Planning Horizons nr 4 - Sikeres helyek by Roland Láposi

Planning Horizons no. 4 Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása | 2017 Február

PLANNING

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása Miért van szükség tervezésre gyorsan változó világunkban?

A MUT elnökének előszava Nagy öröm a Magyar Urbanisztikai Társaság számára és személy szerint nekem is, hogy közzétehetünk egy, a szakemberek és remélhetőleg a társadalom - jelentős részének - érdeklődésére számot tartó kiadványsorozatot, amely átfogóan közelíti meg a térbeli tervezés, s rajta keresztül az emberiség alapvető kérdéseit. Különösen örvendetes ez annak fényében, hogy a Társaság közelmúltját és jelenét – híven a szakmában betöltött újító szerepvállalásához – a mindenkor fennálló viszonyok jobbításában való a különféle szakterületeket a térbeliség alapján integráló szakmai gondolkodás hangsúlyozása fémjelezte. Magyarország történelmileg a német nyelvterülethez kötődik – és ezen a létező szocializmus 45 éve sem változtatott számottevően -, és bár az elmúlt évtizedekben egyre erősödik orientációnk az angolszász világhoz, talán éppen e területen sokan úgy gondolják, hogy lehetetlen rövid úton adaptálni az ottani módszereket, hiszen azokhoz több évszázados társadalmi fejlődés is hozzátartozik. Ezért különösen örvendetes jelen esetben, hogy olyan művet ajánlhatunk tanulmányozásra, ami általános kérdéseket, az emberiséget érintő folyamatokat mutat be, tesz érzékletessé, a térbeli, helyi viszonyoknak, sajátosságoknak megfelelő megoldások előtérbe helyezésével. A Holt költők társasága c. nagyszerű film főhősének javaslatát követve mindent érdemes megtekinteni a mienktől eltérő szemszögből. Ehhez segíthet ez a most magyarra átültetett kiadvány. Már egymás közt, akár a családban is megtapasztaljuk, hogy két ember – két nézőpont – erőteljesebb perspektívában látja a világot, s annak nagyobb szeletét képes felfogni, érzékelni, ezért biztos vagyok abban, hogy a más viszonyok, hagyományok és folyamatok között született gondolatok megtermékenyítően hatnak saját problémáink megoldásában, helyzetünk javításában. Kívánok minden olvasónak elmélyülést ezen aktuális témájú művek tanulmányozásában, s jóízű párbeszédeket, diskurzust azok megértésében és adaptálásában.

Körmendy Imre MUT elnök

Borítór: Vancouver skyline from Granville Island. Fotó: Niall Williams.

Az RTPI elnökének előszava Büszkeséggel tölt a tudat, hogy 2017-ben a Royal Town Planning Institute (RTPI: Királyi Várostervezői Intézet) elnöke lehetek. A szervezet világszerte 24000 tagot számlál, és csak az Egyesült Királyságon és Írországon kívül 1300 tagunk van. Az RTPI sok éve dolgozik már együtt Európa- és világszerte más országok tervezői intézményeivel. Az RTPI 1914-ben alakult meg. A települések tervezését önálló szakmaként a kor kihívásainak való megfelelés szándéka, és a szilárd meggyőződés hívta életre, hogy a világnak szüksége van tervezésre. Egy évszázaddal később, 2014-ben a centenáriumi rendezvénysorozat részeként időszerű volt, hogy ismét számvetést készítsünk a mai kor azon kihívásairól, melyek a következő 100 évben nagy valószínűséggel átformálják a tervezői szakmát. A Planning Horizons sorozatunkban azt keressük, hogy a tervezésnek milyen válaszokat kell adnia a 21. század legmeghatározóbb kihívásaira. Ezek a megoldandó feladatok – hogy mindenki részesülhessen a gazdasági növekedésben, hogy elősegítsük a jobb városi egészséget, vagy az éghajlatváltozásra adott válaszok kitalálása és a környezeti fenntarthatóság kérdése – már ma is részei a mindennapoknak. Hogy ezek mennyire fontos feladatok, azt az Egyesült Nemzetek Szervezete által rendezett Habitat III (Quito, Chile; 2016) konferencián elfogadásra került Új Városi Agenda nemzetközi egyezmény is demonstrálja. A sorozat negyedik része világ országainak gazdaságait a következő évtizedekben legvalószínűbb módon befolyásoló tényezőket veszi számba. Különböző példák sokaságán mutatja be azt is, hogy várostervezők milyen szerepet játszanak a fundamentális gazdasági kihívások kezelésében. A várostervezés ugyanis helyekre és kisebb-nagyobb településekre fókuszál és arra, hogy mennyiben függ a gazdaság sikere a közösségek tágabb értelemben vett sikerességétől, így kulcs szerepet kell, hogy vállaljon a gazdaság formálásában is. Nagy örömmel támogattam a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Planning Horizons sorozatot fordító önkéntes csapat munkáját és szívesen járultam hozzá a Gazdaságilag sikeres helyek és települések létrehozása magyar nyelvű kiadásának megjelenéséhez.

Stephen Wilkinson MRTPI RTPI Elnök 2017

Creating Economically Successful Places | November 2014 | Executive summary

A fordítók előszava

Láposi Roland

településtervező

Sokat lehetne mesélni azokról a kalandokról, kellemes és kellemetlen

A szakma művelői a planner-ek, akik többek közt város és regionális tervezők,

tapasztalatokról, melyek a Planning Horizons sorozat magyarra történő

geográfusok, közgazdászok, közlekedésmérnökök, tájépítészek vagy akár építészek

átültetése közben megestek az önkéntesekből álló fordítógárdával. A 2015-

is lehetnek. A tervek egy-egy helyi közösség (local community) számára készülnek,

ben kezdődött és két éven át tartó projekt során többen áldozták idejüket

ami azonban az esetek nagy részében valójában egy több településből álló térséget

arra munkájuk mellett, hogy a sorozat öt kötete magyarul is napvilágot

jelent. A térségi szint a helyi önkormányzat (local council) szintje is, amely geográfiai

láthasson. Az önkéntes csapat tagjaként Zsigmond László, Vajdovich Visy

kiterjedését tekintve lehet egy kisebb megye, vagy például a fél Skóciát elfoglaló

Erzsébet, Soóki-Tóth Gábor, Láposi Roland és Láposi Miklósné, Gauder

skót Felföld önkormányzata is. Az önkormányzati hivatal (local authority) saját

Péter mindannyian hosszabb-rövidebb ideig részt vettek a munka egyes

maga készíti a terveket, házon belüli tervező csapata segítségével. A tervezési

fázisaiban, hol fordítóként, hol lektorként, olvasó- és kiadványszerkesztőként

hatósági (planning authority) jogkörrel bíró tervezési osztályok három nagy részre

vagy szponzorként. Úgy, ahogy kedvük és energiájuk engedte. Rajtuk kívül két

tagolódnak: a tervkészítők (development planning); a fejlesztési menedzserek

kulcsszereplőn múlt, hogy a Planning Horizons magyar kiadása elkészüljön,

(development management) és az építési hatósági ellenőrök (building control).

Richard Blyth (RTPI) és Ongjerth Richárd (MUT) nyugodtan mondhatott volna

Az tervezés felelős vezetője pedig nem a főépítész, hanem a főtervező (Head of

nemet az ötletre, amikor a csapat tagjai minden előzmény nélkül megkeresték

Planning).

őket és a támogatásukat kérték. Részben rajtuk múlott az is, hogy a

Zsigmond László településtervező

magyar vonatkozású fejezeteket nélkülöző könyvsorozat mellé, a jövőbeni Magyarország urbanizációs, demográfiai, éghajlat-változási, gazdasági és társadalmi változásairól, valamint a változások következményeképp megváltozó urbanista szakmáról szóló konferencia is szerveződött: a

Vajdovich Visy Erzsébet területi tervező

az üzleti élet szereplőinek - a stakeholder-ek - érdekeit figyelembe vételével jelölik ki őket valamilyen funkció betöltésére.

iskolát. Hogy mi az eltérés a szabályozó (magyar), és a fejlesztő (brit) típusú tervezés között, azt már sok a tanulmány leírta (pl. MUT, 2010). Mi ezért inkább azon kifejezésekről szólunk, ahol a magyarban szokásos használattól

A tervdokumentumok két fő részből állnak: a planning policy-ból, azaz az írott általános és tematikus irányelvekből és az egyes, fejlesztésre kijelölt ingatlanok és területek (development site) részletesebb előírásaiból. Ez a design brief, ami egy nagyon részletes és ingatlanonként eltérő, vázrajzokat és speciális kritériumokat tartalmazó csomag, amely nem közvetlenül befolyásolja az építészeti tervezést (pl. kötelező beépítési vonal), hanem közvetetten (pl. előírja, hogy passzív ház legyen,

Az angol „tervezés” szó, a nagybetűs Planning, a magyar terület és település

fejlesztők számára a magánszektorban tevékenykedő tervezők a mestertervet, azaz

rendező-fejlesztő szakma brit megfelelője, amit jobb híján összefoglaló

masterplan-t, amely gyakorlatilag egy beépítési terv dokumentációból és hozzá

néven urbanisztikának neveztünk, vagy csak simán tervezésként utalunk

tartozó sokrétű hatásvizsgálatból áll.

megoldatlanságának elsőszámú bűnbakjaként. Kétféle elnevezése van használatban, a tradicionálisabb fejlesztési típusú tervezés (development planning) és az elmúlt évtizedekben tért foglaló spatial planning, amit térbeli tervezésnek fordítottunk. Ez az, amelyet a magyar szakirodalom jobbára területi tervezésnek aposztrofál, azonban a hangsúly ez esetben nem a területi dimenzión van, hanem az egyes helyek és helyszínek (place), illetve a rajtuk folytatott tevékenységek (activities) egymáshoz való térbeli (spatial) kapcsolatán. A place kifejezés is sokrétű, mert jelentése a hely vagy helyszín mellett a szövegkörnyezettől és földrajzi léptéktől függően egy teret vagy akár egy egész településrészt, települést vagy más karakteres lokációt is magába foglalhat. önkéntes

végig veszik a számításba jövő helyszíneket és az önkormányzat, a lakosság illetve

kerülne.

hogy rendszeresen az újságok címlapján szerepel, a lakásellátottság

Láposi Miklósné

fejlesztéseket, jó helyen” legyenek megvalósítva, valamint megfeleljenek az épített

különbségekről szeretnénk mesélni, amelyek jól megvilágítják a két tervezői

rá. Jól ismert és elismert szakterület, melyet mi sem bizonyít jobban, mint

városfejlesztési szakértő

megfontolásai mentén határoznak meg, s így törekednek arra, hogy a „jó

De leginkább az angol és a magyar tervezői szakzsargon közötti

egy magyar és egy brit tervező párbeszéde során biztos, hogy felszínre

Soóki-Tóth Gábor

amelyet az adott térség gazdasági, társadalmi, közszolgáltatási és környezeti

és a természeti környezettel kapcsolatos elvárásoknak is. A tervek nem normatívak,

ízességével is érzékeltessük a koncepcionális különbséget, amelyek például

várostervező urbanista

A tervek műfaja a landuse planning, azaz a területfelhasználasi módok tervezése,

még50év.

eltérő szó mellett tettük le a voksunkat. Azért, hogy az adott szó hangulatával,

Gauder Péter

A fordítók előszava folytatás

vagy legyen a publikum által látogatható a földszint). Ennek ismeretében készítik a

A policy mást is jelenthet, mint például stratégia, program, szakpolitika, irányelv, szakpolitikai intézkedés, ez esetben az segíthet, hogy mennyire ágazat/szektor specifikus a kibocsájtó saját viselkedésének kritériumait leíró dokumentum. A legszélesebb értelemben véve pedig közpolitikáról beszélünk. Akik ezekről döntenek, azok a politikaformálók és döntéshozók (policy and decision-maker), a kormányzási struktúra, valamelyik a helyitől az országosig tartó szintjén található intézményének, szereplőjének a képviselői. A governance esetében a kormányzás szót használtuk (és nem a magyar irányítás szót), mert autonóm, önálló cselekvési jogkörrel bíró magán, civil és állami/önkormányzati/ágazati szereplőkről beszélünk, akik valamilyen intézményesített formában, általában helyi partnerségi szervezet formájában vesznek reszt a programalkotásban és megvalósításban. Így a planning framework, azaz a tervezést meghatározó dokumentumokban foglalt előírások, irányelvek alkotta keretek kialakításában is.

Gazdasági jövőnk záloga a sikeres települések létrejötte A világgazdaság gyorsabban növekszik, mint valaha. A fejlődő térségek egy része olyan kihívásokkal szembesül, mint a fejlett világ egy évszázaddal ezelőtt, a városok és vidéki területek villamosítása és az egyenlőtlenség és rossz egészségi állapot fokozódása, ahogy tömegek áramlanak a városi munkahelyek felé. Az ilyen féle kihívások indították el a várostervezés, mint az életkörülmények és a közegészség javítása és a gazdasági lehetőségek bővítése iránt elkötelezett szakma fejlődését. Ma a fejlett és a fejlődő világban egyaránt egy sor kihívással szembesülünk, mint a gyorsuló globalizáció, technológiai változások és erőforráshiány. A fenntartható gazdasági fejlődés a gyorsan változó, globalizálódott világban megköveteli, hogy átlássuk azokat a trendeket és lehetőségeket, amelyek révén a sikeres települések/helyek olyan jövőképét alakíthassuk ki, amelyben kiegyensúlyozottan érvényesül az emberek jóléte, a területek gazdasági és társadalmi hatékonysága.

Guayaquil (Santiago de Guayaquil) Ecuador legnagyobb és legnépesebb városa, az ország legnagyobb kikötője, a nagyvárosi térség lakos száma 2,69 millió. Tervszerűtlen növekedés és gyenge kormányzás évtizedei után az 1990-es és 2000-es években a városvezetés jelentős beruházásokba kezdett, több városfejlesztési projektet indított a gazdaság – az üzleti élet, a turizmus - korszerű irányba terelésére, parkosítás, útburkolás, csatornázás, elektromos és telefonhálózat fejlesztés, a korábbi kaotikus közlekedési rendszer modernizálása (gyors busz hálózat, Metrovia), a parti sétány felújítása valósult meg. Az Oxford Brookes Egyetem szakembereinek segítségével létesítették a Malecon 2000 Alapítványt a polgármester vezetésével a városi identitás, a város iránti büszkeség erősítése és a jóléti szolgáltatások magánerős finanszírozása3 céljából. A városközpont regenerálása, ebben kereskedelmi és zöldterületek, mozik, múzeumok és már szabadidős létesítmények, a kikötő és a repülőtér fejlesztése nyomán fejlődött az idegenforgalom és bővült a foglalkoztatottság. Fotó: Eddy I.

7 6-7 Összefoglaló A XXI. század városait érő kihívások: 10-11 Globalizáció és fokozódó verseny 12-13 Népességszám változás 14-15 Technológiai változás 16-17 Egyenlőtlenség társadalmi kohézió 18-19 Környezeti források és erőforráshiány Gazdasági és társadalmi válaszok a kihívásokra 22-23 Életminőség 24-25 Munka, tehetség, szaktudás 26-27 Vállakozás 28-29 Kapcsolat és interakció 30-31 Életképes közösségek 32-33 A városokat érő elyi kihívások Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 36-37 A tudásanyag és információ jobb hasznosítása és koordinálása 38-39 Az intézményrendszer újragondolása 40 Vezetői és tervezői képességek

Gazdaságilag Creating Economically sikeres helyek Successful létrehozása Places | November 2017 Február 2014Összefoglaló | Executive summary

Összefoglaló A világgazdaság gyorsabban változik, mint valaha. Növekvő verseny, olyan gazdaságok előtérbe kerülése, mint Kína és India, technológiai változás, a pénztőke áramlása és más tényezők jelzik, hogy a hagyományos ipar, a régi bizonyosság kérdésessé vált, jobban, mint (eddig) bármikor. Mindezek világszintű változások, de a hatásuk helyben, városainkban, településeinkben is érződik. Ráadásul, a pénzügyi válság kialakulásával és olyan veszélyek közepette, mint az éghajlatváltozás, vitatottá válik a gazdaság stabilitása, és mindinkább felmerül a növekedés környezeti határainak kérdése. Mindez azt jelenti, hogy a huszonegyedik században már nem a szűken értelmezett „fejlődés” a település gazdasági sikerességének feltétele. A tervezők fontos feladata, hogy segítsék a településeket minden szinten, hogy felkészüljenek és eligazodjanak a kihívások között. Főképpen pedig segítsék a településeket, hogy jó minőségű feltételeket teremtsenek a lakáshoz, munkához és befektetéshez, mert ez a sikeresen fenntartható gazdasági fejlődés előfeltétele a gyorsan változó világban. A tanulmány áttekinti a nagy gazdasági változásokat, amelyek a huszonegyedik században a társadalmat alakítják: a népesség változást, a globalizációt és nemzetközivé vált versenyt, a technológia változását, az egyenlőtlenséget és társadalmi kohéziót, a természeti erőforrások, mint a víz és az élelem fokozódó szűkösségét, melyet tovább ront a túlhasználat és a klímaváltozás hatása. A jövő sok szempontból bizonytalan, de az újraértelmezett tervezés segíthet az eligazodásban. A gyorsan változó világban, a kihívások üteme és mértéke miatt már nem elég – ha egyáltalán elég volt valaha -, ha a tervezők és döntéshozók csupán ’előre jeleznek és megoldást adnak’. Ez nem azt jelenti, hogy nincs többé szerepe a tervezésnek, hanem éppen ellenkezőleg: a huszonegyedik században éppen azért, mert bizonytalan a jövő, és nem annak ellenére van szükség a települések jövőképére. Azt, hogy hogyan válaszolunk a kihívásokra, nem hagyhatjuk a közgazdászok és politikusok szűk körére, akik rövidtávon gondolkodnak. A sikeres településeken olyan dolgokra van szükség, amelyek túlmutatnak a pillanatnyi gazdasági szempontokon, olyanokra, mint a kapcsolatok, lehetőségek, kellemes környezet, alátámasztva egy merész, de rugalmas jövőképpel. A növekvő globális verseny azt jelenti, hogy a települések mindinkább versenyeznek a tehetséges és jó szaktudással rendelkező

munkaerőért és a beruházásokért. A térbeli tervezők a többi szakemberrel együtt játszanak nagy szerepet a sikeres – vonzó, élhető, elérhető, kapcsolatokkal rendelkező, mozgalmas – települések kialakításában és fenntartásában, ahova szívesen települnek be a lakosok igényeinek megfelelő, egészséges gazdaság kialakulásához szükséges szakemberek és beruházások. A tervezők tudják a legjobban megállapítani a települések fő adottságait, amelyekre építeni lehet, figyelemmel a jelen és a jövő generációk szempontjaira. A tervezőknek élen kell járniuk a települések jóval szélesebb értelemben vett gazdaság fejlesztésében is, és segíteniük kell a politikusokat, a döntéshozókat és a közösséget, hogy elkerüljék az önhittséget és készüljenek fel a gyorsan változó világra. Ebből következően a helyi és az országos szintű és a helyi politika és gyakorlat szintjén felmerülő követelmények a következők:

A tudásanyag és az információ jobb hasznosítása és összehangolása Települési szinten ez a helyi piacok működésének jobb megértését jelenti és az időszerű információ felhasználását, azért hogy így a tervezők és mások is választ adhassanak a jelen körülményekre és a jövő forgatókönyveire. Az információt és az adatokat arra is fel kell használni – azaz vizualizálni, prezentálni kell - hogy a lakosság részt tudjon venni a

közösséget érintő tervezésben, lakókörzeti vagy magasabb szinten. A legtöbb országban még mindig kihasználatlan lehetőségek vannak az elektronikus úton történő részvételi tervezésre. Országos szinten fontos, hogy a területi tervezés a gazdasági egységek határain átnyúló módon valósuljon meg, a települések fejlődési potenciáljának és a korlátozott erőforrásoknak optimális kihasználásával. Helyi szintet meghaladó szintű, azaz stratégiai tervezés szükséges a közigazgatási határokon átható kihívások kezeléséhez. Jobban kell ösztönözni a helyi hatóságokat az együttműködésre, a közös stratégiai tervezésre. Ehhez az országos politikák térbeli vonzatainak bemutatására van szükség; rugalmas, mindenki számára nyitott platformokon keresztül. Erre törekszik az RTPI Map for England /Térkép Angliának című projektje is.

Az intézményrendszer újragondolása A tervezés keretében helyi szinten jobban össze kell hangolni a közlekedési, oktatási és környezeti fenntarthatósági és hasonló politikákat . A tervezők előmozdíthatják a különféle ágazati döntések integrációját, amikor a települések jövőképén és szélesebb ívű stratégiáján dolgoznak, és így elősegítik a gazdaságilag sikeresebb települések létrejöttét. Sokan javasolják is, hogy a helyi szintek (városok települések ) nagyobb szerepet kapjanak a sürgető problémák, mint pl.:a klímaváltozás, megoldásában. Országos szinten a kormánynak kell átfogó stratégiát készítenie, hogy a települések jobban válaszolhassanak a jelenbeli és jövőbeni kihívásokra, ilyen lehet egy rugalmas bevándorlási politika egy-egy város munkaerő igényének biztosítására vagy az országos gazdaság egyensúlyának visszaállítása. A helyi és regionális szintekre több hatalmat és erőforrást kell átadni, de lényeges, hogy az országos szintű kormányzás biztosítsa a szakpolitikák révén a megfelelő területi ötvöződést / kohéziót.

Vezetői és tervezői képességek Települési szinten fontos, hogy a tervezők ismerjék fel és értsék meg a jelen gazdaság tényezőit és a növekedés trendjeit. Ehhez át kellene gondolni, hogy a tervezők képesek-e és bíznak-e abban, hogy tudják alakítani a piaci folyamatokat, és hogy a fejlesztési akciókat hozzáadott értékkel gazdagítják. Ezen túlmenően, a helyi döntéshozóknak is jobban kell ismerniük a települések, a tágabb térség és a gazdasági eredmény közötti összefüggéseket. A vezetés is az adott terület versenyelőnyeire épít, és a tervezők segítenek megállapítani a település versenyelőnyeit, mivel ismerik a helyi feltételeket és a kapcsolódásukat a környező térséghez. Országos szinten a terület-felhasználás politikája nem működhet a többi szakpolitikától elszigetelten. Lényeges, hogy a politikusok és döntéshozók képesek legyenek jobban átgondolni döntéseik térbeli következményeit. Ez azt jelenti, hogy értékeljék és lássák előre, hogy a különféle szakpolitikák és döntések interakciója mit jelent egy-egy hely / (föld)terület vonatkozásában, és ezt a felismerést érvényesítsék döntéseikben. Egyre nagyobb szükség van arra, hogy a kormányzatok területi szemlélettel kezeljék a gazdaságfejlesztés feladatát. Gazdasági és társadalmi szempontból sikeres települések létrehozásához a politikusoknak és a döntéshozóknak együtt kell működniük a tervezőkkel és a helyi közösségekkel. Többek között azért, hogy egy átfogó, országos jövőkép keretében jelöljék ki a különböző fejlődési potenciállal rendelkező területeket; hogy ösztönözzék a településeket helyi és regionális szintű együttműködésre, s ehhez biztosítsák a szükséges erőforrásokat és ösztönzőket; valamint hogy próbáljanak kiszabadulni az ágazati szűk látókörűségtől, mert az gyakran vezet a hatékonyság hiányához és a gazdasági lehetőségek elszalasztásához.

A XXI. századi társadalom kihívásai

Nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a következő száz évben, de előre lehet látni azokat a valószínű gazdasági változásokat, amelyekkel a fejlett és a fejlődő országok is szembesülnek.

A legtöbb fejlett ország mintegy 200 év alatt tette meg az utat a

A világ egyre nemzetközibbé válik, egyre globalizáltabb lesz, ahogy az emberek és gondolatok egyre könnyebben és gyorsabban áramlanak, fokozódik az urbanizálódás, elnéptelenednek a vidéki területek főleg a fejlődő országokban, a technológia újításai sokasodnak, felgyorsul alkalmazásuk, a környezeti korlátok, az erőforrások hiánya mindinkább érződik. Az hogy hogyan válaszolunk a kihívásokra, nemcsak a közgazdászok és politikusok dolga. A térbeli tervezők a többi szakemberrel együtt játszanak nagy szerepet annak megválaszolásában, hogyan lehet a sikeres településeket létrehozni és fenntartani.

1966.évi 20.000-ről mára több mint 2 millióra növekedett5. Az olaj

pre-indusztriális és a poszt-indusztriális korszak között, Dubai ezt 50 év alatt tette meg4. Dubai a legnépesebb város és emirátus az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) között és a második legnagyobb területű emirátus a főváros Abu Dhabi után. Népességszáma az lelőhelyek indították az 1960-as évek közepén a város fejlődését, ami akkor kis halászfalu volt, de Dubai hamarosan világváros és üzleti központ lett, egyben nagy közlekedési csomópont, turisztikai, ingatlanforgalmi és pénzügyi szolgáltatásokkal. A város felhőkarcolóiról és magas-épületeiről híres, itt van a világ (ma) legmagasabb épülete, a Burj Khalifa. A pénzügyi válság során azonban kétségessé vált Dubai fenntarthatósága, és segítséget kellett kérnie a szomszédos emirátusoktól. Fotó: Jason Hayes

Gazdaságilag sikeres Successful helyek létrehozása 2017 Február XXI.challenges század városait kihívások century societies Creating Economically Places | November 2014 |AThe facingérő twenty-first

Globalizáció és fokozódó verseny Sir Peter Hall várostervező, urbanista és földrajztudós mondta: „A [fejlett] országok és városok döbbenetes sebességgel tértek át a gyártóipari gazdaságból az informatikai gazdaságba és az informatikai gazdaságból a kulturális gazdaságba”6. Most a világ feltörekvő gazdaságainak városai lesznek mindinkább a világgazdaság motorjai. A globalizálódó világban a gazdaság és a népesség földrajzi koncentrációját az „agglomerációs gazdaság” hajtja előre. Egyszerűen: a többi szereplőhöz való közelség előnye. A klaszterek komparatív előnyhöz juttatják a vállalatokat, biztosítják termelékenységük növekedését. A McKinsey Global Institute szerint a világ népességének egyötöde abban a 600 városban él, amelyek 1,6-szer gyorsabban növekednek, mint a világ népessége7. Az agglomerálódás ugyanakkor problémákat is felvet, például a zsúfoltságot, ami növeli a gazdasági költségeket és csökkenti a hatékonyságot, ugyanakkor rontja a lakosság életminőségét8.

A gazdasági hatalom átrendeződése A gazdasági hatalom átrendeződik. A világgazdaság tagoltabbá és több-pólusúvá válik, ahogy nő Kína, India, Brazília és Indonézia jelentősége. A McKinsey Global Institute elemzése szerint a világ 600 legjelentősebb városa közül 440 a fejlődő országokban van, és 2025-re ezekre a városokra jut a növekedés csaknem fele. Általában azonban a világgazdaság várhatóan lassabban fog nőni, mint a huszadik században. Főképpen ez a helyzet a fejlett országokban, ahol a II. világháború utáni gazdasági növekedés mértéke már nem marad fenn részben a konkurencia fokozódása miatt és strukturális tényezők, mint a népesség elöregedése és a közszféra eladósodása következtében is9. Európának egyre inkább a feltörekvő / fejlődő gazdaságok felé kell tekintenie, ki kell használnia

A nagytérségek prognosztizált részesedése a világ lakos-szám és GDP növekedéséből 2010-2025 (%)

Western Europe

az ott meglevő tőke előnyeit és a demográfiai viszonyok miatt szüksége van az ottani szakképzett munkaerőre10.

North America 6.0

A versengés másik területe a természeti erőforrások, ezek fontossága egyre nagyobb lesz. A fokozódó verseny azt jelenti, hogy olyan országok, mint Kína felismerik a szűkülő erőforrások biztosításának fontosságát olyan területeken, mint Afrika, ahol jelentős infrastrukturális beruházást hajtottak végre. 2011ben Kína Afrikából származó 93 milliárd dollárnyi importjának több mint 80 százaléka nyersolaj, nyersanyag és energetikai erőforrás volt. Kína afrikai infrastrukturális beruházásainak formája a hitel és ennek nyomán a természeti erőforrások szerződéses lekötése Kína számára adóságszolgálat ellenében.

China

5.6

30.9

15.2

Fokozódó verseny A városok és az országok mindinkább versengenek emberért, beruházásért és a valamely ágazatban való dominanciáért. A korábbi nagy iparvárosok, mint Liverpool és Detroit zsugorodnak, részben a konkurencia miatt, mert más városokba megy a tőke, mivel olcsóbb a munkaerő. Ez nemcsak a fejlett világ gondja. Az indonéziai Majalaya városát régen ’dollárváros’-ként, a textilipar központjaként ismerték, de tönkrement, a globalizáció és az olyan térségekkel való konkurencia miatt, mint a fejlettebb gépparkkal rendelkező Kína. Emellett Majalaya az infrastruktúra hiányai miatt el is veszítette a kapcsolatát gazdagabb szomszédjával, Bandung-gal12.

1.8

39.7 Middle East and Africa

India 23.1

Latin America

7.3

12.8 4.8

9.5 10.0

Population GDP MEGJEGYZÉS: A többi fejtett és feltörekvő nagytérség adatai összesen: 16.0 % a népességszám, 17,4 % a NOTE: Other developed and emerging regions account for 16.0 per cent of growth GDP növekedéséből a valuta átváltási arányos szerint számítva in population and 17.4 per cent in GDP measured at expected real exchange rate.

Forrás: McKinsey Global Institute Cityscope 2.0.11

Esettanulmány: Pittsburghválasza a gazdasági hanyatlásra Pittsburgh acéliparáról volt híres, de nemsokára a városi visszafejlődés szinonimája lett a nemzetközi verseny miatt. Az 1980-as években elhatározta, hogy megfordítja a folyamatot, két adottságára fókuszált: a felsőfokú oktatásra és az egészségügyre, ezen belül orvostudományi kutatásra13. Építés az erősségekre, ezzel együtt infrastrukturális beruházás, ebben a troli hálózat felváltása városi vasúthálózattal, a belváros bekapcsolása a metró hálózatba, a Grant Street, városi főút felújítása – ez volt Pittsburgh hatékony válasza a hanyatlásra14.. A lakosok száma még mindig csökken (2000 és 2010 között három százalékkal), de a jelek azt mutatják, hogy a trend visszafordult15.

Demográfiai változások A gazdasági változás fő mozgatója a demográfiai változás. A világ népessége várhatóan a mai 7 milliárdról közel 10 milliárdra nő 2050-re16. Többen élnek majd városokban, és sok országban és régióban idősebb lesz a népesség.

Időskorúak (60 évesnél idősebbek) aránya Az országos népességből 2010-ben és 2040-ben India Mexico Brazil

Fokozódó urbanizáció 2050-re annyian élnek majd városokban, mint a világ mai népessége. A 40 legnagyobb megavárosi régióban él ma is a világ népességének 23 %-a, és itt van a világgazdaság 59 %-a. Az urbanizáció azonban nemcsak a mega-városokra korlátozódik: a világ városlakóinak közel fele 500.000-esnél kisebb lélekszámú városban él17. A leggyorsabban a középnagyságú, 1 milliósnál kisebb városok agglomerációi nőnek, főleg Ázsiában és Afrikában.

A városok felé tartó népesség-áramlás miatt a fejlődő országokban öt naponként kellene egy egymilliós várost építeni18. A fokozódó urbanizáció nagy kihívása: elégséges munkahely, megfelelő lakás, közmű és orvosi ellátás biztosítása19. Felvetődik a kérdés: hogyan lehet hatékonyan tervezni és fenntartani a városokat, hogyan lehet elkerülni, hogy az emberek nyomortelep szerű feltételek között éljenek, ahol a munkahelyek és szolgáltatások elérhetetlenek.

Australia Russia UK China Sweden Poland Netherlands Spain South Korea Germany Japan 2010 2040

10%

20%

30%

40%

50%

Forrás: Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja.26

Öregedő világ A régi Dhaka, Bangladesh. Fotó: blese.

Esettenulmány: Dakka világváros (Banglades) tervezése Dakka, a világ legsűrűbb és a egyik leggyorsabban növekvő mega-városa, nagy kihívást jelent a tervezők számára. Központi fekvése, a környező városokkal való közlekedési és kommunikációs kapcsolatrendszere ellenére Dakka egy szabályozatlan konglomerátum, híres arról, hogy kaotikus, és nincs felkészülve a további lakos szám növekedésre. Lakosainak 28 %-a a szegénységi küszöb alatt él, nem jut az alapellátáshoz20, és 3,4 millió él nyomortelepi körülmények között21. Gyorsan növekvő város, gazdasága élvezi az agglomerációs előnyöket, de ahhoz, hogy új beruházásokhoz és vállalkozásokhoz jusson, Dakkának hatékony tervre van szüksége, amely számol a jelen és jövő szükségleteivel, ezen belül az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával22.

Az átlag életkor majdnem mindenütt növekszik a világon, a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, az egyetlen kivétel a szubszaharai Afrika. Az US National Intelligence Council (Nemzeti Tájékoztatási Tanács) 2030-ra szóló előrejelzése szerint az öregedő országokban nehéz lesz fenntartani a jelenlegi életszínvonalat, a fiatalos országok viszont csak akkor tudják felpörgetni gazdaságukat, ha elégséges új munkahelyet és feltételeket biztosítanak23. 2050-re négy munkaképes korú (15-65 éves) felnőtt jut egy 65 évesnél idősebbre (2,2 a fejlett régiókban és 4,6 a kevésbé fejlett régiókban)24.

Az idősebb népességű országok kockázata, hogy a gazdaság lassabban növekszik vagy stagnál25, mivel kisebb a munkaerő bázis, ezért az adóalap is és kevesebb jut a társadalmi jóléti kiadásokra. A magasabb életkor sajátos épített környezeti igényeket támaszt: adaptálni kell a munkahelyi környezetet, biztosítani az egészségügyi és más szolgáltatások könnyű hozzáférhetőségét, erről szól a Planning Horizons sorozat Egészséges városok népszerűsítése című tanulmánya (2017. február). Erre a kihívásra az országos válasz lehet: rugalmas foglalkoztatás, ütemezett nyugdíj korhatár, rugalmas nyugdíj és jóléti támogatás, viszont előny lehet a szociális gondozás kiterjedése, és az árucikkek és szolgáltatások „ezüstkorú” piaca.

Creating Economically Places | November 2014 |AThe facingérő twenty-first Gazdaságilag sikeres Successful helyek létrehozása 2017 Február XXI.challenges század városait kihívások century societies

Technológiai változás A termelési technológia fejlődése mindig mélyreható változást hozott a gazdaságban és a foglalkoztatásban. Új feladatok, új iparágak alakultak és, majd átalakultak és időnként el is tűntek. Az utóbbi néhány évtizedben az automatizálás, a számítástechnika hozott nagy változást az iparszerkezetben és a foglalkoztatásban, a fejlett országokban csökkent a szakképzést nem igénylő munkahelyek száma és ’kiüresedett’ a foglalkoztatás a korábban biztonságos középszintű (a középosztályhoz tartozó) álláshelyek körében is. Növekvő termelékenység, kevesebb munkahely A vállalkozó és filantróp Bill Gates mondta: „ Húsz év múlva sok szakmában jóval kisebb lesz a munkaerő igény. Nem hiszem, hogy gondolnak erre az emberek”28. Carl Benedikt Frey és Michael Osborne kutatók szerint egyes foglalkoztatási kategóriákban, mint a könyvelés, jogászi munka és a gépírás, a munka 47 %-a nagy valószínűség szerint automatizált lesz29. A technológiai előrelépés üteme, a növekvő termelékenység radikálisan átformálhatja a munkafolyamatot30. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatásra és képzésre, biztosítani kell, hogy az embereknek legyen szaktudása és alkalmazkodó készsége is a bizony kevéssé biztonságos gazdasági környezetben. Fennáll a veszély, hogy ez a technológiai fejlődés csak csekély munkahely növekedéssel jár együtt – szemben a hagyományos felfogással, hogy a technológiai változás rövidtávon szétesést hoz, de végül új munkahelyeket teremt.

Ilyen változások közepette a várostervezőknek és vezetőknek érdemes újra átgondolni a terület-

A technológia átformálja az épített környezetet A hálózati technológia és az internet utat nyitott a korábban soha nem tapasztalt mértékű technológiai innováció felé. Az emberek nemsokára nem valamely távoli gyártól szállítatnak árucikket, hanem elmennek a közeli 3D-s printerhez, ahol már vár rájuk a megrendelt termék. Korábban olyan ötlet, mit a 3D-s nyomtatás a sci-fi körébe tartozott, hamarosan azonban átalakítja azt a módot, ahogyan az

Credit Analysts

Insurance Underwriters

Legal Secretaries

Telemarketers

Payroll and Timekeeping Clerks

Insurance Claims and Policy Processing Clerks

Receptionists and Information Clerks

Forrás: Oxford Martin School.33

felhasználási és építési övezeti előírásokat. Az épületek és a területek felhasználása bonyolultabb lesz, amint az új innovációk elterjednek a gyakorlatban, de a változások fenntarthatóbb és élhetőbb településeket tesznek lehetővé, ahol az emberek már rövid úton elérhetik mindazt, ami napi szükséglet.

Ilyen változások közepette a városoknak ügyelniük kell arra, hogy gazdaságuk rugalmas legyen. Európában a rugalmasság ma meglehetősen változó, de a városi központokhoz közeli térségek rugalmasabbak. A kutatás azt jelzi, hogy egy-egy térség átfogó versenyképessége összefügg történeti fejlődési előzményeivel, gazdasága sokféleségével, az innovációval és szakismerettel, az elérhetőséggel és a kapcsolatrendszerrel 31 32.

Jobs likely to be replaced by automation Tax Preparers

emberek termelnek és fogyasztanak termékeket, és átalakítja azt a logisztikát, ahogyan a termékek A ponttól B pontig mozognak. A 3D-s printer forradalmasítja az emberek gyártási képességét: számítógépüknél ülve tudnak majd előállítani bármilyen szerkentyűt, egyet vagy akár ezret34.

Párizs, Franciaország. Fotó: Jessica C.

Esettanulmány:Mi kell ahhoz, hogy az emberek tudjanak megosztani Az elektronikus autó-megosztás programja, az Autolib’ program Párizsban indult, mintegy kiegészítve a város kerékpármegosztási programját, a Velib’ programot. Ma már hasonló módszer terjedt el más városokban is világszerte35. Kínában több mint 400.000 kerékpár vesz részt a megosztó programokban, ez több mint amennyi a többi országban van összesen36. Fizetési platformok, mint az Airbnb és lakás megosztó programok, mint a Couchsurfing már kérdésessé teszik a ’bérelt lakóhely’ és a ’hotel’ megkülönböztetését. Az autó-megosztási applikáció csökkentheti a jármű forgalmat és zsúfoltságot, de jelentős szabályozási kérdéseket vet fel. A taxi vezetőknek számos minőségi

kritériumnak kell megfelelniük, de olyan szolgáltatások elterjedésével, mint a Lyft, ezek a kritériumok már nem felelnek meg a célnak37. 2013-ban, az USA Polgármesterek Konferenciája 81-ik éves ülésén határozattal fogadták el az ’osztozó városok’ támogatását, mert felismerték előnyeit, mint az urbanizáció és növekedés, az integrált közlekedési megoldások és a városi tér kezelésének költséghatékony módszerét38. Például: ha kevesebb személyautó megy az úton, kevesebb parkolóhelyre van szükség és kisebb a zsúfoltság. A határozat erőteljes mechanizmust sürget a megosztó gazdaság hatáselemzésére, és a követeli a szabályozás felülvizsgálatát, azok korlátozó rendelkezéseit, valamint előírja a köztulajdonban levő területek szabaddá

Gazdaságilag sikeres Successful helyek létrehozása 2017 Február XXI.challenges század városait kihívások century societies Creating Economically Places | November 2014 A | The facingérő twenty-first

Egyenlőtlenség és társadalmi kohézió A fejlődés nagyszerű lehetőségek felé vezet, de a személyek, a városok és régiók nagyobb egyenlőtlensége felé is. A Világbank szerint közel 2,5 milliárd ember él naponta kevesebb, mint 2 dollárból. Az ilyen nagy szegénységben élők száma és aránya csökkent az 1980-as évek óta39, és várhatóan 3 milliárddal nő a középosztályban élők globális száma 2050-ig, ami azt jelenti, hogy a feltörekvő gazdaságok fogják kitenni a globális fogyasztás kétharmadát, szemben a mai egyharmaddal40. Ugyanakkor, a globalizáció és a műszaki előrehaladás aránytalanul juttatta előnyre a fejlődő és fejlett országok a magas szinten szakképzett és felsőfokú oktatási intézményekben végzett dolgozókat. Az egyenlőtlenségről szóló vita meghatározó lesz a huszonegyedik században.

Az Egyesült Királyságban és Írországban és hasonló országokban a városok és térségek között jelentős különbségeket hozott a fejlődés az anyagi helyzetben, az oktatásban, a társadalmi mobilitásban és az egészségi állapotban. Európa szerte továbbra is jelentős, sok esetben növekvő az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés a városi és vidéki területeken egyaránt41. Az Egyesült Államokban a gazdasági növekedési indikátorok alapvetően helyreálltak a 2008-as pénzügyi válság után, de a legutóbbi időkig ez ’állás hiányos gyógyulásnak’ látszott42. Ez részben azért van, mert sokan vannak részmunkaidős állásban vagy részlegesen munka nélkül43. Thomas Piketty híres érvelése, hogy nemcsak a jövedelmi viszonyok terén nőtt a különbség az 1970-es évek óta, hanem a tőke és a vagyon terén is44. Emiatt az olyan mozgalmak, mint az Occupy (Foglald el) világszerte aktivizálta az embereket, akik megelégelték a folytonos egyenlőtlenséget és a kormányzó elit elszámoltatásának látható hiányát. A társadalmi mobilitás sok tényezőtől függ, mint a társadalmi tőke, oktatás,’irányítószám szerinti szegregáció’(előítélet egyes településekkel, városrészekkel szemben) és bizonyos társadalmi csoportok szegregációja45. Az egyenlőtlenség hatása nemcsak a szegényeket sújtja. Richard Wilkinson és Kate Pickett a Spirit level (Szellemi szint) című művében bemutatja, hogy az egyenlőtlenség negatív hatása mindenki egészségét és jólétét érinti, a bűnözést is fokozza, ezzel az

egész gazdaság helyzetét rontja. A számítások szerint az Egyesült Királyságban a szegénység költsége évente mintegy 39 milliárd font46. Egyes közgazdászok szerint a skandináv országokban a jobb szociális védelem (jóléti rendszer) hosszú távú, stabil gazdasági növekedéshez vezet, mert az emberek így bátrabban mernek kockáztatni47.

Tervezés a társadalmi kohézió érdekében A tervezők szerepe jelentős a megfelelő lakás ellátás és elérhetőség biztosításában, ami jól láthatóan javítja az emberek életfeltételeit és életminőségét. Sokan hangoztatják ezért, hogy tágabban kell értelmezni a tervezés szerepét, hogy kifejezésre jusson a szegénység csökkentésére vonatkozó feladata, az elérhetőség biztosítása és a társadalmi kohézió erősítése. Ennek keretében a városokat elérhetővé kell tenni és a fejlesztés-fejlődés tágabb, társadalmi dimenziójában kell gondolkodni. Vannak városok, ahol a magán beruházók és cégek ’maguknak követelik’ a közterületeket, vagy ’magántulajdonú közterületeket’ létesítenek, amelyek korlátozzák a közterületnek tartott területekhez való hozzáférést48. A tervezők feladata, hogy a közösség bevonásával segítsék a tágabb közérdek és a társadalmi igények (köztük a közlekedéshez és a megfelelő területhez való hozzáférés) megfelelő érvényesítését.

Chongqing, Kína. Fotó: ilya.

Esettanulmány: a növekedés kihívásainak kezelése Kínában Az utóbbi harminc évben a kínai urbanizáció a történelem legnagyobb és leggyorsabb demográfiai változása. Egyetlen generáció alatt az ország urbanizációs szintje (városok lélekszáma) kevesebb, mint 20 százalékról több mint 50 százalékra nőtt, több mint 500 millió ember lett városlakó. A kínai tervhivatal előrejelzése szerint 2025-re Kína 1,4 milliárd népességének 70 százaléka fog városokban élni49. A hivatalos kínai politika a kisebb városok gyorsabb növekedését ösztönzi, de a népességmozgás inkább a legnagyobb városok, a gazdasági lehetőségek felé tart50. Az urbanizáció Kína gazdasági fejlődésének, iparosodásának szükségszerű része. Azt is jelenti azonban, hogy ha a kínai vezetők célja lassúbb gazdasági növekedés, stabil középosztály létrejötte és az egész rendszert fenyegető politikai és társadalmi feszültségek elkerülése, akkor feltétlenül szükséges az eredményes urbanizáció. Ez azt jelenti, hogy a kínai városokban szükség van az alapvető infrastruktúra, szolgáltatások közlekedés, energia hatékonyság és tiszta környezet biztosítására. Röviden: a területi tervezés, várostervezés Kína jövőjének záloga.

Környezeti korlátok és szűkös források Ahogy a világ népessége tovább nő, nagyobb szükség lesz az olyan alapvető erőforrásokra, mint a víz, földterület és energia, a természeti környezetet terhére. A természet és az „ökoszisztéma szolgáltatásai”, a tiszta levegő és tiszta víz, az üdüléshez és a mezőgazdasághoz szükséges földterület nemcsak az egészséget és a jó közérzetet szolgálják, hanem gazdasági értéket is jelentenek, és mindezt a tervezés és a fejlesztéspolitika érvényesítheti. Energiaellátás és megtartás

A gazdaság ‘zöldítése’

Az előrejelzések szerint az energia-fogyasztás 2010 és 2040 között 56 százalékkal nő51. Az elektromosság kiemeli az embert a szegénységből a termelékenység növelésével valamint az oktatási és egészségügyi szolgáltatások biztosításával52. Ahogy azonban nő a globális energia igény, ezzel együtt a környezeti szempontból ártalmas energia ellátás is nőni fog. 2040-ben a leggyorsabban növekvő energiaforrás a megújuló energia és a gáz lesz, de a szén – a klímaváltozás legjelentősebb okozója – az energiaellátásnak még mindig 36 százalékát fogja képviselni53.

Azok az országok, ahol jelentős és hosszú távú beruházásokra vállalkoznak a megújuló energia, mint a szél, a nap és a vízi/tengeri energia kiaknázására, nemcsak elégséges és megbízható energia ellátásról gondoskodnak, hanem új munkahelyeket is teremtenek a ’zöld gazdaságban’, és az innováció és új technológia nyereséget is hoz. Több országban, így Norvégiában, Dániában, Svédországban és Németországban a kormányzat és a lakosság felkarolta a megújuló energia előállítást, és ez a nemzetgazdaságban nagy szerepre tett szert. Négy vagy öt nagyváros szerint várostervezésük jó vagy kitűnő jegyet érdemel a zöld gazdaság terén, jobbat, mint a többi ágazat, legyen az IT szakértelem, fejlesztéspolitika vagy jogszabályozás55.

Bár nem sikerült globális megállapodásra jutni, de Európa és a világ sok országa fontos lépéseket tett az éghajlat változás mérséklésére. A fő kihívás az, hogy sok fejlődő országban vonakodnak a karbon szennyezést adóztatni, mert ez hátrányos lenne a gazdasági növekedésre és az emberek jövedelmére. A legnagyobb erőforrás igény és emisszió közvetlenül vagy közvetve a városokból származik. Ahogy tovább nő a világ népessége, a fejlődő országok gyarapodnak, az urbanizálódás folytatódik, egyre nagyobb lesz az embereknek a szennyező árucikkek, mint az autó iránti igénye.

A klímaváltozásról részletesebben szól a Planning Horizons sorozat Jövőálló társadalom című tanulmánya (2017. február).

Előre-jelzett globális energia szükséglet 2035-ben (Mtoe*) Projected global energy demand in 2035 (Mtoe*)

Eurasia Europe

Latin America

1,370 China 4,060

2,240 Middle 1,050 East Brazil 480

1,030 Africa

Eurasia 8%

1,710 United States

Részesedés a globális Share of global growth növekedésből 2012- 2035 2012-2035

1,540

440

Japan

Southeast 1,000 Asia

Africa

OECD

5% 4%

Middle 10% East

65%

India Non-OECD Asia

*Millió tonna olaj-egyenérték (Mtoe) * Million Tonnes of Oil Equivalent (Mtoe)

Forrás: nemzetközi Energia Szövetség56

A növekvő világnépesség élelmiszer ellátása A növekvő népesség és az éghajlatváltozás hatásai (súlyos árvíz és aszály) azt jelzik, hogy a világ sok részében még nehezebb lesz az élelmiszer biztonság fenntartása. Jelenleg elég élelmiszert termel a világ az össznépesség ellátására, de mégsem kerül élelem a szükséget szenvedő emberekhez, ezért 400 millió ember krónikusan alultáplált és 11 millió ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg évente az éhség vagy az éhség- okozta betegség miatt57. Az agrártechnológia révén az élelmiszertermelés hatékonyabbá vált, de a globális méretű urbanizáció, a szabályozatlan városnövekedés veszélyezteti a mezőgazdasági területeket. Városok és egész országok válnak sebezhetővé az erőforrás hiány miatt és a ’kinek jut miből’ okozta feszültségek miatt.

Élet az erőforrás-korlátos világban Ezek a kihívások késztetnek mind több embert arra, hogy elgondolja: mi lehet a helyes egyensúly a gazdasági növekedés és a társadalmi fenntarthatóság között. Például Tim Jackson olyan jövőről írt, ahol a települések számba veszik az emberek jólétének és a fenntartható fejlődésnek a fontosságát, egyensúlyt teremtenek a társadalmi, környezeti és gazdasági igények között ezen a véges kapacitású bolygón58. Ez a gondolat vezette a tervezőket arra, hogy fenntartható, kompakt településeket létesítenek, ahol az emberek élnek, dolgoznak és szórakoznak, és nem kell messzire ingázniuk. A ’munka’ új értelmezést kaphat, mert kevesebb órát kell dolgozni, több idő marad a családra, barátokra és a társadalmi tulajdonban levő szolgáltatások működtetésére.

Válasz a kihívásokra – gazdaságosan és társadalmi érzékenységgel

Egyre fontosabb, hogy a politika és a döntés-hozás szereplői minden szinten komolyan gondolkodjanak el a gazdaságilag sikeres települések, helyek létrehozásáról, ahol szívesen telepednek le és szívesen maradnak a lakosok és ahová szívesen jönnek az emberek igényeit kielégítő, az egészséges gazdaság számára fontos beruházások. Sok kutatás és elemzés mutatja, hogy a jó lakóhely és munkahely települési kereteinek megteremtése az eredményes gazdasági fejlődés alapvető és fenntartható feltétele, és ez az, ahol a legtágabb értelemben vett ’tervezés’ lényeges szerepet tölt be. Fontos ehhez átlátni, hogyan integrálhatóak az emberi igényekre és a helyi feltételekre fókuszáló szakpolitikák és befektetések. A tervezők – és mások is – felelősek a közösségek felkészítéséért a változó világra. Mindez azt jelenti, hogy a huszonegyedik században jóval több kell egy település vagy hely gazdasági eredményességéhez, mint a szűken értelmezett fejlesztés.

23 Melbourne Ausztrália második legnagyobb városa, regionális pénzügyi központ Ausztráliában és az Ausztrálián kívüli területeken. Ausztrália kulturális központja és egyike a világ tíz legélhetőbb városának (az Economist Intelligence Unit – The Economist című folyóirat tájékoztatási egysége –Élhetőségi Indexe, 2010-2014, /lásd a következő lapon/ szerinti legelső tíz város) 59. Melbourne sikerének okai a jó közlekedés, a zöldterületek és a vegyes funkciójú városi területek60. Az élhető városba vonzani lehet az embereket, a cégeket és a befektetőket. Jelenleg a város legfőbb gondja a megfelelés a növekedés - fejlődés nyomán alakuló igényeknek. Fotó: Neil Howard.

Cost of living

Diversity of community

Walkability

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február és társadalmi válaszok a kihívásokra Creating Economically Successful Places | November 2014Gazdasági | Meeting challenges economically and socially

Életminőség

Cost of living

Diversity of community

Walkability

Walkability Local amenities

Diversity of community Friends and family

High-speed internet

Vizsgálat: Mit várnak az emberek a településüktől A gazdaság nemcsak a GDP növekedéséről szól. A sikeres település fő jellemzője a lehető legtöbb ember jó életminősége. A tervezők a fejlett és fejlődő országokban egyaránt dolgoznak azokon a programokon, amelyek az emberek életéhez fontos szociális infrastruktúra, az iskolák, az egészségügyi és szabadidős létesítmények elérhetőségét javítják, és amelyek az egészséges és aktív élet előmozdítása érdekében alakítják a környezetet. Richard Florida és mások is hosszan írtak az olyan helyek fontosságáról, amelyek vonzó hatásúak a ’kreatív osztály’ számára, azaz a magasan képzett és művelt emberek, köztük a kisebbségek számára. Több elemző, Florida maga is felteszi a kérdést, hogy kinek használ az ilyen, kívánatos és jól kereső emberek csábítása egy-egy településre. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdasági sikert nem garantálja a kreatív osztály tagjainak kiszolgálása, hanem az is fontos, hogy mindez szélesebb ívű térségi és városi stratégiákba ágyazódjon, amelyek a helyi adottságokra, térségi összefüggésekre épülnek61. Amint tovább fejlődnek a városok, a tervezők fő feladata olyan városrészek kialakítása, amelyek szívesen fogadnak minden beköltözőt, bárhonnan érkezik, és bármilyen korcsoportba tartozik. Az életminőség magas színvonalának fenntartása mindenki számára jobb lehetőséget teremt az egészséges gazdaság jó működéséhez. A vezetőknek mindenképpen gondoskodniuk kell a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kezeléséről, ha törekvésük a gazdaságilag sikeres helyek, települések létrejötte. Az életminőség valószínűleg egyre fontosabb szempont lesz. A technológiai előrehaladás fokozódó automatizálást hoz, és ezért sok ember lesz alul-foglalkoztatott. A modern technika révén az emberi munka termelékenysége egyre inkább javul, valójában ez kevesebb munkaóra igényt jelent, ez pedig a heti munkanapok csökkenését hozza, és így az emberek több időt tölthetnek családjukkal vagy közösségükkel. Gazdaságunknak és településeinknek alkalmazkodniuk kell ehhez, az életminőséget magas szintre kell emelniük ebben a változó világban.

A legélhetőbb városok

2014 októberében az RTPI az egész Egyesült Királyságra kiterjedő vizsgálatot végzett arról, hogy mit gondolnak az emberek a településükről, és mit várnak el Community safety

Local amenities Friends and family High-speed internet Cost of living Cost ofválasztásának living Az emberek lakóhely legfontosabb tényezői Local amenities Friends and family Diversity of community Walkability

Lakásköltségek Cost of living

Cost of living

Walkability 64% Local amenities

1. Melbourne 2. Vienna 3. Vancouver 4. Toronto 5. Calgary 6. Adelaide 7. Sydney 8. Helsinki 9. Perth 10. Auckland Forrás: Economist Inteliigence Unit

Az épített és természeti környezetnek az emberi egészségre és jólétre gyakorolt hatásáról részletesebben ír a Planning Horizons sorozat az Egészséges városok című tanulmánya (2017. február).

Local amenities

60% Walkability

Diversity of community Localand amenities Friends family

Cost of living Community safety Good transport

Communityés safety Barátok Friends and family család

42%

Community safety

61 48

Community safety

Green spaces

Local economy

51%Walkability

FriendsHigh-speed and family internet High-speed internet Diversity of community

49%

High-speed internet Nagysebességű Friends and family internet

Friends and family Diversity of community Local amenities

Local amenities

32%

35%

Diversity of community

Közösség sokfélesége Local economy

Good transport

Friends and family

Good transport

Green spaces

57%

Lehet sétálni, Local economy Walkability gyalogolni

Zöldterületek Good transport Green spaces

Cost of living

Walkability Local economy gazdaság Green spaces

42%

Local amenities

Cost of living

Good transport Közbiztonság Community safety

Helyi

Jó közlekedés

Green spaces internet High-speed

High-speed internet

Diversity of community

Walkability

Community safety Helyi szolgáltatások

Good transport

High-speed internet

29%

High-speed internet

A megkérdezettek 61 %-a gondolja, hogy a helyi gazdaság fejlesztésének legjobb Green spaces Local economy Community safety Good transport Local economy módja a szolgáltatásokba: oktatásba, közlekedésbe, kényelmi tényezőkbe való beruházás, széppé 20 internet % gondolja, hogy a legjobb Local amenities a környezet Friends and family tétele, és csak High-speed módszer vállalkozások ösztönzése, hogy beruházást valósítsanak meg a területen Community safety

Good transport

Green spaces

Local economy

A megkérdezettek 61 %-a gondolja, hogy a helyi gazdaság fejlesztésének legjobb módja spaces Local economy a szolgáltatásokba: oktatásba, közlekedésbe,Green kényelmi tényezőkbe való beruházás, a Community safety Goodés transport környezet széppé tétele, csak 20 % gondolja, hogy a legjobb módszer vállalkozások ösztönzése, hogy beruházást valósítsanak meg a területen

Green spaces

Local economy

A közösség megítélése arról, hogy a vezetők mennyire képesek a gazdasági National National leaders: leaders:

Országos Green spaces vezetők

LocalLocal leaders: leaders:

Helyi vezetők

Local economy

Nem tudom

Nem know tudom Don’tDon’t know

Don’tDon’t knowknow

11%11%

9% 9% Sem felkészültek, Neither Neither sem felkészületlenek prepared prepared or or 22%22%

unprepared unprepared

43%43%

Sem felkészültek, Neither Neither

sem felkészületlenek Felkészületlenek prepared or or 24%24% Unprepared Unprepared prepared

unprepared unprepared

24%24%

25%25% Felkészültek

Prepared Prepared

41%41% Felkészületlenek Unprepared Unprepared

65% 65%

Felkészültek

Prepared Prepared

Forrás: RTPI Planning Horizons vizsgálat, országos reprezentatív felmérés 2.083 felnőtt lakos megkérdezésével, végezte: Populus, 2014.október 22-23.

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február és társadalmi válaszok a kihívásokra Creating Economically Successful Places | November 2014 Gazdasági | Meeting challenges economically and socially

Munka, tehetség, szakértelem A globalizáció, - az emberek, áruk, szolgáltatások és gondolatok viszonylag szabad áramlása - azt eredményezte, hogy a városok más városokkal versengenek. Ezért kell a településeknek megtalálniuk saját helyüket a világban, és folyamatosan ki kell használniuk erősségeiket, alkalmazkodniuk kell, ha szükséges, és hívniuk kell a tehetséges, vállalkozó kedvű és kreatív embereket (további részletek a túloldalon). A bevándorlási politikát azonban a központi kormány irányítja, így a városoknak ezen a téren korlátozott a mozgásterük, ezért más eszközökkel kell hívni és fogadni a tehetséges embereket. Chicago, Atlanta és Charlotte amerikai városok indították a kezdeményezést, hogy fogadják az új migránsokat, éreztessék velük, hogy ha a helyi gazdaság fontos tényezői lesznek, akkor ők is a közösség részeivé válnak 63. Baltimore csökkenő népességszámmal küszködött, ezért irányelvet fogadott el olyan bevándorlók fogadására, akik biztosan elindítják vállalkozásukat64. A ’tudás-gazdaságnak’ nevezett ágazat – a tudásra, információra, készségekre épülő gazdaság – jelentősége nőtt, amikor a technológia előrehaladása nyomán sok gyári munkafolyamat és néhány szakirányú szolgáltatás is65 mindinkább automatizált lett. A szakértelem a huszonegyedik század váltópénze66, ezért lényeges, hogy az iskolák, főiskolák és egyetemek jó helyen legyenek, tartsanak kapcsolatot a lakosokkal és a vállalatokkal, feleljenek meg igényeiknek. Az állások, munkahelyek gyorsan változnak, ezért egyre nagyobb a különbség a meglevő szakmák és a jövő igényei között67. Fontos lesz biztosítani, hogy ha hiány jelentkezik valamilyen szakma-csoportban, akkor legyen lehetőség a munkavállalókat helyben képezni vagy segíteni őket átköltözni olyan helyre, ahol szükség van rájuk. Az emberek átképzés után elhelyezkedhetnek a meglevő munkahelyeken, így nemiszakadnak ki a gazdasági életből.

A tervezők a környezet formálásával segíthetnek abban, hogy a települések megtarthassák a helyi munkaerőt vagy ösztönözzenek máshonnan beköltözést. A munkaerő számára megfizethető lakást és közlekedési kapcsolatot kell biztosítani. Sokszor különleges ellátásra van szükség a fontos dolgozók számára, és gondoskodni kell arról, hogy a lakóterületről jól elérhetők legyenek a foglalkozási lehetőségek, gondolni kell a lakásba beépített eszközökre is, ha sokan akarnak otthonról dolgozni. Jó, ha a települések rekreációs tereket, üzletközpontokat, kulturális létesítményeket is kínálnak. Az egyetemek különösen fontos mágnesek a képzett munkaerő vonzására és megtartására valamint kutatási-fejlesztési beruházásokra68. Az élenjáró egyetemek városai, mint Boston, Massachusetts és Austin, Texas sikeresen győzték meg hallgatóikat az ottmaradásra, segítették helyi vállalkozásuk sikeres részvételét a tudás-gazdasági versenyben. Azok a települések, ahol nincs nevezetes egyetem, nincs elég munkahely és szolgáltatás, ott nehezen tudják egyetemet végzett lakóikat visszatartani. Az egyetemek polgári felelőssége viszont az, hogy ismerjék a működésük helyszínének adottságait, minőségét, és tudják azt, hogy hogyan segíthetik a helyi gazdaságot és a helyi közösséget 69.

Barcelona, Spanyolország. Fotó: Barcelona Városi Tanács - Barcelona Activa.

Esettanulmány: 22@Barcelona Barcelona régi ipari területe 22a jelű, ipari terület-felhasználású övezetbe volt sorolva, majd ez a terület tudásközponttá alakult át, átsorolva 22@ övezetbe, ahová innovációs tevékenységet és tehetséges embereket várnak. Központi elhelyezkedése, jó közúti, villamos és vasúti kapcsolatai révén kiváló az elérhetősége a munkaerő számára. A jövőkép megvalósítása megkívánja, hogy az alacsony beépítési sűrűségű ipari terület kompakt, sűrű beépítéssé alakuljon át, ahol érvényesülhetnek az emberi interakciók és az agglomerációs előnyök. A terv szerint az ipari terület 10 százaléka zöldterület lesz, jó minőségű utak és közterek létesülnek.

Minden átépítési tervnél számolni kell vegyes terület-felhasználással, ahol van megfizethető lakás, zöldterület és szolgáltatások, ahol kellemes és élménygazdag a lakó és munkahelyi környezet, ahol az emberek munkahelyük közelében élhetnek. Az innovációs körzet együttműködést ösztönöz az egyetemek, a műszaki és kutatási központok között, támogatja a kutatók és a cégek közös tevékenységét. A Smart City Campus-on innovációs terület lesz, ahova vállalatokat, intézményeket, K+F központokat és egyetemeket hívnak meg innovatív technológiák kidolgozására.

Vállalkozások A vállalkozók, csak úgy, mint a többi ember, szeretik a mozgalmas, élhető településeket. Akár kicsi, akár nagy egy vállalkozás, a helyszín mindig alapvetően fontos. A települések legyenek vonzóak a tanult szakemberek számára azzal, hogy szolgáltatásokat, kellemes és kényelmes környezetet és általában jó életminőséget nyújtanak, és ezzel további vállalkozásokat és üzleti beruházásokat vonzanak. De a településeknek gondolniuk kell arra is, hogy a vállalkozói szféra hogyan változik a huszonegyedik században. Néhány kutató, mint Tyler Cowen azt állítja, hogy a vállalkozó kedv csökken a gazdagabb országokban, és további növekedése a fejlődő országokban várható70. Ez a vélemény nem számol azzal, hogy a jövő vállalkozásai egy sor különféle formában jelennek majd meg. A jövő vállalkozói között valószínűleg nagy szerep jut majd a társadalmi célú vállalatoknak és szervezeteknek, vagy a közös tulajdonú szervezeteknek, amelyek az ’új szociális gazdaság’ részei71. A non-profit szektor már ma is a harmadik legnagyobb szektor az Egyesült Államokban, a kiskereskedelem és a gyártóipar után. 2010-ben az összes foglalkoztatott 10 százalékát tette ki, 10,3 millió volt foglalkoztatottainak száma72. A szociális vállalkozások 24 millió fonttal járultak az Egyesült Királyság gazdaságához 2010-ben. Az Egyesült Királyságban, az utóbbi évek nehézségei ellenére a Co-operative Group közel 87.000 embert foglalkoztat és 47.500 kiárusító üzletet működtet73. Írországban a Dairygold dolgozza fel az ország tejkészletének 18 százalékát74, a Scotmid Co-operative 5.000 embert foglalkoztat Skóciában, ÉszakÍrországban és Észak Angliában75. A jövőben valószínűleg még több közösségi cég és szolgáltatás lesz. Emilia-Romagnában, Olaszországban a gazdaság 40 százalékát teszik ki a szövetkezetek76. Emellett az úgynevezett ’megosztó gazdaság’ nagy érdeklődést keltett a fenntarthatósági agenda keretében, a 2008-as gazdasági

válság után. Jeremy Rifkin közgazdász és társadalomelméleti tudós szerint a non-profit vállalkozások felvirágzása következik be, amint elterjed a Collaborative Commons (közös javak együttműködő rendszere)77.Ma már az emberek elutazhatnak, hogy megnézzenek egy várost, és megszállhatnak valakinél az üres szobában, megoszthatják az autójukat valakivel útközben vagy részt vehetnek autó megosztó programokban, és a folyamat kiterjedhet más árucikkekre és szolgáltatásokra is. Akár magántulajdonra épülő, akár szociális gazdaságról van szó, a vállalkozók igényei változni fognak. Az internet és az alacsonyabb szállítási költség miatt a kis és kezdő vállalkozások gyorsabban elérik a fogyasztókat és a világpiacot. Rugalmas munkaterületekre van szükség, ahol a kezdő (start-up) vállalkozások gyorsan indulnak, terjednek és nőnek. A munkamódszerek változásával a rugalmas munkarend tovább terjed, kevesebben dolgoznak irodában a nap bármelyik időszakában. Emiatt a cégek rugalmasabb iroda bérleti szerződést igényelnek, szükség szerint akarják a szerződési időt hosszabbítani, és általában kisebb irodákra van szükségük. Továbbá, ha kevesebb a napi ingázó, akkor a közlekedési rendszert is módosítani kell. Az ingázás mérséklődésével csökken a zsúfoltság a csúcsidőben, viszont nő a szabad idő eltöltésére szolgáló helyi szolgáltatások és a szabad zöldterületek és azok megközelítése iránti igény.

Birmingham. Fotó: Pete Ashton.

Esettanulmány: Az újra élesztett Custard Gyár, mint innovációs körzet A Birmingham-i, korábbi Bird Custard Gyárat átalakították, mikor 1989-ben új tulajdonosa lett. Történeti jelentősége érintetlen maradt, de egy különleges teret alakítottak ki benne, ami a kreatív és digitális kisvállalkozások virágzó otthona lett. A régi ipari térben ma 500 cég működik 5000 foglalkoztatottal78. Ezt az innovációs teret, ahol a korábbi ipari terület kreatív újrahasznosítással alakul át, a Brookings Intézet az ’Újra-álmodott Városi Terület modelljé’nek nevezte el.79

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február és társadalmi válaszok a kihívásokra Creating Economically Successful Places | November 2014 Gazdasági | Meeting challenges economically and socially

Kapcsolatok és interakciók A települések növekedésének egyik oka az, hogy lehetőséget adnak emberek, szervezetek és cégek találkozására, információ és gondolatok cserére, azaz a kapcsolatoknak és interakcióknak adnak teret. Ez a városok-adta közelség, egymásmellettiség révén történik, valamint a vállalati klaszterek, közterületek és fórumok révén is. A kérdés az, hogy a települések hogyan növelhetik ezt a kínálatot meglevő és potenciális lakóik és vállalataik felé. Még fontosabb lesz mindez a tudásalapú-gazdaság, a megosztó gazdaság, a kreatív osztály és a vállalkozások már tárgyalt új formái közepette. A kutatás rámutatott arra, hogy az innováció ösztönzésének ’egylövetű’ megközelítése, mint a kutatás-fejlesztésbe (K+F-be) való beruházás nem vezet feltétlenül sikeres gazdasági fejlődéshez80. Gyakran fontosabb a kapcsolatrendszer és a különféle tudás-inputok kombinációja, ami sokszor átterjed a szomszédos területekre is. Az épített környezet és az infrastruktúra, ebben a közlekedés, rekreációs szolgáltatások és a közterületek nagy hatással lehetnek arra, hogy az emberek hogyan tudnak és akarnak egymással párbeszédbe, interakcióra lépni. Hozzá kell tennünk azt is, ahogyan a kommunikációs technika, mint a szélessávú internet, a Wi-Fi összekapcsolja az embereket és hálózatokat épít. A kapcsolatépítéshez területi stratégia szükséges, és ebben a tervezők szakismerete sokat segít. A placemaking (helyteremtés: a közterületeknek közösségi alakítása, új, kreatív terület-használatok létrehozása) meggyőzi a tanult és tehetséges embereket, hogy az adott városba költözzenek. A kevésbé tanult embereket pedig fontos kapcsolatba hozni az életbevágó lehetőségekkel, mint a munkahelyekhez közeli megfizethető lakások biztosítása. A közelség és a vélemény-megosztásra épülő interakció igénye szempontjából már célszerűtlenek a városfejlesztés korábbi formái, mint például a városon kívüli üzleti park, mert számos technológiai cég és a start-up-ok már inkább a városközpontokban koncentrálódnak és nem az elővárosi területeken. A nagyobb vállalatok és kicsi start-up-ok és a közösségi

vállalkozások a város belseje felé húzódnak, hogy jól kihasználják a kapcsolatokat. San Franciscóban például 57 százalékkal nőtt az álláshelyek száma szemben az elővárosi, a San Francisco öböl déli részén levő Szilíciumvölgyre jutó 14 százalékkal81. A munkaadók is megfontolják, hogy hol helyezkedjenek el, mert a legjobb dolgozókat akarják megszerezni és megtartani, és ki akarják használni a humán tőkét. A városi területeken a nagyobb beépítési sűrűség révén jobban elérhetők a szolgáltatások köztük a közlekedési kapcsolatok, amelyek a gazdasági siker fő összetevői. Durban, Johannesburg, Fokváros dél afrikai városok azért fogadtak el irányelveket a beépítési sűrűség növelésére, hogy kihasználhassák ezeket az előnyöket és lehetőségeket (lásd: az esettanulmány a szemközti oldalon)82. A város pénzügyi szolgáltatásaira fókuszáló London Docklands program a jelentős közlekedésfejlesztés révén vált lehetővé. Viszont sok elemző kérdőjelezi meg az eredeti lakosság részesedését a fejlesztés eredményeiből85, annak ellenére, hogy voltak az ott élő lakosok számára kedvező törekvések, például, hogy az új lakások között jelentős arányt képeznek a városi és lakásszövetkezeti tulajdonú (olcsóbb) lakások83 84 . Többen mégis kénytelenek voltak elköltözni a megnőtt a lakás költségek miatt a korábban megfizethető lakóhelyükről.

Soweto terület Johannesburgban, Dél-Afrika. Fotó: Michael Denne.

Esettanulmány: Johannesburg, ‘Szabadság Folyosók” Johannesburg igyekszik eltávolodni apartheid múltjától. Készült egy területi terv a szegregáció felszámolására a városrészek összekapcsolásával, a városi közlekedés fejlesztésével, a lehetőségek és a közterületek hozzáférhető tételével86. Dél-Afrikában az átlagos utazási idő otthonról a munkába 59 perc, de többen mennek sokkal messzebbről, mert nincs munkahely a periférikus területeken. A város Szabadság Folyosó projektjének célja munkahelyteremtés a lakóhelyek közelében, hogy ne kelljen autót használni. Viszont lesznek autóbusz járatok és kerékpár- és gyalogutak.

A folyosók révén lehetőség van nagyobb laksűrűségre, iroda-, üzlet- és iskolaépítésre valamint szabadidős létesítményekre. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy néhányan a város belsejébe költözzenek, közelebb a gazdasági lehetőségekhez az apartheid miatt kialakult szabályozatlan elővárosi területek helyett. A folyosók révén remélhető, hogy egymás közelében élnek majd a különféle társadalmi-gazdasági hátterű emberek.

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február és társadalmi válaszok a kihívásokra Creating Economically Successful Places | November 2014 Gazdasági | Meeting challenges economically and socially

Életképes települések Azok a sikeres települések, ahová szívesen költöznek emberek, jönnek beruházások, ahol képesek kezelni az egyenlőtlenséget és társadalmi széthúzást, ösztönzik az interakciókat, biztosítják a jó életminőséget, a szép környezetet és ahol ösztönzik a vállalkozást. Alapvetően azonban a településeknek életképesnek kell lenniük. Kell, hogy alapjuk és mozgatójuk a célok és identitás közös vállalása legyen. A sikeres települések, ahová szívesen költöznek emberek, jönnek beruházások, ahol képesek kezelni az egyenlőtlenséget és társadalmi széthúzást, ahol ösztönzik az interakciókat, biztosítják a jó életminőséget, a szép környezetet és ösztönzik a vállalkozást. Nem egyszerű és nem csak egyféle módon lehet növelni a település életképességét. Tekintettel a gazdasági és technológiai változások ütemére és a tanulmányban már áttekintett kihívásokra, a tervezőknek mindig rugalmasnak, ugyanakkor jövőorientáltnak kell lenniük. A világ sok részén van változóban a települési közösség jelentése, mert az urbanizálódás és az életminőség változik, könnyebb árukhoz, szolgáltatásokhoz és jó életfeltételekhez jutni. De amikor az emberek a vidékről városba mennek, mert ott vannak munkahelyek, sok család kénytelen szegényes, alacsony életszínvonalat nyújtó lakóhelyre költözni. Olyan területeken, ahol előre látható a lakosok számának növekedése, fontos, hogy megfelelő tervezés keretében gondoskodjanak infrastruktúráról és szolgáltatásokról, és életképessé váljon a település. A társadalom jövőbeli lakásigényének kielégítésére megfelelő méretű és sűrűségű, a sokgenerációs és sokszínű népesség igényeihez alkalmazkodó, rugalmas településekre van szükség. Az elővárosi övezetek jellegzetes alvótelepülései a hibás tervezés következményei, és nem felelnek meg a célnak, mert az emberek a

munkahelyek, szolgáltatások, szabadidős létesítmények közelében akarnak élni. A népesség átrendeződése és a bevándorlás mértéke miatt a településeknek képesnek kell lenniük a változó igényekhez való gyors alkalmazkodáshoz. Miközben néhány város nő, Európában sok város zsugorodik87. A településeknek távlatosan kell gondolkodniuk a gazdasági lehetőségekről. A Kelta Tigrisnek gondolt Írország 1995-2000 között a virágzó építőipart tápláló olcsó hitel áldozata lett, és 2008-ra mély válságba jutott. 1995-2000-ben Írországban a GDP átlagosan 9,5 %-kal nőtt, rengeteg lakás épült olyan helyeken, amelyekről utólag derült ki, hogy nincs megfelelő kereslet88. A városkörnyéki üzletközpontok és üzletutcák most küszködnek, mert terjed az online, internetes vásárlás, és most ki kell találni, hogy ezeket hogy lehet hasznosítani, alkalmazkodva a jövőbeni igényekhez. A városközpontok mindig változtak, de most, az online vásárlás terjedésével, mikor az árukat a vásárlók küszöbéig szállítják, a változás gyorsabb, mint valaha. Fontos, hogy a tervezők segítsenek alternatív megoldásokat találni, hogy a főutcák továbbra is működjenek. A megoldás lehet innovatív, és lehet egyszerű is. A főutcák a települések közepén vannak, általában jó kapcsolatban a közösségi közlekedéssel, ami ideális helyszín a vegyes terület-felhasználáshoz, ahol együtt vannak lakások, orvosi rendelő, oktatás és szórakozási létesítmények.

Toyama City, Japán. Fotó: tsuda.

Esettanulmány: Kompakt település létrehozása Toyoma japán városban Toyama városvezetése belső városrészeinek elnéptelenedésére reagált, amikor javította a városi közlekedést, és a belső városrész újjáélesztése érdekében ösztönözte a lakosokat, hogy a tömegközlekedési útvonalak közelébe és a belvárosba költözzenek át. A lakásfeltételek javítására a kevéssé használt vasútvonal hasznosításával villamos-vonalat létesítettek. Kreatív megoldások is születtek, például, ha egy lakos vagy látogató helyileg termesztett virágot vásárol, akkor ingyen utazhat a villamoson. A városvezetők remélik, hogy a város szabályozatlan területi terjeszkedése csökken, és a lakosok könnyen, sétatávolságon belül juthatnak szolgáltatásokhoz. A gyalogos közlekedés lehetőségei révén az idősek, akik növekvő arányban élnek a városban, is eljuthatnak a szolgáltatásokhoz.

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február és társadalmi válaszok a kihívásokra Creating Economically Successful Places | November 2014 Gazdasági | Meeting challenges economically and socially

Kihívások és lehetőségek, amelyekkel szembe kerülünk

A tanulmányban globális kihívásokról volt szó, de hatásaik helyben, városainkban, településeinkben érződik. A tervezők feladata, hogy segítsenek felkészülni és tájékozódni a kihívások közepette. A tervezők segíthetnek olyan települések létrehozásában, kialakításában, ahol jó élni, dolgozni és befektetni, mert ilyen települések a sikeres, fenntartható gazdasági fejlődés előfeltételei a gyorsan változó világban.

A tervezők képesek segíteni, hogy javuljon az életminőség, jöjjön munkaerő, tehetség, szakértelem, legyen terület a vállalkozáshoz és a cégek növekedéséhez, fokozódjon a közösség kohéziója és az emberek együttműködése. Ez magasabb termelékenységhez és erősebb gazdasághoz vezet. Így tudja segíteni a tervezés a települések gazdasági potenciáljának érvényesítését.

A világszinten tapasztalható a drámai népesség növekedés, a fokozódó globalizáció és versengés, az egyenlőtlenség, az erőforrások szűkössége és a technológiai változás. Mindez a települések számára kihívásokat és lehetőségeket jelent. Tényezők Életminőség

Kihívások • A globalizáció és a verseny lefele tartó spirált hoz létre: csökkenő bérek és életszínvonal, fokozódó különbségek a nagyon gazdagok és a társadalom többi része között • A népesség növekedés és a nem-fenntartható gazdasági fejlődés miatt nő az élelmiszer, víz és energia hiány, ez az erőforrások miatti regionális és nemzetközi feszültségekhez vezet • A rossz városi életminőség (szabályozatlan területi terjeszkedés és zsúfoltság), szegénység és társadalmi kirekesztés egyre nagyobb társadalmi feszültséghez vezet • A létfontosságú ökoszisztémák eróziója és pusztulása aláássa az emberi jólétet az erőforráshiány és a természeti területekhez való hozzáférés hiánya miatt

Tényezők

Kihívások

Életminőség

• A fejlődő országokban a globalizáció és a növekvő kereskedelmi és gazdasági fejlődés fokozatosan csökkenti a súlyos szegénységet, növeli és terjeszti a gazdasági lehetőségeket, javítja a jólétet és új fogyasztópiacokat teremt. • A technológiai előrehaladás révén javul az emberek életminősége, egészsége és jóléte és a lehetőségek, nő a termelékenység, így csökkenhet a munkaidő és megnövekedhet a szabadidő • A településeken mindinkább felismerik az élhetőség és életminőség gazdaságfejlesztő szerepét, ezért a beruháznak a települések fejlesztésébe (és tervezésébe) a lakók jóléte érdekében

Munkaerő, tehetség, szakértelem

• A technológiai előrehaladás fokozódó munkanélküliséghez vezet, mert egyre több munkahely kiszervezésre kerül vagy automatizált lesz • Az aktív korban levő felnőttek kis csoportja tartja el a nagyobb, idős népességet, így nőnek a társadalmi költségek. Lelassul a gazdasági növekedés. Kevesebb jut az idősek ellátására • A fokozódó egyenlőtlenség aláássa az emberek karrier lehetőségeit és társadalmi mobilitását, és így egy állandó és növekvő ’alsó osztály’ (underclass: létminimumon vagy az alatt élő osztály) jön létre

Munkaerő, tehetség, szakértelem

• Az országok, régiók és városok többet fektetnek be az oktatásba, képzésbe és továbbképzésbe, alkalmazkodva a gazdasági és műszaki változásokhoz • Fokozódik a munkaerő mobilitása az országon belül és az országok között, ezzel terjednek az új gondolatok, a tehetségek és a vállalkozó-kedv a régiók és országok között • A technológiai előrehaladás új iparokat, ágazatokat és álláshelyeket teremt, köztük kreatív és tudásalapú iparágakat és ’zöld munkahelyeket’.

Vállalkozás

• Nő a városok és régiók között területi egyensúlytalanság, ezért a vállalkozások kénytelenek abba a néhány városba telepedni, ahol hozzáférhetőek a beruházások, van tehetséges munkaerő, bár ezek a városok egyre zsúfoltabbak lesznek és csökken a termelékenység • A vállalkozó-kedv csökken, különösen a fejlett országokban, a már meglevő cégek hatalma, a lassú fejlődés és a kiterjedt társadalmi egyenlőtlenség miatt

Vállalkozás

• A gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások növelik a vállalkozó-kedvet (ezen belül a szociális vállalkozásokat is), új iparágak létesülnek válaszul az emberei igényekre és az erőforrás szűkösségre (például gondozás, zöld iparágak, megosztó gazdaság) • A globalizáció, a versengés, a nyitottabb gazdaságok térhódítása, az urbanizálódás, a műszaki fejlődés és a csökkenő szegénység növeli a vállalkozó-kedvet és az innovációt főleg a fejlődő világban

Kapcsolat és interakció

• A gazdasági változás a fokozódó egyenlőtlenség miatt a városokban fokozódik a szegények és gazdagok szegregációja, csökken a közösségek közötti interakció • A városi infrastruktúra, köztük a közlekedési és kommunikációs kapcsolatok mindinkább túlterheltek lesznek a népesség növekedése miatt, és lehet, hogy ez ’két-szintes’ szolgáltatáshoz vezet, megkülönböztetve és szétválasztva a gazdagabb és szegényebb lakosokat.

Kapcsolat és interakció

• Az internet és az informatika új módon teremt kapcsolatot az emberek között, terjed az információ és szolgáltatások cseréje, fejlődik az együttműködés • A települések mindinkább felismerik, hogy óriási jelentősége van a kapcsolatoknak és interakcióknak valamint a tervezés közreműködésének (a közlekedés, elérhetőség, közterek, zöldterületek stb. fejlesztésében).

Életképes települések

• A népességszám változás, a fokozódó bevándorlás miatt nagy nyomás nehezedik a lakásellátásra és a szolgáltatásokra (iskolákra, orvosi ellátásra és más szolgáltatásokra), ez társadalmi feszültséget okoz a finanszírozás és a hozzáférhetőség terén • A gyorsan növekvő települések elérik az erőforrás és a környezeti feltételek határait, ez élelmiszer, víz és energia hiányhoz vezet.

Életképes települések

• A települések aktív módon törekednek a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a társadalmi kohézió erősítésére a tervezés közreműködésével is (lakásellátás, infrastruktúra és gazdaságfejlesztés, közterek, zöldterületek stb.)

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása

A fokozódó verseny azt jelenti, hogy a települések egyre jobban versengenek egymással a tehetséges és képzett munkaerőért és a beruházásokért. Gazdasági jövőnk záloga a sikeres települések létrehozása, olyan gazdaságilag élénk településeké, ahol az embereknek magas az életszínvonala, a vállalatok virágoznak, és ahol számolnak a jelen és a jövő generációk igényeivel.

37 A képen látható Rotterdam, a hollandiai Randstad konurbáció egyik városa. Hollandia négy legnagyobb városa (Amsterdam, Rotterdam,Hága és Utrecht) és környékük van ebben a régióban . A népesség számuk több mint hét millió, ezzel ez Európa egyik legnagyobb konurbációja. A szorosan összekapcsolt agglomerációk az ország ’zöld szívét’ veszik körül, ahol elég terület van a pihenésre, rekreációra, mezőgazdálkodásra. Az üzleti életnek, lakó és rekreációs területeknek ez a kombinációja teszi a Randstad-ot vonzó régióvá, mind a lakosok, mind a cégek számára. A Randstad mindegyik városa specializált valamilyen területen, Rotterdam a kikötői logisztikára, Hága

Az, hogy hogyan adunk választ a tanulmányban bemutatott kihívásokra és folyamatokra, hosszú távú gondolkodást igényel, és nemcsak a közgazdászok és politikusok dolga. A tervezők más szakemberekkel együtt lényeges szerepet töltenek be a sikeres települések létrehozásában és fenntartásában – , amelyek képesek az egészséges gazdasághoz és a lakosság igényeinek biztosításához szükséges emberek és beruházások fogadására. A globális gazdaság gyorsabban változik, mint a múltban, ezért különösen fontos, hogy a tervezők gyorsan válaszoljanak a társadalom és környezet alakulására és a gazdasági kihívásokra, mert ez a sikeres települések létrehozásáért való felelősségük szerves

a nemzetközi jogra, Utrecht az oktatásra és kutatásra, Amsterdam a szellemi és kreatív vállalkozásokra és turizmusra összpontosít90. Az együttműködés különféle formális és informális módjaival segítik a lakásellátás, közlekedésfejlesztés, a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság összehangolt területi tervezését. Amint nő a területigény, úgy válik mind fontosabbá az együttműködés, mert a döntéshozók biztosítani akarják, hogy a terület gazdasága a jövőben is sikeres legyen, ezért a városi beépítés intenzifikálására és a négy város közlekedési kapcsolatainak javítására gondolnak. Fotó: Frans Schouwenburg

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február sikeres helyek létrehozása Creating Economically Successful Places | November 2014Gazdaságilag | Creating economically successful places

A tájékoztatás és információ jobb hasznosítása és összehangolása A jövő egyik nagy kihívása és lehetősége az adatok, köztük a településekre vonatkozó adatok óriási nagy száma. A tervezőknek és döntéshozóknak jobban kellene hasznosítaniuk a rendelkezésre álló információt és azt, hogy a sikeres település összetevőit alkotó rendszerek hogyan hatnak egymásra és hogy működnek együtt. Helyi szint A tervezők és mások a helyi piacok jobb ismerete és az időszerű információ révén tudnak választ adni az aktuális körülményekre és a jövőre vonatkozó forgatókönyvekre. Ahogy az emberek és a forgalom áramlását monitorozni lehet a magatartásformák változásának és a beavatkozási területek megállapításához, ugyanígy lehet nyomon követni az emberek és a vállalkozások gazdasági magatartását, és tájékoztatni lehet erről a helyi gazdaságfejlesztést. Amint a városok egyre inkább a gazdasági fejlődés élenjárói lesznek, úgy lesz egyre inkább szükség a megbízható városi szintű adatokra a jövedelmi viszonyokról, a gazdaság teljesítményéről és más tényezőkről91. Az adatok birtokában a városok, a személyek és a vállalatok fenntarthatóbb módon tudnak működni a megújuló energiaforrások használatával, ha azok bőségesen állnak rendelkezésre, ezért olcsóbbak, ezt a smart grid technológia alkalmazásával lehet megállapítani. Hasznosítani kell az információt és adatbázist a helyi – szomszédsági, városi és nagyobb közösség tervezési részvételének fokozására is. Az Egyesült Nemzetek és más szervezet is ajánlja a kormányoknak, hogy tegyenek többet az állampolgárok intenzívebb részvételéért az okos, befogadó és pártatlan terület- és városfejlesztési folyamatban92. A legtöbb országban még óriási lehetőség van kihasználatlanul az e-tervezéshez. Az e-tervezés (elektronikus, internet-alapú tervezés) alkalmazásával új módon lehet a lakosság nagyobb részét bevonni a technológia kreatív és érdekes folyamatába. Nem elég csak online tájékoztatást nyújtani. A tervezők, a helyi kormányzat és a beruházók gyakrabban és többet tehetnek azért,

hogy az emberek könnyebben megértsék és szívesebben vegyenek részt a tervezésben és a stratégiák kialakításában. Alkalmazni lehet a mobil technológiát, mint ahogyan az olyan cégek teszik, mint a Google, City Map (várostérkép) és Uber, amelyek jobban kihasználják az emberek okos telefon használatát, mint a legtöbb városi hatóság. Lehetne például integrált alkalmazásokat fejleszteni, amelyek segítségével az emberek tervezhetnek, rendelhetnek, regisztrálhatnak és utalhatják az utazási költséget93. Azért egyre több példa van arra, hogy a városok értelmes módon használják az adatokat. Leedsben (Egyesült Királyság) például a tervezők használják a Leeds Data Mill nyilvános adatait, megosztják személyekkel és szervezetekkel, hogy megakadályozzák az árterületek beépítését94. Az adatbázis mindenkinek elérhető, a program készítőknek és a beruházóknak is, hogy jobban megismerjék a várost. Az adatbázis létrehozói remélik, hogy a tapasztalataikat megoszthatják, és együtt dolgozhatnak más városokkal is, segíthetnek nekik a hatékony várostervezéshez jól hasznosítható saját Data Mill-jük (adatbázisuk) létrehozásában. Némiképpen hasonló a Glasgow a 24 millió font támogatással indított Future Cities Demonstrator program melynek keretében a fejlesztési stratégiákról és beruházási programokról lehet tájékozódni. A közösségi és magánszektor együttműködése révén az adatok szabadon hozzáférhetők. Felhasználhatók az olyan kihívások kezelésére, mint a közlekedés, energia hatékonyság, közlekedés szociális támogatása 95.

New Yorkban az Open Data (nyílt adatbázis) több mint 1.100 adatcsoportot közöl, de az adatok minősége és teljessége változó. A Center for Urban Science and Progress (CUSP urbanisztikai tudományos és fejlesztési központ) igyekszik finomítani a legfontosabb adatcsoportokat és biztosítani a hozzáférést. A CUSP szerint a jelenlegi információgyűjtési és elemzési képességünk lehetővé teszi, hogy „a városok tökéletlen és gyakran esetleges ismeretétől áttérjünk a jobb alkalmazásra, jobb tervezésre és jobb szakpolitikai munkára”96. Mindez segítheti a jobb kormányzást, a közösségi részvételt és az innovációt. A CUSP hangsúlyozza, hogy a korszerűen működő városoknak háromféle adatra van szükségük: infrastruktúra (karbantartás, forgalmi jellemzők, elektromos hálózat egyensúlya), környezet (szennyezés, zaj), és emberek (lakóhely, egészségi állapot, gazdasági aktivitás).

Országos szint Fontos, hogy a területi tervezés ne maradjon a funkcionális gazdasági körzetek határainak keretei között, mert csak azokon átnyúlva lehetséges a települési, lokális növekedési potenciálok maximális kihasználása a korlátozott erőforrások közepette. A személyek és vállalatok ritkán működnek a térképen rajzolt mesterséges határok között, az évszázad során várható nagy gazdasági kihívások sem. A ’nagyobb mint helyi’ azaz stratégiai tervezés kell a közigazgatási határokat átszelő kihívások kezeléséhez. Több ösztönzés kell a helyi hatóságoknak, hogy együtt, közösen dolgozzák ki határaikon átnyúló stratégiai tervüket. Jobb együttműködés kell a központi kormány osztályai között is, nehogy bezárkózva, ’elefántcsont-toronyban ’ működjenek, mert ez szükségtelen késedelemhez és a koordináció hiányához vezet. A területek, szervezetek, csoportok határain átnyúló együttműködés jobb, összehangoltabb döntésekhez, sikeresebb megoldásokhoz, sikeresebb helyekhez vezet. A területi határokon átnyúló tervezés és koordináció előmozdításához az országos politikák területi képviseletére van szükség rugalmas, nyitott, mindenki számára elérhető platformokon keresztül. Ezt sürgeti az RTPI Map for England / Térkép Angliának című projektje97. Ugyanezt a nyílt adatbázist használhatják a magáncégek is, hogy ez által terjedjenek a meglevő alkalmazások és készüljenek új innovációk. A kormányzás és döntéshozás témakörével foglalkozik a Planning Horizons sorozat Hozzunk jobb döntéseket a helyekről/terekről (2017. február) című tanulmánya

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február sikeres helyek létrehozása Creating Economically Successful Places | November 2014Gazdaságilag | Creating economically successful places

Az intézményrendszer újragondolása Az a lépték, amelyen ezekre a gazdasági kihívásokra és trendekre válaszolni kell, a politikai és kulturális feltételektől függ, de több országban van szükség intézményi változásra, hogy a testületek hatékonyabban tudják kezelni a gyors fejleményeket. Az intézményeknek előre kell látniuk a kihívásokat és lehetőségeket, ezért van szükség távlatos gondolkodásra és forgatókönyvek készítésére Helyi szint Sokféle forgatókönyv készítési módszer van a bizonytalan jövő átlátására és a válaszadásra. Az Egyesült Királyságban a Tudomány Kormányhivatalának Előrejelzési programja (UK Government Office for Science, Foresight programme) kutatja az Egyesült Királyságot érő kihívásokat elméleti és gyakorlati szakemberekkel, és egy-egy kihívásra vonatkozóan sokféle forgatókönyvet elemez. Például az Előrejelzés – Élet a városban című projekt négy különböző forgatókönyvet vizsgált a huszonegyedik századi városi életről98. Ezt az eljárást helyi szinten is el lehet végezni a stratégiai tervezés részeként: vizsgálni a különféle valószínűségeket és felkészülni a különböző forgatókönyvekre. A helyi vezetők – választott polgármesterek, ügyvezetők, városi igazgatók vagy vezető tervezők ¬ - gyakran készítenek előremutató stratégiákat és fejlesztés-politikát még hamarabb, mint a nemzeti kormány, de ezek néha lassabban reagálnak a változó helyi igényekre. A kritikusok, mint Benjamin Barber állítják, hogy a városi polgármestereknek van a legtöbb lehetőségük a legsürgetőbb mai problémák megoldására99. Richard Florida globális szinten javasolt ENSZ típusú szervezetet a polgármesterek számára, hogy együtt dolgozzanak ki innovatív választ az éghajlatváltozás nagy kihívásaira100.A világ legnagyobb városainak hálózata, az éghajlatváltozás kérdéseinek kezelésére alakult a

C40 Cities a városi vezetőknek ad lehetőséget a témával kapcsolatos tapasztalataik megosztására 101 . A települések sikerének kulcsa, hogy határozott jövőképet tudjanak alkotni és legyen kapacitásuk a döntések megvalósítására. Számos országban sok városi hivatalnak és várostervezési osztályának nyomott a költségvetése. Fontos ezért, hogy a helyi vezetők és a tervezők kreatív ötletekkel táplálják a jövőkép-alkotást, és építsenek a település komparatív előnyeire. Ehhez a közösséggel és a beruházókkal szoros együttműködő kapcsolatba kell lépni, és ezek a partnerek majd folytatni akarják a közös munkát akkor is, ha a városi vezetőség megváltozik, így meg is valósítható a jövőkép. Az olyan helyi stratégiákat és szakpolitikákat, mint az oktatás és környezeti fenntarthatósági politika jobban kell egyeztetni a helyi tervezéssel. Gyakran a helyi kormányzatoknál különkülön team-ek önállóan dolgoznak anélkül, hogy hatékonyan egyeztetnék kollégáikkal az egymással összefüggő ügyeket, mint például a közlekedés és a lakásügy. Ha a tervezők részt vesznek a települések jövőképének és stratégiájának kidolgozásában, a különböző ágazatokat integráló szerepük révén közreműködésük hasznos lehet és valószínűbb, hogy a döntések végül hozzájárulnak a gazdaságilag sikeres települések létrejöttéhez.

Országos szint 2014-ben az Egyesült Királyság két vezető várospolitikai szakembere, Rt Hon Greg Clark városügyi miniszter és Greg Clark globális város ügyi tanácsos Nations and Wealth of Our Cities (Nemzetek és Városaink Vagyona) című tanulmányukban dokumentálták a globális városok politikája új fázisának kezdetét. Javasolják a nemzeti kormányoknak, hogy a városi területeken stratégiai megközelítéssel alakítsanak ki – ahogy nevezik – ’városi rendszereket’ (systems of cities), mellyel platformot, politikai programot adnak a siker felé, de több döntést hagynak helyi szinten102. A kormányzati szintek közötti interakció és koordináció egyre fontosabb a verseny világában. Országos szintű, átfogó stratégia kell ahhoz, hogy a települések választ tudjanak adni a jelenlegi és jövőbeni kihívásokra, például rugalmas bevándorlási politika, attól függően, hogy jelentkezik-e munkaerőhiány valamelyik városban, vagy szükség van-e egyensúlyteremtésre a nemzetgazdaságban. A nemzeti kormányok területi információrendszer kialakításával és az országos szintű térbeli szemlélet erősítésével is tudnak segíteni. Több hatalmat és erőforrást kell biztosítani a regionális és helyi szinteken, de lényeges, hogy jól működjön a kormányzás magasabb szinten is, és így biztosítsa a területi kohéziót a különféle politikák közepette. Az országoknak szomszédjaikkal is egyeztetniük kell. Igen jelentős például a határon átnyúló együttműködés Észak Írország és Írország között, belátják, hogy gazdaságaik összekapcsolódnak és kölcsönösen függnek egymástól. Az Egész Sziget Helyhatósági Program (All Island Local Authority Programme) keretében a határ mindkét oldalán levő önkormányzati jegyzők, megyei igazgatók együtt

dolgoznak103. Az Ír Központi Határterületi Hálózat (Irish Central Border Area Network ICBAN) 2027-ig szóló Regionális Stratégiai Keretet (Regional Strategic Framework RSF) dolgozott ki, a cél hozzájárulás a sziget gazdaságának jelentős fejlesztéséhez104. Ez a stratégia az egész szigetre kiterjedő feladatok (területi tervezés, közösségfejlesztés, társadalmi befogadás) megoldását célzó együttműködést alakít ki. A tervezési alcsoport a területi kihívásokkal és lehetőségekkel foglalkozik. A globális kihívásokat illetően a nemzetközi törekvések kötelező érvényű megállapodásokat igényelnek, amelyeket közvetlenül érvényesíteni lehet. Az Egyesült Nemzetek már vállalkozott olyan problémák kezelésére, mint az éghajlatváltozás, célja a 2015.évi megállapodás, és a Rio+20 (az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődésről szóló Konferenciája Rio de Janeiróban 2012.júniusában), de többre volna szükség. Az RTPI javasolta, hogy területi információn alapuló ’fenntarthatóurbanizáció’ kapjon helyet az Egyesült Nemzetek 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) között. Európa 2020, az Európai Únió10-éves fejlesztési stratégiája célul tűzi ki az ’okos, fenntartható és befogadó fejlődés’ feltételeinek megteremtését az egész területen. Öt célt határoz meg, köztük azt, hogy a 24-64 éves korcsoport 75 százaléka foglalkoztatott legyen, a GDP három százaléka a kutatás-fejlesztés beruházásaira jusson106. Az EU helyes területi megközelítésbe is kezdett, mikor a verseny világában a fejlődés lehetőségeinek biztosításáról szólt, például, a beruházások a világvárosokba vagy a kevésbé fejlett térségek előtérbe juttatásáról107. Az ilyen fajta nemzetközi megközelítés mind fontosabb a gyorsan változó világban.

Creating Economically Places | November 2014 |Gazdaságilag Creating economically successful places Gazdaságilag sikeres Successful helyek létrehozása 2017 Február sikeres helyek létrehozása

Vezetői és tervezői képességek Szilárd vezetésre van szükség az országos és helyi politika szintjén és a szakemberek, köztük a térbeli tervezők között is az alapvető trendekre való felkészüléshez és a válaszadáshoz és olyan környezet kialakításához, amely támogatja a sikeres települések létrejöttét. Helyi szint

Országos szint

A tervezés lényeges feladata az aktuális gazdasági trendek és a jövőbeni lehetőségek felismerése és átlátása. Az RTPI A tervezés értéke (The Value of Planning) című tanulmánya ösztönzi a tervezőket, hogy ismerjék fel szerepüket, mint ’piaci szereplők’, mert alakítják a helyi fejlesztési piacokat108. Fontos ezért, hogy jobban érvényre jusson a tervezők képessége és határozottsága a piacok alakításában a fejlesztés értéknövelő hatásának fokozásában.

Fontos, hogy a politikusok és döntéshozók felkészültebbek legyenek döntésük következményeinek átgondolására. Annak értékelése és előzetes átgondolása, hogy a különféle politikák és döntések hogyan határozzák meg együttesen a különböző földterületek sorsát, és az így alakuló ismeretanyag érvényesítése a döntéshozásban: ezt nevezik a Planning Horizons-sorozat első tanulmányában térben gondolkodásnak110.

Ennek érdekében többet kell tenni, hogy a várostervezők és más szakemberek továbbképzése (Continued Professional Development CPD) releváns, időszerű és hatásos legyen, és növelje a képességet a válaszadásra a jelen tanulmányban foglalat gazdasági trendekre és kihívásokra. Az RTPI akkreditációs eljárásai és képzései során igyekszik a hivatásos tervezők ’gazdasági írástudását’ javítani, mert felismerte, hogy nagyobb és több ismeret és kölcsönkapcsolat szükséges a tervezés és a gazdaság között. Ezen túlmenően a helyi vezetőktől is elvárható a települések, térségek és a hosszú távú gazdasági eredményesség összefüggéseinek megértése – fel kell ismerni például, hogy milyen következménye lesz a megfizethető lakások hiányának olyan emberek körében, akik létfontosságú szolgálatot tesznek a városnak, mint a tanárok, ápolók és más fontos dolgozók.

Különösen fontos, hogy a nemzeti kormányok területi szemlélettel közelítsék a gazdaság fejlesztését olyan eszközökkel is, mint például a települések segítése a siker elérésében. Gazdaságilag és társadalmilag eredményes települések létrehozása érdekében a politikusok és döntéshozók a tervezőkkel és a közösséggel együttműködve a következőket tehetik:

A vezetésnek az is a feladata, hogy építsen az adott terület komparatív előnyére olyan esetekben is, amikor a belátható jövőben nem érzékelhető olyan komparatív előny, amire építeni lehetne. A vezetők gyakran nem látnak túl a közeljövő határain, a politikai ciklusok, az aktuális gondok vagy a megfelelő információ és ismeret hiánya miatt. A tervezők segíthetnek a politikai vezetőknek, hogy meglássák a település verseny előnyeit, mivel ismerik a területet és azt, hogy ez hogyan viszonylik a környező területhez, továbbá hosszú távú szemléletet is javasolhatnak, mivel a ma hozott döntések a jövő generációk életére is kihatnak109.

• törekvés az egyes osztályok, szervezetek közötti falak lebontására, mert a falak között maradva a munka hatékonysága csorbul és a gazdasági lehetőségek kárba vesznek.

• nagy ívű országos jövőkép kialakítása, mely megjelöli az egyes területek potenciálját figyelembe véve sokféle gazdasági tényezőt, mint amilyeneket ez a tanulmány is tartalmaz; • területek ösztönzése szomszédsági, helyi és regionális szinten az együttműködésre, közös munkára, és ehhez megfelelő erőforrások és ösztönzők biztosítása, stratégiai tervezés előmozdítása a funkcionális gazdasági területek határain átlépve;

Hivatkozások 1

Economist Intelligence Unit, “The best places to live” (London: The Economist, August 2014).

Vancouver Economic Commission, “Where Business Grows Naturally”, (Vancouver: Vancouver Economic Commission). http://www. vancouvereconomic.com/article/where-business-grows-naturally

Alina Delgado, “Guayaquil”, Cities (2011).

Michael Pacione, “Dubai”, Cities (2005).

Government of Dubai, “Dubai 2020 Urban Masterplan” (Dubai: February 2012).

Peter Hall, “Creative Cities and Economic Development”, Urban Studies, 37(4) (200): 639-649. 6

McKinsey Global Institute, “Urban world: Mapping the economic power of cities” (New York: MGI, March 2011). 7

Michael E. Porter, “Clusters and the New Economics of Competition”, Harvard Business Review, Nov-Dec (Boston: Harvard Business Publishing, 1998). 8

Robert J. Gordon, “Is U.S. Economic Growth Over? Faltering Innovation Confronts the Six Headwinds”, National Bureau of Economic Research (Cambridge: NBER, August 2012). 9

ESPON, “Territorial Impact of Globalization for Europe and its Regions” (Brussels: European Union, June 2012). 10

McKinsey Global Institute, Urban world: Mapping the economic power of cities (New York: MGI, March 2011). 11

Dewi Safitiri, “Globalisation threatens Indonesia’s textile industry”, BBC News (17 June 2011). 12

United Nations, “World Population 1950-2050”, World Population Ageing 2013 (New York: UN, 2013). National Intelligence Council, Global Trends 2030: Alternative Worlds (Washington DC: NIC, December 2012). Richard Jackson et al., The Global Aging Preparedness Index, Second Edition (Washington DC: Center for Strategic and International Studies, 2013) 26

The Royal Society, People and the Planet (London: The Royal Society, April 2012). 27

Julie Bort, “Bill Gates: People Don’t Realize How Many Jobs Will Soon Be Replaced by Software Bots”, Business Insider (New York: Business Insider, 13 March 2014). 28

Carl Benedikt Frey and Michael Osborne, “The Future of Employment: How Susceptible Jobs To Computerisation?” (Oxford: Oxford Martin School, 17 September 2013) 29

National Intelligence Council, Global Trends 2030: Alternative Worlds (Washington DC: NIC, December 2012). 30

ESPON, “Economic Crisis: Resilience of Regions (ECR2)” (Brussels: European Union, March 2014). 31

Royal Town Planning Institute, “Economic resilience in small and medium towns”, Research Briefing No. 7 (London: RTPI, September 2014). 32

Carl Benedikt Frey and Michael Osborne, “The Future of Employment: How Susceptible Jobs To Computerisation?” (Oxford: Oxford Martin School, 17 September 2013). 33

Chris Anderson, Makers: The New Industrial Revolution, (New York: Random House, 2012).

David Streitfeld, “For Pittsburgh, There’s Life After Steel”, New York Times (New York: New York Times, 7 January 2009).

John G. Craig Jr, “Pittsburgh Recovery Can Serve as a Model for Detroit”, Washington Post (Washington DC: Washington Post, 22 March 2009).

Aaron M. Renn, “Pittsburgh Renaissance?”, New Geography, (24 September 2009). 15

United Nations, Department of Economic and Social Affairs, 2012 Revision of the World Population Prospects (New York: UN, 2012). 16

United Nations, Department of Economic and Social Affairs, World Urbanization Prospects (New York: UN, 2014). 17

The Royal Society, People and the Planet (London: The Royal Society, April 2012). 18

Ibid.

The World Bank, “Dhaka: Improving Living Conditions for the Urban Poor”, Bangladesh Development Series, Paper No. 17 (Dhaka/Washington DC: The World Bank, June 2007). 20

The World Bank, “South Asia – World Population Urban Growth: A Challenge and an Opportunity”. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/ COUNTRIES/SOUTHASIAEXT/0,,contentMDK:21393869~pagePK:146736~piP K:146830~theSitePK:223547,00.html# 21

AKM Abul Kalam, “Planning Dhaka as a Global City: A Critical Discourse”, Journal of Bangladesh Institute of Planners, Vol. 2 (Dhaka: Bangladesh Institute of Planners, December 2009): 1-12. 22

National Intelligence Council, Global Trends 2030: Alternative Worlds (Washington DC: NIC, December 2012). 23

Gwyn Topham and Kim Willsher Tycoon, “Vincent Bolloré to back London electric car hire scheme”, The Guardian (London: The Guardian, 12 March 2014). Joseph Stromberg, “China has 8 cities with bigger bike share programs than all of America”, Vox (New York: Vox Media, 26 August 2014). 36

J.B. Wogan, “How Will the Sharing Economy Change the Way Cities Functions?”, Governing (Washington DC: Governing, October 2013). 37

United States Conference of Mayors, “In Support of Policies for Shareable Cities”, 81st Annual Meeting (Washington DC, US Conference of Mayors, June 2013). http://www.usmayors.org/resolutions/81st_Conference/metro18.asp 38

Shaohua Chen and Martin Ravallion, “An Update to the World Bank’s estimates of consumption poverty in the developing world” (New York: The World Bank, March 2012). 39

Karen Ward and Frederic Neumann, Consumer in 2050: The rise of the EM middle class (London: HSBC Global Research, October 2012). 40

ESPON, The Territorial Dimension of Poverty and Social Exclusion in Europe (TiPSE) (Brussels: European Union, April 2014). 41

Olivier Coibion et al., “Amerisclosis? The Puzzle of Rising U.S. Unemployment”, Brookings Papers on Economic Activity (Washington DC: Brookings Institution, Fall 2013). 42

Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása 2017 Február Creating Economically Successful Places | November 2014 Hivatkozások | Endnotes

Hivatkozások

folytatás

Ylanb Q. Mui, “More Americans are stuck in part-time work”, Washington Post (Washington DC: Washington Post, 3 July 2014).

Thomas Piketty, Capital in the Twenty-First Century (Cambridge: President and Fellows of Harvard College, 2013).

Raj Chetty et al., “Where is the Land of Opportunity? The Geography of Intergenerational Mobility in the United States” (Washington DC: US Internal Revenue Service and Treasury Department, June 2014).

The Equality Trust, The Cost of Inequality (London: The Equality Trust, March 2014). 46

Joseph Stiglitz and Mary Kaldor (editors), The Quest for Security: Protection Without Protectionism and the Challenge of Global Governance (New York: Columbia University Press, 2013). 47

Anna Minton, Ground Control: Fear and happiness in the twenty-first century city (New York: Penguin Group, 2009). 48

Ian Johnson, “China Releases Plan to Incorporate Farmers Into Cities”, New York Times (New York, New York Times, 17 March 2014). 49

The Economist, “Urban sprawl: People, not paving” (London: The Economist, 19 April 2014). 50

US Energy Information Energy Association, International Energy Outlook 2013 (Washington DC, IEA, July 2013).

Maria Konnikova, “Why Not a Three-Day Week?”, The New Yorker (New York: The New Yorker, 5 August 2014). David Lubell, “US cities race to attract immigrants”, Al Jazeera (New York: Al Jazeera America, 25 December 2013). Nancy Scola, “The Rise of the New Baltimoreans”, Next City (Philadelphia: Next City, 29 November 2012). Taylor Soper, “Amazon vet’s new robot-powered apparel startup aims to revolutionize how we buy clothes”, GeekWire (Seattle: GeekWire, 29 November 2012). 65

OECD (May 2012), Better Skills, Better Jobs, Better Lives: A Strategic Approach to Skills Policies (Paris: OECD Publishing, May 2012). 66

McKinsey Global Institute, The World at Work: Jobs, pay and skills for 3.5 billion people (New York: MGI, June 2012) 67

Richard Florida, “The Flight of the Creative Class: The New Global Competition for Talent”, Liberal Education (Washington DC, Liberal Education, 2006) 68

The World Bank, ‘Investment in Electricity for Development’, Energy for Sustainable Development: Policy Options for Africa (5) (New York: UNENERGY/Africa).

US Energy Information Energy Association, International Energy Outlook 2013 (Washington DC, IEA, July 2013). 53

The Global Commission on the Economy and Climate, Better Growth, Better Climate: The New Climate Economy Report (Washington DC: The Global Commission on the Economy and Climate, September 2014). 54

Phillip Rode et al., Going Green: How cities are leading the next economy (London: London School of Economics and Political Science, June 2013).

Robin Murray, Danger and Opportunity, Crisis and the new social economy (London: Nesta, 2009). Lester M. Salamon et al., “Holding the Fort: Nonprofit Employment During a Decade of Turmoil”, Nonprofit Employment Bulletin No. 39 (Baltimore: Johns Hopkins University, January 2012). 72

See http://www.co-operative.coop/corporate/aboutus/

See http://www.dairygold.ie/About-us

See http://www.scotmid.coop/about-us/

See http://www.bcca.coop/sites/bcca.coop/files/u2/ER-ProfileofCoop.pdf

International Energy Agency, World Energy Investment Book (Paris, IEA, June 2014). 56

Nafis Sadik, “Population growth and the food crisis”, Food and Agriculture Organization of the United Nations (New York: FAO). 57

Tim Jackson, Prosperity Without Growth: Economics for a Finite Planet (Abingdon: Earthscan, 2009) 58

Economist Intelligence Unit, “The best places to live” (London: The Economist, August 2014). 59

Mark Johanson, “What Makes Melbourne The Most ‘Liveable’ City In The World?” International Business Times, (New York: IBT, 14 February 2014). 60

ESPON, The Attractiveness of European regions and cities for residents and visitors (ATTREG) (Brussels: European Union, 2013).

John Goddard, Reinventing the Civic University (London: Nesta, 2009).

Tyler Cowen, The Great Stagnation: How America Ate All the Low-Hanging Fruit of Modern History, Got Sick, and Will (Eventually) Feel Better (New York: Penguin, January 2011).

Jeremy Rifkin, The Zero Marginal Cost Society (New York: Palgrave Macmillan, April 2014).

Hermione Hobhouse (General Editor), “Modern Docklands – Docklands housing”, Survey of London: Poplar, Blackwall and Isle of Dogs, (43 and 44) (London: Survey of London, 1994): 691-696. 83

Michael Collins, “Legacy of the docks”, The Guardian (London: The Guardian, 5 August 2009). Matthew Carmona, “The Isle of Dogs: catching up with the regeneration story”, University College London Bartlett School of Planning (London: University College London, November 2009). 85

City of Johannesburg, “Corridors of Freedom: Re-stitching our City to create a new future” (Johannesburg: City of Johannesburg). http://www.joburg.org.za/images/pdfs/ corridors%20of%20freedom_s.pdf 86

ESPON, Future Orientation of Cities (FOCI) (Brussels: European Union, January 2013). 87

Peadar Kirby. “The Celtic Tiger: A Cautionary Tale of Economic Success and Social Failure in a Globalised World”, Centre for International Studies School of Law and Government (Dublin: Dublin City University, 2002). 88

Masashi Mori, “Toyama’s Unique Compact City Management Strategy” (presentation). http://www.uncrd.or.jp/content/documents/7EST-Keynote2.pdf 89

Arjen J. van der Burg and Bart L. Vink, “Randstad Holland towards 2040 - perspectives from national government”, International Society of City and Regional Planners, 44th Congress (The Hague: ISOCARP, 2008). 90

Richard Florida, “11 Reasons the UN Should Make Cities the Focus of Its Forthcoming Sustainable Development Goals”, CityLab (Washington DC: The Atlantic Monthly Group, April 2014). 91

United Nations, E-Government Survey 2012: E-Government for the People (New York: UN, 2012). 92

Eric Goldwyn, “The Most Important Transportation Innovation of the Decade is the Smartphone”, CityLab (Washington DC: The Atlantic Monthly Group, 4 September 2014). 93

See http://www.leedsdatamill.org/

See http://futurecity.glasgow.gov.uk/

See http://www.custardfactory.co.uk/

Steven E. Koonin, The promise Urban Informatics (New York: Center for Urban Science and Progress, 30 May 2013). 96

Cecilia Wong et al, A Map for England: Spatial expression of government policies and programmes (London: RTPI, March 2012). 97

Bruce Katz and Julie Wagner, The Rise of Innovation Districts: A New Geography of Innovation in America, Metropolitan Policy Program at Brookings (Washington DC, Brookings Institution, May 2014). 79

ESPON, Knowledge Innovation Technology (KIT) (Brussels: European Union, November 2012). 80

Alison Vekshin, “San Francisco Beating Silicon Valley With Growth in Jobs”, Bloomberg (New York: Bloomberg News, 25 March 2014). 81

Cape Town Spatial Planning & Urban Design Department, The Capetown Densification Policy (Cape Town: City of Cape Town, February 2012). 82

John Urry et al., “Living in the city”, UK Government’s Foresight Future of Cities Project (London: Government Office for Science, June 2014). 98

Benjamin Barber, If Mayors Ruled the World: Dysfunctional Nations Rising Cities (New Haven: Yale University Press, 2013). 99

Richard Florida, “Why Mayors Need a UN-like Organisation of Their Own”, CityLab (Washington DC: The Atlantic Monthly Group, August 2014). 100

See http://www.c40.org/

Greg Clark and Greg Clark, Nations and the Wealth of Cities (London: Centre for London, 2014). 102

101

103

See http://www.cooperationireland.org/whatwedo/localauthority

104

See http://www.icban.com/Home

Royal Town Planning Institute, Thinking Spatially: Why places need to be at the heart of policy-making in the twenty-first century (London: RTPI, June 2014). 105

106

See http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htm

ESPON, Territorial Impact of Globalization for Europe and its Regions (TIGER) (Brussels: ESPON, June 2012). 107

David Adams and Craig Watkins, The Value of Planning (London: Royal Town Planning Institute, June 2014). 108

Kelvin MacDonald et al, “Challenging theory: Changing practice: Critical perspectives on the past and potential of professional planning”, Planning Theory & Practice, (15) (Sheffield: Routledge, 2014): 95-122. 109

Royal Town Planning Institute, Thinking Spatially: Why places need to be at the heart of policy-making in the twenty-first century (London: RTPI, June 2014). 110

Creating Economically Successful Places | November 2014 | Executive summary

PLANNING

A Planning Horizons sorozatról Az RTPI-t száz évvel ezelőtt hívták életre. Bizonyos értelemben ugyanolyan kihívásokkal nézünk szembe, mint akkoriban. Elég csak a minőségi és megfizethető lakások vagy a jobb közegészségügy iránti igényre, és a gazdasági fejlődés illetve a környezet védelme közötti egyensúly megteremtésére gondolnunk. Más szempontból azonban egészen új, megoldandó feladatok is várnak ránk, mint például az éghajlatváltozás, a demográfiai változások (beleértve az öregedő társadalmakat is), az „életmódfüggő betegségek” megjelenése, vagy a globalizálódó világ növekvő társadalmi egyenlőtlensége és az erősödő versenyhelyzet. A RTPI centenáriumára 2014-ben kiadott Planning Horizons sorozat hosszútávon gondolkozva és globális szemszögből járta körül a térbeli tervezést, s azt hogy a tervezés miként tud hozzájárulni a 21. század kihívásaihoz. A Planning Horizons sorozat kötetei: Térben gondolkodva (2016. január) Jövőálló társadalom (2017. február) Egészséges városok (2017. február) Gazdaságilag sikeres helyek és települések létrehozása (2017. február) Hozzunk jobb döntéseket a helyekről (2017. március) A tervezők szerepe mindezen problémák kezelésében kritikus. Ahogy a szükség a tervezői szakma és a kapcsolódó tudomány területek megjelenéséhez vezetett száz évvel ezelőtt, úgy a következő száz év kihívásai is új eredményeket igényelnek a szakmán innen és túl. Ezt a tanulmányt Jim Hubbard RTPI írta. Az RTPI Planning Horizons programjátt Michael Harris vezeti. A tanulmányt Vajdovichné dr. Visy Erzsébet ültette át magyarra, Soóki-Tóth Gábor és Gauder Péter, valamint a MUT részéről Ongjerth Richárd lektorálta. A kiadványszerkesztés Zsigmond László munkája. Az Planning Horizons magyar kiadás projektet és a fordító önkéntes csapat munkáját Láposi Roland menedzselte. A sorozat kiadója a MUT.