__MAIN_TEXT__

Page 1


2

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


N

egyedszázad érdekvédelmi munkája, de az utóbbi négy esztendő számtalan politikai helyzete is bebizonyította: a romániai magyar közösség etnikai érdekképviseletére továbbra sincs alternatíva. Sem a minket megillető jogokkal, sem ezek csorbulásával nem foglalkozik érdemben egyetlen más hazai politikai szereplő sem. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ egy markánsabb újratervezéssel biztosítani tudja a közképviselet jövőjét. Ehhez olyan valós lehetőségeket felsorakoztató jövőképre van szükségünk, amelyből nem hiányzik a kényesebb témák megvitatása sem. Mert a magyarságnak értékeken alapuló szövetségre van szüksége, amely az eddiginél nagyobb alázattal, megértéssel fordul a közösség valamennyi tagjához. (Szászrégen, 2015. február 27.)

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról


Minőségi oktatás, jövőnkért Az ország valamennyi településén – tömbben, vegyes környezetben és a szórványban is – minden egyes magyar gyermeknek esélye kell legyen arra, hogy anyanyelvén

2

tanuljon a bölcsődétől a doktori képzésig. Az RMDSZ oktatáshoz kapcsolódó tevékenysége az elmúlt négy évben ezt az alapvető célt követte.


Kezdeményezésünkre elkezdődött azoknak a felekezeti iskolák működésére vonatkozó egyez­ mények aláírása, amelyet – a tanügyi törvény értelmében – az oktatási minisztériumnak meg kell kötnie a magyar történelmi egyházakkal.

A kisebbségek számára előnyös, az RMDSZ által kidolgozott szabályozásokat tartalmazó oktatási törvény hatályba lépése után az anyanyelvű közoktatás jelentőségére is felhívtuk a figyelmet Minden magyar gyermek számít című beiskolázási kampányunkkal, amelyet az egyházak, civil- és ifjúsági szervezetek, tanfelügyelőségek és a média bevonásával valósítottuk meg. Kiemelt célunk volt az iskolák magyar nyelvű könyvekkel való ellátása, ennek jegyében könyvadományozási körutat szervezett az RMDSZ, amelynek során kiadványokat juttattunk el a szórványban működő kilenc magyar ház könyvtárának.

Az oktatás terén az elmúlt négy esztendő legjelentősebb megvalósításai a felsőoktatáshoz fűződnek: a Képviselőház 2012-ben elfogadta a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjáról szóló tör­ vényt, ugyanakkor a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a magyar nyelvű szakképzés a román tannyelvűvel egyenrangú státust nyert. Nyomon követtük a tanügyi jogszabályok gyakorlatba ültetését a magyarlakta régiókban, és parlamenti eszközökkel hozzájárultunk a törvény további bővítéséhez.

A kormányból való kilépésünket követően is folyamatos, konstruktív párbeszédet tartunk fenn azokkal az oktatási döntéshozókkal, akiknek intézkedései befolyásolják a magyar oktatás jövőjét. Tárgyaltunk a tanügyminiszterrel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű gyógyszerészképzéséről, és az utolsó pillanatban sikerült megoldást találnunk arra, hogy a 2015/2016-os tanévben is megőrizzük az anyanyelvű oktatást.

Célunk az, hogy egy hosszú távon fenntartható oktatási intézményhálózatot működtessünk. Az RMDSZ tizennyolc szórvány­ kollégium létrehozásában segí­tett, ezek működésére és fenn­tar­tá­sára anyagi alapokat különítettünk el, és elkezdődött két újabb szórványkollégium építése Bánffy­hunyadon és Szamos­ újváron. A Szövetség jelenleg is folyamatban lévő legfontosabb projektje ezen a téren a közoktatási stra­ tégia. Célunk az, hogy egy hos�szú távon fenntartható oktatási intézményhálózatot működtessünk, amely a gyermekek igényeit, a versenyképes tudást szolgálja, és biztosítja jövőjüket.

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

3


Közös célok, közös hang A demokrácia egyik hatékony eszközét – a párbeszédet – használtuk fel az elmúlt négy évben arra, hogy közösségünk sajátos törekvéseit itthon megismertessük, elfogadtassuk, hogy a Kárpát-medence 4

magyarságának közös céljaihoz felzárkózzunk, hogy az Európai Unió napirendjére tűzze az őshonos kisebbségeket megillető jogokat, és ezáltal európai védelmet nyújtson közösségünknek.


Kolozsvári sajtótájékoztató Biró Zsolttal A romániai magyarság ereje immár negyedszázada az ös�szefogásban rejlik. Közös ügyeink egységes megjelenítésére hosszú távú együttműködési megál­ lapodást kötöttünk a Magyar Polgári Párttal (MPP). Az elmúlt négy évben a magyar–magyar együttműködés

különböző intézményes formái is kialakultak, olyan közös törekvések is megerősödtek, amelyekben az együttes, hatékony fellépés a célravezető. Ennek égisze alatt az RMDSZ tovább erősítette az együttműködést a határon túli magyar közösségek kép­ viseletét biztosító politikai szervezetekkel és a magyar

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

kormánnyal. Megerősítettük az RMDSZ és a FIDESZ kapcsolatát, egyeztetéseinken – közösségünk ügyei mellett – fontos téma volt a magyar–román államközi viszony, és arról is megállapodás született, hogy az RMDSZ partnerként vesz részt az egyszerűsített honosításra vonatkozó ügyintézésben. Szilárd alapokra helyeztük partnerségünket a KDNP-vel, a magyarság közös ügyeiben való egységes fellépésben állapodtunk meg. Ugyanakkor partneri kapcsolatot ápolunk a magyarországi demokratikus ellenzéki pártokkal is.

Megerősítettük a kapcsolatot a határon túli magyar szervezetekkel és a magyar kormánnyal.

5


Sem Brüsszelben, sem itthon nem adhatjuk fel a harcot azért, hogy nagyobb nyomatékkal napirendre kerüljön a kisebbségvédelem.

A Szövetség ez idő alatt arra is törekedett, hogy a magyarságnak az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos reményeit beváltsa a kisebbségvédelem terén. Ennek jegyében több előrelépés is történt, mint például az, hogy az Európai Néppárt (EPP) történetében először a 2012-ben megszervezett bukaresti kongresszuson fogadtak el olyan dokumentumot, amelyet kisebbségi

szervezet, az RMDSZ kezdeményezett, az okirat pedig azért volt lényeges, mert az Európai Unió egyik fontos feladataként az európai őshonos kisebbségek ügyét jelölte meg. Ugyanakkor az Európai Néppárt múlt évi európai parlamenti választási programjába, szintén az RMDSZ által megfogalmazott javaslatként, bekerültek az európai kisebbségi keretszabályozás megalkotására vonatkozó célkitűzések.

Pódiumbeszélgetés Kolozsváron 6

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


Angela Merkellel az EPP bukaresti kongresszusán Jelentős, európai szintű lépés volt az, amikor 2013-ban az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt (SVP), valamint az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közös indítványaként az Európai Bizottságnál bejegyezték a Mino­ rity SafePack nevű, az európai nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai polgári kezdeményezést. Bár a Bizottság elutasította ezt a törekvést azzal az indokkal, hogy tartalma nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe, ennek ellenére kezdeményezői és támogatói

Közvitát kezdeményeztem a magyarság autonómiatörekvéseiről. sem Brüsszelben, sem itthon nem adják fel a harcot azért, hogy az eddiginél nagyobb nyomatékkal európai napirendre kerüljön a kisebbségvédelem. Elfogadhatatlannak tartottam Romániának az Európai Bizottsággal egyetértő hivatalos álláspontját

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

az ügyben, ezért válaszként, felelős érdekvédelmi vezetőként lemondtam a Ponta-kormányban betöltött miniszterelnökhelyettesi és kulturális miniszteri tisztségemről. Az RMDSZ államelnökjelöltjeként közvitát kezdeményeztem a magyarság autonómiatörekvé­ seiről, amelyekről elsőként Bukarestben, utána pedig több erdélyi, székelyföldi városban tanácskoztam a helyi véleményformálókkal, és úgy gondolom, hogy ezt a párbeszédet folytatnunk kell.

7


Demokratikus küzdelem jogainkért A részvételi demokrácia eszközeivel az RMDSZ arra törekedett és törekszik a továbbiakban, hogy sikerre vigye a közösség ügyeit. Ennek szellemében mindenekelőtt a parlamentarizmus nyújtotta lehetőségeket használtuk, de 8

volt, amikor az utcai jogkövetelés eszközével is éltünk. Az RMDSZ-nek továbbra is meggyőződése, hogy a tárgyalóasztalnál elért eredmények azok, amelyek hosszú távon szolgálják a magyarság jövőjét, boldogulását, megmaradását. KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért

A közösségi összetartozás jegyében, 2013 októberében szerepet vállaltunk a Székelyek nagy menetelése megszervezésében, amelyen az RMDSZ azt a határozott álláspontot képviselte, hogy az autonómiatörekvések a magyarság jogos igényét jelentik. Állásfoglalásban, számtalan nyilvános fórumon szóvá tettük a tulajdonjog intézményes eszközökkel végrehajtott csorbítását, amikor a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról döntött a román igazságszolgáltatás. A közösség szolidaritásának, egységes fellépésének jegyében, az egyházakkal közösen szerveztük meg Sepsiszentgyörgyön az Igazság Napját, amelyen 25 ezer magyar ember

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

9


nyilvánította ki a hatósági döntéssel szembeni felháborodását.

A jogállamiság mellett, a demokratikus intézmények megerősítéséért foglaltunk állást.

jogok az igazságszolgáltatásban, közigazgatásban. Létrehoztuk a Mikó Imre Jog­ védelmi Szolgálatot, amely útbaigazítást nyújt közösségünk tagjainak azokról a jogi eszközökről, amelyekkel a nemzetiségük

miatti hátrányos megkülönböztetés ellen felléphetnek, ezzel egy időben rendszeresen tájékoztatjuk a nemzetközi közvéleményt valamennyi jogsérelmi esetről. A tulajdonjog védelme mellett a közösség anyanyelv-használati

Szót emeltünk azért is, hogy a kilencvenes évek elején az RMDSZ hathatós közbenjárásával elindított egyházi tulajdon-vissza­ szolgáltatás folyamata ne váljon közigazgatási visszaélések áldozatává, a korrupcióellenes harc kereszttüzében ne hiúsuljon meg a visszaszolgáltatást jóhiszeműen és törvényes előírások szerint végző tisztségviselők munkája. Nyilvános felszólalásainkban a jogállamiság mellett, a demokratikus intézmények megerősítéséért foglaltunk állást, egy olyan európai államért, amelyben nem sérülnek a személyi

10

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


jogának bővítése is fontos célunk volt az elmúlt négy évben, ugyanakkor jogszabályt kezdeményeztünk nemzeti szimbólumaink használatának törvényesíté­ sére. A Képviselőház a tavaly fogadta el az RMDSZ törvénymódosító javaslatát, amelyet az igazságszolgáltatásban a tényleges kétnyelvűség megvalósítása érdekében nyújtott be: a jogszabály kimondja, hogy azokon a bíróságokon, amelyek vonzáskörzetében élő kisebbség számaránya meghalad-

ja a 20%-ot, meg kell valósulnia a teljes körű többnyelvűségnek.

Kezdeményeztük nemzeti szimbólumaink törvényes használatát. A romániai magyarság auto­ nómia-törekvései egyidősek a modern Románia megszületésével, az 1918-ban megfogalmazott gyulafehérvári kiáltvánnyal. Ennek

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

szellemében az RMDSZ programjának egyik alapvető célkitűzése a közösség fejlődését elősegítő különböző autonómiaformák megteremtése. Ezért, a Kulturális Autonómia Tanács létrehozása mellett, amely napi szükséges cselekvésekben fogalmazta meg a kulturális autonómiára vonatkozó teendőket, a Magyar Polgári Párttal közösen dolgoztuk ki Székelyföld területi autonó­ miájának statútumtervezetét, amelynek a közvitája, a beérkező javaslatok általi tökéletesítése folyamatban van.

11


Törvényi garanciák közösségünk jólétéért Az elmúlt négy évben jogszabálykezdeményezéseivel, törvénymódosító javaslataival az RMDSZ parlamenti képviselete olyan törvényi háttér

12

megteremtésén dolgozott, amely az életminőség javulását, a fejlődést szolgálja, és őrködött a társadalom kiszolgáltatott rétegeinek jogai fölött is.

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


Az anyák gyereknevelési sza­ badságát szabályozó törvényben a választási lehetőséget biztosító kitételt támogattuk, amely szerint a két évig tartó gyereknevelést választók számára teljes időre biztosítják az állami támogatást. 300 ezer megyei és helyi közalkalmazottat érintő törvénytervezetet nyújtottunk be azért, hogy az állam eltörölje a bérpótlékvissza­fizetési kötelezettségüket. Mindemellett fontos szociális kérdésekben is állást foglaltunk, hogy a gazdasági válság árát ne a kiszolgáltatott rétegek fizessék meg: kezdeményezői voltunk a nyugdíjrendszer költségvetéskiegészítésének, az idősott­ honok és napközi központok tá­ mogatásának, valamint annak, hogy a közszállítás kedvezményezettjei továbbra is megkaphassák az őket megillető utazási szelvényeket.

A kismamák, a nyugdíjasok és a közalkalmazottak pénzügyi amnesztiájának kezdeményezője és támogatója volt az RMDSZ. A kismamák, a nyugdíjasok és az egyházi alkalmazottak pénzügyi amnesztiájának kezdemé­ nyezője és támogatója volt az RMDSZ a parlamentben és a kormányzatban, ugyanakkor szorgalmaztuk a társadalombiztosítási járulék csökkentését előíró jogszabály elfogadását is.

A múlt évben a törvényhozás új önkéntességi törvényt fogadott el, amely tartalmazza a Magyar Ifjúsági Értekezlet és más civilszervezetek javaslatait is. Megszavazta a felsőház azt az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amelyben a devizahitelesek kötelezettségeinek enyhítését javasolta. A Szövetség azt is szorgalmazta a törvényhozásban, hogy a svájci frankhitelesek helyzetének enyhítésére a törlesztőrészletet a kölcsön felvételének időpontjában érvényes árfolyam szerint állapítsák meg a bankok. Az anyanyelv-használati jogok terén is történt törvénykezési előrelépés: anyanyelvünkön is fordulhatunk szakorvoshoz, illetve a Nép Ügyvédjéhez azokon a településeken, ahol számarányunk eléri a 20 százalékot. Konkrét lépéséken alapuló gazdasági fejlesztési tervet dolgoztunk ki és terjesztettünk be több szaktárcához Erdély 2020 címmel. Az átfogó dokumentumban az önkormányzati és európai uniós forrásokra alapozva határoztuk meg közösségünk fejlődésének irányvonalát.

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

13


Örökségünk védelme, kultúránk támogatása Az értékek megőrzése és az értékteremtés biztosítja egy közösség megingathatatlan önbecsülését. Ez a gazdagság egyértelműen megmutatja, milyen hozzáadott értékkel 14

sorakozunk fel az európai nemzetek közé. Az RMDSZ kultúrára vonatkozó tevékenysége jelentős volt az utóbbi négy évben a kormányzatban és a Szövetség projektjei szintjén is. KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


Az erdélyi magyar épített örökség felújítására kormányzati forrásokat különítettünk el, korrigáltuk az ilyen jellegű támogatások szintjén tapasztalt aránytalanságokat, jelképes épületek – templomok, kúriák, kastélyok – nyerték vissza hajdani fényüket. Kiemelt figyelmet szenteltünk a magyar vonatkozású kulturális események, illetve a magyar nyelvű irodalmi-kulturális időszakos kiadványok kormányzati támogatásának.

2014-ben nemzeti identitásunk egyik jelképe, az aradi Szabadságszobor felkerült a műemlékek lajstromára. Kolozsvár ékessége, a Mátyásszobor restaurálása az elmúlt négy év egyik jelentős örökségvédelmi megvalósítása. Mindemellett 2012-ben, első kulturális miniszteri mandátumom idején, az RMDSZ, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság összefogásával műemlékké nyilvánítottunk 397 kultúrtörténeti ritkaságnak számító síremléket a Házsongárdi temetőben, 2014-ben pedig nemzeti identitásunk egyik jelképe, az aradi Szabadság-szobor is felkerült a hazai műemlékek lajstromára.

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

15


Háromszékre negyven év után ha­ zavittük Gábor Áron rézágyúját, az alkotóműhelyként és tudományos kutatóintézetként is működő Erdélyi Művészeti Központ megalapításával pedig intézményi keretet teremtettünk az új értékek létrehozására. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, az RMDSZ kezdeményezésére, egyedülálló kulturális projekt megvalósításához látott hozzá: az erdélyi magyar gyűjtőkönyvtár az 1989 után idehaza megjelent kiadványokat gyűjti össze, őrzi meg, és digitalizált változatban teszi majd

16

az érdeklődők számára hozzáférhetővé. Népszerű örökségvédelmi programot indítottunk Örökségünk Őrei címmel, amely főként a szórványban ösztönzi az értékőrzésre a legfiatalabb nemzedéket. A hazai szellemi és épített örökségnek nemzetközi figyelmet szereztünk, amikor az UNESCO szellemi világörökségi listájára javasoltuk a csíksomlyói pünkösdi búcsút, az épített világörökség várományosi listájára pedig felterjesztettük Torockó építészeti különlegességeit.

Az Erdélyi Művészeti Központ megalapításával intézményi keretet teremtettünk új értékek létrehozására. Az alkotómunka előtt tisztelegve, 2013-ban először nyújtottuk át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúrá­ ért díjat, amellyel azoknak a jeles személyiségeknek a tevékenységét méltányoljuk, akik számára

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


az értékteremtés napi gesztus. Ez idáig az elismeréssel Bartha Ciupe Ernő képzőművész, Bocsárdi László színházi rendező, Bogdán Zsolt színész, Jánk Károly költő, Kézdi Imola színész, Részegh Botond képzőművész, Székely Csaba drámaíró, Veress Szabolcs képzőművész, Vida Gábor író értékalkotásáért mondtunk köszönetet.

Szellemi és épített örökségünknek nemzetközi figyelmet szereztünk. Bogdán Zsolt átveszi az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

17


18

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


A

kkor éreznénk az elmúlt 25 év teljes súlyát, hogyha holnap reggelre se híre, se hamva nem lenne annak a több mint 1400 oktatási intézménynek, amelyben óvodától az érettségiig magyar nyelven lehet tanulni. Ha a 154 középiskolának hűlt helye lenne, vagy a 18 szórványkollégiumot hiába keresnénk a Bánságtól Mezőségig, arról nem is beszélve, hogy semmivé foszlana a teljes körű anyanyelvű felsőoktatásunk, s csak a Bölcsészkaron lenne tucatnyi magyar hely. De legalább ekkora lenne a rémület, hogyha holnap reggel a kulturális intézményekből csak az a néhány maradna, amely már 1989 előtt haldoklott, végnapjait élte. És mekkora lenne a döbbenet, ha a több mint nyolcszázezer hektár közbirtokossági erdőből semmi sem maradna, vagy ha az eddig visszaszolgáltatott több száz egyházi ingatlanra holnap lakat kerülne. Arról már nem is beszélek, hogy mennyire furcsállnánk, ha a nyelvi jogok holnap reggelre megszűnnének, és a helységneveket ismét románul kellene írni a magyar újságokban és kiadványokban, ha csak kétévente kérhetnénk útlevelet, és akkor sem biztos, hogy elhagyhatnánk az országot. Igen, ez lehetne az egyik módja annak, hogy – egy drasztikusabb megvilágításban – lássuk, érezzük, mi mindent veszíthetnénk el, és akár még el is veszíthetjük, ha nem vagyunk éberek. Mert ez alatt a negyedszázad alatt azt is megtanultuk, együtt és külön-külön is, hogy semmit nem hoznak el nekünk, semmit nem kínálnak fel tálcán, és azt is megtapasztaltuk sajnos, hogy akár a megszerzett jogok is visszavonhatók. (Kelemen Hunor, Kolozsvár, 2015. január 31.)

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

19


Érdekképviselet: 25 éves érték Az erdélyi magyar közösség 25 éve arról döntött, hogy jogai, értékei, jövője és megmaradása érdekében létrehoz egy olyan érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetet, amely a parlamentben, kormányzatban, helyi és megyei önkormányzatokban, 20

– 2007 óta pedig – az Európai Parlamentben ügyeiért cselekszik. Az RMDSZ igyekezett megőrizni ezt a negyedszázados értéket, eleget tenni ennek a feladatnak az elmúlt négy évben is, választásról választásra alakítani a közösség sorsát. KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


2012-ben az önkormányzati és parlamenti választáson sikerült megőriznünk korábbi politikai súlyunk. 203 polgármesteri tisztséget szereztünk, a korábbi választáshoz viszonyítva hetvenezerrel több szavazatnak köszönhetően megnőtt az önkormányzati képviselőink száma is. Ugyanakkor a parlamentben 18 képviselője és 8 szenátora van a magyar közösségnek, az 5 százalékos küszöböt pedig olyan körülmények között is sikerült átlépnünk, hogy a magyar–magyar versenyben is felül kellett kerekednünk. A magyar választók

Biztosítani tudjuk az ország politikai stabilitását. kilencven százalékának támo­ gatásával, bizalmával helytálltunk a megmérettetésben. 2014 tavaszán egy újabb választási kihívás, az európai parlamenti választások rajtja előtt 270 ezer támogatói aláírást iktattunk a Központi Választási Irodában, ami ötvenezer kézjeggyel jelentett többet, mint 2009-ben. Az EP-választásokon elért eredményeink

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

pedig biztosították a magyarság brüsszeli képviseletének folytonosságát. Ugyanabban az évben az RMDSZ jelöltjeként indultam – immár másodjára – az államel­ nök-választáson. Ez a megmérettetés alkalmas volt arra, hogy a többség-kisebbség kapcsolatát terhelő előítéleteket az RMDSZ kampányának központi témájává tegyem, rámutattam arra, hogy a hazai társadalom hosszú távú fejlődése csak ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezésével valósulhat meg.

21


Mandátumom ideje alatt két alkalommal vállalt kormány­ zati szerepet az RMDSZ. Az a meggyőződés vezérelt bennünket, hogy a romániai magyar emberek érdekeit a leghatékonyabban kormányzati eszközökkel érvényesíthetjük, biztosítani tudjuk az ország politikai stabilitását. A hazai politikai erővonalak folyamatos változása közepette is mindkét kormányzati időszakban fontos közösségi fejlesztéseket, beru­ házásokat tudtunk támogatni mindkét kormányzatban végzett munkánk során. Az utóbbi 20 év legjelentősebb infrastrukturális beruházását – a 12-es számú országút teljes felújítását – Székelyföldön kormányzati munkánk eredményeként tudtuk kivitelezni: A Kovászna megyei

22

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


Szabad Európa Kávéház Székelyudvarhelyen Kökösnél kezdődő, 220 kilométer hosszúságú országút átszeli a Székelyföldet, és Szászrégennél ér véget. Ebben az időszakban jelentős szerepet vállaltunk az egészség­ ügyi decentralizáció folyamatában, amely a helyi döntéshozók hatáskörébe helyezte az egészségügyi ellátás megszervezését. Hitelprogramot kezdeményeztünk a kis- és középvállalkozók te­ vékenységének támogatására, amelyből fedezhetők az ellátási, gyártási, eladási, kivitelezési, szolgáltatási, bérkifizetési, adóés illetékbefizetési költségek. Az erdélyi magyar gazdák érdeké­ ben szorgalmaztuk a területalapú támogatás növelését, ami főként a hegyvidéken, nehéz körülmények között munkálkodókat segíti,

a marhatenyésztők számára pedig új támogatási rendszert dolgoztunk ki.

Az új választójogi törvényekben az RMDSZ továbbra is az arányos képviselet elvét igyekszik érvényesíteni. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodva is kitartunk amellett, hogy a helyi projektek, fejlesztések támogatására a kormányzás a leghatékonyabb eszköz, de ellenzéki alakulatként is igyekszünk folyamatos párbeszédet fenntartani azokkal a kormányzati döntéshozókkal, akik a közösségünket

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

érintő fontos ügyekben segíteni tudnak. Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás számunkra az új válasz­ tójogi törvények parlamenti elfogadásának előkészítése. Ezek a jogszabályok nagymértékben befolyásolják azt, hogy a következő négy esztendőben mennyire lesz erős a magyarság az önkormányzatokban, a parlamentben. Az új jogszabályokban az RMDSZ továbbra is az arányos képviselet elvét igyekszik érvényesíteni, hogy a 2016-os önkormányzati és parlamenti választások után is folytathassuk a közösség érdekében végzett munkánkat, megőrizhessük azt az értéket, amely negyedszázada nyújt biztonságot a romániai magyar közösségnek.

23


Friss szemlélet a Szövetségben Az RMDSZ nőszervezetének megalakulásával másfél éve új lendületet kapott az érdekvédelmi munka, a közösségépítés. Immár 23 megyei és területi, számos helyi

24

nőszervezet nyújt lehetőséget a romániai magyar hölgyeknek arra, hogy beleszóljanak a közügyekbe, azt a szemléletmódot képviseljék, amely eddig hiányzott a közéletből.

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


2016-ban minél több romániai magyar nőnek vállalnia kell a megmérettetést. A Szövetség csíkszeredai kongresszusának határozatát léptették életbe azok a magyar nők, akik a 2013. szeptember 28-án megszervezett első Országos Küldöttgyűlésükön megalakították Kolozsváron az RMDSZ Nőszervezetét. A hazai társadalomszervezési munka, képzések,

szociális, kulturális és oktatási tevékenységek mellett a szervezetnek európai jelentőséget kölcsönzött az, hogy a múlt évben az Európai Néppárt Nőszer­ vezetének tagjává vált. Öröm számunkra az, hogy az RMDSZ nőszervezetének sorait fontos tisztséget viselő hölgyek erősítik, akiknek határozott hangja, véleménye a parlamentben, minisztériumokban, kormányzati hivatalokban, városi és községi polgármesteri hivatalokban, helyi és megyei önkormányzatokban is

számottevő. A nőszervezet életében fontos pillanat volt, hogy az RMDSZ európai parlamenti listáján jelöltje előkelő helyen szerepelt. Azt szeretnénk, hogy a 2016-os önkormányzati és parlamenti választáson minél több romániai magyar nő vállalja a megmérettetést, erejével és szaktudásával segítse megalapozni azt a tartalmi megújulást, újratervezést, amely a magyar közképviselet számára elengedhetetlen.

Országos küldöttgyu˝lés Kolozsváron

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

25


25

év alatt sokat változott a világ körülöttünk. Felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek nincs közvetlen tapasztalata a kommunista diktatúráról. Számára már mindaz természetes, amiben élünk, az élete része, és nem elérendő cél. Ennek a nemzedéknek más a viszonyítási alapja, mások a perspektívái és elvárásai. Kötelességünk megértenünk őket és rámutatnunk arra, hogy a politikai és érdekvédelmi szövetségnek, munkának van értelme, szükség van rá. 25 év alatt mi is sokat változtunk és változni fogunk. Válaszainknak a jövőre kell vonatkozniuk és nem a múltra. A mai nemzedékek problémáira a válaszaink nem lehetnek ugyanazok, mint évtizedekkel ezelőtt. De maradnak azok a közös értékek és közösségi érdekek, amelyek létrehozták és megtartották a mi Szövetségünket. (Kelemen Hunor, Kolozsvár, 2015. január 31.)

26

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

27


Fiatalok lendületben Egy társadalomnak vagy politikai érdekképviseletnek a megújulása csupán akkor válik valósággá, ha a közösség fiataljai értő és tevékeny szereplői a közéletnek. Az RMDSZ számára is ők jelentik

28

a jövőt: politikusokként, közösségi elöljárókként, társadalomszervezőkként. Hiszen közösségünk intézményrendszerét nekik, értük építjük, ezért velük és általuk kell működőképessé tennünk hosszú távon.

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


A 2012-es önkormányzati választásokon 22 fiatal polgármester és 402 fiatal önkormányzati képviselő gazdagította az RMDSZ képviseletét a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT)

való együttműködésünknek köszönhetően. Meggyőződésünk, hogy a Szövetség vérkeringését a hiteles, lendületes és dolgos fiatal férfiak

és nők biztosítják, akik merik vállalni korosztályuk ügyeinek képviseletét. Ezért az eddiginél is több fiatal jelöltre lesz szüksége a Szövetségnek, a közösségnek a 2016-os önkormányzati, illetve parlamenti választáson. Ugyanakkor a szervezeten belüli önkéntességet továbbra is támogatjuk, hogy minél több fiatal magáénak érezze az RMDSZ-t, befogadó és nyitott közéleti szervezetként viszonyuljon hozzá.

A Szövetség vérkeringését a hiteles, lendületes és dolgos fiatal férfiak és nők biztosítják.

MIÉRT-küldöttgyu˝lés Nagyváradon

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

Az RMDSZ jelentős összeggel támogatja a kolozsvári Európa Ifjúsági Fővárosa projekt magyar ifjúsági rendezvényeit. Ezzel is jelezni szeretnénk: fontos számunkra, hogy a magyar fia­ talok tevékenysége eredmé­ nyes, sikeres legyen. Szakmai pályájuk ösztönzőjeként, az értékalkotás feltételeinek és a mindennapok biztonságának megteremtéséért a Communi­ tas Alapítvány az utóbbi négy évben 208 fiatal erőfeszítéseit méltányolta alkotói ösztöndíjával, ugyanakkor keretet biztosítunk a magyarlakta régiók ifjúsági programjainak, rendezvényeinek támogatására.

29


Konzultáció és szolidaritás: Együtt többek vagyunk Együtt többek, hatékonyabbak és eredményesebbek vagyunk – ennek jegyében az elmúlt négy évben az RMDSZ a közképviseleti álláspontjait folyamatos széles körű társadalmi egyeztetésre alapozva fogalmazta meg, alakította ki. Úgy gondoljuk, hogy a történelmi 30

egyházak, szakmai szövetségek és egyesületek, civilszervezetek véleménye, tevékenysége a politikum számára is hasznos, fontos. Az ilyen jellegű egyeztetés, vélemény- és tapasztalatcsere intézményi kereteit is kialakítottuk az elmúlt négy évben. KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


A Kulturális Autonómia Tanács létrehozásával, 2012-ben olyan kooperációs felületet teremtettünk, amelynek keretében a romániai magyar közösségért dolgozó, több szakterületen munkálkodó döntéshozók, véleményformálók vitathatták meg azokat a társadalomszervezési programokat, amelyeket az oktatás, kultúra, művészetek, kutatás terén indított el az RMDSZ. Célunk az, hogy a közösségépítést konkrét, reális igényeken nyugvó, napi cselekvést tartalmazó ütemtervek alapján végezzük. Az erdélyi magyar történel­ mi egyházakkal fenntartott partnerségünket, együttműkö­ désünket a jövőben is a társadalomszervezés egyik alappillérének tekintjük. Ennek jegyében az elmúlt négy évben folyamatos egyeztetést folytattunk az egy-

házi elöljárókkal országos és helyi szinten is a szükséges szociális szolgáltatásokról, egészségügyről, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és oktatási kérdésekről. A Romániai Magyar Pedagógu­ sok Szövetségével (RMPSZ) és a Romániai Magyar Középisko­ lások Szövetségével (MAKOSZ) szorosabbra fontuk az együttműködést, hiszen két olyan szervezetről van szó, amely nélkül nem lehet teljes, hiteles a közösségi jövőtervezés. Ők a partnereink oktatáspolitikánk és cselekvési terveink megalapozásában. Határokon átívelő közösségi érdekeink fontos stratégia partnere a magyar nemzetközösség politikai képviseletét tömörítő Kápát-me­ dencei Magyar Képviselők Fóru­ ma (KMKF), amely legutóbbi

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

zárónyilatkozatában, az RMDSZ javaslatára, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját. Ezáltal, országhatárokat lebontva róttuk le hálánkat azok előtt a kis létszámú magyar közösségek előtt, amelyek a megmaradásért a legnagyobb áldozatokat hozzák meg napról napra.

Célunk az, hogy a közösségépítést konkrét, reális igényeken nyugvó, napi cselekvést tartalmazó ütemtervek alapján végezzük.

31


4 év összefoglalója erdélyi településnevekben Szövetségi elnöki mandátumom négy éve alatt az ország magyar­ lakta régióiban összesen 425 különböző rendezvényen, ünnep­ ségen, évfordulón, fórumon, tanács­kozáson, előadáson, városés falunapon, egyházi, oktatási, Alsórákos, Alsósófalva, Aranyosgyéres, Arad, Ákos, Ákosfalva, Árkos, Balánbánya, Barót, Bágyon, Bálványosváralja, Bánffyhunyad, Bekecs, Beszterce, Bihardiószeg, Biharfélegyháza, Borzont, Bögöz, Brassó, Csanálos, Csernáton, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Csíkpálfalva, Csíkrákos, Csíksomlyó, Csíkszentdomokos, Csíkszentmihály, Csíkszentmiklós, Csíkszereda, Csíkszenttamás, Csíkszépvíz, Csíkvacsárcsi, Csomaköz, Csomakőrös, Dálnok, Detrehemtelep, Décsfalva, Dés, Déva, Egeres, Erdőszentgyörgy, Érmihályfalva, Érmindszent, Erzsébetváros, Fazekasvarsánd, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró,

kulturális és médiaeseményen, szakmai beszélgetésen, közéleti vitán, iskola-, óvoda- és útavatón, díjazáson, megemlékezésen, nemzeti ünnepen, könyvbemutatón, ifjúsági találkozón vettem részt. A következő településeken jártam:

Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Gyergyótekerőpatak, Gyergyóújfalu, Gyilkostó, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyulafehérvár, Halmi, Havad, Hidegség, Hegyközszentimre, Homorodfürdő, Homoródszentmárton, Imecsfalva, Kalotaszentkirály, Kézdialmás, Kézdivásárhely, Kisbács, Kolozsvár, Korond, Kovászna, Körösfő, Kraszna, Krasznabéltek, Küküllőalmás, Lúgos, Madéfalva, Magyardécse, Magyarfalu, Magyarlapád, Maksa, Margitta, Marosfő, Marosludas, Marosvásárhely, Marosvécs, Máramarossziget, Medgyes, Méra, Micske, Mikefalva, Monospetri, Négyfalu, Nagybánya, Nagydoba, Nagyenyed, Nagyiratos, Nagykároly,

Nagymajtény, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nagyvárad, Nyárádselye, Nyárádszereda, Ojtoz, Oltszakadát, Örvénd, Parajd, Páva, Pécska, Petrozsény, Püspökfürdő, Resicabánya, Retteg, Sarmaság, Segesvár, Sepsibesenyő, Sepsikőröspatak, Sepsiszentgyörgy, Szalacs, Szatmárhegy, Szatmárnémeti, Szásznagyvesszős, Szászrégen, Szentábrahám, Szentkatolna, Szék, Székelyhíd, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysomlyó, Szováta, Sződemeter, Sztána, Tasnád, Tatrang, Temesvár, Tordaszentlászló, Tóti, Tusnádfürdő, Vajdahunyad, Varsolc, Vasláb, Válaszút, Várfalva, Végvár, Zabola, Zetelaka, Zilah, Zimandújfalu.

Szerkesztette: Nagy Debreczeni Hajnal, Bartha Réka, Kurkó Cecilia, Markó Magdi. Fényképek: Angyalosi Bea, Biró István, Banga Előd-Ernő, Ingo Dejaco, Gönczy Tamás, Henning János és Vargyasi Levente. Grafikai terv: Porcsalmi Balázs; műszaki szerkesztés: Fazakas Botond. Készült a kolozsvári IDEA nyomdában. Kiadja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Elnöki Hivatala. Készült 2015-ben az RMDSZ 12. kongresszusára.

32

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN


Köszönöm kollégáimnak a közösség érdekében végzett munkájukat! Szövetségi Elnökség: Markó Béla szenátor, Biró Rozália szenátor, Borbély László parlamenti képviselő, Borboly Csaba megyei tanácselnök, Máté András Levente parlamenti képviselő, Kovács Péter főtitkár, Seres Dénes parlamenti képviselő. Szövetségi Állandó Tanács: Markó Béla szenátor, egykori RMDSZ-elnök, Biró Rozália szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Borbély László parlamenti képviselő, politikai alelnök, Borboly Csaba megyei elnök, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Máté András Levente parlamenti képviselő, megyei elnök, Kovács Péter főtitkár, Béres István László megyei elnök, Bognár Levente megyei elnök, Bognár Zoltán, a Szabadelvű Kör elnöke, Brassai Zsombor megyei elnök, Csóka Tibor megyei tanácsalelnök, Halász Ferenc megyei elnök, Vass Levente, a Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozói Platform elnöke, Fazakas Miklós, Horváth Anna alpolgármester, nőszervezeti alelnök, Kiss Sándor megyei elnök, Ludescher István alpolgármester, Pataki Csaba szenátor, megyei elnök, Péter Ferenc polgármester, a Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, Peti András alpolgármester, Póka András György polgármester, a Belső Erdélyi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, Ráduly Róbert-Kálmán polgármester, Riedl Rudolf megyei tanácsalelnök, Seres Dénes parlamenti képviselő, megyei elnök, Szabó József helyi tanácsos, a Magyar Ifjúsági Értekezlet egykori elnöke, Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, Tamás Sándor megyei elnök, Vákár István megyei tanácsalelnök, Antal Árpád polgármester, Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes, nőszervezeti alelnök, Kovács Jenő polgármester, a Partiumi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, Kelemen Márton megyei tanácsalelnök. Főtitkárság: Kovács Péter főtitkár, Balázs Attila gazdasági igazgató, Bodor László főtitkárhelyettes (Program és ifjúsági főosztály), Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes (kultúra), Illyés Gyula főtitkárhelyettes (önkormányzatok), Magyari Tivadar főtitkárhelyettes (oktatás), Székely István főtitkárhelyettes (társadalomszervezés), valamint a Főtitkárságon dolgozó munkatársak.

Szövetségi Elnöki Hivatal: Nagy Zoltán igazgató, Vincze Lóránt külügyi titkár, és a Szövetségi Hivatalban dolgozó munkatársak. Az RMDSZ megyei szervezeteinek elnökei: Bognár Levente (Arad), Pogár László (Bákó), Décsei Attila Lehel (Beszterce), Kiss Sándor (Bihar), Kovács Attila (Brassó), Buday Richárd (Bukarest), Borboly Csaba (Csík Terület), Ladányi Árpád Csaba (Fehér), Székely Levente (Galac), Danciu Nicoleta (Gorj), Bende Sándor (Gyergyó Terület), Tamás Sándor (Háromszék), Winkler Gyula (Hunyad), Máté András Levente (Kolozs), Jakab Ughy István (Konstanca), Bálint Mihály (Krassó-Szörény), Brassai Zsombor (Maros), Molnár Endre (Mehedinți), Vida Noémi (Nagybánya terület), Hapenciuc Adriana (Suceava), Pataki Csaba (Szatmár), Balázs Béla Attila (Szeben), Seres Dénes (Szilágy), Halász Ferenc (Temes), Béres István László (Történelmi Máramaros), Verestóy Attila (Udvarhelyszék), Szántó Csilla (Vâlcea). Szenátusi frakció: Markó Béla frakcióvezető, Biró Rozália szenátor, László Attila szenátor, Pataki Csaba szenátor, Tánczos Barna szenátor, Verestóy Attila szenátor, Végh Sándor szenátor. Képviselőházi frakció: Máté András Levente frakcióvezető, Antal István képviselő, Borbély László képviselő, Bónis István képviselő, Cseke Attila képviselő, Erdei Dolóczki István képviselő, Fejér László Ödön képviselő, Kelemen Attila képviselő, Kerekes Károly képviselő, Kereskényi Gábor képviselő, Korodi Atilla képviselő, Markó Attila képviselő, Márton Árpád képviselő, Moldován József képviselő, Molnár Zsolt képviselő, Seres Dénes képviselő, Szabó Ödön képviselő. Európai Parlament: Sógor Csaba képviselő, Winkler Gyula képviselő. RMDSZ Nőszervezet: Biró Rozália elnök, Csóti Emese ügyvezető elnök, Lőrincz Csilla alelnök, Hegedüs Csilla alelnök, Marina Ida Magdolna alelnök, Tudor Veronka alelnök, Horváth Anna alelnök, Takács Aranka alelnök, Fehér Kardos Gabriella alelnök. A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökei és elnökségének tagjai

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

33


Profile for RMDSZ Website

Közösségünk szolgálatában  

www.rmdsz.ro

Közösségünk szolgálatában  

www.rmdsz.ro

Profile for rmdsz