Issuu on Google+


2010. SZEPTEMBER

Tartalomjegyzék [KÖSZÖNTŐ] Szerkesztőségi köszöntő A felelős kiadó köszöntője

4 4

[FÓKUSZBAN] Interjú Prof. Dr. Tóth Miklós rektorhelyettessel

5

[EHÖK] EHÖK hírek

8

[ÁOK HÖK] Segítségnyújtás, szerintem

9

[FOK HÖK] Új tanév, új kezdet

10

[GYTK HÖK] Beköszönt(H)ök

10

[TF HÖK] A TF csapata Gólyatábor TF módra

11 12

[MOE] Summer exchange

13

[MFHE] Egy CP vallomásai Prevenció Balatonöszödön Mozgalmas nyarunk volt

14 15 16

[K.O.] Leendő Kutatók Társasága

17

[BIBLIAKÖR] Üzenet a palackból

18

[HONFOGLALÓ] Kéktúra

19

HÖK-segítségnyújtás, szerintem

[STRESSZKEZELÉS] A tanulás is tanulható?

A leköszönő elnök, Peskó Gergely gondolatai az ÁOK HÖK működésének múltjáról és jövőjéről.

20

[HALLGATÓI GONDOLATOK] Életem darabjai 21

9. oldal

A TF csapata

Miért is jó a TF közösségéhez tartozni? A cikkben hallgatói véleményeket olvashatunk, valamint kiderül e zárt közösség mottója is. 11. oldal

Írás a Szinapszis lapba

[KÉPRIPORT] Tábori életképek

22

[ÉLETPÁLYA] Írás a Szinapszis lapba

24

[RECENZIÓ] Anekdoták, adomák, érdekességek

26

[FELHÍVÁS] Legyél különleges...

26

[HALLGATÓI GONDOLATOK] Emlékek 27

Prof. Dr. Gaál Csaba gondolatai és tanácsai a mai magyar medikusoknak. 24. oldal

Itt van az ősz...

Beharangozó cikk, az Egyetem talán egyik legnívósabb őszi rendezvényére, az IÖCS által megrendezésre kerülő Gólyabálra. 42. oldal

Képriport

Gólyatábor 2010, Tata 26-27. oldal

[HIRDETÉS] Medicover

28

[KULTÚRA] Zsázsa írásai

29

[REZIDENS SZÖVETSÉG] Rezidensképzés, élet, pálya?

30

[VILÁGJÁRÓ] Barcelona Two months in Canada

31 32

[IÖCS] Egy tábor margójára Tata, Tata vár rád Ökörsütés (m)Uszály party Kiszivárgott információk Itt van az ősz, itt van újra...

35 36 38 39 40 42

A címlapon, az IÖCS által szervezett Gólyatábor lelkes elsőéves hallgatói és instuktorai láthatók.

■ ■

Szinapszis – A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja Alapítva 2005-ben Kiadja a Semmelweis Egyetem HallVII. évfolyam 1. szám 2010. szeptember Megjelenik havonta, 2500 példányban gatói Önkormányzata 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. E-mail: szerk.szinapszis@gmail.com Felelős kiadó: Szécsényi-Nagy Balázs, Főszerkesztő: Oláh Dániel Főszerkesztő-helyettes: Dr. Békási Sándor Szerkesztők: Balogh EHÖK elnök Réka, Kovács Bernadett, Téglás Barbara Állandó munkatársak: Hajdú Petra Munkatársak: Al-Katib Kamil, Berze Ildikó, Dr. Cserháti Zoltán, Falaki Szabolcs, Fügedi Gergely, Prof. Dr. Gaál Csaba, Hegedűs Orsolya, Kasza Ádám, Keglovits Klára, Módos Dezső, Nánási Tibor, Pap Krisztina, Dr. Papp Magor, Pataky Borka, Peskó Gergely, Radácsi Pál, Dr. Radó Zs. Stefánia, Répási Eszter, Rencsevics Máté, Rocskó Noémi Fanni, Dr. Szabó Bence Tamás, Szarvas Gábor, Szigeti Bálint, Szécsenyi-Nagy Balázs, Szőnyi András, Prof. Dr. Tóth Miklós, Trimmel Bálint

3


SZINAPSZIS

Kedves Olvasó!

SZERKESZTŐSÉGI KÖSZÖNTŐ

■ A nagy Thomas Mann írja, hogy „az új hó, új esztendő kezdete nem jár mennydörgéssel vagy trombitaharsogással”. A hibátlan német igazát elvitatni felelőtlenség lenne, talán azt is megkockáztatjuk, értjük, mire gondol, e helyt mi mégis megengedjük magunknak, hogy az új esztendő indulása apropóján röviden visszatekintsünk a Szinapszis hallgatói lap elmúlt egy évére, és a jövőbe vetett sziklaszilárd hittel kötelezzük el magunkat az előttünk álló feladatoknak. A tavalyi év során igyekeztünk egy felkészült, a hallgatók problémáival foglalkozó, az ő információéhségüket kielégítő, színvonalas, minőségi szórakozást nyújtó újságot kiadni. Munkánkat közel sem érezzük teljesnek, bizonnyal temérdek tennivaló akad még idénre is. Honlapunk fejlesztése gőzerővel halad, reméljük, amint elkészül, egy újabb olyan fórumot tud nyújtani az egyetem polgárainak, amely immár terjedelmi korlátok nélkül, nap-

rakész tartalommal várja olvasóit. A félév során Szinapszis Estet rendezünk, hogy a Szerkesztőség csapata személyesen is tudjon találkozni az újság olvasótáborával, és egy kötetlen beszélgetés keretében úgy alakíthassuk a Szinapszist, hogy az mindinkább kiszolgálja a vele szemben támasztott igényeket. Természetesen visszajelzést ettől függetlenül bármikor szívesen fogadunk, és roppant hálásak vagyunk érte. Hisszük, hogy csak együtt, egyedül a szerkesztő és az olvasó párbeszédéből, közös erővel születhet hiteles és nívós újság. Mindemellett ugyancsak várjuk a lappal kapcsolatos ötleteket, valamint cikkeket, publicisztikát, hozzászólásokat. Ha a kedves olvasó rendelkezik egy közérdeklődésre számot tartó, feldolgozatlan témával, szeretné cikkíróként, sőt, állandó munkatársként vagy szerkesztőként kipróbálni magát csapatunkban, ne habozzon, és jelentkezzen az alább olvasható e-

mailcímen. A lehetőség mindenki előtt nyitva áll! Végül különleges hangsúllyal szeretnénk köszönteni a hat kar valamelyikének idén először nekivágó hallgatókat, elsőéves társainkat, s szívből kívánjuk, hogy érezzék jól magukat itt, nálunk, a Semmelweis Egyetemen. A szokásostól eltérően zárásként álljon itt egy idézet József Attilától, amelynek szavait a költő 1937-ben egy derék német úriembernek címezte: „Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez méltó gondja van.” Annyit ígérhetünk, mi megpróbáljuk elmondani, mit szoktunk. Élményekben gazdag szemesztert kívánunk! A Szerkesztőség

Következő lapzártánk: 2010. október 31. Elérhetőségünk: szerk.szinapszis@gmail.com

A felelős kiadó köszöntője

Szeretettel köszöntöm a Szinapszis kedves olvasóit, különös tekintettel Egyetemünk elsőéves hallgatóira, kedves gólyáinkra. Szeptember, az akadémiai év kezdete, mindannyiunk életében változás. Magunk mögött hagytuk az elmúlt nyár örömeit és bánatait, szívünkbe zárjuk emlékeit. E hónap az élet és a természet körforgását, a folyamatos megújulást is jelenti számunkra. Remélem, hogy minden kedves olvasó jó kedvvel, 4

VII. évf. 1. szám

nagy tervekkel és lelkesedéssel vág neki az előttünk álló tanévnek. Még sokakban élénken él a Gólyatábor emléke – felejthetetlen emlék mindazoknak, kik átélték – , a nyaralás pillanatai és pár hétvégén talán még az időjárás is segíteni fog, hogy kicsit meghosszabbítsuk e szép napokat. Az ősz azonban a tanulásról, gyakorlatokról, előadásokról, a diákélet kötelezettségeiről is szól. Ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, de természetesen hagyo-

mányos egyetemi rendezvények is tarkítják a következő időszakot, melyekre szeretettel várunk mindenkit! Végül szeretnék gratulálni a Szinapszis főszerkesztőjének és a Szerkesztőség munkatársainak, hogy eredményes pályázatának köszönhetően további két évre Oláh Dániel láthatja el a főszerkesztői feladatokat. Sok sikert kívánok a munkához! Szécsényi-Nagy Balázs EHÖK elnök


2010. SZEPTEMBER

Innováció, sport, és emberi kapcsolatok

FÓKUSZBAN

Tanévkezdő interjú Prof. Dr. Tóth Miklós tudományos és innovációs rektorhelyettessel

■ Szinapszis: 2009-ben megkapta

az Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesi címét. Jól érzékelteti a jelenlegi egyetemi vezetés határozott szándékait az, hogy az innováció ilyen hangsúlyosan részévé vált ennek a titulusnak. Milyen előzményekkel járt ez a feladatkör, milyen elképzelésekkel fogott hozzá a munkájához?

Tóth Miklós: Talán nem előzmény nélküli a tudományos és innovációs rektorhelyettesi pozíció, hiszen korábban négy éven át volt módomban operatív igazgatóként tevékenykedni a Szentágothai János Tudásközpontban. Ez egyike volt az első olyan nagy egyetemi projekteknek, amelyek az innovációt tűzték ki célul a 2004 decemberében elfogadott innovációs törvény mentén. Maga a törvény lényegében kinyitotta a kaput az egyetem számára a fejlesztési-vállalkozói tevékenységet illetően. Így az eddig hárompólusú orvosi egyetemek Magyarországon is az európai mintának megfelelően ötpólusúvá alakultak; az oktatás, a kutatás és a gyógyítás hármas egysége mellé felsorakozott az innováció és a vállalkozói egyetem. Európában sok olyan intézmény van, amely manapság költségvetése nagy részét önálló vállalkozásokból fedezi. Az egyetemek mellett ipari parkok nőttek ki, az ipar és a gazdaság nagyon fontos partnert lát Európa szerte a felsőoktatási intézményekben. Ezen a folyamaton megy most a Semmelweis Egyetem is át. Nyugati példák szerint nagyjából tíz évet vesz igénybe, amíg például egy Oului Egyetem mellett kifejlődő Nokia magáénak érzi az oktatási intézményt. Mi jelenleg az ötödik évben, félúton vagyunk. Az innováció nevesítése üzenet. 2005-ben nyílt először arra lehetőség, hogy itt, az Egyetemen megvalósuló ötletek hasznosításában mi magunk is részt vegyünk. Fontos, hogy a piacilag hasznosítható kutatói eredmények el is jussanak a piachoz. Ezért alakult ki az elmúlt öt évben a technológiai transzfer folyamata, ezért jött létre a Semmelweis Innovations Kft.

Már van olyan termék, amely akár a külföldi piacon is meghatározó eredményt produkált. Ez azt hozta magával, hogy már mérhető piaci kereslet van az Egyetem iránt. Mára számos vállalkozás indult egyetemi kezdeményezésekből. Az aktuális innovációs tevékenységek közül említhető a 3DHistech Kft., az analitikai műszerrel kombinált sebészi kés fejlesztése, vagy általában az analitika és az imaging összekapcsolása. Fontos, hogy ezeket az úttörő tevékenységeket az Egyetem vezetése funkcionálisan is megjelenítse, erről szól az innovációs rektorhelyettesi pozíció. Jelzése annak, hogy értő módon próbálunk meg támogatást adni az Egyetemen létrejövő fejlesztéseknek, eljárásoknak, prototípusoknak, és megpróbáljunk segíteni azt a folyamatot, amely vége a termék piaci megjelenése.

Prof. Dr. Tóth Miklós 1986-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 2002-ben az Magyar Tudományos Akadémia doktorává avatták. 2007 óta a Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék vezetője. 2009-ben megkapta az Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesi címét. Szabadidejét aktívan, sportolással tölti. Barátaival gyakran járja az Országos Kéktúra ösvényeit.

Sz: Az innováció kéz a kézben jár a kutatással, hisz tudományos eredmények nélkül nem lehet fejlesztéseket sem létrehozni. Hogyan értékeli az Egyetemen jelenleg folyó kutatómunkát? TM: A Semmelweis Egyetemen folyó kutatómunka, azt hiszem, az egyik legjelentősebb tevékenység országszerte. Mutatóit tekintve az Egyetem az abszolút számok tekintetében is nagyon jó helyen áll, de ha ezt korrigáljuk a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési forrásra, vagy az Egyetemen dolgozó tudományos minősítettek számára, akkor talán-talán a legelső pozíció a miénknek mondható. Bőven megálljuk a helyünket olyan nagy tudományegyetemekkel szemben is, mint a debreceni, a szegedi, vagy a pécsi. Szakegyetemként ez nagyon jó eredmény. Nagyon sok fiatal kutató dolgozik az egyetemen, akik rendkívül tehetségesek. Sajnos, a jelenlegi pá-

lyázati rendszer a fiatal kutatókat inkább indirekt támogatja, akkor tudnak dolgozni, ha nagy konzorciális pályázatokban nagy intézmények kis partnereiként tevékenykednek. Én szerencsésebbnek érezném, ha mind az innovációs kutatói pályázatokban, mind az országos tudományos kutatási alapprogramokban a fiatal kutatók jóval hangsúlyosabb támogatást kapnának. Általános és régről ismert tapasztalat, hogy a kutatói munkában különösen érvényes az, hogy amit az ember mintegy harmincöt éves koráig nem ér el képességben, tudásban, teljesítményben, azt már élete végéig nagyon ritkán tudja jobb szintre hozni. A kutatói munka tipikusan egy olyan tevékenység, amit nagyon az elején, nagyon gyorsan kell támogatni ahhoz, hogy az igazából aktív években kieVII. évf. 1. szám

5


SZINAPSZIS melkedő teljesítményt eredményezzen. Azt gondolom, ez egy országos szintű probléma. Az Egyetemnek vannak erre válaszai, hiszen a tehetséggondozó program, illetve a TDK tevékenység mind-mind erről szól. Egyetemünkön mindenképpen megvan a kiválósági szándék és ennek a fiatalokra való építése, ugyanakkor a fiatal kollégák kutatási költségeire de facto igazi források nincsenek. Ezen mindenképpen javítani kellene, de ismétlem, ehhez egy országos koncepcióra volna szükség. Sz: Talán emiatt vált általánossá az a gyakorlat, hogy a PhD alatt vagy után a fiatal kutatók kimennek külföldre, ott egy élő kapcsolatot hoznak létre az itthoni és a külföldi egyetem között, és visszatérve, már konzorciumi tagként tudnak pályázni már fiatalon is. Ez mennyire járható út, vagy megoldása ennek a problémának? TM: A postdoc státusz, amiről most beszélünk, már a középkortól jól ismert, integráns része volt a kutatói vagy bármilyen akadémiai pályának. A probléma az szokott lenni, hogy akinek igazán jól megy külföldön, az ott is marad aktív kutatói pályája során, mivel itthon nem tud még csak hasonló feltételek mellett sem dolgozni. Itt elsősorban talán nem is a személyi jövedelemről van szó, bár arról is, hanem a gépparkról; a biomedicinális terület rendkívül költséges kutatói munkát feltételez. Egy matematikus elvan egy ceruzával, egy papírral és a kiváló tehetségével. Egy biomedicinális kutató az ötletei megvalósításához hatalmas gépparkkal kell, hogy rendelkezzen. Európai egyetemi rangsorokban, ha

Egyetemünk a fejlődés útján 6

VII. évf. 1. szám

nézzük a Semmelweis helyét, abszolút számokban nem állunk jól, de ha korrigáljuk az egyetem költségvetésével a teljesítményt, akkor lehajrázzuk a számos nagy múltú, külföldi egyetemet. Ezzel szembesül a fiatal kutató, amikor kimegy, és a lehetőségek óriási tárháza nyílik meg számára Európában, de még jelentősebb az ÉszakAmerikai kontinensen. Sz: Ön a Kardiológiai Tanszékről került a TSK Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének tanszékvezetői pozíciójába. Mivel járt ez a váltás? TM: A munkahelyváltás nem jelentett szemléletbeli változást. A versenysport különböző tragédiái kapcsán, sajnos, a társadalomban is tudatosult problémaként jelentkezik a sportkardiológia. Általában azt lehet mondani, hogy az elmúlt húsz évben a sportorvosi tevékenység, a sportorvosi feladatkör átalakult. A húsz évvel ezelőttihez képest ma a sportoló jóval előbb kezd sportolni, jóval nagyobb edzés intenzitással dolgozik, és jóval hosszabb ideig van a sportban. Az amatőr sportot felváltotta a vállaltan profi karrier: megéri élsportolónak lenni. Ez azt jelenti, hogy a sportolók nagyjából tíz-tizenöt évvel többet töltenek el a sportban. Nem ritka az, hogy harmincnyolc évesen valaki olimpiai döntőt fut, evez, úszik, vagy vízipólózik. Ez lényegében azt eredményezte, hogy míg húsz évvel ezelőtt azt tudtuk mondani, hogy a sportoló a normál emberi Gauss-görbe szélsőértéke, mára a kettő különvált, a sportolóknak van saját Gauss-görbéjük. Nem lehet elhelyezni őket a normál populációban, legyen szó szívteljesítményről, gastrointestinalis rendszerről, központi idegrendszerről, autonóm funkciókról. A sportorvosok döntő többsége elsősorban a mozgásszervi problémákra koncentrál a csapatok mellett, de az edzett izom mellett most már tudjuk, hogy van edzett szív, edzett máj, edzett vese, edzett agy. A sportorvosi hálózat, amely Európában

egyedülálló volt, mára szétesett. Ezt a rendszert helyre kellene állítani. Ez évente mintegy kétszázötvenezer orvos-beteg-találkozót jelentene. Vegyük figyelembe azt is, hogy a rendszer rendkívül olcsó. A Sportkórház jelenlegi költségvetése 1,4 milliárd forint, és ez lefedi a Sportkórház egészét és a sportorvosi hálózatot is. Ugyanez az összeg egy kisvárosi kórház költségvetésével egyenlő. A rendszer másik baja, hogy hiába írja elő a rendszeres megfigyelést, sok esetben ez csak pro forma zajlik, az ember odamegy, és kap egy pecsétet, komoly vizsgálat nem történik. Változásokra mihamarabb szükség van. De a sport kérdése sokkal általánosabb ennél. Úgy gondoljuk, hogy a magyar társadalmat sújtó sok problémára, talán minden problémára az egyik legolcsóbb válasz a sport. Nem csupán a cardiovascularis betegségek előfordulása alacsonyabb a rendszeresen sportolókban, de legalább hét olyan rosszindulatú daganatos folyamatról tudunk, amelyek előfordulása alacsonyabb a rendszeresen mozgókban, így például az emlőrák és a vastagbélrák. Ugyancsak triviális, hogy alacsonyabb a depresszió előfordulása a rendszeresen sportolóban, hiszen társaságban, jól töltik el a szabadidejüket. Úgy gondolom, hogy számos szociális problémára is válasz a sport, családok szétesésére például remek válasz a szabadidős sport. Konkrétan épp most születik gondozásunkban egy felmérés, amely azt célozza meg, hogy mit eredményez az, ha egy forintot sportba fektetünk. Társadalmi szinten kifejezve mekkora összeget mozgat meg, mekkora hasznot eredményez. Gondoljanak arra, hogy a GDP 28-30%-a fordítódik betegségekre, a betegségekből adódó munkaóra-kiesés finanszírozására. Ha ezt a 30%-ot le tudnánk vinni 25-re, vagy akár 20-ra a sporttal, akkor bizony nyilvánvalóvá válik, hogy a sportnak óriási gazdasági jelentősége is van. Sz: Hogyan látja a Testnevelési és Sporttudományi Kar helyzetét a Semmelweis Egyetemen belül? Mennyire integrálható az egészségügy a sporttudománnyal? TM: Azt hiszem, mindannyian érezzük, hogy az integráció óta a kapcsolat egyértelműen javul. Úgy gondolom,


2010. SZEPTEMBER ezt még rengeteg területen lehetne to- benne, hogy a tanítványoknak jó pélvább javítani. Nagyon szeretném azt dát tudok mutatni, és igyekszem azon látni, hogy orvostanhallgató, testneve- lenni, hogy megvalósulhasson az, lő, gyógytestnevelő és humán kinezio- hogy harmincöt éves korukig alkotnak lógus hallgatók együtt hallgatnak egy nagyot, a lehetőségeikhez képest naolyan tantárgyat, amely azt célozza, hogy egy beteg embernek miként lehet mozgást felírni. Nota bene, a tengerentúlon az, hogy a sport gyógyszer, trivialitás. Az Egyesült Államokban az anamnézis felvételében szerepel a fittségi index megállapítása; Kanadában, Új-Zélandon a sport felírható receptre. Az az inaktivitási epidémia, amiben Magyarország szenved, nagyon jól ellensúlyozható lenne sporttal. Ideális esetben úgy képzelem, hogy az orvos felírja a sportot, majd a sportszakTudományos és innovációs rektorhelyettes ember vele együttműködve lehetővé teszi a kontrollált feltétele- gyot, és örömüket lelik a kutató munket. A betegnek van edzésnaplója, kában. Már ez sem kevés. méricskéli magát, vizitekre jár. A magyar orvosi hálózat rendkívül túlterhelt. Sz: Talán bizonyos értelemben A testnevelőtanárnak, a gyógytestne- mai világunkban sokszor észre sem velőnek, a humán kineziológusnak vi- vesszük, de a folytonos útkeresés szont lenne ideje foglalkozni a beteg- helyett érdemesebb visszanyúlni az gel. A két kar együttes munkája, úgy elődök munkájához, a gyökerekhez; gondolom, ezen a területen nagyon jól az interjú során erre több példát is kiegészíthetné egymást, és fokozhat- említett. Mennyiben más ma egyená a hatékonyságot. Amikor az ember temistának lenni, mint akkor volt, álmodozik, arra gondol, hogy ezt akár amikor ön végzett? az Egészségbiztosítási Pénztár is finanszírozhatná. Voltak jó tornateremTM: Ezt kimondani is szörnyű, programjaink a kilencvenes évek ele- majdnem huszonöt éve végeztem az jén, amikor közel 1000 új tornaterem Egyetemen. Annyira alakult át az oképült az országban. Nem vitás, a tatói munka és a hallgatói élet, sporthoz újra meg kell teremteni az inf- amennyire a társadalom általában rastruktúrát. átalakult, és Európa átalakult. Információk kereszttüzében élünk, gyakorSz: Mennyi ideje jut a kutatásra? latilag feldolgozhatatlan az a mennyiségű információ, amely elér minket. TM: Talán már nem állíthatom ma- Kevésbé tudunk súlyozni, emésztés gamról, hogy kutatok. Inkább a tanít- nélkül szalad át rajtunk sok-sok impulványaim kutatnak. Az a képesség zus. Nem fordítunk elég időt egymásazonban megmaradt bennem, és va- ra, az ember-ember kapcsolat elsilálószínűleg így is lesz a pályafutásom nyosodott, e-mailen, telefonon érintkesorán, hogy el tudom dönteni, milyen zünk, nem járunk klubokba, elszigeteirányba érdemes menni. Nagyon rit- lődünk egy hatalmas tömegben. Ez kán effektív labormunkát is végzek, de Budapestre különösen érvényes, jómivel ezt nem rendszeresen teszem, formán azt lehet mondani, kétmillió ez nem egy áldásos tevékenység. Azt magányos ember él egy városban. veszem észre, hogy az asszisztencia Ha szűkebb hazámra, a TF-re goninkább félretol a nagyállatműtő-asztal- dolunk, megemlíthetjük, fiatalkoromtól, mert több galibát okozok, mint ban este kilenckor a Győri úti pályáról amennyi hasznot. A kutatási irányok a pályagondnok bottal vert minket ki, helyes felismerése nem különleges hogy menjünk már haza, mert a hét képesség, hanem egyszerűen az órakor befejezett edzés után még kétévek miatt még megmaradt. Bízom három órát szívesen tengóztunk, me-

dicineztünk, gyakoroltunk olyan sportokat, amelyeket nem űztünk. Ma, ha eljönnek a TF-re, akkor alig találnak valakit, talán csak néhány seniort, akik órán kívül készülnek valamilyen versenyre. Nem izolált jelenség ez, ha például kimennek a Római partra, és végigsétálnak a csónakházakon, ahol házanként áll bent százötven-kétszáz hajó, és megnézik a kimenő naplót, láthatják: jó, ha egy nap levisznek két-három hajót. Fiatalkoromban, amikor evezni kezdtünk, ha az ember hétvégén nem volt hétkor a csónakházban, akkor lehet, hogy másfél órát kellett várni, amíg a csónakját levitte a csónakmester, annyi hajó ment ki a vízre. Volt olyan, hogy a szentendrei Duna ágon négy sorban mentek felfelé a hajók. Ma, ha egy Szigetkerülésen, ami kényelmesen olyan két, két és fél nap, részt vesz valaki, és találkozik tíz hajóval, akkor az már nagyon forgalmas nap volt. Itt vannak a lehetőségeink, és mégis rohanunk mindenféle, a társadalom által ránk diktált irányba. Fiatalokkal beszélgetve mondják, hogy nincs hol ismerkedni. Elmegyünk a Zöld Pardonba, elmegyünk sokféle helyre, és valahogy az ismerkedés, az ember-ember kapcsolat technikája, annak a szépsége valahogy kiveszett belőlünk. Azt hiszem, ennyit változott az élet azóta. Sz: Szabadidejét mivel szereti tölteni? TM: Inkább mivel szeretné, így helyes feltenni a kérdést, mert nem nagyon van. Van egy-két sport, amire mindenképpen szánok időt nagyritkán. Imádok lovagolni, búvárkodni. Régirégi barátaimmal járjuk a Kéktúrát, bridzselünk, néha-néha még a focira is jut idő hét közben, de összességében szűkül az a szabadság, amivel az ember rendelkezik. Sajnos, valahogy ez így alakult az élet során. Békási Sándor, Oláh Dániel

VII. évf. 1. szám

7


SZINAPSZIS

EHÖK HÍREK

EHÖK

■ Kedves Hallgatók!

Az elmúlt tanév vége, az utolsó Szinapszis megjelenése óta Egyetemünk és a Hallgatói Önkormányzat életében több változás történ, melyekről tudósítani szeretnék. Az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, dr. Szócska Miklós fontos kormányzati megbízatást nyert el – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságát vezeti. A dékáni feladatok ellátására Dr. Gaál Péter egyetemi docens kapott megbízást. Az elmúlt hónapok az Egészségügyi Közszolgálati Karon az új struktúra kialakításának jegyében zajlottak, e félévtől már a Karon folynak az Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet, az Egészségügyi Menedzserképző Központ és a Mentálhigiéné Intézet képzései. A Fogorvostudományi Kar dékáni feladatait 2010. szeptember 1-től Prof. Dr. Fejérdy Pál látja el. Egyetemünk új vezetőinek munkájához jó egészséget, sok sikert kívánunk! A nyáron – a vezetők tanulmányai befejezésére tekintettel – több kari hallgatói önkormányzat vezetésében változás történt. A Gyógyszerésztudományi Karon Urbancsok Zsuzsanna lett a megbízott HÖK elnök, míg a Testnevelési és Sporttudományi Karon e feladatot Balázs Gábor látja el júniustól. Az EHÖK elnöksége – pályázat

alapján – 2010. szeptember 8-án további két évre Oláh Dánielt választotta a Szinapszis c. hallgatói lap főszerkesztőjének, helyettese a jövőben is dr. Békási Sándor lesz. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Elnöksége – a Hallgatói Önkormányzat érdekében hosszú időn át végzett tevékenysége, munkája elismeréséül – oklevelet adományozott a következő, leköszönő vezetőknek: • Szádvári Enikőnek a GYTK HÖK elnökének • Bagyinszki Gyulának a TF HÖK elnökének • Péterfy Nórának, az ÁOK HÖK Sportbizottsága elnökének A kitüntetetteknek szívből gratulálunk, sikeres jövőt és boldog életet kívánunk, és bízunk benne, hogy még számíthatunk segítségükre, tapasztalataikra és tanácsaikra! Az elmúlt hónapokban több fontos esemény, rendezvény is volt a hallgatói életben, melyekről szeretnék egy pár szót szólni. Több évtizedes hagyománynak megfelelően nagy sikerrel zajlott augusztus 24-29. között Tatán az Egyetemi Gólyatábor, melyen az ÁOK, EKK, ETK, FOK és GYTK frissen felvett hallgatóit, kedves gólyáinkat köszöntöttük Egyetemünkön. A Testnevelési és Sporttudományi Kar hallgatóinak gólyatábora – melyet a kar speciális igényeinek és hagyo-

Megújult EHÖK logónk 8

VII. évf. 1. szám

mányainak figyelembevételével rendeztek meg augusztus 16-19. között Salgótarjánban – is nagy sikert aratott az elsőévesek körében. 2010. szeptember 5-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezte Egyetemünk a 241. tanév évnyitó ünnepségét, amelyet jelenlétével és ünnepi beszédével megtisztelt Prof. Dr. Réthelyi Miklós Miniszter Úr és Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöke is. Az EHÖK Nagyvárad téri irodája előtti részen, az „Akváriumban” volt szeptember 6-10. között a Jegyzetbörze, amelyen a felsőbb éves hallgatók könyveiket, jegyzeteiket át tudták adni alsóbb éves társaiknak, minden érintett megelégedésére. Az immáron megszokottá vált és sikeres rendezvényt a jövőben is megrendezzük, sőt a bővítés lehetőségén is gondolkodunk. Az Egyetemi Gólyatábor és a Jegyzetbörze megrendezéséért ezúton is szeretnék köszönetet mondani az Instruktor Öntevékeny Csoport tagjainak, akik nagyon sokat dolgoztak e rendezvények sikeréért. Szécsényi-Nagy Balázs EHÖK elnök


2010. SZEPTEMBER

Hallgatói Önkormányzat

ÁOK HÖK

– segítségnyújtás, szerintem

■ Az ÁOK HÖK tagjaként, majd el-

munkának is van egy nagyon hálás rénökeként mindig fontosnak tartot- sze: ez pedig az egyéni segítségtam a hallgatók bevonását saját ér- nyújtás. Azon helyzetekre gondolok, dekképviseletükbe, rendezvényeik- amikor a hallgató kérdez, és mi tudjuk be. Ennek kapcsán kedvező jelnek te- a választ, amikor elveszett a bürokrákinthető, hogy az utóbbi években mind több és több érdeklődő egyetemista keresi meg a HÖK-öt azzal a szándékkal, hogy szeretne valamilyen munkában részt venni, legyen az rendezvényszervezés vagy érdekképviselet. A pozitív tendencia ellenére nem véletlen a sorrend: jelen légkörben és körülmények között keveseket érdekel az érdekképviselet, pedig utóbbi feladatot szinte kizárólagosan a HÖK látja el. A jelenség hátterében két párhuzamosan zajló folyamatot lehet megfigyelni. Egyrészt a hallgatók, akiknek olyan típusú problémájuk van, ameA HÖK értetek van lyen a Hallgatói Önkormányzat tudna segíteni, nem mindig fordulnak a HÖK-höz segítségért. cia labirintusában, és mi a tudjuk a kiMásrészt kevesen vállalják sok ember utat, amikor tanácsot kér, és mi tudunk érdekképviseletét, mert nagyon hamar tanácsot adni[ megtapasztalják, hogy nem tudnak Az ilyen és ehhez hasonló hálás úgy segíteni, hogy annak kivétel nélkül szituációk létrejötte két félen múlik. mindenki örüljön. Valamint természe- Először is a vállalkozó szellemű, a köz tesen kellő mértékben önkritikát kell szolgálatába lépő félen, aki a megfelegyakorolnunk nekünk, akik a HÖK- lő idő és energia befektetése után átben tevékenykedünk: vannak problé- látja az alapvető szabályzatokat, egyemák, melyeket önhibánkból, és van- temi szokásokat, és látja az elérhető nak, melyeket önhibánkon kívül lehetőségeket, adott esetben akár a nem tudtunk/tudunk megoldani. Az kiskapukat is. Valamint a másik félen, ezen helyzetekből eredő negatív ta- aki mer segítséget kérni, és adott esetpasztalat hosszú távon könnyen azt ben el is fogadja azt. eredményezi, hogy az illető többet halAhogy a szituációból is kitűnik: a folani sem akar az általunk felkínált se- lyamat a bizalmon alapul. A bizalmat gítségről. Ezen változtatni borzasztó- pedig ki kell érdemelni. Szerencsés an nehéz, ugyanakkor ennek a példá- esetben minden évfolyamon, évfonak az ellenkezőjét is sokszor látjuk lyamfélen vannak HÖK-ösök, így minszerencsére: sikeres segítségnyúj- denki ismer személyesen legalább pátást követően az illető hat éven ke- rat, és nem vadidegenekhez kell odaresztül rendszeresen fordul hoz- mennie, ha segítségre van szüksége. zánk segítségért, tanácsért. Ezért is fontos, hogy első éven legyeTöbb év alapján tekintettel erre a nek vállalkozó szellemű hallgatók, akik két folyamatra, arra a következtetésre kipróbálnák magukat a Hallgatói Önjutottam, hogy az érdekképviseleti kormányzat kötelékében. Az, hogy is-

merek valakit, még nem jelenti azt, hogy bízom is benne. A bizalom elnyeréséhez le kell tenni valamit az asztalra, eredményeket kell felmutatni[ Ezzel, ha végiggondoljuk, elő is állt a róka fogta csuka helyzet: ahhoz, hogy bizalom legyen, eredmény kell, s ahhoz, hogy eredmény legyen, feladat kell, ahhoz, hogy feladat legyen, bizalom kell[ Ezt a kört megszakítani csak a jóhiszeműség, az eredendő bizalom tudja. Ha tudunk annyira bízni a másikban, hogy elhisszük: megpróbál segíteni, utánanézni ügyünknek, és reális esély van arra, hogy ténylegesen profitálunk a dologból. Amennyiben megvalósul a fent vázolt szituáció, igazi win-win helyzet jön létre, hiszen a problémát sikerül megoldani, vagy megkerülni, és a közt szolgáló fél is jól jár. A Hallgatói Önkormányzati munka ezen jótékony mellékhatásáról nem igazán szokott szó esni, de gondoljunk csak bele: van-e értékesebb a mai világban az ismerősöknél, a kapcsolati tőkénél? Arra bátorítanék hát mindenkit, aki úgy véli, hogy segítségre van szüksége, tegye meg az első lépést, mert:

A HÖK értetek van! Peskó Gergely

VII. évf. 1. szám

9


SZINAPSZIS

Új tanév, új kezdet a FOK HÖK-ben FOK HÖK

■ Akik már tavaly nyomon követ-

ték a FOK HÖK működését, azok számíthattak arra, hogy előbb vagy utóbb bekövetkeznek bizonyos változások. Fél év munkáját követően most örömmel jelenthetem be, hogy az újítások megkezdődtek. Szeptember elején a FOK HÖK választmánya elfogadta az Új Szervezeti és Működési Szabályzatot, majd ezt követően sor került a Térítési és Juttatási Rend aktualizálására. Bízunk benne, hogy az alkalmazott változtatásoknak köszönhetően munkánk hatékonyabbá válhat, melyet a hallgatók is érezni fognak. Idén rengeteg teendője lesz a FOK HÖK vezetőségének, ezért az elnöki munka megsegítésére ettől az évtől újra két alelnöki posztot hirdetünk meg. Szeretnénk előrelépéseket tenni egy kiszámítható rezidensi rendszer megvalósításáért. Tavaly a Rezidens Szövetséggel és a három vidéki orvosképző egyetemmel karöltve már nekikezdtünk a munkának, azonban várhatóan az idei év lesz az, amikor

tényleges eredményeket is felmutathatunk.Terveinkben szerepel még, hogy megoldást találjunk a nyári gyakorlatok körül felmerült problémákra. El szeretnénk kerülni azt, amit az utóbbi években tapasztaltunk, hogy akkreditált helyek hiányában nehézkessé válik a klinikán kívüli gyakorlatok megszervezése. Ez gyakran odáig vezetett, hogy a hallgatók között feszültséget okozva versengést generált a meghirdetendő helyek betöltése körül. Ezeken felül pontot kívánunk tenni az átsorolások körül létrejött bonyodalmakra is. Sajnos, az egyetemi szabályzatok nem mindig kellően részletesek, és a hallgatók sem veszik a fáradtságot arra, hogy jobban belemélyedjenek egyes felsőoktatási törvényekbe. Az ezekből adódó félreértések elkerüléséért szeretnénk felkutatni a problémákra okot adó, esetleg hiányos határozatokat, és javaslatot tenni azok kiegészítésére. Az imént említettek a fő kitűzések, de ezek mellett még számos projekt vár megvalósításra, amikhez minden

lelkes kari hallgatót szeretettel várunk! Természetesen a munkacsoportok sem maradhattak bizonyos szintű átszervezés nélkül. A Külügyi Munkacsoportot kibővítettük Külügyi és Pályázati Munkacsoportra. Tagjainak feladata lesz az aktuális pályázatok figyelése és a hallgatók ezekről való rendszeres tájékoztatása. Ezen felül pedig minden külföldi tanulmányút megszervezésének segítése, és az Erasmus-irodával való együttműködés. A Sport és Informatikai Munkacsoport átalakítva létrehoztuk a Sportés Kulturális Munkacsoportot, míg az Informatikai részleget a Menedzser Munkacsoportba integráltuk. Ezek a változtatások inkább formálisak voltak, mivel a feladatkörök már több éve átrendeződtek. A Diákjóléti Munkacsoport vagy, ahogy legtöbben ismerik a Diákjóléti Bizottság (DJB), a Tanulmányi Bizottság és az Ellenőrző Bizottság a régi struktúrát és feladatköreit megtartva fog tovább működni.

résztalálkozót. A Nyílt Napon találkozhatnak először a leendő gólyák Karunk életével, a tanárokkal, a laborokkal, és ezt nem szabad lebecsülnünk, hiszen mint tudjuk, az első benyomás a legfontosabb. A Jeges Estet a BME VIK-kel közösen rendezzük meg (így kicsit kiegyenlítődik a fiú-lány arány), ami jó alkalom a téli vizsgaidőszak kipihenésére. Futballrajongók figyelmébe ajánljuk a GyTK-s focibajnokságot, ahol az összes évfolyam indíthat csapatot, hogy megküzdhessen a hosszú idők óta verhetetlennek számító tanári csapattal. Végül, de nem utolsó sorban, ebben az évben is részt veszünk a Gyógyszerészhallgatók Országos Találkozóján, amit idén a Debreceni Egyetem rendez meg. Itt nem csak a többi gyógyszerészkar hallgatóival találkozhattok, megismerhetitek a nagyobb gyógyszergyárak által nyújtott

lehetőségeket, szakmai jellegű előadásokat is hallgathattok, este pedig együtt bulizik mindenki. A megjelenés erősen ajánlott, mert jó móka. Azt se felejtsétek, hogy idén Debrecen körül forog a medikus-világ, mert a Medikus Kupa is ott kerül majd megrendezésre. A Kupán a vérbeli gyógyszerészhallgató – ha nem épp a pályán játszik – akkor az első sorból drukkol. (De tényleg!) Fő feladatunk persze az egyetemmel és tanulmányaitokkal kapcsolatban felmerülő gondjaitok megoldása, úgyhogy ne hagyjatok minket munka nélkül. Ha bármi kérdésetek adódna, keressétek az évfolyamotok HÖK-öseit vagy írjatok e-mailt a gyogyszereszek@gmail.com címre. Figyeljétek a honlapot és a levelezőlistát is! Addig is boldog, sikerekben gazdag új évet kívánunk! GYTK HÖK team

Beköszönt(H)ök

Al-Katib Kamil

GYTK HÖK

Túl a regisztrációs időszakon, a tantárgyfelvételen, a beköltözéseken és a tanszervásárláson, itt az idő, hogy mi is megkezdjük a munkálkodást. „Újra itt van a nagy csapat[” Első feladatunk, hogy az ötödévesek távozásával kissé megcsappant választmányunkat újra kiegészítsük. Az őszi szemeszterben megpróbálunk egy minél összetartóbb csapatot létrehozni a megválasztott képviselőkből, hogy utána hozzáláthassunk a Titeket is érintő programoknak. Íme egy kis ízelítő: Egész évben szervezünk Nektek múzeum-, kiállítás- és színházlátogatásokat, ezekről minden héten értesítést kaptok a kari és az évfolyam-levelezőlistákon, valamint folyamatosan tájékozódhattok honlapunkon is (http://www.ehok.usn.hu/gyogyszeresztudomanyi-kar). Saját programjaink közül fontos kiemelni a Nyílt Napot, a Jeges Estet és a Gyógysze10

VII. évf. 1. szám


2010. SZEPTEMBER

A TF csapata TF HÖK

■ Az elmúlt évben kerültem a TF-re

és már a gólyatábor alatt volt szerencsém egy kicsit jobban megismerkedni azzal, hogyan is működik, köszönhetően a Hallgatói Önkormányzat kedves tagjainak. Így kezdtem el, az akkori hallgatói oldalra cikkeket írni és úgy gondoltam, hogy szeretnék még több részt vállalni a hallgatói életből, így beadtam a pályázatomat a Hallgatói Önkormányzat Kommunikációs Bizottság elnöki posztjára, amely egy nagyon jó döntés volt, hiszen nagyon sok embert ismerhettem meg ezáltal, továbbá kicsit jobban megérthettem, hogy mi hogyan is működik az Egyetemünkön. De ami a legjobb, hogy egy nagyszerű csapatot sikerült összehozni, így elkezdhettük a közös munkát. Időközben létrejött az új hallgatói online magazin, a TF Portál (www.tfportal.hu), ahol heti rendszerességgel jelentek meg a lelkes hallgatók cikkei, beszámolói a számukra és számunkra fontos eseményekről. Eleinte persze mi is félve kezdtünk neki, mint újoncok, de úgy gondoltuk, hogy belevágunk. Ennek köszönhetően az elmúlt évben egy nagyszerű társaság dolgozhatott együtt, nagyon sok érdekes cikk, interjú, beszámoló született minden témában, amely köszönhetően a Szinapszisnak eljuthatott a szélesebb hallgatói réteghez. Azt hiszem sok diáktársam titkos vágya volt, hogy a gondolatai nyomtatott formában több száz egyetemistához eljuthassanak, amely ebben a csapatban valóra is válhatott. Minden ifjú gólyát bíztatok arra, hogy ha van ambíciója, igenis merjen részt venni a HÖK munkájában, bármilyen területen is, garantáltan nem fogja megbánni! Szeretnék néhány gondolatot megosztani diáktársaim tollából, ahogyan ők látják a TF-et: „A TF az a hely, ahol a munka és a szórakozás találkozik-, lehet ezt már

mástól is hallottátok, de azért, mert tényleg így van! Meglátod a kék-fehér feliratot, belépsz az ajtón, és hangulata van, elfog egy érzés, egy jó érzés! Én a szorgalmi időszakban sem tapasztaltam olyasmit, mint, hogy "szürke hétköznapok", hiszen aki ide jár, az társaságba jár, olyan emberek közé, akik köszönnek egymásnak, mosolyognak, közvetlenek és felveszik egymással a kapcsolatot. A sok sport, a különféle táborok is lehet az oka, ami itt talán könnyebben közelebb hozza a hallgatókat, sőt tanárokat, hiszen rengeteg interaktív programon veszünk részt együtt. Azt hiszem, aki ide jelentkezik, mindenképp valami pluszt keres az életben, az egyetemista években, és én ezt a TF-en meg is kaptam.” (Hevér Evelin – Bsc Rekreáció és Egészségfejlesztés II. évfolyam) „Egy nap, amikor rosszkedvű voltam leírtam gondolataimat, s azt, hogy miért nem panaszkodhatom. Pontosabban azon gondolkoztam, hogy milyen húzóerő van az életemben, ami fel tudná dobni a hangulatom. Így jutottam el a TF-ig, amely oly fontos számomra. Egyszerűen most nincs más hely, ahol olyan jól tudnám harmonizálni magam, mint itt. De, hogy miért pont a TF a húzóerő az életemben? Úgy érzem, hogy mi vagyunk a legszabadabb, legkiegyensúlyozottabb emberek a világon! Imádjuk amit csinálunk és mindig összetartunk. Megtanultunk küzdeni, s tudjuk, hogy minden erőfeszítés meghozza a várt eredményt. Szeretünk játszani, de ezalatt mintha az életünk lenne a tét, úgy harcolunk. Nekem ez az életforma kell, s ezek az emberek. Nem telik el úgy alkalom, hogy ne legyen valakinek valami kedves szava hozzám, vagy ne mosolyogjanak rám. Szeretnek engem, ahogyan én is szeretem őket és ez célt ad, rászolgálni a szeretetükre.”Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts” – ezt nem ért-

heti az, aki nem éli át, ahogyan én nem voltam Párizsban, így nem érthetem, hogy milyen érzés a Louvre előtt állni. Mi együtt edzünk, együtt nyerjük a meccseket, együtt futjuk az ezerötszázakat, együtt lazítunk, és együtt fáradunk is el. Így hát együtt mosolygunk és együtt sírunk. Egy csapat vagyunk, annak ellenére, hogy olykor egymás ellen küzdünk. Egy csapat vagyunk, egy céllal és egy életformával, és ez az, amit irigyel tőlünk a világ, emiatt kapjuk meg sokszor, hogy feltűnősködő, gőgös TF-esek[A külső[ talán mázlink van, hogy az életformánk pont a mai trendnek megfelelő testet varázsol nekünk, s így azt nem is kell szégyellnünk, takargatnunk. Felvehetünk bármit, ami kényelmes, mert szeretjük a testünket és szeretjük a személyiségünket. Tudjuk, hogy ez a fajta temperamentumunk kell, hogy meglegyen, hiszen a sportunk ezt követeli meg. Hiszünk magunkban, mert tudjuk, hogy mire vagyunk képesek és nem felünk az önmegvalósítástól. Szeretünk élni és ezt nem félünk kimutatni, sőt minden egyes nap át akarjuk élni, azt, hogy élünk. Ahogyan megéljük a végkimerültségig tartó küzdelmet, mind testi és lelki értelemben, úgy megéljük a boldogságot, a bajtársiasságot, az összetartást, vagy a legtöbb szeretetet egy ártatlan kis ölelésben. Közvetlenek vagyunk, mert hátsószándék nélkül szeretnénk élni[ csak a pillanat, tisztán. Tudjuk, hogy hova tartozunk, ahogyan tudom, hogy miben vagyok jó, úgy tudom, hogy miben szerény a tudásom. Mindenki számára kell, hogy legyen egy ilyen hely és társaság, ahol megtalálhatja önmagát, ez a legfontosabb.” (Szűcs Anita – Bsc Testnevelő-edző III. évfolyam) Hajdú Petra

VII. évf. 1. szám

11


SZINAPSZIS

Gólyatábor TF módra

TF HÖK

■ Az

újdonsült TF-esek 2010-es Gólyatábora az Alkotás úton indult, ahol megismerkedtünk leendő instruktorainkkal és azokkal a dalokkal, amiket aztán rongyosra kántáltunk, továbbá drága instruktoraink egyik kedvelt játékával. Hiába csillant fel a szó hallatán jó néhány gólyánknak a szeme, a közös-ülés, nem volt olyan élvezetes, mint ahogy mi terveztük. Rövid kínzás után a buszokba pakolhattunk, és megindulhattunk a világ kulturális központja felé, Salgótarjánba. Szinte ahogy megérkeztünk a lakosztályainkhoz, az eső is szakadni kezdett, bár feltételezem, így megúsztunk valamennyit a ránk váró kihívásokból. Első napra csapatépítő tevékenységek jutottak, és több-kevesebb sikerrel végre is hajtotta őket mind az öt csoport, bár előfordulhattak kisebb-nagyobb gikszerek. Valljuk be őszintén, ha alliterációt kell a nevedből és egy zöldségből vagy állatból képezned, akkor a Banán Ádám megoldás eléggé a „leülhetsz, egyes” kategóriába esik[ Arra viszont tökéletes volt, hogy minden csoport megismerhesse jobban az instruktorait, és természetesen egymást is. Nem maradhat ki a Gólyatábor menetrendjéből az esti buli sem, és hamar kiderült, hogy a TF nem a félénk botlábúak gyűjtőhelye, hanem a szexin riszálós lányok, jó mozgású srá-

Kázmér, a csirke 12

VII. évf. 1. szám

cok, és a bátor botlábúak tökéletesen harmonikus elegye. Már az első este szétszedték a gólyák és lelkes vezetőik a táncparkettet, de természetesen köszönet jár a pultosoknak is az üzemanyag-utánpótlásért. A reggel 7 órás ébresztés nyilvánvalóan mindenki kedvencévé vált, a hangszálpusztító memoriter-kiabálás és az utált közös-ülés játék Az újdonsült TF-esek mellett. Főleg, ha a hajnali felkelés mellé jól eső émelygés és gyomorpanaszok is társultak, még mutatására, és Csirty, a mutáns az előző estétől... Az első két regge- csirke-ponty belépőjére is. lünk egy kis futással és utána ugrabHamar elérkezett az utolsó reggeugrálással kezdődött, mindemellett a lünk, és távozáskor nem csak a fágólyatáncot tanultuk meg, amit utána radtságot láttam kiülni az emberek arszintén számtalanszor táncoltunk el. cára. Látszott mindenkin, hogy ezek a Az utolsó nap megkönyörültek rajtunk, napok legendává válnak majd, maratovább aludhattunk, és aznap nem kí- dandó nyomot hagytak mindenkiben. nozták tovább már-már megtört tes- Hiszen, ha visszagondolunk, ki ne motünket és elménket. solyodna el, ha eszébe jutnak ezek az Köszönhetően instruktoraink szerve- együtt eltöltött percek, órák, napok, és zésének, a napunk szinte minden per- nem hiszem, hogy van olyan ember, cére kitaláltak nekünk valami progra- aki ne röhögne fel, ha a következőket mot, vetélkedtünk, „csapatépítet- hallja: Csillagfiú, Kázmér, Temperatünk”, ódát írtunk a mi drága vezető- mentum, Ibiza, Csirty vagy „Helló, te inknek, mocskos rímeket vadásztunk, jóképű”. máskor meztelenül rohangáltunk... A No de, az instruktorokról se feledcsapatoknak a feladatoknál, ahogy a kezzünk el, hiszen nem csak a gólyák felsorolásból is kiderül, hol a talprae- vittek színt a táborba. Köszönjük Kittisettségüket, hol kreativitásukat, hol nek, Noyesnek, Strucynak, Sacinak, „bevállalósságukat” kellett használ- Gic@nak, Vivinek, Viktornak, Patrikniuk, hogy felvegyék nak és Bencének ezt a három napot, a versenyt a többiek- köszönjük a szervezést, az üvöltést, és kel. A csoportfelada- nem utolsó sorban a táncórákat. Mint a tok teljesítéséhez Shrek csapat tagja, külön kiemelném egyik nap elhagytuk Sacit és Strucyt a társaságból, nélküa táborhelyünket, és lük fele ekkora buli nem lett volna nebusszal vettük ost- künk a Gólyatábor. rom alá Tarjánt. A főLehetne még oldalakon keresztül téren bebizonyíthat- folytatni az élménybeszámolót, de egy tunk minden ember- dolog teljesen biztos, aki nem jött el az nek, nemtől, kortól, elsősök közül erre a rendezvényre, színtől függetlenül, élete egyik legnagyobb hibáját követte hogy a TF gólyáinak el, aki pedig eljött, megbizonyosodott van hangereje és róla, hogy ebben az iskolában neki bimozgáskultúrája, de zony nagyon, de nagyon jó helye lesz. azt is, hogy akadnak komplett idióták. Úgy Rencsevics Máté gondolom, sokan emlékezni fognak még Kázmér, a csirke ünnepélyes be-


2010. SZEPTEMBER

SUMMER EXCHANGE- 2010 BUDAPEST

MOE

Mit jelent számunkra – orvostanhallgatóknak – a nyár? Elsősorban nem a buli, móka és kacagás, ami először eszünkbe jut, hanem a nyári gyakorlat. Kössük össze a kötelezőt a kellemessel, vagyis töltsük a gyakorlatot külföldiekkel. Mindegy, hogy határainkon belül, kívül, a jó hangulat garantált!

■ Az eddigi éveknél megszokott

formában a MOE (Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete) július és augusztus hónapban közel száz külföldi medikust látott vendégül, Brazíliától egész Európán, Észak-Afrikán át a távol-keleti Ázsiáig. A hatalmas, sokszínű csoport (egy kis fejfájás mellett), igazán sok örömet, jó kedvet, mosolyt és új barátságot hozott mindannyiunk számára. Az első napokban bemutattuk a kórházakat és a klinikákat, ahol is az eltöltött egy hónap alatt mindenki sok hasznos tudással és élménnyel gazdagodott. Ezúton szeretnénk megköszönni minden fogadó intézménynek és azok összes dolgozójának a sok segítséget, munkát és tanítást, nem volt elfecsérelt idő. Köszönjük! Az első napokban meglátogattuk az Egyetem Üllői úti felújított, impozáns Rektori Hivatalát, ahol speciális vezetés mellett barátaink megismerhették Egyetemünk történetét. A CP-k (contact person) segítségével megannyi színes, színvonalas és sokrétű programot szerveztünk. A csoport a

Kirándulások kis hazánkban

International food and drink party

Rezső Kollégiumban kapott szálláslehetőséget, ami a hónap végére a csoport igazi otthonává változott. A megannyi ismeretlen ember, a nagy tömeg, a különböző rendezvények (welcome party, brazil-medencés party, international food and drink party, gulyásfőzés) hatására egy igazi nagy családdá kovácsolódott össze. Megismerhettük egymás kultúráit, ízeit, ételeit, amikor is minden mi magyar volt (pálinka, szalámi, túró rudi, gulyásleves...) felhőtlen sikert aratott. Bebarangoltuk Budapest minden rejtett zugát, ahol mindenki egytől-egyig kedvére csemegézhetett az általa szimpatikusnak talált utcák, parkok, fürdők, múzeumok, szórakozóhelyek gazdag tárházából. Jártunk a Szikla Kórházban, a Labirintusban, a Budai Várban, a Parlamentben, a Városligetben, a Margitszigeten és a Sziget Fesztiválon. Budapest minden-

ki előzetes várakozásait felülmúlta. Újra bebizonyosodott, hogy fővárosunk Európa talán legszebbje és legsokoldalúbbja. Budapesten kívül meglátogattuk Szentendrét és a Skanzent, ahol a fogadó magyaros ételeit és cigányzenéjét élvezve érezhettük, milyen is az igazi magyar vendégszeretet. Nem lehetne teljes egy Magyarországon töltött „kirándulás” a balatoni nyár nélkül, ahol a Tihanyi-félsziget csodálatos panorámája, illetve a Siófoki éjszakai élet ezerarcúsága mindenkit ámulatba ejtett. A sok munka, figyelem és kedvesség meghozta gyümölcsét. Szinte kivétel nélkül, mindenki a következő mondattal távozott: „Ez volt életem legszebb egy hónapja!”. Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki segítségével hozzájárult e csodás két hónap létrejöttéhez. Nélkületek nem sikerült volna. Köszönjük! Szigeti Bálint

VII. évf. 1. szám

13


SZINAPSZIS

Egy CP vallomásai] MFHE

■ Ezen a nyáron az Egyesületünk a

prevenció mellett az immáron több éves hagyományokkal rendelkező nyári külföldi cseregyakorlatok lebonyolításában is részt vett. Az egész program, mint minden évben most is az International Association of Dental Students (IADS) keretein belül valósult meg világszerte. A Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete mivel tagja a nemzetközi szervezetnek, így jelen volt mind a magyar diákok külföldi gyakorlatának megszervezésénél, mind pedig a külföldi hallgatók fogadásánál (hozzátéve, hogy nem először fordult elő, hogy kicsiny országunk méretei ellenére igen jelentős szerepet vállaltunk el ebben a projectben). Idén harmincnyolc külföldi diáknak adatott meg a lehetőség, hogy Budapest gyönyörű városában tölthesse el a nyári gyakorlatát. Volt, aki két hétig volt, aki egy teljes hónapig élvezhette a méltán híres magyar vendégszeretetet. A legtöbb hallgató Lengyelországból érkezett hozzánk (hiszen tudjuk, lengyel magyar két jó barát[), de Egyiptomból, Oroszországból, Örményországból, Törökországból és Görögországból is fogadtunk fogorvostan-hallgatókat. Utóbbiak ér-

Kultúrák találkozása

14

VII. évf. 1. szám

dekessége, hogy idén először jelentkeztek Görögországból külföldi cseregyakorlatra, és ők is Magyarországot választották úticélul. De a magyarokról sem megfeledkezve, idén nyáron hat boldog magyar fogorvostan-hallgató gazdagodhatott külföldi élményekkel és szakmai tapasztalatokkal. A legnépszerűbb ország Törökország volt. A szervezés már korábban, március környékén megkezdődött, ekkor állapította meg minden ország, hogy hány hallgatót fogad a nyáron. A beérkezett jelentkezési lapokat összesítve láttuk, hogy bizony ezen a nyáron telt ház lesz. Elérkezett a június, amikor is felvettük a kapcsolatot a jelentkezőkkel. Végeláthatatlan emailek sora következett, aminek során kiderült, hogy pontosan ki, mikor és hova érkezik. Majd kapacitásunkat mérlegelve, a szerencsésebbeket a reptéren vagy a vonat pályaudvaron tudtuk fogadni, a többieket viszont kellő információval, útleírással és térképpel ellátva vártuk a szálláson. A szállás, mint minden évben, idén is a Markusovszky Lajos Kollégium volt. vagy ahogy a többség ismeri (beleértve a külföldieket is) a Rezső. Pelikán

elvtárs híres mondata, miszerint „kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk”, nem is lehetne igazabb a kollégiumra. Ugyanis mi is tudjuk, hogy a szobák messze nem tökéletesek, a közös helyiségek nem a legtisztábbak, és a kollégium színvonala nem üti meg az európai színvonalat, de az a hangulat, ami a kollégiumban uralkodott egyrészről a közösségi életnek és vendégszeretetnek, másrészről a rengeteg nációnak köszönhetően, valamint azok az élmények, amelyeket az épületben éltek át, egy program keretében vagy csak egy esti sörözés kapcsán, visszaadhatatlanok. Többen beismerték, hogy mikor megérkeztek a szoba láttán egy picit megijedtek és csalódtak, de a végén az itt eltöltött időt egy luxus szálloda szobájáért sem cserélték volna el. Mivel idelátogatásuk fő oka a szakmai gyakorlat, ezért a külföldi hallgatók karunk öt klinikáját (szájsebészet, konzerváló fogászat, fogpótlástan, parodontológia, gyerekfogászat és fogszabályozás) látogathatták. Ezúton szeretném megköszönni az intézetigazgatóknak, hogy engedélyezték a hallgatók fogadását, valamint minden orvosnak, aki segítette a külföldiek gyakorlatát. A diákok értékelték a klinikák felszereltségét, az asszisztensek segítőkészségét és magát az épületet. Nagyon jól tudjuk, hogy a munka mellett a pihenésre és a szórakozásra is kell időt fordítani, ezért a külföldi hallgatók sem cselekedtek másképp, és szabadidejüket kihasználva igyekeztek, minél több budapesti nevezetességet felkeresni a Hősök terétől a Gellérthegyig. A bátrabbak távolabb is merészkedtek, és ellátogattak a méltán híres Ecserire, hogy ott régi fényképezőgépekre alkudozzanak, vagy érmeritkaságokat keresgéljenek. Útikönyvüket segítségül hívva felfedezték fővárosunk híres múzeumait, épületeit, parkjait, és mivel Budapest híres fürdőiről, így azok sem maradhattak ki a sorból. Mivel célunk elsősorban az, hogy a külföldiek itt tartózkodását felejthetetlenné tegyük, igyekeztünk különleges programokkal színesíteni a hallgatók mindennapjait. Ezek közé


2010. SZEPTEMBER

Nemzeti ételek

tartozott az International Food & Drink Party és a Rezső udvarán tartott bográcsgulyás főzés is. Persze ezek a programok nem jöhettek volna létre a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) nélkül. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt fárasztó ez a nyár, de tagadhatatlan tény, hogy rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam ez idő alatt, és bár tudom, sablonosan hangzik, de örömömre szolgált, hogy jó pár új és igen érdekes embert ismerhettem meg a nyáron. Az egészben az a legszebb, hogy ezt nem csak én

gondolom így, hiszen a külföldiek visszajelzéseiből is ez derül ki. Pár szóban összefoglalva az idei nyaramat (a reklám után szabadon): egy korsó sör a Szimplában: 500,- Ft, Széchenyi-fürdő belépő: 3000,- Ft, a nyári élmények pedig: megfizethetetlenek. Radácsi Pál

Prevenció Balatonöszödön

MFHE

■ Idén nyáron nagy fába

vágtuk a fejszénket. Egy borús júliusi vasárnapon ellátogattunk a Balatonöszödi Kormányüdülőbe - igen, ez az a hely, és igen fényképezkedtünk az ominózus helyszínen, ahol idén egyhetes turnusokban magyar és lengyel árvízkárosultak táboroztak. Nyolcvan magyar fiatalnak terveztünk foglalkozást a szájápolás és a fogászati keMost már a helyes fogmosás szakértői zelés köré építve. Az eddigi prevenciós programjainkhoz képest A táborvezetők legnagyobb meglepeez most több szempontból is teljesen tésére nem egy unalmas powerpoint új kihívásokat állított lelkes csapatunk előadással készültünk - hozzáteszem elé. Először volt dolgunk teljesen veilyen hagyományos ismeretterjesztésgyes korosztállyal (öt évestől huszon- re sohasem vetemednénk -, hanem a négy éves korig), először foglalkozhelyes fogmosás lépéseinek begyatattuk őket két órán keresztül és nem korlása mellett a tábor lakóinak leheutolsósorban először voltunk olyan tőségük nyílt kicsit fogdoktornéniközegben, ahol sokaknak még fogke- set/bácsisat is játszani. Fogszuvasoféje sem volt. dást keresgéltek a fantomfejben, tö-

mést készítettek só-liszt gyurmából, "viaszfogkövet" pattintgattak és még műanyag fogakat is extraháltak. Nem kételkedem abban, hogy a szájhigiéne szempontjából mély nyomot hagytunk a társaságban. Mégis, voltak egészen más miatt fontos pillanatok is. Nem felejtem el, amikor fehér orvosi köpenyt adva egy roma kisfiúra, megdicsértem ígéretes kézügyességét a töméskészítés terén és megkérdeztem, hogy nem akar-e fogorvos lenni. Rám nézett és azt mondta: -Nehéz szakma, nem? Aztán elgondolkodtam, hogy vajon ennek a fiúnak valaha feltesznek-e majd akárcsak ehhez hasonló kérdést? Őszintén remélem. Berze Ildikó

VII. évf. 1. szám

15


SZINAPSZIS

Mozgalmas nyarunk volt! MFHE

2010. július 16-22 : IADS Világ Kongresszus Brno-ban

■ A nyár fénypontjai között idén

is szerepelt az International Association of Dental Students (röviden csak IADS[ nem, nem AIDS, I-A-DS!) nyári kongresszusa, amit ezúttal a cseh fogorvostan-hallgatók szerveztek meg nekünk Brno-ban. Az ötvenhárom tagország összesen százhúsz fővel képviseltette magát e jeles eseményen. Július 16-án érkeztünk és foglaltuk el szállásunkat a Hotel Continental-ban, ahol az a sokk ért minket, hogy bár kint harmincöt és negyven Celsius fok között ingadozik a hőség, szobáinkban nincs légkondi. Aznap este egy közös vacsoránk volt, majd elmentünk egy helyi vendéglátóipari egységbe, ahol a kánikulát hűvös cseh sör segítségével próbáltuk túlélni, majd miután kellőképp lehűlt a társaság, karaokézni kezdtek. A szombati nap a tudományé volt. Az IADS Standing Committee on Research and Education által meghirdetett Lecture Contest előadói illetve a Young Dentist Worldwide meghívott előadói felváltva tartották meg előadásaikat, melyek érdekes és változatos témákba engedtek bepillantani minket. Délután a Curaprox, akik szponzorálták a találkozót, szájhigiénés instruálást tartottak a résztvevőknek, valamint ajándékcsomaggal kedveskedtek azoknak, akik hajlandóak voltak nyílt színen fogat mosni (valamit valamiért). Vasárnap délután került megrendezésre az immár hagyománnyá vált Exchange Fair, amelynek során a IADS minden tagországa saját standon mutathat meg néhány hazai különlegességet. Jó volt látni, hogy akik tavaly is részt vettek ezen az eseményen, idén már keresték a téli szalá-

Brno látképe mit az asztalunknál. Az iszlám vallásúaknak libazsíros kenyeret vittünk pirospaprikával, a vegetáriánusoknak pedig meggypálinkát. Sajnos arra nem gondoltunk, hogy az indiai küldött se húst nem eszik, sem alkoholt nem iszik, de sebaj neki adtuk a pirospaprikánkat díszcsomagolásban. Az Exchange Fair résztvevői általában standról standra járnak, úgyhogy egy órányi ilyen túra után már mindenki enyhe rosszulléttel küzd. Ilyenkor már ivott a kóreai rizsborból, majd rizspálinkából, a német mentalikőrből, majd evett rá gumicukrot, de azért savanyú uborkát és bajor kolbászt is, majd továbbment a lengyelekhez, ahol legalább két kupica vodkát ivott meg a híres Zubrovkából és evett hozzá pecsenyezsíros kenyeret. majd desszertként egy kis lengyel tejkaramellát és mézeskalácsot, ezután a

IADS új vezetősége President: Ionut Luchian (eddig Iasi/Románia küldöttje) General Secretary: dr. Radó Zsuzsanna Stefánia (eddig az MFHE NEO-ja) Treasurer: Babak Sayahpour (eddig Németország képviselője) Editor: Karolina Florykova (eddig a cseh diákszövetség elnöke) International Exchange Officer: Lena Malaty (eddig egyiptomi NEO) 16

VII. évf. 1. szám

grúzok vörösborából is kapott egy fél pohárral és hozzá zsinórra fűzött diót szőlőszirupba mártva. A törököknél persze muszáj volt egy rakit inni, valamint enni a híres török csemegéből, a bolgárok pedig egy lecsószerű feltéttel megkent szendvicset nyomtak a kezébe. Igazi felüdülés volt a szudáni asztal, ahol háromfajta szörpből választhatott a vendég. A szervezők optimizmusáról tanúskodott, hogy ilyen délutáni program után még háromfogásos vacsorát szerveztek nekünk. Este Curaprox buli volt, az egyik szervező fogkefének öltözve bulizta végig az éjszakát. Hétfőtől kezdődtek a küldöttgyűlés ülései. Az idei év megbeszélései soha nem látott részvételi aránnyal büszkélkedhettek. Az országok delegáltjai mind jelen voltak az összes gyűlésen és többségük követte és részt is vett a vitákban, tárgyalásokban. Számos döntést hoztunk, változtattunk meg, s mindannyian azzal az érzéssel állhattunk fel az utolsó ülés végén, hogy eredményes és demokratikus találkozón vagyunk túl. A hétfői délutánon tartottuk meg az International Exchange Officer vezetésével a NEO-meetinget, melyen az


2010. SZEPTEMBER országok beszámoltak a náluk történt cseregyakorlatokról. Nagy büszkeséggel mondhatom, hogy a Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete bonyolította le a legtöbb cseregyakorlatot idén is, csakúgy, mint a tavalyi évben. A kongresszus utolsó teljes napja már csak a pihenésé volt, délelőtt szabad programmal telt, délután pedig hajótúrát tettünk a közeli Veveri kastélyhoz (ahol Winston Churchill is időzött a nászútja során), majd a találkozó ünnepélyes gála estéjén, amikor az új vezetőség átvette tisztjét, kihirdették a Lecture Contest győzteseit, és még egy utolsó fergeteges bulit csapott a nemzetközi baráti társaság. Másnap, a kocsiban már hazafelé utazva fáradtan, de elégedetten gondoltam vissza erre a pár napra,

amelyek során annyi régi és új baráttal találkoztam, sokat dolgoztunk és rengeteg új élményben volt részünk, most már csak annyit tehetek, hogy visszaszámolok a következő találkozóig, hogy újra részese lehessek ennek a híres IADS-szellemnek. dr. Radó Zs. Stefánia

Brno látképe

– Leendő Kutatóorvosok Társasága ■ Egy informális, kötetlen hangu-

latáról elhíresült, mégis komoly dolgokkal foglalkozó diákszervezet. 2006os alapításakor elsődleges célja az volt, hogy könnyebbé tegye azon orvostanhallgatók életét, akik a klinikum helyett a természettudományos alapkutatásban keresik a jövőjüket. Ugyanakkor, ahogy az lenni szokott, a kezdeti, vad ötlet kinőtte magát – a K.O. mára már egyfajta közösség, ami összefogja mindazon egyetemi hallgatókat, PhD-seket és „külsős” tagokat, akik a következő évtize-

dek kutatói életének szereplői lesznek, vagy csak vonzalmat éreznek a tudomány iránt. Miután „megfertőzte” a Semmelweis Egyetem minden karát, a K.O. tovaterjedt az ELTE, a BME és a PPKE felé – így rendezvényeinken találkozhatsz biológusokkal, pszichológusokkal, vegyészekkel, mérnökökkel[ sőt, néha még elméleti fizikusokkal is. A K.O. Esték alkalmával nemzetközi hírű kutatók, vagy éppen pályakezdő kortársaink vállalkoznak arra, hogy egy-egy előadás keretében betekintést

nyújtsanak munkájukba, vagy éppen a kutatói életpálya kihívásaiba, lehetőségeibe. Hogy a nevét kiérdemelje, minden ilyen Este teázással vagy sörözéssel zárul – rendszerint az előadó részvételével. Szervezetünkről részletesebb információt a honlapunkon találhatsz – www.kutatoorvos.googlepages.com – valamint mind személyesen, mind e-mailben „zaklathatóak” vagyunk. Ne habozz megkeresni minket! Módos Dezső, Nánási Tibor

VII. évf. 1. szám

17


SZINAPSZIS

Üzenet a palackból

BIBLIAKÖR

Avagy BéKát szeretnél? Itt vagyunk!

Mi vagyunk a Semmelweis Egyetem általános orvos, fogorvos és gyógyszerész karának bibliaköre, a SOTE BéKa. Szeretettel köszöntünk benneteket Egyetemünkön!Nevünk a „bibliakör” rövidítéséből (BK) született. Egy egészséges, felekezetközti keresztény diákkör vagyunk itt, a Semmelweis Egyetemen. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséghez tartozunk, amely lehetőséget ad nekünk az ország többi egyetemének és főiskolájának hívő diákjaival való találkozásra.

■Túl vagyunk ismét

egy vizsgaidőszakon. Ki szerencsésen, ki kevésbé szerencsésen. A vizsgák tengerén egyesek hajója jó szelet kapott, ügyes kormányost, másoké partra futott, és később folytatja útját. ”Mindegy, hogy jó, vagy rossz a helyzet, változni fog.” A könyvhalmaz mellől felállva, jó kifújni a fáradt gőzt. Jó végre a Nobeldíjas gondolatok biflázása helyett, egy kicsit saját ötleteket kifundálBéKa kirándulás ni. Amikor először mentem el az egyetemi bibliakörbe, tele előítélettel, egyenes hát- Emberek voltak, lélegeztek, mint mátal léptem be az ajtón a szemináriumi sok, és éppen olyanok, mint én. Egyenégyesbe. Mint egy pukkancs, ”engem temisták. Nem mondtak semmit. Hallnem lehet megtéríteni” jelszóval. gattak. Meghallgattak. Óriási érzés, Hiszek, és kész. amikor az ember leteheti a kör közeArra gondoltam, ha elfajzott térítők, pére a gondolatait. És még jobban élés rám akaszkodnak, kibírom, aztán vezem, amikor adott témában egyes eljövök, s elfelejtem az egészet. Ha to- véleméynek együtt vannak terítéken. vább is zargatnak?[. Az nem lehet. Tea, süti és néhány fáradt arc vár azóEmellett az Egyetem mellett, kinek van ta is keddenként. Visszajáró vendég ideje a másikra ráakaszkodni, és az el- lettem. Ki nem hagynám. veivel, meggyőződéseivel, bizonyos- Light graffityt, filmezést, szendvicseságaival tukmálni a többit?! zést, sok-sok beszélgetést, és persze Pedig senki nem akart megtéríteni. kimaradhatatlan BéTéket tervezünk

erre a félévre. A BéTé? Bibliatanulmányozás. Együttolvasás és átgondolás. Minek az? A Könyvek könyvében minden benne van, de tényleg. Véleményem szerint az élet rövid, és nincs arra idő, hogy mindenki a maga hibájából tanuljon. Ezért olvassuk. Hogy mások hibájából, eredményeiből tanulva építhessük saját életünket.Kétezer éves gyilkosságok, hazugságok, betegségek, harcok mellett öröm, örök élet, születés, gyógyulások csak töredékei a történeteknek. Nincs új a nap alatt. Mindenki megtalálja az éppen hozzá szólót. Szeretettel várunk tehát- minden vakot, bénát, sántát, lelki szegényt, s olyat,aki csak egyszerűen szeretne találkozni velünk- a Sote BéKájába. A Semmelweis Egyetem ETK, EKK és TF karán is működik diákkör.Elértek minket: www.ehok.sote.hu/beka vagy bibliakor@gmail.com címeken. Személyesen: szerdánként 18:00-kor a NET 4-es szemináriumi termében. SOTE BéKa

Hogy mit csinálunk az idei tanévben? Piknikkel kezdjük az új félévet az Orczy kertben. Bibliát olvasunk, majd megbeszéljük azt. Sőt! Előszeretettel vitatkozunk is rajta. Az életről, a hitről közösen gondolkodunk. A tanév folyamán többször szervezünk kirándulásokat valamint előszeretettel rendezünk előadásokat, konferenciákat.Találkozásaink alkalmával többször filmet nézünk, zenélünk és közösön énekelünk, mindeközben jókat eszünk.Csatlakozz hozzánk, legyél te is tagja egy fantasztikus baráti társaságnak!

18

VII. évf. 1. szám


2010. SZEPTEMBER

Kéktúra

HONFOGLALÓ

Egy hallgató szemével

■ Csörög a vekker. Hajnali

fél hat. Remélem Tibi nem ébredt fel[hogy ébredt volna, mikor otthon húzza a lóbőrt Nagykanizsán, mióta vége a vizsgáknak. Gyors fürdőszoba, ruhák fel, reggeli, cuccok ellenőrzése. Iránytű, térkép, fényképező, tegnap csinált szendvics. Napszemüveg[ nyilván otthon maradt. Pedig jó idő lesz, három napja nézem a netet. A táskába bedobom a cuccot, és sietni kell a Nyugatiba, hogy elérjem a vonatot Nagymarosra. A vizsgaidőszak eleje óta tervezem ezt a túrát, és végre, július közepén itt vagyunk: mehetünk! Lassan egy éve járom már az Országos Kéktúra ösvényeit; vagy ahogy a túrázók mondani szokták: a Kéket. Mikor néha mesélek róla, elhűlten nyugtázzák az emberLegyen “Kék” ek: ilyen is van? Ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálom szélesebb körben ismertebbé tenni; Egy évvel később a túra gondozása a így kicsit jobban utánanéztem a Kék Vasutas Szakszervezet kezébe került, történetének – és nagyon meglepő ekkor adták ki róla az első füzetet is. dolgokat tudtam meg. 1961-től a Magyar Természetbarát Az Országos Kéktúra egy 27 sza- Szövetség gondozza a Túrát, melyhez kaszból álló, 1128 km hosszú útsza- igazolófüzet, és folyamatosan frissített kasz, amely Írott-kőtől - az országon térképvázlat is tartozik, benne a peáthaladva - Hollóházáig tart. Mind- csételőhelyek pontos megnevezéséeközben országunk legszebb tájait és vel. A túra igazolt teljesítésének ugyanvárosait érinti. Ez azonban nem volt is követelménye az összes pecsét mindig így. érintése. A túra ekkor még csak VeleTörténete a múlt század elejére mig tartott, nem engedték fel az osztnyúlik vissza. Dr. Stömpl Gábor ötlete rák határig. alapján az 1930-as évek közepén A ’80-as években a túra története új fekezdtek gondolkozni egy összefüggő, jezethez ért, mely Rockenbauer Pál az országot átszelő turistaút kiépíté- nevéhez köthető. Rockenbauer a Masén. A munka jól haladt; 1938-ban tar- gyar Televízió munkatársa volt, az ELtották meg az útvonal avatását: Zsitvay TE földrajz-biológia szakán végzett. Tibor március 20-án indította el a Bejárta az Antarktiszt, a Földközi-tenSzent Istvánról elnevezett stafétatúrát, gert, Ausztráliát, és a világ szinte minés az ország két végéből induló em- den táját. Csapata hetvenhat nap alatt, berek Pünkösd hétfőjén találkoztak azóta is egyedülálló módon filmes felDobogókőn. A Kéktúra nevet 1952- szerelését maga szállítva, sátorozva ben kapta, mikor a Budapesti Loko- járta végig a Kéket.Ezalatt pedig leformotív SE újra meghirdette. gatták a „Másfélmillió lépés Magyaror-

szágon”-t, mely megkapta a Magyar Örökség díjat – és úgy mutatta be kis hazánkat, mint azóta semmilyen más dokumentumfilm. Ennek folytatása lett a „Még egymillió lépés”, amely a DélDunántúlon halad végig, és a Kéktúra azóta Rockenbauer nevét viselő szakaszát mutatja be. 1988-ban megszervezték a Szent István Emléktúrát az első túra teljesítésének 50-edik évfordulójára. A túra 1995-ban az E4 európai vándorút része lett; 1996-ban az Alföldi Kékkel körtúrává bővült. Eddig kb. 4500-szor teljesítették. És hogy miért érdemes végigmenni rajta? Mert láthatod az augusztusi nyárban aranyló dombokat Aggtelek mellett. Mert a Julianus-toronyból kilátva a Dunakanyarra majszolhatod párizsis szendódat. Mert öreg judoedződet piszkálva mehetsz fel a Dobogókőre a novemberi őszben. Mert a Visegrádi-hegység estéje éjszakába nyúlik feletted, míg leülsz nézni a Nagy-Villám hegyét. Mert az októberi hajnalban az Írott-kőre mászva hangosan nevetve, aktuális szerelmedre gondolva simíthatod le a fenyőkről az első havat, amit az évben láttál. Mert elveszhetsz a ködben, míg lemész Kőszegre, ahol még becsületkasszára veheted a mézet. Mert rohanhatsz a vonat után Nógrádra, a Börzsöny és 35 km lemászása után, az esőzések után maradt mocsáron keresztül, ahol majd’ elhagyod a cipődet. Mert gondolataidba merülve, kigombolt esőkabátban bandukolva a Pilisben két gyönyörű lány lovagol el melletted, és búsulhatsz egy félmosollyal, hogy többet nem látod őket. Szőnyi András

VII. évf. 1. szám

19


SZINAPSZIS

A tanulás is tanulható? STRESSZKEZELÉS

Ezzel az írással szeretnénk néhány, remélhetőleg hasznos tanáccsal szolgálni az egyetemet szeptemberben megkezdő hallgatóknak és mindazoknak, akik motiváltak abban, hogy tanulási módszereiket hatékonyabbá tegyék.

■A

tanulás, itt a Semmelweis Egyetemen talán még más egyetemekhez képest is központi szerepű. Az elsajátítandó tananyag hatalmas, bőségesen telítve idegen szakkifejezésekkel. A középiskolában kiváló működő tanulási stratégiák itt bizony sokszor kevésnek bizonyulnak. Ha valaki azt szokta meg, hogy mindent szinte szóról szóra vissza tud mondani, ekkora mennyiségű tananyagnál szinte lehetetlenre vállalkozik. Nézzük meg, hogy például az általános orvosi diplomához milyen tananyagot kell teljesíteni. Ha a tankönyveket egymás mellé tennénk egy polcra, több méterest sor kapnánk. Néhány évvel ezelőtt lelkes hallgatók utánaszámoltak, s azt találták, körülbelül huszonkilencezer oldalt kell hat év alatt elsajátítani. Újabb gondolatkísérlet: vajon lehetséges-e, hogy van, aki ebből a hatalmas anyagból „foghatatlan”, vagyis minden apró információt, fogalmat, elnevezést vissza tud idézni? Nem nagyon valószínű. És mégis, évente több százan elvégzik az egyetemet, és kiváló orvosokká válnak. Ezért nehéz a helyzet a tökéletességre törekvéssel (idegen szóval perfekcionizmusnak is szokták mondani). Míg egyrészt egyre nagyobb teljesítményre és jobb eredményekre sarkall, másrészt a „tökéletes tudáshoz” való ragaszkodás több kudarcot is rejt magában. Történetesen akkor, amikor ezt a „tökéletest” elérni nem sikerül. Mit adhatunk tanácsnak akkor? 1. Törekedj rá, hogy mindent nézz át, tanulj meg és tudj, ami a tananyag része! 2. Ne keseredj el, ha úgy érzed, sose érsz a végére és nem tudsz minden apró részletet visszaidézni! 3. Ha a két tanácsot ellentmondásosnak érzed, szeretnélek megnyugtatni: kicsit az is – annak fontosságára szeretne rávilágítani, hogy találd meg a kettő között az egyensúlyt! A tanulás nem csupán arról szól, hogy van egy meghatározott tananyag, amit a hallgató befogad és viszszaidéz. A tanulás aktív folyamat, amely a gyakorlatban használatos is20

VII. évf. 1. szám

meretek és készségek elsajátítását igyekszik megalapozni. Már maga a „hallgató” kifejezés jogosultsága is vitatható, hiszen a diákok passzív szerepét sugallja. Ezzel szemben mindig ott a lehetőség a kérdésekre, a részletesebb magyarázatokra, az utánolvasásra. Ha az oktatók ezt nem ajánlják fel maguktól, a diákoknak kell határozottan felA könyvek néma mesterek. lépniük, s proaktív módon „kiharcolniuk”. A modern technika, az in- szakban is a tanulás tölti be a nappaternet elterjedése, az órákon kívül is lokat és az éjjeleket, szintén kevésbé elérhető információk dömpingje a gya- érdemes alkalmazni. Általában van korlatközpontú oktatás igényét hozza egy olyan maximális idő, amit egy nap maga után. (A gyakorlatközpontú ok- eredményesen lehet tanulással tölteni. tatás kiváló példája, a mai napig élő Érdemes kitapasztalni, hogy mennyi legfontosabb emlékeim egyike, aho- ez a napi effektív tanulási időnk (a tagyan az anatómiát tanultuk. A gyakor- nulásba való belerázódással egyre latvezető nem tartott kiselőadásokat, hosszabb időre leszünk képesek). Akhanem kiscsoportokra osztott minket, kor, amikor pedig már nem fog az s minden csoportnak kiadott egy té- agyunk, s legfeljebb csak üveges szemát. A csoport közösen dolgozott a té- mekkel bámulnánk a könyvet, álljunk mán, használhatta a tankönyvet, az at- fel az asztaltól, feküdjünk le aludni, laszt, a preparátumot, és bármikor kér- menjünk el futni, szórakozni bátran, dezhetett a gyakorlatvezetőtől. A fel- lelkiismeret furdalás nélkül. készülést követően prezentáltuk a taEz az egyik legnehezebb: megtanultakat, s a teljes csoporttal megbe- lálni az egyensúlyt a tanulásra fordított széltük a területet. Ilyen órai felkészü- idő és a szabadidő, magánélet, egyéb lést követően az otthoni tanulás is sok- feladataink között. Figyelem: a tanulás kal könnyebbé vált.) leginkább az élet része, s nem igaz, Milyen módszerekkel sajátítható el hogy „az élet a tanuláson kívüli idő”. A a tananyag? Különböző stratégiát igé- saját regenerációnkra minden esetben nyel az évközi folyamatos tanulás, az érdemes időt szánjunk, ez később a évközi számonkérésekre való felké- tanulás eredményességében is megszülés és a vizsgára való tanulás, ahol térül. egy jelentős mennyiségű anyagot kell Egy ülésben maximálisan körülbeegyszerre áttekinteni. Az egyetemi élet lül másfél óráig vagyunk képesek konszabadsága magában hordozza azt a centrálni. Ezt követően érdemes legkísértést, hogy a szorgalmi időszakban alább húsz perces szüneteket tartani, lehet lazulni, szórakozni és elég a vizs- amikor valami egészen másfajta tevégaidőszakban megpörgetni a tanulást. kenységet végzünk. Ilyenkor lehet moAki ebben bízva, önfeledten vetné be- zogni, sétálni, enni, elvégezni a házile magát a bulik rengetegébe, azt ki munkát. A szellemi munka, vagy a kell ábrándítsam: ez a feltételezés nyelvhasználatot igénylő tevékenyséEgyetemünk első évfolyamaiban gek (internet, email, újságolvasás, de egyáltalán nem állja meg a helyét. Le- még a TV-nézés is ide tartozik) ritkán ginkább a folyamatos évközi munkával pihentetőek, mert hasonló jellegű fielőkészített, jól beosztott vizsgaidő- gyelmet igényelnek, mint a tanulás. szak az, ami sikerre vezet. A másik Hol érdemes tanuljunk? Bárhol, ahol végletet, amelyben a szorgalmi idő- megfelelően tudunk összpontosítani.


2010. SZEPTEMBER Az ismeretek felidézése sokkal köny- számodra melyik a leginkább megfele- ra viszont gyakran kiválóan működik. nyebb azon a helyen, ahol memorizál- lő. Nehezen felhasználható időt jelenAz év folyamán a Szinapszisban tuk őket. Ritkán van viszont arra lehe- tenek az órák közti akár másfél-két többször jelentkezünk még tanuláshoz tőség, hogy a vizsgákon kedvenc ta- órás lyukak, ezek is használhatók ta- kapcsolódó írásokkal. A NET Karriernulóasztalunk meliroda szervezésében lett adhassunk szá- Röviden összefoglalva az írásban szereplő tanácsok több alkalom is kínálmot a tudásunkról. kozik majd rá, hogy Érdemes tehát 1. Találd meg az egyensúlyt a teljességre törekvés és a rendelkeegy-egy háromórás többféle helyszínen zésre álló erőforrások (idő, energia) között! foglalkozás keretében és különböző körül- 2. Legyél aktív! Nézz utána, kérdezz, kérj magyarázatot az oktatóksegítséget kapj a tamények között is tól, ha szükségét érzed! nuláshoz. Ezekről a tanulni, hogy az 3. Tanulj rendszeresen szorgalmi időszakban is! Tanulás Segítő Kluanyagot utána bár- 4. Ha elérted a napi maximumot, lelkiismeret furdalás nélkül hagyd bokról és az aktuális hol könnyebben abba a tanulást, és csinálj bármi mást! témákról rendszerevisszaidézhessük. 5. Találd meg a tanulás helyét az életedben! Találd meg a tanulás sen értesítjük majd a Csábítónak tűnhet és az élet többi területe közti egyensúlyt! hallgatókat. A félév soaz ágyban tanulás, 6. Szánj időt a felfrissülésre, regenerációra! rán lesz Vizsgaszituáez viszont csak an- 7. Tanulj maximum másfél órás blokkokban, s tarts köztük legció-képzés is, ahol nak javasolható, aki alább húsz perc szünetet! A szünetben végezz a tanulástól nagyon éles helyzetben tehekiválóan alszik. Ha eltérő tevékenységeket! tik próbára tudásukat ezt nem mondha- 8. Váltogasd a különböző tanulóhelyeket! Tapasztald ki, hol taa vizsgázásban fejlődtod el magadról, nulsz a legeredményesebben! ni kívánók. akkor érdemes az Addig is bármilyen taágyat csak arra használni, amire való nulással kapcsolatos kérdéssel bátran (alvásra, pihenésre, szexre), s minden nulásra. Tavasztól őszig ezt a termé- keressetek meg a csirzol@yahoo.com más tevékenységet (így a tanulást, de szetben is megtehetjük, kiváló lehető- email címen. A kérdéseket emailben még a TV-nézést is) az ágyon kívülre séget ad rá például a Nagyvárad tér vagy az újság hasábjain megválaszolütemezni. környékén az Orczy-kert. juk. Az ideális tanulóhely megválasztáA csoportos tanulás, bár kétségkí- Eredményes és szép tanévet kívásában is nagy egyéni különbségek vül jó móka is lehet, nem pótolja az nok mindenkinek! vannak: van akinek otthon megy köny- egyénit. Ismétlésre, gyors felfrissítésnyebben, s akad, aki a könyvtári tanu- re, nehezen érthető anyagrészek eldr. Cserháti Zoltán lásra esküszik. Érdemes kitapasztalni, magyarázásra és egymás bátorításá-

Életem darabjai

HALLGATÓI GONDOLATOK

■ Ha egy vidéki kis településről az

ember fia vagy lánya felvételt nyer az orvosi egyetemre, azt két héten belül mindenki tudja. Ekkor megjelenik egy idős néni a zárójelentésével, egy bácsi, hogy itt meg ott fáj, és esetleg tudnánk-e segíteni, de sajnos mi még nem vagyunk orvosok, csak friss orvostanhallgatók. A kérdés viszont az, hogy ebből a hirtelen szerzett ismeretségből mi is tudunk profitálni? Személyes tapasztalataim alapján igen. Mint általában a mi településünkön sem dolgozik túl sok fő az egészségügyben, de azért működik három körzeti rendelő és egy laboratórium. Viszont a laborban csak hétfőn, szerdán és pénteken van vérvétel, és egy hölgy, Hajni dolgozik azon, hogy a betegeket kiszolgálja. Sajnos, a nyári

gyakorlatom nem a legjobban sikerült, így úgy gondoltam, kibővítem tapasztalataimat, és megkérdezem a laboros hölgyet, besegíthetnék-e neki. Ő örömmel fogadta lelkesedésem, és felajánlotta, hogy megtanít elsajátítani a vérvétel csínját-bínját. Így körülbelül egy hónapot dolgoztam a laboratóriumban, és jó pár embert csapoltam meg. Az első alkalmat azonban soha nem fogom elfelejteni, remegő kézzel tapogattam a páciensünk vénáját, Hajni mögöttem állva a fülembe súgta, „Nyugalom, csináld úgy, mint aki az ezrediket szúrja!”. Jó vicc, gondoltam, nem tudom úgy csinálni, mert ez az első. Aztán szépen lassan kezdtem belejönni, megtanultam gyorsan cserélgetni a fiolákat, hogy az időseknek miért nem mindig haranggal ve-

szünk vért, és hogy a protrombinos vért miért csak később vesszük le, és hogy melyik színű fiola mit jelent. Számomra, a megszerzett rutin nagyon sokat jelent, magabiztos lettem, ami a mi szakmánkban elengedhetetlen. Hiszen, ha valakinek infúziót kell bekötni, vagy vért kap, azt csak orvos szúrhatja be. De előfordulhat, hogy nincs ott a nővér, és nekünk kell levenni a vért, hogy fel tudjuk venni a beteget. De elég, ha csak arra gondolok, hogy élettani tanulmányaim során is sok, itt megszerzett tapasztalatot tudtam hasznosítani. Tehát keressétek a lehetőségeket, mert nagyon sok esetben igazán jó dolgok sülhetnek ki egy egyszerű kérdésből. Pap Krisztina VII. évf. 1. szám

21


Tábori életképek KÉPRIPORT


SZINAPSZIS

Írás a Szinapszis lapba ÉLETPÁLYA

Gondolatok Dr. Gaál Csaba tollából

“Az ember csak addig él, amíg valami felé él...Ha nincs ez az érzés, hogy mindennap közelebb visz valamihez, ami jó lesz, ami megoldás lesz, akkor nem siet élni sem, nem kergeti az időt...Nincs mitől búcsúznia este, nincs minek örülni reggel...” Márai Sándor

Kedves kollegám és barátom fia orvostanhallgatóként nyomja az egyetemi padot, töle került kezembe a Szinapszis című lap, melyet nagy érdeklődéssel forgattam. Különösen megkapott sokszínüsége, érdekes hírei, és fiatalos hangneme. Az újság főszerkesztőjével történt kapcsolatfelvétel során kapott felkérés alapján készültek el alábbi soraim. Ezt annál is inkább szívesen tettem, mert alkalmat kínál a fiataloknak arra, hogy megismerjenek egy nem egészen típusos pályafutást, beágyazva a szocializmusnak nevezett korszakba, mely számukra már történelem.

Esztergomban a ferences gimnáziumban érettségiztem 1960-ban, így nem lepett meg, hogy az egyházi iskola után nem vettek fel az orvosi egyetemre. Elöször a dunaújvárosi Dunai Vasműben dolgoztam, majd 1961-ben a Mezögazdasági Föiskola hallgatójaként Szarvason töltöttem újabb egy évet. Végül harmadszori próbálkozásra felvettek fel a Szegedi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1968-ban végeztem summa cum laude. Ezt követően az akkor még nagyhírű szombathelyi Markusovszky Kórházban kezdtem el dolgozni. Fiatal sebészként tele voltam lelkesedéssel: a szakvizsgáig négy közleményem jelent meg. Fiatal szakorvosként főnököm tanulmányútra küldött Angliába, mert szívsebészeti központot készültünk beindítani. Így történt, hogy 1974-75-ben ösztöndíjasként a Leeds Thoracic Surgical Centerben működtem. A mai orvosnemzedék el sem tudja képzelni, mit jelentett az akkori időkben egy ilyen tanulmányutat elnyerni, de azt sem, hogy egy éven át nem láthattam öt éves kisfiamat, mert családom nem jöhetett utánam! Visszatérésemet követően a sebészeti osztály élén vezetőváltásra került sor. Vonalas pártember lett a főnököm, akivel minden igyekezetem ellenére képtelen voltam kijönni és aki számomra megengedhetetlen etikai vétségeket követett el. Elöljáróm ennek köszönhetően „ideiglenesen” rendelöintézeti orvosnak osztott be (a szovjetek is ilyen jogcímen voltak itt negyvenöt évig!). Miután a tervezett szombathelyi szívsebészet dugába dölt, hogy hasznosítsam a tanultakat, és esetleg oesophagussebészeti profilt alakítsunk ki, kétszer egy hónapig a szegedi PETRI-klinikán hospitáltam IMRÉnél (a most el24

VII. évf. 1. szám

hunyt KISS JÁNOSsal), aki akkortájt az európai élvonalbeli oesophagussebészetet képviselte hazánkban (maga is Angliában tanult BELSEYnél). Sokáig örlödtem, próbálkoztam máshol elhelyezkedni, hiába. 37 éves voltam és a sebészetet túlságosan szerettem ahhoz, hogy körzeti orvosnak menjek. Ezért megszületett az elhatározás és feleségemmel, kisfiammal és egy kézitáskával Jugoszlávián és Ausztrián át Németországba távoztunk. Itt azonnal állást kaptam az Ulm melletti Ehingen kórházában. Az angliai ajánlólevelem nagy segítségemre volt, mert a tübingeni egyetem vizsga nélkül nosztrifikálta szakorvosi bizonyítványomat.Egy év múlva megkaptam főorvosi kinevezésemet az ehingeni kórház sebészeti osztályára, ahol a műtétek széles palettáját műveltük: általános (hasi) sebészet, traumatológia, kézsebészet, ortopédiai beavatkozások (csípőízületi protézisek beültetése), ambuláns sebészet. Az 1980-as évek közepén én vezettem be a kórházban az arthroscopos beavatkozásokat, majd davosi továbbképzés után a rutinszerü egysoros gastrointestinalis anastomosisokat. Ide kívánkozik egy megjegyzés: a munkámmal minden nap bizonyítanom kellett rátermettségemet, képességeim fejlesztését, mert ezt a közösség elvárta tőlem. 1992-től 2005-ig saját alapítású Chirurgische Tagesklinik volt a munkahelyem. Erre a lépésre azért határoztam el magam, mert a 90-es évek elején a német egészségügy nagyvonalúan támogatta az egynapos sebészet kifejlesztését, ami nagy kihívásnak számított és teljesen új szemléletet igényelt. Életutam eddigi tapasztalatainak birtokában úgy éreztem, hogy kellő rálátásom van a sebészet egé-

szére ahhoz, hogy vállalkozzam egy átfogó könyv szerkesztésére és részbeni megírására (Sebészet, 1991). Jelenleg emeritusként egészségpolitikával foglalkozom és további könyvek, cikkek írásával foglalatoskodom. 2002-ben a német példa alapján közreműködésemmel elkészült az itthoni ambuláns és sebészeti ellátás szakmai feltételeinek kidolgozása (16/2002. /XII.12./ ESZCSM rendelete), mely sajnos még mindig hiányosságokkal küszködik. Szakmám megkedvelésében, pályám kialakításában rendkívüli módon motivált és sarkallt több kimagasló sebész személyiség. A hazaiak közül SZABOLCS, PETRI, LITTMANN, IMRE nevét említem, a külföldiek közül az angol DEVERALL (szívsebész), GOLIGHER (világhírü vastagbél-sebész), valamint SIEWERT és HERFARTH német kollegák voltak rám hatással. Mert példaképekre szükségünk van. Őket megtalálni szerencse és privilégium egyben, de lehet gondos keresés eredménye is. Olyan valakit keressünk, aki számunkra mérce lehet, aki megerősíti, szilárdítja elképzeléseinket. Nem az utánzás a cél, hanem a jövőnkre nézve pozitív példák átvétele. Szeretnék kitérni arra, hogy sem az Egyesült Királyságban, sem Németországban soha nem volt az az érzésem, hogy orvosegyetemi képzésem hiányos lett volna, soha nem vallottam szégyent. Sőt! Az utóbbi országban medikusokkal és fiatal végzős orvosokkal együtt dolgozva úgy láttam, hogy tudásuk helyenként bizony hézagos. Itteni kollegák reakcióján többször lemértem, hogy kellemesen meglepődtek egy „keleti” országból jött orvos tudásszintjén - feltehetöen nem ezt várták. Fiatal asszisztens orvos ko-


2010. SZEPTEMBER romban nagy lelkesedéssel vettem részt a medikusképzésben. Ezidőtájt - az országban elsőként - a szombathelyi kórházat nevezték ki (a pécsi egyetem) oktató intézményévé, ami azt jelentette, hogy a hallgatók négyhetes turnusokban gyakorlati és elméleti oktatáson vettek részt. Sorsom a már leírt módon alakult, így hát ez a folyamat megszakadt, és már több mint harminc éve idegenbe kényszerültem. Ez azt is jelenti, hogy nincs közvetlen kapcsolatom a magyar orvostanhallgatókkal, csupán könyveim útján jutok el hozzájuk. Ezek közül kettőt emelnék ki. Az egyik a Sebészet című tankönyv, melynek 7. kiadása éppen most jelent meg. A másik az Anekdoták, adomák, furcsaságok, mely kötet évtizedek során céltudatosan gyűjtött anyagot tartalmaz, és amely jól beépíthető az egyetemi előadásokba is. Az anekdotaszerű elmesélések ugyanis kiválóan alkalmasak arra, hogy a témában az oktató orvos az olykor unalmas tananyagot fellazítsa és humoros módon megismertessen az orvostörténettel is. A leírtak legtöbbjének igaz és tanulságos magva is van, amely alkalmas a továbbgondolkodásra. Előadóként most mások támaszkodhatnak arra, amit magamnak szántam: az összeállításból kiragadott történetek színesebbé és teljesebbé tehetik az orvosképzést. (A recenziót lásd ebben a számban.) Egyetlen „élö” kapcsolatom az orvostanhallgatókkal a

Magyar orvosi nyelv című választott szemeszter kapcsán adódik, ahol felkért előadóként a könyvszerkesztésről beszélek. Előfordult azonban, hogy az ulmi egyetem sebészeti könyvtárában futottam össze gyakorlatukat töltő medikusokkal. Ők kérdezték egyébként, mit javasolok: végzés után maradjanak otthon, vagy jöjjenek külföldre? Válaszom szerint néhány év külföldi tapasztalat feltétlenül hasznos, de utána vissza kell menni. A kormányváltással biztos vagyok benne, hogy évről-évre jobb lesz a magyar egészségügy helyzete, és így tervezhető távlatok nyílnak meg a fiatalok előtt. Mindenkinek a maga helyén kell munkáját úgy végeznie, hogy az a közösséget (beteg embert) és az egyéni boldogulást segítse. Minthogy a mindennapi sebészi tevékenységem túlnyomórészt Németországban fejtettem ki, hazai viszonyok között csak írásaimmal tudtam a közjót szolgálni. Igaz, néhányan így is szememre vetették, hogy csak „bölcs tanácsokat“ osztok és nem nyújtok gyakorlati segítséget, vagyis csupán „filozófiai eszmefuttatásokat“ végzek. Én, akinek a hazai sebészetben semmi funkciója nincs, aki egyik pártnak sem vagyok tagja, s bár az MST 1996-ban tiszteletbeli tagjává választott, ez azonban jogokkal nem jár, így írásaimon kívül ugyan hogyan tehetnék többet? Az már csak nekem jelent keserü szájízt, hogy időnként úgy érzem, falra hányt borsó, bármit is

javasolok. Az az érzésem, hogy Magyarországon sokan zokon veszik, ha egy „kívülálló“ - jelen esetben magam puszta jószándékkal, segíteni akarással és önzetlenül igyekszik jobbítani a hazai helyzeten. Nem az a lényeg, ki mondja, hanem az, hogy mit mond! Hivatkozhatnék DORÁTI ANTAL világhírü karmesterre, aki szerint “Nem értem, miért kell Magyarországon mindig mindent elölröl kezdeni?”. Én azonban minden gáncsoskodó, felhangoktól sem mentes reakció ellenére lelkiismeretem szerint továbbra is cselekszem azt, ami másoknak javára válik. Ezért is tettem eleget a magyar alapítású és Európa legrégebbi (1326) nem egyházi lovagrendjének, a Szt. György Lovagrend felkérésének, amikor tagjai közé választottak. Esztergom és Ehingen testvérvárosi kapcsolatát pedig elnökségi tagként támogatom. Végül alig egy éve, hogy megalakítottunk egy valóban egyedülálló intézményt, egy könyvtárat Magyar irodalom német nyelven néven, melynek elnöki tisztét töltöm be. Az eddig összegyűlt több mint 900 kötet magyar szerzők németre fordított műveit tartalmazza. Feladatomnak tartom ugyanis, hogy ne csak a szakmámat, de a magyar kultúrát is ápoljam és terjesszem az ország javára. DrGaal@AOL.com

Eddig megjelent könyveim Sebészet (egyetemi tankönyv) 7. kiadás, 2010 Sebészeti zsebkönyv, Springer Kiadó 1996 Ambuláns sebészet (3 kiadás): 1996, 2000, 2008 Alapvetö sebésztechnika ( 2 kiadás): 2002, 2007 Aforizmák, Maximák, Szentenciák, Jo&Ker Kiadó 1998 Hibák és szövödmények a hasi sebészetben, Medicina 2006 Szakírás, Medicina 2007 Anekdoták, adomák, furcsaságok. Medicina 2009

VII. évf. 1. szám

25


SZINAPSZIS

Anekdoták, adomák, érdekességek

RECENZIÓ

– különösen a (seb)orvoslás területéről

Gaál Csaba Professzor Úr 2009ben megjelent könyvében nem szorosan a sebészettel foglalkozik. Az idegenbe kényszerült professzornak saját elmondása szerint is fontos a medikusok oktatása. Mindamellett, hogy az orvoslás, különösen a sebészet területéről mindösszesen 21 fejezeten keresztül szemezgettünk jobbnál-jobb

anekdoták közül, segítséget is kaphatunk a könyvtől. Gaál Csaba az előszóban meg is említi, hogy sokkal kellemesebb egy olyan előadáson részt venni, amit az előadó megpróbál feldobni, ha mással nem is, egy kellemes hangulatú anekdotával. Valamint találhatunk benne akár mi is egy-egy jól eltalált idézetet, ami beadandó dolgozataink elején Könyvajánló jól mutathat mottóként. Ahogy az író én is csak a mű tiszSzerző: Gaál Csaba teletét kérhetem. Rengeteg kutatóAnekdoták, adomák, érdekességek munkával járhat a sok-sok hasonló Kiadó: Medicina anekdota és idézet közül kiválogatKiadás éve: 2009 ni a legjavát, ezért bánjunk tiszteletTerjedelme: 341 oldal tel a könyvvel. Olvassuk végig, mert Fogy. Ár: 4200 .igazán megéri. Olvashatunk régmúlt idők orvoslásáról, a császármetszés

kialakulásáról, műtétekről és indikációiról, az altatás történetéről. Találhatunk diáktörténeteket, tanácsokat fiatal rezidenseknek és statisztikákat humor köntösébe burkolva. Személyes kedvencem az a három fejezet, ahol a nyelvi buktatókra, a nyelv humorára hívja fel az író az olvasó figyelmét (főleg német nyelvter��leten, mert az író Németországban tevékenykedik), valamint a nyelvtanulás és nyelvismeret fontosságáról szóló fejezet. Számomra tipikusan olyan könyv, amit nem egyszerre olvas el az ember, hanem vissza-vissza tér rá, de mindig kellemes szórakozásra lelhet benne, más-más fejezetekbe mélyedve. Téglás Barbara

Legyél különleges, legyél rendszeres véradó! FELHÍVÁS

■ Október 1-jével startol az Orszá-

gos Felsőoktatási Véradóverseny. A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat által meghirdetett verseny célja, hogy minél több fiatal ismerje fel a véradás fontosságát, és

egyúttal csatlakozzon a rendszeres véradók csapatához. A 2010/2011. tanévben a Semmelweis Egyetem a verseny zászlóvivője. A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat az idei tanévben is meghir-

Adj vért! Mert] életet mentesz, mert vért adni felelősségteljes, mert a vér semmi mással nem pótolható, mert Nélküled nem megy! Mi kell a véradáshoz? TAJ-kártya/EU-s TAJ-kártya (külföldi állampolgárnál) személyi igazolvány/útlevél/jogosítvány, lakcímkártya Ki adhat vért? Véradó lehet mindenki, aki egészséges és betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg-ot. Az utolsó véradás napjától számított 365 napon belül a nők 3 alkalommal, a férfiak 5 alkalommal adhatnak vért. Két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie. Fontos a véradás előtti étkezés és a bőséges folyadékfogyasztás.

26

VII. évf. 1. szám

deti az Országos Felsőoktatási Véradóverseny. 2010. október 1. és 2011. május13. között zajló verseny célja, hogy minél több fiatal véradót vonjon be a véradó mozgalomba. Az intézmények nappali tagozatos hallgatói létszáma alapján három kategóriában ezer fő alatti, ezer és tízezer fő közötti és tízezer fő felett nevezhetnek. A tavalyi tanévben a Pécsi Tudományegyetem volt a megmérettetés házigazdája, idén a Semmelweis Egyetem a zászlóvivő. A verseny győztese a legnagyobb véradói aktivitást mutató felsőoktatási intézmény. Az eredményhirdetésre minden évben a Véradók Világnapján (június 14.) kerül sor. A versenyszabályzat és a regisztrációs lap a www.veradas.hu oldalról is letölthető. A regisztráció határideje 2010. október 15. Hallgatói Önkormányzat


2010. SZEPTEMBER

Emlékek

HALLGATÓI GONDOLATOK

Az elsőévesek birtokba vették leendő második otthonukat, az Egyetemet. A cikk írója elmereng azon, milyen volt, amikor az érettségi után maga is dobogó szívvel várta a felvételi eredményét, és felidézi az első, kissé bizonytalan lépéseit az „új helyen”.

■ Reggel arra ébredek, hogy a nap-

tár 25-ét mutat. Eszembe jut, hogy hű, a mindenit, ez egyet jelent azzal, hogy ma megtudom, melyik egyetemre fogok járni. Az egész napom ennek az izgalomnak a jegyében telik. Még a szokásos teendőim is akadozva mennek, mert többször is eszembe jut a tény, hogy ma fontos hírt kapok. Este aztán végre eljön az idő, az igazság pillanata, amikor minden kiderül. A Semmelweis Egyetem az első helyen megjelölve, természetesen. Hajrá SE, gondolom magamban. Az izgalom a tetőfokára hág, és egyszer csak megérkezik az a bizonyos sms. A következő áll benne: Ön felvételt nyert: SEÁOK. Csend. Az agyam éppen dolgozza fel az információkat. Beletelik néhány másodpercbe, mire felfogom az üzenet jelentését. Felvettek. Hiszen ez jó hír! Sőt, mi több, remek! Otthon mindenki örül, teljes a boldogság. Még nem tudják, mekkora fába vágta egyetlen gyermekük a fejszéjét. A következő pillanatban a kezem már rá is tapad a telefonra, hívom Ikszet, Ipszilont és Zét, kivesézzük az összes ponthatárt és azt, hogy hova fognak járni jövőre. Ekkor megkönnyebbülök, mert lesznek ismerős arcok ott, ahova megyek. Ez tényleg a nap legjobb híre. Eltelik néhány nap, kapom a hivatalos értesítést. Vaskos boríték jön, tele színes füzetekkel és egy tájékoztatóval a gólyatáborról. Na, ez érdekes, gondolom magamban és gyorsan átfutom. El is megyek, azt hiszem. Akkor még nem tudom, milyen jól döntök. A táborban rengeteg új arc, móka, kacagás, buli hajnalig, és lassacskán megismerkedem a leendő csoporttársaimmal is. Szimpatikusak, és én olyan jól érzem magam itt. Az idő azonban hamar elmegy, és már kezdődik is a tanév. Az első kémia előadáson ülök, reggel nyolc óra van, olyan korán, és

A legenda tovább él olyan jó lenne még aludni. Aztán az első anatómia gyakorlat. Boncterem, formalingőz és preparátumok mindenütt. Ez igen, ennek már a fele se tréfa, döbbenek rá. Itt még inkább tudatosul bennem, hogy hová kerültem. Ilyen, formalintól kiélesedett érzékek közt gyorsan telik az idő, és már azon kapom magam, hogy számítógép előtt ülök, és várok. Az első vizsgajelentkezés. Már napokkal ezelőtt kitaláltam a sorrendet. Bízom abban, hogy minden simán megy majd. Én naiv. Aztán a megadott időben belépek a Neptun rendszerbe és bejelölöm az első kigondolt időpontot. Csakhogy az ördög nem alszik, a technika ördöge meg, tapasztalataim szerint, még kevesebbet. Pillanatokon belül lefagy az egész. Semmi baj, nem esek kétségbe, próbálkozom tovább. A következő belépési kísérletemnél üzenet fogad: server is too busy. Miután kisebb károkat okozok a számítógépem billentyűzetében, úgy döntök, hogy inkább főzök

egy teát. Mire visszaérek a konyhából, a rendszer ismét fiziológiásan működik, és én beklikkelem a többi kiszemelt időpontot is. Hiába, mégis csak volt értelme felkeli ma. Visszaemlékezve ezekre a mulatságos apróságokra jót nevetek. Higgyétek el, kedves Gólyák, ez az idő hamarabb eljön majd, mint gondolnátok, és remélem, Ti is ilyen jókedvvel fogtok visszaemlékezni az első élményekre. Addig is kívánok Nektek sok erőt és kitartást a tanuláshoz, és kívánom, hogy tegyetek szert sok új barátra, mert ők azok, akik ismernek minket, és mégis szeretnek, és akikkel még a legnehezebb napok is megszépülnek. Isten hozott az Egyetemen! RNF

VII. évf. 1. szám

27


SZINAPSZIS

28

VII. évf. 1. szám


2010. SZEPTEMBER

Zsázsa írásai

KULTÚRA

Keglovits Klára Zsázsa

Keglovits Klára Zsázsa

Keglovits Klára Zsázsa

Fészek

Dance my true love

Halk csillagok éjszakája

Esők között, sziklák szívén egy fa lélegzik – hallgatom; gyönge szivárványok ívén mélyen mocorog az atom.

Whisking through the dancehall slow, thousands of lights they would glow, bittersweet’s the symphony, You and Me in harmony.

Susog a fű, suttog a lomb, néma tömeg a sötét domb, súlyos fekete árnyék csak, a rét hátára terhet rak.

Sárgászöld fény a jegenye, lombját vigyázza egy madár, fészke a világ teteje, piros szeplős szél a határ.

Hold me oh please tight so tight, no-one else but we in sight. We gonna get high so high, wanna dancing ’till I die.

Széles földúton lépkedek, mögöttem múló képzetek, morajló város, emberek, villanyfény, aszfalt, végletek.

Vak volt a madár, de tessék, szeme világot így kapott: ég áldozta érte testét, kékmagából egy darabot. Ég adta neki a szemet, csőrében tartja a napot, fészeknyi fiókát etet, s a naptól mindegyik ragyog. Ezüst-arany-gyémánt tojás, fénybe vesző ködkatlanok, tűzliliom, csillagfolyás – tán a tejúton hasalok. Csípőmet nyomják a kövek, combomat dörzsöli homok, derekamon csillagövek, fű nő be – már mindent tudok. 2010. szeptember 17.

(10th of Nov 2007) Egy furcsa perc Ad notam: Cserháti Zsuzsa – Édes kisfiam Egy furcsa perc hinti álmaim. Szétszórt porán lépnek lábaim. Szétszórt porán lépek hangtalan, és várok Rád - várok boldogan. Egy furcsa perc zengi dallamát, a szél viszi, elfújta porát. Elfújt pora: felkavart dalok és éneklik fenn az angyalok. Egy furcsa perc súgja titkait, nyíló rózsák bontják szirmaik. Egy percet még - múló pillanat! És megtudom mind a titkokat.

Széles földúton ballagok, az éjjel szól, én hallgatok. Csikordul a kavics kérdőn, a válasz cip-cirip a mezőn. Egy huhogó bagoly suhan, bozótban tán menyét surran. Varangy vartyog, levél zörren, földre hulló termés csörren. Lassan érek a mezőre, már vár rám a mező őre. Faágról a földre huppan, mezítlába tompán puffan. Kacsint, cinkosan rám nevet – ennél szebb zene mi lehet? Testünk tündér táncát járja: halk csillagok éjszakája]

2007. december 24.

Zöld Zsázsa Lázadás az Állatkertben A Fővárosi Állat- és Növénykert vasárnap szörnyű események színhelye volt. Néhány bátor pingvin fellázadt a jegesmedvék önkényuralma ellen, és egyesített seregük rendezett rohammal kiűzte őket a kényszerűen megosztott ketrecből. A gondozók vízágyúval próbálták visszatartani a tömeget, s miután ez hatástalannak bizonyult, bevetették a könnygázbombákat. Megható jelenet következik: pingvinek és jegesmedvék egymás vállára borulva szívet tépően zokognak, és közben égre-földre esküdözve ígérik egymásnak, hogy mindörökké barátok és szövetségesek lesznek. Ezután a két tábor hadvezérei felhasították mancsukat illetve szárnyukat és vérszerződéssel pecsételték meg az egyezséget. 2005. február 10.

VII. évf. 1. szám

29


SZINAPSZIS

Rezidensképzés, élet, pálya? REZIDENS SZÖVETSÉG

„A kormány július 7-én több ponton is módosította a rezidensrendeletet. Az egyik lényeges változás az, hogy megszűnik a pályakezdő orvosok „röghöz kötöttsége”. Az idei év lett volna az első, amikor a szakorvosképzésbe belépők csak úgy kezdhették volna meg a munkát, ha hűségnyilatkozatban vállalják, hogy a szakvizsgát követő négy évig az adott intézményben maradnak. Ellenkező esetben a szakképzés teljes költségét vissza kellett volna fizetniük. Az eredeti szabályozás értelmében a szakképzést három évnél hosszabb időre gyermekvállalás vagy tudományos munka esetén sem lehetett volna megszakítani. A rendelet a frissen végzett orvosok körében nagy ellenállást keltett, az államvizsga időpontjában a hallgatók több mint hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezekkel a feltételekkel nem kezdi meg a szakképzést. A kormány egyik első egészségügyi intézkedéseként ezt a rendeletet szabadította meg a szankcióktól: eszerint a szakképzés gyermekvállalás, tudományos munka vagy betegség esetén már korlátozás nélkül megszakítható, s kikerült a rendeletből a fiatalok feje felett Damoklész kardjaként függő visszafizetési kötelezettség is. Orvosaink itthon tartása ezzel az intézkedéssel önmagában még nem oldódik meg. A fiatal generáció hosszú távú megtartása azonban azért is rendkívül fontos, mivel a több sebből vérző magyar egészségügy meghatározó részét az ügyeletben és a sürgősségi betegellátásban dolgozó fiatal orvosok tartják életben.” (R. Papp Ágnes) Eddig az idézet, ami a nyári rendeletváltozást kommentálja, az egyik hetilap újságírójának a szemével. Tehát van új rezidensrendszerünk: szankciók nélkül, több, a fiatal orvosok számára kedvező változással. Komoly eredmény, közös kiállásunk újabb eredménye. Becsüljük meg. Ahogyan azt is, hogy három éve akárhányszor bajban voltunk és összekapaszkod-

tunk, mindig meg tudtuk akadályozni azt, hogy elvegyék maradék életkilátásainkat. Megvédtük azt, a már csak a talpunk alatt lapuló földet, ami itthon tart, itthon próbál tartani[ És mégis, valamiért még sincs hurrá hangulatunk. Amennyire katarzis volt tavaly novemberben egy szívvel dobogni, idén nyáron, a megnyert csata végén annyira elmaradt az energiák újabb felszabadulása. Végzős hallgatóink a bizonytalanságtól elcsigázottan, egyik pillanatról a másikra belecsöppentek a magyar egészségügy útvesztőjébe. Eddig a diplomaszerzés öröme mellett, a 26 hónapra szóló központi gyakornoki státuszok jótékonyan elfedték a végzősök elől az egészségügyi munkaerőpiac nehézségeit, anomáliáit. És azt is, hogy nem mindenkinek lesz lehetősége orvosként a négy egyetemi város valamelyikében leélni az életét. Az egyetemi klinikák egy részét is készületlenül érte az új helyzet. Eddig kevesebb saját zsebből fizetett orvossal is működött a betegellátás, az ügyeleti beosztás elkészítése, hiszen az ingyen munkaerőként megjelenő rezidensek nagy számban hadra foghatók voltak a betegfelvételnél, az adminisztrációnál, az ügyeletekben. Most szembesülnek azzal, hogy ezentúl oktatni, kutatni, és beteget ellátni is csak jóval kisebb munkaerővel tudnak. Felszínre kerültek a klinikákat sújtó speciális problémák. Ezek eddig is létező gondok voltak, most csupán a láthatóvá váltak. A rezidensrendelet módosításával, bár megszabadultunk egy ránk erőltetett szankciótól, önmagában nem lett jobb vagy rosszabb sem a szakképzésünk, sem az ellátórendszerünk. Talán ezért sincs, amiért még pezsgőt bontsunk. Értékeljük, hogy a 2010-ben kezdő kollégák közel kétharmadának, másfélszeres kezdő bére lesz. Bár ez még nem versenyképes fizetés, de célzottan nekünk szól, fiatal orvosoknak. Reménysugár. Azt üzeni, hogy fontosak

vagyunk. Ugyanakkor mindannyian tisztában kell legyünk azzal, hogy csak akkor fogunk tudni élethosszig az itthoni egészségügyben dolgozni, ha rendszerszintű átalakítások indulnak meg. Ha valóban élhető feltételek alakulnak ki. Ahol méltó ellátásban részesül a beteg, valamint méltó módon tud dolgozni, élni orvos és szakdolgozó egyaránt. A Rezidens Szövetség a négy orvost képző kar Hallgatói Önkormányzatával közösen azon dolgozik, hogy egy olyan életpálya modell kerüljön elfogadásra, aminek következtében belátható időn belül megváltoznak a kilátásaink. Az egészségügyi vezetés fogadókészsége óvatos optimizmusra ad okot. De mindezzel együtt is tisztában vagyunk azzal, hogy kevés az időnk. Egy teljes generáció várakozik a küszöbön vagy már a küszöbön túl. Akik még reméljük, hogy lehetőségünk lesz idehaza is dolgozni, élni. Naponta botlunk bele azokba az állásajánlatokba, amelyek a Lajtán túlra csábítanak. Naponta hozunk újra és újra döntést. Ki meddig bírja, marad. De csak addig maradhat. Ezzel a kormánynak is tisztában kell lennie. Éppen ezért prioritás kell legyen az egészségügy rendbetétele. Rajtunk múlik. Közösen megakadályoztuk, hogy ne legyen rosszabb. De ez még kevés a boldogulásunkhoz. Rajtunk múlik az is, hogy kiharcoljuke magunknak azt, hogy jobb legyen. Orvosként, szakdolgozóként, medikusként, főiskolai hallgatóként összefogva katalizálhatjuk az átalakításokat. Meggyőződésem, hogy az elvégzett munkánkért tisztességes fizetés jár. És nem azon kell múljon a megélhetésünk, hogy vállalunk-e másod, harmad állást. És nem azon, hogy elfogadunke borítékokat. Tehetünk azért, hogy jobb legyen. Érdemes komolyan vegyük magunkat.

ITT MINDENT KÉRDÉSEDRE VÁLASZT KAPHATSZ! Tájékoztató fórum „nem csak” a rezidensképzésről 2010. október 21. csütörtök, 18:30 NET Zöld Előadó 30

VII. évf. 1. szám

Dr. Papp Magor


2010. SZEPTEMBER

Barcelona gyógyszerész szemmel VILÁGJÁRÓ

Vizes hajjal húzom be magam után a kaput. A táskámban fél kézzel a fülhallgatóm után kutatok. Otthonosan keresztezve a járdaszegély nélküli utakat – bal fülhöz a bal, jobbhoz a jobb – hamar a megállóhoz érek. A 74-es buszt kell leintenem – itt így szokás –, a vezetőnek „holá”-val köszönök. Így üdvözlik egymást, rangtól, nemtől, kortól függetlenül, méricskélés nélkül az emberek. Nagyvárosiasan személytelenül, mégis fesztelen udvariassággal, turistabarát egyszerűséggel: hola – szép napot Barcelonában!

■ Idén úgy döntöttünk, külföldre

jelentkezünk szakmai gyakorlatra. Erre harmadéves gyógyszerészhallgatóként a Magyar Gy��gyszerészhallgatók Egyesülete (HuPSA) adott lehetőséget. A vizsgaidőszakban virrasztva megírt önéletrajz és motivációs levél feltöltése után tavasszal kaptuk meg a várva-várt eredményt: sikerült bekerülnünk a Student Exchange Programba, így Barcelona felé vettük az irányt. A júliusban érkezők előzetesen két lehetőség – közforgalmú gyógyszertár és egyetemi laboratórium – közül választhattak. Az utóbbiban kisebb-nagyobb önálló feladatokat is kaptunk, számos technikát figyelhettünk meg, illetve próbálhattunk ki, olyanokat is, amelyeknek eddig csak az elméletéről tanultunk. A helyiek türelmesen és kedvesen megmutattak mindent, de a legszembetűnőbb az volt, hogy kétszer annyit mosolyogtak, mint itthon az emberek. Ennek talán a mediterrán környezet és életszemlélet az oka, de

Barcelona kútjai

ami biztos, hogy jó érzés egy ilyen helyen dolgozni. Gyógyszerészeti szempontból érdekes, hogy a patikában a gyógyszereket heti lebontású, műanyag tárolóban adják ki. Ez nagyban megkönnyíti azoknak az életét, akik rendszeresen szednek gyógyszert, és attól is megóv, hogy ezek valamilyen Belvárosi forgatag úton-módon összekeveredjenek. A gyógyszerészoktatás egyetlen helyiekkel ünnepeltünk. A kapcsolatnagy tömbben folyt, aminek volt saját tartók a városon kívül elvittek minket focipályája, uszodája a közelben egy Mataróba, a Szent György napi katagyönyörű parkkal. Maradandó élmény lán emberi torony- és tűzijáték-fesztivolt az egyetemi ebédlő, ahol a regge- válra, a Costa Brava sziklás tengerli kávéhoz croissant-ok vagy katalán partjához, illetve a Codorníu család camódra készített szendvicsek közül vá- va (habzóbor) termelői birtokát is látlaszthattunk, ebédre pedig a többfogá- tuk. Rengeteget tanultunk a gyakorlasos menühöz kérhettünk akár sört tunk során, jobban megismertük a kavagy bort is. talán kultúrát, mentalitást. Természetesen a külföldi Ezek alapján reméljük, megértitek, szakmai gyakorlat lényege hogy a külföldi gyakorlatot mindenkiaz idegen nyelv gyakorlá- nek csak ajánlani tudjuk. sa, illetve a befogadó ország és Magyarország közti különbségek felfedeKét harmadéves zése mind szakmai, mind gyógyszerészhallgató kulturális téren. A világ számos pontjáról származó húszfős csapatunk részt vett katalán fogadói estén, tengerparti pikniken, kiscsoportos városnézéseken. Amikor Spanyolország győzött a VB-n, a

VII. évf. 1. szám

31


SZINAPSZIS

Two months in Canada

VILÁGJÁRÓ

Nyári gyakorlat kicsit másképp

Hatalmas kaland, izgalmas munka, új barátok, gyönyörű tájak, felejthetetlen élmények] Ezek azok a szavak, amik először eszembe jutnak az elmúlt két hónapról, amit Kanadában töltöttem a University of Saskatchewan biokémiai laboratóriumában. Ez volt életem első nyári gyakorlata, de azt hiszem, jóval több volt, mint egy egyszerű nyári gyakorlat.

Gyógyszerész hallgatóként másodévtől kezdve minden nyáron egy hónapos kötelező nyári gyakorlaton kell részt vennie az embernek, de szerencsére ez jóval több lehetőséget rejt magában, mint azt elsőre gondolnánk. Egyrészt eltölthetem ezt az egy hónapot közforgalmú vagy intézeti patikában, gyárban vagy egy egyetemi intézet kutató laboratóriumában, de ami talán a legnagyobb választási lehetőséget kínálja, hogy mindezt egy másik országban is megtehetem, közben megismerve más kultúrákat is. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mikor érdemes először külföldre menni, hova és egyáltalán hogyan, tud-e ebben bárki is segíteni. Lassan több mint két éve tagja vagyok a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesületének (HUPSA), akik a különböző szakmai előadások megszervezése mellett a külföldi cseregyakorlatok lebonyolításában is fontos feladatot vállalnak. Tavaly november elején kaptam egy levelet az egyesülettől, miszerint a nyári cseregyakorlatok megpályázásának határideje három hét múlva lezárul. Mindig is szerettem utazni és a terveim között szerepelt az is, hogy külföldre menjek gyakorlatra vagy egy évre tanulni. Ennek ellenére az első gondolatom az volt, hogy majd később, hiszen még csak másodéves vagyok és ez lesz életem első nyári gyakorlata, ezért lehet, hogy ezt jobb lenne itthon tölteni és majd jövőre megpróbálok kijutni valahova. Azonban ahogy teltek-múltak a napok, egyre jobban foglalkoztatott a gondolat, hogy mégis meg kellene próbálni és akárkivel beszélgettem a lehetőségekről, mindenkitől bíztatást és támogatást kaptam. Ezért a határidő lejárta előtt pár nappal mégiscsak beadtam a jelentkezésemet és állíthatom, hogy egyáltalán nem bántam meg. Miután minden adatomat beírtam és elküldtem a jelentkezési lapomat, elkezdtem azon gondolkozni, valójá32

VII. évf. 1. szám

Végtelen préri ban a világ melyik részére is szeretnék utazni, hiszen választási lehetőségem volt bőven nemcsak Európán belül, de az összes többi kontinensen szintúgy. Hosszas gondolkodás után a választásom Kanadára esett, mivel itt a közforgalmú patikai munka mellett kutatóintézeti helyeket is meghirdettek. Szerencsére nagyjából egy hónap, napi ötszöri email-nézéses izgatott várakozás után megkaptam a várva-várt levelet arról, hogy fogadnak, ráadásul egy egyetemi laboratóriumban dolgozhatok, kutatásba bekapcsolódva, amivel nagy álmom vált valóra. Ezután már csak visszafelé számoltam a hónapokat, heteket, napokat, a szálláshellyel kapcsolatban leveleztem a fogadóimmal, lefoglaltam a repülőjegyemet és minden hivatalos papírt elintéztem, hogy tényleg semmi akadálya ne legyen a kiutazásomnak. Majd jött a vizsgaidőszak és már csak azt vettem észre, hogy pár nap múlva repülök. A gyors pakolás és izgatott várakozás után június 19-én útra keltem. Már az utazás is nagy élmény volt, mi-

vel még sosem utaztam ilyen messzire, de szerencsére mindig mindenhol a jó kapun mentem át és a megfelelő papírt mutattam fel, így estére – persze ottani idő szerint – már Saskatoonban voltam. A kanadai mentalitás és gondolkodásmód nagyon sokban különbözik az itthonitól, ezt már az érkezésem estéjén megtapasztaltam: az albérletem kulcsait a postaládában találtam meg, mivel éppen mindegyik lakónak valami más elfoglaltsága volt. Ez az általános bizalom úgy, ahogy a közvetlenség és a rohanásmentes életmód, eleinte nagyon meglepett, de viszonylag hamar átragadt rám is. A jó dolgokat nem szégyen átvenni. Persze egy ekkora országnál nem általánosíthatunk, hiszen minden tartomány más és más, de a préri lakóira ezek a tulajdonságok egytől egyig igazak. Préri. Végtelen pusztaság, mezőgazdálkodás, nyílt emberek, kis városok, szabadság, avagy ahogy a saskatchewan-i rendszámtáblán is áll, Land of living skies. A két hónap alatt nagyon sokszor találkoztam a kérdéssel, hogy


2010. SZEPTEMBER

A világ minden tájáról miért éppen Saskatoonba jöttem, hiszen ez csak egy unalmas kisváros, ahol nem történik semmi. Ennek ellenére úgy érzem, ebben az unalmas kisvárosban mindig történt velem valami érdekes, hiszen ha az ember nyitott szemmel jár és érdeklődik, akkor minden hely tartogat valami különlegességet. Voltam egy várostörténeti kiállításon, ahol egy régi berendezett főutcán sétálhattam végig, benézve a cipészhez, a fűszereshez, a patikushoz, a tűzoltókhoz és a vegyesboltba. Meglátogattam egy Saskatoon berry ültetvényt, ahol megkóstoltam életem első – természetesen saskatoon berry-s – sajttortáját. Canada day alkalmából besegítettem a magyar sátorban lángost sütni a parkban és közösen néztem a domboldalból az ünnepi tűzijátékot a sokféle különböző nemzetiségű emberrel, akik mindannyian büszkén vallották magukat kanadainak. Biciklivel bejártam a folyópartot, a kis utcákon barangolva pedig megpróbáltam még jobban megismerni az itt élő embereket. Sétáltam a deszkákból épített lélekvesztő vasúti hídon, gyönyörködtem a folyó szépségében, megnéztem a város néhány pelikánját és elmentem az állatkertbe is. Úsztam, longboardoztam, fagyiztam, bőrig áztam, moziba mentem és buliztam. Naplementében grilleztem és nyolcvan éves autókkal kocsikáztam a folyóparton. A Taste of Saskatchewan rendezvényen pedig a parkba kitelepült éttermek különlegességeit kóstolgattam. Az új barátokról, közös filmezésekről és kellemes beszél-

getésekről nem is beszélve. Persze a mindennapjaim szerves részét képezte a munka is, amit akár az előző felsorolásba is nyugodtan beilleszthettem volna, hiszen ez számomra sokkal több volt, mint egyszerű munka. A University of Saskatchewan biokémiai laboratóriumában dolgoztam Dr. Ildiko Badea témavezetésével, melanoma elleni gyógyszerhatóanyagok és azok megfelelő szállítómolekuláinak optimalizálásával dolgoztunk. Nagy álmom volt, hogy kutatással foglalkozhassak, ami itt valóra vált. Rengeteget tanultam szakmailag ez alatt a két hónap alatt, amiért szerencsésnek mondhatom magam. Egy olyan csapat munkájába kapcsolódhattam be, akiket nem-

A Jasper Nemzeti Parkban

csak szakmailag, de emberileg is elismertem, akik bármi kérdésem volt, bárhol elakadtam, segítettek, akik partnerként kezeltek és ugyanúgy meghallgatták az én véleményemet és ötleteimet, ahogy a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező professzorokét. Egy olyan csapatba kerültem be, akik a munka közötti szünetekben elfelejtették a kutatást és magánemberekként viccelődtek és beszélgettek, ahol a témavezetőnk elhívott magához mindenkit egy közös gulyásos beszélgetős estére. Senki sem volt féltékeny a tudására, hiszen mindenki tudta, hogy csak így lehetünk egy igazán jó csapat, így engem is megtanítottak mindenre, a sejttenyészetekkel való munkától, a transzfekción át a tömegspektrométer használatáig. És nemcsak, hogy megtanítottak, de bátran hagyták is, hogy használjam a különböző, kicsit sem olcsó eszközöket. Megbíztak bennem, elismerték a munkámat, önbizalmat adtak. A munkán kívül is boldogan fogok rájuk emlékezni, hiszen segítettek, hogy még jobban megismerhessem a környéket és Kanadát. Ellátogattunk a Wanuskewin Heritage Parkba, ahol egy kis betekintést kaptam az indián kultúrába és ahol a hullámzó fűtenger és bölényugratók látványától beleszerettem a préribe. Elvittek a tartományuk déli részére, hogy megnézhessem a dombokat, a vízi erőművet, hogy kompozhassak, sétálhassak a homokdűnéken. Út közben pedig gyűjtöttünk közösen különböző növényeket és egy borsóültetvé-

VII. évf. 1. szám

33


SZINAPSZIS nyen megkóstoltuk az idei termést. Megnéztük Edmontont is a lóversenyével és a híres West Edmonton Mall-al együtt, sétáltunk a belvárosában, majd Edmontonból elmentünk Jasperbe, ami Kanada első és egyik leghíresebb nemzeti parkja, nem véletlenül. Nehéz szavakkal leírni mindazt a természeti csodát, amit ott láttam. Gleccserek, vízesések, kanyonok, igazi sziklás hegycsúcsok, gyönyörű kék színű folyók, barangoló rénszarvasok és még sorolhatnám. Sajnáltam, amikor véget ért a nap, de megfogadtam, hogy ide még egyszer vissza fogok jönni életemben, mert egy ilyen helyre egy nap nem elég. Persze a laboron kívül is szereztem sok barátot, akik segítettek még színesebbé tenni a mindennapjaimat, és akik ugyanúgy azon igyekeztek, hogy minél több helyre eljuthassak ez alatt a rövid idő alatt. Így történt, hogy már az első kanadai hétvégémet egy

University of Saskatchewan

34

VII. évf. 1. szám

Gleccserek a napsütésben tóparton töltöttem szalonnasütéssel, pihenéssel, fürdőzéssel. Nekik köszönhetően jutottam el egy hosszú hétvégére Calgary-ba és a banff-i nemzeti parkba, ami hasonlóan szép hely, mint Jasper. Sajnos egy idő után rájöttem, hogy ez a két hónap valójában mennyire kevés, ha az ember egy kellemes helyen van, jó társaságban, ezért megpróbáltam minél több programot szervezni még a maradék két hétre. Így az utolsó teljes hétvégémet Waskasiu-ban töltöttem kirándulással, kajakozással. Persze ez a két nap sem telt el izgalmas új dolgok nélkül, ugyanis egy elhagyatottnak tűnő erdei úton láttam egy igazi, élő fekete medvét. Ezután már alig egy hetem maradt, hogy kiélvezzem Kanada minden lehetőségét és még minél több időt töltsek az új barátaimmal, akikkel nagyon megkedveltük egymást. Az utolsó estémre hajnalig tar-

tó búcsú bulit szerveztek és a korai kelés és fáradtság ellenére kikísértek a repülőtérre. Nehéz volt otthagyni őket, mert nagyon sok élmény kötött hozzájuk, ők voltak azok, akik két hónapig minden nap mellettem voltak, akik egy idegen lányt maguk közé fogadtak és elfogadtak. Ők azok, akik segítettek felejthetetlenné varázsolni az idei nyaramat. Tavaly novemberben úgy érzem, jól döntöttem, hogy belevágtam az ismeretlenbe, mivel nagyon hasznos szakmai tudásra tettem szert és olyan élményekkel gazdagodtam, amit sosem fogok elfelejteni. És hogy mikor érdemes először külföldön tölteni a nyári gyakorlatot? Azt hiszem erre nincs válasz, de egy biztos, kihagyni nem érdemes, mert egy életre szóló élményről nem szabad lemondani. Balogh Réka


2010. SZEPTEMBER

A tábor margójára – érzések és élmények

IÖCS

Ülök a tankönyv fölött, de nem tudom olvasni. A néhány órával ezelőtt végetért gólyatáborra gondolok. Nem tudok elszakadni tőle. Ebben a pillanatban érkezik freegyes üzenete, hogy „ezen a táboron Te már évekkel korábban dolgoztál”. Talán így is volt. Az első furcsa jelet akkor éreztem, mikor Budapestre érkeztünk. Minden olyan idegen volt. Ekkor tudatosult bennem, hogy valamit elveszítettem, hogy valaminek vége volt. De örökre a szívembe zártam! Úgy jöttem vissza, mintha egész eddigi életemet Tatán töltöttem volna. Pedig csak néhány nap volt, sőt annál is kevesebb. Mivel vizsgára kell készülnöm, vissza kellett jönnöm közben is egy kicsit tanulni. Amit viszont ott töltöttem, az maga volt a csoda. Minden találkozás régi-új ismerősökkel, barátokkal, a beszélgetések olyan ajándékot adtak, amit meg sem érdemeltem volna. Pedig jó sok hibát elkövettem: a hiányzó vizsga miatt nem voltam végig, egy külsős vendéggel beszélgetve elszaladt egy este; és a program változása miatt nem tudtam átadni egy meglepetést egy gólyacsapatnak. Ennek ellenére úgy volt jó az egész, ahogy történt. Dolgozhattam a Teaházban egy olyan csapatban, amelyben mindenki figyelt a másikra, és a gebinfőnökünk, Noncsi is nagyon ügyes volt. Egyszerre volt szigorú a munkában, másrészt segítő minden másban. Külön köszönöm neki – és a csapat többi tagjának is –, hogy sokat segített a beosztás során. Csak így sikerülhetett, hogy tudtam végezni munkámat a fórumoknál, a HÖK-ös standon, valamint a bűnbarlangos feladataimmal és összeegyeztethető volt a Teaház. Ahol sokminden más volt, mint régen, de bátran mondhatom, hogy bevált. Csak azt remélem, hogy ez a csapat fog még együtt dolgozni! Mert ajándék volt ott lenni. Ugyanígy a vursliban is, ahol Dorcinak köszönhetően megadatott, hogy csinálhattuk a bűnbarlangot. A gólyák jól érezték magukat, még zárás után is sokáig játszottunk. Hatalmas élmény volt! Az idei táborral azért is szerencsém volt, mert elkerültek olyan apró személyes történetek, negatív epizódok, amelyek egy sikeres rendezvényt is be tudnak árnyékolni, talán éppen

Tatán, a Csillag felett azzal, hogy a jó érzést veszik el. Pedig ezek sem jelentenek feltétlenül roszszat, egyszerűen annyit, hogy nehéz egyszerre sokfelé odafigyelni, mindenkinek megadni mindent. Személyesen csak annyit éreztem, hogy volt néhány nagy találkozás – egyik-másik csak egy pillanat, vagy néhány perc volt –, láttam a gólyák mosolygó arcát, és mindenki jó volt hozzám. Ez nagyon személyes, de azért osztom meg veletek, hogy megpróbáljam átadni azt az érzést, amely e sorok írása közben kavarog bennem. Mindezt, lehet, hogy le sem tudnám írni holnap, holnapután, ezért vésem még most frissiben papírra. Még sosem vártam ennyire a következő tábort, mint most – néhány órával az előző után – , pedig lehet, hogy nem lesz ilyen. Ezt is a sors hozta, ki tudja, oszte még egyszer ilyen jó lapokat? Vannak adósságaim: szeretnék legközelebb végig ott lenni, dolgozni, és átadni azt a meglepetést, amit idén nem tudtam. Most jutott először eszembe, hogy nem szeretnék úgy elmenni innen, hogy ne dolgozzam egy tábor szervezésében. Ez egy pillanatnyi érzés, és sokan tudjuk, hogy a szervezés legkevésbé buli és pihenés, hanem 24 órás meló a táborban és nagyon sok előtte és utána is. Ezért külön köszönöm a táborszervezőknek, a többi vezetőségi tagnak, gebin- és betűfőnököknek, minden szervező instruktornak, hogy beleadtak mindent eb-

be a táborba! Ez régen is így volt, és a jövőben se legyen másképp! Végigélni a tábort, látni a gólyákat, instruktorokat, ajándékba kapni szavaikat, érzéseiket, tekintetüket és mosolyukat – adassék meg a jövő instruktorainak is! Már többször voltam a táborban, de ilyen élményben még nem volt részem. A csillagok együtt álltak. Tatán a Csillag felett. Szécsényi-Nagy Balázs Ps.: Az cikk minden hibájáért szeretnék elnézését kérni. Úgy gondolom, hogy mivel egy érzés megjelenítéséről van szó – ami akkor és ott, a megírás pillanatában volt bennem – bármiféle átírása, javítása többet venne el belőle, mint amennyit hozzáadna. Ezért szó szerint az akkori gondolatokat és sorokat tartalmazza, hogy az olvasó átérezhesse az élményeket, melyek az újság hasábjai mögött vannak. Miután gondolataimat papírra vetettem, bekapcsoltam a tévét, hogy kicsit körülnézzek, mi történt a nagyvilágban. Szerettem volna egy kis szünettel áthangolódni a tanulás hullámhoszszára. Éppen a Híradó ment, tudósítás a táborból, képek a Csillagból(!) Furcsa és kedves véletlen volt, az áthangolódás persze nem sikerült. VII. évf. 1. szám

35


SZINAPSZIS

„Tata, Tata vár Rád]”

IÖCS

Miközben azon gondolkodtunk, hogy mit is írjunk az idei Gólyatáborról, felidéztük, hogy mik történtek velünk azon a bizonyos augusztusi héten. Eközben viszont annyi emlék és érzés tört fel belőlünk, hogy úgy döntöttünk, inkább ezt a sok élményt és benyomást szeretnénk megosztani Veled, kedves Olvasó.

Bogár: Emlékszel még arra a pillanatra amikor megtudtad, hogy lemehetsz? Orsika: Még szép, hogy emlékszem. Andris hívott a kérdéssel, hogy mit csinálok augusztus utolsó hetében?! Én azt feleltem, hogy vélhetően filozofálni fogok az élet nagy dolgairól. Mire ő: „Nem filozofálsz. Jössz Tatára a Táborba!!”. Ahogy ezt kimondta, elkezdtem ujjongani az örömtől egy áruház kellős közepén! Nem győztem köszönni a meghívást. Emlékszel az üzenetemre? Na, az ezután volt! Bogár: Persze, hogy emlékszem, tele volt „ÁÁÁÁÁÁ”-val, irigyeltelek is! Orsika: De Te is lent voltál, nem? Te mit éreztél? Bogár: Engem épp az EOK-ból kilépve ért utol a telefon, hogy mi lenne, ha én is a Táborban a gólyákkal tölteném augusztus utolsó hetét?! Nem mondom, lehet hogy visszhangzott a Thaly Kálmán utca az örömömtől[ Na, de utána sem unatkoztunk a nyár alatt[ hogy is volt? Orsika: Elkezdtük építeni a betűt. Összegyűltünk sokan, sokszor, hogy lassanként csapattá, majd végül szinte egy igazi kis családdá váljunk, és ezt átadhassuk a gólyáknak[ Bogár: Én emlékszem ám arra is, hogy a betűépítő hétvégén több órát ültünk az asztal körül és varrtuk, rajzoltuk a különböző kiegészítőket a betű arculatához[ Orsika: Életemben nem láttam még fiúkat ilyen elszántan varrni[ Bogár: A végén mégis elkészültünk mindennel, majd végre eljött a tábor első napja[ Emlékszem, írtam is Neked egy sms-t, miközben a metrón ültem, hogy „van egy érzésem[” Orsika: „I gotta feeling uhh huh” – dudorász[ Megint felöltöztettük a Déli pályaudvar melletti gödröt szivárványszínű ruhába! Lassan összegyűlt a 19 betű gólyákkal, instruktorokkal együtt és elkezdődött az, amire mindannyian vártunk! A betűk elkezdtek ismerkedni, mókázni, énekelni és táncolni[ 36

VII. évf. 1. szám

Bogár: Emlékszem, én még egy kis napszúrást is kaptam, de abszolút megérte! Amikor azt látod, hogy csapatonként 25-50 idegen ember sétál a gödör lépcsőin és már a vonat felé menet is érződik rajtuk, hogy valami elkezdődött. Beszélgetnek, együtt nevetnek, izgulnak azon, hogy mi is történik majd velük a hat nap alatt[ Orsika: A közös történetre gondolsz ilyenkor Te is, igaz? Ami évekig elkísér, ami feledhetetlen, és ami miatt mi is imádjuk ezt az egészet[ A vonaton olyan jót mulattunk. IndulóénekTalálkozások léssel, játékokkal, beszélgetéssel vagy épp a táj kémlelésével ütöttük el az időt. lyesebb légkörben beszélgethettek Bogár: A bejáratnál végre felcsendült meghívott tanárukkal leendő tárgyaik nyarunk kedvenc dala[ „Elhiszed rejtelmeiről vagy éppen az egyetemi végre[ megérkeztél végre[Tata, Ta- élet ügyes-bajos dolgairól. ta vár Rád”. Ezután átléptük a Bábel- Bogár: A késő délután és az este fotábor kapuját, elfoglaltuk szállásainkat, lyamán különböző vicces próbatéteuzsonnáztunk, tovább ismerkedtünk lekkel lepték meg gólyáikat az instrukmajd következett az első megmérette- torok, hogy csapatszellemük és együttése a betűknek: volt benne egy kis tes kreativitásuk is kibontakozhasson. „kézműves” feladat, némi költészet és Volt versírás, színjátszás, logikai játék, táncművészet[ sőt fizikai erőpróba is, melyeket a csaOrsika: Majd következett a Csillagok patok kimagaslóan jól és nagy lelkeháborúja, megfűszerezve kicsit Az em- sedéssel oldottak meg! ber tragédiájával, musicalként, instruk- Orsika: Annyira jó volt látni, ahogy fotoroktól gólyáknak, nagy szeretettel. kozatosan egyre nyitottabbak lettek Hihetetlen élmény volt, ugyanúgy, mint egymás felé, csapattá kovácsolódaz, ahogy 800 különböző hangot hal- tak[Mik is történtek másnap? lunk egyszerre fölesküdni a Semmel- Bogár: Mivel a második nap az inforweis Egyetem gólyájává. mációáradaté volt, a következő a sport Bogár: Ezek után az este egy szolid és a testmozgás jegyében telt. A betűk zenés táncos mulatsággal folytatódott. több sportágban mérhették össze tuOrsika: A hajnali kakasszó a fórum dásukat, úgymint foci, röplabda vagy napját köszöntötte. Vidáman keltünk, épp a floorball. Ezek mellett óriási hanizgalommal vártuk, hogy az ifjak leen- gulat volt a kötélhúzások alatt is és a dő oktatói megérkezzenek. kosárlabda vagy a frizbifoci pályán Csillogtak a szemek a kari fórumokon sem panaszkodott senki a hidegre! elhangzó információ áradat hallatán, Délután a főszerepet a pihenés és a sokan itt érezték úgy, hogy jó helyre felfrissülés kapta[ jöttek. Kis szünet után a betűk szemé- Orsika: Igen, ez nem is véletlen, hi-


2010. SZEPTEMBER szen este újabb érdekes program vár- Bogár: Ezt követően gólyáink megta Bábel népeit. A tatai tábor átalakult a kapták első önálló feladatukat, ami a csillaghullás ünnepe ihlette keleti ba- következő volt: „Készítsetek egy klipzársorrá, amelyet egy fergeteges has- pet a megadott zenére, és adjátok elő táncbemutató nyitott meg. A gólyák óri- este, Bábel egész népe előtt!” Szerinási kínálatból válogathattak a nap fo- tem minden betű bizonyította ráterlyamán megszerzett vurstli jegyeikért mettségét, kreativitását és összetartácserébe, úgy mint az élő zenedoboz, sát, hiszen a produkciók egytől-egyig az állatsimogató, a házasságkötő fantasztikusan sikerültek! stand, a héliumos lufi lelőhely, az élő videojáték és még sok minden más. Majd miután bezárt a bazár, egyből visszarepültünk a 70-es 80-as évek világába, így egy fergeteges retro bulival zárult a nap. Bogár: Másnap végre a lazításé volt a főszerep[ A három nap alatt megfáradt, sajgó tagjainkat a tatai strandon pihentettük. „Rövidke” séta után érkeztünk meg a strandra, ahol egy rövid vízivetélkedő után[ Egy nagy csapat Orsika: Bedobtál a vízbe?! Orsika: Ezután a tábor majdhogynem Bogár: Igen, az is itt volt[ legmeghatóbb percei következtek. Szóval mindenki szabadon múlathatta Köszönetet mondtunk: Azért a sok idejét szunyókálással, fürdőzéssel, munkáért, annak a sok embernek, akik strandröplabdázással, focival. Szeren- minden erejükkel és lelkesedésükkel csére itt még mosolygott ránk a nap és azon dolgoztak, hogy ez a tábor a lenagyon jó időnk volt! Egyébként arra hető legtöbbet adja lakóinak... emlékszel, amikor a nyár kedvenc szá- Megérkeztünk egy meseszépen feldíma felcsendült? szített táborba, amely a hat nap alatt Orsika: Ó, igen, az leírhatatlan volt! A végig kifogástalanul tiszta volt. tábor apraja-nagyja körbevette a me- Mindig voltak segítő kezek, amelyek dencét és a direkt erre a táborra meg- épp elő- vagy elpakolták a szükséges írt és felénekelt dalra eljárta a tábor- eszközöket, a színpadot. táncot. Majd újra[ Voltak, akik mindenkinél korábban kelBogár: A strandolás után Bábel népei tek, hogy összecsomagolják a reggefelkerekedtek, hogy visszatérjenek az linket, napközben pedig mindig ott terépítés helyszínére. A tábor kapujában mettek, ahol éppen szükség volt rájuk. már elért minket az eső. A nap további Bogár: A teaház lelkes tagjai azon tüsrészében a betűk külön-külön játszot- ténkedtek, hogy bárki bármikor tudjon tak, ismerkedtek, szórakoztak. enni egy finom tésztasalátát, melegOrsika: Ötödik nap a különböző karok szendvicset, vagy ha már azt hittük, betűi egymással ismerkedtek játékos hogy végleg elment a hangunk, akkor feladatok keretein belül. Öröm volt egy jó forró teával mindig igyekeztek nézni, ahogy az újdonsült gyógysze- visszaadni azt. részjelöltek a leendő gyógytornászok- Ha épp valami magyarosra vágytunk, kal, vagy épp a friss medikák és medi- mindig ehettünk friss lecsót vagy egy kusok az EKK gólyáival olyan gördülé- „parasztburgert”, amiket hazai italokkal kenyen együtt tudtak működni, ahogy öblíthettünk le. Ha még ez sem lett volaz egészségügyben, munkájuk során na elég, a lángos sütők mindig friss és szükségeltetik majd. Az együtt töltött finom lángossal vártak bennünket. Volt időt egy finom ebéddel ünnepeltük egy sátor, ahol a sör mindenféle váltomeg. zatát megtaláltuk, a koktélpultban pe-

dig a színes italoké volt a főszerep. A Söröző mindenféle itallal örvendeztetett meg minket, mindemellett talpalávalóval is szolgált táncos lábú vendégeinek. A zene azonban a Csillagban kapott főszerepet, ahol lemezlovasaink fáradhatatlanul keverték a muzsikát a közönség legnagyobb örömére. Orsika: Hogy mindezen földi jóhoz az alapanyag megérkezzen, volt, aki naponta látogatta a közeli bevásárlóközpontot. Itt szeretnénk megköszönni a raktár gebin lelkes munkáját. Voltak, akik, az egészségünkre, voltak, akik a biztonságunkra vigyáztak a tábor alatt. Kamerások és fotósok hada dolgozott azon, hogy ennek a hat napnak a legszebb pillanatait évek múlva is visszanézhessük[ Bogár: Végül, de nem utolsó sorban a köszönet a táborvezetésnek szólt, annak a nyolc embernek, akik mindezt koordinálták, különösképpen a tábor két főszervezőjének: Ajtai Zsuzsannának és Fügedi Gergelynek! Orsika: A hajnalig tartó móka utáni reggelen összepakoltuk táskáinkat, majd gyülekeztünk az alakuló téren. Hazaindulásunk előtt mindenki magára öltötte a közös táborpólót és az IÖCS történetében először nemhogy egyszer, de nem is kétszer, hanem háromszor táncoltuk el az alakuló téren Bábel egyesült népeként a tábortáncot, az elmúlt hat nap búcsúztatásaképp. Bogár: A rövid vonatút után visszatértünk a Déli pályaudvarra, és egyúttal a mindennapokba, hogy gólyáink életének egy teljesen új fejezete kezdődhessen el[ Reméljük, beszélgetésünket „hallgatva”, kedves Olvasó, Te is átélted vagy épp újraélted a Semmelweis Egyetem 2010-es Gólyatáborát. Orsika és Bogár VII. évf. 1. szám

37


SZINAPSZIS

Az ökörsütés egy kicsit más szemmel IÖCS

Hagyomány, hogy két hallgatói szervezet, a Szent Schönherz Senior Lovagrend és az Instruktor Öntevékeny Csoport rendezi meg már évek óta ezt a rendezvényt. Idén is négy főökör-rendezővel - Gyanó Dóra (IÖCS), Répási Eszter (IÖCS), Gyulavári Ádám (SSSL), Varga Bálint András (SSSL).

■ A szokásos rendezői feladatok

hárral esik neki a dolognak, de a végmellett, egészen bővelkedtünk idén eredmény fantasztikus. a hirtelen fellépő problémákkal, de A nagy örömködés közepette megnyugodjon meg mindenki, mindet érkeznek az ex-főrendezők is. Igen, sikeresen megoldottuk hála a gyor- ez is egy hagyomány, mely szerint az san jött segítségeknek. No de egy ökör felszúrására meghívást kapnak kis ízelítő, hogy hogyan is]? az ex-főrendezők is. A hajnali csöndet Igyekeztünk mindent a rendezvény előtt rendben tudni, hogy annál kevesebb dolgunk legyen a nagy sürgés-forgásban. De arra még mi sem számítottunk, hogy a rendezvényt megelőző estén fűtéscső csere miatt feltúrják az IÖCS raktárhoz vezető utat úgy, hogy körülbelül másfél méteres homokkupacot hagynak a külső raktáraink előtt. Hm[ott vannak a nagyszínpad elmei[hm[ott vannak a tartalékeszközök[hm[ott vannak a koktél elemek. Gyors telefon, pár aggódó szó és estére az akció csoport már meg is alakult és gőz ...serceg a zsírja, ökör! erővel ássák ki az „értékeket”. Huuuu ezt megúsztuk. egy piros autóból feltörő zene töri meg Másnap reggel négy óra , senkit és megjelenik az ablakban a kedvennem boldogít, hogy az éjszaka még cem[a vodka ízű szeszesitalra hallesett az eső. Már egy hete énekeltet- gató melegítő szerkezet. jük mindenkivel a „Süss fel nap, fényes Az ember mindig elgondolkodik nap”-című fergeteges számot, de hát ezen nedük mivoltán, de sürget az idő, csak nem akar hatni a dal mágikus és még két pulcsi is kevés a meleg érereje. Mivel a reményt kell feladni utol- zéshez, hát essünk túl a welcomedrinjára csak dúdolgatjuk magunkban, ár- ken. Még az ökrök is beleborzongnak tani nem árthat és imáink meghallga- ebbe a látványba, akik már pár napja a tásra találtak[a távolban néhol előbu- pácban csücsülnek és most egy furkik egy napsugár, ezzel jelezve , hogy gon hátsó részében várják, hogy beaz időjárásért felelős gebin jó munkát teljesítsék a küldetésüket. végzett. Az idő melegszik, mi pedig füNem tudom ki látott már ökör fellig érő mosollyal kezdjük el megszün- szúrást élőben, hát emlékezetes dolog tetni a pocsolyákat. Ki hólapáttal, ki po- az egyszer biztos. Ahogy pár izmos le-

38

VII. évf. 1. szám

gény az ökröt rásegíti a sütőrúdra, majd kikötözik, hogy a szabadulásának még csak halvány reményét is eltöröljék. Meggyullad a fa, elkezd forogni az ökör, és már mindenki az esti falatozásra gondol. Olyan tizenegy órára megérkezik a kétszázötven kilogramm burgonya és a negyven kilogramm hagyma kíséretével az első szállítmány a pultok és a színpad épüléséhez. Elkezd feltöltődni a helyszín, a tömeg kicsit most szétszóródik, valaki krumplit pucol, valaki pultot épít, valaki az ökrök kicsorduló zaftját lesi. Valami hihetetlen érzés minden rendezvénynél, ahogy az üres terek betöltődnek az asztalokkal, sátrakkal és egyéb dekorációs kellékekkel, és pár óra alatt egy új helyszínné alakul az addig még üres terület. Lassan a szórakozni vágyó tömeg is megérkezik, és elkezdődik ez a hihetetlen esemény. Idén rendkívül sokan, közel ezerhatszázan jöttek el és vetették bele magukat a rendezvény nyújtotta szórakozási lehetőségekbe. Visszagondolva a történtekre kijelenthetem, hogy nem történhetett volna semmi másképp, ez így volt tökéletes és így lesz emlékezetes. Az alkalmat megragadva pedig szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített ezt az álmot megvalósítani és remélem, akik eljöttek azok egy életre szóló élményt kaptak ettől a naptól. Répási Eszter


2010. SZEPTEMBER

(m)Uszály party! IÖCS

avagy Gólyahajó 2010

■ Az a megtiszteltetés ért minket,

hogy a Szinapszisban az IÖCS év egyik gyöngyszeméről, a Gólyahajóról írhatunk, ráadásul szervezőként. Ezt a cikket nem csak élmény beszámolónak szánjuk. Szeretnénk kicsit eme ikon jelentőségét, értékét is kiemelni. Ha bármelyik hallgatótársunkat megkérdezzük, hogy gólyaként számára melyik rendezvény volt a legemlékezetesebb, akkor nagy valószínűséggel a gólyatábort vagy a gólyabált említenék. A „hajós buli” halvány emlékfoszlányait felidézni lassabban megy, pedig évek óta mindig megszervezzük. Megszervezzük azért, mert számunkra több ez egy „hajós bulinál”. Ez a rendezvény jelenti az összekötő kapcsot a tábor és a bál között. A tatai táborban az elsőévesek illetve az instruktorok töltenek minden évben hat élményekben bővelkedő napot. Itt kezdődik el későbbi kollégák megismerése illetve az egyetemi életbe való beilleszkedés. Ezen folyamat következő nagyobb lépcsője a gólyahajó, egy exkluzív helyszín, a tábori bulik hangulata, remek lehetőség újabb kapcsolatok kialakítására. A három hete egyetemre járó hallgatók újra betűkbe tömörülnek legalább a hajóra szállás idejére, így a gólyatábort valamilyen

Beszállás

Túl a barátságon

okból kihagyó elsőévesek is közös élményeket élhetnek át betűtársaikkal. Minden megszervezett rendezvényünk, minden együtt átélt élmény a gólyatábortól egészen a gólyabálig képezik alapját egy új közösségnek. És akkor a lehetőségeken túl miért is érdemes fedélzetre szállni??? Azon fiatalok, akik szeptember 28-án esti programjuknak a Szilágyi Dezső teret valamint az Európa hajót választották, Budapest egyik le-

gelegánsabb helyén bulizhattak. Rögtön a felszállás után egy a kreativitásukat is igénybe vevő, párkereső játékkal bővíthették ismerőseik körét. A másfélórás hajóút során alkalmuk volt gyönyörködni a főváros fényárjában. A Dunán ringatózva közelről szemlélhették meg a Parlamentet, a Várat, a Margit szigetet és Lánchidat. Egészen hajnali háromig közel 1000 m² -nyi tánctér, három buli helyszín három különböző zenei stílussal igyekezett mindenki igényét kiszolgálni. Kapitánysapkában a táncoló párok között cikázva az este folyamán elégedett tekintetekkel találkoztunk. Hasonló pozitív visszajelzést kaptunk az Európa hajó személyzetétől és tulajdonosától is. Állításuk szerint az eddigi legkulturáltabb egyetemi rendezvényt sikerült közösen megrendeznünk.Ezúton is szeretnénk megköszönni a lehetőséget, a bizalmat és a sok segítséget a szervezéshez. Hatalmas kihívás, hihetetlen élményvolt Gólyahajót szervezni, reméljük rajta részt venni is. Szaffi&Trim VII. évf. 1. szám

39


SZINAPSZIS

Kiszivárgott információk IÖCS

2010. október 29-én nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Semmelweis Egyetem VIII. kerületi Nagyvárad téri Elméleti Tömbjéhez (NET), ahonnan az éjjeli órákban érkezett bejelentés „ismeretlen célból megjelent masszív embertömeg” címen. A hír nem kacsa, a rendezvényt az Instruktor Öntevékeny Csoport nevű rejtélyes szervezet vállalta magára, akik egyszerűen csak „Gólyabál”nak minősítették az összejövetelt. Nem volt ilyen elnéző sem a Rektori Hivatal, de még maga a Humán Erőforrás Minisztérium sem, utóbbi képviseletében dr. Réthelyi Miklós Miniszter Úr ugyanis azon nyomban elvállalta a fővédnökséget, hozzá hasonlóan az éves hagyományokat követve dr. Tulassay Tivadar Rektor Úr is védnökség alá vette az eseményt – a szervezőség nagy örömmel fogadta a megtisztelő gesztust. Az alábbiakban megkíséreljük kibogozni a helyszínen történteket, lehetőségeink azonban az épületben tapasztalt túláradó jókedv és emelkedett hangulat miatt korlátozottak. Zoológusok megerősítették, hogy a „gólyák” egy sajátos alpopulációja képes lehet (bizonyos pontszám elérését követően) az egyetemi polgárrá válásra (a transzformáció módja még nem tisztázott, úgynevezett „instruktorok”-nak köze lehet a folyamathoz),

Báli fények

40

VII. évf. 1. szám

Gólyabáli forgatag csoportos vándorlásra, majd bállal szóösszetétel képzésére. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai jelen pillanatban is dolgoznak a tagok között csak „betű” néven emlegetett csoportosulások kódjeleinek megfejtésén – ezen csapatok ugyanis már pénteken 17:00-kor beengedést nyertek az egyébként jelentős mennyiségű de-

korációval védett épületkomplexbe. Belépésüket követően bizonyos „Díszterem” nevű helyiségbe kísérték őket, ahol ünnepélyes pohárköszöntőre, táncokra, nyúlnyúzásra és egyéb műsorokra került sor – a köznyugalom fenntartása érdekében ezekről jelen számunkban nem közlünk részleteket. Már a nagyközönségnek szánt nyitáskor (őszi időszámítás szerint ez 20:00 órát takart – még nem sikerült értelmezni azt a tényt, hogy ez időpont előtt nem sokkal kisebb csordányi vörös bika tűnt el az Egyesül Államok beli Chiwawhua pusztáról, amerikai hírszerzési adatok alapján) is kisebb zavar támadt: a báli öltözetben megjelent fiatalok közül ugyanis többen megsérültek egy elszabadult szoknyaabroncstól. Információink szerint tömegoszlatás céljából ezért a szervezők az épület területén változatos helyeken kisebb-nagyobb ételt és italt szolgáltató egységet helyeztek el. Tökéletes módszerrel iktatták ki az NNI és a nemzetközi összefogás során létrejött speciális nyomozócsoport hangérzékelőit: mind ezidáig ismeretlen kényszerítő eszközöket bevetve hazai ismert zenekarok tagjait sikerült koncertezésre bírniuk, ráadásul egy időben több helyen is. Köztük volt az


2010. SZEPTEMBER azóta súlyos népszerűségiindex-növekedést szenvedett Besh’o’drom, Zagar, Roy és Ádám Trió valamint Balkan Fanatik. Nem úszták meg ennyivel a kisebb fellépők: a végelgyengülést szenvedett hallgatók felháborodott följelentéseit azóta is tucatszám kapja a Jerry Lee’s Rock’n’roll Service néven futó, nem várt módon rock’n’roll műfajt képviselő zenekar, továbbá a slágergyanús Blokk,a Group’n’swing és a Mitrio Jazz. A színpadok mellett pedig egy tüdőtranszplantáció élő közvetítését tanulmányozhatta a szakmai közönség, igaz, személyes kipróbálásra a bál nemdohányzó volta miatt nem akadt lehetőség. A zenei föllépéseket többször meg kellett szakítani az est folyamán kialakult ajándéktárgytúltengés következtében – ez annyira kétségbeejtette ugyanis a szervezőket, hogy egy „jótékonysági tombolának” titulált procedúra közben burkoltan a közönség sorai közt szórták szét az értékes nyereményeket. Emiatt később több neves külföldi cég vezérigazgatója is lemondott. Utóbb azonban manipuláció gyanúja is fölmerült, a tombolajegyeket ugyanis a hivatalos jegyárúsítás során és a helyszínen is megvásárolhatták az érdeklődők. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a befolyt bevételt ciprusi offshore és fantomcégeken keresztül a Trautsch András Olivér Alapítványhoz juttaták el a leukémiás és daganatos beteg gyermekek megsegítésére. A szervezők tanultak a nyári eset-

Galériánk

Táncolj! ből, és jóval kevesebb „nokiás” dobozt szereztek be a pénz mozgatására, így ez a jegyárakon is meglátszott – meg nem erősített információk szerint a rendezvény Budapest kiemelt báljai között szerepel, a belépők ára azonban így is messze a legalacsonyabbak közé tartozik. Erre egyetlen logikus válaszlépésnek a jegyek nagy számban történő terítése tűnt egyszerre több helyszínen, név szerint az egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában (EOK), az Egészségtudományi Kar Vas utcai épületében (ETK) valamint az alagsoraiban urándúsítást is végző, fent említett NETben. Az árusítást október 18-án kezdték meg, munkanapokon 10:00 és

16:00 között. Utólag dél-oroszországi, magyar informatiai érdekeltségekkel bíró cégek erősítették meg, hogy az ő szervereiken keresztül történt rosszindulatú támadás során a szervezők irányításuk alá vették a www.golyabal.sote.hu domaincímet, melyen keresztül reklámozták az esemény pontos részleteit, globalizációellenes valamint hódtenyésztési nézeteiket. „Sajnálattal közöljük, hogy rendezvényünk túlzott sikere miatt elkerülhetetlen a jövőbeni ismételt megrendezés” – nyilatkozta szűkszavúan Kasza Ádám okleveles teakészítő. „Ádi követeléseit sajnos ritkán vehetjük komolyan, tekintve a múltkori igen kínos rakottkrumplis incidenst” – tette hozzá Pataky Borbála, a bál másik főszervezője. A cirka 350 szervezőt ma reggel tömött sorokban szállította el a Budapesti Rendőrfőkapitányság Szervezett Pozitív Élményszerzés Elleni Osztálya (BRFKSPÉEO); a jelenleg átláthatatlan tulajdonlási és jogi felelősségi helyzet miatt elhúzódó pereskedés várható. Az épületben rekedt, ezres nagyságrendben megjelent vendégek később részben mentőkabinokban, részben metróval távoztak, de érkeztek hírek teleportálás sikeres végrehajtásáról is.

F.G.

VII. évf. 1. szám

41


SZINAPSZIS

Itt van az ősz, itt van újra] IÖCS

Ha ősz akkor új tanév, ha új tanév akkor gólyák, és természetesen Gólyabál. Az IÖCS idén is megrendezi a Semmelweis Egyetem hivatalos gólyabálját október 29-én a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben. Idén a fővédnökséget prof. dr. Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője, a védnökséget pedig Egyetemünk rektora prof. dr. Tulassay Tivadar Rektor Úr vállalta.

■ Kedves Érdeklődő!

Engedj meg egy kis ízelítőt! Mivel is kívánjuk emlékezetessé tenni számodra ezt az estét? Elsőéves hallgatók, vagyis a gólyák számára bálunk zártkörű résszel kezdődik 18 órakor, melyen Egyetemünk vezető tisztségviselői is részt vesznek. Itt sor kerül gólyák nyitótáncaira, a betűk saját táncaira, továbbá az ünnepélyes pohárköszöntőre és megannyi érdekes programra, meglepetésre. A nagyközönség számára kapuinkat 20 órakor nyitjuk és nem sokkal később több helyszínen koncertek és más programok kezdődnek, amelyek, mint oly régóta idén is nagyszerű szórakozási lehetőségeket kínálnak. Külsősöket is sok szeretettel várunk! Ezért hozd nyugodtan párod, barátaidat, régi osztálytársaidat vagy bárkit, aki neked kedves és szeretnéd megosztani vele ezt az élményekben gazdag, felhőtlen estét. A teljesség igénye nélkül ismertetem azon fellépőket, akik gondoskodnak majd a nagyszerű hangulatról és a talpalávalóról. Ők nem mások, mint a Besh’o’drom, Zagar, Roy és Ádám Trió, Balkan Fanatik, Jerry Lee’s Rock’n’roll Service, Blokk, Group’n’swing és a Mitrio Jazz. Ezeken felül külön DJ pult előtt bulizhatják ki magukat a lemezlovasok szerelmesei. Vannak még megválaszolatlan kérdéseid?Íme, néhány gyakori, csokorba gyűjtve: Milyen ruha illik a bálhoz? Itt az ideje elővenni a szekrény mélyéről a báli ruhát, lányoknak a legcsinosabb kisestélyit, fiúknak a legelegánsabb öltönyt. Mit tegyek, ha kiszárad a torkom, ha megéhezem? Ha időközben kitikkadtok a nagy táncolásban, akkor nagy szeretettel várunk Titeket különböző sörözőinkben, borozónkban, az ínyenceket pedig koktélbárjainkban. Éhen sem fogtok maradni, erről gondoskodnak majd a 42

VII. évf. 1. szám

Felejthetetlen élmények szendvicsbárjainkban és a teaházunkban kapható ínycsiklandozó ételeink. Dohányozni lehet a bálon? Az est az elmúlt évekhez hasonlóan idén is dohányfüst-mentes lesz, vagyis csak a kijelölt területeken lesz engedélyezett a dohányzás, ügyelve az épület, a ruhák és egészségünk védelmére. És a tombola? Köszönöm, hogy emlékeztetsz rá! A korábbi évekhez hasonlóan az idei Gólyabálon sem marad el Tombola játékunk, melynek során a szelvények a jegyárusítással párhuzamosan vásárolhatók meg jelképes áron. Az értékes nyeremények mellett más okból is érdemes tombolajegyet vásárolni, ugyanis a befolyt összeggel az I. számú Gyermekgyógyászati Klinika „Trautsch András Olivér” Alapítványát támogatjuk, mely a leukémiás és daganatos beteg gyermekek gyógyításáért jött létre. Hol vásárolhatok belépőt? Jegyek kaphatók korlátozott számban 2010. október 18-tól munkanapokon 10:00 – 16:00 között a következő helyszíneken:

a NET-ben (1089 Budapest Nagyvárad tér 4.), az EOK-ban (1094 Budapest Tűzoltó utca 37-47.) és az ETK-n (1088 Budapest Vas utca 17.). A jegyárak idén is hallgatóbarátként lettek megszabva, biztosítva ezzel, hogy rendezvényünk Budapest legolcsóbb Gólyabáljai között legyen számon tartva. Hol kaphatok választ további kérdéseimre? Erre a legjobb fórum, ha ellátogatsz folyamatosan frissülő weboldalunkra, melynek címe: http://www.golyabal.sote.hu. A Semmelweis Egyetem Gólyabálja kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb és legkeresettebb rendezvénye az őszi báloknak. Ha már évek óta vendégünk vagy, akkor nagy örömmel várunk idén is, ha pedig még sosem báloztál, buliztál velünk, akkor éppen itt az ideje! Reméljük felkeltettük érdeklődésedet, és vendégünkként köszönthetünk október 29-én a Nagyvárad Téri Elméleti Tömbben! A Szervezők



Szinapszis 2010. szeptember