Szinapszis 2010. március-április

Page 1



2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS

Tartalomjegyzék [KÖSZÖNTŐ] Szerkesztőségi gondolatok A felelős kiadó köszöntője

4 4

[FÓKUSZBAN] Tisztelt ünneplő közönség! Kockázatokról és mellékhatásokról...

6

8 8 9 10 12 12 14 15 16 16

[HALLGATÓI ÉLET] MFHE A Karnevál nekem Instruktorképzés 2010 Rezső in-Team

Beszélgetés Al-Katib Kamillal, a Fogorvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnökével a HÖK működéséről, eredményeiről és terveiről.

5

[HÖK] EHÖK Hírek ÁOK Jégfarsang 2010 EHÖK Elnökség ÁOK Medikus Kupa FOK Hírek Előtérben a hatékonyság Merre vezet a fiatal gyógyszerész útja? TF Farsang 2010 TF HÓSHOW TF IV. VOLVO Kupa

Hatékonyság szem előtt

18 20 24 25

[STRESSZKEZELÉS] A stressz, mint olyan

26

[SPORT]

12. oldal

Kovács „Koko” Istvánnal beszélgettünk Olimpia

A stressz, mint olyan

27 30

[TUDOMÁNY, OKTATÁS]

Stresszkezelésről szóló cikksorozatunk legújabb írásában Dr. Cserháti Zoltán most magát a jelenséget, vagyis a sokat emlegetett stresszt veszi górcső alá.

TDK Konferencia 2010 Fogorvosi hipnoterápia Komplementer Medicina Önképző Kör

31 31 32

[KULTÚRA]

26. oldal

Világjáró: Stockholm Az ezerarcú sziget Medikus Zenekar Kórház a Vár alatt VO-LUMEN FÉM Underground Magyar Óra Versek Degas-tól Picassóig Prágai kirándulás TF Napok

Margitsziget

A Budapestet más szemszögből bemutató cikksorozat jelen darabja a Margitszigetre kalauzol minket. 40. oldal

Képriport

Velence, a pompás és harsány városállam 22-23. oldal

32 34 35 36 37 38 39 40 42 43 44

A címlapon a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) ólomüveg-mozaikja látható (tervezte Hincz Gyula, 1973).

■ ■

Szinapszis – A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja Alapítva 2005-ben Kiadja a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzata VI. évfolyam 5. szám 2010. március-április Megjelenik havonta, 2500 példányban 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. E-mail: szerk.szinapszis@gmail.com Felelős kiadó: Szécsényi-Nagy Balázs, EHÖK elnök Főszerkesztő: Oláh Dániel Főszerkesztő-helyettes: Dr. Békási Sándor Szerkesztők: Balogh Réka, Kovács Bernadett, Téglás Barbara Állandó munkatársak: Hajdú Petra, Prosszer Mária Munkatársak: Ács Orsolya, Al-Katib Kamil, Beke Barbara, Bertalan Ádám, Dr. Cserháti Zoltán, Cserkúti Gyula, Cziczó Attila, Farkas Bence, Gaál Szabolcs, Hevér Evelin, Horváth Anna, Kasza Ádám, Keglovits Klára, Kerekes Anna, Láng Júlia, Prof. Dr. Merkely Béla, Mikó Márton, Németh Bertalan, Péterfy Nóra, Slezák Sára, Soós Nóra, Szabó Ágnes, Szabó Bence, Szádvári Enikő,Tóth Luca

■ ■

VI. évf. 5. szám

3


SZINAPSZIS

Kedves Olvasó! SZERKESZTŐSÉGI GONDOLATOK

■ Szeretettel szeretném köszönteni a március–április hónapra készült Szinapszis számával a kezében a kedves olvasót. Lassan eltelik ez a szemeszter is, véget ér egy újabb tavaszi félév, közeledik a megmérettetések ideje, de mindezek előtt még szeretnénk jelen számunkkal olvasnivalót biztosítani a hátralévő hetekre, sőt, egy május–júniusi összevont, a vizsgaidőszakra bővebb tartalommal megjelenő újsággal is kedveskedünk majd.

A következő oldalakon igyekeztünk visszatekinteni a tavaszi félév legfontosabb eseményeire, legemlékezetesebb pillanataira, mint például a nagy sikert aratott Semmelweis Karneválra vagy az Instruktorképzés 2010 programjaira. Természetesen a megszokott cikksorozatok egy-egy újabb darabjai is

Következő lapzártánk: 2010. április 20. Elérhetőségünk: szerk.szinapszis@gmail.com

■ Kedves Hallgatók!

VI. évf. 5. szám

Célunk mindig is a szórakoztatás és az egyetemi élettel kapcsolatos legfontosabb információk közlése marad. A sokszor felmerülő szerkesztési nehézségek ellenére hiszünk abban, hogy az idei évre teljes mértékben megújult Szinapszis valóban a hallgatókat szolgálja, hisszük, hogy sikerült egy olyan újságot teremteni, amely valóban méltó Egyetemünk hírnevéhez. Itt szeretnénk megköszönni az eddigi lelkes olvasóknak a támogatást, azt a szeretetet, amellyel segítették az elmúlt időszak kemény munkáját, hisz nem volt egyszerű feladat átformálni

hallgatói lapunk. Úgy gondoljuk, hogy sikerült! Ezt köszönjük! Hogy hogyan tovább? Mint említettük a bevezető elején, a szemeszter lezárásaként egy bővebb terjedelmű Szinapszist lehet majd kézbe venni, mely lapzártájának időpontja alul olvasható. Terveink szerint nyár elejére elkészül a várva-várt honlap is, amelyen rengeteg meglepetéssel készülünk a kedves olvasók számára. Továbbra is nagy szeretettel várjuk a visszajelzéseket a lappal kapcsolatban! Sok sikert és jó szórakozást kíván: A Szerkesztőség

Szívesen vesszük a lap arculatával és tartalmával kapcsolatos visszajelzéseket, észrevételeket. Ha van ötleted, mit látnál az újság hasábjain, vagy esetleg publikálnál is, ne habozz, lépj nyugodtan kapcsolatba a Szerkesztőséggel. (Bizonyos tartalmi, formai és stilisztikai kötöttségek miatt csak az előre egyeztetett és az arra érdemes írásokat tudjuk megjelentetni. Kérjük, mielőtt belefognál a cikk elkészítésébe, mindenképp keress minket!)

A felelős kiadó köszöntője

Az elmúlt hetekben több hallgatói észrevétel is érkezett hozzám a Szinapszissal kapcsolatban. Jó érzés volt őket hallgatni, mivel többnyire pozitívak voltak, de érkezett egy-két kritika, megfontolandó javaslat is. Természetesen továbbítottam őket a Szinapszis

4

megtalálhatók a lap hasábjain, így szó esik stresszkezelésről, tovább barangolunk Budapesten és a Világjáró rovatban a világ más részein, képriporttal jelentkezünk, és az interjúk mellett szintén kiemelt fontossággal kezelt kulturális témák sem maradhatnak el.

főszerkesztője, illetve a Szerkesztőség felé, hogy a jövőben ezeket is figyelembe tudják venni. Talán a legfőbb következtetés az volt, hogy örömmel forgatjátok a lapot, annak megjelenése megmozgatja fantáziátokat. A tavasz idén különösen gazdag egyetemi programokban, így minden-

kinek csak azt tudom kívánni, hogy legyen sikeres a tanulmányaiban, boldog az életében – és töltse szabadidejét a színvonalas rendezvényeken, közösségi eseményeinken! Szécsényi-Nagy Balázs EHÖK elnök


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS Szerkesztőségi gondolatok Minden egyes lapszámban Fókuszban című rovatunkban olyan kiemelt témákkal kívánunk foglalkozni, amelyek véleményünk szerint fontosak, aktuálisak, és értéket közvetítenek. Most a márciusi forradalommal foglalkozunk.

Tisztelt ünneplő közönség!

FÓKUSZBAN

A Márciusi ifjakra emlékezve!

„Vannak napok, melyek nem szállnak el,/ de az idők végéig megmaradnak,/ mint csillagok ragyognak boldogan,/ s fényt szórnak minden születő tavasznak” – így ír Juhász Gyula 1848. március 15-ről, s a történelmi tények alátámasztják, hogy abban az évben valóban megvirradt, fölébredt a föld, Petőfi szavaival élve 1848 „csillagX a népek hajnalcsillaga” lett.

■A

XIX. század első felére Magyarország megérett arra, hogy megkísérelje a nyugati világhoz való felzárkózást. 1848 tavasza lehetőséget nyújtott arra, hogy az Európán végigsöprő forradalmakhoz csatlakozva Magyarország átalakítsa feudális társadalmát. Az újonnan megválasztott felelős magyar kormány felállításával megkezdődött Magyarország modernizálása, a feudalizmus maradványait a lázas törvényhozói munka végleg felszámolta. A közös cél érdekében olyan összefogás valósult meg, amely minden társadalmi és politikai problémán felülemelkedve egy erős, sikeres hadsereget eredményezett. Csapataink óriási erőfeszítések árán képesek voltak helytállni Európa egyik legnagyobb haderejével, a császári-királyi hadsereggel szemben, egészen addig, amíg a még elsöprőbb erejű orosz hadtestek véget nem vetettek a reményekkel teli szabadságharcnak. Ennek ellenére 1848-49 a magyar polgári átalakulás történetének legfontosabb időszaka volt. Ezzel indult meg az ország felzárkózása a modern Európához, amely néhány évvel ezelőtt az Európai Unióhoz való csatlakozással teljesedett ki. Hozzánk fiatalokhoz gyakran intézik a kérdést: Nektek mit jelent, jelent-e egyáltalán valamit ez az ünnep? Tudjátok e, hogy mire kötelez benneteket Kossuth Lajos, Széchenyi István, Eötvös József, gróf Batthyány Lajos öröksége? Minden ünnep annyit ér, amennyi tartalommal meg tudjuk tölteni. Március 15-ének más tartalma volt a rend-

szerváltást megelőző negyven évben, mint napjainkban. Ünnepeink a múlttal kapcsolnak össze minket, de a jövőre figyelmeztetnek. Az európai

közösségbe való belépésnek köszönhetően olyan lehetőségek nyíltak meg a magyar ifjúság előtt, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A szabadságharc és a márciusi ifjak által ránk hagyott örökségre alapozva kell szorgalmas és kitartó munkával elérnünk mindazt, amit elődeink lehetővé tettek számunkra. Éreznünk kell, hogy március 15-én a magyar nemzeti közösség ünnepnapján egyek vagyunk nemzetünk valamennyi tagjával, a világ különböző részein ünnepséget tartó magyarokkal. Meg kell éreznünk, hogy bármily kicsik vagyunk is, megtart bennünket az a nagy és erős közösség, amelyhez tartozunk. Ahogy Reményik Sándor írja: „ Itt vagy Körös partján,/ vagy a Tátra tövén,/ csöndes Őrhegyen,/ vagy Amerikában,/ szétszórva százfelé, a végtelen világba,/ mi együtt vagyunk,/ s együtt fut szíveink álma”.

Vörösmarty felszólítását nekünk mai, a magyar felsőoktatásban tanuló fiataloknak is komolyan kell vennünk: Itt élnünk, s halnunk kell! Egy tudásalapú társadalomban élve, melyben szabadon dönthetünk arról, hogy hol szeretnénk folytatni megkezdett életutunkat, munkánkat! Felelősségünknek kell éreznünk, hogy az itt megszerzett tudást hazánkban, anyanyelvünkön is kamatoztassuk! Itt élnünk s halnunk kell, s emlékeznünk a márciusi hősökre, a forradalom és a szabadságharc vértanúira és azokra a névtelen katonákra, akik életüket adták egy olyan ügyért, amelytől hazánk felvirágzását remélték. Tovább kell örökítenünk azt az eszmét, amelyről Kossuth mindig oly forró szeretettel vallott, azt a nemes eszmét, mely segít otthon lennünk a világban. Az idézet így szól: „Nem néma az a kőszobor, aki egykor zászlótartója volt Magyarország függetlenségének. Ezt kiáltja: Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar! De vajon meghallják–e ezt az ünneplők? A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szent emlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a honszabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresztül. A hála hű érzelmeivel áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a haza iránt, s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adatnak, s buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng! Úgy legyen! Ámen.” Oláh Dániel VI. évf. 5. szám

5


SZINAPSZIS

Kockázatokról és mellékhatásokról... INTERJÚ

Beszélgetés Riba Pál tanár úrral a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet jelenéről és jövőjéről Emlékszem, csaknem két éve már, mikor a másodéves megmérettetéseket magam mögött tudva a Nagyok vállveregetve csak annyit mondtak: „... még egy patológia meg egy gyógyszertan szigorlat, és a doktori címed már csupán idő kérdése”. Most, hogy így szerényen s negyedévesen már a diplomaosztót várom, szerettem volna farkasszemet nézni, és valamelyest megismerkedni az „utolsó” próbatétel helyszínének házigazdáival. Kíváncsi voltam azonban arra is, hogy a „változó korban” lévő Egyetemünk tanulmányi reformjai mennyiben lesznek hatással az idén szigorlatozó másodéves diáktársaink gyógyszertanoktatására. Kérdéseimmel Riba Pál tanár urat, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tanulmányi felelősét kerestem föl.

■ Szinapszis: Közel egy évtizedes

gyakorlat változik meg azzal, hogy a jövő évtől csak a negyedévben oktatják majd a gyógyszertant. Még a kreditrendszer hazai átvétele előtt módosították kettőről három szemeszterre a kurrikulumot, de az a szóbeszéd járja, hogy a hármat ismét kettőre csökkentik majd. Mi az igazság? Riba Pál: Mindenekelőtt egy félreértést szeretnék eloszlatni – amelyet sajnos a Hallgatói Önkormányzat tagjaitól is visszahallottam –, miszerint csökken az óraszám. A hallgatókat a jövő évtől valóban két félév alatt készítjük majd föl a gyógyszertan szigorlatra, ugyanakkor az összóraszám változatlan marad. Az idei harmadévesek az utolsó évfolyam, akiket még a régi tanrend szerint (heti másfél óra előadás és három kiemelt témakörből tartott gyakorlat során) oktatunk. Ezt a néhány órát szeretnénk integrálni a negyedéves kurrikulumba, miáltal az előadások időtartama mindkét félévben harmincöt perccel, a gyakorlatoké pedig csak a második szemeszterben fél órával lesz több. Sz: A harmadéves farmakológia – amennyire hallomásból eljutott hozzánk – mindig picit a „levegőben lógott” a maga három gyakorlatával és a záró tesztvizsgával. Érdekelne, hogy mi hívta egyáltalán életre, mi tette szükségessé ezt az extra félévet? RP: Még évekkel ezelőtt az egyik intézeti gyűlésen merült fel az elméleti gyógyszertani ismereteket összefoglaló és inkább gyakorlati szemléletű úgynevezett klinikai farmakológia oktatásának igénye. A kezdeményezést az Egyetem vezetése is hamar elfo-

6

VI. évf. 5. szám

gadta, így végül meghirdethettünk egy csökkentett óraszámú harmadik félévet. Elsősorban meghívott klinikusok és kisebb számban intézeti tanárok tartottak kezelésközpontú előadásokat olyan témakörökben, amelyek nem lehetnek ismeretlenek a gyakorló orvos számára. A pozitív visszajelzések minket igazoltak... Egészen a szigorlati időszakig. A korábbi éveknél lényegesen rosszabb eredmények születtek. Úgy tűnt, hogy e harmadik félév alatt diákjaink nagyon sokat felejtettek a tudásból, amelyet az első két szemeszter során elsajátítottak. Ennek legfőbb okát pedig abban láttuk, hogy az a két-három gyakorlat, amelyet a harmadik félévben tartottunk, nem elegendő az ismeretek szinten tartására. Így végül ismét át kellett szerveznünk a kurrikulumot, és talán a harmadik verzióként alakult ki a jelenlegi gyakorlat. Sz: Jövőre pedig ismét új rendszer... Kiemelte, hogy az összóraszám továbbra is változatlan marad. Logikusnak hangzik, hogy ezzel összhangban a tananyag se változzék. Ugyanakkor tekintélyes ismeretanyagról van szó – nem lesz egy „erőltetett menet” a két szemeszteres tanrend?

nem elítélendő gyakorlat a diákság körében, hogy néhányan a gyógyszertan szigorlatot az ötödévre halasztják – sokszor anélkül, hogy egyszer is nekifutottak volna a vizsgának. A két félévbe „tömörített” farmakológia valószínűleg tovább erősítené ezt a trendet. Az új tanrend azonban már nem nyújt lehetőséget erre, mert több ötödéves tárgy – így a belgyógyászat, a neurológia és a gyermekgyógyászat is – teljes joggal alapkövetelményként hirdeti meg a gyógyszertan szigorlatot.

RP: Az elsajátítandó tudás mennyisége és a követelményeink nem változnak, de a magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy továbbra is megfelelő színvonalon közvetítsük az ismeretanyagot. Nem lesz könnyebb, sem nehezebb a szigorlat, de az új oktatási rend megvalósulásával reményeink szerint sokkal koncentráltabbá és könnyebben áttekinthetővé válnak majd a farmakológiai ismeretek. Sajnos bevett és egyáltalán

Sz: Ha már a klinikai tárgyakat említette: mindig érdekelt, hogy valójában mi a célja a farmakológiának. Így a negyedévben már jószerivel mindent klinikákon tanulunk, s a tanáraink – ha éppen akad idejük órát tartani – legtöbbször elvesznek a diagnosztikában, az kórelőzményben vagy épp a tünetek oktatásában. Ekkor szokták mondani: „X a kezelést majd gyógyszertanon megtanuljátok.” vagy „... miért nem tudjátok


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS már?” Mennyiben felelnek, felelhetnek meg Önök ennek az elvárásnak? RP: Az egyes szerek klinikai alkalmazásának protokolljait szándékosan nem oktatjuk. Ez a klinikum feladata. Ugyanakkor a klinikus kollégák mentségére legyen mondva, hogy rendkívül nagy rajtuk a teher, hiszen az amúgy is sok időt igénylő betegellátás mellett kell a tanítással foglalkozniuk. Talán a rendelkezésre álló idő számunkra sem lenne elegendő, de a legfőbb ok az, hogy nem praktizálunk. Semmi sem helyettesítheti az adott terület szakértőjének több évtizedes, személyes tapasztalatait, ha egy-egy kórkép kezeléséről beszélünk. A másik érv az, hogy a nemzetközi terápiás megfontolások gyakran évrőlévre változnak, s ebben ugyancsak a klinikus kollégák lehetnek igazán kompetensek. A mi feladatunk tehát az – és ebben szerintem valamennyi kollégám egyetért velem –, hogy rávilágítsunk az egyes hatóanyagok hatásmechanizmusára, az ebből következő alkalmazási lehetőségeire valamint az ugyancsak logikusan értelmezhető mellékhatásaira. Végtére is, alapvetően ezek lennének a szigorlati követelményeiink. Sz: Ha már szóba került a szigorlat, beszéljünk néhány szót a tankönyvről is. Ismét csak a szóbeszédre hagyatkozhatom: úgy hallottam, hogy a közeljövőben fog megjelenni „az” új könyv. Valóban teljesen új könyvet adnak ki, vagy a jelenleginek egy javított változata kerül majd a polcokra? RP: Bár nemrég valóban felvetődött a kérdés, hogy egy új könyvet kellene írnunk, egyelőre a régi könyvet dolgozzuk át: nemcsak a hibákat szeretnénk kijavítani, hanem a kelleténél terjengősebbre sikerült fejezeteket is rövidebbre szabjuk. Igyekszünk ésszerűbbé és strukturáltabbá tenni a könyv egészét, és – noha nem könnyű lépés tartani a tudomány fejlődésével, de – lehetőségeinkhez mérten korszerűsíteni is azt. A szerzőgárda nagyjából megegyezik a korábbival, azonban számos téma-

kör lektorálásában fiatalabb kollégáinknak is lehetőséget adunk. Összességében a könyv továbbra is alkalmas marad az önvédelemre. Sz: Már beszéltünk az új oktatási

rendről, az új tankönyvről, de mi a helyzet a vizsgáztatással? Számítsunk-e valami változásra, akár már idén? RP: Mint említettem, sem a tananyag, sem a követelményeink nem változnak, és így a vizsgáztatás módja sem lesz más. A szigorlat a megszokott módon az egyszerű választásos klinikai farmakológia teszttel kezdődik, amely valóban egyszerű lesz. Ezt követi a receptírás, ahol két gyári és egy magisztrális készítményt kell felírni, végezetül pedig két tételt húznak a hallgatók. Szörnyűnek hangzik, de korántsem ennyire az. Már évek óta heten vizsgáztatunk: Gyires és Fürst professzor asszonyok, Timár docens asszony és Rónai docens úr, valamint Köles és Friedmann adjunktus urak, meg harmadik adjunktusként jómagam is. Elképzelhető, hogy idén Hársing professzor úr is erősíti majd a csapatunkat. Nagyon fontosnak tartom – és ebben megint csak azt kell mondanom, egységes az intézet álláspontja –, hogy bennünket a legkevésbé sem foglalkoztat a vizsgázóink „előélete”. Természetesen képmutatás lenne azt állítani, hogy ezáltal objektívebbek vagyunk bárkinél, elvégre a szóbeli vizsga mindig is szubjektív lesz, és – kissé közönségesen megfogalmazva – mi is „pofára osztályozunk”. Igyekszünk

ugyanakkor a vizsgázóink felé maximális bizalommal fordulni, mert számunkra is ugyanakkora siker egy szép felelet, egy szép jegy. Sz: Sokszor még a legmagabiztosabb tanárokat és előadókat is zavarba lehet hozni a kérdéssel (pedig számunkra talán ez a legfontosabb): mi az Önök ars poeticája, mit szeretnének továbbadni nekünk, diákoknak? RP: Egyrészt – és most ismét a kollégáim nevében is beszélek –, mivel ezzel foglalkozunk, mi tényleg hiszünk is a gyógyszerekben. Elhisszük, és ha kell, fáradtságos kísérletek által be is bizonyítjuk azt, hogy ezek a szerek hatnak, és azt csinálják, amit elvárunk tőlük. Ha valamiből, hát ebből a szemléletből szeretnék valamicskét továbbadni a hallgatóságnak. Számomra hatalmas csalódás volt mind többször szembesülni azzal, hogy sokszor orvoskollégák is a nevüket adják egyegy nem igazolt hatékonyságú szer forgalmazásához. Szeretném, ha azok a medikusok, akik a kezeink alól kerülnek ki, megfelelő kritikával és kellőképp „tudós” szemlélettel állnának az orvosláshoz; legyenek akár kutatók, vagy gyakorló orvosok. Másrészt szeretek tanítani, és igyekszem mennél jobban csinálni. A tankönyv nagyon sok ismeretet tartalmaz, s ezért nem is várhatjuk el senkitől, hogy tudja mindazt. Ez már a harmad-, illetve a negyedév: itt már senkit nem taníthatunk meg tanulni, de szeretnénk olyan vezérfonalat, jegyzetet adni az előadások és elsősorban a gyakorlatok során, amellyel bátran nekivághatnak a szigorlati felkészülésnek. Azt szeretnénk, hogy az itt megszerzett tudás a hallgatók segítségére legyen a diplomáig hátralévő két évben és egyúttal az orvosi tevékenységük során is. Sz: Köszönjük az interjút! További sok sikert kívánok Önöknek!

Mikó Márton VI. évf. 5. szám

7


SZINAPSZIS

EHÖK Hírek EHÖK

■ 2010. február 18-tól Hallgatói Ön-

kormányzati választások kezdődtek az Egészségtudományi Karon, melynek eredményéről következő lapszámunkban számolunk be. A NET-ben a Hallgatói Centrum földszintjére – az „Akvárium” területére – megérkeztek az új bútorok, megtörtént a helyiség festése, és folyamatban van a többi beszerzés is, melynek célja egy olyan hallgatói terület kialakítása, ahol nyugodt körülmények között lehet beszélgetni, eltölteni egy szüntet, de amely arra is alkalmas, hogy kisebb csoportok ott tartsák rendezvényeiket, találkozóikat. Itt találhatók jelenleg a NET „Híd” területére beszerzett bútorok is, melyek a híd bejáratának kialakítását követően kerülnek végleges helyükre. A hídon ezután újra lesz lehetőség tanulni, beszélgetni, és a rendezvényeken is jól jöhet az új bútorokkal berendezett rész. Március 4-én nagy sikerrel került megrendezésre a Semmelweis Karnevál. Hagyományteremtő jelleggel szervezte meg e rendezvényt az ÁOK,

FOK, ETK és GYTK Hallgatói Önkormányzata, az EHÖK, és az IÖCS. Hónapokon át tartottak a program előkészületei, a szervezők munkája. Mikor megérkeztek vendégeink, és egyre inkább forrott a Karnevál hangulata, akkor már éreztük – nem hiába! Sok kedves emlék maradt mindenkiben, reméljük jövőre – mindenkivel – ugyanitt! Március 12-én került megrendezésre Egyetemünkön az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc kitörésének 162. évfordulója tiszteletére szervezett ünnepség, melyen hazánk történelmének egyik fénypontjára emlékeztünk. Az évforduló alkalmából egyetemünk több kiváló személyisége részesült állami kitüntetésben. Széchenyi-díjat kapott Prof. Dr. Ádám Veronika egyetemi tanár, igazgató (ÁOK Orvosi Biokémiai Intézet) és Prof. Dr. Tulassay Zsolt egyetemi tanár (ÁOK II. Sz. Belgyógyászati Klinika). Minden díjazottnak – akiknek teljes névsora Egyetemünk honlapján megtalálható – szeretettel gratulálunk, és munkájukhoz további sok sikert, jó egészséget kívánunk! Az újonnan alakult Egyetemi Karrier Iroda felépítése újabb állomásához érkezett: megtörtént a vezetők és a főbb résztvevők kiválasztása, melyek

Jégfarsang 2010

ÁOK HÖK

Hogy ne csak a hűlt helyed maradjon! Idén is megrendezésre került a Jégfarsang az ÁOK HÖK Sportbizottságának szervezésében. A rendezvénynek a Pesterzsébeti Jégcsarnok adott otthont, épp úgy, mint tavaly.

Február 25-én az ÁOK HÖK Sportbizottsága ismét jégre csábította a lazítani vágyókat, így a vizsgaidőszak által meggyötört diákok egy sportos kiruccanáson vehettek részt. Az este nyolc harminckor kezdődött, mikor a diáksereg már hosszú sorokban tekergett a korcsolyakölcsönző ablakokig, ahol csupán egy érvényes SE diákigazolvány felmutatásáért cserébe a hallgatók ingyenesen jutottak sportszereikhez. Érdemes volt korán jönni, hiszen a későn érkezők csak a harminchatos, illetve negyvennégyes méretekből válogathattak, így 8

VI. évf. 5. szám

saját képességeiket meghaladó trükkökre is szükség volt a jégen. A szervezők nagy örömére több külföldi hallgató is eljött a rendezvényre, legtöbbjük először merészkedett a jégre, de lelkesen próbálkoztak, éppúgy, mint a hazai kezdő korcsolyázók. Azonban ne hagyjuk szó nélkül azokat se, akik már rutinosan rótták a köröket (esetlenebb társaik körül, akik közé én is tartozomY). Ha valaki rövid szünetre vágyott, felfrissíthette magát a büfében, egy kis forralt borral is, hisz egy pohár vagy korsó vörösbor köztudottan jót tesz az egészségnek.

mintegy garanciát jelentenek a színvonalas tevékenységhez. A szakmai hátteret Prof. Dr. Túry Ferenc, a Magatartástudományi Intézet igazgatója biztosítja, az iroda vezetését Dr. Sándor Imola pszichológus, diáktanácsadó és Dr. Lőrincz M. Ákos PhD-hallgató látják el. A Karrier Iroda tevékenységéről, az egyes karokon – Egészségtudományi Karon, Testnevelési és Sporttudományi – működő kihelyezett irodákról következő lapszámunkban részletesen is beszámolunk. Március 26-28. között került megrendezésre a Medikus Kupa, egy több évtizedes hagyománnyal rendelkező rendezvény, amelynek négyévente a Semmelweis Egyetem ad otthont. A Kupáról bővebb beszámolót a következő újságban olvashattok. Ha bármilyen kérdésetek van az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal kapcsolatosan, az Elnökség tagjai szívesen állnak rendelkezésetekre, és igyekszünk megoldani problémáitokat. A következő táblázatban megtalálhatjátok az EHÖK Elnökségének aktuális névsorát és elérhetőségeit. Szécsényi-Nagy Balázs EHÖK elnök

Mivel a jégfarsang egy összetett szó, és eddig csak a jégről írtunk, jöjjön most a farsangosabb része. Az évente megrendezésre kerülő eseményhez híven sokan jelmezben érkeztek. Volt itt minden: az elefánttól (személyes kedvencem) kezdve a kihagyhatatlan mentősökön keresztül a szuperhősökig. Megemlítenék néhány igen ötletes és könnyen kivitelezhető jelmezt, mint például a karalábé, akinek ezúton is gratulálunk. Kreativitásukat díjazva a szervezők rövid jelmezversenyt hirdettek, ahol minden résztvevő a RedBull ajándékaival lett gazdagabb. A buli egészen éjfélig tartott, addig mindenki táncolhatott a jégen a legjobb zenékre, majd vak vezet világtalan alapon a tömeg próbált a városba vezető buszt találni. Mikor egy buszt sikeresen (mint egy sóoldatot) telítettünk, kisebb-nagyobb nehézségek után lassan mindenki hazaérhetett. That’s all folks! Törics Ádra


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS Szerkesztőségi gondolatok A Szinapszis egyik legfontosabb feladatának tekinti olvasói hiteles tájékoztatását. Ennek elengedhatetlen része az egyetemi, valamint a kari Hallgatói Önkormányzatok munkájának bemutatása, Reméljük, rovatunk megfelelő lehetőséget nyújt a HÖK és a hallgatók közötti kapcsolat elmélyítésére, és senki nem marad le az őt érintő információkról. Az EHÖK Elnökség tagjai

Általános Orvostudományi Kar Peskó Gergely (elnök) Téglási Vanda Bata Orsolya Sára Péterfy Nóra Szécsényi-Nagy Balázs

Egészségtudományi Kar Lengyel Attila Aba-Juhász Mihály Dobos Lilla Takács Hajnalka

Fogorvostudományi Kar Al-Katib Kamil (elnök) Trimmel Bálint

30-205-53-07 30-491-42-47 20-968-69-86 30-663-62-44 20-663-26-15

pesi000@yahoo.com t_vanda90@freemail.hu bata.orsolya.sara@gmail.com se-aok-sportbizottsag@gmail.com szecsenyi@dc.sote.hu

30-207-76-84 30-565-37-88 30-288-79-35 30-207-76-98

lengyel.attila93@gmail.com abajuhasz89@citromail.hu doboslilla@gmail.com takacs.hajnalka8510@gmail.com

20-663-27-06 30-841-25-33

szorbit@gmail.com trimmel.balint@gmail.com

Gyógyszerésztudományi Kar Szádvári Enikő (elnök) Urbancsok Zsuzsanna

20-663-26-17 20-265-29-00

Testnevelési és Sporttudományi Kar Bagyinszki Gyula (elnök) Berkes Márton Szkalák Attila Vágó Levente

Doktori Iskola (PhD)

Dr. Lőrincz M. Ákos (elnök)

Külföldi hallgatók Tókos Emese

Az EHÖK vezetői

szadvarieniko@gmail.com urbizsu@gmail.com

30-687-66-01 20-663-26-11 30-626-32-12 20-663-26-13

gyula@tfnapok.hu b.marci@citromail.hu tf.kulugy@freemail.hu vagol@mail.hupe.hu

30-205-56-75

akos.lorincz@eok.sote.hu

70-932-83-57

Etokos@yahoo.com

Szécsényi-Nagy Balázs (elnök) 20-663-26-15 Dr. Lőrincz M. Ákos (alelnök) 30-205-56-75 Al-Katib Kamil (alelnök) 20-663-27-06

szecsenyi@dc.sote.hu akos.lorincz@eok.sote.hu szorbit@gmail.com

VI. évf. 5. szám

9


SZINAPSZIS

MEDIKUS KUPA ÁOK HÖK

2010. március 26-28. között ismét Budapestre érkezik a Medikus Kupa, melynek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának épületei adnak otthont. A hétvége során Szeged, Debrecen, Pécs és a Semmelweis Egyetem hallgatói mérhetik össze tudásukat: női és férfi kézilabda, kosárlabda és röplabda csapatok, míg labdarúgásban férficsapatok vetélkednek a helyezésekért.

■ A négy egyetem kö-

zötti összesített pontversenyben az elmúlt harminchét év alatt több mint húsz alkalommal hoztuk el a kiemelkedő teljesítményt jutalmazó első díjat. Idén ismét az első helyért küzdenek csapataink, így nem vitás, hogy szükségük lesz a lelkesítésre. Tavaly Pécsett már közel ötven szurkoló bíztatta sportolóinkat, idén ezt a számot legalább kétszáz fősre szeretnénk bővíteni. A 2009-es év legnagyobb újítása a SE pom-pom csapata volt. A négy sportágnak (kézilabda, kosárlabda, röplabda, foci) külön-külön is szervezünk szurkolói csapatot, így segítve őket a győzelemhez. A szurkolók idén is egységes mezben fogják képviselni Egyetemünk színeit. A tavalyi mezünk nagy népszerűségnek örvendett a vidéki egyetemek körében is, mindenki a mi pólónkra pályázott. Reméljük, idén sem lesz ez másként. A közel hétszáz diákot megmozgató háromnapos rendezvényen a sport mellett a szórakozás is kiemelkedő jelentőséggel bír. Megkezdődtek az előkészületek, új koreográfiával készülnek lányaink a pom-pom csapattal, a szervezők pedig pénteki ismerkedős estet és szombati fergeteges bulit tartogatnak tarsolyukban. A jó zenékért és a még jobb hangulatért Dj Szaszim és barátai felelnek majd. Az esti rendezvények zártkörűek lesznek, a részvétel 10

VI. évf. 5. szám

feltétele a sportolói, illetve a szurkolói csapattagság, a helyszínt pedig a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ biztosítja. Minden sportoló és szurkoló karszalagot kap, amivel jogosult a hétvége minden rendezvényére. Most pedig jöjjön egy kis kézilabdaX Tavaly volt szerencsém belekóstolni a kézilabdásaink harcába a Medikus Kupán, és megdöbbenve álltam a pálya szélén, amikor megtudtam, hogy fiaink versenyen kívül indultak. Mint utóbb kiderült, nem volt meg a teljes keret. Ennek ellenére keményen odatették magukat, ezzel nem kis megle-

petést okozva. Lánycsapatunk is óriási erőbedobással küzdött már a legelső meccsen is, és fej-fej mellett haladva végül vereséget szenvedett a későbbi bajnokcsapattól, Pécstől. De talán hagyjuk is a múltat, hiszen nemrég tudtam meg Soós Zolitól, csapataink edzőjétől, hogy idén minden eddiginél nagyobb elszántsággal készülnek a megmérettetésre. Fiúcsapatunk megújult, az eddig is masszív négy-öt alapember tovább keményedett, és érkeztek hozzájuk igen elszánt fiatalok. De a keret még most sem túltelített, szívesen fogadnak új tehetségeket. Lányainknál sokkal szerencsésebb a helyzet, megvan a tizennégyfős keret, igazolt NB 2-s játékosaink is vannak. Tudnunk kell róluk, hogy a pályán kívül is megvan az összhang, baráti kapcsolatok is kialakultak közöttük. Az elmúlt két-három évben szokott össze igazán a csapat, aminek gyümölcsét idén mindennél jobban szomjazzuk (nem beszélve arról, hogy a budapesti egyetemi bajnokság győztes csapatáról van szó). Nálunk, szurkolóknál talán csak maguk a játékosok akarják jobban a sikert; edzőjük elmondása szerint jelenleg a tanulás mellett a legfőbb cél a győzelem. El kell mondanom, hogy a legfájóbb emlékek kéziseinkhez fűződnek, mert a fiúk helyezés nélkül, a lányok pedig ezüstösen ragyogtak. Évről évre indulnak csapataink a strandkézilabda-bajnokságokon is, ahol a fiúk tavaly harmadik, azelőtt első helyezettek, lányaink pedig tavaly elsők, két éve harmadikak lettek. Valószínűleg


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS

ezek fényében mindenki a jó eredményben bízik, és ezt el is várja sportoló iskolatársaitól. Abban viszont biztos vagyok, hogy játékosaink százhúsz százalékon fognak dol-

gozni ennek érdekében. Már csak az a kérdés, hogy mi megteszünk-e minden tőlünk telhetőt? Mit kell tennünk? Jókor jó helyen lenni, hangzik a már-már közhelynek

tűnő szlogen. Március 26-án, pénteken a vidéki egyetemek játékosainak, valamint szurkolóseregeinek Budapestre érkezésével kezdődik a Kupa, és a szálláshelyen nyitóünnepséggel készülünk. Másnap reggel 8 órától délutánig folyamatosan mérkőzések lesznek a Testnevelési Egyetemen, ahol hatalmas szurkolótáborra lesz szükség, hogy a kitűzött céljainkat elérhessük. Este a szálláshelyen hatalmas buli van kilátásban, ahova csak karszalaggal lehet majd bejutni. Vasárnap ismét meccsek következnek, és a délutáni záróünnepséggel fejeződik be a rendezvény. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, sportbarátot, valamint zajkeltő eszközét annak reményében, hogy idén a Semmelweis Egyetem kiáltása lesz a leghangosabb. Farkas Bence VI. évf. 5. szám

11


SZINAPSZIS

Fogorvostanhallgatók találkoztak FOK HÍREK

Korábbi lapszámunkban tett ígéretünkhöz híven ismét Heidelbergbe kalauzolunk Benneteket: 2009 decemberében az egyetemváros adott helyet a BuFaTa Zahnmedizin elnevezésű német fogorvostanhallgatói találkozónak. A Semmelweis Egyetem hallgatói idén először kaptak meghívást, hogy bemutassák alma materüket.

■ A német fogorvostan-hallgatók

szövetségének meghívására Egyetemünk egy német és egy magyar hallgatója vehetett részt a programon. Az évente két alkalommal megszervezett esemény lehetőséget ad a hallgatók és az egyes egyetemek közötti eszmecserére: nemcsak új ismeretségek köttetnek, hanem mód van modern, friss fogászati technológiák, anyagok, módszerek kipróbálására is. A találkozón minden évben bemutatkozik egy külföldi egyetem: megtiszteltetés, hogy előadásunkban mi mutathattuk be a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának képzésrendszerét és oktatási körülményeit. A prezentációk után számos izgalmas és egyben hasznos szakmai programon vehettünk részt, például

implantációs vagy sürgősségi orvostani kurzusokon, kipróbálhattuk a legmodernebb tömőanyagokat, műszereket, nagyítókat. Személyes kedvencem a fogpótlástani preparációs verseny volt. A szakmai célú program varázsát azonban maga a város, Heidelberg adta. A város fölé emelkedő kastély, a Neckar folyó mesebeli völgye, a kéttornyú Öreg híd méltán teszik híressé és hangulatossá az egyik legrégibb egyetemi várost. A főbb nevezetességek megtekintése után végigsétáltunk Németország leghosszabb sétálóutcáján, amely a karácsonyi vásár forgatagában forralt bort iszogató sokaságtól volt hangos. Nem szegte kedvünket a hó és a fagy: miután megvizsgáltuk a valaha használt legnagyobb boroshor-

dót (mely mintegy kétszázhuszonkétezer literes), a város egyik közkedvelt éttermében tradicionális német ételekkel és házi sörrel koronáztuk a hétvégét. Hasonló fogorvostanhallgató-találkozók Magyarországon is évről évre megrendezésre kerülnek, azonban tapasztalatom szerint itthon nagyobb hangsúlyt kapnak az elméleti programok. Érdemesnek tartom, hogy a Magyar Fogorvostanhallgatók Országos Találkozója és a Fogorvosi Kari Napok programját a fentiekhez hasonló gyakorlatias kurzusokkal és versenyekkel tegyük színesebbé. Beke Barbara

Előtérben a hatékonyság INTERJÚ

Beszélgetés Al-Katib Kamillal, a Fogorvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnökével

■ Szinapapszis: Több éve a Hall-

gatói Önkormányzat aktív tagja vagy a FOK-on. Mi motivált az idei évben, hogy elvállald az elnöki feladatot? Al-Katib Kamil: Őszintén megvallva nem volt könnyű döntés, mivel tisztában voltam vele, hogy a vezetői tisztség mekkora felelősséggel és szabadidő-ráfordítással jár. Azonban örülök, hogy az első körben felmerülő aggályaimat és kételyeimet leküzdve mégis elvállaltam a feladatot. Hogy mi motivált? Nem más, mint az, hogy az eddigi elnököket követve a FOK HÖKből a lehető legtöbbet hozzam ki, új megvalósítandó célokat fogalmazzak meg, és hajtsam őket végre ezzel a nagyszerű csapattal. 12

VI. évf. 5. szám

Sz: Mik a terveid elnökként, mit szeretnél megvalósítani az idei évben? AK: Az első félév számomra a sok munka mellett, a FOK HÖK működésének figyelésével telt. Annak ellenére, hogy több éve vagyok aktív tagja a választmánynak, és már tavaly is vezetőségi tag voltam, mégis teljesen más, új oldaláról kellett megismernem az Önkormányzatunkat. Kari szinten az idén, és az évek során szerzett tapasztalatokat szeretném minél jobban és tudatosabban átadni az újabb HÖKös nemzedékeknek, akik idővel váltani fognak minket, felsőbbéveseket. A részletekbe nem belemenve, olyan rendszer kialakításán dolgozom, aminek köszönhetően a jövőben nagyobb hatékonysággal tudunk majd

dolgozni a hallgatók érdekében.

Sz: Hogyan értékeled a Karon a HÖK munkáját, mik az erősségei, hol lehetne fejlődni?


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS kapcsolatotokat, milyen közös, átfogó terveitek vannak a többi Karral?

Al-Katib Kamil Negyedéves fogorvostanhallgató. A hallgatói élet aktív szereplője, aki szabadidejének jelentős részében a HÖK munkáját segíti. Érdeklődési köre igen tág. Szereti magát mindenben kipróbálni, ezért komolyabb hobbija nincs is, csak az új kihívások keresése. AK: Karunk Hallgatói Önkormányzata évek óta egyre dinamikusabban fejlődik. Eddig a tőlünk telhető maximális erőbedobással próbáltuk teljesíteni a ránk háruló feladatokat, és ennek köszönhetően döntően pozitív visszajelzéseket kaptunk. És hogy ennek mi lehet az oka? Én úgy vélem, minden arra vezethető vissza, hogy évről-évre nő az aktív HÖK-ösök száma, melynek köszönhetően a velünk szemben támasztott újabb elvárásoknak is eleget tudunk tenni. Fejlődni pedig mindig, minden téren lehet, és szükséges. Idén sok változtatást eszközöltünk, pont azért, hogy a felmerült új igényeknek jobban meg tudjunk felelni. Körvonalaztuk, és bővítettük a munkacsoportok feladatköreit, és mindent elkövettünk annak érdekében, hogy egy jó munkamegosztási rendszert alakítsunk ki. Nem utolsó sorban pedig mérföldeket haladtunk előre a külföldi szervezetekkel történő kooperáció terén. Sz: Hogyan értékeled a többi kar Hallgatói Önkormányzatával való

AK: Az EHÖK szintjén minden lényeges egyetemi ügyet rendszeresen megtárgyaltunk az üléseken. Ez a fajta „hivatalos” oldal évek óta működik, azonban a mindennapjainkban eddig sokkal inkább a kari feladatokra koncentráltunk. Csupán az utóbbi években kezdtünk el közös, nagy egyetemi programokban és rendezvényekben gondolkozni, aminek most látjuk az eredményeit. Rendezvényeinket folyamatosan növekvő hallgatói érdeklődés övezi, amely a látogatók létszámán is megfigyelhető. Ezen felbuzdulva azon vagyunk, hogy az egyetemi Karok közti kooperáció még jobban kibontakozhasson. Sz: Ha jól tudom, az MFHE-vel is jó kapcsolatot ápoltok/ápolsz, milyen olyan feladatok vannak, amikben segítetek egymásnak, mennyire szoros a kapcsolat? AK: Az MFHE-vel tényleg jó kapcsolatot ápolunk, azonban ez idáig mind a HÖK, mind az MFHE jól kiegészítette egymás tevékenységét, és emiatt nem is igazán volt szüksége a két szervezetnek a másik segítségére. Azonban úgy érzem, mostanság jutottunk el oda, hogy bizonyos feladatkörök kezdenek egybemosódni. Ezeket igyekszünk az elkövetkező időszakban átbeszélni, és szeretnénk, ha a jövőben a formális kapcsolatból egy igazi partneri kapcsolat tudna kialakulni, mivel mindkét szervezet a hallgatók érdekeit szem előtt tartva próbálja törekvéseit elérni. Sz: Egyre több hallgatót vesznek fel a FOK-ra, milyen most a hallgatói élet, mi változott az elmúlt néhány évben? AK: Magyarországon a közhiedelemmel ellentétben nincs sok fogorvos. Sőt, a következő években drámai mértékben fog csökkeni a számuk, mivel várhatóan sokan vonulnak majd nyugdíjba. Erre vezethető vissza, hogy egyetemi és országos szinten is nagyobb számban vesznek fel fogorvostan-hallgatókat az utóbbi években. Én már az újabb, nagyobb évfolyamban kezdtem, így teljes rálátásom nincs a

változásokra. Azonban azt hiszem, hogy akármennyire is megsokszorozódott a létszám, a családias légkör megmaradt annak köszönhetően, hogy egyrészt kis Kar vagyunk, másrészt pár éve átadták a kari épületünket, ahol napi kapcsolatban tudnak maradni egymással a különböző évfolyamok. Sz: Mi a véleményed a FOK gyakorlati oktatásáról, mennyire van beleszólásotok ebbe, hogyan működik a Fogorvostudmányi Centrum? AK: Karunkon szerencsére nagy hangsúlyt fektetnek a hallgatók véleményére. Minden évben megcsináljuk az OHV-t (oktatók hallgatói véleményezése), és a kiértékelést megvitatjuk az intézetvezetőkkel. Természetesen drasztikus változtatások egyik évről a másikra nem történnek, azonban bizonyos teljesíthető igények megvalósításában jelentkeznek előrelépések. A kurrikulum specificitása miatt a komolyabb gyakorlatok csak a klinikai évek során kezdődnek meg, és ott is korlátozott óraszámban. Ennek ellenére úgy érzem, hogy egyetemi szintnek megfelelő és kielégítő tudással hagyjuk hátra a gyakorlókat a diploma megszerzésével. Az oktatási centrumot pedig csak dicsérni tudom. Az új épület átadásakor és azóta is Európa egyik legjobban felszerelt oktatói épülete. A nehéz gazdasági viszonyok éreztetik hatásukat, de ennek ellenére nem panaszkodhatunk komolyabban. Minden feltételünk adott ahhoz, hogy a szakma fortélyainak alapjait kitanuljuk. Sz: Ennyi feladat mellett mennyi szabadidőd marad, mivel töltöd szívesen? AK: Őszintén megvallva a HÖK-kel párhuzamosan további két szervezet aktív tagja vagyok, és emellett próbálok időt fordítani egy kis tudományra is. Számomra ezek jelentik a kikapcsolódást és az értelmes időeltöltést. Természetesen ezekkel nem lehet a nap minden percét kitölteni, és ilyenkor azt a pár órát, ami marad, sportolással vagy barátaim társaságában igyekszem eltölteni. Kovács Bernadett Oláh Dániel VI. évf. 5. szám

13


SZINAPSZIS

Merre vezet a fiatal gyógyszerész útja? GYTK

A frissen diplomát szerzett gyógyszerészek számos álláslehetőség közül választhatnak. Egy, az egyetemi tanulmányok során kevéssé hangsúlyozott munkakört szeretnék most bemutatni: ez pedig a gyógyszeripar területén belül a törzskönyvezés.

■ A munkakör teljes és hiteles be-

mutatása érdekében Gál Georginát kerestem fel. Gina 2007-ben diplomázott, és végzése óta törzskönyvezéssel, továbbá farmakovigilanciával foglalkozik. Jelenleg a Bayernél tevékenykedik, korábban más originális és generikus gyógyszereket gyártó cégeknél is dolgozott, és véleménye szerint mindkettőnél mást lehetett jobban megtanulni. Az originális cégek általában nagy hangsúlyt fektetnek a gondosan összeállított, kiemelkedő minőségű dokumentációkra, a generikus cégnél pedig nagyon sok különböző beadványtípus megismerésére van lehetőség, valamint ott általában gyorsabban pörögnek az események. (Az originális készítményt gyártó cégek új hatóanyagokat vezetnek be a piacra, míg a generikusok pedig a már meglévő, bizonyítottan hatásos vegyületeket forgalmazzák a szabadalmi oltalom lejárta után saját termékeikként. – A Szerk.) Gina a humán gyógyászaton belül az OTC (vény nélkül kapható) termékek törzskönyvezésével foglalkozik. A törzskönyvezés koordinációs feladatkör, ő tartja a kapcsolatot a marketing részleggel, a logisztikai részleggel, a minőségbiztosítókkal, az orvosi osztállyal, a külföldi törzskönyvezési központtal, valamint a gyártóhelyekkel. Feladatai közé tartozik az új készítmények magyarországi bevezetésének segítése, továbbá törzskönyvezett készítmények életciklus-menedzsmentjének támogatása. Utóbbi jelentheti új indikációk, új gyógyszerforma vagy hatáserősség bevezetését, design-váltást, valamint a gyártási folyamatban történő változásokat is ő közvetíti a hatóság felé. Felmerült bennem a kérdés, hogy nem túl bürokratikus-e ez a munkakör, 14

VI. évf. 5. szám

hiszen az általános benyomás a törzskönyvezőkről az, hogy csak papírmunkával foglalkoznak. Gina válaszából az derült ki, hogy tévhit, miszerint a törzskönyvező ki sem látszik a dokumentációkból. Nyilvánvaló, hogy beadványokat szerkesztenek, fordításokat készítenek, dokumentációkat állítanak össze, de a lényeg a szakmai tudás, ami e mögött áll. A törzskönyvező az, aki látja végig az egész folyamatot, ahogyan a hatóanyag gyógyszerré válik, s végül eljut a patikák polcaira. Ahhoz viszont, hogy ezt a komplex feladatkört kezelni tudja, elengedhetetlen, hogy lépést tartson a legújabb gyógyszeripai trendekkel. Gina a törzskönyvezésen túl farmakovigilanciával is foglalkozik, ami a gyógyszer biztonságossággal kapcsolatos tevékenységek összessége (mellékhatás-bejelentés, kockázatelemzések, biztonságossági jelentések a hatóság felé, kommunikáció az egészségügyi szakemberek felé). A farmakovigilancia egy friss és nagyon gyorsan fejlődő terület, így aki most tapasztalatot szerez benne, arra jó elhelyezkedési lehetőségek várnak. A farmakovigilancia igazán speciális terület, éppen ezért rögtön meg is kérdeztem Ginától, hogyan jutott arra a döntésre, hogy ebben a munkakörben szeretne dolgozni. Bevallása szerint az Egyetemen nagyon keveset hallott a törzskönyvezésről és szinte semmit a farmakovigilanciáról. Gina még Egyetemre járt, amikor egy barátnője törzskönyvezéssel és gyógyszer biztonságossággal kezdett foglalkozni, és ő mesélte, hogy ez milyen izgalmas terület. Az ötödéves hallgatóknak most már van lehetőségük egy, a tavalyi évben először elindított törzskönyvezési speciálkollégiumon részt venni. A kurzus az Egyetem és az ipar összefogá-

sával született meg, mivel ez a képzés az iparnak is nagyon fontos. Több meghívott előadó is felajánlott ipari vagy hatósági állást, vagy gyakornoki lehetőséget azoknak, akik részt vettek ezen a kurzuson. A továbbiakban arra voltam még kíváncsi, hogy milyen tapasztalatokat szerzett eddig a törzskönyvezés területén, és ezek alapján kiknek ajánlaná ezt a munkakört. Gina arról számolt be, hogy az első munkában töltött év alatt, amíg a törzskönyvezést tanulta, rájött, hogy mennyire vonzó számára a multikulturális környezet, és mennyire szerteágazó és logikus terület a törzskönyvezés. A szakmai tudása is rengeteget fejlődött, míg más területeken arra panaszkodtak a kollégái, hogy elfelejtik, amit az egyetemen tanultak. A törzskönyvezést kifejezetten ajánlotta végzősöknek, mert egy érdekes terület, ahol nagy szükség van olyan szakemberekre, akik ismerik a gyógyszergyártási technológiák és a gyógyszerészi kémia alapjait, emellett van egy jó hatástani alaptudásuk is. A törzskönyvezésben általában gyógyszerész végzettségűeket keresnek, de más élettudományi végzettség is szóba jöhet. Vannak olyan cégek, amelyek kifejezetten fiatal és rugalmas munkaerőt keresnek, jók a juttatások, és van karrierépítési lehetőség. Gina szavaival élve: „Én úgy érzem, hogy ha valaki magas szinten beszél angolul, szereti a komplex feladatokat, és érdeklődik a gyógyszeripar iránt, annak a törzskönyvezés ideális munkakör.”

Sz.E.


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS

Farsang 2010 TF HÖK

Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor egy újabb ok a bulizásra. A farsang ugyanis egyedi, máshoz nem hasonlítható mulatság, a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, a bálok, a mulatságok és a népünnepélyek jellemeznek.

■ A farsang csúcspontja a karne-

vál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette telik, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg

a híres karneválokat (riói és velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. Új év, új szezon, új lendület, amelynek első állomása a fergeteges TF-es farsangi buli volt. 2010. február 19-én kora este már sokat sejtető fények szűrődtek ki az aula előteréből. Ahol a szervezők, a Dj, és a pultosok azon fáradoztak, hogy ez az este felejthetetlen legyen számunkra. A rendezvényre való ráhangolódást a többség a TFes kollégiumi szobákban és folyosó-

kon kezdte meg, ennek keretében sor került a jelmezek tökéletesítésére és a megfelelő hangulat megalapozására. Pár óra múlva önfeledten, jelmezbe bújva, nem törődve a zuhogó esővel, csoportosan vonultunk át a buli helyszínére. Belépve welcome drink foga-

dott mindenkit, amit a jókedvű HÖK-ös szervezők nyomtak a kezünkbe. Kabátjainktól megszabadulva már szabadon vethettük bele magunkat a szórakozásba. A szellemes jelmezek alatt TF-esek és külsősök is egyaránt megbújtak, úgymint a Macskanő, a Flintstonecsalád, Darth Vader, az arab sejk, apácák, Zorro és még sokan mások. Így a beöltözöttségi arány büszkeségünkre meghaladta a nyolcvan százalékot, ezzel biztosítva a farsang igazi hangulatát. Az est talán legnagyobb

meglepetése az volt, amikor a Flintstone-család begurult a saját készítésű, életnagyságú járművével a táncparkett közepére. Ezek után nagy népszerűségre tett szert a járgány, amit szinte mindannyiunk kipróbált akár csak egy fotó erejéig is. Annak ellenére, hogy kissé nehezen indult az este, a közönség egyre befogadóbbá vált, amihez hozzájárult Dj Gyurex mellett a tökéletesen új és korszerű hang és fénytechnika, mely igazán színvonalas péntek estét teremtett. Ezért aztán nehéz volt a hajnal beköszöntével a lábukban még táncot érző, a jó kedélyű tömegnek a tudomására hozni, hogy a buli véget ért. Talán minden résztvevő nevében mondhatjuk, hogy sikerült kihozni a maximumot ebből a programból, hiszen rég nem volt ilyen hangos az Alkotás út 44. környéke. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a szervezőknek, a támogatóknak a remek fény- és hangtechnikáért, a Dj-nek a változatos zenéért, és természetesen mindenkinek, aki eljött.

Horváth Anna Kerekes Anna

VI. évf. 5. szám

15


SZINAPSZIS

HÓSHOW, avagy Sí- és Snowboardtábor TF HÖK

Chamrousse 2010

Amikor január végén már végleg úgy érzed, semmi értelme a télnek, örömöd nem leled benne, és minden porcikáddal csak a tavaszi felmelegedést várod, na akkor kell síléccel vagy snowboarddal felvértezni magad, és nekivágni a francia Alpoknak, ahol még egy olimpiai pályán is lecsúszhatsz, és mindezt megköszönni a TF-nek, amely lehetővé teszi!

■ Mert bár a karácsonyi, szilvesz-

teri nyüzsgés már elmúlt, és ilyenkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak a tévé maradt, ami maradt is (lásd vancouveri olimpia 2010, ha a szemedet/elmédet akarod lekötni), de ha egész tested vágyik egy kis kikapcsolódásra, mozgással, ugyanakkor bulival is fűszerezve, akkor a Sí- és Snowboardtábor tökéletes választás! Az úgy kezdődött, hogy eljött a január 29-e este nyolc óra, és a nagy tömeg (nevezetesen kétbusznyi, abból egy emeletes) megindult a Novotel Hotel elé, nem kis pakkal, hanem jó nagygyal, hiszen mégiscsak hét éjszaka, hat nap síelés, egy-egy nap buszozás oda-vissza, várt ránk és hát nem bízhattuk a véletlenre! Az út Chamrousse-ba: Fogalmazzunk úgy, hogy nem volt rövid; de egy igazi buli after-, illetve prepartyval együtt sem párórás mulatságY Azért számoljuk hozzá az alvást isY Amikor meg már igazán elkezdtünk volna mocorogni, összes komfortigényünkről lemondva, egymást durcásálmos képpel bökdösni „ne tedd a kezed a számba”, „ne ejtsd a fejedet a vállamra” típusú megjegyzésekkel tarkítva; na, akkor a felbukkanó hatalmas sípályák, hófödte csúcsok, az a francia

síelős, „téli sportok szerelmese” hangulat feledtette az összes nyűgünketY A táborban szinte új kis kollégiumok születtek – legalábbis, amit a saját apartmanomról elmondhatok. Hiszen hatan lakótársak – mivel eltűnni nagyon nem tudtunk egymás elől, kicsi volt ahhoz a hely – együtt voltunk jóban-rosszban. Illetve, előröl kezdem, a legfontosabb; síelésben, aztán jóban-rosszban, főzésben-sütésben (vagy inkább zacskós leves/tészta készítésében, teafőzésben [ez fontos, mert farkasordító hideg volt], reggeli készítésénél [ami néha tízórai volt, vagy ebéd], boltba járásnál.) Ez olykor árkon-bokron keresztül való lecsúszást/gurulást/esést jelentett, nem másért, csak, hogy lerövidítsük az utat.. Folytatom még a sort: közösen jártuk meg az utat a sípályáig, felvonóztunk, siklottunk, megálltunk, elestünk, nevettünk, felkeltünk, s folytattuk. Buliztunk is együtt a közeli rendezvényközpontban szinte minden este (Dj Palotai, Juhász Laci, Retro Party, stb.), ha viszont két méternél messzebb nem akartunk kimozdulni, akkor megálltunk az apartmanok előtt felállított Hütténél, ahol szívesen melengettük magunkat egy kis forralt borral.

Aki kedvet és affinitást érzett magában, még egy pókerbajnokságra is benevezhetett, ahol a legjobb egy kétszemélyes horvátországi úttal lett gazdagabb! Együtt keltünk, feküdtünk, a végén takarítottunk, hogy eltöröljük a franciák tévhitét; s bebizonyítsuk; a magyarok igenis rendes, kedves teremtmények! A búcsúY egy hócsatával teltY Az utolsó nap Chamrousse-ra szakadt hótömeg következtében ugyanis – bár mi megkíséreltük a síelést – a hegyen csak az orrunkig láttunk, és mire felértünk a felvonóval, már hóember lett belőlünk, a bokáig érő hóban pedig még a pályán is akadozott a lécünk. Így maradt a jó öreg hóember-/vár-, illetve különböző hótestrészek építése, hócsata, majd a nap végén a búcsúkoccintásokY HazaútY nehezen ástuk ki a betemetett buszt, küzdöttünk a szűnni nem akaró hóeséssel, az anyagcserénkkel, az álmossággal, mint olyannal, amit jobb egy legalább két méteres ágyban átvészelni, de leginkább az érzéssel, hogy inkább forduljunk vissza, amíg még több van előre, mint hátra!!! Mert olyan volt, hogy érdemes maradni, illetve jövőre Neked is eljönni!

IV. VOLVO Kupa – Hódmezővásárhely

Hevér Evelin

TF HÍREK

A TF elsőéves sportszervező hallgatójaként azt a megtisztelő feladatot kaptam a Magyar Vízilabda Szövetségtől és a Szervezőktől, hogy a IV. VOLVO Kupa – Nemzetközi Férfi Vízilabda Torna keretein belül a három külföldi férfi vízilabda-válogatott csapatkísérője, programszervezője lehettem.

■ 2010. február 22-én délelőtt az

Egyesült Államok csapatát vártam a Ferihegyi reptéren, akik kissé nyáriasan öltözve ugyan, de időben megérkeztek Németországból, ahol szintén játszani voltak. A csapat szövetségi kapitánya, az egykori klasszis vízilabdázó Terry Schroeder, a csapat menedzsere Rick McKee, a csapat edzője és 16

VI. évf. 5. szám

a csapatorvosuk mellett tizennyolc játékossal és az amerikai játékvezetővel indultunk Szegedre, majd Hódmezővásárhelyre, a torna helyszínére. Az ebéd után a szövetségi kapitány első kérdése az volt, hogy mikor mehetne már le az edzőterembe egy kicsit edzeni. Először kicsit furcsán néztem rá, talán félreértettem, hogy az esti edzé-

sük előtt, a hosszú repülőút után ő még edzőterembe is szeretne menni? De nem, egy óra múlva már a konditeremben edzhettek, amíg a játékosok pihentek. Az esti edzésük nagyrészt csak úszásból állt, ahová természetesen a szövetségi kapitány és az edző is beállt, mert ők mégiscsak örökké sportolók maradnak.


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS Másnap reggel a konditeremben kezdtünk, most az egész amerikai válogatottal, majd az uszodában folytatták az edzést és ebéd után maradt idejük egy kis városnézésre is az esti edzés előtt. Közben meglátogattam a hotelben az időközben megérkezett ausztrál válogatottat. Nagyon érdekes, hogy mindössze hárman jöttek Ausztráliából, a legtöbb játékosuk Európában vízilabdázik, Barcelonában, Párizsban, Olaszországban. A csapat kapitánya, Rob Maitland még Barcelonában lesérült, így nem játszhatott most a csapatával. Szerencsére így sok időm volt vele beszélgetni, mert kíváncsi voltam, hogy mégis hogyan tud úgy készülni a válogatott, hogy mindenki a világ másik felén játszik éppen. Hát persze, hogy nehezen, de azért januárban még edzett együtt a csapat. Igazából nekik is leginkább az olimpiai számít, mint a legtöbb tengerentúli válogatottnak. Időközben a kanadai válogatott is megérkezett a városba, ők egyébként a hét elején Miskolcon játszottak a magyar válogatottal. Mivel fáradtak voltak, az esti edzést inkább kihagyták, de vacsorázni elvittem őket is. Meglepődtem, amikor egyikük magyarul üdvözölt. Aaron Feltham Egerben játszik, és elég jól beszél magyarul. Közben az uszodában edzett a többi csapat, időközben a magyar válogatott is megérkezett, így ott folytattuk a megbeszéléseket a másnapi meccsekről. Az amerikai és az ausztrál válogatottból is néhány játékosnak még csütörtökön vissza kellett utaznia klubcsapatához, így kérték, hogy a meccset másnap délelőtt játszhassák le, kissé felborítva az eredeti programot és edzésrendeket. Így másnap reggel a magyar válogatott edzése utána került sor az első meccsre, amelyet az Egyesült Államok csapata nyert meg. Az ausztrál válogatott játékán látszott, hogy még nincs együtt a fiatal csapat, fáradtak is voltak, és mivel kevesebb játékosuk tudott eljönni, így ritkán tudtak cserélni. Ezután a kanadai válogatott edzése következett. Ők az úszással legtöbbet a bemelegítés során foglalkoztak, bár egy-két játékosra az edző külön odafigyelt, ők talán kevésbé úsztak jól, és nem voltak még elég felkészültek, így előszeretettel gyakorolhatták a különböző edzésmódszerek jótékony hatásait.

Még jó, hogy vízben körülményes lenne a Fartlek-módszer. Délután 5 órakor már nagy felhajtás volt az uszodában, hiszen az RTL Klub az élő közvetítéshez készülődött, a csapatok megérkeztek a bemelegítéshez, és a lelkes nézők közül is már sokan szállingóztak be a nézőtérre. Hét óra előtt tíz perccel már teljes díszben vonult fel a magyar és az ausztrál válogatott, amelyet már a Sport Klub nézői is élőben élvezhettek. A mérkőzést könnyen nyerte a magyar válogatott, az ausztrál játékosokon nagyon látszott a fáradtság a délelőtti meccs miatt. A második mérkőzést - amelyet már nem közvetített a televízió – az Amerikai Egyesült Államok játszotta Kanadával. Mindenki az előbbi csapatot tartotta abszolút esélyesnek, hiszen Pekingben a magyaroknak sem volt annyira egyszerű dolga a döntőben az amerikai csapat ellen. Nagyon izgalmas meccset láthattunk, és mindenki nagy meglepetésére – legfőképpen az amerikai csapat elkeseredésére – egy góllal a kanadai válogatott nyert. A játékosok persze a játékvezetőket szerették volna okolni, de szövetségi kapitányuk közölte velük a valóságot: egyáltalán nem játszottak jól. A vacsorán még lehetett érezni az amerikai csapaton az elkeseredést, a mindig vidám játékosok most inkább csendben ültek, szerencsére ez nem tartott sokáig. A másnap reggeli edzésen már mindenki újult erővel állt neki gyakorolni az esti mérkőzésre, amely a legizgalmasabbnak ígérkezett. Telt ház a nézőtéren, telt ház a VIP ülőhelyeken, ez jellemezte az uszodát fél hétkor. A bemutatás során már nagyszerű hangulat volt, hiszen mindenki az olimpiai döntő ismétlését akarta látni, csak ezúttal élőben. Talán egy kicsit csalódás volt, hogy az amerikai válogatott nem volt olyan nagyszerű formában, mint Pekingben, de azért így is izgalmas játékot láthattak a nézők. Viszont az ezt követő mérkőzés volt az igazi meglepetés, hiszen az ausztrál válogatott nagyszerűen kezdett Kanada ellen, sokáig vezettek, majd egy góllal ugyan, de a kanadai válogatott nyerte a meccset. Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány a válogatottak szövetségi kapitányait és edzőit egy fogadásra invitálta a mérkőzés után, ahol a magyar válogatott is jelen volt. Jó hangulatban

telt a vacsora, és természetesen a legtöbben folytatni szerették volna az estét, így sikerült egy spontán nemzetközi bulit szervezi a vásárhelyi éjszakába, a többi csapat játékosaival együtt. A péntek reggeli edzésen meglepő módon mindenki fitt volt és üde, persze minket, rendezőket leszámítvaY Az utolsó napon délután ötórakor került sor az első mérkőzésre, amelyet az Amerikai Egyesült Államok csapata játszott az ausztrál válogatottal, ahol ezúttal három magyar játékos is játszott, mivel péntek hajnalban három ausztrál játékos visszarepült Barcelonába. Természetesen ezt a mérkőzést már hivatalosan lejátszották, de így még izgalmasabb volt a játék, hogy magyar vízilabdások is jelen voltak a csapatban. A nézők nagy része az ausztrál válogatottnak szurkolt, akik nem sokkal, de veszítettek. Este hét órakor ismét élőben közvetítette a Sport Klub a döntőt, amelyet Magyarország csapata játszott Kanadával. Rendkívül izgalmas játéknak lehettünk tanúi, hiszen ezúttal a magyar válogatott nem tudta hozni a megszokott, fölényes győzelmét, így Kanada igen jó formában fejezhette be a tornát a második helyen. Az eredményhirdetés után a csapatokat közös vacsorára invitáltuk a rendezőkkel, ahová azonban a magyar csapat nem tudott eljönni. Ezt kicsit nehezményezték a külföldi válogatottak, de a magyar válogatott több játékosa a mérkőzés utána egyből hazament, hiszen másnap már klubcsapatukkal játszottak. A tornán egyébként megjelent az Egyesült Államok Nagykövetasszonya és Ausztrália Nagykövete is. Számomra ez az egy hét, amit a Volvo Kupán tölthettem nagyon sokat jelentett, hiszen, amit az egyetemen elméletben tanítanak, mindazt most élesben láthattam, és kipróbálhattam magam ezekben a helyzetekben. Rengeteg sikeres sportvezetővel, menedzserrel ismerkedhettem meg. Felejthetetlen volt a három csapattal együtt dolgozni, mindvégig nagyon közvetlenek voltak, és igazán különleges ajándékokat kaptam tőlük, például az amerikai válogatott melegítőjét.

Hajdú Petra VI. évf. 5. szám

17


SZINAPSZIS

MFHE: MegFejtHetEd!

FOK-HÍREK

Src, ATP, IÖCS, MOE, DNS, MFHE, TNFα: egyetemi életünk során számos mozaikszó vesz körül minket. A terjedelem véges, így nem szeretnénk mindenre kitérni, csupán az MFHE-t tudjuk itt megfejteni. Való igaz, hogy ez a mozaikszó nem a legkönnyebben kiejthető szavak közé tartozik, mégis rövidebb, mint a Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete. Számos kérdés érkezett hozzánk, hogy mivel is foglalkozik ez az egyesület, miért érdemes idetartozni, ad-e valami pluszt. Ezekre most válaszolunk.

■ Szinapszis: Mióta egyesület?

létezik

az

MFHE: Egyesületünk hivatalosan 1999 óta létezik Magyarországon, gyökerei azonban 1984-ig nyúlnak vissza. Ekkoriban fogalmazódott meg az egyik legfőbb igény, hogy a Nemzetközi Fogorvostan-hallgatók Egyesületének (Internatonal Association of Dental Students, IADS) tagjává váljon Magyarország, és így számos csereprogram vehesse kezdetét. Az első időben külföldi csereprogram még nem jöhetett szóba, hiszen akkor még más világ volt Magyarországon, de országon belüli, másik egyetemen töltött idővel próbálták az akkori hallgatók bővíteni tudásukat, igyekeztek szerteágazóbb tapasztalatokra szert tenni. Hazánk azóta is aktív tagja a szervezetnek, Magyarországon az első, éves IADS találkozó 1993-ban volt, Budapesten. Sz: Hány MFHE van? MFHE: 1, azaz egy. Viszont a négy Fogorvostudományi Karnak (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) megfelelően létezik négy Helyi Bizottság is. A fogorvostan-hallgatók számára általában a Helyi Bizottság tagjai jelentik „az” MFHE-t, ami érthető, hisz őket látja, ha egy adott program zajlik, velük találkozik a mindennapi egyetemi élet során. Ezt céljaink közt is tartjuk, mert számunkra fontos a közvetlen, baráti környezet. Az MFHE-év tetőpontja, amikor ősszel az éves MFHE Országos Találkozót tartjuk. Ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy a „sok, kis MFHE” valójában egy nagy, közös MFHE része. Sz: Kik lehetnek MFHE-tagok? Hányan vagytok? MFHE: Az alapszabályunk értelmében tagja lehet Egyesületünknek azon Magyarországon tanuló fogorvostan-hall18

VI. évf. 5. szám

gató és végzett fiatal fogorvos, aki nem töltötte be harmincötödik életévét. Természetesen tárt karokkal várjuk az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatókat is. Jelenleg kétszátizenhét tagot számlálunk országszerte. Sz: Az MFHE milyen szervezetekkel áll kapcsolatban? MFHE: Az International Association of Dental Students (IADS) kiterjedt cserediákprogram-hálózatot tudhat magáénak. Jelenleg is számos ország tagja, köztük Magyarország is. Hogyan lehet valaki tagja az IADS-nak? Minden ország egy adott szervezeten, egyesületen keresztül képviselteti magát, hazánkat a Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete. Természetesen szükség van egy olyan személyre, aki a hazai fogorvostan-hallgatók csereprogramját összefogja, felügyeli, gördülékennyé varázsolja. Ő a mi National Exchange Officerünk: Dr. Radó Zs. Stefánia. Idén vette kezdetét a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatával való együttműködésünk. Ebben számos lehetőséget látunk, amellyel a végző fogorvostan-hallgatók jövőjét kívánjuk segíteni. Kicsit konkrétabban: az első ilyen újítás, hogy azok az egyesületi tagok, akik szeretnének a kamarai csoporthoz tartozni (ez nem kamarai tagság, hiszen tag csak végzett orvos lehet), azok számára a Kamara az egyesületi tagdíj felét átvállalja, és ők ingyen kézhez kaphatják a Magyar Fogorvos újságot, mely a legnagyobb példányszámú magyar fogorvosi újság. Miért jó ez Neked? Ha kíváncsi vagy, mi is történik jelenleg a nagybetűs fogorvosi életben, nyitott vagy a korszakalkotó tudományos eredményekre, vagy egyáltalán képben szeretnél lenni, hogy mi vár Rád, miután véget ér az egyetem, akkor ezt Neked találták ki! Ezen kívül a Kamara az Egyesület számára rendszeres lehetőséget is biztosít az új-

ságban egy önálló rovattal, hogy a legfontosabb híreinkről a tagok értesülhessenek, ez a megjelenési lehetőség jó fóruma lehet a hallgatóknak, hogy a fogorvosok is bepillantást nyerhessenek mindennapjainkba. Célunk továbbá, hogy mind Budapesten, mind a többi egyetemi városban részt vegyünk az egyetemi hallgatói élet szervezésében, még több programmal egészítsük ki az eddigiek tárházát. Így szoros kapcsolatot ápolunk az egyes egyetemi városok Hallgatói Önkormányzataival és a Magyarországon unicumnak számító Instruktor Öntevékeny Csoporttal. Sz: Mivel is foglalkoztok Ti? MFHE: A kérdésre most tömör választ adunk: cserediákprogram, prevenció, tudományos előadások, Országos Találkozó. Sz: Tavaly milyen prevenciós programok voltak? Voltak ezekről a viszszajelzések? MFHE: Az elmúlt évben két prevenciós programot is szerveztünk. Márciusban és áprilisban megvalósítottuk egy


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS új elképzelésünket: kétalkalmas fog- Egy-egy ilyen alkalommal valóságos veleinkből, melyekben az aktuális inlalkozásokat tartottunk egy IX. ke- technikaórává alakul át a találkozó, formációkat mindig feltüntetjük, így az rületi óvodában. Célunk az volt, hogy szabunk-varrunk, barkácsolunk, szí- egyes ösztöndíj-lehetőségeket, illetve az első foglalkozás után egy hónappal nezünk, mondókát írunk. Jó a hangu- az azokra való jelentkezés módját is. visszatérve, felmérjük, mennyit változ- lat, közben jegyzetek és tippek cseré- A nyári külföldi gyakorlatokról mindig tak a gyerekek szokásai, vajon mennyi lődnek alsó- és felsőévesek között. Az az adott év Mid Year Meetingjén (az haszna volt a játékos ismeretterjesz- óvodai vagy iskolai foglalkozások al- IADS által szervezett első évközi találtésnek. Legnagyobb meglepetésünkre kalmával kicsit mindenki szerepel, kozó) döntenek az egyes országok a gyerekek sokszor még név szerint is azok is, akik az egyetemen inkább küldöttjei, úgyhogy az arról szóló kivoemlékeztek ránk, nem is beszélve ar- visszahúzódnak a nyilvánosság elől. A natot március végén, április elején már ról, amit elmondtunk nekik egy hónap- gyerekek hálásak nekünk, érdeklőd- kézbe veheted. pal korábban! Lelkesedésüket a téma nek a téma iránt, csak meg kell találni iránt mindenképpen pozitív visszajel- velük az ideális hangot. Mindez valami Sz: Ahhoz, hogy cseregyakorlaton zésnek tekintettük. Áprilisi –második – olyan plusz, amelyből még a legke- vehessek részt, alapfeltétel az, hogy látogatásunk során tartott bábszínházi gyetlenebb vizsgák előtt is táplálkozni beszéljem a választott ország nyelelőadásunk pedig láthatóan újabb csil- lehet. vét? logó szempárokat ragadt magával. Az év végi, novemberi programun- Sz: Milyen külföldi gyakorlatokra MFHE: Nem alapfeltétel az adott orkat egy zuglói általános iskolába szer- van lehetőségem? szág nyelvének ismerete a cseregyaveztük. Itt már egészen más a feladat, korlaton való részvételhez. (Persze az nagyobb a kihívás, hiszen sokkal ne- MFHE: Alapvetően kétféle gyakorlattí- utcán, boltban előnyös lehet!) A fogadó hezebb lefoglalni a gyerekeket. Éppen pust különböztetünk meg: az unilate- ország szabja meg, hogy milyen nyelvezért máshogyan készültünk fel ezek- rális és a bilateralis gyakorlatot. A bi- tudással hajlandó Titeket fogadni, re a foglalkozásokra, mint az óvodák- laterális esetében a befogadó ország- többnyire azonban az angol nyelv az ban tartottakra. Csapatunk toalapkövetelmény. vábbi lelkes tagokkal bővült, Ezen kívül minden Az MFHE Budapesti Helyi Bizottság Vezetősége legnagyobb örömünkre már egyéb idegen elsőévesek is csatlakoztak nyelv ismerete nöElnök: Szabó Bence Tamás hozzánk. Az általános iskoláveli az esélyt, hogy Általános alelnök: Virágh Lilla ban a prevenciós ismeretek a hallgató az első Gazdasági alelnök: Kovács Béla közül inkább a fogszabályzáshelyen megjelölt Prevenciós program koordinátor: Berze Ildikó prevenciós ra, a fogselyem használatára intézménybe keprogram koordinátor: Radácsi Pál hívtuk fel a figyelmet, szemrülhessen. Országos cseregyakorlat koordinátor: dr. Radó Zs. Stefánia ben az óvodai alapvető higiénés ismeretek átadásával. Az idei év- gal kötött szerződés értelmében a ki- Sz: Milyen nemzetközi találkozók lében a megszokott óvodai mellett ez utazó hallgató szállásáról a fogadó or- teznek, és hogyan vehetek ezeken utóbbi, általános iskolás vonalat sze- szág gondoskodik, és ennek megfele- részt? retnénk erősíteni. Természetesen lően a hozzánk látogató külföldiek elmindehhez folyamatosan lehet csatla- helyezését mi, az Egyesület, biztosít- MFHE: Az MFHE regisztrált tagja az kozni, szeretettel várjuk az új ötleteket! juk. Ilyen kapcsolatot alakítottunk ki, és IADS-nak, így ennek az egyesületnek Ami a visszajelzéseket illeti, azt hi- ápolunk többek közt Törökországgal. a találkozóira nem hogy szabad, de szem annyi elég, hogy idén már min- Az unilaterális gyakorlatnál a kiutazó- nagyon javasoljuk, hogy menjetek, ket keresnek fel az óvodák, hogy hal- nak magának kell megfizetnie a szál- mert remek lehetőség, hogy új, egzotilottak rólunk, nincs-e kedvünk hozzá- lást, amit a kinti kapcsolattartók meg- kus tájakon érdekes és sokféle kultúrjuk is elmenni, nem pedig fordítva... szerveznek neki. Új és nagyon nép- ával, embererrel találkozzatok, akik Kell ennél pozitívabb visszajelzés? szerű gyakorlati lehetőség van Német- bármennyire is mások, azért ugyanazországban, a német egyesület ugyan- zal foglalkoznak, mint Ti! Sz: Mit ad nekem az általatok meg- is minden évben biztosít néhány hallÉvente két találkozó van, mindig szervezett prevenció, miért jó ez ne- gató számára egy ösztöndíjat, mely- más országokban megszervezve. Az kem? nek keretében a hallgató harminc na- évközi Mid Year Meeting, ami egy 5+3 pot tölthet az egyik egyetemi városban (maga a találkozó öt, az elő- és utótaMFHE: Hogy mit is ad? Új élménye- betekintést nyerve az ottani klinikai lálkozó három) napból áll, s inkább ket, orvos-páciens vagy orvos-leendő gyakorlatba. Ez idő alatt a hallgató biz- szakmai jellegű, az egyesületi ülésekpáciens kommunikációs tapasztala- tosítását és szállását is a német egye- kel telik, de azért mindig van idő fertot (gyakran az óvónénik találnak meg sület fizeti. geteges bulikra és a környék megisminket a foglalkozások után és bommerésére. Február végén vagy márcibáznak jobbnál jobb kérdésekkel saját Sz: Hogyan pályázhatok külföldi us elején tartják általában, idén Macefogászati problémáikkal kapcsolat- gyakorlatra? Honnan tudhatom, dóniában volt, az Ohrid-tó mellett. ban). Egy valami biztos: itt lesz alkal- hogy milyen lehetőségeim vannak? Nyáron, augusztus első heteiben mad kiélni a kreativitásodat, ugyanis rendezik meg az évről évre egyre naaz „élesben” tartott foglalkozások előtt MFHE: Ha tagja vagy az MFHE-nek, gyobb népszerűségnek örvendő IADS néhány héttel már elkezdünk készülni. rendszeresen értesülhetsz erről hírle- Congress-t, amelynek idén CsehorVI. évf. 5. szám

19


SZINAPSZIS szág ad majd otthont. A Congress-en több idő jut szabadidős tevékenységekre, vetélkedőkre, strandolásra, de a szakmai előadásokról sem feledkeznek meg. Ugyanúgy lehetőség nyílik az EDSA, a European Dental Student Association ülésein való részvételre. Az EDSÁ-nak szintén évente két találkozója van, a 2010-es tavaszi Bukarestben lesz, a nyári meg Leedsben, Angliában. A fiatal fogorvosoknak szól, hogy a Young Dentist Worldwide (YDW) gyűlései is látogathatóak, a tavaszi találkozójuk Puerto Ricóban volt, és Braziliában lesz a nyári kongresszusuk. Sz: Mi az az MFHE-konferencia? MFHE: Egy egykredites, szabadon választható tantárgy, amelyet harmadnegyed- és ötödévesek számára szervezünk, az elsőt 2008-ban tartották. A második félévben két szombaton a Kar és más intézetek előadóitól értesülhet-

nek a fogorvostan-hallgatók a korszerű fogászati eljárásokról, izgalmas, új technikákat, módszereket ismerhetnek meg. Idén az volt a célunk, hogy a szakirányokat, amelyek közül a hallgatók a diploma megszerzése után választhatnak, bemutassuk olyan oldalról, amelyekre az Egyetem keretein belül az oktatók – idő hiányában – nem térnek ki. Sz: Hogyan tartjátok a kapcsolatot a többi fogorvostan-hallgatóval? MFHE: E-mailen, telefonon, skype-on. Ezen kívül minden évben egy Helyi Bizottság rendezi meg ősszel, általában októberben az MFHE Országos Találkozót. Ez egy egész hétvégés program, aminek minden évben egy másik egyetemi város ad otthont, legutóbb például pont Budapest, idén pedig Pécsett találkozunk. A program lényege tehát, hogy összehozza az ország fogorvostan-hallgatóit, alkalmat teremtsen olyan jellegű találkozásra, amire más-

A Karnevál nekem HÖK + IÖCS

Péntek, 9:30. A NET kong az ürességtől. Bogár levitte a pakolók kesztyűit tartalmazó ládát a raktárba, ezzel mintegy szimbolikusan jelezve, hogy végeztünk. Mintha mi sem történt volna. És akkor elhangzottak azok a bizonyos szavak: „Ádi, ne csukd be a szemed, mert nem tudsz hazamenni!” Még félálomban valami olyasmit mormolhattam, hogy csak két percre lehunyok, de tényleg csak két perc, aztán megyekX

■ Délután négy körül ébredhettem

az IÖCS irodában, a kanapén. Itt köszönöm segítő angyalomnak, hogy betakart – biztos fáztam volna. Nagy nehezen kikászálódtam alkalmi fekvőhelyem kényelméből (bár az Ö betűs párna egy kicsit nyomta a derekam alvás közben, de sebaj), és készítettem magamnak egy finom kávét, és gondoltam bejárom a terepet, hogy milyen arcát mutathatja most a NET. Beléptem a fotocellás ajtón (szerencsére, most nem fejeltem le), és az élmény sokkolt. Hiányzott a színpompás madár a függönyről, hiányzott a tomboló tömeg a DJ pult elől, hiányzott az a felhőtlen érzés, amit DJ Szaszim, DJ Ben Jr., DJ Süti és DJ Sebaj zenéje bizto20

VI. évf. 5. szám

sított, no meg az, hogy karon fogjanak, és azt mondják, hogy gyere, mert erre a számra pörögnünk kell!!! Továbbmentem a tanácsterem irányába, ahol szó szerint láttam magam előtt a maszkos emberek sokaságából álló tömeget. Ahogy elhaladtam mellettük legalább öt különböző nyelvű beszélgetést is hallottam, mely megme-

kor nemigen adódna lehetőség. A városok közti vetélkedőktől a közös esti bulikon át, a másnapi ébresztő tudományos előadásokig tesszük emlékezetessé. Persze sosem hiányozhat az adott város látnivalóinak bebarangolása, a fogászati klinikák megismerése is. Biztosak vagyunk Benne, hogy rengeteg kérdés maradt még megválaszolatlan, és abban is, hogy ezekre szívesen válaszolunk. Április 7-én belecseppentjük a világháló tengerébe hivatalos honlapunkat a www.mfhe.hu címen, továbbá aktiváljuk az info@mfhe.hu e-mailcímet, amelyre bátran írhattok, és egy napon belül reagálni fogunk. Elérhetőek vagyunk viszont az mfhe.bhb@gmail.com e-mail címen jelenleg is!

Szabó Bence MFHE Elnök


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS lengette a szívemet, hiszen pont az volt a célunk, hogy az egész Egyetem hallgatóságát megmozgassuk, a gólyáktól kezdve a végzősökig, beleértve a magyar és külföldi diákokat is. Majd beléptem a díszterembe. Leültem egy széksorra, és behunytam a szemem. Kezemben a kávémmal viszszarepültem pár órával az időben, és újra átéltem a nyitóműsort, melyben elsőként a külföldi hallgatók titkárságának képviseletében Ligeti Erzsébet professzor asszony mondott köszöntő beszédet. Majd felelevenítettem a Semmelweis Egyetem Salsa Csoportjának táncait (vezetőjük: Paulik Zsuzsa), a Bailar Tánciskola produkcióit, a tánctanítást és azokat az élményeket, melyekről a fellépők: a Cuba Ritmo, a PASO, a Jerry Lee Lewis Memorial Band és végül a Cascade Music Jam gondoskodott. Van egy furcsa mércém arra, hogy mennyire jól választottunk fellépőt: ha sok tűsarkút látsz a terem szélén, akkor biztosra veheted, hogy jól döntöttél. Erre direkt odafigyeltem, és néha még magam is meglepődtem a mennyiségükön. A kávé meg persze kihűlt, na jó, elég sokáig álmodoztam . Levittem a maradék holmit a raktárba, de még mielőtt behajtottam volna a nagy nyikorgó vasajtókat, megálltam egy pillanatra. Hagytam, hogy a raktár mesélje el a karnevált. Minden tárgy másmás nagyszerű történettel köszönte meg, hogy részt vehetett ezen a rendezvényen. De mit sem érnek ezek a beszámolók a dolgozók élményei nélkül. Ők töltötték fel élettel ezeket az élettelennek hitt tárgyakat, és Ők vittek színt a karneválba. Nélkülük a raktár elemei tényleg csak tárgyak lennének. Sőt, idén először a közös szervezés (ÁOK HÖK, ETK HÖK, FOK HÖK, GYTK HÖK és az IÖCS) jegyében

minden munkafolyamatot felosztottunk egymás között, így mind a Hallgatói Önkormányzat képviselői, mind az instruktorok egyaránt betöltöttek főszervezői, főnöki és dolgozói pozíciókat. Kiléptem a NET-ből, végre elindultam haza, és boldogan hajtottam álomra a fejem, most már végre a saját párnámon. Majd hip-hop el is múlt a hétvége, és újra csatlakoznom kellett az egyetemi élet körforgásába. Gyakorlatok, előadások, demók. De ebben a mókuskerékben mindig üdítően hatott, amikor ismerőseim, csoporttársaim odajöttek, hogy megosszák karneváli élményeiket. Az ilyen visszajelzések mutatják leginkább egy rendezvény sikerességét, és most már bizton állíthatom, hogy ez egy hagyományteremtő program lesz.

felelt egy exkluzív, hazai viszonylatban is jelentős zenei fesztiválnak. Két nagy helyszín, a díszterem és az aula megtelt az igazán igényes szórakozásra és bulizásra vágyó urakkal és hölgyekkel, magyarokkal és külföldiekkel egyaránt. A díszteremben felállított táncterem adott otthont a latin és más táncokat kedvelő és sokszor profi szinten művelő táncoslábú embereknek, melynek alaphangulatát a nyitótáncok teremtették meg. Ahogyan azt egy színvonalas bálon illik. Aztán a PASO jött, és ismételten tarolt a balkáni és ska ritmusaival. Eközben az aula átváltozott az utóbbi idők egyik legnagyobb egyetemi diszkótáncterévé. És még külföldi fellépőnk is volt, az International Student Party-kat kedvelők öröméreY azaz szerintem mindenki örömére – a mi örömünkre biz-

Végezetül álljon itt DJ Szaszim élménybeszámolója, mely remélem, mindenkiben feleleveníti újra azokat az élményeket, amelyekkel gazdagodott a Karneválon: „Decemberben harmadmagammal alkalmam volt beugrani a Hungexpón berendezett arénába, ahol David Guetta bácsi pörgette a lemezeket. S hogy, ez miért épp most jutott eszembe? Csütörtökön hasonló élményben volt részem, csak most én is tekergethettem a fekete korongokat. Igen a Semmelweis Karnevál meg-

tosan. Hajnali négyig tartott a fergeteges pörgés, amikor feltettem az utolsó számokat, amikre a pultokban dolgozó kollégák is végre elereszthették a partiördögöt, és kitombolhatták magukat. Azt hiszem, ez az élmény még sokáig el fog kísérni.” Kasza Ádám (szöveg) Cserkúti Gyula (fotó) VI. évf. 5. szám

21


Ahol a fényűzés lakik: Velence KALANDOZÁSOK ÖT VILÁGRÉSZBEN

Egy várost öt képben bemutatni lehetetlenség, ám talán mégis alkalmas arra, hogy visszaadja valamelyest annak hangulatát. Sorozatunk jelen darabjában Velencével foglalkozunk: a várossal, mely pompájával és harsányságával ma is jócskán megosztja látogatóit. Vonz vagy taszít? Ki-ki eldöntheti. Egy valami azonban kizárt: a közömbösség. A képek a szerző felvételei. -sanA Szent Márk tér felőli látképen Velence számos védjegye látható, többek között a míves kandeláberek is. Minden magára valamit is adó eladó standján megtalálhatók a farsang elmaradhatatlan kellékei: a maszkok.

Kikötők a Canal Grande mentén


Gondtalan utazásra csábítanak a hívogató gondolák.

A tradíció szolgálatában: a fárasztó munkanap végén nagy a forgalom a város híres-neves látnivalóinak környékén.

VI. évf. 5. szám

23


SZINAPSZIS

Instruktorképzés 2010 IÖCS

Követve az eddigi hagyományokat, idén is elindult az Instruktorképzés. Azoknak, akik nem tudnák, mi ez, megpróbálom elmondani, azoknak pedig, akik tudják, leírom, hogy hol tartunk most.

■A

képzést az IÖCS elsősorban a Semmelweis Egyetem hallgatóinak szervezi, viszont a semmelweises diákok mellett idén is jöttek más egyetemekről is (a BME-ről, az ELTÉ-ről, a BGF-ről, a PPKE-ről és a BMF-ről). A rendezvény egyik célja, hogy olyan tudással lássuk el a jelentkezőket, amivel képesek lesznek – az újonnan felvett egyetemi hallgatók igényeit figyelembevéve – helytállni a Gólyatáborban, a Gólyabálon és a többi rendezvényünkön egyaránt. Emellett a képződők – mi előalakoknak, blasztoknak hívjuk őket – kialakíthatnak egy, az egész Egyetemet átszövő kapcsolati hálót, kipróbálhatják magukat olyan helyzetekben, amikkel majd az Életben is szembesülhetnek. Teszik mindezt úgy, hogy közben jól is érzik magukat. Helytállni a Gólyatáborban. Annyi mindent jelent ez. Megérkezik a táborba több mint nyolcszáz új hallgató az ország minden tájáról – nem számítva a két-háromszáz instruktort. Hat napig változatos programokat, ételt, szállást biztosítani nekik már önmagában nagy kihívás, mégsem ez a legfontosabb célunk. Azért dolgozounk, hogy a Tábor végére az egyes betűkből csapat formálódjon úgy, hogy közben más karokon is barátokra tehessenek szert, és hogy megkönnyítsük nekik szeptembertől az egyetemi létet. A képzésen megtanítjuk az érdeklődőket arra, hogy hogyan lehet mindezt elérni Magyarország legnagyobb és legtöbb értéket adó Gólyatáborában. A Gólyabálon egészen más képességekre van szükségük. Nálunk megtanulhatják az instruktorjelöltek tü24

VI. évf. 5. szám

relmesen kiszolgálni azt, aki hozzájuk fordul, és azt, hogy hogyan kell felelősségteljesen bánni a pénzzel. Évről évre felépítünk, lebonyolítunk és lebontunk egy háromezer fős rendezvényt kevesebb, mint harminchat óra alatt. Mindezt számunkra –természetesen – fizetség nélkül, mert úgy gondoljuk, hogy a közösségért dolgozni az adott csoport minden tagjának anyagi javak nélkül is kifizetődő. SőtY A bál után hajnalban közösen megnézni a Napfelkeltét szerintem mindent megér. Ezt az összes rendezvényünkre érvényes elvet is átadjuk. Ezen kívül még számos másik rendezvényen próbálhatják ki magukat a leendő és a jelenlegi instruktorok. Ilyen például a Kulturális Napok, a Semmelweis Börze, a Gólyahajó, síelések, városnéző túrák, a Semmelweis Karnevál, Ökörsütés, hogy csak párat említsünk. Ezeknél a programoknál is úgy gondoljuk, hogy az, amit az Egyetem hallgatói adnak az Egyetem hallgatóinak, tanárainak, munkatársainak, önmagában sokkal nagyobb értéket képvisel, mintha ugyanezt a munkát megcsináltatnák mással.

Az Instruktorképzésnek azonban nem csak az a célja, hogy megtanítsuk a hallgatókat rendezvényt szervezni. Sokkal inkább szeretnénk, hogy az, aki eljön, tettrekészen, az egytemi karokat átívelő barátságokkal, ismerettségekkel és életre szóló élménnyekkel a háta mögött utazzon haza a várgesztesi zárótáborból. Az idei képzés február 25-én indult az EOKban. Mialatt levetítettünk egy erre a célra készített rövidfilmet, csoportokba osztottuk a hármoszáz jelentkezőt. Tavaly ilyenkor nyolc csoport indult, idén viszont tíz, mert úgy gondoltuk, hogy minél kisebb egy csoport, annál könynyebb átadni azt, amit szeretnénk, és annál könnyebb csapatot formálni belőlük. Aki ekkor az EOK aulájában járt, találkozhatott olyanokkal, akik nem akartak papírt kitölteni, de ugyanúgy feszülten várták a kezdést. Volt köztük olyan is, aki furcsa ruhába, jelmezbe öltözött az alkalom tiszteletére. Ők azon százhat instruktor közül valók, akik az elkövetkező hat hetet a jelentkezőkkel töltik, és vezetik őket az instruktorrá válás ösvényén. Persze ez önmagában nem indokolná a beöltözést, de ennek is megvan a maga oka. A képzést – most már mondhatjuk – hagyományosan átfogja egy kerettörténet. Ez alapján kapják a csoportok a neveiket, alakítják ki a rájuk jellemző imidzset, és eszerint díszítjük fel a zárótáborunknak helyt adó várgesztesi várat. Idén ez a keret: Disneyland. A csoportok pedig: Micimackó és a Százholdas Pagony lakói, Mickey egér és Barátai, Dagobert bácsi és a Kacsacsalád, Mulan és a Sárkányharcosok, Aladdin és a Sivatag népe, Tarzan és a Dzsungellakók, Ariel és a Tengeri Herkenytyűk,


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS A Szépség és a Szörnyetegek, A Hét törpe és a Bányász Szakszervezet, valamint Pinokkió és a Bábuk. Az EOK-ban lezajlott elosztó után a képzéscsoportok egyesével átsétáltak a NET-be, ahol külön-külön szemináriumi teremben megtartották az első képzést. Ennek az alkalomnak célja, hogy az Egyetem minden Karáról érkezett hallgatók megismerjék egymást. Ekkor hangzottak el az egész Képzésre vonatkozó operatív információk, és minden csoportban megbeszélték az

önmagukra vonatkozó belső szabályokat is. A második képzésre már másmás időpontban és más-más helyszínen került sor. Ezen tovább folytatódott az ismerkedés, s célunk volt, hogy megtudják a képződők, milyen helyzetekben tudják majd magukat kipróbálni, és hogy hogyan épül fel az IÖCS. E kettő alkalmat még hat követi az előttünk álló hónapban, amiről csak azért nem szeretnék írni, hogy meglepetés lehessen az újoncoknak. A

képzés végére nem csak a tudásuk fog gyarapodni, de részévé válnak hazánk legnagyobb hallgatói szervezetének, amely több mint nyolcszáz főből áll, s ahol mindig lesz hova fordulniuk, ha valamilyen gondjuk támad, ahol munkájukkal öregbíthetik majd az Egyetem jóhírét, és ahol a sok új helyzeten keresztül ők maguk is sokat fejlődhetnek. G.Sz.

Rezső in-Team

KOLLÉGIUM HÍREK

Megalakult a Markusovszky Lajos Kollégium Diákbizottsága. A szavazás 2010. február 11-én zajlott, amely során a kollégium lakói szavazatukkal eldöntötték a végső eredményt: a hat diákbizottsági (továbbiakban DB) tag mellett három ellenőrző bizottsági tagot is választottak, akiknek feladata a DB munkájának felügyelete.

■ A Bizottság

a szavazást követően rögtön megkezdte működését, hiszen nem kis teendők várnak ránk. Égető problémát jelent a szintenkénti vizesblokkok állapota, így elsődleges feladatunk közé tartozik azok felújítása. Az utóbbi évek során a kollégium kertje is el lett hanyagolva, ennek rendbetétele is a mi feladatunk lesz, amely majd újabb programok szervezésére ad lehetőséget a kollégisták számára. Mindenki előtt ismert és közkedvelt esemény a Rezső Teaház, amelyet havonta fogunk megrendezni, emellett koncertek szervezése is tervbe van véve, illetve a Rezső Videó Stúdió (RVS) fejlesztése és népszerűsítése. Hosszú távú terveink között szerepel a Rezső Hét átszervezése, valamint egy különálló mellékhelyiség létrehozása az ebédlő mögötti teremben. Ennek célja egyrészt az lenne, hogy biztosítani tudjuk a kollégisták nyugalmát a rendezvények ideje alatt, ugyanis a vendégek – a kevés számú mosdó miatt – kénytelenek a szinteken lévőket használni, másrészt ezzel növelnénk a mellékhelységek számát a rendezvény ideje alatt. A legfőbb gondot a Bizottság számára a kollégiumi információáramlás hiánya jelentette. Ebből ki-

folyólag létrehoztunk egy levelezőlistát a kollégisták számára, amelyre A Bizottság tagjai DB elnök:

Bertalan Ádám

DB alelnök:

Juhász Fanni

DB tagok:

Berkes Dóra Nagy Gergő Péter Vera Tóth Rita

EB tagok:

Palásti Levente Rozmer Katalin Tóth Máté

regisztrálva időben értesülhetnek a kollégiummal kapcsolatos friss hírekről, illetve a DB intézkedéseiről. Ezen felül minden hónapban lehetőség nyílik minden lakó számára, hogy véleményét, észrevételeit, igényeit elmondhassa egy Fórum keretében. Igyekszünk szoros kapcsolatot kiépíteni a Kollégiumi Igazgatósággal, valamint együttműködni új igazgatónőnkkel, Ridegné Cseke Irénnel. Reméljük, sem nekik, sem a kollégistáknak nem okozunk csalódást. A lehető legrövidebb időn belül próbáljuk megvalósítani terveinket, amihez a kollégium lakóinak segítsége is elengedhetetlen, hiszen a közös igényeknek megfelelően, azokat kielégítve szeretnénk felpezsdíteni a kollégiumi életet, és szándékozzuk magát az épületet is a bentlakók véleményét figyelembe véve még barátságosabbá, lakhatóbbá tenni. Bertalan Ádám VI. évf. 5. szám

25


SZINAPSZIS

A stressz, mint olyan

STRESSZKEZELÉS

A stressz a mindennapi élet, a média és a tudományos kutatások főszereplője. A legtöbbször kellemetlen környezeti hatásként, veszélyként, fenyegetésként jelenik meg, miközben egyszerre rossz és jó hír: a stressz nem kívül, hanem belül van. Elsősorban nálunk van a labda, hogy mihez kezdünk vele.

■ Közismert, hogy a „stressz” elneve-

26

„leblokkolás” egy kellemetlen vizsga- gyengébb működésével tudományos zés használata az élettanban Selye kérdés esetén). vizsgálatok sora igazolja. Olyan ez, János magyar származású kutató neA létrejövő készenléti reakció mintha állandó készenlétben élnénk. véhez fűződik. Selye érdeklődése már mindig hasonló a kiváltó októl fügA stressz természetes levezetése, orvostanhallgató korában arra irányult, getlenül. Nagyon hasznos mechaniz- a harc vagy a menekülés egyaránt hogy mi az, ami közös a különböző mus ez, hiszen veszélyben a túlélés mozgásos választ igényel. (Erre készít betegségben szenvedő páciensek- záloga, s biztosítja, hogy kellően gyor- fel ilyenkor a vegetatív idegrendszer.) ben. (Bátorítás mindenkinek arra, san alkalmazkodjunk a környezet vál- Manapság a stressz mozgásos lehogy érdemes azzal behatóbban fog- tozásaihoz, így ez a folyamat mind a vezetése a legtöbb esetben nem lelalkozni, ami hallgatóként lelkesedés- testi, mind a lelki fejlődés alapja. Selye hetséges. Egy kellemetlen beszélgebe hoz!) Arra lett figyelmes, hogy az János így ír erről: „Mindegy, hogy kel- tés közben nem rohanhatunk el, pláne előadások során bemutatott betegek lemes vagy kellemetlen helyzettel ál- nem ildomos tettlegességhez folyaegy valamiben nagyon hasonlóak: már lunk szemben, szükségünk van a modnunk. A tömött metrón pedig a az első pillanatban felmozgásra még fizikaitűnhet, hogy úgy nézlag sincs lehetőséStressz a XXI. században nek ki, mint akik „betegünk. Ott, abban a gek”. El is nevezte ezt helyzetben más mód• A környezet folyamatosan változik körülöttünk. magában „általános • Kevés lehetőség a stressz mozgásos levezetésére. szerekhez kell folyabetegség szindrómámodnunk. Ennek men• Nem a helyzet, hanem a megélése határozza meg a reakciót. nak”, s ez erős indíttatén könnyen érthető, • A legtöbb stresszforrás nem életveszélyes helyzet. tást jelentett a fiatal kuhogy a sport és bármi• Az embernél nemcsak a környezet, a gondolatok is képesek tatónak, hogy továbbra lyen mozgásos tevéa stressz kiváltására. is ebben az irányban kenység nagyon jó fe• A legeredményesebb stresszkezelés akkor lehetséges, amikutakodjon. Az „általászültség-levezető. kor nem vagyunk stresszben. nos betegség szindróA stressz nem kívül, • Problémák helyett kihívásokat éljünk meg! ma” ugyan nem vált ebhanem belül van. Kü• Arra használjuk a stressz-rendszert, amire való! ben a formában bizolönböző embereknél nyítottá, viszont a különböző helyzetek stressz felfedezésével Selye korszak- stressz hatására, hisz e nélkül nem él- váltanak ki stressz-reakciót. Vannak alkotó modellt talált arra, hogy miként nénk, csak vegetálnánk.” olyan helyzetek (stresszorok) amelyek alkalmazkodik a szervezet a környezet Ez rendben is van így, de akkor mi- szinte univerzálisak, bár az egyéni reváltozásaihoz. (Selye kalandjairól a ért lesz a stressz manapság ennyire akció mértéke ilyenkor is különböző. stressz felfedezése kapcsán több, problematikus? Hogyan alakulhatott át Nem a helyzet számít, hanem az, honagyközönségnek írt művében olvas- ez a hasznos reakció napjaink egyik gyan éljük meg! Egy feszült helyzethatunk bővebben. A legismertebbek: legnagyobb egészségügyi problémá- ben érdemes egy pillanatra belegonÉletünk és a stressz, Az álomtól a fel- jává? dolnunk, hogy vajon minden ismerőfedezésig.) Ahelyett, hogy ritkán (és akkor in- sünket hasonlóan érintené-e. Esetleg A stressz az élő szervezet reak- tenzíven) kellene kihasználnunk szer- a világon hány olyan ember él, aki ebciója a környezet változásaira. Ilyen- vezetünk e csodás adottságát, a XXI. ben a pillanatban is szívesen cserélne kor az éberség és a figyelem fokozó- századi élet telis-tele van újszerű hely- velünkY dik, a szimpatikus idegrendszer izgal- zetekkel. A környezet folyamatosan A legtöbb stresszforrás számi állapotba kerül, a szívritmus és a változik körülöttünk. A stressz-rend- munkra nem életveszélyes helyzet. légzés felgyorsul, az izmok megfe- szer viszont nem ilyen környezethez Az ember képes arra, hogy pusztán szülnek, a szervezet készenléti álla- van kitalálva. A fejlődés gyorsabb, a gondolataival is feszültséget tepotba kerül, amelyet a természetes mint az evolúció. A szervezet arra szá- remtsen. A félelmek, az aggodalmak, körülmények között leggyakrabban mít, hogy a vészhelyzeti aktivációt kö- a bizonytalanság (egy konkrét helytámadás vagy menekülés követ. A vetően nyugodtabb periódus követke- zettel, a megélhetéssel vagy a jövővel harmadik lehetséges válasz a „le- zik. Ha a stressz tartósan fennáll, ak- kapcsolatban) szintén a stresszre jeldermedés” – az autólámpa fényében kor a szervezet erőforrásai mozgósítá- lemző reakciót váltják ki. Hasonlóan ijedő őz, vagy a kutya közeledtével sával alkalmazkodik, majd kimerül. A gyakori stresszforrás a külső elvárámeglapuló macska esete ez, de az krónikus stressz összefüggését szív- soknak való megfelelés. Amikor a emberekkel is előfordul, gyakran ak- érrendszeri megbetegedésekkel, lelki valós vagy vélt (olykor teljesíthetetlen) kor, amikor legkevésbé kellene (pl. betegségekkel, az immunrendszer elvárások kielégítésén törjük magunVI. évf. 5. szám


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS kat, gyakran elfeledkezünk arról, mi mit is akarunk valójában. Az időnyomás szintén a civilizáció terméke. (E sorok szerzője is itt érzi magán, miközben közeleg a cikk leadási határideje.) Időnk eltöltésére annyi minden kínálkozik, hogy közel sem valósíthatunk meg mindent, amit szeretnénk. Szép számmal lelhetők fel ezért időgazdálkodásra vonatkozó javaslatok („time management”), miközben nem gazdálkodhatunk az idővel – azzal gazdálkodhatunk, amit mi magunk teszünk benne. A környezet dübörgő változásait kevésbé tudjuk megállítani, az erre való válaszunkat viszont tudjuk befolyásolni. Ha el tudjuk érni, hogy egyre kevesebb helyzetben reagáljunk streszszel feleslegesen, nagy szolgálatot teszünk testi és lelki egészségünknek. A stresszt kezelni legeredményesebben akkor lehet, amikor nem vagyunk stresszben. A megfelelő önbe-

csülés, a képességeinknek megfelelően választott célok, a jól eltervezett időbeosztás a legkiválóbb védőfaktorok. Legyél jóban magaddal és legyen időd magadra is! Érdemes áttekinteni azt is, milyen helyzetek okoznak nekünk leginkább feszültséget. Ilyenkor elég gyakran azt látjuk, hogy ismétlődő történetek vagy egymáshoz nagyon hasonló helyzetek a legproblematikusabbak. Nézzük meg ilyenkor a helyzetet annyira objektíven, amennyire lehetséges. Pontosan mi történt, ki mit tett, én mit tettem. Nézzük meg azt is, milyen egyéb megoldások lennének kivitelezhetőek. Vegyük sorra a saját meggyőződéseinket is, bár régiek és erősek lehetnek, azok kizárólag rólunk szólnak, felettük van a legnagyobb hatalmunk változtatni. Nem mindegy az sem, egy helyzetben a problémára vagy a megoldásra fordítjuk a figyelmet. A probléma ré-

szei vagyunk, vagy a megoldásé? Amíg a problémára koncentrálva általában rosszul érezzük magunkat, és benne maradunk a helyzetben, a megoldásra összpontosítani jobb érzéssel jár, és eredményesebb. A mi döntésünk, hogy problémaként vagy kihívásként kezelünk egy helyzetet. Függetlenül attól, hogy napjainkban ritkábban kell helyt állnunk közvetlen veszélyben, a stressz képességét alkotóan is felhasználhatjuk. Az éberség és az összpontosítás emelkedése a szellemi kihívásokban is plusz energiát jelent, ezért segíthet a mérsékelt vizsgadrukk vagy nyilvános fellépések előtt a lámpaláz. Sportteljesítmények esetén pedig a stressz által aktivált testi reakciók is hasznunkra lehetnek. Használjuk arra a stresszt, amire való! Dr. Cserháti Zoltán csirzol@yahoo.com

Kovács „Koko” Istvánnal beszélgettünk

INTERJÚ

Aki részt vett az idei TF Gólyabálon az fül- és szemtanúja lehetett annak, hogy Kokót és még néhány neves sportolónkat gólyává avatták. Felmerült bennem néhány kérdés, így meginvitáltam Kokót egy „TF-es beszélgetésre”.

■ Szinapszis: Hogyan jött az ötlet,

hogy a TF-en tanulj? Konkrét terved van, és ehhez szükséges a diploma, vagy esetleg hiányzott az iskolapad? Kovács István: Van már egy diplomám, de viszonylag felnőtt fejjel jöttem rá arra, hogy tanulni kell. Az előéletemet mindenki ismeri, egy ideig pedig nem is igen volt rá ingerenciám, és nem is éreztem nagyon szükségét. Aztán amikor befejeztem a pályafutásomat 2002-ben, akkor ott álltam a háttérrel, amit az ökölvívásban szereztem, de elméleti tudás nélkül úgy éreztem, hogy ha sportdiplomáciával szeretnék foglalkozni, akkor mindenféleképpen tanulnom kell. Akkor először az IBS jött számításba, de amellett, hogy ott a nyelvet meg lehetett tanulni, megszereztem a sportszakmai ismereteket is. Amikor ez megvolt, és elkezdtem a sportdiplomáciával foglalkozni, éreztem, hogy már nem leszek teljesen kezdő. Akkor

jött az ötlet, és adódott a lehetőség, hogy talán kicsit könnyítettebb menettel, könnyebb körülmények között, de

diák lenni. Most így negyvenévesen sikerült is. Sz: Hogy sikerültek a vizsgáid? KI: Nehezen, bár volt egy-két nagyon kedves előadó, akiknél reménykedtünk, hogy sportolói előéletünkre való tekintettel könnyebb lesz átmenni, és végtelenül kedvesen segítettek, de volt, aki keményen számonkérte a követelményeket, ami azért volt nehéz, mert az órákat sem tudtuk olyan számban látogatni, ahogy kellett volna. Azt gondolom, hogy ez az első félév is megmutatta, hogy nem lesz egyszerű végigcsinálni, pedig állítólag a többi félév nehezebb lesz.

be lehet csatlakozni a felsőoktatásba. Utána már egyértelmű volt a TF, hiszen az minden sportoló álma, és már gyerekként is szerettem volna TF-es

Sz: Volt kedvenc oktatód, akit legjobban szerettél, vagy esetleg kevésbé kedveltél? KI: Dénes Feri nagyon kedves volt. Sárközi tanár úr is, de általában a VI. évf. 5. szám

27


SZINAPSZIS tantárgyaknak a gyakorlati részét ismertem, az elméletben sokkal könynyebb volt megfogni. Plusz sok olyan dolog volt, amivel nem értettem egyet, máshogy tapasztaltam, és tapasztalom a mindennapjaimban, mint ahogy azt a tankönyvben vagy a jegyzetekben leírták. Kiemelni senkit sem szeretnék. A Sporttörténet, sporttörténelem az, ami nagyon pozitív élmény volt számomra. Sz: Milyen gyakran jársz be az Egyetemre? KI: : Ha nem is heti, de havi rendszerességgel. Minden hónapban van három nap, amikor elméletileg itt kellene lennünk, és igyekszem úgy szervezni a többi programomat, hogy be is tudjak menni, de ez változó az egyéb irányú elfoglaltságaim miatt. Sz: Érdekelne, hogyan telnek a mindennapjaid nyolc évvel a visszavonulásod után? Fel tudnád vázolni egy átlagos hétköznapod programját? KI: Nincs olyan. Minden hétfő különbözik a keddtől, valamint a kedd is a szerdától. Mindig mások és mások a feladatok. Nagyon sok területen dolgozom, tehát a sportdiplomácia, ami eleve több részre van osztva (a MÖSZ tiszteletbeli elnöke, MOB elnökségi tagja, a WBO alelnöke vagyok). Emellett van rengeteg olyan tevékenységem, ami kevésbé látványos, például a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Jószolgálati Nagykövete vagyok. Ott van még az étterem, a borászat és csomó apró dolog még. Aztán ott van a nyilvánosabb rész: a média (az RTL Klub, a Sport Klub és a Lánchíd Rádió), plusz a család és a hobbik. Sz: Emlékszel az első bokszedzésedre? KI: Tökéletesen. 1984 januárja, vagy februárja volt. Arra biztosan emlékszem, hogy hideg volt nagyon. Az EVIG SE-ben kezdtem el a pályafutásomat. De abszolút nem számítottam erre. Egyszerűen egy barátom megkért, hogy kísérjem el. Lekísértem, és ott ragadtam. Sz: Foglalkoztál az ökölvíváson kívül más sportággal is komolyabban? 28

VI. évf. 5. szám

KI: Kérdés, hogy mit jelent itt a komoly szó, mert igazolt versenyző voltam labdarúgásban, cselgáncsban, kézilabdában és jégkorongban is, de egyik sportágban sem értem el nemhogy kiemelkedőbb sikert, még csak bajnoki címeket sem. Biztosan megvolt ennek az oka, talán nem voltam elég tehetséges, vagy nem vettem elég komolyan. Sz: Emlékszem, mikor jó pár éve az egész család leült a tévé elé, mert Kokónak meccse volt, és minden pofonodnál kétszer leizzadtam, annyira izgultam, aztán mikor magasba emelték a kezed, és odavitték a kisfiadat, anyukám boci szemekkel nézte a képernyőt, hogy „Jajj, de aranyosak”! De ez nem csak nálunk volt így. Most is érzed ezt a hatalmas szeretetet, ami feléd irányul, vagy ez azért megváltozott, mióta visszavonultál? KI: Biztos, hogy nem teljesen van már így, mert 2002 környékén, mikor abbahagytam, akkor tényleg úgy éreztem magam, mint egy hollywoodi sztár. Minden előnyével és hátrányával együtt, ami nem biztos, hogy egy élhető, jó dolog volt, de nem is akartam, és nem is tudtam volna tenni ellene. Aztán ez szép lassan, ha nem is elfogyott, inkább mérséklődött egy normális, kezelhetőbb szintre. De most is rám mosolyognak az emberek, és érzem, hogy szeretnek. Főleg vidéken van meg az emberekben ez az élmény még mindig. Budapesten az embereknek sokkal zsúfoltabb az életük, sokkal kevésbé tudnak érdeklődést és jeleket mutatni, de vannak roppant aranyos lelkű emberek, akik odajönnek, kérdéseket tesznek fel. De akkoriban tényleg, ahogy te is mondod, hatalmas nézettsége volt a meccseimnek, és baráti társaságok, családok nézték együtt őket, és szurkoltak nekem. Sz: Ha választanod kellene egy dolgot, amiről a legnehezebb volt lemondanod az aktív pályafutásod alatt, akkor mi lenne az?

KI: Nem tudok olyan dolgot mondani, amiről le kellett volna mondanom. Tehát azok a dolgok, amiket a lemondás oldalára kellene rakni, hogy nem éjszakáztam, nem ittam, nem dohányoztam, nem hiányzott. Nem volt bennem az, hogy mondjuk „Jajj, de kár, hogy nem cigizhettem!”. Egyébként minden normális emberi cselekedetet végigéltem. Szigorúan beosztott életet éltem, de nagyon szerettem. Egészségesen és jobban meg tudtam élni az életemet, mint mikor kavalkád van. És tényleg imádtam, most is hiányzik. Én akkor voltam a legboldogabb, amikor, úgymond, lemondásokkal kellett élnem, amik kicsit sem nehezítették az életem. Sz: Részben megválaszoltad a következő kérdésemet: hogy melyik életformát élvezted, illetve kedvelted jobban, hiszen azt mondod, hogy ez hiányzik, deX KI: Nem. Nem ébredek azért fel éjszakánként csurom vizesen, hogy „De kár, hogy megöregedtem!”! Most is csodálatosan össze tudom rakni az életem, és most is megtalálom azokat a dolgokat, amik érdekelnek, amiket szeretek csinálni. Persze, ezekben nem lehet bajnoki címet szerezni, itt nincs olyan, hogy olimpiai bajnok vendéglős példáulY Ez nem baj, de azért örülök, hogy volt olyan időszaka az életemnek, amikor olyan célokat és eredményeket tudtam kitűzni, ami nekem is, a barátoknak, a családomnak, a városnak és az országnak is örömet szerzett. Sz: Milyen programokat szeretsz legjobban szervezni a fiaiddal? KI: Sport, sport, és sport. Minden. A foci már nem is szervezés kérdése, mert a kertben fel van építve a focipálya, persze kapuzunk csak, mert azért nem olyan nagy a kertem. De mind a két gyerek, ha hazaér a suliból, és nincs éppen edzésük, de ha edzés van, akkor is hat-hét óra körül, mikor még világos van, kötelező a fél-egy órás foci. De mindenféle sportot, a síeléstől kezdve a gyeplabdáig, a kor-


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS csolyázáson keresztül minden-minden sportot. Sz: Ha jól emlékszem, egy régebbi tévériportodban azt mondtad, hogy a bundás kenyér a kedvenc ételed. Legalábbis így rémlik...

Az üzletvezetőm reményeim szerint a legjobb üzletvezető, a szakácsom szintén, stb. Ezért nem is nagyon nyúltam bele például az étlap elkészítésébe. Egy profi szakács valószínűleg jobban átlátja, hogy mit szeretnek az emberek, és milyen ízvilágra vágynak.

KI: Igen, nagyon szeretem még mindig reggelire.

Sz: Leginkább a dizájnra gondoltamX

Sz: A visszavonulásod óta figyelsz a megfelelő étrendedre, vagy mondhatjuk, hogy mivel azóta átlagosabb életet élsz, az étrendedre sem figyelsz különösebben? KI: Ez jelentősen megváltozott, hiszen akkor azért ettem, és olyanokat ettem, hogy a saját sportágamban a legjobb eredményt tudjam elérni, a legtöbbet tudjam kihozni magamból. Ilyen értelemben ez megváltozott, most nem foglalkozom a súlyommal vagy az alakommal, azt eszem, amit szeretnék. És szerencsém van, mert ugyan felszedtem a versenysúlyomhoz képest tizenhárom kilót, de úgy szépen eloszlott rajtam, tehát kicsivel erősebb lettem, vagy fizikálisan kerekebb, de nem lettem kövér, nem híztam el. És most már mértékkel, de fogyasztok alkoholt is, bort, sört és minden olyat, ami egy felnőtt embernek már jár, ami huszonévesen talán még nem járt volna, vagy nem is tudtam volna élvezni. Ezen kívül jelentősen megváltozott annyival az étkezésem, hogy annak idején szigorú rendszer alapján étkeztem, most a rendszeres étkezés kizárólag a vacsora, a többi ott ér, ahol éppen az aktuális szabadidő telik. Nem túl egészséges, de ilyen életet élek. Sz: A te ízlésvilágodat tükrözi az éttermed, vagy csak alapötletet adtál hozzá? KI: Egész biztos, hogy benne vagyok én is, mert azért közösen gyúrtuk ezt olyanná, amilyen lett, de nagyon nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy szakemberek döntsenek mindenben. Akár a konyhatechnológia vagy a dizájn kérdésében, de még a vendéglátás kérdésében is, például a felszolgálókkal kapcsolatban. Ez az életem minden részére érvényes, hogy a lehető legjobb szakembert próbálom megtalálni az aktuális feladatra. Valószínűleg a feleségem a legjobb feleség az egész világon, bár nem kerestem ugye sokáig.

egyéb megjelenés, és úgy látszik, úgy tűnt a különböző döntéshozóknak, hogy ha ezt a gyereket lerakjuk valahova egy székre, megfelelő módon kisminkeljük, akkor előbb-utóbb jókat kezd mondani, és a végén még talán vicces is lesz. Ezen felbuzdulva, mikor 2002-ben befejeztem a sportpályafutásomat, több kereskedelmi televízió is megkeresett különböző ajánlatokkal. Akkor még nem állítottam fel magamban, hogy tulajdonképpen mivel is szeretnék foglalkozni és ez a terület igencsak érdekelt egyébként, úgyhogy elkezdtem sorban dolgozni az RTL Klubnál, a Sport Klubnál és a Lánchíd Rádiónál is. Tetszik, szeretem, élvezem, de nem tartom olyan fontos területnek az életemben, mint a sportdiplomáciát... Bármelyik pillanatban tudok belőle váltani, ha szeretnék. Sz: Tévézni szeretsz jobban, vagy rádiózni?

KI: A dizájn. Egyrészt adták is önmagukat, tehát volt egy csomó minden, ami alapvető volt, hogy így alakul, és volt egy alapötletem elrendezésben, ehhez kerestünk már például helyet. Egy több részben megosztott éttermet szerettem volna, ahol van dohányzó és nem dohányzó rész, viszonylag elkülöníthető, és akár dizájnban is elkülönül egymástól. Persze menet közben rengeteget gyúrtuk, és alakítottuk. Sz: Hogy kerültél te tulajdonképpen a képernyőre? KI: 1996-ban Knézy Jenő keresett meg, hogy szeretne a TeleSportban velem dolgozni, mert akkor fejeztem ugye be a pályafutásomat, de aztán később persze újrakezdtem. Bementem hozzá, és pár hétig dolgoztam vele. Aztán a Duna TV-n indult egy új műsor, aminek én voltam a műsorvezetője. Ezek után pedig jöttek a filmszerepek, Barátok Közt meg mindenféle

KI: Volt olyan megjelenésem és feladatom a televízióban, amit nagyon szerettem, és akár még komoly szakmai kihívásnak is éreztem, de a rádió sokkal nagyobb szabadságot ad, mint a televíziózás. A televízióban minden látszik, a rádióban lehet bármit. Főleg, hogy a műsoromban rám bíznak mindent. Hogy milyen zenét teszek be, kit hívok meg, és úgy építem fel a tematikáját, ahogy szeretném. Persze ez nagy felelősséggel is jár. Sz: Tervezel a jövőben valami hasonlóan a boksztól távol álló elfoglaltságot keresni, mint a műsorvezetés vagy az étterem? KI: Nem, nem. Nyitott szemmel járok a világban, meghallgatok mindent, érdeklődöm minden iránt. De olyan sok újat már nem tudnak nekem mondani, tehát nem hiszem, hogy hirtelen beleszeretek a vasércbányászatba, és nyitok egy bányát valahol Komló mellett. Az életem valószínűleg a sportdiplomácia, a média és a sport háromszögében fog majd lebegni. Sz: Köszönöm szépen a beszélgetést, és sok sikert kívánok! Strucy VI. évf. 5. szám

29


SZINAPSZIS

OLIMPIA – elmúlt, de két év múlva újra jön SPORT

Aki figyelemmel követte a 2010-es vancouveri téli olimpiai játékokat, az tudhatja, hogy az esemény legnagyobb győzteseivé a kanadaiak váltak a maguk tizennégy aranyérmével, megelőzve a németeket, akik tíz első hellyel büszkélkedhetnek. De talán mégsem csak ennyiben rejlik az észak-amerikaiak sikere, hanem legfőképp abban, hogy lehetőséget kaptak a világ mondhatni legnagyobb sporteseményének megrendezésére.

■ Mert

tizenhét napon keresztül Kanadára figyelt a világ, érezhető ez abból is, hogy csak a záróünnepséget három és félmilliárdnyian nézték a világ minden részén. Jómagam is gyakori látogatója lettem a nappalinknak, ahol a TV található, és szorgosan böngésztem az internetet is a különböző eredményekre keresve. A sportrajongóknak igazi Kánaán volt ez a kicsivel több, mint két hét. Sajnos az események kezdetét beárnyékolta a megnyitó napján edzés közben elhunyt huszonegy éves grúz szánkós, Nodar Kumaritashvili emléke, a megnyitó mégis nagyszabásúra és látványosra sikeredett, de az olimpiai megnyitók mikor nem azok. Kisgyerekként mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd én is ott leszek a bevonuló sportolók közt a csarnokban – megemlítendő, hogy a megnyitónak otthont adó British Columbia Stadion az olimpiák történetének első fedett helyszíne –, de be kell látnom, hogy ez a hajó már elúszott. Mindenestre jól esett nézni a sok elszánt atlétát, legfőképp a magyar csapat (amelynek élén Sebestyén Júlia műkorcsolyázó haladt a zászlóval a kezében) láttán dobbant nagyot a szívem. A ceremónia végén pedig fellobbant az olimpiai láng, és ezzel kezdetét vették a XXI. téli olimpiai játékok. Ha minden sportágról írnék, amiben bajnokot avattak, se vége, se hossza nem lenne a cikknek, így a számomra legemlékezetesebb helyezésekről, versenyekről számolnék be alább röviden. Időrendben elsőként a síugrással kezdődtek meg az események. Ezen versenyszámnak nagy rajongója vagyok, igazán látványos, ahogy a sánctól akár száznegyven méterre is képesek egyes versenyzők elrepülni. Nyilván csak egyszerű fizika az egész, de számomra mégis kicsit hihetetlen, hogyan maradnak a levegőben ennyi ideig. A sportág mindkét számában to30

VI. évf. 5. szám

ronymagasan a svájci Simon Amman nyerte az aranyérmet, megismételve ezzel nyolc évvel ezelőtti, Salt Lake Cityben bemutatott duplázását. Ha már a látványnál tartunk, említésre méltó még két sportág, amit öröm volt nézni. Mégpedig a síakrobatika és a snowboard félcső verseny. Meglehetősen félelmetes ugrásokat mutattak be a versenyzők, egyszer-egyszer nem kis esésekkel tarkítva. Szintúgy a képernyő elé vonzottak az alpesi sí számok, habár mind a mai napig nem egészen vagyok tisztában a különböző ágak közti különbséggel (értem itt a lesiklást, a szuper-G-t, az óriás-műlesiklást és a műlesiklást). A Cypress-hegyen síelő versenyzők voltak a legkevésbé szerencsések az időjárást illetően, hiszen az eleinte hóhiánnyal küzdő helyszínt később ellepte a köd, majd az eső és a havazás, így többször is el kellett halasztani a versenyeket. Az eredményeket tekintve az osztrákok mondhatók itt a legnagyobb veszteseknek, hiszen mindöszsze egy aranyérmet nyertek, pedig a korábbi olimpiákon halmozták az első helyeket. Megemlíteném néhány nagy nyertesét a különböző számoknak, a teljesség igénye nélkül: Maria Riesch, Bode Miller, Aksel Lund Svindal, Lindsey Vonn. Egy másik nagy kedvencem a téli sportok sorában a műkorcsolya, mind a négy ágával (páros, férfi, női és jégtánc), a gyönyörű ruhakölteményekkel, a szép zeneszámokkal, amikre a versenyzők futnak és természetesen a káprázatos ugrásokkal, kecses mozdulatokkal. Nagy sajnálatomra a férfiak között a legendás orosz műkorcsolyázó Jevgenyij Plushenko csak a második helyezést érte el, az amerikai Evan Lysacek mögött. A nők között a koreai Yu-Na Kim győzedelmeskedett, olyan magas pontszámmal, amit női versenyző még nem kapott világversenyen, számomra azonban mégis a

kanadai Joannie Rochette esete volt a legmeghatóbb, akinek a bemutatója előtt néhány nappal hunyt el édesanyja szívinfarktusban, és aki ennek ellenére mutatott be egy gyönyörű programot, megszerezve ezzel a harmadik helyezést. Az egyetlen fenntartásom ezzel a sportággal szemben a szubjektivitás, hiszen a pontszámokat a bírák ítélik oda. Végül, de nem utolsó sorban a jégkorongtornát említeném meg, amely döntőjében az álompárosításnak lehettünk szemtanúi: Kanada–Egyesült Államok, melyet végül a hosszabbítás során nyert meg az előzetesen is esélyesebbnek tartott kanadai csapat 3:2- re, megkoronázva ezzel nemzetük olimpiai szereplését. A magyar csapat legjobb eredményét a női rövidpályás gyorskorcsolyacsapat érte el, ők az ötödikek lettek, továbbá hatodik helyen végzett Huszár Erika szintén rövidpályás gyorskorcsolyában. Műkorcsolyázóink közül a Hoffmann Nóra–Maxim Zavozin jégtáncpáros a tizenharmadik helyen végzett, míg Sebestyén Júlia a tizenhetedik helyezést érte el. Az adottságainkhoz képest (tekintve, hogy nem vagyunk túl sok heggyel és a téli sportok űzésére alkalmas körülményekkel megáldva) ezek igen jó eredmények. Úgy érzem, ezzel az olimpiával nem csak a versenyzők, hanem mi, nézők is sokat nyertünk: gazdagabbak lettünk a vizuális élményekkel, szurkolhattunk kedvenceinknek, és láthattuk, hogyan kell a végsőkig kitartani és nem feladni a reményt. Úgyhogy most megint várhatunk négy évet egy újabb ilyen eseményig. Illetve nem is kell annyit várni, hiszen a 2012-es londoni játékok már csak kicsivel több, mint két év múlva itt lesznek. Addig is türelmet kívánok minden sportrajongó társamnak! Láng Júlia


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS

TDK konferencia 2010 TUDOMÁNY

Február 17-e és 19-e között nagy sikerrel került megrendezésre a 2010. évi Orvos-, Fogorvos- és Gyógyszerésztudományi Diákköri Konferencia, melynek a hagyományoknak megfelelően a Nagyvárad Téri Elméleti Tömb adott helyet.

■ Habár a helyszín változatlan

volt, számos újdonsággal találkozhatott a konferencián regisztrált 634 résztvevő. A konferenciára összesen 361 előadással neveztek hallgatók, az előzetes bírálóbizottság a Tudományos Diákköri Tanács jóváhagyásával a benyújtott absztraktok 97 százalékát elfogadta. A résztvevők a konferencia teljes programját és az előadáskivonatokat az Orvosképzés című lap színvonalas különszámaként vehették kezükbe. A konferenciát Prof. Dr. Tulassay Tivadar rektor úr nyitotta meg, majd a Tudományos Diákköri Tanács elnökével közösen adták át a Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő és a Semmelweis Egyetem Kiváló Diákköröse kitüntetéseket és a publikációs pályázat díjait. A megnyitó Dr. Noszál Béla dékán úr „Be- és kilépő konformerek koncentrációjának meghatározása hatóanyagok membránpenetrációjában” című előadásával zárult. És kezdődhetett a megmérettetésY Egyetemünk diákkörös hallgatói összesen huszonhat különböző szek-

cióban mutatták be tudományos eredményeiket. Idén elsőként egy önálló angol nyelvű szekció is megrendezésre került, mely során az orvostudomány teljes spektrumát felölelően hangzottak el a magas színvonalú előadások. A People’s Friendship Univer-

sity of Russia és a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem tehetséges hallgatói is részt vettek a konferencián. A kiváló szaktekintélyeket felvonultató bizottságok öszszesen 178 diákkörös hallgató előadását találták érdemesnek valamely díj elnyerésére. Köszönet illeti a konferencia támogatóit, akik lehetővé tették több mint negyven különdíj odaítélését. Összefoglalva meggyőződésem, hogy színvonalasan, jó hangulatban és eredményesen telt a konferencia – melyről az oktatóktól, a diákoktól és az érdeklődőktől kapott pozitív visszajelzések biztosítottak. Remélem, a jövőben is hasonló, értékes tudományos fórumot sikerül megszerveznünk Egyetemünk diákkörös hallgatói számára – melynek lebonyolításában maguk is egyre nagyobb szerepet vállalnak majd. Prof. Dr. Merkely Béla tanszékvezető egyetemi tanár

Fogorvosi hipnoterápia

OKTATÁS

■ A téli vizsgaidőszakot sikeresen

abszolvált hallgatók idén új tárgyat fedezhettek fel a szabadon választható tárgyak között: a fogorvosi hipnoterápiát. A tudomány ezen szelete eddig ismeretlen volt a hallgatók körében, így a szabad helyekért komoly versengés folyt, mindannak ellenére, hogy a meglehetősen korai hét órára lett meghirdetve az előadás.

A tárgy előadója Dr. Fábián Tibor Károly, aki a Magyar Hipnózis Egyesület oktatójaként és a pszichoterápia szakorvosaként hiteles képet tud adni nekünk a hipnózis elméleti és gyakorlati oldaláról is. Az eddigi előadások során megismerkedtünk a hipnoterápia fogalmával és jelentőségével a gyógyításban, különös tekintettel a fogorvosi gyakorlatban való alkalmazására; elsajátítottuk

a legszükségesebb alapfogalmakat, sőt, már dolgozatot is írtunk belőle; illetve megtanultuk a hipnózisra való készség mérésének különböző lehetőségeit. Az elméleten kívül pedig még gyakorlati tapasztalatokra is szert tettünk, hiszen aki hétről hétre hajnali hétkor kezdte a keddi napját, az már tudja, mi az a módosult tudatállapotY Slezák Sára VI. évf. 5. szám

31


SZINAPSZIS

Komplementer Medicina Önképző Kör HALLGATÓI ÉLET

Holisztikus szemlélet és az alternatív medicina határai

Biztosan mindenki került már élete folyamán valamilyen kapcsolatba az alternatív gyógymódokkal, és elgondolkozott azon, hogy vajon működnek-e ezek a módszerek, és ha igen, hogyan?

■A

nyugati orvoslás szemléletmódjától messze állnak az olyan dolgok, mint a kineziológia, az akupunktúra, a biorezonancia, a homeopátia és a reiki, mégis ezek a gyógymódok nagyon régóta léteznek, és hosszú idők óta alkalmazzák őket sikerrel. Felmerül a kérdés, mik ezeknek a gyógymódoknak a határai? Vannak-e határaik? Hogy lehetne ezeket megismerni? Tudományosan alátámaszthatók-e az eredmények? Hol van a tényleges szakértelem és a kuruzslás között a határ? Mekkora hatása van a placebónak ezekben a módszerekben? Mennyire egyeztethető össze a nyugati és az alternatív orvoslás? Hogyan lehet holisztikus szemléletben gyógyítani? Ezek és ehhez hasonló kérdések hívták életre a Komplementer Medicina Önképző Kört. Az ötlet és a megvalósítás Iller Barbara negyedéves orvostanhallgatótól származik, ő indította ezt a csoportot, amihez nagyon sok lelkes ér-

deklődő csatlakozott. A cél a kérdésekre adható válaszok keresése, az alternatív medicina határainak megismerése és a látókör szélesítése. Három formában próbálunk válaszokat találni az adott területekkel kapcsolatos kérdésekre: egy témában elismert, hiteles szakembert hívunk meg előadást tartani, amely végén vele közösen vitatjuk meg a kérdéseket; otthoni kutatómunkával gyűjtünk információkat az adott témából és öszszegezzük, megbeszéljük a tapasztalatokat; illetve a közeljövőben tervezzük tudományos kutatás megindítását egy-egy érdekes témában. Eddigi találkozóinkon szó esett homeopátiáról meghívott előadóval, gyakorlatban kipróbáltuk a hipnózist és megvitattuk annak lehetőségeit, a jóga jótékony hatásait is megtapasztaltuk, ennek élettani vonatkozásairól beszélgettünk. A következő hónapokban tervezett témák: feng shui, agykontroll, a tumorgyógyítás alternatív lehetősé-

gei, kineziológia, akupunktúra, gyógynövények, népi gyógyászat és gyógymasszázs. A lehetőségek határtalanok, a résztvevők közös megegyezése alapján jelöljük ki a következő megvizsgálandó, megtapasztalandó területet. A Kör az elmúlt félévben jött létre, bárki csatlakozhat akár érdeklődőként egy-egy számára fontos, érdekes téma erejéig, avagy állandó tagként is. Ha szeretnél felkerülni a levelezőlistára, vagy csak érdekelne, mikor milyen előadások vannak, írj egy e-mailt a komplementermedicina@gmail.co m címre, és kérjük, azt is írd meg, hogy csak az előadások időpontjáról és témájáról szeretnél-e e-mailt kapni, vagy bekapcsolódnál a Kör munkájába is. Várunk szeretettel! Tóth Luca

Jag älskar Stockholm VILÁGJÁRÓ

A 2009/2010-es tanév őszi szemeszterében volt szerencsém az Erasmus program keretében három hónapot eltölteni Svédország fővárosában, a Karolinska Institute-on (az orvosi Nobel-díjról döntő egyetemen). A Fogorvostudományi Karon csak ketten voltunk erasmusos diákok, mivel ez a program a tavaszi félévre van eredetileg meghirdetve, azonban sikerült elintézni, hogy mi ősszel mehessünk.

■ A Gólyatábor utolsó napján dél-

előtt el kellet jönnöm, hogy délután már repülhessek is Stockholmba. Miután leszállt a gép és sikerült a transzferbusszal bejutni a városba, a központi állomáson (T-Centralen) várt minket két diák, akik felvették a kollégiumi szobáink kulcsát, és segítettek megkeresni a szállásunkat. 32

VI. évf. 5. szám

Egyszemélyes, körülbelül húsz négyzetméteres, jól felszerelt szobát kaptunk saját fürdőszobával, a főzésre közös konyha állt rendelkezésünkre. A havi bérlete 3000 svéd korona (kb. 10 SEK = 1 €) volt. A kollégiumban nem igazán volt élet, legalábbis a mi szintünkön szinte semmi. Közösségi helység egyszerűen nem léte-

zett, csak a konyhában volt egy kanapé és egy tv. Stockholm lakossága az agglomerációval együtt mintegy kétmillió fő, tehát ebből a szempontból nagyon hasonlít Budapestre. A közlekedése jó, metróval majdnem mindenhova el lehet jutni, ami hétköznap éjjel egy óráig, péntek-szombaton pedig egész éj-


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS jel jár. Számos buszjárat, valamint helyi vonat közlekedik. Konszolidált város, mindenki nagyon nyugodt (egy dudaszót se hallottam a három hónap során), kedves, és persze perfektül beszél angolul. Maga Stockholm szigeteken fekszik, kajakkal, kenuval szinte az egész bejárható, a víz rendkívül tiszta. Az öregvárosban (Gamla Stan) horgászokat figyelhetünk meg, ha a víz eléri a tizenöt fokot a város lakói már előszeretettel fürdenek benne. Az oktatás nyelve természetesen svéd. Az elején látogattuk az előadásokat, amelyek közül néhányat a kettőnk kedvéért angolul tartottak, de ez különböző nehézségek miatt nem tartott sokáig, így a kintlétünk főleg klinikai rotáció keretei közt zajlott. Nagyjából az egész hetünket az ottani Fogászati Klinikán töltöttük, ami egy hatalmas kórházkomplexumon belül helyezkedik el. Természetesen a szállásunktól távolabbi campusba kellet járnunk. Olyan kiterjedt a kórház, hogy az orvosok rollerrel közlekednek a különböző részlegek között. Az oktatás rendszere és a klinika felépítése meglehetősen más, mint amihez szoktunk. Az egész klinika, ahol a hallgatók végzik a kezeléseket, egy szinten helyezkedik el, azon belül vannak a különböző részlegek, a legfőbbek: endodontia, protetika, kariológia. Nincs megszabva, hogy ki, mikor, hol kell legyen, minden attól függ, hogy az adott gyakorlat idejében a hallgató hol foglal magának széket, azt pedig az határozza meg, hogy a páciense milyen kezelést igényel. A szemlélet komplex: aki elkezd egy beteget, addig nem engedheti el, amíg az összes szükséges kezelést (minden területen!) el nem végezte rajta, teljesen nem rehabilitálta. Van egy penzum, ami szerint az egyetem alatt meghatározott számú tömést, gyökérkezelést (abból bizonyos számú moláris, stb.), hidat kell elkészítenie a hallgatónak. Minden adminisztráció a székfoglalástól, a státusz felvételén és az öszszes dokumentáción keresztül, egész a röntgenekig számítógépes rendszeren keresztül történik (melynek nyelve ugyan svéd, de hamar bele lehet jönni). Minden kezelőegység mellett található egy falikaros számítógép, mely megkönnyíti a munkát. Minden részleghez tartozik röntgenszoba, ahol önállóan lehet felvételt készíteni. Mivel itthon nem nagyon adódik lehetőség

ilyenre, ezért szinte egyáltalán nem készítettünk korábban felvételeket, azonban ezt a problémánkat is nagyon hamar orvosolták, így ezt is gyakorolhattuk. Teljes bizalommal voltak irántunk, csupán egy MRSA-tesztet kellet csinálni, mielőtt betegekhez engedtek, szinte bármilyen beavatkozást elvégezhettünk. Önálló parodontológiai műtéteket, illetve implantológia beavatkozások bizonyos fázisait (lebenyképzés, -zárás, felépítmény elkészítése) magunk végezhettük. Ezekhez persze csak akkor elég a három hónap, ha már az elején ebbe az irányba orientálódik az ember. Volt még egy tárgyunk, amivel itthon nem nagyon lehet találkozni: ez a klinikai orális fiziológia. Valamelyest a gnatológiához tudnám hasonlítani, azonban teljesen gyakorlati, különböző arcfájdalmakkal foglalkozó tárgy, a legtöbb esetben az ízületi panaszokkal érkező betegeknek készítenek harapásemelőket. A kezelés teljesen önállóan történik, de bizonyos munkafolyamatok után csak úgy lehet folytatni a kezelést, ha a tanár aláírta, hogy a hallgató teljesítette az adott lépést (pl. munkahossz-meghatározás, matrica felhelyezése, stb.) Mi gyakorlatilag két évfolyamhoz tartoztunk. A klinikai fogászat az ötöd, a fogszabályzást és a gyerekfogászatot a negyedévesekkel csináltuk. Konkrét állandó csoportunk nem volt, így inkább több embert ismertünk meg felületesen, mint keveset jobban. Az elején kicsit nehéz volt, de a vége felé egyre több emberrel jóban lettünk, akik nagyon jó arcok voltak. Hívtak bulikba, egyik hétvégén páran szerveztek nekünk egy kis városnézést, körbevittek kocsival, még kis pikniket is készítettek nekünk. Az egyetem épületén belül található egy pub, ami péntek délután háromkor kinyitott, és a fogorvostan-hallgatók árulták a sört és az egyéb dolgokat. Különböző alkalmakkor bulikat is rendeztek ott. Meglehetősen mozgalmas a diákélet. Az éjszakai élet meglehetősen különbözik az itthonitól. Először is 3,5 százalék feletti alkoholtartalmú italt csak a Systembolaget-ben („alkoholbolt”) lehet kapni, ami hétköznap hatig, szombaton csak délelőtt, vasárnap pedig egyáltalán nincs nyitva. A pubok egyig vannak nyitva, a szórakozóhelyek háromig. Egy sör átlagosan hatvan koronába kerül, a többi ital ennél

csak drágább. Gyakorlatilag csak pénteken és szombaton van élet, bár a szerdát a svédek „kisszombatnak” hívják, ebből én sokat nem tapasztaltam. Itthon Szenteste nagyobb élet van, mint ott hétköznap. Ami nagyon fura, és nem egyszer elvette a kedvünket, hogy a legtöbb helyen korhatár van (akár huszonhárom-huszonhét évY), illetve dresscode, facekontrollY tehát lényegében egy kidobó kedvétől függ, hogy beenged-e vagy sem. A legtöbb helyen száz koronába kerül a belépés. A Global Friends nevű cserediákokért felelős egyesület szervezett pár öszszejövetelt (Welcome dinner, mozieste), de nem mondanám, hogy túlzásba vitték a programokat. Ennek ellenére azért jó pár másik erasmusos diákkal jóban lettünk a világ minden részéről (Chile, Uganda, Málta, Írország, stb.). Lehetőség van különböző hajóutak megtételére, meglehetősen olcsón (cirka kétszáz korona kabinostul a két éjszaka), nekünk Helsinkibe és Rigába volt szerencsénk így utazni. Ezek az utak egy hétvégét vettek igénybe, péntek délután indultunk szombat délelőtt érkeztünk, délután pedig indulás vissza. A hajókon számos étterem, bár, szórakozóhely található, a társaság elég vegyes szokott lenni. A hajóutak közkedveltségének egyik oka, hogy vámmentes boltok üzemelnek a fedélzeten, ahol az emberek hosszútávra be tudják szerezni az alkohol-, a dohány- és az egyéb szükségleteiket meglehetősen kedvező áron. Mondanom sem kell, hogy ebből kifolyólag gyakorlatilag mindenki ittas volt a fedélzetenY Válaszok a kedvenc kérdésekre: Nem, nincs olyan hideg, csak hoszszabb a tél. Nem, sötét sincs annyira, novemberben körülbelül nyolc és három óra között van fent a nap. Igen, sok a szőke. Nem, nem olyan magasak. Igen, szépek a lányok, nagyon. A fiúk is, gondolom. Nem, mi többet iszunk. Nem, nem tudok, jártunk egy svéd tanfolyamra ugyan, de csak a káromkodások maradtak meg bennem. Mielőtt kimentem, nem igazán kedveltem Budapestet, de annak ellenére, hogy fantasztikus volt kint, most valahogy mégis jobban érzem magam itthon. Németh Bertalan VI. évf. 5. szám

33


SZINAPSZIS

Az ezerarcú sziget HONFOGLALÓ

Körülveszi a Duna, keresztülfúj rajta a szél, emberek százai, talán ezrei választják kikapcsolódásuk célpontjaként. Kicsik rohangálnak a játszótéren és a fák alatt, az idősek a romok között nézelődnek, sportolók igyekeznek az uszodába vagy éppen futáshoz készülődnek a parton. Az ezerarcú Margitsziget mindenki előtt nyitva áll.

■ Amikor Budapestre kerültem, ha-

tározott célom volt, hogy nem hagyok fel a sportos élettel, ezért az első dolgom volt, hogy utánanézzek, vajon hol lehetne a belváros betonjárdái és kipufogógázával terhelt levegőjétől kicsit távolabb, de mégis közel, szabadtéren futni. Egy kis kérdezősködés után a választásom a Margitszigetre esett. A mai napig vannak, akik döbbenten állnak, és nem értik, miért éri meg elmenni egészen a Margitszigetig csak azért, hogy sportoljunk egy jót. Miért is? A sziget, melynek történelme több évszázadra nyúlik vissza, számtalan elnevezéssel büszkélkedhet, többek között nevezték Szent András-, Boldogasszony-, Nyúl-, Palatinus-, illetve Nádor-szigetnek, miután elnyerte végleges nevét, amit a mai napig használunk. Az elnevezés eredete valószínűleg IV. Béla korára vezethető vissza, amikor királyunk azt a fogadalmat tette, hogy ha a tatárjárás vészei elkerülik az országot, születendő lányát, Margitot felajánlja az egyháznak. Ebből a célból építette a szigeten az apácakolostort és a királyi házat is, melyek romjai Szent Margit sírjával most is bármikor ingyenesen látogathatók. A sziget másik híres romja a ferencesek temploma, melyet valószínűleg szintén IV. Béla király vagy az őt követő V. István alapított, és Szent Klára tiszteletére szentelt fel. Sajnos, nagyon kevés része maradt meg, azonban még ma is bármikor megnézhetjük a megmaradt gótikus templomhomlokzatot, az oldalfal maradványait, a kolostortemetőt és a temetőkápolnát. A két igazán régi műemlék mellett egy érdekességet szeretnék megemlíteni: a sziget északi, Árpád híd felőli végén található az úgynevezett Zenélő kút. A kútból, mely hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820–22ben Marosvásárhelyt épített, és 1911ben lebontott kútjának, minden egész órában az előző századfordulóra emlékeztető zene hallatszik. Azonban 34

VI. évf. 5. szám

amennyire illik rá a zenélő, annyira félrevezető a kút megnevezés, ugyanis egyáltalán nem folyik belőle víz, ami pillanatnyi csalódást okozhat az arra tévedőknek, de szerencsére a pillanatnyi csalódást a kút szépsége rögtön feledteti is. Közelében található a sziget halastava is, melyben számos teknőst, aranyhalat és sok más díszhalat láthatunk, valamint gyönyörködhetünk a különleges tavirózsákban is. A tó egyik különlegessége a mesterségesen kialakított vízesés, amivel szemben egy öreg japán juhart láthatunk, a parton továbbsétálva pedig megcsodálhatjuk a különleges növényekkel borított sziklakertet, amelyre felsétálva beláthatjuk az egész tavat. A Margitsziget egyéb vonatkozásban is nagyon híres, ugyanis 1866-ban Zsigmondy Vilmos, aki a hazai ártézi vizek és gyógyforrások kutatója volt, a szigeten ártézi kút fúrásába kezdett és ennek eredményeként 1867 májusában 43 fokos gyógyvíz tört fel. Ekkor kezdődött el a sziget fürdőszigetté fejlesztésének terve, és innen vált híressé a Margitszigeti Ásványvíz is. Természetesen a Margitsziget nem csupán emlékművei miatt kedvelt, sokkal inkább a Janáky István által tervezett Palatinus strand miatt, aminek a nagymedencéje a második világháború előtt Európa legnagyobb medencéje volt, és népszerűsége a hatalmas zöld területeinek is köszönhető. A virágos parkok mai képét egy, a schönbrunni kertészdinasztiából származó nádori főkertész alapozta meg. Tevé-

kenysége azért volt rendhagyó, mivel a szigeten őshonos fajok mellé számos értékes díszfát, különleges növényt ültetett be, és rózsakertet alakított ki. A parkok fejlődése azonban itt nem állt meg, az 1920-as években nagy átalakításon mentek keresztül, aminek során sétányokat alakítottak ki, és több növényt, többek között háromezer diófát és akkor a világon megtalálható szinte öszszes rózsafajt betelepítették, valamint létrehoztak egy japánkertet is. Szerencsére a mai napig gondosan ápolják ezeket a parkokat, így különösen szép élményt nyújt egy kellemes séta, vagy egy kis üldögélés egy padon. Másrészről a szépen rendben tartott virágágyások mellett hatalmas zöld területeket is találhatunk, ahova bármikor kimehetünk, leteríthetjük a pokrócunkat, és olvashatunk, tanulhatunk, vagy csak egyszerűen nézelődhetünk, és pihenhetünk kedvünkre. A szigeten bolyongva megtalálhatjuk még a Margitszigeti Szoborsétányt is, ahol a magyar művészet nagyjainak mellszobrait nézhetjük meg. Mindemellett nagyon fontos a Víztorony, ami a maga korában forradalmian új vasbeton technikával készült, és a mellette lévő Szabadtéri Színpad, ahol rengeteg színvonalas és érdekes rendezvény kerül megrendezésre nyaranta. Azonban, ami talán a legnagyobb erénye a szigetnek, és ami a leginkább összeköti az itt lévő embereket, az a sport. Mivel az autóforgalom szinte teljesen ki van tiltva a szigetről, ezért a biciklisták is nyugodtan és biztonságosan bóklászhatnak a szigeten, amerre csak szeretnének. A Margit hídtól egy


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS kis gyaloglással elérhető a méltán híres Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, ahol számos nemzetközi sporteseményt rendeztek meg az elmúlt évek során, többek között 1958ban az Úszó-, műugró- és vízilabda Európa Bajnokságot, 2001-ben a Vízilabda Európa Bajnokságot és 2006ban az Úszó Európa Bajnokságot. A fedett uszodát 1930-ban Hajós Alfréd tervei alapján készítették el – aki sportsikerei mellett az 1924-es olimpia szellemi versenyén építészeti tervével ezüstérmet nyert –, majd az évek során és a megszervezett eseményeknek köszönhetően folyamatosan bővült. Természetesen a vízisportok kedvelői mellett mások is megtalálhatják a nekik megfelelő sportot. A Margitszigeten edzenek az Építők kajakosai, az országúti kerékpárosok és a mountain bike-osok is. A Margitszigeti Atlétikai Klubban, amit a második világháború után, 1949-ben építettek újra a mozogni vágyó fiataloknak, teniszezhetünk, focizhatunk és egyéb sportokat űzhetünk. Szintén nagyon sok

gyalogló választja a szigetet fő edzőhelyévé, és ne felejtsük el, hogy Budapest hatalmas futóközösségének is ez a központja. A Margitszigetet körülkerítő 5600 méteres rekortános futókört az utóbbi években felújították, így még többen látogatnak el ide, fiatalok és idősek egyaránt. Fantasztikus érzés, mikor az ember fáradtan, jó néhány kilométerrel a lábában szembetalálkozik egy sorstársával és a fáradtság ellenére egy rövid mosollyal maradék erőt öntenek egymásba. Kedvenc élményeim egyike, amikor a futás befejeztével elsétálok a sziget végéig és a nyári nap fényében kiülök a napra, és hosszú percekig nézem a Duna vizét. Persze mindenkinek mást

ad a sziget, de úgy érzem, nekem megéri ezért az egy élményért a maradék szabadidőmben kilátogatni ide. „Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni, és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is.” Úgy érzem, Szerb Antal szavai érzékletesen írják le, vajon mit is jelent számunkra a Margitsziget. Balogh Réka

Semmelweis Egyetem Medikus Zenekar

KULTÚRA

■ A zenekar 2008 szeptemberében

működik. Karmester Dubóczky Ger- csonyi ünnepségén, a Kulturális Naalakult a Semmelweis Egyetem va- gely, a Liszt Ferenc Zeneművészeti pok megnyitóján és Tokajban az Első lamennyi karának hallgatóiból. Az Egyetem negyedéves, karmester- Magyar Orvos-képzőművész Kiállíalapító tagokat kettős cél vezérelte. képzős hallgatója. Mind a művek ki- tás-sorozat megnyitóján. Júliusban peEgyik ilyen cél volt, hogy az Egyetem választásánál, mind a próbák időpont- dig egy háromnapos zenei táborban hallgatói a korábban megszerzett csiszoltuk hangszeres tudásunkat. hangszeres tudásukat egy olyan Idén mi játszottuk a Gólyabálon a A tavaszi félévben tervezett koncertek együttesben kamatoztathassák, nyitókeringőt és számos egyetemi ahol mindenki szeretetből zenél, rendezvényen vettünk részt, valaahol a tagok a tanulás mellett igéÁprilis 23-24: Muzsikáló Egészségügyiek mint az egyetem hivatalos karáXIX Nemzetközi Találkozója, Pécs. nyes körülmények között kapcsocsonyi ünnepségén is koncertet lódhatnak ki. Másrészt, hogy az Július: zenei tábor adtunk. igényes próbáknak és a lelkeseRepertoárunk: Bach: h-moll désnek köszönhetően, az akkor Szvit, Händel: Concerto Grosso még évente három-négy alkalommal jainak megadásánál, mind a koncerte- Op. 6, No. 1, G dúr, Händel: Vízizehangversenyező zenekar produkciói ken való részvételnél a Semmelweis ne No. 3 Szvit, Vivaldi: a-moll Ketaz Egyetem kulturális életének jelen- Egyetem követelményrendszerét fi- tősverseny, Csajkovszkij: Diótörő, tős eseményeivé váljanak és a Sem- gyelembe vettük, így heti egyszer pró- Virágkeringő. melweis Egyetem egy új, magas szín- bálunk (koncert előtt lehet heti két alEzen túl a kamarazenekarunkkal vonalú zenekarral gazdagodjék. A kez- kalom), kedden, este hattól nyolc órá- vállaljuk a rövid határidős, egyetemi, detek óta a zenekar számos olyan tag- ig óráig, a Gyógyszerésztudományi kulturális események zenei programgal bővült, akik nem a Semmelweis Kar Gyógyszerészeti Intézetének ját. Terveink a tavaszi félévre: Mozart: Egyetem hallgatói. Könyvtárában (Hőgyes Endre utca 7- Andante for Flute in C, K. 315, II. A zenekar harmincöt főből áll, 9.), csak szorgalmi időszakban. Brandenburgi Koncert. klasszikus szimfonikus és vonós, illetTavaly játszottunk a Dies Acadeve fúvós kamaraegyüttes felállásban is micuson, az egyetem hivatalos karáTóth Luca VI. évf. 5. szám

35


SZINAPSZIS

Kórház a Vár alatt KULTÚRA

Jártál már a Budai Várhegy gyomrában? Tudtad, hogy a második világháború alatt egy sebészeti szükségkórház működött tizenöt méter mélyen a föld alatt? Ez az intézmény maradt a főváros ostroma során az utolsó, ellátást biztosítani tudó kórház.

■ A háború után bezárták, a

1958 és 1962 között titkosították és kibővítették, hogy vegyi- és atomtámadás esetén is használható legyen. A tervek szerint a János Kórház kijelölt orvosai, nővérei kezelték volna itt a vegyi- vagy atomtámadás túlélőit. A létesítménybe vezényelt orvosok és ápolók az 1980-as évek közepéig tartottak évente polgári védelmi gyakorlatot a kórházban, ki-ki elpróbálva a saját szerepét konfliktus esetén. A szigorúan titkos 1945 nyarán bezárták, majd néhány minősítést 2002-ben oldották csak helyiségét bérbe adták oltóanyag-ter- fel. melésre. A hidegháborús feszültség A kiállítás: A Terror Háza Múzeuhatására viszont az 1950-es évek ele- mon kívül nincs olyan létesítmény ma jén újra megkezdték felszerelését, és hazánkban, amelyet már a második világháború, valamint 1956 során is használtak, és jelenleg is a korabeli eseményeket élethűen bemutató kiállítást láthatnak benne az érdeklődők. A Sziklakórház azoknak az áldozatos orvosoknak, nővéreknek állít emléket, akik a legnehezebb körülmények között is helyt álltak, és fenntartották az utolsó pillanatig a gyógyítás eme bizarr erődjét. Az állandó kiállítás több mint nyolcvan viaszfigura segítségével kelti életre a Sziklakórház egyes időszakatovább bővítették. 1956-ban ismét it. A viaszfigurákkal és korabeli berenszükség volt a létesítményre, a for- dezési tárgyakkal felszerelt létesítradalom harmadik napján, október mény zegzugos termeiben a hatvan25-én nyitották meg, ellátást biztosít- perces túrák felejthetetlen időutazást va mind magyar, mind szovjet sebe- biztosítanak a háborús orvoslás múltsülteknek. jába. Ráadásul a szuvenírboltban ritkaságnak számító ötven-hatvaÁllandó kiállítások a Sziklakórházban néves egészségügyi felszerelést – kötszereket, egészségügyi táskát teljes tartalommal, Második világháborús hadikórház és egészségügyi kiállítás (1944-45, 1956) egészségügyi ládát, stb. – is be Második világháborús német harcálláspont és vezetési pont (1945) lehet szerezni. Atombunker és polgári védelmi kiállítás (a hidegháború időszaka, 1950-1970) A háborús ellátás orvosi eszközei, műszerei (1944-1980) Ács Orsolya Tábori katonai műtő www.sziklakorhaz.hu

kommunista diktatúra évtizedei alatt titkosították, atombunkerré fejlesztették. A korábban LOSK 0101/1 rejtjelszámú Sziklakórház 2008-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Ismerd meg a nagy orvoselődök munkáját! Világháborús időszak: A várhegy mélyén körülbelül tíz km hosszúságú barlang- és pincerendszer kanyarog, melyet az ott lakók folyamatosan használtak, bővítettek, átalakítottak. Légoltalmi és egészségügyi ellátási megfontolásokból az 1940-es évek elején egy sebészeti szükségkórházat kezdtek építeni a barlangrendszerben. Átadására 1944 februárjában került sor, bejárata az I. kerületi Lovas úton volt, felügyeletével a Szent János Kórházat bízták meg. Három nagy és egy kis kórteremmel, egy korszerű műtővel, röntgennel és sürgősségi részleggel is rendelkezett. Műszakilag és orvostechnikailag egyaránt korszerűnek számított. A létesítményben váltásban dolgozó körülbelül negyven orvos és vöröskeresztes nővér borzalmas körülmények között, rendkívüli teljesítményükkel sok száz civil és katona életét mentették meg. Az ostrom idején már eszköz- és gyógyszerhiánytól szenvedtek. Előfordult, hogy a halottakról kellett leszedni a kötszert, és rátenni az élőkreY 1956 és a szigorúan titkos évtizedek: A sebészeti szükségkórházat

36

VI. évf. 5. szám


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS

VO-LUMEN

ZENE

Pophatározó, avagy iránytű a popkultúrában Mika (Michael Holbrook Penniman)

■A

huszonhatesztendős bejrúti születésű, libanoni és amerikai gyökerekkel rendelkező, Párizsban és Londonban nevelkedett brit énekesdalszerző 2007 telén robbant be a köztudatba, miután Grace Kelly című dalával és védjegyének számító falzettjével sikeresen uralta a slágerlisták élét világszerte. A Life In Cartoon Motion címet viselő bemutatkozó albuma közel hatmillió példányszámban kelt el, továbbá számos díjat tett zsebre – nemrég lovaggá ütötték Párizsban, bár a címmel járó érmét még aznap elveszítette valahol a gloucester roadi metróállomás közelében –, de ellentábora sem elenyésző. A kritikusok szerint hangzása kísértetiesen á la Scissor Sisters és Freddie Mercury (Queen), az azonban bizonyos, hogy a fürtös glam/pop/powerpop/dance előadó és a zenéjét körülölelő szivárványszínű mikro-univerzum igencsak „camp”, akárcsak egy Willy Wonka csokigyárával keresztezett utazó cirkusz. A sajtó többéves spekulációját követően a biszexualitását most már nyíltan vállaló fiatalember az ősszel jelentkezett második stúdióalbumával, melyet tematikailag a serdülőkorának szentelt, és már a lemez címével egy Hitchcock-referenciával indít: The Boy Who Knew Too Much. Az első single, a We Are Golden, a brit slágerlista negyedik helyén debütált, annak ellenére, hogy a dalhoz készült videóban az énekes alsóneműre vetkőzött. Az előkelő pozíciót csupán rövid ideig sikerült fenntartania, és a többi kislemezdal már nem kúszott az egyjegyű értékek közelébe, így kérdésessé válik, hogy az első korong sikerét vajon meg tudja-e ismételni. Pedig Mika – és producere – biztosra akart menni, így igyekeztek az első lemez slágereit kiindulópontnak tekintve azokat fondorlatosan újracsomagolni és átcímkézni. A Grace Kelly kisöccsének tekinthető az imént említett We Are Golden, és a falzettekben tobzódó diszkóhimnusz Rain – Európában a második kis-

lemezdal – a legújabb Relax (Take It Easy). A Blame It On The Girls – mely az Egyesült Államokban a második, az öreg kontinensen a harmadik single – a Big Girl (You Are Beautiful) harmóniai egyszerűségét követi, valamint Happy Endingnek ott az I See You című negédes zongoraballada. Ezzel a felsorolással talán említésre is kerültek a jellegzetesebb dalok, melyek a lemez első felét képezik. A félúton hallható, karibi hangzású Blue Eyes az album mélypontja, melyet a

lemez végéig egy plateau-fázis követ. Talán a Toy Boy-t érdemes még kiemelni, mely mind zeneileg, mind prozódiailag eltér a többi daltól. Első hallásra egy ártatlan Disney-rajzfilm betétdalának tűnhet játékos fuvolaszólamával és a clavichordos hangzású, minimalista zongorakíséretével, de valójában egy pimasz és pajzán allegória, melyben a címszereplő „játékfiú” beszéli el egy fiúhoz fűződő szerelmének történetét, és egyben szemtelen rébuszban kürtöli szét a

szerző nemi orientációját. (N.B.: A címadás is kétértelmű, mivel a kifejezést gyakran használják egy érett asszony jóval fiatalabb dekoratív férfiszeretőjének megjelölésére.) Összességében egy könnyed, egységes lemez, mely néhol kissé izzadságszagú, és híján van az első album sikeréhez nagyban hozzájáruló üdeségnek. Mika elmondása szerint Tim Burton perspektívájából kívánta megközelíteni a dalokat, de félő, hogy a rendező műveinek szeretete nem egyenlő egyúttal azok nézőpontjának adoptálásával. Kritikusok a fiatalember debütálását egy új éra kezdetének tekintik, mely olyan teátrális zenészek előtt nyitott utat a mainstream média fókuszába, mint a Little Boots, a La Roux, a Florence and the Machine, az Alphabeat, Adam Lambert, és nem utolsósorban Lady Gaga, aki egyben a zenész jóbarátja is. Gaga – még Stefani Germanotta néven, barna hajjal és határozottan több öltözékben – 2007ben végigtombolta Mika összes new york-i koncertjét, és egyik fő múzsájának tekinti a fiatal britet. A fent megnevezett előadók mind tovább feszítették az extrémitást extravagáns imázsukkal, melynek eklatáns példája az aktuális Gaga-fenomén, és a közönség következményesen egekbe szökő ingerküszöbe. Kérdéses, hogy ezen tendenciák mellett Mika képes lesz-e tovább meglovagolni a divathullámot a már-már konzervatívnak számító megjelenésével, vagy a siker érdekében a radikalizálódás mellett dönt, s a következő album promóciójának alkalmával már tűzvörös latexben és lila parókában fog rúdtáncolni édes-keserű diszkó-passacagliákra. Addigra remélhetőleg már a lovagsághoz járó érméje is megkerülY N/A VI. évf. 5. szám

37


SZINAPSZIS

FÉM

SZÍNHÁZ

A Fészek Színház egy tíz éve működő diák- és amatőrszínház, melynek csoportjai iskolákban, kulturális intézményekben működő középiskolás együttesek, valamint egy felnőttek – egyetemisták, fiatalok társasága – alkotta színház, melyet az UDVARszínHÁZ Kulturális Egyesület működtet, saját kisszínháza pedig a VIII. kerületben található.

■ Eddigi legnagyobb sikerüket az elmúlt év elején érték el, amikor Cziczó Attila: FÉM című drámájával

elnyerték az Új Színház „Kőfal-pálya” Pályázatát. Így kapták a lehetőséget, hogy három előadás erejéig bemutathassák a drámát egy „igazi kőszínházban”, az Új Színház Bubik István Stúdiószínpadán. A bemutató sikere minden képzeletet felülmúlt, az érdeklődés akkora volt, hogy az előadás repertoáron maradt, azóta is az Új Színház műsorán van. Minek köszönhető mindez? Magunk sem tudjuk. Hiszen a közönségben megtalálhatóak középiskolás osztályok, csoportok, egyetemisták, fel-

38

VI. évf. 5. szám

nőttek, nyugdíjasok, gyakorlatilag nem lehet meghatározni őket. Az biztos, hogy a dráma mondanivalója – üzenete – elgondolkodtat, maga a színház ellenben ugyanúgy szórakoztat, ahogyan néha torokszorító csendeket generál. Pedig egyszerű játék ez, a fiatalok, kamaszok gondolatai a felnőtté válásról, kissé abszurd megközelítésben, játékosan. De a felületességnél azért mélyebbre ás, hiszen napjaink egyik legmeghatározóbb problémakörével foglalkozik: pénz, karrier, hírnév kontra párkapcsolat, család, gyerek. A nagykamaszból felnőtté váló fiatalok álmaiból, az előttük álló életről való elképzeléseikből bontakozik ki a szomorú valóság: mivé válik két ember életközössége, ha nem jól választják meg céljaikat. Ha megfelelve a rohanó világ, az önmagából kifordult társadalom kegyetlen elvárásainak, beletemetkezve a hírnév és a karrier hajszolásába, az én-központú, embergyűlölő szerepkörbe, pont a lényeg vész el: önmagunk és a körülöttünk élők meg- és felismerésével, a kölcsönös, valódi szeretet gyakorlásával saját valódi céljaink elérése, mellyel egy boldogabb, teljesebb élet élhető. A darabban végigkövethetjük egy fiú és egy lány (egy férfi és egy nő) téves életútválasztásának minden következményét. Olyan játék ez, melyben a végén a két vesztes, és velük

együtt a néző is fellélegezhet, a hibákat soha nem késő kijavítani, és az újrakezdésre mindenkinek lehetősége van. Samu és Lola a mai társadalom két meghatározó egyéni(etlen)sége, két (fél)életük üzenet a jövőnek, öregeknek és fiataloknak egyaránt: vegyétek észre magatokat és egymást, éljetek egész életet. Stella pedig, aki mindent lát, mindent tud, feltétel nélkül szeret, és akarja a jó (út)választást, mi nézők vagyunk, akik megkapjuk a feloldozást: az élet nagyobb és okosabb nálunk. Mindig nyújt újabb és újabb segítséget hibáink felismerésére és kijavítására, parányi létünk teljesebbé tételére, az újrakezdés lehetőségére. Időközben a FÉM lett a 2009/2010es évad legjobb magyarországi független színházi produkciója – a Paál István Diploma büszke birtokosa. Akit érdekel, végigélvezheti előadásunkat, hiszen tavasszal is játsszuk tovább az Új Színházban. Nyáron pedig körülnézünk Európában, Prága – Kazinbarcika – Narbonne – Zalamerenye – Monaco a tervezett útvonal. Akit pedig érdekel a Fészek Színház más produkciója, vagy maga a színházcsinálás, keressen bennünket, jöjjön el előadásainkra, próbáinkra – hiszen a csoport nyitott, bárkiből színjátszó lehet, legyen kezdő vagy gyakorlott, a lényeg: szeresse a színházat! Információ a színházról: www.cziczo.hu/feszekszinhaz/. Cziczó Attila és Szabó Ágnes



SZINAPSZIS

ALKOSS! KULTÚRA

Keglovits Klára Zsázsa Válogatás a pályázat idei alkotásaiból

Hetes számok alatt A nappal nem őriz, engedett lustán, és én észrevétlen siklottam haza. A szürke utcát elfolyósította a lilába csúszó álmos délután. Egy udvart – otthon – üresen találok. Csak most veszik észre, milyen fáradtak, heverő avarba leroskadhatnak az egész nap hurcolt hátizsákok. Hallok hangokat, mégse jutnak ide. Nem tartozik test, csak zúgás hozzájuk, kattogásuk, fásulva utált zajuk, buszuk, vonatuk – itt lakom húsz éve.

40

Egyszer kettő néha öt hónap véletlen Kicsit szédülök. Hosszú ez az este. Mért megy le a nap délután négy feleX X Egész nap le se fürödtem. Csak egy pulcsi van a hálóingemen: úgy vagyok, ahogy az ágyból kikeltem. és meleg zoknit vettem; – kettőt. Fázom. Téli álom porlik szempillámon. Anyával két terítőt ettünk ma le. (Nevettünk.) Mindkettőt tisztán terítettük – még ebéd, illetve vacsora előtt. Egy poharat is eltörtem. Ez nem az a nap. Pedig nem is stresszelek még a vizsgák miatt. Két sütit ettem, és kétszer pakoltunk be a mosogatóba. Két nap van még Karácsony előtt, és kettő telt el Hanuka óta. Minden kettő. Csak mi ketten vagyunk már: csak egy egy és egy más.

Sziréna emelkedik – az fél perc se – míg el nem mélyül, nem mozdul lábam. Bárki vagy város konzerv magányában, még kapaszkodj egy kicsit az életbe.

A világ rendje nem változott. Megvolt mindenki eddig is nélkülem a Fények Ünnepén, – ugyanúgy, mint idén – és nem fog hiányolni senki se, ha nélkülem megy majd le az összes éjféli mise.

Lámpa gyúl, majdnem ugyanolyan minden, mert nem figyeltünk, a nap már lement-e, s narancsos színük lett a leveleknek az okkersárga, súlyos fényű csendben.

Nem voltam ott soha, s nem hiszem, hogy leszek valaha, idén valahogy mégis hiányzik. Veled mentem volna.

Horzsolások

Kitépett kockás papírokra

Megint sebesre horzsoltad a szám: gyullad, lüktet száraz-cserepesen, pedig nem is vagy durva, csak talán mohó, falánk, torkos, telhetetlen.

Írok. Aztán áthúzom: minekX Betűk mint elkoptatott sinek sikoltnak a ceruza alatt: Átsiklik rajtuk a gondolat.

Szikla – izzol! – villámló pillanat; szorosabbra vonod arany övem. Lobmeleg lázban lánggá oldódva, latin szeretőm, Te légy a kövem.

Szavak – elhasznált szőnyegek, s szebbet aligha szőhetek. Amelyiknek nyomot hagytál szálain, leterítem, s alásöpröm álmaim.

Szél ölén ülök, szédülök, forgok, Forgószél velem, pörögsz köröttem; megbomlott ing, haj, valódi dolgok – szikra szeretőm, táncoló KövemX

Cirkalmas cikornyák: hiába verselek. Sohasem leszünk mi birtokos szerkezet. Lábad előtt mozdulatlan mondatok – nem alszom, de Rólad írni nem tudok.

VI. évf. 5. szám


2010. MÁRCIUS–ÁPRILIS

Magamramaradványok 1. Melletted nem maradt erőm verset is írni még Te elhagytál s rám szakadtak az esték Most ráérek gondolkodni miért 2. Magamtól eszembe se jutott volna De Te elvittél a Vidámparkba Micsoda szerencse, mekkora móka! S felültünk a hullámvasútra. Egy alagút után aztán kifogyott alólam a csúszda 3. Mint egy rossz szokáshoz ragaszkodtam hozzád Pedig láttam én hogyan teszel tönkre Még írtam is arról, hogyan hatoltál tüdőmbe, vérembe, bőrömbe Méregként a májba – Csak egyetlen kapu maradt zárva. Majdnem azt is betörted. Nyögöm az elvonási tüneted... 4. Te megpróbáltál a magad képére-kedvére faragni – neved is férfias erő – elvásott rajtam szépen lassan a szobrászvéső. Túl kemény vagyok valaki felpuhíthatna már s formázó hatalmas kezében alakulnék engedelmesen Fogjon tenyerébe ingébe rejtsen melengessen és nézze el nekem, ha néha hideg a kezem Szegény kicsi lány – így mondja – mennyit küzdesz, arra már nem marad hőd, hogy magadat is fűtsed

Boncolás Riadtan vette tudomásul a kék s a fehér gumikesztyűn keresztül az érintést. Undorító és fajtalan volt ezt a pillanatot mámorosnak érezni (s hogy nem vette észre magán azonnal, csak annál inkább) – de kéjes elragadtatással lelte benne gyönyörét. Borzongva, kamaszosan ujjongott belül, hogy első ijedtségében lebénult, s bár megrezzent, izmai megfeszültek. Nem mozdult el. Ezután már tudatosan, sunyin továbbra is a kismedencei szervegyüttes felvágott hólyagján nyugtatta a kezét, hogy még egy töredékkel megnyújtsa a pillanatot; s nem mert a magyarázó férfire nézni. Kétségbeesést tapasztalt magán, mikor mégis magára maradt megismerő keze a hideg, halvány nyálkahártyán, s a katéterrel sebzett piszkos-vörös belövelltség a természetes latex kaucsukon keresztül végtelenül simának és idegennek tűnt. A halott, aki ott feküdt arcára húzott skalppal, lábujján a nevével a kemény fémasztalon, néhány napja még nagyszerűen érezte magát. Végre hazament a kórházból, megvacsorázott, saját kényelmes ágyában aludt; reggel egy törékeny, tömött kis véletlen, a vérlemezkék megfélemlített ragaszkodása egymáshoz elzárta a koszorúerek baloldalt elöl leszálló vékonyka, elefántcsontszínű ágát, s most megtartott redőzetű gyomrából és a vékonybél kezdeti szakaszából puha kövecsek és sötétzöld, epésen festenyzett, sűrűn folyó, emésztetlen bűzös bennék ömlött össze a gombos olló nyomán. Mindenki hátrált egy lépést. Csupasz testén végigcsorgott, ami kancsóba kimert véréből maradt, üres belei hosszan, laposan és zöldesszürkén tekergőztek mellette, megnagyobbodott szíve mozdulatlan, fényesen simult a kivett máj mellé – halvány derengésként tükröződtek vissza egymás felszínén. Pillanatnyi benyomások voltak ezek, s befogadóikban nem a kórbonctani leírás általános szabályai szerint tudatosultak. Bámultak rá, még fel kellett dolgozni az új látványt, elnyomni a kellemetlen bűntudatot, hogy szemérmetlenül meglesik az addig ismeretlen színeket, a természet egy rég elásott titkát, amit a bőrébe zárt az Embernek. Biztos helyre: ahová nem látni, csak mikor már megszűnik a létezés hétköznapi formája, a tudni vágyott nagy titok; mikor elröppen a csoda, s csak a nyoma marad, hogy erre járt. A bűvészdoboz az előadás után. Vagy annyi se, csak a nézők közé hajított virág. A Varázshegy csapdája ez: az élet nem értheti meg önmagát... (folytatása következik)

VI. évf. 5. szám

41


SZINAPSZIS

Degas-tól Picassóig KIÁLLÍTÁS

Francia mesterművek a Szépművészeti Múzeumban, időszakos kiállítás (2010. jan. 28–25.) Szeretném leszögezni, hogy szeretem a francia impresszionistákat, és a modernebb festészeti irányzatokat általában szintén. Volt már néhányszor részem igazán lenyűgöző kiállításélményben - lehetséges, hogy ebből adódik az a hiányérzet, ami ennek a kiállításnak a megnézése után maradt bennem. Ennek ellenére mindenképpen csak ajánlani tudom, kellemes áttekintő képet ad a témaként választott művészeti irányzatokról, főleg ha az ember eleve ilyen elvárásokkal indul el megnézni.

■ Manet-tól származik a híres mon-

dás: „Azt festem, amit látok, nem pedig azt, amit mások látni akarnak.” számomra ebben rejlik az impresszionizmussal kezdődő modern festészeti korszak lényege – a sajátos, jellegzetes új technikák mellett az elvi háttér az, ami igazán magával ragad: nem az abszolút valóság köszön vissza a képeken - a művész benyomása, érzése jelenik meg a vásznon. Hosszú, és rögös út vezetett a hagyományos akadémikus művészettől az új, modern szemléletű impresszionista, és a későbbi posztimpresszionista képekig, de az új generáció ’lázadása’ úgy hiszem, egy elég virágzó korszaknak nyitott kaput. A Szépművészeti Múzeum jelenlegi kiállítása Morozov és Szcsukin orosz műgyűjtők képeiből jött létre. Az ötvenöt képből álló gyűjtemény lényege, hogy felvonultatja a 19-20. száza-

42

VI. évf. 5. szám

di festészet nagyobb alakjait és irányzatait, a romantikától kezdve az impresszionizmuson, a fauvizmuson és az avantgard-on át egészen a korai kubizmusig. A kiállítás hazai rendezője, Tóth Ferenc külön kiemelte, hogy szerinte az előző századforduló volt a művészettörténet egyik legizgalmasabb korszaka, és ugyanekkor indult a modern műgyűjtés is. Talán ebből a megfontolásból került külön hangsúly a két gazdag orosz textilgyáros gyűjtői habitusának elemzésére és összehasonlítására. Minden kép mellett egy rövid ismertető számol be hűen a vásárlás, vagy akár a festők megbízásának körülményeiről, ami egy ideig még érdekes is, de egy idő után már kevés újat tud mondani. A tárlat első terme a látványközpontú festészet fejlődését követi nyomon a realizmustól az impresszionizmusig, így örömmel üdvözölhetjük Corot, Pissarro, Monet, Manet és személyes kedvencem, Sisley főként természeti témájú képeit a falakon. Inkább nagyvárosi hangulatot árasztanak Renoir és Degas festményei, Cézanne munkái pedig már egy egészen új látásmódot sugallnak – ez vezet minket át a következő terembe. A második teremben modernebb a hangulat, a posztimpresszionizmusba a talán legerőteljesebb képviselői, Van Gogh és Gauguin, illetve egy általam különösen kedvelt festő, Toulouse-Lautrec vezetnek be minket. Szinte tüntetőleg hívja fel magára a figyelmet a fauvizmus Matisse vásznain, elegánsan harsog az avantgard Rousseau bizarr dzsungeleiben, és a korai kubizmus is ránk köszön néhány Picasso-festményről. Ez a rövid felsorolás alapvetően nagyon jól hangzik, főleg

hogy a legnagyobb neveket emeltem ki, de mindegyik jeles festőtől egy, maximum kettő darab kép szerepel a falakon, ami bennem némi hiányérzetet hagyott. Minden új név és új hangulatú kép után megörültem, és vártam a folytatást, 'még, még, még' - hangulatban... de sajnos már kénytelen voltam a következő festő stílusára ráhangolódni. Bár az impresszionisták koherens csoportnak tartották magukat, mégis a művészi függetlenséget tekintették a legfőbb céljuknak, és így egészen más hangulatot képviselnek a különböző festők egymást követő képei, nem beszélve a későbbi korszakok egészen eltérő stílusirányzatairól – ez újra és újra megtöri a kiállítás ívét. Ugyanakkor a rendezők egyik célja éppen a korszak stiláris sokszínűségének bemutatása volt, amit ilyen jellegű hiányérzet nélkül nehezen tudtak volna megvalósítani. Leginkább aranyos kis kiállításként tudnám jellemezni. Belegondolni is rossz abba, hogy a sztálini szigor alatt ezek a képek hosszú évekig ládákban hevertek Moszkvában. Mégis, ha az ember kedveli ezeket a festőket, érdemes inkább a párizsi Musée d'Orsayban körülnézni, vagy reménykedni, hogy előbb-utóbb újra küldenek még ötvenötnél is több képet nekünk Budapestre. - Soós Nóri




Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.