__MAIN_TEXT__

Page 1

www.rmdsz.ro

MINDIG A MAGYAROKÉRT

Parlamenti választási program

2012–2016 bizalom biztonság jövő


bizalom, biztonság, jövő

A romániai magyar közösség új kihívások elé néz a 2012-es parlamenti választások küszöbén. Az elhúzódó gazdasági válság, az életszínvonal csökkenése, az ország európai uniós negatív megítélése, a fokozódó nacionalista hangnem, a román választók erősödő szavazási kedve és az egypólusúvá váló politikai rendszer olyan kockázatokat rejt a magyar közösség számára, amelyekre megfontolt és józan megoldásokat kell keresnünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tudatában van a felmerülő problémáknak, és bízik abban, hogy az elkövetkező négy évben mind Románia, mind pedig magyar közösségünk megtalálja a fejlődés helyes irányát, és élni fog a lehetőségeivel. Az RMDSZ három szóban fogalmazza meg programjának alapelveit: bizalom, biztonság, jövő. Bizalom – hiszünk közös jövőnkben! Egyetlen szövetségesünk van, az erdélyi magyarság. Az RMDSZ az elmúlt 23 évben jóban és rosszban a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva tevékenykedett. Ismerjük közös eredményeinket, és tudatában vagyunk kudarcainknak. Az idei önkormányzati választások alkalmával a magyarok túlnyomó többsége ismét bizalmat szavazott Szövetségünknek. Az RMDSZ továbbra is az összes romániai magyar ember képviseletét tűzi ki célul. Biztosítjuk magyar közösségünket, hogy legjobb tudásunk és tapasztalatunk szerint közös céljainkat fogjuk szolgálni a jövőben is, nemzeti önazonosságunk megőrzését és az életszínvonal emelését az erdélyi régiókban. Hiszünk abban, hogy a magyar közösség bizalmára és támogatására az idei parlamenti választásokon is számíthatunk. Biztonság – megvédjük eredményeinket! Eddigi munkánk eredményét sokan vitatják, de senki nem vonja kétségbe. Az elmúlt négy évben sikerült stabilizálni az ország gazdaságát, sikerült megakadályozni a kis nyugdíjak csökkentését, sikerült megvédeni a kétéves gyermeknevelési szabadság intézményét. Hosszú idő után elfogadtattunk egy olyan tanügyi törvényt Romániában, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatás bővítését és az oktatás minőségének javítását. Ma már gyerekeink magyar nyelven tanulhatják Románia történelmét és földrajzát is. Külön érdemes kiemelni, hogy sikerült végrehajtani az egészségügy decent1


Parlamenti választási program 2012–2016

ralizációját, amely során lehetőség nyílik a helyi önkormányzatok számára az egészségügyi ellátás javítására, a kórházak támogatására és felújítására. Sikerült megállítani azt a kezdeményezést, amely a jelenlegi megyéket megszüntette volna, és új, a magyar közösség számára kedvezőtlen etnikai összetételű régiókat hozott volna létre. A legtöbb erdélyi településen látványos fejlesztések voltak. Több száz kilométer helyi utat, utcát, járdát sikerült felújítani, több ezer család számára sikerült megoldani az ivóvíz bevezetését és a szennyvíz elvezetését, iskolákat, óvodákat, kultúrotthonokat, épületeket újítottunk fel. Jelentős mértékben támogattuk a mezőgazdaságból élőket. Parkokat, zöldövezeteket hoztunk létre. Számottevően változott a helyzet, ami településeink tisztaságát, rendezettségét illeti. Kulturális téren is jelentős megvalósításokat tudhatunk magunk mögött, sikerült renoválni Kolozsváron a Mátyás-szobrot, Nagyváradon megalakult a Magyar Szigligeti Színház, felújítottuk a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a csíkszeredai Mikó-várat, hazahoztuk Háromszékre Gábor Áron ágyúját, megmentettük a kolozsvári Házsongárdi temető műemlék sírjait, magyar kulturális intézményeket támogattunk a szórványterületeken. Folytatódott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, sokasodtak a kétnyelvű feliratok Erdély-szerte. Közösségünk számára a biztonság azt jelenti, hogy kiharcolt jogaink, megszerzett közösségi javaink, épülő intézményrendszerünk nem kerül veszélybe a jövőben. A jövő építése mellett az RMDSZ alapvető feladatának tekinti a megszerzett eredmények megvédését is. Meg kell akadályoznunk a régi, rossz reflexek visszatérését, a visszarendeződést, küzdenünk kell a fizetésből és nyugdíjból élő emberek áldozatán elért gazdasági stabilitás felborítása, a visszaszolgáltatási folyamat leállítása, az erősödő nacionalizmus ellen. Jövő – együtt dolgozunk a mindennapokért! Közös célunk, hogy bővítsük egyéni és közösségi jogainkat, és éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyekre jogosultak vagyunk. Önazonosságunk, magyarságunk megmaradása és gyarapodása az RMDSZ legfőbb törekvése. Az elkövetkező időben ismét napirendre kerül a régiók újrarajzolása és az alkotmány módosítása. Az RMDSZ azért fog harcolni, hogy a jelenlegi megyék ne szűnjenek meg, és etnikai arányainknak megfelelő régiók jöjjenek létre. Tovább fogunk küzdeni a bukaresti központosítás ellen, alapvető cé2


bizalom, biztonság, jövő

lunk, hogy a helyi pénzek minél nagyobb aránya a helyi közösségek, az önkormányzatok kezében maradjon. Elkötelezettek vagyunk a magyar nyelv hivatalos használatának bővítése mellett, küzdeni fogunk azért, hogy az új alkotmány hivatalos, regionális nyelvként fogadja el azt ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Az elkövetkező években élnünk kell az új oktatási törvény lehetőségeivel, bővítve a magyar iskolahálózatot, biztosítva a minél szélesebb körű és minél színvonalasabb anyanyelvű oktatást. Ugyanakkor jelentős figyelmet kell fordítanunk a visszaszolgáltatási folyamatok felgyorsítására, a közösségi javakat ismételten veszélyeztető próbálkozások megfékezésére. Az erdélyi magyarság jelene és jövője nagymértékben függ attól, hogy Románia milyen irányban halad tovább. A közösségi, kisebbségi célokon túl feladatot kell vállalnunk az ország általános fejlesztésében, az állami intézményrendszer reformjában, a piacgazdaság erősítésében. Az életszínvonal növelése össztársadalmi szinten valósulhat meg, mindennapi megélhetésünk csak román polgártársainkkal párhuzamosan javulhat. Szakértőink által javaslatot teszünk az egyes szakpolitikai ágazatokon belüli tennivalókra, felkészülve arra, hogy akár kormányzati, akár ellenzéki helyzetből javaslatokat tudjunk megfogalmazni össztársadalmi szinten.

3


Parlamenti választási program 2012–2016

I. Nemzetpolitikai törekvéseink Nemzetpolitikai törekvéseink célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföldünkön történő megőrzése és fejlesztése, a magyar közösség nemzeti, kulturális, gazdasági és össztársadalmi emancipációja, valamint a Kárpát-medencei magyar integráció. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, szociális, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célunk egy olyan társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. Tudatában vagyunk annak, hogy az etnikai szempontból régiónként eltérő lehetőségek más-más fejlődési pályát kínálnak közösségeinknek, ezért a nemzeti szolidaritás jegyében szorgalmazzuk az etnikai tömbben, interetnikus környezetben és szórványban élők szoros kapcsolattartását, egymás segítését. Minden egyes személy, aki magyarnak vallja magát – beleértve a csángókat, a vegyes házasságban élőket, valamint a magyar anyanyelvű roma közösségeket is – társadalmunk része, nemzeti szolidaritásunk alanya.

1. AZ AUTONÓMIA KÜLÖNBÖZŐ FORMÁINAK KIVÍVÁSA A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását az RMDSZ csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek. Olyan erdélyi társadalmat képzelünk el, amely megőrzi nemzeti önazonosságát, amely megmarad a szülőföldön, és legfőképpen: amely önmaga rendelkezik a saját közösségét

4


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

érintő kérdésekben. Erről szól az autonómia: a kulturális és területi, regionális autonómia. Az autonómia: • demokratikus döntéshozatal és államszervezés gyakorlata; • elv, amelynek a jogállam intézményeinek kiépítése során érvényesülnie kell; • alapja az EU-ban is alapelvként kezelt önkormányzatiság és szubszidi­ aritás eszméjének; • érvényesülésének kerete a működő, hatékony, emberközpontú jogállam intézményrendszere; • a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; • eszköz, amellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; • stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. Ezáltal szorgalmazza az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E célt követve az erdélyi etnikumok együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a kulturális örökség védelmének területén. Ezen autonómiát a romániai magyar közösséghez tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják. A magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás útján jön létre. Fontosnak tartjuk a kisebbségi törvény elfogadását, azonban a magunk részéről csak olyat támogatunk, amely az általános kisebbségi jogok mellett létrehozza a kulturális autonómia intézményét is. Különös fontosságot tulajdonítunk a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanácsnak és a regionális önkormányzat megvalósítását célul tűző Székelyföldi Önkormányzatok Szövetségének. 5


Parlamenti választási program 2012–2016

A regionális szemlélet térnyerése, valamint a küszöbön álló fejlesztési régiók átszervezése új esélyt jelent nemzetpolitikai törekvéseink megvalósítására. A közigazgatási szintek újragondolása kapcsán a megyéknek továbbra is jelentős szerepet szánunk, valamint erősíteni kívánjuk a kistérségek és a megyék szabad társulásából létrejövő entitások szerepét. Meg kívánjuk változtatni a jelenlegi fejlesztési régiókat, azonban úgy gondoljuk, hogy az átszervezés alapját a megyék gazdasági-kulturális kötődése, térségi identitása kell hogy meghatározza. Nem támogatunk olyan adminisztratív reformot, amely hátrányosan érintené a nemzeti kisebbségek arányát. Székelyföld az erdélyi magyarság legnépesebb térségi közössége. Az erős Székelyföld az erdélyi magyarság gyarapodásának egyik garanciája, ezért az RMDSZ kiemelt célja Székelyföld gazdasági-társadalmi megerősödésének szolgálata. Elképzeléseink középpontjában egy olyan székelyföldi fejlesztési régió áll, amelyet Kovászna, Hargita és Maros megyék együttesen alkotnak, valamint egy olyan partiumi, amelyben Bihar, Szatmár és Szilágy megyék közösen vesznek részt. A székelyföldi területi autonómia olyan közjogi szervezési keret, intézményes struktúra, mely a helyi, szabadon választott hatóságok számára döntéshozatali jogosítványokat vesz át az államtól. Fontosnak tartjuk ezt a már kivívott jogok megtartása tekintetében ugyanúgy, mint ezek szélesítése, a székelyföldi közösség jogainak és érdekeinek a hatékonyabb érvényesítése terén. Az autonómia keretén belül olyan többletjogosítványokat igénylünk, amelyek meghatározóak a térség sajátos gazdasági élete, kulturális és nyelvi hagyományai, öröksége tekintetében. A romániai régiók közül Székelyföld elsősorban sajátos nyelvi kultúrája révén különül el. A magyar nyelv meghatározó szerepet tölt be a székelyföldi kultúra megőrzésében és továbbfejlesztésében, ezért szorgalmazzuk a magyar és a román nyelv egyenrangú használatát Székelyföldön, azaz a magyar nyelv hivatalossá tételét a régión belül. Fontosnak tartjuk a Kárpát-medencei magyarok egységét, nemzeti szolidaritását. Ezért a Magyarországgal, a többi határon túli magyar közösséggel, a világon bárhol élő magyarokkal való kapcsolatok ápolása terén az alábbi célokat tűzzük ki: a) a Magyarország határain belül élő magyar közösségekkel való természetes kapcsolatok fenntartását és ápolását, legyen az személyi, intézményi, kulturális, gazdasági vagy politikai jellegű; 6


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

b) a Kárpát-medence más országaiban élő magyar közösségek, így a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és ausztriai magyarok természetes szövetségeseinkként, egyenrangú partnereinkként való kezelését; c) intézményeink, szervezeteink, egyesületeink kulturális kapcsolatainak előmozdítását, a szakmai tapasztalatcserék kiszélesítését, egymás kölcsönös támogatását a nemzetközi fórumokon, az információ országhatárokon át történő szabad áramlásának biztosítását; d) szorgalmazzuk a kulturális és oktatási intézmények Kárpát-medencei programszintű integrációját; e) a nemzetközi színtéren megnyilvánuló politikai tevékenységünk összehangolását a nemzeti szolidaritás, a Kárpát-medencei egymásrautaltság jegyében; f) az Európai Unión kívüli államokban élő magyarokkal való kapcsolattartás erősítését, ezen közösségek lehetőség szerinti támogatását.

2. OKTATÁS A jelentős megvalósításnak számító tanügyi törvény következetes alkalmazása A Romániai Magyar Demokrata Szövetség négy évvel ezelőtti programjában fő célként tűzte ki az új oktatási törvény elfogadását és benne a romániai magyarság szempontjainak érvényesítését. Most, hogy ez a cél nagyrészt teljesült, a következő évek méltó feladata ennek az új törvénynek a tervezett ütem szerinti, az eredeti szelleméhez és betűjéhez hű alkalmazása. A törvény az RMDSZ jelentős részvételével és nagymértékű befolyása közepette született meg. Szükség van arra, hogy szakértőink és politikusaink kiemelt szerepet kapjanak a következő négy évben is a törvény maradéktalan alkalmazásában, országos, megyei és helyi szinten egyaránt. A decentralizáció kiterjesztése, erősítése A törvény megteremtette az oktatás nagymértékű decentralizációjának jogi feltételeit. További jogszabályok szükségesek, de – amint az RMDSZ programja is leszögezi – a döntő felelősség az önkormányzatoké, hisz iskolafenntartókká váltak. Az RMDSZ parlamenti képviselete, általános jelenlé7


Parlamenti választási program 2012–2016

te az országos oktatási bizottságokban, hatósági testületekben, országos befolyása, politikai alkupozíciói fontosak lesznek abban, hogy polgármestereink, alpolgármestereink, a szülők képviselői állandó segítségben, támogatásban részesüljenek iskoláink ügyeinek képviseletekor. A törvény pontosan szabályozza a felügyeleti és döntéshozó jogaikat, hogy a Szövetség színeiben tevékenykedő polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok – ezeket a jogköröket a közérdek szellemében használva – megteremtsék a minőségi oktatás feltételeit. Amint az RMDSZ-program is leszögezi, a minőségi magyar felsőoktatás hangsúlyos jelenléte nélkül Székelyföldnek esélye sem lehet arra, hogy fenntartható saját jövőt építsen. Fontos, hogy a magyar diákok számára minden szinten elérhető legyen a minőségi magyar oktatás. A szakoktatás fejlesztése, a lemaradások felszámolása A Szövetség, a programjában is kijelölt feladatokat teljesítve, különös gondot kíván fordítani az új törvény által ismét engedélyezett szakiskolák létesítésére; egyre több szaklíceumi profilú intézményt kell létrehoznunk, a versenyképességünk növelése érdekében pótolnunk kell a hiányzó vagy elsorvadt profilokat, például a mezőgazdasági és környezetvédelmi szakemberképzés terén. Ily módon jó lehetőségek nyílnak az állami és vállalkozói partnerségben, kettős nyereséget kínálva: bevonjuk a magántőkét, és azonnali elhelyezkedési lehetőséget nyújtva kell biztosítanunk a helyi szakemberek utánpótlását. A munkaerő-piaci igényekhez gyorsan és hatékonyan igazodó oktatás kiépítése A következő időszakban, főleg az új oktatási törvény alkalmazásának kontextusában az alábbi célokat követjük: a) a magyar nyelvű szakoktatás – beleértve a képzőművészeti, zenei, sport, pedagógiai szakoktatást is – biztosítása a szórványmegyékben is a minisztérium megfelelő beiskolázási számai alapján; b) az anyanyelvű oktatás lehetőségének megteremtése a speciális oktatási intézményekbe beiskolázott fogyatékos gyermekek, valamint az állami gondozásban részesülő magyar gyerekek számára; c) a középfokú/líceumi oktatásban össze kell hangolni az intézményeink évi beiskolázási számait szakágazatok – szakirányok – szakosztályok/ szakok szerint, megyék közti, megyei és esetenként kisrégiós lebontásban; 8


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

d) támogatjuk a kétszintű érettségi bevezetését, azonban tudatában vagyunk annak, hogy ez csak a meglévő gondok egy részét orvosolja – az intézkedésnek egy átfogó, a középfokú oktatás sokrétű problémáira megoldást kereső csomag részének kell lennie. Érdekvédelem és diszkrimináció elleni védekezés Az elmúlt négy év feladata volt a minden hátrányos megkülönböztetést kiküszöbölő, a teljes rendszert megreformáló tanügyi törvénycsomag kidolgozásában és elfogadtatásában való eredményes részvétel. Az elkövetkező időszakban is közösségünk egyik legfontosabb politikai feladata lesz, hogy állandó jelenléttel, folyamatosan figyelemmel kövessük országos és helyi szinten mindazokat a döntéseket, amelyek közösségünk tagjainak oktatási-tanulási érdekeit érintik, hogy érzékenyen, nulla toleranciával és határozottan lépjen fel minden magyarellenes vagy a magyar érdekeket ignoráló intézkedés, döntés ellen. A magyar nyelvű képzés teljes körűvé tétele, különös figyelemmel a szórványra Továbbra is az a cél, hogy egyetlen magyar tanuló se kényszerüljön más tannyelvű iskolába járni. Szövetségünk a helyzet megoldására a kistérségi iskolahálózatok kialakítása mellett a szórványkollégium-rendszer kiteljesítését, működésének megszilárdítását javasolja, különös tekintettel a civilszervezetekkel és az egyházakkal való, eddigiekben is gyümölcsöző együttműködésre. A szórványban a következő prioritásokat határozzuk meg: a) magyar osztályok indítása a román iskolákba íratott magyar tanulók számára; b) a román osztályokban tanulók bevonása a magyar nyelven folyó tehetséggondozási programokba; c) a magyar nyelvű oktatás kereteinek további bővítése Csángóföldön. Ugyanakkor a Szövetség továbbra is kiemelten támogatja az oktatást szolgáló alapítványok munkáját, hogy kialakulhasson a kistérségi iskolahálózat, a szórványkollégiumok működéséhez szükséges infrastruktúra (kollégiumok, iskolabuszok, ösztöndíjrendszer).

9


Parlamenti választási program 2012–2016

Felsőoktatás A Szövetség a magyar nyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézetek saját, illetve az egymás között egyeztetett tervezeteit, stratégiáit – úgy, ahogy azt az egyes intézetek legitim tisztségviselői képviselik – a maga stratégiái kiindulópontjának és magjának tekinti. Fontos céljaink: a) támogatni a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát az eddig elért eredményeinek stabilizálásában, további előlépések megtételében; b) minden befolyást latba vetni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszeré­ szeti Egyetem magyar tagozata kialakításában, garantált és zavartalan működésében, tarthatatlan állapotainak felszámolásában; c) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hatékony támogatása; d) a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar magánegyetemek – a Sapientia EMTE és a PKE – támogatása. Szövetségünk az állami és magánoktatási formát egymást kiegészítő rendszernek tekinti, amely megteremti a teljes spektrumú anyanyelvű felsőoktatási kínálatot. A magyar nyelvű felsőoktatás szervezése és fejlesztése szempontjából fontos egyetemi háttérintézmények működésének támogatását is lényegesnek ítéli a Szövetség, elismerve ezen intézmények szerepét az erdélyi magyar felsőoktatási és tudománypolitikai feladatok megfogalmazásában és szervezésében. A jelenleg működő egyetemi háttérintézményeket az RMDSZ partnernek tekinti oktatáspolitikai stratégiája kialakításában. Az RMDSZ továbbra is alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú, magyar tannyelvű egyetem létrehozását, amelynek keretében megszervezik azokat a képzési formákat is anyanyelven, amelyek a XXI. században a fenntartható fejlődés és identitásőrzés alapjait képezik.

10


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

3. A NYELVHASZNÁLAT BŐVÍTÉSE Eltelt tizenegy év a közigazgatási törvény elfogadása óta, amely által megteremtettük a jogi keretet a magyar nyelvnek a közszférában történő használatához. Voltak és vannak nehézségek, hisz ezeknek a jogoknak a gyakorlása néhol sok nehézségbe ütközik. Még mindig vannak lefestett településnevek, helyenként még mindig megtagadják tőlünk, hogy magyarul szólítsuk meg hivatalainkat, intézményeinket, iskoláink vezetőségét. Éppen ezért feladatunk, hogy a megszerzett jogaink védelmében erőteljesebben fellépjünk. Éljünk ezekkel a jogokkal! Ne hagyjuk, hogy a létező jogainkat elvegyék tőlünk! A törvényekben rögzített jogaink mellett tovább is kell lépnünk. Ma már nemcsak mi küzdünk itt Erdélyben ezért: 2012-től az Európa Tanács is azt szorgalmazza, hogy a nyelvhasználati küszöböt csökkentsük le. Úgy gondoljuk, hogy a 20%-os küszöb túl magas, ez Erdélyben nagyon sok magyar embert foszt meg attól a lehetőségtől, hogy használhassa anyanyelvét a közintézményekben, vagy hogy saját anyanyelvén láthassa települése nevét. Ennek alapján kiemelten fontosnak tartjuk a nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ennek érdekében törvényjavaslatot dolgozunk majd ki. Küszöbtől függetlenül azonban a létező törvényi keret is kiegészítésre szorul: szabályoznunk kell a megszerzett jog védelmét, hogy olyan településeken, ahol a magyar lakosság aránya a küszöb alá csökken, a korábban érvényesülő jogok ne vesszenek el. Tisztáznia kell a törvénynek azt is, hogy a küszöb felett kötelező, de a küszöb alatt is lehetséges a nyelvi jogok érvényesítése, amennyiben a helyi önkormányzat ilyen irányban határoz. Ez látszólag természetes volna, de korábbi, számunkra hátrányos értelmezés okán kialakult rossz tapasztalatok indokolják a törvényben ezt a pontosítást. Nem utolsósorban az utcák elnevezésében, valamint a dekoncentrált, központi hierarchiához tartozó intézmények többnyelvű feliratozásában is pontos szabályozásra van szükség. Románia Parlamentje új alkotmányt készül kidolgozni és elfogadni. Nekünk ott kell lennünk, ahol az alkotmányozási folyamat zajlik! Az erdélyi magyar közösség jogait rögzíteni kell az alaptörvényben is. Célunk, hogy a magyar nyelvet hivatalos nyelvként ismertessük el ott, ahol a lakosság többsége ezt a nyelvet beszéli. Úgy gondoljuk, hogy a magyar nyelv nem lehet másodlagos ott, ahol a lakosság zöme ezt a nyelvet beszéli. Az új alkotmánynak nyitnia kell a közösségi jogok terén is! Az egyéni jogoktól a

11


Parlamenti választási program 2012–2016

kollektív jogok szavatolásáig nehéz út vezet, de elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy ezt a jogos követelést is napirendre tűzzük. Nem szigorúan vett anyanyelvi kérdés, de részben idetartozik az önálló Székelyföld régió kérdése. Küzdelmünk Székelyföldért nem pusztán régiófejlesztési és közigazgatási kérdés. E mögött igen jelentős nyelvi jogi és kisebbségi közösségi jogi következmények húzódnak meg. E tekintetben a székelyföldi anyanyelvhasználat jogi keretének a magyar többség igényei szempontjából kell választ adnia a mindennapi emberek gyakorlati problémáira. Az Európai Unió közismerten óvakodik kisebbségi kérdésekben, nyelvhasználati kérdésekben határozott álláspontot megfogalmazni. Ám az RMDSZ szorgalmazására a legnagyobb európai pártszövetség, az Európai Néppárt programjába bekerült az őshonos kisebbségek védelméről szóló fejezet. Ezzel párhuzamosan az RMDSZ élni kíván az Európai Unió új jogalkotási eszközével, az állampolgári kezdeményezéssel. Ez a két új eszköz bizalommal tölt el, hogy az RMDSZ erős parlamenti csoportja az európai parlamenti képviselőinkkel közösen képes lesz megnyitni az utat az anyanyelvhasználatra, közösségi jogokra vonatkozó európai keretszabályozás irányába.

4. EGYHÁZI ÉS KÖZÖSSÉGI JAVAINK VISSZASZERZÉSE Az elmúlt években az RMDSZ következetes munkája révén 1100 egyházi és közösségi ingatlan került vissza. Az RMDSZ nem csupán hangoztatja a restitutio in integrum elvét, hanem minden nap folyamatosan dolgozik ennek az elvnek a tényleges megvalósításán. Az egyházi és közösségi javak kérdésében kettős feladatunk van: a) meg kell védenünk azt, amit eddig visszaszereztünk; b) vissza kell szereznünk a még vissza nem kapott javainkat. A Székely Mikó Kollégium esete, valamint azok a magyarellenes kezdeményezések, amelyekkel egyes polgármesterek például a nagyváradi Pénzügyi Palotát vagy a marosvásárhelyi iskolákat célozták meg, arra késztetnek, hogy erős közösségként kiálljunk javaink védelmében. Ezzel párhuzamosan dolgoznunk kell a még vissza nem juttatott javaink megszerzése érdekében. Ehhez egyrészt törvényes keret szükséges: Románia a jövő év elejéig kapott haladékot arra, hogy rendezze a 12


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

visszaszolgáltatás törvényes keretét. Fél évvel ezelőtt elkészült már egy törvényjavaslat, amely törölni kívánta a természetben történő visszaszolgáltatást, és értékben felső határt kívánt megszabni a lebontott vagy természetben nem visszaadható ingatlanokért. Akkor az RMDSZ a kormányból való kilépést helyezte kilátásba, ha egy ilyen törvény kerülne elfogadásra. A megalakuló parlament első nagy feladatai közé fog tartozni a tulajdonrendezési törvény elfogadása. Az RMDSZ csak olyan jogszabályt tud támogatni, amely a teljes körű és természetben történő visszaszolgáltatást (restitutio in integrum) írja elő. Másodsorban a törvényes kereten túl egy olyan visszaszolgáltatási eljárás szükséges, amely egy rendszeresen ülésező bizottságot, egyszerűsített procedúrát, bővebb bizonyítási lehetőségeket feltételez. Az RMDSZ megvédi a Székely Mikó Kollégiumot! Az RMDSZ nem hagyja, hogy az állam más ingatlanunkat is megkísérelje elvenni! Az RMDSZ szorgalmazza, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése következtében szolgáltassák vissza a gyulafehérvári Batthyaneum épületét és könyvállományát! A tulajdonok helyreállításának másik pillére a magánszemélyek kártalanítása. Bebizonyosodott, hogy az eddigi kártérítési folyamat ellentmondásos volt, amit a folyamatban levő bírósági eljárások magas száma is jelez. Az RMDSZ támogatja a folyamat átgondolását, azonban ragaszkodik a korábbi törvényekben foglalt elvhez, miszerint mindenkit megillet a méltányos kártérítés. Nem érthetünk egyet tehát a kártérítés felső határának bevezetésével, azzal viszont igen, hogy a költségvetés találjon olyan mechanizmusokat, amelyekkel úgy oldja meg a méltányos kártérítést, hogy közben az államháztartásra se vessen indokolatlan terhet. Mind az egyházi és közösségi javak visszaadását, mind pedig a kártérítés kérdését egy törvényben, egységes végrehajtás és felügyelet mentén kell szabályozni. Külön kérdés az egyházi levéltárak visszaszolgáltatása. Az RMDSZ többszöri próbálkozása mostanra kezd beérni. Az általunk előterjesztett, de az alkotmánybíróság által kifogásolt törvénytervezet javítása megtörtént, a parlamentnek most el kell fogadnia. Természetesen ehhez szükséges, hogy parlamenti többséget állítsunk javaslatunk mellé.

13


Parlamenti választási program 2012–2016

5. MŰVELŐDÉS Kultúránk nemzeti identitásunk alapja, ezért legfőbb célkitűzésünk közösségünk nemzeti és egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzése és megfelelő intézményi keretek közötti fejlesztése. Az elmúlt években létrehoztunk egy sokszínű, értéket teremtő és megőrző magyar intézményi hátteret, az elkövetkező időszakban ennek működtetése és bővítése a legfontosabb feladat. Kultúránk nemzeti jellege megőrzésének feltétele a kulturális autonómia jog- és intézményrendszerének kiépítése. Ugyanakkor működő kulturális intézményeinknek méltányos részt kell kapniuk az állami, községi, városi és megyei költségvetésből. Az önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények esetében biztosítanunk kell a szolgáltatások minőségének növelését, és a civil fenntartású intézményekkel együtt – a hatékonyság növelésének érdekében – célszerű ezeket hálózatokba integrálni. Kiemelten fontosnak tartjuk az asszimiláció által különösen veszélyeztetett szórvány- és csángó közösségek megkülönböztetett támogatását. Kulturális örökségünk (épített, tárgyi, szellemi örökség) élő tanúja múltunknak, történelmünknek, mestertudásunknak. Európaiságunk legkézzelfoghatóbb jelei közé tartozik. Értékeinket őseink hagyták ránk, nekünk kötelességünk azokat megőrizni és utódainknak továbbadni. A kulturális örökség, megfelelően menedzselve, egyik alapvető tényezője az életminőség növelésének, a helyi és regionális közösségi kohézió megerősödésének, a térség társadalmi, kulturális és gazdasági felemelkedésének. Örökségünk fenntartható fejlesztése kulcsszerepet játszik az épített környezet megőrzésében, munkahelyek teremtésében, helyi termékeink piacának kialakításában és ezáltal nemzetstratégiai szerepének betöltésében. Az RMDSZ kiemelten támogatja, hogy az Európai Unió regionális fejlesztési programjában hangsúlyosabb helyet kapjanak a kulturális örökség hasznosítására épülő kezdeményezések, támogatja az országhatárokon átívelő, a Kárpát-medence kulturális örökségét egységesen kezelő és hasznosító programokat. A levéltári törvényt át kell átalakítani, hogy a levéltári rendszer a decentralizálás elvén működjön, az állami levéltárak mellett megfelelően működhessenek egyházi és magánlevéltárak is, a levéltári anyag mennyiségének 14


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

megfelelő számú levéltárost alkalmazzanak a nemzeti kisebbségek sorából, s hogy az anyag valóban hozzáférhetővé váljon, úgy, ahogy azt az információhoz való jogról, illetve a személyi adatok védelméről szóló törvények előírják. Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami jelképeink mellett nemzeti szimbólumaink mindenkori szabad használatához. Az RMDSZ kiemelt fontosságot tulajdonít a kortárs magyar művészet támogatásának, az erdélyi magyar kultúra megismertetésének Romániában és szerte a világon. A Szövetség törekszik arra, hogy megteremtse a kiemelkedő művészeink, tudósaink számára a méltó alkotó körülményeket. Az RMDSZ parlamenti képviselete fenntartja a művelődési ágazat kiemelt támogatásának elvét az állami költségvetésben mint a versenyképesség feltételét az európai integrációs folyamatban.

6. EGYHÁZAINK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÁNAK TÁMOGATÁSA Magyar egyházaink, természetes szerepkörükön túl, az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is. Egyházainkkal a Szövetség állandó kapcsolatot épített ki, és ezt továbbra is fenn kívánja tartani. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák és a társadalomszervező programok kialakításában. Az RMDSZ egyformán nyitott minden történelmi egyház és felekezet felé, ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. A Szövetség kiemelten támogatja a moldvai csángó-magyaroknak a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetésére való igényét a jászvásári püspökség területén. Fontosnak tartjuk az egyházi oktatás központi és helyi költségvetésből való támogatását, illetve az egyházi oktatás bővítését. Ugyanakkor támogatjuk a magyar egyházak szociális intézményeinek (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok) megteremtésére és működtetésére irányuló erőfeszítéseit, és szorgalmazzuk költségvetési forrásokból való támogatásukat.

15


Parlamenti választási program 2012–2016

Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a kormányzat és a törvényhozás szintjén: a) az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját; b) az elismert egyházi ünnepek hivatalos munkaszüneti napként való biztosítását; c) a szektorsemlegesség elve alapján az egyház által működtetett oktatási, szociális és kulturális intézmények számára a hasonló állami és önkormányzati intézmények támogatásával megegyező mértékű, közpénzből történő finanszírozását; d) az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző és felújító munkálatainak költségvetési állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében. Tennivalók a saját civil intézményrendszer működtetésében Az RMDSZ kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil szférában működő szervezeteknek. Úgy gondoljuk, hogy kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzése, valamint a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából civilszervezeteink létrejötte és hatékony működése életbevágóan fontos. Ennek megfelelően: a) az RMDSZ ösztönzi, hogy valamennyi magyarlakta településen egyesületek, alapítványok létesüljenek a helyi közösség igényeinek megfelelően; b) közalapítványi képviseletei révén, a Szövetség által létrehozott alapítványokban az RMDSZ támogatja a művelődés intézményes működtetésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel rendelkező ernyőszervezetek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon; c) az RMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint amilyen például a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése; 16


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

d) szorgalmazzuk a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését emlékhelyeink, kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítási kötelezettségével, illetve hogy az utcanevek tükrözzék a település hagyományos belső helynévanyagát és történelmi múltját is.

7. MÉDIA A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta kiemelt figyelmet szentel a romániai magyar nyelvű sajtó támogatásának. Meggyőződésünk, hogy az írott és elektronikus média elsődleges funkciójának betöltése, azaz az objektív, pontos, folyamatosan frissülő információáramoltatás mellett rendkívül fontos szerepet játszik nemzeti önazonosságunk megőrzésében, nyelvünk és kultúránk, jellegzetes értékeink ápolásában. Számunkra az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Románia Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai, A határokon át sugárzó televíziókról szóló nemzetközi egyezmény, valamint a más, idevonatkozó jogszabályok és dokumentumok kiemelkedő fontossággal bírnak, ezeket, mint ahogy az elmúlt években, az elkövetkezőkben is a legszigorúbban tiszteletben kívánjuk tartani. Az elmúlt 22 esztendőben határozottan kiálltunk a szólás- és sajtószabadság mellett, elutasítottunk minden ideológiai vagy politikai cenzúrát, szorgalmaztuk a különböző szempontok, vélemények megismertetését. Tudatában vagyunk annak, hogy a közügyeket érintő konstruktív viták, az érvekre és ellenérvekre épülő nyilvános párbeszédek egész társadalmunk javát szolgálják, ennek demokratikus jellegét erősítik. A romániai magyarságnak alapvető joga van a szabad és független sajtóhoz: ennek szükségességét újra és újra megfogalmazzuk, határozottan fellépünk minden olyan kísérlet ellen, amely írott sajtótermékeink, rádióvagy televízióadásaink gyengítésére, befolyásolására, terjesztésének meggátolására irányulnak. A fentebb vázolt alapelvek jegyében az RMDSZ: a) a romániai magyar sajtó partnere kíván lenni az elkövetkezőkben is. Ennek érdekében folytatja a szakmai konzultációt a hazai média legitim szervezeteivel: a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MÚRE), a 17


Parlamenti választási program 2012–2016

Lapkiadók Egyesületével (LKE), valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájával (EMIL), tiszteletben tartva azok alapszabályban foglalt politikai el nem kötelezettségét. b) hatékony kommunikációra törekszik a szerkesztőségekkel, azok tagjaival annak érdekében, hogy a tömegtájékoztatás minél hatékonyabban, hitelesebben és kiegyensúlyozottabban elláthassa tájékoztató, ellenőrző és közvélemény-formáló szerepét. Minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében. c) jó kapcsolatra törekszik a román sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Fontosnak tartja az erdélyi magyar ügyek, problémák, igények kellő gyorsaságú és pontosságú megjelenítését a román sajtóban és román nyelvű szakmai körökben. d) meggyőződése, hogy a média értékrendjét, kiemelten a híradók és különféle véleményformáló műsorok szellemiségét a kisebbségi tematika iránti érzékenységnek, a másság iránti tiszteletnek, a párbeszédcentrikus szemléletnek kell jellemeznie. e) figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban a romániai magyarságról és annak érdekképviseletéről megjelenő tájékoztatásnak és félretájékoztatásnak: azonnal reagál a hamis információkra, célzatos kommentárokra, illetve kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését. f) az országos sajtóintézmények vezető testületeinek kinevezésekor egyezteti elképzeléseit a hazai magyar sajtó megfelelő szakterületének képviselőivel, és síkraszáll annak érdekében, hogy az Országos Audiovizuális Tanácsban és más hasonló jellegű intézményekben helyet kapjon nemzeti közösségünk képviselője is. g) az elkövetkezőkben is szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű kulturális kiadványok legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljenek az e célra szánt költségvetési forrásokból. h) kiemelten támogatja a szórványban élő magyarság sajtótermékeit és a romániai magyar ifjúsági, kulturális, művészeti, irodalmi, szakmai és tudományos sajtót. i) fenntartja, hogy a közszolgálati magyar nyelvű országos és helyi rádióés televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfelelő időtartamokra állapítsák meg, amelyek tegyék lehetővé a szakmailag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását. j) továbbra is célként tűzi ki egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás, önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és 18


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

tévéstúdiók létrehozását, megfelelő sugárzási időben országosan hallgatható és nézhető műsorok biztosítását a nemzeti kisebbségi adások számára. k) prioritásként kezeli, hogy a közszolgálati rádió- és televízióadók keretében a nemzeti kisebbségek szerkesztőségeinek vezetőségét kizárólag az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével, illetve az adott nemzeti közösség reprezentatív szervezetével folytatott megbeszélést követően nevezzék ki. Megalapozott kérésükre a közszolgálati adók egész napos regionális rádió- és televízióadásokat biztosítsanak a nemzeti kisebbségek nyelvén, melyek működtetéséről speciális szabályok rendelkezzenek. Az esélyegyenlőség elvének megfelelően az állam, illetékes szervei révén, tegye lehetővé a nemzeti kisebbségek számára, hogy magán-, kereskedelmi és egyházi rádió- és televízióadókat létesítsenek és működtessenek, valamint azt, hogy az illető nemzeti kisebbség nyelvén más országokban sugárzott rádió- és televízióadásokat közvetlenül vehessék. l) támogatja a romániai magyar média szerkesztőségeinek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban. m) támogatja egy sokszínű, plurális, gazdasági alapon is érvényesülő romániai magyar kereskedelmi média megerősítését. n) sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében. o) szorgalmazza és támogatja a romániai magyar kulturális sajtó terjesztését az egész magyar nyelvterületen.

8. NÉPESEDÉS ÉS IDENTITÁSPOLITIKA A kisebbségi népességek reprodukciója csak részben demográfiai kérdés, részben az etnokulturális újratermelés függvénye. Így a népesedéspolitikát is a szokványosnál tágabban kell értelmeznünk. A család, az egészség és a migrációpolitika mellett idetartoznak a különböző identitáspolitikák (ami közül kettőt, a szórvány és a magyar nyelvű romák kérdését tárgyaljuk), illetve a kisebbségi intézményrendszer tervezése. Az egyes területek kijelölése után azt is érdemes világosan körülhatárolni, hogy az adott kérdés milyen szinten kezelhető, hisz csak akkor képes adekvát stratégiát

19


Parlamenti választási program 2012–2016

megfogalmazni, ha ezzel tisztában van. Az alábbi táblázat ezt a két szempontot foglalja össze: Az erdélyi magyar népesedés- és identitáspolitikák dimenziói és szereplői Lehetséges irányok / illetékesség

Közpolitikai dimenziók Család- Egészség- Migráció Identitáspolitikák politika politika Szórvány Romák Romániai közpolitikák + + + Erdélyi Önkormányzati + + + magyar szint elit Átfogó + program Magyarország + +

Intézménytervezés + + + +

1) A családpolitikával kapcsolatban elfogadhatjuk, hogy a cél nem a születésszám minden áron történő emelése, hanem az abban való segítség, hogy azok a gyermekek világra jöhessenek, akiket szüleik terveznek, akarnak. Ebben az erdélyi magyar elit szempontjából a legfontosabb lehetőség, ha az országos (romániai) családpolitikát kedvező irányba befolyásolja, illetve hangsúlyt fektet a magyar népesség tájékoztatására a különböző jogosultságok tekintetében. A román népesedéspolitika alakítása és ismertetése mellett a (magyar többségű) önkormányzatoknak lehet szerepük, elsősorban abban, hogy a fiatal házasok, illetve családok lakáshoz jutását elősegítik. Emellett a gyermekgondozáshoz kapcsolódó szolgáltatások terén (pl. magyar nyelvű bölcsődei ellátás) tehetnek sokat az önkormányzatok. Mindenképpen szükséges annak a végiggondolása is, hogy az önkormányzatok hogyan járulhatnak hozzá a különböző országos programok helyi sikeréhez, illetve hogyan léphetnek fel proaktívan a családpolitika terén. 2) Az egészségügyi politika a családpolitikánál is nagyobb mértékben kötődik az országos szinthez. Itt az alapvető probléma az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága. 3) A migráció az a terület, ahol a magyarországi népesedéspolitikának az erdélyi magyar demográfiai trendekre számottevő hatása lehet. A kilencvenes évektől kezdődően a magyar döntéshozók számára nyilvánvaló, hogy a népességreprodukció pusztán belső erőforrásokra (születésekre) alapo20


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

zó modellje illuzórikus. Ahhoz, hogy az ország népessége ne csökkenjen, hogy a korstruktúra ne torzuljon végletesen, illetve hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen, bevándorlókra van szükség. Más európai államokhoz képest Magyarország sajátos helyzetben van, hisz a bevándorló népesség döntő többsége a környező országból érkező magyar, ezen belül pedig erdélyi származású. A magyar állam és társadalom számára a határon túli bevándorlók integrálásának költségei jóval alacsonyabbak, mint bármely más csoport esetében lennének. Az RMDSZ felvállalja, hogy ebben a kérdésben a magyarországi adminisztrációval őszinte konzultációt folytat, ami a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a bemérésére is kiterjed. A Magyarország fele való migráció mellett a magyar állampolgárság egy harmadik országban történő munkavállalás eszköze is lehet. 4) Az identitáspolitika első számú kedvezményezettjei továbbra is a szórványban élő magyar közösségek kell hogy legyenek. Hangsúlyosan figyelembe kell venni, hogy a szórványkérdés elsősorban (nagy)városi jelenség. Amennyiben mennyiségileg tekintjük a kérdést, a magyar népességet érintő asszimilációs veszteség nagy része olyan városokban keletkezik, amelyekben több ezres vagy akár több tízezres magyar közösség él. Ezek a települések intézményi ellátottságukat tekintve elvileg nem tekinthetők szórványnak. A gyermekszám csökkenésével (és a különböző oktatási intézmények gyermekekért folytatott harcával) azonban ezekben a váro­ sokban tucatszámra szűnnek meg a lakótelepi magyar tannyelven oktató osztályok. Így az itt élő magyar szülők, amennyiben magyar tannyelvű osztályba akarják járatni a gyermekeiket, kénytelenek naponta a városközpontba vagy más városrészekbe cipelni őket, amit gyakran nem tudnak vállalni. Ennek következtében a gyermekek jelentős része többségi tannyelvű iskolába kerül, aminek előrelátható következménye a vegyes házasság stb. A szórványpolitika tekintetében az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezen iskolák (tagozat, kihelyezett osztály, egyházi oktatás formájában való) fenntartására, természetesen úgy, hogy ezek egyben minőségi oktatást tudjanak nyújtani. Az ezzel kapcsolatos erőforrásokat érdemes minél inkább erre a problémára fókuszálni. 5) Az erdélyi magyar identitáspolitika számára sajátos kihívást jelent a magyar nyelvű romák magyar intézményeken keresztül történő társadalmi integrációja. Itt elsősorban az önkormányzati szinten történő kezdeményezéseknek van kiemelt szerepük, hisz legalábbis eddig a romákat megcélzó 21


Parlamenti választási program 2012–2016

országos közpolitikák nem vezettek eredményre a társadalmi integráció tekintetében. 6) Végül az intézményrendszer, elsősorban az oktatási rendszer racionális tervezését kell kiemelnünk mint fontos, a népesedés kérdésével szorosan korreláló feladatot. Az oktatási rendszer kapcsán számot kell vetni azzal, hogy a gyermekszám csökkenése, illetve az oktatási intézmények önkormányzati hatáskörbe való utalása elkerülhetetlenül további iskolabezárásokat és intézmény-összevonásokat fog eredményezni. Ebből kiindulva nagyon fontos feladatnak tűnik az erre való felkészülés, illetve egy integrált stratégia kidolgozása. E tekintetben a – részben elvégzett elemzésekből kiolvasható – várható demográfiai trendek és az intézményes lehetőségek összevetésére van szükség. Az erőforrások ésszerű csoportosítása mellett az egyes oktatási kistérségekben a magyar oktatásban részt vevő szereplők részvételével kell optimális megoldást találni. Ellenkező esetben az oktatási intézményrendszer elkerülhetetlen átalakítása a magyar oktatási hálózatot nehéz helyzetbe sodorhatja, csökkentve ezzel a magyar nyelvikulturális reprodukció esélyeit.

9. SZÓRVÁNY Szórványközösség alatt azt az interetnikus környezetben élő nemzeti közösséget értjük, amely külső segítséget igényel nemzeti identitása megőrzése és továbbadása terén. Kiemelt célunk az intergenerációs asszimiláció fékezése, negatív hatásának csökkentése, valamint az átfogó nyelvi tervezés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai azt mutatják, hogy az általános népességcsökkenési folyamaton túl a szórványvidékeken magasabb arányban tűntek el a magukat magyarnak valló személyek. Ezért a szórványterületeken élő magyar közösségek sajátos odafigyelést és támogatást igényelnek. A szórványrégiókban elő magyar közösségek számára az asszimiláció által bekövetkező identitásvesztés jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség differenciált üzenetek megfogalmazásával, valamint egyedi programok lebonyolításával törekszik közösség- és identitásépítő tényezőként jelen lenni a szórványközösségek életében. 22


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

Kiemelt fontosságú ugyanakkor az RMDSZ székelyföldi politikusainak szolidaritása a szórványközösségekkel, mely a Székelyföld–Szórvány partnerség keretén belül lebonyolított nagy sikerű programsorozat révén nyilvánult meg. Ezért a továbbiakban is: • valljuk, hogy minden magyar számít; • hathatós támogatásunkról biztosítjuk a szórványközösségeket; • vállaljuk a szórványrégiók kiemelt segítését; • mindent megteszünk a szórványrégiókban élő magyarok identitásának megőrzéséért. Ennek érdekében: a) folytatni fogjuk a közösségépítő programok támogatását; b) hálózatba szervezzük a szórványközösségeket, és partneri kapcsolatokat alakítunk ki a különböző magyarlakta régiók között; c) továbbfejlesztjük a Székelyföld–Szórvány partnerséget; d) a Főtitkárságon keresztül aktív részt vállalunk a szórványközösségek életében; e) sajátos fórumot hozunk létre a parlamenti képviselet nélküli közösségek számára; f) továbbra is ösztönözzük és támogatjuk a helyi kezdeményezéseket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára a „Minden magyar számít!” nem csupán egy jelszó, hanem tevékenységünk fő hajtóereje. Huszonhárom éve töretlenül és következetesen végezzük ezt a munkát, és továbbra is ezért fogunk dolgozni. Mint mindig, a magyarokért.

23


Parlamenti választási program 2012–2016

II. Szakpolitikai törekvéseink 1. Államreform, alkotmányreform – A parlamenti demokrácián alapuló jogállam továbbépítése Nemzetpolitikai céljaink megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk az államreformot, amely a szükséges közigazgatási reform mellett létrehozza a közösségi autonómiákat, valamint a mindezt szentesítő alkotmánymódosítást. A gazdasági válság elhúzódása, valamint az államháztartási egyensúly megbomlása világossá tette, hogy az eddigi gyakorlat – a megszorító intézkedések sorozata, valamint az ország jövőjének felélése – nem vezethet eredményre. Végre kell hajtanunk azokat a szerkezeti átalakításokat, amelyek végleg felszámolják a centralizált-bürokratikus államot, a kommunista rendszer örökségét. Újra kell gondolni az állam szerepét – az általunk javasolt megoldás egy olyan reform, amely a parlamenti köztársaság létrehozása mellett az állam újraelosztó szerepét minimálisra csökkenti, és az önkormányzatokra, a helyi és közösségi autonómiákra helyezi a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, hogy az államreform olyan mértékű helyi erőforrásokat szabadíthat fel, amely képes továbblendíteni az elakadt rendszerváltást, biztosítva megérdemelt helyünket a XXI. század Európai Uniójában. Tudjuk, hogy nemzetpolitikai céljainkat – különös tekintettel az autonómiák kivívására – csak akkor valósíthatjuk meg, ha partnereket találunk törekvéseinkhez a többségi társadalom soraiban. Az erdélyi románokra stratégiai partnerként tekintünk decentralizációs, régiócentrikus törekvéseink képviseletében, hiszen a bürokratikus, centralizált állam ugyanúgy gátját képezi társadalmi kibontakozásuknak, az európai prosperitásuk megteremtésének, mint a mi elképzeléseink valóra váltásának.

24


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

Decentralizáció Románia államigazgatási és közigazgatási berendezkedése a mai napig sem tudta átalakítani a kommunista rendszerből átörökölt centralista, Bukarest- központú szemléletmódját. Az alkotmány és a helyi közigazgatási törvény értelmében garantált az önkormányzatiság és a helyi autonómia, de a valóságban ezek igencsak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni. A román államhatalom még mindig szívesebben dekoncentrál, azaz delegál feladatokat területi igazgatóságainak, mintsem a demokratikusan választott helyi önkormányzatoknak decentralizálizáljon hatásköröket és erőforrásokat. Sokatmondó az a tény, hogy Románia költségvetésében a helyi önkormányzatok költségvetése csupán 25%-ot tesz ki. Románia nem homogén állam: nem homogén földrajzilag, gazdaságilag, szociális jellemzőiben, és nem homogén etnikailag sem. A központosított államigazgatás nem tud mit kezdeni ezekkel a különbözőségekkel, képtelen megfelelő válaszokat adni a különböző térségek lényegesen eltérő problémáira. Ebből kifolyólag Románia számára sokkal megfelelőbbnek mutatkozik a helyi és regionális sajátosságokra alapuló helyi önrendelkezés megvalósítása. Ez különösképpen fontos nekünk, erdélyi magyaroknak, hiszen mi az önkormányzatainkban vagyunk erősek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kiemelten támogatja a központosított államberendezkedés átalakítását, a hatáskörök és az erőforrásokkal való gazdálkodási jog decentralizálását arra a szintre, amelyeken ezek gyakorlása a leghatékonyabban megvalósítható. Támogatjuk az alkotmány 120. cikkelyének megváltoztatását, olyan értelemben, hogy a helyi közigazgatás a helyi autonómia és a közszolgáltatá­ sok decentralizált megvalósítása elve alapján történjen. A helyi önkormányzatok csak akkor tudnak hatékony válaszokat adni a helyi problémákra, ha megkapják azokat a hatásköröket, amelyekkel helyi ágazati közpolitikákat tudnak kialakítani és életbe léptetni. Ebből kifolyólag támogatjuk a dekoncentrált intézmények minisztériumi alárendeltségének a megszüntetését és alárendelésüket a helyi önkormányzatoknak. Kiemelten fontosnak találjuk a tanfelügyelőség, a pénzügyi, kulturális, ifjúsági, munkaügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi, mezőgazdasági, erdészeti igazgatóságok decentralizálását. A prefektusi intézmény hatásköreit a kormány által delegált hatáskörök végrehajtásának felügyeletére kell szűkíteni. Meg kell szüntetni azt a rendszert, amelyben a prefektusok a dekoncentrált intézményeken keresztül 25


Parlamenti választási program 2012–2016

egy párhuzamos önkormányzatiságot próbálnak megvalósítani, és azt a lehetőséget is, hogy a kormány önkényes módon feladatokat hárítson önkormányzatokra, anélkül, hogy ennek anyagi fedezetét biztosítaná. A hatáskörök decentralizációjának a pénzügyek decentralizációjával kell társulnia. A jelenlegi romániai pénzügyi rendszer túlságosan bonyolult, a költségvetési bevételek, újraosztások és kiadások mechanizmusai nagyon sokszor ellenőrizhetetlenek. Olyan államreformot tudunk csak támogatni, amelyben a decentralizált hatáskörök gyakorlásához szükséges költségvetést nem a pénzügyminisztérium osztja újra, hanem helyi szintre helyezi a költségvetési bevételek és kiadások adminisztrálását is. Támogatjuk, hogy a jövedelemadó, a profitadó és a járulékos adók fokozatos intézkedések életbe léptetése eredményeként helyi bevételt képezzenek. Támogatjuk a nagy adófizetők bukaresti pénzügyi adminisztrálásának megszüntetését. Fenntartjuk, hogy a regionális politikát össze kell kapcsolni a decentralizációs tevékenységekkel. Az ország jelenlegi regionális berendezkedése képtelen megfelelni a fejlesztési kihívásoknak. Célunk, hogy az újrarajzolt régiók vegyék figyelembe a földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális és etnikai jellemzőket; Románia új regionális felosztásában meg kell jelenniük Székelyföld és Partium régióknak. A régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházását meg kell előznie az ágazati decentralizációs stratégák kidolgozásának és elfogadásának. Az újrarajzolt és újrafogalmazott régióknak az államigazgatástól, és nem a megyei vagy helyi közigazgatástól kell átvenniük hatásköröket. A regionális hatáskörök gyakorlásához szükséges költségvetés nem jelentheti újabb adók vagy illetékek bevezetését, hanem az állami és regionális költségvetések megosztott jövedelemforrásaira kell alapoznia (ilyen lehet például az útadó). A 2012–2016-os parlamenti ciklus megteremtheti az európai politikai, jogi intézményi, gazdasági rendszerhez történő illeszkedés, a tényleges csatlakozás törvényi, jogszabályi kereteit. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzései elérésének eszközei a jogállam eszközei: parlamenti és önkormányzati képviselet. Beleszólást igényelünk a döntéshozatalba, döntési jogot a saját közösségünket érintő kérdésekben. A parlamenti demokrácián alapuló jogállamiság alapvető érdeke magyarságunknak, hiszen azok a törvények vagy törvénymódosítások, amelyek közösségünket is érintik, jogainkat szavatolják, csakis a jogállam intézményeinek révén fogadtathatók el. A törvényesség tiszteletben tartása, alkalmazása és a polgárok jogkövető magatartása alapvető feltétele a jogállamnak. Ehhez azonban 26


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

betartható törvényekre van szükség. Nemzeti közösségünknek alapvető érdeke a törvények által biztosított védelem. Szövetségünk a jogállamiság és az integrációs feltételek megteremtésének útján kiemelt feladatként kezeli a szükséges reformok végrehajtását. Az igazságügy reformja Az igazságügyi reform célja a bírói hatalom függetlenségének szavatolása, az emberi jogok és szabadságjogok gyakorlásának biztosítása, a pártatlan és méltányos bírósági eljárás biztosítása, a bírósághoz fordulás jogának érvényesítése, eredményes korrupcióellenes harc az igazságszolgáltatásban, a bírói és ügyészi önkény visszaszorítása. Ennek érdekében Szövetségünk kezdeményezi a bíróságok szervezési törvényének, valamint egyéb jogszabályoknak a módosítását olyan értelemben, hogy azok megfelelőképpen korlátozzák az igazságügyi miniszter és az igazságügyi minisztérium jogkörét. Megítélésünk szerint a politikai képviseletet ellátó igazságügyi miniszternek, valamint az általa vezetett apparátusnak kizárólag az igazságügy ügykezelésével kapcsolatban lehetnek feladatai. Az igazságügy irányításában az államelnöknek sem lehet szerepe. Következésképp szorgalmazzuk, hogy: a) a bírák kinevezésére kizárólag a bíróságok elnökei, illetve a szakmai testületek tehessenek javaslatot, az államelnök pedig ennek alapján nevezzen ki mérlegelési és felülbírálati jogkör nélkül; b) a területi bíróságok átszervezése során figyelembe kell venni, hogy egyetlen állampolgárnak se kelljen több mint 50 km-t utaznia alapfokú peres ügye intézéséért. Az igazságügy szolgáltató jellegének kihangsúlyozása, a lakosság és az igazságszolgáltatás közötti viszony javítása és az európai normákhoz való közelítése érdekében a következőket javasoljuk: a) az új európai normáknak megfelelő Polgári Törvénykönyv és Polgári Eljárási Törvénykönyv mihamarabbi effektív életbeléptetését, annak anyagi hátterének megteremtésével együtt; b) a Büntető Törvénykönyv és a Büntető Eljárási Törvénykönyv mihamarabbi effektív életbeléptetését, annak anyagi hátterének megteremtésével együtt; 27


Parlamenti választási program 2012–2016

c) a büntető eljárás nyomán az emberi jogok tiszteletben tartását, az ügyészek és más nyomozóhatóságok visszaéléseinek megszüntetését, illetve a vétkesek felelősségre vonását, beleértve az illegális lehallgatások gyakorlatát is; d) a büntetés-végrehajtási törvény és az új Büntető Törvénykönyv mielőbbi összhangba hozását; e) az életbeléptetett új törvénykönyvek stabilitásának biztosítását; f) az igazságügyi rendszer informatizálásának megvalósítását; g) az európai uniós normarendszer minél teljesebb átültetését a hazai jogrendbe; h) a hazai esetjog következetes és állandó monitorizálását a bírósági döntések egységesítése érdekében; i) a Bírák Legfelsőbb Tanácsa döntései nyilvánosságának és átláthatóságának biztosítását; j) a kiskorúakra vonatkozó törvénykezés hatékonyabbá tételét; k) a nemzetközi igazságügyi együttműködés intézményrendszerének és jogi keretének megerősítését; l) az anyanyelv használatának biztosítását szóban és írásban mind a polgári, mind pedig a büntetőjogi perekben. A korrupció elleni határozott fellépés A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megítélése szerint a korrupció elleni harc leghatékonyabb eszköze okainak megszüntetése, tekintettel arra, hogy a korrupció elsődleges forrását az állam túlhatalma, a központosított közigazgatás, a bürokrácia, valamint a nyilvánosság hiánya képezi. Szövetségünk e tekintetben a következőket javasolja: a) a közigazgatás decentralizációjának folytatását, olyan értelemben, hogy a központosított hatásköröket osszák le a választott helyhatóságoknak, esetleg régióknak; b) a civilszervezetek bevonását a közigazgatási döntések előkészítésébe; c) érvényt kell szerezni – akár szankciók alkalmazásával is – a közigazgatási döntések átláthatóságáról és a nyilvános információkhoz történő szabad hozzáférésről szóló törvények előírásainak.

28


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

A korrupcióellenes harc másodlagos eszköze a büntetőpolitika olyan alakítása, amely egyrészt megfelelő visszatartó erőt jelent a korrupciós ügyletek potenciális elkövetői számára, másrészt pedig biztosítja a korrupciós cselekmények elkövetőinek felderítését. Ennek érdekében szükség van a bűnüldöző és nyomozó hatóságok hatékonyságának növelésére, illetve az eljárások politikai befolyásolásának megszüntetésére. Ezért: a) a rendőrség és az ügyészség soraiba olyan személyeket kell alkalmazni, akik megfelelő helyismerettel és információkkal rendelkeznek a helyi közösségről, és beszélik a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvét; b) intézményes keretet kell létrehozni a rendőrség és a civilszervezetek együttműködésére. Alkotmánymódosítás Az elmúlt 21 év, akárcsak a 2003-as alkotmánymódosítás óta eltelt idő politikai, társadalmi tapasztalata indokolttá teszi az átfogó alkotmánymódosítást, az alkotmányreformot. Szorgalmazzuk: a) a nemzetállam fogalmának törlését; b) az állam fogalmának az Európai Unió szemléletével összhangban lévő meghatározását; c) a hatalommegosztás alkotmányos elvének az alkotmányban való egyértelmű, működőképes leírását a társadalmi elvárásoknak és az európai tendenciáknak megfelelően, a parlament és az önkormányzatok erejének növelését az államelnök és a központi adminisztráció erejének csökkentésével egy időben; d) a szuverenitás fogalmának, mai európai értelmének alkotmányos meghatározását; e) a szubszidiaritás fogalmának rögzítését, tartalmának alkotmányos meghatározását; f) az alapvető állampolgári jogok bővítését, különösen az EU Alapjogi Chartájának megfelelően; g) a nemzeti közösségek számára az önazonosságuk megőrzésével, kifejezésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben esetenként 29


Parlamenti választási program 2012–2016

h) i) j) k)

kizárólagos, máskor együttdöntési jogkörök, hatáskörök és megfelelő végrehajtási eszközlehetőségek biztosítását; az autonómiaformák lehetőségének és jogának alkotmányos biztosítását; az arányos képviseletet biztosító választási rendszer alkotmányos alapelveinek a rögzítését és garantálását; a törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek teljes megszüntetését vagy szabályozási tárgykörének drasztikus leszűkítését; alkotmányos meghatározását a régióknak mint olyan közigazgatási egységeknek, amelyek önálló döntéshozatali és végrehajtó testületekkel és hatáskörökkel rendelkeznek, melyeket a központi hatalomtól vesznek át. Alkotmányba kellene rögzíteni azt az EU-s alapelvet, mely szerint a régiók létrehozásában tiszteletben kell tartani a történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális együvé tartozás elvét.

2. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS Költségvetés, államháztartás, adópolitika A Romániai Magyar Demokrata Szövetség gazdaságpolitikájának kerete az európai fenntartható fejlesztési modell, ennek alapja pedig az európai szociális piacgazdaság, amely a válságból való kilábalásra és a válság utáni fenntartható gazdasági növekedésre is hatékony eszköztárat biztosít. A célok eléréséhez szükséges intézkedések kiemelt irányvonalai az Európai Unió 2020 stratégiájában vannak megfogalmazva. Az RMDSZ az európai tendenciákkal összehangolt közpolitikákat szorgalmaz, melyek az EU 2014–2020 közötti hétéves költségvetési tervezési időszakára tekintenek előre. Meg kell újítani a költségvetési és a fiskális politikát. A Szövetség költségvetési és adópolitikai reformot szorgalmaz, melyet 2013-ban kell megalapozni oly módon, hogy széles körű társadalmi párbeszédre és minél átfogóbb politikai konszenzusra épüljön. Szorgalmazzuk a 2014–2020 Fiskális és Költségvetési Keretstratégia megalkotását, ennek parlamenti vitáját és többpárti kompromisszumra épülő elfogadását 2013 első felében. A Keretstratégia fontos célkitűzései közé soroljuk a makrogazdasági egyensúlyok biztosítását, a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzését, a maastrichti konvergenciakritériumok és az EU-val szemben vállalt kötelezettségek teljesítését, az európai közös fizetőeszköz bevezetését. 30


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

Át kell alakítani az állami költségvetés szerkezetét. Szorgalmazzuk a többéves költségvetési keretre épülő rendszer bevezetését az átláthatóság és tervezhetőség, valamint a hatékony és költségtakarékos végrehajtás elősegítésének céljából. A költségvetés épüljön programokra, legyen követhető és a végrehajtás szempontjából számon kérhető, tartalmazzon megfelelő gazdaságösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket. Az új munkahelyek teremtése a reálgazdaság teljesítményének függvénye, ezért a költségvetésnek az ipari termelékenységet és a gazdasági versenyképességet növelő előírásait többszörösen növelni kell. Az állami költségvetés ne finanszírozzon EU-s alapokból megvalósítható beruházásokat vagy terveket, de biztosítsa maradéktalanul az EU-s alapokból finanszírozott beruházások társfinanszírozását. Az adópolitika a fenntartható gazdasági növekedés eszköze, ezért stabilnak, kiszámíthatónak és átláthatónak kell lennie. 2003-as évi megalkotása óta az Adótörvénykönyv átlagban évente 10-szer módosult, ezért az RMDSZ szorgalmazza az Adótörvénykönyv parlamenti vitáját, az ellentétes hatásokat generáló rendelkezések összehangolását és az új törvénykezés 2013 első felében való véglegesítését, összhangban az új 2014–2020 Fiskális és Költségvetési Keretstratégiával. Az egykulcsos adó versenyképességi előnyt biztosít, melyet középtávon nem indokolt feladni. A munkavállalás ösztönzése, a külföldi beruházások vonzása, a kis- és középvállalkozók támogatása, az új munkahelyek teremtése szempontjából bizonyítottan előnyös adózási rendszer átalakítását, a progresszív adózás esetleges bevezetését mélyreható hatástanulmánynak kell megelőznie, ennek perspektívája a 2020. év kell hogy legyen. A méltányos közteherviselés az RMDSZ alapelvei közé tartozik, ezért javasoljuk egy ideiglenes, a nagy személyi jövedelmekre kivetett különadó bevezetését. A szolidaritási adó az évi 100 ezer lejt meghaladó globális jövedelmet teljesítő természetes személy adóalanyokat érinti, a megszabott értéket meghaladó jövedelemre kivetett különadó kulcsa 40%, a különadó alkalmazási ideje három év. Az államháztartás jövedelmeit növelni kell, ennek két útját szorgalmazza az RMDSZ: az adózás hatékonyságának növelése (az adócsalás visszaszorítása), valamint az adóalap kiterjesztése (az informális gazdaság csökkentése). Szorgalmazzuk az adóhivatalok, valamint a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörrel rendelkező fiskális intézményrendszer mélyreható reformját, az informatizálást és az e-adminisztráció általánosítását. Az adózási fegyelem javítását és az informális gazdaság visszaszorítását célzó intézkedések 31


Parlamenti választási program 2012–2016

már rövid távon is a költségvetés bevételeinek, a nemzeti összterméknek (GDP) 3-5%-ra becsülhető javulását hozzák. Azonnali intézkedéseket szorgalmazunk a hozzáadott értékadó (TVA) jelenlegi 54%-os begyűjtési arányának 15-16%-kal való javításának érdekében. Támogatjuk a hozzáadott értékadó a gazdasági válságot megelőző, 19%-os kulcsra való visszahelyezését. A munkaerőre és a tőkére nehezedő adóteher egyensúlya a hatékony adózás egyik alapfeltétele. A társadalombiztosítási (CAS) adóteher jelenlegi, 44,5%-os szintje elősegíti az informális munkavállalást, ezért az RMDSZ szorgalmazza a társadalombiztosítási járulékok két lépésben történő csökkentését: először 3,5%-kal a munkaadót és 2,5%-kal a munkavállalót terhelő járulékot kell csökkenteni, majd újabb 2-2%-os könnyítést kell alkalmazni mindkét adóalany esetében. A monetáris politika fő célkitűzése az árak stabilitása, eszköze pedig az infláció megszabott keretekben történő csökkentése. Szorgalmazzuk a monetáris, fiskális és költségvetési politikák jobb összehangolását a makrogazdasági célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében. Az euróövezethez való csatlakozás az uniós felzárkózás fontos lépése. A közös fizetőeszköz bevezetéséhez meg kell teremteni a szükséges gazdasági és makrostabilitási előfeltételeket, csakis ezáltal lesznek állampolgáraink, vállalkozóink és a társadalom egésze a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozásnak a nyertesei. A helyi közpénzügyek állapotát sürgősen javítani kell, szorgalmazzuk a pénzügyi decentralizáció folytatását és újabb jövedelemforrások helyi szintre rendelését, arányosan a közigazgatási decentralizáció során helyi szintre utalt hatáskörök és feladatok finanszírozási szükségleteivel. A személyi jövedelemadó fontos forrása a helyi költségvetéseknek, szorgalmazzuk a SZJA gazdálkodásának két lépésben történő kiigazítását: első lépésben a SZJA 80%-a maradjon helyben (45% a helyi, 12% a megyei szintre, 23% pedig az önkormányzati költségvetések kiegészítésére), második lépésben pedig el kell dönteni a teljes SZJA helyben maradását, helyi szintű gazdálkodását. Szorgalmazzuk, hogy az önkormányzati költségvetések kiegészítése kerüljön vissza a megyei önkormányzatok hatáskörébe. A gazdasági növekedés húzóágazatai a következő években a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejlesztése, beleértve a digitális infrastruktúrát is, valamint az energiaszektor, ideértve a megújuló energiát és az energiahatékonyság növelését. Az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 – A közösség által irányított helyi fejlesztés című terv utat mutat a három húzóágazat 32


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

területén elnyerhető vissza nem térítendő EU-s támogatások megszerzéséhez. A közösségeink által irányított helyi fejlesztés A gazdasági visszaesésből való kilábaláshoz intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre van szükségünk. Az intelligens, fenntartható és inkluzív térségek létrehozásához létfontosságú a megfelelő térségre összpontosító, integrált területi stratégia megalkotása. Európában 2020-ig az egyes térségek/régiók jellemzőinek és értékeinek azonosítására épülő versenyelőnyök kiaknázása jelenti a sikeres talpon maradás kulcsát. Románia a 2012. szeptember 30-án nyilvánosságra hozott adatok szerint a Strukturális Alapokból rendelkezésre álló több mint 19 milliárd eurónak majdnem 10%-át (pontosan 9,67%), míg a vidékfejlesztésre szánt mintegy 10 milliárd eurónak 19,9%-át volt képes megszerezni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció során mintegy 100 000 család, több mint kétszázötvenezer ember mondott véleményt a saját helyzetéről és az érdekképviselet tennivalóiról. A konzultációból származó elvárásoknak megfelelően, összhangban az Európai Unió által elfogadott Európa 2020 prioritásrendszerrel elkészült az egész Erdélyre vonatkozó fejlesztési terv. Ez a fejlesztési prioritások mentén útmutatást kíván adni a következő évek pozitív jövőképéhez. Erdély európaiságának fontos jellemzője az egység a sokszínűségben, a székelyföldi, bánsági, közép-erdélyi és partiumi sajátosságok érvényesítése. Úgy tekintjük, hogy az Erdély 2020 fejlesztési terv megfelelő keretet és lehetőséget ad arra, hogy a következő években rátérjünk a felzárkózás útjára, és a jövő elhozza a gyarapodó társadalmat a szülőföldön. Az Erdély 2020 alapján javasolt Operatív Program beilleszthető Románia Közös Stratégiai Keretébe. Olyan eszköz, mely kiküszöböli az elmúlt időszak forrásbevonási kudarcának okait. Végrehajtása szavatolja a gazdasági-pénzügyi válság súlyosbodását megakadályozó pénzforrások előteremtését. A térségünket érintő számos – gazdasági, környezeti és társadalmi – kihívás miatt integrált és földrajzilag megalapozott megközelítésre van szükség a problémák hatékony kezeléséhez. Románia forrásbevonási ku-

33


Parlamenti választási program 2012–2016

darcának elsődleges oka a célszerűtlen régiós felosztásra épülő országos keretrendszer. Arra is fel kell készülnünk, hogy 2013-ban sor kerül a fejlesztési régiók megkésett – és félő, hogy ezúttal sem a fejlesztéspolitikai szempontokat szem előtt tartó – átalakítására. A kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is az Európai Unió számunkra felhasználható fejlesztéspolitikai eszközei lesznek. A közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillére, melynek az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap jelenti a pénzügyi forrást, a vidéki élet minősége javulásának letéteményese. Erdély, a Részek és a Bánság magyarságának többsége vidéken él, ott, ahol az alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása továbbra is fontos célkitűzés. A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése kiegészíti a közösségi szolgáltatások bővítését. Támogatni kell a fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozásainak beindítását, valamint a mezőgazdasági háztartások azon tagjait, akik nem mezőgazdasági tevékenységeket kívánnak folytatni. Fejleszteni kell a mezőgazdasági üzemeket, korszerűsíteni kell a kapcsolódó infrastruktúrát. A kohéziós politika–regionális konvergencia pillérének egyik forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Ebből kell fejleszteni a regionális és helyi egészségügyi és szociális infrastruktúrát. Csökkenteni kell az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségeket. Gyorsítani kell az átállást az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra. Támogatni kell a kis- és középvállalatokat a nemzetközivé válás folyamatában. Ösztönözni kell új cégek alapítását. A kohéziós politika–regionális konvergencia pillérének másik forrása az Európai Szociális Alap. Ebből kell támogatni olyan kezdeményezéseket, melyeknek célja a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a korai gyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban. Biztosítani kell a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat is. Ösztönözni kell az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférést, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé 34


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

tételét, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítását. A kohéziós politika külön pillérének nyújt forrásokat a Kohéziós Alap. Ebből támogatni lehetne a kis- és középvállalkozásokban az energiahatékonyságot és a megújuló energiák felhasználását. A közcélú infrastruktúrákban hasonlóképpen támogatni kell az energiahatékonyságot és a megújuló energiák felhasználását. Óvnunk kell a biológiai sokféleséget, beleértve a zöld infrastruktúrák helyreállítását is. Célunk a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése. Támogatni fogjuk a magas szintű foglalkoztatás ösztönzését és a minőségi munkahelyek megteremtését. Bátorítanunk kell a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitását és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodását. Ehhez magas színvonalú oktatást és képzést kell biztosítanunk. Ösztönöznünk kell a nemek közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet. Erősíteni fogjuk a társadalmi befogadást és a szegénység leküzdését. Erdély mint európai régió sikere úgy biztosított, hogy fejlesztési tervünket, az Erdély 2020-at összehangoljuk az EU prioritásaival, és ezeket kell majd beépíteni Románia nemzeti fejlesztési stratégiájába. Kis- és középvállalkozások támogatása A gazdasági válság elhúzódása miatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyre nagyobb hangsúlyt helyez a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a foglalkoztatottság bővítésére és a vállalkozások versenyképességének javítására. Ennek egyik fontos eszköze a kis- és középvállalkozások támogatása, hiszen ez a szektor adja a működő vállalkozások 99,7 százalékát, munkahelyeket biztosít a versenyszférában a dolgozók 65-67 százalékának, és a bruttó hazai össztermék (GDP) 65 százalékát állítja elő. A kis- és közepes vállalkozások jelentik az erdélyi gazdaság gerincét. A következő években az újonnan létrejövő munkahelyek döntő többsége nem a multinacionális cégeknek, hanem a kis- és középvállalkozások tevékenységének lesznek köszönhetőek. Az RMDSZ stratégiájában a támogató szabályozási környezet kialakítását, az intézményrendszer egyszerűsítését, a támogatások kihelyezésének 35


Parlamenti választási program 2012–2016

gyorsítását, a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló források bővítését és a pótlólagos forráshoz jutást biztosító pénzügyi rendszer kialakítását tűzte ki célul. Szorgalmazzuk az állami költségvetésből a kis- és középvállalkozások támogatására elkülönített összegek lényeges emelését. Szükséges a támogatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a rendszer átláthatóságának növelése, ugyanakkor az állami támogatásoknak az ipari termelékenység és a gazdasági versenyképesség növelését kell célozniuk. Támogatjuk a Mihail Kogălniceanu-program – amelynek célja a kis- és középvállalkozások támogatása a hitelfelvétel lehetőségeinek bővítésével – és más, a kis- és középvállalkozások céltámogatását szolgáló eszköz kiemelt finanszírozását. Fontosnak tartjuk a bankok által történő elbírálás felgyorsítását, az egyéves hitelezési időtartam megnövelését két évre. Lényeges, hogy az állami költségvetésből származó támogatások ne célozzák ugyanazokat a területeket, amelyeken európai uniós vissza nem térítendő támogatások érhetők el. Kiemelten fontosnak tartjuk a Szövetség által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervben azonosított prioritások EU-s alapokból történő megfelelő finanszírozását. Célunk a kis- és középvállalkozások EU-s alapokhoz való hozzáférésének egyszerűsítése, a vissza nem térítendő támogatások elnyeréséhez szükséges társfinanszírozási mechanizmusok (beleértve az Országos Garanciaalap működését is) gördülékenyebbé tétele. Támogatni kell a kis- és középvállalkozások hozzáférését az EU belső piacához, valamint ezek nemzetközi kereskedelmi tevékenységét. Az RMDSZ szorgalmazza a kis- és középvállalkozásokat érintő szabályozások kön�nyítését, az őket sújtó bürokrácia csökkentését, a helyi adók és illetékek rendszerének egyszerűsítését. Ésszerűsíteni kell a tevékenységükhöz szükséges engedélyezési procedúrákat, az engedélyek számának csökkentése és azok összevonása által. A vállalkozásbarát környezet megteremtésének feltételeként az RMDSZ szorgalmazza az e-kormányzás és e-közigazgatás eszközeinek mihamarabbi és teljes körű alkalmazását. Kezdeményezzük a vidéki vállalkozások fejlesztését kombinált mikro­ hitel program keretén belül. Ennek lényege, hogy a piacnál kedvezőbb kamatozású hitellel párhuzamosan vissza nem térítendő támogatáshoz is jut az a pályázó, aki 10%-os önrészt biztosít. Szorgalmazzuk az uniós operatív programokban szereplő vissza nem térítendő támogatások keretében a számviteli, adóügyi, kockázatelemzési tanácsadás, valamint a közbeszerzési eljárási tanácsadás elszámolhatóságát. 36


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

Az RMDSZ szorgalmazza az európai modellre megalkotott Kkv-teszt alkalmazását Romániában. Minden új gazdasági témájú kormányzati rendelkezésről készüljön kötelező módon kkv hatástanulmány. Negatív eredmény esetén a készülő új szabályozást a törvényhozási folyamatban módosítani kell, hozzájárulva az üzletbarát törvénykezés megteremtéséhez. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó erejének növelése. Ezért szükségesnek tartjuk: a) a mezőgazdaság fokozatos beillesztését egy komplex vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek; b) az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján kidolgozni a Romániában alkalmazható differenciált támogatási rendszert, előnyben részesítve a 35 év alatti fiatal gazdálkodókat, egyéni vállalkozókat, családi gazdaságokat; c) egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő agrártámogatási rendszer kidolgozását és bevezetését oly módon, hogy a civilszervezetek és közbirtokosságok számára is biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, konzultáció és véleményezés; d) helyi agrár-tanácsadási hálózat kiépítését önkormányzati, illetve uniós forrásokból; e) az EU egyes tagországaiban jól bevált tulajdonszerzési szabályok és korlátozások alkalmazását, és új földhasználati törvény kidolgozását, amelynek leglényegesebb előírásai között szerepelne a helyben lakás, illetve gazdálkodás, a mezőgazdasági tevékenység gyakorlása, a szakképzettség és a helyi érdekek figyelembevételével;

37


Parlamenti választási program 2012–2016

f) a tulajdonjog garantálását, a birtok egységének védelmét, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtokstruktúra feltételeinek kialakítását; g) az agrártermelés természeti kockázatának minimalizálása érdekében katasztrófakárok enyhítését elősegítő rendszer kialakítása, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítását egy elkülönített katasztrófaalap létrehozásával; h) a kataszteri nyilvántartás reformját, amely elengedhetetlen a földterületek adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a földterületek piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához; i) a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésének megkezdését; j) a vidéki mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését, figyelembe véve a helyi közösség érdekeit; k) a leromlott mezőgazdasági területek erdősítését, a vágásterületek felújítását a további talajerózió megakadályozása érdekében, valamint egy olyan támogatási rendszer kialakítását, mely az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi helyekkel és erdei utakkal történő ellátását célozza; l) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2007–2013-ban szereplő összes kiírása operacionálissá tételét, beleértve a Natura 2000-rel, illetve a korai mezőgazdasági nyugdíjazással kapcsolatos kiírásokat is; m) termelői és értékesítési termékszövetkezetek létrehozásának motiválását a zöldség, gyümölcs, tej és hús ágazatban, önkormányzati és hazai költségvetésbeli forrásokkal. A vidéki jelleg mutatóinak mind nemzeti, mind EU-s szabványok szerinti értékelése azt mutatja, hogy az ország jelentős része és a társadalom meghatározó hányada vidéki besorolás alá tartozik. A legfrissebb statisztikák szerint Románia területének 87,1%-a vidéki jellegű, lakosságának 45,1%-a ezekben a térségekben él. Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően. Ezek érdekében szükséges:

38


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

a) a vidéki infrastruktúra fejlesztésének szorgalmazása úgy, hogy a falusi emberek életfeltételei, esélyei fokozatosan közelítsenek a városiakhoz; b) a vidék megtartó erejének növelése céljából azon gazdák, illetve családi gazdaságok támogatása, akik főfoglalkozásban mezőgazdasági vállalkozók, és elsősorban piacra termelnek gyümölcsöt és zöldséget, illetve húst és tejet; c) a hegyvidéki települések esetében létező besorolási rendszer módosítása a valós helyzetnek megfelelően; d) a tagosítás támogatása azokon a településeken (különösen Székely­ földön), ahol a nadrágszíjparcellák nem teszik lehetővé az ésszerű gazdálkodást. e) az új agrárerdészeti jövedelemforrások termelésének támogatása (zöld energia, biomassza, energia), támogatást szabályozó jogszabályok kidolgozása, elfogadtatása a közösségi agrárpolitikával összhangban. f) módosítani az adóügyi törvénykönyv és a gyepgazdálkodási törvény előírásait oly módon, hogy a közbirtokosságok eleget tudjanak tenni az alapszabályzatukban rögzített társadalmi elvárásoknak. A romániai mezőgazdaság sajátos családi gazdálkodási szerkezetre épül. Vidékfejlesztési koncepciónk alapvető értékként fogja fel a családi gazdálkodási modellt, és ennek fejlesztését tűzi ki célul. Ezért sajátos stratégia kidolgozására van szükség, amely beépül az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési rendszerekbe. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása érdekében szükséges a családi gazdaságok törvényének megalkotása, a családi gazdaságok kiemelt EU-konform támogatási rendszerének megalkotása. Ezen belül kiemelt támogatást nyer az állattenyésztési ágazat, illetve a takarmánytermesztés. Továbbá az ágazat fejlesztésének hatékonyságát növeli egy olyan szövetkezeti jellegű értékesítési hálózat, amely piacgazdálkodási szinten képviseli a gazdák érdekeit. Ezzel párhuzamosan ösztönözni kell a raktározási felületek kiépítését önkormányzati és európai uniós alapokból. Bár Európa nagy élelmiszeripari vállalkozásai gyakran az új irányzatok élvonalában találhatók, új termékek és eljárások bevezetése jelentősen hozzájárulhat a kisebb feldolgozók és gazdaságok teljesítményének növeléséhez. A vidéki gazdaságban komoly lehetőség van új termékek létrehozására és forgalomba hozatalára, minőségi programok révén több érték vidéken tartására – ehhez kellő szakmai, technológiai és anyagi 39


Parlamenti választási program 2012–2016

támogatást kell biztosítani főként azon gazdálkodók részére, akik elsősorban bioélelmiszereket termelnek. Ennek érdekében kiemelten támogatjuk kistérségenként hús-, tej-, erdei gyümölcs-feldolgozó egységek létrehozását a sajátos, tájjellegű termékek piacra juttatása céljából.

3. FEJLŐDŐ INFRASTRUKTÚRA A gazdasági válság következtében az infrastrukturális beruházásokra fordítható állami beruházások mértéke csökkent, főként a vidéki infrastruktúra fejlesztésének támogatása került háttérbe. Ennek ellenére folytatni kell az állami beruházásokat, és újabb stratégiákat kell kidolgozni az infrastrukturális hiányosságok kiküszöbölésére. A különféle infrastrukturális beruházások feladata megoszlik az önkormányzatok és a kormányzati intézmények között. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző kormányzati szintek összehangolt stratégiát dolgozzanak ki helyi (települési, kistérségi, illetve metropolisz övezetben), regionális és országos szinten. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is prioritásnak tekinti a közlekedési infrastruktúra javítását, az országos és megyei utak mellett szükségesnek tartja a közlekedési folyosók, autópályák és egy korszerű vasúti hálózat létrehozását. Számunkra prioritás a Nagy­ várad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya építésének befejezése, a Dél-Erdélyen áthaladó Nagylak–Arad–Brassó–Bukarest, valamint a Szatmárnémetit Nagyváraddal és Araddal, Temesvárral összekötő út gyorsforgalmi úttá való fejlesztése, illetve az ezekhez kapcsolódó utak és határátkelőhelyek kiépítése. Az RMDSZ kiemelt célnak tekinti a Marosvásárhely– Iași autópálya megépítését, amely áthalad Székelyföldön is, hozzákapcsolva így e számunkra kiemelt jelentőségű területet az erdélyi és nemzetközi szállítási folyosóhoz. Fontosnak tartjuk a kis- és közepes városok elkerülő útjainak, illetve körgyűrűinek kiépítését. Halaszthatatlan és elkerülhetetlen a Román Vasutak modernizációja, kiemelten a Brassó–Déda–Marosvásárhely útvonalon, valamint a vasúti teherszállítás, kombinált fuvarozás és az ehhez kapcsolódó logisztikai központok építése.

40


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

Fontosnak tartjuk az Erdély területén működő repterek minél hatékonyabbá tételét, és támogatjuk a Brassó melletti reptér létrehozását, ezzel is segítve Székelyföld bekapcsolódását a nemzetközi közlekedésbe. A vidéki infrastruktúra kiépítése továbbra is prioritás az RMDSZ számára, különös tekintettel a közművesítési beruházásokra, mint az ivóvíz- és csatornahálózatok, a korszerű szennyvíztisztító rendszerek, valamint az elektromos áramszolgáltatás bevezetése. Támogatjuk az energiatakarékos és környezetkímélő technológiák bevezetését és alkalmazását, valamint a megújuló és zöld energiaforrások kiaknázását. Ezen technológiák alkalmazása megoldást jelenthetne a parlagon fekvő mezőgazdasági területek hasznosítására is. Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és részben tulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvényesítéséről, valamint a természeti környezet védelméről. Az RMDSZ támogatja a lakások hőszigetelését célzó beruházások folytatását csakúgy, mint a különböző sportlétesítmények, a vidéki és kisvárosi művelődési házak építését, illetve rehabilitációját. Modernizációs cél az erdélyi települések internet-lefedettségének növelése, a világhálóhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése, a széles sávú internetes hálózatok kiépítése egész Romániában, hiszen ezek mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődést segítik.

4. EGÉSZSÉGÜGY Az egészséghez való jog alapvető emberi és közösségi jog. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célja, hogy növelje az emberek egészségben leélt életévéinek számát, és lehetővé tegye a betegek gyógyulását, illetve életminőségének javulását. Az egészséget társadalmi és gazdasági értéknek is tekintjük, amelynek megőrzése és ápolása elengedhetetlen az innovatív és fenntartható gazdasági fejlődéshez. Alapvető egészségpolitikai értékválasztásunk az igazságosság, méltányosság, fenntarthatóság és hatékonyság. A kórház-decentralizáció pozitív eredményeinek felhasználásával az önkormányzatok kezelésébe utalt kórházak működésének továbbfejlesztése prioritás közösségünk tagjainak ellátása szempontjából. 41


Parlamenti választási program 2012–2016

A jogszabályok tiszteletben tartása és az ellenőrzési felügyelet megerősítése mellett Szövetségünk támogatja a szektorsemlegesség érvényesülését a magán-, illetve közintézmények finanszírozása terén. Szorgalmazzuk a betegek hatásosabb ellátását biztosító alternatív forrásbevonást azokon a szakterületeken, ahol az állami szektor nincs vagy csak kismértékben van jelen (pl. idős betegek ellátása területén, otthoni betegellátás esetén). Támogatjuk kompenzációs mechanizmusok kialakítását az Európai Unióban úgy, hogy prioritásként kezeljék az egészségügyi humán erőforrás kérdését, és megteremtsék annak uniós szabályozását. Célunk a méltányos, betegközpontú, európai színvonalú ellátási rendszer kialakítása – ezért szorgalmazzuk az egészségügyi reform folytatását és befejezését. Fontosnak tartjuk: a) az egészségügyre szánt éves költségvetési források fokozatos növelését úgy, hogy 2016-ra elérje a bruttó nemzeti össztermék 6%-át; b) a kétfejű vezetési rendszer megszüntetését az egészségügyben: a koordinált, hatékony egészségpolitika véghez viteléhez feltétlenül szükséges az egységes stratégia mentén való működés; c) hatékony, európai normáknak megfelelő egészségügyi informatikai rendszer működtetését, az egészségügyi biztosítási kártya mihamarabbi bevezetését; d) a 2010–2012-es periódusban támogatott nagy infrastrukturális beruházások folytatását, figyelembe véve a határ menti megyék fokozott kiszolgáltatottságát a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uniós direktíva (2013 októbere) hatályba lépése után; e) az irányított betegellátási rendszerek elveinek kidolgozását egészségügyi fejlesztési régiók szintjén, a szakmai kompetenciák és a felszereltség figyelembe vételével; f) a jogharmonizáció folytatását, a hatékonyan működő ellátási rendszer megteremtését, új működési formák bevezetését (pl. kórházak működtetése alapítványok által) modern közegészségügyi törvény elfogadásával; g) az országos egészségügyi programok átszervezését: fejleszteni kell a prevenciós országos programokat, a gyógyító célúakat pedig, biztosítottak esetében, az alanyi jogon járó ellátásba kell áthelyezni;

42


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

h) az egészségügyi biztosítási alap célirányos, kizárólag a biztosított beteg javára történő és átlátható kezelését, felhasználását; i) az egészségbiztosításban a 2011-től bevezetett több éves költségvetési rendszer folytatását, a kiszámíthatóság és a hatékony tervezhetőség érdekében; j) a háziorvosi intézmény megerősítését, amit jelentősebb (középtávon az összegészségügyi kiadások 12%-át kitevő) forráskiutalással és a háziorvos szerepének felértékelésével, hatáskörének kiterjesztésével kívánunk megvalósítani; k) a járóbeteg-ellátás, illetve a napi és egynapos ellátási formák fejlesztését a sokkal költségesebb hosszabb távú kórházi beutalásokkal szemben; l) az egészségügyi dolgozókat ösztönző alternatív fizetési rendszer kidolgozását, amely csökkentené a szakemberek kivándorlását, és megfelelő elismerést hozna a szakma iránt elhivatott orvosoknak és ápolóknak; m) a műhiba-törvénykezés módosítását a hatékonyabb működés, valamint a gyors és arányos kártérítés kifizetése érdekében, olyan tőkefelhalmozó műhiba-biztosítási rendszer kialakítását, amely megelőző célú projektek finanszírozását tenné lehetővé; n) az anyanyelv használatának biztosítását az egészségügyben, a 46/2003as törvény szellemében.

5. LÉT- ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁG A szociális védelem az európai társadalmi modell alapvető komponense. Az Európai Unióban általánosan elfogadott, hogy a szociálpolitikáknak minden időben (az alacsony és a magas gazdasági növekedés időszakában is) jelen kell lenniük. A pénzügyi-gazdasági válság miatt az ország lakosságának súlyos terheket kell elviselnie, de úgy véljük, hogy ennek a teherviselésnek igazságosabbnak kell lennie, és az arányosság elve alapján kell működnie. A teher súlyát nemcsak a kisjövedelmű kategóriáknak kell viselniük. Az elmúlt években számos szociális reform bevezetése valósult meg. Idesorolható a köznyugdíjrendszer, a magán és fakultatív nyugdíjbiztosítás, a szociális ellátás, a gyereknevelési támogatás, családi pótlék, a fogyatékos személyek társadalmi védelme, a munkanélküliek társadalmi integrálása, az időskorúak szociális védelme, lakásépítés a fiatalok számára stb. 43


Parlamenti választási program 2012–2016

Továbbra is fontosnak tartunk, kezdeményezünk és támogatunk minden reális szociális probléma megoldására vonatkozó intézkedést. A méltóságteljes élet biztosítása érdekében nagy figyelmet kell fordítani azokra a csoportokra, amelyek szociális okokból kifolyólag nem tudnak teljes értékű életet élni. A társadalmi megkülönböztetés, a szegénység, kiszolgáltatottság olyan tényezők, amelyek negatívan befolyásolják a teljes értékű életet, és szociális problémákat teremtenek. Ezért fő célunk a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Fontos a közösségsegítő szerep felvállalása, amely a szociálisan sérülékeny réteg tanácsadását, tájékoztatását, társadalmi beilleszkedését, valamint az állami és civilszervezetek által nyújtott szociális szolgáltatások hozzáférését biztosítja. Szociálpolitika Az egyik legfontosabb probléma az idősek életszínvonalának javítása. A gazdasági válság nyomása miatt szükségszerűen bevezetett megszorítások, intézkedések, a nyugdíjak befagyasztása, de a magas lakásfenntartási költségek, a szüntelenül növekvő közfogyasztási (főleg élelmiszer- és gyógyszer-) árak akadályozzák a méltóságteljes életet sok nyugdíjas számára. Ezért szorgalmazzuk: a) a nyugdíjak befagyasztásának megszüntetését, a nyugdíjak értékének emelését és vásárlóerejének megtartását; b) a 2012–2016 nyugdíjkorrekciós program kidolgozását és alkalmazását az egyes csoportok között jelentkező általános, tipikus aránytalanságok mérséklésére; c) a hatályban lévő nyugdíjtörvény méltánytalanságainak kiküszöbölését; a nyugdíjak és az állami fizetés halmozásának korlátozás nélküli lehetőségét. A jelenlegi korlátozó szabályozás nemcsak megalázó azokkal szemben, akik külön megdolgoztak a nyugdíjukért és a fizetésükért, hanem mélységesen alkotmányellenes is, a nyugdíjhoz való jog tulajdonjognak minősül, amit az állam nem sérthet meg; d) a nyugdíjak megadóztatásának felülvizsgálatát oly módon, hogy az adózási kötelezettség csak a speciális nyugdíjakra vonatkozzon; e) az özvegyi támogatásra való jogosultság feltételeinek jobbítását; f) a megyei nyugdíjpénztárak tevékenységének javítását; 44


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

g) a nyugdíjasok kedvezményes utazásánál tapasztalható visszaélések, akadályoztatások felszámolását; h) a nyugdíjasok üdültetési és orvosi kezelési körülményeinek javítását. A fogyatékosokat ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint a társadalom többi állampolgárát. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, társadalmi integrációjuk fontos szerepet kap céljaink közt. A fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében célszerű mind országos, mind önkormányzati szinten különböző rehabilitációs programokat kidolgozni. Küzdünk a bármilyen jellegű diszkriminációjuk kiküszöböléséért. Támogatunk bármilyen kezdeményezést, programot, erőforrást, amely a fogyatékos emberek szükségleteihez illeszkedik. A fogyatékkal élők teljes körű akadálymentes hozzáférhetősége mind a termékek, mind a szolgáltatások szintjén még mindig megoldatlan probléma. Ennek érdekében kivételes hangsúlyt fogunk fektetni arra, hogy a fogyatékkal élők minden területen könnyebben részt vehessenek a társadalmi életben. Az akadálymentesítés olyan feltételek biztosítását kell hogy jelentse a fogyatékkal élők számára, amelyek kiküszöbölik a fogyatékosságuk miatt elszenvedett hátrányokat. A fogyatékkal élők jogainak betartását hatékonyan és konkrétan kell ellenőrizni. A jelenlegi jogszabályokat viszont folyamatosan felül fogjuk vizsgálni, és az igényeknek megfelelően módosító javaslatokat fogunk megfogalmazni. Kezdeményezzük: a) a fogyatékkal élő személyek számára fenntartott ingyenes helyek biztosítását a felsőfokú közoktatásban; b) az egyetemisták számára – rászorultsági alapon – teljes ingyenes ellátás biztosítását, mind a közoktatásban, mind a magánoktatásban. A hátrányos helyzetben lévő települések lakóinak társadalmi integrációja érdekében, a területi hátrányokból fakadó esélyegyenlőtlenség csökkentésére szorgalmazzuk a munkahely-teremtési programok sürgős gyakorlatba ültetését, elsősorban humánerőforrás fejlesztésével és helyi partnerségi együttműködés kialakításával. A szociális gondozás jelentős részét a nonprofit szervezetek, egyházak vállalják fel. Ezek nagyrészt az idősek gondozási ellátását otthonokban és házi beteg/idős rendszerben valósítják meg, a fogyatékkal élők gondozását, foglalkoztatását, védelmét segítik, a gyermekek jogaiért és egy méltóságteljes élet megvalósításáért küzdenek, mindemellett sok más 45


Parlamenti választási program 2012–2016

szociális programot működtetnek. A hasonló intézmények megsegítésére nagy hangsúlyt kívánunk fordítani, munkájuk támogatására, finanszírozására kedvező feltételeket kívánunk teremteni. Folyamatosan küzdünk a szegénység csökkentéséért. Közösségünk tagjait bátorítjuk, éljenek a továbbtanulás nyújtotta lehetőséggel, mind az iskolai, mind a felnőtt tovább- és átképzésben. A képzés, a szakmai színvonal növeli a munkavállalás esélyeit, és csökkenti a szegénységet. Célunk a minél jobban kidolgozott, a munkaerő-piaci viszonyokhoz alkalmazkodni képes oktatás hozzáférésének biztosítása közösségünk tagjai részére. A foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség szintjének további csökkentése céljából szorgalmazzuk a különböző munkahely-teremtési programok további fejlesztését, finanszírozás és kedvező feltételek megteremtése révén. Különös figyelmet tulajdonítunk a fiatalok, fogyatékkal élők és a 45 év feletti munkanélküliek munkahelyi integrációjának. Szorgalmazzuk a szociális gazdaság működtetését, amely a hátrányos helyzetben lévő személyek foglalkoztatását, társadalmi integrációját segítené. A kedvezőtlen demográfiai tényezők, valamint a strukturális munkanélküliség együttes hatása következtében egyre fontosabbá válik a felnőttképzés, az egész életen át való tanulás kérdése. Támogatjuk a magyar nyelvű felnőttképzés hálózatának bővítését és erősítését, elsősorban a középfokú egészségügyi képzés és a számítástechnikai ismeretek oktatása tekintetében. Támogatjuk a munkahelyi képzést, az ezt ösztönző jogszabályi háttér további tökéletesítését. A foglalkoztatás növelésének érdekében korszerűbb munkaszervezési megoldásokat, valamint rugalmasabb foglalkoztatási konstrukciókat kell kidolgozni, mint például a távmunkát. Ez olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve melynek során a munkát, amely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszerint attól távol végzik. A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 76/2002 törvényt módosítani kell olyan értelemben, hogy azoknak a munkaadóknak lehessen több ösztönző támogatást biztosítani, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Támogatjuk és segítjük a munkaadók és munkavállalók közötti eredményes párbeszéd megteremtését, amely a munkatermelékenység növelését és a munkakörülmények javítását szolgálja. 46


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

A gazdasági szféra megerősítése, a vállalkozások ösztönzése, megmaradása, fejlődése fontos eleme a társadalmi életszínvonal biztosításának. Szorgalmazzuk az uniós alapok hatékonyabb felhasználását a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében. Fokozottabb figyelmet szentelünk a munkahelyi egészség és biztonság védelmének. Nem elégséges csupán a munkavédelmi EU-szabályok átvétele, azok érdemi alkalmazása és végrehajtási ellenőrzése még jelentős erőfeszítéseket igényel. Fontosnak tekintjük a szociális ellátó rendszert működtető szabályzatok folyamatos összehangolását a társadalmi és szociális igények dinamikájának megfelelően. A szociális ellátásoknak a közjót kell szolgálniuk egy méltányos rendszer képviseletében. Gyermekjogvédelem A gyermekjogvédelem az emberi jogok garantálását jelenti a gyermekek számára. Az alapvető jogokat, azaz az egészséges fejlődéshez (oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, szociális gondozáshoz), az erőszaktól való védelemhez, egyenlő bánásmódhoz, részvételhez stb. való jogot az államnak kell garantálnia. Ennek értelmében, az igazságügyi rendszer reformjának keretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szorgalmazza a gyermekbarát igazságszolgáltatás kialakítását Romániában. Ahhoz, hogy a gyermek legfelsőbb érdeke és a gyors eljárás elve érvényesülni tudjon a kiskorúakkal kapcsolatos ügyekben, szükség van a Kiskorú és Családügyi Törvényszékek felállítására országszerte, valamint tréningprogramokra a bírák számára. Ugyanakkor szükség van az eljárásrend gyermekbaráttá tételére annak érdekében, hogy a törvényszéki eljárás, amelyben a gyermek részt vesz, ne legyen káros hatással fejlődésére. A gyermekek neveléséért elsősorban a szülők felelősek, ezért a gyermekjogvédelem elválaszthatatlan a családvédelemtől. Ha a szülők, bármilyen oknál fogva, ideiglenesen vagy huzamosabb időn keresztül nem képesek megfelelő módon ellátni nevelői és gondozói feladataikat, akkor a szubszidiaritás elve alapján a közösségnek, illetve az államnak kell közbelépnie és segítséget nyújtania. Ennek megfelelően a helyi és a megyei önkormányzatokra hárul az a feladat, hogy azonosítsák azokat a csalá-

47


Parlamenti választási program 2012–2016

dokat, amelyek különböző okokból kifolyólag a szociális kirekesztettség veszélyével küzdenek, és szolgáltatásokat nyújtsanak számukra. A szociális beavatkozások hatékonnyá tételének céljából szükség van a szociális ellátórendszer reformjának folytatására. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ támogatja a közszolgáltatók monopol helyzetének megszüntetését a szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának növelése céljából. A civilszervezetek, egyházak hagyományosan fontos szerepet töltenek be az erdélyi szociális szolgáltató rendszerben. Fontosnak tartjuk ezek szerepének további erősítését, egy méltányos, átlátható, eredményközpontú, ellenőrzött állami támogatásrendszer kialakítása által. Szükség van továbbá a juttatásalapú szociális támogatórendszerről a szolgáltatásalapú támogatórendszerre való áttérésre. A társadalmi kirekesztettség, a gyermekszegénység felszámolása csakis területalapú, integrált, célirányos, rugalmas és összehangolt, fejlesztéselvű beavatkozások bevezetése által lehetséges. Ennek érdekében a Szövetség szorgalmazza a területalapú integrált szociális felzárkóztatási és fejlesztési stratégiák kidolgozását és gyakorlatba ültetését, felhasználva minden, európai uniós tagországként rendelkezésre álló forrást (lásd Erdély 2020). Az állam garantálja az oktatáshoz való jogot, azonban ennek gyakorlását nagyon gyakran megakadályozzák azok a tényezők, amelyek a társadalmi kirekesztettséggel függenek össze: az anyagi feltételek hiánya, a területi elszigeteltség, a gyermekek munkába való bevonása stb. Ezek kiküszöbölése elengedhetetlen annak érdekében, hogy minden iskoláskorú gyermek be legyen íratva az iskolába, és sikeresen el is végezze azt. Ennek értelmében támogatjuk a közösségi központok kialakítását, mivel ez a szolgáltatás központi szerepet tölt be a gyermek- és családvédelmi, valamint az ifjúsági tevékenységek területén. Hangsúlyt fektetünk az iskola előtti oktatásra is, az óvodai és bölcsődei hálózatok kialakítására, mivel szükség van egy jó minőségű, önkormányzat által támogatott, rugalmas nappali gondozói-oktatói szolgáltatási rendszer kiépítésére 6 éves kor alatti gyermekek számára.

48


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

6. IFJÚSÁG ÉS SPORT A romániai magyar ifjúság érdekeinek képviseletét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség stratégiai fontosságú célnak tekinti. A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövőjének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülőföldön való megmaradás egyéni és közösségi érték, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója. A Szövetség szorgalmazza azon társadalmi, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a fiatalok szülőföldön való boldogulását, érvényesülését. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának lényege azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vesz részt az ország és közösségünk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. Az RMDSZ vállalja, hogy felkarol és támogat az ifjúsági szervezetek által megfogalmazott minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amelynek célja a romániai magyar fiatalság szülőföldön való megmaradása, életminőségének javítása, életesélyeinek növelése. Teendők az általános ifjúsági problémák tekintetében: • a diákoknak járó szociális juttatások és kedvezmények körének bővítése és általánossá tétele minden diák vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal számára, függetlenül az oktatás formájától és jellegétől; • a diákok érvényben lévő utazási kedvezményeinek kiterjesztése a távolsági autóbusz-szállításra is; • a tandíjrendszer oly módon való alakítása, hogy a felsőfokú oktatás hozzáférhető legyen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is; • a diákhitel bevezetése; • a fiatal vállalkozók és gazdák támogatása a vállalkozói kultúra fejlesztését célzó képzési és tanácsadási programok beindításával; • a hátrányos helyzetű, árvaházi, állami gondozásban élő gyerekek és fiatalok társadalmi integrálódási lehetőségeinek megteremtése; • ifjúsági kisebbségkutatás elkészítése; • a 2012–2016 közötti időszakra vonatkozó, megyei és országos szintű ifjúsági stratégia kidolgozása a helyi és megyei, illetve országos szintű ifjúsági szervezetek bevonásával; • a városok tömbháznegyedeiben élő fiatalok bevonása közösségi projektekbe; 49


Parlamenti választási program 2012–2016

• az ifjúsági táborok infrastrukturális fejlesztése azzal a céllal, hogy egész évben működhessenek; • a bezárt, működésképtelen ifjúsági táborok visszaszolgáltatásának folytatása az önkormányzatok fele, felújítás és rendeltetés szerinti működtetés céljából. Teendők a romániai magyar ifjúság sajátos problémái tekintetében Elsődleges célunk közé tartozik az anyanyelvű művelődési lehetőségek biztosítása, az anyanyelven történő információszerzés, az önszerveződés, a közösségi élet alkalmainak megteremtése. Az RMDSZ szorgalmazza: a) a szórványban működő közösségi házak, információs központok, ifjúsági irodák és ezek hálózatának bővítését; b) a tömbmagyar vidékeken működő oktatási, művelődési, egyházi intézmények, civilszervezetek és a szórványvidék hasonló jellegű létesítményei közti kapcsolatok bővítését. Az RMDSZ támogatásáról biztosítja az ifjúsági szervezeteknek a közösségi lét, a demokrácia értékeinek elterjesztése terén kifejtett tevékenységét. Ezért minden olyan program, kezdeményezés, amely elősegíti fiataljaink közéleti szerepvállalását, prioritásként kezelendő az elkövetkező időszakban. Az RMDSZ kezdeményezi: a) az ifjúsági szervezetek és programok támogatására elkülönített alapok létrehozását a helyi és megyei önkormányzatok költségvetési alapjaiból az ifjúsági kerettörvény előírásai alapján; b) az oktatás szereplőinek intézményen belüli önrendelkezési törekvéseit, indítványozza a diáktanácsok, diákszövetségek, szakkollégiumok, pedagógusi szervezetek törvényes szabályozását; c) az ifjúság sajátos problémáival foglalkozó, erre szakosodott kormányzati, önkormányzati és civil intézményrendszer bővítését; d) ifjúsági közösségi házak létrehozását minden megyeközpontban; e) ifjúsági információs és tanácsadó központok létrehozását minden municípiumban; f) rendszer kidolgozását az országos ifjúsági szervezetek normatív támogatása érdekében.

50


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

A sport mint közösségformáló erő A társadalom szellemi és fizikai egészségének meghatározó alapja a helyes és rendszeres testmozgás. Az RMDSZ célja, hogy a sport az életmód szerves részévé váljon. Fontosnak tartjuk, hogy a sportban valamennyi tehetséges fiatalnak esélye legyen képességei kibontakoztatására. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség sürgeti azon gazdasági és önkormányzati feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a lakosság minél szélesebb körben történő sportolási lehetőségeit. Fontosnak tartjuk: a) az iskolai testnevelés és sport lehetőségeinek fejlesztését, valamint a helyi, a regionális és az országos versenyrendszerek kiépítését; b) a sport szakemberek általi oktatását az oktatási intézmények minden szintjén; c) az önkormányzatok és a magánszféra bevonásával a többfunkciójú sportlétesítmények létrehozását, ezeknek széles körben történő használatát. Élvonalbeli sportolóink eredményeinek növelése érdekében szorgalmazzuk: a) az olimpiai sportágak kiemelt állami támogatását; b) a szponzorálási törvény kedvező módosítását; c) a sportlétesítmények tulajdonjogának tisztázását; d) az iskolák és a sportklubok közötti kapcsolatok élénkítését. Mozgásra fel A sport az egyetemes kultúra részeként pótolhatatlan szerepet tölt be az emberek testi és lelki egészségének, alkotóerejének megőrzésében, javításában, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében. Ezért: a) szorgalmazzuk az önkormányzati támogatások kibővítését a helyi sportrendezvények szervezésére; b) támogatjuk az országos szintű rendezvények korosztályonkénti megszervezését; 51


Parlamenti választási program 2012–2016

c) kezdeményezzük az immár hagyományossá vált iskolai szabadidős sportrendezvények felvételét az oktatási minisztérium versenynaptárába; d) fontosnak tartjuk a testnevelő tanárok ösztönzését a szabadidős sporttevékenységekre. Kezdeményezzük a testnevelés-oktatás iskolai programon kívüli szervezett formájának külön javadalmazását.

7. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Erdély környezeti adottságai és természeti kincsei olyan értéknek számítanak, amelynek megőrzése kiemelt fontossággal bír a Romániai Magyar Demokrata Szövetség környezetvédelmi politikájában. Megfelelő stratégiákkal megelőzhetőek a természeti katasztrófák, és kivédhetőek a különböző környezeti ártalmak, mint a víz-, talaj- és légszennyezés. Az RMDSZ környezetvédelmi politikájának alapelvei a következők: • az egészséges környezethez való jog; • a szennyező fizet elv betartatása; • a fenntartható fejlődés elvének biztosítása; • a klímaváltozás elleni környezetvédelmi politikák alkalmazása, • beruházások esetén a megelőzés elvének figyelembe vétele; • a környezetvédelmet minden ágazatot átfogó területként, nem szakágazatként kell kezelni; • a fejlesztési politikák kidolgozásánál elsőbbséget élveznek a környezetvédelmi szempontok, hiszen a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása morális kötelességünk; • a környezet- és természetvédelem terén korszerű, jól átgondolt és felszerelt intézményrendszer biztosítása, amely magába foglalja a hatósági és az ellenőrzési feladatokat egyaránt; • folyamatos együttműködés és kapcsolattartás a szakmai (zöld) civilszervezetekkel. Települési környezet Az RMDSZ támogatja az energiatakarékos és környezetkímélő technológiák bevezetését és alkalmazását, valamint a megújuló és zöld energiaforrá­ sok kiaknázását. Ezen technológiák alkalmazása elősegítheti településeink versenyképességének növelését. 52


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

A települések ivóvíz- és csatornahálózatának kiépítésével, valamint az alternatív szennyvíztisztító berendezések alkalmazásával egészséges és fenntartható környezeti körülményeket teremthetünk településeinken. Fontosnak tartjuk és támogatjuk az elavult és környezetszennyező szeméttárolók felszámolását és ezek helyettesítését új, korszerű, biztonságos, közösségi normáknak megfelelő hulladékhasznosító üzemekkel és hulladéklerakókkal. Ezzel összhangban támogatjuk az integrált hulladéktároló rendszerek kialakítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtést és a korszerű újrahasznosítást. Támogatjuk településeinken a zöldövezetek kialakítását, amelynek pozitív környezeti hatása mellett társadalmi hatása sem elhanyagolható. Támogatjuk a Zöld Ház program folytatását. Támogatjuk a tömbházak hőszigetelését, amely hozzájárul a korszerű és ésszerű energiagazdálkodáshoz. A Szövetség prioritásnak tekinti az alternatív közlekedési eszközök bevezetését a településeken, az ehhez tartozó infrastruktúra biztosítását, bicikliutak kiépítését, illetve ezzel összefüggésben egy korszerűbb városi közlekedési stratégia kidolgozását, amelynek célja a városi forgalom csökkentése, alternatív közlekedési eszközök bevezetése, valamint sétálóutcák kialakítása a légszennyezés csökkentése érdekében. Természetvédelem Az RMDSZ prioritásnak tekinti a Natura 2000 parkok védelmének és menedzsmentjének hatékonyabbá tételét biztosító jogszabályok megalkotását. Ugyanakkor támogatjuk a Natura 2000 területekre járó kompenzációk időben való kiutalását. Prioritásnak tekintjük a Nemzetbiztonsági Környezetvédelmi Stratégia kidolgozását. Szorgalmazzuk a kiotói egyezmény nyomán eladhatóvá vált zöld jogosítványok mielőbbi értékesítését. Szorgalmazzuk a környezetvédelmi stratégiák kidolgozását a természeti katasztrófák elkerülése érdekében, a korszerű árvíz-megelőzési rendszerek bevezetését. Ellenezzük a génmódosított növények termesztését, valamint az intenzív mezőgazdasági vegyszerhasználatot és ennek direkt vagy rejtett

53


Parlamenti választási program 2012–2016

támogatását. Ugyanakkor ellenezzük a nem őshonos fafajok betelepítését abban az esetben, ha nem biomassza céljából termesztik. Ipari és gazdasági környezet Szorgalmazzuk a használaton kívüli bányák, meddőhányók, zagytározók és lerobbant ipartelepek felszámolását és megfelelő rehabilitációját, a történelmi szennyeződések felszámolását, valamint az új bányászati és nehézipari befektetésekre vonatkozó előírások szigorítását.

8. TURIZMUS A turizmus az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési potenciállal bíró ágazat. Támogatjuk, hogy országunk, és kiemelten Erdély természeti adottságainak kiaknázása, a kulturális örökség hasznosítása megfelelő stratégiával és átgondolt fejlesztési koncepcióval történjen. Célunk a romániai magyar vendéglátóipar európai szintű népszerűsítése. A közlekedési infrastruktúra gyors fejlesztésével, különféle befektetési és hitelgarancia-kedvezményekkel segíteni kívánjuk a kis- és középvállalkozások turisztikai fejlesztéseit, ezek versenyképességének növelését. A turizmus állami költségvetésből és uniós forrásokból származó támogatásait elsősorban a turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztésére és látványhelyszínek kialakítására kell fordítani. Különféle befektetési és hitelgarancia-kedvezményekkel kell kibővíteni a kis- és középvállalkozások ilyen irányú kezdeményezéseit. Szorgalmazzuk a faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítését a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, kedvezményes adó, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása, valamint az engedélyezési rendszer egyszerűsítése. A faluturizmus és falusi vendéglátás rendszerébe szervesen illeszkedik a bor- és gasztroturizmus. Ezek elterjesztésére olyan országos programok beindítását szorgalmazzuk, mint amilyen „a bor útja”, „a borvizek útja”, „a só útja” stb. A turizmusfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakoktatás kiterjesztését a vendéglátóipar területére.

54


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

Az egészségügyi, gyógy-, ifjúsági és idősturizmus támogatási rendszerét oly módon kell kidolgozni, hogy ezek esetében is alkalmazni lehessen a nemrég bevezetett üdülési csekkeket. A kulturális örökség – a falvak építészeti öröksége (hagyományos falukép, templomok, kúriák, házak, kapuk), a tárgyi és szellemi örökség (népviselet, táncok, szokások) – sajátos vonzerőt jelent. Kiemelten kell foglalkoznunk a hagyományos, népi módszerrel készült termékek, népművészeti alkotások hasznosításával, ily módon hozzájárulva a mesterségek fennmaradásához, a vidéki közösségek megerősödéséhez. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a „Székely termék” elnevezésű programnak.

9. TUDÁSALAPÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az informatika és a távközlés gyors fejlődése alapjaiban változtatta meg a mindennapjainkat. A mobiltelefon és az internet nélkülözhetetlen eszközökké váltak a gazdaságban és a közszférában is, de nincs ez másképp az oktatás és a tudomány világában sem. Az információs és kommunikációs technológiák használata hétköznapjaink szerves része lett. Az információ gyorsabb áramlása, a kereshető világméretű adatbázisok vagy a digitális tananyagok új alapokra helyezik a gazdasági, politikai és társadalmi folyamatokat. A versenyképesség, a gazdasági és társadalmi fejlődés fontos velejárója a tudásalapú társadalom kialakítása, ugyanis a tudást, az innovációt előtérbe helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára, ezért fontos a friss és alkotóképes tudás állandó gyarapítása. Az információs társadalom fejlesztése sokrétegű és bonyolult folyamat, amely a társadalom minden rétegét érinti. Szükségességét, amint ezt az EU 2020-as stratégiája is hangsúlyozza, a társadalom általános fejlődése és a jövő munkahelyek biztosítása követeli. Románia is elindult az információs társadalom kiépítésének útján, amelynek szerves része kell hogy legyen az itt élő magyarság is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogat és felvállal minden olyan kezdeményezést és stratégiát, amely a román társadalom mellett a magyar ajkú lakosság fejlődését is érinti. A romániai magyar közösség számára az információs társadalom megvalósítása nyitottságot, befogadást és új érvényesülési lehetőséget jelent. 55


Parlamenti választási program 2012–2016

A tudásalapú társadalom kiépítése többféle megközelítés szempontjából is eredményes lehet: 1) Romániai magyar viszonylatban az informatikai infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a romániai magyar közösség identitásának megőrzéséhez: hagyományőrzés, anyanyelvi oktatás, közösségen belüli magyar nyelvű online kommunikáció. 2) Országos viszonylatban az RMDSZ programjának információs társadalomra vonatkozó célkitűzései mind a romániai magyar közösséget, mind az egész romániai társadalmat egyszerre szolgálják. A különböző fejlesztések összhangban képzelhetők el és valósíthatók meg. A kétnyelvű, régióspecifikus tartalmak és szolgáltatások hozzájárulnak az interetnikus kapcsolatok fejlesztéséhez is. 3) Összmagyar viszonylatban az információs és kommunikációs technológiák a magyarországi és a világ bármely más részén élő magyarok kapcsolatainak fejlesztési eszközei is, megteremtik az együvé tartozás kifejezésének lehetőségét. 4) Európai uniós viszonylatban, tagországként fontos az uniós direktívák követése és megvalósítása Romániában is. A 2020-as uniós stratégia céljai Románia és a romániai magyar lakosság számára is kötelező jellegűek, és útmutatásokat fogalmaznak meg az elkövetkező időszakra: • intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása; • fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, fokozottan környezetbarát és versenyképesebb gazdaság elősegítése; • inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése. Románia számára az információs társadalom eszközeinek fejlesztése több szempontból is fontos: 1) biztosítja a többi EU-s tagállammal való kompatibilitást különböző területeken: gazdasági, jogi, kulturális, oktatási téren; 2) az információs és kommunikációs technológiák (ICT) széles körű használata növeli a (köz)szolgáltatások minőségét, és egyben csökkenti az adminisztrációs költségeket. Ezért az RMDSZ-nek szükségszerűen támogatnia kell mindazokat a kezdeményezéseket és programokat, amelyek e cél elérését szolgálják. Ennek a stratégiának a fontosabb pontjai a következők: 56


II. Szakpolitikai törekvéseink

bizalom, biztonság, jövő

Gazdaság: a) cél az informatika és a számítástechnika fejlesztésével az egész gazdaság teljesítőképességének növelése; b) e-business célok: elektronikus kereskedelem – az online ügyintézések egyszerűsítése és IT-rendszerek beültetése a termelési folyamatokba. Egészségügy: a) kommunikációs és információs technológiákra épülő életképes egészségápolás és segítségnyújtás támogatása; b) az egészségügy informatizálása és digitalizálása: egészségügyi kártya, az elektronikus recept és az elektronikus kórlap bevezetésének támogatása. Oktatás: c) az információs és kommunikációs technológiákra alapuló közoktatás reformálása; d) az iskolák informatikai eszközökkel és széles sávú internettel történő teljes ellátása; a) a magyar nyelvű oktatás és művelődés információs és kommunikációs technológiák által való támogatása: olyan virtuális közösségek megalakulásának szorgalmazása, amelyek az anyanyelven történő oktatást és művelődést támogatják. Adminisztráció: a) a közszolgáltatások széles körű informatizálása (egészségügy, adóhivatal, szociális segélyrendszer, közigazgatás); b) az elektronikus aláírás és ügyvitel általánossá tétele: a dokumentumok elektronikus kezelése és követése minden közszolgáltatási intézményben; c) az interoperabilitás biztosítása az informatizált közintézmények között; d) a magán- és a közszféra közötti kapcsolat hatékonyságának növelése; e) a közigazgatás hatékonyságának növelése az úgynevezett Enterprise Architecture rendszer beültetésének segítségével, kormányprogramba történő foglalásával; f) a közszolgáltatásokhoz szükséges infó kommunikációs infrastruktúra folyamatos és tudatos fejlesztése; g) a kataszteri nyilvántartás digitalizálása, amely elengedhetetlen a föld adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a föld 57


Parlamenti választási program 2012–2016

piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához; h) az adóhivatalok összekapcsolt rendszerbeállításának, informatizálásá­ nak támogatása; i) az ügyvitel reformjának, az adóbehajtás hatékonyságának és követhetőségének javítása elektronikus eszközökkel. Művelődés: a) a kulturális sokszínűség és a kreatív tartalom fejlesztése, támogatása; b) a magyar nyelvhasználat biztosítása a távközlés és az infokommunikáció területén (postai szolgáltatások, közintézmények hivatalos honlapjai, telefontársaságok szolgáltatásai) minden olyan romániai településen, ahol magyar közösség él; c) a kulturális és történelmi örökség elektronikus formában való gyűjtése, tárolása és ismertetése. A magyar kulturális értékek és hagyományok megjelenítése távközléssel és infokommunikációval foglalkozó közintézmények szolgáltatásaiban; d) a „levéltári törvény” módosításának támogatása egy digitális levéltár létrehozása érdekében. Egyéb területek: a) e-elérhetőség: – informatikai infrastruktúra fejlesztése, az információs technológia és kommunikáció elérhetőségének biztosítása a fogyatékkal élők, idősek, hátrányos helyzetűek számára; b) egy olyan program kidolgozásának támogatása, amely a hátrányos helyzetben lévő családok, fiatalok internet-hozzáférését finanszírozná; c) A Világbank által is támogatott Tudásalapú Gazdaság projekt további támogatása, amelynek nagy szerepe van a digitális írástudás elterjesztésében; d) az európai Digitális menetrend hét irányelvének felvállalása; e) az egészséges konkurencia megteremtése a kommunikációs szolgáltatók körében minden erdélyi településen; f) digitális biztonság: az adatvédelmi és szerzői jogok védelmére vonatkozó törvények módosítása, aktualizálása.

58


bizalom, biztonsรกg, jรถvล‘


Felelős kiadó: Kovács Péter A választási program kidolgozásában közreműködött: Antal Árpád, Barna Gergő, Bodor László, Borbély László, Borsos Orsolya, Cseke Attila, Csutak István, Hegedüs Csilla, Kerekes Károly, Király András, Kiss Tamás, Kötő József, Lakatos Péter, Magyari Tivadar, Markó Attila, Márton Árpád, Máté András Levente, Miklósi Ildikó, Moldován József, Székely István, Tonk Gabriella, Winkler Gyula, valamint az RMDSZ parlamenti csoportjai és a Magyar Ifjúsági Értekezlet Kiadja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 400489 Kolozsvár Republicii/Majális u. 60. 0264 590 758 office@rmdsz.ro www.rmdsz.ro Korrektúra: Szabó Beáta Nyomdai előkészítés: Fazakas Botond, IDEA PLUS Nyomdai munkálatok: IDEA nyomda, Kolozsvár Felelős vezető: Nagy Péter Editat de UDMR • Tipărit la IDEA Design & Print


www.rmdsz.ro

Profile for RMDSZ Website

Parlamenti választások - Program  

Bizalom, biztonság, jövő

Parlamenti választások - Program  

Bizalom, biztonság, jövő

Profile for rmdsz
Advertisement