Issuu

Z i t

S. cvf. 2. szám

A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA

DR. P Ó L A Y

ELEMÉR:

Foglalkozás a feltételesen felvettekkel Tudományegyetemünk Jogi Karán a felsőoktatási reform egyik fontos célkitűzése, hogy lehetőleg olyan érettségizett fiatalok kerüljenek az egyetemre, akik már bizonyos időt, legalább 9 hónapot töltöttek a gyakorlatban. E célkitűzés megvalósításával biztosítható az, hogy középiskolát végzett fiataljaink az élei bizonyos ismeretével, a fizikai vagy adminisztratív munka becsülni tudásával kerüljenek az egyetemre. Persze, — amint szokták mondani —, amit megnyerünk a réven, elvesztjük a vámon. Ennek a kb. 1 éves gyakorlati, fizikai vagy adminisztratív munkának az is egyik eredménye, hogy érettségizett fiataljaink „kijönnek a tanulásból", a középiskolában szerzett nyelvismereteiket elvesztik, miután a nyelvgyakorlásra öntevékenyen általában nem teremtenek alkalmat. Így sokszor tapasztaljúk, hogy olyan hallgató, aki érettségi után a gyakorlatban dolgozott, több nehézséggel sajátítja el az egyetemi tananyagot az első évben, mint az, aki az érettségi után azonnal odakerült. £ hátrány kiküszöbölése már pár éve fog£ lalkoztatja az illetékes szerveket, s így a Művelődésügyi Minisztérium nár az elmúlt két évben előírta azt, hogy azokkal a fiatalokkal, akiket az egyetemeken csak feltételesen vettek fel (azaz csak a felvételt követő tanévben iratkozhatnak be oda), ez alatt az egy esztendő alatt valamiképpen foglalkozni kell, hogy ne felejtsék el a tanulás technikáját és a középiskolában szerzett ismereteiket valamiképpen konzerválják. A foglalkozás anyagának és módszerének megállapítását és kidolgozását azonban igen helyesen a felsőoktatási intézményekre hagyta. A feltételesen felvettekkel való foglalkozás a Jogi Karokon bizonyos mértékben más módon vetődik fel, mint egyéb egyetemi karokon és főiskolákon. A fiatalok a középiskolákban áltlában már tanulták azokat a tantárgyakat, amelyekkel egyetemi tanulmányaik során is foglalkoznak, tgi a tanárszakos hallgatók a történelemmel, nyelvekkel, földrajzzal, biológiával, matematikával, kémiával stb. már a középiskolában is foglalkoztak. Másként áll a helyzet a Jogi Karokon.' jf középiskolák még csak jogi alapismeret i teket sem adnak a hallgatóknak, s az utóbbi időkben az „Alkotmánytan" c. tantárgyat is kivették — ismeretlen indokkal — az általános iskolák tanrendjéből. így a Jogi Kar feltételesen felvetteirel való foglalkozás tekintetében két út között lehet választani: vagy jogi és ideológiai alapismereteket adunk a feltételesen Jelvett fiataloknak, vagy pedig olyan középiskolában tanult tantárgyakat, szerzett ismereteket újíttatunk fel velük, amely tárgyak mintegy segédtudományait jelentik az egyes jogi tárgyaknak (pl. az ókortörténet a római jognak, állam és jogelméletnek, földrajz a nemzetközi jognak, viagyar történelem a magyar jogtörténetnek stb.). A budapesti Jogi Kar az előbbi, a szegedi a második utat választotta. A budapesti elgondolásban helyes az, hogy OS ideológiai kérdések megbeszélésének igen tág teret biztosítottlik, s ezzel pótolták azokat az ideológiai ismereteket, amelyeket a középiskoláknak kellett volna megadni. Mert bizony az elsőéves jogászok közt alig-alig van olyan, aki a legprimitívebb politikai gazdaságtani alapfogalmak-

kal tisztában lenne, aki szabatosan tudná, hogy mi a gazdasági alap és a felépítmény és azok egymáshoz való viszonya. Vitatható azonban a budapesti elgondolás helyessége más oldalról. Felesleges jogi ismereteket is adni a tanfolyamokon véleményünk szerint akkor, ha ezek a jogi ismeretek már az első tanévben újból előkerülnek. ogi Karunk elgondolása az volt, hogy a középiskolai ókori és magyar történelmi, ; valamint földrajzi (leíró és politikai földrajz) ismereteket elevenítse fel ez a foglalkozás, emellett a társadalomfejlődésről szóló legalapvetőbb marxista tanításokat rögzítsék a feltételesen felvett fiatalok c konferenciák keretében. A foglalkozás igen eredményes előkészítését szolgálta az a módszer, hogy a konferenciákra való felkészülésre előírt alapanyagokon, mint pl. Engelsnek a család, magántulajdon és állam eredetéről írott művén, vagy Nyíkityin politikai gazdaságtanán, ill. a középiskolai görög-római és magyar történelmi, ill. földrdajzi anyagon kívül kötelező olvasmányokként írtunk elő egyes, az anyaghoz kapcsolódó komoly irodalmi értéket képviselő és a történelmi hűséghez ragaszkodó történelmi regényeket, pl. Kovai Három tribunus-át, Móra Aranykoporsó-ját, az Aranybulla korát elénktáró Hegedűs-féle Aranypecsét-et, vagy Karikás Harminckilences dandár-ját, amely a Magyar Tanácsköztársaság hőseinek harcaiba viszi vissza az olvasót. A regények, vagy az azokban felvetett egyes történelmi kérdések megvitatása sokkal jobban rögzíti az egyes korok történelmi arculatát a hallgatóban, mint a sokszor száraz stílusú középiskolai tankönyvek anyagának betanulása. Az idén vezettük be a leíró politikai földrajzi foglalkozásokat. A nemzetközi jog oktatásának pl. hihetetlen akadályát képezi az. hogy a hallgató a térképen Vietnamot Dél-Amerikában, vagy Ghaná-t Ázsiában keresi. Ez a jelenség a középiskolák földrajzoktatásának sürgős megjavítását követeli. Átmenetileg is azonban jelentős segítséget ad az egyetemi oktatásnak a hallgatók térképismeretének fokozása. Emellett kedvelt olvasmányai a feltételesen felvetteknek Hanzelka és Zikmund cseh világjárók rendkívül érdekes útleírásai, amelyek szintén megbeszélés tárgyát képezik.

tartalomból Dél-Alföld legjelentősebb könyvtára

Tanácstag jaink nyilatkoznak

Látogatás a Semmelweis kollégiumban

Bemutatjuk dr. Boda Domokos professzort és dr. Horváth Andor adjunktust

Egyetemi Szép Szó — Eszmecsere — Sport — Sakk — Könyvszemle

EZÜST QYORQY: DÖNTSD A Tk KÉT!

Hogyan dolgozik a Szegedi Akadémiai Bizottság?

Tudományegyetemünk Kísérleti Fizikai Intézetében kerestük fel dr. Budó Ágoston akadémikust, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának (a SZAB-nak) elnökét, hogy a SZAB feladatairól és működéséről elbeszélgessünk vele. Budó professzor elmondja, hogy a bizottságnak, amelyet az Akadémia elnöksége mintegy két évvel ezelőtt hozott létre, elsősorban az a feladata, hogy figyelemmel kísérje a Szegeden és a város környékén íolyó összes alapkutatásokat, szakbizottságain keresztül felmérje az elért eredményeket, és szükség esetén terjesszen javaslatokat az Akadémia felsőbb szerveihez a munka hatékonyságának növelése érdekében. A bizottság feladata továbbá, Jt feltételesen felveitekből lett hallgatóink hogy maga is szervezzen sokat panaszkodtak, hogy az egy évi olyan komplex kutató munmunkaidő alatt elfelejtették a középiskát, amelybe különböző szekolában szerzett orosz nyelvi ismereteiket. gedi oktató és kutató intézEzek felelevenítése céljából a kari lektomények dolgozói bekapcsorátus minden konferencián foglalkozik az lódhatnak. A SZAB ezenkíelőre felvettek nyelvi ismereteinek konvül a rendelkezésére bocsázerválásával. tott ösztöndíj-keretből támoAz elmúlt év tapasztalatai e téren bizgatást nyújt azoknak a fiatatatóak. Ha megfelelően kidolgozzuk a foglabb középiskolai tanároknak, orvosoknak stb., akik az lalkozások anyagát és módszerét, úgy vélegyetemek keretein kívül jük, hogy a jogtanulás szempontjából ezek (esetleg vidéken) végzik kua hallgatók előnyösebb helyzetben lesznek tató munkájukat. a munkaév alatt szerzett ismereteilc köTovábbi érdeklődésünkre vetkeztében, mint azok, akik közvetlenül Budó professzor elmondja, hogy a SZAB egy hidrobiolóaz érettségi után kerültek a Jogi Karra. giái és hidrogeológiai, továbbá egy társadalomtudományi vonatkozású komplex kutatási téma művelését szervezi és irányítja. Az első téma j vizsgálatába főleg a TudoIntélegeldugottabb falucskájában erőfeszítésre kész magyar j mányegyetem Földtani is ünneplőbe öltözött embe- népnek a tanúbizonysága, ' zetének. a Főiskola Állattani és az Orvosturek mennek szavazni; tudják, hogy van ereje az elkövetkező Tanszékének Orvosihogy az ő szavazatukra itt nagy feladatok végrehajtá- dományi Egyetem Vegytani Intézetének munszükség van, mert csak úgy sára. érezheti a párt, a kormány Az egyetem is elküldte or- katársai vesznek részt. dr. maga mögött az egész orszá- szággyűlési képviselőjét, ta- Kolosváry Gábor akadémiai got, ha a szavazatok azt hir- nácstagjait, és most mindany- levelező tag vezetésével, és detik, hogy ebben az ország- nyian figyelemmel kísérjük már az 1962. évben is emlíeredményeket ban ma már mindenki egyet- munkájukat. Meg vagyunk tésre méltó ért azza'l a politikával, amely- győződve arról, hogy jól vá- értek el. kiváltképDen a sziről Kádár elvtárs számolt be lasztottunk, bizalmunk az ar- kes vizek különböző szema Kongresszuson. És tudta azt ra leginkább méltókat emel- pontokból való tanulmányoa mosolygó, fiatal első vá- te megtisztelő posztjukra. zása terén. A dr. Horváth lasztó és az évek súlyától Most a munka hétköznap- Róbert professzor elnöklete meghajlott hátú komoly öreg jai következnék szavazók, mellett működő témabizottmunegyaránt, hogy szavazata képviselők, tanácstagok szá- ság viszont a szegedi történetének és most nem széthúzó pártok, mára egyaránt: kívánjuk, kásmozgalom tukorteskedő szerencselovagok hogy már az első beszámo- Szeged demográfiájának számára teremt lehetőséget lókon újabb örvendetes sike- dományos feldolgozását iráa zavarosban halászni, hanem rekről. a szocializmus építé- nyítja: e téma vizsgálatának egy hatalmas alkotó erőnek, se egy-egv ú j a b b mérföld- is vannak már, habár csak mégis bíztató az egységbe forrott, a szoci- kövének lerakásáról számol- kezdeti, de eredményei. alizmus építésében minden hassanak be.

Választások után Alkotmányos életünknek ú j Szakasza vette kezdetét a vas á r n a p lezajlott választások. kai: ismét elfoglalják helyüket a magyar nép küldöttei a Parlamentben, a tanácsokban, és újból teljes joggal ül m a j d össze a sokszáz képviselő, hogy országos dolgaink megvitatásának legfelsőbb fór u m á n tegyenek bizonyságot arról; hogy valóban a nép képviselői ők, ?iogy a választók nem csalatkoztak, amikor bizalmuk jeléül szavazataikkal a Parlamentbe küldték őket. Imponáló és hatalmas demonstráció volt ez a februárvégi vasárnapon lezajlott szavazás; jóleső, erővel és bizakodással eltöltő érzés volt tudni, hogy most az ország legtávolabbi reszében is, a

1963. február 27.

A komplex témák szervezése minden bizonnyal elő fogja segíteni az ú j év során is azt. hogy a kisebb kutatóegységek nem szétszórtan, magukra hagyatva, hanem erösebh csoportokba tömörülve végezzenek tudományos . munkát, s ez .válósz/nűleg jó hatással lesz a vizsgálatok eredményére. — Nyújt-e támogatást, a SZAB olyan kutatóknak is, akik nem a komplex témák művelésében vesznek részt? — Bizottságunk — a rendelkezésre álló szerény célhitel-keretet felhasználva — nem egyszer nyújtott pénzügyi támogatást olyan szegedi kutatásokhoz is, amelyeket eddig más szervek nem, vagy csak igen kis mértékben segítettek. Így pl. teljesen a SZAB támogatása alapján folytak az elmúlt évben dr. Bálint Sándor professzor néprajzi vizsgálatai is. A továbbiakban megtudjuk azt is, hogy a SZAB nem kis mértékben járul hozzá a tudományos utánpótlás biztosításának előmozdításához: 1962-ben 7 fiatal tudományos dolgozó részesült havonta 300—Í00 Ft-os ösztöndíjban, és amint az az ösztöndíjasok jelentéseiből. valamint az őket patronáló tapasztaltabb tudósok véleményezéséből kitűnik, valamennyien figyelemreméltó tudományos tevékenységet fejtettek ki. El lehet mondanunk, hogy a számukra kiutalt anyagi támogatást nemcsak lelkiismeretes munkával viszonozták, hanem e munka közben örvendetes szakmai előrehaladást is mutattak fel.

rok végzik. Természetesen — mint ahogyan ez minden akadémiai bizottságnál így van — a mi bizottságunk tagjai is társadalmi munkában fejtik ki tevékenységüket. — Konkrét szakmai kérdésekkel is foglalkozik a SZAB? Konkrét szakmai kérdésekkel , első fokon a szakbizottságok', vagy azok ,v'ézetői, valamint az alkalomszerűen létrehozott munkabizottságok foglalkoznak, s a tőlük kapott javaslatokat az intézőbizottság vitatja meg. Természetesen az intézőbizottság figyelme ezenkívül kiterjed sok más problémára is. Hogy csak egy példát említsek, ebben az évben előreláthatólag két orvostudományi, ill. biológiai szimpóziumot rendezünk.

— Valóban rendelkezni fog-e a bizottság saját épülettel is — ahogyan hírlik? , — Többször foglalkozott már intézőbizottságunk égy szegedi akadémiai épület létesítésének ügyével is. Egy ilyen épület megszerzése és tudományos vizsgálatok céljaira való berendezése már csak azért is indokolt lenne, mert Szegeden 12 akadémikus és számo6 tudományos fokozattál rendelkező kutató dolgozik, városunkban működik a Magyar Tudományos Akadémia több tanszéki kutatócsoportja, sőt a Matematikai Kutató Intézet három osztálya is, és a szegedi egyetemeken már olyan óriási a helyhiány, hogy ezeknek a kutató részlegeknek helyiségekkel való ellátását a felsőoktatási szervek már nemigen tudják magukra vállalni, mert hiszen az oktató munka tekintetében is helyhiány— Milyen szervezeti fel- nyal küszködnek. építettsége van a Szegedi Akadémiai Bizottságnak, és Intézőbizottságunknak a milyen módszerekkel végzi szegedi akadémiai épület ezt a sokirányú tevékenysélétrehozására vonatkozó get? .javaslatát a magam részéről nemcsak mint a — A SZAB az Akadémia SZAB elnöke, hanem az elnökségének mintegy tanácsAkadémia elnökségi tagadó szerve, tagjait a MTA ja is a leghatározottabelnöke nevezte ki. ban támogatom, A szegedi akadémikusok és remélem, hogy városunk valamennyien tagjai a vezetői is rövidesen magukébizottságnak, de a tagok vá fogják tenni az e javasközött van több fiatal latban foglalt elgondolást. agilis kandidátus is. A magunk részéről továbA SZAB plenáris ülései kö- bi eredményeket kívánunk a zötti időszakokban határoza- Szegedi Akadémiai Bizotttokat az intézőbizottság hoz- ságnak a tudományos fe.ilcza. az ügyek folyamatos vi- dést elősegítő munkájához' telét pedig a bizottság elnöke és az általa irányított titká-

SZEGEDIEGYETEM.2

Dél-Alföld legjelentősebb

könyvtára n

az Egyetemi Könyvtár

MINDIG 76Úfolt az olvasóterem vizsgaidőszakban. Alig kapok helyet. Szeretek itt tanulni, pedig soha nincs halálos csend. Elő csend, a közösen tanulók sajátos légköre vesz körül. Nem zavar, hogy ki-be jönnek, köhögnek, lapoznak. Mindenki tanul. Ez serkent, ösztönöz is. - N e nézd már oly sokáig a veled szemben ülő lányt!« Kíváncsi vagyok: mit tanul? Fonetikát. Elsőéves bölcsész. Számára minden természetes. A kényelmes, zöld bőrbevonatú székek, a korszerű világítás, a mennyezetről függő két hatalmas ventillátor, a falak mentén a korszerű vas könyvespolcok, ö nem tudja, hogy nemrég nyikorogtak még a székek; nem mindig égtek és nem engedelmeskedtek akaratunknak az asztali lámpák; ósdi, nagy helyet foglaló, fából készült könyvállványok voltak itt Tíz éve járok ide tanulni, olvasni. Bátran mondhatom tehát, hogy az utolsó két esztendő alapvető változásokat hozott a könyvtár életében. Felkerestem Havasi Zoltánt, a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának igazgatóját Örömmel fogadott és — m i . után megtudta, hogy a változás okaira és a további fejlődés lehetőségeire vagyok kíváncsi — készségesen válaszolt kérdéseimre.

— Mi az oka a szemmel látható, rohamos fejlődésnek? — Leginkább az, hogy évtizedes mulasztást kellett minél gyorsabban felszámolni. Az egyetemi élet f e j lődése, az oktatás és tudományos munka színvonalának emelkedése megkövetelte, hogy könyvtárunk — a lehetőségekhez mérten — korszerűbb módon töltse be rendeltetését — A korszerűség az oktatási reform egyik legfontosabb elve. Ez a tudományos kutatás szervezésében is kifejezésre jut, és lényegében változtatja meg a könyvtár funkcióját. Sürgősen ki kell töltenünk azt az űrt, ami könyvtárunk és az egyetemi élet tudományos megnyilvánulásai, a hagyományosan felfogott könyvtári munka és a kutatómunka igazi segítése között tátong. Ügy érzem: ezt az űrt az utóbbi években csökkentettük. Sikerült a zavartalan kutatómunka jónéhány tárgyi feltételét megteremteni. Ez is egyik eredménye az egyetemi követelményekre gyorsan reagáló munkánknak. GYÖKERES fordulatot jelentett a Központi Könyvtár könyvállománya új rendjének megteremtése. Ehhez ú j raktár, vas állványok építése k e l l e t t Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy dolgozóink emberfeletti m u n k á j a eredményeként sikerült megszüntetni az ún. künyvtemetöket (a halomba dobált, katalogizálatlan könyvhegyeket). Csinc» és otthonos lett olvasótermünk. Modern és praktikus a kölcsönzőhelyi-

A múlt év

ség berendezése. A b e v á l t á s széles körben alkalmazott -szabadpolc« segítségével közvetlen kapcsolatba került az olvasó a könyvvel. Ezzel a kölcsönzés is gördülékenyebbé vált.

— Melyek az Egyetemi Könyvtár előtt álló további feladatok? — A könyvtár további feladatai közé elsősorban továbbra is a hallgatók tanulmányi munkájának segítése tartozik, valamint a tudományos kutatás tervszeröBbé válásával együtt az ún. (dokumentációs) szo'gáltatások kiépítése. Ezt a törekvést az egyetem vezetősége messzemenően támogatja. Az egyik legnagyobb gond — kiváltképpen vizsgaidőszakban — az olvasótermek zsúfoltsága. Bővítésre, új termék berendezésére egyelőre nem kerülhet sor. Valamit mégis kellene tenni, hogy akinek feltétlenül szükséges az olvasószolgálat igénybevétele, azok hozzá is jussanak. Az elmúlt vizsgaidőszakban született egy igen egészséges megoldás — a gondolat megvalósítóit dicséret illeti —: az egyetemi klub ideiglenes tanulóvá való átalakítása, azok számára, akik s a j á t jegyzeteikből tanulnak. — Mit vár a kSnyvtáf a t egyetem távlati fejlődési tervétől? — Az egyetem távlati fejlesztési tervében szerepel egy ú j könyvtárépület létesítése. Addig is, az adott keretek között, törekszünk a hagyományos könyvtári munkafigak mellett az újat, a most kibontakozót is fejleszteni. Heteken belül megkezdi működését a mikrofilm-laboratórium, amelynek megvalósítása jelentős beruházási öszszegek igénybevételével tört é n t Ennek kihasználására eleven és tervszerű szervezőmunka folyik és az egyetemi intézetek igényelt a lehetőséghez mérten a legjobban szeretnénk kielégíteni. — Ml a helyzet az Egyetemi Könyvtárban a tudományos kutatómunka területén? — A kislétszámú olvasószolgálati osztály dolgozói évekkel ezelőtt jelentős vállalkozásba kezdtek Lisztes László osztályvezető irányításával. Az egyetem Irodalomtörténeti Intézete és az MTA. Irodalomtörténeti Intézete kérésére elvégzik az öszszes szegedi folyóiratok irodalomtörténeti vonatkozású anyagának feldolgozását. A munka során más tudományágakra és a helytörténeti kutatásra is tekintettel vannak. Ez a nagy bibliográfiai vállalkozás most találja meg a kapcsolatot a Szegedi Akadémiai Bizottsággal, amelynek szegedi és Szeged környéki kutatási témák kidolgozása is feladata. A KÖNYVTAR dolgozói egyéni tudományos munkát is végeznek. Ezek közül figyelemre méltó Reguli Ernő készülő József Attila-bibliográfiája, amely önállóan fog megjelenni. Hencz Aurélnak A művelődésügyi intézmé-

november 16-án ünnpélyes külsőségek között avatta fel dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter az Orvostudományi Egyetem új kollégiumát, melyet Semmelweis Ignácról neveztek el. A Női Klinikával szemben épült — külsőségeiben is impozáns látványt nyújtó — kollégiumra több mint tizenkét millió forintot költött kormányzatunk, hogy 216 egyetemi hallgatónak nyújtson korszerű, kényelmes otthont. Kíváncsian látogattunk el, hogy megnézzük, mi mindent biztosit havi 50 forintért lakóinak e »diákpalota«. Pignitzki György kollégiumi igazgató szívélyesen kalauzol végig a helyiségeken. A földszinten tágas hall fogad, benne modern asztalkák körül nagy zöld klubfotelek terpeszkednek. Ettől jobbra nyílik a klubszoba, ahol fürgén pörög a biliárdgolyó a -rex«-aszialon. A fiúk szakavatott szemmel figyelik. Ügy látszik, egy kis »fej-szellöztetés« vizsgaidőszakban sem árt. A szomszédos könyvtárszobában, ahol a kollégium több száz kötetes saját könyvtárát helyezték el, most szakmai könyveket forgatnak a hallgatók. Az eb dlő, mely egyelőre előadó teremnek szolgál, a TV-

nyek és a művelődésigazgatás fejlődése 1945—1961 címmel jelent meg nemrég könyve. A továbbiakban szoros és eleven kapcsolat kiépítésére törekszünk a Somogyi Könyvtárral és az egyes intézményekkel. Személyes pártmunkám során ezt mindig szem előtt tartom. Az igaz, hogy az Egyetemi Könyvtár a városban elfoglalt helyét tekintve az Egyetem szolgálatára hivatott, de a könyvanyag gyűjtésében, könyvtári szolgáltatásai kiépítése során számolni kell azzal a funkcióval is, amely a könyvtárra, mint a Dél-Alföld legjelentősebb könyvtá-

t °

y %

nyével kladványcsere-kapcsolatban áll a könyvtár. AZ ELMÜLT évben az olvasóforgalom is n ő t t 1962ben 109 613 alkalommal keresték fel az olvasótermet és a kölcsönzőszolgálatot. A helyben olvasott és kölcsönzött könyvek száma meghaladja a 350 000 kötetet Az elmúlt évben mintegy 10 százalékos a forgalomnövekedés. Ez igen jelentős emelkedés. Befejezésül hadd dicsérjem meg a ' könyvtár valamennyi dolgozóját — mondja Havasi elvtárs —, mivel mindannyian hozzájárultak egy olyan légkör megteremtéséhez, amelyben örömmel és sikeresen lehet dolgozni.

Munkában az új mikrofelvevS készülék

Van még csoda is! Az irodalomszakos olvasl

A könyvtár folyosóján a József Attila emlékkiállítással találkozik a látogató. Jellemző, tanulságosan csoportosított anyagot szedtek össze és tettek közzé az Egyetemi Könyvtár dolgozói. Régi hagyomány ez. Jelentős évfordulókról mindig így emlékeznek meg. Nem csupán kötelességüket teljesítik, hanem arról is tanúbizonyságot tesznek ezzel, hogy csak a Az utóbbi években a folyó- teljes szívvel és lélekkel végiratok és időszaki kiadvá- zett munkának van igazán nyok száma is jelentősen sikere. megnőtt: 1300—1400 db jár BÁLINT GYTJLA rendszeresen. Harmincnégy V. éves bölcsészhallgató ország háromszáz intézmérára hárul. Ezzel kapcsolatban máris elmondhatom, hogy a könyvtár jelenlegi könyvállománya megközelíti a 600 C00 kötetet. Nem menynyiségi, hanem a minőségi gyarapodás jellemzi könyvbeszerzésünket. Erősen válogatva kerül könyvtárunkba hazánk és a világ könyvtermelése. Jól kell gazdálkodnunk az évi 400 000 Ft értékű vásárlási kerettel.

Már ebben az évben befejezik az Állam és Jogtudományi Kar épületének bővítését. Az emelet ráépítéséhez szükséges pénzösszeg, 4 millió Ft. beruházási hitel, m á r rendelkezésre áll. így remélhető, hogy az 1963-64-ik t a n év időszakára megszűnik a karon tapasztalható zsúfoltság.

Az Orvostovábbképző Intézet 1963. I. 14-24-ig „A genetikai kutatások módszertana és eredményei a mikrobiológiában" címmel tanfolya-

mot szervezett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetben. A tanfolyam vezetője: Dr. Alföldi Lajos docens. * Dr. Boda Domokost a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Orvostudományi Egyetemünk Gyermekgyógyászati klinikájára, Dr. Vilmon Gyula miniszterhelyettest. az Egészségügyi Szervezési Intézet tanszékvezető docensét pedig egyetemünk Egészségügyi Szervezési Intézetébe egyetemi tanárrá kinevezte. — Ü j professzora-

Látogatás az új Semmelweis adások idején népesül be, s itt szórakozhat bárki üres óráiban a rádió, lemezjátszó vagy magnetofon mellett. Aki a társarjátékokat szereti, sakk, dominó vagy asztalitenisz közt válogathat.

A halitól

bálra a pedáns tisztaságú orvosi rendelőbe és két 4—4 ágyas betegszobába lépünk, ezek pillanatnyilag üresek. Lám, úgy látszik szorgalmi időszakban nagy »luxus« a betegeskedés. A három emeleten az 54 négyágyas lakószobát helyezték el. Az első emeleten ezenkívül az igazgatói és gondnoki iroda, valamint a nevelőtanár szobája kapott helyet. Egyik-másik szobába bekukkantunk. Ne éljünk vissza a vendégjoggal, ne feszeA gessük a fiúszobák ~rendj t« (elvégre itt csupa legényember lakik), inkább nézzük, miből áll a berendezés: minden szoba fala más színű, részben falba épített modern vonalú bútorok, párnázott székek, a parkettet színes szőnyegek borítják, a rekamiék mellett ízléses falvédők, az ablakokon vitrázs függöny. Vidám, könnyed han-

ELMÉLET - fS GYAKORLAT Az egészségügyi miniszter inknak sikerekben gazdag, eredményes m u n k á t és jó a Szegedi Orvostudományi Egyetem Alltalános Orvosegészséget kívánunk. tudományi Karán 1962. évi október hó 1-i hatállyal két Dr. Csillik Bertalan ad- új tanszék szervezését engejunktus (Anatómiai, Szövet- délyezte. Az újonan szerveés Fejlődéstani Intézet) de- zett tanszékek; a II. sz. Focemberben tíz hónapos tanul- gászati klinika és a Biokémimányútra utazott az Egye- ai Intézet Az utóbbi m á r sült Államokba (Philadel- meg is kezdte működését phia). Dr. Földes József docens (Mikróbiológlai Intézet) pedig szeptemberrel kezdőA szerkesztőség dően egy évet tölt Nyugatközleménye Németországban (Köln). Sajnálatos nyomdahiba — Ugyancsak szeptemberben sorok összekeverése, illetve tíz hónapos tanulmányútra kihagyása miatt — I. szátávozott Olaszországba (Pisa) munk impresszumából kiDr. Somogyi István tanárse- maradt az Orvostudományi géd (Ideggyógyászati Klini- Egyetem neve. Hasonló hibák elkerülése végett megka.) tettük a szükséges intézkedéseket.

Kollégiumban

gulatot árasztó színek ezek, melyek összhangban vannak a lakók lelkivilágával. Minden emeleten ételmelegítő helyiség, benne elektromos hűtőszekrény szolgálja a diákok kényelmét. Ugyancsak itt van minden lakónak egy zárható élelmiszer tároló rekesze is, melyet — ismerve a diákgyomrok űrtartalmát — kissé tágasabbra is méretezhettek volna (I). A folyosók végén állandó hideg-meleg vízzel ellátott mosóhelyiség és zuhanyozó.

Jelenleg

tanulószobák a legnépesebbek, ezek minden emelet közepén találhatók. Főként a lányok kényelmét szolgálja a mosógépekkel ellátott mosókonyha és vasalóhilyiség. Az alagsorban működő modern konyha a jövő tanévtől a kollégiumot is ellátja. A lakók életét, a házirendet az általuk választott vezetőség kormányozza. Így önkormányzatilag szabályozzák a napirendet, a ki- és bejárás időpontját, telefonhívások korlátozását stb. A vez"tős<'>g gondoskodik a hetenként megtartóit csopoi ¡gyűlések

programjáról is, amelyeken a fiatalokat érdeklő aktuális pol tikai, kul urális és egyéb kérdéseket tárgyalják meg. — Milyen a kollégiumi fegyelem? — teszszük fel a kérdést az igazgató elvtársnak. — A megnyitás óta komolyabb fegyelemsértés nem fordult elő — feleli —. egyébként az apróbb szabályrérté-ek elin é'ése a kollégiumi fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik. Még egy kérdés: gondoljuk, sok volt a jelentkező, hogyan történt a felvétel az új kollégiumba? — A tanulmányi előmenetel erkölcsi, politikai magatartás és a szülők anyagi helyzetének figyelembe vételével gondos mérlegelés után történt a hallgatók felvétele. Származási megkülönböztetést itt nem alkalmaztak — válaszolja Pignitzki elvtárs.

Központi

fűtés, televízió magnetofon, MtőtzsUrinv. biliárd... igy él 102 fiú és 114 Isány az új egyetemi kollégiumban; és ezt talán azok tu 'nik igazán értékelni, akik két három évtizeddel előbb fűtetlen albérleti szobákban, a villannyal is spórolva, petróleum lámpa mellett tanultak, hogy diplomát szerezhessenek. B. GY. dr.

EGYETEMI

SZÉP

Uanyulatok

¿ m f a M k (VtMjj

Jflikl&i

kft

tutit:

A FALBAZART TÜCSÖK Crip-crip, dalát napok óta hallom. Magában zenél egy falbazárt tücsök. S ki tudja, mióta már, hogy itt ülök figyelni, mint kezd az ösi hangon, crip-crip, énekelni nekem s az estnek, vagy csak az estnek, vagy tán csak nekem. Lehet, mióta emberek születnek Itt éi és nem hallotta senki sem. Vagy lehet, hogy minden ember hallja és csak legyint rá crip-crip, semmit sem ér, s talán ki a falban egyre csak beszél, nem is tücsök az már, csak a hangja, felhúzott verkli, örök bútordarab. — Hagyd már a nótát. Nem ért senki sem. Meghalsz úgyis a falban. Add meg magad. Hallgass! — s, crip-crip, folytatja csöndesen.

SZÓ CRújÁ

Itt szereplő fiatal költőink temi és főiskolai Szegeden.

Közülük

ress Miklós szá g-ban Vannak,

hallgatók

egye-

— nem ismeretlenek

már

Kelemen

a helyi

lapokban,

verseit

bemutatkoztak

más irodalmi

mint Rigó Béláét az Alf Kerezsy

már.

lapban

Sándor most mutatkozik

Pétervári

Bálint

Lászlóval

Gyulával,

ifjú-

7-én, az Ady

megamely

Andrással téri

Egyetlen tábla már a gyors ekék után a régi tarka határ. Holnap vajon mit ír m a j d fekete lapjára a sors?.

be.

együtt lép fel a KISZ által

zett előadói esten március rium

Bistey

a nap, s az égen egyre lentebb komor varjú-falkába állva jön a sötét, szelíd, vidám-kék tavaszi fecskék messze mentek.

is ol-

öl d-ben; de

E fiatal költők tagjai annak az együttesnek, a prózairókkal

A megmaradt mesgyéken át néhány fáradt, dohogó traktor durvánszőtt szántástakarót húz a földre. Már estére vált

Dél-Magyaror-

sági lapban is, mint Oláh Éváét a Romániában jelenőkben.

OSZI TÁJKÉP

János, Rigó Béla és Ve-

és a T i s z a t á j-ban akiknek

vashattuk,

— magyar szakos

3éLa:

és

Mint föld fölött a könnyű pára. leng a halál. Kocsik zörögnek: Sóért mennek be a menyecskék, vénasszonyok litániára.

rendeAuditó-

Maximumban.

A ók de —

Hiába szólok. Hallgatva ülök. Napok pattannak, mint a húrok fáradt é* poros mélyében a zongorának, s tovább rezegnek. Crip-crip, a tücsök még beszél. És már nem tudom, hogy ó-e. ki dalol, vagy szívem vette át a rezgést, belőlem szól. vagy én belőle, ki örökké él a faiba

férfinép nyugodt. Pedig olvassák mit ír az újság, most az élő föld parancsol a magot holnap elvetik.

S a végtelentől lábadig nyúló síkságra hull az élet. s az alvó szem nem a halálról, meleg kenyérről álmodik.

OiáJi ¿ML két. ixetu: Crip-crip, szól s csak ösztönösen érzi e való világban mi az értelem, mért kell, hogy magányban, ősi réteken túléljen falba-zártan, bár néki, mig emberek élnek, századok halnak, crip-crip, a visszhang sohasem f e l e l . . . de őrizni kell a tücsköt a falnak, s crip-crip, a tücsöknek dalolni kell.

ÉBRESZTŐ A lábnyomok még alszanak. De ébred már a hajnal, Bámészkodón elüldögél Tetőkre bomló hajjal. Lustán cók-mókolt a sötét, S lebújt a járdaszélen, Hogy kanálisa zavaros Almai után nézzen.

HANGYÁK —A nyári napnak sárga méhkasából kiszállt a f ű r e röpkedő, bolond bogársereg, mely estig egyre táncol, s a rét füvében elhasalt a domb.

Egy résre nyitott ablakon. Korán, nehogy meglessék, Hálókabátban szökik el Az éjjeli melegség.

Hevertem én is. Lusta volt az ingem dagadni szélbe, — no meg szél se volt. S lám gondolt rám az ég is, mert szelíden fejemhez tett egy omló hangyabolyt, s az orromig, mint templomhoz menet, zarándokolt egy hangyakörmenet. De kedvét szegtem én e szent csapatnak, s elfújtam mind, prüszkölve jó n a g y o t . . . a barna bokrok bölcsen bólogattak, és azt hitték, hogy nagy bogár vagyok.

DCeJtmtn

Qőjuu

kit

otr^Lt:

HÓGOLYÓ Mentem a télben, egyedül, mogorván, csak az járt az eszemben, lesz-e vége hiába melengette dermedt ujjaim melegebb napok és kezek emléke. Fülem a csend vattáival betömtem pedig körül vidám zsivaj kavargott: szánkó huppant a lejtőn, hógolyó szállt, s láttam ragyogni sok-sok piros arcot. Láttam, egyiknek tele szeme, szája: az orvul dobott hó szétporzott rajta, s felrebbent róla a fürge nevetés hószárnya fehér peiyheit hullatva.

VÍZPART Magához húz a víz és zümmög egyre az aranypillantású dél, mint régen hajadat, borzolja fák szitáló árnyékát a szél. Ha ú j r a mellettem lennél, a víz, hol aranybogarak raja ring. egymásba folyva hordozná a tükrén kisimult arcvonásaink.

Belém karolt a pillanat, S úgy húzott át a csendbe. Mintha a csend az éjszakák Kusza zaj-rendje l e n n e . . . S már-már azt hittem, én vagyot Az út, amelyen járok, Míg szembevihogott a nap, S kiprüszköltem az álmot. ILLUSZTRÁCIÓK: CSOMBÓK QERQELY IV. ÉVES FŐISK. HALLGATÓ ML/NKAl

VI R Á G A szirma fáradt rózsaszín, Hullani készül éppen, S lám. úgy tűnik, hogy elpirul Boldog terhességében.

DCtnziy

Sán//o*

kit,

m.m:

A T E N G E R VIZE A tenger vize a parti sziklát szétmorzsolja vagy tisztára mossa, mint a távolság a szerelmeket. Várna, 1962. augusztus.

HA MOST VELEM BOLYONGANÁL Ha most velem bolyonganál a szűk utcákon, sötét kapuk alatt, ha velem együtt néznéd, hogy az ég a tengerbe mint szakad ha együtt f u t n á n k végig nevetve a szikrázó homokon és egyik karod kitárnád a víz felé míg a másikat én fogom, ha velem csodálhatnád a kikötőbe a hajók itt milyen nagyok — igazán akkor érezném talán, hogy én is itt vagyok! Várna, 1962. augusztus.

EGYETEMI I TufcmányegYelem művészeti csoportjainak munkájáról Az utóbbi öt esztendőben — ekkora időszakot ismerek egyetemünk életéből — meg sohasem volt olyan hálás feladat öntevékeny kulturális csoportjaink működéséről, eredményeiről írni, mint éppen az idén. Az a munka, amely korábban sokat Ígérő energiák, sokszor egyéni, nem túlságosan jól szervezett, de lelkes vállalkozások eredményeként folyt, ebben a tanévben — bizonyos vonatkozásban már a tavalyiban is — szervezetté és minden művészeti ágban sikeresebbé Vált. Az „alulról", a hallgatók részéről jövő aktivitás és áldozatkészség többnyire szerencsésen találkozott a ..felülről" jövő, ez Egyetemi Kulturális Bizottság által elképzelt tervekkel és az objektív lehetőségekkel (mint amilyen pl. az egyetemeknek a művészeti csoportokra fordítható anyagi kerete, vagy a még minriég kísértő helyhiány.) Az egyes csoportok közül a legjobb eredményekkel — a valóban érett produkciókkal — jelenleg az énekkar büszkélkedhet (Hangsúlyozni kell, hogy a kitűnő művészeti vezetés mellett ebben döntő szerepe van a résztvevők fegyelmezettségének.) A legsokoldalúbb és menynyiségileg a legjelentősebb m u n k á t a színjátszók végezték, és minden remény megvan arra, hogy ebben a tanévben minőségileg is elérik két év előtti színvonalukat Szép sikereket vallhat magáénak a többi csoport is: a táncosok (bár az énekkarral együtt nekik is nagy problémájuk, hogy kevés a fiú,) a most dolgozni kezdő filmesek, valamint a zenekar s i í nos, itt munkátgátló fegyelmezetlenségek is előfordulnak.) Az eredmények — n*sm rosszak. A lehetőségek, tervek — jobbak. Mi kell ahhoz, hogy a lehetőségekből eredmény, a tervből valóság váljék? A hallgatók — különösen örvendetes lenne, ha minél több I—II. éves — nagyobb aktivitása, szigorúbb fegyelme, (komoly szerepe van ezen a téren a KISZ munkájának!) é s . . . mivel a közvetlen vezetés jelenlegi f o r m á j a néha már nem felel meg az egyre több irányú igénynek; egy, kizárólag ilyen kérdések megoldására hivatott függetlenített kultúros-státusz (akár fél Atátusz) megteremtése. DANISS GYÖZÖ V. éves bölcsészhallgató

f Y f emrégiben C. László a V1- Technika haza vagy művészet c. vitalevelében egyértelműen hadat üzent a művészetnek a Magyar Ifjúság hasábjain. Sajnos, ma már sokak szerint fölösleges luxus a múzeum, a film, a színdarab, hisz ezeket -amúgyis agyonzúzzák a kritikusok«. Egyébként is, a »művészetok sohasem vitték előre a tárcodaJmat, mert Shakespeare forradalmi drámáit sohasem látta p-irns't'ázadó«. És az atomkorszakban? - A múzeumokat bezárják, impozáns technika háza 'esz mindegyikből. Csudán a műszaki alkat lesz élelképes.« A műszak!« nyilván megtalálta volna az archimédeszi pontot, de a vita addig terebélyesedett (igen sok cikk jelent meg C. Lás ló igaza mellett és ellene), mígnem közbeszólt a Ludas Matyi. A Magyar IfjúsáJr — miután kivédte a szúrást — elítélte C. L á s d ó nézeteit és feladta a harcot. A vita azért kerekedett — a Magyar I f j ú s á g megindokolja —, hogy tiltakozzon minden embert csúfoló alkotás ellen, melyeket a „zsenik" a modernség tálcáján tálalnak elénk«, továbbá, hogy megijessze az üresfejű sznobokat iWindezek előrebocsájtása után is felemásnalt érzem a vitavezető érveléseit, mert a közölt levelek, hozzászólások mást, illetve többet tükröznek az elmondottoknál. C. László és egy másik hozzászóló, Tóth István esztergomi levéltáros példái a művészetbe vetett hitet próbálják megrendíteni. A technika és a művészet teljesen kizárják egymást, lényegében ezt fejtik ki. Ezen túlmenően lényegében ellentétet konstruálnak a művészet mint felépítmény és a még végbe nem ment kultúrforradalom között. Amikor néhányan mégis csak felismerték a művészet tömegekre gyakorolt hatását, a tömeg ízlésének fejlettségében kezdtek kételkedni, Tóth István pl. ezt írta: »a „tömeg" nem eléggé fejlett a művészi nyelv sokrétűségének megértéséhez«. A művészi nyelv azonban nem azonosítható kizárólag az absztrakt művészet formanyelvével, de Tóth István a továbbiakban mégis csak az absztrakt szobrászatra és a nonfiguratív festészetre hivatkozik, tagadva annak

SZÉP

^Oan-e föoofa ct mai imwíszelnek érthetőségét. Ha a művészetről álta'ában beszélünk, a szocialista művészetet is meg kell említenünk, de sajnos, ez a fontos mozzanat valamennyi vitázónál elmaradt. A szocialista művészetnek sincs hatása a tömogekre? Pedig a tömeget illetően pártunk VIII. kongresszusa nyomatékosan felhívta a fi-

gyelmet a kultúrforradalom feladataira. A parasztság és a munkásság egy része most még egyszerűen körülményei miatt valóban sokat nem ismer a művészetből. A műélvezők legnagyobb rés -e talán az értelmiségből kevül ki. fis ha jól körülnézünk — a vita is ezt bizonyítja —, akkor még itt is vannak javítani valók. Beszéltem ug /an

Vizsgadrukk Sokszor figyeltem már meg azt a kü'önös állapotot. melv a vizsgák alkalmával ragadja magával a fiatalokat. Természetesen ez minden embernél másként jelentkezik. de egy közös vonása van: izeu'nsk legesen szal negálnak a 'ánvok az egye'om folyosóin. a fink k'nv'rt lényekkel járkálnak, ^e-KikbfP könvv, in?rvzet, fiV'k h a j 'pndók ten"1 arra. ho"v mit sem

ni. Nincsen semmi probléma, nem vagyok már gyerek. Szépen, nyugodtan leülök, kidolgozom a tételt, szpbatos mondatokat formálok, a - t á n beírják az ötöst. Kós7. Wvégre a v i z s c ^ t a t ó is ppi^er

felr*-.!efps

félni tfile. H a H rw:ort«AfT és n v í fontoHcée. fin nem izgulok sohasem. M - r t ttt ül5k a

dőmnek is b a j a lehet, túl gyorsan kapk<x1om a leveg ő t Birtokán beteg vagyok: fái a fejem, szédülök és érzem: lázam is van. Haza kell menrem, ilyen beteg rmber nem viTsaárhat. Esetleg b^iekArdez az a tanár. ugve. felTr>Pí?y a vérnvo máforn. k-^sz a traf^dia. Mert a t a n á r n»m olvan, mint más ember. A7. rideg. az érzéketlen. az nem törődik semmivel. A tanárt csak az érdekli, t"dom-e B7. apvTBot, sőt, még képes arra is, hogy ne csak a t a tételt kérdezze. amit balszerencsével kihúztam, hanem kikérdezi tőlem az összes tételt, mert ő ráér, neki nem f á j a feje, ő nem b e t e g . . . Éppen most szólnak, hogy én következem... Menni kell. Lelkemben halk gyászzene árad szét Viszont tovább már úgysem tudnék írn!, mert az előbb leejtettem a tollamat és eltört Ugyanis reszket egy picit a k e z e m . . . A ceruzámat meg véletlenül kettéharaptam, rágicsálás közben . . .

parasztemberekkel, de általános iskolai, sőt középiskolai tanárokkal is, akik nem olvassák a mai magyar irodalmat, vagy egyszerűen kijelentik, hogy nem érdekli őket az irodalom gondja-baja. Teljes passzivitást azonban sehol sem tapasztaltam. Ami a művészet terjedését a jövőben illeti, megnyugtathatjuk Tóth Istvánt /1 szocialista irodalom megítélésében nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a szocializmus alapjainak lerakása nemrég történt meg, irodalmunk ebből a forrongó, változó társadalomból táp!á! kőzik, tendenciáját tekintve jó úton halad, és a kiemelkedő műveket is megtermi akkor, ha majd a tükrözött gazdasági alopoknál, pl. a termelőszövetkezeti parasztság termelési viszonyaiban a változások eredményei szembetűnőbbek lesznek, és az emberek is egyértelműbben igenlik a szocializmust. Ha most vr.nnak is még hibák szocialista realista irodalmunkban, nem szabad magát az irodalmat teljesen elvetni, mint C. László teszi.

Mindezt azért tartottam érdemesnek elmondani, ir.srt nvueodtan váa vitázókat mintha meg sem rom: m'kor k»rül érintette volna a kongrt.szrám a Sf<i\ N»m szus légköre, csupán részletizgu'ok. Ámbátor kérdéseket ragadtak ki egy a* ember árért. pr-Ao-pn btrt^nn fontos problémából, ezért rimris klme^k sohasem tudhat"'•-Ot. ¿«1 e p v é h igen szélsőséges álláspontot ként sinrten sem- j a . . . Hátha ros«z alakítottak ki. Maga a vitami értelme az Ír<-rfve van a ta, vezető pedig komolyabb érnárnak, ezt »gé«!zn» k. M'>«ok tékelés nélkül zárta le a via tanár kedé've és hanT'lata M n t tát. Trn'atrialc Iára* " 7 / á d á r János elvtárs a köérdpk"Mé*t. " dtíl- vpI . . . fis ha olyat vetkezőket mondotta tpn ki amit nem kongresszusi beszámol Íjáaz érHl'<*tbrtl. tvdoV? ban: -erősödött a szocializJuv^rrt"«: wnszentúristen! Himus eszméit valló, érte m«g•*>«, m o n d o m ¿n szen én semmit győződéssel küzdő, társadalAmikor sem tudok!! Ügy mi felelősséget válaló mű" »»mKpr m á r fel- röppent kl minvészek tábora.« Tóth Tstván, n i t («•« n ü^t* kiden a fejemből, mintha csak erre akart volfürké<?7het»t1i»n mint azok az arana rácáfolni. Pejoratív érteakaratából mégis nyos kis fecskelemben hivatkozik a Veres tanulásra adja a madárkák szoktak f Péter és Szabó Pál között ejét és természe- a fészkükből rötesen vi7sgámla pülni kialakult filmvita során az kifelé . . . kell, akkor már Kifelé — mondja -írástudók« felelősségérzetémindez másképre. A felelősség problémáját majd nekem a tapen van. Mert magam is hangsúlyozni szenár, miután megmiért is izguljak retném, mert a vita archihallgatta szánalén. a felnőtt dolmédeszi pontját is valahol mas dadogásomat gozó, ha vizsgázitt kell keresni. Nagyobb fe. Milyen érdekes, nom kell? A vilelősségérzet alaposabb elema hangom is meglágon semmi érzésre késztette volna a hoztelme sincs en- változott, reszket. zászólókat, az alaposabb Nem vagyok én nek. Átveszem az elemzés során pedig elfogadA lényeges anyagot, értelme- beteg? Valami gé- azonban az. hogy hatóbb állásponthoz jutottak gebajom lehet, sen kijegyzetelem, vizsga előtt én volna el. ismét elolvasom hogy így bereked- soha nem izgulok. tem, egy pillanat RIDEG ISTVÁN az egészet és kész. KUTI JUDIT III. éves bölcsészhallgató Mehetek vizsgáz- alatt. Sőt. a tüfolyón,

SZiét)

A hogy leszálltam, tudod, Jojó, az állomáson, felszakadt ** a madzagvonat füstje, és megláttam a szülőfalum, te, — VARGA IMRE: brr! Tudod, széles, álmos térség, latyak mindenhol, süppedt házak, csutkakúpok és dülöngélő kerítések. És a főutca, ahogy még a gróf úrék idejében volt, sárga uradalmi és fehér jobbágy házakkal, az a négy darab egyemeletes ház, hogy vénséges tsz-mamákat kezel szívességből, ingyen, az merthát járási székhely vagyunk, brr, te — máris ásítoz- SZTK-án kívül is! És éjjele sincs! Aáá, Jojó, köszi! Amikor tam. És semmi, semmi. Iszonyú két hét volt. A srácok oda. bedobtunk három barackot, akkor kezdte hajtogatni: »Egyre Volt, aki haza se dugta a nóziját. A harmadik már felséges vigyázz nagyon, kis Fehér Deske, nehogy potátor legyél!« nejét cipelte ölben haza, az ki se mozdult. Unalom az enne- Ja, persze, ez neked magas, mucika! Aki iszik, az a potátor. dik hatványon. Csak az az egy mozi, avval az ecetesuborka Tessék? Hogy ne nézzelek le? Mert történész létedre te is Angyalok földjével. Miii? Hogy az nem is olyan? Jó, jó, tudsz latinul. Nem érdekes. Inkább az, mért hagyta abba Jojó, akkor nem. És akkor odalibbent a tisztelt volt taná- az élettani kutatásait? Mikor láttam kinyomtatott dolgozarom, Jantyik tanár úr, és hosszasan elmesélte: kubai novel- tait? Miért? Jojókám, légpisztollyal lövöldözi a verebeket, lákat kell, fiúkám, fordítani, mert az a klafa náció, és spa- és — kész. Hát ebből nekem elegem van. Akár a zsíros nyolul tanulni, mert a délamerikai mozgalmak, satöbb, sa- kosztokból, meg a jóféle büdös szilvapálinkából. Brr. több. És képzeld, Jojó, a gimiben még most is csak tviszteltek, igaz, már a tanárok is három fázisban járják, de akkor is. Kínomban nyeríteni szerettem volna, ennyire mucsa az én világközepének hitt szülővárosom. Te, Jojó, úgy vol- gen, igen. Rajta láttam meg leginkább a laposságot. Szűcs tam vele valamikor még, amikor a tanyáról kezdtem be- / Éviké ugyanolyan, mint féléve volt. Sőt, hogy most keres járni a gimibe, hogy itt van a világ közepe, ez az élet le- már, határozott pulykaöntudata is kialakult. Mert admigeslegértelmesebb helye. De ha szétnézek itt, és látom nisztrátor lett, idesüss, a földszövnél. Ne haragudj meg, ezt a megyei tanácsházat, miegyebet, valahogy az otthoni Jojó, de neked mindent elmondok. Mert te... Igazán nem egészen ellaposodik. Érted? Ellaposodott. Tányér paprikás fázol? Bemehetünk valahova... Szóval el kellett mennem krumpli lett. Érted, Jojó? hozzájuk. Lássam, milyen új ruhát hozott neki a jézuska. És enni kellett a tésztájából, amit ő készített. Persze, persze. De a kapuban kijelentette: szó sincs róla, akkor nem enged be, amikor a tatáék elmennek a nagybátyjáék diszaa?! Nem azért mondtam, mert a házak ócskák. Az emÉrtsem meg. Mikor azt berek. Hogy mi van ott? Mindjárt, mindjárt. Üj szomszé- nóvágására. Mert ő nem olyan. dunk van, orvos. Doktor Lehóczky. Igen, igen. Elmentem mondtam erre, hogy megértem, és nem szeretem, akkor meg neki, hozzájuk, merthát ugyebár kollegák leszünk. Ne nevess, bőgni kezdett. Erre kegyetlen lettem. És kifejtettem mire jöttem én rá, hogy tudniillik a nagy szerelmekhez Jojó, ne neves, ! Mert most vagyok első éves, azért csak kollegája leszek. És mit láttam; kisöreg? Az a passziója, mindig kell a közös munkahely, vagy az utca, vagy az egy

Fél év ufárt niirtden

SZÓ

más

Egy

népszerű „intézmény"

Hirtelenében nem is tudnánk megmondani, hogy hány féléve s hányadik témával »üzemel« a talán legkedveltebb egyetemi előadássorozat, a Collegium Artium. A Béke-épület kedd estéi fontos pontként szerepcinek — főleg a felsőbb éves — hallgatók programjában, fis teljes joggal, mert az e félévi terv is friss, rugalmas, karra és szakra való tekintet nélkül, szinte mindenki megtalálja benne az Igazán szája íze szerinti t é m á t A zenei szekcióban századunk operairodaimának klasszikussá ért alkotásaival ismerkedhetünk (a Faust-tói Debussy művei-ig, Richard Strauss muzsikájától A kékszakállú herceg wdrd-ig) — a -szokásos« zenehallgatásnál mélyebben és tudatosabban. A sz nházi sorozat kiemelkedő előadásai a szovjet, amerikai, svájci drámáról, a zenés műfajokról, az antik tragédiák és komédiák mai interpretálásáról szólók — olyan előadókkal, mint dr. Székely György, Major Tamás vagy Hont Ferenc, akinek méltán van legnagyobb -közönségsikere« a Collegium Artium hallgatósága körében. Az eddigi tapasztalatok alapján világos egy-egy sorozat népszerűségének oka: a művészet valamelyik ágában (melyek oktatása általában nem szerepel az egyes karokon) rendszeres alapismereteket nyújt, illetve, hogy a résztvevők a szakemberektől azonnali választ kapnak a témán belül tisztázásra váró problémáikra. Mivel a »szakbarbárság« elleni küzdelemnek túlságosan sok szervezett f o r m á j a egyelőre nincs, nem lenne haszontalan felújítani az irodalmi és képzőművészeti sorozatot is, ú j szekcióként pedig rendszeressé és összegye. temi jellegűvé tenni az egyetem oktatóinak előadásait pályájukról, külföldi útjaikról, szaktudományuk legújabb eredményeiről. A Collegium Artium sikere vitathatatlan, az érdeklődés egyre nő iránta, olyanynyira, hogy az előadások mostani helyén sokan be sem férnek már a terembe, vagy ha igen, állni kénytelenek. Minden bizonnyal lehetne a jelenleginél alkalmasabb helyiséget találni erre a célra, hogy mást ne említsünk, az Ady téri Auditorium Maximumot, amely ugyan kissé távolabb esik a központtól, befogadóképességét és jellegét tekintve azonban a Békeépületnél feltétlenül jobban kielégítené a fokozódó igényeket

Iá—>

házban lakás. Tehát ővele már vége a meccsnek. Akkor karattyolni kezdett, hogy olyan zaccos vagyok, akár a többi fiú, pedig ő hűségesen várt, és nem puszilózott senkivel sem, (különben ezt gyónja fülbe az eleki káplánnak, de ne nekem!) és hidd el, iszonyúan restelltem akkor a kapuban, a hátamon futkosott a hideglelés, hogy tavaly augusztusban én még rimánkodtam ennek, hogy...

Jő, elismerem, csak hencegek itt neked. Jól van, Jojóka, elismerem. Müveit hölgy vagy, persze, hogy Illyés Gyula írta ezt. Nem hiába vagy magyarszakos, látom, szerfelett tájékozott vagy. Még az Est is falod. Tájékozott vagy. Mondd, az a pinduri szád is... olyan tájékozott, t-te?!... Pardon, akkor erről nem beszélünk. Jó, kedves Jojó. De mit tegyek, mondd, ha iszonyúan unom azt a-nőt?! De unom azt a lapos községet is! És én akkor megyek oda, ha... Érted? ö, fél év után mennyire másnak tűnik a világ, az ég és a házak, az élet és minden! O, én olyan kriptába, én...

D ardonnez moi, mademoiselle Jolán Szabó, tisztelt magyartörténelem szakos bölcsina, mii pardon! Ha maga enynyire telve vagyon hittel, kisasszony, ám higgyen. Ha maga felbuzdulva jött vissza nemes Kunágotájáról, akkor buzogjon csak, kedves Jojó! De engem nem érdekel tovább az a világ. Most szakadtam el tőle! Engem csak ez a város érdekel. Engem csak a te nyiroknedveid érdekelnek, t-te!... Engem csak a te osculum linguisticumod izgat, t-te!... Miii? Nem beszélünk? Na, ne viccel), Jojó! Te', itt a kapu alatt, és aztán... Beugrunk, te, a Virágba, bedobunk két duplát. Jojó! Hová mész1 Nem olyan egyszerű ez, tel Ne szaladj! Ne szaladj!

SZEGEDIEGYETEM.2

Bemutatjuk Dr. Boda Bomokos professzort, Hogyan a Gyermekgyógyászati Klinika új igazgatóját

Dr. Boda Domokos egyetemi tanart, a Gyermekgyógyaszati Klinika új igazgatóprofesszorát alig néhány hete nevezte ki a Minisztertanács egyetemünkre. Boda professzor fiatal ember, 42 éves. Az orvosegye1 íf "® 1 Budapesten végezte, Cryógyitó munkáját is Budapesten kezdte. a főváros XX. kerületének gyerm«k!torházában. 1951 óta a László Kórház gyermekosztályán volt osztályvezeto főorvos, egyetemi tanárra történő kineveSfv'S , - experimentá is kutatómunkaval az Élettani Intezetben már egyetemi évei alatt szoros barátságot kötött. E barátság azóta is tartÓ6 és nagyon gyümölcsözővé vált. Hosszadalmas lenne felsorolni Boda profe-'-szor gyógyító es kísérletes munkásságának minden jelentősebb eredményét. Példaként csak annyit, hogv a heveny anyagcsere-zavarok pathológiúja, a csecsemőkori toxicosis kezelese, a parenterá'is folyadéktherápia gyakorlatának kialakítása. továbbá a dysenteria, pertussis és a legújabban előtérbe került vírusos neuroinfectiók gyakorlati kérdései, kezelése és diagnostikája tudományos m u n kásságának főbb területei. Az utóbbi évtizedben a polyomyelitissel kapcsolatos ... . . „ S v S » í^fin-á fcftó diagnostikai es kezelesx i rei t hazai f " ^ ? ? ; Jobb , "r5 külfoldi intézet átvette es sikeresen alkalmazza a heveny életveszélyes állapotok több csoportjában Első kérdésünk Boda professzorhoz: . . 7 " Milyen tervei vannak a klinikának a gyógyító és tudomanyos kutató m u n k á r a vonatkozóan? — A klinika gyógyító m u n k á j a alapjában véve jó és feladatom nem mas mint a hazai intezmények előtt sok tekintetben példás betegellátás színvonalának megtartása. Természetessn emtílett vannak egyéb terveirik és celkitű'éseink is. Központi jelentőségűnek látom a koraszülott kérdéssel váló behatóbb foglalkozást. Számos körülmény parancsolóan megköveteli tőlünk. hogv e terü'eten soronkí'vüli intézkedéseket tegyünk. E tervek megvalósítása érdekében már a közeli napokban az illetékes szerveknél nyjgteszem a szukseges lépeseket — Mit hallhatunk a klinik a terveiről? — Terve, de egyben feladata is klinikánknak, hosy a gyermekkori kardiorgia nagv haladásával lépést tartsunk. Ezen a területen mi, vidéki egyetemek, sajnos, 5emaradtunk. s Budapest vált országos (és egyetlen) centrummá.

t t U é U

— Szűkebb sebészeti részlegünket — folytatja B x i a professzor — korszerű csecsemő- ós gyermeksebészeti osztállyá ó h a j t j u k fejleszteni szakképzett anusthesiolójussal stb.. A -készenléti részlegünk« (permanens kisműtőszerű, szükséges m a . dern műszerekkel berendezett helyiség) meg valósi :á;ávsJ pedig műtéti beavatkozást nem igénylő, de acut életveszélyben levő, azonnali különleges komplex kezelést és állandó egyedi megfigyelést követelő kis betegeink megmentéséért akarunk eredményesebben harcolni,

... ... . - 7 Mar az eddigiekből is « ™űen következik, ** tudományos munka is megköveteli, hogy jelenlegi munkánkhoz képest is szűknek bizonyult laboratórium U n k a t is bővítsük, műszerellátottságát javítsuk. A z e d cUg felsorolt program maga^ j e i e n t & fejleüzk'st, ban bővítést és felújítást igényel. Minden remény meig/an azonban, hogy a klinika k ü szöbön álló modernizálásával és bővítésével valam e n n y i követelménynek eletenni. N a j y g e t le,het ^ j a örömömre szolgál az a tény, hogy szakmai társadalmi és gazdasági vezetők, akikkel beszéltem e kérdésről, egyetklinika bővítéséértenek a szükségességével és nek támogatásukról maxlmális biztosítottak. Bízunk abban, h o g y a k 5 z e i j ö v ő b e n a megaz v a l ó s í t á s érdekében már megtehelelső lép6seket ls előreláthajük amennyiben t ó l a g e g y . k 6 t hónapon belül ó p í ; < S s i szakemberekkel megelitékezdhetjük a terVek g^t^t _ Melyck k u t a t á s o k fő jránvai? —" Kutatásaink egyik fő irányaként az újszülött pathológia és az életveszélyes állapotok problémakörét jelölném meg. Ezen belül p;.llanatnvilag a kóros anyagcsere folyamatok, l é p é s i zavarok, a vese károsodás és az ileus-kérdés eddig kevésfcé ismert területei foglalkoztatnak a legjobban, Hangsúlyozza Boda proz ü k s é a

U e U e i t

Már negyedik éves a főiskolai tanítóképzés. 1959. július 1-én megszűnt a középiskolás tanítóképzés. Az 1959/60-as oktatási évben a főiskolává való fejlődéssel párhuzamosan a tanítóképző középiskola befejezését és felszámolását is megvalósítottuk. E kettős feladatot nem volt könynyű megoldani. Sikeres megvalósításának alapja a reális személyi feltétel. A főiskola tanári karát szakmailag és ideológiailag magas képzettségű tanárok köréből válogatták össze. Nem egy tanárunk egyetemen és főiskolán is tanit. Nem maradt el möeöttük a gyakorló iskola tanári k a r á n a k színvonala sem, többségük magasszintű szakmai képzettség mellett gazdag gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. Pl. Majzik Sándor tanárnak nemcsak korőt, hanem szakmai tudását és évtizedes gyakorlati tapasztalatát is tisztelik a tanítójelöltek Mit is jelent a főiskolai tanítóképzés?E kérdésre kimerítő választ adni egy cikk keretén belül lehetetlen. Csupán azt a minőségi különbséget kívánom megmutatni, amely a jelenlegi oktatás, nevnlés és tematika mellett a tanítóképzést főiskolai színvonalra emelte. Ezt a következőkben foglalnám össze: A pályaválasztás és hivatástudat az általános és S7akmai műveltség színvonala, »z ideológiai-politikai megalapozottság.

fesszor: nagyon szeretné, ha a környezőHcórházaknak és szakorvos kollégáknak a klinika lenne a szakmai centruma. Az orvostanhallgatók gyakorlatibb kiképzése érdekében szükségesnek tartja, hogy a heveny fertőző bstegek részére az oktatás igényeihez méretezett terjedelemben helyet tudjon bizto. sítani a klinika, Megtudtuk, hogy Boda p r o f o ^ z o r egyenként elbeszélget a beosztott orvosokkai. Minden asszisztensének eddigi munkáját, terveit, tudományos érdeklődését és személyi problémáit is meg a k a r j a ismerni. Ezek alapján érthető az az optimizmus, melyet a professzor beszélgetésünk végén így fogalm.rwtt meg: — A klinika orvosai ambiciózusak, a tudományos munka iránt is nagy az érdeklődésük, az »éhségük*. így minden remény megvan arra, hogy a klinika valamennyi tervét — köztük az itt felsoroltakat Is —. közös erővel megvalósítjuk. — Mit tudhatunk még meg befejezésül? — Hangsúlyozni kívánom még, hogy nagyon jóleső érzés tapasztalnom itt Ssegeden a minden oldalról megnyilvánuló bizalmat, segítőkészséget. előzékenységet ós barátságot, s ez megkönnyíszwróa a teUleszket, dést az ú j környezetbe és munkakörbe. Dr. P. A.

segíti a% „elvont99 tudomány a gyakorlati életet?

LÁTOGATÁS DR. HORVÁTH ANDOR Az Állatrendszertani Intézetben tevékenykedik több mint másfél évtizede dr. Horváth Andor. Kcizéptermetű, mosolygós szemű, végtelenül szerény megjelenésű ember. Aki egyszer találkazik és beszél vele többé n e m felejti el. Nyugodt és mégis lendületes előadásai — a m e , , , , . „ lyek magával ragadják hallgatóit - tudományága a 1 apos Ismeretéről és nem mintíennapi általános műveltségről tanúskodnak. Dr. Horváth Andornak a ma élő csigák kutatásában elért eredményeit világszerte ismerik és számon tart já'.c. — Tizenö'.évcs korom óta, varryis kb. huszonöt éve foglalkozom velük — válaszolja kérdésünkre. A geológiával akkor kei-ült közelebbi kapcsolatba, amikor a duna—tíszaküzi f ú rások ós a paksi lös-.fal szintezését készítették. A pleisztocénban, vagyis a földtörténeti negyedkor legká-őbbi, a jelenkort közvetlenül megelőző szakaszában keletke. zett lerakódásokat nem tudták azonban szintezni mind-

Én kí!vetkezem .. • V/o, II. emelet jobbra! Régi emlékek elevenedtek fel bennem, amikor beléptsm az osztályba, s végigtekintettem az üres padsorokon ... Iskoláskorom elmosódó képei tűntek elém. Hányszor ábrándoztam el egy-egy végetnemérö órán; de jó is lehet tanárnak lenni! Amikor még kisgyermek voltam, valósággal bámulatba ejtett, hogyan van az, hogy egyetlen embernek a parancsszavára harmínckeiien felállunk? S azon is csodálkoztam, hogyan lehet az, hogy hátratett kézzel ültem minden óráján. Pedig otthon sokszor azon tanakodtak, valami bajom lehet talán, mert egy pillanatig sem tudtam nyugodtan ülni. Múltak az évek! Atolvasatlan fizika leckék, megoldatlan számtanpéldák sok kellemetlenséget okoztak nekem. Ilyenkor nem mertem a tanáraim szemébe nézni, lemondóan gondoltam arra: könnyű nekik! Tanítanak csak! Elmondják, amit kell. Az osztálykönyv, az ellenőrző lapjai (csak) kezük nyomán válnak furcsa számadat-gyújteménynyé. Ilyenkor sóhajtottam egyet; mi, padbeliek. Ki is ért meg bennünket? ... ...Csengettek! Tanítani fogok! Most én következem. Kissé kesernyés gúnnyal gondoltam arra: most Te állsz a »hatalom magaslatán*'... Amint bevonult az osztály, a mosolygó, vidám gyermekarcokat nézegettem. Mégis csak jobb volt diáknak lenni! Szerettem volna közéjük ülni, lehajtott fejjel szorongani a lelkilsmeretfurdalástól, hogy megint nem készültem. . . . . Rádöbbentem, arra, hogy engem most sokkal többen osztályoznak! A sok kíváncsi szempár valami érdekeset, szépet, újat vár tőlem... Rádöbbentem, hogy az életben nincsenek ismétlések, s rosszul felmondott leckék, egyenes úton kell haladni: a tudás, a becsület útján. , KÖHLER MAGDOLNA főiskolai hallgató

főiskolai szintre emelnünk " a tanítóképzést?

A középiskolai tanítóképzés időszakában az általános iskola nyolc osztályának befejezése után, 14 éves korban kerültek az i f j a k a képzőbe. Ez az életkor és az ezzel járó élettapasztalat (ha egyáltalán erről a szó igazi értelmében beszélhetünk) nem szolgált elégséges alapul arra, hogy az illető ifjú szilárd meggyőződéssel lépjen a tanítói pályához vezető útra. Sok esetben nem is önálló elhatározás alapján született meg a döntés, hanem a szülők „előrelátásából«. Ma már érettségi után dönt a fiatel, hogy milyen pályát választ élethivatásának. Mégis naivitás lenne azt hinni, hogy minden hallgatónk a tanítói pálya iránti lelkesedésből került Intézetünkhöz. Itt ls vannak - f e h é r hollók«, akik csak kényszermegoldás alapján kerültek a tanítóvá válás kohójába. Ugyanis egynéhányan közülük az előző években más felsőoktatási intézménynél próbálkoztak — eredménytelenül. A* ilyen egyénekre nagy hatással van a többiek lelkesedése és a gyakorlással járó siker. Mind több Vlncze Erzsébetünk (volt növendékünk) lesz, akiket meghat az általános iskolás »kisemberkék« rajongó szeretete és hálája. A középiskolás képzés másik problémáját, az általános és szakmai műveltség színvonalának emelését épp a szocializmusban elért nagyfokú haladás tette megoldhatatlanná a régi keretek között.

ADJUNKTUSNÁL

eddig, mert annak egyes rótegeire külön jellemző csiga — vagyis ami csak abban fordulna elő — nem volt. _ Hogyan tudott a csigák ismerete alapján a geológiai kutatás segítője lenni? _ A ^ ^ rendWvűl ér_ hőaékenyek a környezet mérséklet, nedvescég, nö_ hatására. A esivényzet és g a t á r s u l á s o k mennyiségi minőségi összetételéből, az

akkori klímára - éghajlatra, csapadékviszonyokra, h ő m i r ^ ^ ^ te_ nedvesrógj & kintetben a növényvisaonyokra ls — lehet következtetni. - Említene egy példát? Hogyne. Száraz-m*leg periódusokban pl a meleget , . , , , . kedvelő <5s a szárazságot tűr* új „ . aÍ , rő és hidegre érzékeny esigák uralkodtak. A hidegszáraz periódusokban a hldeget kedvelő vagy legalább is Jól elviselő és szára?ságtűrő találjuk . . fajokat , többA ... ségben A hideg-nedves periódusban a hideglgényesebb víziceigák száma növekszik és a meleg-nedves periódus^cra a sok vízi csiga jelemzo

' — Más tudományok igazolták-e kutatásainak eredmenyeit? — Például a csillagászait, Kiszámították ugyanis a jégkor pontos lefolyását azon zavaró hatások alapján, arnelyekkel a bolygók a föld mozgását befolyásolják, s így a napsugarak más szögben érik a föld egyes részeit. A négyféle klíma-periódust grafikonon ábrázolták. A csigatársulások számbavétele alap-

ján, ehhez nagyon hasonló periódusok jönnek ki. Ml a célja további kntatásainak? — A csiga társulások alapaz Alföld múltját — környeaetváltozásait —meszszemenően rekonstruálni lehet. Hasonló törekvések foglalkoztatják a geo'ógusokat az üledék-elemzés alapján, 6 ezt a munkát segítik elő a btoló"gu^k T V i T á ^ T r tíerrC b,olügU8oIC a v i r á g P tíem zésekkel. Mindezek° ' munkája egybehangolható és együtttes viTsgálataik talán néhány év alatt az Alföld m ú l t j á t fel tudják tárni. Megtudtam dr. Horváth Andortól, hogy ezekből a látszólag elvont kutatásokból a gyakorlati életnek ki haszna lesz, mivel az A'föld múltjánalt pontos meg'smerése, fel térképezése, a rétegek szabályszerűségének Ismerete befolyásolja és elősegíti a talaj vízgazdálkodást. Kihatással lesz az öntözéses gazdálkodásra, néhol azépíU kezésekre is. Dr. Horváth Andor m u n kásságát nemzetközi érdeklő^ s k ^ , Mexikóban, Madridban jelentek meg tudományoe cikkel. A tudomány célját n e m e z adatgyűjtésben, apró részletek megfigyelásében látja, hanem az általá. nos törvényszerűségek felde. rító5ében ' Természetesen n a p">n f o n t ^ n ^ t a r t j a a pontos adatgyűjtést, a rés-letek ,,,„_ .. aprolékos megfigyelését, no& ha ez f4radságos „ „ klmortt6 m u n k a de ^ ^ arra eljusson az általános törvény felismeréséig. Nemrég Járt Jugoszlávláb Sp,ltben. Az ottanl oceanográfiai Intézet csigag y ^ ^ ^ t rendszerczte és néh^y kata!ó,iiilta n a p N a g y o n JÓ1 érezte magát és hamarosan féléves kutatóútra tér oda vissza, hogy feldolgozza az ott élő csigákat és könyvet írjon róluk. Munkában nem szükölködik, és abban is bizonyos vagyok, hogy tervei va_ lóra válnak. Aki ilyen lelkesedésel tud beszélni m u n kájáról, az annyira szereti, hogy kisebb-nagyobb akadályok nem zavarhatják meg kutatásait. BÁLINT GYULA V. éves bölcsészhallgató

IIB3EEBSI312Í1IÍ

A középiskolás képrés időtartama négy év. Négy év alatt kellett,az általános és szakmai műveltséget megszerezniök. A négy év tananyagának 70%-a az általános, és 10%-a a szakmai műveltséget adta. Vagyis az általános műveltség tekintetében jóval alatta maradt a gimnáziumi színvonalnak, és a szakmai felkészültség sem ütötte meg a »jó szakember« követelmén y é t Különösen a szocializmus építésének követelményei mögött maradt el ez a képzési forma. Az MSZMP VIII. kongresszusának irányelvei hangsúlyozzák a kommumunista szakemberképzés fontosságát Nyilvánvaló, hogy ez vonatkozik a tanítóképzésre is. A tanítónak, aki a gyermek zsenge tudatának formálója, akinek nemcsak jó magot kell elvetnie, hanem »gyomlálnia« is kell, kommunista szakembernek kell lennie. E feladatot a régi keretek között megoldani m á r lehetetlen. A főiskolás tanítóképzés érettségire épül. A tematikában szereplő tananyag 70%-a szakmai műveltséget ad, 30%-a pedig kiegészíti a középiskolában szerzett általános műveltséget. Ehhez járul még a gyakorlati képzés, amelynek során a jelöltek az Intézeten belül jártasságra, a négyhónapos öszszefüggő szakgyakorlaton készségre, majd képességre tesznek s z e r t Az elmúlt évben 79 főiskolát végzett tanítót bocsátottunk Csongrád és Békés megye területére. Ma már 100 főre emelkedett egy-egy év folyam. Jövőre pedig népművelési tago-

zattal is rendelkezik Intézetünk. Az innen kikerült szakemberek élharcosai lesznek a falu kulturális élete megváltoztatásának. Egyilt nagy feladatunk lesz a dolgozók átnevelése, amit pártunk VIII. kongresszusán így fogalmaztak meg: »Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni.« A szárnyára bocsátott 79 tanítónk nagy többsége az iskolai oktató-nevelő munka mellett bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, megtalálta helyét a falu társadalmi életében. Mi tette őket erre k é p e s t ? Szi lárd világnézeti és politikai ismeretük. Ezt csak a főiskolai képzés biztosíthatta számukra. A marxizmus lelkes tanulmányozása, a politikai kérdések iránti érdeklődés csak a főiskolai oktatásban bontakozhatott kl. De tudatában vannak annak, hogy államunk minden hf>'lg<*tóra havonta 1076 forintot költ és ebből hallgatónként átlagosan csak 150 Ft térül meg. A magyar tanítói kar 50 éves követelése valósult meg a főiskolai tanítóképzéssel. Csak a szocializmus épitése tudta követelésünket és álmunkat valóra váltani. Mi nagy tisztelettel a d ó m n k az Hős pedagógusoknak, meghatódva és büszkén nyújtjuk át számukra minden évben a gyémánt és arany oklevelet. Az einv'ilt 3 év alatt 19 gyémánt és 70 nrany diplomát nyújtottunk át azoknak, akikben nem egyszer volt. tanítónkat, igazgatónkat ismertük fel. ő k e t is büszkeség és megelégedés töltötte el, amikor megtudták, hogy a „tanító- és óvónőképzést a középfokról a felsőfokra emeltük.« SZILI ANTALNE a Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára

összevont konferenciák1 a Pedagógiai főiskolán

Tanacstagjaink

nyilatkoznak

DR. NYÍRI ANTAL egyetemi tanár Egyetemi doleozósTiobáiában k e r ^ t e m M ^ r Nvíri Antal professzort a Maevar w t t S o S » t ó r S r o t o r nem SerÜ S l n T Megkértem: mondja el azokat a gondolatait é r c e i t

— Ügy gondolom: a tanácstagnak mindennel kell £ o g l a l k o z n i a ' a m i probléma, Szeretném elsősorban azt elél ™ ' h o g y 3 2 egyetem és a y á r o s kapcsolata még jobb legyen Azután v á r ' ^unk Ó r 32 é r' P ^ e 2 é0 t1"^ , "" 21 k 32 embert, hogy ezt a

benne, amikor megtudta, hogy k városi tanácshoz jel lölték tanácstagnak. — Nagy megtiszteltetésnek vettem, szívesen vállaltam a megbízást. Tudja, én általában nem szeretek beleszólni a dolgokba, addig, amíg nem kérdeznek. Semmiképpen sem szeretem, ha tolakodó, nak tartanak. — Most viszont nyilván bele kell szólnia a dolgokba, professzor úr. — Igen, igen. De ez egészen más, most kötelességem a szólás. — Milyen tervei vannak, professaor úrnak. hogyan képzeli el m u n k á j á t a továbbiakban? — Mindenekelőtt megkell ismernem azokat, akikkel együtt fogok dolgozni. Ügy akarom tanácstagi munkám a t végezni, hogy sem tudományos, sem oktatói munk á m ne szenvedjen k á r t — Akkor bizony a pihenésre szánt időből kell lecsípni egy keveset. — Bizonyosan így lesz. Ez azonban nem számít, ha használni tudok a közösségn e k Nekem ez az első ilyen komoly társadalmi megbízatásom, munkámban csak az fog vezetni, hogy mindent lehetőleg a legjobban, legpontosabban végezzek. — Ezt tudták választói is, professzor úr, hiszen ismerik ö n t régen, s most bizalmukkal tisztelték meg. — Ismernek, én is ismerem őket. Ebben a kerületben lakom, itt végeztem társadalmi munkát. — É6 mik lesznek az első feladatok?

« l i f i h L a zútépítési munkák visszamaradtak. Szeretném, ha ezek a munkálatok folytatódnának minél előbb. — És egyéb területen? Meg kell ismernem azokat a problémákat, melyek általában a kultúra és a nevelés területén adódnak. Ismétlem: szeretném a város és az egyetem kapcsolatát még jobbá segíteni. Termérry\ T- rvr n mindazokkal vnmrJnt^Irlrnl a n kérszetesen désekkel foglalkozni fogok, amelyekkel választóim hozzám fordulnak. Hiszen nekem, mint pedagógusnak, a választók nemcsak választók, hanem szülők is. Szeretném a pedagógusok m u n k á j á n a k nagyobb megbecsülését kivívni. Ügy gondolom, ha én jól végzem tanácstagi munkámat, ha aktívan részt veszék a város életében, dkkor megfelelek annak a bizalomnak. melyet választóim előlegeztek nekem. K. J.

aikor

tírwdtak ^ ^ í t T ^ T u l ^ kerulet

egyik

reszeben

ziipari Szövetkezetet szeret, ném segíteni elméleti és gazdasági problémái megoldása, ban. A község kulturális életének színvonalát is emelni kell. Itt arra gondolok, hogy meg kell oldani a kuliúrház tó" «tését. mert jelenleg emiatt has7 nálhatetlan ' - Természetesen számos előre nem látható problémával kell m a j d szembenéznünk és remélem, hogy meg is oldjuk valamennyit. NAGY LAJOS tanszékvezető docens 1952 óta oktat és 1956-tól a Politikai Gazdaságtani Tanszék vezetője. Most Kiskundorozsma községet képviseli tanácstagként. — Milyen problémákat k e l l előreláthatóan megolda_ ** nía? — érdeklődöm. — A köziséggazdálkodás területén bőven akad tennivaló. Javítani kell a közlekedést. Jó lenne, ha bekapcsolnánk Dorozsmát a helyi a utóbuszhálózatba.

Nagy Lajos elvtárs részt fog venni a Megyei Közgaz. dasági Bizottság m u n k á j á ban is, s ez azért is hasznosnak ígérkezik, mivel a tanszéki tudományos munka számára témát és anyagot ÖRDÖGH PIROSKA jelent. adjunktus Sok sikert kívánunk! 1955 óta a Pártoktatási B. GY. Tanszéken, m a j d 1959-től a Tudományos Szocializmus Tanszéken oktat. Emellett jelenleg utolsó éves levelező joghallgató. A megyei tanácsban Tápé - községet képvise. li. A r r a a kérdésre, hogy milyen céljai vannak, mint tanácstagnak, röviden válaszolt: Módszertani — Amíg államvizsgáimat A Szegedi T a n á r k é p z ő F ő i s k o le nem teszem, sok időm la és a T a n í t ó k é p z ő I n t é z e t kinem lesz. Elsősorban a Há- a d v á n y a k é n t 1963-ban h a r m a d i k

A Szegedi Pedagógiai Fő- ; iskola az eddigi szokástól ! eltérően a vizsgák után nem tanszéki értekezleteket tart. A hallgatók problémáinak és az oktatás-nevelés kérdéseinek egységesebb megoldása érdekében a rokon tanszékek közös konferenciákat tartottak, tehát a magyar—történelem—nyelvi tanszékek, a biológia—földrajz—mezőgazdasági, és a matematika—fizika—kémia tanszékek együtt tanácskoztak. A konferenciákon részt vettek a hallgatói csoportok tanárvezetői, és a hallgatói csoportvezetők is. A szélesebb körű megbeszélések előreláthatólag sok segítséget adnak m a j d az osztályfőnökök és tanszékek munkájához egyaránt.

„Régi szép idők" (Délmagyarország, 1934. március 14., X. évfolyam 59. sz.) „A hivatalos lap keddi számában rendelet jelent meg, amely intézkedik arról, hogy a főiskolai képesítési ifjúság egy részét állami szolgálatba helyezzék el. Ezt megelőzően országszerte összeírták az állásnélküli, diplomásokat. Szegeden, a polgármesteri hivatal végezte el az összeírást, amelyet kedden lezártak, összesen 222 állástalan diplomás kérte diplomájának igazolását, hogy beosztást nyerjen valahol az állásakció során. A 222 diplomás közül 100 jogász, 50 tanár, a többiek megoszlanak az orvosok és gyógyszerészek között. A 222 állásnélküli diplomás közül 40—50 fogja igénybe venni a havi 80 pengő dotációt jelentő alkalmazást, mert a jelentkezettek nagy része szüleinél lakik és kifejezte azt a kívánságát, hogy Szegeden óhajt elhelyezést vállalni."

!KÖNYVSZEMLE

S A K K

Közlemények

sőt a v á l t o z a t o s , i g é n y e s e n szerkesztett szemle-rovat rendszeres e n h í r t a d a z o k r ó l a szépiroé v e j e l e n i k m e g a M ó d s z e r - d a l m i a l k o t á s o k r ó l is, m e l y e k a z t a n i K ö z l e m é n y e k e. f o - iskolai o k t a t á s b a n f e l h a s z n á l h a lyóirat. Szakkörökben bizonyára tók. A folyóirat értékét nagyon már első s z á m a i v a l f e l t ű n é s t m e g n ö v e l i , h o g y n e m c s a k a szek e l t e t t ez a k i t ű n ő m ó d s z e r t a n i gedi f e l s ő o k t a t á s i intézmények s z e m l e , hisz a z o r s z á g l e g k i v á - t a n á r a i n a k írásait publikálja: lóbb gyakorló pedagógusalt szívesen ad helyet az ország mondhatja szerző-gárdájának. A bármelyik gyakorló iskolájában szélesebb közvélemény csak oktató tanár vagy tanító m u n k á m o s t k e z d i m e g i s m e r n i , s e n é - j á n a k . M ű h e l y c. r o v a t a p e h á n y i s m e r t e t ő s o r n a k is a z > dig a r r a h i v a t o t t , h o g y r ö v i d , s z e r e p e , h o g y f e l h í v j a r á olvamagvas cikkekben ún. „pedas ó i n k f i g y e l m é t . T a n á r o k o n kígógiai ú j í t á s o k a t " , elvi tételek vül mindenekelőtt a főiskolai és gyakorlati alkalmazásával kapegyetemi hallgatóság forgathatja csolatos ú j módszereket propahaszonnal a Módszertani g á l j o n . V é g ü l e g y k r i t i k a i észKözlemények Igen színvorevétel: néhány egyetemesebb nalas tanulmányait. Ezek a tanulmányok tudományos megala- érvényű, nemzetközi érdeklődésp o z o t t s á g ú g y a k o r l a t i I s m e r e t e - r e is s z á m o t t a r t h a t ó t a n u l m á n y t k e t n y ú j t a n a k a z o k t a t á s és n e - — pl. D r . G e r é b G y ö r g y f ő i s k o velés m i n d e n t e r ü l e t é r e v o n a t k o - lai t a n á r í r á s a i r a g o n d o l u n k — z ó a n . U g y a n a k k o r t á j é k o z t a t j á k é r t é k e s e b b é t e h e t n e a r ö v i d idea z o l v a s ó t a l e g f r i s e b b p e d a g ó - g e n n y e l v ű összefoglaló. giai, m ó d s z e r t a n i i r o d a l o m r ó l is, (k.)

ÉVFORDULÓK, cvxvi'. emlékebuinlc wyielViM e z é r t a F i d e őt i s m e r t e el világbajnokjelöltnek. A sakkvilág kedvence tehát Immár negyeds z á z a d a h i v a t a l o s a n is a z ..örök m á s o d i k " ! Díszítse m a i r o v a t u n kat a versenyt eldöntő örökbecsű játszma:

S P A N Y O L M E G N Y I T Á S . R. F i ne—P. K e r e s . 1. e4, C5. 2. Hf3, HC6. 3. Fb5, a6. 4. Fa4, HfS. 5. 0—«, Fe7. 6. Ve2, b5. 7. Fb3, d6. 8. a4, Fg4. 9. C3, 0—0. 10. a b , a b . 11. Ba8: v a s : 12. Vb5: Ha7: K e r e s ú j í t á s a : a z a z évi m a r g a t e i A l e x a n d e r — B ö ö k J á t s z m á b a n 12.—Bb8? 13. Va4! t ö r t é n t . 13. Ve2, Ve4:! 14. Ve4: He4: 15. d4, F f 3 : 1«. g f , Hg5. 17. Kg2, Bfb8. 18. FC4, ed. 1». cd, He6. 20. d5, HC5. 21. Hc3, Hc8. 22. B f e l , Kf8. 23. Be2, fS. 24. Hb5, HbS. 25. b3, H d 5 : ü 26. Hd4, Világos n y e r n i a k a r : m e g k e z d ő d i k a t á n c ! Hb4! 27. Fd2, d5! 28. Fb4: Bb4:i 29. HC6, d c . 30. Hb4: magyar Irodalomtörténeti szekciójának cb. 31. HdS, Hd3! 32. Bd2, b2. 33. B d l , C5. 34. B b l , c4. 35. K f l , Fc5. legújabb kiadványa 36. Ke2, F f 2 : 37. He3, C3. 38. HC2. H e l ü 39. Ha3, Fc5. 40. K e l : Fa3: A József Attila T u d o m á n y - r á s J u h á s z G y u l a 1918—l»-es te41. K d l , Fd6. F ü g g ő . 42. KC2, emberi-eszmei Fh2: 43. B h l , Fe5. 44. Bh7t Kf7. e g y e t e m M a g y a r I r o d a l o m t ö r t é - v é k e n y s é g é n e k összetevőit, ellentmondásait 45. K h l , g5. 46. B e l , Kf6. 47. B g l , n e t i I n t é z e t e 1962-es d a t á l á s s a l elemzi. Szabolcsi G á b o r József Kg6. 48. B e l , Ff6. 49. B g l , g4ü 50. expresszionallzmusával f g , f4. 51. g5, Fd4. 52. B d l , Fe3. k i a d v á n y t j e l e n t e t e t t meg. A Attila f o g l a l k o z i k , a „ B e s z á molók" ro53. Kc3: F e l . 54. B d 6 + Kg5: 55. k i a d v á n y h a t t a n u l m á n y t t a r t a l vatban összefoglalót olvashatunk Bb6, f3. 56. Kd3, Kf4. 57. Bb8, m a z . B í r ó F e r e n c í r á s a P é c z e ü az 1960—61-ben b e n y ú j t o t t bölKg3 — v i l á g o s f ö l a d t a . J ó z s e f f e l , a m a g y a r felvilágoso- c s é s z d o k t o r i é r t e k e z é s e k r ő l . (Bíró Ferenc, Kaposi Márton, Kordé A mai rovattal féléves megfej- dás egyik n a g y h a t á s ú folyóira- Imre, Kovás Sándor Iván), Gretési v e r s e n y t i n d í t u n k . A m e g - t á n a k , a , .Mindenes G y ű j t e - zsa F e r e n c p e d i g a z „ A c t a I u v e o l d á s 1963. m á r c i u s 15-ig k ü l d e n a s z e r k e s z t ő j é v e l n u m " 1962. é v f o l y a m á t i s m e r t e t i . dő b e a s z e r k e s z t ő s é g b e „ S a k k - m é n y i n e k foglalkozik, bemutatva Péczeli r o v a t " megjelöléssel. CS. F . n y e l v - és i r o d a l o m s z e m l é l e t é n e k 1. A. V. G a l i c k i j . 1897. kiterjedt hatását a nyelvújítást közvetve előkészítő politikai-iro3S5 SZEGEDI EGYETEM p i i d a l m i mozgolódásban. N a c s á d y József J ó k a i „ D e l e j o r s z á g " - á n a k A szegedi József Attila T u d o m irodalmi-filozófiai forrásaira m u - mányegyetem, az Orvostudományi Egyetem, a T a n á r k é p z ő Főm S in n t a t r á , kiemelve a z e l ő b b i e k eliskola é s a F e l s ő f o k ú T a n í t ó k é p s ő d l e g e s f o n t o s s á g á t . J u h á s z A n ző I n t é z e t l a p j a . M e g j e l e n i k h a ' d ti ilf t a l „ T h ú r y Z o l t á n és a Szegedi v o n t a k é t s z e r . S z e r k e s z t é s é r t fem p II N a p l ó " c í m m e l í r t t a n u l m á n y t . lel: Dér E n d r e f ő s z e r k e s z t ő . S z e r Illa M i h á l y J u h á s z G y u l a k ö l t é - k e s z t ő s é g : Szeged, M a g y a r T a ÜÉ ú t j a 2. Tel.: s z e t é n e k 1908—11 k ö z ö t t f e l b u k - n á c s k ö z t á r s a s á g " Süt 1 H k a n ó m o t í v u m a i r ó l ír, s r á m u - 51-98, 23-30. K i a d á s é r t feled: K o t a t a r r a , h o g y J u h á s z k ö l t ő i a l - v á c s László, a C s o n g r á d m e g y e i L a p k i a d ó V á l l a l a t i g a z g a t ó j a . Kikotásmódjának a z é l e t m ű ellent- a d ó h i v a t a l : Szeged, K l a u z á l t é r mondásainak m e g é r t é s e s z e m 3. T e l . : 35-00, 31-16. A l a p o t a z (VII.: Kgl, Vc3, H c l — 3). (Söt.: K e l : g y : c2, d2, f4 — 4). p o n t j á b ó l igen f o n t o s v o n á s a az, i n t é z m é n y e k p á t b i z o t t s á g a i t e r h o g y J u h á s z n á l a j e l e n e g y bi- j e s z t i k . Ara 50 fillér, előfizetés Mait 3 l é p é s b e n z o n y o s e m l é k k é v á l á s u t á n lesz n e g y e d é v r e 3 Ft. A szerző 100 éve, 1863 t e b r u a i 1 c s a k Urai t é m a . K r s j k ó And- Szegedi N y o m d a Vállalat, Szeged jaban születem

Az Acta Universilatis Szegediensis

ISO é v e (1813) s z ü l e t e t t K. J a e nisch, a Cslgorint megelőző o r o s z s a k k - n e m z e d é k e g y i k legjelentősebb alakja. Megnyitáselmélet! kutatásainak számos v á l t o z a t a m a i s él a v e r s e n y g y a k o r l a t b a n . A 120 é v e (1843) megjelent Bilguer, a „megnyitáselmélet bibliája" m á r számos elemzését átvette. L o n d o n 1883: 1. Z u k e r t o r t (föl é n y e s e n ) , 2. Steinltz, 3. B l a c k burne. Dédapáink sakktitánjai! 75 e s z t e n d e j e — 1888. n o v e m b e r 1». — s z ü l e t e t t R a o u l J ó s é C a pablanca y Graupera. a kis Kuba és a nagy sakkvilág büszkesége, a k é s ő b b i v i l á g b a j n o k . 189.1. IX. 8—XI. 14: p á r o s m é r kőzést vívott S z e n t p é t e r v á r o n a k é t elvi e l l e n f é l : T a r r a s c h é s Cslgorln. E l d ö n t e t l e n ü l . A k i f o gáskedvelő német sakkdoktor a „pétervári vodkagőzös levegőt" o k o l t a f e l s i k e r é e r t (2 év m ú l v a Hastingsban az „erős tengeri lev e g ő é s n a p s ü t é s " a b ű n ö s ) . 30 é v e — 1933-ban — u g y a n c s a k döntetlenül végződött a legjobb o r o s z (Botvinnik) é s e u r ó p a i (az a k k o r cseh F l o h r ) s a k k m a t a d o r párosmérkőzése. 1903. V. 1—26., B é c s : a k i r á l y c s e l a kötelező m e g n y i t á s . E gamblt-verseny győztesei (ki m á s ? ! ) : 1. Cslgorln, 2. M a r s h a l l . 50 éve (1913: I. B o n d a r e v s z k i j é s A. K o t o v n a g y m e s t e r szület é s i éve!) t a l á l k o z o t t e l ő s z ö r v e r senyjátszmában a későbbi két nagy ellenfél: Capablanca és Aljechin. Győzött ekkor a kubai. 1923 j ú l i u s á b a n , a m o r a v s k a ostravai (Mührisch-Ostrau a Monarch!* idején) sakk-kör jubileumi versenyén fényes mezőny g y ú l t össze (a k ö r n y é k e i n gazd a g b á n y á k ! ) . Az i f j ú „ h y p e r modem" nemzedék legjobbjai k ö z ö t t g y ő z t e s a z e g é s z világ b á m u l a t á r a , r é g i é v e k é s ú j elvek ellenére a m á r n y u g d í j k o r határhoz közeledő exvilágbajnok: Emanuel Lasker — akt 1924-ben N e w Y o r k b a n e r r e a győzelemre még nagyszerűen rádupláz! N e g y e d s z á z a d a , 1938 őszén r e n d e z t e a h o l l a n d AVRO r á d i ó t á r saság minden idők egyik legnag y o b b v e r s e n y é t , m e l y e n o t t volt a k ö z v é l e m é n y által a k k o r legj o b b n a k t a r t o t t 8 s a k k o z ó (a s o r solás sorrendjében: Euwe, Flohr, A l j e c h i n . Fline, B o t v i n n i k , Resh e v s k y . C a p a b l a n c a é s Keres) — é s c s a k ők. H o l t v e r s e n y b e n első K e r e s és Fine — de a z észt e g y e t e m i h a l l g a t ó veretlen m a r a d t ee riválisát is m e g v e r t e ,

m m

•

A második félév tervei a József Attila Tudományegyetemen MEGSZOKOTT és a változatlanságból csak néha kizökkenő tömegsportunkon szeretnénk változtatni azzal, hogy az eddigi, eléggé anarchikus, karok közötti bajnokságok helyett egységes bajnoki rendszert vezetünk be az ELTE példájára. A bajnoki rendszer kidolgozása már megtörtént, a három kar hallgatói kosárlabdában, röplabdában, kézilabdában és atlétikában (férfiak és nők), valamint labdarúgásban vetélkednek a bajnoki pontokért. A gólyabajnokság ettől függetlenül továbbra is megmarad. A tömegsport alapját tehát a Kilián-mozgalom, az egyetemi bajnokság és a gólyabajnokság képezi.

A sport népszerűsítéséi« tavasszal az összes szegedi felsőoktatási intézmény részvételével egy nagyszabású, egésznapos egyetemi sportnapot szeretnénk rendezni az Ady téren. (Itt ailétika, labdarúgás. kosár-, kézi-, röplabda szerepelne a m ű soron. — Ez független az egyetemi bajnokságtól.) MERÉSZ terveink köze tartozik az is, hogy a jó idő beköszöntéséig a súlyemelősport népszerűsítése érdekében karok közötti súlyemelő versenyt rendezünk, tavaszszal pedig folytatjuk a karok közötti bajnokságokat labdarúgásban, kosárlabdában. — sis —

Barangolás a SZEAC birodalmában HA A SZEAC-RÖL olvasunk. beszélünk, vagy írunk, önkéntelenül is a labdarúgócsapatra gondolunk. (Azért kell ezt már a cikk elején megjegyeznünk, mert most nem a labdarúgókról »értekezünk«.) Valójában pedig a SZEAC az egyetemi és főiskolás sportolók egyesülete, a labdarúgókon kívül még 12 szakosztályt foglal magában: atlétika, asztalitenisz, cselgáncs, evezés, kajak-kenu. kézilabda, kosárlabda. röplabda, természetjáró, tenisz, úszó-vízilabda és vívó szakosztályt. Kik sportolnak a SZEACban, mennyi a minősített versenyzők száma, melyek a legnépesebb szakosztályok? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni »beszédes számok« felhasználásával. A sportkör tagjainak száma 825. Elgondolkoztató ez a szám. Elgondolkoztató, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ebből mindössze 539 egyetemi hallgató. Ez a szám azt jelenti, hogy (ha csak a két egyetem hallgatóit vesszük figyelembe) az egyetemistáknak mindössze 15—17 százaléka sportol. Ez pedig nagyon kevés. Változtatni kell ezen az arányon minél előbb! (Megjegyzem. hogy a női sportolók száma csupán 203 . . . ) A I.F.r.lsjftPFsr.BB szakosztályok: labdarúgás: 107, természetjáró: 88, kosárlabda: 87, atlétika: 81. Legkisebb létszámú a röplabdaés az asztalitenisz szakosztály (22—22 versenyző). A 13 szakosztály munkáját 16 mellékfoglalkozású és egy

Több

gyakorlati

főfoglalkozású edző irányítja. A legeredményesebb szakasztályok a labdarúgó, kosárlabda, cselgáncs, úszóvízilabda. (A SZUE megalakulásával megszűnt a vízilabda szakosztály, s az eddig a Tanárképző Főiskola égisze alatt működő torna szakosztály ismét a SZEAC-hoz k e r ü l t ) A SZEAC-ban az egyetemi hallgatókon kívül 68 egyetemi dolgozó, 97 kívülálló sportol. Ha figyelembe vesszük, hogy 121 közép- és általános iskolás is tagja a sportkörnek, akkor jól t u d juk mérlegelni a munka minőségi szintjét, azt a tényt, hogy 201 minősített sportolója van az egyesületnek. Ez csak az egyéni sportolókra vonatkozik, az ú j a b b szabályok értelmében a csapatjátékokban nincs minősítés. A MINŐSÉGI munkával kapcsolatban v e s s ü n k J r fel egy gondolatot Mindenképpen dicséretet érdemelne egy olyan törekvés, amely a provinciális nézőponton túl, figyelembe véve más országok egyetemi sportköreinek tevékenységét, elősegítené az olyan, kétségtelenül egyetemi profilú sportágak minőségi fejlesztését, mint például a kosárlabda, atlétika, evezés, vívás, mert igaz ugyan, hogy van egy országszerte ismert, labdarúgó-csapatunk, de a főiskolás b a j nokságokon ez még nem elegendő. ha pedig egyetemi, főiskolás sportkör vagyunk, próbáljuk ott is megállni a sarat! FARKAS ISTVÁN III. é. bölcsészhallgató

ismeretet!

— Hogyan látja a gyakorló pedagógus — Pásztor Albert, a szegedi Gera Sándor Altalános Iskodagógiai Főiskolán végzett 1955-ben matematika-fizika szakon. Megkérdeztük tőle, milyen tapasztalatai voltak gyakorlóéve alatt, milyen hiányosságokat érzett képzettségében, felkészülésében? — A főiskolán eltöltött két év elméletileg, szakmailag mindenképpen — úgy érzem — eleget nyújtott. Pedagógiai, neveléstani, módszertani tanulmányaim kielégítőek voltak a pedagógus munkájának alapos, lelkiismeretes végzéséhez. Azonban hiányzott a gyakorlati ismeret, a gyerekekkel való foglalkozás. Természetesen erre nem volt idő, a kétéves képzés alatt. Az az idő, amit a gyakorlóiskolában eltöltöttünk, nem adott elég ismeretet. Azóta, mint tanár, mint igazgató, és mint úttörő szakkörvezető találkoztam hároméves képzés alatt végzett volt hallgatókkal, és a négyéves képzésben jelenleg résztvevőkkel. Az a tapasztalatom, hogy több idejük van a gyaalatt, több idejük van az elkorlatra a főiskolai évek méletben való alapos elmélyedésre. az elmélet és gyakorlati tapasztalatok összekapcsolására. Részt tudnak venni az úttörőmunkában,

mint ifivezetők, látogatják az iskolákat és államvizsgájuk után biztosabban, több tudással és önmagukkal szembeni nagyobb igénnyel léphetnek a katedrára. Olyan tapasztalatokat hoznak magukkal, amiket mi sokkal nehezebben és egyedül szereztünk meg hosszú idő a l a t t — A főiskolán szerzett tudásom megfelelő alapot n y ú j tott ahhoz, hogy állandóan figyelemmel kísérjem a fizikai, technikai tudományok fejlődését a szaklapokból és mindég megértsem őket. Ez különösen a dolgozók iskolájában való tanításnál rendkísül fontos, mert a felnőttek olyan igényű kérdésekkel állnak elénk, amelyek feltétlenül követelik az ú j vívmányok ismeretét, értését — A főiskolán töltött évekre szívesen emlékszem viszsza, és irigylem azokat a fiatalokat, akik most hosszabb idő alatt több tudást, több szép élményt gyűjthetnek megfelelő vezetéssel. — Sic —