Építészeti örökségeink jövője A Beregszászi Nagy zsinagóga rehabilitációja

É PÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGEIN K JÖVŐJE

A BEREGS ZÁSZI NAGY ZSINAGÓ GA

REHAB ILITÁCIÓJA

T ÉMAVÁLASZTÁS

A kortárs építészet egyik legnagyobb, legproblémásabb és legmegosztóbb kérdéseként tárul elénk az elmúlt évszázadok építészeti örökségé. Ha végig járjuk Nyugat-Európa történelmi városait, megannyi grandiózus, impozáns épületet láthatunk, amelyek máig lenyűgöznek minket, akárcsak alkotóik munkássága. Kelet-Európában ezeknek az értékeknek a megőrzése azonban egy fokkal nehezebb, melynek egyik legfőbb kiváltó oka az anyagiakban és hatalmi játszmákban keresendő.

Az utóbbi évtizedek gazdaság-politikai változása, a világ infrastruktúrájának drasztikus növekedése, a befektetők profitorientáltsága, a szegényesebb életmód és még sorolhatnám az okokat, amik veszélybe sodorják az olyan építészeti alkotások értékeit, amelyek pl. Beregszász városában is megtalálhatóak.

Kisgyermek voltam, amikor először a városban jártam. Vidéki gyerekként mindig izgalommal töltött el, ha szüleimmel a városban tudtam tölteni néhány órát. Aztán nagyon sok tanulmányi vetélkedőn is megfordultam, többek között ún. járási és megvej olimpiádákon". Az emberek nyüzsgésé, a hatalmas épületek, a piac sokszínűségé, és egyáltalán az, hogy rengeteg hivatalos és személyes ügyet is el lehetett egy helyben intézni, megszülte ezt a fajta kötödésemet a városhoz, amely számomra egyre kedvesebbé vált az évek folyamán. S így pár évvel később, tanulmányaim végéhez érve azon gondolkodtam, hogyan tudnám ezt valamelyest meghálálni, még ha diplomamunkám csak hipotetikus brainstormingolás is marad, én úgy érzem, legalább ennyivel tartozom szülőföldemnek.

Szakdolgozatom és diplomamunkám központi témája tehát egy olyan helyi épülettel köthető egybe, amely egykor zsinagógaként funkcionált, később használaton kívülre került, aztán színházzá alakult, s most ismét használaton kívülre helyezték szerkezeti állapotromlás miatt.

Témámban szeretnék egy kicsit jobban ráfókuszálni az árván maradt zsinagóga épületek újraértelmezésére. Középpontba a hajdani beregszászi izraelita templomot helyezném. Ezzel kapcsolatban megemlítem a város és a beregszászi zsidóság történetét, továbbá szó lesz a zsinagógák belső tereinek mai hasznosításáról néhány hazai és külföldi példán keresztül.

Úgy gondolom, a beregszászi zsinagóga túlságosan is meghatározó helyen helyezkedik el a város szövetben ahhoz, hogy ne foglalkozzunk vele mélyebben.

B EREGSZÁSZ VÁROSÁNAK RÖVID TÖRT ÉNELMI

ÁTTEKINTÉSE

A Beregszász városa Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján helyezkedik el. Jelenleg a beregszászi járás székhelye, a legnagobb magyarlakta város Kárpátalján.

Beregszász története még a régmúltra tekint vissza. A honfoglaló magyarok a Borsova erődöt tették meg a vidék központjának és a tatárjárásig várispánságként van említve. Ezt követően királyi privilégiumot adott a városnak az uralkodó. Az Anjou-korban vette kezdetét a vidék városiasodása. 1

A város alapítója Lampert herceg volt, aki 1063-ban kapta meg a területet. Ezt követően az Árpádházi királyok kezére jutott és azok örököseire.2 1504-től írják az okmányokban a várost következetesen Beregszásznak.2 A történelem folyamán szabad királyi városi ranggal is rendelkezett, a XVI. századtól fontos helyszíne volt a tiszaháti reformációnak. A Rákóczi-szabadságharc is a beregi Tiszahátról vette kezdetét.2,3 A település korábban hat különálló egység egyesítésével érte el mai képét. „ A települések pedig a következők voltak: Lamprechtszász vagy más néven Lampertháza, egyes iratokban Zaas, továbbá Urkut-Telek, Nagy- és Kis Bulcsu, Új-Város, Ardó. Lampertháza és Urkur-Telek a XIII. században egyesültek. Új-Város a XVIII. században csatlakozott hozzájuk. A másik három települést 1957-ben csatolták Beregszászhoz ".1

1919-ig, majd 1938 és 1944 között Beregszász Bereg vármegye székhelye volt. Ezt követően Csehszlovákia része lett az első világháború eredményeképpen. Néhány évre újra visszacsatolták Magyarországhoz az első bécsi döntés által, majd a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolták. A Szovjetunió felbomlása után 1991-től Ukrajna részeként tartjuk számon.2,3

Az 1910-es népszámlálás alapján a lakosságának 96%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát, de fontos megjegyezni, hogy Beregszászban is nagyon jelentős, a lakossá legalább 30%-át kitevő, jó részt magyar ajkú zsidó népesség élt.3 A világháború után a város népessége növekedett ugyan, de a magyar lakosság aránya csökkent.

1. Szlivka József: Architectura Civitatis Privilegiatae Beregszász, Budapest, 2007

2. Bodnár Zsolt: Beregszász városának rövid története, 2014.07.27, (Utolsó letöltés: 2022.02.04.)

http://haromhatar.hu/index.php/kultura-menu/varosaink-tortenete/319-beregszasz-varosanak-rovid-tortenete.html

3. Erőss Ágnes: Beregszász köztereinek színelváltozása, Szépirodalmi figyelú - 19. évf. 1. sz., Beregszász, 2020

1. Lampert Herceg emléktáblája

A B EREGSZÁSZ I ZSIDÓSÁG

B EVEZETÉS

Beregszász több ország része volt az évek során, 1919-ig az Osztrák-Magyar Monarchiához, 1938ig a Csehszlovák Köztársasághoz, míg 1945-ig Magyarországhoz csatolták, 1945-től pedig a szovjetorosz hatalom részét képezte.1

A magyar és ukrán többségű közigazgatási járási területen a 20 000 lelket számláló zsidóság is említésre méltó, melynek szellemi központja a beregszászi hitközösség és azok létesítményei voltak. A zsidóság betelepítésére a XVII. századtól van említés, mely akkor még csak 100 fő zsidót számlált. Jicchák Rochlitz rabbi, Avraham Jehuda Lájb Schwarcz (Schwarcz Ignác) Chatam Szofér tanítványaként indította be igazán a zsidó hitközösség életét, de majd csak 1861-től. Mivel azonban ő az ortodoxia szellemében vezette a zsidóságot, így haszid irányzat követeivel való több nézeteltérés miatt az 1880as évek elején lemondott a rabbiszékről. Aztán Slomo Schreiber (Schreiber Salamon) tölti be a rabbiszéket 1887-től egészen 1928-ig, ekkor virágzott fel igazán a zsidó közösség. Elnökükként Vári Sándor téglagyárost választották, alelnökeinek pedig ifj. Kroh József földbirtokost és Klein Sámuel nyomdatulajdonost szavazták meg, főjegyzője pedig Grünbaum Mór lett.1

1867-ben az Osztrák Magyar Monarchia által hozott egyenjogúsításról szóló törvénye nagy változást hozott a zsidóság számára is, mind gazdasági, mind kulturális téren fontossá vált, mely helyet kínált a törvényhozásban és közigazgatásban, sőt Beregszász, mint város és járás életében is fontos szerepet töltöttek be.

Közülük kereskedők, gyárüzem alapítók és földbirtokosok

emelkedtek szabadfoglalkozásúak, ki, a Csehszlovák Köztársaság

idején pedig jóval fontosabb

tisztségeket is betöltöttek, mint hivatalnokok, beosztottak, nagyipari vállalkozók. Az 1928-ban

elhunyt rabbi helyét veje, Hirsch

Slomo töltötte be. 1

2. Bocskay utca, Beregszász, XIX. sz. I. fele

1. Dobos Sándor-Molnár Ferenc: Kárpátaljai holokauszt. 1944 - az elhurcolások éve, Kálvin Nyomda, Beregszász,2015

A BEREGSZÁSZI ZSIDÓSÁ G ÉLETE A XX . SZÁZAD ELSŐ FELÉIG

Az 1929-es magyar zsidó lexikon így írja le Beregszászt: „Beregszász (Beregšaš, Cs.-Szl., Ruszinszkó), 18.000 lak. A zsidó hitközösség 1200 családban, 5000 lelket számlál, 750 adófizetővel. A város zsidóságának kereskedelmi, gazdasági és kulturális tevékenysége már rég túlnőtte a helyi kereteket és intenzív munkájuk által úgy a város, mint a környék lakosságának megélhetését erősen elősegítik. Gazdasági téren a messze híres bortermelés fokozásában a zsidó termelők és kereskedők első helyen állnak. a Schwartz, Hartman családok már hosszú évtizedek óta a világkereskedelembe kapcsolták a B.-i borpiacot. Ipari téren a zsidók által alapított Vári, Kont, Winkler-téglagyárak B. és környéke ipari munkásságának adnak állandó kenyeret. A városban lévő hat bank közül négy bank zsidó igazgató vezetése alatt áll. A bankok között a kisembereket segítő Zsidó Hitelszövetkezet (Joint igazgatója Reisman Simon). A kereskedők, akik a lakosság legnagyobb részét látják el árukkal, kulturális téren is szépen működnek. Az 1927-ik évben László Andor bankigazgató elnöksége alatt felépítették a kereskedők székházát és annak keretében színházi és mozielőadások számára is helyet adnak a B. lakosságának. A közhivatalokban igen sok zsidó vezető tisztviselő van, akik működésükkel az öszlakosság megelégedését érdemlik ki. Földes Ervin és Ellovics József, mint tábla bírák működnek a törvényszéken. Kasztor Sándor évtizedek óta jegyzője B.-nak, Fehér Emil az állami építészeti, Méhes Samu a városi főmérnök. Vincze Hugó több évig volt a város kormánybiztosa. Ruszinszkó tartományi gyűlésébe legutóbb Kroó Sándort, mint a zsidópártnak vezetőjét választották be. A közéletben jelentékeny szerepet töltenek be: Hartmann Fülöp, Weisz Sali és Fischli, Katz Jakab, Hausman Áron, Hamburg Salamon, Hartman Ferenc, Izrael Dávid, Schönfeld Hermann, Fränkel Jónás, Mandel Emil, Brummer Nándor, Kertész Ede és Mór és ezek családjai. Kulturális és szociális téren a város nagyszámú zsidó intelligenciája állandóan hatalmas munkát fejt ki. Az irodalom és művészetpártoló egyesület elnöke Klein Jenő és úgy ennek, mint a színpártoló, valamint a többi kulturális egyesületek tagjainak nagyobb százaléka a zsidóság köréből kerül ki. A hitközség által alapított Chevra Kadisa elnöke Schwartz Salamon. A B. -i zsidó temetőt 1927. megnagyobbította és tervbe vette a csatornázását. A B.-i rabbinátus által alapított Talmud Tóra intézet, amelynek vezetői Schwartz Jenő és Mermelstein Hillel, a vallási oktatás terén fejt ki eredményes működést. A B.-i izraelita Nőegyletet nagy szeretettel és megértéssel vezetik: özv. Weisz Ignátzné és Kertész Mórné elnöknők. Āz Izraelita Leányegylet kulturális

és jótékony céllal foglalkozó egyesület első elnöknője: Braun Amália orvos volt, mostani vezetője pedig Mandel Jenőné (Klein Aranka). A hitközség egy négyosztályú elemi népiskolát és két vallásoktatási iskolát tart fenn. Az elemi iskola Oppman Kálmán és Berkovits Mayer igazgatósága alatt áll és az iskola

működése iránt az országos iskolai referátus többször elismerését fejezte ki. A Hirsch Sámuel rabbi

által vezetett jesivának 100 növendéke, a Talmud Tóra iskolának 160 állandó növendéke van. A

városban négy rendes és öt mellék imaház van. A hitközség évi költségvetése mintegy 700 000 ?. korona; filantropikus és szociális célokra ebből 80 000 ?. koronát áldoznak évente. Külön egyesület gondoskodik a B.-i városi közkórház zsidó betegeinek rituális élelmezéséről. Ez az egyesület Ösztreicher Ignátz és Friedman Áron vezetése alatt áll."1

Kárpátalja 1939-es visszacsatolása a zsidó közösség számára negatív törvénykezéseket eredményezett, mind gazdasági, mind szociális téren. Főként munkaszolgálatokra kötelezték, de ez inkább megerősítésére vált a zsidó közösségnek. Több törvény is született az értelmiségi pályákon való részvételük szabályozásában, 1938-ban 20 %-ot engedélyeztek, míg 1939-ben már csak 6 % volt megengedett a foglalkoztatottak között a tanulásra. Még nehezebb helyzet várta őket 1941-től: zsidó csak zsidóval házasodhatott, mindenki zsidónak számított, akik két zsidó nagyszülővel rendelkeztek, s ha nem tudták igazolni magyarságukat, akkor sajnos a halál várta őket. Mintegy 16 000-18 000 ismeretlen állampolgárságú zsidót, 1941 augusztusában lemészároltak az ukránok és németek közreműködésével. 1942-ben pedig már a földtulajdonok is elvételre kerültek, majd a férfiak többségét Ukrajnában kényszermunkára vitték, ahol német erődítményeket építettek. A kereskedők és ipari rétegűek is mind létszámcsökkentés alá estek, engedélyek visszavonásával is szabályozták őket. 1942-43 között többen fagyhalál vagy éhhalál áldozatai lettek, ezek között beregszászi zsidók is életüket vesztették. A nyomás hatására többen megpróbáltak visszamenekülni Izráelbe.2

Az orosz fogságból visszatértek közül sokan átengedték tulajdonaikat. Egy 1943-as adat szerint 1136 személynek kellett lemondani családi vagyonáról Beregszászon. 1944-től alig maradtak a beregszászi hitközösségben férfitagok, bár a felszabadulás reményében megpróbáltak fennmaradni. Mégis az 1944. március 19-ei német megszállás a zsidók számára a legtragikusabb korszak kezdetét jelentette. Adolf Eichmann vezetésével 437 ezer embert deportáltak Auschwitz-Birkenauba, ahol lemészárolták a többséget. Ez Beregszászon élő zsidó közösségre is rányomta bélyegét, ugyanis Gestapo bevonulásával 1 millió pengő beszolgáltatására kötelezték a hitközösség vezetőit, 24 óra alatt. Egyfajta megbélyegzésük is kialakult, a sárga csillag viseletével, sőt továbbra is tiltások, elkobzások sorozata követte egymást. 1944. április 16-án kezdődött az északkelet-magyarországi zsidó lakosságnak

összegyűjtése, főként a nagyobb városok téglagyáraiba, mint Munkács, Ungvár, Huszt, Técső, Beregszász és Nagyszőlős. Mintegy 11 000 főt a Vály- és a Kont-téglagyárba tereltek, ahol nagyon nyomorúságos helyzetben kellett élniük, minimális víz és higiénia alatt. Gettókba zárták őket, a következők szerint: Munkácson 13 000, Ungváron 18 000, Nagyszőlősön 12-14 000 zsidót. Mindez május közepén kezdődött, ahol a deportálások mentek végbe, szállításuk gyorsítása miatt többségük Auschwitzban életét vesztette.2

1. Dobos Sándor-Molnár Ferenc: Kárpátaljai holokauszt. 1944 - az elhurcolások éve, Kálvin Nyomda, Beregszász,2015

2. Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok, No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A

HOLOKAUSZT BEREGSZÁ SZI TÚLÉLŐI ÉS A VÁR OSI ZSIDÓSÁG

NAPJAINKBAN

A gettók megalakítása Beregszászon is elkezdődtek, melyek a Vári-téglagyárban és Weisz-tanyán lettek kialakítva, így az 1944-es 6.163-as belügyminisztériumi rendelet alapján ide gyűjtötték össze a zsidókat. Többségük innen lett négy részben is átszállítva Auschwitzba, 1944.május 16 és 29 között, 1945-ben nagyon kevesen tértek vissza erről a helyről." Minösszesen 1000 lélekszámot meghaladó zsidóközösség jött vissza a beregszászi járásba a második világháború után, akik között 350 személy aktívan tevékenykedett a vallás terén is. 1

Napjainkban a magyar zsidóhitközösség kb. 50-80 főt számlál Beregszászon (Beregszászi Zsidó

Hitközség), akik próbálják fenntartani az helybeli zsidó kultúrát, hagyományt és gyakorolni a hitet. Mivel a zsidó közösségek szombatot tartják az Úr napjának, így szombatonként kerül megrendezésre gyülekezésük, a Zrínyi llona utcán található zsinagógában, melyet a fő vallási ünnepeiken is igénybe vesznek.1

Jelenleg a jótékonysági Shalom Alapítvány is igyekszik aktív részt venni a közösség működésének fenntartásában. 1

1. Dobos Sándor-Molnár Ferenc: Kárpátaljai holokauszt. 1944 - az elhurcolások éve, Kálvin Nyomda, Beregszász,2015

A XIX . SZÁZAD ZSINAGÓGÁI K ELET - K ÖZÉP - E URÓPÁBAN

Z SINAGÓGAÉPÍTÉSZET , MINT MŰFAJ

A zsinagógaépítészet a judaizmus életszemléletéből fakadóan minden más építészeti műfajtól eltér. Tiltja az ószövetségi képi ábrázolást, maguk az épületek pedig mint egy pótszerepet töltenek be, tehát nem szent helyek, vagyis a zsinagóga az emberek gyülekezésére szolgáló tér, mintsem Isten lakóhelye. A zsidó emancipációnak köszönhetően a XIX. század második felétől a Kelet-Európában megjelent zsidó közösségek olyan épületeket építettek, amik közösségük befogadását jelképezte a többségi társadalomban, egyfajta párbeszédet kezdeményez.1

A művészetet illetően a zsidó hagyomány nem volt tiltott sem a mindennapi életben, sem a zsinagógákban, viszont fontos, hogy nem jeleníthet meg Istent. Tehát olyan formavilágot alkalmaztak, amely képes volt elkerülni a bálványimádó képi megjelenítéseket és elősegítette a zsidó liturgia törekvéseit. Az ábrázolás bűnét elkerülését úgy oldották meg, hogy más építészeti kultúrából vett elemek hatásait megváltoztatták, hogy azok a judaizmus által elfogadhatóvá minősüljenek. Pl. a keleti identitás a keleti stílusból adoptált zsidó ikonográfiával jelenítették meg, a XIX. század végén pedig már a nemzeti stílusirányzatok kevert elemeit is felhasználták.1

Klein Rudolf elmélkedéseiben és írásaiban arra a következtetésre jut, hogy a zsinagógaépítészet nehezen tekinthető zsidó művészeti műfajnak, mivel a zsidó elvek akarva akaratlanul is megtörnek benne. Míg az építészet látszólag megkerüli a bálványimádást, a zsinagóga, kisebb léptékben, mégiscsak megismétli a Teremtés történetét, ezzel egy teret hoz létre és megkérdőjelezi az egyetemes tér létét, valamint Isten határtalanságát és korlátlanságát.1

Egységes zsinagóga építészeti műfaj igazából sosem jöhetett létre, mivel az a judaizmus alapelveit kívánta volna megtagadni. Ennél fogva egy nyílt tervezési formát sikerült létrehozniuk.1

1. Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782-1944, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest, 2014

Z SINAGÓGÁK STÍLUS - ÉS TÉRELEMZÉSE

Ahogyan kezdett megnyílni a zsidók körül a társadalom és annak különféle lehetőségei, ebből fakadóan az újonnan épült zsinagógák is nyitottak maradtak a környező kultúrákra, s ennek köszönhetően épülhettek be különféle építészeti elemek a zsinagógaépítészetbe. A kor zsinagógája tulajdonképpen ennek következtében mindig tükrözte a keresztény társadalom építészetét, úgy mint a paraszt-polgárházakat, palotákat, ipari épületeket vagy keresztény templomokat, székesegyházakat.

„A 19. századi keresztény társadalmakban a politikai pluralizmus megerősödésével az építészet is sokszínűbbé vált. Elősegítette, hogy a zsinagógaépületek mind stilisztikai, mind építészeti alkotóelemek tekintetében, mind szerkezetük, méretük, keresztény környezetükhöz, vagy a zsidó közösség épületeihez való alkalmazkodásuk vonatkozásában, a kor leggazdagabbjává váljanak.

Minden egyes, ebben a korban született zsinagóga a fenti elemek szabad kombinációja. Releváns tipológia csak ezen a felismerésen alapulhat, számba véve a következő elemeket: alaprajzi elrendezés, méret, tömegkompozíció, tartószerkezet és a környezethez való viszony.” 1

A XIX. század zsinagógái nem egy általános zsinagógastílust reprezentáltak, hanem ennél egy sokkal komplexebb szerkesztési rendszerben jöttek létre, amelyet mátrixalapú szerkesztési módszernek nevezünk. A mátrix módszer a felvilágosodás után megjelent építészeti elemek szabad kombinációján alapul. Egy adott zsidó közösség saját igényeinek, anyagi lehetőségeikhez mérten válogathattak a 8x8as tipológiai mátrix építészeti elemei között. 1 „A 19. századi zsinagógák besorolása a mátrix módszer nyolc kritériumának figyelembevételével történik, amely alapján a zsinagógák több mint 90 százaléka besorolható valamelyik típusba. A fő kritériumok a következők:

• külsőtömeg-kompozíció;

• enteriőr, belső tér – arányok, tagolás, térfókuszok száma és elhelyezése, lépték;

• a belső építészeti nyelve (díszítése);

• a külső építészeti nyelve (díszítése);

• tartószerkezet és az épület szerkezeti anyagai általánosságban;

• méret (férőhelyek száma)

• a zsinagóga elhelyezkedése a közvetlen környezetében;

• a zsinagóga elhelyezkedése tágabb környezetében, a település egészében.” 1

1. Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782-1944, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest, 2014

Mint minden épületnél, a zsinagógák belső téralkotása is szoros összefüggésben van az épület tömegével. A 24. ábrára tekintve alapjában véve 8 alaptípusú tömegformát különböztetünk meg: parasztház, polgárház, protestáns templom, Salamon temploma, gyárépület, palota, katolikus templom és bizánci templom típusú zsinagógát.1 Ezekbe a kategóriákba a Kelet-Közép-Európai zsinagógák mindössze 5-10 %-a nem sorolható be. A rendszert tetszés szerint bővíthetnénk alkategóriákkal, azonban akkor könnyen elveszthetnénk a fonalat az egyre sokasodó

3. A kelet-közép európai zsinagógák tipológiai mátrixa

jellemzők között.

1. Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782-1944, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest, 2014

Az 1848-as forradalmakig nem igazán volt jellemző más típusú tömegformálás az A1, A2 és A3as változatokon kívül. A forradalom évét követően a zsidó emancipáció kinyitotta a lehetőségek tárházát a zsinagógák építészetében is. 1

A XVIII. század végétől a XX. század elejéig épült zsinagógák enteriőrjét tekintve a következő típusokba sorolhatjuk:

• „osztatlan belsejű, ráccsal jelölt bima és nyugati női karzat;

• kilenc-boltmezős belső, tartószerkezet által közrefogott bimával;

• háromhajós belső – szabadon álló bimával, boltozattal, a mellék- és főhajó egymáshoz kötött, megszakított U-alaprajzú karzattal;

• háromhajós szabadon álló bimával, a főés mellékhajó födéme egymástól független, folyamatos U-alaprajzú karzat, két nyugati oldalon lévő lépcsőház;

• háromhajós, szabadon álló bimával, a fő- és mellékhajó födémje egymástól független, megszakított U-alaprajzú karzat, négy saroklépcsőházzal;

• centrális, nyolcszögletű alaprajzzal, szabad bimával, folyamatos, gyűrűszerű karzattal és hangsúlyos központi kupolával;

• centrális, (közel) négyzetes alaprajz, hangsúlyos központi kupolával, négy tornyocskában elhelyezett lépcsőházzal;

• proto-modern – kifejezetten vasbeton tartószerkezettel, (majdnem) négyzetalaprajzzal, szabadon álló bimával, szabadon áramló, egységes belső térrel.” 1

A zsinagógák térialkotásában legmeghatározóbb változást a XIX. század hozta. Az 1820-as évekig a belső téralkotást a hagyományos kilenc mezős elrendezés jellemezte, mind a tartószerkezetek, mind a térkompozíció a bimát állította központi szerepbe. Az 1820-as évektől a század közepéig azonban az eddigi központi elrendezés megnyúlik, a bimát tisztelő szerkezetek eltűnnek, de még a bima mindig a központi szerepnek örvend. Majd csak az 1840-es évektől kezdődően kerül át a bima a belső tér keleti részébe, méghozzá a frigyszekrény elé, létrehozva egy ún. oltárkompozíciót. A kitágított belső zsinagóga tér központja keletre helyeződött át, s így létrejött az U alakú női karzat, és a belső fokozatosan bazilikálissá kezdett átváltozni. Az 1880-as éveket követően a neológ zsinagógáknál a bima végérvényesen is a keleti részre került, míg az ortodoxok a központi bimánál maradtak.

A XIX. század végén és a XX. század elején a kisebb zsinagógáknál az osztatlan beltér lett jellemző, a bima pozíciójától függetlenül.

1. Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782-1944, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest, 2014

4 A beregszászi Nagy zsinagóga fő homlokzata

5 A beregszászi Nagy zsinagóga hátsó homlokzata

K ÁRPÁTALJAI ZSINAGÓGÁ K ÉPÍTÉSZETE

Z SINAGÓGA TÍPUSOK

A mai értelemben vett határvonal, amely elválasztja egymástól az Ukrán államot és Magyarországot, nem tekinthető sok szempontból igazi válaszfalnak, hiszen, ha megnézzük akár a nyelvi, akár a kulturális, akár a nemzetiségi viszonyokat, láthatjuk, hogy nem elég egy jogi értelemben vett korlát, hiszen ezek a kérdéskörök határon átívelőek - akár csak Trianon után megmaradt határon túli kisebbségek - és nem lehet nekik gátat képezni. Ilyen aspektust képez a zsinagógaépítészet is, melynek megjelenését, stílusát nem lehet területileg lehatárolni vagy megszakítani, hanem inkább átmenetet képez a periférikus és a fejlődő területek között.1

Magyarország, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja területein különböző zsinagógatípusok találhatóak és néhol egyes változatoknak, stílusoknak kiemeltebb szerep jut, máshol pedig nem igazán vannak előnyben részesítve. „Hasonló preferencia tapasztalható alaprajzi és stílustörténeti szempontból is."1 Ezeken a területeken nem igazán maradtak meg a 19. század második felére jellemző „alkotások". Kárpátalján sem jellemző a kéttornyos, katolikus templom típusú zsinagóga, a porticusos típus vagy akár a nagy központi kupolás bizánci templom típusú zsinagóga. Monarchiára jellemző leggyakrabban előforduló zsinagógatípus is csak egy helyen fordul elő, Beregszászban. Sajnos a parasztház típusú zsinagógák mára már teljesen eltűntek az országból és nagyon kevés írásos dokumentáció maradt fent róluk, a polgárház típusú zsinagógák pedig még mai napig fellelhetők.1

Kárpátalján és Magyarország északkeleti megyéiben megtalálhatóak a palota típusú zsinagógák. Azokon a településeken, ahol zsinagógák épültek, a zsidóság száma igen jelentős volt és így a zsinagógák igazi szerepe is enyhén háttérbe szorult, mivel itt a közösség száma reprezentálta a zsidóságot. Ott pedig ahol a zsidók száma kevés volt ezért az épület volt az, ami üzenni próbált a világnak. Például Szabadkán 1900-as években 3,7%-ra lehetett tenni a zsidóság arányát, míg Kárpátalja városaiban mintegy 20-25%-ot tett ki ez az érték, mégis az az ellentmondás lelhető fel benne, hogy a kisebb számú zsidó közösségben jelentősebb szerep jutott a zsinagógáknak, mint a nagyobb létszámú zsidó lakosságnak.' A szerző a következőképpen vélekedik az északkeleten és délnyugaton épített zsinagógák különbségeiről: „A reprezentációs igényt kielégítendő, az északkeleti megyék zsinagógaépítői a szekuláris építészet felé fordulnak és úgynevezett palotatípusú zsinagógákat emelnek, ahol a palota a Monarchia középületinek kompozíciós elveit veszi át: szigorú szimmetria, hierarchia közép-rizalit és oldal-rizalitok, a tetőszinten gyakran oromzattal vagy lunétával kihangsúlyozva. Ezzel létrejön a zsinagógafunkció részleges vagy teljes elrejtése. Nem jelennek meg torony formájában a saroklépcsőházak, mint az ország többi részén, a neológ zsinagógákon nem

1. Klein Rudolf (2013) In: Komoróczy Szonja Ráhel-Bányai Viktória-Fedinec Csilla: Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig, Budapest, Aposztróf kiadó, 2013

látható kívülről az előtér és az imaterem elválasztása, azaz a szabadkai, újvidéki, pancsovai templomokra jellemző narthex elmarad. Más szóval a zsinagóga inkább kompakt épület, szemben a déli és nyugati megyék neológ közösségek zsinagógáinak oldottabb és nyitottabb tömegképzésével."1

A zsinagógáknak egyfajta kifejezési funkciójuk is van, ami a hitközösségből ered, megmutatja az épület rendeltetését, informálja a kívülállókat.1

6. Ungvári zsinagóga

7. Huszti zsinagóga

8 Munkácsi zsinagóga

9. Nagyszőlősi zsinagóga

1. Klein Rudolf (2013) In: Komoróczy Szonja Ráhel-Bányai Viktória-Fedinec Csilla: Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig, Budapest, Aposztróf kiadó, 2013

T OVÁBBI ELTÉRÉSEK ÉS JELLEGZETESSÉGEK

A területen eltérőek a típushasználatok, illet ve ezen stílusok megjelenésének az időben való megjelenése. Kárpátalján kissé „elmaradott" a zsinagógák építési stílusa, hisz időben kicsit le vannak maradva, például a félköríves romantika is akkor tűnik fel, amikor az már máshol „elavult". A keleties stílus a 19. század végén tűnik csak fel és a szecesszióból is csak a nagyszőlősi zsinagógát lehet példaként említeni.1

„A kárpátaljai zsinagógák legtöbbje alaprajzi szempontból is eltér az ország többi részén található nagy átlagtól. Nemcsak azért, mert zömmel orthodoxok, hanem a már említett tipológiai adottságok miatt is. A teljesen centrális alaprajz ismeretlen, és gyakori a T -alaprajz. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az enyhén elnyújtott imaterem hossztengelyére merőlegesen egy előépület néz az utcára, képviseli a zsinagógát, rendszerint szigorúan szimmetrikus palotahomlokzattal, mint a tokaji, nagyszőlősi zsinagógák, mely homlokzaton a közép-rizalit minden esetben megtalálható, az oldalrizalitok viszont csak némelyiknél.”1 „A bejáratok elhelyezését illetően nagy a szórás, és gyakran eltérő oldalról mennek be a zsinagógába a férfiak és a nők. Minden esetben a nyugati homlokzaton található a férfiak fő bejárata középen, és gyakran fordul elő a női bejárat az északi, illetve a déli oldalon is a helyi adottságok függvényében. A neológ zsinagógákra jellemző külön bejárat a rabbi és előimádkozó számára, illetve a mennyasszony-vőlegény helyiségek elmaradnak.”1 „Ma előfordul az orthodox zsinagógák földszintjén kialakított időleges hüpe, mint például Eperjesen. A zsinagógabelső keletelését szigorúan betartják.”1

A kárpátaljai zsinagógák elhelyezését illetően nem csak a város adottságai, hanem a közösség is mérvadó volt.

Kárpátalján általában véve a zsidó közösségek ortodoxok voltak, ezt szemlélteti a ma is létező huszti, ungvári, munkácsi, és az átépített beregszászi zsinagóga is. Némely zsinagógák az utcafrontra épültek, némelyek az utcafronttól beljebb kerültek elhelyezésre homlokzatuk tájolásától függetlenül."

„A legprominensebb, folyóparti elhelyezést az ungvári zsinagóga élvezi, amiben jelenetős szerep jut a kései, azaz korai 20. századi építésnek is.” 1

A kárpátaljai zsinagógák fiatalnak mondhatók, hiszen a mai napig fennmaradt monumentálisabb zsinagógák a 19. század második feléből erednek. „A kárpátaljai zsinagógák a legjobb bizonyítékai annak, hogy igenis építettek reprezentatív zsinagógákat, csak azokat igyekeztek megkülönböztetni neológ testvéreik imahelyeitől – típusban, stílusban és eleinte elhelyezés tekintetében is. Nagyjából 20 év késéssel azonban szabályosan követték a neológ zsinagógák főbb építészeti trendjeit, figyelmesen ügyelve a távolságtartásra és a hagyományok betartására.”1

1. Klein Rudolf (2013) In: Komoróczy Szonja Ráhel-Bányai Viktória-Fedinec Csilla: Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig, Budapest, Aposztróf kiadó, 2013

A BEREGSZÁSZI N AGY ZSINAGÓGA ÉPÜLET E

B EVEZETÉS

A beregszászi zsinagóga épülete a város főterének egyik ékessége, amely eleinte rendeltetésének megfelelően izraelita imaházként funkcionált, a 2. világháborút követően pedig különféle raktározásra szolgált, majd 1967 után egy átépítésnek köszönhetően művelődési házzá alakult, s így kisebb megszakításokkal 2021 áprilisáig fogadta a kultúra iránt érdeklődő közönséget . Az egykori zsinagóga a különféle szecessziós épületekkel díszített mai Kossuth teret zárja le nyugatról a piac bejárata mellett. Az egykori nagy zsinagóga mellett található az 1912-ben épült rituális fürdő épülete is. „Az 1880-ban épült zsinagóga főhomlokzata keleti irányba, a mai Kossuth térre néz, így a főbejárat a túloldalán kapott helyet, az udvar felől. A főhomlokzat pedig a földszinten teljesen zárt, ami nem szerencsés városképi szempontból, de a telek adottságának következtében gyakran előfordul hasonló megoldás. Az épület tömegképe, főhomlokzata a jeruzsálemi templom típusú zsinagógák variánsa. A keleti homlokzat kicsit előreugró közép-rizalitja a félköríves romantika szellemében alakult a nyílások tekintetében, de vízszintes tagolásában megjelenik az eklektika szelleme, amivel a környező középületekhez kötődik. A földszinten három hosszúkásan elnyújtott, félköríves záródású vakablak zárja a frigyszekrény mögötti teret. Felettük, még indig az osztópárkány alatt és szintén a pilaszterek között, három oculus töri át a zárt falat a frigyszekrény felett. A főhomlokzat hármas osztása tovább folytatódik az emeleti szinten, ahol a földszinti pilaszterek karcsú oszlopokká zsugorodnak, és három kapcsolt félköríves ablak és felettük egy-egy oculus néznek kelet, azaz Jeruzsálem irányába. A félköríves romantika formavilága jellemzi a koronapárkányt és az alatta húzódó fogas tagozatot, ám a nyugati homlokzaton a koronapárkány feletti attikafal már az eklektika nyelvén szólal meg. Ezzel harmonizálnak az emeleti oldalsó ablakok feletti tümpanonok.” 1 „A Kossuth téren volt található a zsinagóga mellett a református templom, az Igazságügyi Palota és a Grand Hotel. Ebből a szerepből adódik részben külső formanyelve is, mely egyrészt kötődik a megszokott magyarországi zsinagógatípusokhoz, másrészt méltó párbeszédre készül a Monarchia jellegzetes középület-architektúrájával, a gazdag későeklektikával."

1. Klein Rudolf (2013) In: Komoróczy Szonja Ráhel-Bányai Viktória-Fedinec Csilla: Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig, Budapest, Aposztróf kiadó, 2013

10. Beregszászi zsinagóga főhomlokzata (1930)

1880 - 1 945 közötti időszak

T ÖRTÉNELMI KORSZAKOK

Az épület pontos építési időpontját nem tudni sajnos, akárcsak a tervek holléte is kérdéses, bár lehet, hogy azok valamilyen oknál fogva megsemmisültek a történelmi korszakok folyamán. Kutatómunkám során felkerestem a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Beregszászi Osztályát, ahol különféle fondokat vizsgáltam át, többek között: Beregszász város polgármesterének iratait és levelezéseit, Bereg vármegye főispánjának iratait, városi költségvetéseket, a beregszászi államépítészeti hivatal iratait, amelynek dokumentációja csak 1883-tól került rögzítésre, és néhány egyéb fondot is. A kutatás eredményében sikerült egy olyan levelezési részletre találnom, melyből kiderült, hogy az újonnan épült izraelita templom 1883. szeptember 29-én került felszentelésre. A kutatás további szakaszában, azaz a Bereg hírlap korabeli számaiból, az is kiderült, hogy a zsinagóga építésére a gyülekezet 6000 forintért a Kondor-féle telket vásárolta meg. Az 1880. évi szeptemberi számból sikerült felkutatni, hogy az épület koordinálását kezdetben Markó Gusztáv királyi mérnöksegéd vezényelte, akit később építészként emleget a hírlap a piac épületének építésénél.

11. Levelezés a hajdani Városi Tanács és az izraelita közösség között (1883) 12. A zsidó templom építési előzményei (Bereg c. hírlap 1880. szep.)

Valószínű, hogy a zsinagóga használatba vételénél már nem volt jelen, mivel 1881 márciusában Székesfehérvárra helyeztek át. A zsinagóga eredetileg négy helyiségből állt:

- a főhomlokzat mögötti zsinagóga térből

- két oldalsó női előtérből

- középső férfi előtérből

1 945 - 1965 közötti időszak

Szlivka József elmondása szerint a zsidó holokauszt után a zsinagóga épülete többnyire raktározási szerepet töltött be, de volt időszak, amikor a szovjet katonaság hasznosította azt.

1880 - 1895 közötti időszak

Sztálin halála után egy új felfogás arra buzdította a városi vezetőket, hogy ne hagyják teljesen veszni az épületet, ezért kultúrpalotává terveztették át. Állítólag a szőlőmunkások tiszteletére öltött új formát az egykori zsinagóga, amelynek átépítését mezőgazdasági pénzből fedezték. 1

A zsinagóga átépítési terveit az

„Oblmezskolhoz Projekt" ungvári tervező iroda készítette, ami többnyire mezőgazdasági felhasználásra rajzolt típusterveket. Azonban a vállalatnak nem volt kompetens építésze, de volt egy szakmailag rátermett építőmérnöki gárdája. A feladat nem volt egyszerű, hiszen a művelődési háznak úgy kellett megvalósulnia, hogy színházi előadások lebonyolítására is alkalmas legyen. Hosszas keresgélés után találtak egy kivitelező céget „Kolhoz Bud" név alatt, akik végül is elvállalták az átalakítási építőmunkálatait, de aztán a kivitelezés bizonyos okok miatt félbe maradt és néhány évvel

átkerült egy másik minisztérium alatt tevékenykedő, építőipari céghez, amelynek munkálatai Weisz

Lajos felügyelete alatt zajlottak, s 1969-re a zsinagóga Művelődési Házzá alakult.

később

13. A zsinagóga átépítése (1960 körül)

1. Északterv-Architektura Kft, Tanulmány Programja

Szlivka úr emlékei szerint az akkori

átalakítás felelős tervezője Kizman Roland volt, aki az építésügyi naplót vezette, de az épület arculatát Homoki József autodidakta építész „álmodta" meg, amihez egy érdekes történet kapcsolódik, ugyanis miután a város vezetősége Homoki Józsefet bízta meg a feladattal, ő azon nyomban Budapestre utazott inspirálódni. Ennek következtében formálódott a mai Beregszász központjában

álló Kultúrház hasonlóvá a Pesti Magyar

Színház épületéhez. Az épület belsőépítészeti

megjelenését Medveczky Miklós

festőművésszel tervezték, a fő homlokzatot pedig jelenleg is Iván és Larissza Brovdi fémből vert domborműve dísziti.1

15. Perspektíva a városközpont rekonstrukciójáról (1976)

14. A városközpont távlati képe (1978)

1. Ferenczi Imre: A szétválás nagy pillanatai (2009.09.03) (Utolsó letöltés: 2022.01.30.) https://irasokesfotok.blog.hu/2019/11/03/a_szetvalas_nagy_pillanatai

Az átalakítás során a beton „szarkofágba" burkolt zsinagóga belső terét felszabdalták, a Tóraszekrény helyét elfalazták, a női karzatot tartó öntött fém pilléreket bebetonozták, illetve azok meghosszabbításával két új szintet hoztak létre. A főhomlokzat elé egy új pillérsorral alátámasztott bővítést készítettek, de a főhomlokzat kisebb sérülésekkel a beton „függönyfal" mögött még ma is áll. A hátsó homlokzati rész egy ennél még nagyobb toldást kapott, viszont hajdani homlokzati falban az 1965-ben tervezett színpad kapuzatát alakították ki 9x6 méteres vb. keretszerkezettel, így annak eredeti megjelenését csak egy-egy fotó alapján lehetne visszaállítani. A nézőtérben akusztikai és úgymond esztétikai" okokból fémkazettás falburkolat és mennyezetburkolat készült.1 A zsinagóga belső falait korábban freskók díszítették, amiket egyesek szerint meg akartak őrizni az átalakítás során, mások úgy

16. Pesti Magyar Színház (2013)

17. Beton "szarkofágot öltött" Beregszászi Művelődési Ház (2011)

19. Szlivka József rajza a Művelődési Házzá alakult zsinagógáról

1. Északterv-Architektura Kft, Tanulmány Programja

18. Szlivka József rajza a hajdani zsinagógáról

vélik, szimplán egyszerűbb és gyorsabb volt ez a megoldás, mivel egy színházban egyébként is meg kell felelni bizonyos akusztikai előírásoknak.1

A zsinagóga épülete tehát ugyanazzal a szimmetriával bővült tovább, mint ahogyan felépült, ezzel is sugallva ünnepélyességét.

20 Akusztikai fémburkolat 21. A főhomlokzat timpanonja a beton "függönyfal" mögött

22. Iván és Larissza Brovdi fémből vert domborműve 23. A Művelődési Ház színpadi lelátója

1. Északterv-Architektura Kft, Tanulmány Program

1992-ben egy miskolci építésziroda, egész pontosan az Északterv-Architektura, egy programtanulmányterv keretén belül kísérletet tett a Beregszászi Művelődési Ház színházzá való átalakítására, amelyhez szakági szakvélemények is készültek. Az eddig működő átalakított zsinagóga épület, mint az évek folyamán kiderült, egy teljes értékű színházi előadáshoz kevésnek bizonyult. A próbálkozás hiába volt, mivel a projektnek valószínűleg nem volt anyagi támogatása.

1.Északterv-Architektura Kft, Tanulmány Programja

24. A felmérési terv földszinti alaprajza és keresztmetszete

25. Tervezett földszinti alaprajz és keresztmetszet

A ZSINAGÓGÁK SZEKULÁR IS HASZNOSÍTÁSÁNAK PÉLD

XXI. SZÁZADBAN

R UMBACH UTCAI ZSINAGÓ GA

ÁI A

A Rumbach utcai zsinagóga tervpáláyzatát 1865-ben írták ki, melyet Otto Wagner nyert, aki mindösszesen 27 éves volt. Ez volt élete első nagy projektje, bár már a Dohány utcai zsinagóga építésénél is közreműködött, így az ortodox hívek bizalmát sikerült hamar megnyernie. Az Otto Wagner által tervezett zsinagóga, olyan szerkezeti elemeket használt, aminek használatát a városi tanácsban lévő szakemberek nem hagyták jóvá, mivel a könnyűszerkezetes acél tartószerkezetek Magyarországon még nem voltak elterjedve abban az időben. Ezért arra kérték a tervezőt, hogy 150 évre vállaljon garanciát a zsinagóga állékonyságára.1

Az épület 1874-ben tárta ki kapuit a hívek előtt, amely 1265 főt volt képes befogadni, azonban a felújítást követően a zsinagóga befogadóképessége mindösszesen 370 főre csökkent.1

Az épület az 1970-es években rohamosan elkezdett romlani. Budapest ostromakor a zsinagóga tetőszerkezete megsérült, valamint az üvegablakok is betörtek. A 70-es évek végére a már megrongálódott zsinagóga teteje beszakadt, ettől kezdve az egész épület belseje ki lett téve az időjárás viszontagságainak.1

Az 1980-as években szóba jött a romos zsinagóga felújítása Alba Regia Építőipari Vállalat által, azonban a vállalat csődbe ment, s így mindez csak álom maradt. Így aztán az épület először a magyar állam, majd 2005-ben a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába került.1

A Magyar Kormány 2014-ben döntött úgy, hogy visszaadja a zsinagóga régi arculatát, amelyet nagyon sok kutatás és tervezés előzött meg. A művészettörténeti kutatásokat Dávid Ferenc művészettörténész, a felújítási terveket pedig Kőnig Tamás és Wágner Péter építészet készítették el. A belsőépítészeti tervezési folyamatban pedig Baliga Kornél végzett érdemi munkálatokat.2

A felújítási koncepció egy olyan zsinagóga teret alkotott meg, amely egyaránt alkalmas egy zsidó liturgia levezetésére, illetve időnként kulturális rendezvények megtartására is. Ennek megvalósítására a tervezők egy olyan megoldással álltak elő, amelyet a világon először alkalmaztak szakrális térben. Ez pedig nem más, mint egy föld alá süllyesztett tórafelolvasó állvány, amely igény esetén, egy hidraulikus rendszernek köszönhetően, egy gombnyomásra a felszínre kerül. Ehhez kapcsolódóan a padló szerkezet is teljesen megújult, az eredeti fapadok helyett pedig székeket alkalmaztak a tervezők, így a teret sokkal könnyebb átszervezni. A női karzat üléssorai sem kerültek visszaépítésre, csak egy beépített padsor egészíti ki a földszinti nézőteret, mögötte pedig a pesti zsidóságot és a zsinagógát bemutató kiállítás tekinthető meg, melyet Klein Rudolf tóratekercsekből állított össze.2

1. Fürdős Anett: A vallás és a kultúra otthona lett a csodaszépen felújított Rumbach zsinagóga (2021.06.24) (Utolsó letöltés: 2022.04.22.)

https://welovebudapest.com/cikk/2021/6/24/latnivalok-es-kultura-a-vallas-es-a-kultura-otthona-lett-a-csodaszepen-felujitott-rumbach-zsinagoga

2. Jamrik Levente: Átadták a felújított Rumbach utcai zsinagógát (2021.06.13) (Utolsó letöltés: 2022.04.22)

https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/06/13/megnyilt-a-magyar-alhambra atadtak-a-felujitott-rumbach-utcai-zsinagogat/

„Az emeleteken további közösségi és multifunkciós tereket alakítottak ki, amelyek műhelyfoglalkozások, szakmai összejövetelek, kisebb konferenciák, művészeti rendezvények, kiállítások, szalon estek, író-olvasótalálkozók megrendezésére alkalmasak. A vendéglátás színvonaláról kóser kávéház gondoskodik, amelynek falait zsidó vallási motívumok díszítik.”1

1. Rumbach utcai zsinagóga (2021.08.22) (Utolsó letöltés: 2022.04.22.) https://www.zsidokulturalisfesztival.hu/rumbach-utcai-zsinagoga

26. Rumbach-utcai zsinagóga utcafronti homlokzata

27. A padló alá rejtett bima

28 A tóraszekrény és kóserkávézó

N AGYSZOMBATI ZSINAGÓGA

Nagyszombaton két olyan zsinagóga található, amelyek a 19. század végéről származnak. Az 1868-as budapesti tartományi kongresszus után, három zsidó irányzat alakult ki ( status quo ante, neológ és ortodox irányzatok). 1881-ben az eredeti vallási közösségből kivált a nagyszombati ortodox hívők egy része, eredeti zsidó elvek szerint. Saját iskolát alapítottak a Kapitulská és Haulíková utca sarkán lévő sorházban, később pedig a ház mögötti területen zsinagógát építettek. Az építés pontos éve sajnos nem ismert, de mivel egy 1895-ös térképen szerepel, nagy valószínűséggel valamikor az említett dátum előtt építhették. A zsinagóga a status quo-val együtt épült, az akkori előírásoknak megfelelően. 1

Az ortodox zsinagógát, méretéből fakadóan "kis zsinagógának" szokták nevezni, amely egy tornyok nélküli csarnoképület. Kelet-nyugati tájolású az épület, öntöttvas oszlopok támasztják alá a női beltéri karzatot. Számos történelmi, művészeti, kézműves alkotás, illetve eredeti falfestmény részletek találhatóak a belső terekben. A második világháború után a zsinagógát csak rövid ideig használták funkciójának megfelelően. Az 1950-es évek elején megszűnt, ezt követően többnyire raktárként működött, majd tönkrement. 1990-es évek elején sikerült helyreállítania a zsidó közösségnek az épületet, melyet egy magántulajdonos vásárolt meg. A zsinagógán teljeskörű rekonstrukciót végeztek. Eredeti funkcióját ma már nem tölti be.1

A zsinagóga belsejében jelenleg egy kávézó működik (Synagóga Café). Az épület termeiben koncerteket, tréningeket, céges rendezvényeket, divatbemutatókat vagy színházi előadásokat is rendeznek. A zsinagógát 2010-ben a „Szlovákia legszebben rekonstruált szakrális objektumának” díjával tüntették ki.2

1.Nagyszombatii zsinagóga (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

https://www.vitajtevtrnave.sk/en/register/the-orthodox-synagogue?fbclid=IwAR2SslJgEelgRvnpN3SPZcz95wYW3KmeWQB0DEdlnLJWMDNcBWGjDygJZnA

2. Synagogue Café (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

http://meetings.regiontirnavia.sk/en/conferences-meetings/venues-spaces/synagoga-cafeconferences?fbclid=IwAR30aSkTq2N0LVmxq51dEFx_vT0a1VbpglCnf_x5uvlwreMzXDbTKlXwFQg

30. A zsinagóga enteriőrje, Synagogue Café

29. A Nagyszombati zsinagóga

L OSONCI ZSINAGÓGA

A losonci zsinagógát Baumhorn Lipót, korának híres magyar építésze tervezte 1924-1925 között. Az építmény 1926-ra készült el, amely egy szecessziós stílusban épült neológ zsinagóga. Egyike a világ négy egyforma zsinagógájának, amelynek három másik testvére Amszterdamban, Brüsszelben és Tel-Avivban található.

„A tervező rendkívül merész technikai megoldásokat és új technológiákat használt, például könnyített vasbeton szerkezetet, miközben szecessziós és orientális külső díszítésekkel tagolta épületeinek homlokzatát.” 1

A zsinagóga kupolája, több mint 35 méter magasban található. Az épületet az 1948-ban ezer fős zsidó közösségről alig tucatnyira csökkent hitközség eladta a városnak. A kommunizmus idején államosításra került, egy ideig magtárként és harminc éven keresztül műtrágyaraktárként volt használatos. Ezt követően teljesen üresen állt az épület, karbantartás híján nagyon leromlott az állapota. A kilencvenes években tetőcserére került sor, viszont a felújítás csak hosszú évek múlva érkezett el. A zsinagóga rekonstrukciója 2014-2015 között történt meg, többoldalú támogatással. A felújítási munkálatok öt hónapot vettek igénybe. Az épületben régészek is dolgoztak, akik felfedeztek egy 1863-ban lezárt időkapszulát, melyből kiderült, hogy korábban is egy zsinagóga állt a jelenlegi épület helyén. 1

A losonci zsinagóga akár 100 főt is képes befogadni, a földszinten több mint 600 férfi imádkozhatott egyszerre, a női karzaton pedig négyszáz lány és asszony. 1

Jelenleg az épület elsősorban kulturális és szociális célokat szolgál, múzeumi és kiállítási rendezvények, esküvők, szertartások megtartására alkalmas.2

1. Szászi Zoltán: Átadták a felújított losonci zsinagógát (2016. május 12.) (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

https://ujszo.com/regio/atadtak-a-felujitott-losonci-zsinagogat?fbclid=IwAR39kXkoaSRdy1C4UIMhevDH59tOyOlshHwzw2rJlcfyGZLGBw4y1tPgZlY

2. V Lučenci zrekonštruovali synagógu aj radnicu vďaka peniazom z eurofondov (2016. március 31.) (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

https://dennikn.sk/423241/lucenci-zrekonstruovali-synagogu-radnicu/?fbclid=IwAR2L9e7YTaJudGn_kcfu7BbnXhh19_x7XX69SbfEzr_bCebYPls7zqy-o74

31. A Losonci zsinagóga

32. A Losonci zsinagóga enteriőrje

S ZOLNOKI ZSINAGÓGA

„Az 1890-es évek elején merült fel annak gondolata, hogy a szűk belvárosi utcában (1926 előtt Zsidótemplom, majd Csarnok utca) 1855-ben emelt egyszerű kivitelű régi zsinagóga (telke a jelenlegi Városi Művelődési Központ területén volt) helyett a szolnoki hitközség új, díszes, nagy befogadóképességű templomot építtessen.” Az épületet tervezését Baumhorn Lipót végezte, akit „zsinagógaépítő” Baumhorn Lipótnak is neveztek, a legnagyobbak között tartják számon. „ Az építmény magán viseli alkotója itáliai tanulmányútja (orvietói, sienai dómok gótikus elemei), mint Lechner hatását (kupolája feltűnően emlékeztet az Iparművészeti Múzeuméra!), vagy a németországi és elzászi zsinagógákon alkalmazott építészeti megoldásokat.” Az elemeket ötvözte és így jött létre az eklektikus zsinagóga. 1

Az építkezést Vaskovics Antal ceglédi építőmester kezdte el 1898. március 1-én, miután a város egyik főutcája végén található Medve Kocsmát és a környező épületeket lebontották, ezt követően ennek helyére épült a zsinagóga. 1899. augusztus 29-én került felszentelésre a szolnoki izraelita zsinagóga, amely a negyvenes évekig hitélet központjaként működött. 1

Baumhorn egyik úttörője volt az egyházi építészetben az öntöttvas felhasználásának, így nagy belső tereket tudott kialakítani. A templomban a női karzatot karcsú öntöttvas oszlopok tartják, melyeket nagy előszeretettel díszes elemként is alkalmazott, a kupola súlyát szintén vasszerkezet tartja. A zsinagóga tervezésénél figyelembe kellett venni bizonyos vallási-liturgiai előírásokat. „A legalapvetőbb követelmény, hogy a tóraszekrény a régi, lerombolt jeruzsálemi templom irányában helyezkedjen el, a zsinagóga tehát nyugat-keleti tájolású.” Nagyon fontos szempont volt a nemek elkülönülése is, mivel a nők, a hallgatóságot képviselték a szertartások során, ezért külön imahelyet alakítottak ki számukra, melyet csak egy külön bejáraton lehetett megközelíteni. A zsinagóga belső tere két fő részből, az előcsarnokból és az imatérből áll. 1

A háborút követően egy ideig a deportált zsidók lakásaiban maradt bútorok raktározására használták. Hosszú évek folyamán nagyon leromlott az állapota és a megmaradt hitközség képtelen volt a helyreállítására. Rekonstrukciója a hatvanas években kezdődött meg, amikor a város megvásárolta az épületet. Az épület teljes felmérését és átalakítási tervét Lombár Pál építész és

Sedlmayr Jánosné építészmérnök készítette el. Miután elkészült az épület a város vezetése a Damjanich

János Múzeum kezelésébe adta, így lett a zsinagógából a Szolnoki Galéria. Jelenleg kizárólag kulturálisművészeti kiállítóhelyiségként működik.1

http://www.kitervezte.hu/epuletek/vallas/zsinagoga-szolnoki-galeria-szolnok?fbclid=IwAR3VmS7gI84PPLHJ1C_9lZuf82vZv8tqRXTuLZIfiDuOEFlR76704wFC69U

1. Zsinagóga - Szolnoki Galéria (Utolsó letöltés: 2022.05.16.)

. A Szolnoki zsinagóga kiállítótere

33. A Szolnoki zsinagóga

V ÁRPALOTAI ZSINAGÓGA

A várpalotai zsidó hitközség az 1750-es években alakult meg. A közösség zsinagógáját a 18. század közepe tájékán építették. Az új klasszicista stílusú zsinagóga 1839-ben épült fel, Stokovics Sebestyén tervei alapján. 1

A zsinagógát a második világháborúban egy bombatámadás érte, amely súlyos károkat okozott az épületen. Sajnos a tetőszerkezet leégett a robbanás következtében, a boltozatok részben beszakadtak, viszont a felmenő falak architektúrája még rekonstruálható állapotban maradt. 1950-ben a lebontás gondolata is felmerült, mivel romokban állt a zsinagóga, de a falak tartósnak bizonyultak, ezért a város vezetősége úgy határozott, hogy bontás helyett inkább helyreállítják. A timpanon alatt található héber szöveget nem restaurálták. 1

A zsinagóga klasszicista stílusban épült és sokáig a szomszédos vájáriskola használta, ezután pedig felújíttatta a város. 1986-tól Nagy Gyula Galéria néven ismert, jelenleg is kulturális intézményként működik. Többek között kiállításoknak, színházi előadásoknak, hangversenyeknek ad otthont. Az épület családi, céges rendezvények, lakodalmak lebonyolítására is alkalmas. A karzaton található Matzon Frigyes szobrászművész hagyatékából összeállított állandó kiállítás. 1

„

Az épület a korai zsinagógák, közé tartozik, melyeknek építészetére sokkal inkább jellemző a helyi stílustendenciák továbbvitele, mint a XIX. század második felében épülőkre, melyek már egy sajátos, egész közép-kelet Európára jellemző, keleties, romantikus elemekre épülő historizmus jegyében keletkeztek.” 1

Az épület szerkezetében, alaprajzi és architekturális megoldásaiban nagy hasonlóság fedezhető fel a várpalotai és óbudai zsinagóga között. „lválasztja azonban a két épületet az, hogy míg az óbudai zsinagógában a stílusnak egy klasszikusabb és plasztikusabb formálása nyilatkozik meg, addig Várpalotán a romantika kubusos tendenciájára jellemző síkszerűbb falkezelést, leegyszerűsített formai elemeket figyelhetünk meg, mely a késői klasszicista építészetre - és különösen templomépítészetre - Magyarországon általánosan is jellemző.”1

http://thuryvar.hu/nagy-gyula-galeria?fbclid=IwAR2zTnYNw2LZFOL2dA-2FeFr2L2B306z7vi6OkiXSXS4lChyCfC7znY2bGU

1. Nagy Gyula Galéria (Utolsó letöltés: 2022.05.17.)

35. A Várpalotai zsinagóga

36. A Várpalotai zsinagóga kiállítótere

A Delem zsinagóga a 19. század végén épült. 1881-ben avatták fel. Az építesz a berlini zsinagógából merített ihletet, amely néhány évvel korábban avattak fel. A hasonló kupola, boltívek és geometrikus minták mindezt szemléltetik. A második világháború idején a német hadsereg a zsinagóga egy részét megsemmisítette, viszont a külső falai stabilnak bizonyultak és megmaradtak. A háború után a belső tér rekonstrukció alá került, melyet szigorú elvek szerint építettek újjá. Az eredeti kupolát kisebbre cserélték, mivel nem volt nem volt rá anyagi erőforrás. A közösség számának a csökkenése negatívan hatott magára a zsinagógára is. A létszámcsökkenés miatt 1981-ben végleg bezárták a zsinagógát, az épület állapota az idő múlásával leromlott.1

1992-ben Delme városa kilencvenkilenc évre szóló bérleti szerződést írt alá a Moselle-i Izraelita Konzisztóriummal. Az önkormányzat úgy döntött, a Lotaringiai Regionális Kulturális Ügyek Osztályának (DRAC) tanácsára, hogy kiállítótérré alakítja át a zsinagógát. Az első kiállítás 1993-ban került megrendezésre. Számos művésznek sikerült kiállítást rendezni a zsinagógában: Daniel Buren, Ann Veronica Janssens, François Morellet, Tadashi Kawamata és még sokan mások. 1

Az épület szimmetriája, a körök és négyzetek játéka, jellegzetes fénye, akusztikája, amely végtelenül kavargatja a hangokat, ezeket a művészek és a közönség nem hagyhatja figyelmen kívül. Ez teszi lenyűgözővé a zsinagógában való kiállítást, és legtöbbször olyan kiállításokat rendeznek, amelyeket kifejezetten erre a térre terveztek. A Delme-i zsinagóga olyan rendkívüli kirakat, amelyet minden művész egyedi módon sajátíthat ki. 1

Az első kiállításra 1993-ban került sor. 2018-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Delme Zsinagóga. Az elmúlt két évtizedben a legkülönfélébb művészek sora következett. Mindegyikük jellegzetesen hozzájárult a hely identitásához és vonzerejéhez regionális és nemzetközi szinten egyaránt. 1

A zsinagóga mellett elhelyezett Gue(ho)st House eredete 2005 szeptemberéig nyúlik vissza, melynek neve a vendég és a házigazda szavakból formálódott szellemmé. Az épület tervét két alapelv határozta meg: a zsinagóga körüli terület újjáépítésének szükségessége, valamint az, hogy a művészeti központot jobban láthatóvá kell tenni a járókelők és a főúton zajló gépkocsiforgalom számára.2

A művészeti központ számára a Gue(ho)st House konkrét igényekre reagál, mégpedig a látogatók fogadására és közvetítésére . Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csoportokat lehet fogadni, szállást kínálni a művészeknek a kiállítások során, valamint dokumentációs központot kínál a látogatóknak, amely lehetővé teszi számukra, hogy még többet megtudjanak a kortárs művészetekről és a kiállításról. 2

1. Synagogue de Delme, History and missions (Utolsó letöltés: 2022.05.17.)

https://cac-synagoguedelme.org/en/7-synagogue-de-delme

2. Gue(ho)st House, a Guest + a Host = a Ghost (Utolsó letöltés: 2022.05.17.)

https://cac-synagoguedelme.org/en/6-gue-ho-st-house

37. A történelmi Delme-i zsinagóga és napjaink zsinagógájának utcafronti

38 A Delme-i zsinagóga és Gue(ho)st House

39. A Delme-i zsinagóga enteriőrje

Ö SSZEGZÉS

A Beregszászi Nagy zsinagóga épülete az 1880-as évek elején épült egy már meglévő imaház helyén, amely a hajdani Werbőczy teret nyugat irányban zárta le. Az épület ennél fogva hamar központi szerepbe került, amelyet egykori megjelenése még inkább csak fokozott.

A beregszászi zsinagóga épülete a város főterének egyik ékessége, amely eleinte rendeltetésének megfelelően izraelita imaházként funkcionált, a 2. világháborút követően pedig különféle raktározásra szolgált, majd 1967 után egy átépítésnek köszönhetően művelődési házzá alakult, s így kisebb megszakításokkal 2021 áprilisáig fogadta a kultúra iránt érdeklődő közönséget. Az 1880-ban épült zsinagóga főhomlokzata keleti irányba, a mai Kossuth térre néz, így a főbejárat a túloldalán kapott helyet, az udvar felől. A főhomlokzat pedig a földszinten teljesen zárt, ami nem szerencsés városképi szempontból, de a telek adottságának következtében gyakran előfordul hasonló megoldás. Az épület tömegképe, főhomlokzata a jeruzsálemi templom típusú zsinagógák variánsa. Ha a beregszászi Nagy zsinagógát a tipológiai mátrix alapján vizsgáljuk, a következő eredményeket kapjuk:

• külső tömegkompozícióját tekintve iparcsarnok megjelenésű;

• belső terét az alaprajzi szerkesztettségből szabadon álló bima kellett, hogy jellemezze, a karzat folyamatos U-alaprajzú, a nyugati oldalon feltételezhetően 2 lépcsővel rendelkezett;

• az enteriőr építészeti nyelvét csak találgatni lehet, ugyanis nem áll rendelkezésre olyan lelet, amivel alá lehetne támasztani annak ténylegességét. Szubjektív véleményem szerint a kor eklektikus motívumai jelenhettek meg a romantikával karöltve az épület belsejében is;

• a külső építészeti nyelve leginkább a romantika jegyeit tükrözi néhány egyéb eklektikus motívummal;

• építőanyaga tégla, illetve a karzatok tartóoszlopai az elmondások szerint fémből készült, de szerkezeti kialakítására jellemzők voltak a boltíves nyílásáthidalások is;

• befogadóképessége megközelítőleg 200-400 főre tehető;

• közvetlen környezetével és a település egészével való viszonyát tekintve egy 1910-es királyi kataszteri térkép arról tanúskodik, hogy a zsinagóga egy saroktelken kapott helyet, amely aztán a környező jelentős építészeti alkotásokkal körülvéve, részben a főtérre nézve, került központi szerepbe.

Közép-Kelet Európa zsinagógáinak sorsa még ma is kérdéses. Ennek ellenére szakdolgozatom utolsó fejezetében bemutatott felújított zsinagógákon keresztül jól látszik, hogy mennyi lehetőség rejlik egy-egy zsinagóga belső terének újraértelmezésében. A példák többnyire szekuláris hasznosítás

céljából lettek rekonstruálva, mivel a helybéli zsidó közösség száma annyira lecsökkent vagy megszűnt, hogy a holokauszt után megüresedett zsinagógára vagy nem volt igény, vagy egyszerűen már nem képezte a zsidó közösség tulajdonát.

Diplomamunkám a Beregszászi Nagy Zsinagóga rehabilitációjára tenne kísérletet egy építészeti terv kidolgozásában, melyben helyet kap majd egy rendezvénytér, ami különféle kulturális rendezvényeknek adna otthont; egy kávézóval egybekötött könyvtár és archívum egyéb funkciókkal; illetve egy föld alatti kiállítótér, amely a helyi zsidóság kultúráját mutatná be.

I RODALOMJEGYZÉK ÉS FORRÁSJEGYZÉK

1. Dobos Sándor-Molnár Ferenc (2015): Kárpátaljai holokauszt. 1944 - az elhurcolások éve. Kálvin Nyomda, Beregszász. ISBN 978 617 596 184 1

2. Erőss Ágnes (2020): Beregszász köztereinek színelváltozása, Szépirodalmi figyelő - 19. évf. 1. sz., Beregszász

3. Északterv-Architektura Kft (1992): Tanulmány Program, Miskolc. Törzsszám: A-081-01

4. Klein Rudolf (2011): Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Budapest. ISBN 978 963 9968 01 1

5. Klein Rudolf (2013): Kárpátaljai zsinagógák építészete, In: Komoróczy Szonja Ráhel-Bányai ViktóriaFedinec Csilla: Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig. Aposztróf kiadó, Budapest. ISBN 978-615-5056-37-6

6. Klein Rudolf (2014): Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782-1944. Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest

7. Nagy Péter Tibor (2013): Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok. No. 1. WJLF, Budapest

8. Pusztay Sándor (2018): Zsinagógák Szlovákiában. Kornétás Kiadó, Budapest. ISBN 978 615 5058 92 9

9. Szlivka József (2007): Architectura Civitatis Privilegiatae Beregszász. Pócs Román Nyomda, Budapest. ISBN 978 963 12 9036 3

1. Bodnár Zsolt: Beregszász városának rövid története, 2014.07.27

http://haromhatar.hu/index.php/kultura-menu/varosaink-tortenete/319-beregszasz-varosanakrovid-tortenete.html (Utolsó letöltés: 2022.02.04.)

2. Ferenczi Imre: A szétválás nagy pillanatai (2009.09.03)

https://irasokesfotok.blog.hu/2019/11/03/a_szetvalas_nagy_pillanatai (Utolsó letöltés: 2022.01.30.)

3. Fürdős Anett: A vallás és a kultúra otthona lett a csodaszépen felújított Rumbach zsinagóga (2021.06.24)

https://welovebudapest.com/cikk/2021/6/24/latnivalok-es-kultura-a-vallas-es-a-kulturaotthona-lett-a-csodaszepen-felujitott-rumbach-zsinagoga (Utolsó letöltés: 2022.04.22.)

4. Jamrik Levente: Átadták a felújított Rumbach utcai zsinagógát (2021.06.13)

https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/06/13/megnyilt-a-magyar-alhambra atadtak-afelujitott-rumbach-utcai-zsinagogat/ (Utolsó letöltés: 2022.04.22)

5. Szászi Zoltán: Átadták a felújított losonci zsinagógát (2016. május 12.)

https://ujszo.com/regio/atadtak-a-felujitott-losoncizsinagogat?fbclid=IwAR39kXkoaSRdy1C4UIMhevDH59tOyOlshHwzw2rJlcfyGZLGBw4y1tPgZlY (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

6. Gue(ho)st House, a Guest + a Host = a Ghost

https://cac-synagoguedelme.org/en/6-gue-ho-st-house (Utolsó letöltés: 2022.05.17.)

7. Nagy Gyula Galéria

http://thuryvar.hu/nagy-gyula-galeria?fbclid=IwAR2zTnYNw2LZFOL2dA2FeFr2L2B306z7vi6OkiXSXS4lChyCfC7znY2bGU (Utolsó letöltés: 2022.05.17.)

8. Nagyszombatii zsinagóga

https://www.vitajtevtrnave.sk/en/register/the -orthodoxsynagogue?fbclid=IwAR2SslJgEelgRvnpN3SPZcz95wYW3KmeWQB0DEdlnLJWMDNcBWGjDygJZnA (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

9. Rumbach utcai zsinagóga (2021.08.22)

https://www.zsidokulturalisfesztival.hu/rumbach-utcai-zsinagoga (Utolsó letöltés: 2022.04.22.)

10. Synagogue Café

http://meetings.regiontirnavia.sk/en/conferences-meetings/venues-spaces/synagoga-cafeconferences?fbclid=IwAR30aSkTq2N0LVmxq51dEFx_vT0a1VbpglCnf_x5uvlwreMzXDbTKlXwFQg (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

11. Synagogue de Delme, History and missions

https://cac-synagoguedelme.org/en/7-synagogue-de-delme (Utolsó letöltés: 2022.05.17.)

12. V Lučenci zrekonštruovali synagógu aj radnicu vďaka peniazom z eurofondov (2016. március 31.)

https://dennikn.sk/423241/lucenci-zrekonstruovali-synagoguradnicu/?fbclid=IwAR2L9e7YTaJudGn_kcfu7BbnXhh19_x7XX69SbfEzr_bCebYPls7zqy-o74 (Utolsó letöltés: 2022.05.14.)

13. Zsinagóga - Szolnoki Galéria

http://www.kitervezte.hu/epuletek/vallas/zsinagoga-szolnoki-galeriaszolnok?fbclid=IwAR3VmS7gI84PPLHJ1C_9lZuf82vZv8tqRXTuLZIfiDuOEFlR76704wFC69U (Utolsó letöltés: 2022.05.16.)

K ÉPJEGYZÉK

Borító kép, 1929

https://akibic.hu/files/2022/02/beregszasz-1024x637-1-768x478.jpg

1. Lampert Herceg emléktáblája, 2021 októbere Saját fotó

2. Bocskay utca, Beregszász, XIX. sz. I. fele

http://www.beregszaszert.hu/wp-

content/uploads/2013/08/beregszasz_regi_kepeslapokon_3_526587_47421.jpg

3. A kelet-közép európai zsinagógák tipológiai mátrixa

Klein Rudolf (2011): Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Budapest. p.:119. ISBN 978 963 9968 01 1

4. A beregszászi Nagy zsinagóga fő homlokzata

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0d/Berehovo_%28Beregszasz%29_Great _synagogue.jpg

5. A beregszászi Nagy zsinagóga hátsó homlokzata

https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/import_6/201507/08073810128.jpg

6. Ungvári zsinagóga

https://muzeumantikvarium.hu/images/item_image/original/110053.jpg

7. Huszti zsinagóga

https://i0.wp.com/karpatalja.ma/wpcontent/uploads/2017/03/huszt_zsinagoga_01.jpg?w=620&ssl=1

8. Munkácsi zsinagóga

http://konfliktuskutato.hu/images/phocagallery/10/thumbs/phoca_thumb_l_10.%20munkacs.j pg

9. Nagyszőlősi zsinagóga

https://i0.wp.com/karpatalja.ma/wpcontent/uploads/2013/05/nagyszolos_izraelita_templom.jpg?w=620&ssl=1

10. A beregszászi zsinagóga főhomlokzata

https://m.cdn.blog.hu/ka/karpatalja/image/regi-kepek/beregszasz_zsinagoga4.jpg

11. Levelezés a hajdani Város Tanács és az izraelita közösség között (1883)

Saját fotó

12. A zsidó templom építési előzményei (Bereg c. hírlap 1880. szep.)

Saját fotó

13. A zsinagóga átépítése (1960 körül)

https://m.cdn.blog.hu/ka/karpatalja/image/regi-kepek/beregszasz_zsinagoga6.jpg

14. A városközpont távlati képe (1978)

Szlivka József (1984): Facies Architectonica Urbis Beregovo, Uzhorod.

15. Perspektíva a városközpont rekonstrukciójáról (1976)

Saját fotó

16. Pesti Magyar Színház (2013)

http://hg.hu/upload/images/photos/000/075/417/520130604-20111yot72v.gallery.jpg?1370342106

17. Beton „szarkofágot öltött” Beregszászi Művelődési Ház (2011)

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Berehovo_(Beregszasz),former_Great_synagogue.jpg

18. Szlivka József rajza a hajdani zsinagógáról

Szlivka József (1984): Formato Faciei Urbis Beregovo, Uzhorod.

19. Szlivka József rajza a Művelődési Házzá alakult zsinagógáról

Szlivka József (1984): Formato Faciei Urbis Beregovo, Uzhorod.

20. Akusztikai fémburkolat

Anonym

21. A főhomlokzati timpanonja a beton „függönyfal” mögött

Anonym

22. Iván és Larissza Brovdi fémből vert domborműve

https://m.cdn.blog.hu/ka/karpatalja/image/regi-kepek/beregszasz-kulturhaz-relief.jpg

23. A Művelődési Ház színpadi lelátója

https://pmg.ua/uploads/gallery/56e117c265c2c-12828264-7767013824634598293650153568793777-o.jpg

24. A felmérési terv földszinti alaprajza és keresztmetszete

Északterv-Architektura Kft (1992): Tanulmány Program, Miskolc. Törzsszám: A-081-01

25. Tervezett földszinti alaprajz és keresztmetszet

Északterv-Architektura Kft (1992): Tanulmány Program, Miskolc. Törzsszám: A-081-01

26. Rumbach-utcai zsinagóga utcafronti homlokzata

https://pestbuda.hu/gallery/2020%20marc/rumbach_DSC00105.jpg

27. A padló alá rejtett bima

https://kultura.hu/rumbach-zsinagoga/

28. A tóraszekrény és kóserkávézó

https://pestbuda.hu/gallery/2020%20marc/rumbach_DSC00146.jpg

https://kultura.hu/wp-content/uploads/2021/03/Rumbach-zsinag%C3%B3ga-HN_0141024x683.jpg

29. A Nagyszombati zsinagóga

https://www.vitajtevtrnave.sk/userfiles/image/ImageGallery/451/Medium/malasynagogamaxg allery_01.jpg

30. A zsinagóga enteriőrje, Syanagogue Café

http://meetings.regiontirnavia.sk/en/conferences-meetings/venues-spaces/synagoga-cafeconferences

31. A Losonczi zsinagóga

https://s3.eu-central-1.amazonaws.com/muemlekem/images/thumbs/magazin1200x/20141202losonczsinagoga/011.jpg

https://ma7.sk/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/public/202009/zsidosag.jpg?itok=qDO7PmJI

32. A Losonczi zsinagóga enteriőrje

https://felvidek.ma/2016/02/kepekben-mutatjuk-hogyan-ujult-meg-a-losonci-zsinagoga/

http://storage.googleapis.com/hirekmedia.ma7.sk/kepek_cikkek/min/201701051601450.0000 0000001a_zsin_lc_2_atfut.jpg

33. A Szolnoki zsinagóga

http://magyarzsido.hu/images/unit4/kep-04-13-a.jpg

https://img2.indafoto.hu/1/1/151801_ca1cbbc532426702fa4a69468af1bb59/20784581_88fae 0cb07a6d0b2aab3fbbfc6026a16_xl.jpg

34. A Szolnoki zsinagóga kiállítótere

https://api.hvg.hu/Img/1100-620/a0d68ac7-8196-4c07-a1f6-a15481f996b8.jpg

35. A Várpalotai zsinagóga

http://www.krudylib.hu/old/helyism/images/17.jpg

http://thuryvar.hu/media/images/articles/nagy-gyula-galeria.jpg

36. A Várpalotai zsinagóga kiállítótere

http://thuryvar.hu/gallery/293/nagy-gyula-galeria-biro-antalkiallitas?fbclid=IwAR1hdBdWmc4LuUR8Ymhx4rwZtEFWfb3iCOtwfLnF4cnmPyj2UPq2_R5Q-C0

37. A történelmi Delme-i zsinagóga és napjaink zsinagógájának utcafronti homlokzata

https://encryptedtbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQMtTUjnWh4xlhb0XFceu9k9RfxmHNYTqGB_g&usqp=CA U

https://media.artabsolument.com/image/place/big/synagogue%20.jpg

38. A Delme-i zsinagga és a Gue(ho)st House

https://www.dca-art.com/sites/default/files/ca_mav/Synagogue-de-Delme.jpg

39. A Delme-i zsinagóga enteriőrje

https://media.contemporaryartlibrary.org/store/image/94349/imagefile/xlarge1bf2858b801147462bbceeb602ebb04d.jpg

https://cdn-s-www.republicain-lorrain.fr/images/AE8D2137-66C9-4EDE-8B6160BFCF08A5A8/NW_detail_M/la-synagogue-exposition-quot-the-singing-dunes-quot-oeuvresde-zuzanna-czebatul-au-centre -d-art-contemporain-a-delme-(photo-rl)-1590586174.jpg

https://cdn-arts.konbini.com/files/2020/10/emilyjones.jpg