Szinapszis 2018. március by Szinapszis Online

XIV. évfolyam // 6. szám ROVATCÍM 2018. március

ÖTLET1 | ÖTLET2

SZINAPSZIS A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja

ÚJ D O N SÁG A S E M M E LW E I S K I A D ÓTÓ L Dr. Gáborján Anita

AUDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Me

n t! g jele

A könyv a hallással, illetve a hallórendszert közvetlenül vagy közvetetten érintő kórképekkel, azok vizsgálatával foglalkozik, fókuszba állítva az audiológiai diagnosztikát. A tárgyalásra kerülő betegségeket funkcionálisan csoportosítva, az audiológia logikus gondolkozását követve mutatja be a különböző típusú halláscsökkenéseket, és a hallórendszerhez kapcsolódó gyakoribb betegségek, tünetek, így a fülzúgás, a szédülés, a facialis paresis diagnosztikájának menetét. Külön fejezetek foglalkoznak a hallásszűréssel, az újszülöttek és kisgyermekek speciális vizsgálataival és a halláscsökkenéshez kapcsolódó jelenleg érvényes szabályozásokkal. A terápiás lehetőségek felsorolása is szerepel a fejezetekben, illetve a műtéti, hallókészülékes és implantátummal történő rehabilitáció utáni audiológiai vizsgálatok is egy külön fejezet témáját adják. A könyv ábrákkal gazdagon illusztrált. Minden kórkép részletes tárgyalását követően esetismertetések is demonstrálják a jellegzetes eltéréseket, a Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika kapcsolódó beteganyagának bemutatásával.

Ára: 4800 Ft Legendus ára: 3800 Ft

A könyv ajánlható fül-orr-gégészeknek, audiológus szakorvosoknak, audiológián dolgozó asszisztenseknek, és mindenkinek, aki betekintést szeretne a hallásvizsgálatok rejtelmeibe.

A könyv megvásárolható a Legendus és az EOK Könyvesboltban, illetve megrendelhető honlapunkról.

Semmelweis Kiadó

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. w w w. s e m m e l we i s k i a d o. h u E-könyveinket keresse a honlapunkon:

w w w.semmelweisk iado.hu/e_kony vek/

L E G E N D U S KÖ N Y V E S B O LT

1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. Tel.: 210-4408, 459-1500/56353 Nyitva tartás: H–P: 9.00–16.00 E-mail: info@semmelweiskiado.hu

E O K KÖ N Y V E S B O LT

1094 Budapest, Tűzoltó u. 37–47. Tel.: 459-1500/60475 Nyitva tartás: H–P: 9.00–15.30

TARTALOM

24 30

HÖK TÜKÖR | HALLGATÓI HÍREK [04] INTERJÚ | DR. ZELKÓ ROMÁNA: KUTATÁS + FEJLESZTÉS

[06]

KORTÁRSASÁG | HÁLÓRA KÖTVE: A KONTROLLÁLT TUDAT

[09]

ÉLETMÓD | ELHÍZÁS: MI LEHET A HÁTTÉRBEN?

[12]

EGÉSZSÉG | A DOHÁNY BUKÁSA [14] POSZTER | ITT MOST KÖRBE NÉZHETSZ KORTÁRSASÁG | AZ ÉLET OFFLINE ÜZEMÓDBAN ZA JLIK

[18]

[20]

SZUBJEKTÍV | KÉK GOLYÓ

[23]

KULTÚRA | EGY KÖNYV EGY HIVATÁS: ORVOS

[24]

ALKOSS! | ÍGY ÍRTOK TI: ZSEBKENDŐ

[27]

AJÁNLÓ | SZÍNHÁZ: BŐRÖNDÖK

[28]

CSILLAGÁSZAT | JUPITESLA

[30]

VILÁGJÁRÓ | A NAGY ALMA, AVAGY WEST SIDE STORY...

[32]

SKICC | KULTÚRMACS... BUBORÉKOK...

[34]

Csatlakozz a

SZINAPSZIS oldalához a Facebookon is!

FŐSZERKESZTŐ FELELŐS KIADÓ

FEKETE AIMIE KÓSA LÁSZLÓ, SE HÖK alelnök

KÉPSZERKESZTŐK OLVASÓSZERKESZTŐ MARKETING FELELŐS

BÁNYAI BÁLINT, RESZKETŐ RÓBERT CSURGÓ PETRA, DRIENYOVSZKI TAMÁS FARKAS ZSUZSÁNNA, GERGICS ENIKŐ CSŐRE JUDIT

MÁRCIUSI BORÍTÓKÉP: FEKETE AIMIE CSATLAKOZZ A SZINAPSZISHOZ A FACEBOOKON IS ÉS ÉRTESÜLJ ELSŐ KÉZBŐL A LEGFRISSEBB TARTALMAKRŐL ÉS PROGRAMOKRÓL!

SZERKESZTŐK

14 BÁRÁNDI DÓRA BOROS ANNAMÁRIA FARKAS ZSUZSÁNNA FÖLDI LAURA GERGICS ENIKŐ KRAUSZ MÁTÉ LAKOSA ALINA LÉVAI ESZTER LŐRINCZ GERGELY MAÁR MELINDA SIPOS BOLDIZSÁR SZABÓ DIÁNA LILI VÁSÁRHELYI-NAGY FLÓRA WITTMANN DÁVID ZAJKÁS PETRA

É A SZINAPSZIS SZERKESZTOSÉGE SZINAPSZIS: A SEMMELWEIS EGYETEM HALLGATÓINAK LAPJA ALAPÍTVA 2005-BEN | KIADJA A SE HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT TÖRDELŐSZERKESZTŐ: FEKETE AIMIE, RESZKETŐ RÓBERT NYOMDAI KIVITEL: PAUKER HOLDING KFT. STOCK FOTÓK: FLICKR, FREEPIK, PEXELS A MEGJELENŐ CIKKEK NEM MINDEN ESETBEN TÜKRÖZIK A SZERKESZTŐSÉG ÉS A FELELŐS KIADÓ VÉLEMÉNYÉT. MEGJELENIK HAVONTA 2500 PÉLDÁNYBAN XIV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM

HÖK tükör Semmelweis Quiz Nights

Az első Semmelweis Quiz Night keretei között 16 csapat mérte össze tudását a HammerTime Caféban. A verseny értékes

nyereményekért

folyt,

mint

például Medikus Kupa jegyek és italkuponok. A következő megmérettetésre áprilisban kerül majd sor.

Kárpátaljai Szurés íí Az ötödik alkalommal megrendezésre került szűrés (2018. március 1-5.) különlegessége volt, hogy a szegedi és debreceni társegyetemek immár nem csupán szervezőkként, hanem önkéntesek 10-10 fős csapataival is csatlakoztak a szűrőcsapathoz. Az esemény egyben helyet adott egy szakmai konferenciának is, melyen a HÖOK elnöksége, a Hallgatói Önkormányzatok vezetői, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal munkatársai, több ország határon túli magyar diákjainak képviselői, valamint a Nemzetpolitikáért felelős államtitkárság is képviseltették magukat.

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

#studentsofsemmelweis A HammerTime Caféban (1091, Üllői út 111.) mostantól minden Semmelweises hallgató 30%-os kedvezményre jogosult!

Változások az SE HÖK vezetésében A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöki pozíciójáról Budai Marcell 2018. február 8-i hatállyal lemondott. A továbbiakban az elnök jogkörét Kósa László, alelnök gyakorolja.

EOK Társas Estek Gyere és játsz velünk az EOK büfészigetén! Játékot hozni ér, de mi is számos kedvenccel készülünk: #Dixit #Dominion #Bang! #TicketToRide #Mysterium #Pandemic #Catan #ColtExpress #Munchkin #Evolúció #Fedőnevek és még sok más kaland vár rád köreinkben! KÖVETKEZŐ ALKALMAK: MÁRCIUS 19. ÉS ÁPRILIS 9.

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

ROVATCÍM ÖTLET1 | ÖTLET2

KUTATÁS + FEJLESZTÉS

INTERDISZCIPLINA A GYÓGYSZERÉSZETBEN

L BESZÉLGETÉS DR. ZELKÓ ROMÁNA GYTK DÉKÁNNA

KÉSZÍTETTE: KOVÁCS MÁRTON FOTÓ: BÁNYAI BÁLINT

Mióta vesz részt a kar vezetésében, miért döntött úgy, hogy kari vezető lesz? 2003-2009 között voltam dékánhelyettes, a 2009 utáni periódusban is szenátusi tag, 2013 óra vagyok a kar dékánja, tehát gyakorlatilag közel 15 éve. Azt kell, hogy mondjam, nem az én belső iniciatívám volt, hogy most akkor kari vezető szeretnék lenni. A Kar korábbi dékánja, Noszál professzor úr vezetett be az egyetemi közéletbe, aki mellett két perióduson át dékánhelyettes voltam. Tulajdonképpen, amikor arról volt szó, hogy dékánválasztás, ő biztatott arra, hogy adjam be a pályázatomat. Akkor halt meg édesanyám, és abban a helyzetben úgy éreztem, hogy nem is leszek alkalmas arra, hogy ezt a feladatkört ellássam. Ugyanakkor sok biztatást, támogatást kaptam, több kari és intézeti kollégától is, ami erőt adott ahhoz, hogy a pályázattal komolyan foglalkozzak. Rendelkeztem korábbi tapasztalatom a kar vezetésében, beleláttam a Szenátus működésébe, így úgy gondoltam, hogy egy támogató, jó csapattal megpróbálom.

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

Milyen eredményeit tartja a legfontosabbnak? Oktatóként és a Gyógyszerésztudományi Kar dékánjaként a képzéssel kapcsolatban fontos eredménynek tartom, hogy a graduális képzésben több új, gyógyszeriparhoz kapcsolódó szabadon választható tárgyat sikerült bevezetni, amely lehetővé teszi, hogy hallgatóink a gyógyszeripari multidiszciplináris gyakorlati ismeretekbe már a képzés során betekintést nyerhessenek. Az EFOP pályázat keretében, a Magyar Gyógyszerészi Kamara munkatársainak bevonásával, új képzési programot indítottunk a záróvizsga előtti gyógyszertári szakmai gyakorlat egyes korábban nem, vagy csak érintőlegesen oktatott témaköreinek interaktív, probléma alapú oktatási módszertannal történő feldolgozására. Átalakítottuk a teljes szakképzési tematikát és megújítottuk a továbbképzést is. Ez ennek az öt évnek az eredménye, és a visszajelzések is igazolják, hogy változtatások jó irányba mutatnak.

OKTATÁS | GYÓGYSZERÉSZET

Ugyancsak a közelmúlt eredménye, hogy a kórházi-klinikai gyógyszerészeti területre sikerült több tehetséges pályakezdő rezidenst megnyernünk, akik a klinikai gyógyszerészi tevékenységük során az egyetemi fekvőbeteg-ellátás különböző területein járulnak hozzá a minőségi gyógyszeres terápiához. A doktorképzésben résztvevő kiváló hallgatóimmal együtt elért eredményekre is büszke vagyok. Témavezetésem mellett 12 hallgató védte meg sikeresen Ph.D. értekezését, köztük dr. Kovács-Kiss Dorottya gyógyszerész Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéses doktori fokozatot szerzett. Egy fokozatszerzés előtt álló hallgatóm, Sebe István vegyész 2016-ban a Semmelweis Egyetem leginnovatívabb Ph.D. munkáért járó Innovációs díjában részesült. Jelenleg is 4 hallgató munkáját irányítom. Kutatási eredményeim közül fontosnak tartom a gyógyszerkészítés során alkalmazott segédanyagok fizikai öregedési folyamatainak feltárását a relaxációs jelenségek (entalpia, térfogati relaxáció) követésével, azaz a segédanyag-öregedés molekulaszerkezeti hátterének tanulmányozását összefüggésben a segédanyagot tartalmazó gyógyszerforma stabilitásával. A pozitron élettartam spektroszkópiát először alkalmaztam makromolekuláris gyógyszerhordozók és különböző konvencionális és innovatív gyógyszerformák mikroszerkezetének vizsgálatára, a rendszer makroszerkezeti stabilitásának előrejelzésére. A gyógyszerformák szinte kivétel nélkül sokkomponensű rendszerek, stabilitásuk követése során középpontban a hatóés segédanyagok elsődleges kémiai kötéseit érintő változásai állnak. Sokkal kisebb figyelem irányul a másodlagos, gyenge kötéseket érintő változások követésére. Ugyanakkor ezek a folyamatok a gyógyszerforma funkcióval összefüggő tulajdonságait (pl. hatóanyagfelszabadulás, mechanikai tulajdonságok) jelentősen módosítják, meghatározzák a hosszú időtartamú stabilitását. Ezzel a területtel foglalkozom, ami tulajdonképpen összetett, polimer tartalmú rendszerek szupramolekuláris jellemzése különböző fizikai-kémiai vizsgálómódszerek kombinációjával, azzal a céllal, hogy minél pontosabb képet kapjunk a szerkezet-változás dinamikájáról. Ennek

ismeretében a gyógyszerforma összetétele optimálható. Jelenleg munkacsoportommal korszerű technológiai eljárással, különböző szálképzési módszerekkel polimer alapú mikro- és nanoszálas rendszereket formulálunk, amellyel kihasználjuk a technológia adta előnyöket. Ezek a rendszerek szerkezetükből adódóan kedvező tulajdonságúak, megnövelik a beágyazott hatóanyag oldódási sebességét és látszólagos oldhatóságát is, így a rosszul oldódó hatóanyagok biohasznosíthatósága növelhető. A stabil formuláció létrehozásához a hagyományos gyógyszerformavizsgálatok mellett, a mikro- és makroszerkezeti jellemzőik közötti összefüggések megismerésére is fontos hangsúlyt fektetni. Milyen fejlesztések vannak most folyamatban? Régi vágya a Karnak – ez is egy folyamat –, hogy létre jöjjön egy kampusz, hogy egy valódi kampuszfejlesztés megvalósuljon. Még Noszál dékán úr kezdeményezte 2008-ban, mivel a Schöpf-Merei Kórház funkció nélkülivé vált, hogy ez kerüljön a Gyógyszerésztudományi Kar részeként felhasználásra. Most tart ott a projekt, hogy tavaly év végén megjelent az 1945/2017. Kormányhatározat a Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt tervezési folyamatainak megkezdéséről, amelynek a 2.b pontja a Hőgyes-SchöpfMerei Gyógyszerkutatási Centrum kialakítása. Ez a fejlesztés lehetővé teszi a Kar szervezeti egységeinek belső integrációját, kiváló hátteret biztosít továbbá az Egyetem intézményfejlesztési tervében is kitűzött gyógyszerkutatási-fejlesztési és gyógyszerellátási feladatok teljesítéséhez, azok oktatásához a graduális képzés mellett posztgraduális szinten (doktorképzés, szakirányú továbbképzés) is, továbbá megteremti a Nemzetközi Gyógyszerkutatási Centrum kialakítását. Ehhez a szakmai koncepciót kidolgoztuk, remélem, hogy valóban el tud indulni a fejlesztés. A Quacquarelli Symonds (QS) szűkebb szakterületeket rangsoroló listáján a gyógyszerészeti képzésben a tavalyi top 150 után, az idén ugyan csak a 151-200. helyre került a Gyógyszerésztudományi Kar, ebben a kategóriában a hazai intézmények közül egyedüliként szerepelünk a rangsorban. A kar eddig elért eredményeinek megtartásához, a versenyképesség megőrzéséhez szükséges, hogy olyan kutatási eredmények szülessenek, amelyek a világ élvonalába tartoznak. Ennek egyik alapvető eleme a műszeres infrastruktúra megléte. Sajnos az utóbbi években a középmagyarországi régió műszeres infrastruktúrát fejlesztő pályázatokból kevésbé részesült, ebben nem voltunk sikeresek. Ezért most fő törekvés a kampuszfejlesztés mellett, hogy ne üres laboratóriumok legyenek, hanem egy versenyképes laboratóriumi infrastruktúrát is ki tudjunk építeni, a jelenlegit tudjuk bővíteni, amelyek erősítik az ipari együttműködések hátterét. Különböző pályázatok, szerződéses munkák válnak így elvégezhetővé, amelyek további bevételt

EGYETEM

jelentenek a karnak, és növelik a kutatói aktivitást is. Szeretnénk új diszciplínákat is elindítani, most én csak a gyógyszerészi biotechnológiát említeném meg, annak legyen laboratóriuma és intézeti háttere. Fontos lenne oktatási szempontból egy nagyobb létszám befogadására alkalmas előadóterem, több szemináriumi terem, nemcsak a graduális képzéshez, hanem hétvégi továbbképzésekhez, nemzetközi képzések szervezéséhez is. A közösségi terek megújítása, skill laboratórium és oktató gyógyszertár kialakítása is tervben van. Ezek megvalósítása még évekbe telik, addig is próbálunk a saját kereteink között javítani a jelenlegi helyzeten. Milyen a kapcsolata a hallgatókkal? Azt gondolom, hogy erről elsősorban a hallgatókat kell megkérdezni. Úgy érzem, hogy abszolút nyitott vagyok, örülök, ha keresnek. Örömmel támogatom a közösségépítő és szemléletformáló kezdeményezéseket, legyen az gyógyszerészbörze, látogatás a CERNbe, vagy más, a HUPSA vagy a HÖK által szervezett rendezvény. Amit én magamról tudok mondani, hogy gyakorlatilag bármikor el lehet érni, és mindig igyekszem kellő empátiával segíteni, legyen az tanulmányi ügyekkel, vagy más, személyes élethelyzetet érintő kérdésekkel kapcsolatos. Oktatóként mik volt a legpozitívabb élményei? Legjobban a kiscsoportos, személyreszabott oktatást, mentorálást szeretem. Az egyetemi oktató-kutató tevékenységben a PhD képzés inspirál a legjobban. A legpozitívabb élményeim, amikor intenzív munkakapcsolat alakul ki köztem és a hallgató között. Nyilván egy százfős előadáson is van egyfajta személyes kontaktus, de messze nem olyan mély, mint valakivel nap mint nap együtt éli át az alkotás örömét. Mik a tervei a jövőre nézve? Egész közeli tervem, ha ez a kampuszfejlesztés tényleg elindul, hogy abban a legjobb szakmai tudásom szerint részt vegyek. Ez egy komplex feladat, nem csak gyógyszerészeti szakmai feladat, hanem komoly koordinációt igényel, amire biztosan lesz szakembergárda, de velük az együttműködést minél ered-

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

ményesebben szeretném megvalósítani. Tervem még egy morfológiai és fizikai-kémiai gyógyszervizsgáló laboratórium létrehozása, ami gyógyszerforma tervezéshez, gyógyszerforma vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen. Tulajdonképpen összefoglalva két tervem van: a kampuszfejlesztés sikeréhez hozzájárulni, a másik pedig a laboratóriumi infrastruktúrát javítani. Hogyan telik egy napja? Szeretek gyalogolni. A vár oldalában lakom, úgyhogy legyalogolok reggel. Hogyha időszűkében vagyok, akkor csak a belvárosig, ha nem akkor az Intézetig bejövök. Általában 7 óra és 7.15 között itt vagyok, kávézom, leülök és megválaszolom a leveleket. Utána megnézem, hogy milyen mikromenedzsment feladatok vannak, milyen adminisztrációt kell aznap megcsinálni. Részt veszek különböző, az intézeti munkát és a kari feladatokat érintő megbeszéléseken. Tartok tantermi órákat gyógyszerügyi ismeretekből, valamint különböző szabadon választható tantárgyakból magyar és angol nyelven. A kutatócsoportom munkáját folyamatosan követem, a Ph.D

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

hallgatóim eredményeinek elemzésére bármennyi feladatom is van, akkor is sort kerítek, jellemezően az esti órákban. Milyennek látja a gyógyszerészi hivatás jövőjét? Nagyon fényesnek. A környezet ugyan gyorsan változik, de az értékek állandóak. A gyógyszerészképzés értékét a több területet felölelő tudományos képzés adja. Ennek a széles spektrumú képzésnek nagyon komoly természettudományi, orvosbiológiai háttere van, amire ráépülnek a szakmai tárgyak. Tehát ad egyrészt egy speciális szemléletmódot. Persze lehet azt mondani, hogy nem is vegyész, nem is orvos, se ez, se az. De ami nagy előnye, hogy aki intellektuálisan nyitott, az el tud mélyedni az adott területen, és versenytársa tud lenni az orvosnak, a biológusnak, a vegyésznek. Ma egy autonóm hivatás jövőképe áll a gyógyszerészek előtt, ami lehetőséget teremt a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerében is a gyógyszerészi kompetenciák, a tudás és nem utolsó sorban a polgári létforma betöltésére. A gyógyszerellátásban

olyan jelentős változások történtek, melyek a gyógyszerészi tevékenységet integrálták az egészségügybe, és a hivatást a beteg ember szolgálatába állították. Az egészség fenntartása, a betegségek megelőzése új feladatokat ad a gyógyszerészek számára is. Nemcsak közforgalmú gyógyszertárakban, hanem kórházi, klinikai körülmények között is több gyógyszerészi feladatkört lehet innovatív módon, a gyógyszer- és betegbiztonságot, a gyógyszeres terápia eredményességét szolgálva betölteni. De ha valaki kutatói érdeklődésű, a gyógyszeriparban számos helyen, egészen a gyógyszer engedélyező hatóságig változatos munkaköröket el tud látni. Ez egy nagy értéke a diplomának, amit meg kell őrizni. Véleményem szerint a legfontosabb, hogy a képzés egy megfelelő adaptációra készítse fel a hallgatókat, tehát arra, hogy a kívánt területen képes legyen elmélyedni, az adott, akár ismeretlen feladatba, és rövid idő alatt bele tudjon tanulni, és alkalmazni tudja a mindennapi problémamegoldás során. Minél komplexebb ugyanis egy munkakör, és a gyógyszerészet ide sorolható, annál kevésbé elvárható egyegy részterület napi gyakorlatának elsajátítása az egyetemi tanulmányok alatt.

AGYMOSÁS | ÉLETMÓD

KORTÁRSASÁG

HÁLÓRA KÖTVE a kontrollált tudat SZÖVEG ÉS ILLUSZTRÁCIÓ: BOROS ANNAMÁRIA

Peremkerületi háziorvosi létben relaxált(abb) mentális terű édesanyám egy belvárosi utazásból a következő meglátással tért haza: „Ezek mind rá vannak kötve egy hatalmas tőgyre, azt szopják folyamatosan!”- utalva itt a metróban szeme elé tárult azon látványra, melyben lényegében kortól függetlenül az emberek döntő hányada telefonjának megkérdőjelezhetően értékes tartalmaiba elmerülve tölti saját életidejét, éli meg sajátnak gondolt valóságát. A ’brainwash’ konteó koncepciója szerint kultúrkörünket egy főként az oktatási rendszeren és médián át elterjesztett irányított agymosottság hatja át, melyben az emberi tudat különböző pszichológiai technikákkal kerül befolyásoltság alá egy érdekcsoport az emberi fajra nézve kevéssé jóindulatú és előnyös céljai mentén. Cikkemben azokból a jelenségekből szedek össze néhányat a teljesség igénye nélkül, melyeket mérlegelve talán mégsem olyan könnyű elmenni a koncepció mellett egy újabb összeesküvés-elmélet hívő paranoid teóriának bélyegezve azt. AZ EMBERI PERCEPCIÓ HATÁRAI - a sémás észlelés Ha abból a modellből indulunk ki (negligálva a kvantumfizika megfigyelőtől függő valóságról szóló felfedezéseit), hogy létezik egy objektív valóság, melyet minden ember ugyanúgy tud észlelni, a folyamat végigvitelénél hamar gondolati csavarokba ütközünk. Vegyük a látás folyamatát - az emberi szem visszaverődő fotonokat észlel (tehát nem magát a feltételezett objektív tárgyat közvetlenül), a bejövő információból a retinán elektromos jel keletkezik, mely ezután több kódolási folyamaton megy át, az asszociációs területeken átjutva az eddigi ismert sémákhoz igazodva, korrigálva, kiteljesítve interpretálódik az agykéregben. Végigkövetve ezt minden modalitással eljuthatunk odáig, hogy közvetlen kapcsolatunk, direkt megfigyelőtől független objektív külvilágészlelésünk egész biztosan nincs, a feltételezett külvilág tárgyaival, jelenségeivel csak egy emberi érzékszervek által dekódolt saját észlelet formájában vélhetünk találkozni. A fénysebességből

(hangsebességből), idegi vezetési sebességből és a feldolgozórendszerek működési idejéből fakadóan továbbá a folyamat sosem real time, tehát mindig a feltételezett külső objektív valóságnak csak egy „időben” eltolódott változatát észlelhetjük csak. Az érzékelésfilozófia sok elmélkedési alapot nyújt még, témánk szempontjából a kiemelendő az, hogy a „külső valóságot” csak már meglévő, a tudatba bekerült sémák alapján, torzítva tudjuk észlelni, sosem teljes „objektív” valójában. Ezek a sémák pedig tanulással, gyerekkortól kezdődően kerülnek oda be, jobbára a közoktatáson és mainstream médiahordozókon (könyveken, tévéműsorokon), és az ugyanezeken felnőtt szüleink és egyéb kontaktjaink szemléletén át. Hányan látnának pl. aurát az emberek körül, ha az iskolában az lenne a tananyag, hogy az embert többrétegű energiamező veszi körül, aminek frekvenciája színként dekódolható? A ’CSORDAMENTALITÁS’ mint a kellemes, biztonságos élet záloga Az ember újszülöttként, gyerekként egészen biztosan halálra ítélt, ha nem tud beilleszkedni az őt körülvevő közegbe, fennmaradásához később is általában sok ember munkája szükséges (hány ember képes pl. egyedül megtermelni a túléléséhez szükséges élelmet?). Az átlagember létének fennmaradása a közösség erejére utalt, az abból való kilógás végzetes következményekkel járhat, a fizikai aspektusokon túl a közösséghez való

tartozás pszichés igényével is számolva. Minden csoportosulásban ismertek azt összetartó hiedelemrendszerek, melyeket annak, aki tag akar lenni, többékevésbé el kell fogadnia, és azok szerint kell működnie, ha nem akarja a ki nem mondott kiátkozás életveszélyes következményeit magára venni. A csoportnyomás általában akkora, hogy az átlagos szellemi igényű és kíváncsiságú szintű egyén nem kérdőjelezi meg a közös dogmarendszert, kényelemből, a beilleszkedés, megértettség, elfogadottság szerotonin és egyéb kéjes hormonokat felszabadító volta miatt boldogan leél egy életet a közös hitrendszer kritikai elemzése nélkül. A TÖMEGPSZICHOLÓGIA „A tömegekben a butaság és nem a gondolkodó ész gyülemlik össze.” Gustave Le Bon A ma embere tömegtársadalomban, tömegkultúrában létezik, melyben gyakori jelenség, hogy a mennyiség az úr a minőség rovására. Tömegben megfigyelhető a dezindividualizáció, az egyéni lélektudat ún. kollektív tömeglélekbe beoldódása, mely utóbbira egyedi tulajdonságok jellemzőek. Az így generálódó anonimitás hatására a korábbi felelősségérzetből származó gátlások feloldódnak, eluralkodik a „korlátolt felelősségű lét”, hisz „sokan vagyunk, én csak megyek a többiek után”, senki nem felelős semmiért, hisz a tömeg megfoghatatlan, előállíthatatlan.

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

KORTÁRSASÁG ÉLETMÓD | AGYMOSÁS

”Az Antikrisztus nem alak, nem ember, nem lény, nem test-lélek-szellem olyan egysége, mint amilyenek mi vagyunk. Hiszen éppen ez az. Ez a titka. Az Antikrisztus éppen a személytelen. Mi a borzalom a személytelenben? Az, hogy megszólíthatatlan. Az Antikrisztus az aperszonális legátoló szükségszerűség. Az anonim borzalom, amellyel szemben védtelenek vagyunk, nem mert tőlünk független, hanem mert ezt a nemlétezőt mi valósítjuk meg és mi csináljuk és mi tartjuk fenn és mi ragaszkodunk hozzá. Egyetlen pillanatában sem valódi. Annyiban van jelen és neki csak annyiban van hatalma, amennyiben élő emberi lény őt szolgálja és neki meghódol és magában neki helyet és teret enged, és amennyiben az élő emberi lény személytelenné és valótlanná válik.” - HAMVAS BÉLA

A magatartásminták lelki infekcióként gyorsan terjednek benne, az ideáljai igen változékonyak és könnyen irányíthatóak. Kritikai gondolkodása nincs, könnyen áthatja a mindenhatóság-érzés. Hipnábilis, impulzív, a szuggesztiókra, propagandára igen fogékony, főleg vizuálisan, a szimbólumokon keresztül (márkalogók).

„A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy. E tényekből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelszószerűen oly sokáig használnia, amíg csak a legutolsó is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga elé idézni azt, amit akarunk.” - ADOLF HITLER

REKLÁMPSZICHOLÓGIA „A fogyasztó akaratának, gondolkodásának, attitűdjeinek befolyásolása a vásárlás érdekében” A reklámokra jellemző, hogy a meggyőzés indirekt útját használják, a kognitív tényezők helyett rövid (és olcsó) utat találva az érzelmekre való hatással a viselkedés aktuális üzleti és egyéb hatalmi érdekek szerinti manipulálásához. Fontos a szimpatikus, csinos kommunikátor, erős vizualitás, tömör, egyszerű, fülbemászó szlogen, attraktívra kozmetikázott statisztikák és persze a gyakori ismétlés. Vidékről egyetemünk városába való visszatéréskor sokkoló élményként üti mellbe az embert a fővárost elöntő reklámszemét-

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

áradat. Ez az emberi elme nagyfokú túlterhelése haszontalan tartalommal, mely ha az egészséges környezethez és a legmagasabb egészséghez való alapvető emberi jogokat kicsit is komolyan vesszük, nem megengedhető, elfogadható. A szellemi kapacitást sajnos ezek külön odafigyelés nélkül is leterhelik, egy belvárosi út után rengeteg, tudattalanba bekerült káros szlogennel, szuggesztióval lesz tele az ember feje. Ma a „fejlett” világ népességének nagy része városban él, ezen fogyasztói attitűddel fertőzött területen tehát extenzív a lakosság folyamatos szellemi átszennyezettsége. A szakma képviselői szeretik azzal hárítani gyakran társadalommanipulálónak nevezett tevékenységért vállalandó felelősségüket, hogy az ember tudatos lény, szabad akarata

AGYMOSÁS | ÉLETMÓD

van, befolyásolhatóságának gondolata nem reális. Egy szellemileg magasan képzett jógik és mágusok által alkotott populációt vizsgálva ez valóban igaz, az átlagemberek által dominált társadalmi környezetünk nyitott szemmel elemezve viszont sajnos egyértelmű a gondolati átfertőzöttség és az irányított attitűdök megléte. MEMETIKA - az elme vírusai A kifejezés eredete a görög miméma - utánzás szóból jön, mémnek nevezzük az emberek között vírusi stratégiával terjedő gondolatokat, hiteket, irányultságokat, viselkedésmintákat, melyek ölthetik egy aktuális divat, zeneszám, jelszó, technika stb. formáját. A számítógépes és egyes szomatikus vírusokhoz hasonlóan a mémek engedélykérés nélkül beépülnek a gazdaszervezetbe, „lebukásuk” ellen beépítetten védettek, hisz integrálódásuk nyomán a szervezet sajátjának ismeri el őket, így észrevétlenül tudják módosítani a normális működést. Terjedésük fizikai közeghez nem kötött, exponenciális, lényegében megállíthatatlan, öncélú folyamat, minőségjavulás nem sajátja. Az emberi faj hajlik a mintakövetésre, agya igen fogékony az új, utánozható tartalomra, kívülről jövő, betanult dolgokat könnyen sajátjaként fogad el, szívesen átvesz, ezen mechanizmussal tehát könnyen beültethetőek és gyorsan terjeszthetőek nagy távolságokban is (internet!) új minták a populációkban.

”Ha egy termékeny mémet ültetsz az agyamba, akkor szó szerint élősködsz az agyamon, mert a mém terjesztésének eszközévé teszed, pontosan úgy, ahogy a vírus élősködik a gazdasejt genetikai mechanizmusán.” - RICHARD DAWKINS

Mémek terjesztésére ma igen sok eszköz kínálkozik, hisz a népesség nagy része már szinte 0-24 órás „hálóra” kötöttségben létezik (média- televízió, rádió, írott sajtó, internet). A közösségi oldalak kiváló színterek egy-egy vírus ledobására a közösbe (pl. #metoo gerjesztett kampány). Meme-

KORTÁRSASÁG

washed-nek nevezheti magát az, aki pl. szelektív Facebook-oldal követések nyomán egy témakörre terelődő gondolatokkal túltelődik. A jelenség természetének átlátása a kezdeti kellemetlen érzések („ilyen könnyen fertőzhető lenne a tudatom?”) után elhozhatja azt a megnyugvást, mely abból a felismerésből fakad, igazán egyik gondolatunk sem sajátunk, így ragaszkodni nem érdemes hozzájuk (zen meditáció). A társadalmi súly átgondolása viszont nem ugorható át, hisz riasztó a tény, mennyire könnyen manipulálhatóak a tömegek. A mémek természetesen lehetnek pozitívak vagy semlegesek is, a jelenleg a világban uralkodó értékválság és szűklátókörű irányultságokat látva viszont nem reális azt gondolni, ne lennének lehúzó tendenciák is nagy erőkkel terjesztve. VR az irányítás mesterien élethű eszköze A technológia fejlődésével lassan hazánkban is terjednek a virtuális realitásba magas minőségben benyelő szemüvegek és kiegészítőik. A technika pozitívuma, hogy (kis észlelés- és tudatfilozófiai bemelegítéssel karöltve) a hétköznapi, objektívnek tekintett valóságunk illúzió voltának kérdésére tömegekben felhívhatja a figyelmet, élményszerűen érzékelhetővé teszi, mennyire könnyű világokat kreálni (Maya: az észlelt anyagi valóság illúzió volta). A kritikus pont is itt van - tömegek fogják életidejük tetemes részét egy a saját „valóságuknál” kellemesebb, mesterségesen generált valamiben eltölteni. Ami egy kreált fogyasztói termék, az irányítható és irányított is, gyakran megkérdőjelezhetően üdvözítő elvek mentén.

az elektromágneses hiperérzékenység (EHS) jelenségét, ami nem feltétlen alaptalan pszichoszomatizálás, ha belegondolunk a ténybe, az összexpozíció egyre csak nő az új eszközök terjedésével (pl. az önvezető autók elterjedéséhez nemsokára újabb, teljes városokat lefedő vezérlőháló kell majd), továbbá átgondoljuk, mi is az emberi szervezet, sejt. Ismerve azt, hogy a test bioáramokkal összefüggésben működik, egysége, a sejt egy igen érzékeny, finoman szabályozott szerkezet, nehezen képzelhető el, hogy a szinte mindenhol mesterségesen és egyre nagyobb összdózisban, a természetes szintet sok tízhatvánnyal meghaladó gerjesztett terek (adótornyok, kiterjedt mobiltelefonhasználat, emittáló wifi routerek még egészségügyi intézményekben is) indifferensek lennének az emberi szervezettel. Aktuális világberendezkedésünk sokban a tömegkommunikáció wireless formájára épül, a hatalmas üzleti érdekek szava hangosabb lehet a józan észnél, de a kutatási eredményeknél is. Egy olyan világban, ahol gyermekjátszótér épül magasfeszültségű távvezeték lábához, talán érdemes saját (üvöltő) intuíciónkra hallgatni a propaganda helyett ebben a kérdésben is.

A HÁLÓ SZOMATIKUS ÁRA - extrém EMF terhelés

Ahogy a gyűjtésből látszik, a tudati irányítást sok jelenség alapozza meg, kiterjedt eszközparkjával a népesség nagy része már rendelkezik. Jelen cikknek nem témája az okok kutatása, célja inkább a figyelemfelkeltés – az emberi tudat irányítottságának, kondícionáltságának koncepciója nem feltétlen fikció.

Az emberi szem az elektromágneses spektrum csak igen kis sávját tudja érzékelni, a telekommunikációs eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány ebbe nem tartozik bele, így szerencsésebb egyén úgy vélheti, ez a sugárzás nem is létezik, legalábbis neki nincs vele szomatikus kapcsolata. A valóság az, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada ismeri fel magán

Az ember személyes léte sokban megegyezik tudatának tartalmával, működésével. Ennek beszennyezésére igen sok technika áll rendelkezésre, tisztítása – főleg a megszokott, sokszor parazita közegben megmaradva – nehéz feladat, de nem lehetetlen. Az első lépés a jelenség valóságosságának felismerése.

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

ELHÍZÁS Mi lehet a háttérben?

SZÖVEG: ORTÓ ESZTER Az elhízás vagy más néven obesitas a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Tipikusan úgy szoktak fogalmazni, hogy akkor keletkezik súlyfeleslegünk, ha a szervezet számára szükséges energiamennyiségnél többet viszünk be. Azonban ez nem ennyire egyszerű, hátterében lehet genetikai ok, pszichológiai probléma vagy életmódbeli tényező is. A túlsúly az emberek tudatában legtöbbször nem betegségként jelenik meg, főleg addig, amíg a szövődménybetegségek radikális életmódváltást nem sürgetnek. Ezért is rendkívül nehéz megelőzni, hiszen sokan már csak akkor döbbennek rá, hogy változtatniuk kellene, mikor már az elhízás valamilyen következménye alakult ki, illetve mikor már nehezen lehet megszabadulni a súlyfeleslegtől. Mivel a túlsúly kialakulásához vezető út rendkívül szerteágazó, a következőkben főleg a genetikai tényezőkre szeretnék kitérni. A túlsúlyos embereket sajnos sokszor megbélyegezzük, akaratgyengeséget, egészségtelen életmódot társítunk hozzájuk. Ez azonban többségében nem helytálló, hiszen az elhízás sokszor nem a túlzott evésnek, mint inkább a genetikai tényezőknek köszönhető. Az elhízásra való hajlam öröklődő tulajdonság. Azokban a családokban, ahol az egyik szülő sem elhízott, a gyerekeknek csak 10%-a lesz elhízott; ahol az egyik szülő elhízott, ott a gyerekek 40%-a lesz; ha pedig mindkét szülő elhízott, a gyerekeknek 70%-os esélye van az elhízásra. Próbálták ezt úgy megmagyarázni, hogy a gyerekek csak utánozzák a szüleik étkezési szokásait, de ikerkísérletekkel alátámasztották az elhízás genetikai alapját.

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

TESTZSÍRSEJTSZÁM A zsírsejtek kizárólag csecsemőkor és serdülőkor kezdetén képesek szaporodni, azonban méretüket egész életen át tudják változtatni a szervezet által raktározott zsír mennyiségének megfelelően. A túlsúlyos embereknek általában több és nagyobb zsírsejtjeik vannak, mint normál súlyú társaiknak. Tehát kapcsolat van egyrészt a gének és a zsírsejtek száma között, másrészt a zsírsejtek száma és a kövérség között. Ezzel magyarázható, hogy a zsírleszívásos beavatkozásokkal általában csak rövid ideig tartó eredményeket érhetünk el, hiszen a megszerzett karcsúság csak addig tart, amíg a zsírsejtek újra fel nem töltődnek. Egy zsírsejt pedig akár harmincszorosára is képes növekedni.

AZ ANYAGCSERE SEBESSÉGE Egyéni különbségeket mutat az is, hogy szervezetünk hogyan hasznosítja a fölöslegben bevitt kalóriákat; míg egyesek szervezete nagyobb részét átalakítja zsírtartalékká, addig másoké több energiát éget el a különböző anyagcsere folyamatokban. Ezért van az, hogy – kissé túlozva ugyan – míg az egyik ember szinte bármit megehet, nem fog rajta meglátszani, a másik már ha ránéz az ételre is, felszed pár kilót. Az anyagcsere optimális sebességének beállítása a megfelelő összetételű és időrend szerinti táplálkozással lehetséges. Ez rendkívül fontos a megfelelő testsúly kialakításában és annak megtartásában is.

HÁTTÉR | ÉLETTAN

EGÉSZSÉG

STABILIZÁCIÓS PONT / SET POINT A stabilizációs pont egy olyan az agyunk által meghatározott érték, amely próbálja a testsúlyunkat stabilizálni és nagyjából egyenlő értéken tartani. Ezért történhet az, hogy 1-2 kilót ingadozhat a testsúlyunk, de lényegesen nem változik általános körülmények között. Ezen kívül ez lehet a magyarázata annak is, ha valaki egy drasztikusabb fogyókúra után viszonylag hamar visszaszerzi a leadott kilókat, hiszen a szervezete az agy által „beállított” testsúly megtartására törekszik. Ennek köszönhető, hogy sokan pár kiló leadása után megállnak a fogyásban és ko-

molyabb életmódváltás nélkül nem is sikerül nekik tovább folytatni. A legtöbb fogyókúrás gyógyszer is a stabilizációs pontra hat, úgy hogy azt lecsökkenti, így a szerveztünk által meghatározott zsírtartalom is kisebb lesz. Azonban az előbb említett okok miatt a gyógyszer szedésének abbahagyásával a stabilizációs pont is visszaáll az eredeti értékre. A fogyókúrás gyógyszereken kívül más, idegrendszert támadó gyógyszer is hatással lehet rá, így fordulhat elő, hogy különböző antibiotikumok vagy hormonkészítmények szedése során néhány plusz kilóra tehetünk szert.

Összegezve,

LEPTINSZINT A leptin egy polipeptid, mely a zsírsejtekben termelődik és a hypothalamus számára jelzi a szervezet zsírtartalmát. Tehát normál esetben, minél magasabb a szervezet zsírtartalma, annál több leptin keletkezik, annak pedig táplálékfelvételt gátló hatása van. A túlsúlyos embereknél a leptinszint öröklődő rendellenessége is szóba jöhet, azonban gyakoribb, hogy elhízás esetén a szervezet fokozatosan érzéketlenné válik a leptinszintre, így a beépített mechanizmus nem gátolja a felesleges táplálékfelvételt.

a gének sokféle módon felelősek lehetnek az elhízásért: sok és nagy zsírsejt teremtésével, magas stabilizációs pont és alacsony anyagcsere-sebesség beállításával vagy a leptinszint rendellenességével. Ezeken kívül természetesen még rendkívül sok tényező vesz részt a súlyunk kialakításában. Ezért is fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő testsúly kialakítására és megtartására, hiszen ezzel is hozzájárulunk egy egészséges és kiegyensúlyozott élet kialakításához.

18,5 - 24,9

25 - 29,9

30 - 34,9

sovány

normál

túlsúlyos

elhízott

35 < súlyosan

elhízott

mennyi a BMI indexed?

< 18,5

140 120 100

testtömeg (kg)

(magasság)2 (m)

160

170

180

190

200

cm 13

ÖTLET1 | ÖTLET2 | TÖRTÉNET EGÉSZSÉG DOHÁNYZÁS ROVATCÍM

A DOHÁNY

BUKÁSA

A HEROINNÁL IS MAGASABB ADDIKCIÓS POTENCIÁLÚ SZABADSÁGSZIMBÓLUM A dohány (Nicotiana tabacum) egy Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos növényféle, nikotin és harmala alkaloid stimulánsokat tartalmazó drog, mely nyugaton tradíciók által szabályozott, kontrollált használat híján a WHO szerint a 21. században 1 milliárd ember potenciális önkezű gyilkossági járványának szere lett. SZÖVEG: BOROS ANNAMÁRIA

AZ EPIDÉMIA MEGNYILVÁNULÁSAI HAZÁNKBAN A WHO 2016-os eredményei szerint Magyarországon a fiatalok 25%-a, a felnőtt férfiak 33,4%-a, felnőtt nők 22,2%-a használ dohányterméket. 2010-ben 20 470 ember halt meg dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. A korai (65 év előtt bekövetkezett) halálozások közel harmadát (29%) a dohányzás okozta. Átlagosan a füstölgő férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. Gondoljuk át a fentieket – a felnőtt magyar férfiak 1/3-a mérgezi magát önkezűleg habituálisan, a már pár aktív dohányos nap után megjelenő egészségi állapotromlást képes addig tetézni, a minőségi hanyatlás mellett mennyiségi viszonylatban is 19 évet beáldoz saját életidejéből egy eredeti gyökereitől elszakadva mára annak karikatúrájaként űzött szuicid gyakorlat oltárán. 2012-ben fiatalok körében végzett felmérés szerint 44%-uk otthonában, 70%-uk pedig otthonán kívül kénytelen mások füstjét beszívni, mely, ismerve a fiatal tüdő kiemelt vulnerabilitását, gyalázatos statisztika. A cigarettatermékeken 73% körüli adó van, 2015-ban az állam összbevétele ezekből 417 264 628 000 forint volt, a dohányzás okozta megbetegedések ellátására ennél magasabb összeg megy el, ennek ellenére dohányzáskontroll programra a WHO adatok szerint 2016-ban csak 56 500 000 forintot került kiosztásra.

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

A 2012. január 1-je óta érvényben lévő nemdohányzók védelméről szóló törvény sokat segített a közterek élhetőségén, valahogy mégis az az érzés maradhat az emberben, nemigen járunk élen az ön- és közegészségtiszteletben. Igen kínos fényt vet egy társadalomra az a jelenség, mely Budapesten sétálva lényegében állandó élmény – kihívás úgy közlekedni, hogy „elegánsan füstölve” valaki ne okádna éppen a gyalogosra karcinogén gázelegyet. A buszmegállókra is érvényes dohányzástiltó intézkedés betartásra ösztönző fellépés (5 év alatt mindössze pár százszor történt bírságolás) és személyes felelősségvállalást elhozó működő mentális képességek híján szintén sokszor megszegésre kerül. Bár az egészségügyi intézmények ajtajától 10 méteren belül tilos a dohányzás, a bejáratok állandó „díszei” fehér ruhás bagózó egészségügyi dolgozók. Klinikusként józanul látva a helyzetet, nagyon frusztráló, kiégésfacilitáló lehet azzal a tömegesen fennálló helyzettel szembesülni, melyben a kezdeti lelkes segítő jószándék egy olyan játszmába fut ki, ahol a páciens tudja, a dohányzás betegíti meg, tüneti kezelést igénybe is vesz, a generáló és fenntartó tényezőt viszont továbbra sem hajlandó kiiktatni, az orvos pedig kénytelen ehhez asszisztálni (lásd kellően kreatív beteg akár tracheostomával is meg tudja oldani a további karcinogenizáló addikcióhódolást). Hogy jutottunk ide?

TÖRTÉNET | DOHÁNYZÁS

EGÉSZSÉG

A SZAKRÁLIS FÜST

„Ha egy Szakrális Pipaceremóniát végzünk, megtöltjük a pipát szent dohánnyal és felajánljuk Nagyapának, A Nagy Léleknek, azután az Észak, Dél, Kelet és Nyugat szellemeinek, végül Földanyának. A ceremóniában való részvétel által az egyénnek lehetősége nyílik ebben az életben központosítottá válásra.” /Adam Fortunate Eagle/ Az amerikai indiánok már jóval az európai „hódítás” nyomán kontinensünkön való kommerciális elterjesztés előtt használták a dohányt vallási, ceremoniális és medikális jelleggel, a Teremtőtől való ajándéknak, a vele való kapcsolattartás egyik eszközének tekintve azt. Jó időben, jó helyen, jó módon használva az egészséget szolgálja, míg random, meghatározatlan, addiktív módon megbetegít és halálhoz vezet, így tartják a natív lakosok. A növényt, ha nem szertartásosan, pipából, esetleg nyálkahártyán át fogyasztják, a Teremtőnek való felajánlásként égetik. Füstje hitrendszerük szerint véd a fizikai, mentális, spirituális ártó erőktől. A dohány a spirituális növekedés eszköze, ajándékként pedig a tiszteletadás jele az idősebbek felé. Kiemelten fontosnak tartják a növény termesztési munkálatai, szedése, elkészítése és fogyasztása közbeni jó attitűdök és tiszta gondolatok meglétét. Kemikáliákat nem használnak, így adható meg a Teremtő felé a megfelelő tisztelet és lesz jó egészséget hozó a felhasználás. Sámáni körökben a pszichedelikus ayahuasca főzet kísérőjeként jelenik meg, és míg a nálunk elterjedt kis dózisú nikotint tartalmazó termékek nem, erősebb formában viszont önmagában is használható hallucinációindukcióra, transzba lépésre. A nyugati kultúrkörben általánossá vált habituális használat náluk deviancia, a tinédzserlázadás tünete, élesen megkülönböztetik a tradicionális és kommerciális dohányt (előbbi saját gondos biotermesztés, utóbbi telekemikalizált és adalékanyagozott, lelketlen

tömegtermék – a mai dohánytermékekben adalékok széles köre fokozza az „élvezetet”, főként pedig az addiktivitást, egyre halványuló kérdőjellel a karcinogenitást), egy hazai hivatalos lista csak 272-t sorol fel ezekből. Fontos különbség, hogy a tradicionális felhasználásban nem túl gyakori a füstölés, gyerekek közelében erősen limitált (vs. magyar anyuka babakocsiban lévő pár éves szülöttjének légútját karcinogenizálja, gyermekkórház előtt dohányzó apukák gyerekkel a másik kéznél), inkább enyhébb formák fogyasztása, kommericális dohány redukálása. Az inhalálás ritka, alkoholos és tisztátalan, zavaros gondolatok általi befolyásoltság alatt nem történik fogyasztás (vs. nyugati tipikus péntek esti realitás).

„Nem tiszteletteli használata egy szakramentumnak az, ha a cigarettát távol tartjuk a testünktől, a hamut a földre ejtjük, a csikket a lábunkkal nyomjuk el – nem így kezelünk egy szakramentumot” /Paul Ortega, apacs tradicionális gyógyító/ Az alábbi betegségekben használják gyógyításra: asthma, rheuma, láz, fejfájás, fülfájás, fogfájás, szülési fájdalmak, hasfájás, nyílt sebekre, továbbá mint rovarriasztó és gonosz szellemeket elűző szer. További szimbolikus jelentései: vendégek felé tiszteletadás, üdvözlés, termény megáldása, jólét biztosítása, vadászathoz áldáshozás, törzsek közötti szerződéskötés, gyógyítói fizetség. Ha a szűkebb szellemi látókörű emberen el is uralkodik az etnocentrizmus a fentieket olvasva – mely szerint egyedül saját társadalmi berendezkedésünk a magas szintű és követendő, „fejlett”, a primitív törzsek szokásai pedig maximum egy lenéző mosolyt érdemelnek –, annyit látni kell, igen fontos egy szernél a valódi bölcsesség alapján (és nem pénzéhes reklámszakemberek hazugságai nyomán kreálódott) szabályozott használat. Tradicionális törzsi közegben nem történhetne meg az, ami nálunk mára

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

„természetes” realitás, hogy egy ember akár 15-20 szál cigarettával egész nap „stresszoldásként”, a materiális síkba ragadva, bármilyen lélekemelő hatás, spirituális célzat nélkül, mindenféle józanságot nélkülözve háromnegyed életén át krónikusan mérgezné magát és környezetét. Sajnálatos jelenség, hogy a fogyasztói műértékrendnek egyre kevesebb közösség tud ellenállni az eddig romlatlanok közül is, mára őslakosi körökben is gond az elharapodzó antitradicionális szerhasználat. A nikotin annyira erős méreg, hogy már pár szál cigarettából is kinyerhető megfelelő technikával annyi, mely instant (ön)gyilkossághoz elég. Újra felmerül a kérdés, hogyan tudtunk idáig eljutni?

MONTÁZS: BOROS ANNAMÁRIA

EGÉSZSÉG DOHÁNYZÁS | TÖRTÉNET

SZENTSÉGBŐL MÉREG – A KOMMERCIALIZÁLÓDÁS A dohány európai története társadalmi rendszerünk gátlástalanságának mára teljes mértékben lelepleződött, kifejező példája. A pestis és a háborúk korábban is megdobták a növény népszerűségét, de a 20. sz. elejétől megjelenő tömeggyártás az olcsó árakkal, a biztonsági gyufa megjelenése és főként a modern propagandagépezet tették csak lehetővé az igazán tömeges elterjesztést. Az I. világháborúban már fejadagként osztogatták a csomagolt cigit a csapatoknak, az ingyenes lakossági terjesztés tovább segítette a megfelelő tömegaddikció kialakítását. A világháború utánra gyakori jelenség lett a dohánybolt előtt álló sorok látványa. A nagy népszerűség hátterében sokban a gyorsan kifejlődő dohányipari lobbi és reklámok trükkjei álltak, melyek kezdetben egyenesen egészségesnek állították be a terméket, orvosokkal illusztrálva azt.

„As your Dentist, I would recommend Viceroys.” „Give your throat a vacation” Nem volt ritka a kisgyerekkel vagy a fiatal fantáziát megragadó figurával (Joe Camel) való reklámozás, a szexualitás és aktuális szépségideálok kihasználása sem.

„Dad, you always get the best of everything... even Marlboro” „Blow in her face and she’ll follow you anywhere” (??) „Reach for a Lucky instead of a sweet” Kezdetben nőként még kínos volt a füstölgés, de lefizetett modellszemélyiségek és direkt a nemet megcélzó kampányok segítségével gyorsan normalizálták ezen devianciát. Az 50-es évektől a kezdeti pár józanul gondolkodó ember hangja mellé összegyűltek kutatási evidenciák is a kritika nélkül tömegek által „benyelt” szokás toxikusságát

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

bizonyítandó. Miután tovább már nem lehetett egészségesnek beállítani a füstöt, jöttek a cselesen statisztikakozmetikázó reklámok:

„More Doctors smoke Camels than any other cigarette!” „20,679 Physicians say Luckies are less irritating” Dohánycégek által finanszírozott alibikutatások indultak „még nem egyértelmű az összefüggés a dohányzás és az egészségkárosodás” címen, hosszú időhúzással további tetemes profitot nyerve. 10 év kellett, mire „összegyűlt annyi adat, melyből egyértelműen kimondható az ok-okozati összefüggés a dohányzás és az egészségügyi károsodások között”, ’65 óta kötelező ezt feltüntetni a cigarettásdobozokon is. További kis trükkök: a termékek nikotintartalmának emelése, ammónia hozzáadásával hatás fokozása, a direkt reklám betiltása után rejtett hirdetések pl. Superman filmben Marlboro teherautó, ruhán és egyéb terméken reklámozás. A fentiek nyomán olyan hamis asszociációkat sikerült beleégetni a cigarettával kapcsolatban az emberek tudati mezejébe a mai napig hatva, mint a szexiség, elegancia, soványság (étkezés helyetti orális örömök), szabadságélmény (amerikai álom), felnőttség, trendiség, közösség, „önpercek”-jutalmazás. Fontos látni, hogy – bár a direkt reklámozás betiltásával az átlagember kevésbé találkozik vele – a dohányiparnak ma is nagy lobbigépezete van, ami aktívan dolgozik saját érdekei mentén, sokszor arra hivatkozva, munkahelyeket teremt, a közegészség pedig úgysem lenne sokkal jobb termékei nélkül sem (?).

TÖRTÉNET ÖTLET1 | DOHÁNYZÁS | ÖTLET2

A nyugati kultúrkört erősen átfertőző dohányzási lassú szuicidum/önrontó életmód tendenciája egy beszédes példa arra, mi történik, ha eredeti kontextusából kiszakítunk egy erős szert és egy gyökértelen, tradícióvesztett tömegben erőszakosan, hazug üzenetekkel elterjesztjük. Arra is felhívja a figyelmet, ha egy gyilkos minta elterjesztése az átlagemberek között üzleti érdekek mentén nem is annyira régen ennyire effektíven megtörténhetett, hiába gondoljuk azt, ma hasonló már nem létezhet, ugyanígy gyilkos szerek és technológiák vannak egészségre nem károsként, legalábbis nem bizonyítottan károsként eladva nekünk, megkárosítva

ROVATCÍM EGÉSZSÉG

az emberiség nagy részét (pl. mezőgazdasági kemikáliák, egyre csak erősödő elektromágneses terek). A legelgondolkodtatóbb pedig talán az, milyen erők is uralhatnak egy olyan társadalmat, amely gátlástalanul képes a szentből – bocsánat – szart csinálni (ahogy látjuk nemcsak a dohány, hanem pl. több nyugati kultúrkörben démonizált, emiatt félrehasznált pszichedelikus növény esetén is), valamint olyan öntudatlan tömegeket kitermelni, melyek bármilyen erőszakosan elterjesztett viselkedésvírust kritika nélkül leutánoznak, saját maguk és felelősségteljesebb környezetük egészségét is krónikusan meglopva?

TOVÁBBI OLVASNIVALÓ:

Ruediger Dahlke: A d ohányfüst pszichológiája

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

ITT MOST KÖRBE NÉZHETSZ

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

HALLGATÓI FÓRUM 2018

HAMAROSAN!

KORTÁRSASÁG GENERÁCIÓK | EQ

TARI ANNAMÁRIA: pszichoterapeuta

az élet offline üzemmódban zajlik Hányszor halljuk idősebb rokonainktól, hogy „bezzeg az ő idejükben” ez nem így működött. Tényleg annyival léhább, felelőtlenebb, másabb lenne ez a generáció, mint az előtte lévő, vagy az angol terminusban generation shaming néven ismert jelenség alaptalan? Tari Annamáriával beszélgettünk.

Több könyved is foglalkozik a Z és az Y generációval, mint jelenséggel, és az X, mint a mostani negyvenes-hatvanas korosztály közötti szakadékkal. Miben különbözőek tőlük az utánunk következő generációk? Az X, vagy más néven baby-boomer generáció az internet előtti időkben nőtt fel, ez pedig alapvetően meghatározó a személyiség fejlődésében, a kognitív képesség és érzelmi háztartás terén. Az Y generáció, a ’82 után születettek volt az első digitális nemzedék, amelynek életében megjelent a világháló és az online tér, de ők még a könyvespolcok alatt születtek, és a web2-ben nőttek fel. A ’95 utániakat nevezzük Z-knek, ők a második digitális generáció, és nagyon eltérő személyiségvonásokat kezdenek mutatni. Az a nagy különbség a már az egyiptomi papirusztekercseken is megjelenő „a fiatalok léhűtők és megbízhatatlanok” hozzáállás és a mostani állapot között, hogy úgy néz ki, valami közös megoldóképlet, szókincs kezd eltűnni, nem értenek szót egymással a korosztályok. Miért nem működnek azok a sémák, amik eddig beváltak? A digitális tér a maga gyorsaságával, színességével olyan élettér az ipszilonoknak és zéknek, amit az ikszek nem éreznek a magukénak mindig csak digitális bevándorlók lehetnek, számukra a világháló eszköz. Márpedig az élettér és az eszközhasználat hatalmas mértékben különbözik. A folyamatos online jelenlét nemcsak az online addikcióval fenyeget, hanem a folyamatos ottlét, az ott szövődő kapcsolatok, a hozzá tartozó kommunikációs forma az agy neuroplaszticitása folytán elkezdi lassan, de biztosan átírni azt, ahogyan gondolkodunk, emlékezünk, tanulunk, olvasunk. Vajon az Y és Z tagjainak már nem fontos az intellektualitás? Kezd a klasszikus műveltség elveszett értékké válni? Attól félek, hogy igen. Abban, hogy mit tartunk fontosnak az életben, nemcsak a társadalmi elvárásoknak van nagy szerepe, hanem az otthonról hozott mintának is. Úgy veszem észre, hogy most az online

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

tér valamiféle telítődést mutat. Annyi zaj ér mindenkit (hiszen az információk nagy része nem túl értékes, valljuk be), hogy az leköti az ember összes idevágó receptorát, nem marad motiváció, hogy újabb tudás birtokába akarjon jutni az illető. Ez az, ami szerintem nagyon veszélyes, mert nincs kritikai szűrő, hogy kizárja a felesleges információkat, amiktől nem fejlődik a személyiség, így pedig könnyű elúszni egy felszínes irányba. Be kell fékezni, mikor minden felgyorsul körülöttünk. A Z generáció olyan honlapokra tölt fel videókat, ahol 6 másodperc tömény történés van - képzeljük el, milyen ehhez képest egy Jókai regény! A felszínesség egy énvédelmi mechanizmus a túlzott információlavinával szemben. Folyamatosan töltjük fel a képeket Instagramra, Facebookra, mindenféle oldalakat pörgetünk és mások magánéletét szemléljük. Edzés, utazás, az aktuális ebédünk... Ez a kitárulkozás mivel jár? Még nem látja előre senki, a pszichológusoknak vannak hipotéziseik. Ez a majdnem 100 százalékos transzparencia oldani kezdi az intimitáshatárokat, és akkor mi marad majd a magánszférából? Egyszer egy vidéki előadásomon egy anyuka azzal jött oda hozzám, hogy a 18 éves lánya, ha megismerkedik egy fiúval, randevúznak, utána ahogy hazaérnek, facebook-chatre váltanak és dumálnak hajnalig. A randi pénteken van, a srác meg vasárnapra felszívódik. Ha mindent azonnal megbeszélünk, mi marad izgalmas, felfedeznivaló? Beáll a telítődés. Még a web előtti időkben a serdülőkor egy fontos életszakasz volt abból a szempontból, hogy akkor záródtak a személyiség határai, kialakult az ítélőképesség, hogy mennyit akarok magamról

megmutatni egy beszélgetésben. Ma meg azt látjuk, hogy 12-13 éves kor felett majdnem mindenki ontja magáról az információt a lehető legtöbb felületen, fel sem merül a kérdés; magán vagy publikus. Így bizonytalanná válik, hol kezdődik az én, hol a másik ember, és hol fogunk mi érdemben találkozni, kettőnket érdeklő dolgokról beszélgetni. Az Instagram-féle folyamatos önreprezentáció egy olyan cizellált kép, amiről azt hisszük, a valóság, pedig egy másoknak szánt képet jelent. Nem csak megosztunk, be is fogadjuk a többiek valósnak hitt életét, hiszen ki ne nézné vágyakozva a régi osztálytárs máltai kiruccanásán készült fotókat? Igen, azonnal megindul az összehasonlítgatás, óhatatlanul a másiké fog jobban kinézni, a saját élet meg leértékelődik, szürke lesz. Mi oldja ezt a feszültséget? Egy újabb kép, ami még érdekesebb, mint az előző; így indul be a kör, ahol az emberek fújják az egójukat, már ami a transzparenciát illeti. Közben meg akire irigykednek, nagy valószínűséggel a saját realitásáról figyeli az eseményeket, ahonnan a saját élete nem is tűnik érdekesnek. Megoldásként a mértéktartást lehetne javasolni. Az önfegyelem tanulható, pszichoterápiás eszköz, ennek növelése pozitívan hat az empátiára és az érzelmi intelligenciára. Ez kapcsolódik a folyamatos online jelenlét egy másik jellemzőjéhez: észrevétlenül intoleránssá meg irritálttá tesz ami a face-to-face helyzeteket illeti, pontosan az érzelmi telítődés miatt. Az érzelmi kielégülés azonnali, hála az internetnek... Hogyan viseli a digitális bennszülött a kudarcokat?

Mi az, ami kifejezetten erőssége az Y-oknak és Z-knek? Amiket eddig elmondtam, azok nem negatívumok, hanem jellemzők. A negatívum az, hogy az Y, Z és alfa gyerekek beleszülettek, születnek egy olyan világba, ami ilyen. Nem a generáció hibája, hogy rácuppant Zuckerberg világméretű kollégiumi hálószobájára, nyilván megvan az emberekben az exhibiciós igény. A fontos az, és ezért hangsúlyozzuk inkább ezeket a jellemzőket, hogy ne felejtsük el, az élet offline üzemmódban zajlik. Y és Z illetők lehetnek nagyon motiváltak, világlátottak, hatalmas tudástárhoz férnek hozzá, csomó dolgot lehet megnevezni, ami az értelmi képességeikhez kötődik. A veszélyt abban látom, hogy az érzelmeikre nem figyelnek oda. Szerintem rossz személyiség nem születik, csak legyen meg mindenkiben a bátorság a saját életét élni.

INTERJÚ: LAKOSA ALINA

Nagyon rosszul, mert már tizenéves kora óta van egy bizonyos koraérettség a személyiségében, egy mozaikszerű kép. Bizonyos kognitív képességei előrehaladottak, míg az érzelmi apparátus mindig a biológiai életkorhoz kötött. Ha túl korán kerül valaki olyan helyzetbe, amit érzelmileg nem tud feldolgozni, csak ésszel megérteni, ott teljes káosz alakul ki. A Z generáció tagjai pedig gyakran találkozhatnak ilyen szituációval. Ez párosul azzal a jelenséggel, hogy a velünk történt traumatikus eseményeket azonnal világgá kürtöljük. Ezzel azok a

tudattalan mechanizmusok esnek ki, amiknek pont az lenne a funkciójuk, hogy magunkban feldolgozzuk az eseményeket és egy ideig ott is tartsuk őket, ezt hívjuk holdingnak. Ezek az alapjai felnőtt korban például a konfliktuskezelésnek, a problémamegoldásnak. Az érzelmi inkontinencia azt jelenti, hogy az online tér lehetővé teszi, hogy ha történik velem valami tíz nulla nullakor, akkor tíz nulla kettőkor már kibeszélt legyen az eset a barátaimmal. Nincs holdig, és emiatt a stratégiáknak nincs fejlődési lehetősége. Igen, a Z generáció tagjai mély regresszióba eshetnek. Tud úgy hisztizni egy 19 éves, mintha csak 3 lenne. Pszichológusok szerint ez a generáció egyszerre veszélykereső és kudarckerülő. A két pozitív megküzdési mód, kompromisszumkeresés és együttes problémamegoldás azoknál van jelen, akik figyelnek arra, hogy legalább annyi offline élményük legyen, mint online.

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

FOTÓ: SCOTT PATERSON, FLICKR

KÉK GOLYÓ Kék golyó. Két ártalmatlan szó, ami ebben a formájában szabad asszociációra ad lehetőséget mindenkinek. Eszünkbe juthat róla akár egy csomag üveggolyó, vagy az elmúlt héten megnyert biliárd játszmánk, ahol a kék 10-es elrakása egy világbajnoki győzelmet is megérhetett volna (persze a Béla szerint csak szerencsénk volt, de mi tudjuk, mi a helyzet…). Asszociálhatunk a golyórágóra, aminek 2 perc után már semmi íze nem volt, mégis gyerekként imádtuk a színes gömböket rágcsálni. Aztán ott van az az utca is. Amit sokan csak hallomásból ismernek, mégis a legtöbben tudják mihez kötni. Budán a Kék Golyó utcában található az Országos Onkológiai Intézet, ahol daganatos betegek gyógyításával foglalkoznak. Ötödévben a sebészeti blokk keretében néhány nap alatt igen erős impulzusok érhetik ott a hallgatót, de ezt össze sem lehet hasonlítani azzal az érzéssel, mint mikor betegként megy oda az ember. Mindaddig, amíg nem szembesülünk azzal a tudattal, hogy valóban tényleg nagy a baj, addig hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a betegségre, mint egy olyan rosszra, ami majd a kezelés hatására úgyis elmúlik. Általában – szerencsére – tényleg nem a legrosszabbra kell gondolni, azonban jobb félni, mint megijedni alapon nem árt az elővigyázatosság. Számunkra az első alkalmat részletes utánajárás előzte meg. A benyomások nagyon pozitívak voltak. Szinte mindenkitől azt hallottuk, hogy itt az ellátás magas szinten, nemzetközileg elismert módon történik, az orvosok kiváló szakemberek, és – ami különösen megnyugtató volt –, sokan azt is kiemelték, hogy a szakmai tudáshoz kellő emberség is társul. Mindezek ismeretében jutottunk el a „Kékgolyóba”. A kezdeti ijedtség mellett volt bennünk egy kíváncsi várakozás, hogy a hallottak a mi esetünkben hogyan fognak teljesülni. Nem voltak nagy elvárásaink azt illetően, hogy a hetekkel korábban egyeztetett időpontunk bármit is jelent, de arra tényleg nem számítottunk, hogy az adott idősávban rajtunk kívül minimum 30-40 ember fog várakozni. Azon kívül, hogy megállapítottuk, hogy a magyar egészségügy milyen hibátlanul működik, azt hiszem, ez volt az az első pillanat, amikor szembesültünk azzal, hogy sajnos semmi egyedi nincs a mi esetünkben. Számtalan sorstárs nemtől és kortól függetlenül ugyanarra a megváltásra várt; hogy az orvosok mondjanak valami megnyugtatót, amibe bele lehet kapaszkodni, miután a rettegett diagnózis kihúzta a lábuk alól a talajt. Nagyon érdekes, de amíg ott várja az ember, hogy a sorsáról döntsenek, oly könnyedén elegyedik beszélgetésbe a mellette ülővel, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Nem tapasztalható az a közöny vagy távolságtartás, amivel az utcán szembesülünk, ha odafordul hozzánk egy ismeretlen. Amikor a mellettünk ülő, 40 év körüli nő megtudja, hogy először járunk itt, különösebb kérdezés nélkül kezdi el mesélni saját történetét. Megtudjuk, hogy Áginak hívják, és elmondja, hogy 5 évvel ezelőtt vett észre egy csomót a mellében. Amikor felkereste az orvosát ezzel, néhány vizsgálat után kiderült, hogy

minél előbb műteni kell, mert nagy a baj. A műtét után kapott kemoterápiát, és úgy nézett ki, hogy tünetmentes, azonban néhány hónapja a másik mellében is csomót tapintott. Jelenleg a harmadik kemoterápiás kezelésére vár. Nem tudja, hogy mi lesz, az orvosoktól sem tud semmi biztosat, már csak legyint az egészre. Azt mondja, nem tud mit csinálni, ha kezelés kell, akkor az kell, csak legyen már túl ezen. Látszólag olyan könnyedén beszél erről, mintha épp az időjárásról csevegnénk. Nehéz erre bármit is mondani. Valahogy túl kevésnek érzem azt, amit mondanék neki, ahhoz képest, amiről úgy gondolom, hogy valóban hasznos is lenne. Azon gondolkodom, vajon fordított esetben én minek örülnék. Nem tudom pontosan megmondani, de a sajnálkozástól biztos kirázna a hideg. Pillanatnyi zavarom és tétova gondolataim közül kizökkent az, hogy arról kezd beszélni, hogy itt hogyan is mennek a dolgok. Hogy hol érdemes várakozni a vérvételnél, hogy minél előbb sorra kerüljön az ember, hogy mi lesz a műtét után, mikor kell jönni kötözésre, hogy a kemó milyen lesz… Ekkor a mellette ülő, idősebb hölgy is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Kiderül, hogy régóta ismerik egymást. Még akkor találkoztak, mikor Ági először kapta a kemót a műtéte után. Mesélnek arról, hogy a kezelések során mennyi új embert ismertek meg. Mindenki más miatt és mégis ugyanazért van ott. Gyógyulni szeretnének. Mondják, hogy az mindig szomorú, mikor nem találkoznak 3 hét után valakivel, mert az azt jelenti, hogy nem volt jó a véreredménye, és várnia kell, amíg rendeződnek az értékei a következő kezelés előtt. Amikor a mellékhatásokról kérdezzük őket, összenéznek. Látszik, hogy nem akarnak megijeszteni bennünket, de miután jelezzük feléjük, hogy már nagyon nem tudnak olyat mondani, akkor folytatják. Ági elmondja, hogy neki a negyedik kemoterápia volt a legrosszabb. Akkor többször volt annyira rosszul a gyógyszerektől, hogy úgy érzete, inkább nem folytatja tovább. De most nézzük csak meg; mégis itt van, ráadásul már másodjára. A barátnője bólogat, majd hozzáteszi, ő a harmadikat viselte a legnehezebben, de utána talán kicsivel könnyebb lett. Vagy csak hozzászokott. Aztán szóba kerül a hajhullás és a kopaszság. Abban mindketten egyetértenek, hogy sosem volt még annyira jó a frizurájuk, mint mióta parókát hordanak. Nevetnek. Morbid poén, de most nagyon szeretem őket ezért. Órák telnek el mire sorra kerülünk. Odakint már sötétedik, mikor kilépünk a főbejáraton. El sem hisszük, de holnapután műtét. Valakit levettek a műtéti programról, mert belázasodott. Talán jobb is így, kevesebb idő marad az aggódásra. Ahogy az elmúlt nap történéseire gondolok, eszembe jutnak Ágiék. Utólag jövök rá, hogy mi volt az, ami ma annyira magával ragadott, miközben őket hallgattam. Kezdetben annyira lefoglalt az, hogy sajnálkozzak a sorsukon, hogy nem vettem észre, hogy őket nem kell sajnálni. Tisztában vannak a betegségükkel és azzal is, hogy nem lesz könnyű, amíg a gyógyulásig eljutnak. Együtt tudnak élni a gondolattal, hogy ez talán nem sikerül, mégsem a miérteken keseregnek. Az a hihetetlen erő és magabiztosság, ami áradt belőlük, még most is melegséggel tölt el. Jó látni, hogy ezt így is lehet.

ÍRTA: BÁRÁNDI DÓRA

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

1 könyv 1 hivatás

Tompa Andrea: Fejtolí s lábtól - Kettoí orvos Erdélyben ÍRTA: GERGICS ENIKŐ Még szenzációszámba megy a catgut fonal, a szifilisz már nem is akkora mumus, a nők végre járhatnak az orvosira, de választani még nem lehet - ez Tompa Andrea: Fejtől s lábtól című regényének világa, az 1900-as évek elejének Erdélye. Első körben: nem könnyű olvasmány, bár nem is igazán nehéz, inkább könnyen kelt rossz benyomást, ha vakon lapozunk bele. A kortárs szerző aprólékos munkával rekonstruálja a századfordulós történet szereplőinek hiteles nyelvét, és még az olyan finomságokra is gondja van, hogy az erdélyi főszereplő ne értse a fővárosi szlenget. Ha azonban már ráhangolódtunk a nyelvére, akkor visz magával a kicsit bőbeszédű, kicsit körülményeskedő, de eleven és líraian szép szöveg sodra. Az orvostörténet és a kultúrtörténet rajongóinak – már azoknak, akikből ezt a szenvedélyt még nem irtották ki a szabadon választható tárgyak – igazi kincsesbánya. Az orvostörténeti easter eggekben csak úgy dúskál a könyv, nem is vagyok benne biztos, hogy nekem feltűnt mind olvasás közben (minden valószínűség szerint nem, legfeljebb egy töredéke). Kihagyhatatlan persze, hogy a világon mindent kóladió-készítményekkel próbáljanak meg kezelni, és ezt a jövő nagy húzásának tartsák, de időnként akadnak olyan mondatok, amik határozottan felvetik a gyanút, hogy azért vannak ott, hogy az olvasó a jelen mindentudásával

“

y nem tud semmit az életről, Az a maga hibája, hallgató, hog vasni. Nagyon tiszteletre mindent a könyvekből akar kiol l, mindent olvas válogatás méltó, hogy ennyire igyekezik, tanu művész. Egy művész, aki nélkül. De az orvos valójában egy lősséggel. Egy orvos az élet figyeli az életet, és gyógyítja fele es az életbe, egész testével szerelmese és művésze. Szerelm l, az egészséges életbe, és szerelmes bele, a feje búbjátó ol. Ha nem figyeli meg az minden pillanatában azért harc az emberi bajokról, nyavaéletet, nem fog felfogni semmit csak a pőre betegséget a lyákról, nem ismeri meg az okokat, m lessz maga az emberiség maga szűk helyén, és akkor sose t a művészet szintjére. Az gyógyítója, nem emeli munkájá n fontos, mint a tudományos élet megismerése legalább olya erése.

munkák és gyógymódok megism

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

Kal ligr am 201 3

elmosolyodjon rajtuk. Betekintést nyerhetünk a plasztikai sebészet szárnybontogatásába, a gyógyszeripar térnyerésébe (sőt még arról is hallhatunk eszmefuttatásokat, hogy milyen hatással lett a Salvarsan felfedezése az emberek szexuális óvatosságára). Ez még az az időszak, amikor az emberek szinte vakhittel fordultak minden gyógyszer felé, a magasság- vagy mellméretnövelő készítmények pont úgy toboroztak híveket maguknak az értelmiségiek soraiból, mint a tanulatlanabb rétegekből. A történet két főszereplő váltakozó szemszögéből bontakozik ki. Egyikük neve sem hangzik el. Kettejükben pusztán az a közös, hogy egy év különbséggel mindketten orvosnak tanulnak a kolozsvári tudományegyetemen, egyébként viszont szinte mindenben különböznek egymástól. A zsidó származású lány szenvedélyesen vágyik rá, hogy orvos legyen belőle, és ezért még arra is hajlandó, hogy ösztöndíjakból és gyorskocsizásból (értsd: mentő) tartsa fenn magát, és évekre szakítson a családjával, akik ellenzik, hogy nő létére egyetemre járjon, noha ez a lehetőség már adott. A fiú Pestre vagy Bécsbe vágyódik, és az orvosi képzéshez is csak lázadásból ragaszkodik, mivel székely apja eredetileg jogi pályára szánta. Az apa azonban később megvásárol egy kisebb vidéki fürdőhelyet, és a változó teljesítményű, kicsapongó fiút fürdőorvosnak szánja. Az ő életüket követi végig a regény onnantól, hogy pályát választanak egészen harmincas éveikig, amikor sok érintőleges találkozás után végül is újra keresztezi egymást az útjuk, ekkor már felnőttekként, kész orvosokként. A kisebbségi komplexusaink persze nem ettől a regénytől fognak elmúlni, a fiú ugyanis kezdetben motiválatlan, ténfergő alak, akit jobban érdekelnek a prostituáltak kegyei, mint a tanulmányai, de csakhamar kiderül, példátlanul alkalmas sebésznek, a lány pedig kezdettől fogva kitűnő tanuló, az orvoslás minden területe iránt fogékony, és a tanárai bármely szakmában ígéretesnek tartják. Külön izgalmas, hogy a regény további szereplői, a tanárok, mentorok, munkatársak (sőt művészek, politikusok) alakjai között valós és kitalált figurák is akadnak, például Lechner (Károly) elmeorvos megrója a lányt, egykori mentoráltját, amiért az Ferenczi Sándorhoz jár a professzor által el nem ismert pszichoanalízist tanulni. A fiú így mérlegeli a saját reményeit egy tanársegédi posztra Lechner keze alatt, miután Makara (Lajos) sebészprofesszornál már kútba esett ez a remény: „De azért itt dolgoznak mellette Benedek László, Bágyoni Szabó József és Nyírő Gyula, nyilvánvaló dolog, ők az igazi várományosok. Nyírőt nagyon tehetségesnek mondják, ki mindenben egy Lechner-követő s nagy remény. Alattam járt.” Ezek azonban megint csak megmaradnak easter egg szintjén, az olvasóra van bízva, látja vagy keresi-e az összefüggéseket.

“

Mert a víz, kezdem kapiskálni, aho gy

ott a hátamon fekszek és lebegek rajta, ahogy két évn ek előtte is a tengerben, ez a magános embernek ölelő kar, mint egy anya, olyan. Beléfekszik az ember, az meg körbeöleli, nem áll ellent, hagyja magát alakulni, s a test nem marad magános benne, felszabadul tőle az a belső és hide g egyedülvalóság, melybe a teremtés őt bele taszította. Hog y ott a vízben úszva, mint anyának a méhében a magzati vízben, együtt létezik ember és víz az ősi szerelemben. Mer t a víz nem csak táplálék és életerő, hanem vígasza s menedé ke az embernek.

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ, MAGYAR NEMZET

int a test sokszorta megS hogy a természet törvénye szer nem spekuláció s philosokönnyebbedik a vízben, mert ez i törvény, hogy a víz leveszi phia, hanem kőbe vésett physica edi őt kibomolni a nehéz, ela terhet az ember válláról, eng életében cipelni kényszerűl, gyötört testből, melyet egész hagyja szellemét szabadon kiszabadítja őt e börtönből, és i teher, hol tűnik el, ki tudja. kószálni. Hová lessz az a nagy test mány. Mert a víznek hála Víz lessz belőle, úgy mondja a tudo ézkedésen túli útjára. a szellem súlytalan indulhat neh

Hogy azonban lelőjem a poént, a két nagy hangsúlyt kapó téma, a gyógyfürdők és maga az orvostudomány is valójában mind csak apropóul szolgálnak a regényben. Két ember élete halad a gyerekségtől a felnőtté válásig, az önállóságig, majd addig, hogy találkozásukkor képessé válnak az önállóság feladására az egység érdekében – és valljuk be, melyik pálya lenne alkalmasabb egy fejlődésregényhez, mint az orvosi? Az egyetemi képzést félbeszakítja ugyan a háború, aztán Erdély elcsatolása, de valójában a háború és a talpra állás ideje alatt válnak csak igazán emberré és orvossá.

Számtalan rétege van ennek a könyvnek, és mindegyikben jól teljesít. Lehetne történelmi, szerelmi vallomás a gyógyfürdőkhöz, lehetne keserédes romantikus regény akár a két szereplő, akár köztük és az orvostudomány között, lehetne terápiás írás a vidék és a főváros Magyarországának, illetve Erdély és Kis-Magyarország traumáinak feldolgozására, és így tovább… De bárhogyan is olvassuk, biztos, hogy érdemes.

“

Nagy erőssége a könyvnek, hogy a legkényesebb pontokon is hű marad a korához. Főhősei, bár roppantul felvilágosultak a környezetükhöz képest, vannak olyan árnyaltak, hogy nézeteik csak ebben a kontextusban legyenek haladóak, és a szerző nem kendőzi el például a korabeli pszichiátriai felfogások ma már elítélendő melléfogásait sem. A lány, akit feminista meggyőződésű professzora felkarol, elborzad a szóbeszédtől, hogy a professzor esetleg homoszexuális lehet, majd el is hessegeti a gondolatot, hogy egy ilyen művelt, nagy tudású férfi ilyesmire vetemedhet. A fiú pedig teljes természetességgel fekszi végig a környékbeli prostituáltak egész sorát, de a szüzesség így is kardinális kérdés marad a számára. A feminizmus nagyon mértéktartó (ezen a ponton még választójogról sem beszélhetünk), dúlnak az antiszemita – illetve székely-, román-, németellenes – sztereotípiák, és hát Erdélyben, ami a kisebbségek és vallások olvasztótégelye, erre minden bekezdésben adódik lehetőség.

Tompa Andrea nem hallgat el semmilyen mocskot, legyenek azok a háború szörnyű sérülései, a prostitúció, a szenvedélybetegség, nyomor vagy az emberi kapcsolatok szeretetlensége, a könyv mégis inkább a nagybetűs szépség utóízét hagyja maga után. Nem lehet nem szeretni a lapjain megelevenedő, századfordulós Erdélyt a kivagyi polgári öntudatával, etnikai, vallási és meggyőződésbeli sokszínűségével, természeti gazdagságával, gőgjével és frusztrációival Pest és Kis-Magyarország iránt. A Romániával való egyesítés utáni napok, évek kollektív lélektanának ábrázolása is plasztikus, de mértéktartó, és ez valódi teljesítmény egy ilyen sokat boncolt témában. Tud ütni az, ahogyan egy ilyen nemzeti trauma szép lassan ténnyé, majd hétköznapivá válik, és egyáltalán: átérezhető, átélhető, húsba vájó trauma tud lenni valami, ami már puszta kulcstartókká, pólónyomatokká, megfakult autómatricákká kopott a tudatunkban.

A sebészettel viszont le van szám olva, egyszer s mind örökre végeztünk, nincsen több et egymással dolgunk. Mit tőlem ez a háború elvehete tt, kezem révén, azt mind megszerezte, akár akartam adni, akár nem. Van a gyógyításnak más módja is, én emb ert nem vágok többé.

Mert miért.

Mert itten minden le lett vágva, mondhatni. Amit csonkolni lehetett, az le lett amp utálva, s helyére pótlás ugyan biza nem került. Fogták szépen a kést, egy hatalmas országnyi fejszét, s úgy kan yarintottak egy grandiózusat ezen a mi életünkön, s aztán máshová varrták, hová nem tartozik ez a testrész.

Indikált: erdélyieknek és Erdély-rajongóknak; a kultúrés/vagy orvostörténet kedvelőinek; gyógyfürdőbe, fürdőhelyi üdüléshez; nyelvi ínyenceknek; azoknak, akik szeretik a többrétegű, jól becsomagolt dolgokat, és szeretnek megdolgozni egy olvasmányélményért; pszichiátria és sebészet iránt érdeklődőknek; ha eddig sose érezted Trianont*. Kontraindikált: medikusként a kisebbségi komplexus shubjai alatt; nemzeti ünnepek környékén; sötét lelkiállapotban; ha csak valami könnyűt olvasnál; ha a háborús témáktól a hideg ráz; ha nem bírod, ha valami nagyon nem polkorrekt; ha zavarba hoz a szókimondó, századeleji erotika gondolata. * De ez a mondat a könyv elolvasása után is változatlanul patetikusnak fog tűnni.

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

Zsebkendő

„A mai naptól törvénybe ütköző és büntetendő cselekedetnek számít a könnycsatornák bármelymódú ürítése. Nevezetesen a sírás, siránkozás, megkönnyezés, zokogás etc.”

akkor vonult ki gyermekeikkel a fogdából. A büntetés-végrehajtási intézetek túlterheltsége jelentősen javult. Most, hogy nem takarták el őket a gyerekek, feltűnően sokan lettek a fekete ruhában sírdogáló emberek, különösen az idősebb nők és asszonyok. Másnap újabb kiegészítéssel gazdagodott a rendelet: „Továbbá kivételt képeznek a gyászévüket töltők, és a temetési szertartáson résztvevők.” A gyászruhás népek is elhagyták a cellákat, már csak a halkan sírdogáló fogvatartottak maradtak. A törvényhozó testülethez beérkező jelentések szerint még mindig nem állt helyre a rend az országban. Sok állás betöltetlen maradt. A nevelőtestület nagy részét ugyan sikerült visszahozni a Bahamákról, de ez időbe került. Egy délelőtt három fős küldöttség jelent meg a testület előtt. Egy pszichológus, egy lelkész és egy orvos alkotta. – Az embereknek nagy megnyugvást jelent, ha sírhatnak – érvelt a lelkipásztor –, mert akik sírnak, azok majd megvigasztalódnak. Ezzel egyetértett a pszichológus is. – Ki kell adniuk magukból az érzéseiket! Az elfojtott érzelmek nagyon károsak. – Már a rendelet megfogalmazása is téves, mert a könnycsatornák… – kezdte volna a szemészorvos, de az alelnök sietve közbevágott. – Ugyan már – legyintett –, orvosok és lélekturkászok, mit értenek ezek a törvényhozáshoz? Az elnök megsemmisítően nézett az alelnökre. – Indítványozom, hogy tegyünk még egy kivételt. – emelkedett fel egy köpcös, kopaszodó testületi tag a székéből – Könnycsatornát üríteni törvénybeütköző cselekedet, kivéve a kiskorúak, a gyászolók, és az érzelmileg rászorultak esetében. Ezt nagy megelégedés követte, egészen a következő pillanatig. – De elnök úr, ha ezt a kivételt is a rendeletbe iktatjuk, akkor már senkire sem lesz hatályos! Az elnök hangosan becsapta az előtte fekvő mappát. – A fene megette ezt az egészet! Az ülést berekesztette, a rendeletet eltörölte.

SZERZŐ: TRIEBL ZSUZSANNA

A rendeletet a tévében is bemondták. – Hallod ezt, asszony? – óbégatott egy férfi, és a kezében lévő távirányítóval a készülék felé mutatott. Felesége nem felelt semmit, csak közelebb lépett, hogy jobban hallja a híradót. Ezalatt a konyhában kisfiuk kiejtette kezéből a bögréjét, és sírva fakadt. A férfi idegesen kapta hátra a fejét. – Az istenért, halkabban! Másnapra minden rendőrség és büntetőintézet megtelt síró anyákkal és síró gyermekeikkel. Estére annyi hívás és jelentés érkezett az ország minden tájáról, hogy össze kellett ülnie a törvényhozó testületnek. A tisztviselők egymást túllicitálva osztották meg értesüléseiket a testülettel. – A közlekedés megfagyott, a vonatok nem indulnak. A legtöbb kalauz, mozdonyvezető, pénztáros a rokonait próbálja kihozni az előzetes letartóztatásból. – Az iskolák és az óvodák üresek. A tanárok és a tanítók próbálják menteni, ami menthető, vagy már tervezgetik hosszas, fizetett vakációjukat a Bahamákra… – A bandaháborúk fellángoltak. Fellendült a könnygáz kereskedelme a feketepiacon… A testület elnöke idegesen csattogtatta a golyóstollát. – Látja, én megmondtam. – fordult felé az alelnök – A sírás minden baj forrása. Máris romokban hever az ország. – De azt már nem mondta meg, hogy a tiltásával fog eljönni az apokalipszis! Az alelnöknek nem szegte kedvét a rendreutasítás, a legnagyobb lelki nyugalommal folytatta: – Elkövettünk egy apró hibát. A fiatalkorúak, és a kisdedek sírását nem lett volna szabad büntetnünk. Nekik természetük ez a gyengeség – jegyezte meg nagylelkűen. Így másnapra a rendelet a következőképpen módosult: „A rendelet alól felmentett minden kiskorú, különös tekintettel a hat éven aluliakra.” A módosítást is bemondták a híradókban. – Hallod ezt, anyjuk? – kiabált aznap este is a férfi, de ő határozottan nem hallotta, mert épp

365 M 14/2 XXIV. A Törvényhozó Testület

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

Böröndök SZÖVEG: MAÁR MELINDA

Életünk különböző időszakairól mindnyájan emlékképeket cipelünk. Képzeljük el, hogy ezeknek a képeknek fizikai manifesztációjuk van, és bepakoljuk őket „életünk bőröndjébe”. Vajon milyen szempontok szerint szortíroznánk a számunkra kedves momentumok közül? Személyiségünkről sokat árulnak el az efféle gondolatkísérletek: amennyiben a bőröndbe főként meghitt, családi és baráti képek kerültek, úgy a hangsúlyt emberi kapcsolatainkra helyezzük. Ha sikereink, dobogós helyezéseink élnek bennünk a legmélyebben, akkor az individuumunk kibontakoztatása a szívügyünk. Ha preferenciáink optimálisak – ami meglehetősen szubjektív –, akkor az élet több területéről rakunk be a bőröndbe „sztárfotókat”. Vannak azonban olyan bőröndök, amelyek tartalmát jobb megsemmisíteni, vagy riasztó ellenpéldaként a magasba emelni, mint a kifordult értékrend mementóját… Gyurkovics Tamás egy alternatív történelmi regénnyel debütált a kortárs magyar irodalomban, melynek címe Mengele bőröndje – Josef M. két halála. A történetből készült monodrámát a Spirit Színház színpadán Perjés János adja elő. A színpadon gyors váltásokkal halad előre Mengele két élete. Az egyik a valós, amiben dél-amerikai bujkálása, álcázásnak gondolt feltűnéskeltése, az üldözöttek paranoiáján is áttörő nárcisztikus önreklámozása tárul a nézők elé. A másik a képzelt, melyben a jeruzsálemi bíróság előtt kell számot adnia tetteiről, és szembesítik a koncentrációs táborban végzett antihumánus kísérleteivel, mellyel megcsúfolta és többszörösen megszegte orvosi esküjét. Mengele, noha végig udvariasan viselkedett kísérleti

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

alanyaival, valójában cseppet sem tisztelte emberi méltóságukat. Hírhedt ikerkísérleteit az 1500 ikerpárból mindössze csak 200 élhette túl. Amennyiben a kísérlet során az egyik ikertag nem élte túl a vizsgálatot, úgy a másikat megölette, hogy össze tudja hasonlítani boncolás után a szerveiket. Különböző betegségek hatását vizsgálta az ikreken, például úgy, hogy tífuszbaktériummal fertőzte meg őket, és a betegség különböző fázisaiban vért vett tőlük. Továbbá a szemszín mesterséges megváltoztatásával is próbálkozott, s mindezen kísérletek végső célja az volt, hogy a német nők minél több ikerpárt szüljenek. Mengele tehát nagyon is tisztában volt azzal a triviális tényszerűséggel, hogy „aki teleszüli a világot, azé a világ”. Ikerkísérleteinek egyes részleteit magával menekítette Dél-Amerikába, figyelmen kívül hagyva, hogy a táska tartalma bármikor lebuktathatja. Mengelét egyrészt a nárcisztikus pszichopatákra oly jellemző arisztokratikus báj, karakán jellem

Spirit Színház

Mengele bőröndje - Josef M. két halála monodráma 2 részben

Josef M. hangfelvételről hangfelvételről hangfelvételről hangfelvételről hangfelvételről

Perjés János Anga-Kakszi István Hegyi Barbara Jantyik Csaba Nagy Enikő Varju Kálmán

Rendező:

Bányai Gábor

2018. március 24. 2018. április 06. 2018. április 28.

(szombat) 20 : 00 (péntek) 19 : 00 (szombat) 20 : 00

http://spiritszinhaz.com

Gyurkovics Tamás:

Mengele bőröndje / Josef M. két halála (Pesti Kalligram Kft., 2017) és kíméletlen törtetés, másrészt a háború amoralitása juttatta teljhatalmú pozícióba. Békeidőben legfeljebb egy isten háta mögötti tanya hóbortos, úrhatnám felcsere lehetett volna, aki időnként feltörő kísérletezési kedvét legfeljebb az ürgeöntés vagy disznóperzselés közben élhette volna ki. A halál angyala mindvégig meg volt győződve önmaga tökéletességéről, a világot jobbá tevő kísérleteinek szükségességéről. Dél-amerikai száműzetése alatt az elfogásától való konstans félelem megtépázta a doktor idegeit, az állandó készenlét és környezetbe olvadás jelentős erőfeszítést igényelt a folyamatosan kitűnni akaró személyiségétől. Családja által megvetetten, öregen és magányosan érte a halál, szeretett hazájától távol. Eichmann sorsát ugyan elkerülte, ám bizonyos, hogy a lágerben szárba szökkent karrierjének gyors és határozott törését nehezen tudta elviselni. Az előadás és a könyv második része egy alternatív valóságot kínál fel. A „mi lett volna, ha” feltevésű eszmefuttatások legfőbb buktatója, hogy a megváltoztathatatlan eseményekről való elmélkedések általában csak felesleges fájdalmakat okoznak, érdemi haszon nélkül. Gyurkovics művének második fele azonban közel sem haszontalan; a háború időszakának előhívása valós tanúvallomásokkal és visszaemlékezésekkel történik, melyek külső néző-

pontokként szolgálnak az egyfős elbeszélésben. Az író nem foglal állást a könyv egyetlen pontján sem, ezzel átnyújtja a véleményalkotás és a konklúzió levonásának lehetőségét az olvasónak. A mű központi kérdése: mi a nagyobb büntetés egy nárcisztikus személyiség számára? Az emigrálással járó rejtőzködés, beolvadás a környezetbe, vagy pedig a nagy hírveréssel járó per és elítélés? Mengele minden bizonnyal az önmagába vetett töretlen hittel vonult volna a vesztőhelyre, hogy az újnácik vértanújaként érje a halál... Noha az emberek jelentős része abban a tudatban él, hogy soha, semmi esetre sem oltaná ki egy másik embertársa életét, Philip Zimbardo és más kutatók kísérletei bebizonyították, hogy a hatalom érzete olykor teljesen megváltoztatja az ember személyiségét. Ez a felismerés ugyanakkor nem járhat az egyes torzult személyiségű emberek felelősség alól való felmentésével. Ellenben támogatja az újabb szörnyűségek megelőzését, ugyanis csak azt a veszélyt lehet elhárítani, amit jól ismerünk. Ha ismerjük személyiségünk gyenge pontjait, és felismerjük, hogy ezek akár a hatalommal való kegyetlen visszaélésnek is kedvezhetnek, akkor tudjuk hatékonyan meggátolni a jövőbeni tragédiák létrejöttét.

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

JuPiTesla Mit kompenzál egy autó az urben? íí És “ki” a legnagyobb a Naprendszerben? Kezdjük a nem-olyan-régi hírrel: sikeresen tesztelték a SpaceX gyorsítórakétákat. Ez volt a második alkalom, hogy használták ezeket a rakétákat, míg mindenki elképedve bámulta, ahogy egy piros Tesla pályára áll az űrben, én majdnem elsírtam magam azon, hogy a három rakétából kettő landolt. Ha sejtitek, mennyi üzemanyagot éget el egy átlagos rakéta, valamint hallottatok már az űrszemétről, akkor tudjátok, hogy ez egy történelmi pillanat. A Tesla miatt meg ne aggódjatok, olyan sebesen repül, hogy nem lesz belőle űrszemét, valószínűleg a Nap körül kering majd, és előbb-utóbb belezuhan, vagy atomjaira esik szét. Sokaknál ment a hiszti, hogy „jaj, egy vadiúj kocsi elpocsékolása”, „mások meg éheznek”, „ez csak felvágás” és hasonlók. Nos... Ad egy: akkor is éheztek, amikor a Holdra szálltunk. Ad kettő: ha neked lenne egy autógyárad, és úgyis tesztelned kell rakétákat – miért ne? Ad három: a Pioneer-táblákra emlékeztek? A Pioneer 10-es és 11-es űrszondán található táblákra gondolok. Ezek alumínium táblák arannyal bevonva, amire néhány egészen gyerekes rajz került – az emberi testről, a hidrogén sematikus ábrájáról, matematikáról és az akkor ismert Naprendszerről. Ezt a hetvenes években azzal a reménynyel erősítették az űrszondák oldalára, hogy majd egy intelligens faj észreveszi, és felveszi velünk a kapcsolatot. Gyakorlatilag térképet rajzoltunk nekik, azóta is vár-juk, mi lesz ebből. Mert ha képes vagy intergalaktikus utazásra, mi másra vágynál, mint olvasni egy kis kémiát, látni egy anatómiailag inkorrekt meztelen emberi testet és matematikával vesződni… Tanultunk ebből? Nem. Néhány évvel később a Voyager-1 kettő darab aranyozott/aranyszínű bakelitlemezt vitt magával az űrbe. Érted, hanglemezt. Mert nekem is van otthon gramofonom, és biztos elvinném egy űrutazásra. A lemezen hallható némi lelkes latin beszéd, madárhang, nevetés, lépések zaja, 55 nyelvű köszöntés. Emellett képek és filmek a DNS-ünkről, megint anatómia, kémia és matek – ne kérdezd min és hogyan játsszák le a filmeket, képeket, túl későn születtem, hogy ezt meg tudjam válaszolni. És persze felkerültek rá a világ többségének kedvencei: bálnahangok és klasszikus zene. Oké, volt rajta egy rockszám, amit majdnem leszavaztak, mert az olyan „tinis”. Egyébként is, az 1970-es, 1980-as években az USA-ban véletlenül se hallhattál rock and roll zenét… A lényeg, hogy ezekhez képest a Tesla és utasa (Spaceman) sokkal menőbb üzenetet közvetít: van kocsink, és igen, ennyire lazák vagyunk, lógjál velünk (és akkor nem küldünk több pucér képet). P.S.: találsz egy könyvet* a kesztyűtartóban. Csá.

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

Most pedig a Naprendszer legnagyobb bolygójáról – 11-szer nagyobb a Földnél, így is tizede a Napnak: Végre egy bolygó, aminek el is találták a nevét. Iupiter görög megfelelője Zeusz, a villámok és az égbolt, meg egy csomó más dolog istene. A Jupiter mint óriásbolygó viharos felszínnel rendelkezik, ellenállhatatlan (gravitációs) vonzerejének köszönhetően 69 hold kering körülötte – és igen, jól sejted, a holdak nevei nagyrészt Zeusz csajairól kapták a nevüket. Ami mondjuk annyiban ironikus, hogy egyes nők híresebbek lettek, mint maga Zeusz (pl.: Európa). A négy legnagyobb holdja (Galilei-holdak) már-már kisbolygóként viselkedik, méretük és alakjuk, valamint a többségükön található víz miatt meglehetősen jó pót-Földek lennének. A Jupiter 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, sűrűsége pedig az egyik legkisebb. Ezt valahogy úgy képzeld el, hogy nagy része hidrogén- és héliumgázból (tulajdonképpen légkör), valamint folyékony hidrogénből áll, mintha csupa felhőn lépkednél (amolyan felszín), alatta valahol egy szilárdabb mag bújik el (tényleg elbújik, mivel a bolygó 3%-át se teszi ki – s így is nagyobb a magja, mint az egész Földünk). További érdekessége, hogy a légkörét alkotó gázok, valamint a bolygó forgása miatt alakja megnyúlik, inkább spheroid lesz (laposabb gömb). A Jupiter egyébként a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után – ezt a méreteinek és a felhőzetről visszaverődő fénynek köszönheti, mint a Vénusz. Ammóniakristályokból és ammónium-hidroszulfidból álló felhők borítják, ezek világosabb-sötétebb sávokba rendeződnek különböző szélességeken, és különböző irányú áramlatok forgatják őket, amik viharokat és turbulenciát okoznak. Ezek a sávok évről évre változtatják szélességüket, színüket, de eléggé stabilak ahhoz, hogy a csillagászok támpontként használják, ilyen a Nagy Vörös Folt – egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek. Ez egy anticiklon vihar, ami stabil ugyan, de évről évre zsugorodik, és idővel el fog tűnni. A viharokban villámaktivitás is van, ez egy vékony vízfelhőréteg jelenlétét feltételezi. Ezek az elektromos kisülések több ezerszer erősebbek lehetnek, mint a földiek. A Jupiteren más nagy viharok is vannak, amelyek azonban kisebbek, fiatalabbak/átmenetiek és névtelenek. Lehetnek fehérek és barnák, utóbbiak a melegebbek.

*Galaxis útikalauz stopposoknak (tényleg ez van a kesztyűtartóban)

Galilei-holdak: Ganümédész, Kallisztó, Io és az Európé. Tudom, azt mondtam Zeusz csajai... Ezt ki kell fejtenem. Ganümédész a világ egyik legszebb fiúja volt, ő lett az istenek pohárnoka – Zeusz sas képében rabolta el (ha azt hiszed, ez volt az első homoerotikus történet, nem). Kallisztó egy nimfa volt, akiről korábban már meséltem, őt Zeusz Artemisz istennő képében csábította el. Európét pedig fehér bika képében rabolta el. Io nevű szeretőjét pedig fehér tehénné változtatta, nehogy Héra megtalálja. Persze megtalálta, és egy böglyöt küldött rá, ami Egyiptomig üldözte, ahol visszanyerte emberi alakját és megszülte Héraklész egyik felmenőjét (akinek anyja szintén összekerült Zeusszal, szóval fúj).

Űrszemét, más néven kozmikus hulladék, mindazon mesterséges eredetű tárgyak neve, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók, és nem hozhatók működőképes állapotba. Túl sok van belőle, és kezd veszélyessé válni az űrhajósokra, műholdjainkra. SZERZŐ: ZAJKÁS PETRA

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

ROVATCÍM ÖTLET1 | ÖTLET2

A Nagy Alma, avagy WEST SIDE STORY EZRES FORDULATSZÁMON Rengeteg izgalmas, felfedezésre váró úticél van széles e világban, a nagy dilemmára pedig nincs abszolút érvényes válasz: olyan helyre utazzunk, ahol még nem jártunk, vagy inkább menjünk vissza oda, ahol rabul ejtett minket a látvány, a hangulat, barátokra tettünk szert?

ALAPOK A bennem élő világjáró annyira hevesen az előbbire szavaz, hogy néha elgondolkozom, vajon az újdonságok hajszolása mennyiben a modern környezet által generált jelenség, és mennyiben a sajtkukacok a fenekemben tehetnek róla... (Végül megállapítom, hogy a felfedezés a munkám része, így tudok tartalmat szolgáltatni olvasóimnak.) Amikor 2015 nyarán először New Yorkban jártam, teljesen levett a lábamról a város, még a hibáival együtt is bekerült a kedvenceim közé, de sosem szerepelt távlati céljaim között, hogy visszatérjek, aztán egy magánéleti változásnak köszönhetően az elmúlt fél évben kétszer is belevethettem magam a sosem alvó (megsúgom, igenis alszik) metropolisz forgatagába. És rácáfolva a prekoncepciómra, harmadik ott tartózkodásomra se lett kevésbé izgalmas a világ talán legikonikusabb városa. Meg vagyok győződve róla, hogy legyenek akár negatív előítéleteink vagy túlzottan pozitív várakozásaink NYC-vel kapcsolatban, egyszer mindenkinek látnia kell a világ olvasztótégelyét, érezni a vibrálást, és belekóstolni (szó szerint is) az amerikai életérzésbe. Vigyázat, addiktív (míg az életérzés személyiségtől függően, addig a Magnolia pékség banán-pudingja nem válogat, szedi áldozatait)!

KLISÉK Filmekből, sorozatokból ismerőssé vált helyszínek kelnek életre, tipikus turistás dolgokat csinálni pedig nem sablonos és kerülendő, épp ellenkezőleg (kivéve a hop on hop off buszok, a séta ezer előnyéről kicsit később bővebben). Erre a legjobb példa, ha ráveszel egy tősgyökeres new yorkit, sétáljon át veled a Brook-

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

lyn Bridge-n, amit amúgy sose tenne, hogy ő is veled együtt sóhajt nagyokat a híd gigantikus méretei láttán, veszik el a temérdek acélkábel megbabonázó mintájában, és nem érti, miért nem tette ezt eddig? Vagy állni a Time’s Squaren és kapkodni a fejed a neon-áradatban, soha-sehol ennyi óriáskivetitőt egy helyen nem fogsz találni. Ki ne hallott volna a Central Parkról? Vegyülj el a helyiek között, és kocogj, sétálj, piknikezz a rétek egyikén velük a város zöld tüdejében, hajókázz a tavon, etess mókusokat - elfogult vagyok, szerintem ez a város legkirályabb helye, megunhatatlan, feltölt energiával, és nagyon emberközeli, különösen a sok felhőkarcoló után. Szintén kihagyhatatlan a hiperelegáns 5th Ave, a Rockefeller Center meg a szecesszió szerelmeseinek kötelező, a Top of the Rock kilátóteraszról pedig elénk tárul a város kockás füzete: tökéletes párhuzamossággal megépített sugárutak, rájuk merőleges számozott utcák, mindenhol égbe meredő felhőkarcolókkal színesítve.

KULTÚRA Európai öntudattal megáldott lányként hajlamos voltam azt hinni, Amerikában aztán nincsen magas művészet, de ez New Yorkra a leghatározottabban téves elgondolás, igazi világvárosként olyan impozáns múzeum felhozatallal vár, hogy csak kapkodjuk a fejünket, aztán már csak győzzük végignézni őket. Az abszolút győztes a Metropolitan múzeum, az Ötödik sugárúton elterülő neoklasszicista (értsd: majdnem mint a budapesti Szépművészeti) hodály

mindent összegyűjtött, amiről azt tartjuk, értéke van, jelentőséggel bír... Semmiképp ne hagyjuk ki a kiemelkedő egyiptomi gyűjtemény, az impresszionista festőket, a tibeti kultúrába bepillantást engedő tárlat meg igazi csemege. Az európai modern nagyágyúkért keressük fel a MoMát vagy a Guggenheimet, ez utóbbi épülete olyan extravagáns, hogy csupán ebből a célból is megér egy kitérőt. A teljesen autentikusat keresőknek ajánlanám a Whitney Museum of American Art-ot vagy a Museum of the City of New York-ot, egészen délen a Cityben az indiánok múzeumot, vagy 9/11 múzeumot. A Jóbarátokból elhíresült SoHo környék számtalan galériával kecsegtet, meg egy hipsterebb, de bájos atmoszférával. (A cikk írójának Chelsea mellett ez a környék áll a legközelebb a szívéhez.) Keressük fel Amerika ötödik legrégibb egyetemét, a Columbiát, Harlem és Upper West side határán, csatlakozzunk be egy ingyenes, diákok által vezetett túrára, történelem+impresszív környezet. Mára a Broadway is fogalom lett, a szórakoztatás magasabb szintje, megtalálhatjuk itt a hagyományos európai színházhoz közelebb álló színpadi műveket, de musicalek, puppetshowk (mint a Szezám utca báb figurái), akrobatikusabb darabok is akadnak bőven - mi szem szájnak ingere, és bár húzósak a jegyárak, különösen a jobb rálátást biztosító orchestra helyekre, akinek belefér, semmiképp ne hagyja ki. Aki otthonosan mozog az opera világában, tudhatja, hogy a Metropolitan Opera House az egyik legrangosabb a világon, modern épülete varázslatot (meg két hatalmas Chagall-t) rejt, tökéletes akusztika kombinálódik hightech színpad technikával- rácáfolva a barbár amerikai sztereotípiákra.

Nincs mit magyarázni a bizonyítványon, New York magyar (különösen diák) pénztárcához mérten drága. De temérdek mód van a kiadások visszavágására: a múzeumok többsége bizonyos nap bizonyos időszakában ingyenes, sok helyen lehet igénybe venni diákkedvezményt, többek között a Metropolitan Operában, így ülhettem 37,5 dollárért egy 150 dolláros helyen... Aki a Broadwayre vágyik, nézzen be az egyik TKTS irodába, aznapi előadásokra lehet 40-60%

Sok város egyedi és utánozhatatlan, ez hatványozottan igaz a Nagy Almára, a sok apró, színes negyedből kaleidoszkópszerűen kialakuló egész eklektikus és egységes, akármilyen meglepő is ez a kettősség, ahol nincs olyan elvárás (a homokos-pálmafás tengerparton kívül), amit ne tudna teljesíteni a város.

SZÖVEG: ALINA LAKOSA

KÖLTSÉGEK

kedvezménnyel jegyet kapni, meg próbálja meg a lotteryt, van hogy a szerencsés nyertes potom 10 dollárért jut jegyhez. A legjobb dolgok meg (majdnem mindig) ingyen vannak: pattanjunk fel a Staten Island Ferry-re, ami ugyan nem áll meg a hölgyemény szigetén, de értékelhető távolságból csodálhatjuk meg a Szabadság szobrot, és elképzelhetjük, milyen lehetett 100 évvel ezelőtt megérkezni Európából egy tömött hajó fedélzetén. A sok kicsi sokra megy spórolás alapon lehetőleg minél többet sétáljunk - egyfelől a metrójegy elég drága (arról nem is beszélve, hogy a metró még a budapestinél is rosszabb állapotban van), másodsorban, a hatalmas amerikai ételadagok lemozgását is megkísérelhetjük vele, de a legnyomósabb érv a lábbusz mellett, hogy így lehet igazán megismerni a várost, a hangulatát magunkba szívni. New York (ha szabad így fogalmazni) épületpornó annak, aki rajong az építészetért, elegáns homlokzatú, századfordulós lakóépületek, csupadísz lobbival, ahova menet közben bekukkanthatunk, apró, kétszintes, tűzlépcsős sorházak - ezeket mind elmulasztjuk, ha a metrót választjuk. Sétáljunk a város felett a High Line-on; ezt a már nem használt vasúti nyomvonalat trendi passzázzsá alakították, kertekkel, napozószékekkel, streetfoodosokkal.

2018. MÁRCIUS // SZINAPSZIS

skicc Kultúrmacs...

Buborékok...

SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS

KÉSZÍTETTE: RESZKETŐ RÓBERT