Összetartozunk - A Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program eredményei

A székelyFÖlD–szórvány pArtnerséGI proGrAM ereDMényeI

Szolidárisnak kell lennünk egymással, oda kell figyelnünk egymás gondjaira, és segítenünk kell azok megoldásában. Természetesen más kihívások előtt állnak a tömbben élők, és mások előtt a szórványban élő magyar emberek, de a cél közös: hogy mi magunk dönthessünk a bennünket érintő kérdésekben.

A székely–szórvány kapcsolat

Kelemen Hunor szövetségi elnök

Kedves Olvasó!

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára a „Minden magyar számít” nem egy – különböző alkalmakkor használt – szlogen, hanem nap mint nap megélt valóság. Számunkra ugyanolyan fontos minden szórványban élő magyar ember, mint a Székelyföldön vagy a Partiumban élők.

Az idén közzétett népszámlálási adatok megerősítették bennünk azt a meggyőződést, hogy – közösen – tennünk kell azért, hogy a szórványban élő magyar emberek megőrizhessék identitásukat, kultúrájukat, érezzék azt, hogy összetartozunk.

Együtt, egymásra támaszkodva, egymásban bízva vagyunk és maradhatunk erősek.

Szolidárisnak kell lennünk egymással, oda kell figyelnünk egymás gondjaira, és segítenünk kell azok megoldásában.

Természetesen más kihívások előtt állnak a tömbben élők, és mások előtt a szórványban élő magyar emberek, de a cél közös: hogy mi magunk dönthessünk a bennünket érintő kérdésekben.

Ezért a célért áldozatot kell vállalnunk, ezért a célért dolgoznunk kell, mind­annyiunknak. Mert jobb lesz akkor, ha nem mások döntenek helyettünk, mi határozzuk meg, mit akarunk fejleszteni, mire van szükségünk az oktatás, a kultúra terén, azaz: miként akarunk élni, itt, az otthonunkban. Természtesen a tömbben élő magyar emberek és a szórványban élők érdekeit is érvényesítenünk kell. Ezért van szükség a szolidaritásra, és az RMDSZ feladata megteremteni és megőrizni ezt az egyensúlyt. Megértetni, elfogadtatni azt, hogy ez megmaradásunk záloga, s egy erős Székelyföld, egy erős Partium a szórványban élők kiszolgáltatottságát tudja megfékezni, mert így nagyobb erővel, több energiával tudunk egymásra odafigyelni. Összetartozunk: így nevezték el, most már több mint négy éve, a székely–szórvány partnerséget is. A következő oldalakon bemutatjuk a program eredményeit, és arról is olvashatnak, miként vélekednek erről a partnerségről azok, akik nap mint nap részt vesznek benne. Úgy érzik, nincsenek egyedül, úgy érzik, hogy egy közösség vagyunk, amely saját sorsát önmaga akarja alakítani. Így legyen!

E

ltelt több mint négy esztendő, és Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Programunkhoz Hunyad, Fehér, Szeben és legújabban Brassó megye is csatlakozott. Amikor elindítottuk a programot, voltak elképzeléseink, de úgy éreztük, hogy teljesen ingoványos talajon járunk, nem tudtuk határozottan, hogy mi lesz belőle. Aztán teltek a hetek, hónapok, esztendők, és az Összetartozunk program egyre terebélyesedett, egyre több barátság született, egyre több közösség között alakult ki rendszeres kapcsolat. Sikerült beléjük bátorságot lehelni és erősíteni a szórványban élő magyar közösségeket. Magyarságuk vállalására sarkalltuk őket, ugyanakkor mi is sokat tanultunk, tapasztaltunk az ottaniaktól. Vannak olyan magyar közösségek, melyektől mi, székelyföldiek is erőt, hitet, bátorságot tanulhatunk. Betekinthettünk például az abrudbányai magyar közösség életébe, amely a város lakosságának mindössze egy százalékát jelenti.

Csodáljuk, ahogy városuk főterén megszervezik – a helybeli román lakosság nagyszámú részvételével – az Abrudbányai Magyar Közösség Napját, illetve minden eszközzel törekednek arra, hogy a vidék épített örökségét megmentsék, és a magyar közösség identitását erősítsék. Megtapasztalhattuk az identitásában meggyengült türi magyarok küzdelmét, arra való törekvését, hogy erősödjön, és igyekezzen megteremteni a fennmaradásához legszükségesebb intézményeket.

Déván, Vajdahunyadon láthattuk, hogy erős egyéniségek szervezik a közösség életét, és ezáltal a románok csodálatát is kivívták. A sort hosszan folytathatnánk, hisz az évek során sok pozitív tapasztalatot szereztünk mind a négy megyében. Úgy véljük, hogy az össznemzeti szolidaritás a szórvány pusztulását is megállíthatja, visszafordíthatja.

Ehhez fontos a pozitív szemlélet, a hit abban, hogy van magyar jövő Erdély minden sarkában, ahol magyarok élnek.

4

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke

Vannak olyan magyar közösségek, melyektől mi, székelyföldiek is erőt, hitet, bátorságot tanulhatunk.

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK A kezdetek (2009–2010) 2009-ben Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő kezdeményezésére létrejött Hunyad és Kovászna megye között a szórvány–székely partnerségi kapcsolat. A konkrét kapcsolatfelvételre 2009 őszén került sor, amikor Demeter László megyei tanácsos és Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának munkatársa ellátogattak Dévára, Vajdahunyadra, Petrozsénybe és Lupényba. E négy városban találkoztak az ott élő magyar közösségek vezetőivel, tanárokkal, lelkészekkel, politikusokkal, civilszervezetek vezetőivel, és áttekintették a későbbi együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program 2010ben teljesedett ki, amikor is számos közös program került megszervezésre Hunyad megyében és Háromszéken egyaránt. Ezek az alkalmak arra adtak lehetőséget, hogy a két megye közreműködői sokat tanuljanak egymástól. Szá5

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

mos felejthetetlen eseménynek lehettek szemtanúi a projekt szervezői. Megdöbbentő volt például, mikor a bölöni néptánccsoport előadása után a Hunyad megyei Bácsi község egyik tagja kijelentette: a településen utoljára 28 évvel ezelőtt láthattak magyar nyelvű előadást. Az az eset is szívbemarkoló volt, amikor Haróban a Budapesti Utcaszínház egyik tagjának azt mondták a helyiek, hogy utoljára 1948-ban volt magyar színielőadás a faluban.

6

Ezek az alkalmak arra adtak lehetőséget, hogy a két megye közreműködői sokat tanuljanak egymástól.

2011 ‒ újabb kapcsolatok kiépítésének éve Kovászna Megye Tanácsának vezetősége és szórványfelelősei a Hunyad megyével kiépített kapcsolat és az egyéves aktív munka során belátták, hogy óriási hiánypótló tevékenységbe kezdtek, de a térség sokkal szélesebb, így sokkal nagyobb területen kellene programokat szervezni. A Háromszéket Hunyad megyével összekötő útvonal adta talán az ötletet, hogy Fehér és Szeben megyéken ne csak átutazzunk, hanem ismerjük meg az ott élő magyarságot, térképezzük fel az elszigeteltség okozta hiányokat, próbáljunk segíteni nekik a mindennapok gondjaiban.

Hunyad megyében első évben a kulturális programokra, a közvetlen emberek közötti kapcsolatokra volt nagy igény: kisiskolások, ifjak, nyugdíjasok, egyházi közösségek találkoztak, ismerkedtek egymással, közösen kirándultak, táboroztak.

A háromszéki előadócsoportok, művészek egy-egy hétvége alatt több települést érintve igyekeztek enyhíteni a szórványsors miatt kialakult kulturális éhséget.

Hasonló igényekkel találkoztak a programszervezők Fehér és Szeben megyékben is. Itt sikerült szélesíteni a palettát: pedagógusok találkoztak tapasztalat- és eszmecserére, szakmai konferenciát szerveztek falugondok kezelésére, kézműves tevékenységeket tanulhattak egy hét alatt az érdeklődő pedagógusok, magyarországi testvértelepüléseiket igyekeztek érzékennyé tenni a szórványsors nehézségeinek orvoslására, civilszerve7

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

zetekkel vették fel a kapcsolatot. A hagyományossá vált tevékenységek, azaz a kulturális programok és az emberi találkozások természtesen nem maradtak el, egyre szélesebb kört érintettek. Táborokat, közös kirándulásokat szerveztek, települések ünnepein aktívan részt vállaltak a kulturális műsorok megszervezésében, egyházi, történelmi és hagyományos ünnepeinken lehetőség szerint igyekeztek együtt lenni a háromszékiek és a szórványbeliek. Magyarországi utcaszínházak, harci bemutatók is eljutottak a szórványmegyék különböző településeire, olyanokra is, ahol már emberöltő óta nem volt semmilyen magyar nyelvű rendezvény.

2011 elején Demeter László, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse, megyei tanácsos kezdeményezte, hogy minden év november 15-e legyen a Magyar Szórvány Napja. A háromszéki és Hunyad megyei elöljárók ezt felkarolták, majd ezt a kezdeményezést elfogadta az RMDSZ kongresszusa, majd Winkler Gyula előterjesztésére a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fóruma is. Ennek a napnak a célja az, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak a Kárpát-medencei szórványmagyarság nehézségei, örömei, bánatai, hogy ezen a napon hangsúlyosan figyeljünk elszigeteltségben élő magyar közösségeinkre.

Az év végén a programfelelősök megelégedéssel nyugtázhatták, hogy a két év során nagy kapcsolathálót alakítottak ki, majd a következő év legfontosabb feladatának a kezdeti lelkesedés életben tartását, a lüktetéshez szükséges szellemi és anyagi javak további biztosítását nevezték meg.

8

…hangsúlyosan figyeljünk elszigeteltségben élő magyar közösségeinkre.

2012, a kapcsolatok megerősítésének éve

Háromszéket a dél-erdélyi partnermegyéivel mind a múlt, mind a jelen ezer szállal köti össze.

2011-ben újabb két megyével bővült Kovászna megye szórványprogramja. E kapcsolatok újabb kihívásokat jelentettek, több lett a munka, több találkozás, barátság született. Ekkor már bő két esztendő tapasztalata állt a program szervezői mögött. Időközben egyre jobban bebizonyosodott, hogy Háromszéket a dél-erdélyi partnermegyéivel mind a múlt, mind a jelen ezer szállal köti össze.

A múlt, mert ott voltak a jelentős tanodák: a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a szászvárosi református Kun gimnázium, a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Líceum, ahová háromszéki diákok ezrei jártak iskolába.

Számos háromszéki születésű lelkész, tanár, katona, hivatalnok szolgált Dél-Erdély területén az elmúlt évszázadokban, köztük nagyon sok igen jeles tudós is, akiket itthon is méltán tart számon a közösség.

A jelenben is több száz, több ezer olyan család van Dél-Erdélyben, akik iparosítási vagy más okokból kifolyólag e megyékbe kerültek, és akik számontartják háromszéki, székelyföldi gyökereiket.

Mindez tehát az alapja tud lenni az Összetartozunk szórványprogramnak, és erre építeni is lehet.

A 2012-es év talán legjelentősebb programja a Bod Péteremlékév. E jeles tudós is erős köteléket jelent Háromszék és Fehér megye között, hisz Háromszék­ről indult, és élete, munkássága nagy része Fehér megyéhez kötötte.

Közös erőfeszítéssel sor került mellszobrának felállítá9

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

sára Magyarigenben, és az emlékév kapcsán konferenciákat, rendezvényeket szerveztek mindkét megyében.

2012-ben ezenkívül is számos közös program került megszervezésre, amely eseményeknek fontos hozadéka volt, hogy Hunyad, Fehér és Szeben megyék közösségeinek vezetői is jobban odafigyelnek egymásra.

2013, a nagy horderejű rendezvények éve Hároméves gyakorlati tapasztalattal, a Hunyad és Szeben Megyei Magyar Napok, a Nagyszebeni Hungarikum Napok, az Abrudbányai Magyar Napok sikereinek és látogatottságának köszönhetően, illetve a 2012-ben megszervezett Bod Péter-emlékév népszerűségén felbuzdulva Kovászna Megye Tanácsa 2013-ra több emlékrendezvényt is betervezett, illetve újabb szórványtérségben lakó magyar embereket karolt fel, a Brassó megyei magyar közösséget.

Elsőként Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem születésének 460. és halálának 410. évfordulójára szerveztek emlékünnepséget a brassói unitárius templomban, majd együttműködési szerződést írtak alá a két megye magyarságának képviselői. Jelentős eseményre készült a Balázsfalva melletti Tür is, háromnapos rendezvény keretében emlékezett a település 700. évfordulójára, míg Nagyenyeden és Gyulafehérváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megválasztásának 400. évfordulóját ünnepelték meg.

Az éves terveket figyelembe véve elmondható, hogy néhány rendezvény már hagyományosnak tekinthe10

tő. A Szent György Napokon csakúgy, mint az Erdővidéki Közművelődési Napokon minden évben részt vesznek a szórványmegyék küldöttei.

A Hunyad Megyei Magyar Napokon pedig a székelyföldi helyi termelők mutatkozhattak be idén, de jelen voltak a háromszéki néptánccsoportok, kézművesek is. A Szeben Megyei Magyar Napok programjában a színházak kaptak nagyobb hangsúlyt, jelen volt a sepsiszentgyörgyi Osonó, a Cimbora bábszínház és a kézdivásárhelyi színház társulata is. Idén a Bethlen Gábor Kollégium néhány diákjának régizene-repertoárt tanított be egy sepsiszentgyörgyi zenepedagógus, hogy tánccsoportjuk élőzene-kísérettel léphessen fel az előadásokon.

Ehhez összefogásra van szükség, és a magyar közösség minden tagjának e közös célba vetett hitére…

Az emberek közötti kapcsolatépítésnek nagyon aktív példái is vannak, így a lupényi és sepsiszentgyörgyi unitárius közösségek kapcsolatát lehet kiemelni, de az oktatás, a foci és a néptánc érdeklődési terület mentén is szövődtek barátságok a szórványbeliek és a székelyföldi magyarok között.

A szórványprogram lényege abban rejlik, hogy ne arról beszéljünk, hogy honnan mikor fogy el a magyarság, hanem hogy merjünk és akarjunk hinni abban, hogy igenis van magyar élet és magyar jövendő a dél-erdélyi szórványtelepüléseken is, és igenis van esély arra, hogy a szórványközösségek is fennmaradjanak, és létszámukban, erejükben, tudásban, értékben gyarapodjanak.

Ehhez összefogásra van szükség, és a magyar közösség minden tagjának e közös célba vetett hitére, tenni akarásra, öntudatra. Ha ez megvan, akkor sikerülni fog.

11

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

N

agy reményeket fűztünk a háromszéki és a Hunyad megyei magyar közösségek együttműködéséhez, és most, a partnerség ötödik évében örömmel tölt el, hogy elvárásaink, reményeink teljesülnek. Nincs fontosabb feladata, küldetése a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, mint a közösségépítés, ezért tehát az öröm is akkor a legnagyobb, amikor sikeresen tudunk hozzájárulni közösségünk megerősítéséhez. Márpedig az Összetartozunk együttműködés újból és újból bizonyítja, hogy növeli közösségeink erejét és önbizalmát, erősíti úgy a szórványban élők identitástudatát, mint a székely embereknek a másfél milliós romániai magyar nemzeti közösséghez való tartozását.

Az Összetartozunk székely–szórvány partnerség ma már egy olyan közösségi hálózat, amely nemcsak ezernyi szállal köti össze székelyeket a szórványban élőkkel, hanem a szórványban élő közösségek egymással való kapcsolatába is lendületet hoz, sőt, egyre több sikerrel vonja be harmadik partnerként az anyaországi testvértelepüléseket is. Az RMDSZ szórvány cselekvési terve a 21. században épp a közösségi hálózatok kiépítéséről szól, így kívánunk válaszolni a szórványközösségeinket érő új kihívásokra. Elégtétellel tapasztaljuk, hogy ennek a hálózatépítésnek az egyik legsikeresebb összetevője éppen a székely–szórvány partnerség.

Együttműködésünk gyümölcse az a javaslat is, hogy november 15., Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk születésének napja legyen a Magyar Szórvány Napja, amely kezdeményezést felkarolta az RMDSZ, erdélyi szintű rendezvényeket szervezve. Idéntől pedig a Magyar Állandó Értekezlet szórványbizottságának döntése értelmében az egész Kárpát-medencében együtt ünnepeljük a Magyar Szórvány Napját. Örömmel tölt el, hogy ezernyi szállal fűződnek egymáshoz nemcsak ünnepkor, de a hétköznapokon is a három12

Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke

széki és a Hunyad megyében élő magyarok. Ez ma már több, mint egy intézményes kapcsolat, több, mint egy sikeres program, az együttműködés ötödik évében bátran mondhatjuk, hogy magyar emberek, magyar családok közötti kapcsolattá mélyül a székely–szórvány partnerség. Barátságok szövődnek, amelyek túlmutatnak a programon. Ez is volt a célja a kezdeményezésnek!

Az eddigi eredmények arra ösztönöznek, hogy amit közösen felépítettünk, azt őrizzük meg, hogy energiánkat, kreativitásunkat arra fordítsuk, hogy újabb és újabb tartalmakat rendeljünk ehhez a programhoz. Új hagyományt teremtettünk, amelynek van jövője, éppen ezért közös felelősségünk ezt a jövőt biztosítani. Nagyon fontos, hogy a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és oktatási intézmények egyre nagyobb szerepet kapjanak jövőépítő terveinkben.

Nagyon fontos, hogy a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és oktatási intézmények egyre nagyobb szerepet kapjanak jövőépítő terveinkben.

Szövetségünk politikai képviseleti tevékenysége akkor eredményes, ha az RMDSZ a közösségépítő feladatát sikerrel látja el. A székely–szórvány együttműködés erősíti a közösségi alapokat, és minden bizonnyal ez jótékony hatással lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) keretén belül működő szórvány frakcióra is.

Frakciónk egyedül nem tud döntéseket hozni az SZKTban, hiszen túl kevesen vagyunk ehhez, javaslatainkat viszont továbbra is megfogalmazzuk, bízva a szövetségi képviselők támogatásában minden olyan projekt és kezdeményezés esetén, amely a szórványközösségek megerősítését, a szórvány politikai képviseletének biztosítását tűzi ki célul.

Elismeréssel és hálával gondolunk mindazokra, akik szerepet vállalnak a közösségeink közeledését szolgáló programban, köszönettel tartozunk mindazoknak, akik energiát és időt nem sajnálva támogatják a székely–szórvány partnerség megerősödését. Az elmúlt öt esztendőben újra és újra beigazolódott: több az, ami összeköt bennünket, ezért is sikeres a székely–szórvány együttműködés.

13

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

AZ ÖSSZETARTOZUNK PROGRAM EREDMÉNYEI HUNYAD MEGYÉBEN A szórvány–székely partnerség második kiadványához értünk. Kissé megrémültem, mikor először leültem megírni gondolataimat, hiszen semmi nem jutott eszembe. Le is tettem az írószert szinte egy hétre.

Elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy egy többéves kapcsolatról, egy több ezer embert megmozgató barátságról, egy egész megyét vagy akár régiót közösségileg és kulturálisan is felpezsdítő jelenségről hirtelen semmit sem tudok írni. Arra jöttem rá, hogy az, ami ebben a partnerségben zajlik, annyira magasztos, minden mozzanata mögött annyi lélek és érzelem, hit és hivatás, remény és olykor bátorság rejlik, hogy leírni szavakkal nem elég. Úgy éreztem, nehéz írnom, mert lehet, hogy nem tudom eléggé kifejezni azt, ami a szórvány–székely partnerség igazi lényege.

Ez a partnerség Háromszék és Hunyad megye között nem a statisztikákról, nem a munkaidőben kipipált feladatok elvégzéséről, nem a számonkérés és sikertelenség félelméről szól, és nem is az elvárásoknak való megfelelésről, hanem az EMBEREKRŐL. Olyan emberekről ‒ legyenek azok magas döntő pozíciókban levő politikusok, vagy éppen tanárok, civilszervezeti vezetők, újságárusok, diákok, lelkészek, munkanélküliek szórványban vagy Székelyföldön ‒, akik tudják, hogy a kevés néha nagyon sok; hogy a mosoly és az örömkönny néha több, mint életérzés; hogy a magyar néptánc néha több, mint hagyomány és szórakozás; hogy a kirándulás több, mint 14

Takács Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének elnöke, önkormányzati képviselő, az Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program Hunyad megyei felelőse

a megismerés élménye; akik tudják, hogy új barátságokat a kilométerek nem tudnak elválasztani egymástól.

Olyan értékes EMBEREKről szól a kapcsolat, akik önzetlenül tudják a jót megosztani, és olyanokról, akik mindennek, ami magyar, tudnak örvendeni. Az első szórvány– székely partnerségről szóló könyv előszavában említésre került a Székelyföld mint nagy testvér és a szórvány mint kistestvér szerepe, hangsúlyozva azt, hogy ez nem kisebbés alacsonyabbrendűséget jelent, hanem egy családon belül a jól meghatározott és értékes helyet. Valóban, én is így érzem közel négy év után, hogy egy nagy családdá alakultunk. És mára már ezreket számol családunk.

…ami ebben a partnerségben zajlik, annyira magasztos, minden mozzanata mögött annyi lélek és érzelem, hit és hivatás, remény és olykor bátorság rejlik, hogy leírni szavakkal nem elég.

Talán azért is volt nehéz a Háromszék–Hunyad partnerség elmúlt két évéről írni, mert minden ment magától.

Kialakultak a kapcsolatok, a szórványközösségekben elő aktív emberek hite erősödött, mert reális támaszt kaptak a magyar rendezvények és közösségek összetartásának ápolásához. Számos fontos mozzanat volt az elmúlt években, viszont azt a kettőt emelném ki, amely magyar emberek ezreit szólította meg. Az első az immár negyedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, mely programkínálatban és tartalomban Háromszék támogatása nélkül nem lehetne ilyen színes és sokakat vonzó esemény, a második pedig a Hunyad megye épített öröksége – múlt és jelen című könyv kiadása, mely által több ezer Hunyad megyei magyar családhoz juthatott el mindaz a történelmi érték, ami nap mint nap körülvesz bennünket, de nem volt alkalmunk eddig tudomást szerezni róla.

Lehet, hogy ha olyan valaki olvassa ezeket a sorokat, aki ritkán vagy egyáltalán nem találkozott a szórvány– székely partnerséggel, túlzásnak véli ezt az írást. Pedig nem az! Ezt akkor lehet igazán megérteni, ha átéljük. És akkor lehet igazán átélni, amikor látjuk a nyugdíjas néni szemében a könnyet, mert több évtized után ennek a 15

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

partnerségnek köszönhetően ismét magyar néptáncot lát falujában. Vagy akkor lehet érezni, amikor a Hunyad megyei vegyes családból származó kisiskolás hazatérve élete első székelyföldi kirándulásáról arról az élményről számol be édesanyjának, hogy ott minden egyes gyerek magyarul beszél! Sok élményt sorolhatnék, de a számomra legkedvesebb történettel zárom. Iskolai szereplésre készültünk. Az egyik tizedik osztályos fiú nem akarta felvenni a népviseletet, mert azt hitte, kinevetik. Végül sikerült kölcsönkérnem annyi népviseletet, hogy mindenkit beöltöztettem, így ez a fiú is kénytelen volt magyar legénnyé változni. Két évig állandó résztvevője volt a szórvány–székely partnerség nyújtotta identitáserősítő magyar kulturális, történelmi programoknak, szórakoztató koncerteknek és eseményeknek. Tizenkettedik osztály végen ez a fiú szüleitől ballagására Bocskai-viseletet kért. Ez a fiú hazatalált, a szó szoros értelmében. És még sok száz és ezer ember hazatalált az elmúlt években. A szórványban élő magyarság nem egy ágról szakadt roskadó árva, hanem egy, a történelem által kissé megviselt, de annál értékesebb és bátrabb közösség, akit a szórvány–székely partnerség még erősebbé és hitében még szilárdabbá tesz. Nem létezhet erdélyi magyarság egyik vagy másik nélkül. Minden ember értékes, és mindenkitől van mit tanulni, csak elég értelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy meglássuk és befogadjuk a körülöttünk lévő sok jót.

16

Kocsis Attila Levente, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója

Összetartozunk.

Egy szó, mely lehet(ne) jelszó, lehet(ne) cím, de lehet összegzés, zászló és érzés is.

Összetartozunk. Egy szó, mely lehet(ne) jelszó, lehet(ne) cím, de lehet összegzés, zászló és érzés is.

Mindenkinek mást jelent. Mást jelent a székelységben, Zágonban vagy Székelykeresztúron, Kovászna, Hargita, Maros megye falvaiban, városaiban, embereinek a lelkében, és mást a szórványban, Dél-Erdélyben, a Bánságban. És főleg ahogy ez a szó, ez az érzés fejlődött: az elején tartalmatlan, egy kissé idegen, egy kissé fennkölt, amelynek mélyén azért ott volt a „hát persze, hogy”, aztán szép lassan, ahogy telt-múlt az idő, ahogy sokasodtak a tevékenységek, a barátságok, az emlékek, úgy színesedett, változott a tartalma. Mert mit is jelenthet itt, Déván, Hunyad megyében az összetartozás?

Itt, ahol az utcán csak elvétve, de sajnos a családokban is egyre kevésbé hallatszik Kölcsey nyelve. Ahol 2007ben, amikor néhány fiatalt megkérdeztem, hogy miért beszélnek egymás közt románul, azt a választ kaptam, hogy „mert könnyebb”.

Biztonságot jelent! Kézfogást, hátteret. Dél-Erdélyben, mint annyi más településen a szórványban, azért harcolunk, hogy egyre könnyebb legyen magyarul szólni most és néhány év múlva is. Az itteni helyzet szinte elképzelhetetlen Málnáson, ott, ahol olyan szeretettel fogadták középiskolás diákjaink előadását a tavasszal. Ami náluk természetes, az nálunk rendhagyó. Sokan fiataljaink közül most, a Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program tevékenységei során szembesülnek először azzal a ténnyel, hogy Romániában is vannak vidékek, ahol természetes, hogy két ember ha találkozik, magyarul szólítja meg egymást. A szép az, hogy nyáron az egyhetes benedekmezei táborból hazaérkező diákjaink ajkán édes anyanyelvünk ékesebben szól. Ez ad nekünk erőt a munkánkhoz és hitet a jövőben.

17

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

Sajnos a statisztika hideg valóságát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tény, hogy a legerősebb fogyás épp a szórványban figyelhető meg. Igaz, hogy csak tízévente számláltatunk meg, az országos népszámlálások alkalmával, de meggyőződésem, hogy a következő adatokon már érződni fog az a sok erőfeszítés, amit az egyházak, az érdekvédelmi szervezetünk – az RMDSZ, az iskolák (élükön a Téglás Gábor Elméleti Líceummal), a civilszervezetek háromszéki barátainkkal együtt tesznek megmaradásunk érdekében. Ennek nagyon fontos eleme a Székelyföld–Szórvány Partnerségi Program.

Koltay Gábor csodálatos filmjének, a Honfoglalásnak egyik megkapó jelenete, amint a székelyek küldöttsége elébe megy a Kárpátok koszorújába érkező magyaroknak, vezetőjük pedig Árpádhoz e szavakat intézi: „Régóta várunk titeket!”, majd átnyújtják az ajándékot: az aranyat és sót.

Túlzás nélkül állítható, hogy mi, Hunyad megye szórvány magyarjai a 2009 óta működő Összetartozunk program során évente többször éltük meg és éreztük át ugyanezt: székely testvéreink mintha régóta csak ránk vártak volna kitárt karral, őszinte szeretettel. És átadták azt, amijük van. Immár nem aranyat és sót, hanem szívük melegével átitatott minden nemzeti, kulturális értéküket. Ténylegesen és tettlegesen is úgy viszonyulnak hozzánk, mint belső anyaország. Ha a helyzet úgy kívánja, azzal segítenek, hogy ők maguk jönnek el Hunyad megyébe, vagy bennünket fogadnak hazájukban. Érezzük, nem vagyunk magunkra hagyatva, gondolnak ránk, törődnek velünk.

18

…gondolnak ránk, törődnek velünk…

Kun-Gazda KingaViola magyar szakos tanár, az RMDSZ Hunyad Megyei Nőszervezetének elnöke Kun-Gazda Gergely nevelő

Ennek a felelős magatartásnak, az ebben gyökerező várakozó ölelésnek köszönhető, hogy Déva, Vajdahunyad, a Zsil-völgye magyar diákjai rácsodálkozhatnak a Székely Nemzeti Múzeum, az Erdővidéki Múzeum kincseire, színházi előadásokat tekinthetnek meg Sepsiszentgyörgyön vagy az Osonó Színházműhely jóvoltából épp városukban. Ellátogathatnak Kisbaconba Elek apóra emlékezni. Vargyason bejárhatják a Daniel-kastélyt, láthatják a Makovecz Imre által tervezett gyönyörű templomot, beszélgethetnek a bútorfestés hagyományát ápoló Sütő család tagjaival. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeum bizonyul rendkívül érdekesnek, Kovásznán a „Pokolsár”.

Megfordulhatnak az Óriáspince-tetőn, Eresztevényben néma főhajtással adózhatnak Gábor Áron emléke előtt, Csomakőrösön megidézhetik a nagy Ázsia-kutató, nyelvész szellemét. És közben élvezhetik a jó a szállást Árkoson, a finom ebédet Komollón, Málnáson és az ízes székely beszédet Demeter László programfelelős és Balla Barna református lelkész tolmácsolásában.

A felsorolásból biztosan több minden is kimaradt – elnézést érte. De ami semmiképpen ki nem maradhat, az a hála mindezért a gondoskodó törődésért.

Kovászna megye, Székelyföld, köszönjük a várakozó ölelés melegét!

19

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

Diákvélemények A Málnásra tett látogatásunk új gondolatokat ébresztett bennünk, hisz számunkra teljesen új környezetbe kerültünk, ahol ismeretséget köthettünk, és megláthattuk, hogyan élnek Székelyföldön a magyar emberek.

Kellemes érzés töltött el, hogy akárhányszor járunk azon a vidéken, mindig otthon érezzük magunkat.

Ez sokat számít nekünk, szórványban élő diákoknak.

János Bianka, 11. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

Tetszett ez a kirándulás, hiszen olyan gyönyörű vidékre jutottam el, ahol még nem volt lehetőségem járni.

Felemelő érzés volt számomra, hogy Benedek Elek, a nagy mesemondó szülőházában is járhattam, és kedves, szeretetreméltó emberekkel ismerkedhettem meg.

Jó volt együtt lenni.

Balogh Magdolna, 11. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

Nekem a színházban és a Székely Nemzeti Múzeumban tett látogatás tetszett. Déván nincsen magyar nyelvű színház. Csak olyankor van magyar nyelvű előadás, ha vendégtársulatok jönnek hozzánk. Ez különleges élmény volt. A múzeumban jó volt látni azt, hogy milyen gazdag, színes a magyar néphagyomány.

Horvát Noémi, 11. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

Jó volt találkozni a valóságban azokkal a diákokkal, akikkel levelezünk. Azóta is jó barátságban vagyunk.

János Zsolt, 9. osztály, Téglás Gábor Elméleti Líceum

20

Antal Amália, a lupényi RMDSZ alelnöke, az Összetartozunk Székelyföld‒ Szórvány Partnerségi Program Zsil-völgyi felelőse

A Zsil-völgyi magyar közösségek egyik sajátos vonása a sokszínűség. A bányavidék gazdasági fejlődése magával hozta a betelepítést. Az aranykorát élő Zsil-völgyébe nagyon sok székely költözött. A más vidékekről is ide települt magyarokkal együtt egy erős, számban nagy magyar közösséget alakítottak ki, amelynek megvolt a saját kultúrája. Mindenki ápolta azokat a hagyományait, amelyeket magával hozott. A forradalom utáni időszak, valamint a bányákból való tömeges elbocsátás egyik következménye a családok visszatelepedése volt.

Számos székely család is visszaköltözött szülőhelyére, így a Zsil-völgyi magyar közösség is rövid időn belül megfogyatkozott.

A Zsil-völgyi közösségi élet úgy alakult ki, hogy első perctől erős szálak kötötték a Székelyföldhöz, így természetes volt ezt a szórvány–székely kapcsolatot hivatalos keretekbe foglalni. Az itt élő magyarok erőt, bizalmat merítenek ebből a kapcsolatból.

A tudat, hogy figyelnek ránk, támogatnak, értékteremtő és értékmegőrző közösséggé alakított minket. A beolvadás veszélye lényegesen csökkent, sőt ennek a kapcsolatnak és a Székelyföldről gyakran idelátogató színészek, hagyományőrző csoportok fellépéseinek köszönhetően a román közösség is megismerte hagyományainkat, kultúránkat.

21

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

Ézsaiás 48:17 versével köszöntelek titeket, amely így szól: ,,Így szól az Úr, Megváltód, Izráelnek Szentje: Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítlak hasznosra, és vezetlek olyan úton, amelyen járnod kell”.

Kedves olvasóim, szeretettel köszöntelek titeket, és veletek együtt tekintek vissza az elmúlt évek eseményeire, amikor a székely–szórvány kapcsolat hasznosságát és áldásait emelem ki. E kapcsolat egyházi téren is áldásos, hiszen kovásznai református testvéreink meglátogattak minket, és a közös istentiszteleten egymás hitéből épültünk. Jó testvéreknek nevezni egymást, noha viszonylag távoli vidékeken élünk, de hitünk, kultúránk, nemzeti egymáshoz tartozásunk összeköt bennünket. Erdélyben sok a hegy és az erdő. A hegyek nagyon szépek, megmaradva természeti vadságukban, de veszélyesek is. Aki hegyet jár, annak két alaptörvényt be kell tartania, ha vissza akar térni épségben.

Az egyik: ne menjen egyedül, mindig többen legyenek, hogy segítsék egymást szükség esetén. A másik: valaki ismerje az utat, vagyis legyen vezető. Nem elég a bátorság, az ügyesség, ismerni kell az ösvényeket.

Amikor visszatekintünk ezen évek elejére, elmondhatjuk: valahogy úgy indultunk, hogy nehéz, ismeretlen az előttünk álló út, és tele van veszélyes részekkel. De igyekeztünk nem elfelejteni a két alaptörvényt: legyen társ, és legyen vezető. Társakat találtunk székely testvéreinkben, akik mellénk álltak ezen az útszakaszon, segítettek, ahol csak lehetett. Sok-sok közös beszélge22

Zsargó János Hunyad megyei református esperes

Társakat találtunk székely testvéreinkben, akik mellénk álltak…

tés alkalmával próbáltunk előre nézni a jövő ködében. Így tekintettünk együtt a vezetőre. Mert hittük és his�szük, hogy van nekünk vezetőnk ebben a veszélyes világban, aki a mi Urunk Jézus Krisztus. Ő vezessen az úton, adjon nektek továbbra is hitet, erőt és szeretetet, hogy testvéreitek mellett maradva, Jézussal járjátok ezt az utat. Ő erősítse meg vezetőiteket, lelkipásztor testvéreimet, áldjon meg családjaitokban, vigyázzon gyermekeitekre, szüleitekre, szeretteitekre.

A mi Urunkkal együtt a jövőben is, az örökkévalóság felé. Ámen.

A

z Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program új kihívások előtt áll. A meglévő, kialakult jó személyes kapcsolatokat tovább kell bővíteni, levetítve azt az intézmények szintjére.

A szórvány megyék számára nagyon nagy segítség az, amit a partnerség nyújthat, főleg amiatt, hogy a fontosabb, legtöbb magyart megmozgató rendezvényeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezi, nem pedig a kisebb, sokszor a Szövetségtől távol álló vagy sokszor éppen ellenségesen fellépő szervezetek.

Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei elnöke

A partnerség elsősorban RMDSZ-szinten, a Szövetség közvetítésével kell folyjon, nem pedig megkerülve azt.

A Fehér megyei szervezet úgy, mint eddig is, a jövő év folyamán sok olyan, már hagyományossá vált rendezvényt szervez, ahol a partnerség keretén belül lehetőség nyílik a megyei kapcsolatok szorosabbá tételére, a helyi szokások, kultúrák megismerésére. Köszönet Klárik László szenátornak az ebben az évben nyújtott segítségéért, támogatásáért!

23

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

A

Kovászna és Szeben megye közötti partnerségi szerződés megkötésére 2011. május 27-én került sor, megyénk lévén a második szórvány megye, amelyet Kovászna felkarolt a partnerségi program által. Az elmúlt két évben számos közös rendezvényt és találkozót sikerült megszervezni az Összetartozunk program keretén belül. Minden egyes esemény fontos volt a Szeben megyei magyarok számára, nemcsak azért, mert színesítette rendezvényeinket, hanem az elmúlt két év alatt közösségeink jobban megismerhették egymás szokásait, hagyományait, életmódját, nagyobb belátást nyertek abba, hogy milyen is Székelyföldön magyarnak lenni, és milyen magyarként élni a szórványban. Legfontosabb közös rendezvényeink közé sorolhatjuk a Szent György Napokat, a Vándorcsizma Néptáncfesztivált, a Szeben Megyei Magyar Napokat, az úszótábort. Emellett számos kisebb méretű eseményt, találkozót is számon tartunk.

Meggyőződésünk, hogy nem kis erőfeszítést igényel ez a kapcsolatfenntartás székelyföldi barátaink részéről, ám az elmúlt két év eredményei önmagukért beszélnek, és azt tanúsítják, hogy ezt a programot mindenképpen folytatni kell! Az elmúlt két esztendőben a Szeben megyei szórványközösség támaszpontot talált a Kovászna megyei emberekben, lelkes kollégákban.

Mindez példázza abbéli hitünket, hogy nem szabad feladni a harcot, mert van még amiben bízni és amiért küzdeni, van remény a szórványmagyarság megmentésére és megmaradására!

Köszönjük Kovászna megye eddigi segítségét, és reméljük, hogy a jövőben tovább erősíthetjük a kapcsolatot az Összetartozunk programon keresztül.

24

Balázs Béla, az RMDSZ Szeben megyei elnöke

…nem szabad feladni a harcot, mert van még amiben bízni és amiért küzdeni, van remény a szórványmagyarság megmentésére és megmaradására!

A

z Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program felelősei a nyári négynapos szórványkörút alkalmával Brassóban találkoztak a megyei RMDSZ elöljáróival és a helyi kultúrszervezőkkel 2013. június 2-án. A Brassó megyei szórványsors nehézségei, a kulturális élet hiányosságai, valamint a Brassó és Kovászna megye közti partnerségi kapcsolat kialakítása témájú beszélgetésen Székelyföld képviseletében Markó Attila parlamenti képviselő, a program megbízott koordinátora, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, programvezető és Kis Csilla Emese szórványprogramfelelős vettek részt.

Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke

A brassói élettapasztalatomból kiindulva fontosnak tartom, hogy ez a partnerség létrejöjjön, kötelességemnek tekintem ezt a programot itt is beindítani.

,,A brassói élettapasztalatomból kiindulva fontosnak tartom, hogy ez a partnerség létrejöjjön, kötelességemnek tekintem ezt a programot itt is beindítani. Rendkívül pozitív dolog, hogy ilyen keretek közt lehetőségünk lesz a Brassó megyei magyar kulturális élet felkarolására” – mondta akkor a mérföldkőnek számító beszélgetés során Markó Attila parlamenti képviselő.

Ez volt a partnerség irányába tett első konkrét lépés, amelyet rögtön egy második követett: így július 21én Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem születésének 460. és halálának 410. évfordulóján sor került az Összetartozunk Székelyföld‒Szórvány Partnerségi Program együttműködési megállapodásának aláírására. A szerződő felek ‒ a Brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala ‒ célja a magyarságot erősítő, fejlődését szolgáló közös programok kialakítása, a baráti kapcsolatok megerősítése.

Ami a partnerség eredményeit illeti, a szeptember 25‒ október 6. között az RMDSZ Brassó megyei szervezete által megszervezett Brassó Megyei Magyar Napok támogatása konkrét hozadéka volt az Összetartozásnak, 25

KOVÁSZNA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

amely során a Brassó megyei magyar közösség színvonalas kulturális eseményeknek lehetett szem- és fültanúja.

Fontos megemlíteni, hogy az I. Brassó Megyei Magyar Napok keretén belül sor került a magyar iskolaigazgatók, aligazgatók fórumára, amelyen részt vettek a megye különböző településeinek tanügyi képviselői, és ezáltal lehetőség nyílt a közös problémák megvitatására: a tankönyvek, anyagi javak és fizetések hiánya; az ingáztatás és iskolabuszok finanszírozásának kérdése; a tanfelügyelők, igazgatók és aligazgatók újravizsgáztatásának témája és a mindezeket átfogó jelenlegi oktatási törvény hiányosságai.

Köszönetet kell mondanunk a Kovászna Megyei Tanácsnak, illetve Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának a Brassó Megyei Magyar Napok irányába kifejtett támogatásukért, amely híven példázza a két megye közti jól működő partnerséget.

26

…a Brassó megyei magyar közösség színvonalas kulturális eseményeknek lehetett szemés fültanúja.

27

A

tömb és szórvány nem minősítést, hanem létállapotot jelöl. Annyit jelent csupán, hogy számarányunkban miként viszonyulunk a többségi nemzethez. És jelöli a létállapotból fakadó előnyöket és hátrányokat.

Hargita megye – önkormányzata, intézményei, civilszervezetei révén – régóta tartalmas és gyümölcsöző kapcsolatokat ápol a mezőségi, szilágysági, bánsági számbeli kisebbségben élő magyarsággal, annak intézményeivel. Ez a kapcsolat csak a kölcsönösség jegyében működhet zavartalanul, telítődhet tartalommal, s válhat gyümölcsözővé.

Gyakran beszélnek a Székelyföldről úgy, mint belső anyaországról. Azaz egy olyan közösségről, amely történelmi múltja révén abban a különlegesen szerencsés helyzetben van, hogy számbeli többségben élhet, választott tisztségviselői gyakorolhatják a hatalmat a helyi és a megyei önkormányzatokban, így döntéshozó pozícióban vannak, politikai hatalommal bírnak, és az önazonosság megtartására, kultúrára, oktatásra, egyházak támogatására fordítható pénzösszegek fölött rendelkeznek. Ebben a szerencsés helyzetben van Hargita Megye Tanácsa, s e helyzetből adódó kellemes kötelezettsége osztozni e relatív többségből adódó anyagiakon a szórványban élő közösségekkel, e közösségek tagjaival. Összetartozunk! – hirdeti a Hargita és Kovászna megye önkormányzata által 2009 szeptemberében útjára indított közösségépítő program. S nemcsak hirdeti, hanem tesz is azért, hogy az összetartozás érzését mindan�nyian megéljük. Az a cél vezérelt bennünket, hogy a székelyföldi tömbmagyarság felelősséget vállaljon a szórványban élő magyarság iránt. A felelősségvállalás sem öncélú: szórványban élő testvéreinknek kívánunk segítségére lenni identitástudatuk megőrzésében és erősítésében.

28

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke

Mindannyian tudjuk, hogy nem a sírás, kesergés, önsajnálat a bajból kivezető út, hanem a tudatos cselekvés. Apró, kis dolgokból állnak össze a nagyobbak: egyegy kiállítás, előadás, koncert mind-mind egy nagyobb, célravezető cselekvéssorozat része – mindez megerősít.

Közös programunk – amely révén kölcsönösen támogatjuk egymást – azt bizonyítja, hogy már elindultunk egy úton, és jó úton járunk.

Mint már említettem, együttműködésünk csak kölcsönösségre épülhet, ugyanis nemcsak mi tudunk segíteni szórványban élő testvéreinken, hanem ők is segítenek rajtunk: megtanítanak arra, hogy miként kell megmaradni magyarnak. Ugyanis Aranyosszék magyarsága, akárcsak a Mezőség mintegy háromszáz falujának magyarsága vagy a bánsági magyarok, más népek tengerében élnek évszázadok óta. Így hosszú, történelmi léptékű tapasztalatuk van az együttélés, a saját kultúra és nyelv megőrzése, a kölcsönös tisztelet kivívása, a másság megtapasztalása terén.

Mi „csupán” 90 éve kerültünk ebbe a helyzetbe, tapasztalatlanok vagyunk még e téren.

A mi korábban említett szerencsés helyzetünk, no meg a szórvány együttélési tapasztalata együtt jelentheti az erdélyi magyarság erejét.

…együttműködésünk csak kölcsönösségre épülhet…

Többször elhangzott már nemzeti közösségünk kiemelkedő személyiségei szájából az – a közösség tagjai által megfogalmazott – igény, hogy mi Erdély földjén magyarul kívánunk szólni egymáshoz, itt akarunk magyarként élni, boldogulni. Nos, míg mindannyian ezt akarjuk, addig büszkén mondhatjuk: összetartozunk!

Célunk, hogy az egymásra figyelés ne korlátozódjon egy-egy – többnyire ünnepi – alkalomra, hanem váljék a mindennapok gyakorlatává.

29

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK Hargita Megye Tanácsának Összetartozunk elnevezésű közösségerősítő programja a székelyföldi tömbmagyarság és a szórványban élő magyarság együttműködését hivatott elősegíteni, támogatni.

A program létrejöttét az a felismerés szülte, hogy mi, a Székelyföldön élő magyarság felelősséggel tartozunk szórványban élő honfitársaink iránt.

Ezen elvek mentén sokoldalú együttműködési kapcsolatot alakítottunk ki: az együttműködés lehetőségeit ös�szefoglaló megállapodást 2009 szeptemberében írtuk alá Beszterce-Naszód és Temes megyékkel, majd 2010ben programunkat kiterjesztettük Aranyosszékre is.

A kapcsolatok skálája igen tág, megnyilvánulási formái a kulturális együttműködéstől, székelyföldi tanulmányi kirándulások, szakmai konferenciák, továbbképzések szervezésétől egészen a gyerektáborok, cserevakációk lebonyolításáig terjed. A testvértelepülési kapcsolatok kiépítése révén pedig megvalósulni látszik azon célunk is, hogy ne csak intézményi, hanem a közösségek szintjén is együttműködjünk az említett megyék magyarságával.

A szórványprogram égisze alatt zajló jelentősebb események, rendezvények: Hagyaték népzene és néptánctalálkozó – Vice: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes minden évben megszervezi programsorozatát a mezőségi Vicén.

30

…mi, a Székelyföldön élő magyarság felelősséggel tartozunk szórványban élő honfitársaink iránt.

Néptáncoktatás: A Hargita együttes két mezőségi turnéján kívül sikerült megvalósítani azt is, hogy időnként több mezőségi településre is eljárjanak táncot oktatni.

Fiatal Pedagógusok Fóruma: Első ízben 2010-ben Besztercén szerveztük meg a fórumot, majd ezt követte 2011-ben a tordai, 2012-ben a temesvári kiadás.

Temes és Hargita megyei oktatási intézmények kapcsolata: A szórványprogram keretében szorgalmazzuk a Temes és Hargita megyei oktatási intézmények közti kapcsolatok kialakítását. Ennek jegyében 2011. május 21-én ünnepélyes keretek között került

31

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

sor az említett két megye magyar tannyelvű oktatási intézményei közötti együttműködési megállapodás megkötésére. Jelenleg hét testvérkapcsolat kialakulását köszönhetjük ennek a paktumnak.

Cseretáborok: Nyaranta két színtéren, Besztercén és Szárhegyen 25 gyergyói és 25 Beszterce környéki diák részvételével A jövőnk tőlünk függ besztercei gyerektábort és A jelen, múlt, jövő szárhegyi történelmi tábort azzal a céllal szervezzük, hogy a tizenéves diákokban tudatosítsuk azt a tényt, hogy nemzeti megmaradásunk érdekében cselekvő, felelősségvállaló emberekre van szükség.

Zarándoklatok a szórványvidéken: 2010-től a program keretében Hargita Megye Tanácsa bekapcsolódott a Lármafa-találkozó és a Mikes-zarándoklat szervezésébe.

32

…nemzeti megmaradásunk érdekében cselekvő, felelősségvállaló emberekre van szükség.

Ezer Székely Leány Találkozó: Hargita Megye Tanácsa néhány éve társszervezői minőségben kapcsolódott be e találkozó szervezésébe és lebonyolításába, 2011ben pedig a szórványprogram égisze alatt meghívta Aranyosszéket is, hogy együtt vigadjanak a népzene, néptánc és népviselet ünnepén.

…együtt vigadjanak a népzene, néptánc és népviselet ünnepén.

Képzőművészeti kiállítás és hagyományos termé­ kek kiállítása Zsombolyán: A Gyergyószárhegyi Alkotóközpont 2009. november 7-én nyitotta meg bemutatkozó kiállítását a Temes megyei Zsombolyán, ugyanitt 2010. március 28–31. között hagyományos termékek kiállítására került sor dánfalvi mesterek részvételével.

A Bánságban lépett fel a Szentegyházi Gyermek­ filharmónia.

A temesvári Magyar Nőszövetség felkérésére 2010. április 17-én a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat részeként az aradi belvárosi katolikus templomban tar33

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

tott felejthetetlen koncertet a 140 tagú Szentegyházi Gyermekfilharmónia Haáz Sándor karnagy vezényletével, másnap pedig a temesvári Millenniumi templomban koncerteztek.

XV. Bánsági Magyar Napok: A XV. Bánsági Magyar Napok részeként számon tartott II. Hagyománykereső Folklórgála részeként 2010. május 8-án a Hargita Megyei Művészeti Népiskola és a Fiatal Művészek Egyesülete turnéra indult, amely során Temesváron és Igazfalván néptáncoktatásra és népdaltanításra került sor.

A Székelyföldi Grafikai Biennálé anyaga Temesvá­ ron: 2010. november 4-én a Temesvári Nyugati Egyetem Művészeti és Formatervezői Szak Galériájában nyílt meg a székelyföldi megyei tanácsok, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által megrendezett I. Székelyföldi Grafikai Biennálé anyagából összeállí-

34

tott kiállítás, melyen 11 ország művészeinek 240 alkotása volt megtekinthető.

Az összetartozás jegyében megszületett rendezvény…

Képzőművészeti Egyetemek Kollokviuma: Hargita Megye Tanácsa és a gyergyószárhegyi alkotóközpont harmadik alkalommal szervezte meg 2011. július 17–31. között a Képzőművészeti Egyetemek Kollokviumát, majd 2012-ben újra lehetőség nyílt egy kollokvium megvalósítására.

Besztercei Magyar Ház X. évfordulója: Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának X. évfordulóját a besztercei Magyar Ház 2012. május 12-én.

Az összetartozás jegyében megszületett rendezvényt nemcsak támogatta, de a helyszínen is együtt ünnepelt a jelenlévőkkel Hargita Megye Tanácsa.

Zsindelykészítő tábor Székelyvarságon: A székelyvarsági iskolák és az önkormányzat 2012. július 30‒ augusztus 3. között zsindelykészítő tábort szervezett, 35

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

melyre 17 óteleki gyereket hívtak meg, akik a zsindelykészítés mellett betekintést nyerhettek a tanyai világ hétköznapjaiba, a helyi népi mesterségek rejtelmeibe, valamint a helyi kulináris szokásokkal is megismerkedhettek.

Temes megyei szórványturnén a Hargita együttes: Hargita Megye Tanácsának Összetartozunk közösségépítő programjának keretében 2012 novemberében szórványturnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A társulat a János vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című táncjátékát mutatta be a bánsági szórványtelepüléseken.

Más közösen bonyolított programok, események, rendezvények: • A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett Régizene Nyári Egyetemre ösztöndíjjal és teljes ellátással évente öt diákot fogadunk a szórványvidékről.

• Mesemaraton: a felolvasó maratonhoz BeszterceNaszód és Szeben megye, Aranyosszék és a mezőségi Szamosújvár is bekapcsolódott.

• Székelyföldi Népdalvetélkedő Székelyudvarhelyen, amelyen Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Háromszék, Marosszék mellett Aranyosszék területi versenyeinek a nyertesei is képviseltették magukat.

36

• Tordán Jósika Miklós Iskolanapok a Hargita Megyei hagyományőrző Forrásközpont munkatársainak részvételével.

A VII. Mikeszarándoklat keretében székely kapu állítása Isztambulban

• A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mezőségi turnéja Bálványosváralján, Besztercén, Almásálomban, Désen és Bethlenben a Virágom-világom című műsorral.

• A IV. Kulturális Háromszög-táborban Zentán Beszterce, Hargita, Temes és Arad, Magyarországról Csongrád megyéből és a Vajdaságból vettek részt.

• A VII. Mikes-zarándoklat keretében székely kapu állítása Isztambulban.

• A Temes megyei zsombolyai művésztelep fiatal képzőművészeinek munkáiból kiállítás nyílt a megyeháza galériájában.

• A Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum 45 fős diákcsoportja látogatott Székelyföldre tanáraik kíséretében.

37

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

Idei programok: A Téka Alapítvány születésnapja: Januárban gazdag programsorozattal együtt ünnepeltük a szamosújvári Téka Alapítvány huszadik születésnapját. A kezdetekben csak táncházszervezéssel foglalkozó civilszervezetből Nemzeti Jelentőségű Intézmény lett. Iskolát, otthont és egy erős közösséget teremtettek.

Felolvasó maraton Székelyföldön, a szórványban és a nagyvilágban: A szórványprogram jóvoltából a tavalyi évhez hasonlóan idén is tucatnyi település csatlakozott a 2013. február 19-én megrendezett felolvasó maratonhoz. A Hargita Megye Tanácsa kulturális intézményeként működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Klubja szervezésében Gárdonyi Géza műveiből olvastak fel, ös�szesen huszonkétezren, 128 településen. A tavalyi évekhez hasonlóan Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk szórványprogramjának köszönhetően a Beszterce-Naszód megyei, temesi és az aranyosszéki magyarok is bekapcsolódtak a felolvasó maratonba, több mint ezerhatszázan.

Székelyföldi Népdalvetélkedők III. döntője: 2013. április 5-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont megszervezte a Székelyföldi Népdalvetélkedők III. döntőjét, amelyen Csík és Gyergyó vidéke, Udvarhelyszék, Háromszék, Marosszék és Aranyosszék területi versenyeinek nyertesei vettek részt.

38

Hálaadás, összetartozás Somkeréken

A Magyar Nyelv Napjai Csíkszeredában: Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2013. április 18–21. között Csíkszeredában szervezte meg a Magyar Nyelv Napjai című rendezvénysorozatot. Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk szórványprogramjának köszönhetően a rendezvényre Temesvárról és Besztercéről is érkezett egy-egy középiskolás csapat.

Hálaadás, összetartozás Somkeréken: 2013. június 1‒2-án a somkeréki református templom 680 éves fennállására rendezett ünnepségen bemutatták Felszegi Imre lelkipásztor A somkeréki református templom története című négynyelvű kiadványát, amely Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával készült.

Régizenei Nyári Egyetem: A Csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében ebben az évben hatodik alkalommal került sor a Régizenei Nyári Egyetem megszervezésére, melyen a zenei oktatásban részt vevők, kezdők és gyakorlott zenészek egyaránt tovább fejleszthették tudásukat nemzetközi szinten elismert zenészek vezetésével, különböző mesterkurzusok alatt.

A Hargita Megyei Kulturális Központ a Hargita Megye Tanácsa által kezdeményezett Összetartozunk prog-

39

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

ram keretében lehetőséget biztosított ösztöndíjas részvételre szórványban élő zenészek, tanulók számára.

Partnerkapcsolat kialakítása Bencéd és Mészkő között: A projekt két részből állt: a bencédi gyermekek Mészkő és környékét, míg a mészkői gyermekek Bencéd és környékét látogatták meg. A Fogjuk meg egymás kezét, egy nyelvet beszélünk projektet Hargita Megye Tanácsa, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Siménfalva Község Polgármesteri Hivatala, a Bencédi Unitárius Egyházközség és a Mészkői Unitárius Egyházközség támogatta.

Hagyományőrző gyerektábor Várkudun: A Besz­ terce-Naszód megyei településen, Várkudun immár nyolcadik éve szervez gyerekhetet a helyi gyülekezet.

Idén augusztus 19–24. között az egyre növekedő igény miatt a gyerekhetet egy megyei szintű hagyományőrző táborrá bővítették.

Szeretnénk, ha a 2013-as esztendő a szórványközösségek támogatása terén is egy újabb fejezetet nyitna. Ilyen értelemben az idéntől szándékunkban áll képviseleti irodákat létrehozni a szórványban: Temes és BeszterceNaszód megyékben, valamint Aranyosszéken, ugyanis meggyőződésünk, hogy sokkal hatékonyabban tudjuk az ott élő magyar közösségek életét segíteni egy helyben működő, egy személyt foglalkoztató iroda révén, mint „távirányítással” a Székelyföldről.

Annak érdekében, hogy minél több középiskolai diák tudja a tanulmányait anyanyelvén, megfelelő körülmények között 40

Szeretnénk, ha a 2013-as esztendő a szórványközösségek támogatása terén is egy újabb fejezetet nyitna.

folytatni, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont létrehozta a Szórvány tanulmányi, valamint a Szórvány közösségi tevékenységért elnevezésű ösztöndíjakat, amelyekre V–VIII., illetve IX–XII. osztályos diákok és egyetemisták pályázhatnak.

Ezek értelmében november 15-én esedékes a KrassóSzörény megyével történő szerződés aláírása és az ösztöndíjak kiosztása.

41

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

M

ár-már közhelyként hangzik, hogy a végek védik meg a tömböt, a központot az asszimiláció vas- és méregfogától. Ugyanakkor az is teljesen nyilvánvaló, hogy a végek, a szórvány elvesznek a tömb tápláló és reményt adó odafigyelése nélkül.

Ebben a szellemben éljük meg mi, temesi magyarok, az Összetartozunk-programot, amelyet Hargita Megye Tanácsa indított el közösségünk támogatására.

Az elmúlt fél évtized azt igazolja, hogy jó kezdeményezés volt, a program keretében elindított együttműködések ma már „önjáróak”, tőlünk függetlenekké váltak, legyenek azok magyar képzőművészek, magyar pedagógusok, néptáncegyüttesek vagy önkormányzati képviselők közös programjai. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a felülről indított kapcsolatteremtés létjogosultságot kapott, mint az, hogy ezek tőlünk, vezetőktől elvonatkoztatva működnek, az érdekelt felek szükségleteivel és terveivel összhangban.

Vannak még olyan területek, amelyekre az összefogás elvét ki szeretnénk terjeszteni, például a gazdák, valamint a vállalkozók szférájára. Értelemszerű, hogy ezeket a területeket a gazdasági élet törvényei irányítják, ám a bánsági magyar gazdának vagy vállalkozónak bizonyára többletértéket tud nyújtani egy megbízható, komoly kapcsolat bármely székelyföldi partnerrel.

A már beharangozott szórványösztöndíj program beindítását is érdeklődéssel várjuk, hiszen e téren is elkel minden segítség, mert nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a szórványban élő magyar szülőket meggyőzzük, járassák csemetéiket magyar iskolába. Ebből a szempontból az ösztöndíj valóban ösztönző szerepet tölthetne be.

Másik tervünk a szünidős diákcsere, melynek során a szórvány diákjai Székelyföldön megtapasztalhatnák a teljes körű magyar közösségi élményt, a tömbből 42

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke Sütő-Udvari Magda, a Temes megyei Összetartozunk Székelyföld‒ Szórvány Partnerségi Program felelőse

hozzánk érkező diákok pedig megismerkedhetnek az asszimilációs nyomással, sőt, román nyelvtudásukat élesben gyakorolhatják a mindennapi életben.

Az ifjúság a jövőnk, megmaradásunk egyetlen letéteményese.

Az ifjúság a jövőnk, megmaradásunk egyetlen letéteményese. Ezért nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely őket célozza, hiszen ezek stratégiai fontosságúak számunkra.

De bármilyen más terület is szóba jöhet, mert csak együtt, egymással összefogva tudnak közösségeink igazán optimista, hosszú távú jövőképet megfogalmazni.

43

HARGITA MEGYE ÁLTAL MŰKÖDTETETT PROGRAMOK

A

Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság mindig kitartott azon elv mellett, miszerint csak közösen tudunk előre lépni és tenni az érdekeink érvényesítése terén, és ezt bizonyította minden választási kampány alkalmával is. Megyénkben a magyarság 90 százaléka támogatja érdekvédelmi szervezetünket. Ezt a bizalmat szeretnénk meghálálni azáltal, hogy minden szinten: kulturális, szociális, jogi téren a besztercei magyarság gondjainak megoldására törekszünk. A Hargita megyével 2009-ben aláírt partnerségi szerződés szórványközösségünk igényeire ad választ, hiszen nagyon találóan az Összetartozunk nevet kapta.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ szervezete kimagasló figyelemmel kezeli a magyar fiatalok jövőjét, és minden olyan lehetőséget megragad, amely a magyarságunk alapkövének tekinthető oktatás terén kínálkozik. Különböző megoldásokat keresünk arra, hogy megszólítsunk minden magyar vagy vegyes házasságban elő szülőt, hogy ösztönözzük őket arra, gyereküket óvodától a felsőfokú tanulmányok befejezéséig magyar nyelvű oktatásban részesítsék. Az Összetartozunk program keretén belül iskolai eszközök, könyvek adományozására, a diákokat megszólító megmozdulások, kirándulások, közös felolvasóestek megszervezésére került sor Hargita megyei partnereink hathatós segítségével.

E közösségépítő projekt fő feladata az, hogy a magyarság tudatosítására indított, helyi szinten lebonyolított programjainkba bekapcsolódjon, és ezáltal hangsúlyozza az itteni közösségnek azt, miért jó magyarnak lenni, miért kell büszkék lennünk nyelvünkre, kultúránkra. Hathatós és tartalmas együttműködésnek lehettünk szereplői az elmúlt négy évben, s ezeket az eseményeket érdemesnek tartjuk megemlíteni név szerint is: az évente megszervezésre kerülő Vicei 44

Décsei Attila, az RMDSZ BeszterceNaszód megyei elnöke

Az összefogás az, ami igazán fontos, erre kell összpontosítanunk, erre kell a jövőt felépítenünk…

Mezőségi Néptáncfesztivál, amely keretében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórványturnéval emelte a rendezvény színvonalát, a besztercei Majális, a magyardécsei Cseresznyemajális, valamint a két éve megrendezésre kerülő Magyar Ház Napja. Nem szabad kifelejtenünk a megyei karácsonyi ünnepségünk megszervezéséhez kapott támogatást sem, amelynek köszönhetően minden évben erősödött a székely–szórvány együvé tartozás.

Az összefogás az, ami igazán fontos, erre kell összpontosítanunk, erre kell a jövőt felépítenünk, székely testvéreinkkel együtt.

45

A kiadvány megjelenését támogatta:

Kiadja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Főtitkársága 400489 Kolozsvár, Republicii/Majális u. 60. sz.

Tel./fax: 0264 590 758, e-mail: office@rmdsz.ro www.rmdsz.ro Felelős kiadó: Kovács Péter Szerkesztette: Hegedüs Csilla, Románszki Zsuzsa, Tamás Ágnes Korrektúra: Szabó Beáta Grafikai és műszaki szerkesztés: IDEA PLUS Nyomdai munkálatok: IDEA nyomda, Kolozsvár Felelős vezető: Nagy Péter

www.rmdsz.ro