Page 1

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KETHETILAPJA 2003. november 17.

LI. évfolyam, 14. szám. Diákkal

buszjegyet

November 14-én elindult az első buszjárat, ahol a hallgatók diákigazolványuk segítségével fizethettek a jegyért. Ezzel lezárult a kártya chip alapú szolgáltatásai tesztjének egy fontos szakasza. S. oldal

Második

Az egyetem mellett sok hallgató kényszerül munkába állni, hogy megkeresse a betevő jegyzetre vagy barna sörre valót. A Hangsúly rovat írásai a diák munkavállalás témáját járják körbe. 8-9. oldal

HA KEVESEBBEN MARADUNK, „OKTATÓGÉPEKKÉ" VÁLUNK Beszélgetés Falkay Gyöggyel, a GYTK dékánjával Az egyetem attól egyetem, hogy ott oktatnak és kutatnak is, ugyanakkor szerintem csak az tud magas szinten oktatni, aki nemzetközi szinten kutat. Az egyetemi karrier egyik alapvető követelménye, hogy magas szintű eredményeket érjenek el az oktatók.

Aki nem próbálja előrevinni a szakmát, az nem való az egyetemre. Fotók: Nagy László Mint a felsőoktatás, az egészségügy is reformok előtt áll, ezért az orvos- és a gyógyszerészképzésnek két struktúraváltással is számolnia kell. A változásoknak a finanszírozási rendszer átalakításán túl számos, egyelőre beláthatatlan vonzatai lehetnek. Hogyan alkalmazkodhat az egészségügyi képzés a megújuló körülményekhez - erről beszélgetünk Falkay Gyöggyel, a Gyógyszerésztudományi kar dékánjával. - Az utóbbi néhány hónap egyik legfelkapottabb témája a Bolognai folyamat. Milyen hatása lesz a gyógyszerészképzésre a 2010-ig bevezetendő szerkezetváltásnak? - A Bolognai folyamat lineáris kétlépcsős rendszert követel meg a felsőok-

tatásban, de az orvos, fogorvos és állatorvos képzésbe ez nagyon nehezen illeszthető bele. Az első három év csak az alapokat adja meg, a hallgató megtanulja az anatómiát és az elméleti tudományokat, de a fogorvosok negyed, vagy ötöd éves korukban kezdenek el szájban dolgozni, a gyógyszerészek is negyedévben tanulnak meg gyógyszereket készíteni. Harmad év végéig nem tudunk piacképes tudást nyújtani a hallgatóknak, de a szakma sem igényli a kétszintű képzést. A gyógyszertárakban és a klinikákon ugyan vannak asszisztensek, nővérek, műtősök, de őket másik iskola képzi. Az viszont igaz, hogy néhány angolszász országban, különösen Amerikában a kédépcsős rendszert vezették be az or-

Szerelmes

mű-szak

vosképzésben is, de ott más szisztéma szerint működik az oktatás. - Az oktatási reformnak számtalan, egyelőre megjósolhatadan hatása lehet Az egyik legnagyobb visszhangot keltő feltételezés szerint a változtatások nem hajthatók végre elbocsátások nélkül. - Ettől már most is félünk. Vannak bizonyos követelmények, melyek meghatározzák, hogy egy egyetemi tanárnak hány órát kell oktatnia. Véleményem szerint ez a követelményrendszer túlzott terheket ró a tanárokra. Az egyetem attól egyetem, hogy ott oktatnak és kutatnak is, ugyanakkor szerintem csak az tud magas szinten oktatni, aki nemzetközi szinten kutat. folytatás a 3. oldalon

délután

Lackfi János 1971-ben született Budapesten, Illyés Gyula-, József Attila-, Déry Tibor- és Salvatore Quasimododíjas író, költő, műfordító, szerkesztő. Versei az irodalmi rovatban olvashatók. 10. oldal

ES őszi nap szürkéllett, depressziós Márton, s épp igazoló jelentést mentem írni az egyetemi épületbe látogatóknak a Széchenyi és a Dugonics tér közötti lerongyolódott szakaszon, amikor egyszer csak végtelen nyugalom árasztott el, mert arra döbbentem rá, hogy azért mégis csak élnek itt olyanok, akiknek puszta köszönéséért érdemes végig menni a Kárász utcán. Nem volt még díszburkolat, zsebemben a Magyar Népköztársaság által kiadott személy igazolvány lapult, mert az elvtársak majd biztosan kérni fogják odabent az én azonosításom végett. Közléspolitikai hibát vétettem 1986 májusában, illetve az előző év őszétől, folyamatosan. Furcsa helyekre kellett járnom, alpakka öltönyös férfiak kérdeztek tőlem baromságokat, údevelem fémzárolták egy budapesti irodában és kedvemért fővárosi hivatalnokok jártak és telefonálgattak szülővárosomba, ahol azóta is folyamatosan tapasztalom, hogy nem lehetek próféta, de nem bizony. Mondom, ősz volt és senki sem tudott megemészteni semmit. Ők azt, hogy azt mertem írni: távlatot vesztett a hatalom, én meg azt, hogy a sarkamban jártak. Kaptam például egy levelet az Országos Vízügyi Hivataltól: ha már annyira érdekel a vízlépcső, legyek az illetékes minisztérium előtt ekkor és ekkor, hogy megmutassák az infernális bősi gödröt. Személyit föltéden vigyek. Elutaztam, ott voltam, fölraktak egy buszra és kivittek Csehszlovákiába úgy, hogy még elő se kellett venni az igazolványomat, mondom, 1986-ban. Akik a buszon ültünk, nem tudtuk, hogy ki kicsoda. Vízügyes, miniszteri ember, rendőr, provokátor és újságíró ült ott, utóbbiak a második nyilvánosságból, akik közé ez úton emeltek. Végig rettegtük az utat. Megmutattak mindent, amiről senki sem beszélhetett, írhatott. Bős kiürített főterén a kocsmában kaptunk két-két korsó sört. A szlovákul beszélő KISZ-titkár egyszer csak kijavította a magyar tolmácsot. Az idegességtől reszkető mérnök a visszaúton fojtott hangon sorolta a bajokat, amikről a dunakiliti víztározó mellett egy szót sem szólhatott. A sötét buszban vakon írtam jegyzeteim. Elértem az utolsó személyt, de az ötórás út sem volt elég ahhoz, hogy megértsem, mi is történt. Ezek után kellett igazoló jelentést írnom arról, hogy bizonyos cikkeket milyen közléspolitikai elvek alapján raktam be a Szegedi Egyetembe. És akkor jött az a séta, ami közben büszke kezdtem lenni a városomba beékelődött szegedi egyetemre, a maradék józanság árnyékba taszított jelképére, az itt dolgozó elmékre, a nehezékekkel is emelkedett miliőre. Azt éltem át, amit talán ma is át lehet élni: van valami nehezen meghatározható erő, ami a maga koncentráltságával mégis csak az észt helyezi előrébb a hatalmak bárdoladanságánál. Van itt ilyen és olyan, s nem ilyen vagy olyan. Van itt mindenféle erő és van mindenféle gondolat és van szabad akarat és van kutatási eredmény és van képzés is, nem akármilyen. Az egyetem napja a globalitás és az autonómia közös ünnepnapja, valamint mindenféle szabadságjogoké. A jogosnak tűnő panasz, elégededenség, fortyogás, indulat ellenére ez a Márton napi megemlékezés alkalmas erővel hív föl arra, hogy összehasonlítsuk az egyetem teljesítményét más szervezetek eredményeivel. S most ezeket nem sorolnám, a tisztelt olvasó engedelmével, csupán a köztársasági eszményt rég elveszítő köztársasággal hasonlítanám össze a mi egyetemünket. Működőbb, mint az. Igazoló jelentés nélkül. Dlusztus Imre

A SZGEDI EGYETEM KÖVETKEZŐ SZÁMA DECEMBER 8-ÁN JELENIK MEG.


2

SZEGY

AZ OKTATÁSRA FORDÍTOTT PÉNZ NEM KIADÁS, HANEM BEFEKTETÉS A JÖVŐBE A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar jubileumi ünnepségsorozatot rendezett november 11-én a hazai tanárképzés elindulásának 130., és a képzés Szegedre helyezésének 75. évfordulójára. Az ünnepségen beszédet mondott Rádli Katalin, az Oktatási Minisztérium munkatársa, aki a tanárképzés történetének viszontagságaira és jövőjének kérdéseire tért ki. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye. A polgári leány- és fiúiskolák számára 1873-tól képeztek tanárokat Budapesten az akkori tanítónő- és tanítóképző intézetekben. A kezdetben kétéves képzés ideje és színvonala fokozatosan nőtt, így 1918-ban már főiskolai rangot kaptak a tanárképzők. 1928-ban került Szegedre a tanárképzés Klebelsberg Kunó kultuszminiszter reformjainak köszönhetően. E reformok keretében egységesítette a polgári iskolai tanárképzést, képzési idejét 4 évre emelte, s összekapcsolta az egyetemi képzéssel. A gyakorlati képzés céljára gyakorló polgári iskolát hozott létre. Ezek az események szervesen illeszkedtek abba a nagyszabású kultúrpolitikai koncepcióba, amelynek köszönhetően a 20-as években Szeged diákvárossá s a régió szellemi központjává vált. 1948-ban a polgári iskolák megszűnésével a polgári iskolai tanárképzés is befejeződött s az intézmény pedagógiai főiskolává vált. A korszakra jellemző oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelően a negyvenes és az ötvenes években többször módosították a tanárképzést, végül 1964-re alakult ki az a négyéves, kétszakos képzés, amely általánosságban ma is folyik a főiskolán. 1973-ban, a centenárium alkalmából vette fel az intézmény Juhász Gyula szegedi költő nevét.

FELSŐFOK

2003. NOVEMBER 17.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NAPJA Százharmincegy éve, 1872. november 11-én indult meg az oktatás a SZTE jogelődjének tekintett Kolozsvári Egyetemen. Egy 2000-ben született döntés értelmében a Szegedi Tudományegyetemen minden évben ekkor rendezik az Egyetem napját.

- Az oktatásra fordított pénz nem kiadás, hanem befektetés a jövőbe hangsúlyozta Szentgyörgyi Pál, Szeged város alpolgármestere, aki beszédében Klebersberg Kunó érdemeit emelte ki, és felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban az országok erejét a területük nagysága, vagy a természeti kincseik mennyisége határozta meg, napjainkban minden ország jövője azon múlik, hogy mit tudnak, mennyire felkészültek, milyen minőségű oktatást kapnak a fiatalok. A rendezvény keretében Galambos Gábor főigazgató megkoszorúzta Juhász Gyula szobrát, köszönetet mondott a szervezőknek, és elmondta: szeretné, ha hagyomány válna abból, hogy a tanszékek évente egy ünnepségsorozat keretében bemutatják az eredményeiket.

TIZEDIK SZENT-GYÖRGYI NAP Több mint egy évtizede határozta el a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum jogelődje, hogy minden évben tisztelegnek az egyetem egykori rektora, és a szegedi felsőoktatás mindezidáig egyetlen Nobel-díjasa emléke előtt Lonovics János professzor, a centrum elnöke november 6-án elhangzott ünnepi beszédében kifejtette, a névadó munkássága előtt is fejet hajtanak azzal, hogy ezen a napon áttekintik az orvos- és gyógyszerésztudományi karon végzett munkát és kitüntetéseket adnak át az arra érdemeseknek. - Reméljük, az Egészségügyi Főiskolai Karral történő jelenlegi kiváló, de a megállapodások szintjén folyó kapcsolatunkban tovább léphetünk és hamarosan a főiskolai kart is a centrum tagjai között köszönthetjük - jelentette ki az ünnepségen Lonovics János. A Szent-Györgyi Albert által képviselt szellemiségnek is adóztak a szervezők, amikor a tudományos eredmények ismertetése mellett művészeti események is helyet kaptak a programban. A megnyitón a Szegedi Rézfúvós Kvintett adott koncertet, majd az eseményt követően megnyitották a SzentGyörgyi Albert és a Szegedi Egyetem érmeken című, Bóna Endre gyűjteményéből rendezett numizmatikai kiállítást. A hagyományok szerint ezen a napon adják át azoknak a nyugalmazott egyetemi tanároknak az emeritus professor címet, akik hosszú időn keresztül öregbítették az egyetem hírnevét. Az idei évben Bernáth Gábor, Kása Péter, Kovács László, László Aranka, Lázár György és Pintér Sándor professzorok részesültek e kitüntető címben. Az egyetemen hosszú ideig végzett kiváló munkájáért az idei évben az ÁOK magántanára, a hamarosan centenáriumát ünneplő Szegedi Gyermekkórház igazgatója, Tekulics Péter vehette át a Szent-Györgyi-emlékérmet Az ünnepségen Janka Zoltán, a Pszichiátriai Klinika igazgatója és Tiszlavicz László, a Pathológiai Intézet docense az Általános Orvostudományi Kar kiváló oktatója címet vehették át. Kiemelkedő oktató, betegellátó és adminisztratív valamint tudományos diákköröket segítő munkájukért összesen tízen részesültek dékáni dicséretben. Apáthy István-emlékéremmel minden évben azt az orvostanhallgatót tüntetik la, alti tanulmányai és tudományos diákköri kutatómunkája során is kiváló teljesítményt nyújt Az idei díjazott Gecse Krisztina volt Tudományos diákköri munkájáért hét hallgató dékáni elismerő oklevelet vehetett át A dr. Nóvák István pályadíjat a gyógyszerészhallgatók és pályakezdők elismerésére alapították, ebben az évben a díjat Bicsák Izabella és Mészáros Andrea nyerte el. A dr. Németh András Alapítvány.pályadíjával Ugocsai Pétert jutalmazták. A két karon hetven, hatvan és ötven évvel ezelőtt végzett orvosok és gyógyszerészek jubileumi diplomákat vettek át: négy orvos vasdiplomát, hárman gyémántot, huszonnyolcan aranydiplomát kaptak, míg két gyógyszerész kapott gyémánt-, huszonöt pedig vasdiplomát Az egykori hallgatók nevében Rák Kálmán köszönte meg az elismerést Elmondta: a történelem viharai ellenére szerencsésnek tartják magukat, hiszen olyan kitűnő professzoroktól tanulhattak, mint Jancsó Miklós, vagy Hetényi Géza. Az egyetem padjait elhagyva se ért véget e folyamat, a holtig tartó tanulás szlogenje számukra életformává vált, tette hozzá a friss aranydiplomás. - Tanuljatok, dolgozzatok becsületesen, a tudományba és a humánumba vetett hittel - üzente a ma orvostanhallgatóinak az ötven éve végzett diák.

Szabó Imre tanszékvezető egyetemi docens, dékán Pro Universita te-díjat kapott. Fotó: orio Az egész napos program délelőtt a felsőoktatás Európai Uniós csatalakozást követő helyzetét áttekintő fórummal kezdődött, ahol Szabó Gábor rektor, majd Botka László polgármester köszöntője után előadást tartott Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár, Guido Fumagalli, a Veronai Egyetem dékánja, Pukánszky Béla és Rácz Béla rektorhelyettesek, valamint Mák Balázs az SZTE Egyetemi Hall gatói Önkormányzatának elnöke. (Részletes írásunk a 4. oldalon.) A délutáni Ünnepi Egyetemi Tanácsülésen a hagyományokhoz híven kitüntetéseket adtak át azoknak, aldk kiváló szakmai-tudományos, iskolateremtő és közéleti teljesítményükkel kivívták az SZTE polgárainak elismerését - Jelen kortársaink munkájának megbecsülése azt az üzenetet hordozza, hogy a múlt hagyományait megőrizni, azt új értékekkel gazdagítani, minden egyetemi polgár erkölcsi kötelessége — mondta ünnepi beszédében Szabó Gábor rektor. Nyugdíjba vonulásuk alkalmából Professor Emeritus címeket adtak át azoknak a tanároknak, akik hosszú időn keresztül öregbítették a Szegedi Tudományegyetem hírnevét A cím adományozásának feltétele a Szegedi Tudományegyetemen, illetve a jogelőd egyetemen legalább 10 éven át egyetemi tanárként végzett kiemelkedő, iskolateremtő oktatói és kutatói tevékenység, mely az oktatói-kutatói utánpódás biztosításában is megnyilvánul. A Professzor Emeritus cím tulajdonosa nemzetközileg is elismert tudományos és tudományszervező munkát kell végezzen, amit gazdag tudományos publikációs tevékenység, sikeres tudományos pályázatok, hazai és külföldi egyetemektől kapott elismerések, kitüntetések is igazolnak. Az egyetem napján Professor Emeritus címet kapott: Fehér Ottó, (Természettudományi Kar Összehasonlító Élettani Tanszék), Fejes Pál (Természettudományi Kar Alkalmazott és

Környezeti Kémiai Tanszék), Balogh Sándor (Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar Élelmiszeripari Gazdaságtan és Marketing Tanszék), II. Tóth Imre (BTK Szláv Intézet), és Kovács László (ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika). Az Egyetemi Tanács által létrehozott kitüntetések közül Pro Universi tate-díjat azok a személyek kaphatnak, akik az egyetemi oktatás-kutatás eredményeiért jelentőset tettek, illetve az egyetemvezetésben és annak fejlesztésében kiemelkedő érdemeket szerez tek. A díjazottak továbbá aktívan részt vettek az egyetem hazai és nemzetközi intézményi, szakmai és gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében, a már kialakult együttműködések ápolásában vagy újak létrehozásában.

díj" és a „Klebelsberg Kunó-díj emeritus fokozata". A kitüntetést azok kaphatják meg, akik a Szegedi Tudományegyetemen vagy az egyetemhez kapcsolódóan a tudomány, vagy oktatás, a kultúra, illetve a művészet területén jelentőset alkotlak, vagy jelentős mértékben hozzájárultak a tudományos eredmények és a kulturális értékek megismertetéséhez és elfogadtatásához. A Klebersberg Kunó-díj emeritus fokozatát kapta Gsébi Ervin, az Allam-és Jogtudományi Kar emeritus professora és Szendrei Kálmán, a Gyógyszerésztudományi Kar emeritus professora.

Az Egyetemi Tanács 2003-ban Egyetemi Sportért címet adományozott Mészáros Tamás tanszékvezető egyetemi tanárnak és Pungor Miidós Pro Universi tate-díjat kapott főiskolai docensnek. Az Egyetemi 2003-ban: Szabó Imre - tanszékveze- Sportért kitüntető címet évente két tő egyetemi docens, dékán (Allam-és egyetemi dolgozó kaphatja, akik a Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Szegedi Tudományegyetem SportjáPolgári Eljárásjogi Tanszék), Gécseg ért több éven keresztül kimagasló Ferenc akadémikus (Természettudo- munkát végeztek. mányi Kar Számítógépes AlgoritmuA Kanyó Zoltán Irodalomelméleti sok és Mesterséges Intelligencia Tan- Alapítvány Kuratóriuma 2003-ban szék), Zsoldos Ferencné dékáni hiva- Vecsey Zoltánt, a Szegedi Tudotalvezető (Gyógyszerésztudományi mányegyetem Germán Filológiai InKar), Szőnyi György Endre intézetve- tézetének ösztöndíjasát részesítette zető egyetemi tanár (Bölcsészettudo- Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Díj' mányi Kar Angol-Amerikai Intézet), ban. A díjat 1986-ban alapította a fiaés Homor Géza tanszékvezető fmsko- talon elhunyt Kanyó Zoltán emlékére lai docens, kari főigazgató helyettes felesége, Soós Enikő. Kanyó Zoltán a (Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai magyar irodalomelmélet iskolateremKar Biológia Tanszék). tő, meghatározó egyénisége, egyete— Klebelsberg Kunó az, akinek kö- münk Összehasonlító Irodalomtudoszönhetően ma, itt a Szegedi Tudo- mányi Tanszékének vezetője volt A mányegyetemen ünnepelhetünk - díjat az Alapítvány Kuratóriuma minden évben annak a fiatal, harmincöt hangzott el az ünnepségen. Az egykori országgyűlési képvise- évnél nem idősebb, az irodalomtudolő, majd vallás és közoktatási minisz- mányt bölcseleti igénnyel művelő kuter 1921-ben elérte, hogy a kolozsvári tatónak ítéli, alti szakmájában nemzetegyetem Szegedre kerülhessen. közileg is mérhető eredményeket ér Ugyancsak az ő kultuszminiszteri te- eL vékenységének köszönhető, hogy létA kitüntetések átadását követően rejött Szeged egyetemi városrésze, a az SZTE Zeneművészeti Karának HinikálA-al és iskolákkal. Az ő emléke hallgatói adtak ünnepi hangversenyt a előtt tisztelegye hozták létre a Konzervatórium Fricsay Ferencről elKlebelsberg Kunó-díjat, melynek két nevezett koncerttermében. változata van: a „Klebelsberg Kunó K.Z.G.


szertárak zöme az ott dolgozó gyógyszerészek tulajdonába került, attól függetlenül, hogy nem egy tőkeerős rétegről volt szó. Hogy az orvosok között hogyan fog lezajlani a privatizációs folyamat, azt még nem tudom megmondani. Az igazi probléma a gyógyszerellátással van. Mint már említettem, óriási marketingnyomás nehezedik a szakmára. A cél, minél több gyógyszert, minél drágábban eladni. Ma már a gyógyszerek több mint 30 százaléka recept nélkül kapható. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen a patikákban jól képzett emberek vannak, ráadásul a beteg idő hiányában nem mindig nyilatkozik meg az orvos előtt, hanem bemegy a patikába, és kér a bajára valami vény nélkül kapható gyógyszert. A recept nélkül kapható gyógyszerek közül az utóbbi években kezdenek néhányat kiemelni, és azt tervezik, hogy kiviszik ezeket a termékeket a hipermarketekbe és a benzinkutakhoz. Vannak országok, ahol ezt megcsinálták, és a magyar gyógyszerészetet sem terhelné le igazán, hiszen 10 ezer termékből körülbelül húszról van szó, de ez óriási nagy hiba lenne. Az EU elfogadta a magyar gyógyszerész- és orvosképzést.

folytatás az 1. oldalról Az egyetemi karrier egyik alapvető követelménye, hogy magas szintű eredményeket érjenek el az oktatók. Ha kevesebben maradunk, „oktatógépekké" válunk, talán követni tudjuk a nemzetközi trendeket, de kutatásra nem marad idő. Aki viszont nem tud produktív módon gondolkodni, nincsenek kutatásai, az nem egyetemi szinten van. Úgy gondolom, ez nem csak a természettudományokra, hanem a tudomány minden területére érvényes. Aki nem próbálja előrevinni a szakmát, az nem való az egyetemre. - Mind a felsőoktatási, mind az egészségügyi reformban döntő szerepet játszik a magántőke. Mit gondol, sikerülhet-e rávenni a cégeket a gyógyszerészképzés finanszírozására? - Elképzelhető, hogy a gyógyszeripart sikerül bevonni az oktatásba. Nagyon komoly támogatást kell kapnunk, mert a végzett diákjaink nemcsak a gyógyszertárakba kerülnek, hanem a gyógyszeriparban, az ANTSZ-nél, multinacionális cégeknél is találnak munkát. Én arra számítok, hogy ez jótékonyan fog hatni a finanszírozásra. Tudvalevő,

SZEGY

FÓKUSZ

2003. NOVEMBER 17.

hogy a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem után a második legnagyobb üzlet a világon a gyógyszer, és csak ez után jön az olaj, tehát nagyon sok pénzt mozgat meg. Ennek az a következménye, hogy nagyon erős marketingnyomás nehezedik az orvos- és gyógyszerésztársadalomra. A cégek megpróbálják a saját készítményeiket előtérbe helyezni. Magyarországon több mint tízezer féle gyógyszerkészítmény van, az orvosoknak és a gyógyszerészeknek magas szintű tudásra van szükségük ahhoz, hogy szelektálni tudjanak a számtalan termék közül. A gyógyszerek kiválasztásánál egyedül a beteg ember gyógyítását szabad szem előtt tartaniuk. Ez nem azt jelenti, hogy az orvosoktól elvárjuk, hogy szegénységi fogadalmat tegyenek, de a hivatástudatot kell előtérbe helyezni. Az orvosi és a gyógyszerészi munka hivatás, ezeket függetleníteni kellene a profitszerzéstől és a marketingtevékenységtől. Hogy ez a mindennapokban is így történik, azt csak remélhetjük - Mire elég a jelenlegi finanszírozás? - Egy gyógyszerészhallgató után közel egymillió forintot kapunk, ami lényegesen több mint más szakoknál. De egyrészt műszerekkel, másrészt anyaggal, gyakran élő állatokkal dolgoznak a hallgatók, és ezek nagyon költségesek. A nyugati egyetemeken nem normatív, hanem bázisfinanszírozás van, ami véleményem szerint jobb, mert a normatív finanszírozás az oktatót arra ösztönzi, hogy ne legyen olyan szigorú a hallgatókkal. Ha nagyon sokat követelünk, akkor a hallgatók fogják magukat és átmennek Debrecenbe vagy Budapestre, és nem kapunk utánuk pénzt. Ha nagyon elnézőek vagyunk, akkor pedig azt mondják, hogy itt bárki diplomát kap, és romlik az intézmény megítélése. Az oktatóknak meg kell találniuk az egyensúlyt a követelmények meghatározásában. - Mire számíthatnak a hallgatók 2004 májusa után? - Az Európai Unió elfogadta a magyar gyógyszerész és orvosképzést. Csupán egy momentumra hívták fel a

figyelmünket, arra, hogy az ötödév második félévében 24 hetes folyamatos gyakorlaton kell résztvenniük a hallgatóknak. Ez nálunk valamivel kevesebb, mint 20 hét volt, de ez nyári gyakorlatokkal is kiegészült. A tantárgyak és az oktatás színvonalát már tavaly elismerte az Európai Unió. Má-

justól az itt kapott diplomák egész Európában érvényesek lesznek. -A gyógyszeriparban már lezajlott a magánosítás. Milyen lehetőségeik vannak a kutatóknak a proGtorientált környezetben? - A magyar gyógyszeripar jellegzetes helyzetben van. Magyarországon nagyon erős gyógyszeripar volt hatalmas felvevőpiaccal, hiszen a KGST-n belül mi voltunk a gyógyszergyártó ország. A hiba az volt, hogy elszigetelődtünk a nemzetközi trendektől, nem kellett olyan minőségi követelményeknek megfelelnünk, mint a nyugat-európai országok gyártóinak. Ebből az következett, hogy a rendszerváltás után a legtöbb magyar gyógyszergyárat külföldiek vették meg. Az Egist a franciák, a Biogalt az izraeliek, stb. Egyedül a Richter maradt meg magyar cégnek. Ez azért baj, mert a külföldi cégek kutatói külföldön dolgoznak, és nincs szükségük a magyar kutatókra. A legfelső szellemi réteget fejezik le, ha nem alkalmazzák a magyar szakembereket, hiszen a gyártáshoz nem sok diplomás ember kell. Szerencsére az utóbbi években rájöttek arra, hogy a magyar fejlesztőkapacitás óriási lehetőségeket rejt magában, és mostanság kezdik ezt kihasználni a cégek. A népszerűségünkhöz persze az is hozzájárul, hogy a magyar kutatók olcsóbban dolgoznak mint a nyugatiak. - Az egészségügyi reform szintén a magántőkére épül. Milyen változásokkal kell szembenéznie a gyógyszerészképzésnek a szerkezetváltás után? - A gyógyszerészképzésbe nem gyűrűznek be jelentősen az egészségügyi reform keltette hullámok hiszen a gyógyszertárak már évekkel ezelőtt magánkézbe kerültek. Most a kórházak, klinikák privatizációja van soron. Az ottani gyógyszertárakat érinti ez a folyamat, ezért óriási viták alakultak ki a részlegek között. A klinikai gyógyszertárak most fogják megküzdeni a maguk harcát, a praxis gyógyszerellátásban viszont már bekövetkezett a szerkezetváltás. A patikák magánkézbe adását elég ügyesen menedzselte a magyar egészségügy, mert a gyógy-

Magyarország tökéletesen le van fedve gyógyszertárakkal, mindenki néhány percen belül hozzájuthat a szükséges gyógyszerekhez. Mindig azt halljuk a reklámokban, hogy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét. Ez nem más, mint a gyógyszergyárak felelőségének áthárítása az orvosokra, gyógyszerészekre, fogyasztókra. Ha valami nem úgy történik, mint ahogy kellene, akkor kérdezd meg az orvost vagy gyógyszerészt, ha nem kérdezed, akkor te vagy a hibás. Namost, ha valaki benzinkútnál vesz gyógyszert, akkor ő nem fogja megkérdezni a gyógyszerészt, pedig ez számtalan veszélyt rejt magában. Csak egy példát említek: rutinszerűen alkalmazott gyógyszer az Aszpirin, a patikus mégis meg szokta kérdezni, hogy kinek lesz a gyógyszer, mert ha magának veszi egy felnőtt ember, akkor nincsen semmi probléma, de ha a két éves gyerekével akarja bevetetni, akkor a patikusnak mást kell adnia, mert az Aszpirin kisgyerekeknél gyakran asztmás rohamokat okoz. Nem beszélve a gyógyszerek' közötti kölcsönhatásokról, amikkel egy átlag vásárló egyáltalán nincsen tisztában. A gyógyszerésznek meg kell kérdeznie, hogy milyen más készítményt szed a vásárló, és választásnál tekintettel kell lennie a használt gyógyszer hatásmechanizmusára. - Nem is várható el egy átlagembertől, hogy ismerje a hatásmechanizmusokat - Nem is kell ismernie. Viszont az egészségre nevelés borzasztóan hiányzik ebben az országban. Rá kell szoktatnunk az embereket arra, hogy rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra, a nők minden évben menjenek el nőgyógyászhoz, a negyven éven felüli férfiak pedig urológushoz, méressék meg a vérnyomásunkat, és még sorolhatnám. A magyar ember akkor megy orvoshoz, amikor már nagyon rosszul van; ezért is van annyi rákos megbetegedés. Az, hogy a lakosságnak ijyen rossz az egészségi állapota, az egészségnevelés hiányának köszönhető. Csécsi László

3

MINDENNAPI BUTASÁGOK Az elmúlt hetekben két bírósági ítélet és a hozzájuk kapcsolódó vita kavarta fel az egymással csatázó két politikai oldal által depresszióba sodort közéletet A Szegedi Városi Bíróság egy az emberölés vádjával tizenöt hónapig jogtalanul fogva tartott magyarcsanádi testvérpárnak nem vagyoni kárként azért ítélt meg kétmillió forint helyett személyenként csupán 1,2 millió forintot, mert "a felperesek az ádagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag a majd 15 hónapos elzárást nem élték meg olyan fokú pszichés károsodással, amely indokolná az előterjesztett kártalanítási igény megítélését". A másik bírósági ügy: a Fővárosi ítélőtábla a Főváros Bíróság döntését megváltoztatva felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól ifj. Hegedűs Lórántot és Metes Györgyöt. Az exképviselő lelkész ellen azért folyt per, mert a MIEP XVI. kerületi pártlapjában az Ébresztőben a zsidóság kirekesztésére szólított, a felekezet tagjait "galíciai jöttmenteknek" nevezte. A lelkész első fokon másfél évi, felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Egészen az elmúlt napokig arra gondoltam, hogy a tolerancia teljes hiányáról és a szélsőséges politikai nézetekről folyó vita megmarad a média szintjén és nem furakszik be személyes életembe. Tévedtem. Néhány napja egy magát székelynek való fiatalemberrel barátai beszélgettek egy szegedi szórakozóhelyen a Székely Nemzeti Tanács megalakulását övező nehézségekről. Az természetes, hogy egy kisebbségben élő - aki mindennapjainak központi eleme magyarságának vállalása és megőrzése, különösen ha nap, mint nap érzi a döntéséből fakadó hátrányokat - máskép gondolkodik a tolerancia kérdéséről, főleg a többségi nemzettel kapcsolatban. A fiatalember azonban rövid idő alatt eljutott annak elemzéséig, hogy a holokauszt alatt a zsidók maguktól szálltak föl a lágerekbe induló vonatokra, vagy a vészkorszak történései csupán egy cionista összeesküvés kitalációi. A másik szegedi esemény november 14-én történt A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szintén a Székely Nemzeti Tanács megalakulása kapcsán szervezett megmozdulást. A ma már a konzervatív magyar fiatalság népviseletének tekinthető bomberdzsekiben és Martens bakancsban felvonuló ifjak Árpád-sávos zászlókat lengetve, öklöt rázva, skandálva masíroztak végig a belvároson. Szónokuk elmondta, ez csak az első intés a román hatóságoknak, a második figyelmeztetésként a budapesti nagykövetség elé vonulnak. Ha ez is eredménytelen lesz, következik a harmadik lépcső: megkérdezik a székelyeket, milyen segítségre van szükségük Talán ezzel kellett volna kezdeni. Kelemen Zoltán Gergely

HELYESBITES Előző számunkban Kettős mérce címmel jegyzetet közöltünk a civil és papi pedofiliáról mint jelenségről. Tóth Péter Zoltán írásában egy mondat az én hibámból értelemzavaróan jelent meg. A harmadik bekezdés második mondata helyesen: „Mert mit is nyilatkozik a megyés püspök alig pár nappal az eset után egy vezető napilapban a papi pedofiliával kapcsolatban?" A szerző és az olvasó elnézését kérem. D.I.

SYSDATABOL SIEMENS PSE Siemens PSE Program-' és Rendszerfejlesztő Kft., röviden: Siemens PSE Kft. elnevezéssel folytatja tevékenységét a budapesti Sysdata Kft., a Siemens bécsi székhelyű közép-európai vállalatcsoportjának, a Program and System Engineering-nek (PSE) a magyarországi leányvállalata - jelentette be Udo Scheiblauer, a Siemens PSE vezetője. A Magyarországon tíz évvel ezelőtt alapított leányvállalat ma a legnagyobb létszámú és az egyik legsikeresebb hazai szoftverfejlesztő vállalkozás. Udo Scheiblauer hangsúlyozta, hogy a PSE vezetése a névváltoztatással erősíteni és tudatosítani kívánja a kiemelkedően sikeres magyarországi leányvállalat Siemenshez tartozását, ugyanakkor fokozottabb támogatást kíván nyújtani a Siemens Rt. magyarországi üzleti tevékenységéhez. A több mint 40 évvel ezelőtt alapított Siemens PSE jelenleg az Európa hét országában foglalkoztatott 5000 szakemberével évente mintegy 450 millió eurós forgalmat realizál. Fehéregyházy János, a Siemens PSE Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy cége az anyavállalat tapasztalataira építve készen áll arra, hogy hozzájáruljon az európai uniós csadakozással összefüggő nemzeti informatikai feladatok sikeres megoldásához. Ehhez a rendkívüli szellemi kapacitást képviselő szoftverfejlesztő hálózat minden eddigi adottsága változatlanul rendelkezésre áll: a sikeres menedzsment, a tapasztalt, nagy létszámú fejlesztői gárda és a kiterjedt nemzetközi háttér. A vállalat nevének megváltozása nem érinti a cég felépítését. Az 1993-ban alapított Sysdata Kft. 42 hazai munkatárssal kezdte meg tevékenységét. A létszám az elmúlt évtizedben több mint tízszeresére növekedett, és jelenleg megközelíti az 500-at. Az üzleti forgalom az elmúlt hat évben megháromszorozódott és megközelítette az 5,5 milliárd forintot. A vállalat 2002. évi teljesítménye meghaladta a magyar szoftverexport értékének egynegyedét. A magyar szakembereknek a digitális telefonközpontok és alközpontok, a mobil rendszerek és alkalmazásaik, a távközlési informatikai rendszerek, az internet és intranet, valamint a közlekedéstechnika területén felgyűlt tapasztalataira és szaktudására elsősorban a nemzetközi piac tart igényt. A világ sok országában hasznosítják a Siemens PSE magyar mérnökeinek munkáját, amely az utóbbi években egyre több magyarországi projektben is megjelenik.


1308 SZEGY

EGYETEMI É L E T

2003. NOVEMBER

FELSŐOKTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Kerekasztalbeszélgetés az Egyetem Napján

A

Szegedi Tudományegyetem Tanácsa 2000-ben döntött arról, hogy minden év november 11-én ünnepeljék az Egyetem napját, azon a napon, amikor az intézmény elődjének tekintett Kolozsvári Egyetemen 1872-ben elkezdődött az oktatás. Az Egyetem napja megrendezésének célja, hogy az intézmény minden évben számot adjon tudományos, szakmai, az oktatásban és a tehetséggondozásban elért eredményeiről. Idén rendhagyó módon az ünnepi program a felsőoktatás Európai Uniós csatalakozást követő helyzetét áttekintő fórummal kezdődött. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Marig Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kifejtette, az oktatás az EU-ban nemzeti ügynek számít. Hazánk azonban másik harminckét tagállammal egyetemben aláírta a Bolognai Deklarációt, mely rögzíti a felsőoktatás átalakításának és versenyképesebbé tételének irányát és ütemezését. - Át kell alakítani az oktatás struktúráját, a legfontosabb feladat a lineáris képzési rendszer megvalósítása mondta a helyettes államtitkár. A reformok célja, hogy a magyar hallgatók résztvehesenek külföldi részképzéseken, és mi is tudjunk fogadni külföldi hallgatókat. A Felsőoktatási Törvény tavaszi módosítási csomagjából Mang Béla kiemelte a hallgatói jogorvoslati rendszer bevezetését, amely tökéletesen megfelel más uniós országok felsőoktatást érintő szabályozásának. Előkészület alatt van az új törvény, az ezt előkészítő vitaanyag hannadik változata október elején jelent meg. A felsőoktatási reform - a képzési folyamat átalakításán kívüli - további az egyetemeket közvetlenül is érintő két pillére: az irányítási rendszer átalakítása, valamint az intézmények státusának megváltoztatása. A versenyképesség javításához szükség van arra, hogy a felsőoktatás hatékony gazdasági keretben működhessen. Európában sok példa van arra, hogy az egyetemek keresik a jelenlegi költségvetési intézmény státusz alternatíváját, Mang Béla a német példát említette, ahol úgy tűnik az alapítványi formát fogják előnyben részesíteni. A legnaLapunk előző számában megjelent Szánalmas.hu című írásunkat kommentálva Haág Zalán közölte: Ő soha nem tiltotta meg azt, hogy a Bölcső nevet használja továbbra is a bölcsészkari hallgatók lapja. Továbbá Haág nem az önkormányzati választási veresége miatt kezdeményezte a név bejegyeztetését, mivel az intézkedéskor még tagja volt a testületnek. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy Haágnak ne lett volna bátorsága nyíltan szembeszállni a jelenlegi vezetéssel, hiszen több fórumon megfogalmazta a BTK HÖK-kel szembeni kritikáit. Ennyit Haágról. És most nézzük meg közelebbről a dolgot. Ritkán foglalkoznak annyit az országos és megyei lapok a szegedi bölcsészkarral, mint az elmúlt pár hétben, ám sajnos ezeket az írásokat sem fogja senki az egyetemi dicsőségfalra tűzni. Botrányos körülmények között szűnt meg ugyanis a kar hallgatói lapja, a nyolc éve működő Bölcső. Az egymással furcsa összefüggésben álló események a következők: Haág Zalán István saját nevére és lakcímére nyilvántartásba vette a Bölcső nevet. Annak a lapnak a nevét, amelynek korábban munkatársa volt, s ugyanakkor annak a lapnak is, amely kiadójának, a

Guido Fumagalli: az olasz felsőoktatásban már elindult a reformfolyamat. Fotó: orio gyobb vita az egyetemek irányításának átalakítása területén várható. Itt a versenyszférában jellemző igazgató tanácsok megalakításáról lenne szó, melyek az intézmények stratégiai vezetését látnák el. Az akadémiai szféra irányítását a jelenlegi intézményi tanácsokat felváltó szenátus látná el. A szerkezeti átalakításon kívül fontos feladat még, az üzleti életben már elterjedt menedzsment módszerek átültetése a felsőoktatásba közölte a helyettes államtitkár. Mang Béla felhívta a figyelmet arra, hogy az idei tanévben 105 ezer gólya kezdte meg tanulmányait az egyetemeken, faiskolákon, miközben csupán 107 ezer kisdiák iratkozott be az általános iskolák első osztályába. Ebből olyan feladatok következnek, mint a bizonyos karok átalakítása vagy megszüntetése, a beiskolázási létszámok megváltoztatása. E intézkedések célja a magyar diploma értékének megőrzése. Guido Fumagalli, a Veronai Egyetem dékánja, aki elmondta: az olasz fel-

sőoktatásban már elindult az a reformfolyamat, amely az európai felsőoktatás egységének megteremtését célzó, 1999-es Bolognai Deklaráció határozatait valósítja meg. Ennek egyik legfontosabb elemeként a hallgatói mobilitást említette a dékán, melynek célja, hogy a hallgatók minden kurzust ott hallgathassanak, ahol az adott képzés a legmagasabb színvonalon folyik. Ezért tartja fontosnak a Szegedi Tudományegyetem és a Veronai Egyetem között közel egy évtizede folyó együttműködést. Az intézmények közötti mobilitás az oktatókra és a kutatókra is igaz, az EU kiemelten támogatja az országhatárokon átnyúló kutatómunkát. Guido Fumagalli szavaira reagálva Szabó Gábor kiemelte, a SZTE-n évek óta többféle idegen nyelvű képzés folyik. Ez jó alapot biztosíthat a hallgatói mobilitáshoz, és a szegedi egyetem bekapcsolódásához az európai felsőoktatás előbb említett „munkamegosztásába". Az SZTE-n nem azért Az egyetem

tervei között szerepel vonzó képzések kialakítása a régió határontúli, nemcsak magyar anyanyelvű hallgatói számára is. Az közeljövő fontos feladata minnél több egyetemmel megállapodni a diplomák kölcsönös elismeréséről, ez lehet az alapja a később közösen indított kurzusok létrehozásának. - A kormányzati szándékkal maximálisan egyetértünk, a cél az, hogy minden hallgató legalább fél évet külföldi egyetemen végezzen el - mondta Szabó Gábor. Ez nemcsak a nyelvtudás tökéletesítése szempontjából fontos, de a diák így megismerheti más népek kultúráját is. Az európai kreditrendszer bevezetése terén még sok tennivalója van akár a SZTE-nek, akár a magyar felsőoktatásnak. A Szegedi Tudományegyetem nem azért kezdett el a Bologna folyamattal foglalkozni, mert ez nagyon népszerű, ez csupán egy keret a szegedi felsőoktatás évek óta részese ennek a körforgásnak - tette hozzá a rektor.

AZ ELHALLGATOK LAPJA korábbi kari diákönkormányzatnak is tagja volt. A szerkesztők és a kiadó (az új összetételű HÖK) ezek után a régi alcímen, vagyis A nem hallgatók lapjaként jelentették meg a lapot. Ebben cikkek jelentek meg a BTK HÖK alapszabály-módosításáról, amely lehetővé teszi a csökkentett létszámú testületi működést E lapszám a megszokott háromezres példányszám helyett csak ezerötszázban jelent meg. Egyik este plakátok kerültek fel a falakra, amelyben az újság szerzői a szerkesztőség és a kiadó közötti viszony szabályozását sürgették. A plakátok reggelre eltűntek. A HÖK bejelentette, megszünteti jelenlegi lapját, mivel a más által levédett nevű lap további kiadása nagy anyagi terheket róna a testületre. A „volt" szerkesztőség aláírásgyűjtésbe kezdett az üggyel kapcsolatban. A HOK belső ellenzékének vitézlő Haág Zalán István elmondása szerint azért védette le a bölcső nevet, mert tudomására jutott, hogy elnöke, és még pár HÖK-közeli személy egy, a karhoz csak nevében kötődő magánalapítvány nevére kívánták bejegyezni a lapot. Úgy érezte, meg kell akadályoznia, hogy a név kikerüljön a karról, és ma-

gányszemélyek befolyása alá kerüljön. Itt fontos megjegyeznünk, hogy Haág Zalán jelenleg nem tagja a HÖK-nek, és nem hallgatója az SZTE BTK-nak sem. Haág Zalán bár tudja, hogy a HÖK nem számít jogi személynek, így nem vehet nyilvántartásba egy lapot sem, mégis úgy érezte, visszaélésekre adhat alkalmat, ha egy magánalapítvány kezébe, egyéni befolyás alá kerül a felelős kiadói jogkör, tegyük hozzá, nem alaptalanul, lásd még ugyanezt pár sorral feljebb. Hibaként ismeri el viszont, hogy nem vette föl a kapcsolatot a lap szerkesztőivel. Továbbá biztos abban is, hogy már előre eltervezték a kari önkormányzati testületben a szerkesztők eltávolítását, és csupán kapóra jött nekik az ő levédős lépése. Hári Péter, a régi Bölcső rovatvezetője elmondta lapunknak, amikor Haág Zalán tettéről értesültek, bár sejtették indokait, a névhasználati jogon nem problémáztak. Az ugyancsak a laphoz tartozó, és azt jellemző alcímen jelentek meg, mégpedig a felelős kiadó (a kari HÖK) tudtával. Be is jelentették, hogy az esedeg fennálló jogi ellentéteket elkerülendő használják az alcímet.

Ezért is lepte meg őket a szerkesztőség felmentésének híre, és főleg indoka. Hári másban sejti az igazi okot, ugyanis, mint elmondta, kétéves működésük alatt szinte folyamatosan voltak konfliktusaik a testülettel, akik fenntartással kezelték a BTK HÖK-öt kényesen érintő írásokat. A legutolsó lapszám egyébként késéssel jelent meg, mivel a testület elnöke választ közölt a cikkre a számban. Meglepetésként érte azonban a szerkesztőket, hogy a megszokott példányszám felének kinyomtatására kérték a felelős kiadótól a nyomdát. Hausz Kata jelenlegi HÖK-elnök ezt azzal indokolta, hogy itt spórolták meg egy, a Bölcső szerkesztőségéből eltűnt digitális fényképezőgép árát. Ez ellentétben áll a szerkesztőség állításával, miszerint, bár a gép csakugyan eltűnt, azt azóta már a lap költségvetéséből egyszer levonták. (Ide tartozik, hogy pár héttel tudatták Háriékkal: előkerült a gép.) Ezt követően Csík Gergely, a lap főszerkesztője egy tervezetet nyújtott be a HÖK-nek, mely a lap és a felelős kiadó közötti viszonyt szabályozta volna. Válasz azonban már nem érkezett az ultimátumra, hiszen a testület akkor

Dettrekői Ákos, a Magyar Rektori Konferencia elnöke hangsúlyozta: hazánkban a két lépcsős képzési rendszer bevezetése akkor is szükséges lenne, ha nem csadakoztunk volna a Bolognai Deklarációhoz. Az elmúlt tizenöt évben a hallgatói létszám megháromszorozódott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora saját egyeteméről hozott példát említve kifejtette: nem valószínű, hogy a háromszor annyi hallgatóból háromszor annyi okleveles mérnököt kellene képezni. Üj kimeneti lehetőségeket kell biztosítani, ezt egyaránt igénylik a hallgatók és a munkaadók is. A intézményirányítási rendszer átalakításával kapcsolatban Dettrekői Akos megjegyezte, a mai költségvetési keretek nehézséget okoznak azon egyetemek működésében, melyek szoros kapcsolatban vannak a gazdasággal. - A reformfolyamat csak akkor érheti el célját, ha az együtt jár a felsőoktatási intézmények pénzügyi konszolidációjávái - jelentette ki a professzor. Azt ma már mindenki természetesnek veszi, hogy a bankrendszer európai szintre történő felzárkóztatásához konszolidációra volt szükség. Az egyetemek esetében hasonló, több éven át tartó konszolidáció indokolt. A sajtótájékoztatót követően fórumon Szabó Gábor rektor, majd Botka László polgármester köszöntötte a megjelenteket. Botka László beszámolt az egyetem és a város között kialakuló egyre szorosabb együttműködésről, és hangsúlyozta a város és az egyetem közös felelősségét a térség fejlődésének biztosításában. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár előadásában az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csadakozás feltételrendszeréről beszélt. Guido Fumagalli, a Veronai Egyetem dékánja a reformfolyamat legfontosabb állomásairól és az olaszországi tapasztalatokról számolt be. Pukánszky Béla, az SZTE oktatási rektorhelyettese a bolognai folyamat során az egyetemre háruló feladatokat ismertette, Rácz Béla stratégiai rektorhelyettes pedig az SZTE jövőképét vázolta fel az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csadakozással összhangban. K.Z.G. már döntött arról, hogy elkerülve minden lehetséges jogi problémát, ami a lap nyilvántartásba vétele körül kialakult, új néven, új lapot indít Talán a HÖK a lap levédésének fajából készített anyagi jellegű vaskarikát? Az elnök a lapszámcsökkentést, a digitális kamerát, a magánalapítványt és a különböző anyagok megjelentetésének korlátozását firtató kérdéseinkre úgy válaszolt, hogy erről igazából a volt elnököt kellene megkérdezni, mivel az ő elnöklése alatti problémákról van szó. Az ügyben azonban konszolidálódni látszik a helyzet, mivel pár nappal ezelőtt Kollár Árpád felelős szerkesztő és Hausz Kata közös elhatározásra, és Berta Árpád dékán úr elvárásainak megfelelően közös álláspontot fogalmazott meg az ügyben. E szerint a vita azért durvulhatott el, mert hiányzott a felek közötti kapcsolatfelvétel, ezért egymás szándékairól pletykák és feltételezések alapján szereztek csak tudomást az érintettek. Mindketten úgy vélekednek, szükséges egy, az új lap és a HÖK közötti szabályozás a jövőben. Kollár Árpád úgy fogalmazott, bár nem kívánnak ugyanilyen formában indulni a következő pályázaton, remélik, munkájukkal elérték, hogy visszaéléseket kizáró szabályozás születik, és az etikai normákra is ügyelnek majd. H. T.


EGYETEMI ÉLET

DIÁKKAL BUSZJEGYET

Már diákigazolvány segítségével is megvásárolható a buszjegy a Tisza Volán egyes járatain November 14-én elindult a Tisza Volán első járata a Szeged-Dunaföldvár útvonalon, ahol a Szegedi Tudományegyetem hallgatói diákigazolványuk segítségével fizethettek buszjegyükért. Ezzel lezárult az SZTE-n a diákigazolvány chip alapú szolgáltatásai tesztjének egy fontos szakasza.

Az esemény után tartott sajtótájékoztatóján Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta, minden egyetemista kezében ott van az intelligens kártya, melyet az élet számtalan területén lehetne használni, csak úgy látszik, mintha a másik oldalon egy érteden közeg állna, mely nem fogadja ezt a lehetőséget. így sokakban felmerült az a kérdés, miért van szükség intelligens kártyára, elegendő lenne az egyszerű papíralapú kártya is. - Nem az a megoldás, hogy visszamegyünk az időben, hanem az, hogy előre lépünk - jelentette ki a miniszter. A Szegeden folyó kísérletek feladata a fogadói környezet bemutatása, amely bizonyítja, viszonylag hamar át lehet tömi az ilyen típusú alkalmazási területeken. A felhasználási területek döntő része - ötből négy - egyetemen belüli felhasználás. A diákok 2003 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetem egyes számítógép laborjaiban a diákigazolványuk segítségével léphetnek be a hálózatba, használhatják az internetet Már három laborban elérhetőek chipkártya olvasós számítógépes megoldások. Az egyetemen november 5-étől ötszáz diák próbálhatja ki az elektronikus könyvutalvány rendszert: a diákok a jegyzettámogatást nem papír alapú utalványokon, hanem a diákigazolványukra feltöltve kapták meg, és ezt levásárolhatják az egyetemi jegyzetboltban. Az intézmény területén, a legnagyobb forgalmú épületekben kávé és üdítő automatákat helyeztek la, melyek diákigazolvánnyal is működnek. Az ehhez szükséges pénzfeltöltésre az Universitas-Szeged Kht. irodájában van lehetőség az Irinyi épületben. A diákok az Eötvös és a Béke kollégiumban, a második felévtől még egy kollégiumiján használhatják a diákigazolvány alapú beléptetési rendszert, ami növeli a kollégiumok biztonságát, és egyszerűsíti a bentlakók mindennapjait. A miniszter közölte, a kártyának alapvetően két funkciója van. Az egyik a hallgatók egyetemen belüli életét könynyíti meg, a másik funkció pedig az intézményen kívül egyéb kedvezmények igénybevételére jogosít. A kártya lehetővé teszi, hogy a jelenlegi egyszerűbb

funkciókon túl, egyre összetettebb felhasználásra is mód nyíljon. Ilyen bonyolultabb funkció lehet, ha a több éves felsőoktatási reform után kialakul a kreditalapú vocher rendszer - a diák a képzési normatíváját magával viheti bármelyik felsőoktatási intézménybe —, akkor majd az egyetem a diák után járó támogatásokat a kártya segítségével tudja lehívni. Az igazolványon lehet majd nyilvántartani a hallgató bizonyítványát és bármilyen olyan adatot, mely az egyetemi élethez kapcsolódik. A felhasználási lehetőségek skálája rendkívül széles és folyamatosan bővíthető — emelte ki Magyar Bálint Az egyetemen kívüli világban az egyik legfontosabb alkalmazás az utazás. Közismert, hogy a kialakult a diákigazolványok feketepiaca, ez jelentős veszteséget okoz az utazási vállalatoknak és a költségvetésnek. Ha a Volánnál és a Mávnál elterjednek a kártya kezelésére alkalmas eszközök, a beruházások ára hihetedenül gyorsan megtérül, azáltal, hogy csak az arra jogosultak veszik majd igénybe az utazási kedvezményeket. Az igazolvány segítségével a diákok olyan kedvezményekhez is hozzájuthatnak, melyeket nem feltédenül a központi költségvetés biztosít A cégek saját maguk is adhatnak árengedményt a hallgatóknak üzletpolitikai és marketing okokból. - Ez a kártya nemcsak diákoknak szól, ez egy oktató-diák kártya család, melybe az egyetemen és a közoktatásban dolgozók másfajta kedvezményekkel léphetnek be - tette hozzá a miniszter. A jövőben a chipkártya fontos feladata lesz a digitális tananyagokhoz való hozzáferés szabályozása. Rengeteg olyan digitális tartalom, szoftver van, mely az oktatási szféra számára kedvezményesen hozzáférhető, de csak akkor, ha a kormányzat garantálja, hogy csak az akadémiai szféra szereplői használhatják ezeket az anyagokat A kártyarendszer arra teremt lehetőséget, hogy az adott tartalomhoz ez a kör ellenőrzött formában férhessen hozzá a piaci ár 5-10%-áért A tárca tervei szerint 2004. szeptemberétől általánossá válhat a felsőoktatásban az igazolvány chip alapú szol-

gáltatásainak használata, és 2005. szeptemberétől már a közoktatásban is nagy tömegben ezeket az intelligens kártyákat fogják tudni használni. A Tisza Volán 1999 óta kísérleti jelleggel működtet chipkártyás bérletérvényesítő rendszert Szeged és Kübekháza között - mondta Szeri István a cég vezérigazgatója. A diákigazolvány chipjére alapozott - Európában egyedülálló - megoldás annyiban több, hogy olyan kártyát használunk fel, mely más célokra is alkalmazható. Kísérleti jelleggel a Szeged-SzékesfehérvárGyőr között közlekedő távolsági buszjáraton készpénz helyett a fiatalok az igazolványuk segítségével is fizethetnek. Jelen pillanatban nem elektronikus pénztárcaként működik, hanem a kártya leolvasása után a későbbiek során történik meg a fizetés. A fejlesztések abban az irányban folynak, hogy az előre a kártyára feltöltött - pénzben is kifejezhető - utazási egységekből vásárolhassák meg a diákok a jegyet, így a kártya majd készpénz-helyettesítő eszközként is használható lesz. A cég valamennyi járművén elektronikus jegykiadó gépek üzemelnek, a kártyaolvasó még nincs minden géphez hozzákapcsolva. Az IIIM most készíti a chipkártyás többcélú utazási - igazolványok felhasználásának rendszertervét, így állami támogatással kialakítható lesz az országos rendszer tette hozzá Szeri István. A Szegedi Tudományegyetemen 1999 óta folyik chipkártyás fejlesztési tevékenység. A mostani projekt megvalósításához rengeteg előzetes munkára volt szükség - közölte Szabó Gábor rektor. A Hallgatói Szolgáltatói Iroda kialakított egy minden adatvédelmi szabálynak megfelelő biztoságos adatbázist, mely alapjául szolgálhatott e pilotprojekt elindításának. A rektor elmondta egyetemen már hosszú évek óta üzemel a Hallgatói Vásárlói Klub rendszere, mely kedvezményeit a diákok és az oktatók is igénybe vehetik. - Az egyetem vezetésének nemcsak az oktatás és a kutatás minőségét kell európai szinten tartani, hanem a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokét is, erre jó példa ez a chipkártyás megoldás mondta a rektor.

SZEGY

5

ALBACOMP: SULINET EXPRESSZ BEMUTATÓ Az Albacomp Rt. a Sulinet Expressz országos rendezvénysorozat keretében 2003. november 25-én, kedden, 9 órától 16 óráig a Rektori Tanácsteremben várja az érdeklődőket, hogy kérdéseiket feltegyék a programban résztvevő szakembereknek.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁROS ÉS AZ EGYETEM K Ö Z Ö T T Együttműködési csomagról állapodott meg a Szegedi Tudományegyetem és az önkormányzat - jelentette be Szabó Gábor rektor és Botka László polgármester közös sajtótájékoztatóján. - Szeged speciális helyzetben van, hiszen két - költségvetését, az intézmények és a munkavállalók számát nézve is - hasonló intézmény működik a városban: az egyetem és az önkormányzat - mondta Botka László. Ahhoz, hogy a város gazdasági fejlődését és régióközponti szerepét meg tudják erősíteni szükség van a két intézmény közötti szoros együttműködésre - jelentette ki a polgármester. Hozzátette: az egyetem és az önkormányzat kooperációjának alapja a közös érdek, valamint az, hogy nem lehet és nem is szabad párhuzamos fejlesztési programokban gondolkodni. A tervek összehangolására közös munkabizottságokat hoznak létre, melyek az egészségüggyel, a város- és egyetemfejlesztéssel, illetve a közös ingadanügyekkel kapcsolatos lehetőségeket dolgozzák ki. Két párhuzamos egészségügyi intézményrendszer van a városban, az egyetemi klinikák valamint a városi működtetésű kórházak és rendelőintézetek. Mindkét intézményrendszerben feszültségek és jelentős fejlesztési igények vannak - hangsúlyozta Botka László. Közös cél a betegellátás színvonalának emelése és a hatékonyabb működés elősegítése, amelyhez elengedheteden a közös fejlesztési koncepció kidolgozása. A polgármester közölte, a legszorosabb szakmai integráció híve. Ennek egyik első lépése, hogy az egyetem Fogászati Klinikáján hamarosan újra lesz éjszakai fogászatiügyelet, mellyel az SZTE önkormányzati feladatot vesz át. A gazdaságfejlesztés területén a polgármester megemlítette a biotechnológiai innováció elősegítésére létrejött Biopolis Innovációs Kft-t. Hozzátette az önkormányzat erejéhez mérten más tudományterületek hasonló kezdeményezésit is támogatja a jövőben. A közös városfejlesztési programok közül kiemelte a Rákóczi tér rehabilitációját, melyhez az egyetem is hozzájárult. A további tervekről elmondta az egyetem Dugonics téri központi épületének egyetemi felújításával párhuzamosan a város az azt körülvevő területet renoválja. Szabó Gábor rektor az eddigi együttműködés eredményei közül kiemelte a város és az egyetem között lezajlott ingatlancseréket. A Gazdaságtudományi Kar kubatúra problémáján enyhít a Honvéd téri épületben átadott három lakás, a közlemúltban átadott fecskeház tizenegy lakásába hallgatók költözhetnek be, a Szent István téren található önkormányzati épület három lakása pedig professzori vendégszállásként szolgál majd. Az együttműködés jó példája Somogyi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár közötti kooperáció. A jövő évben elkezdi működését a Kongresszusi Központ, mely hatékony üzemeltetésében az egyetem számít az idegenforgalmi tanács segítségére. Az egyetem bekapcsolódik a nagyárvíz 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatokba, március 12-én az intézmény a társegyetemek rektorait látja vendégül - jelentette be rektor.

ANGOL-AMERIKAI I N T É Z E T I NAPOK A Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézete november 20-21. között másodízben rendezi meg az Angol-Amerikai Napokat. Céljuk ezúttal az, hogy bemutassák az Amerikanisztika Tanszéken, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Angol Tanszékén folyó tudományos és oktatói munkát a szűkebb, szakmai közönségnek, különösen a modern filológiai és társadalomtudományi műhelyek képviselőinek, illetve tágabb célközönségüknek: a hallgatóknak, angol és amerikanisztika szakos középiskolai tanároknak, valamint tanulóknak, leendő egyetemi hallgatóknak. Az első napon az előadások és a kerekasztal viták a különböző tudományterületeken végzett kutatásaink bemutatását célozzák, egyben annak megméretését, hogyan illeszkednek az amerikanisztika jelenlegi kereteibe. Éppen ezért törekszenek bemutatkozásunk során a kutatásaikat megalapozó tudományos feltevéseink megfogalmazására is. A konferenciának különös aktualitást ad Magyarország küszöbön álló EU-tagállammá válása: a magyarországi amerikanisztika új kihívása az európai perspektíva integrálása. A konferencián résztvevő külföldi vendégelőadók az amerikanisztika kevésbé hagyományos területeit-eljárásait képviselik; a velük folytatott párbeszéd elősegíti a szegedi amerikanisztika közös értékeinek és felfogásának pontos megfogalmazását. November 2 l-e a konferencia második napja lehetőséget nyújt középiskolai tanárok és tanulók számára arra, hogy megismerkedjenek az amerikanisztika keretein belül működő oktatási programokkal - a multimédiás technológia legújabb vívmányainak segítségével. Az előadások bemutatják az amerikai kultúrák felsőfokú tanulmányozása iránt érdeklődő tanulók számára, az egyetemen mely kurzusok, órák, témakörök, megközelítések és technikák révén juthatnak közelebb az Amerikai Egyesült Államok kultúrájának magas szintű értelmezéséhez, megértéséhez. Ennek szellemében az érdeklődő diákok és oktatóik az amerikai irodalom, történelem, filmkultúra, kisebbségtudomány Szegedi Tudományegyetem oktató által művelt területeiből kapnak ízelítőt. Mindezt azzal a szándékkal teszik, hogy a hallottak és tapasztaltak alapján világosabb képet alkothassanak az amerikanisztika elvégzése során elsajátított készségek és ismeretek felhasználhatóságáról, egyben remélve, hogy továbbtanulásuk tervezése során kiemelt helyet kap intézményünk. A konferencia részletes programja megtalálható a www.arts.u-szeged.hu/american/konferencia.html címen.


6

SZEGY

EGYETEM IÉLET

CORVINUS EGYETEM

2003. NOVEMBER 17.

A TUDOMÁNY A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ALAPJA

Már csak másfél hónapig becézhetik „békának" a BKÁE-t. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Villányi úti Kampuszának 143 éves évfordulóján, november S-én Chikán Attila rektor ünnepélyesen bejelentette, hogy az Egyetemi Tanács az intézmény új nevének a "Corvinus Egyetem" elnevezést választotta. Ennek értelmében 2004. január l-jétől, hét karral új egyetem kezdi meg - illetve folytatja - munkáját három kampuszban (jórészt Budán), a Fővám téren, a Ménesi úton és a Villányi úton.

A Szegedi Akadémiai Bizottság plenáris ülése a tudomány napja alkalmából

TÖRVÉNY A MAGYAR TUDOMÁNY Ü N N E P É R Ő L Az országgyűlés a magyar tudomány ünnepéről szóló törvényjavaslatot fogadott el. A jogszabály szerint az Országgyűlés november 3-át a magyar tudomány ünnepévé nyilvánítja. (1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Tudós Társaság alapításának céljára, amivel lehetővé tette az MTA megalapítását. November 3. eddig - egy 1997es kormányrendelet alapján - magyar tudomány napja volt.

NEGYVENEGY MILLIÁRDDAL I N D U L AZ INNOVÁCIÓS ALAP A november 10-én elfogadott Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvénynek köszönhetően jövőre kétszeresére nő a kutatásfejlesztés (K+F) támogatása - közölte tájékoztatóján az oktatási miniszter. Magyar Bálint elmondta: a várhatóan 41,5 milliárd forintos alapot fele-fele arányban „töltik fel" költségvetési forrásból és a vállalati befizetésekből. A tárca vezetője szerint az alap létrehozása nagy lökést ad a hazai K+F tevékenységnek, egyúttal hozzájárul a felsőoktatás reformjához. Az innovációs alap kezelésére előreláthatólag egy innovációs ügynökség jön létre 2004. január l-jén. A közeljövőben 4-6 milliárd forint összértékű pályázatot írnak ki vállalkozások számára annak érdekében, hogy betelepüljenek a kampuszokba és az Akadémia kutatóintézeteibe. A K+F költség háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot lehet majd levonni a társasági adóalapból, ha a vállalkozás egyetem vagy akadémiai intézet területén ilyen tevékenységet folytat. Legalább egymilliárd forintos beruházás után további adókedvezmények járnak. A parlamenti pártok felismerték, hogy az ország és a nemzet hosszú érdekéről van szó - mondta Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. (Az Országgyűlés 206 igen, 1 nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslatot.) A tudós testület vezetője nagyon fontosnak nevezte, hogy a terület ezentúl nem lesz költségvetési alku tárgya.

ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT AZOTDT Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) november 4-én tartotta ünnepi ülését. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Szendrő Péter egyetemi tanár, az O T D T elnöke és Koósné Török Erzsébet az O T D T titkára értékelte a XXVI. Országos Diákköri Konferenciát és elismerésben részesítették a sikeres hallgatókat és oktatóikat. Az O T D T , az Oktatás Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 2003. áprilisában rendezte meg a XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), melynek 10 város, 11 egyetemi és 5 főiskolai kar adott otthont. A konferenciára 3503 pályamunkát neveztek be, melyből 52 határon túli hallgatótól, 29 pedig középiskolás kutató diáktól érkezett. Új színfoltja volt a konferenciának, hogy a művészeti képzéssel foglalkozó intézmények hallgatói már nemcsak művészettudományi dolgozatokkal, hanem művészeti alkotásokkal, experimentális munkákkal és előadó-művészettel is pályáztak. Az országos konferenciákhoz kapcsolódóan kétévente hirdetik meg a Pro Scientia Aranyérem pályázatot, melynek keretében többlépcsős értékelési eljárás után 45 hallgató nyerheti el a kimagasló hallgatói tudományos teljesítményt elismerő kitüntetést, amely a hallgatók eddigi tudományos-szakmai életútját és nemzetközileg is elismert eredményeit díjazza. Idén első alkalommal vehette át egy középiskolás diák a junior Pro Scientia Aranyérmet. Szintén első alkalommal adták át a Pro Arte Aranyérmet az 1. Művészeti és Művészettudományi Diákköri Konferencián szereplő legkiválóbb két hallgatónak. A konferenciához kapcsolódóan, a minőségi felsőoktatás érdekében kifejtett munkásság méltányolásaként Mestertanár kitüntetésben részesült 50 oktató és kutató. Az érmeket és okleveleket Magyar Bálint oktatási miniszter, Vizy E. Szilveszter az MTA elnöke, és Szendrő Péter egyetemi tanár, az O T D T elnöke, a Fáy András Díjakat Lantos Csaba az O T P Bank vezérigazgató-helyettese, valamint Kulcsár György a Fáy András Alapítvány kuratóriumi elnöke adta át. Az oktatási miniszter hangsúlyozta a díjak fontosságát és kiemelte a verseny érdemeit, valamint megköszönte a diákok és tanárok munkáját. Az O T P Bank Fáy András Alapítványa 1997 óta, a kimagasló tudományos teljesítményt elismerő Pro Scientia Aranyérmet elnyert egyetemi, főiskolai hallgatókat, illetve fiatal kutatókat és a diákok eredményes felkészítésében közreműködő Mestertanárokat pénzjutalomban részesíti. A XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezvényei 2003. áprilisában zajlottak 10 városban (Budapest, Debrecen, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Veszprém). A konferencia szekcióinak 11 egyetemi és 5 főiskolai kar adott otthont. A 15 szekció mellett a Magyar Iparművészeti Egyetem falai között rendezték meg az első Országos Művészeti és Művészettudományi Diákköri Konferenciát.

!

Mezősi Gábor, a T T K dékánja a SZAB ezüst emlékplakettjét vehette át Kroó Norberttől. Fotó: orio

A tudomány a regionális gazdaságfejlesztés alapja lehet - mondta Kroó Norbert, az MTA főtitkára Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) tudomány napja alkalmából rendezett plenáris ülésén. Hét éve, 1997-ben széles társadalmi előkészítés után kormányhatározat született arról, hogy november 3-a lesz a magyar tudomány napja. 1825ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Tudós Társaság alapításának céljára, amivel lehetővé tette az MTA megalapítását - mondta Telegdy Gyula akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke az akadémia regionális szervezetének november 5-én tartott plenáris ülésén. Ez a nap és a köré szerveződő események lehetőséget teremtenek arra, hogy a széles közönség is megismerhesse mire képes a magyar tudomány. A régióban folyó kutatásokról a SZAB egyes szakbizottságainak nyilvános ülésein, összesen 125 előadásban számolnak be a tudósok tette hozzá az akadémikus. - Hazánk az uniós csadakozás során népességi arányánál, és gazdasági súlyánál nagyobb tudományos potenciállal lép be az integrációba. Fontos, hogy ezeket az eredményeket a lakosság is megismerhesse - hangsúlyozta az elnök. A SZAB meghirdette a nyitott akadémia programját: az évi 200-250 előadás nyilvános és ingyenesen látogatható. A bizottság november elejétől havi rendszerességgel megszervezi az akadémiai könyvszemlét. Minden hónap első csütörtökén a SZAB székházban sorra kerülő seregszemlén a régió tudományos könyvtermését mutatják be a szerzők. Az első premieren Kristó Gyula A nem magyar népek a középkori Magyarországon című alkotásával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Botka László, Szeged polgármestere közölte, ez a nap jó alakalom a köszönetnyilvánításra és a közös gondolkodásra. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az országgyűlés elfogadta a magyar tudomány ünnepéről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály szerint az Országgyűlés november 3-át a magyar tudomány ünnepévé nyilvánítja.

Kifejezte reményét, hogy a tárgyalás alatt álló Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hozzá segíti Szegedet ahhoz, hogy a jövőben még sikeresebben használja ki tudományos potenciáljából fakadó előnyét. (A törvényt az Országgyűlés elfogadta.) Botka László hangsúlyozta a negyvenmilliárd forintos alap 25 százalékának felhasználásáról a regionális fejlesztési tanácsok rendelkeznek. A polgármester kijelentette, az önkormányzat saját erejéhez mérten támogatni fog minden olyan kezdeményezést, mely a tudományos eredmények gazdasági életben való alkalmazását segíti elő. A plenáris ülésen Kroó Norbert, az Akadémia főtitkára, A tudomány lehetőségei és feladatai a régiók Európájában címmel tartott előadást. Előadásában hangsúlyozta, az uniós csatlakozás történelmi lehetőséget teremt hazánk számára és ebben a tudománynak és a kutatás-fejlesztésnek kulcsszerepet kell játszania. A főtitkár előadása során ismertetett egy OECD felmérést, mely tizenegy paraméter alapján vizsgálja az egyes országok innovációs potenciálját. Itt hazánk az előkelő hatodik helyen áll. A kép kissé csalóka, hiszen a mérési módszerek nagyobb hangsúlyt helyeztek a változások ütemére, mint az abszolút értékekre. Hazánkban ma a GDP 1,01%át fordítják kutatás-fejlesztésre, az uniós országokban ez az arány 1,9%. A tagországok képviselői Lisszabonban megállapodtak abban, hogy ezt az értéket 2010-ig 3%-ra kell növelni. Ma az EU-ban ezer munkavállalóra hat kutató jut - Finnországban tizenegy - Magyarországon ez az arány 3,7. Csak a Nokiánál annyi ember foglalkozik kutatás-fejlesztéssel, mint hazánkban összesen. - A gazdag országok takarékosak mondta Kroó Norbert - , de a megváltozott prioritások mentén sokat költenek K+F-re, és folyamatosan erősödik a magánszféra szerepvállalása is. A csúcstechnológia exporton belül elfoglalt aránya és az egy főre jutó tudományos publikációk alapján Magyarország a csadakozásra váró országok között jól áll, hosszútávon azonban ez az állapot nem tartható, a szín-

vonalas munkához biztosítani kell a megfelelő anyagi és infrastrukturális hátteret. A magyar tudomány nemzetközileg nagyon jól beágyazott a jegyzett publikációk 51%-a nemzetközi társszerzős. A határokon átnyúló tudományos együttműködés is kiemelkedő: jelenleg százhúsz kutatási projekt fut nemzetközi kooperációban. A főtitkár kiemelte, a városnak előnye származhat a határ menti régióközpont szerepből, és abból, hogy erős itt az egyetemi valamint akadémiai jelenlét. Erős a városban a specializáció, például olyan nagy jövő előtt álló területeken, mint az informatika vagy a biotechnológia. Szegedet nem fenyegeti a klasszikus ipari városok kiürülési mechanizmusa. A tudomány a regionális gazdaságfejlesztés alapja lehet, ha megvalósul az akadémiai szféra, a civil szervezetek, a gazdasági élet szereplői és az önkormányzatok közötti harmonikus együttműködése. A tudomány napja alkalmából az akadémiai bizottság hagyományosan kitüntetéssel ismeri el azok munkáját, akik legalább három cikluson keresztül részt vettek a szakbizottságok szervezőmunkájában. Az MTA főtitkára a Szegedi Akadémiai Bizottság ezüst emlékplakettjét adta át Benedek György egyetemi tanárnak (ÁOK Élettani Intézet), Bernáth Gábor nyugalmazott egyetemi tanárnak, (GYTK Gyógyszerkémiai Intézet), Gallé László egyetemi tanárnak (TTK Ökológiai Tsz.), Lonovics János egyetemi tanárnak (ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika), Makk Ferenc egyetemi tanárnak (BTK Történeti Segédtudományok Tsz.), Mari Albert emeritus professornak (ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika), Mezősi Gábor egyetemi tanárnak (TTK Természeti Földrajzi Tsz.), Molnár Imre egyetemi tanárnak (ÁJTK Római Jogi Tsz.) és Szabó Margit egyetemi docensnek (TTK Növényélettani Tsz.). A Szegedi Akadémiai Bizottság bronz emlékplakettje kitüntetésben részesült Leindler László akadémikus, egyetemi tanár (TTK Bolyai Intézet). K.Z.

G.


SZEGY

KATEDRA

2003. NOVEMBER 17.

75 EVES A SZEGEDI TANÁRKÉPZÉS

Szvetyi Szergej komponista.

Kottából dolgoznak.

Fénymérő hangmérnök.

De más volt régen!

A fényképzőgép: karmesteri pálca.

Én vagyok a Jani.

Tenorra alkuszom.

Veszem a kalapom.

!

1 1 W P

W ^ M

Vegyes kar.

Szöveg: Dlusztus Imre, fotók: orío.

F


8

SZEGY

HANGSÚLY

2003. NOVEMBER 17.

MÁSODIK (MŰ)SZAK Hallgatói munkavállalás

A

mikor Heathert, akit New Jerseyből városkánkba sodort a tanári küldetéstudat, arról kérdeztük az egyik angolórán, mi volt számára a legmeglepőbb Magyarországon, azt felelte: „Az, hogy a diákok nem kocsival járnak iskolába, és tanulás mellett nem dolgoznak." Az első állítás tökéletesen fedi a valóságot, a második azonban kissé felületes országismeretre vall. Igaz, hogy az észak-amerikai, és a nyugateurópai diákok bevételük több mint egyharmadát teremtik elő saját erejükből, míg mi csupán a 18 százalékát, de a diákok munkavállalása hosszú múltra tekint vissza Magyarországon is. Hiszen dolgozni nálunk is kell, az egyetemi élet nagy anyagi megterhelést ró a családokra, és a hallgatókra egyaránt, főleg ha nem meghúzott nadrágszíjjal szeretnék átélni legszebb éveiket, vagy netalán félévente súlyos csekkeket kell fizetnünk a tudásért. Igaz, a szükséges pénzt az izzadságos munkán kívül még több forrásból elő lehet teremteni, ilyen például az egyre népszerűbb diákhitel, vagy a különböző ösztöndíjak. Sokan választják azonban az iskola melletti munkát, mert nem mernek belevágni a későbbiekben visszafizetendő hitelbe, vagy, mert az ösztöndíj nem egy állandó, biztos jövedelem. Aki a munka által igyekszik nemesedni, több út közül választhat. Elhelyezkedhet hivatalosan, hosszútávra egy cégnél, ám ez a fehér holló a kínálatban, hisz az iskola mellett csak pár óra napi szabadidővel rendelkező, általában nem szakosodott diákokért nem kapkodnak a cé-

A diákszövetkezetek praktikus közvetítőként szerepelnek a hallgatók és a különböző cégek, munkahelyek között. Mint azt Konkoly Thege Viktória, a Meló Depó vezetője elmondta, a diákok számára két lényeges területen nyújtanak többet a szövetkezetek, mintha ők saját maguk vállalnának munkát. Egyrészt a hallgatók változóan és korlátozottan érnek rá, hiszen óráik a lehető legkülönbözőbb időpontokban vannak a hét különböző napjaiban, és kevés az olyan munkahely, amely így alkalmazni tudja őket. Egy diákszövetkezet viszont vállalni tud a cégek felé egy mindennapos, állandó időpontokhoz kötött munkavégzést, és tagjai között megszervezi a beosztást. Másrészt a diákszövetkezetek jogi és pénzügyi biztonságot nyújtanak dolgozóiknak, azaz, ha a cég nem fizet, ők akkor is fizetnek a diákoknak, feltéve, ha megfelelően elvégezte a munkát. A cégek szempontjából azért ideális megoldás a diákszövetkezetek megbízása, mert sokuk nyújt hullámzó teljesítményt a piacon, és ezekre nehéz munkaerő tekintetében reagálni, a sorozatos leépítés majd bővítés megoldhatatlan. Ebben a helyzetben viszont ideális partnerek a szövetkezetek, akik meg tudják oldani, ha mondjuk egyik nap három, majd tizenkét emberre van szükség. A mezőgazdasági idénymunkák tekintetében is előszeretettel fordulnak a diákszövetkezetekhez. Adminisztrációs szempontból is kényelmes ez a forma a cégeknek, hisz így csak egy jelenléti ívet kell a diák orra alá dugni. Nem egy olyan cég van, amely egyszerre több szervezettel is tart kapcsolatot, hisz nagyobb biztonságban érezheti így magát.

Az egyetem mellett sok hallgató kényszerül munkába állni, hogy megkeresse a betevő jegyzetre vagy barna sörre valót. Ez alkalommal a diákmunka helyzetről minél teljesebb képet adva szeretnénk segíteni a helyes választásban mindazoknak, akik hasonló cipőben járnak, vagy esetleg most készülnek felhúzni azt.

Sokan a diákszövetkezetekben próbálkoznak. gek. Egy másik lehetőség, hogy feketén ténykedjünk a munkaerőpiacon, így jobb órabérek érhetők el, és persze „adómentes" a meló. Sokan, főleg a nyelvszakosok magánórákat adnak, korrepetálnak, mivel ez leendő szakmájukban is segíti majd őket. A fekete

munka egyeden problémája, hogy fekete, vagyis nem nyújt biztonságot a dolgozónak, és kellemetlen pofára eséseket eredményezhet. Legális munkák közül is akadnak kedvezőek, mindjárt a legfontosabbak a különböző diákszövetkezetek. Ko-

rábban még építőtáborokban, szervezett keretek között robotolhattak a diákok, és fizetést sem kaptak, 1986 óta azonban Magyarországon is működhetnek iskolaszövetkezetek. Eleinte különféle iskolai tevékenységre, például büfé üzemeltetésére jöttek létre,

A DIÁKSZÖVETKEZETEK A diákszövetkezetek tagja bárki lehet, aki megfelel a Munka Törvénykönyve szerinti rendelkezéseknek, és nappali tagozatos hallgató. Ezeken kívül tagdíjként, vagyis vagyoni hozzájárulásként ötszáztól ezer forintig terjedő összegeket kérnek a szövetkezetek, amit az esedeges kilépéskor visszaadnak. A tagokat ezután folyamatosan keresik, és a felkínált munkák közül ő választhatja ki a neki megfelelőt. A tagság ellenőrizheti is az irányítást, hisz ők választják meg a vezetőket, és beszámoltathatják azokat éves tevékenységükről. Az iskolaszövetkezet tagjainak nagy többsége év közben heti egykét napot dolgozik, így meg tud keresni 25-30 ezer forintot egy hónap alatt, ami nagyjából szórakozásra, netán egy kis spórolásra elegendő. Az órabérek országrészenként és munkánként is változnak, de a Szegeden működő hat-hét diákszövetkezet között is kimutathatók bizonyos árkülönbségek ugyanazon munkánál. A középár, ha mérvadó egyáltalán ilyet meghatározni, 3-400 forint között mozog munkától függően, bár előfordulnak jóval magasabb árú munkák is, mint például a tolmácsolás és a hosteszkedés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár a szövetkezetek reklámjaiban előszeretettel tűnnek fel ezek, a valóságban ritkán keresik meg őket hasonló munkákkal. Az érdekelt cégek vagy feketén oldják meg a tolmács és hostesz igényt, vagy komoly referenciákkal bíró munkaerőt alkalmaznak, és profi cégeket keresnek meg. A munka-

vállalásnál a különböző órabérek mérlegelése helyett inkább azt kell eldönteni, hogy a szövetkezet által kínált fizetésért megéri-e elvállalni azt a bizonyos munkát. A fizetés meghatározása egyébként a legtöbb szövetkezetnél úgy történik, hogy megállapodnak egy bizonyos összegben az adott céggel, amennyiért elvállalják a munkát, ennek nagy része a dolgozók órabére, fennmaradó hányada (feltehetőleg 25-35% körül) pedig a cég kasszájába vándorolva fenntartási költséggé, fizetéssé és nyereséggé alakul át. A dolgozó béréből TB járulékot és Nyugdíjjárulékot nem vonnak ugyan le, de 2% SZJA-t, illetve 1% munkavállalási járulékot igen. Tehát amíg a dolgozó havi fizetése nem éri el az 50 ezer forintot, addig összesen 3 % levonás éri a tényleges órabért. A legkeresettebb munkák a következő, minden diákra jellemző aranyszabály szerint alakulnak: mivel lehet a legkisebb munkával a legrövidebb idő alatt a legtöbbet keresni. Abszolút csúcstartók a különböző adminisztrációs munkák, és azok, amelyek a legközelebb állnak a hallgató leendő szakmájához. Népszerűek még a kötetlenebb idejű, akár esténként, vagy hétvégenként otthpn elvégezhető munkák, mint például a borítékolás. A szövetkezeteknél dolgozó középiskolásoknál, akik szintén kevés szabadidővel rendelkeznek az ugyancsak hétvégén is űzhető szórólaposztás dívik. A szövetkezetek azonban nem vállalnak el minden kínált munkát, előfordulhat, hogy veszélyessége, vagy nagy szakismeretet igénylő mi-

volta miatt utasítanak vissza megbízásokat. A különböző diákszövetkezetek - normális esetben - azt is ellenőrzik, hogy vajon arra a munkára is alkalmazzák-e a hallgatót, illetve biztosítják-e azokat a munkakörülményeket, amikben megállapodtak, ezen kívül panaszra, vagy gyanú alapján is ellenőrizhetnek. Ennek ellenére gyakran fordul elő, hogy nehezebb, vagy más jellegű munkára alkalmazzák a diákokat, mint azt megbeszélték, de ez ritkán rossz szándék, legtöbbször csak rossz kommunikáció eredménye. A diákok hozzáállása is gyakran hagy kívánnivalót maga után. A hallgatók előszeretettel maradnak távol az elvállalt munkától, vagy nem úgy, nem addig végzik a munkát, ameddig kellene. Ezért aztán bevett gyakorlat, hogy ha mondjuk tíz embert várnak egy munkára, akkor a szövetkezet további kettőt készenlétre kér fel, hogy biztosan megjelenjen az elvárt létszám. A járkálós, illetve otthonra kiadott munkáknál pedig olyan kis egységekre szokták bontani a kiadott anyagot, hogy könnyen pótolható legyen az esetleg kieső ember szelete. Aki nem a saját hibájából mulasztja el a keserűen sarjadó, de édes gyümölcsöt hozó munkavégzést, az ellen szövetkezetenként különböző szankciókat vezetnek be, mivel az elvégzett munkáért járó bért nem vonhatják meg. így például a lógósokat meghatározott ideig nem keresik munkával. Arra is igyekeznek ügyelni, hogy az adott cégnél főállásban dolgozók bére, és a diákok bére között egyál-

ám az évek során kinőtték magukat, és vállalkozásszervezésbe fogtak. A kilencvenes évek közepén rengeteg iskolaszövetkezet alakult, és a számuk folyamatosan gyarapszik, az eredetileg non-profit kezdeményezés már többmilliárdos árbevételű üzletággá nőtte ki magát, amely komoly konkurenciát jelent a munkaerő-kölcsönző vállalkozásoknak. A cégbírósági adatbázis szerint jelenleg országszerte harminc iskolaszövetkezet működik. Ma a diákok kb. 40 %-a dolgozik rendszeresen vagy alkalmanként. Az egyetemisták, főiskolások egy része tanév közben folyamatosan vállal munkát, nyaranta pedig a középiskolások rohamozzák meg az iskolai szövetkezeteket, a nyári hónapokban akár hússzoros is lehet a túljelentkezés. A klasszikusnak nevezhető, legjellemzőbb munkalehetőségek: adatrögzítés, adminisztratív munkák - némelyik otthon is végezhető -, telefonos ügyfélszolgálat, csomagolás, címkézés, borítékolás. Kedveltek a bolti kisegítő munkák, az árufeltöltés, gyorséttermi és hoszteszmunkák. Lehet szórólapot osztani, plakátot ragasztani, gyümölcsöt szedni is. Legtöbben jó pénzért mindent elvégeznek, de ha lehet választani, könnyű fizikai elfoglaltságot keresnek, lehetőleg rugalmas munkaidőben. A lányok legszívesebben hosztesznek állnak be, ez az átlagosnál érdekesebb és jobban fizető munka. A fiúk többsége számítógépes, informatikához kapcsolódó elfoglaltságot keres, de aki nem válogat, szállodai „szobalánynak" is elszegődik. Olyan is akad viszont, aki fizikai munkában piheni ki a tanulás okozta fáradalmakat.

talán ne, vagy csak minimális különbség legyen. Konfliktushoz szokott vezetni továbbá, hogy gyakran a diákok jobban, gyorsabban dolgoznak, mint az állandó alkalmazottak. Lendületesebbek, és más a hozzáállásuk, mint a több éve és még jó pár évet ugyanazt a munkát végző melósnak. A szövetkezeteknek nagy gondokat okoz még, hogy az iskolaszövetkezeti szféra leszabályozadan, illetve néha egymásnak ellentmondó jogszabályok élnek együttesen. (E témában lásd fenti keretes írásunkat) Annak ellenére nem született a mai napig sem átfogó szabályozás, hogy az országban több százezer diákot foglalkoztatnak a szövetkezetek, tehát széles kör érintett az ügyben. Ami a dolgozó diákok időbeli eloszlását illeti, ősszel, illetve január, február tájékán alig nyitják rá az ajtót az irodákra, ellenben nyáron, amikor a felszabaduló középiskolások rohama megindul, alig győzik a munkát az íróasztaloknál. Szerencsére a megnövő keresletet ki tudják elégíteni, hisz ebben az időszakban jelennek meg a mezőgazdasági, szezonális idénymunkák, illetve nő meg a szabadság miatt betöltendő helyek száma. Jól érzékelteti a különbséget, hogy míg jelenleg havi átlagosan 250-300 dolgozik az irodákban, addig számuk a nyári időszakban több mint ennek duplájára nő. A vizsgaidőszakot is megérzik az irodák dolgozói, ám, mint Viktória elmondta, nem a foglalkoztatáson, sokkal inkább a költségvetéseken, ugyanis három-négyszer annyi embert kell felhívni ilyenkor, hogy a megfelelő létszám összejöjjön egy adott munkára, mint régen.


A kínált munkák és az órabérek között jelentős különbségek lehetnek az ország keleti és nyugati része, valamint a főváros és vidék között. A Nyírségben inkább a mezőgazdasági idénymunkákra keresik a diákokat, Győrben viszont elsősorban a multinacionális ipari cégek, valamint beszállítóik foglalkoztatnak nyaranta egyetemistákat, középiskolásokat. Míg ma Szegeden a 288 forintos minimumtól 370-400 forintig terjed az egy óra alatt megkereshető összeg, addig Budapesten ez a szám 400 és 2000 forint között mozog. Aki nem talál örömöt a napi 8-12 órás szalagkorlátoltságban, az a 19. századi munkamódszereket rögtön a 21. század csodájával, a távmunkával válthatja fel. Akármilyen hihetetlen, néhány kitartó hazánkfia már kiismerte magát az aranybányának álcázott piramisjátékok sivatagában, és őrültnél-őrültebb munkákkal szabadítják meg a nagyrészt amerikai bankszámlákat a virtuális zöldhasúktól. Többen állítják, hogy a jó néhány átverés, kaucióra utazó szélhámos ajánlat és "keress pénzt e-mailek olvasásával" típusú lelombozó egyenhirdetés ellenére, ha jó helyen keresünk, mégiscsak találhatunk a neten igazi és jól fizető távmunka-lehetőségeket. A megbízható oldalak egyike az Elance Services Marketplace, melyen már középfokú angoltudással is el lehet bogarászni a hirdetések között. Eleinte nem könnyű megszerezni egy-egy munkát,

SZEGY

HANGSÚLY

2003. NOVEMBER 17. de ha alullicitáljuk a mindenkinél olcsóbb indiaiakat is (egyébként ők is a diákmunkás órabérek többszöröséért dolgoznak), akkor elcsíphetünk egy kiadós szám-sorbepötyögési melót, ha pedig jól végezzük a dolgunkat, és a cég meg van velünk elégedve, akkor

ajánlást kérhetünk tőlük és a következőkben már könnyebben találunk munkát más területeken is. Nem válik kárunkra, ha néha kiállunk stoppolni az információs világsztrádára. A másik lehetőség, ha nem csupán virtuálisan kapcsolódunk be a

nyugat-európai vagy tengerentúli iparba, hanem zsebrevágjuk az útlevelünket, és meg sem állunk az előre kiszemelt munkahelyünkig. Azt hiszem, hogy a külföldi munkavállalás ellentmondásaira senkinek nem kell felhívni a figyelmét. Mindenki hal-

TÖRVÉNYI FELTETELEK A diákmunkát hazánkban nem szabályozza külön rendelkezés, pedig jelentősen eltér a hagyományos munkaviszonytól: többek között ideiglenes és rugalmas, így a Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium most vizsgálja a diákmunkára vonatkozó szabályozás lehetőségét. Az EU-ban sincs a diákmunkára vonatkozó egységes szabályozás, jelenleg ez tagállami hatáskörbe tartozik. Jelenleg a diákmunkát érintő legfontosabb jogszabályokat a Munka Törvénykönyve tartalmazza, amely a fiatalkori munkavállalásról rendelkezik. E szerint rendszeres, folyamatos munkavállalói szerződést csak a 16. életévét betöltött, nappali tagozatos fiatal köthet. 15 éves kortól is munkába állhat a fiatal, ha alap- vagy középfokú intézményben tanul, de csak, ha munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselője is hozzájárul. A Munka Törvénykönyve azt is kimondja, hogy fiatalkorúakat, vagyis a tizennyolc évnél fiatalabbakat nem szabad alkalmazni olyan mun-

kakörben, amely fizikai fejlettsége miatt szervezetére hátrányos következményekkel járhat, továbbá kikötik, hogy éjszakai munkát sem végezhetnek a fiatalkorúak, és ettől még saját kérésükre sem lehet eltérni. A középiskolai diákok és az egyetemi hallgatók általában iskolai szövetkezeteknél vállalnak munkát, amelyek jogszabályi hátterét a szövetkezeti törvény adja meg. Ez a forma azért lehet kedvező a munkáltatónak és a diáknak egyaránt, mert a jogszabályok szerint egyik félnek sem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie. A szövetkezetek gazdasági vállalkozásként önállóan lépnek fel a gazdasági életben, a munkaadókkal szerződésben határozzák meg a feltételeket. Ők szerzik a diákoknak a munkát a szerződésben meghatározott összegért, a szervezési munka fejében azonban a bér bizonyos százalékát visszatartják. Az a diák, aki munkaszerződés nélkül megy el dolgozni egy munkáltatóhoz, nem sok jót várhat, ha

valamilyen vitás kérdés merül fel közte és munkáltatója között, és semmilyen biztosíték nincs arra, hogy megkapja a bérét. Annak, aki az alkalmi munka vállalásakor biztosra akar menni, célszerű valamelyik iskolai szövetkezethez fordulnia, mert így elkerülhetők a különféle kellemetlenségek. Mivel az iskolaszövetkezet áll szerződésben a cégekkel, így a szövetkezetnél dolgozó diák mindenképp megkapja jogos járandóságát, feltéve, ha megfelelően látta el feladatát, még akkor is, ha munkáltatója esetlegesen nem kapta meg a lekötött összeget az adott cégtől. Jogi vita ilyenkor csak a cég és a diákmunka szervezet közt folyhat, mint arra már számtalan példa volt eddig. Ilyenkor a megszokott jogi úton lehet hozzájutni a pénzhez, tájékoztatott minket egy diákszövetkezettekkel foglalkozó szakember, azonban erre ma Magyarországon nem sok esély van, hiszen az ügyek gyakran elhúzódnak. Ez azonban a hallgató pénztárcáját nem érintheti.

9

lott már felkavaró történeteket, melyekben magyar „konzumhölgy" az áldozat, és nincs olyan hallgató, aki ne tudna nyugati álomkarrierekről. A nyelvtanulás, a pénzkereseti lehetőségek és a kalandvágy minden évben több ezer diákot hajszol ki az országból, az Uniós csatlakozás után pedig drasztikusan meg fog ugrani a nyaranta külföldön dolgozó diákok száma. Az utóbbi néhány évben jelentősen kiszélesedett a kínálat, amely lehetővé teszi, hogy külföldön tanuljanak és dolgozzanak a - többnyire nyelvszakos - hallgatók, ám sokan „önszorgalomból" indulnak el szerencsét próbálni. Ez utóbbi lehetőség azonban jelentős buktatókat is rejtegethet magában a határátlépéstől a beígért és tényleges munkák közti különbségig. Összegzésként annyit mondhatunk: az egyetemi hallgatók által külföldön végzett munkák a több hónapig tartó tudományos tevékenységtől a hétvégi koldulásig a pénz és tapasztalatszerzés széles skáláját ölelik fel. Aki keres, találhat az ambíciójának, érdeklődésének és vérmérsékletének megfelelőt. A diákmunkák terén tehát sok lehetőség áll a legyőzheteden munkakedvű hallgatók előtt, már csak azt a bizonyos határt kell megtalálniuk, amikor a tanulás finanszírozása érdekében végzett munka még nem vesz el lényeges és pótolhatadan időt magától a tanulástól. És talán ez a legnehezebb feladat.

DOLGOZOL-E A TANULAS MELLETT? Nagy Tamás Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar

idén fel is vettem a diákhitelt. Az ádag hallgatónak szüksége van a munkára, illetve a pénzre, bár ezen a diákhitel sokat segített. Nyáron magánúton dolgoztam, és szerencsém volt, mert jól megfizettek. Diákszervezeteknél nem vállalnék munkát, azt hallottam, hogy eléggé lehúzzák a diákok órabérét, bár ezt még nem tapasztaltam.

Lovas Ilona

SZTE BTK, magyar, ÜL

Aki komolyan veszi az egyetemet, az nem nagyon ér rá dolgozni, talán napi egy-két órát. Nekem most szerencsére nincs sok órám, de a vizsgaidőszakot nem tudom, hogy oldom meg, hisz akkor is dolgoznom kell. Máshogy is próbálkoztam a munkakereséssel, apróhirdetéseken keresztül, de mindenhova gyakorlattal vagy megfelelő végzettséggel vesznek föl, esedeg pultoslányokat keresnek.

Vilii Tamás

SZTE BTK, néprajz, V.

Már vállaltam munkákat az egyetem mellett, és az a tapasztalatom, hogy egyáltalán nem éri meg egy hallgatónak az iskola mellett még munkát is vállalnia. Kevés a fizetés, a több pénzhez többet is kellene dolgozni, arra viszont nem jut elég idő. Magánúton, és diákszövetségen keresztül is próbálkoztam már, de azt hiszem, az jár a legjobban, aki feketén dolgozik

Cseri Ildikó

SZTE GTK, közgazdász-gazdálkodás, I.

Dolgoztam, és tervezek is dolgozni az egyetem mellett valamilyen diákszövetkezeméi. Itt azonban nincs huzamos munka, csak alkalmi, ezeket viszont kérdéses, hogy a napirendemhez tudom-e igazítani, bár egy huzamosabb munkával többet keresnék. Magánúton is próbálkoztam már, csak az nem jött össze. Külföldön is voltam, egyénileg, és vegyes tapasztalataim vannak de a fizetés szempontjából mindenképp megéri.

Sarnyai Tibor

SZTE BTK, kommunikáció, V.

Egyáltalán nem dolgoztam az iskola mellett, de azt hiszem, a diákok többségének, főleg a hallgatóknak szükségük van munkára, hisz például a jegyzetek is sokba kerülnek. A diákszövetkezetekről nincs tapasztalatom, a külföldi munkákról viszont csak jót hallottam. Ismerőseim például a főiskolán keresztül jutottak ki egy erfurti céghez, és másfél hónap alatt rengeteg pénzt szedtek össze.

Bálint Barbara

SZTE BTK, francia-kommunikáció, I.

Nyaranta dolgoztam azelőtt, most is dolgoznék csak sokat kell tanulni, és egyetemistaként ez az első, úgyhogy

Most is dolgozom, négy-öt órát naponta, és meg vagyok vele elégedve.

MUNKA AZ EGYETEMNEK A felsőoktatási intézmények, köztük az SZTE eddig is adhattak munkát hallgatóiknak, ám az idén november 11-én elfogadott Személyi Jövedelemadó törvény módosítása jelentős hallgatóbarát változásokat hozott az eddigi gyakorlatban. Az új szabályozás szerint ugyanis jövőre a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentes lesz a felsőoktatási hallgatók minden olyan jövedelme, amit az intézmény falai között oktatáshoz vagy kutatáshoz kapcsolódó munkáért kapnak. Ez azt jelenti, hogy jövőre 53 ezer forintra emelkedő minimálbér miatt a hallgatói munkavégzésért adómentesen kapható összeg évi szinten akár a 636 ezer forintot is elérheti. A döntés azokat a munkaköröket érinti, amelyeket a felsőoktatási intéz-

ményeken belül hallgatók is betölthetnek például informatikusok laboránsok, demonstrátorok de ilyenek a különböző könyvtári, kollégiumi állások vagy akár a hallgatói szolgáltató központok különböző posztjai is. Az egyetemek így minimálbérért rugalmas munkarendű, viszonylag hozzáértő munkaerőhöz juthatnak a hallgatók pedig szakmai gyakorlatként is hasznos munkát kapnak, a jelenlegi lehetőségeknél praktikusabb munkavállalási formában. E módon személyenként az intézmény számára havi 20, a hallgató számára pedig havi 6.5 ezer forint takarítható meg. A rugalmas munkarendű hallgatói munkavégzés a költségvetés számára sem jelent többlet terhet. Az SZTE jelenleg is több száz hallgatójának ad munkát, évente

több tízmilliót fizetve ki munkadíjul, azonban a törvényi keretek eddig kizárólag eseti megbízásokat tettek lehetővé, a tartós munkavállalást nem, és az adómentesen kifizethető összeg is csak 182 ezer forint lehetett évente. Ezek alapján érthetőek azok a várakozások melyek szerint az SZTE januártól jóval több munkalehetőséget tud nyújtani arra jogosult hallgatóinak. A fenti lehetőséggel azonban nem élhet minden hallgató, hisz a felsőoktatási intézmények a fenti adó- és járulékmentes finanszírozási formában csak az első alapképzésben részesülő, államilag finanszírozott, nappali tagozatos hallgatóit alkalmazhatja, a levelező, költségtérítéses vagy PHd hallgatók továbbra sem vállalhatnak így munkát.

Magánúton, és az egyetemnek is szoktam dolgozni újságíróként. Szerintem belefér az egyetem mellett a munka is, attól függ, hogy ki milyen ügyes, vagy mennyit bír. A diákszövetkezetekkel kapcsolatban vannak tapasztalataim, tagja is voltam egynek még gimnazista koromban, és szerintem nem oké a dolog. Ők megvásárolják neked a biztonságot, de le is veszik a hasznukat, és az adminisztráció miatt később is fizetnek, mint egy maszek. Jobb magánúton dolgozni, az én szakmámban pláne. Külföldön még nem dolgoztam, de nyilván nagyon jó kint dolgozni, mert ott azonos munkáért többet fizetnek, de tudni kell, hogy nagyobb teljesítményt is várnak el. írta és szerkesztette: Csécsi László és Hauptmann Tamás, fotók: orio


10

SZEGY

IRODALOM

ARANYKÉZUTCAI SZÉP NAPOK Elég a munkából, irány az antikvárium. Le a lépcsőn, céltudatos lépések, fel perc, s a kezemben van, amiért jöttem. Két perce még az se tudtam, hogy lejövök. Bevallom, sohasem olvastam végig egyetlen novella kötetet sem. Nem is azért nyomtatták. Hazavittem, s ahogyan Krúdyt általában, ezt is ízlelgetni kezdtem, nézzük a címeket, aztán jöhetnek az első mondatok. „- Elkövetkezik az idő, midőn csodálkozunk azon, hogy egykor mily bolondok, boldogok voltunk, hogy szeretni tudtunk, hogy kedvünk volt az élethez." „Sok évvel ezelőtt lakott Pesten egy fuvolás, aki bűbájt, augusztusi csillagport, érett szilva fák és októberi jánoshegyi szőlővenyigék illatát, karácsonyfa szagát, húsvéti tojás ízét és boldogtalan költők magányos epekedését fuvolázta az asszonyok fülébe." A történetek rendben vannak úgy, ahogyan az író leírta. Némelyiket talán gyorsabban papírra vetette valamelyik kávéház asztalánál, mint ahogyan elolvasom, de nem is ez a lényeg, ha Krúdyt olvasok, a világ is rendben van. Bátran feltételezhetem, hogy Szénfi, akit igazi nevén Schneidernek hívtak, miután végig látogatja barátnőit Budán és Pesten, X asszonyt is, akit oly rajongással szeret, hogy csak az ablakon át szólítja meg, szépen hazasétál családjához, gyermekeihez és a vén cselédtől pörkölt halat rendel vacsorára. A könyvet a Kner nyomda és Magvető Kiadó adta ki, a TEVAN Kiadó 1913-1943 között megjelent kiadásának szöveghű kiadása, felhasználva az eredeti illusztrációkat, Major Henrik fametszeteit. De az igazi csoda csak most jön. A Diós-

"

2003. NOVEMBER 17.

Lackfi János: SZERELMES DÉLUTÁN

n iP5

te -

KRÚDY GYULA

ARANYKÉZUTCAI SZÉP NAPOK •. ^ * ' T B ö S p

'I

• ,.'• ** JögÉÉ t ,

7

•'•.*

:

,,'W* ,

v

* *'"V.

X

® TWfáM

V '^jv-

.:-

győri Papírgyár külön e célra gyártott bordázott, vízjeles papírjára nyomták. Fény felé tartom a lapokat, s mint egy gyermek, csodálkozom. Ha üresek lennének, rögtön írnom kellene rájuk, így is nehéz megállnom. Befér zakóm belső zsebébe, felcsillan a szemem, hordhatom vonaton, sétára is magammal vihetem a városba. Habár rég nem ültem vonaton, s zakó se volt rajtam hónapok óta, de a séta azért még áll, s idővel minden kötetet végig olvasok. Krúdy Gyula Aranykézutcai szép napok TEVAN amatőr könyvek 210 oldal Ara az antikváriumban: 700 Ft

TAVASSZAL ISTVÁN, A KIRÁLY Márciusban mutatják be az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata és a SZTEage közös produkciójaként Szörény-Bródy: István, a király című rockoperáját Székhelyi József rendezésében. A darab valamennyi szerepére szereplőválogatást rendeznek november 19-én 16 órakor a Millenniumi Klubban (Dugonics tér 12.). A részletekről további felvilágosítás kapható az SZTE Kulturális Irodáján (Dugonics tér 13., II. emelet) vagy az 54-40-45-ös telefonszámon.

SZELÍDVÍZORSZÁG Filmbemutató a Múzeumban Rendhagyó módon ünnepelték meg a tudomány napját november 3-án a Móra Ferenc Múzeumban: teltház előtt mutatták be J. Mező Éva szerkesztő és Koroknay Károly rendező Szelídvízország című filmjét. A Fehér-tón készült alkotás a neves ornitológusnak, Csizmazia Györgynek állít emléket, négy évszakon keresztül bemutatva a meg-megújuló természetet. A hatalmas érdeklődés még az épület előterében is álltak nézők— egyaránt szólt a Szeged közveden közelében található természeti kincsnek, az alkotóknak és Csizmazia Györgynek, akinek 1991-ben megjelent Fehér-tói madarak címen megjelent írásaiból készült a film szövegkönyve. Koroknay Károly a bemutató utáni beszélgetésen közölte, hatórányi nyersanyagot vettek föl, mégis a negyvenperces filmben mindenegyes mondathoz, gondolathoz megtalálták a megfelelő képet Zöldi István és Simor Géza operatőrök hol fölváltva, hol együtt forgattak, néha eléggé zord körülmények között Szinte minden forgatási napra jutott olyan esemény, melyet érdemes volt rögzíteni. A türelem meghozta gyümölcsét, hiszen olyan rejtőzködő madarak is megjelennek a filmben, mint a bölömbika vagy a fekete gólya, melyeket eddig nagyon kevés természetfilmesnek sikerült megörökítenie. Jól mutatja, hogy (Csizmazia György mennyire otthon volt a Fehér-tó vidékén az, hogy a 1979-1990 között a Délmagyarország és a Csongrád megyei hírlap hasábjain megjelent írásaiból összeállított könyv pontos iránytűje lehetett az alkotóknak. Még azt a „kamionos szárcsát" is sikerült megtalálnia a filmeseknek, amely közvedenül az 5-ös út mellett talált magának fészkelőhelyet. J. Mező Éva szerint az írások alapján, olyan részleteket is sikerült fölfedezniük, melyeket maguktól talán nem vettek volna észre. A szerkesztő elmondta, itt minden szereplő tudta mi a dolga, mit kell tennie, nem volt szükség rá, hogy egy jól sikerült felvétel kedvéért a filmesek beleavatkozzanak a természet történéseibe. A Dunatáj Alapítvánnyal együttműködésben elkészült alkotást a Duna Televízió karácsony hetében tűzi műsorára. Még ezt megelőzően is megnézhetik a filmet azok, akik a premierről lemaradtak, a Dugonics Társaság november 27én 18 órakor a Városháza Dísztermében szervez vetítést.

A szárítón fejjel lefelé

összeragadva keringenek

lóg a zöldmezes helyi focicsapat

testük mintha vízben

ernyedt és légnemű

vagy kártyalapon tükröztetett

kezek-nyakak

Sokszoros délután

ha jön egy széláramlat a kapus

palackok öbléből

lomhán utána kap

üvegnyakon át

Futrinkák szeretkezés

emberfejekbe szökik az ital

közben menekülnek rohanva

Valaki a kertbe lép

percre se hagyják abba

egy-egy díványpárnával

milyen lusta hozzájuk képest

két kezében

még gyönyörkeresésben is

a kettőt összedöngeti

az ember

ahogy redőnyszilák mögött

Darazsak a levegőben

két test egymásnak esik

Lackfi János: LAVINA-DAL A boldog-szomorú Kosztolányi Szakács Eszternek

Dezsőnek,

Van faragókésem, mamuszom,

Rímem, elég papirom, ceruzám,

Van lefagyasztva csirkehúsom,

Posta a ládám tölti kuszán,

Csepp piros almám, mind kukacos,

Csöng telefon, keresik nevemet,

Méztől a szájam még ragacsos,

Elhavazó munkám betemet,

Gyöngy a boromban perdül ezer,

Tervem ezerszám, percnyi időm,

Hogyha beteg vagyok, van ki kezel,

Tornacsukám és tollas-ütőm,

Van fura kincsem, négy szöszi fej,

Van kavics, ásvány, van csigahéj,

Négy puli-haj, négy száj lefetyel,

Kenyér vacsorára: holdnyi karéj,

Van mohos, alvó pincefalam,

Farkasi étvágy, homéroszi kedv,

Magam-faragású fakanalam,

S van lyuk az ajtón, hol dühömet

Nagy lufivá fujt bőrfocim is,

Rúgva kitöltöttem: vicsorog,

Bor, s ha akarnám, volna Guinness,

Van szerelőnk is, a csap ha csorog,

Van örömöm s még van közönyöm,

Kell szemeteszsák: gyűl a szemét,

Istenem és hozzá imakönyv,

Hogyha növény hajt: kell a cserép,

Reggelem, alkonyom, déli verőm,

Minden anyaghoz a láda, kosár,

Dupla személyes, nagy heverőm,

Tégely, üveg, zsák, kanna dukál,

Van sose szívott, régi pipám,

Kell ruha, hogyha a régi lukas,

Van kitörölni sanda csipám,

Kell az akasztó, polc, a fogas,

Tűz, lobogó, szeszt inni barát,

Ház-dobozunkban ezer skatulya,

Partra hasalt bárkám s Ararát,

S mindben egy új: Matrjoska-baba.

Zöld Skoda, mélyén hörg a motor,

Görget, amim van, görgetem én,

Kertbe csörömpöl a hárfa (eol),

S forgok e vásár görgetegén:

Van madaram, ha a fűre leszáll,

Hord a tulajdon, mint lavina,

Van levegőm, csak enyém, ki-be jár,

Mert csupa vant szül mind, ami van.

Lackfi János: Lavina-Dal című verse 2003- as Hófogók című kötetében jelent meg. LACKFI JÁNOS 1971-ben született Budapesten, Illyés Gyula-, József Attila-, Déry Tibor és Salvatore Quasimodo-díjas író, költő, műfordító, szerkesztő. Soros-, NKA- és Hajnóczy Péter-ösztöndíjjal jutalmazták. Hat verseskötete jelent meg, 1992-ben az első Magam, 2003-ban a hatodik Hófogók címmel. 2002-ben látott napvilágot két kisregénye egy kötetben, Két csavart szaltó címmel. Francia-magyar szakon végzett a budapesti ELTE-n, hét éve tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen francia és magyar irodalmat, világirodalmat, szépírást, műfordítást, jelenleg adjunktusként. PhD-értekezését 2002-rben védte meg. Tizenhat műfordításkötetet publikált francia és belga szerzőktől, többek között André Breton, Pierre Reverdy, Max Jacob vagy Maurice Maeterlinck műveit Sajtó alá rendezte Molière összes drámáinak kiadását. A Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztője. Verseit eddig kilenc nyelvre fordították le. Franciára fordítva egy verseskötete látott napvilágot Belgiumban Signes de vie (Életjelek) címmel, 2001ben.


SZEGY 11

LAPJÁRÁS

2003. NOVEMBER 17.

ADOTUDATOSSAG

A GRAND CAFE PROGRAMJA

Ebben a lapszámban a két héttel korábbihoz hasonlóan a Debreceni Egyetem lapjából vettünk át egy cikket. Az írás hiánypótló szándékkal született, és a magyar adótudatosságot pallérozandó, egyszerűen, élvezetes stílusban tárja elénk a javak újraelosztásának pikantériáját.

November 17-19. 17 óra: Svájci filmhét. Fiatal svájci tehetségek. 19 óra: Jónás és Lilla. Svájci-francia, színes, feliratos, rendezte: A Tanner. 21 óra: Jónás és Lilla. November 20-21. 17 óra: Svájci filmhét. Fiatal svájci tehetségek. 19 óra: Lolita. Színes, amerikai-francia, rendezte: Adrián Lyne. 21 óra: Szerelemtől sújtva. Magyar, színes: Rendezte: Sas Tamás. November 22-23: 17 óra: Szerelemtől sújtva. 19 óra: Lolita. 21 óra: Szerelemtől sújtva. November 24-26. 16.30: Betty Blue. Színes, amerikai, feliratos, rendezői változat, rendezte: Jean-Jacques Beineix. 19 óra: Végzetes végjáték. Színes, angol-francia, rendezte: Marleen Gorris. 21 óra: Egy csodálatos női elme. Színes, amerikai, rendezte: Richárd Eyre. November 27-30. 17 óra: Végzetes végjáték. Színes, angol-francia, feliratos, rendezte: Marleen Gorris. 19 óra: Császárok klubja. Színes, amerikai, feliratos. Rendezte: Michael Hoffrnan. 21 óra: Betty Blue. Színes, amerikai, feliratos, rendezői változat, rendezte: Jean-Jacques Beineix.

NOVEMBER 17-30.

ADOK-KAPOK

Aki úgy gondolja, hogy az adófizetési kötelezettség alól kibújni erkölcstelen és megbocsáthatatlan bűn, az ne olvassa tovább a cikkemet. Miért gondolom úgy, hogy előző kijelentésemmel nem veszítek el sok olvasót? Azért, mert kicsiny országunk lakosainak köztudatában az APEH-et becsapni nemhogy nem bűn, sikk. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a vállalkozók körében a tisztességes adóbevalló hasonlatos a balek fogalmához. Mielőtt bárki azt hinné, hogy valamiféle hívatlan erkölcscsősszel hozta össze a balsorsa, szeretném leszögezni, hogy nem erről van szó, egyszerűen csak arra szeretnék rávilágítani, hogy Magyarországon a polgárok nagy része nem rendelkezik adótudatossággal. Adótudatosság alatt azt értem, hogy az emberek legyenek tudatában annak, hogy az általuk, illetve más adófizetők által adóként befizetett összeget az állam "összegyűjti", majd bizonyos (pl. szociális) elvek alapján újra elosztja. Azaz, legyenek tisztában azzal, hogy ebből a forrásból fizetik a nyugdíjakat, segélyeket, egyéb támogatásokat. Egy 1996-os TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet Rt.) kutatásból idéznék: "Az állam bevételei közül az aktív korú szavazópolgárok zöme csupán a központi költségvetés adóbevételeit volt képes megemlíteni. Kutatásunkból egyértelműen kiderült, hogy az állampolgárok általában nem tesznek különbséget az adók és járulékok között, és az egyes járulékfajtákat említők mintegy egyharmadának fogalma sincs a kérdéses járulékok mértékéről. A megkérdezetteknek mintegy fele tudta, hogy a nyugdíjakat a társadalombiztosítási járulékokból fizetik, és csupán egynegyedük volt tisztában azzal, hogy ezekből a járulékokból fedezik az "ingyenes" egészségügyi ellátást és a gyógyszerár-támogatásokat." A probléma tehát valós. Anno dacumál, az "átkos" szocializmusban előszeretettel beszéltek úgy az államról, mint valami gondoskodó szülőről, ahol is mi nép lennénk a gyermekek. Azonban, ha közelebbről vizsgáljuk ezt a „szülő-gyermek" viszonyt, rá kell hogy jöjjünk: valami nem stimmel. Mert képzeljük azt, hogy az óvoda egy vállalat, ahol a gyerekek a munkások, akiknek az a feladatuk, hogy játsszanak. Az egyszerűség kedvéért rögzített a munkabér: minden nap kapunk négy üveggolyót. Aztán haza-

megyünk, ahol tisztességesen teljesítjük a kötelezettségünket, és a két üveggolyót átadjuk szüleinknek. Azért pont nekik, mert tegyük fel, hogy ők azok, akik magukra vállalták a család jövedelmének újraelosztását, állításuk szerint a vad kapitalizmusnál igazságosabb rendszert véve alapul. Tehát anyu és apu vacsora közben széles mosollyal ajkukon egyik üveggolyót nekünk, másikat pedig kétéves (még nem keresőképes) testvérünknek adja, hosszas monológot kivágva önnön jószívűségükről, továbbá, hogy örüljünk az ingyen kapott golyóknak. Szerintem, bár három év nem sok tapasztalatra ad lehetőséget, mégis fel lennénk ezen igazságtalanságon háborodva, de legalábbis méltán érezhetnénk becsapva magunkat. Márpedig a jóságos állam képét előszeretettel sulykolták az emberek fejébe: az állam, aki biztosítja az ingyenes oktatást, az ingyenes tankönyvet, az ingyenes egészségszolgáltatást, de segít a bajba jutott vállalatoknak is. Csakhogy az állam nem holmi vállalat, ami termelése folytán jövedelmet szerez, amit szétosztogathat kénye-kedve szerint, vagy amiből jóságos szamaritánusként dolgokat vásárolhatna, amit ténylegesen ingyen adhatna az embereknek. Az állam feladata, hogy polgáraitól meghatározott elvek alapján pénzt szedjen össze, majd azt gondos megfontolás alapján és lehetőség szerint minél átláthatóbb módon ismét szétossza. A szétosztás értelme pedig egy szociális háló kialakítása, illetve olyan termékek és szolgáltatások termelése, termelésének finanszírozása, melyek előállítására magánszemélyek nem lennének képesek. Gondoljunk csak például egy híd építésére (azaz közjószág előállítására. A közjószágok közös jellemzője, hogy mivel mindenki fogyaszthatja, ezért a magánszereplők helyett az állam hozza létre őket). Urambocsá, az állam ezért alakult ki, pontosan ilyen feladatok elvégzése lenne működésének lényege. Nem tartom hát szerencsés megközelítésnek, hogy a kormányban csücsülőket holmi glóriával övezett angyalkáknak kellene képzelni, akik mindenféle jót cselekednek velünk, miközben egyszerűen csak a munkájukat végzik, a mi megbízásunkból, akaratunkból, no és -nem utolsósorban a pénzünkből. Adótudatosság nélkül, amikor azt mondják, hogy ingyen kapok tankönyvet az államtól, akkor hajlamos vagyok ezt elhinni, pedig ez így nem igaz. Ugyanis nem kaphatok addig ingyen tankönyvet, amíg nincs ingyen a papír, a nyomtatás, a nyomdász munkája, meg a kiadó ügynöke. Az igazság az, hogy az állam az álta-

lam és mások által befizetett adóból valakitől könyvet vett, amely azonban nincs ingyen, csupán közpénzből van fizetve. Persze az biztos, hogy ha valaki azt nyilatkozza a tévében, hogy: "Kedves adófizető, ebben az évben mi úgy láttuk, hogy az Önök pénzének legjobb felhasználása az, ha mindenki ingyen cipőt kap!" az fele olyan jól sem hangzik, mintha csak az utolsó négy szót mondja ki. Azonban lényeges a különbség. Mert addig, míg az emberek nem látják át, hogy ott fent az általuk megkeresett pénzből, az ő véres verítékkel megszerzett bérükből akarnak ingyen cipőt venni Milliomos Bélának is, nem csak Halálszegény Jánosnak, addig ezt jó ötletnek fogják tartani, ha egyáltalán belegondolnak. Mert ugye miért is gondolkozzanak arról, amit nem ők fizetnek? Ha nem lettem volna elég meggyőző, végezhetünk saját magunk is egy kísérletet. Kérdezzünk meg valakit, hogy szerinte kell-e a magyar futballt közpénzből finanszírozni? Illetve kérdezzük meg azt, hogy hajlandó lenne-e fizetni azért, hogy a magyar futballt kihúzzuk a csávából. Ne nagyon lepődjünk meg az eltérő válaszokon, akkor se, ha számunkra már világos, hogy a kettő között valójában nincs lényeges különbség. Végezetül pedig (fő az optimizmus) szeretném megemlíteni, hogy azért vannak pozitív kezdeményezések is. Ezek közé sorolható a jövedelemadó 1 + 1%-áról való szabad rendelkezés, pontosabban a lehetőség, hogy egy általunk választott nonprofit szervezetnek juttathatjuk el adónk kicsiny részét (bár szerintem az ennek következményeként növekvő bürokrácia költségeit tekintve egyaránt lehet vitatni is a rendszer hasznosságát). Az 1 + 1% tudatos átruházása éppen az adó útját hivatott bemutatni, a befizetéstől kezdve az újraelosztáson át az összeg végső felhasználójáig. Szintén pozitívum, hogy az elmúlt években számos kutató, közgazdász foglalkozott a kérdéssel, így előadások, cikkek születtek a témában, ennek következtében is sokan "megvilágosodhattak". (Itt szeretném figyelmetekbe ajánlani Csontos László-Tóth István György-Kornai János: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer fogalma című tanulmányát, melyet a Századvég folyóirat 1996. 2. számában 3-28. oldalon találhattok meg.) Némi kis fény tehát pislákol az alagút végén, biztatásként, hogy azért egyre többen igyekeznek megérteni az őket körülvevő gazdasági világot. Kovács Orsolya DEX Műhely

A NEM MAGYAR NEPEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON November 5-én a Somogyikönyvtár lapozgatójában mutatták be Kristó Gyulának, az MTA levelező tagjának A nem magyar népek a középkori Magyarországon című könyvét. A szerző beszélgetőtársa B/azovich László a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója volt. A beszélgetésen elhangzott: a mű nemcsak hiánypódó

összefoglaló alkotás, hanem mérföldkő is a magyar közékor történetben, mivel sok új kutatási eredményt tartalmaz. A Kárpát-medence nemzetiségeit vizsgáló korábbi alkotások leginkább nyelvészeti oldalról közelítették meg a kérdést. A népnevekkel kapcsolatba hozható településneveket térképre vitték, és nem vizsgálták a

névadás mikéntjét. Kristó Gyula professzor a középkori Magyarország huszonnégy nemzetiségére vonatkozó adatokat próbálta meg összegyűjteni. Az akadémikus elmondta, bőven marad kutatni való a fiatalabb generációnak is, hiszen a Mohácsig keletkezett mintegy háromszázezer oklevélből néhány tízezret vizsgált meg.

A JATE KLUB PROGRAMJA SZEPTEMBER 8-15.

November 17. 10-17 óráig Véradás. 21 óra: BTK-s est Ez Gáz együttes koncertje. Házigazda: Mátrai Róbert. November 18. 20 óra: Hobo Viszockij-estje „Farkashajsza" címmel. November 19. 20 óra: Európa Klub - Multikulturális találkozó. 21 óra: Jogász buli. A Nagyteremben DJ. Alma, a Kisteremben DJ. Egon. November 20. 21 óra: Emil.Rulez! együttes koncertje. 22.30-tól Student est - Újdonságok nosztalgiával. Házigazda: Varga B. László. A Kisteremben Nosztalgiabuli Molnár Lajossal. November 21. 21 óra: Anima Sound System együttes koncertje. A koncert után party dj. Fraser-rel. 19 órától Sambafriqua Club - Lounge: Kő + Don Leon. November 22.20 óra: Hocico (Mex) és Immunology (CZ) koncert. A koncert után Mi-Csoda buli. A Nagyteremben dj. Alma, a Kisteremben dj. Alacsony. November 24. 20 óra: történész szakest. Az SZTE BTK történelem szakos hallgatóinak szervezésében. Házigazda: Mátrai Róbert November 25. 20 óra: Színházi előadás: Kerényi Ferenc: Júlia (monodráma). Előadja: Mihály Szilvia. Rendező: Kerényi Ferenc. November 26. 21 óra: JATE buli DJ. Almával. November 27.21 óra: Venus együttes koncertje „Kezdjük újra" címmel, (új lemez + régi dalok). A koncert után Student est - Újdonságok nosztalgiával. Házigazda: Varga B. László. A Kisteremben Nosztalgiabuli Molnár Lajossal. November 28. 22 óra: Party dj. Palotai-val. November 29.22 óra: Mi-Csoda buli. A Nagyteremben DJ. Alma, a Kisteremben DJ. Immyboy.

A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ PROGRAMJA NOVEMBER 17-28.

November 17. 18 óra Juhász Gyula Művelődési Ház: így, ahogy vagyok... Kocsis Judit ( Szegedi Nemzeti Színház) musical estje. Beszélgetőtárs: Janik László színművész. Házigazda: Juray Miklós tanár. November 18. 18 óra Katolikus Ház (Dugonics tér 12.): Katolikus egyház - Magyar katolikus egyház - Európai Unió. Vendég: Dr. Gyulay Endre megyéspüspök. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. November 19. 17 óra Gábor Dénes Középiskola (Mars tér 14.): 50 éves a Gábor Dénes Középiskola. Visszaemlékezés. Vendégek: Kálmán Mihály ny. iskola igazgató, Szabó Gyula ny. MAV területi igazgató, Dr. Szörényi Tamásné igazgatóhelyettes, Mustos Tamás János igazgató. Beszélgetőtárs: Érsek Kálmán közlekedési üzemmérnök. November 20. 18 óra Északi Városrészi Fiókkönyvtár (Gáspár Zoltán u. 4.): DÁNIA CSODÁI. Háziasszony: Mojzesné Süli Anna fiókkönyvtár vezető. Köszönet a támogatásért Kónya Gábor önkormányzati képviselőnek. November21.16 óra Városháza Sajtószoba: Jön a következő 15 év. Keserédes mesék 1989-ből. Vendégek: Géczi József országgyűlési képviselő és Keserű Imre tanár. Házigazda: Annus József író. November 21.17 óra Vedres Szakközépiskola: 50 éves az Erkel vegyeskar. Jubileumi koncert és beszélgetés. Vendég: Dr. Mihálka György karnagy. Közreműködnek: az Erkel Vegyeskar, Makó Város Vegyeskara, és a Kórus szólistái. Háziaszszony: Dombiné Kemény Erzsébet. November 21.18 óra Juhász Gyula Művelődési Ház: Nagy lelked zengjen és ujjongjon a zenében... Közreműködnek: A Király König Zeneiskola növendékei. November 22.18 óra Adventista Imaház (Batthyány u. 15.): Zenés költői est. Vendégek: Szegedi Kovács György (Székesfehérvár) és művészbarátai. Háziasszony: Egerváriné Kökényes Zsuzsa November 24.18 óra Városháza Házasságkötő Terem: Szegedi mediterrán könyvek. De Gaulle-tól Arafatig. Könyvbemutató beszélgetés. Vendégek: Prof. Dr. Nagy László, Ferwagner Ákos PhD, Komár Krisztián, Szélinger Balázs történészek. Házigazda: Zsoldos Sándor irodalomtörténész. November 25. 18 óra MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Székháza (Somogyi u. 7.): Szegedi Halhatadanok 4. Szőkefalvy-Nagy Béla, a szegedi matematikai iskola nagy alakja. Vendégek: Dr. Csákány Béla emeritus, egyetem tanár, Dr. Hatvani László akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. Kérchy László egyetemi tanár, SZTE Bolyai Intézet. Házigazda: Dr. Pleskó András tanár. November 26. 18 óra MTESZ Székház (Kígyó u. 6.): Ikonok. Vendégek: Tornyi Molnár Edit tanár, Szaplonczay Miklós parokus, Görög Katolikus Egyházi Alapítvány. Beszélgetőtárs: Érsek Kálmán közlekedési üzemmérnök. Kamara kiállítás. November 27. 17 óra Szegedi Művész Klub a Rókusi Művelődési Házban (Kossuth L. sgt. 53.): Erdélyi Lili előadóművész estje. Az előadóval Polner Zoltán költő beszélget. Sík Endre újságíróval új könyvéről Tandi Lajos újságíró beszélget. A Szegedi Szépírás estje. November 28.18 óra Ifjúsági Ház: Világ- és Európa-bajnok kajakos utóélete. Vendég: Kajner Gyula vállalkozó. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár.


12

SZEGY

MEGALAKULT A HALLGATÓI EGYESÜLETEK KEREKASZTALA November 5-én Szeged kilenc ifjúsági civil szervezete írta alá a Hallgatói Egyesületek Kerekasztalának (HF.K) alapító okiratát. A kerekasztal tagjai olyan egyesületek, melyek rendezvényeiket főként a felsőoktatásban tanulóknak szervezik és közülük néhányan kizárólag ilyen eseményekkel jelennek meg. A szervezetek név szerint: AEGEE-Szeged, AIESEC Szegedi Helyi Bizottsága (AIESEC), ROTARACT Club Szeged (RTC Szeged), Szegedi Leo Klub, FUTUROPE Egyesület, LIFT Szeged, L. F. Szegedi Hallgatói Egyesület, Magyar Közgazdasági Társaság és Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium (SZTTSZ). A szerveződés célja a jobb kommunikáció az egyesületek között, ezen kívül a szervezett rendezvények hatékonyabb terjesztése, közös megjelentetése különböző, foként egyetemi sajtóorgánumokon. November I8-án a GTK Feketesas utcai épületének második emeleten 18 órakor AEGEF.-Szeged tájékoztatót tart a felsőoktatási törvény módosításáról az Európai Uniós ösztöndíj és munkalehetőségekről és természetesen magáról az AF.GEE-rőI is. A FUTUROPE Egyesület szervezésében november 20-án, csütörtökön 13 órai kezdettel Jürgen Köppen az EU Bizottság magyarországi nagykövete tart előadást a szegedi hallgatóknak.

EGYETEMI ÉLET

2003.

DECEMBER

8.

INNOVACIOS SIKER AZ EGYETEMEN Szabadalom hasznosításáról szóló szerződést írt alá az SZTE a Videotonnal

SZEGEDI IUUUJ

KAMERA HUNGÁRIA: A TELEVÍZIÓS MŰSOROK FIESZTÁJA Negyedik alkalommal és a hagyományok szerint Szegeden rendezik meg a Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivált. A honi magyar televíziós műsorok legszélesebb palettájának reprezentánsai szálltak ringbe az idei „Kamera Hungária 2003" nevezési felhívására. A tíz versenykategóriában és további három speciális kategóriában kiírt pályázatra minden eddiginél nagyobb számú, összesen 359 alkotás nevezett. A produkciók együttesen'több mint 200 óra műsoridőt tettek ki. A neves szakemberekből álló előzsűri ezen alkotásokból választotta ki a döntőbe jutottakat. Összesen 86 mű jutott tovább 60 óra terjedelemben. A szakma és közönség előtti végső megmérettetés a Belvárosi Moziban lesz november 27-29-e között. A rendezvény záróakkordja, a Díjátadó Gála, a Budapesti Operettszínházban december 2-án lesz. A versenyzsűri elnöke: Koltai Róbert A háromnapos fieszta a hazai televíziózás legnagyobb seregszemléje. A rendezvény megálmodóinak célja volt, hogy lehetőséget teremtsenek és átfogó képet adjanak az elmúlt időszak televíziós termésének áttekintésére, elemzésére. A Kamera Hungária elnöke, Csermely Ákos elmondta: „A fesztivál a hazai kultúra egy olyan szegmensére irányul, amely a lakosság legnagyobb rétegéhez eljut, sőt sokak számára ez a kultúra egyetlen elérhető forrása. Éppen ezért fontos, hogy a szemle a minőségi televíziózás elismerését célozza." Az immár hagyományosan rendezendő eseményen felvonulnak a televíziós műsorkészítők legfrissebb termései, a szórakoztató műsoroktól a tematikus magazinokon keresztül a televíziós sorozatokig, különböző kategóriákban. A tizenhárom kategórián belül három speciális területen, a „focim, szignál", a „kísérlet, újítás" és az „eredeti szinopszis" tárgykörben is indulhattak alkotások. A fesztiválon az országos csatornák mellett képviseltetik magukat a versenyben a helyi televíziók is, sőt évről évre határainkon túlról is érkeznek magyar nyelvű pályaművek. A zsűrik tagjai — mind az előzsűri zsűri, mind a versenyzsűri esetében elismert médiaszakértők, kritikusok és filmes alkotóművészek Kategóriánként egy-egy produkciónak ítél meg díjat a versenyzsűri, valamint a legkiemelkedőbb személyes, egyéni teljesítményeket „alkotói díj"-jal ismeri el. A fesztivál során a döntőbe jutott alkotások vetítései mellett a nézők személyesen is találkozhatnak kedvelt televíziós sztárjaikkal a közönségtalálkozók „megelevenedett" televíziós produkciói során. A közönségprogramok évről-évre nagy sikerrel, telt házak előtt zajlanak A szervezők több millió szavazólapot helyeztek el különböző újságokban, melynek alapján a nézők is voksolhatnak kedvenc televíziós személyiségükre, és műsoraikra. A voksokat legkésőbb 2003 november 25-ig a 1537 Budapest, Pf.: 453/441 postacímre várják. Véleményük alapján adják ki a két közönségdíjat a legkedveltebb televíziós személyiségnek és a műsor alkotóinak. Évente több tízezer szavazat érkezik a nézőktől. A szervezők minden évben más-más kortárs művészt kérnek fel az adott évben kiadott díjak megalkotására. A Kamera Hungária 2003 gáláján kiosztandó díj Szabó Ágnes képzőművész alkotása. A döntőbe jutott alkotások bemutatása minden nap 14.00 órától kezdődik. November 27-én 17 órától a Filmtékában Regionális hírközpontok az EU csatlakozást követően címmel rendeznek fórumot. A hivatalos megnyitó I9.30-kor lesz a Belvárosi mozi nagytermében, majd itt mutatják be Sas Tamás rendező és Ragályi Elemér operatőr Apám beájulna című új filmjét. 28án 17 órától a Filmtékában Eltűnő műfajok. Médiapiac - Médiagazdaság címmel beszélget Bolgár György a meghívó« vendégekkel. (8 órakor a nagyteremben kezdődik Az ördögikör! A politika és a média kapcsolata című program, majd 19 órától az MTV 20 órától a TV2 mutatkozik be. Szombaton 15 órától a Filmtékában Riporter kerestetik, játékos vetélkedő mindazoknak akik bakarják próbálni ezt a szakmát. 16 órától az MTV, 18.30-tól az RTL Klub. 21 órától a Ywa programjait tekinthetik meg a nagyteremben az érdeklődők. A szervezők mindenkit szeretettel várnak a kötetlen beszélgetések!«, akol az érdeklődőket vendégül látják egy pohár bonra. A fesztivál szakmai programiam, vetítésein, közönségtalálkozóin a részvétel ingyenes a sajtó, a szakma és a nagyközönség számára is. Jegyek a mozi p * m w í V m igényelhetők: Szeged - Belvárosi mozi (Deák Ferenc utca 14IX. tefcfitMc 06/62-486-936,) A

A szerződés túlmutat a konkrét megállapodás pénzügyi keretein. Fotó: orío A Szegedi Tudományegyetem újkori történetében első alkalommal fordult elő, hogy technológia transzfer folyamat végig ért, vagyis az egyetemen lezajlott alapkutatás eredményéből piacképes termék született úgy, hogy a fejlesztés hasznából az intézmény közvetlenül részesül — mondta Szabó Gábor rektor egy az SZTE és a Videoton Holding Rt. között kötött tudományos szabadalom hasznosításáról szóló szerződés aláírásakor. Ahhoz, hogy a Videoton és az egyetem együttműködésével létrejött terméket Magyarországon és külföldön árusítani lehessen szükség van arra, hogy a korábban szabadalmaztatott eljárás kizárólagos használati jogát a cég megvásárolja — hangzott el az eseményen. A Videoton Rt. a kapott hasznosítási jog ellenértékeként az általa vagy alvállalkozói által - az egyetem kutatóinak know-how-ja alapján — gyártott mérőműszerek eladási árának százalékában meghatározott hasznosítási díjat fizet — közölte Sinkó Ottó, a Videoton Rt. vezérigazgatója. Hangsúlyozta: a hasznosítás során a cég számít az egyetem kutatóinak közreműködésére. A vezérigazgató hozzátette, a két fél között létrejött szerződés túlmutat a konkrét megállapodás pénzügyi keretein. - A mai megállapodás aláírása egy sokéves együttműködésre helyezi föl egyrészről a koronát, és egy még ennél is hosszabb és perspektivikusabb kooperáció előtt nyitja meg a lehetőséget — mondta Sinkó Ottó. Szabó Gábor, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzora elmondta, a szabadalom kifejlesztését megalapozó elméleti kutatásokat 1994-ben kezdték meg. A kísérletek célja, egy olyan módszer kidolgozása volt, amely lehetővé teszi gázokban jelenlévő szennyező anyagok, vagy más érdeklődésre számot tartó komponensek kimutatását. A SZTE és a Videoton közösen nyert egy pályázatot a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési

Programon (NKFP), mely a földgázban kis mennyiségben jelenlévő vízgőz kimutatására szolgáló műszer létrehozását támogatta. A megrendelő Mol Rt. számára ez az adat igen fontos, hiszen pontos információkkal kell rendelkezzen arról, milyen komponensekből áll az a földgáz, melyet kibocsát a gerinchálózatba. A fogyasztóknak is érdeke, hogy a vízgőz koncentráció a szabványokban előírt határértékeket ne haladja meg, ugyanis más alkotórészekkel reagálva végeredményben a vízgőz okozza a gázvezetékek korrózióját. A jelenség évente több milliárd forintos kárt okoz a vezetékrendszerekben, mely költséget végső soron a fogyasztók fizetik meg. A pályázat eredményeként a készülék prototípusa az algyői gázüzemben január óta működik. Rácz Béla, az SZTE stratégiai rektorhelyettese hozzátette, jelenleg a szegedi szabadalmon kívül nem létezik más módszer, mely alkalmas lenne a földgázban található vízgőz mennyiségének nagypontosságú, valósidejű kimutatására ipari körülmények között. így joggal várható jelentős külföldi érdeklődés a találmány iránt. - Ennél sokkal univerzálisabb készülékről van szó, mert viszonylag kis adaptációval más gázelegyekben más szennyezők kimutatására is képes közölte Szabó Gábor professzor. Nagyon sok olyan alkalmazási terület van, ahol ilyesfajta problémákat kell megoldani. A kutatók végeztek már méréseket gyógyszergyárak számára, a feladat itt az volt, hogy meghatározzák milyen légnedvesség mellett készítik a tablettákat. Ez a körülmény jelentősen befolyásolja a tabletták élettartamát. A sajtótájékoztatón elhangzott, a módszer védelmi szempontból is jelentős lehet, hiszen alkalmas kis koncentrációjú gázok kimutatására a levegőből, bár hangsúlyozták jelenleg ilyen típusú vizsgálatok nem folynak. - Egy kutató pályafutása során ritkán fordul dő, hogy láthatja, amint

abból a kutatásból, melyet elkezdett egy sötét laborban létrejön egy kézzel fogható készülék — mondta az egyetemi tanár. Szabó Gábor úgy vélte, a profeszszionális készülék létrejötte nagyban a Videotonnal való közös munkanap köszönhető. Az az elektronika, amely ezt a készüléket kiszolgálja a világ bármely pontján megállja a helyét. A berendezés létrehozóinak reményei szerint a nem túl távoli jövőben hazánk piacain kívül is megjelenhet. A szerződés aláírását megelőző beszélgetésen az egyetem és a cég vezetése megállapodott arról, hogy a Videoton Holding Rt. segíteni fogja a SZTE-n folyó műszaki képzést, mind eszközellátásban, mind bizonyos források biztosításával - jelentette be az egyetem rektora. Szabó Gábor közölte: a két fél közösen fog indulni, akár a jelenlegi együttműködés témájában, vagy akár más területeken is az uniós csadakozással megnyíló kohéziós és strukturális alapok vagy az EU 6 keretprogram pályázatain. Sinkó Ottó, a Videoton Rt. vezérigazgatója a Szegedi Egyetem kérdésére válaszolva elmondta, a cég és az egyetem között évek óta folyó együttműködés rávilágított arra, hogy az egyetem törekvései, különösen a műszaki képzés bővítése további támogatásokat igényelnek. — Olyan együttműködési megállapodást fogunk az egyetemmel aláírni, mely egyszerre jelent anyagi és eszközbeli támogatást, másfelől biztosítja a hallgatóknak bizonyos ipari alkalmazásokhoz való közvetlen hozzáférést - mondta a vezérigazgató. A Videoton a továbbiakban segít az egyetemnek a kialakuló műszaki képzést iparközelibbé tenni. Az felsőoktatással való szoros együttműködés a cég alapvető érdeke, hiszen az ipar és a képzési rendszer egymásra találása mind a két fél számára hasznos hangsúlyozta Sinkó Ottó. K.Z.G.


SZEGY 13

PORTRÉ

2003. NOVEMBER 17.

ARCKÉPEK: PODMANICZKY SZILÁRD A szoba olyan, ahogyan elképzelem magamban egy író szobáját. Nyugodt, csendes ház a nagykörúton belül, komoly, tekintélyes íróasztal, laptop. Számomra meglepő rendezettség, katonás rend. Csak ami az íráshoz kell. Podmaniczky Szilárd természetesen munka közben fogad, a laptopon megnyitott dokumentum. Kérdezem, mivel foglalkozik, mit ír? Sok mindenen párhuzamosan, szimultán dolgozom. Két film is lesz most a filmszemlén, aminél társszerzőként leszek feltüntetve, most fejeztem be egy verses könyvet, egyeden egy vers, ami ötven oldal, karácsonyra talán kijön. Egy könyvem a jövő könyvhéten fog megjelenni, abban egy kisregény lesz, van egy kvázi életrajzi sorozatom, aminek az a címe, hogy „Idegpályáim emlékezete", azt is írom folyóiratokba, az ES-ben megy a szótár, a Délmagyarban megy a Piton Pistás sorozat, van egy darabom, aminek keresem a rendezőjét, a narancsban megy a sorozatom, abból valamikor két év múlva akarok egy könyvet csinálni. A szegeden élő író, költő Cegléden született, a Juhász Gyula Tanát-

képző Főiskolán szerzett diplomát. Szeret főzni, és tud is, ezt családom is tanúsíthatja, újabban rajzol és fotózik is, aktívan űzött sportja a horgászás. Régebben sokat totóztunk, de jelentősebb nyereményt nem tudtunk felmutatni. A játék nem hiányzik írásaiból sem. Én úgy érzem, hogy a nyelvvel való játék, meg egyáltalán maga a játék, az egy mentális dolog, szerintem

egészséges ember játék nélkül nincsen meg. Szilárd békés, nyugodt ember, családban él, terveit hosszú távra szövögeti. Az alkotás élete része, kitölti napjait. Azon kevesek közé tartozik, aki írásaiból él. Könyvei 1993-óta folyamatosan jelennek meg, díjainak felsorolására kevés a hely. Művei külföldöm is megjelentek, német, szlovák és bolgár nyelven, a „Két kézzel búcsúzik a leopárd" című regényét németre fordítják. Az internetes keresők nevére több ezer találatot hoznak. Podmaniczky Szilárd a készülő könyvek mellett tovább tervez, még többet, ú j és más dolgokat szeretne. Ügy látom, a következő húsz évre már elkötelezte magát. Filmet is szeretnék csinálni, rengeteg forgatókönyvet írtam az elmúlt években, de olyan jellegű filmek ezek, hogy nem igazán illeszkednek bele a mai magyar filmes palettába, mert jókedvűek. Mindig azt gondolják, hogy amin nevetni lehet, az nem komoly dolog, holott nyílván a nevetés is valaminek az ellenében van. Petró János

KARCKEPEK: KENYERES ATTILA „A művészi megnyilvánulás, a határok feszegetése érdekel, nem a másfél havonta változó trend" - adja meg hajszobrászati ars poeticáját Kenyeres Attila, a Hajas Szalon 22 éves stylistja. Az egyébként frizurájával nem hivalkodó fiatalember reklámokhoz, divatfotózáshoz költ hajat a szereplőkre, de oktatóként is dolgozik a szalonban - „érdekel az oktatás, a továbbadása annak, amit már tudok, és amit még megtanulhatok." 1998-ban, a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyének harmadik helyezettjeként szakiskoláját gyorsítottan abszolválva a kaposvári Hajas Szalonba jut, ahol a másoknak - még a végzett fodrászoknak is - kötelező három hónapos betanulói időszakot átugorva azonnal dolgozni kezd - „a végén már mindenkit én vágtam." Előmenetelének lendületén nem változtatva másfél év után megszerzi a stylist fokozatot, amelynek birtokában Budapestre érkezik ahol közös produkcióban már az Operettszínház színpadán is bemutatta hajkölteményeit. - A stjdistról a gyakran felbukkanó executive producer titulusa jut eszembe, amelyről szintén nem tudom, hogy mit takar. Eloszlatnád a sztájliszt-övezte homályt? - A stylist a tanuló, a betanuló és a sima fodrász kategóriáját követő szint. Nem egyszerűen elkészíti a vendég instrukciói alapján a frizurát, hanem képes megfogalmazni és megvalósítani azt a hajviseletet, amely a legjobban illik hozzá. Stílust'ad neki, helyette is megtalálja azt a formát, amellyel a vendég önmagára nézve valami újat fedez fel, valamit, ami eddig rejtve volt előtte. A stylist felett van a top stylist, majd a szalon tréner, végül a csúcson, a szalon direktor. - Hogyan lehet feljebb jutni ezen a sűrűn fokozott sza Irmai létrán? - Általában az évenként megrendezett Hajas kupán elért eredmény és az éves teljesítmény együtt határozza meg, hogy ki léphet felsőbb kategóriába. Az én esetemben ez már a kaposvári szalonban eldőlt, ahol - miután önhibámon kívül kimaradtam az akkor Szegeden tartott Hajas kupából másfél éves munkám és a heti szakmai

- marketinget, elméleti anyagokat, gyakorlati hajvágást magába foglaló tréningeken mutatott teljesítményem alapján kaptam meg a címet. - Amivel meg sem álltál a budapesti Hajas Szalonig. Téged mi vonzott ide? - Itt több a szakmai lehetőség. A szalon a szemináriumok mellett egy olyan inspiráló közeget jelent, amely folyamatosan arra kondicionál, hogy fejlődjek, újabb és újabb technikákat sajátítsak el Az itthoni versenyek legjobbjai lehetőséget kapnak arra, hogy Londonban részt vegyenek az egyébként igen drága szakmai tanfolyamokon. Egy három napos tanfolyam 150 ezer forint, de akadnak olyanok, amelyekért óránként 80 ezer forintot is elkérnek. Ugyanakkor itt rengeteget lehet tanulni. Volt olyan magyar résztvevő, aki visszatérte után azonnal megnyerte az itthoni országos versenyt. A tanfolyamokon kívül megtekinthető a Sálon International is, ez egy afféle „haj-expo", ahol egyébként mindmáig egyeden közép-kelet-európaiként szerepelt Hajas László is. A kiállítást az ún. alternatív Hairshow követi, ahol a legnagyobb nevek ötperces műsorai láthatók Ez a frizurák fény- és hangjátékkal egybekötött bemutatója, olyan, mint egy felvonás egy színdarabból. Nívós szakmai eseménynek számít, Londonban például a Royal Albert Hall-ban rendezik meg. Budapesten hasonló esemény az évenkénti Kreatív Hajshow, amelynek tavalyi operettszínházi bemutatóján Bódis Richárd meghívására közös

produkcióval mutatkozhattam be. Bódis Richárd egyébként az idei Wella Trend Vision országos győzteseként Magyarországot fogja képviselni a berlini nemzetközi versenyen. - Az itthoni versenyen negyediklettél. - Igen, a zsűri, azt hiszem, túl agresszívnak ítélte a graphic elegance kategóriában készített hajvágásomat, bár egy ilyen verseny nem feltédenül hétköznap is hordható hajviseletről, hanem a technikai bravúrról, a határok ledöntéséről szól, éppúgy, ahogy a divatbemutatók sem a hagyományos értelemben vett „hordható ruhákat", hanem a szakmai virtuozitást kívánják bemutatni. Kicsit csalódtam, de amikor a zsűri szakmai csoportjából valaki megjegyezte, hogy ez volt az est haja, nekem felért egy győzelemmel. - A katalógusokban csak egyeden férGffizurát találtam, a versenyen pedig egyet sem. - Hát, igen, a férfiak kevésbé merészek, igényeik kimerülnek a felnyírásban vagy egy kis igazításban. A nők sokkal nyitottabbak az új megoldásokkal szemben. Egyszer bejött egy lány, akinek a hajtípusa pontosan olyan volt, mint amilyennel egy versenybe szerettem volna nevezni. Elmondtam neki, mi a tervem, azonnal belement. Meg kell változtatni a férfiak hozzáállását is, hogy felismerjék, milyen fontos eleme a megjelenésüknek a jó frizura. - Ezzel szemben a szakma művelőinek csúcsán szinte kizárólag férfiak vannak, míg a hétköznapokban a fodrászok többsége nő. - Ez valóban furcsa, talán a férfiszem jobban meglátja, hogy milyen frizura illik egy nőhöz igazán. Egyébként néha egészen egyszerű megoldások, egy frufni is képes teljesen megváltoztatni az arcot. -Az utcán járva folyamatosan fodrászszemmel nézed az embereket? - Persze, a villamoson gondolatban mindenkit megnyírok. Na jó, nem mindenkit, csak aki megragadja a "hajperverz", fanatikus képzeletemet. Nyilas Gergely

EGYETEMI KULTURÁLIS VERSENYEK November 26-án 17.30-kor rendezik az Egyetemi Zenei versenyt a Rektori Hivatal Aulájában. A megméretetésre a komolyzene illetve a népzene körébe tartozó összesen 5-10 perces hangszeres vagy vokális szólódarabokkal és kamaraművekkel, illetve eredeti népzenei anyag énekes vagy autentikus hangszeres előadásával lehetett jelentkezni. A vetélkedőre szólistaként a SZTE nappali tagozatos és PhD hallgatói nevezhettek kivéve a Konzervatórium és a JGYTFK ének-zene szakos hallgatóit. Az Egyetemi Zenei Verseny 140.000 Ft összdíjazású. Másnap, november 27-én Rektori Hivatal tanács termében rendezik az Egyetemi Vers- és Prózamondó Versenyt. Erre a vetélkedőre a pályázóknak magyar szerzők három szabadon választott versével vagy prózájával kellett nevezniük további kikötés volt, hogy az egyik mű írójának kortársalkotónak kell lennie. Mindkét pályázatot az SZTE Kulturális Irodája írta ki. A produkciókat szakzsűri értékeli, a vetélkedők nyilvánosak. A két verseny, és a Szegedi Egyetem és a Kulturális Iroda által közösen kiírt Szerelmes vers pályázat ünnepélyes eredményhirdetése, valamint a gálaműsor december 11-én 18 órakor lesz a Rektori Hivatal Aulájában.

2000 ÉV ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON A magyar építészet 1000 éve A szegedi várban nyílt meg november 14-én a 2000 év építészete Magyarországon - A magyar építészet 1000 éve című kiállítás. A tárlat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara hallgatóinak munkáira épül. Az eredetileg 2000. decemberében a Műegyetemi Millenniumi rendezvények sorában a Műegyetem Aulájában bemutatott kiállítás I.-II.-III. éves hallgatók által készített makettjei olyan épületeket mutatnak be, amelyek a megmutatott formájukban ma már nem láthatóak - mert soha nem épültek meg, átépültek vagy elpusztultak. A kiállítás teljes anyagát a VÁTI Kht. Dokumentációs Központja őrzi és a BMGE Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékkel együtt igyekszik további bemutatásáról gondoskodni. A cél: az anyagot minél több helyen bemutatni, s közben folyamatosan frissíteni, bővíteni (az építész hallgatók minden évben épületek tucatjainak a makettjeit készítik el). A kiállítás kronologikus rendben, a különböző építészeti korszakok határain és azokon belül megjelenő számos változat megmutatásával, a népi- és a rangos építészet egymás mellé helyezett példáinak kontrasztjával, dinamikusan mutatja be 2000 év építészetét Magyarországon. Az érintett korszakok: a Római Provincia Pannónia, a népvándorlás és a honfoglalás kora, a középkori romanika és gótika, az újkori reneszánsz és barokk és a XIX. és a XX. század építészete. ' A 2000 évi kiállítást megtekintő ötezer látogató, szakmai és laikus közvélemény egyaránt elismerően nyilatkozott, kiemelve, hogy nem egyszerűen csak szép és érdekes épületeket ismertek meg, de egy olyan, az oktatás és a mindennapi művelődés különböző területein jól használható "segédeszközt" is, mellyel szívesen találkoznának gyakrabban. Történelmi, építészeti múltunk megismeréséhez az érdeklődők egyedi, igen látványos segítséget kaphatnak e makettkiállítás megtekintésével. A kiállítás 2004. február 15-ig tart nyitva.

A Közéleti Kávéház ajánlja: ÍGY, AHOGY VAGYOK... Kocsis Judit musical-estje A tapasztalt közönség jól tudja, hogy a „Kávéházi témák" hagyományosan nagyon sokszínűek lehetnek: a közélet, az oktatás, a tudomány, sőt a művészet jeles képviselői nemhogy egy héten belül, de sokszor akár ugyanazon alkalommal is jól megférnek egymás mellett. A témák buja sokszínűsége ellenére, ez alkalommal is - mint legtöbbször - egy könnyed, zenés rendezvényt ajánlok figyelmükbe. 2003. november 17-én, hétfőn, a Juhász Gyula Művelődési Központban, 18.00 órakor Kocsis Judit (Szegedi Nemzeti Színház) musical-estjét láthatják „így, ahogy vagyok ..." címmel. Judit azonban nem egyedül küzd meg a közönség kegyeiért, hanem két fiatal pályatársa: Kónya Krisztina, illetve Rácz Rita is közreműködik majd az est folyamán. Ahogy Judit fogalmazott „lánybuli lesz", ami persze megkerülheteden és kihagyhatatlan alkalmat teremt arra, hogy a musical-irodalom legszebb, legismertebb női duettjei is elhangozzanak. Judit, aki a színész-énekesi pályával kapcsolatban méltán magasra teszi a lécet, a 90-es évek derekán kezdett a színházzal komolyabban foglalkozni, hiszen az érettségi után ekkor lett a Színház Stúdiójának tagja. Ének-technikáját az idők folyamán Karikó Teri, Vajda Júlia illetve Andrejcsik István keze alatt tökéletesítette, így nem csoda, hogy már évek óta tagja a Színház Énekkarának. Énekhangja és technikája mellett azonban, színészi vénáját is hamar felfedezik így alkalma nyílott többek között a Kabaré, a Padlás, a Furcsa pár, illetve a West Side Story önálló szerepkörében is bemutatkozni. Legutóbb például a Szabadtéri Játékok műsorán szereplő EVTTA című musicalben alakította nagy sikerrel a kidobott lány szerepét. Az énekesnő a Kávéház rendszeres látogatói előtt sem lehet ismeretlen, hiszen már többször volt vendége a rendezvénysorozatnak valamennyi alkalommal slágerek éneklésével örvendeztetve meg a nagyérdeműt. Judit azonban az éneklésen kívül sok időt (és pénzt) szentel másik kedvenc időtöltésének a fotózásnak is, sőt a színház mögöttünk hagyott évadjában még kiállítást is rendezett saját munkáiból... Minderről, és persze ennél jóval többről Janik László színművész (Szegedi Nemzeti Színház) faggatja majd a Kávéház vendégét Az est házigazdája Juray Aliklós tanár lesz. Katona Norbert


14

SZEGY

AJÁNLÓ

„UGATNI GRANDIÓZUSÁN" Apatheatrum Ha egy rendező hozzányúl. Ha egy rendező hozzányúl Esterházy Péter Búcsúszimfónia. Ha egy rendező hozzányúl Esterházy Péter Búcsúszimfónia című komédiájához, akkor az nem normális. Ez egy irodalmi közhely lassacskán, maga a szerző is meglepődne hát, ha egy sárgalámpás estén letévedne a szegedi Tamási Áron Klubba. Hogy a darab végén felszolgált pohár pezsgőt felrenyelné-e, vagy koccintana az alkotókkal, az más kérdés. Én koccintanék. Az Apatheatrum című darab a Búcsúszimfónia alapján készült, fél éves operáció során, mialatt a ki is vettek, be is raktak a szervezetbe. ATÁK lassan telik csak, mint a járda gödrei az esőben, amíg aztán lassan csordultig lesznek. Beülünk egy szűk térbe, szinte egymással szemben, akár egy alkoholista kiscsoportos foglalkozáson, a fények le föl, mintha kattogtatna valaki egy irtózatos vakut. A színpadon groteszk élőképek váltják egymást, boldog családi fotók túlexponálva. Aztán kezdődik. Óriási iramban zakatolnak a történések, mi meg bogozhatjuk a szálakat, gyakran visszafelé összerakva, már ha megy. Megnyugtatásul közlöm, hogy az eredeti darab jellegével ez nem áll ellentétben, sőt. Apa, az épp ma, és minden előadásnapon hetven éves szinkronszínész életvidámán megcsömörlött léte a színhely, négy lánya, átúszva gyakran a Kar szerepébe a narrátor. Ha valaki figyel a lámpák, reflektorok munkájára különbséget tehet történés és történés között, kikockázhatja a játékot a játékban, de nem érdemes. A szereplők alakítása érzésem szerint elragadja az embert, így nem is lehet mindenható elemzőként folyamatosan a rejtett kulcsszavak között mrkálni. Mert jól játszanak a maguk sutaságaival és tehetségükkel együtt, nem akarunk hibát keresni sem, hiszen tudjuk, nem deszkára gyúrt színházi emberekről van szó, hanem olyanokról, akik holnap ugyanolyan hallgatók, mint az összes többi. De ma nem. Apa, aki alig egy hónappal a premier előtt jelentkezett az épp megüresedő szerepre, nos, ő karakter, hogy ne hízelegjek annyira. Dörzsölt kocsisként bánik a fél méterre ülő, arcába izzadó közönséggel, arra hajtja őket, amerre szeremé. Mi meg nyihogunk a röhögéstől. „Szeretem a faszomat." - Esterházy Péter: Búcsúszimfónia, Benkő Imola fordítása. Kiváló technikákat látunk, a lámpák vágóollóként szelik meg a jeleneteket, és egymás után pakolják, akár egy Tarantino-filmben. Nem könnyen kivitelezhető megoldás, valószínűleg véres gyakorlások eredménye, de hat. Meg az intertextus. Ez olyan valami, amikor egy szövegben hirtelen egy egészen más szöveg jelenik meg és bukik le, mint nap fejéről véres koronája. Ezt az Esterházy kedvelte jelenséget a darabban is megtalálhatjuk, és nagy örömömre nem csak a szövegkönyvön. A játék során itt-ott ismerős dolgokat fedezek fel. Nini, egy Björk dal, aztán ott a bolond figurája. Olyan, mintha a L' art pour l'art társulat Tompikáját mímelné, a Himnusz előadásában pedig elvetemült Belgás hatást érzek. Esterházy gegjeihez méltó a hasonló elvű előadás, - bár lehet, hogy csak nekem tűnt úgy, akkor viszont tessék eztán ennek megfelelően hazudni azt az intertextust! Ha két melléknevet kellene mondanom Benkő Imolával kapcsolatban, akkor a határozott és a kitartó jönne a számra. Szóval az ördög is rendezőnek teremtette. Mivel ismerem régről, ezért annál a kérdésemnél, hogy miért választott egy ilyen előadhatatlan darabot, szinte előbb írom le, mint mondaná: mert előadhatatlan. Két éve egy hasonló társulattal Mészöly-darabbal próbálkoztak, és bár nem vallottak szégyent, szakmai-oktatói berkekben mégsem tapsoltak nagyon, szerintük ezt a darabot nem lehet színpadra vinni. Talán a mostani darab nekik is válasz, méghozzá csattanós. Nehezen állt össze a jelenlegi társulat a darabra, és sokat is gyakoroltak előtte, a légzéstechnikákon át a különböző szerepjátékokig, de mostanra összeértek az emberek, így Imola velük is szeretne nekivágni a következő - Mrozek- darabnak. Az oly híres egyetemi színpadból már sok éve csak a márványtábla maradt, amire büszke lehet az intézmény, hát ezért is fontos, hogy jelenleg két egyetemistákból álló társulat is működik. Kis csapatukon kívül ott van még a Szegedi Egyetemi Színház (elmésen SZESZ), akik épp Szerelmem, Elektrát adják. A régi hagyomány felelevenítését azonban nem finanszírozzák annyira, mint az szükséges lenne, bár az Apatheatrumot az EHÖK, a BTK HÓK, a Kulturális Iroda, és az SZTE JGYTF is támogatta valamelyest, azonban az ingyenes előadások mellett már így is elrongyolódott a bugyelláris. Benkő Imola nem csodálkozik azon, hogy túllépték a minimum költségvetést, bár látom, hogy ilyenkor kissé kétkedve gondol következő darabjukra. A darabot az alábbi időpontokban nézhetik meg az érdeklődők: TAK: november 20., 27.; december 2., Millenniumi Kávéház: november 24.; december 1. Hauptmann Tamás

C & l

Hungary

C&T

B

2003. NOVEMBER 17.

HOLDUDVAR Uj játszóhely a színházban

Szerémi Zoltán és Megyeri Zoltán játékát legközelebb november 19-én és 21-én este tíztől nézhetik meg. November 15-én, szombaton este tíz órakor új játszóhely nyílt a Szegedi Nemzeti Színházban. A Holdudvar közönsége Mrozek: Emigránsok című előadását nézhette meg a Nagyszínház színpadán létrehozott játék és nézőtéren. Székhelyi József, a színház igazgatója a Szegedi Egyetemnek elmondta, az egyetemi ifjúság mint közönség nagyon fontos számára, ezért lényegesnek tartja, hogy a diákok színházba járási mutatóin javítsanak. Szegeden egy kisvárosnyi egyetemista él, és mégsem kötődnek eléggé az intézményhez. - Ez persze függ a műsorpolitikától is, de úgy gondolom, hogy elsősorban szocializáció kérdése. Azt remélem, hogy az új, több lábon álló, egyetemistákat megszólító elképzeléseink változtatni fognak ezen. Az első lépés már meg is történt, az egyetem Kulturális Irodája által szervezett Őszi Kulturális fesztivál keretében bemutatták az Emigránsok című művet. A darab az egyetem és a színház együttműködésével jött létre, de hogy ez ne csak egyszeri esemény legyen, a színház a műsorrendbe illesztette, és ezzel egyszersmind létrehozta a Holdudvar színházat. Aki a fesztiválon lemaradt Szerémi Zoltán

minden, ami repülés!

Ingyenes, komputeres helyfoglalás Legkedvezőbb átszállás - legolcsóbb ár Több száz légitársaság teljes kínálata, azonnali jegykiállítás

Kérje az egyetemi kedvezményt minden hallgatónak és oktatónak alanyi jogon jár! Tegyen virtuális utazást web oldalunkon: www.congresstavel.hu Last minute ajánlatok egész évben, körutazások, síutak, üdülések C & T Utazási Iroda - Szeged, Dáni-utca 7., a Domusnál tel: 62/481-562 - travel@congresstravel.hu

és Megyeri Zoltán játékáról azok legközelebb november 19-én és 21-én este tíztől nézheti azt meg. Az izgalmas vállalkozás Holdudvar elnevezése arra utal, hogy az itt játszott darabok célközönsége leginkább a nem mindennapi színházi élményre vágyó egyetemi és városi értelmiség, mely mintegy holdudvarként fogja körbe a színházat. A színházba látogatókat is a holdfény kíséri, hiszen a produkciók általában este tízkor kezdődnek. Az estét már kezdetekor különlegessé teszi, hogy a Holdudvar nézőteréhez nem a megszokott főbejárat vezet, hanem a „művészbejáró". A Holdudvar Színháznak két játszási helye van, az egyik az aktuális esti előadás díszlete mögötti, vagy az abba helyezett játék és nézőtéren, illetve a színpad alatti, színpadgépészeti térben, ahol speciális darabokat lehet mobil nézőtérrel lebonyolítani. Ezeknek az előadásokon az egységes jegyár ezer forint. A direktor közölte, előrehaladott megbeszéléseket folytatnak az egyetem Kulturális Irodájával, hogy a Dugonics téri Aulában, vagy a Jate Klubban, vagy valamilyen kávéházban improvizált esték keretében úgynevezett felolvasószínházat indítsanak el. Ha az itt bemutatott darab elég jó és

élvezetes, akkor a színház akár kőszínházi premiert is csinálhat belőle. Nemcsak az egyetemisták a színház gyakori látogatói, de az igazgató is rendszeresen megfordul az egyetemen. Preformance néven havonta egy speciál kollégiumot tart, mely felettébb tanulságos számára, hiszen nemcsak élményeit oszthatja meg a diákokkal, de a hallgatók tapasztalataiból ő is rengeteget tanul. így közelebb kerül hozzájuk, ami megint csak segít, hogy az igényeiknek megfelelő színházat alakítsanak ki. A színháznak jelenleg egy játszótere van, de megszerezték a Korzó mozit, ahol felkészülnek arra, hogy különleges, elit prózai előadásokat is létre tudjanak hozni. A Szegedi Kortárs Balett előadásait is mutatják majd be. A 2004-es adótörvény-változások alapján az áfa csak a saját bevétel után igényelhető vissza. Ez színházigazgatók számításai szerint országosan 2,3 milliárd forint hátrányt jelenthetnek a színházaknak. Ezzel kapcsolatban Székhelyi József elmondta, jelentős csapás érte a színházat, az így elvesztett pénz 100 millió forint feletti öszszeget tesz ki. Bár ígérnek kompenzációt, véleménye szerint ez korántsem fedezi a veszteségek 100%-át. T. P. Z. - K. Z. G.

„Riporter Kerestetik, Szegeden is!" A Kamera Hungária idén első alkalommal rendezi meg a Nap-keltéből ismertté vált vetélkedőt, melyre tájékozott, rátermett, a médiamesterség iránt érdeklődő fiatalok jelentkezését várják a szervezők.

A verseny 2003. november 29-én 14 órakor kezdődik, helyszíne a szegedi Belvárosi Mozi. Házigazda: Baló György. A részvételi szándékot levélben vagy e-mail-ben lehet jelezni a Média Hungária Bt. 1537 Budapest, Pf.: 453/441 címre vagy a media@mediahungaria.hu e-mail címre november 25-ig.

A legjobb riporterjelöltek értékes jutalomban részesülnek.


S

desapámtól hallottam először Csömör ZsigáróL Az ifjúsági kalandregénybe illő nevű férfi menő labdarúgó volt Szegeden a hetvenes években. Ma rossz ruhákban, ócska lebujokban éli életét, szállásadója az utca. Egy fiipados kiskocsmában lelek rá, fanyar borszag és gomolygó füst ködében. Első kérdésemre máris izgatottan válaszol a szomszéd asztal sarkából, - Én vagyok a Csömör Zsiga. készséges, mi több, tettre kész, mintha a bemelegítés után újra a sípszót várná a jobb szélső.

É

SZEGY 15

SPORT

2003. NOVEMBER 17.

KISPADON

Ötezer a Balatonról Jómagam csedő-bodó próbálkozásai a riport ürügyén mégsem találnak rosszallásra. Itt lehet, hogy ezt nem veszik észre, ezért most nem sípolnak Mikor Zsiga a pénzről kérdez, jobban mondva anyagi támogatást kér hétfőig, amikor is havi ötezer forintját „utalják a Balatonról", szóval akkor egy kicsit elhalkult, s gyanakvón körbepislogott. Mintha a partjelzőre nézett volna: les volt? Azt mondja, mikor „amannyija" van, nem is jön ide. Felmegy a Galyatetőre, az állomásnál, Újszegeden. Mosolyog egy huncut focistásat és folytatja. Meséli a balatoni történetet, egy házról, ami az övé, de eladták, és onnan kapja azt a kevés járandóságát. Nem kell több, úgy is elvennék. Hárommillió. Kihelyezve. A barátja címére érkezik az „utalás", ahol most a melléképületben meghúzhatja magát. Nyáron, ha úgy alakul, itt a víztorony, és int a fejével a Szent István tér műemlékké nyilvánított tornya felé.

Én rúgtam a gólt! Fotó: orio

klub, a kezdetek, szülővárosában Szentesen, a Kinizsiben, majd a SZEAC, és a Szegedi Dózsa. A szeme akkor csillan fel, mikor nosztalgiázni invitálom, mi a legemlékezetesebb története mint szegedi futballista. Egyetlen élmény, amit sosem felejt, a Vasas ellen, Budapesten nyertek egy nullára. Nagyot nevetve meséli: - Én rúgtam a gólt! A szöglet után olyan szerencsésen pattant ide a labda, - A család? hogy a kivetődő kapus mellett a hosz— Csak egy lányom van, három szú sarokba csorgott. - a sípcsontot nyelvet beszél, manöken volt, de most nem nevezi meg, csak mutatja. már valamilyen iskolát vezet, és renMegint nevet hiányos fogsorával, geteget van külföldön. A nevem is el- a kapust dicséri, Korányi Emilt, aki dobta, az anyjáét vette fel. Mit várhat- nagyon jói védett. Ha kikapnak tizennék tőle? három egyre, egy szavuk sem lehetett A fociról kezdünk beszélgetni. volna. Csendben figyelem felderengő Nem sokat mond, felsorolás, három mosolyát Péter anyai nagyanyja, aki a szegedi textilgyárban dolgozott munkásként, ugyanolyan jó képességű volt, mint édesapja, a szabadkai Naftagáz vegyésztechnikusa. Mindketten elégedettek voltak a társadalmi szerepükkel. Egyszerűen tették a dolgukat és a fdkínált magasabb pozícióból már nem kértek. Tehát mindkét ágon van minta a tehetségre, de az igazi ambíció Látó Júliában kezdett el mocorogni. A nyughatatlan, törekvő édesanya jelentős szerepet játszhatott abban, hogy fia nagyon magas célokat tűzött la mar kiseyerekkftHt-

„ ő tett értem a legtöbbet." Megtudjuk, hogy az édesanya a versenyek miatt hagyta abba az egyetemet. „Hétéves koromtól állandóan versenyekre jártunk. Bejártuk az egész országot. Etyek, Noszáj, Almásfüzitő, Várpalota, hirtelen ezek ugranak be. Édesanyám a két gyerek és a sakk mellett negyedévben feladta a küzdelmet." Lékó Júlia azt tapasztalhatta, hogy különleges képességű kisfiát magnetikus erővel ragadja magához a játék. Péter mindenféle szelíd erőszak vagy késztetés nélkül vállalta, sőt igényelte a tornákon való indulást. A hétéves fiú csaknem minden hétvégén útra kelt és csodát tett. Kérdezzük, hogy a helyi lapok cikkeiből látfaatnánk-e néhányat. „Nem rendszereztük a rólam szóló cikkeket. Nagymama p«fl*áii biztosan van néhány újságkivágás." A pályafutás szempontjából nem is fontos - állapítjuk meg gonoszkodva mi, újságírók. És Péter csak mosolyog. Azt azért felidézi, hogy ezeken az első

Csirkeláb és a szemét futballista

kilencen is a szobánkban szeánszoztak. Otthagytam őket. Én kommunistának nőttem fői, vagyis hát annak neveltek Meséli, hogy a Dózsából rendőr— Kisftöccs-osztályon vagyok Né- nek ment. Nem emlékszik pontosan ha vodkán, ha meghívnak. Az a rit- de több mint tíz évet lehúzott, majd kább. — ahogy látom kedves tekinteté- benzinkutasnak állt. Mikor otthagyta ben a tabuk ledöntött falait, mélyebb- a családot, a munkát is befejezte. A fiire merészkedem. A feleségével kezdő- lébe jutott az is, hogy a felesége új badött. Megcsavarja mutatóujját a ha- ráti köre ellene beszél. lántékán, és azt mondja: - Azt mondták, hogy gyerekek, vi— A feleségem, az csirkdáh, má' el- gyázzatok ez egy volt zsaru. Ezt halnézést. Belépett egy gyülekezetbe. lottam vissza, hogy sose lehet tudni, Szexuális kapcsolat nincs, ez a ha- szemét futballista, „vót zsaru". todik pont. így csináltam akkor is - a kezét ökölbe szorítja, és a másikkal rácsap. Szerinte megdumálták a kolléganői. Tőle is megkérdezték. — Nem. „Rászputyin". Jó napot. Imádkoztak ezek reggeltől estig. Kör A pénztől kezdünk beszélni. Jól beüllek a gyertyát, volt mikor heten, hallottam, tényleg neki volt először

850-es Fiat, Zsigmond és a télikabát

EGY KÜLÖNLEGES ELME Lékó Pétert a legsikeresebb magyar fiatalnak választották a Magyar Hírlap a közelmúltban megjelent kiadványának szerkesztői. íme a hatodik részlet Dlusztus Imre készülő könyvéből. versenyeken mindenütt megállapították, hogy nagyon tehetséges, s ez további inspirációt adott az édesanyjának. „Igaz, hogy akkor még igazán komoly szakember nem látott, de a mesterekés mesterjelöltek véleménye komoly lökést adott. Anyukám valóban tűzöo-ví zen át ment, hogy a pályafutásomat 9CKülöoös, hogy Lékó Júlia még a sakk szabályait sem ismén. A sóhajtásnyi megdöbbenés után Tamásra, a testvérre kérdezünk. „Nagy*hí jó a kapcsolatunk most is. E g é s gyerekkorunk a játékok jegyében tek el. Tamás is mindenben nagyon ügyes volt, így az életkora mdlett ez. ts húzott felfelé. Mivel a játékügyessége tévén őt az idősebbek k bevettdc a csapatba, én meg testvérként vele mehettem, rend szeresen négy-öt é w d időisebbekkel fociztam. Amikor igazolt labdarúgó lettem, akkor is a bátyám korosctályában Tamás érdeklődési területe a földrajztól a történelmen át a művészetekig terjedt. Néhány éve fotózással keresi a kenyerét, Budapesten él és gyakran jár az Egyesük Államokban. Jól beszél angolul. Utoljára Péter hétéves korában sakkoztak, akkor azonban «•Ijf«™ megváltozott a világ. Péter több távoli útra is elvitte magával a bátyját, aki sohasem

volt irigy öccse A u t i c , sőt mkíhh büszkélkedett a különös képességű tcstvéneL A testven sakkozas is t l l i • fejeződött be. „Apukámmal viszont 1999nig játszottam előnyös partikat- Ez snkszia hozott izgalmas csatákat." Az rdrsjpj, Léko Károly K g ú t rerfuukus egy szabadkai finomító telephelyén dolgozott. Édesapja a közeh, színmagyar Tótfalu jeles embere, sportfelelőse volt. Péter apai nagyapja a kis iskolában tanított, nagyanyja pedig otthon gondodűndott az öt gye» duűL „A Lékó név horvát, azon belül dalmát eredetű. Van is Dalmáciában egy falu, ahol kétszáz Lékó-család éL Ezt egy horvát újságírótól tudtam meg" - magyarázza Péter. Tótfaluban nem tartották számon a származást, így azt sem kutatták, hogy ki volt az az első Lékó, aki annak idején elmagyarosodhatott a bácskai közösségben. Mindenesetre a nagyapa a falu leikeként szervezte a kulturális és sportéle tet. Magát Lékó Károlyt is kitűnő érzékű sportolónak ismerték. Bármibe belefogott, tehetséget árult eL Amikor már nagy klubok is érdeklődtek a jól kézilabdázó fiatalember iránt, kiderült, ő többre értékeli a ffilwlhi közeget, a barátok társaságát, belgrádi karriert.

oda, hogy a szegedi Radnóti gannaztum szigmú Hiilqwnébcíi í r v r s A í , Látó Júlia, aki a I ben a Nagy Julianna ncv gedi tanulmánya inak folytatásara férje kmött vissza a T ó utcai lacsi Itt á t ekkor e mádd szobás házikóban Nagy István kábelgyári tő, egyetemista lányuk és a két fiú. A gyerekek hétvégen tc talalkoztak édesapjukkal. Júlia egészen míg h d ü i u h a i t a sakk mindenek felettisége, tehát Péter hétéves koráig szombaton és vasárnap Szahadkán flhfttr át, hogy mk jelent a teljes család. „Apámmal egész nap játszottunk Nem volt olyan játék a Lányától kezdve a mai mon át a hM»jíiAnHg ; véltünk volna íeggdlűl estig" - emlékezik Péter. A Lékó-fiúk foci közben a helybéli szerb gyerekeinól tanulták meg a legfontosabb kifejezéseket. „Később rájöttem, hogy nem mjnJfn esetben Irlu'H'k büszke eme a szókészletre, viszont délszlávok között nagyon jól meg tndom értetni nngam. A nyarakból úz napot, két hetet az Adrián töhött a család. A koraheh szokásoknak megfelelően a délvidéki nyaralótukjdooosok kis pénzért adták bér

kocsija a focisták közül. Egy 850-es fiat, majd egy „bogár", utána a fehér Lada. Jól keresett. - A filter a Jegesbe vót pincér. Összedobtuk, amit kerestünk. Anyám beteg vót, azért csak ketten. Vesebeteg. A Zsiga tata, ha nyertünk a futballpályán azt mondta, ez az én fiam, az Isten nyugosztalja - mosolyog megint, távolba meredő, csillogó mosollyal. Indulni szeretnék, itt hagyni ebben a vidám tekintetben. Hátha örökké így marad. De emlékeiből önmagát ébresztve rám néz. A büszkeségről beszél. Mikor az utcán ráköszönnek, és úgy mondják: „Üdvözlöm Zsigmond!" erre a legbüszkébb. Mert ő sosem használta ki, mikor az íróasztal innenső oldalán volt. És akiken segített, még most is emlékeznek rá. Valahogyan szóba kerül az évszak, a hideg, a tél. Nevet. Mert ő most éppen a kabátjára vár. Azért van itt, mert egy ismerőse hozza majd a téli kabátját, amit eddig nála rakott le, mert neki viszonylag állandóbb hajléka van. Szóval ezért van most itt. Jön a hideg. Megkérdezem, félhangosan, talán önmagamtól, hogy mi van még. Azt mondja, péntek. A TV-ben látta, és felmutat a kocsma falán lógó készülékre. Számolja a napokat, mert ha a „Libanyak" lesz a csapos, akkor nem jön. A Manyikával hetenként váltják egymást. Hétfőtől a copfos izomagy lesz, akkor átmegy Újszegedre. Csak ez a két hely van. O csak akkor van itt, ha a Manyika van. Észreveszem, hogy egy hosszú hajszál lóg az arcán. A halántékáról hajlik fel, a szeme sarkába. Kiveszem, Zsiga megköszöni, és közelebb hajolva kérdez a beígért prémiumtól, amiben még akkor egyeztünk meg, mikor leültünk. Megijed, hogy netán szabálytalanságot követ el. Kikísér, hogy ne lássák a többiek, nehogy megszólják, vagy lenyúlják. Kezet fogunk, „Minden jót, Zsigmond!" így búcsúzom, elindulok, s ő visszamegy a fapadosba. Az örök kispadra. Dobó Csiba r a tágabb tölgy lehetett az, hogy LAóA 1986-ban szegedi családokkal is találkozhattak, amikor Ttogirban nyaraltak Péter nagyon szét ette a fagylaltot, s mert a sakkjátszmát tétje egy-két gömb vok, ez a motiváció a padokon jii v i h felnőttek sodorta, bt kél le cdesapjat, hogy magyarazrokgyuQadásig nyerte magát körülölel vén az ámuldozó emberektől. Földes Sándor szegedi pedagógus már ott momha édesanyjának, hogy a gyerek istenáldotta idirUrg, aláné sikkinrsirt mdlett a helye. A t sorsszerűségét jelzi, hogy néhány hónappal később a szegedi Belvárosban összefutottak r ' | tanarembend, nem mdledeg Tamas osztályfőnöke vel, aki rákendezett, jár-e már «^"mw a kiagyetek. És azonnal ajánlotta az út tötőházat. Mielőtt azonban bdepnénk a héteves P e t ő i d a Kálvin tén epulethe, uiryjiik fel, mk is iim*vfll egyszer Péter az édesanya. „Pétert mindenhová beírattam, mert hihe leden mozgásigénye vok. Ó és a hátyja k reggdtől estig képes vok játszanL Péter szépen és gyorsan futott, i f y e e u atkrizáh. A népkáncban k tehetségesnek tartották Már egészen lóca kocában nagyszerűen inrlle ] w j j k í és lábbal k a labdát- Ezek után vigyem dsattoz-

(fofyatjuk) DluSZtUS JjAMki


16

SZEGY

RIPORT

2003. NOVEMBER 17.

KELETEN A HELYZET VÁLTOZATLAN

A

z Urál keleti oldalán fekvő Jekatyerinburg távoli fekvése ellenére fontos szerepet játszott az orosz történelemben. A 18. századtól egyre jelentősebb vasipari és szállítási csomópont történelmi fordulópontok szemtanúja, a Szovjetunió alfája és ómegája volt; a bolsevik vezetés - átlépve a morális és a politikai Rubicont - itt végeztette ki az utolsó orosz cárt, II. Miklóst és családját, de ebben a városban született a Szovjetunió tulajdonképpeni megszűnéséről - a Függeden Államok Közösségének létrejöttéről - határozó szerződés egyik aláírója, az új Oroszország első elnöke, Borisz Jelcin is. A Szovjetunió alatt Szverdlovszk nevet viselő város az 199l-es visszanevezés után egy újabb történelmi elégtétel színhelye is volt: a Romanov család meggyilkolásának helyszínén a 85. évforduló alkalmából idén júliusban templomot emeltek az áldozatok tiszteletére. I (szívecske) Sverdlovesk! - áll egy építkezés kellemeden láványát jótékonyan eltakaró kőfalon a jekatyerinburgi utcában. Az uráli bolsevik földalatti mozgalom egykori vezetőjétől, a későbbi Összoroszországi Szovjetkongresszus Központi Végrehajtó Bizottságának elnökétől, - a cári család meggyilkolására vélhetően utasítást adó - Jakov Szverdlovtól örökölt és 1924-től 1991-ig viselt Szverdlovszk név lépten-nyomon feltűnik az Urálon túli városban. Ez fogadja a vonattal érkező látogatót a pályaudvar frissen felújított épületének tetején, sőt, az orosz vasúti pénztáraknál a Jekatyerinburgba utazni vágyó ma is Szverdlovszkba szóló jegyet kap, mivel a vasút számítógépes nyilvántartása jelenleg is így tartja számon az ország negyedik legnagyobb, 1,3 milliós városát. Pedig a Szverdlovszknak becézett várost 1724-ben I. Katalinról nevezték el - akit eredetileg Mártának hívtak. Marta Skowronska, Nagy Péter második felesége egy litván parasztcsalád három évesen elárvult gyermeke volt. A Marienburgban egy lutheránus pap által felnevelt leány Nagy Péter svédek elleni északi háborújának kezdetén került orosz fogságba, ahonnan útja kis kerülővel a cár nem-hitvesi ágyába vezetett. Az ortodox hitre áttérve Jekatyerina Alekszejevna nevet felvevő asszony Péter elválaszthatatlan társaként - a cár első feleségének halálát követően - 1712-ben az uralkodó felesége lett, akit Péter néhány hónappal saját halála előtt 1724-ben cárnévá koronáztatott. A nagy modernizátor uralkodó hirtelen halálát követően a cárné I. Katalin néven 1725ben került a trónra - a Péter korábbi tanácsadóiból létrejött Legfelsőbb Titkos Tanács tényleges kormányzása mellett - ahol 1727-es haláláig ült. Az 1722-ben egy új vasgyár köré épülő, a következő évben már erőddel is rendelkező város Katalin nevét a cárnévá koronáztatás évében kapta. A növekvő település az urális vasipar központja lett, jelentőségét tovább növelte az őt 1783-ban elérő Szibériába vezető út, majd százöt évvel később a transzszibériai vasút megépítése. Vasúton ma Moszkvából Jekatyerinburg 24 óra alatt megközelíthető. Az 1167 kilométeres utat követően a pályaudvart elhagyva egy mozgólöveg-kezelőket ábrázoló II. világháborús emlékmű mellett elhaladva egy aluljáróhoz jutunk, ahol a trolibuszoSZEGEDI EGYETEM A Szegedi Tudományegyetem kéthetilapja Főszerkesztő: Dlusztus Imre.

kat és öregedő Ikaruszoemlékmű tanúskodik. A kat elvezető út alatt egy épület megsemmisítéséfiatalember hegedűn re vonatkozó központi Vivaldi Négy Évszakjáutasítást az éppen az ból játszik mesteri előző évben a területi pártbizottság első titkákönnyedséggel. Az alulrává megválasztott Bojáró túlsó végén a risz Jelcin hajtatta végSzverdlovszk Szálló áll, re, aki majd orosz elamely már egy havi tanökként számos tempnári fizetés harmadáért lom fel- és újjáépítését is kínál ágyat egy éjszaszorgalmazza. kára. Igaz, a városban az 1600 rubeles - 1 rubel A 62 méter magas, kb. 7,5 forint - szálloda 1100 négyzetméter árszintjének tizedéért is alapterületű öt aranykutalálhat szobát a figyelpolával díszített tempmes szemlélő. lom előtt a leányok a cárné és a cárevicset A főút mentén - a karjában tartó Miklós Szverdlovszk sugárúton szobra áll. Az altemp- átépítések, térkövezélomtól a szobor mellett sek folynak, a közelben egy - Miklós uralkodáegy sétálóutca felújításásának 23 évét jelképező nak munkálatai vége fe23 fokos lépcsőn julé járnak. Az egykor esztunk fel a templom bejátétikailag kevésbé értératához. A lépcső a kelhető sétányon farahasználhatóság érdekégott padok, díszes kanben számszerűségén túl deláberek fogadják az szerencsére nem utal a arrajárókat. Az átalakíMiklós uralkodása idetások és az új épületek jén végbement történelleglátványosabbika az mi viharokra és változáidén július 17-én felavasokra. A templom belsetott Vérmegváltó Széjében a fehér márványkesegyház, a helyén nyal díszített oltár előtt 1977-ig álló házban kia márványpadlóban hét végzett Romanov-crózsa motívuma emlésalád emlékére felszen- Az if)ú komszomolisták szobra a Vérmegváltó székesegyház előtt. kezteti a látogatót a család telt templom. Változó menetrend. tagjaira. Az 1894-ben trónra ban helyezték végső nyugalomra a kerülő - de csak 1896-ban megkoro- szentpétervári Péter-Pál erődben. - Többször találkoztam olyan vendéggel, aki azt állította, hogy a názott - II. Miklós uralkodása alatt A kivégzést követően a cári család csekély politikai tehetségét makacs- sorsa nem volt ugyan titok, de nem is Romanovok leszármazottja - meséli a sággal és képzettebb emberei iránti illett felemlegetni. A gyilkosság hely- templomban dolgozó idegenvezető bizalmatlansággal párosította. Az színéül szolgáló házat csak 1977-ben hölgy, miközben az épület szakralegyeduralmából csak a japán vereség dózerolták el az 1973-ban Lenin- itásába egy biztonsági őr feltűnő lasután mérsékelten engedő, az Állami renddel kitüntetett városban, amely súsággal lekapcsolt mobiltelefonjának Dumát létrehozó, de kétszer is felosz- kitüntetésről egy vöröslő nonfiguratív szignálja hasít bele. - Tőlem kérdezik, hogy milyen módon bizonyíthatnák lató, a Raszputyin és az érte rajongó ezt be. cárné befolyása alatt álló uralkodó az ekkor már Számos könyv, film és rajzfilm alapjául szolPetrográdnak nevezett gál az a nézet, hogy Szentpéterváron 1917. Anasztázia és a cárevics március 8-án kitört zaAlekszej valamilyen sevargások után egy héttel gítséggel mégis megmemondott le a trónról finekültek a kivégzéstől. vére javára, aki azt - a Ebből táplálkozik az a világháborús bel- és népszerű gondolat, külpolitikai helyzetet hogy a két gyermek utólátva - nem fogadta el. A dai ma is a nép körében család ezután Lvov herélnek. Az egyház közceg Ideiglenes Kormávetve támogatja az efféle nyának őrizetében volt nézetek felszínen tartáPétervár mellett, ahonsát, II. Alekszej pátriárnan a tervek szerint ka a DNS-vizsgálatok Angliába küldték volna. után kijelentette, hogy a A pétervári szovjet erőszemélyazonosságot 98 teljes tiltakozásának haszázalékos biztonsággal tására Miklós felségével megállapító végeredés öt gyermekével ménnyel szemben az együtt azonban Anglia egyháznak százszázaléhelyett Tobolszkba, kos bizonyosság kell. majd 1918 áprilisában A tizenegy - köztük Jekatverinburgba keegy 5,8 tonnás - harült. Július 17-én a váranggal ellátott és a kéroshoz közeledő fehér sőbbiekben még egy 20 csapatok általi cármentonnás haranggal gazdatés megakadályozására a gítandó templommal bolsevik vezetés a család szemben az út túloldaazonnali kivégzése mellán egy egészen másfajta lett döntött. Miklós, a szobor áll: az ifjú komcárné, a négy leány és a szomolisták emlékműtrónörökös Alekszej vén egy szigorú tekinteholttestét elégették és tű fiatal pár határozott egy bányaaknába dobléptekkel menetel a ták. Hamvaikat 1994Romanovok temploma A Romanov család szobra a Vérmegváltó székesegyház tövében. ben találták meg és egy felé. A szobor mögött egy A vér vörös. DNS vizsgálat után 1998Szerkesztőség: Bóka Gábor, Csécsi László, Hauptmann Tamás, Kelemen Zoltán Gergely, Nagy László, Nyilas Gergely, Petró János, Tóth Péter Zoltán, Tóth-Szenesi Attila. Szerkesztőségi titkár: Horváth Gréta.

|p 6722 Szeged, Gyertyámos u. 13. Telefon: (62) 547 - 595. Fax: (62) 547 - 596. E-mail: szegyszerk@vnet.hu. Együttműködő partnereink: az Invitel Rt. és a Pannon GSM.

í

Kiadja a Szegedi Tudományegyetem. Felelős kiadó: Szabó Gábor rektor. 6720 Szeged, Dugonics tér 13. ISSN 0230-79IX

korábbi templomból mise hangja szűrődik ki, amelyet kissé elnyom a templomba bevonuló fiatal katonák csizmájának hangja. Némelyikük csendben járkál a hívők között, de többségük a misén feszes vigyázzban állva buzgón veti a kereszteket kendős anyókák és fiatal lányok gyűrűjében. Katonai egyenruhában gyakran már leszerelt bakákat is látni. A pályaudvar mellett egy féllábú harminc év körüli férfi üldögél terepszínű felszerelésében, dohányzó kölykök társaságában. A társaság mellett egy a hajléktalan élettől meghatározhatadan korú asszony ül, akivel a veterán egy cigaretta kapcsán szóváltásba keveredik. A nő feláll, ám a férfi elkapja és fél lábán egyensúlyozva üdegelni kezdi. A nő az inkább megalázó, mint fájdalmas ökölcsapások elől káromkodva elvonul, ám a férfinak ez a morgolódó elvonulás is sok, ugrálva a nő után veti magát, a földre rántja, majd arconvágja úgy, hogy az asszony szájából vér csordul az aszfaltra. A két fekvő embert közönyösen vagy szemlesütve elkerülő tömegben végül akad egy fiatalember, akinek elég lélekjelenléte van ahhoz, hogy végre lelökje az invalidust az ütéseket könnyek nélkül viselő nőről. A jelenettől tíz méterre álló két rendőr a beavatkozás szándékának legkisebb jele nélkül szemléli az eseményeket a „24 órás rendőrségi szolgálat" feliratú bódénak támaszkodva. A közelben még öt hat kollégájuk látható, akik inkább a váróterembe belépő utasok vonatjegyének ellenőrzésével foglalatoskodnak. Külön rendőr vigyáz arra, hogy a pályaudvar fizetős várótermébe nehogy illetéktelen személy jusson be, semmibe véve a vasút kereskedelmi alapú szolgáltatásának sérthetedenségét. A jekatyerinburgi pályudvar egyébként 2002-ben Oroszország legjobb pályaudvarának megtisztelő címét nyerte el. Az épületben azért az ingyenesen várakozni kívánóknak is jut hely, egy hatalmas, valóban díszes és tiszta teremben. A plafonon hat óriási falfestmény örökíti meg az ország egy-egy fontosabb eseményét és időszakát, az 1930-as évek iparosításának dicsőítésétől, a szovjet sportolók eredményein át a világháborús hadiipar sikerein keresztül a Romanov család üvegburába rejtett képéig. A család alatt a halálukat rejtő ház, fölötte az új templom áll védelmezőn, a kép oldalán elhelyezett vörös és fehér erőkkel szemben. A prózai valóság ikonikus megjelenítésének csúcspontja az U-2-es amerikai felderítőgép 1960-as lelövésének pillanata: a magasból gépének roncsai között tehetedenül aláhulló amerikai katonára lentről katonai stratégák mutatnak, miközben mellettük egy földgömb körül tudósok dolgoznak Kuba megmentésének tervén Fidel Castro társaságában. A profán freskók alatt egy kisfiú és fiatal apja apró kavics passzolgatásával próbálja elütni az időt. A kavics egy átadás után a közelben álló ajtó alsó résén csúszik át. A kisfiú gyorsan a kavics után szalad, visszatérte után nagy robajjal csapva be maga után az ajtót. Pár pillanat múlva a rend őre érkezik, a rend érdekében sietve bezárva az ajtót, ezzel a kavics következő átcsúszásával véget vetve a játéknak. A rend így helyreállt. Mindenki visszaülhet a helyére, várva, hogy a helyzet mikor változik meg Keleten. Nyilas Gergely Tipográfia: H-moll, Budapest. Tördelés: Kelemen Zoltán Gergely. Nyomda: Lapcom Kft. nyomdája, Szeged. Terjeszti a Studio X Bt., Szeged.

00000 00081 00716 sze 2003 014  

Szegedi Egyetem 2003. 14. szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you