Page 1

Parlamenti figyelő

DECEMBER 11. • PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK

Milyen az ideális parlamenti képviselő? Erről kérdeztük az utca emberét. E szerint a jó képviselő nem ígérget, hanem cselekszik, kiáll és helytáll a magyarokért Bukarestben. 11. oldal

Interjú Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével Bekapcsolódni, újragondolni és változtatni kell, de kisebbségi közösségként nem dobhatjuk el magunktól a politikát, amely egyetlen érdek- és jogérvényesítő eszközünk – vallja Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a székelyföldi és szórványbeli képviselettel példázta a közéleti jelenlét országos felelősségét és a december 11-i parlamenti választásokon leadott magyar szavazatok fontosságát. Többször is elmondta már, az erdélyi magyarok számára mindig nagyobb a tétje a választásokon való részvételnek – bármilyen választásról is legyen szó –, mint a többségieknek. Miért is van ez így?

FOTÓRIPORT

Foglalkozása: politikus. Munkahelye: Románia Parlamentje.

Egy munkanap margójára. 8. oldal

A mi esetünkben és valamennyi nemzeti kisebbség esetében a szavazásnak van egy nagyon fontos üzenete. Közösségünk a választási részvétellel mutatja meg erejét, azt, hogy létezik, hogy a fontos pillanatokban képes összefogni. Tetszik vagy sem, a politikában csak az számít, hogy a képviseletnek van-e ereje vagy nincs, hogy vannak-e szavazatok a fontos célok mögött. Így van ez helyi és megyei szinten is, de országosan különösen. Erre van egy találó mondás, miszerint „járni jár, de nem jut” – és a „jut” itt csak akkor érvényesíthető, ha beleszólunk sorsunk irányításába, ha nem engedjük, hogy a ránk vonatkozó döntéseket nélkülünk hozzák meg. folytatás a 2. oldalon

Mennyibe kerül egy képviselő egy választópolgárnak? Betekintő a képviselők pénzügyeibe: fizetés, költségvetési keret, kiadások. 10. oldal

Élet a politikán kívül

Hogyan lazítanak? Tudnak-e főzni? Milyen zene szól az autójukban? Parlamenti képviselőinket, szenátorainkat kérdeztük. 4. oldal

Beszéljenek a számok! 26 év nemzetpolitikai eredményeiből válogattunk 16. oldal


2

SZÖVETSÉGBEN

Interjú Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével

jelenti, hogy az elkezdett folyamatok mindig leállnak, mindent ismételten elölről kell kezdenünk. De ehhez hozzászoktunk, és makacsul újrakezdjük. Sőt, további terveink is vannak, mert az oktatás létkérdés Erdélyben, a magyar közösség számára. Ezek szerint konkrét elképzeléseik is vannak?

Folytatás a címoldalról

Maradjunk az Ön által említett mondásnál: járni jár, de nem jut. 2011-ben megalkottak egy tanügyi törvényt, amelynek kisebbségi fejezetében számos előremutató intézkedés szerepel, például a román nyelv speciális módon való oktatása. Azonban ezt alig alkalmazzák. Miért, és mit tud tenni a Szövetség? Valóban, a 2011-es törvény tételesen tartalmazza ezt. Előírja, hogy minden tantárgyat anyanyelven kell tanulni, a román nyelv és irodalmat pedig minden kisebbség számára külön megírt speciális tankönyvek, illetve specifikus tanterv alapján kell tanítani. És ugyanennek az irányelvnek az alapján történik a vizsgáztatás is. Egyszerűen nem várhatjuk el egy magyar környezetben élő diáktól, hogy ugyanolyan módszer alapján, ugyanabból a tankönyvből tanulja a nyelvet, mint a román gyerekek. Ha megnézzük a magyar diákok érettségi vizsgán nyújtott teljesítményét, akkor világosan látszik: ha a székelyföldi fiatalok eredményeiből kiveszszük a román nyelvből elért eredményeket, egy jeggyel nagyobb az átlaguk, mint a román fiataloké. Jelenleg az előkészítősök, az első osztályosok, a másodikosok, illetve a harmadikosok tanulják új tanterv szerint a román nyelvet, de a most kezdődött, új tanévtől a negyedik osztály számára is változik a tanterv és a tankönyv. Sajnos a törvény előírásainak az alkalmazása nem történik olyan gyorsan, ahogyan mi szeretnénk, 2011 óta például tíz oktatási miniszter fordult meg a tárcánál. Ez azt

Igen, természetesen. A minőség megteremtése komoly kihívást jelent, mert a romániai oktatási rendszert nem a huszonegyedik századra tervezték. A tananyag értelmetlenül sok, a pedagógusok alulfizetettek, indokolatlanul nagy az órák száma. Ez a diákok, a tanárok és a szülők dolgát egyaránt megnehezíti. Egyszerűbb és hatékonyabb tantervre van szükség, csökkentjük az órák számát, akár el kell törölnünk a házi feladatot is, hiszen a gyermekek sokszor egy egész délutánt, sőt, egész estét töltenek el a házi feladatok elkészítésével, nem ritkán a szülőket is bevonva. Tisztességes és méltányos béreket javasolunk a kezdő tanárok számára, hogy a tehetséges fiatalok számára vonzóbb legyen a tanári pálya. A minőségi szakoktatás biztos megélhetést jelent. A jó szakembereket megbecsülik és megfizetik. Ezért az RMDSZ további magyar szakiskolák létrehozásán dolgozik.

Közösségünk a választási részvétellel mutatja meg erejét, azt, hogy létezik, hogy a fontos pillanatokban képes összefogni.

Nem is olyan régen azt nyilatkozta, olyanná kell tenni Erdélyt, hogy vonzó legyen a fiatalok számára, hogy ne elmenni akarjanak innen, hanem az otthonteremtésen, családalapításon gondolkodjanak. Mi szükséges ehhez? Ahhoz, hogy Románia valóban élhetővé váljon, paradigmaváltásra van szükség. Fontos leszögezni először is néhány elvet. Elsősorban Erdély regionális identitásának megerősödésére gondolok, amely egybevág az RMDSZ által felvállalt transzilván értékekkel, a Kós Károly-i

szellemiség továbbvitelével. A transzilvanizmus hagyománya kötelez bennünket arra, hogy ne hátul kullogjunk, a sor végén, hanem próbáljunk példát mutatni, tiszteletet adni és tiszteletet megkövetelni, szabadnak maradni és mások szabadságát tisztelni, együttérzőnek lenni, a szabadságjogok tekintetében pedig hajthatatlannak. Két év múlva lesz 100 éve annak, hogy a gyulafehérvári nagygyűlésen önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígértek a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek. A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak. Nos, a centenárium kapcsán mi folyamatosan erre emlékeztetjük a román politikai osztályt és közvéleményt. És akkor visszatérve arra, hogy miként marad Erdély vonzó a fiatalok számára. Az elvi kérdések tisztázása után jöhetnek a konkrét példák. Itt van mindjárt az infrastruktúra-fejlesztés, hiszen amennyiben belátható időn belül megépülnének az autópályák, korszerű-


sítenék a vasúthálózatot, akkor ez önmagában számos új beruházást generálna, ezzel együtt magasabb fizetések lennének, nőne a lakosság vásárlóereje és életszínvonala. Megengedhetetlen, hogy 2016-ban egy közepes távolság, amit máshol gyakran naponta tesznek meg ingázók, nálunk 8-9 órába telik. Ilyen körülmények között gazdasági hatékonyságról, a termelékenység növekedéséről és a korszerű üzleteléshez szükséges hálózatok kiépítéséről szó sem lehet, és Románia továbbra is befektetőket fog elveszíteni a régió többi országa javára. Így a fiatalok is csak menekülni fognak, s a kör egyszer csak bezárul. Nekünk olyan perspektívákat, célokat, lehetőségeket kell teremtenünk, hogy utána velük közösen tudjuk Erdélyt tovább építeni. Ezért olyan javaslatot terjesztünk a parlament elé, mely szerint a kezdő fiatal vállalkozóknak három évig nem kell adót fizetniük. Mert az erdélyi magyar fiatalok jövője az erdélyi magyarság jövője. Igaz ez a szórványban, igaz ez a Partiumban és Bánságban, és igaz ez a Székelyföldön is. Mi ennek tudatában vagyunk, és dolgozunk ezért. Tudom, hogy kevés, de azt látni kell, hogy azért van 52 kilométer autópályánk Észak-Erdélyben, mert az RMDSZ ezt elindította, és minden alkalommal a kormányzati prioritásai között szerepelt. Arról viszont már nem tehetünk, hogy mindig leállították, ahogy nem voltunk ott, hogy valamiért nemzetiségi kérdésként kezelték Bukarestben ezt az ügyet. Pedig az autópálya nem erről szól, mint ahogy azt már mondtam, nem lehet belőle etnikai kérdést csinálni. Az autópálya nemzetiségtől függetlenül előnyére válik minden Erdélyben élő embernek és az ország gazdaságának egyaránt. Meggyőző lesz a jelöltfelhozatal idén ősszel? A világ változik, nekünk is változnunk kell. Legutóbb az RMDSZ kongresszusán mondtuk azt, hogy „újratervezés”, azóta pedig országszerte már a tavaszi jelöltállításkor is bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk változtatni, képesek vagyunk megújulni. Így azok a jelöltek, akik 2016-ban az RMDSZ színeiben indulnak, azok szolgálatra jelentkeztek, a közjót akarják szolgálni. Az RMDSZ-t pedig a legerősebb eszköznek tekintik ebben a szolgálatban. Ezt az eszközt

használni kell, de a cél az, amit az emberek döntenek el, amit a közösség célként határoz meg.

a szolidaritást kell választásról választásra felmutatnunk, megerősítenünk.

És tudják azt, hogy mit akarnak az emberek, számukra mi a cél?

De hogyan sikerülhet ez, amikor az emberek ma egyre nagyobb számban utasítják el a politikát? És ebben nincs különbség a többségi és magyar választó között. Ezt tudván, mivel bírná rá a potenciális szavazót arra, hogy elmenjen szavazni december 11-én?

Igen. Nem túlzok, ha azt mondom, az elmúlt négy évben több mint félmillió erdélyi magyar ember osztotta meg velünk véleményét, aggodalmait és vágyait. Figyeltünk és meghallottuk, amit mondanak. Ezúton is szeretném megköszönni, hogy megtiszteltek véleményükkel. Mondok néhány példát: nagyon sok magyar embernek gondot okoz a román nyelvű ügyintézés, akár a kórházban, akár a polgármesteri hivatalban. Ezért mi azt kezdeményezzük, hogy az anyanyelv-használati küszöböt szállítsák le a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra. Azaz minden olyan településen, ahol a lakosság egytizede magyar, lehessen magyarul is ügyet intézni. Minden alkalommal elmondják nekünk az emberek, hogy szinte lehetetlen ilyen alacsony fizetésekből megélni Romániában. Ezért mi a minimálbér radikális emelését javasoljuk, 4 év alatt 1250 lejről 2000 lejre. Fontosnak tartjuk a családok támogatását, ezért a közköltségek adójának a csökkentését javasoljuk, valamint olyan adókedvezmények bevezetését, amelyek ösztönzik a gyerekvállalást, segítik a nagycsaládosok mindennapjait. Erdély társadalmi és területi rétegezettsége szinte lehetetlenné teszi azt, hogy a romániai magyarság szekerét egy irányba húzzák. Az RMDSZ mégis úgy tesz, mintha lehetne… Nézze, számos olyan érték és érdek létezik, amely közösséggé formálja az erdélyi magyarságot. De mondom másképp: ha a szórvány meg­gyengül, akkor előbb-utóbb a tömb is megérzi ezt. És fordítva is igaz: ha Székelyföld erős és példát mutat, többek között szolidaritásból, akkor a szórvány is érezni fogja ezt az erőt. Hosszú távon egyik sem tud érvényesülni a másik nélkül, különösen akkor, amikor olyan országos közéleti kihívásokról van szó, mint amilyen a parlamenti választás is, amelyen a magyarság parlamenti képviselete a székelyföldi és a szórványbeli szavazatokból áll össze. Erre az egymásrautaltságra kell nekünk mindig emlékeztetnünk és ezt

Megértem azok kiábrándultságát, akik azt mondják, hogy a politika gyakran nem róluk szól. Ellenben azt is látni kell, hogy egy kisebbség nem dobhatja el magától ilyen könnyen a politikát. Mert ez az az eszköz, amely által érdekeit és jogait érvényesíteni képes helyi, megyei és országos szinten is. Másrészt jól tudjuk azt is, hogy a mi magyar szempontjainkat más nem

A politikától nem elfordulni kell, hanem bekapcsolódni, újragondolni és változtatni is ott, ahol szükséges.

fogja képviselni, pedig a döntéshozatal különböző fontos tisztségeit mindig betölti valaki. Így csak az a kérdés, hogy a magyar közösség által felhatalmazott tisztségviselők kerülnek-e oda, vagy valaki más. Ezért mondom azt, hogy a politikától nem elfordulni kell, hanem bekapcsolódni, újragondolni és változtatni is ott, ahol szükséges. Mindemellett pedig megőrizni azt, ami eddig már számtalanszor eredményesnek bizonyult. Közösségünk jövője, az erdélyi magyarság jövője, az erdélyi magyar fiatalok jövője a tét. Hogy Erdély milyen lesz négy év múlva, az nagyban függ attól, hogy most mit lépünk. Ha nem félünk és összezárunk, biztonságban vagyunk. Ha vannak céljaink és dolgozunk, akkor van jövőnk.

3


4

SZÖVETSÉGBEN

Képviselőinket, szenátorainkat SMS-ben kérdeztük arról, mivel töltik szabadidejüket.

Szabó Ödön

Borbély László

Korodi Attila

Cseke Attila

parlamenti képviselő

parlamenti képviselő

parlamenti képviselő

parlamenti képviselő

Hogyan lazít, kapcsol ki?

A gyerekeimmel szeretek játszani – ez kapcsol ki igazán. És néha a foci.

Lemegyek alfába.

Kiülünk a kertbe a családdal, a kutyákkal a hegyoldalban sétálunk.

Gyermekkel és családdal.

Szokott főzni? Olyankor mit?

Egyetemistaként megtanultam főzni: specialitásom a csülkös paszuly és a krumplileves.

Nagyon jó teákat főzök, kakaót is. Háromperces tojást.

Marha vagy disznó sztéket, bordát. Emellé: zöldséget főzelékként vagy grillezve.

Reggeli rántottát, ez az én feladatom, és szívesen összedobom.

Mi lenne az a bizonyos egy kívánság az aranyhaltól?

Azt kérném, hogy a mit, miért? kérdésekre mindig jó válaszaim legyenek.

A hátralévő életemben legalább annyi pozitív energiát kapjak a körülöttem lévőktől, mint eddig.

„Annyi legyen, amennyi most van.” (Parno Graszt)

Egészség.

Egy tökéletes nap olyan, hogy… (folytassa a mondatot)

a reggeli kávé vár. Öt gyerekemmel az óvodába, iskolába menet nem ismételünk román nyelvet, mert tudják a leckét. Az irodában az emberek javaslatokkal, ötletekkel várnak. Délután egy sikeres találkozó után jó foci, sörözgetés. Este jó hangulatú családi gazdálkodj okosan, játékban és élőben.

miután dolgozunk és együtt vagyunk a kollégákkal, elmegyek teniszezni. Ezt követően belefér egy jó táncparti a bukaresti Terminus Pubban.

miközben felkel a nap, kiengedem a kutyákat, megiszom a kávémat, híreket olvasok, és várom, hogy a családom is megébredjen. Ezt lehetne úgy folytatni, hogy elérünk a Szent Anna-tóhoz, de ez már túl tökéletes lenne.

együtt ébredünk, reggelizünk a családdal. Közösen ebédelünk és vacsorázunk, napközben, persze, munka.

Milyen zene szól az autójában?

A Petőfi és a Partium rádiót hallgatom legtöbbet. Amúgy zenében mindenevő vagyok.

Ray Charlestól AC/DC-ig

Coldplay, Kiscsillag, Magashegyi Underground, de néha dzsessz, klasszikus zene, akár Adele is.

Általában rock.

Legutóbb milyen könyvet olvasott?

Egy 2013-as konferenciakötetet, Gróf Bethlen István és kora címmel.

Svetlana Alexievich: Secondhand Time

Nem legutóbbi, de 2016-ban talán a legfontosabb olvasnivaló: Hajdú Farkas-Zoltán: Az árulásról

Ken Follett: Évszázad trilógia

A legnehezebb és a legszebb a mi munkánkban az, hogy… (folytassa a mondatot)

Elviselni, hogy a politikai ellenfeleink támadásai nem korlátozódnak csak a munkánkra, a legszebb az, amikor történelmet írhatunk egy sikeres törvénykezdeményezéssel.

hogy együtt tudunk lenni olyan emberekkel, akikkel jól érezzük magunkat.

a legnehezebb elérni, hogy az emberek igazán meg is értsék, mivel foglalkozunk. A legszebb, amikor látom az életteremben a munkám eredményét.

hogy a közösségért dolgozunk.

Mit tart az elmúlt parlamenti időszak legnagyobb személyes sikerének?

Azt, hogy sikerült elérni a tanügyminisztériumnál és a vallásügyi államtitkárságnál, hogy a mi magyar történelmi egyházainkkal is kössék meg azt a felekezeti oktatásra vonatkozó megállapodást, amit az ortodox egyházzal már rég aláírtak.

Azt az általam kezdeményezett törvénytervezetet, amely kimondja: egy polgármester sem vághat ki egyetlen fát anélkül, hogy megkapná a környezetvédelmi ügynökség engedélyét.

A nagycsaládosoknál mindkét szülő még nagyobb mértékben leírhatja adóját a fizetéséből.

Azt a törvénytervezetemet, amellyel feloldották a közigazgatásban a tisztségek elfoglalását. Ezt mindkét ház egyhangúlag fogadta el.


Tánczos Barna

Seres Dénes

Biró Rozália

Fejér László-Ödön

László Attila

Erdei Dolóczki István

szenátor

parlamenti képviselő

szenátor

parlamenti képviselő

szenátor

parlamenti képviselő

Zöldségeket termesztek, foglalkozom az állataimmal.

Egy-egy hosszú gyűlés után, vezetés közben, nagyon hangos zenével.

Biciklizem, teniszezem, kirándulok a családommal.

Motorozom.

Olvasással.

Pörköltet.

Nem szoktam.

Töltött káposztát, sülteket, gyümölcs- és krémleveseket, tortát ritkábban. Közben telefonálgatok.

Ínyencségeket, de a legtöbbször halat és marhaszeletet.

Nem nyilatkozom, mert a végén még odatesz főzni a feleségem.

Leginkább baráti összejövetelekkor sütögetek, de a bográcsozás sem áll tőlem távol.

Hogy lehessen három kívánságom.

Hogy sokáig élhessek, és láthassam az unokáim fejlődését.

Hogy egészséges legyek, és a gondviselés kísérje utamat.

Állandó szeretetet és boldogságot a családom körében.

Mindenki legyen egészséges.

Hogy megtudjam, mi az az egy bizonyos kívánságom.

reggel szaladok, utána családommal kirándulok. Ha muszáj, akkor dolgozok.

a családdal reggelizem, és ha akadnak is bonyodalmak napközben, várom, hogy vacsorára újra együtt lehessünk.

az ember úgy fejezi be, hogy érzi, volt értelme a tetteinek, és volt ideje szeretni a hozzátartozóit.

minden gördülékenyen folyik, szeretet és nyugodtság vesz körül.

nincs olyan, hogy tökéletes nap.

egy közös reggelit követően a család minden tagja a saját útját járja. Egy ideális napon az ebéd, a vacsora is közös.

Általában kemény rock.

Lokálpatriótaként a legtöbbször a helyi rádiót hallgatom, de nem áll tőlem távol a szimfonikusok, filharmonikusok játéka sem.

Tóth László: Kézdiszék, 1916 írásban és képekben

Daniel H. Pink: Motiváció 3.0

most épp A szamárbőrt olvasom Balzactól, de nyáron, mivel elektronikusan olvastam, ráment a szemem Henryk Sienkiewicz összes művére.

hogy tehetünk közösségünkért.

a megoldhatatlan ügyeket megoldani, illetve azt érezni, hogy valakit a segítségemmel boldoggá tehettem.

emberekkel dolgozni.

Székelyföldi összefogással sikerült beindítani a kézdivásárhelyi szövetkezetet.

Életem egyik legsötétebb három és fél évét tudom magam mögött. Közös sikerünk, ha egyáltalán sikerként lehet ezt elkönyvelni, hogy sok eszement törekvést gátolhattunk meg annak köszönhetően, hogy Bukarestben is jelen voltunk.

Elértük azt, hogy újraírjuk az adótörvénykönyvet, ugyanakkor sikerült egyfajta adócsökkentést is végrehajtani. Természetesen a törvény még nem tökéletes, de használható: vannak még olyan pontok, ahol javítani kell. Mi ezen leszünk.

Szaladok.

Rádió.

Magyar nóta.

Barabási Albert-László: Behálózva

Passuth László: Sasnak körme között

szót érteni a románokkal.

a legnehezebb a közösség érdekeit képviselni. A legszebb, amikor sikerül is.

A szövetkezeti törvény módosítását. Törvénymódosításunk fellendíti a különböző társulási szövetkezeteket, adókedvezményeket biztosít, így a helyi feldolgozóüzemek is gyorsabban fejlődhetnek.

Az iskolabuszok illetékmentesítését, a tanügyi törvény módosításait, a szociális kérdésekben elfogadott javaslatokat.

Queen, Bee Gees, Ákos.

Kapaszkodj és engedd el a gyeplőt. Ismeretterjesztő könyv, a kamaszok nevelésében segít.

az, hogy a közösséget lelkesíteni tudjuk.

Annak a törvénytervezetnek az elfogadását, amely lehetővé teszi, hogy a sérült személyek jogait felügyeljék.

Általában magyar zenéket teszek be.

5


6

SZÖVETSÉGBEN

RMDSZ-ES MEGYEI TANÁCSELNÖKÖK ÉS POLGÁRMESTEREK MONDJÁK EL, MI TÖRTÉNT AZUTÁN, HOGY JÚNIUS 5-ÉN MEGVÁLASZTOTTUK ŐKET Az önkormányzati választások alkalmával az RMDSZ országszerte megőrizte és megerősítette képviseletét, a munka folytatásához szükséges bizalmat pedig megkapta a magyar emberektől. Ennek köszönhetően a Szövetség színeiben új mandátumát Erdély-szerte 195 polgármester, 242 alpolgármester, 2283 helyi és 91 megyei tanácsos,

5 megyei tanácselnök és 7 megyei alelnök kezdte el. Azóta 100 nap telt el. Az önkormányzati vezetők terveikkel bizonyíthatták, hogy ebben a rövid időszakban is lehet tenni falvaink, községeink és városaink fejlődéséért. Utánajártunk, hogy 8 megyében milyen előrelépés, megvalósítás történt. Ebből válogattunk néhányat.

Gondoskodó önkormányzat Erdély szívében, Kolozsváron Horváth Anna alpolgármester új lendülettel folytatja négy évvel ezelőtt megkezdett munkáját. „A minőségi oktatás prioritás, ezért bővítettük a kolozsvári szakoktatás keretét, kínálatát. A tanévkezdéssel pedig újraindítottuk a tanulók számára fenntartott buszjáratokat. Újabb bölcsőde indult, és bővítjük az államilag támogatott helyek számát is a délutáni iskolaprogramban Kolozsváron.” – sorolja az eredményeket, majd hozzáteszi: elindították az egyszerűsített ügyintézés folyamatát is, de ahhoz, hogy ez valóban felgyorsuljon, a bürokrácia csökkentésére vonatkozó törvénymódosítások szükségesek. Beszámolójából kiderül: június óta az idősek otthoni személyi gondozása is elkezdődött, a házi betegellátás és háztáji teendők elvégzésére pedig 30 szakképzett személyt alkalmaztak. Mint mondja, a törvénykezés módosítására van szükség ahhoz, hogy ne csak a megyei, de a helyi önkormányzatok is nyithassanak és működtethessenek öregotthonokat. ,,Mindezeket csak úgy tudjuk és tudtuk elérni, mert ott voltunk, bele tudtunk szólni a döntésekbe, nem engedtük, hogy minket ne kérdezzenek meg” – hangsúlyozza. Folytatás a 12. oldalon

Bónis István

Kereskényi Gábor

Máté András Levente

Moldován József

parlamenti képviselő

parlamenti képviselő (2012−2016. június)

parlamenti képviselő

parlamenti képviselő

Megakadályoztuk azt a kezdeményezést, hogy a polgármesterek mandátuma megszűnjön, amennyiben megtagadják a román zászló kitűzését vagy a háromszínű vállszalag viselését ünnepi alkalmakon, fogadásokon, nyilvános ceremóniákon vagy esketések alkalmával.

Mi kezdeményeztük azt a törvényt is, amely lehetőséget teremt azoknak, akik fizetésképtelenné váltak, hogy adósságuk visszafizetése helyett a garanciaként megjelölt ingatlant adják át a banknak.

Kezdeményeztük az anyanyelvhasználat lehetőségét az egészségügyben, hogy a betegek és a hozzátartozóik számára megkönnyítsük a kommunikációt, hogy a magyar emberek egyenlő esélyekkel éljék mindennapjaikat. Ezt ki kell terjeszteni minél több hivatalos eljárás esetében!

Az RMDSZ a felekezeti oktatás biztonságáért is kiállt a parlamentben: kezdeményezésünkre a tanügyminiszter a történelmi magyar egyházak püspökeivel is aláírta a felekezeti és felekezeti jellegű iskolákra vonatkozó protokollumot.


Markó Béla:

Érdemes volt Amikor 1989 decemberében az RMDSZ-t létrehoztuk, természetesen sok vitánk volt érdekvédelmi szövetségünk programjáról. Jól láuk ugyan, hogy milyen jogi és intézményes kereteket kell megteremtenünk a romániai magyar közösség számára, de azt is el kelle döntenünk, hogy milyen eszközökkel tudjuk megvalósítani a teljes körű anyanyelvű oktatást és nyelvhasználatot vagy az önkormányzatiság különböző formáit, illetve a kommunista rendszer jogfosztó intézkedéseinek jóvátételét, elsősorban az elállamosíto javak visszaszerzését. Később, 1996-ban voltak ellenzői is az RMDSZ kormányra lépésének, viszont kezdeől fogva egyértelmű volt mindenki számára, hogy a parlamentben o kell lennünk. Azt is mondhatnám, hogy máig ez volt a legfontosabb döntésünk, hiszen látszólag csupán a lehetséges eszközök közül – politikai küzdelem, utcai megmozdulások, polgári engedetlenség stb. – választouk ki azt az utat, amely akkor célravezetőnek tűnt, de valójában ennél sokkal többről volt szó. Egy kisebbségi sorba került közösségnek ugyanis a szülőföldön való megmaradáshoz elsősorban arra van szüksége, hogy saját ügyeiről maga döntsön, illetve az őt is érintő döntések meghozatalában részt vehessen. A központi és helyi döntéshozatalban való arányos részvételünk nélkül senki és semmi nem szavatolhatja, hogy a fejünk fölö elfogado törvények vagy határozatok a mi javunkat is szolgálják. Ezért létkérdés számunkra, hogy ne kevesek kezében összpontosuljon a hatalom, mint például egy elnöki rendszerben, hanem o legyen az erő, ahol mi is jelen vagyunk, és ezért rendkívül veszélyes általában a demokráciára nézve is, de számunkra is a parlament eljelen-

Legyinteni könnyű. Dolgozni nehéz. Azt mondani, hogy nem volt értelme, könnyű. Folytatni a munkát nehéz. Csalódásokkal is jár, megtorpanásokkal is, néha komoly kudarcokkal.

téktelenítése, sőt kompromiálása. Tetszik, nem tetszik, többpártrendszer nélkül nincsen demokrácia, ez közhely, de nekünk azt is tudnunk kell, hogy demokrácia nélkül, egy autoritárius rendszerben az etnikai identitás – bármilyen külön identitás – veszélybe kerül. Szép elvek ezek, mondhatná valaki, de mit értünk el azzal, hogy negyedszázadon át o voltunk a román parlamentben. Azt gondolom, teljes tiszteleel, hogy aki ilyent kérdez, amnéziában szenved, vagy netán nagyon fiatal, és akkor meg tényleg mi vagyunk a hibásak, hogy az utánunk jövőknek nem voltunk képesek elmondani, honnan indultunk és meddig jutounk. Igen, lassabban haladtunk, mint ahogy annak idején reméltük. De vegyük csak az anyanyelvű oktatást: 1990-ben tiltoa az akkori oktatási törvény a szaktantárgyak magyar nyelven való oktatását, a magyar nyelvű felvételi vizsgát, kötelezően románul kelle oktatni az ország történelmét és földrajzát a magyar osztályokban is, nem volt egyetlen önálló magyar nyelvű középiskolánk sem – most van néhány híján hetven –, a Babeş–Bolyai Egyetemen már csak a magyar nyelv és irodalom szak maradt meg magyarnak. 1995-ben fogadta el a parlament az új tanügyi törvényt. Ötszázezer aláírást – ma már szinte hihetetlenül hangzik – gyűjtöünk össze anyanyelvű oktatási javaslatunk támogatására, látszólag hiába, alig sikerült valamit is javítanunk az addigi szövegen. Vitáztunk, tiltakoztunk, küzdöünk, és: sehol semmi. Öt év telt el 1989 után, hosszú idő, le volna okunk elkeseredeen abbahagyni

a parlamenti politizálást azzal, hogy semmi értelme. Nem teük. 1996-ban kormányra léptünk, ismét eltelt négy év, amíg 1999-ben hatalmas erőfeszítéssel, hónapokon át tartó idegtépő vitákban végül elfogadtaunk egy új oktatási törvényt, amely már sokkal jobb volt, erre támaszkodva kezdtük kialakítani az anyanyelvű oktatás új intézményes kereteit. Aztán megint csak hosszú idő múltán, 2011-ben le – nem magától persze – ismét egy újabb oktatási törvény, amely már elvben biztosítja a teljes körű anyanyelvű oktatást és minden szinten a magyar oktatók döntéshozatali lehetőségét is. Alig néhány éve történt ez, de akik most magyarul tanulják az ország földrajzát és történelmét, nem is tudják már, hogy három-négy évvel ezelő ez még nem így volt. Legyinteni könnyű. Dolgozni nehéz. Azt mondani, hogy nem volt értelme, könnyű. Folytatni a munkát nehéz. Csalódásokkal is jár, megtorpanásokkal is, néha komoly kudarcokkal. Az is kiderül sokszor, hogy a már elfogado törvényeket sem alkalmazzák, a törvényalkalmazás is folytonos küzdelmet jelent Romániában. De ki gondolja komolyan, hogy amennyiben nem leünk volna o a parlamentben vagy jó esetben a kormányban, akkor valaki is „házhoz” hozta volna nekünk ezeket a törvényeket? Indulástól szenátor voltam az új román parlamentben. Embertelenül nehéz munka, tudom, nem pedig fényűzés és privilégium, bárki bármit is mondjon. Embertelenül keserves sokszor nekünk Bukarestben politizálni, de semmihez nem hasonlítható az az elégtétel, amikor egy új, az addiginál jobb törvényt sikerül elfogadtatni. Ezért volt érdemes rátenni éveket, évtizedeket, és bízom abban, hogy érdemes lesz az utánunk következőknek is.

7


8

SZÖVETSÉGBEN

Foglalkozása: politikus Munkahelye: e Románia Parlamentj

„Most érkeztem meg, hatalmas a dugó, rohanok tovább, hívlak, ha lejár a frakcióülés!” – a legtöbb hétfőnk így indul a bukaresti parlamentben.

Egy munkanap margójára.

Bőrönd-lakók vagyunk. Életünket négy éven keresztü l hordozzuk magunkka l egy országon át.

Bukarestben az ember megtanulja t. használni a vasaló A nyakkendőt még néhanapján megússzuk, a farmernadrág ajándék.

A kávé közös, a bögre nem.

A sokat firtatott bársonyszék − csak nem az birtokolja, mint gondolnánk.

n is Amióta okostelefono yezni, lehet keresztrejtvén hagyták a liftes nénik abba sz így a kötögetést. Mi le télen?

hetnek mindig Gyermekeink nem le ére megbeszélték velünk. De szerencs kal − Fekete szuperhős barátaik Pókemberrel, Pókemberrel, Sima on Mannel, hogy Ragacslábbal és Acti lyettük is. vigyázzanak ránk he k. Biztonságban vagyun


Két bizottsági ülés között sincs megáll ás. Szerencsére ko emlékeztetnek mink llégáink néha et arra, hogy a munk a közepette ne fele családunkról, és ho dkezzünk meg a gy már megint elfele jtettünk enni a nagy rohanásban.

m zen meg senkit: ez ne A látszat ne tévess atatér... egy palota, ez egy cs

bizonyítjuk ...ahol nem egyszer pette, idegtépő viták köze van nk kü a leginkább ne hogy l, ró elképzelésünk ar ányba ir en az országnak mily a. kellene elmozdulni

yújtáson Néha egyetlen kézn múlhat minden.

De addig küzdünk céljainkért, míg sikerrel járunk.

nk, összeülünk, Ha akadályba ütközü ntjük az irányt gondolkodunk, eldö és megyünk előre...

… akkor is, mikor már mindenki hazament és csak mi maradtunk.

Ebben a hatalmas A jövőnk itt dől el. nkahely, ahol az épületben. Ez egy mu esznek, ügyeket emberek dolgoznak, , dnek. Néha fáradtan intéznek, idegeske . nk zu vo tá n égedette csalódottan, néha el rakezdjük. De másnap mindig új

9


10

SZÖVETSÉGBEN

Négy év, 46 törvénykezdeményezés, 126 település, közel 200 rendezvény, több mint harmincezer kézfogás, 180 ezer megtett kilométer, 7 alkalmazott – mindez egy romániai választópolgárnak összesen 10 banijába került az elmúlt négy évben − foglalta össze Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője az elmúlt parlamenti mandátumát és területi tevékenységét számokban. A képviselői munka változatos és nagy a tempó, bizottsági ülésekről falunapokra kell sietni, választópolgárokkal való találkozásokat minisztériumi tárgyalások követnek. És minden képviselő egyensúlyt kell teremtsen a választókerület és Bukarest kihívásai között. 2012-ben 29 évesen nyert parlamenti mandátumot, azóta már lett pár erőteljesebb ránc a homlokán és néhány ősz hajszál is megjelent. Zsolt szerint jogos aggályok vannak Romániában a közpénzzel való gazdálkodás kapcsán, hiszen sok esetben nem látszik, mire és hogyan költik az adófizetők pénzét. Ezért fontosnak tartja elmagyarázni, hogy milyen költségvetési kerete van egy képviselőnek, és hogyan tud azzal gazdálkodni. Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Mennyit keres egy képviselő? Sok tévhit kering ezzel kapcsolatban, de a képviselői fizetés jelenleg pontosan nettó 5391 lej. Ez az összeg a parlamentben ledolgozott mandátumok alapján változik. Azok a képviselők, akik már második vagy harmadik parlamenti mandátumuknál járnak, valamennyivel többet kapnak. Honnan származnak a tévhitek? Mint minden munkahelyen, nálunk is vannak munkához

kapcsolódó költségek. Ahogy ez minden cégnél lenni szokott, a Parlament megtéríti a kizárólag munkaügyben tett utazásaink költségeit, és fedezi bukaresti szállásunk költségeit. Emellett

mint október 6-án és 23-án. Szintén a képviselői iroda kerete adott lehetőséget több vidéki rendezvény, illetve civil tevékenység támogatására is. Így sikerült támogatást biztosítani többek között a mária-

Mennyibe kerül egy képviselő egy választópolgárnak? A KÉPVISELŐK KÖLTSÉGVETÉSI KERETÉRŐL ÉS ARRÓL, HOGYAN GAZDÁLKODNAK EZZEL minden képviselő és szenátor számára el van különítve egy keret, amiből a parlamenti irodákat tartjuk fenn. Mekkora az irodaköltség? Mire lehet használni? A parlamenti irodákra szánt keret minden hónapban 11 000 lej. Ebből az alkalmazottak bérét, irodabért, közműveket, irodai felszereléseket, telefonbérletet és hasonló kiadásokat lehet fedezni. Gyakorlatilag mindent, ami egy működő iroda fenntartásához szükséges. A képviselői iroda pénzkerete lehetőséget biztosított arra, hogy bizonyos közösségi rendezvényeket anyagi támogatásban részesítsünk, így az elmúlt években hozzájárulhattam nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez: március 15-én, június 4-én, vala-

földi templombúcsú megszervezésére és az ötvösdi idősek találkozójának lebonyolításához, de támogattam a dettai néptánccsoportot és az újszentesi zenésztalálkozót. 2014 nyarán létrehoztuk a Bánsági Vándorszínházat, amely keretén belül sikerült kultúrélményt biztosítanunk 16 magyar lakta Temes és Arad megyei település számára. De a sort még folytathatnám. Hány alkalmazottat lehet foglalkoztatni ebből a keretből? Ezt minden képviselő és szenátor maga dönti el. Az én tevékenységemet egy teljes munkaidővel, és hat részmunkaidővel alkalmazott munkatárs segíti. A teljes munkaidőre felvett személy folyamatosan tartja a kapcsolatot a vá-

lasztópolgárokkal. Akkor, amikor nekem Bukarestben kell lennem, programokat egyeztet, illetve közösségi eseményeket szervez. A részmunkaidőben dolgozók egy adott szakterületen segítenek, amikor a legfrissebb információkra van szükségem. Háttéranyagokat készítenek, szakmai kérdésekben véleményt fogalmaznak meg. Mi másra költhet még egy képviselő? A hatályos szabályozás mellett lehetőségünk van különféle rendezvények szervezésére is, illetve kiadványok elkészítésére is. Természetesen ezt is mindenki megszervezi a saját maga számára, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a képviselők és szenátorok rendszerint besegítenek a területi és helyi RMDSZ-szervezetek működésébe. Mindemellett van olyan is, aki civil szervezeteket is támogat. Mindez összesen mégis mennyi? Mennyibe kerül egy képviselő az állampolgároknak? A Parlament munkarendjének függvényében a havi összköltség 35 000 lej körül mozog. Ez évi 420 000 lejt jelent. Ennek ötöde, hatoda a képviselői fizetés. Tekintettel arra, hogy 18 millió szavazópolgár van az országban, évente 0,0233 lejbe kerül egy képviselő a választópolgároknak. Ez azt jelenti, hogy személyenként 0,0933 lej, vagyis nem egészen 10 bani egy 4 éves mandátumban.


Milyen az ideális parlamenti képviselő? MEGKÉRDEZTÜK AZ UTCA EMBERÉT!

Én nem tudom azt elképzelni, hogy valaki úgy kerül a parlamentbe, hogy ne tudjon rendesen románul. Nyelvtudás nélkül nem lehet helytállni a mai világban, főleg Bukarestben nem… Nem lehet érdemben vitázni azokkal, akik már így is azon munkálkodnak, hogy a magyaroknak keresztbe tegyenek. Legyen bátor és határozott! Harcoljon értünk, akkor is, mikor mindenki ellenünk van.

Hiszek abban, hogy valaki megváltozhat, de azért nem árt, ha tiszta múltú emberek vannak ebben a munkakörben.

Aki nemcsak beszél és ígérget, hanem véghez is viszi azokat a terveket, amivel a választásokkor megnyerte bizalmunkat. Legyen bátor és határozott! Harcoljon értünk, akkor is, mikor mindenki ellenünk van.

Ferenc

55 éves, jogász

Timi

21 éves, egyetemista

Legyen kitartó. 4 év az sok idő, s ha rendesen végzi az ember, nem egy könnyű munka. Elkötelezettek, kitartóak kell legyenek, és persze felkészültek, hogy egy-egy ülésen bele tudjanak szólni a dolgok alakulásába.

Szabolcs

31 éves, vállalkozó

Tartsa szem előtt a mi érdekeinket, és ne éljen vissza a hatalmával! Aki csak a pénzt látja ebben, az nem fog elérni semmit. Olyan embert kell megválasztani, aki igazán tenni akar és becsületes.

Ildikó

25 éves, munkanélküli

Kati néni

78 éves, nyugdíjas

Én szeretném, ha eljönnének ide mihozzánk, s megnéznék, hol élünk, mivel foglalkozunk. Aki nem ismer, az nem is tud képviselni!

A jó képviselő nem hazudozik. Annyi min­ dent tudnak ezek összehordani, aztán kiderül, hogy fele se igaz. Annyit ígérjen, amennyit be is tud tartani.

Béla

63 éves, gazda

Sanyi bácsi 75 éves, nyugdíjas

Legyen értelmes, tudjon beszélni. Nem azt mondom, hogy aki nem tud emberek előtt szónokolni, az nem lehet jó szakember, de a parlamentben, gondolom, azért nem árt, ha valaki meg mer szólalni.

Olvasom a Facebook-on az RMDSZ-es dolgokat, bekövettem őket. Szerintem Bukarestben dolgoznak is, van ott munka bőven, csak itthon nem mondják el rendesen, hogy miket csinálnak. Tájékoztassanak minket jobban!

Én szeretném tudni, hogy mit és miért csinálnak, hogy milyen törvényeket dolgoznak ki, mit szavaznak meg, mit akadályoznak meg. Úgy választottuk meg őket, hogy az érdekeinket képviseljék, akkor tegyék ezt meg, de úgy, hogy beleláthassunk a folyamatokba.

Máté

Zsolt

Magdi

24 éves, szakács

45 éves, taxisofőr

48 éves , tanítónő

11


12

SZÖVETSÉGBEN

Gazdálkodjunk okosan! égy év kimaradás után az RMDSZ-nek sikerült visszaszereznie Szatmárnémetit, ahol Kereskényi Gábor látott hozzá a polgármesteri teendőkhöz, munkáját pedig Pataki Csaba megyei tanácselnökként erősíti. ,,Dolgozunk a pazarló gazdálkodás visszaszorításán. Átvilágítjuk, újragondoljuk, és szükség esetén leállítjuk a sajtókifizetés, a megyenapok, a turisztikai kiállításokon való drága részvételeket, az olvasó nélküli kiadványokat, a káros vagy haszontalan szerződéseket. Optimalizáltuk a közbeszerzést. Az előző mandátumban fél év alatt 1700 direkt vásárlásos közbeszerzést bonyolított le az intézmény. Ennek számát 50-re csökkentettük” – fejti ki a tanácselnök, amikor az elmúlt időszakról kérdezzük. Emellett kezdeményezték, hogy a városnak légi összeköttetése legyen Európával, így októberben indul útnak az első London–Szatmárnémeti járat. A városban is jól látható jelei vannak az új korszak kezdetének: elindították a Decebal-híd, valamint a Digului és Diana utcák korszerűsítési munkálatait, átszervezték a lakossági ügyfélszolgálati főosztály és a pénztár működését, felgyorsították az ügyintézést: a területrendezési dokumentumokat az eddigi 40 nappal szemben 4-5 nap alatt bocsátják ki. ,,Véget vetünk a kaotikus városfejlesztésnek: leszerződtük a Zöldövezetek Regiszterének elkészítését, hamarosan pedig a Városi Mobilitási Terv (PMDU) és az Integrált Városfejlesztési Stratégia (SIDU) is elkészül” – taglalja Szatmárnémeti polgármestere.

N

Turisztikai útvonalak, nemzetközi kerékpárutak megyei közszállítási rendszer átláthatóságát, korszerűségét növeli, ha a szolgáltatásban részt vevő járműveket GPS-berendezéssel szereljük fel. Ennek első lépéseit már megtettük, a cél, hogy az európai normáknak megfelelően a teljes rendszert megújítsuk, ezzel várhatóan 2019-re leszünk készen – hangzik el Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnökének ismertetőjében, aki azt is elmondja: a Bihar megyei hegységekben túrázók tájékozódását és biztonságát növeli a hegyi mentőszolgálattal közösen kialakítandó új kommunikációs rendszer, amely keretében ismert turisztikai útvonalakat QR-kódokkal látnak el – ezek közül 87 román és magyar nyelvű leírású már működik. Több kerékpáros útvonalat is megterveztek, kidolgozták és megkezdték a finanszírozási pályázatok összeállítását. ,,Célunk, hogy a nemzetközi kerékpáros utakhoz csatlakozzunk, hogy a külföldiek számára is vonzó túralehetőségeket tudjunk kínálni” – fogalmaz a terveket illetően a tanácselnök, és állítja, munkájukban nagy segítség lenne, több terv kivitelezésére adna eszközt az, ha a Szövetség politikusai újabb felhatalmazást kapnának a magyar emberektől, hogy Bihar megye érdekeit képviselhessék december 11. után is a parlamentben.

A


Szociális támogatások és munkahelyteremtés ilágy megye tanácsának élén, alelnökként szintén RMDSZ-es ember áll, Szilágy Róbert István személyében, aki az elmúlt hónapok történéseiről így beszél: „Befejeztük a megyében az egységes szemétgazdálkodási rendszert és beindítottuk az uniós normáknak megfelelő szeméttelepet, amely közel 200 ezer négyzetméteren fekszik, a befektetés összértéke pedig közel 31 500 000 euró.” Jelenleg is segítik az egyházi és civil szociális egységek által működtetett támogatási rendszert, amelynek 1 200 000 lej az idei költségvetése, és amely által a tavalyi év folyamán sikerült több mint 650 rászorulót támogatni, 71 új munkahelyet teremteni. Emellett beindították az egyházi létesítmények társfinanszírozási programját, amelynek köszönhetően tavaly 235 egyházi ingatlan részesült támogatásban. Mikor az őszi tervekről kérdeztük a fiatal elnököt, elmondta: a helyi önkormányzatok számára támogatási programot indítanak be, hiszen ezek jelenleg az országos költségvetés-kiegészítésből nem részesültek.

Sz

Magyar nyelvű polgári esketések aját bőrünkön tapasztaltuk, hogy Romániában az önkormányzatok nagymértékben függnek a központi kormányzástól, emellett azt is láttuk, ha mi nem veszünk részt az önkormányzat vezetésében, nem tudunk beleszólni a magyar ügyekbe, jóval kevesebb eredményt tudunk elérni. Ezért is fontos a december 11-i választás – ezek Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármesterének szavai, aki az eddigi munka eredményeiből szemelgetve elmondja, csapatával három új városi játszótér kialakításán vannak túl, újraindították a magyar nyelvű polgári házassági esketéseket, emellett mezei utak feljavításán, a nagyenyedi vártemplom bástyáinak renoválásán, lakónegyedi vízhálózatok korszerűsítésén és sportprogramok elindításán dolgoztak.

S

Klárik László Attila

Kelemen Atilla

Pataki Csaba

Verestóy Attila

Végh Sándor

szenátor

parlamenti képviselő

szenátor (2012−2016. június)

szenátor

szenátor

Lehetőséget teremtettünk arra, hogy az önkormányzatok szabadabban, a közösség céljainak megfelelőbben gazdálkodjanak azáltal, hogy a döntések és a költségvetés egy részét decentralizáltuk.

Több 10 millió eurótól estek volna el az erdélyi gazdák és az erdélyi megyékben működő közbirtokosságok, amennyiben nem változtatunk a jogszabályon, módosító javaslatainknak köszönhetően területalapú támogatást igényelhetnek a közbirtokosságok is.

Megakadályoztuk azokat a nacionalista törekvéseket, amelyek törvénybe foglalták volna a magyar nyelv betiltását a közigazgatásban és az RMDSZ alkotmánykívüli szervezetnek történő minősítését.

Hathatós hozzájárulásunk eredményeként a szerencsejáték-ipar által az államkasszába befizetett pénzösszegek 3 százalékát műemlék-restaurálásra, 2 százalékát pedig a romániai filmgyártás támogatására fordítják.

Fontos, hogy gyermekeink jó körülmények között, könnyen érjenek be az iskolába. Ezért az RMDSZ kezdeményezte, hogy töröljék el az iskolabuszok illetékeit, így ezt a pénzkeretet a járművek karbantartására fordíthatja az oktatási intézmény. Emellett több férőhelyes iskolabuszok beszerzését is lehetővé tettük.

13


14

SZÖVETSÉGBEN

Integrált hulladékgazdálkodási rendszer éter Ferenc, Szováta korábbi polgármestere június 5-e után új szerepben, a Maros Megyei Tanács élén bizonyít. A nyáron csapatával együtt a szükséges útjavítási és karbantartási munkák feltérképezésével és megszervezésével foglalkozott, ezzel egy időben pedig döntés született a Nyárádtőt Dicsőszentmártonnal összekötő útszakasz felújításáról is. ,,A 2011-ben elindított Mures Ring motorsport-pálya beruházás egy, az országban egyedülálló motoros versenypálya megépítését tűzte ki célul. Az első kiírás nyertese nem fejezte be a munkát, ezért az azóta elhúzódó beruházás folytatása érdekében új szerződést kötöttünk egy kivitelezővel, így a következő lépésben ennek befejezésére is sor kerülhet.” – vélekedik, majd hozzáteszi: a Transilvania nemzetközi repülőtér fejlesztése mellett most az is prioritás, hogy az integrált hulladékgazdálkodási rendszert üzembe helyezzék, amelynek előkészítési munkálatai jó ütemben haladnak, rövid időn belül megszervezik az évek óta egyre nagyobb gondot okozó hulladékgazdálkodási tevékenységet.

P

Jó úton Székelyföldön A medveprobléma és a szakoktatás – két olyan téma, amely kapcsán Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke az elmúlt időszakban levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz, segítséget kérve és felhíva a figyelmet a probléma súlyosságára. „A szakoktatás ügye számunkra prioritás, éppen ezért az elmúlt időszakban több együttműködési szerződés került aláírásra, emellett a megye illetékes alintézményénél meghirdetésre került több olyan állás is, amelynek betöltői kizárólagosan a fiataloknak szánt pályaorientációs programokkal, azok fejlesztésével fognak foglalkozni. Hargita megyében egyre nagyobb probléma a medvék túlszaporodása, veszélyt jelentenek most már mind emberre, mind állatra. Ebben a kérdésben sem adjuk fel a küzdelmet, folytatjuk a megoldások keresését” – ígéri határozottan. A Jó úton Székelyföldön úgy tűnik nem csak jól hangzó szlogen, hiszen a Korond községhez tartozó Atyhában folyamatban vannak a munkálatok, dolgoznak az 5,6 km-es szakaszon. A kissolymosi útszakasz egy részét is aszfaltozzák, ahol számos problémát sikerült már kiküszöbölni, de vannak még megoldásra váró feladatok. A büdösfürdői útszakasz feljavítási munkálatait pedig augusztusban újraindították, melynek befejezése után tervben van még 3,5 km feljavítása. Persze ezen munkálatokat nagyban befolyásolja az időjárás, az anyagi fedezet és a mindenki által elfogadott tervek biztosítása.

A


Úttörőként Romániában inden megnyert és megvalósított pályázat kulcsa a fenntarthatóság, azon leszünk a jövőben, ahogyan eddig is ezen dolgoztunk, hogy minden befektetés hosszú távon a szentgyörgyi polgárok jólétét szolgálja – vallja Antal Árpád, Sepsiszentgyögy polgármestere. Az ipari park – ahová 24 cég beköltözését várják – és a napelemenergia-park – amely a város közintézményeinek, iskoláinak, óvodáinak, sporttermeinek belső energiafogyasztását, valamint a helyi közvilágítás energiaigényét 84,42 százalékban ellátja – is elkészült – sorolja büszkén az eredményeket, majd hozzáteszi: ezzel a két fejlesztéssel a város úttörőnek számít Romániában, mivel előremutató terveket is be mertek vállalni, túlmenően az infrastruktúra feljavítását célzó projekteken. Beszámolója szerint: sikerült lezárni az összes olyan európai uniós pályázatot, amelyet a 2013–2016-os időszakra nyert meg az önkormányzat. Befejeződött az a pályázat is, amely 19 utca és egy tér felújítását tartalmazta, illetve az a projekt, amely a belvárosi sétálóövezet kialakítását, vagyis az új Főtér kialakítását írta elő. Szintén sikerként könyvelhető el, hogy iskolai sportpályákat és utakat újítottak fel, év végéig pedig elkészül a város mellett épülő multifunkcionális sportterem, a Sepsi Aréna is. Látjuk, nem tétlenül telt el ez a száz nap, akarat és tennivaló is akadt bőven. Abban pedig mindegyik megkérdezett egyetértett: ahhoz, hogy településeink tovább fejlődjenek, közösségünk gyarapodjon, a sikeres önkormányzati választások után, az erősödő helyi képviselet mellett erősebb parlamenti képviseletet kell biztosítani az erdélyi magyarságnak.

M

Markó Attila

Kerekes Károly

Márton Árpád

Antal István

parlamenti képviselő (2012−2015. április)

parlamenti képviselő

parlamenti képviselő

parlamenti képviselő

A nyugdíjak védelme fontos prioritásunk volt: számos kezdeményezésünk volt a hatályos nyugdíjtörvény módosítására és kiegészítésére, munkánk eredménye, hogy a nehéz munkakörülmények között tevékenykedő személyeket kedvezőbb feltételek között nyugdíjazzák, a termelőszövetkezeti nyugdíjasok pedig pénzügyi amnesztiában részesültek, a nyugdíjazáshoz szükséges hiányzó biztosítási idő (legtöbb 5 év) megvalósíthatósága a társadalombiztosítási járulék utólagos befizetésével.

Elértük, hogy a magyar emberek anyanyelvükön fordulhassanak a Nép Ügyvédjéhez bárhol, ahol a közösség aránya meghaladja a húsz százalékot, illetve törvénytervezeteket nyújtottunk be, melyek e jogot az igazságszolgáltatás minden szintjén és a Diszkriminációellenes Tanáccsal való kapcsolatban is garantálják. Így csökkenhet annak a veszélye, hogy valaki azért veszít igazságának keresésében, mert nem beszéli jól a román nyelvet.

Bele tudtunk szólni olyan döntésekbe, amelyek előbbre viszik ezt az országot (új közbeszerzési törvénycsomag, energetikai ágazatot szabályozó villamos energia, földgáz, hőenergia, zöldenergia törvények, a KKVról szóló törvények, turisztikai üdülőjegyeket szabályozó törvény). Egyszóval, ott kell lenni a parlamentben, ahol nemcsak a nemzetiségi kérdésekről szólnak a döntések. Ezért fontos az erős parlamenti képviselet.

IMPRESSZUM

Törvénytervezetet nyújtottunk be az egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsítása érdekében, amelyben az egyházi intézményekre vonatkozó jelentős pontosításokat javasoltunk, hogy ne lehessen hamis érvekkel megtagadni olyan épületek visszaszolgáltatását, mint például a gyulafehérvári Batthyáneum vagy a Székely Mikó Kollégium.

SZÖVETSÉGBEN. Parlamenti Figyelő. Felelős kiadó: Kovács Péter. Szerkesztette: Románszki Zsuzsa, Berekméri Gabriella, Bodoczi Annamária, Könczei Árpád, Nagy Debreczeni Hajnal, Tamás Ágnes.

Fotók: Banga Előd-Ernő, Csedő Attila, Gábor Lajos, Kiss Gábor, Kocsis-Boldizsár János, Mihály László, Mureșan István, Tamás Ágnes Grafika, design: Porcsalmi Balázs, Szabó Zsolt. Nyomdai munkálatok: Infopress Group.

Kiadja: az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége – 400489 Kolozsvár, Majális (Republicii) u. 60. sz. tel./fax: +40264 590 758. email: office@rmdsz.ro. www.rmdsz.ro facebook.com∕rmdsz

15


16

SZÖVETSÉGBEN

Beszéljenek a számok! 26 ÉV NEMZETPOLITIKAI EREDMÉNYEIBŐL VÁLOGATTUNK

OKTATÁS Önálló magyar gimnáziumi (líceumi) intézmények száma

Magyar tannyelvű egyetemi szakok száma:

0

1988/1989:

87

2015/2016:

Egyetemi tanulmányaikat magyar nyelven végző fiatalok aránya országosan:

2,7%

2015/2016:

87

2015/2016:

Gimnáziumi (líceumi) tanulmányaikat magyar nyelven végző fiatalok aránya országosan:

1988/1989:

18

1988/1989:

4,1%

1988/1989:

4,5%

2015/2016:

5,2%

Szórványkollégiumok száma:

30

0 2016:

1989

NYELVHASZNÁLAT A nyelvhasználat feltételeinek megteremtése: TELEPÜLÉSEK

1989

ÖNKORMÁNYZATOK

0 2016: 1036

1989

0 2016:

304

RESTITÚCIÓ Visszaadott közbirtokossági erdők területe: Visszaadott vagy kárpótolt egyházi ingatlanok száma:

920 pénzben 1114 194 kártérített

természetben visszaadott

Erdélyben

420 ezer Ha Székelyföldön

250 ezer Ha

Szövetségben – Parlamenti figyelő: online is elérhető az RMDSZ legújabb újsága  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you