A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA 2003. november 17.
LI. évfolyam, 14. szám. Diákkal
buszjegyet
November 14-én elindult az első buszjárat, ahol a hallgatók diákigazolványuk segítségével fizethettek a jegyért. Ezzel lezárult a kártya chip alapú szolgáltatásai tesztjének egy fontos szakasza. S. oldal
Második
Az egyetem mellett sok hallgató kényszerül munkába állni, hogy megkeresse a betevő jegyzetre vagy barna sörre valót. A Hangsúly rovat írásai a diák munkavállalás témáját járják körbe. 8-9. oldal
HA KEVESEBBEN MARADUNK, „OKTATÓGÉPEKKÉ" VÁLUNK Beszélgetés Falkay Gyöggyel, a GYTK dékánjával Az egyetem attól egyetem, hogy ott oktatnak és kutatnak is, ugyanakkor szerintem csak az tud magas szinten oktatni, aki nemzetközi szinten kutat. Az egyetemi karrier egyik alapvető követelménye, hogy magas szintű eredményeket érjenek el az oktatók.
Aki nem próbálja előrevinni a szakmát, az nem való az egyetemre. Fotók: Nagy László Mint a felsőoktatás, az egészségügy is reformok előtt áll, ezért az orvos- és a gyógyszerészképzésnek két struktúraváltással is számolnia kell. A változásoknak a finanszírozási rendszer átalakításán túl számos, egyelőre beláthatatlan vonzatai lehetnek. Hogyan alkalmazkodhat az egészségügyi képzés a megújuló körülményekhez - erről beszélgetünk Falkay Gyöggyel, a Gyógyszerésztudományi kar dékánjával. - Az utóbbi néhány hónap egyik legfelkapottabb témája a Bolognai folyamat. Milyen hatása lesz a gyógyszerészképzésre a 2010-ig bevezetendő szerkezetváltásnak? - A Bolognai folyamat lineáris kétlépcsős rendszert követel meg a felsőok-
tatásban, de az orvos, fogorvos és állatorvos képzésbe ez nagyon nehezen illeszthető bele. Az első három év csak az alapokat adja meg, a hallgató megtanulja az anatómiát és az elméleti tudományokat, de a fogorvosok negyed, vagy ötöd éves korukban kezdenek el szájban dolgozni, a gyógyszerészek is negyedévben tanulnak meg gyógyszereket készíteni. Harmad év végéig nem tudunk piacképes tudást nyújtani a hallgatóknak, de a szakma sem igényli a kétszintű képzést. A gyógyszertárakban és a klinikákon ugyan vannak asszisztensek, nővérek, műtősök, de őket másik iskola képzi. Az viszont igaz, hogy néhány angolszász országban, különösen Amerikában a kédépcsős rendszert vezették be az or-
Szerelmes
mű-szak
vosképzésben is, de ott más szisztéma szerint működik az oktatás. - Az oktatási reformnak számtalan, egyelőre megjósolhatadan hatása lehet Az egyik legnagyobb visszhangot keltő feltételezés szerint a változtatások nem hajthatók végre elbocsátások nélkül. - Ettől már most is félünk. Vannak bizonyos követelmények, melyek meghatározzák, hogy egy egyetemi tanárnak hány órát kell oktatnia. Véleményem szerint ez a követelményrendszer túlzott terheket ró a tanárokra. Az egyetem attól egyetem, hogy ott oktatnak és kutatnak is, ugyanakkor szerintem csak az tud magas szinten oktatni, aki nemzetközi szinten kutat. folytatás a 3. oldalon
délután
Lackfi János 1971-ben született Budapesten, Illyés Gyula-, József Attila-, Déry Tibor- és Salvatore Quasimododíjas író, költő, műfordító, szerkesztő. Versei az irodalmi rovatban olvashatók. 10. oldal
ES őszi nap szürkéllett, depressziós Márton, s épp igazoló jelentést mentem írni az egyetemi épületbe látogatóknak a Széchenyi és a Dugonics tér közötti lerongyolódott szakaszon, amikor egyszer csak végtelen nyugalom árasztott el, mert arra döbbentem rá, hogy azért mégis csak élnek itt olyanok, akiknek puszta köszönéséért érdemes végig menni a Kárász utcán. Nem volt még díszburkolat, zsebemben a Magyar Népköztársaság által kiadott személy igazolvány lapult, mert az elvtársak majd biztosan kérni fogják odabent az én azonosításom végett. Közléspolitikai hibát vétettem 1986 májusában, illetve az előző év őszétől, folyamatosan. Furcsa helyekre kellett járnom, alpakka öltönyös férfiak kérdeztek tőlem baromságokat, údevelem fémzárolták egy budapesti irodában és kedvemért fővárosi hivatalnokok jártak és telefonálgattak szülővárosomba, ahol azóta is folyamatosan tapasztalom, hogy nem lehetek próféta, de nem bizony. Mondom, ősz volt és senki sem tudott megemészteni semmit. Ők azt, hogy azt mertem írni: távlatot vesztett a hatalom, én meg azt, hogy a sarkamban jártak. Kaptam például egy levelet az Országos Vízügyi Hivataltól: ha már annyira érdekel a vízlépcső, legyek az illetékes minisztérium előtt ekkor és ekkor, hogy megmutassák az infernális bősi gödröt. Személyit föltéden vigyek. Elutaztam, ott voltam, fölraktak egy buszra és kivittek Csehszlovákiába úgy, hogy még elő se kellett venni az igazolványomat, mondom, 1986-ban. Akik a buszon ültünk, nem tudtuk, hogy ki kicsoda. Vízügyes, miniszteri ember, rendőr, provokátor és újságíró ült ott, utóbbiak a második nyilvánosságból, akik közé ez úton emeltek. Végig rettegtük az utat. Megmutattak mindent, amiről senki sem beszélhetett, írhatott. Bős kiürített főterén a kocsmában kaptunk két-két korsó sört. A szlovákul beszélő KISZ-titkár egyszer csak kijavította a magyar tolmácsot. Az idegességtől reszkető mérnök a visszaúton fojtott hangon sorolta a bajokat, amikről a dunakiliti víztározó mellett egy szót sem szólhatott. A sötét buszban vakon írtam jegyzeteim. Elértem az utolsó személyt, de az ötórás út sem volt elég ahhoz, hogy megértsem, mi is történt. Ezek után kellett igazoló jelentést írnom arról, hogy bizonyos cikkeket milyen közléspolitikai elvek alapján raktam be a Szegedi Egyetembe. És akkor jött az a séta, ami közben büszke kezdtem lenni a városomba beékelődött szegedi egyetemre, a maradék józanság árnyékba taszított jelképére, az itt dolgozó elmékre, a nehezékekkel is emelkedett miliőre. Azt éltem át, amit talán ma is át lehet élni: van valami nehezen meghatározható erő, ami a maga koncentráltságával mégis csak az észt helyezi előrébb a hatalmak bárdoladanságánál. Van itt ilyen és olyan, s nem ilyen vagy olyan. Van itt mindenféle erő és van mindenféle gondolat és van szabad akarat és van kutatási eredmény és van képzés is, nem akármilyen. Az egyetem napja a globalitás és az autonómia közös ünnepnapja, valamint mindenféle szabadságjogoké. A jogosnak tűnő panasz, elégededenség, fortyogás, indulat ellenére ez a Márton napi megemlékezés alkalmas erővel hív föl arra, hogy összehasonlítsuk az egyetem teljesítményét más szervezetek eredményeivel. S most ezeket nem sorolnám, a tisztelt olvasó engedelmével, csupán a köztársasági eszményt rég elveszítő köztársasággal hasonlítanám össze a mi egyetemünket. Működőbb, mint az. Igazoló jelentés nélkül. Dlusztus Imre
A SZGEDI EGYETEM KÖVETKEZŐ SZÁMA DECEMBER 8-ÁN JELENIK MEG.