Szinapszis 2015. december by Szinapszis Online

NYÁR | ÉLMÉNY

XII. évf. // 04. sz.

GÓLYATÁBOR 2015. december

SZINAPSZIS A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja

MIT TEGYEK, HA BETEG A GYERMEKEM? „A felnőttek mindent előre tudnak. Azt is, hogy leesem onnan, azt is, hogy összetöröm, azt is, hogy felgyújtom, azt is, hogy kiöntöm, azt is, hogy megfázom, azt is, hogy tönkreteszem, és azt is, hogy nem lesz ennek jó vége.” – írta Janikovszky Éva.

DE VAJON TUDJÁK-E, HA MINDEZ BEKÖVETKEZIK, MIT TEGYENEK? A Cseh Áron, Krivácsy Péter és Szabó Attila szerkesztésében megjelent könyv segít eldönteni, hogy betegség, baleset esetén mekkora a baj, kell-e szakemberhez fordulni.

2400

Praktikus tanácsok, útmutatók beteg gyer mekünk otthoni ellátásával kapcsolat ban.

Megvásárolható a Legendus és az EOK Könyvesboltokban, illetve megrendelhető honlapunkról.

Semmelweis Kiadó

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. w w w. s e m m e l w e i s k i a d o. h u A kiadó könyvei megvásárolhatók könyvesboltjainkban vagy megrendelhetők honlapunkról.

LEGENDUS KÖNYVESBOLT 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. Tel.: 210-4408, 459-1500/56353 Nyitva tartás: H-P: 9-16 óra info@semmelweiskiado.hu EOK KÖNYVESBOLT 1094 Budapest, Tűzoltó utca 37-47. Tel.: 459-1500/60475 Nyitva tartás: H-P: 9-15 óra

TARTALOM

KÖSZÖNTŐ | KÜLDÖTTGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK

[03]

HALLGATÓI HÍREK | FOK NYÍLTNAP, EKK RENDEZVÉNYEK

[04]

VIZSGA HÍREK | MÓDOSUL AZ AUGUSZTUSI VIZSGÁK SZABÁLYOZÁSA

[05]

TUDOMÁNY | KÉSŐNÉRŐK: Kinek jár majd a Nobel-díj 2016-ban?

[08]

OBJEKTÍV | NÉZZ A SZEMEMBE

[10]

BOE | KAPCSOLATTEREMTÉS KÜLFÖLDI HALLGATÓKKAL

[15]

SZUBJEKTÍV | DEPRESSZIÓIPAR: Beszélgetés Szendi Gáborral

[16]

MŰHELY | EGÉSZSÉGTUDATOS TUDATOK NEMZEDÉKE

[19]

SZUBJEKTÍV | TUDÓS EMBER ÉS HIT: Beszélgetés Dr. Kellermayer MIklóssal

[21]

| 21 GRAMM. 21 GRAMM? - Mérhető-e az emberi lélek?

[24]

| AZ INADEKVÁT TÁRSADALOM: Reagálok, tehát vagyok?

[25]

PORTRÉ | A LÉT A TÉT: Tea melletti beszélgetés T. Istvánnal

[26]

MŰHELY | A NEM IS ÉN VAGYOK: A nemi identiás propriocepciójáról

[32]

AJÁNLÓ | A DÁN LÁNY: Egy tranzíció története az 1920-as évekből

[33]

KULTÚRA | TEXTÚRA - Képzőművészet, színház és irodalom közös nevezőn [34] | THE HYPE AWAKENS: Folytatódik a Star Wars Saga

[36]

ELBESZÉLÉS | MÉG MELEG: Délután Mamival

[39]

SZUBJEKTÍV | STRESSZ, AMI ÖSSZETART: Beszélgetés Dr. Martos Tamással

[40] [43]

VILÁGJÁRÓ | SZÉP AZ, AMI ÉRDEK NÉLKÜL TETSZIK: Riga és Párizs

[46]

KÉPRIPORT | TRIGLAV

[49]

EPILÓGUS | SKICC: Baljós árnyak; Csak a lényeg; Áldott ünnepek...

[50]

FŐSZERKESZTŐ FELELŐS KIADÓ TÖRDELŐSZERKESZTŐK

FEKETE AIMIE KURON BENCE, a HÖK vezetője RESZKETŐ RÓBERT, FEKETE AIMIE

KÉPSZERKESZTŐK OLVASÓSZERKESZTŐ MARKETING FELELŐS

BÁNYAI BÁLINT, RESZKETŐ RÓBERT DRIENYOVSZKI TAMÁS

KÖZREMŰKÖDTEK

GYULAY KATA DUMA LILLA DR. SZARVAS GÁBOR DR. SZÉCSÉNYI-NAGY BALÁZS SZIGETI SZILÁRD

FARKAS ZSUZSÁNNA, GERGICS ENIKŐ CSŐRE JUDIT

SZERKESZTŐK

KULTÚRTÖRI | AZ EGYKORI OSZTRÁK - MAGYAR MONARCHIA

BÁRÁNDI DÓRA BARBALICS VIKTÓRIA ENGLER NÓRA FARKAS ZSUZSÁNNA GERGICS ENIKŐ INZÁM BERNADETT KRAUSZ MÁTÉ LAKOSA ALINA LÉVAI ESZTER MAÁR MELINDA DR. PÁSZTOR ZSÓFIA SZABÓ DIÁNA LILI TAMÁSSY ZITA VÁSÁRHELYI-NAGY FLÓRA ZÖLD BÁLINT

A SZINAPSZIS SZERKESZTOSÉGE É SZINAPSZIS | A SEMMELWEIS EGYETEM HALLGATÓINAK LAPJA ALAPÍTVA 2005-BEN | KIADJA A SE HALLGATÓI ÖNKORMÁNZAT NYOMDAI KIVITEL: AVALONI NYOMDAIPARI KFT. STOCK FOTÓK: SHUTTERSTOCK, FREEPIK A MEGJELENŐ CIKKEK NEM MINDEN ESETBEN TÜKRÖZIK A SZERKESZTŐSÉG ÉS A FELELŐS KIADÓ VÉLEMÉNYÉT. MEGJELENIK HAVONTA 2500 PÉLDÁNYBAN XII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM DECEMBERI BORÍTÓKÉP: BÁNYAI BÁLINT KERESD A SZINAPSZIST A FACEBOOKON IS!

KÖSZÖNTŐ VÁLASZTÁSOK | HÖK

Kedves Hallgatók! A közeljövőben sor kerül a Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének megválasztására a HÖK, a rektor és a kancellár közös döntése alapján. A Küldöttgyűlés a HÖK legfőbb egyetemi döntéshozó szerve, amelynek döntései kihatnak az egész egyetemi hallgatói életre, hiszen bármely Tanulmányi és Vizsga Szabályzatbeli módosítást megvétózhat. Ennek a testületnek lesz a feladata az is, hogy megalkossa a HÖK új, általatok, hallgatók által közvetlenül megválasztott képviselők által támogatott Alapszabályát, amely remélhetőleg a következő években alapja lesz a HÖK működésének az Egyetemen. Megújulás. Fontos ez a szó ebben az időszakban. A hallgatói képviseletben új korszakot teremtő változásokat fogadtunk el az idei félévben. Országos szinten is úttörő módon lesz lehetőségetek véleményt mondani azokról, akik ezután titeket képviselnek. Korábban csak a kari képviselőket választhattátok meg, akik maguk közül döntöttek az egyetemi szintű HÖK-képviselőkről és az egyetemi HÖK-elnökről. A mostani HÖK-választások viszont közvetlenül, elektronikusan zajlanak majd le. Ez azt jelenti, hogy Ti közvetlenül (több lépcső közbeiktatatása nélkül) dönthetitek el, hogy kik kerüljenek be annak a szervezetnek a legfőbb szervébe, ami Titeket a Szenátusban és máshol a legmagasabb szinten képvisel. Az előadásoktól függetlenül, a NEPTUN-ban folyamatosan van lehetőségetek szavazni; ezzel is azt szeretnénk elérni, hogy minél többen kifejezhessétek véleményeteket. A Választások tisztaságát az egyetem Rektora, Kancellárja, és az országos érdekképviselet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke felügyeli majd.

Fontos a Véleményetek! A felsőoktatási törvény, amely a legfontosabb titeket érintő törvény, 25%-os részvételi határt fogalmaz meg feltételként a választások érvényességéhez. Ha nincs meg a 25 %-os részvétel, nem lesz ki képviselje érdekeinket, akár a vizsgaidőszak szabályozását érintő kérdésekben sem! Itt a lehetőség, hogy minél többen elmondjátok a véleményeteket az eddig elvégzett munkáról, és felhatalmazzátok a jövőbeni képviselőiteket, hogy eljárjanak közös ügyeitekben. Támogassátok is bármelyik jelöltet, a legfontosabb, hogy szavazzatok, vegyetek részt a választáson! Az elmúlt 2 év vizsgaidőszakot érintő megállapodásaiban is szükség volt arra az erőre, amit a Ti felhatalmazásotok biztosított a HÖK-vezetők számára. Így tudtunk kiállni Értetek, érdekeitekért, a jogaitokért! A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat vezetőjeként kérlek és bátorítalak Titeket arra, hogy vegyetek részt a választásokon! Alkossatok véleményt, és fejezzétek is ki azt szavazatok formájában!

Válasszatok! Kuron Bence Gergő a Semmelweis Egyetem HÖK-vezetője

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

DECEMBER

HALLGATÓI HÍREK

REKORDSZÁMÚ RÉSZTVEVŐ A FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR NYÍLT NAPJÁN

Szöveg: Szentpéteri Szófia, a Fogorvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke Idén november 13-án tartotta a Fogorvostudományi Kar nyílt napját a Fogorvostudományi Oktatási Centrumban (FOCI). A rendezvény főszervezője a Fogorvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzata (FOK HÖK) volt. Az egész napos eseményen rekordszámú résztvevő - középiskolások, akik a fogorvosi képzés iránt érdeklődtek -, vett részt, mintegy 200 fő. Az Árkövy József nagy előadóteremben telt ház mellett köszöntötte leendő hallgatóinkat Dr. Gerber Gábor dékán úr, majd Tóth Zsuzsanna igazgató asszony beszélt az Egyetemről. A hallgatói életet Baksa Tamás (a FOK HÖK Manager és Informatikai Munkacsoportjának a vezetője) mutatta be. Ezt követően igen színvonalas, lebilincselő szakmai előadások következtek Dr. Linninger Mercédesz, Dr. Döbrentey Zsolt és Dr. Fajt Eszter

előadóktól, amelyek láthatóan tovább fokozták a fogorvosi szakma és képzés iránti érdeklődést. A FOK HÖK saját standján jelent meg az eseményen, Választmányunk tagjai első kézből tájékoztatták leendő hallgatótársainkat. Osztottunk ajándékcsomagot, bemutató anyagokat a karról és az egyetemről, valamint számos egyetemi ajándéktárggyal kedveskedtünk látogatóinknak. A Nyílt Nap során valóban “megnyílt” az egész Kar az érdeklődők számára, akiket 20-30 fős csoportokban vittünk körbe az épületben. Ennek során bepillanthattak az oktatásba, gyakorlatokba és értékes élményekkel, beszélgetésekkel gazdagodva térhettek vissza középiskoláikba, ahol ezeket diáktársaikkal is meg tudják osztani. Reméljük, jövőre sokukkal találkozunk a gólyatáborban!

FOTÓ: RESZKETŐ RÓBERT

RENDEZVÉNYEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZSZOLGÁLATI KARON

Szöveg: Szécsényi-Nagy Balázs, az Egészségügyi Közszolgálati Kar Hallgatói Önkormányzatának alelnöke A 2016. szeptemberi EKK Kari Nap megrendezése után, november 9-én az EKK Digitális Egészségtudományi Intézet Nyílt Napjának megszervezésében is oroszlánrészt vállalt a kari HÖK. A Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) Hallgatói Centrumában fogadtuk az egészségügyi szervező szak iránt érdeklődő, középiskolás diákokat. Kerekasztal beszélgetés során Dr. Szócska Miklós, a Digitális Egészségtudományi Intézet vezetője, korábbi egészségügyért felelős államtitkár mutatta be a képzés sajátosságait és a digitális egészségügyben rejlő XXI. századi technikai lehetőségeket. A kari hallgatói életről, a kari HÖK munkájáról és lelkes csapatáról Trimmel Dóra, az EKK HÖK elnöke szólt jövendő hallgatótársainknak. Ludányi Zsófia, a szakon végzett sikeres, egykori hallgatótársunk pedig az elhelyezkedési lehetőségekről, a diplomát szerzettek

munkájáról, jövőbeni lehetőségekről tájékoztatta a továbbtanulás előtt álló diákokat. Az egész rendezvény nagyon jó hangulatban telt el, egyik sikeres bemutatkozása volt a megújult Digitális Egészségtudományi Intézetnek. Következő nagy rendezvényünk a 16. EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás lesz, melyen 2016. január 21-23. között fogunk az előző évek hagyományai alapján részt venni és az EKK-t bemutatni az érdeklődő nagyközönségnek. Az EKK HÖK Választmánya egyhangú támogatással új hallgatót választott a Kari Tanácsba Kovács Réka Sára, az EKK HÖK Diákjóléti Bizottságának elnöke személyében. Az Egyetem Szenátusa Dr. Oláh Dániel végzett hallgatótársunkat, a Kari Tanács volt hallgató tagját, a Szinapszis egykori főszerkesztőjét az Alumni Igazgatóság igazgatójává választotta. Mindkettőjük munkájához sok sikert kívánunk!

2015. OKTÓBER // SZINAPSZIS

HÍREK VIZSGASZABÁLYOZÁS | HÖK

FOTÓ: RESZKETŐ RÓBERT

MÓDOSUL AZ AUGUSZTUSI VIZSGÁK SZABÁLYOZÁSA

A 2015. november 15-én megjelent kormányrendelet új szabályokat határoz meg az augusztusi vizsgák figyelembevételéről a megszerzendő kreditek számítása során: „(8) Az Nftv. 48. § (2) bekezdése szerinti átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer kell meghozni. Ha az 56. § (1) bekezdése alapján az adott félévhez tartozó kredit teljesítésére július 31-ét követően kerül sor, és a felsőoktatási intézmény betölthető magyar állami ösztöndíjas hellyel rendelkezik, akkor az átsorolási döntést ennek figyelembevételével kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.“ Arról, hogy mit is jelent pontosan a módosítás, és miben érinti ez a hallgatókat Báthori Gergőt, az ÁOK HÖK megbízott elnökét kérdeztük. Az alkalmat kihasználva érdeklődtünk az újonnan, elsőként ötödévben bevezetett tömbösített klinikai oktatásról is.

Mit érdemes tudnunk az augusztusi vizsgaidőszakkal kapcsolatos legújabb módosításokat tartalmazó kormányrendelettel kapcsolatban? Hogyan érinti majd a hallgatókat?

mindenkinek azt javaslom, hogy bátran fordulhatnak a HÖK-höz. Az ÁOK-sok bármikor kereshetnek engem, a FOK-on és a GYOK-on pedig kereshetik a kari HÖK-ösöket ilyen és ehhez hasonló kérdésekben egyaránt.

Minden évben át kell sorolni önköltséges (fizetős) képzésre azt, aki nem teljesít elég kreditet az adott tanévben (vagy a legutolsó 2 aktív félévében). A rendelet nem változtat azon, hogy adott év július 31-ig döntenie kell az egyetemnek az átsorolásról. Fontos változás viszont, hogy aki július 31. után sikeresen teljesít vizsgát, annak utólag ezt be kell számítani a szükséges kreditszámba. Mostanában hiába vizsgázott le valaki augusztusban, ez már nem menthette meg a fizetős képzéstől. Mostantól viszont ha valaki augusztusban a sikeres vizsgákkal a szükséges kreditkorlátot átlépi, mentesül az átsorolás alól, és maradhat ingyenes képzésben.

Tudjuk, hogy az elmúlt időben több vita is folyt az augusztusi vizsgaidőszakról. Mit gondolsz, mikor kerülhet bele ez az új szabály az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatába (TVSZ)? Már felvettük a kapcsolatot Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes úrral, és egyeztetünk erről. Mindenkit megnyugtathatok azonban, hogy ha a TVSZ módosítása elhúzódna, ezt a szabályt ettől függetlenül is kell alkalmazni minden hallgató esetében, hiszen a rendelet kötelező érvényű önmagában is.

Ez sokaknak nagyon jó hír! Szükség lesz-e bármiféle kérvényt benyújtani az érintetteknek, vagy jelezni a dékáni hivatalnak, tanulmányi osztálynak valamit?

Kihasználnám az alkalmat, és az idén bevezetett tömbösített oktatásról is feltennék néhány kérdést. Mi a tapasztalat? Bevált az új rendszer?

Szerencsére nem kell. Akinek sikerül az augusztusi vizsgája, annál a Dékáni Hivatal automatikusan átszámolja majd a megszerzett krediteket. És ez alapján, ha megvannak a kreditek, vissza kell vonni a fizetős képzésre átsoroló döntést. Ha ez nem történik meg, vagy bármi más fennakadás lépne fel, akkor kell csak kérvényt beadni - ebben az esetben

Örömmel tapasztaltam, hogy az eddigi kemény munka meghozta az eredményét, hisz a blokkosított oktatás jelentős fennakadás nélkül elindult az ötödéven, és alapvetően a hallgatói visszajelzések is pozitívak. Szerintem ez egy óriási előrelépés a klinikai oktatás minőségfejlesztésében és rengeteg potenciált rejt magában.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

Kezdetben az ÁOK HÖK Oktatási Bizottságának elnökeként nyerhettem bepillantást a blokkosított oktatás előkészületeibe. Már Vámosi Péter oktatási alelnöksége alatt felmerült az igény a HÖK részéről, de közvetlen elődöm, Gyánó Marcell alatt indulhatott el érdemben ez a munka. Az ő leköszöntével hamar kiderült számomra is, hogy ennek az új kezdeményezésnek a keretein belül nagyban hozzájárulhatunk a klinikai oktatás fejlesztéséhez, így a HÖK akkori elnökének és elnökségének támogatásával egyre nagyobb lelkesedéssel és egyre több szerepet vállalva vetettem magam bele a munkába. Ennek során rám hárult a féléves, ill. a heti időbeosztás javaslatának elkészítése, míg az idősávok szakmai tartalommal való megtöltése a klinikák feladata volt. Nyilván az új rendszer folyamatos fejlesztésre szorul. Hogyan gondoskodtatok a hallgatói vélemények felméréséről? Ilyen drasztikus változás esetén elengedhetetlen a hallgatói vélemények folyamatos nyomon követése. Ez fontos az önellenőrzés és minőségbiztosítás szempontjából is. Úgy gondolom, az előkészületek során mindenki azon volt, hogy a legjobb tudása szerint, a saját értékrendje alapján a legjobbat hozza ki a lehetőségekből, de nem gondolhatunk mindenre, és legvégül az számít, hogy a célcsoport, a hallgatók többsége elégedett-e az eredménnyel. Annak érdekében, hogy minél többen és minél egyszerűbben tudjanak véleményt alkotni, sikerült létrehoznunk egy online feedback rendszert, ahol a hallgatók anonim módon értékelhetik az elmúlt két hét gyakorlatát. A kiértékeléseket eljuttatjuk a kari vezetésnek, akik – ígéreteik szerint – továbbítják azt a klinikák igazgatóinak. Te mit gondolsz erről az új oktatási rendszerről? Nehéz ebben a kérdésben elfogulatlannak lennem, hiszen a kialakításában sok munkám volt. Ugyanakkor, ha nem hittem volna a kezdetektől, hogy ez az új rendszer jobbá teheti a klinikai oktatást, nem fektettem volna ennyi időt és energiát az előkészületeiben való segédkezésbe. Elsődleges célunk volt a hallgatók utazásra fordított idejének csökkentése, valamint az, hogy legyen idejük és alkalmuk elmélyülni a gyakorlatok anyagában. Szerettük volna, hogy hosszabb időintervallumban, alaposabb betekintést kapjanak az adott klinika munkájára. Fontos pozitívumának tartom, hogy hatékonyan mutat rá a klinikai oktatás gyengeségeire, és fejlődésre kényszeríti azt. Nem áltatom magam viszont, bőven van még hova fejlődni, de valahol el kellett kezdeni, és úgy gondolom mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez a kezdet még mindig jobb legyen, mint a múlt. A hallgatói visszajelzések hatékonyan mutatnak rá a rendszer erős és gyenge pontjaira, így gyors és látványos fejlődést érhetünk el. Biztosan sok munka áll még előttünk!

VÁRUNK A MEDIKUS KUPÁN SZÖVEG: SZŐKE DÁNIEL IMRE

Mi is az a Medikus Kupa? Hallottál már róla? Sikerült már résztvevőként is átélned egy varázslatos hétvégét? Te is a medikus sportcsapatok tagja vagy?

FOTÓ: RESZKETŐ RÓBERT

Milyen szerepet vállalt a Hallgatói Önkormányzat a blokkosított oktatás fejlesztésében? Hogyan zajlottak az előkészületek?

Ezen rendezvényt kevésbé ismerő egyének, vagy azon hallgatótársak részére, akik csak hallottak róla, néhány általános információ: 1972 óta a négy magyarországi orvosképző egyetem között évente tavasszal megrendezésre kerül ez a három napos programsorozat. Minden évben más egyetem a főszervező - idén a Szegedi Tudományegyetemen van a sor. Alapvetően az egyetemeken lévő sportolók között zajlik a verseny a híres „MEDIKUS KUPA” megszerzéséért. Ahhoz, hogy az ő teljesítményük a sportmeccseken kimagasló lehessen, nincs másra szükség, mint rengeteg lelkes, bulizó szurkolóra! Az elmúlt két évben egyetemünk nyerte el a „Szurkolói díj”-at, annak ellenére, hogy jóval kisebb létszámmal voltunk jelen, mint a többi egyetem szurkolói. Ezen sikerekben nagy szerepe volt a „SOTE ULTRÁK”-nak is. Csak a mi egyetemünknek van ilyen szervezett szurkolói „keménymagja”. Miért egy élmény sportolóként vagy szurkolóként részt venni a rendezvényen? A programok között emellett mindkét éjszaka zenéstáncos rendezvényt is szerveznek, ahol nem csak kikapcsolódásra, de az egyetemek hallgatóival való ismerkedésre is lehetőségünk van. Mindenkit lelkesíteni szeretnénk, hogy jelentkezzen, tényleg felejthetetlen élményben lehet részetek. Természetesen segítőként is lehetőség van a szervezői csapat tagjaként eljönni, de mindenképp kötelező részt venni a meccseken, illetve a bulikon akár szervező, akár sportoló, akár szurkoló formájában vagyunk ott! A Medikus Kupa még viszonylag távolinak tűnik (a tervek szerint 2016. április első heteiben lesz), addig is készüljünk a téli vizsgaidőszakot követő a második legnagyobb rendezvényünkre, az igazán hangulatos Jégfarsangra, ahol forralt bor és kürtőskalács mellett találkozzunk a Városligeti Műjégpályán. Gyertek minél többen a Jégfarsangra, aztán pedig a Medikus Kupára!

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

GÓLYATÁBOR NYÁR | ÉLMÉNY

KÉSŐNÉRŐK A 2015-ös orvosi és élettani Nobel-díj ünnepélyes átadóját a hagyománynak megfelelően idén is december 10-én tartják Stockholmban, Alfred Nobel halálának 119. évfordulóján. A medált idén hárman veszik át, a befutók nevét október elején tették közzé. A 2015-ös Nobelt nemcsak azért tartják jelentősnek, mert hagyományos gyógyászatban rejlő kiaknázatlan lehetőségekre hívja fel a figyelmet a szintetikusan tervezett gyógyszerhatóanyagokkal szemben, de azért is, mert mindkét kutatás egy, a harmadik világban jelentős egészségügyi problémára nyújtott megoldást. A pekingi Tu Youyou (84) gyógyszerésznek felerészben megítélt díj sok félreértést felvetett. A kutatónak ugyanis a hagyományos kínai orvoslás ősi receptjeivel kísérletezve sikerült a hetvenes években az egynyári ürömből kivont artemisininről bebizonyítani, hogy az felhasználható maláriaellenes gyógyszerként. A média és a laikusok hajlamosak ezt a tudományos eredményt leegyszerűsíteni, és az alternatív gyógyászat diadalának, vagy egyenesen a modern orvostudomány és gyógyszeripar kudarcának tekinteni. Tu példája mindenesetre felhívja arra a figyelmet, hogy a gyógyszerkutatás bőven meríthet még inspirációt a növényi hatóanyagokból. Az artemisininnek köszönhetően a járványos maláriás megbetegedések mára csaknem ötven százalékban visszaszorultak Afrikában.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

SZÖVEG: GERGICS ENIKŐ

Az ír származású, az Egyesült Államokban dolgozó William Cecil Campbell (85) mikrobiológus, parazitológus és a japán Satoshi Ōmura (80) biokémikus egynegyed-egynegyed részben kapták meg a díjat együttműködő kutatásaikért, amelyek eredményeként több trópusi parazitafertőzés, így elsőként a folyami vakság (onchocerciasis), majd a nyirokfiliariázis és több más betegség gyógyításában áttörést hozó gyógyszer, az avermectin megszületett. Campbell kutatócsoportjának abból a Streptomyces avermitilis talajbaktériumtörzs tenyészetből sikerült izolálnia a gyógyszerhatóanyagot, amelyet Ōmura kutatócsoportja különített el ismert antiparazitikum termelő tulajdonsága alapján. Sokan úgy vélik, ez a kutatás szintén a természetben megtalálható vegyületek felé irányíthatja a gyógyszerfejlesztők figyelmét. Az avermectin fő bevetési területe szintén a fekete kontinens, de a trópusi éghajlat más területein is használatban van.

GÓLYATÁBOR TUDOMÁNY

NOBEL-DÍJ NYÁR | ÉLMÉNY | KUTATÁS

A 2000-es, 2010-es évek Nobel-díjait kisebb részben olyan kutatóknak ítélték meg, akik elsősorban a fejlett világ problémáira próbáltak megoldást találni: 2010

in vitro fertilizációs technika fejlesztése;

2008 a HPV-nek a méhnyakrák etiológiájában betöltött szerepének bizonyítása, a HIV felfedezése; 2005 a gyomor- és nyombélfekélyt okozó Helicobacter pylori felfedezése. Nagyobb részben a tudomány fejlődése szempontjából áttörő jelentőségű előrelépést jelentő, de a klinikai orvoslásban közvetlenül egyelőre nem felhasználható eredményeket jutalmaztak: 2014

az agy helymeghatározó rendszere;

2013

a vezikuláris transzport;

2012

pluripotens őssejtek előállítása érett sejtekből.

Figyelembe véve ezt a tendenciát, az idei év valóban fordulatot jelent az utóbbi időben elismert kutatásokhoz képest. Lehetséges, hogy ez az orvostudomány fejlődésének új korszakát is jelenti, vagy puszta véletlen, hogy idén a díj kedvezményezettjeinek mindegyike a harmadik világ egészségügyéhez kapcsolódó, a mindennapi gyógyításban már felhasznált eredmény? Azt hiszem, most tényleg izgalmas kérdés, hogy Ōmura, Campbell és Tu kitüntetése után vajon ki, vagy pontosabban, mely tudományterület milyen áttörése éri meg a 8 millió svéd koronát. A 2016-ban esélyes kutatók nevezése idén is szeptember óta folyik, és január 31-én fog lezárulni, a jelöltek listáját pedig a Nobel-díj szabályai szerint nem hozzák nyilvánosságra. Az évente három különféle – elméleti tudomány, klinikai és jószolgálati – kategóriában osztott Lasker-díjat az orvosi Nobel előszobájaként tartják számon, Tu Youyou is részesült ebben még 2011-ben, természetesen klinikai kategóriában.

Elég széles spektrumon válogathatunk: a széles körben ismert cochlea implantátum, a monoklonális antigén terápia, a Parkinson-kór tüneti kezelésére alkalmazható mély agyi stimuláció mellett a májtranszplantáció területén elért előrelépések és az időskori vakságban alkalmazott anti-VEGF terápia is Laskert értek a 2010-es években. Az alaptudományok mezőnyében a leptin felfedezése, a protein-folding és a sejtváz motoros elemeinek feltérképezése, a neurotranszmitterek felszabadulásának molekuláris mechanizmusa, valamint a misfoldinggal járó károsodások, illetve a DNS-károsodás ellen védő intracelluláris rendszerek tekintetében elért eredmények bizonyultak díjra méltónak. Egy biztos: nehéz lenne minden számításba jövő jelöltet felsorolnunk, idén ugyanis 327 tudóst neveztek egyedül az orvosi vagy élettani Nobel-díjra. Közülük csak az először felmerült nevek sora is 57 főt számlál. A Nobeldíj odaítélésének évtizedek óta növekvő időeltolódási tendenciája szerint a ma legkiválóbb kutatói jelenlegi eredményeikért a 2030-as évek vége, 2040-es évek eleje körül kaphatják meg a vérrel és verítékkel kiérdemelt elismerést. Ilyen távlatokban, persze, gyakorlatilag lehetetlen lenne akár csak tippeket tenni, kik lehetnek az esélyes befutók. A számtalan őssejt technológiára alapozott kutatás egyikének vezetője, vagy egy biotechnológiai kütyü atyja? Vagy a popkultúrában is hangzatos, futurisztikus kísérletek eltörpülnek majd egy teljesen másfajta felfedezés mellett? Hiszen még azt sem látjuk előre, merre fordul holnap a tudomány fő csapásiránya, kik lesznek holnapután a tegnap legnagyobbjai. Igaz, Tu Youyou azt nyilatkozta, mikor a tévéből értesült arról, hogy az artemisinin felfedezése után 45 évvel megkapta a Nobel-díjat, hogy

meglepodött, de azért áá annyira nem nagyon.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

FOTÓ |NYÁR SZEMLE | ÉLMÉNY OBJEKTÍV GÓLYATÁBOR

! E B M E M E Z S A NÉZZ

ADETT SZÖVEG: KADLOK BERN KÉPEK: BÁNYAI BÁLINT

Valószínűleg feltűnő lehetett számotokra, hogy az elmúlt 1-2 hónapban egy medikus társatok fényképezőgéppel és vakuval járja az egyetemek bejáratait és néhányatokat leszólít: „Nézz a szemembe, megnézhetem milyen színű a szemed?...” Valószínűleg többségetek furcsának gondolta ezt, de a vállalkozó szellemű önkénteseknek köszönhetően valósulhatott meg ez az újságcikk, mely szerintem testünk legszebb érzékszervét hivatott bemutatni. A szem a lélek tükre- tartja a mondás. Ez nem véletlen, hiszen tekintetünkből érzelmeinkre és pillanatnyi hangulatunkra lehet következtetni. Például ha lesütjük szemünket, feltételezhető, hogy zavarban vagyunk, vagy ha éppen kevés pislogással a távolba meredünk, az arra enged következtetni, hogy valamin bizony nagyon elgondolkoztunk. Úgy tartják, a szemszín is fontos tulajdonságokat hordoz, hiszen arról az egyén személyiségére lehet következtetni.

A barna szem melegséget áraszt és megbízhatóságot tükröz. A zöld szemet titokzatosnak tartják, nem véletlenül, hiszen a mesékben és filmvásznon mágikus erőket jelképez. A kék szemek viselőit pedig különleges szépségeknek és hipnotikusnak vélik.Természetesen nincs tudományos alapja,hogy a szemszín miként határozzameg személyiségünket, viszont annak annál inkább, hogy a szemszín kialakulásában milyen tényezők játszanak szerepet.

ANATÓMIAI HÁTTÉR, A SZIVÁRVÁNYHÁRTYA ELHELYEZÉSE A szemgolyót kívülről befelé három réteg építi fel, melynek mindegyike jellegzetes megjelenéssel, szerkezettel és elsődleges funkciókkal bír. A legkülső réteg a szem rostos burka (tunica fibrosa), amelynek elülső részét az átlátszó szaruhártya (cornea), hátsó részét a fehér ínhártya (sclera) alkotja. A következő burok az érhártya (tunica vasculosa), ami a szivárványhártyára (iris), a sugártestre (corpus ciliare) és valódi érhártyára (choroidea) tagolódik. Legbelül foglal helyet az ideghártya (tunica nervosa), más néven retina vagy recehártya. A szem belsejét pedig a kocsonyás összetételű üvegtest (corpus vitreum) tölti ki. ínhártya / sclera / sugártest / corpus ciliare /

érhártya / choroidea /

szivárványhártya / iris / retina szaruhártya / cornea /

látóideg / nervus opticus /

elülső csarnok / camera anterior bulbi / látóidegfő / papilla / lencse / lens / kötőhártya / conjunctiva /

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

GÓLYATÁBOR OBJEKTÍV

NYÁR |SZEMLE ÉLMÉNY| FOTÓ

AZ IRIS STRUKTÚRÁJA

A SZEMSZÍNT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A szivárványhártya egy diaphragma szerű, lapos gyűrű alakú lemez,amely a pupillát fogja közre. A pupilla élettani feladata a szembe jutó fény mennyiség szabályozása, ezzel védve a retinát. Félhomályban, erős szimpatikus izgalom esetén, illetve pozitív érzelmek hatására a pupilla tág, míg erős fényben, szimpatikus izgalom hiányában (fáradtság), valamint negatív érzelmek jeleként szűkül. Normális körülmények között 2-8 mm tágasságú.

A szivárványhártya adja szemünk jellegzetes színét. Az emberi szemszín a következő színek különböző árnyalataiban és keverékeiben mutatkozhat meg: barna, zöld, kék, szürke. A szemszíneknek a változatos előfordulására utal maga az írisz elnevezés, hiszen a görög szivárvány jelentéssel bíró kifejezésre vezethető vissza.

Az iris a következő rétegekre bontható:

A szivárványhártya legbelső része két rétegből áll: egy pigmentekkel teli külső rétegből és egy vérereket tartalmazó belsőből. Az első réteg melanin tartalma határozza meg szemünk színét. Tehát amennyiben a külső réteg erősen pigmentált, akkor a szem színe barna színű lesz. Amikor viszont a pigmentáció gyenge, az elülső rétegen keresztül láthatóvá válik a belső. Ebben az esetben a szivárványhártya kéknek vagy más világos színűnek látszik. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szín az elülső réteg pigmentációjának és a hátsó rétegben található vérerek színének együttes eredménye.

A. Endothelium Legkívül elhelyezkedő réteg, melynek felszíne egyenetlen, akiemelkedő és besüppedő részek - ún. iriscrypták - váltakozása miatt. B. Stratum pigmenti iridis A szivárványhártya két pigmenthámból álló hátsó felszíne. C. Stroma iridis Benne erek és izmok futnak, melyeknek egyensúlya határozza meg a pupilla méretét.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

SZEMLE | FOTÓ

OBJEKTÍV

A szivárványhártyának nem csak a színe, hanem természetes színét, így kizárólag a szilikon színe a mintázata is egyedi. Ez utóbbi, a már említett érvényesül. Az eredetileg terápiás célra használatos iriscrypták és a pupilla méretét meghatározó módszer manapság kozmetikai célból is egyre izomrostok lefutásától függ. Továbbá az iris többször kerül alkalmazásra. A műtétet csak bizonyos stromájában elhelyezkedő kollagénrostok országokban végzik el, a kozmetikai okból történő elhelyezkedése is szerepet játszik ennek műtétet pedig még kevesebb szemészeten vállalják, kialakításában. A kollagénrostok elhelyezkedése hiszen a beültetett implantátum a későbbiekben igen egész életünk során állandó. komoly szövődményeket okozhat. A behelyezett gyűrű akadályozhatja a csarnokvíz elvezetődését Létezik egy olyan különleges jelenség, amikor a két a szemből, ezzel magas szemnyomást okozva. A szem szivárványhártyájának színe különböző. Tehát tartós ideig fennálló emelkedett szemnyomás az az egyik szem színe például kék, a másiké pedig idegrostok pusztulásához, majd vaksághoz vezet. barna. Ezt heterochromiának nevezzük, amely az állatvilágban is gyakran megjelenik. Két különböző SZEMSZÍN FÖLDRÉSZENKÉNTI, ILLETVE szín egy szemen belül is előfordulhat, ezt a szem AZ EGYETEMEN VALÓ ELOSZLÁSA; íriszében látható szektorszerű színváltozást pedig iris STATISZTIKA bicolornak nevezzük. A barna szemszín előfordulásának aránya a Viszont fellelhető olyan kórkép is, amikora legnagyobb, míg a tiszta zöld szemszín a legritkább szivárványhártya elülső rétegében egyáltalán a világon. Ázsiában és Afrikában él a legtöbb nincsenek pigmentek (albinismus esetén) vagy akár barna szemű ember, a kék szem megjelenése az iris szövetének egésze hiányzik (anirida). Ekkor pedig Európában, illetve, Kanada és Ausztrália a hátsó réteg erősen áttűnik, amely rózsaszínes európai eredetű lakosságában a leggyakoribb. árnyalatot ad a szemnek. Összességében viszont azt mondhatjuk, hogy az egyenlítőtől távolodva nő a világos szem előfordulási A SZEMSZÍN MEGVÁLTOZTATÁSA aránya.Ez az UV sugárzással hozható összefüggésbe, hiszen napsütéses övezetben az UV sugárzás Szemünk színének kialakulása domináns-recesszív védelme érdekében, a melanocyták termelte melanin öröklődés menetet mutat, viszont annak öröklődése mennyisége emelkedett. valójában egy bonyolult génkölcsönhatáson alapszik. Végleges színét 2-3 éves korra éri el. Színe felnőtt A fotózáson résztvevő egyetemi hallgatók szemszíne korban betegség jeleként változhat. Amennyiben pedig a következőképpen alakult: elégedetlenek vagyunk szemünk színével, akkor a következő módszert alkalmazhatjuk. A fotózások során hozzávetőlegesen 30-40 hallgató szemét sikerült lencsevégre kapnunk. A statisztikák A szemszínünk ideiglenes megváltoztatását ún. megegyeztek a várható eredményekkel: a hallgatók kozmetikai kontaktlencsékkel érhetjük el. A kozmetikai 50-55%-a barna szemmel tekint a világba, 40-45%lencsék két csoportba oszthatóak: színes illetve ának szeme kék színben pompázik (a kékszeműek fele színezett lencsékre. A színes lencsék használhatóak rendelkezik centrális heterokrómiával), és 2-5%-ban az alap szemszín elfedésével annak módosítására. zöld színű szempárral rendelkezik ( jellegzetesség, A színezett lencsék pedig a természetes, világos hogy a tiszta zöld szem mindössze egy lány esetében szemszín kiemelésére kínálnak lehetőséget. fordult elő). További érdekesség még, hogy a barna szeműek többségének az iris széli régióban enyhe Színes kontaktlencse illesztése nem csak egyszerű zöld elszíneződés mutatkozik (szimplán kevesebb kozmetikai célból, hanem esztétikai, optikai vagy pigment miatt), illetve sok hallgató szemében szemorvosi indikáció miatt is történhet. Ilyenkor volt látható elszórt elhelyezkedésű hot spot a festett lencse szembetegség vagy defektus jellegű melanin szemcse (ez a jelenség a kék szem kezelésére, avagy elfedésére szolgál. A festett lencsék tulajdonosainál volt a legfeltűnőbb). felhasználhatók például a szivárványhártya részleges vagy teljes hiánya (aniridia), iris coloboma, illetve A fotózáson résztvevő hallgatók nem- illetve korbeli albinismus eseteiben a photophobia miatt, a szembe eloszlása: 22 lány (egyikük színes kontaktlencsét jutó fény mennyiségének csökkentésére. is viselt a vaku villanásakor ), 4 fiú, valamint egy nyugdíjas korú is szerepel a sorozatban. Ugyanakkor kifejlesztettek egy olyan eljárást, amellyel a szemszín tartósan módosítható. A műtét Vajon megtalálod a saját szemed; kitalálod, kinek a során egy speciális vékony és rugalmas szilikon szeme szerepel kétszer, amelyből az egyiken színes gyűrűt, ún. iris implantátumot helyeznek a szem kontaktlencsét visel? Amennyiben úgy gondolod, elülső csarnokába. A beültetett implantátum teljes megtaláltad a szemed az újságban ne habozz, egészében eltakarja a hátrébb elhelyezkedő iris kérdezz minket bátran!

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

OBJEKTÍV FOTÓ | SZEM

ZÁRÓ GONDOLATOK A híres dal úgy tartja, hogy „Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék”. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy minden egyes emberi szem színe és rajzolata csodálatos és egyedi, akár egy ujjlenyomat. Néhányan hiába elégedetlenkednek szemük színével, véleményem szerint fontosabb annak egészsége és őszinte tekintete. Szakmai szemmel (hehehe - a szerk.) pedig azt gondolom, hogy mivel a környezetünk 90%-át látásunkkal érzékeljük, a legfontosabb, hogy látószervünk megfelelően működjön, és egészsége megtartott legyen.

FORRÁSOK: Sekuler, R. & Blake, R. (2000) Észlelés. Budapest: Osiris; Tarsoly, E. (2010) Funkcionális anatómia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; Végh, M. (2011) Kontaktológia Budapest: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar KÖZREMŰKÖDTEK: Kiss Györgyné, optometrista, Dr.Maneschg Otto, szemész szakorvos FOTÓASSZISZTENSEK: Egyed Gyula és helyettese Polyák Eliza; ezúton köszönöm segítségüket a képek elkészítésében

A teljes fotósorozat megtekinthető a Szinapszis Facebook oldalán!

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

GÓLYATÁBOR BOE

NYÁR CONNECTION | ÉLMÉNY| VERBINDUNG

KAPCSOLATTEREMTÉS KÜLFÖLDI HALLGATÓKKAL Jelenleg egy nagy űrt, kommunikációs szakadékot próbál betölteni ez az új program a hallgatói egyesület részéről. Többször voltak próbálkozások a külföldi és magyar hallgatók közötti kapcsolatteremtésre, de nagy változások mostanáig nem történtek. Ez az új kezdeményezés próbál hidat teremteni közöttünkazonos érdeklődésű, de eltérő kultúrkörből származó, különböző nyelvet beszélő idegenek, hallgatók között. A program főszervezői elmondták, mi a létjogosultsága, és miért tartják fontosnak a kezdeményezést. KÓKAI JUDIT, BOE, elnök

„Az egyesület programjait nemzetközi minta alapján szervezzük, s lépten-nyomon találkozunk kiváló példákkal. Jó lenne látni, hogy a Semmelweis Egyetemen belül is megvalósul a hallgatók összefogása, nemzetiségtől és anyanyelvtől függetlenül, a jó cél érdekében. A BOE nemzetközi háttere és az egyetem három nyelven zajló oktatási programja kiaknázatlan lehetőséget jelent, és ezen mi most változtatni szeretnénk.”

SÜLI ORSOLYA,

EMSA, koordinátor „Egy szakmát tanulunk, közös az érdeklődésünk, hasonló az értékrendünk, ez jó alap lehet egy barátsághoz a magyar és a nemzetközi hallgatók között. Ezen kívül más előnyei is lennének a közeledésnek. Segít szélesíteni az ember látásmódját, ha megismer más kultúrákat, szokásokat, különböző nézőpontokat. Az itt tanuló külföldieknek pedig segítene az integrációban, jobban otthonuknak érezhetnék Magyarországot és Budapestet, ha magyar barátaik lennének. Ezenkívül, segíthetünk nekik a nyelv megértésében, eligazodni a magyar környezetben. Azért is lenne jó dolog, ha nyitnánk a külföldiek felé, mert az jobban egységesítené az egyetem hallgatói életét és ezzel végső soron az egyetemet is, mert az egész intézmény értünk, hallgatókért van.”

VLAD MELINDA,

angol program koordinátor „Jelenleg minimális a kapcsolat a külföldi és magyar hallgatók között. Nem valószínű, hogy ennek különösebb oka lenne, egyszerűen egyik fél sem nyitott eddig a másik felé. Valószínűleg a legtöbb, amit egy magyar hallgató észrevesz egy külföldin, az az, hogy más nyelvet beszél, esetleg kicsit máshogy öltözködik, máshogy néz ki. Ezek mind külsőségek, de ami igazán mássá teszi a két csoportot, az a különböző kulturális háttér, más szokások, más tapasztalatok, és ezek azok, ami miatt a legtöbbet tanulhatnánk egymástól. Különösebb nehézségei valószínűleg nem lennének annak, hogy szorosabb legyen a kapcsolat, hiszen mi mindannyian orvosnak tanulunk, és elég sok helyen szembesülhettünk vele, hogy az orvoslás gyakorlásához elengedhetetlen az angol nyelv ismerete. Azon túl, hogy ugyanazon az egyetemen tanulunk, ez még egy közös pont, még egy híd a közösségek között. A világon egyre kevesebb a határ, egyre kisebb a gátja annak, hogy különböző nemzetiségű orvosok dolgozzanak egy adott közös cél elérése érdekében. A világ a kapcsolatokon, hálózatokon alapszik, és az orvoslás fejlődését is ezek gyorsítják fel. Közös a célunk - hogy globális szinten javítsunk az egészségügy helyzetén, az emberek egészségén. Az IFMSA (International Federation of Medical Students Association) illetve az EMSA (European Medical Students’ Association), melyeknek egyesületünk tagja, globális szervezetek, melyek a világ különböző pontjain tanuló orvostanhallgatókat kötik össze. Mi itt élünk egy városban, ugyanazon az egyetemen tanulunk, osztozunk a folyosókon, és mégsem próbálunk közeledni egymáshoz, ami egy hatalmas elmulasztott lehetőség. Közös az érdeklődésünk, közös a szenvedésünk – kevés dolog hoz össze jobban, mint az együtt elszenvedett megpróbáltatások – és van rá lehetőségünk, hogy közösen töltsünk el egy kis szabadidőt is. Ignoráns lenne tőlünk, ha nem használnánk ki a kulturális diverzitásunkból fakadó tapasztalatszerzési lehetőségeket és nem bővítenénk a látóterünket, ha már lehetőségünk van rá.”

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

Depresszióipar SZENDI GÁBORRAL MAÁR MELINDA BESZÉLGETETT Tíz éve jelent meg a Depresszióipar című, Irving Kirsch tanulmánya magyarázatot adott ezekre a mindennapi tényfeltáró igényű könyve. Változott-e azóta tapasztalataimra. Majd jobban elmerülve az antidepresszívumok valami az antidepresszánsok felírásával, témakörében fedeztem fel öngyilkossági kockázatot növelő hatásukat. használatával kapcsolatban? Ezek szerint az antidepresszánsok még a placebónál is rosszabbak? Ha rövid és tömör szeretnék lenni, akkor azt mondanám: semmi. Az antidepresszánsok Igen. Az SSRI (szelektív szerotonin-visszavétel gátlók) elnevezésben történetét tekintve a kilencvenes évek eleve becsapós az, hogy „szelektív”. Ez az elnevezés csupán marketing Amerikájában kezdett el tudatosulni az fogás. Az SSRI-k például a dopaminerg-rendszert is befolyásolják. emberekben, hogy az egyik legveszélyesebb Továbbá a szinaptikus kapcsolatok révén az agyban hatványozottan mellékhatásuk az öngyilkossági és agresszív igaz a dominó-hatás, vagyis ha transzmitter szinten beavatkozunk, késztetések, ill. viselkedések előidézése. Volt akkor tovagyűrűző hatások miatt az egész agyműködés megváltozik. egy híres eset is, amikor egy sebész 1-2 szem Leegyszerűsítve, ez majdnem olyan, mintha vakon belekotornánk az antidepresszáns után fogta a vadászpuskáját agyba egy pálcával, felkavarnánk mindent, aztán meglátjuk, mi sül ki és kiirtotta az egész családját, majd magával belőle. Ezért olyan változatosak az antidepresszánsok mellékhatásai. is végzett. Ebből aztán egy óriási kártérítési A dopaminerg-rendszer stimulálása például akathisiát vagy mániát per is kerekedett. Majd megvizsgáltak több okozhat. A nagyfokú nyugtalanság akár oda is vezethet, hogy az illető erőszakos cselekedetet is – amiket gyakran inkább kiugrik az ablakon, csak legyen vége. Ez az egyik magyarázata fiatalok, egyetemisták követtek el – és kiderült, az öngyilkossági késztetéseknek. A másik az, hogyha valakiben egy hogy nagy részük szedett antidepresszánst fokozott agresszív késztetés jelenik meg, de közben érzelmileg a vagy antipszichotikumot. 10 év késedelemmel padlón van, akkor előbb-utóbb elkövet valamit. Vagy önmagával, vagy az FDA egy közmeghallgatást tartott, és a másokkal próbál meg végezni. megismert esetek hatására 2004-ben végül beleírták minden antidepresszánsnak a Akkor miért írják fel mégis ezeket a gyógyszereket? Az persze elég betegtájékoztatójába, hogy azok fokozzák lelombozó válasz lenne, hogy „mert a gyógyszeripar ebből él”... az öngyilkossági kockázatot. Akkoriban a sajtó is nagyon sokat foglalkozott ezzel a Pedig a rövid válasz ez. Hosszabb kifejtésben azt kell megérteni, kérdéssel, én mégsem emiatt figyeltem fel rá. A miként vált a gyógyszeripar a politikával, gazdasággal, orvoslással placebokutatásról rendeltem meg egy könyvet, elválaszthatatlanul összefonódó hatalommá. Az ötvenes években a melyet Irving Kirsch szerkesztett, neki volt egy gyógyszeripart kis üzemecskék alkották, de mint nagyhatalom nem tanulmánya arról, hogy az antidepresszánsok létezett. A mentális problémák gyógyszeres befolyásolhatóságát nem hatása lényegében a placebóval egyenértékű. gondolta komolyan senki. Régebben is voltak ugyan nyugtató hatású Ezt azóta több metaanalízis is igazolta. vegyületek, de a mentális betegségek kezelésének paradigmája az Ez kezdett el engem foglalkoztatni. Mint ötvenes években született meg. A történet ott kezdődött, hogy véletlenül gyakorló pszichológus, sok páciens panaszával felfedeztek egy, a skizofrénia ellen hatásosnak tűnő gyógyszert, és ez szembesültem, kapták ezt vagy azt az arra sarkallta a kutatókat, hogy keressenek más antipszichotikumokat antidepresszánst, de nem lettek jobban tőle. is. Így született meg az imipramin, amit kipróbáltak skizofréniában, de

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

GYÓGYSZERHATÁS | DEPRESSZIÓ

ott nem működött. Viszont úgy látták, hogy érzelmileg felhangolódtak tőle a betegek. Ezután kipróbálták depressziósokban is, és a tüneteik csökkenését tapasztalták. Ekkoriban még nem léteztek placebo kontrollos kettős vak vizsgálatok, így mindenki hitte, amit látni akart. 10-20 évvel később, amikor több triciklikus szer klinikai vizsgálatának metaanalízisét is elvégezték, kiderült, hogy ezek a szerek is a placebóval egyenértékűek. A triciklikus szerek eleve nagyon sok neurotranszmitter-rendszert befolyásolnak, így felvetődött a kérdés, melyik felelne a „fő hatásért”. Mármint ha volna ilyen. Megkezdődött a „gombhoz a kabátvarrás” - két versengő elméletből a szerotonin hipotézisre esett a választás. Közben a gyógyszeripar maga alá gyűrte az orvoslást. A szerotonin teóriához dolgozták ki az SSRI-kat. A probléma csak az, hogy azóta sem lehetett bizonyítani, hogy a depresszióért tényleg a szerotonergrendszer alulműködése volna a felelős. Például a szerotonin szint gyors, mesterséges lecsökkentése nem okoz depressziót. A szerotonin szállító fehérje kétféle alléljéhez fűzött remények is szertefoszlottak. Mellesleg tavaly megjelent egy nagyobb összefoglaló egy neves szaklapban, melyben számos vizsgálatot idéztek arra, hogy sok depresszió fajtában éppen ellenkezőleg, túl magas a szerotoninszint. Ebből a szerzők arra következtettek, hogy az antidepresszánsok azért rontják kezdetben a betegek állapotát, mert még tovább növelik az amúgy is magas szerotoninszintet. Amikor az agy sikeresen megküzd ezzel a biokémiai támadással, akkor érzi úgy a beteg, hogy jobban lett. Ezért jelentkezik csak 3-4 hét múlva az antidepresszánsok vélt hatása, holott a szerotoninszintet már másnapra megemelik. Alapjában véve nem attól lesz jobban a beteg, hogy beavatkoztunk a szerotonin-háztartásába, hanem attól, hogy ezt a közbelépést sikeresen ellensúlyozta. Hogy egyesekre mégis miért hat? Van, aki hálás az álmosító mellékhatásért, mások az étvágy fokozódásáért, megint másoknál nyugtató hatás jelentkezik. Az antidepresszánsok gyakran érzelmi közömbösséget is okoznak, azaz a beteget többé nem foglalkoztatja, ami korábban aggasztotta – igaz, örülni sem tud. És ne feledjük, hogy a placebohatás – különösen mentális problémák esetén – jelentős. Még nyomasztóbb lenne, ha egyszerűbb hatásmódúnak vélt vegyületekről derülne ki, hogy a hatásukat nem is úgy fejtik ki, ahogy mi azt gondoltuk… A gyógyszerek nagy részének rendkívül nagy a placebohatása. Ezt a gyógyszeripar pontosan tudja. A törzskönyvezés során jelentős azoknak

SZUBJEKTÍV

a gyógyszereknek a száma, amiknek alig, vagy nincs hatása, és a legkevésbé sem hatásosabbak a megelőző generációs szereknél. Más szóval a probléma sokkal általánosabb, nemcsak az antidepresszánsok körére vonatkozik. Sokkal fontosabb a marketing, mint a gyógyszerhatás. A másik rendkívül súlyos probléma a mellék- és kölcsönhatások kérdése. 20 év alatt több, mint 20 halálos mellékhatású gyógyszert vontak ki a forgalomból – meglehetős csigalassúsággal. A szakirodalom szerint a kórházi felvételek 7-14%-a nem kívánatos gyógyszerhatás miatt történik, ez Magyarországon kb. 160-360 ezer felvételt jelent évente. A kórházi kezelés során 6.7-21% közé tehető a gyógyszer mellékhatás okozta károsodás, s ez az EU-ban évente 100-200 ezer halálesetet eredményez. Hazánkra vetítve 3-5 ezer halálesettel lehet számolni. A gyógyszeripar anyagi függésben tartja az orvosszakmai szervezeteket és a vezető beosztású orvosokat, akik meghatározzák a szakmai irányelveket és a szakma működését. A gyógyszeriparnak nagy befolyása van az orvostudományi elméletképzésre is. Ennek remek példája akár az antidepresszáns, akár a sztatin iparág. Ahogy a szerotonerg rendszernek nincs meghatározó szerepe a depresszióban, pánikban, satöbbiben, úgy a koleszterin sem oka a szív- és érrendszeri betegségeknek… Ezt hogyan állíthatja ennyire biztosan? A legegyszerűbb válasz általános iskolai szintű: az ember evolúciója során rengeteg állati eredetű zsírt és koleszterint fogyasztott, így évmilliók alatt alkalmazkodott ezekhez. Annyira, hogy hiányuk komoly problémákat okoz. Miért éppen a 20. század közepétől lenne a kardiovaszkuláris betegségek fő okozója? Az Amerikai Szívtársaság kezdetben azzal érvelt a teóriával szemben, hogy az amerikaiaknak 1850-től nem nőtt jelentősen a zsír- és koleszterinfogyasztása, ez tehát nem magyarázhatja a hirtelen megugró szívhalálozást. Az elméletet akkor fogadták el, amikor Ancel Keys, a teória atyja és emberei átvették az irányítást az AHA-ban. 2013-ban megjelent egy minden addiginál átfogóbb metaanalízis, melyben sorra vették, hogy jelentenek-e a telített zsírok a rákra vagy a szív- és érrendszeri betegségekre kockázatot, de semmiféle összefüggést nem találtak. Ancel Keys óta folyamatos hamisítások folynak. Keys 7 ország statisztikáját felhasználva kimutatta ugyan, hogy lineáris összefüggés van a zsírfogyasztás és a szívhalálozás között, ám figyelmen kívül hagyta további 23 ország adatait, amelyek összességében már cáfolták a teóriát. Nagy pofon volt a teóriának az igazolásnak szánt, a WHO által támogatott MONICA vizsgálat is, amelyet a világ 36 régiójában tízmillió ember bevonásával végeztek, de a magas koleszterinszint és a szívhalálozás között nem találtak kapcsolatot. Kigyűjtöttem a 2000 és 2010 között lefolytatott 19 nagy sztatinvizsgálatot, s a szívhalálozás végpontban egyetlen vizsgálat mutatta a sztatin 1.2%-os fölényét, 18 vizsgálat tehát cáfolta a sztatinok védőhatását. Már az agyonidézett Framingham vizsgálat jelentései is arról számoltak be, hogy a magas koleszterinszint, mily különös, 50 felett védőhatású volt. Sok vizsgálat igazolta azt is, hogy a magas koleszterinszintűek tovább élnek. Persze a teória, éppen 0 prediktív értéke miatt, folyamatosan korrekciókra szorult, így kezdték a különféle frakciókat bevezetni, ill. újabb és újabb „egészséges” határértéket megadni, de az élet mindre rácáfol. A koleszterinhívők addig kutattak, míg végre kimutatták, hogy a kicsi, sűrű LDL szemcsék, amelyek már képesek behatolni az érfalba, valóban veszélyesek, a többi frakció viszont nem. És mit tudunk még ezekről az apró LDL cseppekről? Tudjuk, hogy a sztatinok nem csökkentik ezek számát, és tudjuk azt is, hogy a trigliceridekkel együtt a szénhidrátfogyasztás növeli meg a veszélyes apró cseppek számát. Vagyis a koleszterin

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

SZUBJEKTÍV GYÓGYSZERHATÁS | DEPRESSZIÓ

teória megásta saját sírját, s hamarosan átveszi majd a helyét a kardiovaszkuláris betegségek szénhidrátelmélete. Ez egyébként már 60 évvel ezelőtt is nyilvánvaló volt, de mára evidencia kéne legyen. Ha valami, hát a finomított szénhidrátok fogyasztása nőtt meg az elmúlt 60 évben. Elég csak a cukorbetegek számának, vagy az elhízottak arányának megtízszereződésére gondolnunk. Ez azt jelentené, hogy például a középkorban alig hunyt el valaki infarktusban? Az első infarktust 1873-ban írták le. Az első skizofrén beteget pedig 1810-ben, egymástól függetlenül egy angol, egy német és egy francia orvos írta le. A régi korok orvosai, ha gyógyítani nem is, diagnosztizálni remekül tudtak. Egy betegséget akkor írnak le, amikor elég gyakorivá válik. Ha visszakeresünk jóval a betegségentitás születése előtti korba, maximum szórványos eseteket lehet találni. A szívinfarktus pedig sokáig olyan ritka volt, hogy még az 1920-as években sem ismerte fel sok orvos. William Osler, a 19. század híres orvosa összefoglalójában azt írta, hogy 1880 és ’90 között sem állami, sem magánpraxisában nem találkozott egyetlen ischaemiás szívbeteggel sem. A szívbetegség a 20. században vált népbetegséggé. Úgy tudom, pont egy évtizede kezdődött el egy közös kutatási projekt a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem között, melyben kimutatták, hogy a skizofrénia és a bipoláris hangulatzavar genetikai háttere kapcsolatban áll a kreativitással. Ezt a megállapítást a júniusi Nature Neuroscience is leközölte. A géneket sokan félreértik. A gének mindig a környezettel interakcióban okoznak megbetegedéseket. Sok semleges gén a modern környezetben vált megbetegítővé. A tudományban sajnos gyakran olyan dolgokat akarnak megmagyarázni, ami nincs is. Ez a kreativitás dolog régi teória, azt akarja megmagyarázni, miért nem szelektálódott ki a „schizofrénia-gén”. De mint utaltam rá, Fuller Torrey kutatásai szerint a schizofrénia az ipari társadalom terméke. A skizofrénia legvalószínűbb oka – melyet kutatások is alátámasztanak – a magzati D-vitamin hiány. A schizofrénia – szemben a pszichiátriai tankönyvek állításával, régiónként eltérő gyakoriságú, délről északra haladva egyre nő a prevalenciája. Beszélnek még magzatkorban elszenvedett fertőzésekről is, amit az influenza

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

D-vitaminhiány elmélete kapcsol össze e betegséggel. A D-vitamin hiánya a más neurodegeneratív megbetegedések hátterében is meghúzódik, mint autizmus és az SM. A D-vitamin serkenti az agyfejlődést, emellett gyulladáscsökkentő hatású is. Visszatérve a kiindulási pontunkhoz, nem a diagnosztikai eszközök hiányossága miatt nem írtak le korábban infarktusos eseteket, hanem mert olyan elenyésző számban fordulhatott elő, hogy emiatt nem maradt róla írásos emlék. A depressziósok számának emelkedése is visszavezethető a környezeti tényezők megváltozására? A „Boldogtalanság és evolúció” című könyvemben ezt a problémakört járom körül. A depresszió a szervezetben zajló gyulladásos reakciók következménye, hajdanán ez egy evolúciósan adaptív válasz volt. A civilizált ember erősen túlsúlyos, ami nagy viscerális zsírtömeggel jár. Ez gyulladásos faktorokat bocsát ki, ezt nevezik szervezetszintű gyulladásnak. Minden gyulladásos betegséggel 2-5-szörös depressziókockázat jár. Tumoros betegek interferonkezelése után szintén megugrik a depressziósok száma. A Medical Hypothesis legtöbbet idézett 1991-es cikke Ronald Stephen Smith-től származik, melyben leírja a depresszió makrofág teóriáját, melynek lényege, hogy a makrofágok által kibocsátott IL-1, IL-6, TNF- α és IFN- α felelősek a depresszió kialakulásáért. Az állatoknál megfigyelt betegségmagatartás szinte azonos tünetekkel jár, mint nálunk a depresszió: sokat alszanak, inaktívak. Mindezek hatására IL-6 knock-out egerek viselkedését hasonlították össze normál egerekével. Farkuknál fogva órákig fellógatva őket. A normál egereknél kialakult a tanult tehetetlenség, tehát akkor sem menekültek el, amikor levették őket a madzagról. Viszont a knockout egereknél ez nem alakult ki, rögtön elkezdtek vidáman szaladgálni. Azt is tudjuk, hogy a gyász, a lelki stressz, a pesszimizmus, a bánat gyulladásos válasszal jár. Végig arról beszélgetünk, hogy egy teljesen új betegségelméletet kellene felállítani, mert a jelenlegi képtelen értelmezni és kezelni a civilizációs betegségeket. A mai orvostudományból hiányzik az evolúciós szemlélet. Az emberi betegségeket az ember történetéből lehet megérteni: a modern táplálkozás és életmód genetikai összeférhetetlenséget eredményezett. A depresszió terápiájában már régóta paradigmaváltásra lenne szükség. Mégis furcsa, hogy 2020ra azt jósolja a WHO, hogy a munkából kiesés leggyakoribb oka a depresszió lesz, miközben állítólag hatásos gyógyszerrel rendelkezünk ellene. Ugyanakkor, akik a szerotonerg-rendszer hibás működésén nőttek fel, azok csak legyintenek a cáfolatokra. Kopp Mária vizsgálataiból tudjuk, hogy 1 millió emberből csaknem 150 ezer ember depressziós, ez nagyjából így van más fejlett országokban is. Ez a szám az ötvenes években mindössze 50 volt. Ez háromezerszeres növekedés, holott a jólét és biztonság a II. világháború óta folyamatosan nőtt. Az összes civilizációs betegségben a gyulladás és a metabolikus szindróma játssza a központi szerepet. A nem specifikus gyulladás talaján kialakult depresszió lelki értelemben indokolatlan depressziónak tekinthető. Nem véletlen, hogy a II. világháború után párhuzamosan jelent meg a szívbetegség és a depresszió: ugyanannak a gyulladásnak két arcáról van szó. Az emberiség evolúciója során az ember soha nem fogyasztott finomított szénhidrátot, ez a 20. században vált alapélelmiszerré. A civilizációs betegségek megértését ott kéne kezdeni, ahol azok még ismeretlenek: ezek a kortársként velünk élő természeti népek. A lowcarb, az Atkins és paleo irányzatok lényege: felejtsük el a finomított szénhidrátokat, ezek emberi fogyasztásra nem valók.

ÉLETMÓD | EGÉSZSÉG

MŰHELY

EGÉSZSÉGTUDATOS TUDATOK NEMZEDÉKE

SZÖVEG: SZABÓ DIÁNA LILI

A health literacy talán nem cseng ismerősen, még keresik a kifejező magyar szót a fogalomra. Egészség-műveltség, egészség-intelligencia, egészségtudatosság. Sok hangzatos fogalommal próbálja most már a magyar szakirodalom is megfogalmazni a trendet. De mi a létjogosultsága ennek a most születő fogalomnak? És mire alapozzuk, hogy eddig nem létezett? Újszülött vagy egy árva gyermek, akiről eddig nem vettek tudomást? Kicsit olyan ez, mint a vezetés. Van egy játékszabály, aminek ismerete kötelező, vannak jelek, amik kormányozzák a sofőrt, vannak helyzetek, amikor úgy döntünk, betartjuk a szabályokat, és vannak, amikor tudjuk, hogy nem. Előfordulhatnak balesetek saját figyelmetlenségünkből, vagy másoké miatt. Néha félreértjük mások jelzéseit, és emiatt bajba kerülhetünk. Ha nem tartjuk be a szabályokat, büntetés lesz a vége, van, aki szerencsés, és elkerüli, de a notórius szabálytalankodóknak előbb-utóbb ki kell fizetniük a csekket. Így van ez az egészségünkkel is. Csak itt vannak, akik tudják a játékszabályokat, ők, azt gondolhatjuk, előnyben vannak a többiekkel szemben. Például azt feltételezhetnénk, hogy egy orvos a „legegészség-műveltebb”. De ez korántsem igaz. Mert ez a fogalom több puszta lexikális vagy tapasztalati tudásnál. Itt az is mérlegre kerül, hogy mit tesz az ember egészségének megőrzése érdekében. Így lehet az, hogy a „health literacy” versenyben laikusok is nyerhetnek. Ki ne látott volna elhízott, dohányzó, rendszeresen alkoholt fogyasztó orvost? Az orvos szerepe az elmúlt évtizedekben megváltozott. A paternalisztikus, alá-fölé rendelt orvos-beteg kapcsolat

helyett ma már egyre inkább egy mellérendeltség érezhető. A páciensek partnerekké váltak saját betegségük kezelésében, menedzselésében. Egy jó egészség-műveltségű beteg utánanéz mindennek a terápiával, betegségével kapcsolatban, elképzelhető, hogy akár az orvosnál is naprakészebb. Persze, mivel nem rendelkezik azzal a – jó esetben - hat év alatt felhalmozott tudásanyaggal és személetmóddal, amivel a kezelőorvosa, szüksége van útmutatásra az információk tengerében. A betegnek általában nincsen háttértudással ahhoz, hogy megkérdőjelezze az információk helyességét, vagy megkülönböztessen hamis és valós híreket. Az orvos feladatai is megnövekedtek, hiszen ha a jó egészség-műveltségű, partnerként kezelt betegeit körültekintően tájékoztatni szeretné, akkor ismernie kell az információforrásokat és azok megbízhatóságát, hitelességét. Ez ugyanúgy feladatai részévé válik, mint a legújabb terápiákról való tájékozódás vagy a továbbképzésekre járás. Az újfajta kommunikáció életre hívta az orvos egy újabb képességét is, ami a megfelelő beteg-együttműködés szempontjából nélkülözhetetlen. Mi ez a képesség? A gyógyítónak fel kell tudnia mérni a beteg egészség-műveltségét. Ahhoz, hogy egy beteget

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

SZUBJEKTÍV ÉLETMÓD | TUDATOS

ÖSSZESÍTETT EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGI SZINT NED IRE

27% 10%

30%

GER

11%

POL

10%

GRE

35%

BUL AUT ESP

34%

31%

20%

Miért fontos ez? Az orvos kommunikációjának célja nem önkényes, a beteg érdekeit szolgálja. Ám ha az információ elakad, mert a páciens „nem érti, mit beszél az orvos”, túl sok dolgot mond, és nem tudja megjegyezni, akkor nem tudja betölteni a feladatát. Nem csak az lehet a baj, ha túl bonyolult az információ, hanem az is, ha hiányos. Előfordulhat az a paradoxon, hogy egy beteg talán jártasabb, naprakészebb egy adott területen, mint maga az orvos. Ha a kérdéseire olyan reakciót kap, ami elzárkózó, elutasító, az bizonytalanságot szülhet. Vagy a beteg hamis információkat vélhet igaznak. És elindul az öngyógyítás, „nem veszem be a gyógyszert, mert az méreg” és hasonlók. És a beteg együttműködése helyét zárkózottság, bizonytalanság, bizalmatlanság veszi át. Nem könnyű felméri a betegek tájékozottságát, főleg az első találkozásnál. Többfajta health literacy kérdőív készült már, Európában az egyik legtöbb országban használt, a maastrichti egyetem által létrehozott HLSEU kérdőív például több alkategóriára osztotta magát fogalmat. A kérdőívben a kitöltő saját maga pontozza egy 1-5-ig terjedő (nagyon könnyű-nagyon nehéz) skálán, hogy mennyire okoz gondot eligazodnia az egészségügyi rendszerben. De vannak olyan tesztek is, amik konkrét szövegértési képességet vizsgálnak.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

20% 16%

35%

27%

32%

38%

11% 11%

34%

51%

elégtelen

megfelelően tájékoztasson, tudnia kell azt is, hogy a páciens mennyire tájékozott. Milyen szintű és milyen mennyiségű információra van szüksége a betegnek a lehető legjobb adherencia elérése érdekében.

20%

40%

18% 8%

21%

36%

27%

HUN

25% 39%

34%

14%

Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.

46%

10%

33%

problémás

elégséges

kitűnő

Az Egyesült Államokban gyakrabban használt REALM teszt például egészséggel kapcsolatos kifejezések megértését és kiejtését pontozza. Egy nemrégiben végzett, reprezentatív kutatás szerint Magyarország a többi vizsgált európai országok közül (Hollandia, Németország, Lengyelország, Görögország, Bulgária, Ausztria, Spanyolország, Írország) a középmezőnyben helyezkedik el az összesített egészségműveltség tekintetében. Az egészség-műveltséget a kutatás négy kategóriába sorolta (elégtelen, problémás, elégséges, kitűnő). A két szélső érték tekintetében eltérnek a magyar eredmények, nagyon alacsony a kitűnő health literacy-vel rendelkezők aránya, ugyanakkor a második legmagasabb az elégtelen egészségműveltségűek aránya. A health literacy-vel megéri, fontos és kell is foglalkozni, hiszen a terápia eredményessége múlhat rajta, hogy a beteget képességeinek megfelelően tájékoztatja-e az orvos. Még mindig vannak olyan betegek, akiknek szüksége van az orvos irányítására, hiszen önállóan nem boldogulnak az egészségügyi rendszerben. Azonban azoknak is szüksége van a segítségre, akik tájékozottak, hogy a lehető legadekvátabb információkkal rendelkezzenek, bizalommal forduljanak az orvoshoz és kérjenek tőle tanácsot ismereteik megbízhatóságáról. Health literacy fogalma: Az egészségműveltség az egészségügyi információk megszerzésének, olvasásának, megértésének a képessége ahhoz, hogy az egyén megfelelő döntéseket hozhasson egészségével kapcsolatban és kövesse a terápiás utasításokat. Forrás: Roundtable on Health Literacy; Board on Population Health and Public Health Practice; Institute of Medicine

ISTENHIT | ÉLETÚT

Tudós ember és Hit

SZUBJEKTÍV

KÉSZÍTETTE: DUMA LILLA

Beszélgetés Prof. Dr. Kellermayer Miklóssal

Ha jól tudom, Önt hitben nevelték fel szülei még a kommunizmus idején. Milyen emlékként maradt meg ez Önnek? Valóban egy templomba járó, mélyen hívő családban nőttem fel. Azonban leginkább a gyakorlatban tanultuk meg a hit részleteit. A családon belül természetes volt a beszélgetés Istenről, a közös esti ima és a vasárnapi szentmise. Testvéreimmel a Pécsi székesegyházba jártunk hittanórára, ahol a vezetőnk, Márton Dénes egyben családi jó barát és mentor is volt számunkra. Az ő keze alatt felnőtt generáció tagjai máig jó kapcsolatot ápolnak. Sokat tanultunk tőle. Ugyanakkor érdekes hangulat lengte körül a napjainkat. Szüleim mindig óvatosságra intettek, és azt tanácsolták, hogy az iskolában hallottakat bölcsen szűrjük és odahaza beszéljük meg. Volt-e olyan pont az életében, amikor a hite kifejezetten saját magának vált fontossá? 1980-81 között - még igencsak a gulyáskommunizmus korában édesapámat meghívták vendégprofesszornak az Amerikai Egyesült Államokba, így családostul 2 évre a Texas állambeli Houstonba költöztünk. Ott teljes természetességgel kérdezték az iskolában, hogy vallásos vagyok-e. Ilyenkor reflexszerűen összerezdültem, azonban ott ennek a kérdésnek nem volt félelmet keltő következménye. Ott tettem fel magamnak először a kérdést: mi végett vagyok a Földön? Nem arról van szó, hogy egy vallás által elfogadott válaszokat

tanultam meg visszamondani, hanem én próbáltam megkeresni a válaszokat.Fontos, hogy saját hitté váljon az, amibe addig csak belenőtt az ember. Ez a folyamat a gyermeki vallásosságból áttérés a felnőtt vallásra, ami azután az én elidegeníthetetlen részemmé vált. Úgy gondolom, hogy ezen mindenkinek egyénileg kell végigmenni, és nálam ez akkoriban kezdődött. Van valami konkrét, meghatrozó emléke ebből az időszakból? Engem többnyire az alapkérdések fogtak meg: mi az értelme az egyéni életemnek? Mik az én saját céljaim? A mindennapi cselekedeteimet milyen vezérpillérek, elvek határozzák meg? Édesapámnak volt egy híres Sík–Schütz-féle imakönyve, amiben a keresztény jellemről olvastam egy összefoglalást. Ez fogalmi szinten segített, hogy az első hangzásra bonyolult kérdésekre magam számára egyértelmű válaszokat fogalmazzak meg, amit el tudok helyezni az életemben. Egyszerű dolog, de például akkor határoztam el azt is, hogy nem

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

SZUBJEKTÍV ISTENHIT | ÉLETÚT

fog elmúlni nap anélkül, hogy ne mosolyogtam volna valakire, hogy így a szeretetet valahogyan kifejezzem. Ezt mind a mai napig igyekszem tartani. A hitet tudós emberként hogyan definiálná? A hit olyan mechanizmus, ami ott buzog mindnyájunkban. Egy példával szoktam illusztrálni ezt azok számára, akik szarkasztikusan beszélnek a hitről, és úgy tartják, hogy ez elhanyagolható, illetve elhanyagolandó. Ha azt állítom, hogy a világ két másodperccel ezelőtt keletkezett, maga nem tudja megcáfolni. Ha például a Big Bang teóriára gondolunk, akkor lehetséges, hogy az atomok és molekulák úgy rendeződtek el a világegyetemben, ahogy ma ismerjük őket, és az idegrendszeremben is olyan emlékezet formálódott, ami azt a tudatot kelti, hogy én most 51 éves vagyok, és mi ketten már egy ideje itt beszélgetünk, holott a valóságban minden 2 másodperce keletkezett. Tehát az emlékezetünk is a molekulák elrendeződése miatt olyan, amilyen. Ennek nem zérus a valószínűsége. A másik lehetőség, hogy Isten teremtette a világot 2 másodperce, és behelyezte az emlékezetünkbe, hogy 51 éves vagyok, és most itt beszélgetek magával. Ezt az állítást nem lehet megcáfolni. Egy dolog van, ami ezt feloldja, ez a hit. A hit és az elfogadás alapvető mechanizmusa a tanulásnak, a tudás megszerzésének. Hallom, elfogadom és befogadom. Mert azt látnunk kell, hogy amikor a nagy kérdéseket feltesszük, igazából nincsenek jó válaszaink. A szellemi fölépítmények alapzatánál - amiket mi tudásnak nevezünk -, axiómák vannak. Ezek olyan tézisek, amelyeket igaznak fogadunk el anélkül, hogy be lehetne bizonyítani őket. A matematika tele van ilyenekkel, és mivel minden a matematikára épül, ezért a többi tudományban is jelen vannak ezek. Az általános hit tehát tetten érhetően ott van tudásunk legmélyén még akkor is, ha megfeledkezünk róla. És mit gondol az istenhitről? Nos, az az Isten létének az elfogadása. Hogy miért az Isten? Mert én a természettudós szemével nézve az Ő teremtő gondolatát látom a dolgok végén! Ezek szerint tudományos kutatásai során van, hogy isteni munkát vél felfedezni valamiben? Mint ahogy az életemben is, a munkámban is diszkréten kezelem ezt a kérdést. Nagyon fontosnak tartom egy kutató számára az alázatot. Azt, hogy ki tudjam és ki merjem

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

mondani, hogy maradnak kérdések, amelyekre nem tudok válaszolni. A kutatás célja az igazság keresése. Olyan kérdésekre keressük a választ, hogy a világ miért olyan, amilyen, és hogy milyen mechanizmusok határozzák meg az érzékelt jelenségeket. Valahányszor valami tényleg újra bukkanok, az számomra olyan, mintha Isten teremtő logikájába belepillantanék. Sok ilyen élménye volt? Szerintem ez az érzés keveseknek és ritkán adatik meg. Egyszer biztosan részem volt benne. Majdnem 20 éve mi először tudtunk egyetlen fehérjemolekulát lézercsipesszel meghúzni, és a matematikai modelljeink is igazolódtak. Akkor tényleg azt éreztem, hogy egy titok tárult fel előttem. Intézetet és egy kutatócsoportot is vezet. Van valami, amit nagyon lényegesnek tart az együttműködésben? Igyekszem mindig úgy építeni a csoportom munkáját, hogy diákjaim teljes egészében birtokoljanak és uraljanak egy teljes projektet, de természetesen a közöttük való interakciók is nagyon meghatározóak. Katalizáló közösségben hiszek, ahol egymásból jobban kihozzuk a maximumot annál, mintha az ember izoláltan működne. A közös munka során szoktak metafizikai vitákba is keveredni? Természetesen. Jól is van így, és kell beszélgetni a természet és az élet végső, nagy kérdéseiről. Persze az egyéneket és a véleményeiket én nagyon tisztelem, és nem szeretem az agresszivitást ilyenkor. Attól az igazság nem lesz igazabb, hogy valaki azt lenyomja a másik a torkán. Az igazság az igazság. Annak önmagában meg kell állnia. Hívő emberként az igazság keresésében a Biblia milyen szerepet töltött be Önnél? Igen fontos szerepe volt. Mindig megérintett, amikor olyanokkal találkoztam, akik szó szerint idéztek belőle. Gyermekként természetesen hallgattam és olvastam a bibliai történeteket, de ezek a tudatomban sokáig nem álltak össze egy egésszé. Már felnőtt voltam, mikor elhatároztam, hogy elejétől a végéig alaposan és minden szavát elemezve olvasom el. Logikus összefüggéseket kerestem, és arra is adódott alkalmam, hogy más vallásúakkal beszélgessek erről. Emellett nagy áhítattal és alázattal vettem kézbe mindig mások szent könyvét is, azonban a Bibliát, mint kinyilatkoztatott igazságot fogadom el. Igyekszem naponta kézbe venni, és ha csak néhány verset is, de olvasni belőle. Ön Istent egy személyes istennek tartja, akivel lehet kapcsolatot teremteni, vagy egy távoli istenként értelmezi? Úgy gondolom, hogy lehet vele kommunikálni imáinkban. Én mindig úgy éltem meg, hogy egy személyes Istenhez beszélek. Leginkább Istenként elfogadva Krisztust próbálom megszólítani saját szavaimmal. Az más dolog, hogy gyakran vádlón fordulnak oda hozzá az emberek. Szerintem nem úgy működik az isteni akarat, hogy ő oldja meg a problémákat, hanem inkább úgy, hogy erőt ad nekünk problémáink leküzdéséhez. Nem várom, hogy megszüntesse a gondokat, amiket tulajdonképpen nekem kell megoldani, inkább lelki támaszt kérek. Nem is vádolom őt az elképesztően szomorú

ISTENHIT | ÉLETÚT

SZUBJEKTÍV

A hit és az elfogadás alapvető mechanizmusa a tanulásnak és a tudás megszerzésének: Hallom, elfogadom és befogadom. FOTÓ: KOVÁCS ATTILA, SEMMELWEIS EGYETEM történetekért, amiket a hírekben hallhatunk. Ez az emberi szabadságunkról szól. Lelkemben szabadnak születtem, szabadon fordulhatok hozzá, szabadon dönthetek, ez megadatik nekem és mindenkinek. Volt-e konkrét megtapasztalása isteni útmutatással, gondviseléssel kapcsolatban? Voltak és vannak, azonban sosem próbálom bebizonyítani, hogy valami az Isten akarata, mert az olyan, mintha Isten szájába adnám az én véleményem. Ilyen szempontból inkább megfigyelő, kérdező személy vagyok. Viszont az élet által - feleségemmel együtt – elénk tárt szituációkban mindig az elfogadás dominált. Friss házas egyetemistákként egymás után jöttek gyermekeink, és bár csak ösztöndíjunk volt mert jól tanultunk, mindig igent mondtunk az új életre. Jézus azt mondja, hogy „én vagyok az út, az igazság és az élet”. Krisztusra igent mondani, ez hatja át a személyes életemet, életünket. Ennek az útnak nincs minden köve kirakva, de támpontokat kaptunk hozzá. A Gondviselés kapcsán nagyon élénken él bennem egy kirándulás emléke a családommal 1991-ben, amikor Seattle-ben éltünk. Elmentünk a Szent Heléna hegyhez, ami 1981-ben működő vulkánként tört ki, és letarolt egy hatalmas, erdős területet. Ide még ma sem lehet felmászni, azonban a szemközti hegyen kialakítottak egy parkolót a turisták részére. Ennek a szélére lehetett sétálni, és a hegy pereméről bele lehetett nézni a kráterbe. Korlát nem volt. A legkisebb lányunk nem akart kiszállni, így az autóban maradt. Mi már gyönyörködtünk

a kilátásban, amikor kiabálást és sikoltozást hallottunk a hátunk mögül. Valami történt és az egyik autó felénk gurult, vagyis ugye a szakadék felé. Egy kis időbe telt, mire feleszméltünk, hogy az a mi kocsink, benne a 4 éves gyermekünkkel. Teljesen sokkolva álltunk ott. Mint egy filmkocka, pereg most is előttem az a pár másodperc. Az autó, egy két és fél tonnás Chevrolet, egyre gyorsabb ütemben közeledett. Pánikhangulat volt. Lebénultunk. Minden autó a parkolóban volt, azonban a szakadék szélén - mint kiderült, a tilosban -, ott állt egyetlen terepjáró, aminek a vezetője azt gondolta, hogy ő nem száll ki, hanem egészen a perem szélére parkolva nézi meg a krátert. Ennek a terepjárónak a hátuljára volt erősítve egy pótkerék, és a mi kocsink eleje pontosan ebbe a pótkerekébe csapódott bele. Egyetlen karcolás nélkül hárult el a tragédia. Ez volt kislányunk első emlékezetes vezetési élménye… Hihetetlen volt. Egy polimerfizikai könyvben olvastam valamikor, hogy a csoda az 10-12-n valószínűségű esemény. De gondoljunk bele! Az amerikaiak jogkövető emberek, mégis ott a tilosban állt egyetlen autó. Mi volt annak valószínűsége, hogy pont akkor és pont ott áll? Mi lehetett annak valószínűsége, hogy a mi autónk éppen olyan útvonalon halad, hogy ebbe a terepjáróba ütközik? És hogy megfelelően volt befékezve a terepjáró? Teljesen szótlanok voltunk. A válaszokat nem tudom, de azt gondolom, hogy ott a Gondviselés vigyázott ránk. Visszagondolva az egyetemista éveire, van olyan dolog, amit szívesen megosztana biztatásként a mostani diákokkal? Kedves emlékem, hogy minden vizsgám előtt fohászra tértem be a Pécsi Irgalmasok templomába. Nem ötösért vagy jó tételért imádkoztam, hanem keresztény szempontból szinte pogány módra azt kértem, amit a spártai nők mondtak csatába induló férjeiknek: „inkább a pajzsodon hozzanak haza, minthogy megfutamodj!” Inkább a pajzsomon hozzanak haza, minthogy visszaadjam a tételemet, olyan erőt kértem, amellyel a vizsgán, a csatában, meg tudok állni. Az Úr azt mondja, hogy kérjetek állhatatosan és kaptok. Lehetséges, hogy nem is a kérés a kulcsszó, hanem az állhatatosan. Én azt érzem, hogy ez a kitartás, a Teremtőnk felé alázatos fordulni tudás az, ami jó, ha lételemünkké válik.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

21 gramm. 21 gramm? MI IS AZ ÉLET? SZÁMTALAN APRÓ MOLEKULA ÖSSZERENDEZETT MŰKÖDÉSÉNEK SOKASÁGA? EGY GÉPEZET, AMELYET AZ AGYUNK IRÁNYÍT A KÜLVILÁGBÓL ÉRKEZŐ INGEREK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSÁRA? VALÓBAN CSAK ENNYI LENNE A KÉPLET?

Évszázadokon át megannyi elmélet és filozófia alapját képezte a lélek, mint fogalom kérdésének létjogosultsága. Ez napjainkban sincs másként, hiszen elég csak egy vallásos és egy materialista személyt megkérdezni, nyilvánvaló lesz a különbség a lélekről alkotott véleményükben. Mindenesetre bármelyikük érveit is vesszük figyelembe, esetleg érezzük magunkénak, a lélek élethez való kapcsolódásának valódisága igazán érdekes és vitatott eszmefuttatásoknak ad teret. Mielőtt a lélek fogalmát próbálnánk valamilyen reális módon leírni, elengedhetetlen, hogy az életet, mint jelenséget valamilyen formában definiáljuk. Mit is értünk pontosan élet alatt? Természetesen ebből a kérdésből számtalan további kérdés származtatható. Elég csak arra gondolnunk, hogy minőségi vagy mennyiségi értelemben szeretnénk választ kapni. Ha materialista szempontból közelítünk a fogalomhoz, akkor mondhatjuk, hogy az élet az anyag legmagasabb rendű szerveződése. Értelemszerűen ennyivel nem ússzuk meg, mert a mai napig nincs egy olyan egységes dogma, amellyel minden tudományos szakterületet képviselő személy egyetértene. Talán egy, a fentebb említettnél kissé kézzel foghatóbb az a biológiai értelemben vett megfogalmazás, miszerint a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módját tekintjük életnek. Ez a viszonylag tág megfogalmazás további kérdések felvetésére ad lehetőséget. Mikortól mondunk egy szervezetet valóban élőnek? Hol van a határ a mesterséges és az önálló lét között? Nevezhetjük-e életnek például azt a szervezetet, amely művi úton van életben tartva? Például egy kómában lévő ember, aki nem képes kommunikálni a külvilággal, esetleg még lélegeztetésre is szorul, az életnek milyen minőségét képviseli? Sejtszinten nézve egyértelműen ’élő’, hiszen az anyagcsere folyamatai működnek, attól függően, hogy hol és mekkora károsodás érte a szervezetét. De ha rendszer szinten vizsgálódunk, vagy akár figyelembe veszünk néhány korábbi ideológiát,

SZINAPSZIS // 2015. OKTÓBER

SZÖVEG: BÁRÁNDI DÓRA

akkor egyből árnyaltabbá válik ez az állítás. Ha Arisztotelész filozófiáját vesszük alapul, ő az életet a növekedés, önellátás és reprodukció hármas kapcsolatával írta le. Persze nem kell ennyire visszalépnünk az időben, hogy válaszokat találjunk. Egy 1994-ben Carl Sagan (a NASA tudományos munkatársa) által leírt definíció szerint a lét nem más, mint egy „önfenntartó, darwini evolúcióra képes kémiai rendszer.” Egy magyar biológia tankönyvben pedig ilyen formában lelhető fel a meghatározás: „Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van.” Az említett példák közül talán a legutóbbi gondolat az, amely leginkább rávilágít a rész-egész kapcsolatára, habár arra nem ad magyarázatot, hogy a biológiai szempontokat leszámítva, akár a példaként felvetett komatózus állapot minek tekinthető. Nem is beszélve akkor a klinikai halál állapotáról, mikor a keringési, légzési és agyműködési funkciók megszűnnek, de a megfelelő időben történő reanimálással még reverzibilissé tehető a folyamat. Sikeres újraélesztés esetén, érdekes kérdést vet fel az is, hogy az ezt megelőző állapotot minek nevezzük. Adott helyzetben helytálló a kifejezés, hogy ez valóban élet-halál kérdése lehet… Miután az élet definícióját többé-kevésbé körüljártuk, érdemes elgondolkodni a lélek, mint eszme problematikáján. A lélek fogalmával szinte már minden ember találkozott. Sőt, nap mint nap használjuk is egyes kifejezéseinkben anélkül, hogy bármilyen valódi tartalommal felruháznánk magát a fogalmat. A legtöbb hívő ember számára egyet jelent a halál utáni életet képviselő anyagi minőséggel, míg a tudományos gondolkodás számára a lélek, mint jelenség – bizonyítékok hiányában - nem releváns. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni egy elég kezdetleges módszeren alapuló kísérletet, amit 1907-ben egy amerikai orvos Dr. Duncan MacDougall végzett el. Bizonyítani akarta a lélek valódiságát azáltal, hogy tömeget detektál a kérdéses fogalomnak. Összesen hat végstádiumú tuberculosisban szenvedő beteget figyelt meg, akik már olyan mértékben le voltak gyengülve, hogy szinte semmilyen izommunkát nem végeztek. Ágyukat úgy alakította át, hogy azok mérlegként funkcionálva mutassák az ahhoz tartozó aktuális tömeget. Amikor a megfigyelt betegek elhunytak, egyikük esetében különös megállapítást tett. Az egyik test a halál beállta után pontosan 21 grammal lett kevesebb. A kísérletet megpróbálta önmagán is kivitelezni oly módon, hogy a mérlegágyon mozdulatlanul feküdve, megpróbált annyi levegőt kilélegezni amennyit csak tudott, de azt a bizonyos 21 grammos súlyvesztést nem sikerült elérnie. MacDougall ebből arra a következtetése jutott, hogy valószínűleg a tömeg, amelyet korábban az elhunyt esetében mért, a lélek súlya. Sajnos az elképzelése és a

LÉLEKTAN | VÉLEMÉNY

mérés kivitelezése több sebből vérzik. Az első és legfontosabb tényező a kísérletben résztvevők száma. Hat ember nagyon kevés ahhoz, hogy eredményeikből messzemenő következtetéseket vonjunk le. Arról már nem is beszélve, hogy nem mind a hat személy esetében jött ki a 21 gramm tömegvesztés. A másik, ami felmerül maga a kivitelezés pontossága és megbízhatósága. Mindazonáltal lehet, hogy abban az egy esetben valóban mérhető volt a csökkenés, de ez semmiképpen sem tekinthető reprezentatívnak. Ugyanakkor a probléma felvetése már csak azért is érdekes, mert ha a lelket, mint energiát képzeljük el, ami akár anyag formájában tömeggel rendelkezhet, akkor halálunkat követően valóban tömegdeficitet hagyhatna maga után. Tehát a feltevés elméleti síkon akár működhetne is, de ez gyakorlati szinten máig nem bizonyított. Értelemszerűen ettől vagy bármilyen tudományos magyarázattól egy vallásból nem fog eltűnni a lélek, mint fogalom. Például a kereszténység születésekor az ember létét ún. hármasságban (trichotomizmus) értelmezték - test-lélek-szellem -, amely később a Vienne-i zsinaton módosult a test és lélek kettős kapcsolatára. Hogy ebből a teóriából mekkora részt képvisel a haláltól

SZUBJEKTÍV

való félelem és az, hogy a hívő ember hisz abban, hogy a halála után lelkének darabja valamilyen formában továbbél, hit kérdése. Mindent egybevetve a mai napig nem rendelkezünk olyan leírással, amely mind tudományos és teológiai szempontból egységesen megállná a helyét a lélekről alkotott elképzelésünkben. Míg a vallás bizonyos rögzített alapokon nyugszik, addig a tudomány rohamosan fejlődik napjainkban is. Vajon hátráltató erő-e ez az ’ellentét’ a későbbi előrelépés szempontjából? Korlátot tud-e szabni a hit olyan dolognak, ami kézzelfoghatóan bizonyítható vagy a másik szemszögből nézve; kevésbé lesz-e hívő az az ember, aki érti és megérti a tudományosan igazolt dolgokat? Valószínűleg nem. De talán a legfontosabb kérdés: kell-e egyáltalán állást foglalnunk ebben az ügyben vagy saját meggyőződésünk mellett elfér annak a gondolatnak a létjogosultsága is, amelyet a szemünkkel már nem vagyunk képesek érzékelni?

AZ INADEKVÁT TÁRSADALOM „Reagálok, mert reagálnom kell.” Biztosan ez jár a fejükben. Biztosan más anyagból vagyok gyúrva, hogy nem érzem ezt adekvátnak. Éppen online? Amikor itt van a való élet. Éppen egy gombnyomással. Igaz, egyszerű. Könnyű, erőfeszítés nélküli felkínált lehetőség a tömegeknek. Szolidaríts itt. Katt. Kicsit olyan, mint amikor azt éneklik az óvodában, hogy „ha megnyomod a gombot kapsz egy libacombot”. Csak itt nincs semmilyen jutalom, kivéve a társadalmi elismerést, hogy na megtetted amit megkövetelt a haza. Szolidáris vagy. Biztosan van kivétel, biztosan van olyan aki a gomb megnyomása előtt hosszan elgondolkodott, mit érezhet most az elhunytak családja, milyen szörnyű kínok közt, eltorzult arccal sírnak otthon. Vagy fel sem fogták, vagy elsodorta őket az áldozatok azonosításával és temetésével kapcsolatos teendők hada. Biztosan vannak olyanok, akik a gomb megnyomása előtt beleborzongtak, hogy szörnyűségek bizony bárhol történhetnek. Bármelyik nagyvárosban. Bárkivel. Mi is lehettünk volna. Meg, hogy ez már mindig így lesz? Mi is lehetnénk? Úgy keljek fel ezentúl, hogy bárki lehet? Biztosan vannak olyanok is, akiket zavar, hogy a figyelem nem emberéleteknek szól, hanem a körvonalak nélküli félelemnek, hogy mi van ha nem ő. Biztosan megfordult párak fejében, hogy vannak eldugott helyek, amelyek ilyesfajta értelmetlen erőszakkal vannak tele, de amikre rásütve a nem civilizált címkét fel sem figyelünk, hiszen „az ott mindennapos”. Biztosan van, aki gombbal vagy gomb nélkül valóban együttérez embertársaival. Biztosan van, akinek a szenvedők oldaláról a gomb számít, de… De olyan kevésnek érzek egy gombot arra, amit akár egy, akár százharminc életért megnyomunk. Nem megalázó ez az egyszerűség számukra? Persze honnan is tudhatná egy kaktusz, aki épp rálátott egy monitorra.

SZÖVEG: LÉVAI ESZTER | 2015-NOVEMBER-14 ILLUSZTRÁCIÓ: BROOKE FRASER | BRUTAL ROMANCE

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

A LÉT A TÉT interjú T. Istvánnal Szeretem a papírt, a betűk vonalát, a könyveket. Szeretek olvasni. Szeretnék sokat olvasni, olyan könyveket, amikből utána csak a barátaim előtt kell „vizsgázzak”. Jó lenne minél több írást magamba olvasztani, hogy véleménykupacokká, tapasztalatokká épüljenek át. Pár hónapja találkoztam Istvánnal. István nem ír, hanem válogat. Segít az építkezésben, hiszen ez is a szakmája.

Az interjúalany kérésére CSAK NYOMTATÁSBAN olvasható tartalom Milyen szakmát végzett?

Kőművest. Világ életemben kőművesként dolgoztam. Mondjuk úgy ezelőtt 3 évig. Akkor hagytam abba és utána munkanélküli lettem. Elkezdtem a Fedél Nélküli újságot árulni – gondolom, ismeri azt a Fedél Nélkülit.

Igen, ezt akartam is kérdezni. Ön is részt vett az összeállításában?

Nem, én azt csak árultam. De nem azt a színeset, hanem volt egy fekete-fehér. Én azt árultam, de az megszűnt, és aztán ez a színesebb nem kellett senkinek - és így agyaltam körbe, hogy akkor csinálok egy saját újságot.

A Fedél Nélkülit csak engedéllyel lehet árulni, ugye? Ehhez hogy lehet hozzájutni?

Igen. A Fedél Nélkülinél, a színesnél, ott jelentkezni kell egy szerkesztőségnél, akkor regisztrálnak, és 40 Ft/db áron kapsz újságot. És amennyivel többet kapsz az emberektől, mint terjesztő, az a saját pénzed. Hány éve van saját újsága? Egy olyan másfél éve. Mert volt egy olyan nevű, hogy Új Fedél Nélküli. Ugyanilyen kétlapos, fekete-fehér újság volt. Azt megszűntették, és akkor ez maradt meg, hogy „na, én kitalálok valami hasonlót”. Honnan jött az újság címe: A lét a tét? Háát, ez isteni szikra. (nevet)

Mindig is egyedül készítette?

Igen, persze. Könyvekből, újságból, internetről. Könyvtárba is szoktam menni. Meg általában internetről, amit le tudok tölteni, mert azért az interneten nagyon sokminden fent van. Meg olyant is csinálok, hogy néha beteszem, hogy akinek van verse vagy írása, az küldje el. Olyan írások is vannak benne mostmár. Mire szokott figyelni egy újság összeállításánál?

Hát, tulajdonképpen az egésznek a szisztémája az, hogy versek legyenek benne – szomorúak, vidámak -, viccek, meg kissé tanulságos történetek. Ezek az alapelveim. Úgy láttam, hogy a négy oldalas újságból egy teljes oldal a viccé.

Igen, hát ugye sokan ragadnak a viccre. Végülis próbálom én is vidáman fölfogni a szegénységet. Ön szokott írni? Nem. Én csak válogatok. Nem is próbált soha?

Hát, még gyerek voltam akkor próbáltam, de nem jött össze. Rájöttem, hogy nem jó – hetedikes, nyolcadikos voltam. Nem tetszett, aztán abba is hagytam. Általános iskola után egyből kőművesnek ment? Nem, segédmunkásként dolgoztam, 4-5 évig. Utána meg rám ragadt a szakma, mint kutyára a bolha. Ez úgy volt, hogy én elkerültem vidékre, Pécsre. Teljesen magamban mentem, albérletbe, és akkor ott munka mellett tudtam letenni a szakmunkás vizsgát. Mindig vállalkozóknál, bejelentés nélkül dolgoztam. Ugye, hogyha bejelentenek valakit, azután adót, sztk-t kell fizetni. És ezt spórolják meg a vállalkozók. Viszont valamivel több pénzt kap az ember, mint ha be lenne jelentve.

UTCAKÉP | VÁLOGATÁS

PORTRÉ

KÉSZÍTETTE: FARKAS ZSUZSÁNNA | KÉPEK: DRIENYOVSZKI TAMÁS

Hogy lett végül munkanélküli? Hát lett volna munka, csak éppen… Először elkezdtem ezt az újságot, mikor éppen nem volt munkám. Aztán odajutottam, hogy nem vettek vissza, mert újságoztam. Vettek föl helyettem mást. Merthogy én újságolok, aztán ez nem volt nekik szimpatikus. Ebből az újságozásból keres annyit, mint kőművesként? Nem. Napi 1000 – 1500 forintot összeszedek, de mondjuk 6-8-10 óra alatt. Meg kapom mellette azt a 22.800 –at, a segélyt. Tudja, azért elmondhatom, hogy a fizikai dolgozók 50%-ának nem jut annyi ennivalóra, mint nekem. Hát nem? Számoljon utána; 1000 Ft naponta az 30.000, meg a 22.800, az már 50.000 - és ki engedheti meg magának, hogy 50.000-et költsön csak élelemre? Mert nekem nincs más. Én lakókocsiba lakok, rezsim nincs, ruhára nem kell már költenem. Nekem már csak ennivalóra kell jóformán. Van családja? Hódmezővásárhelyen van két lányom.

És őket nem zavarja, hogy Ön az utcán él? Hát végülis nem az utcán élek, lakókocsiban lakom. (kuncog) Hívnának, hogy menjek vissza, de amíg itt fönn tudom tartani magam, addig minek menjek a más nyakára. Majd amikor már esetleg oda jutok, hogy nem tudok magamról gondoskodni, akkor lehet. Vagy akkor is majd kitalálok valamit. Nem akarja ezt az újságot továbbfejleszteni, színesbe esetleg? Vagy azt nem viszik annyira – mint a Fedél Nélkülinél? Drága a színesnek a nyomtatása. Hát, az egy teljesen más újság, sokkal több oldalas. Nívótlanabb – legalábbis az én szempontomból. Olyan dolgokkal foglalkoznak, ami nagyon kevés embert érdekel. Én meg azért próbálkozok ugye, olyan dolgokkal, ami azért az embert valahol megfogja. Mióta ezt az újságot elindítottam,

2015. OKTÓBER // SZINAPSZIS

PORTRÉ UTCAKÉP | VÁLOGATÁS

mondhatom, hogy duplájára nőtt azoknak a száma, akik állandó vevők. Hány állandó vásárlója van? Hát, én nem akarom így szám szerint pontosan megmondani, hogy mennyi lehet. Mert ugye a Corvin negyednél is van, Nyugatinál sok van, Újpesten meg most kezdenek bejáródni. Szerintem egy 100-150 biztos van. És vannak olyanok is, akik direkt, kifejezetten az újság miatt veszik. Nem csak azért, hogy segítsenek, mert sokan vannak, mondjuk úgy a 70% azért veszi, hogy segítsen az embernek. De a többi az inkább csak az újság miatt. Nem a segítés a lényege. Mert ugye ezt külön lehet választani. Naponta hány órát árulja az újságot?

Amikor leültünk, még az elején mondta, hogy nem szokott ilyen hosszasan beszélgetni. Nincs is rá igénye? Hát, ahogy megállnak, 5 percet maximum. Nem, nekem nem hiányzik a társaság. A párommal elvagyunk ott ketten, azt kész. A párjáról tudna mesélni? A Szent István kórházban takarítónő. A Nagyvárad térnél. Az újságon keresztül ismertem meg, még az előzőn. Ő is szokott segíteni? Nem szokott besegíteni, mert ő egyáltalán nem ért a hogy mondjam, szerkesztéshez vagy a számítógéphez. Nekem otthon laptopom van. Mondjuk rengeteg idő volt, mire megtanultam kezelni. (nevet) Legelőször ezt sem tudtam megcsinálni, a címet – úgy csináltattam. Az első újságban, amit Öntől kaptam, az első vers Charles Baudelaire-től volt. Mikor megláttam, kicsit megrettentem. Nekünk kötelező volt. És nem szerettük.

Az interjúalany kérésére CSAK NYOMTATÁSBAN olvasható tartalom

Hát ezt teljesen változó. Amikor megvan 1500 forintom, és látom, hogy na még adogatni akarnak az emberek, akkor maradok. Ha meg 8 óra kell, akkor 8 órát kint vagyok, vagy 10-et. Mikor hogy. Mással nem is foglalkozik, csak az újsággal?

Visszamennék kőművesnek, de az újaknak már nem kellek. Mert voltam már jelentkezni több helyen. „Hát bocsánat, fiatalabbra gondoltunk.” A régiekhez, amikor vissza tudok, akkor visszamegyek – mert vagy több a munkájuk, vagy kevesebb az ember valami miatt. Ők visszavesznek. Egy évbe 2-3 hónapot maximum.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

Igen? Ez kötelező volt? Erre nem is gondoltam. Nem is tudom, miért szedtem én ezt össze. (nevet) Valahol úgy olvastam, aztán megtetszett. Én a verseket csak úgy nézem, hogy amit mond. Amit értek belőle. Mert amit már magyarázni kell, annak sok értelmét én már nem érzem. Az már félremagyarázás. Vagy azt érti az ember, amit mond, vagy ne értsen semmit. Mert olyan, mint a Biblia, félremagyarázzák. Nem szeretem azokat a dolgokat, amiket magyarázni kell. Amit az ember lát, az igaz. Igaza van, viszont mindenki máshogy lát. Valaki a mögöttes tartalomra lát rá könnyen – neki úgy kell üzenni. Igen igen.

Drinyó: Mennyi idő összerakni egy újságot? Hmhm! Hát nekem sok. (kuncog) Mire kikeresem, az már nagyon sok idő; mert reggel, ahogy jövök buszon, villamoson, metrón, akkor keresgélek a telefonon – akkor azt még elküldöm magamnak. Aztán mire összeáll, amíg konkrétan a laptopon vagyok, az olyan 4-5 óra. De csak azért, mert nem értek hozzá annyira. (nevet) Jó, ha értenék hozzá, akkor meg lehetne csinálni egy óra alatt is. A lányom fél óra alatt megcsinálta. Nekem nem megy. Drinyó: Milyen napokon, milyen helyeken érhető el? Kedden-pénteken reggel 5-10-ig leszek Újpesten. Akkor hétfőn, szerdán, csütörtökön van ez a Nyugati meg a Corvin, ott változó. Nyugatinál a Teréz krt. és a Podmaniczky utca sarkán a pékség mellett, a postával szemben. A Corvinnál a téren a Tejivó villamos felőli végében. Újpest központban pedig a metró aluljáróban. Az időpontok még azért elég képlékenyek. Nem találtam megfelelő időpontokat. De ha mondjuk 5-10-ig vagyok reggel, akkor utána elmegyek haza, alszom egyet, aztán utána jövök ki. Tulajdonképpen ez az egész életem. (nevet) Mással nem nagyon tudok foglalkozni. A hétvége a pihenésé? Vasárnap csinálom az újságot. Minden héten, fénymásolónál készítem. Általában 30-40-et csinálok, és az elfogy.

Hogyhogy ilyen korán, 5-re megy ki? Akkor mennek az emberek dolgozni. Meg a párom is reggel 3-kor kel, megy dolgozni 5-re. Csak egy óra kell neki, hogy ember legyen belőle. (nevet) Aztán akkor megyek én is vele. Az újságon az áll, hogy a Baross utcánál laknak. Az egy hajléktalan szállónak a címe, valami normális címet be kellett írni. Másképp nem fogadták el az újságot. Mert ez rendes, szabályos, hivatalos újság. Ugyanolyan, mint a Népszabadság. Elfogadna egy példányt a mi újságunkból? Hát, ne haragudjon, de engem a más élete nem érdekel. Engem az egészség érdekel… Ez a más életében vájkálunk, ez engem egyáltalán nem érdekel. Nem tudom miért. Tévében is, ezek a szappanoperák, nem találok bennük semmi fantáziát. Illetve, hát mondjam azt, hogy undorítónak tartom őket. Mindenki foglalkozzon magával, aztán jóéjszakát. Drinyó: Szokott tévét is nézni? Persze, van nekem a lakókocsin parabolám. Leginkább a magyar1-et nézem, meg a hírtv-t. Mást nem is nagyon van időm, meg kedvem sem. De végülis lenne 50 csatorna legalább, ugye a MindigTV-n. De hát azt nem tudom kihasználni, ugye este hazaérek, 9-10 óra, akkor már fürdés, alvás, jóéjszakát. Reggel meg riadó. Drinyó: Ez ismerős nekünk is. Direkt azért tetettem fel olyan beltéri egységet, ami rögzítős, hogy fel tudjam venni a műsort. De sose nézem vissza. (nevet) Csak beprogramozom, hogy vegye fel, aztán kész. A párom meg inkább a nótát, a zenét szereti. A kaland filmeket, krimiket, azt azért szeretem.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

Az interjúalany kérésére CSAK NYOMTATÁSBAN // olvasható tartalom Drinyó: Engem egyébként laikusként érdekel ez, hogy milyen lakókocsiban élni. Nem nehezek a telek?

Ez egy építési törmeléklerakónak a területe. Az építőipari hulladékokat oda hordják. Eddig úgy volt, hogy odahordta vak-világtalan a szemetet, és mióta a lakókocsi ott van, azóta nem merik a szemetet odahozni. Azt hiszik, hogy őrbódé. És ezért még áramot is kapok. Áramos hősugárzóval fűtünk. Van ott egy bódé is, oda be van vezetve a víz. Mert ez állandóan egy törmeléklerakó volt, és valamikor volt őr, de aztán azt nem fizették, és így magára maradt az az épület. Aztán ott van víz, villany – és onnan kapom én is az áramot meg a vizet. És a lakókocsit honnan szerezték?

Azt én vettem, még amikor dolgoztam. Mert egy időben ott laktam a munkahelyen. Úgy volt kialakítva – mert olyan vállalkozónál dolgoztam, aki vett egy telket, volt rajta egy ház, ahhoz tartozott egy melléképület, és azt én kialakítottam magamnak. Aztán a nagy házat lebontottuk, új családi házat kettőt, hármat felhúztunk rá, és amikor a nagyja kész volt, akkor bontották le az enyémet. Akkor mentem a követező telepre. Aztán meguntam, és vettem egy lakókocsit. Utazni nem szokott vele? Nem ruccannak ki Franciaországba egy lakókocsis utazásra? :) Nem. Hát Franciaországba… (nevet) Nem voltam még külföldön, már így a magyar vonatkozásba – a régi határokon túl. A Balatonon dolgoztam éveket. Miskolctapolcán, ott van egy kis hobbykertem, egy családi. Még a régi szép időből maradt ránk. Mert akkor még úgy volt, hogy jobban ment a sorom, akkor Hódmezővásárhelyről jártunk Szlovákiába, a Tátrába, és akkor Miskolcon megpihentünk – azért csináltunk egy ilyen kis hétvégi házat. Mondani se kell, hogy azóta se voltunk kinn. (nevet) De előtte viszont voltunk sokat.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

Az emberek általában kedvesek, de beszólásokat is kapok, mint bolond csöves, menj el dolgozni.

UTCAKÉP | VÁLOGATÁS

Engem szinte a mai napig az anyukám instruál, hogy mit olvassak. Például nyáron nem olvashattam Bűn és bűnhődést, hogy ne stresszeljem magam. Hát én nem tudom. Már maga a cím sem tetszik nekem. Igazából nem is olvastam bele, nekem túl kemény lehet a Bűn és Bűnhődés, nem? Nem tudom, azóta sem olvastam el. Talán a Nyomorultak lehet hasonló. Nem tudom, A Nyomorultak az nekem tetszett nagyon. Még amikor gyerek voltam, akkor jártam színházba, szavalókörbe. De úgy színészként nem. Szavalni szavaltam. Akkor innen van ez a vers-szeretet? Hát, úgy lehet mondani. Nem versenyszerű volt ez, hanem ünnepélyes alkalmakra, mint november 7., október 23., március 15. Ilyen forradalmi dolgokat szavaltunk. Valahogy megkértek, hogy próbáljam meg. Valaki lebetegedett, és szavaljak helyette. Aztán úgy befogadtak, a kis szavalókör. A versre pontosan nem emlékszem, de valami háborús, tanácsköztársasággal kapcsolatos. Ki tudja.

PORTRÉ

Tudnánk esetleg valamivel segíteni? Mint újság az újságnak? Hát. Nekem csak ilyen tanulságos történetekre lenne szükségem, azok érdekelnek. De már az internetet azt levadásztam teljesen. (kuncog) Mondom, egy másfél éve csinálom ezt az újságot, és hetente, szinte minden újságba teszek ilyen tanulságos történetet. Mint ez a Korinthusi út szélén – ezt el is teheti. Gondolom, ezt ismeri. Na mindegy, majd elolvassa. Szerintem ez is egy kedves történet. Ez tulajdonképpen arról szól, hogy ha idegen helyre megy az ember, akkor hogy viselkednek, milyen emberek laknak ott. Az egyik azt mondja, hogy a jó emberek kedvesek, a másik ember azt mondja, hogy rosszak, gonoszak. És a végeredmény az, hogy ki hogy viselkedik azokkal az emberekkel, úgy viselkednek viszont. Mondjuk ezt tapasztaltam is. Mert nekem abban az időben is, mikor jártunk ki Szlovákiába kirándulni (Tátra, Poprad, Smokovec), akkor is mondták, hogy így utálják a magyarokat, meg úgy utálják – de én abból semmit nem vettem észre. Nem lenne kedve újra kimenni? Dehogynem lenne. Hát a fene tudja, el kéne szánni rá magam. Szerencsére a párommal eléggé egyet értünk. Hogyha mondanám neki, hogy na holnap pakoljunk, akkor nem ellenkezne. (nevet) Csak rá kell szánni magam. Végülis a pénz az nem olyan vészes. Ha összegyűjtenénk Önnek egy tátrai utazást, elfogadná? Hát azt biztos, hogy el! (nevet) Végülis nekem egy Tátrai út nem olyan sokba van, mert ugye itt az országon belül ingyen utazok. Bliccelek. (nevet) Nem szokták elkapni? Dehogynem. De nem tudnak velem mit csinálni. Nincs hivatalos elérhetőségem, nem találnak meg. A személyimben van egy hajléktalan lakcím, oda küldik a leveleket, de onnan aztán megy vissza, hogy ismeretlen helyre küldték. Hát így utazok vonattal, villamossal, bkv-val, mindennel. (kuncog) A metróra elég a személyit mutatni, mert a szakáll már megvan. Idősebbnek nézek ki. Nem foglalkoznak vele. Bkv-sok ha ellenőriznek – fölírnak, nem tudnak mit csinálni. Hát a hajléktalanoknak ennyi előnye van. Aki a hajléktalan szállón van, annak is. Mit tudnak vele csinálni? Nincs semmije, se kutyája, se macskája. Ez nem olyan, hogy szabálysértés, hogy leültetik érte az embert – ez csak behajtható. Akinek nincs mit lefoglalni, azzal nem tudnak mit kezdeni. Mondjuk a nagykönyvbe szerepel még 30 év múlva is, és hogyha véletlen egy 10 milliós összeg rákerül a bankkártyára, akkor abból levonják. Hát nekem is a vonaton most nemrég írtak föl, és ott is nyílván van tartva, hogy kinek hány be nem fizetett számlája van, hát nálam már 132-ik volt akkor. És ez csak 3 év alatt? Vagy világéletében bliccelt? Persze. (nevet) Túl természetes volt? Drinyó: És hogy viszonyulnak a kalauzok ehhez? Benne van a személyimben a hajléktalan lakcím, de csak ideiglenesként. És akkor kimagyarázom neki, hogy ez állandó, csak nem lehet bejelentkezni. És akkor van, hogy fölír, vagy letesz a következő állomásnál. Sokan nem is foglalkoznak velem. Fölír, azt kész. Azok is emberek, nincs kedvük szórakozni. Egy két bosszúság is volt azért közbe – egy intercityt megállítottak a két falu közt, leszállítottak – ilyen dolgok is voltak. (nevet) Ha más nincs, akkor be is fejezhetnénk, jó?

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

Aa nemiNEM IS ÉN VAGYOK identitás propriocepciójának problémái #identitás #integritás #nemiség #genderbending Életproblémáinkat többnyire automatikusan az anyagi valóságokon keresztül próbáljuk megközelíteni: biológiai létezésünk anyagi formáját vesszük az élet alapjának, és minden mást (tudatunkat, értelmünket és érzelmeinket) biológiai létezésünk függvényében integrálunk egy hús és vér valóságban. Mivel kerülünk viszont szembe, ha biológiai értelemben élő szervezetünk és identitásunk nem kerül szinkronba, vagy egy átépülés során deszinkronizálódik? Mi játszódik le egy emberben, ha személyisége nem uralja, vagy nem kívánja uralni a saját testét? Lehet-e egy biológiailag élő és ható test senkié? Test nélkül mi az élet? Sokat hangoztatom, hogy identitásunk egy dinamikusan átépülő rendszer, melyben személyenként próbálunk egyensúlyozni. Hogy ez a személyes entitás mennyire meghatározott, az rengeteg külső és belső hatás feldolgozásának a függvénye. Ebben a kontextusban propriocepciónak nevezem az öntudat és tudattalan rétegek által alkotott egységet, ami autonóm módon igyekszik összehangolni és egyensúlyban tartani testünket és személyiségünket. Sejtjeinknek – ha úgy vesszük – önálló tudata van, mely sejttudat adott és egyensúlyban tartott biokémiai mikro- és biofizikai makrokörnyezetben szöveti és szervi szinteken specifikus funkciókban integrálódik. Tulajdonképpen elmondható, hogy ez a rendszer működik nélkülünk is – a rendszer ismerete nélkül, miközben formába önteni vagy korlátozni látszik személyiségünket. Platóni felfogás szerint a test a lélek börtöne. Ez az idea meg is állja a helyét, amennyiben kiépített identitásunk számára testünk nem, vagy nem teljesen elfogadható. Furcsa fogása van ennek a problémának.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

Mikor a személyünket bontom elemeire, a következőket találom: szellemi embert – racionális vagy irracionális intelligenciával operálva; lelki embert – érzelmi intelligenciával és akarattal; végül pedig a hús és vér testet, ami nem feltétlen börtöne, hanem akár elszenvedője is lehet a szellem és a lélek, a lélek és a világ ütközéseinek. Ezzel pedig visszatértem oda, ahonnan indultam: lehet-e egy biológiailag élő és ható test senkié? Azt hiszem, lehet. Ezt az önelvetés egy bizonyos formájának nevezhetnénk – az identitás egy olyan átépülésének, melyet a lélek és az érzelmek munkálnak ki mintegy válaszreakcióként megannyi külső és belső hatásra. Egy ilyen átépülés lehet tudatos vagy tudattalan: akarat vagy kívánság. Önelvetés. Nem kívánod tovább uralni ezt a testet. Valami mást akarsz. Az identitás propriocepciója nélkül a testünket nem éreznénk a sajátunknak. A test és lélek szinkronitása nélkül beszűkül vagy megszűnik a csatorna, amin keresztül identitásunk kifejezhetné és kibontakoztathatná önmagát: kész a börtön, a láncok, a gyötrődés. A szabad életnek feltétele a testünkbe vetett bizalom, sőt… saját testünk ismerete.

IDENTITÁS | GENDERBENDING

Ép testben ép lélek? A testünket romboló hatások és betegségek jelentőségét nem lehet elvitatni: saját bőrünkön és közvetlen környezetünkben is folyamatosan tapasztaljuk, érinthetjük ezeket. Ezen anyagi és fizikális kinyilatkoztatásokkal szemben viszont az identitás propriocepcióját és a személyiséget építő és átépítő tényezőket érinteni is alig lehet, nem hogy megfogni. Itt van az „én” kérdése. Az identitásom mennyire vagyok én? Lehet, hogy ez a biológiailag élő és ható test nem az enyém? Nem sok esélyt látok ilyesmire. Nem más ember vagyok. Másik test nem én lennék. De tegyük fel, hogy nem akarok én lenni… Ettől a testtől ebben az életben akkor sem szabadulhatok, ha a külső nemi jellegeket megváltoztatom. A tranzíció problémakörét próbálom ezzel behatárolni: biológiailag élő és ható testet nemváltással nem vagyunk képesek létrehozni. Szervezetünk öntudatába nem tudunk ennyire mélyen belenyúlni – a teljes átprogramozás jelenleg ismereteink szerint elképzelhetetlen. Ez nem egy olyan világ, ahol csak úgy önmaga lehet az ember. Nem azért, mert nehéz önmagunkat felvállalni, hanem azért, mert nehéz önmagunkat megtalálni és megtartani. Talán ezért is hajszoljuk az önfeledség állapotait: a boldogságot vagy a részegséget. A környezetünk folyamatosan reflexióra kényszerít minket; újra meg újra erőt gyűjtünk, és próbáljuk magunkat egyben tartani, vagy elemeinkből legalább ideiglenesen összerakni valakit, akit felmutathatunk: ez vagyok én. Ebben van az identitás folyamatos átépülésének lehetősége és a leépülés veszélye is: az én nem egyértelmű. Ha az volna, nem keresnénk folyamatosan önmagunkat, és nem nyúlnánk újabbnál újabb eszközökhöz, hogy teremtsünk valakit. Ezek az emberi teremtések viszont magukban hordozzák saját tragédiájukat. Most valahogy így gondolom. De lehet, hogy nem értek egyet magammal.

MŰHELY

A dán lány (The Danish Girl)

Folié á Deux? A mindenség elméletében nyújtott Stephen Hawking alakításért Oscardíjjal jutalmazott Eddie Redmayne hamarosan újabb megdöbbentő tranzíciójának lehetünk majd szemtanúi a filmvásznon: a színészt Lili Elbe-ként, az egyik első nemkorrekciós műtéteken átesett nőként láthatjuk majd A dán lány című életrajzi filmben. Lili Elbe, született Einar Wegener, tanulmányai során a Dán Királyi Művészeti Akadémián ismerkedett meg feleségével, Gerda Gottlieb (Alicia Vikander) festőgrafikussal. A pár 1904-ben házasságot kötött, majd Párizsba költözött. Wegener valamivel ismertebb festőként feleségét is folyamatosan segítette az alkotásban – Lili Elbe karaktere is így született meg: Wegener női modellként kezdett pózolni, hogy felesége egy képét időben befejezhesse. A közös titok – a történet szerint - alapjában véve rengette meg Wegener önmagáról alkotott képét. Felesége, bár házasságukat 1930-ban felbontották, a végsőkig támogatta Wegener-t, aki összesen 5 operáción esett át: külső férfi nemi szerveit eltávolították, és női belső nemi szervek beültetését is megkísérelték tranzíciója során. Lili ekkor már jegyben járt egy férfival, és annak reményében vállalta a nemkorrekciós műtéteket, hogy teljes értékű nőként megházasodhasson, és gyermekeket szülhessen leendő férjének. Lili Elbe, feltehetőleg az utolsó operációt (méh transzplantációt) követő szövődmények miatt 1931ben életét vesztette. A film annak a folyamatnak festői ábrázolása, mely az önazonosságát megkérdőjelező és identitásában átépülő ember küzdelmét öleli fel az árral vagy akár önmagával szemben. A dán lány január végén kerül a magyar mozikba. SZÖVEG: FEKETE AIMIE

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

KULTÚRA KORTÁRSASÁG | ÉLMÉNY

AZ EGYENESEK

NEM CSAK

A VÉGTELENBEN TALÁLKOZNAK Lehet-e közös nevezőre hozni a képzőművészetet, a színházat és az irodalmat? Annak, aki kapásból nemet vágna rá, és annak is, akinek felcsillan a szeme:”még több kultúra!”, elárulhatom, ez a frigy bizony jól sült el. Kollégámmal, Lévai Eszterrel a Textúrán jártunk. SZÖVEG: LAKOSA ALINA

Már ahogy kanyarodik fel a pöttöm 16-os busz a Halász-bástya alatt, megmutatva az éjszakai Budapest legszebb arcát, érezzük, most valami különleges fog következni (be is ugrik a gimiben tanult Esti Kornél, meg a beavatás-történet motívum). Benn a Nemzeti Galériában akkora tumultus fogad, hogy elégedettséget érzek; van igény és fizetőképes kereslet a kultúrprogramokra. És hogy mi is pontosan ez a rendezvénysorozat? Az immár harmadik éve megrendezésre kerülő Textúra alapkoncepciója a következő: végy 10 kortárs írót, akik a Galéria gyűjteményéből kiválasztanak 1-1 alkotást, ami valamit megrezonáltat bennük, majd a saját szájízük szerint írnak egy jelenetet köré, ezt aztán színészek keltik életre. Az egyes jeleneteket fűszerezheted olyan extrákkal, mint audiovizuális effektusok, élő zongorajáték, vagy balerina-növendékek vendégszereplése. Idén a projekt összefogása, a rendezés, Valló Péter, a Radnóti Színház igazgatójának kezében összpontosul, akinek a neve már önmagában garancia a minőségre, de olyan nagyágyúk is tollat ragadtak, mint Karafiáth Orsolya, Spiró György vagy a tavalyi Aegon díjazott Péterfy Gergely. Színészi oldalról az ismert nevek köztt találjuk Jordán Tamást, Takács Katit, Trokán Pétert. A 19.00 órai kezdésig ácsorog a közönség a Hegyvidéki Solti György Zenekar csodás minikoncertjét hallgatva, amitől nem lesz olyan érzése az embernek, mintha az Éjszaka a múzeumban elevenedne meg. Szerencsére itt múmiák (és Ben Stiller) helyett angyal, görög költőnő, tengerész és hasonló meglepő jelmezekbe bújt színészek jönnek

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

értünk. A belépéskor kapott térképünkön lévő ikon alapján megyünk az első helyszínére, utána viszont szabad a pálya, olyan sorrendben járjuk végig a múzeumszínházat, ahogy nekünk tetszik. A jelenetek 5-10 perc hosszúak, így elvileg minden előadás megtekintésére van idő, mi sajnos csak 8-at tudtunk abszolválni a 10-ből, egyszerűen képtelenség megállni, hogy ne nézelődjön, álljon meg egy pár kép előtt az ember. Stíluskavalkád, a lehető legjobb értelemben- talán ez írja le legpontosabban, mire is számíthatunk. Már maguk a képek is nagy időintervallumot ölelnek fel; barokktól egészen a szocializmus realista-modern megközelítéséig. Szerencsére a felkért írók nem a mindenki által ismert, művtöri-órán is mutogatott alkotásokat választották; sehol egy ásító inas vagy Dugovics Titusz- helyette a reformkori polihisztor, Kisfaludy Károly egy sarokban eldugott képe (Dunajcsik Mátyás, a Tengeri levegői vihar köré kerített, Oscar Wilde-ot idéző meséje számomra az este legmagávalragadóbb előadása volt), a nyomasztó Szirakuzai bolond megismerteti velünk Farkas István nevét. Ahogy az is más, egyes szerzők miként közelítenek a feladathoz- van, aki Shakespeare Shylockjának monológjával tematizálja a portrét, más esetben az arckép csak egy ugródeszka; kiindulási alap a Szapphó köré kanyarított anekdotázáshozmind remek példák, hogy az irodalom úgyanúgy alapanyag a festőknek, mint a képek az íróknak. Mányoki Ádám Őszibarackos csendélet-e mellett

KORTÁRSASÁG | ÉLMÉNY

KULTÚRA

valószínűleg lazán elsétálnánk, de Bánki Éva ezredese, akárcsak egy tárlatvezető, értelmezi nekünk a képet, miközben családi történetekkel traktálja a nagyérdeműt- így már más szemmel nézünk arra a hat érett gyümölcsre az antik őszi tájban. Ezek a minidrámák, monológók továbbgondolkodásra sarkallnak, a kép már nem csak esztétikai minőségben „létezik”, tartalmat nyer - vagy éppen átalakul.

A 10 író

Bánki Éva, Berg Judit, Karafiáth Orsolya, Lovas Ildikó, Rakovszky Zsuzsa, Barabás Ferenc, Cserna-Szabó András, Dunajcsik Mátyás, Péterfy Gergely, Spiró György

A 10 alkotó

Farkas István, Gulácsy Lajos, Haris László, Kisfaludy Károly, Mányoki Ádám, Mednyánszky László, Orlai Petrics Soma, Rippl-Rónai József, Strobentz Frigyes, Szabó Ákos

A 10 színész

Takács Kati, Tihanyi Zsuzsanna, Péter Kata, Pálfi Kata, Sipos Vera, Kovács Lehel, Őze Áron, Kelemen József, Jordán Tamás, Trokán Péter

Intimitás - még egy fellengzősen hangzó szó, amivel jellemezném a hangulatot. A színészek tényleg csak egy karnyújtásnyira vannak tőlünk, egészen olyan érzésünk támad, hogy itt most csak nekünk játszanak. Úgy vonódunk be, akármilyen rövid időre is, a darabba, ahogy egy hagyományos színházban talán soha. Meleg, puha fények, csöndes folyosók – akkora a Galéria, hogy még a sok érdeklődő is csak elszórva bóklászik - mind hozzáad ahhoz az élményhez, hogy itt feltöltődünk szellemileg, goodbye stressz! A Textúra egyediségével, újító gondolataival, sokszínűségével levett a lábamról- ha pedig, Kedves Olvasó, neked is meghoztam a kedved, hogy nyakig elmerülj a művészetekben, az a rossz hírem van, hogy mindössze 6 alkalommal volt műsoron az irodalom-színjátszás szerelemgyereke. A nagy érdeklődésből ítélve jövőre is számíthatunk arra, hogy egy estére birtokba vegyük a múzeumot és Thalia múzsának áldozzunk.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

GÓLYATÁBOR NYÁR | ÉLMÉNY

SZÖVEG: RESZKETŐ RÓBERT

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

GÓLYATÁBOR KULTÚRA

NYÁR MOZI | ÉLMÉNY | POPKULT

Adott egy franchise, amely becslések szerint eddigi története során megközelítőleg 30 milliárd dollárt hozott alkotóinak. Adott egy rajongói tábor, amely a végletekig is képes elmenni egy-egy vérre menő vitában, ha épp szeretett filmjeikről van szó. És adott egy folytatás, amely ismét lázba hozza a fél világot. Természetesen nem másról van szó, mint korunk egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb), generációkon átívelő popkulturális jelenségéről; a Star Warsról. Lássuk be; olyan ugyan előfordulhat, hogy valaki egyetlen filmet sem látott a sorozatból, de hogy egyáltalán ne hallott volna róluk, az már elképzelhetetlen. De kezdjük a legelején! Akik esetleg nem tudnák, a Star Wars kezdetei egészen a hetvenes évekig, az amerikai új hullám időszakába nyúlnak vissza, amikor is az európai filmgyártás előretörése miatt omladozó hollywoodi stúdiórendszer végső kétségbeesésében példátlan mód szabad kezet adott a fiatal rendezőknek az újabb sikerek reményében. Ez a folyamat olyan, ma már legendás személyiségek számára szolgált ugródeszkaként, mint Francis Ford Coppola, Brian De Palma, Steven Spielberg vagy épp Martin Scorsese, hogy csak egy párat említsek közülük. E díszes társaság tagja volt George Lucas is, aki 1973-ban az American Graffitivel robbant be a köztudatba, és a friss sikerrel a háta mögött még ugyanabban az évben neki is látott új, ambíciózus forgatókönyvének megírásához, amely a The Star Wars nevet viselte. A történet nem volt más, mint egyfajta tisztelgés a 30-as évek népszerű Flash Gordon filmjei előtt, és mint olyan, nem is volt különösebben bonyolult. A kalandvágyó ifjú útra kél, mely során segítő társakra lel, megmenti a hercegnőt és legyőzi a gonoszt, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. Vége. Ó, és persze, mindez sci-fi köntösben tálalva, grandiózus látványvilággal és akkoriban még sosem látott speciális effektusokkal. Ez utóbbiak igencsak nagy gyártási költségeket vetítettek előre, ami miatt nem is volt egyszerű az ötlettel való házalás a válságból még épphogy csak kilábaló stúdióknál, de végül a 20th Century Foxnál Alan Ladd Jr. fölismerte a filmben rejlő potenciált és zöld utat adott a projektnek. A film készítésének kalandos története egy külön cikket is megérdemelne, de legyen elég annyi, hogy nem volt egy „egyszerű szülés”. A csúszások, az utolsó pillanatban elkészülő speciális effektusok, a folyamatosan emelkedő költségek és a már-már katasztrofális vágómunkálatok mind-mind a film ellen szóltak. A stúdió vezetésénél többször is fölmerült az egész projekt törlésének gondolata, de mindezek ellenére 1977. május 25-én

a film mégis napvilágot látott, a végeredményt pedig már mindannyian ismerhetjük. De mégis minek köszönhető, hogy egy film ekkora sikerre tehetett szert? Az Avatár nem is olyan régi, bevételi rekordokat döntögető példája alapján mondhatnánk, hogy mindössze az effektek vitték el a hátukon a filmet, de ez így önmagában nem fedné le teljesen a valóságot. A Csillagok háborújának egyik legnagyobb erőssége ugyanis, hogy egy mindenki által élvezhető, kalandos utazást nyújt a nézők számára egy varázslatos univerzumban, rengeteg apró részlettel és nem utolsósorban szerethető karakterekkel, akikkel könnyedén azonosulhatunk. Ezen egyszerűsége miatt pedig kiváltképp alkalmas arra, hogy sokak első meghatározó sci-fi élménye legyen, ami ha egyszer megragad, többé már nem enged el. Többek között ez a korai expozíció a Disney sikerének is a titka, ami miatt különösképp vicces, hogy a Lucasfilm megvásárlásával a kettő így egymásra talált. (Igen, fura humorom van.) Ami pedig ezután következett, az tudatos franchiseépítés magasiskolája. A minőségi folytatásokkal kellően elmélyítették a film univerzumát, majd a filmekből készült könyvekkel és játékfigurák dömpingjeivel még tovább fokozták a rajongók Star Wars iránti éhségét. Így, ami eredetileg csak egy moziélmény volt, szépen lassan saját iparággá nőtte ki magát. De nem is volt ezzel különösebb probléma, hisz mindez csak mellékes volt és az alapanyag színvonalát döntően nem befolyásolta… legalábbis egy ideig. Itt jön képbe ugyanis a hírhedt előzménytrilógia, melynek alapvető hibája, hogy létrejöttét nem a történetmesélés és az alkotói szándék, hanem színtisztán a kereskedelmi célkitűzések motiválták. A korábbi anyagi sikereitől megszédült Lucas mindent ennek vetett alá, minek köszönhetően a végeredmény egy majdnem minden tekintetben felejthető, lélek nélküli produktum lett. Na, de nem akarok álszent és naiv lenni, és mielőtt még fáklyát ragadnék az előzménytrilógia máglyán való elégetéséhez, emlékeztetnék mindenkit, hogy az újabb folytatások elkészítése mögött is egyszerű üzleti érdekek húzódnak. Nincs mit tenni,

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

KULTÚRA POPKULT | MOZI

ez Hollywood. A tervek szerint a franchiset, a Marvel Filmuniverzumhoz hasonlóan építik tovább, (ami amúgy szintén Disney tulajdon), vagyis a klasszikus, számozott epizódok megjelenései között egyéb mellékszálaknak is külön filmeket szentelnek majd. Így az elkövetkező években biztosított a folyamatos pörgés a Star Wars háza táján, ami nem kis öröm a befektetők számára. Szóval mit várhatunk Az ébredő Erőtől? A mélyen gyökeredző üzleti aspektus az előzménytrilógia ismeretében baljós árnyakat vethet a folytatásokra (pun intended), de azért van ok a bizakodásra is. Például, hogy George Lucas ezúttal egyáltalán nem volt részese a munkálatoknak. Ez már így önmagában is sokak számára jelenthet elég garanciát a minőségre, de szerencsére ez csupán egy a reménykeltő pozitívumok közül. Mert ott vannak elöljáró példának a Marvel-filmek is, amelyek bizonyítják, hogy a Disney képes kellő gondossággal kezelni a már nagy rajongótáborral rendelkező történeteit, mégpedig úgy, hogy azok a nézők és kritikusok várakozásait egyaránt kielégítse. Aztán ott vannak az előzetesek. Alapszabály, hogy az előzetesek alapján sosem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de egy dolog azért már így is elég jól látszik; a látványra egy rossz szavunk sem lehet. Búcsút inthetünk az indokolatlanul sokat használt és valószerűtlen green screen háttereknek, és végre ismét valós díszleteket láthatunk, igazi operatőri munkát igénylő fényképezéssel! Ha pedig vizuális effektek használatára is

kerül sor, azok hűek maradnak az eredeti trilógia piszkos valóságához. Mert a valóság igenis piszkos. Az alkotói törekvés a jóra szemmel látható, és ennek köszönhetően Az ébredő Erő úgy néz ki, ahogy egy mozifilmnek ki kell néznie. Nyugodtan konstatálhatjuk, hogy e tekintetben J.J. Abrams és csapata valóban megdolgozott a fizetéséért. És itt vagyok bajban, mert ha most nem fogom vissza magamat és rajongásomat, akkor még hosszasan folytatnám az értekezést a szereplőkről, karakterekről, a történet lehetséges kimeneteleiről, a film várható fogadtatásáról és hatásairól és a további epizódokról és és és…. De inkább megkímélem mindettől a kedves Olvasót. Egy biztos: a Star Wars még jó ideig a popkultúra egy megdönthetetlen alappillére lesz, ha tetszik, ha nem. A gépezet beindult és többé már nincs megállás. Utolsó gondolatként még óva intenék minden rajongót, hogy túlzottan magas elvárásokkal tekintsen az új részek felé, de mindez hiábavaló lenne, mivel a hype (avagy médiafelhajtás) korántsem így működik. Tudom, mert magamon is tapasztalom. Hisz csalódások és fimtörténeti borzadályok ide vagy oda, én biztos ott leszek a moziban, és újfent naiv kisgyermek leszek, mikor meglátom a vásznon a ma már ikonikus sorokat: Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban...

MIT VÁRTOK A FILMTŐL? MIT GONDOLTOK AZ AZT ÖVEZŐ FELHAJTÁSRÓL? Gyerekként nagy lázba hozott a franchise, ahogy korábban a szüleimet is. Nem olyan régen tudtam meg, hogy Édesanyám gyerekfejjel már akkoe gyűjtötte a Star Wars fotókártyákat, amikor a filmet még nem is látta. Szóval később a gyereknevelés tematikájába is belefért a Csillagok háborúja. Volt egy Jango Fett figurám, na, azért teljesen odavoltam. Marhára vigyáztam mindkét pisztolyára. Aztán mikor a moziban megölték Natalie Portmant, elengedtem az egészet. A folytatás családi program lesz, másért igazából nem is várom.

Kovács Ádám

Sosem felejtem el, amikor az egyik Showder Klub részben Aranyosi besétált egy dalmata-mintás storm trooper sisakkal... Nos igen, valami hasonló volt az ember első gondolata, amikor meghallotta, hogy új rész születik, ráadásul Disney-köntösben. Aztán kijött az első trailer... És ahogy meghallottam a zenét, libabőrös lettem. :) A II-III. rész, illetve néhány filler-könyv integet a polcomról... illetve felsejlett a gyermekkor ködéből néhány jelmez és fénykarddá avanzsálódott seprűnyél, amivel a hugit kergettem végig az udvaron... szóval én abszolút várom!

Nagyon várom. Minden új trailerrel egyre jobban. Már kicsi korom óta oda vagyok a Star Wars univerzumért (Darth Maul volt a szerelmem kislány koromban). Mikor megláttam, hogy az új filmben benne lesznek a régi szereplők, annyira boldog voltam. Harrison Ford láttán még fel is sikítottam. Na és az a kis droid... zseniális! Személy szerint nagyok az elvárásaim az új filmtől. Abban reménykedek, hogy az új trilógia után nem merik még több, hasonlóan alacsony színvonalú filmmel sokkolni a rajongókat. Attól viszont kicsit félek, hogy a Force Awakens után mi lesz, mert ha minden évben új filmeket csinálnak - ahogy azt mostanában pletykálják - akkor bizony a mennyiség könnyen a minőség rovására mehet.

Barbalics Viktória

Karkó Zsófia

Fekete Aimie

Egészen az első trailer óta nyugtatgatom magam, hogy túl sok a rajongó, és JJ nem engedheti meg maganák, hogy elrontsa. Az előzetesekben előre ellőtt snittek száma, illetve a nagy felhajtás maga közel biztosítja, hogy a filmet később megtekintő ember ne úszhassa meg a spoileráradatot. Természetesen nem vártam mást.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

ELBESZÉLÉS CSALÁD | MAMI

Még meleg Mami minden szombaton nálunk ebédelt. Délelőtt kocsiba ült valamelyikünk és áthozta őt pár utcával odébb álló kis házából, majd délután visszavitte ugyanoda. Állandó helye volt az asztalnál és saját pohara, amiből mindig vizet ivott, nem túl hideget, nem túl meleget, éppen kellemesen langyosat. Hacsak nem voltunk mi is házon kívül, így történt ez minden héten. A helyzet szülte szokás volt ez, nem tudatos megállapodás vagy előre megtervezett rendszer.

SZÖVEG: ENGLER NÓRA

Erre mintha hirtelen világossá vált volna számára minden, letette a dobozt és biztosított róla, hogy meg fogja várni, amíg kihűl. Én befejeztem a gyógyszerek adagolását és menni készültem. Miközben búcsúztam Mamitól, láttam az arcára kiült értetlenséget és a kérdőjelet, ami ott lebegett a feje felett, ahogy a dobozra nézett az asztal közepén. Óvatosan sóhajtott és feltette a kérdést:

Mióta egyedül maradt, immáron öt éve, a szürke - Mi az ott az asztalon… az a doboz, abban mi van? hétköznapok egymásutánjának monotonitását kevés dolog törte meg. Életének egészét a megszokás jellemezte, - Borsófőzelék, Mami, most hoztuk, ez volt az ebéd. kevésbé a tudatosság. A parányi élettér, amiben még Nem emlékszel? magabiztosan mozgott, minden pillanatban a keze alá dolgozott csupán csak azzal, hogy változatlan maradt. Ekkor, ha lehetséges az érzelmek ilyen módon való A keksz ugyanott volt évek óta, a hűtő ajtajának legfelső keveredése, egyszerre jelent meg tekintetében a felismerés, polca pedig a joghurtok megkérdőjelezhetetlen helye volt. a szégyen és a szomorúság, majd így szólt: Így, amikor megéhezett, szükségtelen volt átgondolni, mit kell tennie, a keze tudta, hova nyúljon. Így érthető, hogy a - Emlékszem, emlékszem, de hát akkor azt be kell rakni szombati ebéd nagy esemény volt számára, átmeneti kiút a a hűtőbe! – mondta és ahogy ez elhagyta száját, el is magányból, ideiglenes kizökkenés, valóságos kaland. indult, hogy gondolata cselekedetté legyen. Amikor egy ilyen szombati ebéd után hazavittem Mamit, Egy pillanatot vártam a válasszal, nem akartam, hogy bekísértem a házba és a konyhaasztalára tettem egy türelmetlennek vagy durvának tűnjön tiltakozásom, majd műanyag dobozban egy adag borsófőzeléket, másnapi emlékeztettem: ebéd gyanánt. Még meleg volt. - Mami, az előbb beszéltük meg, hogy megvárod, amíg Mondtam neki, hogy várjon még a hűtőbe rakással egy kihűl. kis időt, hogy várja meg, amíg kihűl. Mondta, rendben. Kikészítettem az esti és következő reggeli gyógyszeradagját. Már nem is válaszolt, csak tudomásul vette, amit mondtam. Amint a kis pirulákat pattintottam ki csomagolásukból, Letette a dobozt és folytattuk a búcsúzkodást. Még felnéztem és láttam, ahogy Mami az asztal közepére tett elmenőben kértem tőle, hogy hagyja a dobozt, amíg doboz felé nyúl, ezért érdeklődve kérdeztem tőle: ki nem hűl. Egyetértően bólogatott, kikísért az ajtóig, én integettem neki, majd beszálltam a kocsiba. - Mami, mire készülsz? Bambultam kicsit és azon töprengtem, miért vannak az - Berakom a hűtőbe a főzeléket. – vetette oda, mintha a életben olyan dolgok, amikre egyáltalán nincs behatásunk, Világ legtermészetesebb dolga lenne, amit csinál. mert még ha megfeszülünk is, van, amit nem tudunk befolyásolni. Ezen gondolatok közepette beindítottam az - Mami, hát nem érzed, hogy még egészen meleg? autót és elhajtottam a ház elől, végig a poros kis utcán. Meleg ételt nem szoktunk a hűtőbe rakni. Hiszen most beszéltük meg. Mami mindeközben lassan lehajolt, kedvesen megcirógatta fekete kutyájának fejét, visszabotorkált a házba, gondosan Együttérzően elmosolyodtam. Ha tudnék még az is bezárta az ajtót, levette cipőjét, papucsot húzott helyette, lehet, hogy cinkosan rákacsintottam volna, hogy ne egyenesen a konyhába sietett és betette a hűtőbe a érezzen meg semmit. borsófőzelékes dobozt.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

STRESSZ:

AMI ÖSSZETART

Novemberben egy két részes előadássorozat keretében, melynek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adott otthont, lehetőség nyílt a stressz jelenségét a párkapcsolatok aspektusából megközelíteni. Az előadáson elhangzott gondolatokból szeretnék egy kis ízelítőt nyújtani az előadó, Dr. Martos Tamás (SE EKK - Mentálhigiéné Intézet) segítségével. KÉSZÍTETTE: MAÁR MELINDA, KÉPEK: BÁNYAI BÁLINT

Selye János főként a szervezet szintjén foglalkozott a régen egy egész törzs, egy egész falu hordozta közösen stresszel. Ez azonban az előadás szerint kiterjeszthető mindenki nehéz sorsát, addig ma néhány kitüntetett az emberi kapcsolatok szintjére is. kapcsolathoz fűződik az érzelmi igényeink nagy része, és a legnagyobb elvárások általában a párkapcsolatot A stressz mindig kapcsolati stressz. Ugyanis annyira „terhelik”. Azért „terhelik”, mert ez szó szerint nagy kihívás is társadalmi lények vagyunk, hogy a stressz elszakíthatatlan a kapcsolatokon. A közeli kapcsolatok ezért túlterhelődnek. kapcsolataink dinamikájától. A stressz jelentős része a A túlterhelődő, túlzott érzelmi elvárásokkal frusztrált kapcsolatokon belül termelődik, így ha meg akarjuk érteni párkapcsolat pedig maga is stresszgeneráló tényezővé a stresszel való megküzdés folyamatait, akkor az csak a válhat, ha a nehéz időszakokban a pár nem tud egymásra kapcsolati folyamatok megértésével együtt képzelhető el. hangolódni. Az egyén szintjén leírt megküzdés egy nagyon leegyszerűsített modell, ami szerintem főként fiziológiai Miért olyan magas mostanában a válások száma szinten érvényes. Pszichológiai szinten a kapcsolati és miért olyan alacsony a gyermekvállalási kedv? vonatkozásokat mindig érdemes beszámítani. Persze Felelőssé tehető-e a fokozott stresszhatás ezekért mindenkinek megvannak a saját jellegzetes stresszkezelési a tendenciákért, vagy ezzel csak „takaróznak” a párok? stratégiái, de valójában mindig „bekalkuláljuk” a velünk kapcsolatban álló embereket – a párunkat, a Ezt biztosan nem nevezném „takarózásnak”! A kapcsolatok családtagjainkat, a számunkra fontos személyeket – ezekbe gyakran valóban erősen túlterhelődnek a külső és belső a kisebb-nagyobb küzdelmekbe. Vagy úgy, hogy számítunk elvárások súlya alatt. Abban a mennyiségű stresszben, rájuk – vagy úgy, hogy megpróbáljuk elkerülni a rájuk való amiben ma a mindennapokban részünk van, mindenki támaszkodást. az általa elérhető legjobb módon próbál nyugalmat, biztonságot találni. Az emberek legnagyobb része nem Ez a mérlegelés tudatosan és tudattalanul állandóan szeretne elválni, tartós, jól működő párkapcsolatot szeretne zajlik, és tulajdonképpen egy megjelenési formája annak megvalósítani, de nem mindig látják, hogy hogyan a nagy dilemmának, ami a modern kori kapcsolatok érhetnék ezt el. És valóban lehetséges, hogy egy-egy sajátja és amit az előadásban is hangsúlyosan említettem. kapcsolat válságából nem a közelség erőltetése jelentheti A kapcsolati stressz és kapcsolati megküzdés nem új a kiutat, hanem éppen egy rövidebb-hosszabb kapcsolati jelenség. A hierarchikusan szerveződő fajoknál, mint eltávolodás, netán egy végleges elválás. Az a még ma is amilyen az emberi közösség is, automatikusan megjelenik. létező rejtett „stigma”, amely a válást eleve kudarcnak, eleve A modern kor annyiban hozott újat, hogy egyre kevesebb rossz megoldásnak tekinti, valójában a létező kapcsolatokra emberre tudjuk az egyre növekvő stresszünket „rábízni”. Míg is nagy terhet helyez.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

STRESSZ | KAPCSOLATOK

HÉTKÖZNAPOK

Dr. Martos Tamás pszichológus, egyetemi docens (SE EKK Mentálhigiéné Intézet) kutatási témák: pozitív pszichológia, személyes növekedés és a pozitív kapcsolatok tudománya, motiváció és önszabályozás, családi kapcsolatok pszichológiája a Kapcsolati Tudomány Kutatóműhely alapító tagja, egészségpszichológiai szakpszichológus jelölt, pszichodráma vezető

Az európai kultúra ma új megoldásokat keres a közeli kapcsolatok terén is, és a folyamatok afelé hatnak, hogy minél több és sokszínűbb életközösség létezhessen egymással párhuzamosan. Társadalmi és közösségi szinten is azt kell segíteni, hogy a sokféle családi formációk ne „fenyegessék” egymást már a puszta létükkel is.

A gyerekvállalással hasonló a helyzet. Stresszes környezetben az emlős állatoknak gyakran szünetel az ösztrusza, s még ha meg is fogan, akkor is nagy a vetélés, a fejlődési rendellenességek kockázata. Az embernél sincs ez másképp, sőt, azt gondolom, hogy a természeti környezetből kiszakadva ebben a civilizált létformában sokkal több inger – és ezzel együtt járó stressz – ér minket. A magasabb stressz szintet jelenthet a munkahely elvesztésétől való félelem, vagy a kapcsolati bizalmatlanság is. Ezek mellett tulajdonképpen érthető, hogy a családok egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A Kopp Mária által indított „Népesedési Kerekasztal” például hangsúlyozta, hogy a gyerekvállalási kedv szempontjából milyen nagy szerepe van (lenne) a családbarát munkahelyek létesítésének, hogy a nőknek stabil, de egyben flexibilis állásuk legyen. Általában is igaz, hogy minél nagyobb a nők autonómiája a gyermekvállalás terén (hány gyereket szeretnének és mikor, milyen környezetben szülnek, mikor mennek vissza dolgozni stb.), annál magasabb a gyerekvállalás hajlandósága. Franciaország, Hollandia, Svédország… Csupán pár ország azok közül, ahol a nők választási lehetőségei sokkal tágabbak, mint hazánkban. Mik a hátráltató tényezők nálunk? Paradox módon, ahol Európában az értékek között a hagyományos családmodell és a nemi szerepek konzervatív elosztása a domináns, ott összességében kevesebb gyerek születik. Azokban az országokban viszont, ahol kisebb a külső társadalmi elvárás arról, hogy mi a „helyes”, ott meglehet, hogy akár életük végéig

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

HÉTKÖZNAPOK STRESSZ | KAPCSOLATOK

fejlődjön, hiszen létezik „kapcsolati epigenetika” is, a külső hatások befolyásolhatják, hogy mit tud magából kihozni egy kapcsolat. De ezt nem lehet kívülről előírni, csak segíteni a párokat, családtagokat, hogy felismerjék a saját életükben. A család- és párterápia tulajdonképpen ezt teszi: egy nyugodt, elfogadó légkör megteremtésével segít a párnak abban, hogy felismerje a saját új megoldásait, amelyekkel a leginkább sikeres lehet a megküzdés.

sem házasodnak össze párok, mégis nagyobb a születési arány. Magyarországon, ahol még mindig jelentős a bizonytalanság, hiába kapaszkodnánk valamiféle egyetlen, ideálisnak tartott családmodellbe, ha az sokszor már csak kiüresedett, pusztán formális keretekre szorítkozik. Úgy gondolom, elképzelhetetlen a visszatérés ehhez a letűnőben lévő koncepcióhoz. Az európai kultúra ma új megoldásokat keres a közeli kapcsolatok terén is, és a folyamatok afelé hatnak, hogy minél több és sokszínűbb életközösség létezhessen egymással párhuzamosan. Társadalmi és közösségi szinten is azt kell segíteni, hogy a sokféle családi formációk ne „fenyegessék” egymást már a puszta létükkel is. Azt lenne jó megértenünk, hogy a házas és házasság nélküli együttélések, a mozaikcsaládok, az örökbe fogadott gyermekeket nevelő családok nem egymás rovására léteznek, az egyik kapcsolat belső „igazsága” nem vonja kétségbe egy másik kapcsolatét. Családkutató, családokkal foglalkozó szakemberként vannak-e biztos tippjei, tud-e javasolni jó megoldásokat, melyek egy tipikus kapcsolati problémára, tipikus stresszhelyzetben mindig alkalmazhatók? Nem nagyon hiszek az általános, mindenkire érvényes konkrét jótanácsokban. A kapcsolat fejlődésének alapvető lehetőségei mindig benne vannak a párban, azt nem lehet kívülről bevinni. Ez tulajdonképpen olyan, mintha létezne egy „kapcsolati genetika”. Néhány elv ugyanakkor segíthet abban, hogy a kapcsolat a lehető legoptimálisabb módon

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

Ilyen felismerés lehet, amikor rájövünk, hogy nem működik az „ugyanabból még többet” elve, és már sokadszorra sem ér el eredményt az általunk sikeresnek hitt problémakezelési mód. Volt egy párterápiás esetünk, amikor a lehangolt feleségről lepergett a férfi folyamatos optimizmusa, bátorítása. Ha még több bátorító szót ejt meg a férj, azzal csak az fog erősödni a nőben, hogy egyáltalán nem érzik át az ő fájdalmát, komolytalannak gondolják az ő gondját. Ilyenkor előfordulhat,hogy maga a problémamegoldás is problémaforrássá válik. Az önkifejezés, különösképpen az őszinte, valódi érzelmeket kimutató önkifejezés viszont az egyik legjobb módszer a kapcsolati nehézségek elkerülésére. Párunk nem gondolatolvasó, így néha nem árt, ha kimondjuk az igényeinket. A másik hibáztatása viszont gyakorlatilag biztos kudarchoz vezet. Attól még senki nem fejlődött, hogy jól elmondták neki, mit tesz rosszul és miben kellene változnia. Ezt elméletben mindenki tudja, de valahogy az életben mégsem sikerül ezt mindig megszívlelnünk. A mindennapi stressz ugyanis nagyon le tudja meríteni a konstruktív megoldásokra használható erőforrásainkat. Az egyik legfontosabb tapasztalatom pedig az, hogy az úgynevezett „transzgenerációs”, azaz nemzedékek között átadódó tapasztalatoknak milyen nagy ereje van. Pozitív és negatív értelemben is, erőforrásként és akadályozó, beszűkítő hagyatékként is. Mindenki generációk hosszú sorának a tapasztalatait hordozza arról, hogy hogyan érdemes kezelni a konfliktusokat, így gyakorlatilag családi tradíciók találkoznak más családok attitűdjével két személy kapcsolatán keresztül. Kapcsolataink tulajdonképpen sűrű szövedékei a személyes tapasztalatoknak és a transzgenerációs stresszkezelési stratégiáknak. Ebből a tárházból nagyrészt öntudatlanul válogatunk az aktuális körülményeknek megfelelően. De ha sikerül ezt minél inkább tudatos szintre emelni, akkor sokkal hatékonyabbak lehetünk a mindennapok stresszkezelésében, úgy, hogy közben a kapcsolataink sem sérülnek gyógyíthatatlanul.

Die ehemalige Österreichisch-Ungarische Monarchie

AZ EGYKORI OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZÖVEG: SZÉCSÉNYI-NAGY BALÁZS Az Osztrák-Magyar Monarchia közelmúltbeli történelmünk egyik különös államalakulata volt, talán az utolsó hazánk eddigi történelmében, amelyet európai szempontból is jelentős középhatalomnak tekintettek.Felmerül a kérdés, hogy miért tekintjük a XXI. század elején ezt az időszakot még közelmúltnak? Talán leginkább azért, mert a mai napig élnek közöttünk olyan emberek, akik ebben a korszakban születtek, és még többen, akiknek szülei ebben a korban nevelkedtek, és így gyermekeik életére nézve is meghatározó volt a monarchia értékrendje. Az államalakulat különös körülmények között jött létre a 1867. évi osztrák-magyar kiegyezéssel (Österreichisch-Ungarischer Ausgleich). Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc után Magyarország jelentős része passzív ellenállásba kezdett a bécsi királyi udvarral, illetve az annak nevében intézkedő Alexander Bach rendszerével szemben. Külpolitikai szempontból fontos volt, hogy az 1866. évi porosz-osztrák háborúban – melynek fő tétje az volt, hogy melyik ország zászlaja alatt jön léte a német egység –, a königgrätzi csatában döntő vereséget szenvedett az osztrák császári sereg. Ezzel alakult ki az a helyzet, amelyben az osztrák és a magyar érdekeknek egyaránt a kiegyezés felelt meg a leginkább. Már a háború előtt is folyamatos enyhülés volt megfigyelhető. Az 1848. évi törvények rendelkezéseiből, illetve a forradalmi vívmányokból többet is meghagyott I. Ferenc József. Ezek közül a legfontosabb a jobbágyság és az ősiség törvényének eltörlése, amely a polgári társadalmi-gazdasági fejlődés előtt nyitotta meg az utat. 1859-ben Ferenc József (a szárd-francia-osztrák háború elvesztése miatt) menesztette Bachot, és lényegében visszaállította Magyarország 1848 előtti közigazgatását. 1861-ben országgyűlési választásokat tartottak, amely alapján rövid időre új magyar országgyűlés állt fel, melyet az uralkodó végül feloszlatott, mert vita alakult ki a birodalmi gyűlés státuszával kapcsolatosan. Az ezt követő 4 éves időszakban (provizórium) Anton von Schmerling vezette a birodalmi adminisztrációt Magyarországon, a Bach-rendszerhez képest lényegesen szabadabb körülmények között. A kiegyezéshez vezető közvetlen utat végül Deák Ferenc „húsvéti cikk” néven közismertté vált írása, valamint a már említett königgrätzi csatavesztés nyitotta meg. Az 1865-ben tartott országgyűlési választásokkal lényegében megszűnt a provizórium. A kiegyezés az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc legtöbb vívmányát törvényerőre emelte. 1867. június 8-án a ténylegesen már 19 éve uralkodó I. Ferenc József magyar királlyá koronázásával, majd a kiegyezés magyar törvényeinek július 28-i királyi szentesítésével zárult le a folyamat, melynek során megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia.

A kiegyezés tartalma Az 1848. áprilisi törvények szinte mindegyike újra hatályba és tényleges alkalmazásba léphetett, a forradalom és szabadságharc híres 12 pontja közül 10 teljesült. Magyarország a legtöbb területen újra önálló állammá vált, amelyet a perszonálunió (az osztrák császár és a magyar király közös uralkodó), valamint a közös külügy-, hadügy-, pénzügyminisztérium és a vámúnió kötött össze. A közös állam valódi közös piacként működött, melyben szabad volt a termelési tényezők, a tőke és munkaerő szabad áramlása; ebben hasonlított más, összetett államokhoz, sőt az Európai Unióhoz is. Az előbbieken túlmenően Magyarország önálló államként működött. Újra Magyarországhoz csatolták közigazgatásilag Erdélyt, a Partiumot és Fiumét. Ez utóbbit az 1868. évi horvát-magyar kiegyezés szentesítette. Általános amnesztia került kihirdetésre, a politikai okokból még börtönben lévő foglyokat szabadon engedték, a szabadságharccal összefüggésben külföldre menekültek pedig hazatérhettek. A magyar parlament joga lett a közös hadseregben megajánlott újoncok számának meghatározása és általában Magyarország belső ügyeinek közigazgatása. Mindazonáltal számos jog maradt meg az uralkodó, a magyar király hatáskörében: ő volt a közös hadsereg főparancsnoka, rendelkezett a törvényjavaslatok előszentesítési jogával (az ő hozzájárulásával lehetett benyújtani) és szentesítésének jogával (az elfogadott törvény uralkodói hozzájárulással léphetett hatályba), joga volt az Országgyűlés feloszlatásához, a miniszterek kinevezéséhez és felmentéséhez, valamint szükségállapot kihirdetéséhez.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Az így létrejött államalakulat mind területében, mind lakosságában Európa egyik legnagyobb állama volt. (Az 1910. évi népszámlálás adatai

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

KULTÚRTÖRI HAGYATÉK | MONARCHIA

szerint az annektált Bosznia-Hercegovinával együtt a Monarchia területe 675.963 km2, népessége 51.390.223 fő volt.) Az új, közös állam keretein belül Magyarország egyik leglátványosabb fejlődési korszaka kezdődött meg, melynek során számos építkezés és fejlesztés valósult meg (vasúthálózat, Duna-hidak, számos épület, a kontinentális Európa első földalatti vasútja Budapesten, az új Országház, a Milleniumi Kiállítás, a bismarcki alapon létrejövő társadalombiztosítás, számos város máig meghatározó negyedeinek és épületeinek létrejötte, stb.). Közös súlyés mértékrendszer, 1892-től közös fizetőeszköz, a korona bevezetése, a telekommunikációs szolgáltatások - posta, telefon, távírda egységesítése tovább mélyítette az integrációt. A közös ügyeket bizottságok tárgyalták, a közös kiadásokat 10 évente újratárgyalt, megegyezés alapján megállapított kvóták alapján finanszírozta a két ország(rész). A gazdasági növekedés mértékét az egyes kutatók eltérő mértékben becsülték meg, de a megállapított összességében mintegy 3% körüli éves növekedés Európában magasnak számított. A nemzetiségi kérdésben is több előrelépés történt az alapfokú és középiskolai oktatás támogatása, a nyelvhasználat biztosítása tekintetében.

Sikerek és kudarcok Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának 51 évét (1867-1918) a mai napig ellentmondásos megítélés jellemzi. Már a kiegyezéskor akadtak a megegyezésnek ellenzői, és a közös történelem során előfordultak súlyos pártviták a kormánypárti és a kiegyezést elutasító, ellenzéki erők között. 1905-ben az utóbbiak nyerték meg a választást, de az uralkodó még hónapokig továbbra is hivatalban tartotta az előző Tisza-kormányt. Mivel egyezség nem jött létre, ezért a király – átmeneti jelleggel – a magyar királyi testőrség parancsnokát, Fejérváry Géza táborszernagyot nevezte ki miniszterelnöknek, az ún. darabontkormány vezetőjének. Ez nagy közfelháborodást eredményezett, amely a kormány gyakorlati működését szinte ellehetetlenítette. A válságot egy titkos paktum oldotta fel, amely a győztes ellenzéket hatalomra juttatta, de amelynek a megegyezés keretében számos programpontjáról le kellett mondania, a miniszterelnök pedig a királyhoz ismerten lojális Wekerle Sándor lett. Az új választások megerősítették az új kormányt (és ezzel közvetve a létrejöttét megalapozó megegyezést), így a kormányválság megszűnt. A megegyezés jó példája volt azoknak az alkuknak, amelyeket az egyes politikai szereplők kötöttek, és amelyek meghatározták a Monarchia működését. A gazdaság jelentős fejlődése nem egyforma mértékben érintette a lakosságot. Körülbelül három és fél millió ember vándorolt ki a jobb élet reményében, többnyire az Egyesült Államokba (ebből mintegy 1 millió fő 1907-ben). A kiegyezéssel létrejött államalakulat az osztrákoknak és magyaroknak mint nemzeteknek előnyös volt, azonban a többi nemzetiség követelései egyre erősödtek. Ebben a kérdésben sajnos nem sikerült konszenzust kialakítani a követeléseket megfogalmazó kisebbségek és az uralkodó osztrák és magyar nemzetek között. A Monarchia utolsó éveiben Ferenc Ferdinánd trónörökös támogatta volna a dualista osztrák-magyar állam átalakítását (trialista jelleggel, a csehek bevonásával), azonban ezzel az elképzeléssel sem az osztrák és magyar vezetők többsége, sem az uralkodó nem értett egyet, így az nem valósult meg. A háború – amely a sors különös fintoraként éppen Ferenc Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolására hivatkozva robbant ki – bebizonyította, hogy ilyen jellegű átalakítás sem oldotta volna meg a problémákat, főként Magyarországon nem.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

Mindezek mellett az Osztrák-Magyar Monarchia jelentős sikereket mutatott fel az építészetben, az infrastruktúra fejlesztésében, a gazdasági növekedésben és a művészetekben egyaránt. A vasúthálózat kiépítése és állami kézbe vétele, a Magyar Királyi Államvasutak létrejötte a mai napig hazánk egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztése. Városaink több ismert és impozáns épülete, városnegyede épült a Monarchia idején. Az 1879-es árvíz után ekkor épült újjá Szeged belvárosa, melynek épületei a mai napig szép példáját mutatják a megújulásnak és az összefogásnak: a városba látogató I. Ferenc József király megígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. Ígérete teljesült, uralkodói és kormányzati segítséggel, számos európai nagyváros támogatásával épült ki a város ma ismert szerkezete és sok-sok új épülete. Budapest a Monarchia idején vált világvárossá, elismert európai fővárossá: ekkor épült meg az Országház, a Halászbástya, a Sugárút (a mai Andrássy út, amelyet gróf Andrássy Gyuláról, egykori magyar miniszterelnökről, osztrákmagyar külügyminiszterről neveztek el), a körülötte lévő paloták, a Hősök tere, a földalatti vasút, számos híd (Margit-híd, Erzsébet-híd, Ferenc József-híd) és múzeum, a Keleti és Nyugati pályaudvar, ekkor alakult ki Budapest és Bécs mai napig ismert városképe. Számos híres festmény maradt ránk ebből a korszakból: Lotz Károly, Székely Bertalan és Benczúr Gyula és sok-sok más művész képei a korszakból a mai napig közismertek. Erkel Ferenc és Liszt Ferenc nyomán a zenei élet is felvirágzott a XIX. század második felében. A színházi élet egyik legprosperálóbb időszakát élte. Több mai színház épült (Operettszínház, Vígszínház) és hozta közel a kultúrát a felső tízezer mellett városi polgárok és más színházlátogatók mindennapjaihoz. Kevesen tudják, hogy a mozgókép-vetítésekben is élen járt a monarchia: már 1896-ban zajlottak filmvetítések Budapesten, és a korszak több történelmi pillanata tekinthető meg a mai napig a korabeli filmfelvételeken. A Monarchia életérzésben és süteményeiben a mai napig érezteti hatását: a dobostorta, a Mozartkugel (természetesen az eredeti, a mai napig működő salzburgi Fürst-cukrászdából) és számos más torta, finomság, sőt összességében a monarchiabeli kávéházi és cukrászdai hangulat ennek a korszaknak az öröksége. Ez nemcsak Bécsben, Budapesten és Prágában érezhető, hanem az egykori monarchia olyan távoli városaiban is, mint Lemberg (a mai Lviv), Csernovic vagy éppen Zágráb, melyek fejlődésében ez a korszak szintén emblematikus és meghatározó volt.

MONARCHIA | HAGYATÉK

KULTÚRTÖRI

Évfordulók és a vég November a monarchia szempontjából számos, főként tragikus évforduló hónapja. 1916. november 21-én, 99 éve hunyt el 68 évi uralkodás után I. Ferenc József osztrák császár és magyar király. 1918. november 3-án, 97 éve írta alá az Osztrák-Magyar Monarchia küldöttsége a fegyverszüneti megállapodást Padovában. 1918. november 13-án mondott le magyar uralkodói jogairól IV. Károly, az utolsó magyar király (pontosabban és szöveghűen nem lemondott, hanem csak uralkodói jogainak felfüggesztését, és a magyar nemzet szabad államforma-választását ismerte el). Az I. világháború végén az antant hatalmak sem egy kiterjedt monarchiát, sem egy erős Magyarországot vagy Ausztriát nem kívántak látni Európa térképén. Ehelyett kisebb-nagyobb nemzetállamok megalakulását segítették, melyeket szövetségbe lehet fogni, illetve szükség esetén egymás ellen lehet fordítani. A geopolitika logikája az évezredek során sokkal kevesebbet változott, mint az a technika, amellyel ezeket a célokat el kívánják érni. Egy-egy rossz döntés rövidebb vagy hosszabb távon emberek millióinak az életébe kerülhet, vagy teheti tönkre azokat, erre az I. világháborút lezáró békerendszer és az azt követő kéthárom évtized szomorú és tanulságos például szolgál. Ezek a törvényszerűségek legújabb korunk, napjaink tragédiái során is érvényesek.

Örökség Mindazonáltal az egykori Osztrák-Magyar Monarchia itt él velünk: az említett és mai napig meghatározó építmények, városrészek és művészetek mellett a kultúrák találkozásában és kölcsönhatásában, melyre kiváló példa az Európai Unió, melyben a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, mint gazdasági elv is hasonlatos a monarchiáéhoz. Mindként esetben – ugyan eltérő mértékben – független államok alkottak, alkotnak a jövőbe mutató gazdasági egységet.

IMÁDKOZIK A KIRÁLY Az I. világháború osztrák-magyar hadüzenettel kezdődött 1914. július 28-án, napra pontosan 47 évvel a kiegyezési törvények szentesítése után. Az osztrákmagyar kormányzaton belül is vita volt a háború megindításának szükségességéről, amely nem kis részben a geopolitikai helyzet következménye is volt. A császár és király Bad Ischlben 1914. július 28-án kiadott, „Népeimhez” címzett kiáltványában álltak a háború megindításával összefüggésben közismertté vált sorai: „Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.”

A rövid 51 év utóhatása a közép-európai identitás, a közös kultúra, a már említett kávéházi, színházi és művészeti élet. A nosztalgia is felmerül a korszak irányában, amely leginkább Ausztriában érhető tetten: a turizmus, a látványosságok, de úgy egészében az országhoz is hozzátartozik a polgári, k.u.k. (kaiserliche und königliche – császári és királyi) gondolkodás. A mai napig számos bolton láthatók ezek a tradícióra és minőségre utaló feliratok, az „udvari szállító” jelleg, noha Ausztria immáron 97 éve köztársaság, sőt évtizedekig az egykori uralkodóház egyes tagjai be sem léphettek az országba. A magyarok is szép számban járnak Bécsbe, a „sógorok” fővárosába, és ezek a kötelékek a polgári fejlődéssel, a rendszerváltással csak erősödtek. Már a szocializmus idején, 1979-től vízum nélkül lehetett Ausztriába utazni, 1989-ben pedig magyarok százezrei mentek vásárolni Bécsbe. Azóta pedig főleg síelni, adventi vásárba menni, hegyekben kirándulni és az ország festői tájait látogatni ruccannak át honfitársaink a szomszédba. Lassan visszatérőben van az világ, melyben egy jó színházi- vagy operaelőadás, kiállítás megtekintésére természetes jelleggel megyünk át a határon, úgy, hogy ez széles társadalmi rétegek számára válik elérhetővé – ezzel is továbbfejlesztve közös örökségünket.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

VILÁGJÁRÓ RIGA | PÁRIZS

„SZÉP AZ, AMI ÉRDEK NÉLKÜL TETSZIK” Legalábbis Kant szerint, és ki vagyok én, hogy egyáltalán egyet merjek érteni vele, hát még vitatkozni? Ez most szeretett Olvasó nyitott kérdés marad, és kénytelenek vagyunk közösen elfogadni, hogy a Königsbergi Egyetem professzorától kölcsönzünk decemberi számunkba egy címet. Valahogy úgy képzelem ettől legalább az egyikünk meghatódik. De talán nem is ez most a lényeg, hanem a nyári-őszi emlékek európai nagyvárosokról, amik…bizony…Szépek. Nagybetűsen, úgyhogy fogja meg a kezem drága O. és induljunk! Vezetőszálunk a szecesszió lesz, és persze adná magát az Ariadné fonalával való összehasonlítás, de ki is akar itt visszafordulni? Így gondoltam.

Riga Tartozom egy vallomással: Lettország fővárosáról keveset tudtam odaérkezésem előtt. Néhány napnyi, 30 évvel ezelőtti tapasztalat volt a családban, de arra azért ilyen távlatban nehéz támaszkodni. Így nem maradt más, minthogy érdeklődve (és egy előzetes beszélgetés által érzékenyítve Riga szecessziós építészetére) érkezzek meg másodmagammal nyár közepén. Kedveseim, Riga a jó állapotban lévő másikuniverzumbeli Budapest! Persze nem panaszkodhatunk a fővárosunkra. Sokat fejlődött, különlegesek az épületei, de mégiscsak bekúszik a tudatunk hátuljába, hogy jópár helye elhanyagolt és ráférne a renoválás. Rigában ezt megvalósították. Képzeljünk el egy várost, ahol a tökéletes állapotban megőrzött középkori(as) óváros mellett parkokkal összekötve csodaszépen megfér egy diplomatanegyed, ahol csak akkor nem botlunk art nouveau épületbe – amit szorgos mesebeli törpék, vagy talán a keményen dolgozó lettek keze újított fel – ha megállunk egy fa alatt, egészen apróra összehúzzuk magunkat és szemünk becsukásával szétkapcsolunk a külvilágtól. Szerencsénkre ebben a negyedben laktunk, mert a nagy belmagasságú polgári lakásokban is van még olyan jótétlélek, aki szobát ad ki baráti áron diákoknak. Így esett, hogy reggel, déli verőfényes napsütésben és naplementekor is tátott szájjal bámultam a környéket. Természetesen múzeumuk is van rá – Art Nouveau Múzeum. Igényesen, korhűen berendezve. A könnyem is kicsordult a bútoroktól és a gyönyörű kacskaringókkal festett falaktól. (Biztos van szakszó a jellegzetes ornamentikára, de azt hagyjuk másra és hadd adjam át, amit én láttam.)

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

SZÖVEG: LÉVAI ESZTER

Sajnos odabent tilos fényképezni, de már a múzeum előtti lépcsőház olyan eksztázissal kecsegtet, hogy csoda hogy a sajátomat nem próbáltam még meg hasonlóvá tenni. Bár felmerül a gyanú, hogy nem a tempera a legalkalmasabb eszköz rá. Érdekes adat, hogy Riga épületeinek közel 40%-a a Jugendstilt meghatározó elemek felhasználásával épült (ejj, dobálózunk itt a szinonimákkal). Hogy hogy lehet ilyen magas koncentrációja a gazdagon díszített épületeknek ennyire behatárolt helyen? A 20. század fordulóján, az „új stílus” népszerűségének csúcsán nem várt gazdasági fellendülés köszöntött be Lettország fővárosában, de társult hozzá egy régebbről megmaradt szabály, miszerint a városfalon túl tilos kőépületeket emelni. Hát emeltek a falon belül. Mindenféle van – a pasztellszínek minden árnyalata, élénkebb és mégsem tolakodó kékek, festéssel ellátottak, szobrokkal díszítettek, aranyozottak, egészen egyszerűek és elegánsak. Kicsit úgy éreztem magam az Alberta iela nevű városrészben, mint Gombóc Artúr valahol teljesen máshol. Persze megbújik errefelé más is: van egy folyójuk, a Daugava – amúgy is azt vallom, hogy egy folyó rengeteget tud adni bármilyen településnek, de nem elhanyagolható, ha egy fővárosban is akad egy, ráadásként kifejezetten mutatós. Ott van a már említett történelmi óváros, apró és bájos épületekkel, céhes bálteremmel, mindennel mi szem szájnak ingere. Dagad is a hazaszerető lett kebel. A fővárosuk mellett a történelmükre is joggal büszkék, mert Hanza város lévén meghatározó szerepük volt az európai kereskedelemben több évszázadon át. Ezek mellé találunk kedvünkre templomokat és katedrálist, de ha ezeken mind túlvagyunk, ideje visszaugrani a középkorhoz és a Feketefejűek házához, ami a nőtlen kereskedők céhének háza. A nőtlen kereskedők valószínűleg imponálni szerettek volna leendő feleségeiknek a majdnem mézeskalácshoz hasonlító épülettel – mit mondjak nekem sikerült, bár a frigyről évszázadokkal lecsúsztunk. Körülbelül 2-3 nap alatt kényelmesen megismerhető város, de azért a pár napért nagyon megéri meglátogatni, a szavamat adom!

PÁRIZS | RIGA

VILÁGJÁRÓ

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

Párizs Nem hiszem, hogy én leszek az első, aki leírja Franciaország fővárosa kapcsán, hogy ilyen a szerelem. Mert ilyen. Intenzív, színes, felejthetetlen és bizony árnyoldala is van. De őszintén? Nem akarom tudomásul venni, sőt meg sem látom. (Ebben sem én leszek az első a világtörténelemben.) Párizs. Ősz. Minden elkerülhetetlen Ady idézetet most mégis elkerülünk. Mindenesetre, ha visszük a vezetőfonalunkat, akkor szecesszióügyben dicséretes teljesítményt nyújt ez a város is. A derék francia építészek és várostervezők (akik a változatosság kedvéért javarészt építészek) remek munkát végeztek: Párizs méltán az egyik leghíresebb art nouveau központ. Furcsa volt, hogy itt, mivel mindenki így tartja számon és erről beszél, negyed annyira csapott arcul a stílus különlegessége és felülreprezentáltsága, mint Rigában. De talán csak azért, mert itt számítottam rá. Ez nem von le egy cseppet sem az értékéből. Egyszerű megállapítás, sajátélmény, talán tény, egy laza átkötés. Most jön a város maga. Vénasszonyok nyara volt ez a javából, ősszel, öreglányosan. Külön megnyugtatott a tudat, hogy igazából a kötelező körös látnivalókon már mind túlvoltam az isteni szerencsének és egy régi családi nyaralásnak köszönhetően, így arra volt idő, amit igazán szeret az ember lánya. Kezdeném is. Rodinnel. Ha van szobrász, akinél a kő él és lélegzik, az ő. Kellően szomorú volt, hogy két hónappal kitolták a múzeum fő gyűjteményének a felújítását, de minden megcsodálható darab élménye legalább a fél karomat érte volna. Valahogy így érzek a Musée d’Orsay-val és kollekciójával kapcsolatban is. Néztünk kilátást innen. Néztünk kilátást onnan. Az elmúlt években Párizs nem lett csúnyább magas helyekről – mint például a diadalív, de alacsonyabbakról sem – mint egy posztszületésnapi hajókirándulás. Néztünk emlékműveket, hidat, Notre Dame-ot, Eiffel tornyot a biztonságág kedvéért, Sainte-Chapelle-t, palotát jobbról, palotát balról. Az operát, a Sorbonne-t (napsárgát mosolygott a szívem, amikor a Sorbonne-ra jelentkező fiatalság liszttel dobálta egymást az egyetem előtt, mintegy átlépve a felnőttkorba). Néztünk őszt és legfőképp néztünk várost. Csak mert egyedülálló hangulata van. Ember még nem pletykálta így végig Párizs utcáit, biztosíthatom a kedves Olvasót! Bizony a város is megunhatatlan. Elég apró, kanyargós út vezet a… sehova, mert épp az volt a lényeg, hogy nincs cél. Ha lelki békét szeretne találni, vagy mentálhigiénés igényei szenvedtek csorbát a mindennapi mókuskerékben, utazzon el! Jobb tanáccsal nem szolgálhatok, hiszen új emberként tér haza. Bárhová ment, bármennyi időre – jobbként. Mivel Kanttal kezdtem pár bekezdéssel korábban, és ki ne szeretné a keretes szerkezeteket, szintén idézettel zárok. De kihagyhatnék-e egy olyan disszonanciát, hogy az említett úriemberrel párosítsak egy teljesen más jellegű klasszikust? Aligha. Úgyhogy jöjjön, aminek jönnie kell. A ’95-ben készült Sabrina remake-ben Harrison Ford oldalán Julia Ormond elejti azt az örök és megkérdőjelezhetetlen bölcsességet, hogy: „Párizs mindig jó ötlet.” Ebben pedig Julia Ormondnak igaza van.

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

SZLOVÉNIA | FOTÓ

VILÁGJÁRÓ

TRIGLAV KÉPEK: SZARVAS GÁBOR

Dr. Szarvas Gábor 2014-ben végzett az Általános Orvostudományi Karon. Az ÁOK-n töltött évek alatt az orvosi kutatáshoz kapcsolódó kiváncsiságát az Életteni Intézetben, Prof. Ligeti Erzsébet laborjában élte ki. Korábban az Instruktor Öntevékeny Csoport Egyesület vezetőségi tagja, majd elnöke volt. Ezután még két évig segítette a szervezetet Felügyelőbizottsági tagként. Jelenleg az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa, Dr. Belicza Éva munkacsoportjában a betegbiztonság témaköre felé fordult. Egészségügyi menedzser mesterszakon II. évfolyamon tanul. Emellett szabadidejében továbbra is dolgozik önkéntes szervezetekben, így a Láthatatlan Egyetem képzője és önkéntese, valamint minden évben dolgozik a százezrek által ismert YearCompass / Éviránytű életre hívásán. Érdeklődése középpontjában a rendszerek fejlesztése áll. Ezek mellett szeret fotózni és kirándulni.

2015. DECEMBER // SZINAPSZIS

EPILÓGUS HUMOR | HUMOR

skicc Baljós árnyak...

Csak a lényeg...

Áldott ünnepek...

SZINAPSZIS // 2015. DECEMBER

KÉSZÍTETTE: RESZKETŐ RÓBERT

ZSEBELD BE

az értékes nyereményeket! Sífesztivál az Alpokban? Az ország legnagyobb gamer kiállítása? Sziget, VOLT Fesztivál? Igen! Kattints a www.bankkartyaddalokosan.hu oldalra, olvasd el a bankkártyás fortélyokat, majd válaszolj helyesen 5+1 kérdésre és máris esélyes vagy a nyeremények egyikére!

A játék részleteit keresd a www.bankkartyaddalokosan.hu oldalon!

A sorsolás időpontja: 2015. december 22.

VaL CENIS

+ |

|FR

2 0 1 6 .0 1 .2 9 -

0 2 .0 7 .

r o b a t I S e d I IR

k S E T O S

t e l r é b í s s o p a n nban 6 + a m t r a p a ** Aprés-ski party 7 éj szállás + + s é z e l l i r G y t r pa s á z a t u s o z s u b +

ÁR: NOVEMBER 16-IG 279€ + ÜDÜLŐHELYI DÍJ 8€/FŐ/HÉT+KAUCIÓ NOVEMBER 17-TŐL 309€ + ÜDÜLŐHELYI DÍJ 8 €/FŐ/HÉT+KAUCIÓ

/FŐ/HÉT* U-000865

WWW.FACEBOOK.COM/SESITABOR EMAIL: SOTESITABOR2016@GMAIL.COM TEL: +36-30-444-9477 A GRILLEZÉS RÉSZVÉTELI DÍJA 5€/FŐ