Page 1

JÚNIUS 5. • ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK

Találkozzunk június ötödikén!

A

z unokám a jövő héten tölti be a tizennyolcat, most indult új személyit csináltatni – újságolja büszkén a szomszéd néni, akivel időnként a lépcsőház előtt diskurálunk a világ dolgairól. – Akkor júniusban már ő is mehet választani – jut eszembe a postaládákra kirakott színes szórólapokról. Látszik, a néni képben van, el is büszkélkedik, hogy az egyik helyi tanácsosjelölt szüleivel egy padban ül vasárnaponként az istentiszteleten. – Rendes gyerek az a fiatal mérnök – teszi hozzá –, biztos, hogy odateszem a nevéhez a pecsétet – árulja el. Reméli, az unokáját sem lesz nehéz rávenni a voksolásra, akinek majd előző este lesz az érettségi bankettje, s bizony eddig nem foglalkoztatták a politikai témák. – Tessék mondani – kér tanácsot –, mit mondjak neki, hogy eljöjjön szavazni, mivel érveljek, ha csak legyint, hogy ez őt nem érinti?

– Dehogynem érinti, csak vegye rá, nézzen körül egy kicsit – biztatom a nagymamát. – Azt, hogy jó magyar iskolába járt elsőtől érettségiig, bizony egyszer kiharcolták valakik, akiket huszonvalahány éve ugyanígy választottunk. Ahogy az is választásaink eredménye, hogy ma élhetőbb a város, van hová mennie egyetemre ősszel magyar nyelven tanulni. Ha pedig lediplomázik, talán épp a most megválasztottak munkájának is köszönheti, hogy lesz állása. S tetszik tudni, ma természetes, pedig ugye nem mindig volt az, hogy nívós magyar kulturális intézmények vannak a városban, ahogy az is, hogy a környék legtöbb falujában aszfaltoztak, csatornáztak, jó víz jön a vezetékből, s ami különösen fontos a fiataloknak: itt a tömbházban gyorsabb az internet, mint sok világvárosban. Ezekhez a dolgokhoz mind kellettek

rátermett polgármesterek, tanácsosok, akik több mandátumon át dolgoztak, pályáztak, küzdöttek azért, hogy itt Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban büszkék lehessünk a településeinkre, pedig sokáig a több befizetett adónk ellenére kevesebb pénz jutott, mint az ország más vidékeire. S bizony számos községben, városban most lép egy új nemzedék az eddigiek helyére, az RMDSZ színeiben talán soha nem volt annyi új, ifjú jelölt, mint most. Kell is a fiatalos erő, mert nem csak fejleszteni, építeni kell, hanem gyakran megvédeni azt, amit eddig elértünk. Magyar feliratot, szobrot, intézményt, iskolát. Ezért sem mindegy, kik és hányan ülnek magyarként a helyi, megyei tanácsokban, hogy ha kell, szót emeljenek jogainkért, ha pedig lehet, ők maguk legyenek jó gazdái a településeknek. Úgy is mondhatjuk: rájuk bízzuk a hétköznapjainkat. Tetszik tudni, aki otthon marad, mert azt gondolja, nem róla szól ez a

döntés, bizony önmaga érdeke ellen tesz. Sajnos ma is sok olyan helyi vagy országos politikus van, aki úgy gondolja, túl sok joga van a kisebbségeknek, meg kell e jogokat nyesegetni. S miféle dolog az, hogy száz évvel Trianon után még mindig nem sikerült ezeket a magyarokat beolvasztani. Úgyhogy tessék csak szépen meggyőzni az unokát: sok múlik az ő egy, első szavazatán. A biztonságunk megőrzése. – Ne féljen semmit, meggyőzöm én ügyesen – biztosít a néni –, okos kislány, vág az esze, csak sajnos ősztől már nem lakik itt velünk. – Tán nem akar külföldre települni? – kérdezem aggodalmasan. – Dehogy, csak Vásárhelyre megy az orvosira. Gyerekgyógyász szeretne lenni, mint az édesanyja. – Csókolom, remélem június ötödikén összefutunk a szavazóhelyiségben. – Isten áldja. Árkosi Révész László

Védelmet örökségünknek!

Életerős vidéki közösségeket!

Hiteles csapat, konkrét tervek Kelemen Hunor szövetségi elnök a választások tétjéről

O

rszágszerte közel kilencezer polgármester- és tanácsosjelölt készül az önkormányzati választáson való részvételre és arra, hogy közösségét a legjobb tudása és felkészültsége szerint szolgálja a következő négy évben. Milyen jelöltcsapattal áll az RMDSZ a rajtvonalhoz? Elégedett-e a különböző, helyi szintű előválogatások eredményével? Legfontosabb szempontunk az volt, hogy olyan jelöltek induljanak a tulipán jele alatt, akikben megbízik a közösség, akik hiteles emberek, a közösség problémáira pedig jó és konkrét eredményhez vezető választ tudnak adni. Meggyőződésem, hogy az elmúlt időszakban

sikerült olyan embereket kiválasztanunk, akik a politikát, a közösség képviseletét szolgálatnak tekintik, akiknek van elképzelésük a jövőről – a legkisebb településtől a nagyvárosokig. Mert tudnunk kell példát mutatni! Hadd említsem meg itt azt is, hogy az összes tanácsos- és polgármesterjelöltünk a jelöltség vállalásával egy időben elkötelezte magát az anyanyelvi jogok érvényesítése mellett, vállalta azt, hogy helyi szinten szorgalmazza a nyelvi jogok minél szélesebb körű gyakorlását. Az önkormányzatokban is kulcskérdésnek tekintjük az anyanyelv-használati jogaink érvényesítését. folytatás a 2. oldalon

Esélyt a fiataloknak!

Gyermekközpontú, minőségi oktatást!


Védelmet örökségünknek!

Az erdélyi magyar emberek joggal várják el tőlünk, hogy büszkék lehessenek városukra, településükre, biztonságban akarják tudni építe örökségünket. Ez a büszkeség és biztonságérzet hozzájárul a méltó életkörülmények megteremtéséhez. Az RMDSZ olyan törvényi feltételek megteremtését támogatja, amelyek segítik a városgazdákat abban, hogy a rossz állapotban levő épületeket felújíthassák, hogy közpénzt fordíthassanak a magánkézben lévő műemlékek karbantartására, restaurálására.

Örökségünk őrei Fogadj örökbe egy műemléket!

A

Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012-ben indította útjára a Szórvány cselekvési terv részét képező „Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket!” programot. A nagy sikernek örvendő kezdeményezés célja a szórványban és interetnikus környezetben élő magyar közösségek identitástudatának megőrzése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása épített örökségünk védelme, ápolása által. Eddig közel hetven műemléket fogadtak örökbe szerte Erdélyben a fiatalok, több mint ezer diák kapcsolódott be a programba Hunyad, Brassó, Beszterce-Naszód, Szeben, Temes, Fehér, Kolozs megyékben. Külön köszönetet érdemelnek a tanárok, akik a diákokkal együtt óriási lelkesedéssel

vetették bele magukat az értékvédő munkába. A csapatok az általuk kiválasztott műemlék megismerését, népszerűsítését, gondozását is vállalták, bevonva barátaikat, családjukat, ismerőseiket. A diákoknak is köszönhető, hogy az önkormányzatok, civilszervezetek is felfigyeltek az értékmentő munka fontosságára, mára az Örökségünk őrei program igazi mozgalommá nőtte ki magát. Éppen ezért döntött úgy az RMDSZ, hogy idén megszervezi a nyertes csapatoknak az Örökségünk őrei erdélyi táborát, amelyben százötven iskolás és felkészítő tanáraik vesznek részt. „Büszke vagyok az Örökségünk őreinek sikerére, egy olyan vetélkedő ez, amely arra készteti a fiatalokat, hogy megismerjék közösségünk értékeit. Ugyanakkor épített örökségünk

Hiteles csapat, konkrét tervek folytatás az 1. oldalról Milyen további elvárásai vannak azok felé, akik a következő négy évben a magyar közösség érdekében önkormányzati munkát végeznek? Úgy gondolom, az önkormányzati választás mindenekelőtt arról szól, hogyan gyarapodhat a közösség helyben, fontos, hogy olyan képviselet kerüljön a települések élére, amely gyors és hatékony válaszokat ad az emberek, a helyi közösség gondjaira. És ennek a közösségi elvárásnak meg kell felelni minden helyzetben. Persze van egy nehezítő körülmény is. Az utóbbi időszakban, a székelyföldi közösségi vezetők ellen irányuló magyarellenes történések közepette többen megkérdezték tőlem: vajon érdemes-e ilyen körülmények között

lelkes gondozása jövőbe mutató, hiszen azt jelzi, a következő nemzedéknek is fontosak kulturális gyökerei” – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, akinek jóvoltából a helyi döntőkön első helyezést elért csapatok brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt. A programba bekapcsolódó gyerekek bebizonyították, hogy az értékmentő mozgalom nem elavult, múlt századi feladat. A kolozsvári döntő egyik nyertes csapatának tagja, a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja, Bogdán Farkas a csapatmunka örömeit hangsúlyozta, majd hozzátette: „a munka nem ér véget azzal, hogy megnyertük az Örökségünk őrei idei versenyét. Azt reméljük, hogy magánszemélyek, esetleg cégek bekapcsolódásával megmenthetjük a New York Szálló és kávézó romos állapotban levő épületét.”

önkormányzati munkát vállalni? Én arra biztattam a kollégákat, hogy igenis vállalják, vállaljuk ezt a felelősségteljes tevékenységet, és azt is, ami ezzel jár: a harcot. Vállalnunk kell a képviseletet, a közösség ügyét. Nem hajolhatunk meg a megfélemlítések előtt, hiszen nekünk más a küldetésünk. Mindenekelőtt a közösséget kell megvédenünk. Nagy mérkőzés előtt állunk, nem engedhetjük, hogy erőnket a félelem csökkentse. Az RMDSZ kiemelt célja a közösség biztonságérzetének megteremtése. Hogyan tudják ezt a szándékot helyi szintről támogatni a polgármesterek, alpolgármesterek, illetve a helyi és megyei önkormányzati tanácsosok? A közéletben sok mindent megtapasztaltunk és sok mindent megtanultunk az elmúlt negyedszázadban. Az egyik fontos dolog mindenképpen az, hogy számbeli kisebbségben magunkra

A dévai Téglás Gábor Líceum tanárát, Mészáros Enikőt a diákok lelkesedése érintette meg a legjobban: „Leckét adtak mindnyájunknak odaadásból, kitartásból és a munka leosztásából egyaránt. Konkrét elképzelésük volt arról, hogy hétről hétre mit szeretnének megvalósítani, egy percig sem keresték a kifogást, amiért nem tudnák a tervhez tartani magukat. A kihívásokat is felnőttek módjára kezelték, és attól sem riadtak vissza, hogy a román televízió stúdiójában kellett megszólalni a tevékenységről.” „A fiatalok, a civilszervezetek, az Örökségünk őrei mozgalom már bizonyítottak, most a leendő önkormányzati vezetőkön a sor, hogy megmutassák: szívügyük épített örökségünk megőrzése. Az önkormányzati választást megelőzően mi azok a jelöltek mellé állunk, akik együtt kívánnak működni műemlékeink, műemlék jellegű épületeink védelméért, közösségünk érdekében. Akik nem úri passzióként tekintenek munkánkra, hanem hisznek abban: értékeink megőrzése és hasznosítása a városfejlesztés része” – vallja Hegedüs Csilla az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, aki a műemlékvédő program kezdeményezője és koordinátora.

vagyunk utalva, nekünk kell elvégeznünk a munkát, senki másra nem számíthatunk. Azt is megtapasztalhattuk, hogy a többségi nemzet jobbára nem ismeri, nem érzi magáénak a mi ügyeinket, ezért kell egyértelművé tennünk, hogy amikor kiállunk és elmondjuk, hogy mi a magyar érdek, akkor azt úgy tegyük, hogy elfogadják tőlünk. Ezért kell ott lennünk, ahol sorsunkról meghozzák a fontos döntéseket. Hogy egyetlen ilyen döntést se hozhassanak meg nélkülünk. Huszonhat év alatt bebizonyosodott , hogy a képviselet szilárd alapját jelenti az önkormányzatiság. Továbbra is erre építünk. Azon leszünk, hogy a magyarság politikai képviselete erősödjön: polgármesterek százai és tanácsosok ezrei gondoskodjanak arról, hogy a település fejlődjön, a közösség pedig biztonságban érezhesse magát.

Szövetségben. Felelős kiadó: Kovács Péter. Szerkeszti: Nagy Debreczeni Hajnal, Turoczki Emese, Bartha Réka, Románszki Zsuzsa, Berekméri Gabriella, Hatos Andrea, Balázsi Zsuzsanna. Fotók: Banga Előd, Biró István, Vakarcs Lóránt, Vargyasi Levente, Ferencz András, Józsa Levente. Grafika, design: Porcsalmi Balázs, Idea Plus: Fazakas Botond, Könczey Elemér. Nyomdai munkálatok: Infopress Group. Kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége – 400489 Kolozsvár, Majális utca (Republicii) 60. sz. Tel./fax: +40–264–590758, e-mail: office@rmdsz.ro • www.rmdsz.ro • facebook.com/rmdsz Editat de UDMR • Tipărit la Infopress Group SA • Cod: 23160066 • Tiraj: 150 000 buc.

2


Magyar múltunk őrzői, az erdélyi kastélyok Az erdélyi kastélyok mindig is uralták településeink látképeit, büszkén magasodtak az évszázados fák fölé, bebarangolásuk nemcsak a gyereket, de a felnőttet is ámulattal tölti

el, mindnyájan érezzük az ódon falak méltóságát egy-egy séta során. Gazdag épített örökségünket mindenképp meg kell őriznünk, át kell adnunk a következő generációnak

is. Szerencsére egyre több jó példa bukkan fel Erdély-szerte a kastélyok, kúriák felújítására, hasznosítására. Fiataljainkat is foglalkoztatja műemlék épületeink sorsa,

rengeteg jó kezdeményezés, új ötlet lát napvilágot, és reméljük, hogy a közeljövőben újra virágzó, élettel teli kastélyokat tudhatunk magunkénak szülőföldünkön.

Bánffy-kastély, Bonchida Bonchida hatszáz éven át a Bánffy család birtokában volt, a kastélyt 1650-ben Bánffy Dénes kezdte el építeni. Az Erdély Versailles-aként emlegetett épületegyüttes utolsó tulajdonosa Bánffy Miklós író volt. 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták, a kommunizmus éveiben államosították. A karbantartás teljes hiánya miatt súlyos károkat szenvedett. A Transylvania Trust Alapítvány értékmentő munkájának köszönhetően a Bánffy-kastély lépésről lépésre újul meg. Oktatási és kulturális központ működik benne, a Barock Kastélynapok és az Electric Castle fesztivál pedig rengeteg érdeklődőt vonz, külföldieket és itthoniakat egyaránt.

Károlyi-kastély, Nagykároly A mai kastély elődjét 1482-ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, majd Károlyi Mihály erősítette meg az épületet a török elleni harcok idején. A 20. században a kastélyban szanatórium, kaszinó, katonai iskola, a második világháborúban pedig katonai kórház is működött. A kommunista időszakban a város kulturális intézményeinek adott otthont: könyvtár, kultúrház és múzeum volt. A kastély felújításának munkálatai 2003-ban kezdődtek el, mára egykori fényében pompázik, könyvtár és múzeum működik benne.

Csonka torony, Nagyszalonta „Vén torony áll a rónaság felett…/ Letűnt századba visz a képzelet.” (Petőfi Sándor) Szalonta 17. században épült várának mára csak az őrtornya maradt meg. A 19. század végén helyreállították, díszes kapu került a bejáratához. A négyemeletes toronyban a település legnevesebb szülöttének, Arany Jánosnak állítottak emléket, élete, irodalmi tevékenysége előtt tiszteleg a róla elnevezett múzeum.

Kemény-kastély, Marosvécs „A legzordabb, legkomorabb valamennyi erdélyi kastély között Marosvécs vára, fenn a dombon, regényes tájképi háttér ölében” – így ír róla Biró József. II. Rákóczi György 1648-ban Kemény Jánosnak és utódainak adományozta. 1926 és 1944 között Kemény János író kezdeményezésére itt találkozott az Erdélyi Helikon Íróközösség. A második világháborút követő államosítással a Kemény családot kisemmizték, a várat elkobozták. Javítóintézet működött benne, majd fogyatékkal élő gyermekek és nők otthonává alakították át, így az épület sokáig nem volt látogatható. 2014-ben a Kemény család újra birtokba vette a kastélyt, amely ismét az erdélyi és az összmagyarság kulturális és társadalmi céljainak szolgálatába állhat.

3


Életerős vidéki közösségeket!

A kis és közepes családi gazdaságok a vidéken élő magyar közösségek megélhetését, mindennapi betevőjét biztosítják. Működésükhöz valamennyi szükséges támogatást meg kell kapniuk, a hiányzó feltételeket pedig meg kell teremteni. Az RMDSZ javaslatai a kistermelők boldogulását, a családok létbiztonságát tekintik a vidékfejlesztés kulcskérdésének, hiszen ezek a fenntartható fejlődés alapjai is egyben.

Megdolgoztunk az elismerésért Nagykorúvá érett vetőmagjaink termelője

A

z aranyosgyéresi Agrosel zöldségvetőmagot forgalmazó cég tizennyolc éve van jelen a hazai piacon. Családi vállalkozásként indult 1998-ban, mára Románia egyik legnagyobb és legjelentősebb vetőmagtermesztőjeként és -nemesítőjeként tartják számon. A tavalyi évet 6,6 millió eurós bevétellel zárta, tartva a 2014-es eredményeket, míg a gépesítési és felújítási befektetéseknek köszönhetően a cég nyeresége ötven százalék fölé ugrott. Úgy vallják: minőségi termékeikkel mindvégig a romániai gazdák mellett álltak, figyelembe véve azok igényeit. „Az utóbbi két év nehéz volt működési szempontból. Annak ellenére, hogy hatalmas nyomás nehezedett ránk a vállalkozás szakszerűsítése miatt, sikerült a kertészeti magvak piaci részesedését növelni, teret nyertünk a professzionális

magvakkal, a jövedelem meg a termelékenység pedig érezhetően megnőtt” – nyilatkozta Széll Levente vezérigazgató. Az utóbbi három évben a vállalat több mint egymillió eurót fektetett kutatásokba, modern felszerelések beszerzésébe és fejlett informatikai rendszer bevezetésébe, ez pedig kellőképp meg is térült számukra. Nemesített , laboratóriumokban tesztelt vetőmagokat bocsátanak piacra, modern technológiát ötvöznek hagyományos gazdálkodással, ennek köszönhetően pedig kiváló minőséget garantálnak. A becslések szerint az Agrosel 38 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a házi kertészkedésben használt, csomagolt magvak terén. Széll Levente cégtulajdonos elmondta, abban látja piaci előnyüket, hogy az ügyfelek hisznek és megbizonyosodtak az általuk kifejlesztett termékskála minőségében.

Vegyszermentesen az egészségért

N

émeti Gergely, Szilágy megyei vállalkozó mert nagyot álmodni: 2002-ben megalapította Románia első gombatermesztő üzemét Szilágynagyfalu községben, a Boglar Champot. A vállalkozás ma virágzik, ők adják az ország gombapiacának felét, a termelés tíz százalékát pedig külföldi piacon értékesítik. Honnan jött az ötlet, hogy gombatermesztéssel foglalkozzanak? Feleségemmel Magyarországon dolgoztunk ebben a szakmában, úgy gondoltuk, hogy itthon, Erdélyben is lenne jövője. Jelenleg Romániában a legnagyobb termelők vagyunk, az ország gombapiacának felét mi termeljük. A vegyszermentes biogomba előállításában cégünk az egyetlen a hazai piacon. A fertőtlenítés gőzzel történik, mely meggátolja a baktériumok és különböző betegségek szaporodását. Sajnos erre más termelők nem fektetnek nagy hangsúlyt, pedig az egészséges életmódra érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani. Fő célunk az, hogy a lakosságnak egészséges terméket állítsunk elő, és úgy gondolom, hogy hosszú távon a biogomba-termesztésnek van igazán jövője. Milyen kapacitással működnek, hány alkalmazottat foglalkoztatnak? Havi átlagban ezer tonna gombát termesztünk, melynek pozitív hozadéka, hogy míg korábban az áruházakban a lengyel gomba volt túlnyomórészt megtalálható, addig mára az import gomba mennyiségét sikerült öt százalékra csökkenteni. Jelenleg 360 alkalmazottat foglalkoztatunk, főként Szilágy megyei nőket. Lehetne gépesíteni a szedést, viszont az a technológia csak konzervgomba készítésére lenne alkalmas.

4

Legfontosabb számunkra az, hogy az alkalmazottaknak kulturált körülményeket teremtsünk a munkavégzéshez. Azt valljuk, hogy jó csapat nélkül egyetlen vállalkozás sem tud jól működni, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megbecsüljük az alkalmazottainkat. Melyek a jövőbeli terveik? A vállalkozást önerőből és banki hitelből építettük fel, jelenleg elértük azt a fejlettségi szintet, amikor egy időre meg szeretnénk állapodni. Nyilván vannak terveink a jövőre nézve, fontos előrelépést jelentene, ha a termesztéshez szükséges

alapanyagot helyileg tudnánk előállítani, mivel jelenleg Magyarországról szerezzük be. Mit üzenne a fiataloknak? Érdemes-e itthon jövőt tervezni? Én csak biztatni tudok minden fiatalt arra, hogy itthon, Erdélyben tervezze jövőjét, hiszen a mi vidékünkön igenis van lehetőség arra, hogy megteremtsük a megélhetésünkhöz szükséges tőkét. Itthon sem nehezebb, mint külföldön, tudatosítanunk kell, hogy máshol sincs kolbászból a kerítés, a siker eléréséhez nem kell más, mint kitartás és akaraterő.


Ötven ártól az ötszáz hektárig

V

akaria Ernő gyergyószárhegyi mezőgazdász 1993-ban indította el vállalkozását, először ötven áron ültetett pityókát, ma már ötszáz hektáron gazdálkodik, melyen évente 7-8 ezer tonna krumplit termel. Mindig tiszta lapokkal játszik, így érte el, hogy megbízzanak benne az emberek és bérbe adják neki a földeket. Hogyan született a vállalkozás ötlete, mi motiválta? Güdüci születésűként, Szárhegyre költözésünk után nehezen fogadtak be a gyerekek, ennek

következtében kisebbségi komplexus alakult ki bennem. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy én is egy alkotó szellem vagyok. Ez a bizonyítási vágy adott ambíciót a munkához. A vállalkozás beindításának első lépése az volt, amikor a focicsapat támogatásban kapott krumpliját felvásároltam segítségképpen, mivel azt másképp nem tudták értékesíteni. Kibéreltem ötven ár területet és elültettem. Azóta folyamatosan fejlődő tendenciát mutat a gazdaság. Hogyan fogadta a szárhegyi közösség az ötletét? Jelenleg hány emberrel dolgoznak?

Az első évek tele voltak bizonytalansággal, az emberek nehezen adták bérbe a területeiket olyan embernek, aki még nem bizonyított. Ez a távolságtartás nagyon késleltetett a fejlődésben. Mivel mindig tiszta lapokkal játszom, megadom az embereknek a tiszteletet, fokozatosan elértem, hogy az emberek engem is tiszteljenek, megbízzanak bennem. Ezután már szívesebben adták bérbe földjeiket. Jelenleg tizenegy gyergyószárhegyi lakosnak biztosít megélhetést a vállalkozás, viszont a csapat szezonban több száz napszámossal egészül ki. Melyek azok a pályázatok, támogatások, amely elősegíthetik a hatékonyabb munkavégzést? Eddig két sikeres uniós pályázatunk volt, a támogatásból gépeket vásároltunk. Ahhoz, hogy a pityóka a mezőről a csomagolóba jusson, egy komplex gépsorra van szükség. Nekünk már csak az utolsó fázis: a mosás, csomagolás hiányzik. Az uniós támogatás mellett üzemanyag és terület alapú támogatásban is részesülünk, amelyek szintén hozzájárulnak a gazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez. Van jövője a mezőgazdaságnak? A fiataloknak érdemes befektetni a gazdálkodásba? Igen, érdemes. A mezőgazdasági területek kihasználása szempontjából még harminc százaléknál sem tartunk. Rengeteg a lehetőség, több olyan őshonos növény van, melyre lenne igény – mint például a nemesített áfonya, ribizli, gyógynövények –, csak nincsenek gyűjtő-, illetve csomagoló központok. Mint a mezőgazdaságban jártas ember és mint aki a lépcső aljáról indult, én azt mondom, hogy terveinket itthon kell megvalósítanunk, ne menjünk idegenbe szolgálni a jobb élet reményében. Az itthoni megélhetéshez nem kell más, mint akarat, szorgalom és kitartás. A fiataloknak hinniük kell saját alkotóerejükben, hiszen ők azok, akik változást idézhetnek elő.

Az állatorvos, aki előtt nincs lehetetlen

J

akab Szilárd állatorvos nagyszabású tervekkel néz a jövőbe. Zetelaka határában már elkezdődött egy komplex állatorvosi klinika építése, ahol nagyobb területen, fejlettebb technológiával láthatják el a háziállatokat. Nemcsak a helybeliek járnak hozzá, rengetegen keresik meg a környék településeiről, de Magyarországra is gyakran hívják. Elmondása szerint gyerekkora óta állatorvos akart lenni, az itthon maradás pedig nem kérdés számára. Úgy tartja, kellő elszántsággal és kitartó munkával szinte bármi megvalósítható. Mi ösztönözte arra, hogy itthon nyisson állatorvosi rendelőt? Mindig is szerettem volna itthon dolgozni. Sokfele jártam az egyetemi évek alatt, de nem igazán fordult meg a fejemben, hogy máshol dolgozzam. Mielőtt elvégeztem volna az egyetemet, már dolgoztam itthon, emellé jött később a körzeti állatorvosi munka. Melyek a napi gondok, küzdelmek, a legnagyobb megoldásra váró problémák? Nekem a legnagyobb problémám, mivel nem is értek hozzá, az a cég vezetése. A bürokrácia a padlóra vet. Ez már nem az állatorvoslásról szól. Ha egész nap csak a szakmámmal foglalkozhatnék, én lennék a világ legboldogabb embere. Ehhez képest három évbe telt, mire a papírmunkát, engedélyeket elintéztük az új klinika építéséhez. Most például az istállónk már kész lehetne, a terep és építőanyag elő van készítve, de március óta várunk az engedélyre. Ezeken hogy lehetne enyhíteni? Ha valahonnan, akkor fentről lehetne. Nem én kérek évről évre több papírt… Azt, hogy a problémáinkat hogyan oldjuk meg, nem tanítják meg az egyetemen. A helyi viszonyokhoz

alkalmazkodva kell a Nyugatról ellesett módszereket használni, ehhez pedig nagy elszántság kell. Hogyan segítettek az uniós pályázatok? A tavalyi nyertes projektünkből vettünk egy digitális előhívót és egy újabb ultrahangos készüléket a meglévő mellé. A napokban kaptam a hírt, hogy nyert még egy pályázatunk, azzal az endoszkópiás felszerelésünket szeretném bővíteni. Ez a negyedik próbálkozásunk. Az uniós pályázatokat óriási lehetőségnek tartom, de közben sok mindent önerőből is elérünk. Nekünk azért működnek szépen a projektjeink, mert azt vettük meg, amire pályáztunk, és használjuk is őket.

Melyek a jövőbeli tervek? Továbbra is itthon maradna? Egyelőre nem tervezem a kiköltözést, de nem ijednék meg ettől a lehetőségtől. Mindenképp itthon látom a jövőmet, a családomat, jobban is szeretem itt, viszont tény, hogy ebben a munkakörben máshol sokkal jobban tudnám kamatoztatni a tudásom. Nagyjából húsz év múlva fogjuk elérni azt, amit tervezünk az építkezés, műszerfejlesztés terén. Egy nagy állatkórházat szeretnénk felépíteni. Ebben a szakmában mindig kerül valami új, valami, amit jobban lehetne végezni, megvan a fejlődés lehetősége. Aki azt mondja, hogy itthon nem lehet nagy dolgokat elérni, az valószínűleg meg sem próbálta.

5


Szamosújvár, a mezőségi szórványoktatás szíve

H

osszas harc, rengeteg erőfeszítés és szorgalmas munka eredményeként indul idén ősszel a tanítás a szamosújvári önálló magyar iskolában. Az intézmény a város magyar diákjain kívül a Mezőség harminc településéről érkező gyerekeknek is biztosítja az anyanyelvű oktatást a Téka Szórványkollégiumnak köszönhetően. A több mint 450 helyi magyar gyerek jelenleg a város vegyes nyelvű tanintézményeiben tanul, azonban az új iskola két épületének megnyitásával a városból minden magyar osztály ide fog átkerülni. Az iskola a mezőségi szórvány szimbolikus intézményévé válhat. Az erdélyi Mezőség magyarsága jelentős kulturális és történeti

értékekkel járult hozzá a magyar nemzeti örökséghez. Ennek ellenére az itt élő magyar közösség nagyon keveset kapott ebből vissza. Ezt a mulasztást igyekeznek pótolni az itt működő civilszervezetek – mondta el Balázs-Bécsi Att ila, a Téka Alapítvány elnöke, aki beszámolt arról is, hogy „szakmai egyetértés van, hogy a szórványoktatás megszervezésének egyik legeredményesebb módja az önálló oktatási intézményből és kollégiumból álló iskolaközpontok kiépítése. Úgy érhetünk el jelentős eredményeket a beolvadás megfékezésében, ha sokkal erősebb iskolákat, magasabb minőségű oktatást tudunk felmutatni, mint az átlagos többségi intézmények.”

A mezőségi magyar gyerekek második otthona A tizenöt éves Anna egészen kicsi korától kollégiumban lakik, mert szülei fontosnak tartották, hogy magyarul tanulhasson. „Az osztálytársaimmal nagyon várjuk, hogy az új épületbe járhassunk, biztos vagány lesz, minden új és modern” – osztotta meg elvárásait Anna. A Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központ építését 2010-ben kezdték. A központ a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány szórványoktatási programját teljesíti ki, amellyel hosszú távon biztosítanák a közösség minőségi anyanyelvű oktatását. Ezt segítik a Válaszúton és Szamosújváron épített kollégiumok, ahol eddig több száz magyar gyermek számára biztosítottak szállást és ellátást, lehetővé téve számukra az anyanyelven történő tanulást. „Itt

a kollégiumban mi nemcsak szállást, ellátást biztosítunk, hanem megpróbáljuk nevelni is a gyerekeket” – hangsúlyozta Balázs-Bécsi Attila. Szamosújváron a magyar oktatóknak mindeddig ingázniuk kellett az iskolák között, hogy a magyar tanynyelvű osztályokban megtarthassák az órákat, az új épület elfoglalása után viszont ők is nyugodtabb körülmények között végezhetik munkájukat, jobban odafigyelhetnek a gyerekekre. N. Edit édesanyaként a kezdetektől támogatta az iskola létesítésének ötletét, hogy kisfia, Péter magyar nyelven, jó körülmények között, felkészült szakemberektől tanulhasson. „Az iskola csökkentheti azt a hátrányt, amellyel a tömbmagyar vidékekről származó társaikkal szemben indulnak az itteni gyerekek. Tudom, hogy itt nemcsak tanítják, hanem figyelnek is a gyerekeinkre” – mondta el a szamosújvári anyuka.

Gyermekközpontú, minőségi oktatást!

Célunk a gyermekközpontú és minőségi anyanyelvű oktatás megteremtése, amelyre helyi szinten megfelelő körülményeket biztosít az önkormányzat. Az RMDSZ az anyanyelvű iskolahálózat megőrzése melle a minőséget is kulcskérdésnek tekinti. Meggyőződésünk, hogy a magyar nyelvű oktatás fennmaradását, minőségének folyamatos javulását csak egy erős önkormányzati képviselet garantálhatja.

Biztos kezdet mindenkinek Kazánháztól a multifunkcionális központig

S

epsiszentgyörgyön az önkormányzat támogatásával az Őrkő negyedben kihasználatlanul álló kazánházat multifunkcionális központtá alakították át, amely szociális, oktatási és kulturális rendezvényeknek ad otthont. A központ a Néri Szent Fülöp roma iskola közvetlen szomszédságában található, ahol iskola utáni foglalkozásokat, családi rendezvényeket is szerveznek a közösség számára. Az őrkőiek közül sokan úgy tartják, hogy a multifunkcionális épület átadása után sok

Tegyünk a roma közösségek felzárkóztatásáért!

Ebben jelentős szerepet vállalhatnak az önkormányzatok, az RMDSZ a következő intézkedéseket támogatja: A korai iskolaelhagyás elleni fellépés különböző közösségi programok révén és az iskolaköteles gyermekek pontos nyilvántartásával. A fiatal romák szakképesítésének elősegítése olyan helyi szociális programok keretében, amelyek közvetlenül illeszkednek a munkaerőpiac igényeihez.

6

minden megváltozott a romák által lakott városrészben. Ezt a pozitív változást az is elősegíti, hogy az épületben szociális tanácsadás és ügyintézés is működik, így sok probléma már helyben megoldható, nem szükséges az ott élőknek minden alkalommal bemenniük a városba. „Jó azt tapasztalni, hogy a központ felavatása óta egyre több család fordul hozzánk akár tanácsadásért, akár ügyintézésért. Végre elhitték, hogy azért dolgozunk, hogy segítsük őket, problémáikra közösen keressünk megoldásokat” – mesélte tapasztalatait a szociális iroda egyik alkalmazottja. Egy kismama az iskola utáni tevékenységeknek is helyet adó központról a következőképpen vélekedik: „örvendek, hogy elindult a három év alatti gyerekeknek ez a program, mert itt nemcsak verseket, mondókákat tanulunk, hanem azt is megmutatják, hogyan gondozzuk a gyereket, szeretik itt nagyon a kicsik. Jó az is, hogy iskola után a közösségi házban a nagyobb gyerekek megírhatják a házi feladatot, megtanulhatják a leckét. Mi nem tudnánk ebben segítségükre lenni.” A gyerekek többsége a tornateremnek örvend a legjobban, mások az iskola utáni programokon szeretnek a leginkább részt venni. „A legjobban

azt szeretem, amikor átjövünk a tornaterembe és labdázunk. Nekem a foci a kedvencem” – mondja egy kisiskolás fiú, a társaságában levő kislány pedig hozzáteszi: „A legjobb az, amikor a tanító néni táncokat tanít nekünk. De most az anyák napi ünnepségre készülünk, verseket és énekeket tanulunk.” „A karácsonyt megelőző időszak például az őrkői gyerekeknek is az ajándékozás, a várakozás nevében zajlott. Az iskola diákjai a délutáni oktatás alatt megtanult énekekkel és az általuk készített lámpásokkal indultak kántálni. De a multifunkcionális központ helyet adott további foglalkozásoknak is, a közös fadíszítéstől a kisiskolások karácsonyi előadásáig” – fogalmazott a Néri Szent Fülöp iskola egyik tanára, majd hangsúlyozta: „Ez a központ lehetőséget biztosít különféle rendezvények megszervezésére, ez is segíti a roma családokat, hogy átérezzék az együvé tartozás erejét, a közösségi felelősséget.”


Megtaláltam, amit szeretek Interjú Jakab Hunorral, a székelyudvarhelyi Művészeti Tanoda alapítójával

A

A gyermeknek jó, ha van testvére

H

ankó Gabriella és férje, Hankó Szilamér, pürkereci evangélikus lelkész négy gyerek boldog szülei. Úgy vallják, érdemes lemondani bizonyos dolgokról több gyerekért, több szeretetért. A nagycsaládban felnövő gyerek pedig tudja, hogy mindig számíthat testvéreire. Tudatosan vállaltak több gyereket? Férjemmel 2000-ben ismerkedtünk meg, öt évvel később házasodtunk össze, az egyetem befejezése után. Én örökké csodálattal néztem a nagycsaládokat és mindig is határozottan kiálltam amellett, hogy legalább három gyereket szeretnék, kis korkülönbséggel. Eszter, a nagy lányunk 2008-ban, Zsombor 2010ben született, majd 2012-ben az ikrek jöttek a világra. Ők meglepetésként érkeztek, de nagyon vártuk és örültünk nekik, továbbra is nyitottak vagyunk az újabb gyerek fogadására. Hogyan néz ki egy négygyerekes anyuka hétköznapja? A reggelek és a délutánok különösen hangosak, a kis korkülönbség miatt a gyerekek sokat veszekednek, de jól esik tapasztalni, hogy amikor idegen helyen vagyunk, akkor vigyáznak, figyelnek egymásra. A másik mindennapos fejtörést a házimunka jelenti, amivel úgy érzem, soha nem érem utol magam. A legnehezebb feladat mégis a családi utazások menedzselése, mivel hatan vagyunk, az autónk pedig ötszemélyes. Melyek azok a támogatási formák, amelyekkel a nagycsaládosok életét könnyíteni lehetne?

Természetesen az anyagi támogatással sokat lehet segíteni, viszont igazán az emberi segítségre van szükség. Sokszor jó lenne valaki, aki segít a házimunkában, elviszi a gyerekeket óvodába, bevásárol. Továbbá el tudok képzelni nagycsaládos összejöveteleket, rendezvényeket, ahol találkozhatnánk és megbeszélhetnénk a felmerülő közös problémákat. A környezete hogyan viszonyul a nagy családhoz? A környezetünk jól fogadta a gyerekeket, jó érezni, hogy mindenki tisztelettel néz ránk. Gyakran mondogatják: „le a kalappal előttetek”. Ezeknek az embereknek mindig azt mondom, nem minket kell dicsérni, hanem egyszerűen több gyereket kell vállalni. Ön hogyan buzdítaná a fiatalokat, az erdélyi magyar családokat, hogy több gyermeket vállaljanak? Én személy szerint azt vallom, hogy a gyermeknek jó, ha van testvére, tudja, hogy számíthat valakire, nem csak most, hanem a későbbiekben is. Másrészt, hamarabb megtanulják az önállóságot, valamint a felelősségtudatuk is hamarabb kialakul. Ugyanakkor felelősségünk is van a nemzet iránt, szükség van az utánpótlásra. Gyakran hallom, hogy azért nem vállalnak több gyereket a családok, mert sokba kerül a felnevelésük. Ez a legrosszabb hozzáállás. Meg kell tanulni valamiről lemondani. És igenis van, amiről érdemes lemondani azért, hogy több gyerekünk legyen, ők pótolják mindazt, amit feladtunk értük.

Művészeti Tanodát fiatal művészek hozták létre 2013-ban Székelyudvarhelyen, gyerekeknek és felnőtteknek is tartanak foglalkozásokat. A tanodát működtető Varázsecset Egyesületbe olyan fiatal, önkéntes művészek tömörültek, akik Székelyudvarhely szülöttei. Szakmájukat tekintve: festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok, divattervezők, textilművészek, fotográfusok, formatervezők, építészek, művészettörténészek. Céljuk a térség megismertetése a művészeten keresztül, ugyanakkor a fiatal művészek tevékenységét megalapozó, támogató szellemi közeg létrehozása. A tanoda nemcsak teret biztosít a helyi alkotóknak, hanem aktívan kíván részt venni a kulturális életben regionális és országos szinten is. Mi motivált, amikor elindítottad a tanodát? Hazakerülve a kolozsvári kulturális pezsgésből, megpróbáltam magamnak megteremteni azt a teret, amely az alkotáshoz szükséges. Majd ez a tér elkezdte vonzani az embereket. Idén a harmadik termet fogjuk átadni, mivel folyamatosan kinőjük a szabad alkotáshoz szükséges teret. Kezdetben rajz és festészet szakok működtek egy kis székely parasztházban, de bővült a tanári gárda és a szakok is. Jelenleg divattervezés, műépítészet, formatervezés, grafika, fotó és film szakokkal ismerkedhetnek az érdeklődők.

Hogyan kezdtél neki? Melyek voltak az első lépések? A tanoda indulása egybeköthető az első egyéni kiállításommal, ahol tudatosan Székelyudvarhely közismert szereplőinek karikatúráját állítottam ki, így a média hamar felfigyelt rám és az akkor induló tanodára. A Facebooknak hála elindult a kampány és a toborzás. Emlékszem, hogy kezdetben az utcáról hívtam be csavargó gyerekeket, hogy lássák a szülők, valóban gyerekekkel foglalkozom, és hiteles, amit képviselek. Nyáron táborokat szerveztünk, ahol újra csak bővült a tanoda létszáma. Jelenleg több mint ötven aktív tagunk van. Szerinted mi az, ami meghatároz egy sikeres fiatalt? Az a legfontosabb, hogy olyan munkát végezzünk, amit szívesen csinálnánk akár ingyen is, és akkor soha nem kell dolgoznunk. Kicsit elcsépelt, de igaz... Te miért döntöttél úgy, hogy itthon maradsz? Lokálpatrióta vagyok, meg sem fordult a fejemben, hogy elmenjek itthonról. Szüleim vállalkozók, öcsémmel örököltük a vállalkozói kedvet. Milyen három jó tanácsot adnál pályakezdőknek, mire figyeljenek oda? A siker kulcsa a tenni akarás, tettrekészség, a tudatos és következetes tervezés, a munkát pedig meg kell fogni és szembemenni vele. Hol látod magad tíz év múlva? Tíz év múlva is ugyanitt. Azt nem szeretném, ha a mérleg a mennyiség oldalára dőlne a minőséggel szemben. Megtaláltam azt, amit szeretek csinálni, és maximálisan megelégszem a diákjainkkal, csapatunkkal. A legnagyobb vágyam, hogy diákjainkból sikeres művészek, formatervezők, építészek, dizájnerek legyenek, és majd hazatérve az egyetemről, a tanodában adják át tapasztalataikat és tudásukat a jövő generációinak.

Esélyt a fiataloknak!

Az RMDSZ azért dolgozik, hogy a fiatalok több esélyt kapjanak: ohonteremtési támogatásokat és fiatal vállalkozóknak szánt adókedvezményeket akarunk. A fiatalok elvándorlása komoly veszélyt jelent a teljes erdélyi magyar közösségre, ezért kedvezményes telek-, illetve lakásvásárlási támogatásokat tervezünk annak érdekében, hogy a magyar fiatalok ihon maradjanak.

7


Böjte atya üzenete

S

ajnálom, hogy Románia újból a bizalmatlanság, a kisebbség elutasításának útjára lépett! Holnap a jó Istentől kapott szép nyelvünket fogják betiltani!? Sajnos annak idején a katonaságnál, egyetlen magyar szóért száz fekvőtámaszt kellett végeznem! Remélem, hogy soha nem jön vissza az az idő! Nem értem, hogy most, amikor Európára nagyon nehéz idők köszöntenek, amikor minden országépítő kézre, társadalmat fenntartó erőre szükség van, akkor Románia jelenlegi elöljárói miért rúgnak bele durván több mint egymillió állampolgárba? Fogadjuk el egymást olyannak, amilyennek a jó Isten teremtett, ne vegyük el egymás hitét, anyanyelvét, értékeit, vallási, nemzeti szimbólumait! Fogjunk össze Erdély legerősebb, a jelképeinkért küzdő érdekvédelmi szervezetével és tegyünk meg mindent, hogy a választásokon olyan pozícióba kerüljenek helyi és országos szinten, hogy meg tudják védeni demokratikus eszközökkel a Romániában élő kisebbségek jogait! Egy testvéribb, békés jövőben bízva, kérlek, hogy tegyük félre a bennünket megosztó érdekeket és együtt építsük a tündérkertet, Isten országát ezen a földön! Szeretettel, Csaba t.

9000 jelöltet indít az RMDSZ az önkormányzati választáson

K

ilencezer jelölttel indul az RMDSZ az önkormányzati választáson – derül ki a jelöltállítási folyamat lezárását követő összesítésekből. A Szövetségnek, amelynek célja, hogy a magyar képviselet súlyát megőrizze és megerősítse az önkormányzatokban, mintegy 300 polgármesterjelöltje, több mint 500 településen helyi listája és 16 megyei tanácsosi listája van Erdély 15 megyéjében és Gorzsban is. „Az önkormányzati választáson induló személyek között, a megújulás jegyében, befutó helyen szerepel több nő és fiatal jelölt is. Csak néhány példát említve: Brassóban két hölgy, Tóásó Imelda és Ambrus Izabella, Fehér megyében Lőrincz Helga, Beszterce-Naszód megyében Zoltán Sipos Tímea, Udvarhelyen pedig Arros Orsolya indul a Szövetség színeiben az önkormányzati választáson, mindannyian listavezetőkként. Mind rátermett hölgyek, akik képesek új lendületet adni a helyi közösségeknek” – emelte ki sajtónyilatkozatában Kovács Péter ügyvezető elnök, aki az önkormányzati választási kampányt is koordinálja. Szerinte közösségi akaratot teljesítettek azzal, hogy az évek óta fontos és eredményes munkát végzők mellé olyan embereket nevesítettek a választási megmérettetésre, akik nem csak hiteles személyek, de képesek azért dolgozni, hogy a települések fejlődjenek, családbaráttá váljanak. A cél továbbra is az, hogy a Szövetség megőrizze a magyar képviselet súlyát egy olyan időszakban, amikor egyértelműen megrendült a magyar emberek biztonságérzete, ilyen

8

körülmények között pedig az RMDSZ feladata az, hogy a lehető legtöbb fórumon képviseletet biztosítson a magyar embereknek, kiálljon értük és kiharcolja jogaikat.

„Szatmárnémetiben polgármesterjelöltünk Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, a megyei tanácselnöki tisztségért Pataki Csaba szenátor indul, Nagyváradon pedig ugyanezekre a tisztségekre Huszár István, illetve Pásztor Sándor pályázik. Temesváron Molnár Zsolt parlamenti képviselő a polgármesterjelölt, Arad megyében

Faragó Péter, Szilágy megyében pedig Szilágyi Róbert a megyei tanácselnök-jelölt. Mindegyikük a fiatal politikusgeneráció tagja, többéves tapasztalattal bíró, ismert és elismert személy” – sorolta az ügyvezető elnök. Kolozsvárra kitérve, elmondta, fontos lépés volt, hogy a jó ismertséggel és magas bizalmi indexszel rendelkező Horváth Anna jelenlegi alpolgármester elvállalta, hogy az ötvenezres magyar közösséget képviselje továbbra is, ugyanakkor kiemelte a kolozsvári városi lista második helyén található Gergely Balázst, akit a történelmi magyar egyházak nevesítettek, és aki élvezi az EMNP támogatását is. A marosvásárhelyi helyzet kapcsán Kovács Péter kifejtette, a város lakói számára elsősorban nem az a fontos, hogy ki hányadik helyen szerepel a listán, hanem az, hogy ezek az új emberek akarnak-e dolgozni, és képesek-e ellátni, remélhetőleg Soós Zoltán polgármesterjelölt oldalán, a rájuk bízott feladatot. „A Szövetség humánerőforrás-politikáját a magyar emberek írják, nem a hárombetűs ügynökségek, amelyek bárki ellen pillanatok alatt eljárást indítanak. Az RMDSZ önkormányzati listáján egyetlen egy olyan jelölt sem lesz, akit korrupció vádjával ítéltek el” – hangsúlyozta, majd a közelmúltban meghurcolt székelyföldi politikusok jelöltségével kapcsolatban elmondta: „Antal Árpád, Borboly Csaba és Ráduly Róbert tovább kell hogy menjen, tovább kell hogy folytassa a munkát” – hangsúlyozta.

Szövetségben - Biztonságot a közösségnek!  

www.rmdsz.ro

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you