. s bizonyos fokig ide tartozik még a Gyógyszerész Kar még hiányzó intézeteinek létesítésére a gyógyszerészképzés továbbfejlesztésére vonatkozó részletes javaslat is. E javaslatnak nagy jelentőréget kölcsönöz az 1965 után Szegedre tervezett új, nagyméretű pvóevswrevár központi szervek által felvetett terve, amely a szegedi gyógyszerészképzésre jelentős mennyiségi és minőségi feladatokat h á r í t A
távlati
szorosan
összefügg a meglevő épületek felújítási programja is. Amint erről dr. Deák Ferenc, a gazdasági főigazgató bennünket tájékoztatott, tervezik az összes egyetemi intézetek és klinikák felújítását is, ami igen tekintélyes anyagi ráfordítással - járó (évenként több mint 10 millió Ft!), egyúttal ezen épületek modernizálást is magában foglaló vállalkozás. A távlati tervek során egyre íokozódo mértékben tudják
MOZAIKOK EGYSZERRE érkezik a klinika. elé az Adjunktus és a Tanársegéd. Az Adjunktus kiszáll autójából, a Tanársegéd leszáll biciklijéről és együtt indulnak befelé. A Tanársegéd: Látod, ez a különbség az a d j u n k t u s és a tanársegéd között, az adjunktusnak két kerékkel több v a n . . . A válasz nem késik: viszont a tanársegédnek két kerékkel kevesebb!
és kutatómunka növekvő szükségleteit is. Deák főigazgató ennek a növekvő anyagi támogatásnak illuszt ráfására két jellemző számadatot említett: 1958-ban a? Orvostudományi Egyeterr összköltségvetése 52 millió forint volt, ebben az évben pedig m á r a 95 milliót is * meghaladja! MELYEK a karrier fokoAz Orvostudományi Egye- zatai? tem — bár elsősorban az 1. Ha valakinek csak kétorvosképzés és szakorvos három jóbarátja van, az képzés feladatait látja e -társadalmilag-« lehet, hogy — városunk egészsgéügy' Senki, 2. ha ellenségei kezdenek gyógyító jellegű intézmélenni, akkor ez biztos jele, nyei között is a legfonto- hogy kezd valaki l e n n i . . . sabb. 3. ha észreveszi, hogy híVajon hogyan alakul a jö- zelegnek neki, akkor pályávőben az egyetemnek ez a ja felfelé ível. 4. ha nem veszi észre, hogy funkciója, milyen arányban amit mondanak, az hízelgés. vállal részt Szeged egyre akkor már befutott ember... * növekvő. 1980-ra már 200 ezer főnyi lakosságának AZ INTÉZET tagjainak egészségügyi ellátásában? jelenlétében a Tanár odaforHogyan látják az egyetem dul az egyik tanársegédhez: Kolléga úr! Tegnap X. tafejlesztési tervét, problémáit nársegéd azt mondta nekem a városi tanács egészségügyi magáról, hogy gyakran lumosztályán? Dr. Berkes Pál pol, munkájában nem korfőorvos, a városi tanács rekt és időnként dehonesztámegjegyzéseket tesz szelegészségügyi osztályának ve- ló lemi képességeimre? Mondzetője a kidolgozás alatt ál- ja csak, hogyan is áll ez a ló városi távlati tervből két d o l o g ? . . . A jelenlevő X. taarca bíborpiros jelentős, az egyetemet kö- nársegéd zelről érintő kérdést emelt lesz, elnézést kér, hogy azonnal ki kell mennie, mert ki, amidőn munkatársunk a rosszul érzi magát, bocsáfejlesztési terv ügyében fel- nat . : . kereste. Azóta ebben az intézetben p - j , „ főorvos elmon- megszűnt az a társasjáték, hogy a kollégák befeketítik DerKes dotta> h o g y k é t egymást a Főnök előtt! évtized alatt a jelenlegi (Ez a történet nem igaz, de 1800-ról, mintegy 3800-ra ter- nagyon szép!) vezik szaporítani az összes * szegedi gyógyintézeti ágyak MIRE az orvos-ellenes számát — Mennyi esik m a j d az kampány végetér, az alábbi Orvostudományi Egyetemre történet időszerű lesz: »Hát, drága jó Kati néni! ebből a szaporulatból? — Mielőtt most gyógyultan kérdeztük. hagyja el a klinikát, megköEzt később, terveink egyez szönjük azt a bizalmat, tetése során kell eldönte- amellyel mégis hozzánk fornünk, -de azt hiszem, hogy dult, megengedte a sok vizskb. 1200 ágyas kórházi és gálatot és a z t hogy megopekb. 600 ágyas egyetemi fej- ráljuk. Engedje még meg, lesztés lenne egészséges. hogy hálánk jeléül ezt a kis A járóbeteg ellátás (szak ajándékot átnyújthassuk. Az orvosi ellátás) terén mi isten áldja meg. Kati néni !...«• érinti az egyetemet a város Dr. G. tervében? Ha a területi betegellátás elve jelen formájában fennmarad. az egyetemnek e munkában való részesedését végleges formában meg kell oldani. Erre a feladatra a dolgi 1 9 5 2 Óta működik Szege den a Véradó és személyi kereteket az Állomás. 10 évvel ezelőtt egyetemnek saját távlati 250—300, jelenleg havonta tervében kellene megter- 1000—1200 véradó ad vért, hogy a betegek megkapják a veznie, gyógyuláshoz szükséges, pl. egy korszerű járóbeteg- semmivel nem pótolható emrendelő építésével, vagy más beri vért. 1952-ben havonta módon. Vannak azonban 60 liter, 1963-ban több mint egyéb lehetőségek is. Ezeket 300 liter vért használnak fel a rövidesen sorrakerülő terv- Szeged egészségügyi intézeegyeztetés folyamán kell teiben. Az igény évről évre m a j d megvizsgálnunk növekszik Mikor szükséges a vérátV a m k h I t tehát a távlati vannak ^ tervben ömlesztés? tisztázatlan, megoldatlan Hol használják fel ezt a tenvérmennyiséget? problémák. Meg kell találni gernyi az egyetem négyes felada- Nagyfokú vérveszteség esetának (oktatás, kutatás, gyó- tén, szülés utáni vérzésnél, gyítás. területi munka) egész- balesetek . kapcsán, műtéti vérátömlesztés séges összehangolását, mert vérzésnél a Tüdőműtéthez, a kommunista szakemberek életmentő. mellkasi műtéthez nem lehet képrésének egyre növekvő hozzáfogni addig, amíg legminőségi követelményeit az alább másfél liter vér nincs egyetem jelenlegi struk- biztosítva a beteg számára. turáltsága nem t u d j a zavar- Szív-tüdő készülék felhasztalanul biztosítani. Azt hisz- nálásával végzett szük. gondosabb elemzéssel az ifjúság kollégiumi elheszívműtéthez 8—10 liter lyezésének jelenleei terve vér szi'ksépes: erv művese-kezelés vérigénye 3—I (20 év alatt 350 fő) is szűkliter. nek foe bizonvulni. A létesítendő ú j intérn^-nvek szer- Szegeden az elmúlt évek vezeti és munkaköri felAnf- alatt több mint 600 csecseilletően sem e e v p ^ e - mőnél végeztek ún. haemosek mé« a v«Momények. Egy lyticus sárgaság miatt vérazonban b'zorwos; cserét születésük utáni első az orvoseoret«""! távlat' napokban. Fejlődésükben elterve nagyvonalú és opti- maradt, táplálkozási zavarban szenvedő, hosszú ideig mista, híven tükrözi a szocialista tartó fertőző betegség esetén a vérátömlesztés hozzátartotársadalom teljes felépítésé- zik a rendszeres kezeléshez. be vetett bizalmat és már A véradó állomás telejelenlegi, vázlatos formájáfonja egész ban is alkalmas arra, hogy délelőtt cseng, az igénylések mindenki számára meggyő- futnak be és küldöncök vizően demonstrálja a szocia- szik a vért az intézetekhez. lista, kommunizmust építő Éjszaka sokszor taxi szállítja a vérpniackokat a -felvétársadalom nagyszerű hu- teles üg.ve'et«-ben levő oszmanizmusát. tályhoz. Élő szervezet ez, amelynek alapját a véradók <—ásí) szegedi tábora képezi. Egyre
'4
Klubesten l á t t u k . . . (Lázár Pál főiskolai hallgató rajza)
ilÉ ' ' 1 (Jóhjrík tqíjmá'kSzl: „HAT NEM SZEMTELENEK EZEK A IV. ÉVESEK! MÉ0 CSAK ARRA SEM MÉLTATNAK. HOQY ELŐRE KÖSZÖNJENEK!"
Uj véradókra van szükség több vérre, egyre több vérridóra van szükség: de vannak egyéb problémák is. Jelenleg Szeged és környékének lakosságából kb. 2 % vesz részt a véradásban. Nem helyes az, hogy az egész társadalom életbevágó szükségletét jellemző vérmennyiséget egy szűk réteg biztosítja. Ez közügy; a terheket egyenlően kell elosztani, a helyes az lenne, ha minden egészséges ember egyszer egy évben adna vért. A véradás után jelenleg bizonyos kalória-térítés jár. A rendszeres véradók egy részét kétségtelenül ez vonzza, bár azonnal meg kell állapítani. hogy az életmentő vért nem lehet pénzzel felmérni. Leghe'vesebb volna, ha e?.t az emberbaráti nemes mozgalmat meg lehetne szabadítani az anyagiasság látszatától is. Franciaországban, Angliában térítésmentesen történik a véradás és ezt a véradok természetesnek tartiák.
t o t hogy a véradók közé lép. A fentieket különösen azoknak kell felismerniök. akiknek hozzátartozói már részesültek véradásban. Itt a családnak, az egészséges családtagoknak meg kell »téríteni ök* a kapott vér e f y részét. Több egészségügyi intézetben fordulnak a Jövőben a látogatókhoz ezzel a kérdéssel. kétségtelenül áldozat Csak egészséges ember adhat vért, amelyet az előzetes kivizsgálás állapít meg. Egészséges embernek 2—3 dl vérmennyiség leadását nem szabad megéreznie. Az üzemi helyszíni vérvételeknél véradás Után a gépekhez mentek vissza a munkások, munkásnők és folytatták m u n k á j u k a t Az üzemekben, hivatalokban. intézményekben, kollégiumokban meg fognak jelenni a vörö'karosztes megbírr-ttak az ívekkel: . V e ^ í k m n ' lehet emwerf, t^r("sment*s rfwiHira, most bontakozik KérfAv megértésüket és ki a térítés mentes véradó-mozpalom, Ha az irt^rménvh*« heamelybe a társadalmi önvé- Ivon harmincon n jedelem érdekeit felismerve, lentkezAt^ sj/iria. akkor a minden egés^sAgo- embernek helyszínen. p<*v'-n' V é t k e be kell kapcsolódnia. zés uHn a A véradás érzelmi momen- viSr-i^A íllomá<wi veszik le tumaitól eltekintve, most in- a kább a társadalmi szükségleHa felhívásunk ™gf" tet hangsúlyozzuk. Minden értéscsalid, minden eeyén kortalál, akkor minden lá"an mennvis^ben meg- re kapja a szüksétres vért. ha beteg bármikor megkaphatrászort'.l, de ez csak akkor ja az életéhez, gvó"yulásá7ehetséces ha az p " ^ - ? ? ^ - hoz szükséges f r a V r i vért! SPV p-t+ a z nlaro*Fz önérdek •írsadalmi érpótóllák. Ha a tér*->rt«1orn- rt-k pgvaránt' Várjuk az önnak ezt az elem' "szükségé- kéntes véradókat! SZEP-EOI VffRADÖ tét belátja valaki, akkor ¿T.TOM4S meghoz-za családja b i - ^ n s á SM,k'«n»lta gi érdekében azt az áldozaTeL: 41—33. Pf. 484.
Nállink
A véradás
EGYETEMI gysseie Lehel István
biológus és régész, ötvös és művészettörténész egyszemélyben, aki a zenében és az irodalomban is otthonosan mozog. A világot, összefüggéseit m á r az általa művelt tudományok, szakterületek következtében is anyagiságáb a n , fejlődésében, távlatok és ellentmondások adódó kapcsolatában l á t j a . Feltáró szenvedélye azonban tome^smerés számbavételénél és továbbgazdagításánál. Ezeknek az eredményeknek a kutatómegismerő emberrel váló összefüggése érdekli őt. Mondanivalója innen fakad. Nem a valóság közvetlen képi ábrázolását tekinti fel a d a t á n a k . A valóság és tudat kapcsolatát a lényegre b á t r a n törve fejezi ki, szinte egyetlen célja e lényeget megjeleníteni. Az esztétikai ábrázolás, tükrözés fogalmakn a k mélyebb differenciált a b b értelmében alkot
Az ilyen program szükségszerűen vonja mab a l i á n f o r m a i téren a megszokott naturalisztikus ábrázoló stílus feladását. — a z érzelem — és gondolatvilág absztrakcióra törekvése basonló követelményeket tám a s z t a f o r m a terén is. Lehel István t e h á t n e m jelenet e k e t fest, n e m a megszokott k é p - f o r m á b a n alkot. Érzelem és gondolatvilág absztrakcióra törekvése? Mit é r t ü n k ez alatt? A valóság és egyén rendkívül bonyolult kapcsolatában a lényeget keresi, az összefüggések legfontosabb komponenseit k u t a t ¡ja, hogy ezáltal mély élményt a d v a juttasson művészi élvezethez, filozófiailag sem [jelentéktelen megállapításokhoz. Absztrakciója n e m öncélú szita, melyen az esetleges elemek f e n n m a r a d n a k , Altalános, felesleges egyediktől lehántott érzelmi, gondolati alapmotívumok kerüln e k elénk vizuálisan. Nem ellenkezik-e egy e f f é l e törekvés a képzőművészet f e l a d a t á v a l ? Meg tud m a r a d -
SZÉP
£
Q. (M^wk*-: INTERNACIONÁLÉ
L E H E L ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL
igazol. Véleményem szerint, a m i n t a forgalmi gondolko^ e g y e s jelenségeket a je. . . lenseg sokszínűségét egyaltalán n e m m u t a t ó fogalmakkai dolgozik, (pl. szerelem) úgy a képzőművészet terén . , 15 ^ e p z e l h e t o ilyen torekvés. Természetesen n e m e „fogalmak" rögzítése, h a n e m egyedi megjelenítése, azok kutatása, konkretizálása revén k a p h a t u n k művészi alk o t á s t A klasszikus görög művészet az e m b e r külső testformámeeielenésének megjelenesenek, testformaj a n a k egyseget, tokéletesseSét kutatta. Ez alkalommal korunk emberének érzés- és gondolatvilágának feltárásf , , 7 ^ ,„ , kiserletevel v a n dolgunk.
Ha eey művésznek
igazi
mondanivalója
van,
Q a ne
alkothat te,jesen " zö szabad beleérzésére apellálva. Nyelvet kell találni, vagy ha ^ n i n c s l l y e n , teremtenie — m o n d a n i v a l ó j á n a k közönséghez való e l j u t tatásához. Minden művészetn e k csak akkor van értelme, ha ez a kapcsolat létrejön, vagy l é t r e j ö h e t Lehel Istvánt n e m lehet egyetlen izmushoz sem kötni, n e m lehet innen közelíteni hozzá. A nyelv, melyen m o n d a n i v a l ó j á t közlí, szervesen kapcsolódik a művészettörténet egészéhez, Klasszikus korok f o r m a j e gyei (pl. spirálvonal) ú j f u n k ciót nyernek nála, fontos szerep j u t a színekkel való jellemzésnek, a síkban való kifejezőbb ábrázolásnak (keleti művészetek sajátosságai többek között), a lényeget megragadó primitív á l l a t - é s emberábrázolás ihletője figurális képeinek, az ősi festői törekvés — a dekoratívság — folklorisztikus színpompával párosul. Nos ezek mind-mind hatnak r á és szerves egységbe épülve sok m á s elemmel a l a p j á t képezik ennek az eredeti forma- és színkultúrának. Briliáns rajztechnika, ki-
legelőször a képek nézésekor, (Művészetének ellenzői is elismerték a képek erdekesseget, harmonikusságát, szemre tetszetős v o l t á t ) Ennek az élménynek a hatása alatt, úgy láttam, sokan ízeledtek bele abba a kétségtelenül nem mindig könnyen megfejthető bonyolult szimbólum-, kép-, jelrendszerbe, melyen keresztül a művész gondolatait, érzéseit követni t u d j u k . A néző nem csak passzív szemlélője a kiállításoknak. Itt ez fokozatosan érvényes volt.
Nem helyes,
_ . ha egyes képekkel akarjuk t á m a d n i vagy védeni ezt a művészetet. Lehel Istvánnak ?em, kéPei vannak, hanem { ^ 3 Z e t e - Belső művészi f e j lodese, e piktúra utkeresese m á r a képek keltezése révén is J ó l kitapintható, Valosagalapu realista m ű veszet ^ Elsosorban a t e r k é s z e t és az azt bírtokbavevő e m b e r kapcsolatát k u t a t 3 a - E z érthető is; főleg terérdeklő^ S Talkat. S S S AT m ^ a! teljes igédésű nyű kifejezése azonban, noha ebből is, n e m csak ebből áll. A természethez méltóan a társadalmi összefüggések hasonló igényű kifejezését, vizsgálatát még v á r j u k a m ű vésztóL
Szorgalmasan és búsan és bölcsen t ű r v e ezt, taligát húz az utca tudósa, a füles. A s*»íkös kis szobában, vígan krákogva rád, épp ingyen borotválta a borbély önmagát. A templom csendbe mélyedt — gomolygó félhomály — s az ércharangba fészket tapasztott egy m a d á r .
Lehet, hogy én hibáztam, és m á s volna a dal? Közei m e n t e m vigyázva, talán így nem zavar.
De csendnek csendességes királysága alatt zúgták a -Vencerémos~-t a megkopott falak.
De mégis az — különbség aiig megfogható: elmélázó és gyöngéd a hősi induló.
És otthagyva a pincét, a fénylő f é n y r e ment, mulatt leányka hímzett egy Gagarin-fejet.
Kubám, ó én K u b á m , h a utcáidon megyek, n e m babát fog a lányka, n e m játszik a gyerek!
Kezét vezetve fogta, a r c a szigorba zárt — anyókát írni oktat egy kisfiú-tanár. A mellékutcák sűrű során m e g b ú j t a m én, csészéből, csöppnyi gyűszű, ittam a feketém.
'962 C^BA CSOMBÓK QERQELY FŐISKOLAI HALLQATÓ RAJZA
Amit akarsz, dalolhatsz, hová akarsz, te jössz, te építesz és forgatsz, s az ellenségre köpsz! Hiszen gyengébbek nálad; . m e r t bölcsőid felett Internacionálé a l t a t j a gyermeked. RIGÓ BÉLA fordítása
kiliaJzttálaiUut
Az Állam- és Jogtudományi Kar KISZ szervezete 1963. március 20-án este 7 órai 1963 febr. 21-én kari szin- ta nyerte. A kérdések néha kezdettel a II. sz. t a n t e r e m ten szellemi öttusa b a j n o k - bonyodalmat okoztak, ezért ben perbeszédversenyt r e n -
hírei
jó lenne, a ha legközelebb , ,, . . precízebben fogalmaznák meg ezeket! A csapatoknak lelkes közönség drukkolt.
A lány mosolygott r á j a , egész lénye mosoly, mint a n y a kisfiára, föléje úgy hajol. Testvérke homlokára halkan csókot lehel, Internacionáiét dúdolta neki el.
N e m
LEHEL ISTVÁN RAJZA
ság volt a Bölcsészkaron. Öt , „ , , évfolyam kozul ketezen döntetlen versenyben a h a r madik évfolyammal — végül m negyedik évfolyam csapa-
Az öccse, hihetetlen parányi kis-gyerek, cukrot fog, önfeledten s békülten szendereg.
Az á r n y a s Trinidadban. K u b a kis városán alig rezdült a p á l m a a könnyű szél nyomán.
csökkentheti ez persze, a z eddigi valódi fel- S most cseng egy l á n y k a [hangja — fedezés erejével ható eredkék térdű nyomorult, mények iránti tiszteletet. terraszra ülve tart a Méltatlanul k a r j á n egy kisfiút. j á r u n k e'i akkor, ha pillanatnyi nem-értésünket átvisszük Lehel István egész művészetére, egyéniségére. A festéS zet (e művészet specifikusságát soha ne feledjük?) teMEG AZ ELSŐ szerkeszrén véleményem szerint Le- tőségi ülésünk után történt, hel István sok újítással, sok A szerkesztőség tagjai még eredetiséggel új területek csak most kezdték összeismeghódításán eredményesen merkedni, s a k u l t u r á l i s rovat 75 százalékos létszámmal fáradozik. A végső konklúzi- m á r i s elkezdte tevékenyseóhoz egyelőre ezek számba- gét. Ülésteremnék a Kárasz fel, ahol vétele szükséges. Mivel azon- utcát használtuk ban Lehel István eleven, n a - kényelmesen e l f é r t ü n k m i n d a h á r m a n , azonkívül Fischer g y o n termékeny alkotómű- Ernőnek éppen a r r a a k a d t vész, akitől még sok ilyen dolga. meglepetést k a p h a t u n k , m i n t A Virág cukrászda helyesebbnek előtt b e z á r t u k a z értekezlee z a kiállítás, tet és föloszlottunk, d e mivel vélem a „kitekintő" ítéle- még m a r a d t megbeszélni vatektől való tartózkodást, lónk, felkísértem Kardos P á l t a Főiskola Zene T a n 6zókére. ni a művészet szintjén egy t ű n ő szín és kompozíciós érCSANYI MIKLÓS AZTAN távozni a k a r t a m , ilyen „elemzés"? A kiállítás zék r a g a d j a meg a látogatót V. éves bölcsészhallgató F á r a d t voltam m i n t minden egyetemi 'hallgató p á r nappal vizsga előtt, miköz_ -bent>rrvég• V * egy-két -gyakorlati rakorlati jegyet is meg kell szereznie, Így aztán n e m örültem t u l ságosan a n n a k a meghívásn a K , hogy m a r a d j a k ott zeneesztétika előadásra, aí.*> lyet ilyen szívdentoen oarátságos és szórakozast igerő cím jelzett: »A valosag tükrözése a zenében.« — Dolgom v a n — tete»tem. N e m hazudtam. V a r t r á m otthon ió párszáz oMal
Az ßgyeißnti KISZ-élei
SZÓ
dez
- A z indulók büntetőjogból, elméleti és gyakorlati ^ ^ m u t a t j á k b e a bí_ rákból — ügyészekből — ügyvédekből álló zsűri és a megjelent közönség előtt.
V S S ^ l 0 o g a H ^ T S kísérni a kapuig. A Főiskola Zenei Tanszékéről ugyanis n e m olyan egyszerű a kijárás A FOLYOSÓ egy pilla— ,,„7„mi natra megaUtam. Valami furcsa, súlyos melódia h o m pölygött a levegőben Első p ü l a n a t b a n azt h i t tem. hogy a Misenere a T r u badúrbol, de . pillanatban r á j ö t t e m , nogy n e m az, sőt fél perc m ú l v a azt is megéreztem, hogy v a lószínű n e m a r o m a n t i k a középkor utánzatával, hanem eredeti kórusművel v a n dolgom. — Mi ez? — Vittória motetta — hangzott a lakonikus válasz. Többet nem kérdeztem, megéreztem, hogy ráérek a kérdezősködéssel. később, mert most nsllgatni t . i k . Tehát á l l t u n k n é m á n a folyo6Ón, amíg csak el n e m némult a kórus. — Bemehetek? — Gyere, úgyis ezután jön
még Purcell: • Didó búcsúja«. k á r v o l n a elhalasztani, BEMENTÜNK Csodálkozo tekintettel mértek végig, N e m ismertek. Házigaziámat megpillantva azután megnyugodtak. az előadas k i E S é megszakadt, amíg helyr e ültünk. Helyet bőven találtunk, kevesen voltak, ^ A z előadás tovább ^ tíőadó) péter JózscXné könnyed és világos stílusú m a g y a r á z a t a nagyon érdekes v o l t , a zenei illusztráció gaz< j a g s á g a s z á m o m r a egyenesen megdöbbentő. Bach, BeethoM o z a r t Chopin, Deven> bussy, Sztravinszkij. Bartók, hogy csak egy pár nevet r a g a d j a k ki a névsorból. Lehet, hogy n e m pontos, és teljes a fölsorolásom, de több m i n t másfél h ó n a p j a volt volt .az előadás, és akkor n e m is gondoltam a jegyaetélesre. — Látod, milyen kevesen vannak? Némán bólintottam. Bár ^ ^ ^ előadás még ért pjjianatra elgondolkozeey v a
ültem
_ ^ ^ ^ hQgy ^ já lehetőségeink v a n n a k ? Gyere, AZZAL odavezetett a f o -
l y o s W falitáblához, ahol megnezhettem. hogy a foiskolaa hallgató! milyen m ü v e k <* t u d n a k meghallgatni, — Varga Ferenc kollégám olyan lemeztárjóvoltából u n k van > amilyen nagyon ^ egégz kevés orsíágban zenekedvelő Itt Szegeden a i f j ú s á g zenehallgatási igénye^ és it csak az drága e l é g s z ű k t e m a t i k á j ú színházi hangversenyek és a kitűnő, ismeretterd e „^g^ inkább jesztő célú Collégium ArUumon keresztül elégítik ki. Nálunk a választék is óriási. Az esztétikai előadástól a puszta lemezhallgatásig mind e n t t u d u n k nyújtani, és azt hiszem, n e m lenne ártalmas, ha egy-egy alkalommal tizenöt hallgató helyett ötvenen lennének. E_ Z a gondolatokat _ _E_K_E_T is később a tanszékvezető megerősítette A lemezhal 1gatások idáig sem csupán zeneszakos hallgatók részére szolgáltak, hanem bármely főiskolai hallgató részére, és ha a Főiskola igazgatója en-
iehetmhj gedélyezi, akkor az egyetc misták is eljöhetnének. En k . n e m hiszi, hogy a k a d á lyai lennének, főleg akkor, ha ez a kapcsolat k é t i r á n y ú lenne és a megfelelő szakos főiskolai hallgatók e l j á r h a t nának az : érdekesebb speciálkollégiumokra és az egyetem z á r t a b b körű k u l t u r á l i s rendezvényeire. Mondtam, hogy e r r e m á r volt példa. A stílusgyakorlatokon, hol ,a fiatal szegedi írónemzedék köszörüli a torkát, mindég van főiskojas ne
A NAPOKBAN ú j r a j á r t a m a tanszéken. Megállapodtunk, hogy a z egyetemi fiatalság l á t o g a t h a t j a a lemezhallgatásokat, l a p u n k k ö vetkező száma részletesen lehozza a lemezhallgatások műsor-rendjét, addig is egy kis ízelítőt Varga Ferenc lemezválogatásaból: Március 2. Mozart: Esz-dúr szimfónia K. 543. Wagner: Istenek a l k o n y a — zárójelenet. Debussy: A tenger. Március 6. WALTER GIESEKING ZONGORÁZIK. Beethoven: D-moll, Esz-dúr op. 31. Waldstein: Apassionata — szonáták. Reméljük, a l e h e t ő s é g n e m m a r a d lehetőségnék, s h a marosan valóság lesz belőle. R. B. JCehmtfi
Qántu:
Spanyolországban Nem kellett az utolsó kenet mikor hóhér elé állították Cgy a k a r t meghalni ahogyan élt kihúnyó ö n t u d a t a élt tovább c végső győzni-akarásban ahogy halottak u j j á n még nő a köröm Reccsent az áll a rózsafüzért szájába (tömték A t y a Fiú és Szentlélek [nevében ámen De a homlokára fagyott vér vörös szemfedő volt
SZÉP
EGYETEMI APÁTHY
SZÓ
VÁRI PÉTER:
ISTVÁN
A tyUáuis
1863 — 1922 közül, akit megkérdeztem, egy ismerte a n e v é t A többi még azt se hallotta. Az őszön múlt negyven éve, hogy gránitgúla emelkedett hajszolt és végképp elfáradt szíve fölé a díszsírhelyes szegedi homokba. R a j t a ennyi: Apáthy István 1863—1922. És m a m á r a céhbelieken kívül a nevét se igen tudják, pedig még ellenfelei is „magister mundi"-ként emlegették. Most száz éve született. Idézze e néhány sor a holt emlékezetét, és ébressze az élők lelkiismeretét. A pesti „mintagimnázium" eminenseként m á r gyermekfővel megfogalmazza életcélját: ő a zoológia egyetemi tanára lesz. A nyugtalan vérű, szőke orvosnövendék — miközben verseket, novellákat publikál, s az egyetemi ifjúság vezérszónoka — hallatlan tudatossággal és akarattal tör célja felé. Már teljességében kibontakozik személyiségének bonyolult képlete, amelyben az alkotó tudós intuitív szelleme, a költő vakmerő képzelete és a jövendő p „homo politicus" szenvedélye ejti rabul az őt ismerőket. Amíg társai gázharisnyás lámpák alatt vakoskodva, hártyavékonyra beretvált metszeteikről felfedezésként olvassák a sejtek magját, a porc kocsonyáját, sőt a vékonyra csiszolt csont sejtcsillagos hálózatát, az ő képzeletét már az idegrendszer finomabb szerkezetének akkor még felderítetlen problémája nyugtalanítja. Tudományos becsvágya ú j a b b célt fogalmaz: ő lesz a nagy titkok első meglátója. Huszonkétéves korában orvosdoktor, a magyar zoológia atyjának, Margó professzornak a tanársegéde. Egy lírai hangvételű szépprózai kötet után első jelentős szövettani dolgozatát 23 éves korában a d j a ki az Akadémia. A külföldi szakkörök is felfigyelnek rá. Három esztendeig a nápolyi nemzetközi állattani állomáson k u t a t Egymásután több jeles tanulmánya lát napvilágot, és nemzetközi sikerei jutalmául 27 éves korában a kolozsvári egyetem zoológia, m a j d a hystológia és embriológia professzora lesz. Első célját elérte.
B
e j á r j a a félvilágot és tapasztalatai alapján páratlan energiával és küzdelemmel Kolozsvárott megteremti a kor legmagasabb szintjén álló tudományos kutatóintézetet, amely f u n d a m e n t u m á tól kezdve, csodás kertjein, loggiáin, laboratóriumain, saját tervezésű mikroszkópjain át egészen a tollecsetig, beágyazó kályhákig, metszőkésig, vízcsapig az ő elképzelésének, tervező, szervező géniuszának a terméke. Moszkvától Londonig egész Európa ide j á r tanulni az Apáthyiskolába, amelynek kapcsolatai kiépülnek a tudományos világgal. Pavlov és Lesshaft is hozzá küldik munkatársaikat, aki beágyazó és festő eljárásával m á r akkor a tudományos mikrotechnika megalapítója s a neurofibrillumok hálózatára és folytonosságára vonatkozó korszakalkotó felfedezésével valóban „magister mundi", tehát a világ mestere lett Második célját is elérte. És amíg könyvei, értekezései, százakra rúgó cikkei hirdették világszerte tudós nevét, fokozatosan bontakozott és teljesedett ki benne a n e v e lő, akiből az áramló pedagógiai érosz és daimon százakat avatott kiváló szakemberré és sok kiválasztottat tudománya neves képviselőjévé. Kolosváry professzor szerint előadásait szigorú logika jellemezte, sokat beszélt definíciókban, klasszikus tömörséggel, de ugyanakkor költői fordulatokban, hasonlatokban, képekben nagyon gazdag és színes volt a nyelye. A legelvontabb elméleti fejtegetéseket is konkréttá tette szemléletes kifejezőkészsége, táblai rajza. Nem átallotta a gyakorlatokat is maga vezetni. Tanítványai még az otthonában berendezett laboratóriumban is dolgozhattak. Vizsgákon gyakran többet beszélt, mint a jelölt. Elve volt, hogy még akkor is oktatni kell. Tudta, hogy a vizsgalázban felfokozott idegállapotú jelölt befogadóképessége megnövekszik, és az ott hallott részletek jobban bevésődnek, mint máskor, amikor a figyelem koncentrációja kisebb. Tisztelte tanítványait, és sokat követelt tőlük. (Nánási Miklós kiváló esszéjének örömmel adunk helyet lapunk Szép Szó rovatában. A szerk.)
A
z ifjúságot mindenkor nagy szeretettel övezte. Menzát teremtett számukra, és egy kétemeletes, modern diákotthont a f e j ü k fölé. Minden hallgatója személyes gondja volt. Nem tett különbséget köztük nemzetiség, osztály és felekezet tekintetében — ami akkor nagy ritkaság volt. A korabeli „mennydörgő, olimposzi félisten professzorok" helyett pozitív, építő viszonyt teremtő ember tudott lenni. Aki gyújtani akar, magának is lobognia kell. Tőle sokan kaptak lángra. És a meggyújtottak hűsége arról a viszonyról tanúskodik, amelyet e kivételes ember e tekintetben is példaként hagyott a mára. Tanítványai még ma is hirdetik nevét, tanait, sürgetve számára az igazoló időt. Hajdani Gelei Józséf gonddal ápolta irodalmi hagyatékát. Kiss Ferenc, az anatómia „magister mundi"-ja cikkeiben, idegennyelvű tanulmányá-
„ma még nyílt vagy titkos ellensége a természettudományoknak minden dogma és minden dogmának hivatásos képviselője, hordjon az a k á r kardot, a k á r tógát, avagy t a l á r t " És elsőnek mondja ki és írja le a magyar tudósok, sőt akadémikusok közt 1013-ban, hogy a „társadalmi továbbfejlődés csak az együttesség útján, a legtágabb értelemben vett szocializmus alapján lehetséges,,. Sőt, próféciával vallja, hogy „az individualista berendezések helyébe mindinkáSb a szociális berendezések lépnek, és a XX. század a szocializmus százada lesz". A szó és tett egységének emberét az októberi forradalomban Kolozsvár népe egyhangúlag a Nemzeti Tanács elnökévé választja. Aztán Károlyi Mihály mellé állva, a Népköztársaság megbízásából Kelet-Magyarország főkormánybiztosa lesz. Reá hárul az a nagyon nehéz feladat. hogy tiltakozva bár, de visszavonuljon a megszállók hadereje elől, amely „lázadó és felségsértő" magatartásáért megbotoztatja és ötévi súlyos börtönre veti. A világ tudományos közvéleménye síkra száll szabadonbocsátásáért, ami azonban majdnem két esztendő után következik csak be.
T
estben-lélekben összetörten, betegen és megalázva jön haza. A „kurzuspolitika üvöltő dervisei és ordító demagógjai" elismerik tudós voltát, de forradalmiságát sohasem bocsátják meg. Szegedre küldik, és utolsó menedékül tört élete romjain az idetelepített kolozsvári egyetem állat- és szövettani intézetét kellene életre keltenie. De alig kezd munkájához, a halál ravatalra teríti. Lábánál ott áll a még magányosabb poéta, „Anna örök" siratója, és gyászolja benne „azt a gondolatot, azt az érzést, amely rab. Ma még rab, ma még halott, de holnap kihozzák börtönéből, de holnap föltámad, mert nincsen olyan iszonyú Heródes és olyan ostoba poroszló a földön, amely az igazságot meg t u d j a ö l n i . . . " • a p A t h y istvAn p o r t r é j a ban, emlékére rendezett symposionon tartja ébren szellemét Kolozsváry Gábor — asztalán szent ereklyeként ott díszlik Mestere töltőtoUa — tanainak továbbfejlesztője, szegedi emlékezetének őrzője. Az ősz Farkas Béla rég lerótta tanítványi kötelezettségét, és ma is gyűjti, kegyelettel őrzi relikviáit. „Láng gyúlt a láng gerjelmlnél." Aztán a költőből és tudósból kilép a „homo politicus", aki „nemzeteket hordoz szívében". Miközben egyik szeme a mikroszkóp fölé görnyedve fárad, a másikkal nemzetének nagy társadalmi kérdéseit vizsgálja a biológus gyakorlott érzékével, biztos ítéletével. Hirdeti, hogy „a valódi tudomány nem a k a r trónusokon ülni a magasban, hanem ott a k a r lenni a kunyhóban, a legkisebb emberek ismereteinek körében is." Könynyű felismerni szavaiban az ihletés forrását. Ezért t a r t j a kevésnek, ha a tudósok, a tudomány bármely ágának képviselői bezárkóznak szűk szakmai csigaházukba, és a világ meghal számukra. Szerinte „minden művelt embernek foglalkoznia kell a nagy társadalmi kérdésekkel. Ezért nem merülhet ki a legjobbak tevékenysége sem mindig csak egyes emberre, bármily nagyszámú egyes emberre ható jótékonyságban, az egyes ember anyagi, szellemi és erkölcsi istápolásában. Az alamizsna nem fog soha jobb társadalmi rendet teremteni, de a jobb társadalmi rend fölöslegessé teendi az alamizsnát" iz a hitvallás szólítja a közélet porondjára. A kolozsvári Függetlenségi Pártnak, a Magyar Szabadgondolkodók Egyesületének, a Társadalomtudományi Társaságnak stb. elnöke, folyóiratának szerkesztője, leggyakoribb tanulmány- és cikkírója. Könyveiben, tanulmányaiban, gyújtó hatású előadásaiban szembeszáll az egész úri Magyarországgal. Darwin mellett kardoskodik, Marxot tanulmányozza, a nemzetköziség gondolatát hirdeti, kiáll a négerek jogaiért, leleplezi a sovinizmust, biológiai alapon elítéli a háborút, a mi oktatási reformunk alaphangját üti meg, küzd a klerikalizmus ellen, az osztályköziségért, az osztályok elkülönülésének mérsékléséért. Hirdeti, hogy a jövendő társadalmában a természettudományoknak kell m a j d uralkodóvá lenniök, világosan látja, hogy
E'
Ez is beteljesedett, ahogy minden beteljesedett „világhíres" Apáthy István naggyá nőtt, tragjkus-hősi-szép életében, amelylyel szintén elveit igazolta. „Élni csak akkor érdemes — í r j a —, ha át tud hatni bennünket a meggyőződés, hogy munkánk egy jobb, boldogabb emberiség eljövetelét, a továbbfejlődést szolgálja." Az ő élete érdemes volt. Nevét orvoskollégiumunk viseli homlokán. Markáns, nemes vonásait szobra őrzi a Dóm téri árkádsor ívei a l a t t Ott emeli büszke homlokát a magasba Apáczai kísérteties domborművéhez közel, amelyen távoli elődje és sorstársa ,a „halál tanítványa" századok kongó kriptabörtönéből n y ú j t j a felénk csontkezével az Enciklopédiát Holt kultusznak ez elegendő, de eleven emléknek és kötelező, élő hagyománynak szerfelett kevés. Ma újból világszerte emlegetik nevét, és tőlünk v á r j á k méltó jóvátételét
6
ércbemerevülten, mozdulatlanul tekint f e l é n k R a j t u n k a sor, hogy később ne pironkodjunk. Életrajza megíratlan, szaktudományos, szociológiai, politikai, pedagógiai, szépirodalmi munkásságának gazdag termése összegyűjtésre és korszerű értékelésre vár. Idézze ismét e néhány sor a holt emlékezetét, és ébressze az élők lelkiismeretét! Dr. NANASI MIKLÓS docens Tanárképző Főiskola 30-án este 7 órai kezdettel a Szemklinika előadó termében a kb. 100 főnyi hallgatóság és nézőközönség előtt bemutatkozott amatőr-film etűdjeivel Gaál Csaba I. éves orvostanhallgató. Vele együtt vetített te le két, már korábban bemuta tott filmetűdjét Csányi Miklós, akiről lapunk első számában Bodó Károly írt egy rövid Ismertetőt. Mindenesetre ez a bemutató a bemutatott 5 etűdjével meglehető-
Tixenear felé járt az idő. A Fiú a távolba nézett, Nézte a táncoló párokat a fiúk görcsöt szorítását it a lányok lankadó merevsigét. Most jó a hangulat — lTO«dolta —, mert mindenáron gondolni akart valami egyszerűt, valami fájdalom nélhülit. Három órája játszunk — mormolta tűnődve —, « megszorította a gitár nyakát. Vjja hegyét — mintha megütötte volna azáram — * tSS Csa^'minden második S Í re ütött. Pedig most kellene szólóini, most amikor a tzaxisok már kifújták magukat. De nem volt ereje, már négy napja nem aludt rendesen. Mély fáradtság kerítette Hatalmába. Ott
f e n i * a telhetetlen
Nem is figyelt a dallamra, csak énekelt Előbb fájdalmasan a hangjat aztán hirtelen felsikoltott. Joe — < Jo*Lent a parketten « lányok filősen szorították partnerük kézit Egyesek elernyedt uájjal bámulták, mások csillogó szemmel figyelték fájdalomtól eltorzult arcát Bamba csodálat áradt feli. Tudta hogy ez „nagy ^ „¿Hozás — Mám„ £z majmolása. nyuffoti wtárok Mio nem ismerte a Lányt, ff* fc ^ Z JkerV' S J é K köíowépHkerí. S mtórL Tan ő is hibás »bbanfOt ivVe) J J V i ^ í 1 £ J * választotta. Miért ~ kt ertT . „ . Mos érezte át először vt eltűnt kedvest sirató dal tö- minden szomorúságát.
I S L m T t Z . P0rcikáiával Meg-megújuló lelkesedi*sel rángatták egymást, mind többször néztek a zenekar felé, mind idegesebb lett a légkör. S bár mindenki táncolt, a levegőben több ezer volt lebegett. A fiú számára nem volt új ez a feszültség, öt éve játszik. Ismeri. Minden este igy van; tiz-tizenöt percig tart, aztán feloldódik. Akkor majd nem fáj a keze, t megint élvezi a gitárt De a mai nap minden eddiginél nehezebb. Minden nő emlékeztet. Minden mosoly a Lányt idézi. A Lány kint maradt Bécsben. Becsaptal Nem jótt vissza a többiekkel Nem jött vissza — mondta félhangosan —, < kihagyott vagy húsz ütemet. Hiába erőlködött, nem tudta lekötni semmi a figyelmét Minden ismerős tárgy a Lányról mesélt.
S ' i n " önkivüleH állapotban inekelt égisz végig. Orlási *»ps/ Díabb ordítás! Dobszólól Ket duwonans akkord — aztán vége. Leülhet, pihenhet. Tár»«« ajkán hálás mosoly. Meffiní gratulálnak, de ma nem lesz ol van büszke, mint ed^ig. Majd félszegen mosolyog os azt hiszik, hogy fáradt, D * most először Hetiben nem az idegen kiejtistól, artikulátlan üvöltéstől, hanem belül Egészen belül. Kiégett ürességet, a simogató Kék Madár már többi nem takarja. Csak a csendet kivánvalamit abból a régi melegből Csend, esend, csend! Szupmanát és társait De gerálta a meglepetés csak pár percig tart A szaxis értetlenül néz rá, miközben valami őrült rockyt kezd játszani. Aztán megvonaglik a tömeg, maroisa mind gyorsabb. Fent a zenekar bömböl, is lenttSI ütemes csoszogás őrli az ember
Megbolondulok - gondolta és érezte —, valamint esi-
Nem
**
^«itbírta tovább.
Megint Aróla kaltot gmr Lányról, aki p á '
Felejteni.
dolknzni.
Vigránm! Szóló! — szólt . előre a szaxisnak. TA*.„i hAlAe/im rA.lnntllk Társai héUmn Pislogtak felé. Aztán feláüt, odalépett a mikrofonhoz, tekert egyet az erősítőn és minden elkeseredésével felordított. — óh, Jackie Joe! Majd két disszonáns akkord után újból felüvöltött, kissé variálva. — Óh, Jackie Joe! dobszóló Ezután hosszú következett. • Szétnézett a tömegen. Egyforma fehér arca és mélyenülő szeme van ilyenkor mindenkinek —, s eszébe jutott, hogy rajta nem látszik a fáradtság. Az anyjától örökölte. Az anyja Auschwitzban idegbetegséget kapott Nemsokára meghalt Mikor már azt hitte megmenekült. Ügy érezte ordítani kell. Ordítani a fájdalomtól! Ordítani, hogy a többi örüljön. Hangja a néger spirituálé fájdalmával tört fel.
schillingért becsapott lió magyart, „, * . ... ^ á t 0 m Hazudott. ««P*» a M n y
Azt hazudta, hogy szereti Mindenkinek hazudott! Bíztak Benne! Idegesen felnevetett Lehunyta szemét és az álmatlan vörös karikák közt megjelent a Lány arca. Most tudta esak, mennyire vereti. Éjfél után állandóan szóIázott. Folyt róla a viz! Soha ilyen pergő ritmusa, ilyen gyors tremulója még nem volt! Minden akkord hibátlan! Az ujja hegyén élő nyershús. Jobb csuklóját megmegbénította a görcs, _ Joe e»mk°-tszott, mert emléltezni fájt. Megcsalták — csalódott! S a csalódás nagyon fáj! Jobban mint a nyershús az ember ujja hegyén.
Egy új műfaj születése sen komoly méretű, kulturális esemény volt. A film etűdműfaj tulajdonképpen a technikai és anyagi nehézségek korlátai közé szorított kisfilmet jelöli, hiszen alkotói elsősorban nem kifejezési formák keresése miatt, hanem kényszerből művelik ezt a formát. Természetesen a m ű vészi alkotó tehetség minden nehézség ellenére meg t u d j a találni
a kibontakozására elégséges teret, viszont úgy érezzük, hogy a két amatőr filmes és elsősorban a most berftutatkozott Gaál Csaba még nem jutott el művészi egyenisegenele kibontakozésához. Ezek a film-etűdök határvonalat képeznek a művészet és az eavóni s•szórakozpc z ö r f ö z é s intofttt kozott. Gaál Csaba etűdjeivel ép ó g r a zi maga »lé, mint Csánvi Miklós, viszont nem rendel-
tizmiV.
kezik olyan képteremtő erővel, kevesebb benne a művészi átérzésés inkább dokumenálni akar, mint szabad asszociációkat és érzéseket ébreszteni. Azt . ... azonban
róla mondanunk, hogy technikailag jobb felkészfllt, . . .. .. séggel rendelkezik Ccánvinál é s CZ(trt fürjei képanyagában kevesebb a mindennani élet apró kép°kben való bemutatását tű-
zavaró hiba. Ez az amatőr-fll mek még viszonylag alacsony fényképezési technikája mellett egyáltalán nem elhanyagolható körülmény. Sajnos a rendezés ügyetlensége miatt nem alakult ki olyan vita, mint Csányi bemutatóján. Viszont egyetemeink kulturális életében, úgyhiszszük, nemsokára fontos szerepet fognak játszani az amatőr-filmesek. — góbé —
•USGEDI
5
EGYETEM
cAki érti a öiváq&k Konzultációs központok h n,öaetty,fiaMÍíiy,ak levelező joghallgatóink részére A levelező
o k t a t ó bevezetése a z Á l l a m - és Jogtudományi K a rokon, egyidős azzal a kérdéssel, hogyan oldható meg a z egyetem részéről e hallgatókkal való foglalkozás. A b b a n a kérdésben minden illetékes tényező kezdettől fogva egyetértett, hogy ha ezt a feladatot megoldani nem tudjuk, nem haladtunk számottevően a rosszemlékű »mezei jogászság-« állapotához képest. Ezért a jogi k a rok m á r a levelező oktatás bevezetésétől kezdve minden eszközt megragadtak e hallgatókkal való foglalkozásra. Persze a megfelelő foglalkozási keretek megteremtése ls m á r kezdettől fogva komoly gondot jelentett a jogi karok számára. Az első foglalkozási form a a Szegeden és a város közvetlen környékén lakó hallgatók részére az esti foglalkozások bevezetése, a vidéken lakók r é szére a félévenkénti, egyízben tartott konferencia volt. Az előbbi foglalkozási form a beváltotta a hozzáfűzött r e m é n y e k e t Az esti előadások a n a p p a l i tagozatos hallgatók részére t a r t o t t óraszám felében biztosították és biztosítják a levelező hallgatók részére az anyag egészének felvázolását. A konf e r e n c i á k azonban alig j á r t a k figyelembevehető eredménnyel. A résztvevők felkészületlenül jelentek meg a foglalkozásokon, s így az egy-egy t á r g y r a eső félévi 2 órás foglalkozás legfeljebb néhány alapkérdésnek az előadó részéről való megmagyarázására szorítkozott. Az egyetem székhelyén kívül l a k ó hallgatók részére t e h á t újabb foglalkozási f o r m á t kellett bevezetni. Ezt a form á t találtuk meg az ún. konzultációs központokban. A Magyar Jogász Szövetséget illeti a* elismerés, hogy ennek a foglalkozási f o r m á n a k kialakítására az anyagi kereteket és a kezdeti személyi és szervezési feltételeket 19<1 elején megteremtette. Az országosan felállított konzultációs központok, amelyek közül a kecskemétit és a békéscsabait a szegedi jogi kar p a t r o n á l j a , megfelelő kereteket jelentettek e hallgatókkal való foglalkozásra.
E
Más l a p r a tartozik azonban az, hogy a megadott kereteket milyen t a r t a l o m m a l t u d ták megtölteni a Magyar Jogász Szövetség és a jogi karok.
elméleti és történeti t a n anyagból a foglalkozásokat. Ennek persze első feltétele az oktatói létszám bizonyos mérvű emelése, másrészt állandóan rendelkezésre álló közlekedési eszköz biztosítáÁZ eddiei tapasztalatok sa a k a r részére. azt m u t a t j á k : a keretek alkalmasak a r r a , A másik probléma, m i n t hogy a hallgatókkal való említettük, a foglalkozás biztosítható le- foglalkozás helyes módszegyen. igen nehéz azonban reinek kialakítása. A konkét kérdésnek a megoldása. zultációs központok progAz egyik az, hogy rendkívül r a m j á b a n legfeljebb 6—8 problematikus biztosítani a óra foglalkozás j u t félévenmegfelelő szakemberek köz- ként egy tantárgyra. Ezt a reműködését a konzultációs rövid időt igen jól ki kell központokban; a másik, t a - használni. Ez pedig másképlán még nehezebb f e l a d a t a pen n e m lehetséges, minthelyes foglalkozási módszer hogy a hallgatók az előre kialakítása. Ami az előbbi megadott anyagból előre felkérdést illeti, meg kell álla- készülnek. Ha ezt nem t u d pítani azt, hogy v a n n a k ki- ják megvalósítani, akkor a váló gyakorlati jogászaink, foglalkozás a legjobban képa k i k megfelelő elméleti fel- zett instruktor vezetésével készültségük révén és álta- sem lesz lényegében más, lában is alkalmasak arra, m i n t a múlt »jogi szanatóhogy a hallgatókkal foglal- riumaiban« folyó foglalkozás. kozzanak. Ez azonban csak J ó felkészültségű, oktatói a tételes jogi tárgyakra rutinnal rendelkező Inst(polgári jog. államigazgatási ruktorok tevékenysége és Jog) vonatkozik. és itt ls a hallgatók felkészülése problémát jelent az oktatási együttesen teszi eredmém u n k á b a n való gyakorlatnyessé a konzultációs közlanság. pontokban folyó foglalkozásokat. AB Igazi probléma ott jelentkezik, hogy az elméleti (állam- és jogelmélet, filozófia stb.), történeti (jogtörténet, római jog), sőt néhány tételes tárggyal való foglalkozás a konzultációs központokon helyi instruktorokkal n e m oldható meg. A szegedi jogi kar a t ö r téneti tárgyakból kísérletet h a j t o t t végre, amennyiben e tárgyak egyetemi előadóinak félévenként 4—5 előadását magnetofonszalagra vették fel és e szalagokat a konzultációs központba kiküldték. Bizonyos e r e d m é n y e e kísérletnek feltétlenül volt, m e r t a legnehezebb kérdések elsajátítása tekintetében a hangszalagokra felvett előadások jó segítséget n y ú j tottak. Ezt az 1962-ben végrehajtott közvéleménykutatás és a vizsgák eredményei feltétlenül tükrözték. A Jogi k a r szakszervezeti osctilyblzottságának érdeme volt az előadások hangszalagra való felvételének és a szalagok szétküldésének megszervezése. Ez a módszer azonban kétségkívül csak átmeneti jelenség. A cél, úgy véljük, az, hogy az egyetem oktatói a helyszínen tartsák meg az
Ennek
« megismerése kedvéért kíván a jogi k a r szakszervezeti osztálybizottsága a folyó félévben a n k é t o t tartani, ami me(tfelelő keretet n y ú j t a n a ahhoz, hogy széles körben megismerjük a hallgatók véleményét, de ahhoz is, hogy a k a r oktatói meggyőzzék a levelező hallgatókat arról, hogy a konzultációs központok instruktorainak minden fáradozása lényegében hiábavaló lesz, ha a hallgatók foglalkozősról foglalkozásra n e m veszik át a megbeszélés tárgyát képező, előre kijelölt a n y a g o t DR. PÓLAY ELEMÉR egyetemi t a n á r
p „ . / •• , ülök vele a S&M azt barátságos, meleg szoba asztalánál — a sarokban h a t a l m a s filodendron, a m o t t zongora. Mellettem egész f a l a t borító könyvállvány, vaskos kötetek között kis füzetek l a p u l n a k — Kedden 11-től 2-ig van órám, 11-től l - i g IV. éveseknek örökléstan, 1—2-ig III. éveseknek növényrendszertan. A hallgatók? Minél közelebb j u t n a k az államvizsgához, annál nagyobb az érdeklődésük, a szorgalm u k Meglátszik m u n k á j u kon, hogy t u d a t á b a n vann a k az elsajátítható isme* retek értékének. A tanszéken a IV. évesek értek el négy és ennél is jobb átlagot a félévi vizsgákon . . . Az oktatáson túl kutatómunkájáról érdeklődöm Lassan, akadozva kezd beszélni, úgy látom, n e m szívesen. Meg is kerüli az egyenes választ. Szemüvege mögül az asztal l a p j á r a t e k i n t : — A tanszék oktató kollektívája hosszú évek óta foglalkozik tudományos k u tatómunkával, olyan témák« kai, amelyek a Magyar T u dományos Akadémia témái között szerepeltek, illetve az elmúlt két évben olyanokkal, amelyek az országos távlati kutatási t e r v b e n szerepelnek. Ebben a tekintetben a tanszék é v e n t e rendszeresen kutatási célhitelben részesül. Tovább erőltetem a kérdést: — ö n személyesen milyen problémákkal foglalkozik? — Hát kérem, ha érdekli... — és t a n á r o s hangon, lassan m o n d j a , ahogyan megszokta éveken keresztül az előadóteremben, hogy pontosan lehessen jegyezni magyarázatát: — H á r o m t é m á n dolgozom évek óta. A sejtek eevenMtlen osztódása: a dél-alföldi szikes vizek növénvi mikroonranlzmnsnl; a Tisza növényi mikroorganizmusai. Tulajdonképpen n e m ú j dolgok ezek. — Elgondolkodva, m á r nem a tanár, az emlékező e m b e r f o l y t a t j a : — Doktori disszertációm 1939-ben a Békés megyei szikes vizek mikroorganizmusaival foglalkozott Tíz évig dolgoztam r a j t a . Ez volt az — és egy folyóiratban megjelent m u n k á t m u t a t . Míg lapozgatom a színes n y o m á sú képekkel teli könyvet, m á r másik két vaskos kötetet tesz elém.
Neveljünk kommunista szakembereket a tudományos diákkörökben N
gyetemeink diákköri életének Jelentős állomásához é r k e z t ü n k : 1963. őszén Szegeden kerül megrendezésre a tudományegyetemek és az orvostudom á n y i egyetemek diákköreinek ezévi o r szágos konferenciája. A szervezés megindult, folynak az előkészületek, méltó keretet k í v á n u n k biztosítani ennek az országos eseménynek. A szorgos előkészületek vetették fel a gondolatot, hogy szemügyre vegyük a — jelen esetben csak az Orvostudományi Egyetemen folyó — diákköri m u n k a helyzetét. Amikor n é h á n y esztendővel ezelőtt a Szegedi Orvostudományi Egyetemen mega l a k u l t a Tudományos Diákkör, a nagyszámú jelentkező egy részét s a j n o s m á r a kezdetben el kellett utasítani, mivel egyegy intézet vagy klinika a korlátozott laboratóriumi' férőhelyek m i a t t csak meghatározott számú hallgatónak tudott m u n k a lehetőséget biztosítani. Azóta is minden évben m e g h a l a d t a az ú j iplentkezők száma a rendelkezésre álló lehetőségeket, és ezért csupán a legjobbak nyerhettek felvételt, csak a legjobbaknak nyílt alkalom bebizonyítani képességeiket, s z o r g a l m u k a t állr hatatosságukat. lelkiismeretes oktatók minden segítséget megadtak, hogy a gondjaikra bízott hallgatók érdeklődési k ö r ü k nek megfelelően minél szélesebb szakmai ismeretekre tegyenek szert. De itt többnyire be is fejeződött a dolog. Azzal m á r kevesebb»» törődtünk, hogy a fiatal nlaszt i k u s egyéniség, az i s m e r e t e k r e vágyó hall-
A
H a ezt n e m t u d j u k megvalósítani. e központok m u n k á j a kevés eredménnyel kecsegtet. S végül még egy feladat! A konzultációs központok instruktoraival való megbeszéléseket az egyetem már rendszeresítette, s így a t a n székek módszertani elgondolásaikat folyamatosan közlik az Instruktorokkal. Egy részleges közvéleménykutatáson kívül azonban még n e m ism e r j ü k kellően a levelező hallgatók véleményét a körpontok oktatási módszeréről.
Besaélgetés de. Kiss l a t r á n f ő i k o l a l
gató miféle e m b e r lesz? Rögtön fel is kell v e t n ü n k a kérdést: közömbös lehet-e szám u n k r a , hogy miféle szakembereket nevel ü n k ? Megelégedhetünk-e mi, diákkörös hallgatókkal foglalkozó oktatók azzal, hogy a sokszor éveken keresztül mellettünk dolgozó hallgatónak kizárólag szakmai segítséget n y ú j t u n k , de emberi értékedről, problémáiról v a j m i keveset tudunk, és semmit sem teszünk azért, hogy az életbe kikerülő i f j ú szakember m á r ne akármilyen, h a n e m a szocialista társadalom újtlpusú s z a k e m b e r e legyen.
A
z egyetemi évek alatt minden hallgató h a t a l m a s lelki változásokon megy keresztül, néhány év alatt szinte átalakulnak. A m i n t k i t á r u l n a k előttük a tanulmányok által n y ú j t o t t ú j gondolatvilág perspektívái, m á s szemmel nézik a világot; korábbi vágyaik, elképzeléseik ú j t a r t a l m a t és értelmet nyernek. Számtalanszor tapasztalhattuk, hogy ez a folyamat n e m megy zökkenők nélkül, sokszor kerülnek ellentmondásokba, útvesztőkbe, amelvekből s a j á t erejükből n e m t u d n a k kitalálni. A diákkörös hallgatók esetében mindez szemünk előtt játszódik le. A szemünk l á t t á r a formálódnak, teszik meg első önálló lépéseiket, előttünk a d ó d n a k első t u dománvos élményeik) sikereik, kudarcaik, amelvek egész életükre megszabják felfogásukat, emberi m a g a t a r t á s u k a t N»m bízh a t j u k a sorsra éppen a le"1obMk esetében, hr»?v élményeik véletlen Irőnvokba s o d o r í í k őket. ho«v legyenek olyan emberekké, amilyenekké.
— Ezekkel foglalkozom azóta is. Ennek folytatása jelenlegi k u t a t á s o m összeJCét kötejtbvL fűzve kemény m u n k á v a l telt évtizedek eredménye: több m i n t 70 tudományos dolgoz a t kisebb füzetekben a Tanárképző Főiskola évkönyveinek különlenyomata. Magyar, n é m e t orosz, angol nyelvű írások. Leghosszabb dolgozata orosz nyelven a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg a növényi mikroorganizmusok tömegprodukciójának vizsgálatáról. A kiadványokban tenyészetek, mikroszervezetek színes képei, grafikonok.
tanárral
földvár m e g m a r a d t sáncán feltöretlen üsgyepst. Ez a rész az Alföld ősi pusztai növényzetéről ad felvilágosítást JUtgkifdextnt,
csolatban külföldön. C í m t á r a t vesz elő: 68 nevet számolok meg b e n n e kapásból, külföldi tudósok nevei. A e b n e k : Moszkva, Kiev, K a nada, N e w York, Rostock, Leningrád, Strassbourg, Brno, Costa Rica, H a m b u r g 68 külföldi tudós címe, akik munkásságát, nagy t u d á s á t elismerik, akikkel kicserélik tapasztalataikat kutatásaik e r e d m é n y é t A levelezésben fia s e g í t Egyéb elfoglaltságok? Egy é v alatt írt meg egy kétkötetes jegyzetet: Alkalmazott — L á t j a , ezeket a képeket növénytan. akkor festettem, amikor Társszerzője volt % főiskobombáztak. Egészen addig lai NOvénytan tankönyvdolgoztam r a j t u k , a m í g be nek, főiskolai jegyzeteknem vonultam... nek. Adminisztráció ls — Ezeket a vizsgálatokat v a n . . . Részt vess — és sokáig nem ismerték el, kéIntenziven — az oktatasi telkedtek az eredményekr e f o r m bevezetésének m u n ben. Az utóbbi években a k á j á b a n ls. v i l á g ű r k u t a t á s megindulásával figyeltek fel rá, mert — Támogatás? Az állami gyanítható, hogy a szóban kutatási témák bőséges levő tömegprodukciós jelen- anyagi támogatásban részeségek és az élőlények élet- sülnek. A műszerellátottság folyamatai a világűrből é r - jó. kező és eddig még n e m vizs— H á t Igen, b a j is van. gált hatásokkal is összefüg- Beteg voltam. — Mosolya gésekben állnak. Benkő or- szomorkás: — ö s z óta n e m vostanárral és Csapó orvos- néztem mikroszkópba. — tanársegéddel két éven ke- Aztán megcsillan a szeme resztül vizsgáltuk a klinikai fiatalosan, v i d á m a n : — M a j d betegek eozinofil s e j t j e i most megint, ha r e n d b e j ö számbeli változását, vala- vök, m a j d a k k o r ! M a j d h a mint bizonyos növényi mik- m a r o s a n ! roorganizmusok viselkedését, — Ügy van ez. hogy h i á és kitűnt, hogv az egyes időjárási változásokban ba t u d j a az e m b e r : vigyázni megmutatkozó atmoszférikus kell, beosztani az erőt. — hatások jelentős befolyást dolgozni m u s z á j ! Ha elkezgyakorolhatnak az élő szer- dem, n e m tudom abbahagyni. vezetekre. K u t a t ő a n néz r á m , amíg Közben elém tesz egy né- e l r a k j a a köteteket az aszmet nyelvű dolgozatot a nö- talról: megértettem-e, amit vényi mikroorganizmusok mondott; magáról megfeleds e j t j e i n e k érdekes, újszerű kezve. elmélyedten m a g y a szaporodási módjáról, egy rázott; megértettem-e, mit másik m u n k á t az egyenlőt- t a r t a l m a z n a k a kötetek, a len sejtosztásról. aztán — képek, grafikonok? elhallgat. Csodálkozva néz r á m mintha most látná, JlttQmtodfim ^ ^ hogy ott vagyok, azt hiszem, De magyarázat közben, amíg az n e m mindent értettem. egész életét betöltő dolgokról egy valamit igen: hogy ezen beszélt, elfelejtette, hogy én a délutánon olyan e m b e r t ismertem meg. aki egyszerűvele szemben jegyezgetek. en. csendesen, szerényen Most kicsit elmosolyodva meghúzódva áldozza egész olyan dolgokat e m l í t a m i k - életét a tudománynak, olyan amelyeknek ről gondolja, hogy i n k á b b kutatásoknak. eredményét a Jövő nemzeérdekelnek: d é k fogja igazán értékelni — A Békés megyei Szi- és hasznosítani. A tudóst kes t a v a k vizsgálata köz- csak részben — a nagyszerű ben Volga-menti héricset e m b e r t egészen megértettem. találtam és egy bronzkori B. R.
E S Z M E C S E R E
e m b á t o r í t h a j u k , mégcsak közönyös hallgatásunkkal sem, felfogásában azt a hallgatót, aki a diákköri m u n k á b a n egy bizonyos városban elnyerhető k o n k r é t és egészen közeli anyagi lehetőségeket lát. Egy diákkörösöm az elmúlt tanévben azt latolgatta, hogy mi jelent számára többet forintokban, ha kidolgoz egy témát, amiből p á l y a m u n k á t írhat, vagy megfeszített edzésekkel ú j sporteredményeket igyekszik elérni, a m i egy külföldi ú t lehetőségével kecsegtet. Avagy egy másik, legelső találkozásunkkor, az első hetek, hónapok teendőinek megbeszélése után rögtön azt kérdezte, hogy lehet-e mindebből p á l y a m u n k á t írni? Egy felsőéves diákköröst viszont hosszú vitákkal is alig lehetett meggyőzni arról, hogy a m u n k á j a igenis értékes, ne becsülje kevesebbre önmagát, m i n t a m e n n y i t valóban ér. Ilyen is van, b á r ez a ritkább eset. Nem egy diákköröst viszont első eredményei láttán túlságosan is elragad a hév, szinte m á r tudósnak t a r t j a magát, a m i t egvik másik diákköri vezető, ki t u d j a milyen szempontoktól h a j t v a , még táplál is. Es mit szül az ilyesmi?
A
nyiláét
bizalom légkörét kell kialakítanunk -ibban a környezetben, ahol diákköröseink dolgoznak, m e r t problémáik csak a legritkább esetben kerülnek maguktól felszínre. Egy-egy baráti beszélgetés, amely túlmegy a kísérleti e r e d m é nyek esvszerű értékelésén özönével bnvzn a problémákat, és ki fidion vélnszt- a félig vagy egészen kimondott kérdésekre, ha
n e m mi, akik nap, mint n a p a közelükben vagyunk? Nekünk kell gyúrni, alakítani felfogásukat s nem h a g y h a t j u k a dolgokat annyiban, mondván kevés az idő, sok a m u n k a , n e m é r ü n k r á a szóbeszédre. étségtelen, hogy a feladatok ilyen é r telmű megoldása az eddigieknél n a gyobb követelményeket támaszt velünk, oktatókkal szemben. A diákkörös és m u n k á j a n e m jelenthet többé az oktató s z á m i r a égből pottyant segítséget, egy ú j álláshoz szolgáló ugródeszkát, vagy éppen m u n k á r a fogható kezet, akit esetleg lelkiismerete megnyugtatására viszonzásképpen hozzásegít egy p á l y a m u n k á v a l némi silány fedezetű anvagi és erkölcsi megbecsüléshez. Diákkörösökkel foglalkozni n e m csak egyszerűen szakmai, hanem pedagógiai feladat. Jogi'al kérdezheti bárki, lehet-e mindezt vállalni? Vállalnunk kell, m e r t ez a hivatásunk. Feladatunk, hogy a gonrfiainkra bízott diákkörös hallgatók tanításával és nevelésével egyforma súllyal törődJOnk. Nem elég csunán t a n í t a n u n k őket. Igaz, h(Mry a nevelés le<*entosabb eszköze a tanítás, de n e m minden tanítás jelent egyúttal nevelést 1».
K
Ü
<rv kell t a n í t a n u n k diákkörösrtnket, boary ezen keresztíil tervszerűen és !ó! meghatározott cA'lal, jól képzett, szoi^iTf/.nr, mind'.-nkor a i^-^-cA-« V"r-"'mA,,-^ jrKz»" '-Asz kommunista szakembereket neveljünk. (—mer—)
Szóvá tesszük Koszt vagy nem koszt?
További sikereket, eredményes munkát a Központi Műhely dolgozóinak! Kár, hogy nem jött hamarabb! — ezzel a szíves szóval fogad a József Attila Tudományegyetem Központi Műhelyének vezetője, Endrődi János. — Ugyanis? — Ugyanis, van nálunk egy Rózsavölgyi József nevű, fiatal szaktárs, aki írogat, s szeretné megmutatni írásait a Szegedi Egyetem szerkesztőségének. — S mi akadálya ennek — most? — Csupán az, hogy kiment a munkaterületre, s csak órák múlva jön vissza. Nálunk tudniillik az a helyzet, hogy itt, a műhelyben csak egy része folyik a munkának, jobbára a helyszínen munkálkodnak a mieink, az intézeteknél. Így aztán a kőmíveseket, villanyszerelőket nem leljük itthon. A kazánházak dolgozói természetszerűen nincsenek itt, pedig azok is hozzánk tartoznak. Tizennégy szakmunkásunk közül pillanatnyilag a bádogosokat, lakatosokat és asztalosokat láthatja.
Mindhárom szakma műhelyében rend s tisztaság fogad, annak ellenére, hogy a bádogos m ű hely vezetője, Kucsera István elvtárs a könyökét nyújtja kézfogásul — olyannyira kormos a tenyere. Pedig szeretném ezt a nevezetes, ügyes
kezet jól megszorítani: meg- abban nem kis része van az érdemli a gratulációt. Kucse- egyetem gazdasági hivatalára elvtárs valóságos művé- nak. Hiszen a munka megsze szakmájának. A labora- könnyítését több jelentős betóriumok felszerelésének ruházással segítette a „g. h." számtalan ügyes, pontosan ké- a közelmúltban is: az anyaszített alkatrésze készül el gokat, tárgyakat most már itt nap mint nap — egy nem kézi erővel kel'i szállíszakmáját páratlanul értő, tani, hanem motorizáltan, s vidám, markánsarcú mun- az sem utolsó dolog, hogy kásember fáradozásainak kultúrált körülmények között eredményeként. étkezhetnek s tisztálkodhatMost épp az Éghajlattani nak a műhely dolgozói. (KedIntézet számára készít né- ves figyelmesség a dolgozók hány tükörfényes, un. „gör- részéről, hogy a .műhelyből betölcsért". Alighogy az utói- nyugdíjba vonult, idősebb só fényesre csiszolt, takaros szaktársak bekeretezett arctölcsér is kikerül a keze alól, képeivel díszítik az ebédlő telefon cseng: az egyetem falát.) Az ideológiai továbbképóvodájában eltömődött a csatorna, indulni kell azonnal a zést a rendszeresen megtarhelyszínre, egyébként beázás tott, s teljes létszámmal láfenyegetné a kicsinyek ott- togatott „időszerű kérdések" szeminárium biztosítja, a honát. szakmait pedig az Egyetemi A lakatosműhelyben Könyvtár által patronált kis Tari elvtárs szorgoskodik a kézikönyvtár, ahol valóban laborban használatos „oli- megtalálhatók a legkorszerűbb szakmai kézikönyvek vákkal" (csapvégekkel). Az rendre. asztalos-szobában kiszuperált, roskatag íróasztalt varázsol Sok bonyolult u j j á Fiam Sándor, s miköz- eszköz újragyártásával vagy ben a forgácsillatú műhely precíz felújításával, szorgala j t a j a bezárul mögöttünk, az mas. pontos munkával, időre munkadarabokkal intézetekhez rándult villany- szállított segíti a Tudományegyetem szerelők számára hoznak műhelye az oktató- és kutamunkát: az izotóp laborató- tómunka zavartalanságának rium ultratermosztát készü- biztosítását —, s írásos és lékét kell üzemképessé tenni. szóbeli elismerések sokasága Nagy hát a forgalom a ja- serkenti a kollektíva szorgoskodását. Az írásos elismevítóműhelyben, mindig akad résekről ugyan vonakodva feladat szerivel, csak győzzék ejtenek szót. s csalt kisebb a tennivalót. S, hogy győzik, huzavona után kerülnek elő az oklevelek, rektori elismerések az asztalfiókból. — Ezeket nem r a k j u k ki a falra, nem tesszük rámába —, minek d i c s e k e d n i . . . Az viszont tagadhatatlan, hogy dolgozóinknak jól esik az olyanfajta elismerés, mint amilyet például a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet vezetőjétől, Dr. Szabó Zoltán professzortól kaptunk legutóbb, egy csőrepedés megjavításával kapcsolatosan.
A MESZAROS-FtLE KATALITIKUS LABOK
Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karának végzett hallgatóit. A kar ötvenhárom végzett hallgatójának avatása után dr. Nóvák István egyetemi tanár, dékán mondott beszédet, az ú j gyógyszerészdoktorok nevéJudit Űj jelenségek a szovjet iro- ben pedig Beregszászi dalomban címmel tartott elő- szólalt fel. adást február 21-én a szegedi MSZBT- Újságíró Klubban Elbert János egyetemi adjunktus, a Nagyvilág szerkesztőségének munkatársa.
Dr. Wittman Tibor egyetemi tanár, a történettudományok doktora több hónapos tanulmányútra Vietnamba utazott. Wittman professzor március közepén tér vissza Szegedre.
A
feladvány
2. G. N.
A világhírű angol drámaíró, G. B. Shaw Annajanska című, Magyarországon eddig ismeretlen darabjának elkészült első magyar fordítása. A fordító: dr. Hatlyasi Dezső egyetemi tanár, Orvostudományi Egyetemünk Fogászati Klinikájának igazgatója. *
CHENEY
i
III ÉÜf
Mi
Vélemények a 3. sz. menzáról
Az
Alföldi
Üzemélelmezési Vállalat 3. számú diákmenzája a József Attila kollégium egy alagsori helyiségében, tulajdonképpen egy égrenyílóban működik. A menzák körül egyre gyakrabban szállongó panaszos hírek kivizsgálása céljából jöttünk el ide, hogy minden „hivatalos" interjút mellőzve, ebéd közben maguktól a diákoktól kérdezzük meg mi a panaszuk. A diák kitűnő interjúalany, kiváltképp ha a menzát kell szidni, mégis az volt a benyomásunk, hogy igazán komoly. durva hibákat nem tudtak felsorolni a megkérdezettek. No de menjünk sorjában: Az étteremben 26 négyszemélyes asztal van, műanyag abrosszal leterítve. (Itt jegyezzük meg, hogy ez a menza külsőségeit és hygienes viszonyait tekintve valóságos Gundel étterem az Orvosegyetemi Gazdasági Igazgatóság épületében működő étkezdéhez képest!!!) A 26 asztal mellett egyszerre 104 hallgató étkezhet.
Érdeklődésünkre
elmondták, hogy a múlt félévben a Tanárképző Főiskola hallgatóinak egy részét is ide irányították, s e félév óta a Természettudományi Karról is csatoltak ide étkezőket. Jelenleg tehát naponta 900 diák ebédel ezen a menzán. Mivel pedig az előadásról a hallgatók túlnyomó többsége 1 és 2 óra körül jön ebédelni, mindennapos jelenség, hogy többméteres sorban állnak a szabad ég alatt — hóban, esőben — negyed vagy fél órát, amitől jobb „apéritif'-et is el tudunk képzelni. A kb. 3 négyzetméteren elhelyezkedő „ruhatárban" (néhány fogas) az öltözők és vetkőzök sálakon, kalapokon taposva vívnak közelharcot, a Laokoón csoportot tűtSzárnyaló jeleneteket rögtönözve. A menza önkiszolgáló rendszerű, s ezt mindenki helyesnek, gyorsnak, praktikusnak tartja. Ugyancsak kielégítő a műanyag tálakban és tányérokban való tálalás is, de a vízben úszó tálcák „probléValóban úgy van máján" könnyen lehetne se— hangoztatja Dr. Széli Ta- gíteni. Ezeket ugyanis, nem más kémikus, adjunktus is —, törlik el mosogatás után. hogy a kutatók és oktatók egy percig sem lehetnek meg Az ebéd a műhely állandó közreműködése nélkül. Annak ellené- árát 1962 elején, tehát egy re, hogy a műhelybeliek is éve, 6 Ft-ról 8 Ft-ra emelindokolással, terv szerint dolgoznak, h a j - ték azzal az landók váratlan esetek meg- hogy harmadik fogást is adnéhány oldásában is segítségünkre nak. Annak idején kifogástalan volt a lenni, rögtön a helyszínen hétig fokozatosan teremnek hívásunkra, s hely- koszt, de később rehozzák a bajt. Sőt, olyan romlott és most a „harmadik munkák (yl. labor-átalakítá- fogás" nem ritkán áll egy komsok) elvégzésénél is elősegí- férges almából vagy tik a kutatómunkát és az ok- pótból. Ez bizony nem jelent tatást, melyek messze felül- 2 Ft különbséget az előállíhaladják a „javítás" fogal- tásban. Naponta két vagy mát. A műhely dolgozói egye- három féle ételből lehet vábek között a híressé vált Ménincs száros-féle katalitikus labor lasztani, s általában Töb„ősének" — a legelső verzi- panasz a mennyiségre. azonban a ónak is a kivitelezői. • Kár, ben kifogásolják hogy féladataik szaporodá- húsok és különösen a bursával párhuzamosan nem nő gonya köretek silány minőa műhely létszáma, ezen a ségét, mely utóbbi nem ritjövőben felfejlesztéssel kellene segíteni. Egyébként, is- kán ehetetlen. Nincs panasz métlem, csak köszönet és el- a változatosságra sem, de álhogy a ismerés il'leti tevékenységü- talános vélemény, ket. vasárnapi ebédek gyenge minőségűek. S itt többek kéSzívből kíván rését tolmácsoljuk. A vasáridő V» 1-től további sikereket, eredmé- napi étkezési nyes m u n k á t a műhely dol- V2 2-ig tart. Azok akik színháfilmmúgozóinak a , .Szegedi Egye- zi hangversenyről, zeumi előadásról jönnek, tem" is! gyakran nem jutnak ebédD. hez. Nem lehetne az ebédidőt 12-től 2-ig tartani vasárnap? SZEGEDI EGYETEM A szegedi József AtUla T u d o m á n y e g y e t e m , az Orvostudomá • nyl Egyetem, a T a n a r k é p z ő Főiskola és a Felsőfokú Tanítóképző Intézet l a p j a . Megjelenik h a vonta kétszer. Szerkesztésért felel: Dér E n d r e főszerkesztő. Szerkesztőség: Szeged, M a g y a r Tanácsköztársaság ú t j a 2. Tel.: 51-98, 23-30. K i a d á s é r t felel: Kovács László, a Csongrád megyei L a p k i a d ó Vállalat igazgatója. Kia d ó h i v a t a l : Szeged, Klauzál t é r 3. Tel.: 35-00, 31-16. A lapot a z
Búcsúzóul
A SZEAC Az 1962-63. évi őszi b a j nokságban a SZEAC NB Ies csapata a vidék őszi elsője lett. Ha figyelemmel kísértük a bajnokság menetét, láthattuk, igen kiegyensúlyozódott az erők küzdelme, nincs lefutott mérkőzés, vagyis a vidék felzárkózott a fővárosi csapatok élvonalába. Hiszen tény, s — ezzel nem dicsekedni a k a r u n k —, hogy heteken keresztül az előkelő 2. helyen állt. Annak a lelkiismeretes felkészülésnek, melyet minden játékos évek óta közös erővel végez, eredményének kellett lennie, s ennek megállapítása nem elbizakodottság. Csapatrészenként értékelve a játékot. Mészáros igen jó idegzettel, a tőle várható biztos teljesítményt nyújtotta, sok nehéz helyzetben tudott hárítani. A hátvédek, fedezetek érezték legjobban a megterhelést az őszi szezonban. Kürtösi kiválásával, Portörő szerepeltetésével védelmünk nehéz feladatot oldott meg még akkor is, ha egyes m é r kőzéseken főleg a védekezésre rendezkedtünk be. Szabó, Sándor, Kővári biztosan állta meg a helyét, Dezsőfi viszont nem azt nyújtotta, amit tőle vártak. A csatárokról elmondható, hogy az ú j igazolással átkerült játékosok még az őszi szezonban nem tudtak az első csapat szintjéig jutni. Hajós, Boros nem megfelelő
w m m
kondícióban szerepeltek, vagyis a folyamatos csatár játékot nem tudták követni. Polyvá6 az elmúlt évek betegsége ellenére megfelelő volt. Reményiknek súlyban kellene gyarapodnia, sajnos, kapura keveset lő, még helyzetben sem. Gilicz visszajövetele a szurkolókban némi gyanakvást keltett, de Pista igazolta, hogy továbbra is kvalitásos csatár, így a kételyek eloszlottak. Kemes B-válogatott, jelenleg olimpiai kerettag, a csatársor legjobb embere, amit igazol a góllövő listán elért előkelő helye is. A tavaszi felkészülés eddig igen jól halad a tatai táborban. Az NDK-ban és a Csepel elleni mérkőzésen az utolsó negyedóra még nem a megfelelő volt, a nehéz t a l a j is közrejátszott abban, hogy a fiúk nem képességük szerintit nyújtottak. Mindent egybevetve, osztjuk Orczifalvi edző véleményét, hogy az igazi küzdelem tavasszal kezdődik. A kieséssel küzdő csapatok elleni játék és főleg a kupa-küzdelmekben való részvétel kötelezettséget ró a csapatra. A lelkes szurkolótábor bízik abban, hogy a csapat megfelelően okos taktikával, s főként lelkiismeretes fölkészüléssel minden kételyt eloszlat. s hogy a fiúk sok nagyszerű percet, órát szereznek a közönségnek tavasszal is. KUN SÁNDOR Egyetemi Könyvtár
'KÖNYVSZEMLE Veits Péter szókincse és mndaHízése Benkö László tanulmánya
„Veres P é t e r stílusa jelenleg f o r r o n g ó válságban v a n . " Ezt állapitja meg számos részlettan u l m á n y u t á n „A szépirodalmi stílus elemzése" főcímmel a N y e l v t u d o m á n y i Értekezések sorozat 35. s z á m a k é n t m e g j e l e n t összefoglaló dolgozatában — Benkö László, vizsgálódásaina JE mintegy összegezéséül. A stílusf e j l ő d é s általa fölvázolt képe valóban érdekesen mutatja a szókincs, a szóösszetétel, a névadás, a z igék, igekötők, kötőszavak, s z ó k é p e k s m á s stíluselemek t ö r t é n e t i vizsgálatával a szociografikus, dokumentációs célú, m é g k i s s é „ f ö l d h ö z r a g a d t " , n a t u r a l i s t a jeliegü első í r á s o k tól eltávolodó, t á g a b b nézőpontú, t u d a t o s a b b művészi-esztétikai m e g o l d á s o k r a t ö r e k v ő iró ú t j á t . A r i t k u l ó táj szók, szaporodó, jellegzetes szóösszetételek, .gyar a p o d ó elvont hasonlatok, bon y o l u l t a b b á váló m o n d a t s z e r k e zetek — m i n d egy i r á n y b a m u t a t n a k : a provinciális paraszti Írásmódtól az egyetemesebb, átfogóbb stílushoz és m o n d a n d ó hoz. Merész, szép k e z d e m é n y étn m a g y a r iró s t í l u s á n a k vizsgálat á r a vállalkozni, kivált v á r h a t ó v a g y ó h a j t o t t t o v á b b i fejlődésének útját felcövekelni. Benkő László m ó d s z e r e megnyugtatón a k látszik: szorgos, a p r ó l é k o s megfigyelések, n e m egyszer statisztikai t ö r v é n y s z e r ű s é g e k a l a p j á n szűri le tanulságait, s t ö b b helyütt szerényen nyitva is hagy kérdéseket. Rokonszenves a z is, a h o g y a n a m a g a k o r á b bi s z e m p o n t j a i t is fölülvizsgálja. ha ú j a b b a d a t o k , a n a g y o b b a n y a g o n végzett vizsgalat eredm é n y e i m e g k í v á n j á k . Attól sem fázik, h o g y bírálja — e g y é b k é n t n y i l v á n v a l ó a n szeretett — íróját, szóvá t e g y e stílusa negativ vonásait. E p o n t o n t á n t o p á b b is m e h e t e t t volna. Részint a mondatszerkezet komplikáltsága, b á r kétségkívül a m o n d a n i való gazdagodása, az iró elmélkedő, bölcselkedő egyénisége az oka, sokszor zavaró, részint pedig a régi o l v a s m á n y o k b ó l fölszívott g e r m a n i z m u s o k (pL érteni v a l a m i alatt) m é g m i n d i g szeplősítik nyelvét.
jó étvágyat kívántunk, és úgy * éreztük, hogy a legfőbb baj £ 1 i i nem is annyira a koszt minősége körül van. Ha a túltf zsúfoltságot arányos eloszü II 1! tással sikerülne megszünteti ni, s a felsorolt hibákon jaüt Up vítanának, nem volna nehéz Matt 3 lépésben. elérni, hogy az Üzemvédelr Vállalat munkájáról A szerző 100 éve. 1863-ban nalt I i n t é z m é n y e k pártbizottságai ter- mezési 1963. február 9-én KözponA t a n u l m á n y két legérdeke| jesztik. Ara 50 fillér, előfizetés „jó szájízzel" beszéljünk. ti Egyetem, t- 'etében ünne- meg. sebb f e j e z e t e az író p r ó z á j á n a k Beküldési h a t á r i d ő : március negyedévre s Ft. pélyesen avatták doktorrá az 23. B. Gy. dr. | Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged zeneiségéről, ritmusáról »d meg-
•
szerepléséről
lepő és meggyőző példákat, illetve a Számadás első k i a d á s á n a k és 1955-ös á t d o l g o z á s á n a k összevetéséből, változataiból szűr le — a stílusfejlődéséi előbb vázolt k é p é t megerősítő — tanulságokat. Ellenvetésünk a dolgozat eredményeivel szemben alig lehet. Néhány kisebb megjegyzésre nyújt csak alkalmat Benko László m o n d a n i v a l ó j á b a n k i é r lelt, m e g f o g a l m a z á s á b a n is töm ö r r e fogott, lényeget közlö értekezése. Néhány példáját n e m é r z e m helyénvalónak (pL a debetla n e m divatszó. h a n e m t á j s z ó ; a pezsgőpor n e m megfelelő m a g y a r í t á s a a szódabikarb ó n á n a k , m e f í e n é v e n üdítő italhoz való c i t r o m p o r - f é l e s é g e t á r u l n a k : a csobolyó, tambura sem archaizmus, h a n e m u g y a n c s a k t á j szó >s a taknya-nyála, úrtól-bolondtol szerkezet n e m egyéni lelemény, h a n e m népnyelvi; viszont „ a bölcsesseget n e m a földdel örökli az e m b e r " n e m közmondás, h a n e m az írótól való száUóige: s. i. t.). a szóösszetételek szaporodásának gazdasági-társadalmi alapjául a d o t t m a g y a r á z a t a (43. L) vulg á r i s n a k hat, viszont elfogadható, a m i t u g y a n e r r ő l h á r o m lappal k é s ő b b V e r e s P é t e r r e szűk í t v e m o n d (46. 1.). Az író k o r a i szabadverseit, — h a n e m is jelentékenyek — nem mondanám j e l e n t é k t e l e n e k n e k (113. L). Ker ü l n é m , m é g h a c s a k körülírással p ó t o l h a t o m is, az „ ö s s z n é p i " Jelzőt (129—130. L). Végül a dolgozat alcímét — t á r g y á h o z hív e n — fölcseréltem volna a főcímmel. B á r Veres P é t e r váltig tiltakoznék, a stílusvizsgálat érdekesen r o k o n í t h a t t a egyik stíluss a j á t s á g á t , az átképzeléses mondatszerkesztést. T ö m ö r k é n y éa Móra í r á s m ó d j á v a l . Nekem az is föltűnt, hogy Veres P é t e r r e é p p ú g y jellemző a p á r h u z a m b a állított, és-sel egybekapcsolt m o n d a t r é s z e k vagy szószerkezet e k kedvelése, mint J u b á s z G y u la prózastílusára. B e n k ő Lászlótól, a k i n e k Veres P é t e r mellett m á s i k kedvelt s t ú d i u m a é p p e n a szegedi költő nyelve, joggal v á r juk Juhász G y u l a költői és prúzastílusánpk ugyanilyen alapos «c, sok r e i t e t t s a j á t s á g o t tudatosító földolgozását. PETEK
LASZLO