Issuu on Google+

“12 évig Bonchidát építettem. Most építsük együtt közösségünket.” Hegedüs Csilla

8. oldal

Mezőségi és Aranyosmenti

“Nekünk fontos, hogy legyen képviselőnk a parlamentben.” Kallós Zoltán

6. oldal

“Az RMDSZ-nek egyetlen szövetségese van: az erdélyi magyarság.” Kelemen Hunor

4. oldal

Hírmondó

Önökkel, Önökért, a Mezőség és Aranyosmente magyarságával, magyarságáért! Voltak olyan idők történelmünk viharos időszakai alatt, amikor egy darab kenyérért fokossal, karddal kellett megküzdenünk. Voltak olyan idők, amikor szeretteinket a csatatéren kellett megvédeni, a halál torkából is vissza kellett térnünk azért, hogy házat és hazát építhessünk. Voltak olyan idők, amikor mindazt, amit vérünkkel építettünk, elvették tőlünk: házunkat, jószágunkat, hitünket. Apáink és nagyapáink a Don kanyarban, Doberdónál, Sztálingrád alatt vagy Szibériában nem sírtak, hogy mily nehéz a sorsuk, hanem emelt fővel vállalták a rájuk szabott terheket.

Az erdélyi magyarság mindig megküzdött az eredményeiért. Eljöttek azok az idők is, amikor azt hittük, hogy fellélegezhetünk, viszont édesgető szavak által mindazt, amiért megdolgoztunk, ismét elvették tőlünk: a munkánk gyümölcsét, amelyen más jószága hízott, őseinktől örökölt földünket, vallásunkat, anyanyelvünket. A majdnem fél évszázadnyi kommunizmus sem tudta kiölni belőlünk az élniakarást, a foggalkörömmel ragaszkodást ősi jussunkhoz.

Most reményünket próbálják elvenni. Reményünket abban, hogy magunknak, és gyermekeinknek olyan jövőt tudunk építeni, amelyre őseink is büszkék lennének, így nem kell a világ előtt lesütött szemmel állnunk.

küzdött az eredményeiért. Senki másra nem számíthatott, csak saját magára. Ma sincs ez másképp. Olyan ember áll ma önök előtt, és kéri a bizalmukat, támogatásukat, aki a romokból iskolát épített.

mindazt, amit az elmúlt évezredben teremtettünk, kiharcoltunk, vagy ismét kiállunk ősi jussunk mellett, és megmutatjuk a világnak, és saját magunknak, hogy képesek vagyunk nemzetként, közösségként, itthon, biztonságos, kiszámítható, nyugodt jövőt építeni. Ne a panaszkodásban, hanem az építésben legyünk harcostársak.

Azt akarjuk, hogy nélkülünk senki se dönthessen a sorsunk felől!

Ugyan az elmúlt 23 évben sokat építettünk, ki kisebb, ki nagyobb lendülettel, ez nem elég. Gyermekeink jövője nincs biztosítva, bármikor, bármit elvehetnek tőlünk, jogainkat sárba tiporhatják, anyanyelvünket bemocskolhatják, iskoláinkat, templomainkat lerombolhatják. Tehetik ezt mások rosszindulatból, de tehetjük mi magunk is, közömbösségünkkel, távolmaradásunkkal, a siránkozással, a könnyebb utak keresésével. Az erdélyi magyarság mindig meg-

A Bonchidai Bánffy kastélyról mindenki lemondott már, de kemény, konok munka eredményeként ma ott többszáz magyar fiatal tanul, ott a történelmünket magyarul írják és tanítják, és büszkén vállalhatjuk őseink hagyatékát. Én építeni akarok. Önökkel, önökért, a Mezőség és Aranyosmente magyarságával, magyarságáért. Mindig együtt. Elgondolkodtató idők előtt állunk, választanunk kell: vállaljuk-e azt, hogy megszégyenítve elveszítjük

Mit kell tennünk ezért, itt és most? December 9-én, a választás napján, magyarságunkhoz méltóan, bízva közösségünk erejében és akaratában, elmegyünk szavazni. Mindannyian. Mert tudjuk, hogy jelöltünk építeni akar, velünk együtt, értünk, mindannyiunkért. Mert azt akarjuk, hogy bennünket egy magyar ember képviseljen a parlamentben, mert azt akarjuk, hogy időseink nyugdíja, munkahelyünk, földünk, templomunk, iskolánk megmaradjon. Azt akarjuk, hogy nélkülünk senki se dönthessen a sorsunk felől, mert közösen magyar jövőt akarunk építeni Erdélyben. Most megtehetjük: a szavazatunkkal.


2

Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó

Hiszek a vidék egységében! Lőrinczi Zoltán vagyok, férj, kétgyermekes családapa, történelmi hagyományokkal rendelkező család sarja, erdélyi magyar vidékfejlesztéssel foglalkozó szakember.

Kolozsváron nőttem fel, „a Brassaiba” jártam iskolába, és hiszem, hogy ez a két tény ma is meghatározza gondolkodásomat. A rendszerváltást követő lázas önszerveződésekből aktívan kivettem a részem

– diákszervezetekben és az unitárius ifjúsági mozgalomban is tevékenykedve, megtanultam, hogy Erdélyben mennyire fontos a közösségszervezés és közösségépítés! Már a ’90-es években RMDSZ-tag lettem, de a politikára mindig abban az értelemben tekintettem, ahogyan azt a görögök annak idején kitalálták: mindig is a közélet tevékeny résztvevője és alakítója akartam lenni. A munkavégzés azzal járt, hogy szűkebb és tágabb közösségem különböző feladatokkal bízott meg: a legutóbbi választásokkor így lettem a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-frakciójának vezetője. Azt hiszem, hogy a bizalmat annak köszönhetem, hogy következetesen és eltökélten a közösség szolgálatára köteleztem el magam. Az elmúlt években vidékfejlesztéssel foglalkoztam. A Kolozs megyei vidékfejlesztési iroda igazgatójaként, Európai Uniós pályázatok lebonyolítá-

sát szerveztem. Munkám nyomán megismertem Kolozsvárt és a Kolozsvár környéki csodálatos vidéket és az itt élő embereket. Büszke vagyok arra, hogy 2000 nyertes pályázatban segíthettem, amelynek nyomán 450 magyar család részesült támogatásban. Láttam a vidéket sújtó problémákat, az emberek megélhetési gondjait, a megmaradásért folytatott folyamatos harcot. Mindig azt mondtam az embereknek, hogy a nehézségek ellenére, vannak lehetőségeink a felemelkedésre, képesek vagyunk ezt a vidéket fejleszteni! Azért indulok a választásokon, mert hiszem, hogy közös munkánkkal a magyar vidéket fel tudjuk virágoztatni! Hiszem, hogy korszerű vidékfejlesztési programmal, következetes közösségépítéssel előbbre tudunk lépni! Hiszem, hogy van annyi hitünk, lelki erőnk és jövőbe vetett bizalmunk, amellyel neki tudunk vágni az útnak! Én hozom felkészültségemet,

eddigi tapasztalataimat és jövőt építő terveimet azért, hogy gazdaságilag erős, kultúrájában gazdag, önszerveződő közösséget építsünk. Öntől két dolgot kérek: rövid távon egy szavazatot, hosszútávon pedig együtt elvégzendő, közös munkát. Hiszem, hogy ennek a munkának eredménye lesz! Tisztelettel, Lőrinczi Zoltán

20 éves a szamosújvári TÉKA Alapítvány A szamosújvári Téka Alapítvány 20 éve alakult. Küldetése az, hogy civil intézményi keretet biztosítva, és korszerűen megszervezze a város és a mezőségi régió közművelődési, oktatási és közösségi életét, ugyanakkor hozzájáruljon Mezőség általános rehabilitációs és modernizációs folyamataihoz.

Az évek során a Tékának három nagy programja alakult ki, amelyek mentén több projektet, tevékenységet szerveztünk, szervezünk. Az első az, hogy egy folyamatosan működő, korszerű Művelődési Központot tartsunk fenn. Ennek keretén belül minden évadban állandó tevékenységeket és nagyrendezvényeket, nemzetközi hírű fesz-

tiválokat szervezünk. A Téka Ház egész nap nyitva van és a szakemberek által irányított tevékenységeken hetente 600-650 személy vesz részt. Kézműves foglalkozások; népzene-, néptánc-, és népdaloktatás; könyvtár és Internet klub; színjátszók és a néptáncegyüttesek próbái töltik ki a napokat. Ugyanakkor helyet, infrastruktúrát és szakmaiságot biztosítunk bármilyen közösségi rendezvénynek. A második nagy programunkat – az oktatásit – 2000-ben indítottuk, amikor a Kallós Alapítvány partnereként csatlakoztunk a Mezőségi Szórványoktatási programhoz. Ez által összehangolt és tervszerű módon, hosszútávon biztosítjuk a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. Az elmúlt 12 évben több mint 300

gyerek tanulhatott és tanul magyarul. Felépült két korszerű kollégium, ahol civilizált életkörülményeket és minőségi oktatást biztosítunk. A Téka Szórványkollégium 2012-ben 127 tanulóról gondoskodik, akik 27 településről érkeztek. A szórványoktatási program hatékonysága csak úgy növelhető, ha a kollégiumok mellett létrejön egy önálló iskolaközpont is. A Mezőségi Szórványoktatási Központot a Téka Alapítvány Szamosújváron építi fel. Első két programunk eredményei által generált megvalósítás a Tóvidék Program. Célja az, hogy általa támogassuk a mezőségi Tó-

vidék szórványtelepüléseinek modernizációs törekvéseit. Alapítványunk a következő évek prioritásaként a programjainkon belül elkezdett projektek, tevékenységek folytatását jelöli meg. Ezek közül a legfontosabb a mezőségi oktatási központ felépítésének folytatása és a szórványkollégium működéséhez szükséges források előteremtése.


Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó

3

V. Magyar Napok Aranyosgyéresen Ötödik alkalommal szervezte meg október 20-án az Aranyosgyéresi Magyar Napokat az RMDSZ helyi szervezete és az Aranyosgyéresért Alapítvány. Az idei Magyar Napok is a hagyományok ápolása jegyében zajlott. Az ünnepi műsor után, amelynek keretében a helybéli magyar gyerekek is felléptek, Máté András Levente,

az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szólalt fel, ugyanakkor Hegedüs Csilla képviselőjelölt, és Lőrinczi Zoltán szenátorjelölt is szólt az egybegyűltekhez. Hegedüs Csilla elmondta, öröm számára látni, hogy a néptánccsoport hagyományos magyar táncokat adott elő, ez is bizonyítja, hogy az aranyosgyéresi magyar közösségnek van ereje a fennmaradáshoz. A képviselőjelölt arra kérte az egybegyűlteket, hogy, ahogyan a helyi választásokon is megtették, úgy a parlamenti választásokon is az RMDSZ jelöltjeire szavazzanak, ugyanis csak egy magyar képviselő tudja Bukarestben az érdekeiket érvényesíteni. Hegedüs Csilla a település

magyarságát érintő problémákra is kitért. A város gyárának bezárása miatt több ezer ember vált munkanélkülivé. Hegedüs szerint a kis- és középvállalkozások fejlesztése és támogatása lehet a megoldás a gondjaikra, amelyet Európai Uniós alapok és más források bevonásával lehet elérni.

Képviselői irodát nyitna Széken és Aranyosgyéresen Hegedüs Csilla „Aki Erdélyben építkezik, az székiekkel dolgozik, mint ahogyan én is, a Bánffy kastély felújítása során, székiekkel dolgoztam együtt, ezért tudok az Önök gondjairól és mindennapjaikról” – mondta Hegedüs Csilla képviselőjelölt azon a falugyűlésen, amelyet Széken tartottak október 31-én. „Az RMDSZ főtitkár-helyettese vagyok, és nem azért vállaltam a jelölést, hogy ne nyerjek! Ha el-

megyünk szavazni és öszszefogunk, csak egy kicsit többen, mint ahányan az önkormányzati választásokkor, akkor jövő év januárjában itt, Széken képviselői irodát fogok nyitni.” – jelentette ki a képviselőjelölt. Széken és Aranyosgyéresen van ebben a körzetben a két legnagyobb magyar közösség, ezért ezen a két településen szeretne Hegedüs Csilla képviselői irodát nyitni. A sajtó számításai, valamint más szimulációk is azt

mutatják, hogy Kalotaszeg után ebből a körzetből a visszaosztásnál nagy esély-

lyel az RMDSZ jelöltje jut be Románia parlamentjébe. „Segítsenek nekünk mozgósítani december 9-én, mert utat, templomot, iskolát javítani sokkal könnyebben lehet, ha az Önök óhajainak, gondjainak van egy biztos útja Bukarest felé. Két és fél évet éltem Bukarestben. Nem szeretem, de megtanultam, hogy milyen, amikor kidobnak az ajtón, és visszajössz az ablakon. Képviselőként is ezt szeretném tenni” – mondta Hegedüs.


4

Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó

Bizalom, biztonság, jövő - interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével Bizalom, biztonság, jövő. Ezekkel a szavakkal indul az őszi parlamenti választásokra az RMDSZ. Mi van mindez mögött? Minden választási kampányban abból indulunk ki, hogy mire van szükségük az egyéneknek, a családoknak, a közösségnek, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a magyar emberek a politikusok fele. A Szövetség úgy gondolja, és a 2009-es elnökválasztási kampány óta egyre jobban hangsúlyozza is, hogy meg kell erősítenünk a bizalmat az erdélyi magyar társadalomban. A bizalom ugyanis az a társadalmi tőke, ami nélkül nem létezik sikeres, jól működő közösség. Sokszor a bizalom, mint társadalmi tőke, fontosabb, mint maga a pénz. A bizalom mindig hozzájárul egy közösség, egy társadalom, egy ország sikeréhez. Ha meg tudjuk erősíteni a magyar emberek bizalmát, mindannyian sikeresek leszünk.

Miért a biztonság? Az emberek mindig - gazdasági válságban különösen - biztonságra vágynak: létbiztonságra, a munkahelyek biztonságára, szociális biztonságra. Emellett, a magyarság számára kiemelten fontos az a biztonságérzet is, amit egy erős parlamenti képviselet tud nyújtani: az identitás megőrzését, erősítését. A politika az a terület, amely mindig a jövőt tervezi, alakítja. Természetesen mindig számolni kell a múlttal, ismerni kell a tapasztalatokat és fel kell használni őket, de a múltba forduló, sérelmi politika soha nem lesz sikeres, soha

nem lesz eredményes. Mi is büszkék vagyunk a múlt értékeire, de ez főként azért fontos a politika számára, hogy tudja: szilárd alapokon áll. Amikor életet tervez az ember, nem a múlt fele fordul, hanem jövőt próbál teremteni, jövőt próbál építeni. Nekünk is a jövőbe kell tekinteni.

Mit tekint fontosnak az RMDSZ ebben az időszakban? A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1990 óta, a sikerekkel és a kudarcokkal együtt, mindig a magyar emberek érdekeit helyezte az első helyre. Mindig a magyarok voltak a prioritási lista első helyén, és ennek így is kell maradnia. Egyetlen román pártnak sincs semmiféle ajánlata a magyar közösség számára. És nem is lesz. Tulajdonképpen, ha nagyon jóindulatú akarok lenni, azt mondom, jó esetben a román pártokat nem érdekli, hogy mi történik velünk, magyarokkal. Nem foglalkoznak velünk. Ez a jó eset. A rossz esetben pedig nyilván azt akarják, hogy asszimilálódjunk, hogy nemzeti identitásunkat feladva olvadjunk bele a román társadalomba. Ilyen körülmények között kiemelten fontos az erdélyi magyar politika számára, hogy a magyar embereket helyezze az első helyre. Mert mi tudjuk, hogy az RMDSZ-nek egyetlen szövetségese van: az erdélyi magyarság. Nekünk az a kötelességünk, hogy minden magyar embert képviseljünk. Nekünk nem egymással, hanem egymásért kell küzdenünk. Nem más pártokkal, hanem a magyar választókkal fogunk össze. Ez az igazi összefogás.

Miért fontos a magyar közösség parlamenti képviselete? Számos olyan fontos téma kerül napirendre a jövő évben, amelyekben az RMDSZ hallatni akarja a hangját, határozott elképelései vannak. Ilyen például a volt kommunista hatalom idejében elkobzott magán- és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása a volt tulajdonosoknak. Ebben a kérdésben Romániának 2013 elején választ kell adnia a strasbourgi Emberjogi Bíróságnak, egy világos és végleges jogszabállyal rendezni kell a függőben maradt ügyeket. A romániai magyar közösség szempontjából létszükséglet, hogy az RMDSZ ott legyen és képviselje határozott álláspontját a természetbeni visszaszolgáltatásról akkor, amikor ez napirendre kerül. A másik fontos téma a román alkotmány módosítása, ebben a kérdésben az egyes cikkelytől az utolsóig vannak módosító javaslataink, például nagyon fontos a regionális nyelv elfogadtatása, hiszen az de-facto már létezik a Székelyföldön.

Ismét napirendre kerül az ország területi-adminisztratív újjászervezése, ekkor is képviselnünk kell a magyar közösség érdekeit. Emlékezzünk vissza, 2011-ben már volt egy felosztási kísérlete az országnak, amely a Székelyföldet szétszabdalta volna. Az RMDSZ akkor minden politikai erejét latba vetve megakadályozta ezt, de nem lett volna akkora súlya a szavunknak, ha a román politikusok nem érzik a mellettünk álló erdélyi magyarság erejét. Nekünk az az álláspontunk, hogy az ország újjászervezésénél a történelmi régiókra kell alapozni, azokra a közös kulturális, nyelvi és nemzetiségi gyökerekre, amelyek meghatározzák az egyes régiók identitását. Kihívásokkal teli időszak előtt állunk, ám a Szövetség felkészülten és bátran tekint a jövőbe. 23 év alatt hosszú utat tettünk meg. Voltak sikereink, eredményeink, és voltak kudarcaink is, mint minden embernek, aki dolgozik. Egyetlen dolgot nem lehet elvitatni tőlünk: 23 év alatt előrébb vittük az erdélyi magyarság ügyét!


Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó

5

Közösségi házat építenek a magyarpalatkaiak - interjú Szabó István János lelkipásztorral Mit sikerült megvalósítani a közösségben, amióta Ön a magyarpalatkai gyülekezet lelkipásztora? Már amikor idekerültem, akkor láttam, hogy egy életképes gyülekezetről van szó, és tenni akarnak. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy a közösséget egy kicsit jobban összetartsuk, azt vettem észre, hogy sok minden nem úgy van Palatkán, vagy a Mezőségen, ahogy én azt addig hallottam. Kiderült, hogy az, ami egykor működött és beindult, hogyha valaki nem tartja kézben, nem irányítja, akkor nem működik. Rá egy évre, hogy idekerültünk,

megszerveztük a falu- és néptánctalálkozót. Több gyerek kezdett érdeklődni a néptánc iránt. Palatkáról most 8-an vannak, Vajdakamarásról több mint 20-an, és egy közös kamarási-palatkai néptánccsoport működik, Juhos Attila vezetésével. A másik nagy dolog, amit sikerült megvalósítani, az a helyi újság, a Palatkai Hírvivő. Nem sok mindent olvasnak az emberek, újságok nem járnak a faluba, és ez az az újság, amit havonta kézbekapnak, elolvasnak. Igyekszem, amennyire lehet abba a kis újságba irodalmat, verseket is megjelentetni, oktató történeteket, közérdekű hirdetéseket, és minden benne van, ami a gyülekezetben történik. 100-

150 példányban jelenik meg, és teljesen ingyenes. Nagy sikernek mondható, hogy 3 éve beindult a magyar óvoda, és idéntől sikerült beindítani a magyar 1-4 osztályt. Ötödik osztálytól román tagozatra jártak a gyerekek. 2006 óta magyar nyelvet és irodalmat oktatók, a tananyagot szüleimtől, a balánbányai iskolából kaptam. Angolt is oktattunk, feleségemmel felváltva. Kézműves-foglalkozásra gyűjtjük össze a gyermekeket, már 4-5 éve rendszeresen működik ez a foglalkozás. Ezekre a tevékenységekre az imateremben gyűlünk össze, a kézműves-foglalkozásra egy ideig bekapcsolódott

Vajdakamarás is, mivel nekik van egy nagyobb, fűthető termük, egy kultúrházuk, a tanítást is ott tartjuk, mert ott jobbak a körülmények. Jelen pillanaban van egy imaterünk, ami felépült, de mivel szegényes volt a költségvetés, a falak nincsenek szigetelve, ez azt jelenti, hogy télen nem lehet itt tevékenységeket tartani. Ezt a termet is

szeretnénk felújítani, de ha Isten megsegít, akkor lesz egy közösségi házunk, visszakaptuk a magyar iskolát. Egy 150 négyzetméteres épület, ami viszont romos állapotban van, Egy multifunkcionálnis közösségi házként képzeltük el ezt az épületet, renoválni nem érdemes, így újjáépítjük. Lesz egy nagy terem, ami főleg előadásokra, konferenciákra, de akár egy halotti torra, keresztelői ebédre, vagy néptánctalálkozóra is használható lenne. A földszínten lenne két másik, viszonylag nagy terem, az egyik egy könyvtárszoba, és a könyvtárat összekötnénk a számítógépteremmel. Itt lenne internetelérhetőség is, ami a faluban csak kevés helyen van. A másik szoba múzeum lenne. A legnagyobb akadálya az építkezés elkezdésének a restitúciós bizottság döntése, ugyanis a 41 áras területből 12 árat adtak csak vissza, a terület közepét, nincs kijárásunk a főútra. Így nem adnak építkezési engedélyt se. Egy aláírásra várunk a restitúciós bizottságtól a többi földterületet illetően, ha ez megjön, akkor neki lehet fogni a bontásnak, és az építésnek. Ez az épület hiánypótló lenne, amiatt is, hogy Palatkán nincs elszállásolási lehetőség, a tetőtérben ezért vendégszobákat szeretnénk kialakítani. A templomban már megoldottuk a fűtésgondot, elektromos padfűtés van, a tetőt is helyreállítottuk, a kazettákat kicseréltük. Az emberek

sokszor erejük felett adakoznak, amikor a közösségért teszünk valamit.

Amikor először jártunk Magyarpalatkán, akkor a tiszteletes úr említett egy érdekes kezdeményezést, ami az óvodásokat-iskolásokat érintené. Miről van szó? Mivel szegényes az óvoda felszereltsége, a gyerekek hamar megunják a játékokat, kívülről, behunyt szemmel ki tudják rakni a puzzle-t egy idő után. Az fogalmazódott meg bennem, hogy mi lenne, ha puzzle helyett puzzle-t kapnánk, elcserélnénk valakivel, akinek más van. Ehhez azonban fel kell térképezni, hogy hol, milyen felszerelés van, és mire van igény. Ha van egy képviselő, aki több helyre eljut, máshol is felvethetné ezt az ötletet, és Palatkáról adnánk egy doboz játékot, ha kapnánk helyette egy másik doboz játékot. Egy évig így meg lenne oldva a játékok poblémája.

Miben tudna a magyarpalatkai közösségnek egy magyar parlamenti képviselő segíteni? Az lenne nagyon fontos, hogy kapcsolatban legyen az itteni emberekkel. Fontos, hogy legalább egy félévben egyszer lássák, legyen egy fogadóóra, ezt az újságban ki is tudom hirdetni, hogy mindenki eljöhet gondjával, bajával, elmondhatja, hogy mire van szüksége. Ne csak választások idején, hanem mindig képviselje a vidéket, mint ember álljon a közösség rendelkezésére. A lelkészre azért néznek fel, mert törődik velük. Ha ezt a képviselő is megteszi, akkor rá is fel fognak nézni.


6

Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó

Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk - interjú Kallós Zoltánnal Válaszút nem csak néptánctáborairól vált ismertté, hanem iskolájáról is, ugyanis itt tanulhatnak 1-4 osztályban magyarul azok a gyerekek, akiknek a lakóhelyükön nem adatik meg az anyanyelven való oktatás. Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, aki az iskolát beindította, a kezdetekről is mesélt, amikor leültünk vele beszélgetni. 4 gyerekkel indult be az iskola, most tíz év elmúltán kilencven gyerek tanul Válaszúton, ezeknek 22 százaléka vegyes házasságból jön, itt tanulnak meg magyarul. A gyerekekkel foglalkozni kell, az első négy évben az a fontos, hogy megtanuljanak írni, olvasni, megtanulják a szórzótáblát, legyen beszédkészségük, tudják elmondani azt, amit olvastak, utána mindegy megy magától. Nagy súlyt fektetünk a hagyományokra, mind szellemi, mind tárgyi vonatkozásban: népdal, néptánc, népmese, szokások, kézművesség. Amikor a gyerekek elmennek innen, legalább 25-30 népdalt tudnak, ez egy zenei anyanyelv. Úgy gondolom, az anyanyelv mellett kell legyen egy zenei anyanyelvünk is,

a magyar nyelvhez pedig kapcsolódik egy magyar mozgáskultúra is. Ezeket a hagyományokat tovább kell adni a következő nemzedékeknek, főleg azért, mert kisebbségben vagyunk. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk. 22 településről tanulnak itt gyerekek, olyan falvakból, ahol 15-20 magyar van, olyan falvakból, ahol nem csak magyar, de román iskola sincs. Idén Sármáson is beindult egy szórványkollégium, ha ez nem jött volna létre, jövőre, vagy utána nem lett volna magyar oktatás 5-8 osztályban. Az alapítványtól kaptak buszt így a környékről is begyűjtik a gyerekeket. Nagy harc volt az önkormányzattal, aki nem segített. Az RMDSZ-el

közösen, a vásárhelyi tanfelügyelőségen keresztül sikerült elérni, hogy beinduljon a tanítás. Kallós Zoltánnak gyerekkori álma volt az a népművészeti múzeum, amely ma már világhírű. Körülbelül háromezer tárgy van a múzeum tulajdonában, és bár alig egyharmada van kiállítva, így is csodálatos körképet ad az erdélyi és a csángó magyarság szokásairól, népviseletéről.

A választásokra kitérve Zoli bácsi határozottan válaszol: csakis az RMDSZ-re szavazzunk. Ha nem, akkor nem lesz képviseletünk, és nagyon fontos, hogy a sorsunkról ne dönthessenek nélkülünk.

MINDIG EGYÜTT!

Miben segíthet egy magyar parlamenti képviselő a Mezőségnek? Sok mindenben, például a pénzelosztásban, felszólalna a mi érdekünkben is. Van jelöltünk, Hegedüs Csilla. Nekünk fontos, hogy legyen képviselőnk a parlamentben. Éppen ezért fontos elmenni szavazni. Minden magyarnak el kell menni, mert ha kiesünk a parlamentből, akkor nehéz napok jönnek ránk. Sajnos a lelkészek sem állnak sokszor oda a közösség mellé, pedig ők szervezhetnék a lakosságot. Még mindig hallgatnak a lelkészekre a hívek, és ők tudnák a legjobban mozgósítani a magyarságot. Hálistennek vannak a környéken olyan lelkészek is, akik jól végzik a dolgukat, jó közösségszervezők, foglalkoznak a hívekkel. De a cigányokkal is kéne foglalkozni. A 40-es években itt cigányegyüttes volt, színjátszócsoporttal, kórussal, amit a lelkész vezetett, sajnos ma már a legtöbb cigány ortodox. A válaszúti cigányok már az 1800-as években dolgoztak, a környéken az összes házat ők építették. Egy vegyes nemzetiségű faluban nőttem fel. Cigányul is úgy beszélek, mint magyarul és románul, itt soha nem voltak problémák.


Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó

7

Hegedüs Csilla kedvenc receptjei Tárkonyos, citromos, gombás pulykaleves

Hozzávalók (4–5 személyre): 1 kg pulykamell 1 fej hagyma 4 evőkanál olaj 2 babérlevél só, bors ízlés szerint 2 nagyobb murok 1 petrezselyem 5 fej hiribe 200 g zöldborsó 2 dl tejföl 1 citrom leve 1 evőkanál liszt 1 evőkanál mustár 3–4 szál tárkony egy csokor petrezselyemzöld Elkészítés: A pulykamellet kockákra vágjuk. A hagymát lereszeljük, vagy apróra vágjuk és forró olajban, közepes lángon 2 percen át üvegesre pirítjuk. A húst rádobjuk, kevergetve kb. 3 perc alatt fehéredésig sütjük. A babérlevelet hozzáadjuk és sózzuk, borsozzuk. Egy kevés vizet öntünk rá, majd lefedve körülbelül fél órát pároljuk. Ezalatt a murkot és a gombát megtisztítjuk és felszeleteljük. Mindkettőt a pulykához adjuk, 4–5 percig pároljuk, majd 1,5 l vízzel felöntjük. Nagy lángon felforraljuk, 5 percig kis lángon főzzük, végül hozzáadjuk a zöldborsót, és lefedve kb. 10–15 percig tovább főzzük. A tejfölt a liszttel, a citrom levével és a mustárral jól összekeverjük, a levest ezzel besűrítjük. Megszórjuk az apróra vágott tárkonynyal és petrezselyemzölddel, még 2 percig főzzük. Ha szükséges, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Ziar electoral Kisújság Editat de UDMR Tipărit la Garamond Tipografie

Fahéjas - Almás palacsinta Hozzávalók (8-10 palacsintához): 2 tojás 2 dl tej 2 dl ásványvíz 2 evőkanál cukor liszt 2–3 evőkanál olaj 2–3 nagy alma ízlés szerint fahéj Elkészítés: A tojást kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tejet és a vizet valamint annyi lisztet, hogy a szokásos palacsintatésztánál kicsit sűrűbb legyen. Beleöntjük az olajat és a reszelt almát, ízesítjük fahéjjal. 10 perc pihenés után teflon serpenyőben kevés olajjal megkenve sütjük.

Egy skót bemegy egy párizsi presszóba, és kérdezi: – Menynyibe kerül egy deci rum? – Ha a pultnál issza meg állva, akkor öt frank – mondja a pincér –, ha leül egy asztalhoz, akkor hét... (a poén a megfejtésben)


8

Mezőségi és Aranyosmenti Hírmondó

Szavazócédula

Mindig együtt! Kedves választópolgárok! Hegedüs Csilla vagyok, Kolozsváron születtem 1967-ben. Egy 17 éves leány édesanyja vagyok. Egyetemi tanulmányaimat Kolozsváron és Pécsett végeztem. 16 éve foglalkozom az edélyi magyar műemlékek védelmével, és 12 éve vezetem a Bonchidai Bánffy kastély helyreállítását. 2010-2012 között Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tanácsosaként az erdélyi magyar kulturális örökség fennmaradása érdekében dolgoztam. 2011 óta az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese vagyok. Az a célom, hogy a Mezőség és Aranyosvidék magyarságával együtt egy élhető, biztonságos otthont teremtsünk. Ahol megbecsülnek bennünket, munkánkat, magyarnak nevelhetjük gyermekeinket, gondot viselhetünk egymásra, bátran vállalhatjuk magyarságunkat. Ezen dolgozom, mindig együtt a magyar emberekkel, a magyar emberekért. Kérem, december 9-én szavazzon nekem bizalmat. Tisztelettel, Hegedüs Csilla

Figyelem! A szavazókörzetekben reggel 7 órától este 9 óráig lehet szavazni.

Meghívó


Mezosegi es Aranyosmenti Hirmondo