Issuu on Google+


Kiadja az RMDSZ Főtitkársága 400489 Kolozsvár, Majális (Republicii) utca 60. sz. tel., fax: +40 269 590 758 e-mail: office@rmdsz.ro www.rmdsz.ro Felelős kiadó: Kovács Péter Szerkesztők: Románszki Zsuzsa, Könczei Árpád, Tamás Ágnes Fotók: Angyalosi Beáta, Banga Előd-Ernő, Bethlendi Tamás, Biró István, Csedő Attila, Henning János, Kiss Gábor, Mihály László, Tamás Ágnes, Tóth Orsolya, Vakarcs Loránd Műszaki szerkesztés: Fazakas Botond Készült a kolozsvári Idea nyomdában.


Mozgásban – ez a szó jellemzi leginkább az RMDSZ Főtitkárságának elmúlt négy évét. Beszámoló kiadványunkban arra törekszünk, hogy tartalmában és hangulatában bemutassuk munkánk sarokpontjait, illetve azokat a munkatársakat, akiket a Szövetségen belül a kolozsváriak­nak neveznek. Eredményeink legnagyobb részét partnerségben értük el: folyamatosan együttműködtünk a Szövetségen belüli testületekkel, szervezeti egységekkel, illetve a romániai magyar társadalom meghatározó intézményeivel. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a közös munkáért, bízunk benne, hogy ezt a következőkben is tovább tudjuk vinni. Négy évvel ezelőtt azt a feladatot kaptuk a minket nevesítő szövetségi elnöktől, illetve a minket tisztségbe megválasztó Szövetségi Képviselők Tanácsától, hogy a szervezetépítést és a társadalomszervezést helyezzük előtérbe. A 2011-es döntés értelmében a Főtitkárságnak kevésbé kellett politikai döntéshozó testületként működnie, hanem az RMDSZ motorjaként viselkedve, a területi szervezetekkel, önkormányzatokkal, más országos, megyei és helyi testületekkel közösen dolgozva, előbbre kellett vigyük a Szövetség, és ezáltal az általunk képviselt közösség ügyét. Mandátumunk alatt mindvégig ezt tartottuk szem előtt, bízunk benne, hogy az esetek nagyobb részében sikerrel jártunk. Négy év folyamatos kampány van a hátunk mögött. Négy választási kampányt koordináltunk és bonyolítottunk le, emellett pedig olyan közösségi ügyekre hívtuk fel a figyelmet, mint az anyanyelven való tanulás fontossága vagy a népszámlás során az identitásunk vállalásának tétje. Építkező Szövetség címszó alatt országos programokat kezdeményeztünk, amelyek összességükben, közvetlenül vagy közvetetten, százezrekhez értek el. Itt kiemelhető a számtalan képzés, az érettségiző diákokat segítő Faith in YOUth program, a Médiabefutó tehetségkutató, a könyvadományozási folyamat vagy az Örökségünk Őrei kezdeményezés. A szakpolitikai munkánk kulcsszavaiként a szakmaiságot és közösségépítést fogalmazhatjuk meg. Ennek égisze alatt, egyebek mellett, helyi és regionális oktatáspolitikai terveket alakítottunk ki, családtámogató cselekvési tervet dolgoztunk ki, hangsúlyosan foglalkoztunk a szórvány kérdéskörével, munkacsoportot működtettünk a romaintegráció témájában, előtérbe helyeztük a Magyar Házak hálózatba szervezésének problematikáját. Egységes arculatot és

szervezési standardokat hoztunk létre az országos rendezvényeink esetében, amelyek közül meg kell említeni a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, az Erdélyi Humorfesztivált, kampánynyitó és -záró eseményeket, a Magyar Szórvány Napját, az EU Tábort. A Szervezetépítés a mindennapokban fejezetben foglaltuk össze az állandó jellegű tevékenységeinket, mint például a kisebbségi jogvédő szolgálatot, az RMDSZ külső és belső kommunikációjának működtetését, az önkormányzati szakmai könyvtár létrehozását és frissítését, a pályázati figyelést és tanácsadást, illetve a kolozsvári Önkéntes Klub programjait. A tehetséggondozás és értékteremtés jegyében felkaroltuk és díjaztuk fiatal tehetségeinket, 6700 civilszervezeti, ifjúsági és egyházi program megvalósítását segítettük, bekapcsolódtunk a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa projekt magyar vonatkozású eseményeibe. A közös munka és partnerség jellemezte a négy évet. Széles körű és állandó konzultációt folytattunk szakmai és civilszervezetekkel, munkánkat pedagógusok, társadalomtudósok és egyházi képviselők segítették. Az RMDSZ 12. Kongresszusa strukturális változásokat is hozott a Szövetségen belül. Megszűnt a Főtitkárság, hajrá Ügyvezető Elnökség! A mozgás megy tovább...

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára


4 ÉV

FOLYAMATOS KAMPÁNY

Figyelünk egymásra szlogennel fémjelzett

Erdélyi Konzultációnk

során több mint 100 ezer magyar családot kerestünk fel és kérdeztük meg őket problémáikról, igényeikről, a Szövetséggel szembeni elvárásaikról 2011 májusában. Célunk az volt, hogy meghallgassuk, jelen legyünk azok között, akiket 1989 óta képviselünk. Önkormányzati és parlamenti választási programunkat ténylegesen az erdélyi magyar emberek írták, hiszen ezeket a felmérés során begyűjtött és feldolgozott adatok alapján állítottuk össze, ezért elmondhatjuk, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programját 200 ezer magyar ember írta.

2

2012-ben útjára indítottuk a

„„Minden magyar gyermek számít”

országos beiskolázási kampányt, amelyet az azt követő két évben is megismételtünk. Szövetségünk a tudatosító kampányok során arra biztatta a magyar vagy etnikai szempontból vegyes családokat, hogy magyar osztályba írassák gyermekeiket: megmagyaráztuk a szülőknek és tizenéves fiataloknak, milyen előnyökkel jár az, ha tanulmányaikat az óvodától az egyetemig anyanyelvükön végzik. Kezdeményezéseinket sikernek könyveljük el, hiszen nem csak a célcsoportot mozgattuk meg, minden megyében a tanfelügyelőségek, pedagógusok, civil- és ifjúsági szervezetek, valamint az egyházak is felkarolták az ügyet, a média segítségével széles körű összefogássá vált kampányunk.


2011-es népszámlálási kampányunk

során széles körű összefogást kezdeményeztünk a történelmi egyházak vezetőivel, valamint a magyar nyelvű írott és elektronikus média képviselőivel, amely során ismert és elismert közéleti személyiségek fogalmazták meg, miért fontos, hogy mindenki magyarnak vallja magát a népszámláláson. Első ízben készítettünk hivatalos magyar nyelvű űrlapokat, amelyek a kérdések helyes értelmezésében nyújtottak segítséget, különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy az összeírást végző számlálóbiztosok között minél nagyobb arányban legyenek olyanok, akik ismerik a magyar nyelvet. Zöld vonalat működtettünk annak érdekében, hogy a válaszadók naprakész információkat kaphassanak.

3


A 2012-es önkormányzati kampány

minden idők egyik legnehezebb megmérettetése volt, amely során emberközeli, őszinte, eredményeinket felmutató  tevékenységet folytattunk, a magyar közösségnek szánva a főszerepet, nem foglalkoztunk az ellenpártok minket lejárató üzeneteivel. Kommunikációnkat az országos, megyei és helyi eredményekre építettük, kiemelve az újításokat és a magyar vonatkozású megvalósításokat. Reális és megvalósítható célokat fogalmaztunk meg, tudatosítottuk, hogy mi építjük Erdélyt, programunkat az erdélyi magyar emberek véleményére építjük, megbízható és hiteles jelöltekkel álltunk választóink elé, és mindenek felett azt, hogy minden magyar számít.

4


A bizalom, biztonság, jövő alappillérű

2012-es parlamenti választási kampány hangulata pozitív volt: a kommunikáció nem az ellenfelekre, hanem az eredményekre, a megvalósításokra épült. Hatékonyan közvetítettük, hogy mit veszíthet az erdélyi magyarság, amennyiben nem lesz erős képviselete a parlamentben, illetve elmondtuk, mi az, amin változtatni tud Szövetségünk, ha jelenléte erős a törvény-

hozásban. Az országos média- és online kommunikáció alapvetően a mozgósításra helyezte a hangsúlyt, kiemelt figyelmet fordítva az erős képviselet és az ennek köszönhető biztonság fontosságára. A jelöltek szakpolitikai, helyi problémák megoldására irányuló üzeneteket fogalmaztak meg.

5


Az Erdélyt Európába, magyar érdeket Brüsszelbe! szlogen alatt futó

európai parlamenti választási kampányunkban

az EU nyújtotta lehetőségeket, előnyöket és támogatásokat mutattuk be. Média- és online kommunikációnk minden eddiginél hangsúlyosabb volt, a központosított kommunikációt a mozgósításra építettük, hangsúlyozva annak fontosságát, miért elengedhetetlen a brüsszeli erős képviselet, mi történik, ha az RMDSZ nem jut be az EP-be. Kampányunk részeként az első öt jelöltnek Erdély-szintű karavánja volt, hogy az RMDSZ üzenete minél több magyar emberhez eljusson.

6


5

29 ezer Facebook-követő

558

7

karaván

500 hír

online 39 326 felület megtett km település

7


A 2014-es államelnökválasztási kampány jó alkalom volt arra, hogy a román többség is meghallja üzeneteinket. Románia számára egy élhető jövőképet fogalmaztunk meg, a magyar közösség helyét, elvárásait, törekvéseit mutattuk fel. Az eddigi kampányok irányától és célcsoportjaitól eltérően, hatványozottan felerősítettük a román nyelvű és román közegben történő kommunikációt. Karakteres, bevállalós, formabontó, egyszóval bátor kampányt folytattunk. A médiakampányt az összehangolt üzenetekre és a központi kommunikációra építettük, újításként Erdély több nagyvárosában megszerveztük a városi értelmiségi réteget megszólító Pódiumbeszélgetések Kelemen Hunorral rendezvénysorozatot.

8


1784 oldalnyi hír és

véleményanyag

a médiában

143 RMDSZ 129 rádiós

hanganyag Tájékoztató

22 ezer

egyéni felhasználó honlapjainkon

120

ezer plakát

ezer 31 ezer 332 szórólap

Facebook-like

9


ÉPÍTKEZŐ SZÖVETSÉG

Az Építjük Erdélyt országos vezetőképzőnket olyan fiataloknak szerveztük, akik az erdélyi ifjúsági körökben meghatározó szerepet vállalnak, aktívan bekapcsolódnak a közösséget foglalkoztató problémák, kérdések közös megoldásába. Három célcsoportnak: közösségi vezetőképzőt, kampánymenedzsment-képzést és kommunikációs képzést tartottunk partiumi, székelyföldi és szórványtelepüléseken. Képzésünk a problémakezelés, konfliktusmenedzsment, pályázati forrásszervezés, projektmenedzsment, kommunikáció,

10

partnerség, hálózatszervezés és közösségi forrásszervezés, kampánytervezés, tömegmédia-kampányok, valamint az internetes kommunikáció témája köré összpontosult. Az Építjük Erdélyt eredményeként létrejött egy olyan közösségszervező, dinamikus csapat Erdély teljes területén, amely megfelelő szakmai alappal rendelkezve képes volt aktívan részt venni az RMDSZ és a MIÉRT munkájában.


2500 néző, 8 városi forduló, 147 produkció, 280 versenyző, 2 regionális döntő – ezek a számok bizonyítják a 2012 tavaszán zajló

Médiabefutó

negyedik kiadásának sikerét. Országos tehetségkutatónkban számos erdélyi magyar tehetség mutatkozott be, olyan fiatalokat sikerült felkarolnunk és népszerűsítenünk, akik kiemelkedően teljesítettek a művészetek valamely területén. Sokan közülük munkásságukkal ma is igazolják: Erdély is bővelkedik igazi tehetségekben.

11


A szórványban élő magyar közösségek kiemelt figyelmet és külső támogatást igényelnek azért, hogy magyar identitásukat, kultúrájukat és hagyományaikat megőrizzék, továbbadják. Ennek szellemében, a 2011 decemberében elindított minta alapján, minden év végén nagyszabású

könyvadományozási körutat

szerveztünk A könyv ajtó a világra címmel, amely során 14 szórványkollégiumhoz, kilenc szórványban működő magyar házhoz juttattunk több ezer példányszámú, a Communitas Alapítvány támogatásában megjelent könyvet és több száz kulturális folyóiratot.

12


A 2013-ban új lendülettel átszervezett

K-fé Rádió

egyetemisták által működtetett és hallgatott online rádió, amely a szakma iránt érdeklődő egyetemisták fejlesztésével, szakgyakorlatával is hangsúlyosan foglalkozik. Segítségünkkel a rádió új techni-

Az

érettségi.ro

az első és egyetlen, érettségi előtt álló diákoknak szóló romániai magyar oldal, amelyet a tanulók kezdeményezésére, a Transindex portál közreműködésével indítottunk el. A hosszú távú projekt célja, hogy tanárok

kai felszereléssel működhetett az elmúlt években, több ifjúsági rendezvényen élőben sugárzott és tudósított, saját bulikat szervezett, új műsorokkal gazdagította kínálatát.

bevonásával elősegítse a diákok felkészülését az érettségire, alternatív támpontokat nyújtson a tanuláshoz, bizalmi légkör kiépítésével közösséget építsen a megmérettetés előtt álló diákok számára.

13


Az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket szórványban élő magyar iskolásokat megszólító projekt 2012es indulása óta hamar közösségépítő program lett, hiszen nemcsak a műemlékek örökbefogadása történt meg, hanem a tanulók bevonták szüleiket, tanáraikat, s ezáltal az egész közösséget megmozgatták. Az RMDSZ szórvány-cselekvési tervének részeként az Örökségünk őrei legfontosabb feladata, hogy a diákok felfedezzék

14

és magukénak érezzék épített örökségünket, s mindezt a számukra érdekes, kihívást jelentő eszközökkel tegyék. Mostanáig 7 megyében – Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben, Temes, Beszterce-Naszód, Kolozs – összesen 29 műemlék került örökbefogadásra, a program további megyékkel és partnerekkel bővül.


Azért, hogy elősegítsük az erdélyi magyar civil szféra versenyképességét és hozzájáruljunk fenntartható fejlesztéséhez, 6 helyszínes

kulturális pályázatíró tanácsadókörutat

szervezetünk. A meghívott szakemberek hazai és magyarországi pályázati forrásokról, valamint az Európai Unió Kreatív Európa keretprogramjáról tartottak gyakorlati képzést, amely során az érdeklődők biztatást kaptak új, közösségépítő és kulturális programok kidolgozására, s az anyagi háttér biztosításához szükséges pályázati fortélyokat sajátíthatták el.

A magyarországi Hungarikum példájából kiindulva kidolgoztuk a

Transsylvania Semper

elnevezésű erdélyi magyar értéktár kialakítására vonatkozó kezdeményezést, amely az erdélyi magyarság teljesítményeit, eredményeit, védett és kiemelt értékeit gyűjti öszsze és ismerteti. Olyan értéktár ez, amely az erdélyi magyar írók, költők, műfordítók, zeneszerzők, tudósok, sportolók, valamint az erdélyi magyar művészet alkotásait: képzőművészet, irodalom, színház- és filmművészet, néprajz, épített örökség, illetve találmányok, élelmiszerek témakörökben összesíti. Célunk az erdélyi magyar értékek megismertetése, az összetartozás érzésének megerősítése. A program lebonyolítása a következő időszak kihívása.

15


Dsida Jenő halálának 75. évfordulója alkalmából, a Communitas Alapítvánnyal közösen, 2013ban kulturális karavánt szerveztünk Románia több településén. Bogdán Zsolt színművész, három munkatársának kíséretében egy önálló

Dsida-estet

állított össze és adott elő a magyar közönségnek, nyolc helyszínen: Kézdivásárhelyen, Baróton, Csík­ szeredában, Besztercén, Nagybányán, Zila­hon, Vajdahunyadon és Petrozsényban.

A Communitas Alapítvánnyal és a Csíki Székely Múzeummal közreműködve 2014-ben megszerveztük a

Rippl-Rónai József élete és művészete vetélkedőt az erdélyi magyar középiskolákban. Célunk az volt, hogy minél szélesebb körben ismertessük és népszerűsítsük a magyar festészet első modern meste-

16

rének életművét. Tervünk sikeres volt, hiszen a versenyre 1000 diák, 23 iskola jelentkezett Erdély több városából.


Három alkalommal szerveztünk nagyszabású középiskolai

történelmi vetélkedőt

az 1848-as forradalom és szabadságharc témájában, amelyet az Erdély Televízió március 15-én közvetített. Ez a verseny láthatóvá tette a pedagógusok eredményes munkáját, bebizonyította, hogy a diákok szép számban nagyon változatos, iskolán túli oktatási tevékenységekben is részt akarnak és tudnak vállalni.

A Communitas Alapítvánnyal együttműködve több ízben is részt vettünk nemzetközi

könyvvásárokon.

Háromszor voltunk jelen a bukaresti Gaudeamus Nemzetközi Könyvvásáron, ahol több mint 20 kiadó közel 300 kiadványát mutattuk be a magyar könyvek standján. 2012-vel

kezdődően három alkalommal is részt vettünk az Amplus International által Bukarestben megszervezett könyvkiállításon, ahol 15 magyar kiadó több mint 150 könyvét ismertettük az érdeklődőkkel, valamint különböző Székelyföldről szóló magyar/román/angol nyelvű anyagot mutattunk be a magyar könyvek standjánál.

17


A Kós Károly Akadémia Alapítvány (KKA) és a Wilfried Martens Centre Európai Tanulmányok Központtal közreműködve két szakaszban online kommunikáció és mozgósító

képzést

szerveztünk 2014 szeptemberében. A két hétvégés eseményen az RMDSZ megyei, területi szervezeteinek online kommunikációs és mozgósító munkatársai vettek részt, akik elsajátíthatták azokat az online technikákat, amelyek a sikeres és hatékony kampány alappilléreit jelentik, gyakorlatba ültették az RMDSZ egységes kommunikációját, és megtanultak hiteles online tartalmakat gyártani, ugyanakkor kiértékelték az EP-kampányban tapasztaltakat –, nemzetközi és itthoni példákat összehasonlítva – és felkészültek, megtervezték a novemberi államelnök-választások kampányát.

18

A választásokra készülve, 2013-ban, partnerségben a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Európai Tanulmányok Központtal politikai kommunikációs képzést bonyolítottunk le három helyszínen, melyek zárásaként egy összesítő, politikai kampánykommunikációs felkészítőre is sor került. A három szakaszos képzés Szövetségünk belső embereinek, a sajtóval való kapcsolattartásért felelősöknek, a Magyar Ifjúsági Értekezlet megyei szervezeteiben dolgozó munkatársaknak szólt.


A 2014-es két választási kampányt megelőzően mozgósító képzést tartottunk több mint 500 munkatársunknak, a központi kampánystáb szakértői minden megyei és területi szervezetünkben felkészítőt tartottak. Emellett 2015 februárjában szervezetépítési és kommunikációs workshopot szerveztünk, melyen az újratervezés jegyében strukturált, interaktív beszélgetésekre került sor, ahol a

résztvevők a jövőbeli cselekvési terveket dolgozták ki a hatékony szervezetépítés és az eredményes, egységes kommunikáció kapcsán. 2013-ban feladatot vállaltunk a Nőszervezet vezető- és kommunikációs képzésének lebonyolításában is, amely a nyilvános beszéd és megjelenés, a belső kommunikáció, a médiával való kapcsolattartás, valamint az adományszervezés témaköreiben zajlott.

19


SZAKMAISÁG ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

Oktatáshoz köthető tevékenységünk egyik legfontosabb eleme egy új, átfogó, versenyképes stratégia kidolgozása. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, szociológusokkal, demográfiai és oktatási szakértőkkel, önkormányzati vezetőkkel, pedagógusokkal és szülőkkel szoros együttműködésben zajló, másfél éve tartó munkafolyamat eredményeként településekre való lebontásban megrajzoltuk azt a helyzetképet, amely rész-

20

letesen tartalmazza a legkülönfélébb problémákat, a következő évtized magyar közoktatásának perspektíváit, az anyanyelvű,

minőségi oktatás

megteremtésének feltételeit. A stratégia gyakorlatba ültetését megkezdtük.


Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel (EMKE) közös, a

magyar házak

átvilágítását célzó tevékenységünk első szakasza befejeződött, amely során ezek infrastrukturális, jogi, fi nanszírozási hátterét és szakmai helyzetének, programjaiknak

felmérését végeztük. Az így elkészült adatbázis összesen 30 magyar ház részletes adatsorát tartalmazza, amely alapján jelenleg is zajlik a több szempontú, személyes látogatás során történő vizsgálat, ezzel párhuzamosan pedig folyamatban van a különböző hálózatba szervezhető programok kidolgozása, figyelembe véve az intézmények infrastrukturális lehetőségeit.

Folyamatosan bővül területi szervezeteink, valamint a civilszervezetek bevonásával összeállított tájházakat, emlékházakat, helytörténeti kiállításokat összesítő adatbázisunk, amely jelenleg 237 intézményt tartalmaz. A Magyar Házak látogatásával egybekötve a Kriza János Néprajzi Társaság közreműködésével zajlik a helyi jelentőségű kiállítások, gyűjtemények felmérése is. Eddig hat megye tizenkilenc

tájháza, emlékháza vagy helytörténeti gyűjteménye

helyzetét mértük fel. Emellett készül az Erdélyi Kalauz, amely részletesen kitér az erdélyi települések kulturális örökségére, különös hangsúlyt fektetve a szórványban lévő intézményekre. A felméréssel többek között ennek bővítésére kívánunk reális és aktuális javaslatokat tenni. A kalauz segítségével honismereti programokat állítunk össze, iskolák számára ajánlott útvonalakkal.

21


Az elmúlt években szövetségi prioritásként kezelt intézményépítés újabb mérföldköve volt 2014, amikor Kelemen Hunor Sepsiszentgyörgyön felavatta az

Erdélyi Művészeti Központot,

világháború után született erdélyi magyar modern és kortárs képzőművészeti alkotások összegyűjtését, feldolgozását és kutathatóvá tételét vállalja fel. Az Erdélyi Művészeti Központot a Kulturális Autonómia Tanács kezdeményezésére a Háromszék megyei önkormányzat hozta létre, a Főtitkárság támogatásával.

amely tudományos kutatóintézményként, alkotóműhelyként és kiállítóteremként is működik. Az intézmény a második

A romániai magyar gyűjtőkönyvtár létrehozása meghatározó fontossággal bírt, hiánypótló ötletnek bizonyult. Kezdeményezésünkre 2014 szeptemberében hivatalosan útjára indult a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár keretei között működő, az 1990 után Romániában magyar nyelven megjelent kiadványokat összesíteni kívánó

22

gyűjtőkönyvtár. Az adatbázis kiegészítésére, valamint a gyűjtemény digitalizált állományának bővítésére szakembereknek és civileknek egyaránt lehetősége adódik. A gyűjtőkönyvtárat  a Kulturális Autonómia Tanács kezdeményezésére a Háromszék megyei önkormányzat hozta létre, a Főtitkárság támogatásával.


A kezdeményezésünkre, 2012-ben alakult

roma integrációs munkacsoport tevékenysége során önkormányzatokat és civilszervezeteket készít fel EU-s pályázati források minél hatékonyabb lehívására. A munkacsoportba olyan polgármesterek, tudományos kutatók, civilszervezetek vezetői, pályázatíró szakemberek dolgoznak együtt, akik a magyar anyanyelvű romák társadalmi integrációjának elősegítésén dolgoznak. Jelenleg egyeztetés folyik a magyarországi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős illetékesekkel a magyarországi pozitív tapasztalatok helyi adaptációja kapcsán. Folyamatban van egy olyan intézkedéscsomag összeállítása, amelyet ajánlatként fogalmazunk meg az önkormányzatok számára.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel közösen szervezett,

A nagyvárosi szórvány jövője

címet viselő műhelykonferencián, szakemberekkel együttműködve, koherens cselekvési stratégia kidolgozásáról döntöttünk, az eddig fellelhető, szórványosodási folyamatok megakadályozását, korlátozását befolyásoló tudás feltérképezésével és összegyűjtésével. A nagyvárosi szórvány cselekvési irányait két idősíkban határoztuk meg, eszerint léteznie kell egy olyannak, amely 10–15 éves távlatban, szakpolitikai programok szintjén közelíti meg a kérdést, és egy azonnali cselekvési tervnek.

23


2013-ban egész éves, felméréseket, fókuszcsoportos interjúkat és elemzéseket magába foglaló kutatást készítettünk, amely azoknak a szórványban élő romániai magyar családoknak az

iskolaválasztási motivációit

elemzi, akik román tannyelvű oktatási intézetet választanak gyermekük számára. Ennek eredményeit több szakmai tanácskozáson és konferencián bemutattuk.

Problémafeltáró terepmunkát végeztünk az

előkészítő osztályok nehézségeiről

és kihívásairól, különös tekintettel a szórványra, és azon belül a szimultán oktatásra kényszerült kistelepülésekre. A feltárás tanulságait tartalmazó jelentés elkészítése folyamatban van.

24


A Kulturális Autonómia Tanáccsal közösen

Négyéves tevékenységünk alatt folyamatos konzultációt folytattunk, amely alkalmával számba vettük

önkormányzataink

problémáit, elvárásait, terveit, összeírtuk községeink lakosságáról, magyarok számarányáról, jövedelméről, költségvetéséről, intézményeiről, orvosi és szociális ellátottságról, eseményekről, beruházásokról, finanszírozásokról szóló adatait. Így pontos képet kaptunk arról, hogy melyek azok a területek, ahol munkánkkal hatványozottan kell segítenünk a magyar települések mindennapjait.

szakpolitikai koncepciók

kidolgozását vállaltuk a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén. Ezek olyan összetett stratégiák, amelyek egyszerre adnak választ a szakterület hosszú távú, 20–25 évre szóló prioritásairól és az azonnali intézkedések köréről. Az első megközelítés arra keres választ, mit tennénk a kulturális autonómia megvalósulása esetén, a második pedig arra, hogy a jelenlegi, elsősorban önkormányzati pozícióinkból eredően milyen lépéseket tudunk tenni rövid távon. Az adott szakterületek kiemelkedő képviselőit vitaindítók meg­írására kértük fel, amelyeket a Transindex hírportálon keresztül közvitára bocsátottunk: a romániai magyar közszolgálati rádiók, nyomtatott sajtó, könyvtárak, kortárs képzőművészet, könyvkiadás és -terjesztés, közoktatás, színházak, székelyföldi kultúrházak témában. Az elkészült vitaindítók alapján kerekasztal-megbeszéléseket szerveztünk a meghatározott szakterületek stratégiatervezetének kidolgozása céljából. A viták során megfogalmazódott következtetéseket összesítve ajánlásokat dolgozunk ki az illetékes szakmai szervezetek számára. A kezdeményezés jelenleg is bővül, a további tíz vitaindító feldolgozása folyamatban van.

25


A Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfogadott cselekvési terv mentén tovább növeltük a szórványközösségeknek nyújtott támogatást, és

szórványmenedzser szolgálatot

hoztunk létre, a megyei és a helyi szervezeteinkkel együttműködve hiánypótló közösségépítő programokat szerveztünk a szórványban élő magyarok számára. Ezzel a Székelyföld–Szórvány Partnerség keretén belül működő Összetartozunk programunkat egészítettük ki, és elősegítettük közösségeink erős hálózatba kapcsolását, támogattuk a szórványközösségek önfejlesztő erőfeszítéseit. A szórványmenedzser szolgálat az elkövetkező időszakban bővülni fog, nemcsak kulturális, hanem oktatási és egyéb közösségépítő feladatokban is szerepet vállalva.

Családtámogató és gyermekvállalást

ösztönző cselekvési tervünk megvalósítása érdekében szakmai munkacsoportot hoztunk létre, amelynek feladata az európai jó példák beazonosítása volt, ezek összevetése a romániai lehetőségekkel, igényekkel és realitásokkal önkormányzati és törvényhozási szinten.

26


Kelemen Hunor miniszterségének egyik prioritásaként, a Házsongárd Alapítvány, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és munkatársaink segítségével elindítottuk azt a munkafolyamatot, szakmai felmérést, amely által a Házsongárdi temetőben lévő évszázados sírokat és síremlékeket műemlékké nyilvánították. Közös munkánk eredményeként, 2012-ben

397 síremléknek egyéni védelmet biztosítottak.

Kolozsváron, a magyar kulturális intézményvezetőkkel és civilszervezetek képviselőivel tartott tanácskozás eredményeképpen, elkezdtük egy

kisebbségi kulturális charta

összeállítását, melynek célja a kisebbségi kultúra fontosságának elismertetése, támogatottságának növelése és közösségépítő szerepének megerősítése.

A Magyar Polgári Párttal közösen, egy szakemberekből álló testületben – köztük a Főtitkárság képviselőjével is – kidolgoztuk és közvitára bocsátottuk azt

a regionális autonómiatervezetet,

amely kiegészíti az évekkel korábban elkészült kulturális autonómiatervezetet. A közvitát követő javaslatok összesítése, a tervezet tökéletesítése folyamatban van, mint ahogyan olyan román partnereink felkutatása is, akik párbeszéd útján csatlakoznának hozzánk, segítenének az előítéletek lebontásában. A munkafolyamat adminisztrációs feladatait a Főtitkárság látta el.

27


MOZGÁSBAN AZ RMDSZ

Idén nagyszabású programsorozattal tisztelegtünk az RMDSZ fennállásának

25 éves évfordulója

előtt: alkalmat teremtettünk arra, hogy központi és helyi, megyei rendezvényeinken együtt ünnepelhessen a magyarság, emlékeztünk arra, honnan indultunk, melyek azok az eredmények, amelyeket közösen értünk el. Visszatekintő

28

dokumentumfilmmel, a 25 év meghatározó dokumentumainak összesített tárával készültünk, konferenciasorozatot, valamint több témakörben kiállítást is szerveztünk. Az eseménysorozat fontosabb mozzanatai a januári RMDSZ Gála, valamint a februári nemzetközi kisebbségvédelmi konferencia volt. A rendszerváltozás 25 éves évfordulója jegyében Erdély 11 nagyvárosában a forradalomról és az intézményesülés 1990-es választásokig tartó szakaszáról neves történészekkel előadás-sorozatot szerveztünk.


Kiemelten fontosnak tartjuk fiatal tehetségeink támogatását, ezért 2015-ben immár 12. alkalommal szerveztük meg az

Erdélyi Humorfesztivált.

A közösségépítő, több helyszínen zajló rendezvénysorozat bemutatkozási lehetőséget kínál a fiatal humoristák számára, ugyanakkor minőségi szórakozást biztosít a magyar embereknek.

Idén tavasszal az Önkéntes Klub társszervezésében koncertekkel, kiállításokkal, játékokkal és vetítésekkel

Hello ’90

címmel megidéztük a ’90-es generáció élményeinek hangulatát. Jelmondatunk: Babarral ébredtünk, Turbo rágót majszoltunk, Buci Macit olvastunk, angolra a Cartoon Network, felelősségvállalásra a tamagocsi, fogat mosni pedig a TV Maci tanított – legnagyobb kincsünk a szabadságunk volt.

29


Öt év távlatában elmondhatjuk, a

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

által sikerült újraélesztenünk egy olyan hagyományt Kolozsváron, de Erdélyben is, amely a magyar könyveket, a magyar kulturális értékeket helyezi előtérbe, lehetőséget teremtve arra, hogy a szerzők közvetlen kapcsolatba kerüljenek olvasóikkal. Az RMDSZ Főtitkársága a partnereivel, a Romániai Magyar Könyves Céhhel, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével a minden év májusában-júniusában sorra kerülő rendezvénnyel az erdélyi kiadók és az olvasótábor közötti kapcsolat megerősítését tűzte ki célul.

30

Fontos számunkra azoknak a rendezvényeknek a támogatása, amelyek kötetlen hangulatban, szórakoztató programok által készítik fel a fiatalokat a közéleti és politikai szerepvállalásra. A MIÉRT rendezvénye ezt a célt szolgálja, ezért 2011–2014 között is jelentős szerepet vállaltunk az

EU Táborok lebonyolításában.


Szövetségük kezdeményezésére 2012. szeptember elsején páratlan közösségi összefogásnak voltunk tanúi: egyházak, civilszervezetek, vállalkozások, a világ minden szegletében élő magyar emberek segítették és népszerűsítették közös ügyünket: az erőszakkal államosított Székely Mikó Kollégium visszajár jogos tulajdonosának. Egyik legnagyobb rendezvényünkön,

az Igazság Napján

Sepsiszentgyörgyön egy emberként mondtuk ki: nem hagyjuk közösségünk tagjait meghurcolni, közösségünk javait elvenni.

31


2011-től évente november 15-én a Kárpát-medencében együtt ünnepelünk, a szórványmagyarság problémáira figyelve rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, közösségépítő programok révén – erről 10. kongresszusunk döntött, amikor Bethlen Gábor születésnapját az összefogás jegyében a

Magyar Szórvány Napjának nyilvánította.

32


Társszervezői voltunk a

MIÉRT Akadémiának,

amely a fiatalokat érintő, foglalkoztató, évente más-más témakörben kínál lehetőséget szakmai tapasztalatcserére.

2014-ben második alkalommal került sor a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) csíkszeredai kiadására, a

TIFFszeredára.

Munkatársaink 2013-tól aktív szerepet vállalnak a filmfesztivál előkészítésében és lebonyolításában, a szükséges támogatások megszerzésében.

A magyar fiatalok egészséges életmódra való ösztönzése fontos prioritásunk.

Az Erdély Kupa rendezvénysorozat kiváló lehetőség arra, hogy az Erdély különböző területein élő középiskolások együtt fedezzék fel a sportolás örömét az atlétika-, kézilabda-, foci- és kosárlabdatornák által.

33


Négy év alatt számos

szövetségi rendezvény

lebonyolítói voltunk: 2013-ban és 2015-ben kongresszust szerveztünk, 2011-től összesen 16 Szövetségi Képviselők Tanácsára, 3 Kulturális Autonómia Tanácsra, valamint 3 Regionális Önkormányzati Tanácsra került sor. Asszisztenciát biztosítottunk tagszervezeteink március 15-i megemlékező ünnepségeinek lebonyolításához.

34


Társszervezőkként aktívan hozzájárultunk az RMDSZ Nőszervezet programjainak megvalósításához: 2013-ban és 2014-ben a küldöttgyűlés előkészítésébe, ugyanakkor a vezetőés kommunikációképzésekben, és az ünnepi rendezvénysorozatokba is bekapcsolódtunk. Koordináltuk a 2014-es államelnök-választás 9 helyszínen zajló pódiumbeszélgetés-sorozatát, amelynek meghívottjai Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett közösségünk közismert és elismert személyiségei voltak.

35


Az RMDSZ online kommunikációjának két fontos csatornája a honlapunk, valamint

Facebook-oldalunk.

Naponta frissítjük tartalmainkat országos és helyi szintű hírekkel, eseményekkel. A 2011től működő – időközben megújult – honlapunk összefoglalja mindeddigi projektjeinket, kiadványainkat elektronikus formában,

tartalmainkat képgalériák és hanganyagok színesítik, tisztségviselőink elérhetősége is ezen a felületen található meg. Facebookoldalunkon több mint 30 ezer ember követi tevékenységeinket, a

www.rmdsz.ro

honlapunkat átlagosan napi 1000–1200 ember látogatja.

SZERVEZETÉPÍTÉS A MINDENNAPOKBAN

A 2013 februárjától működő

Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat

célja, hogy eligazítson és megvédjen minden olyan romániai magyar természetes és jogi személyt, intézményt, akiket nemzetisége miatt hátrányos megkülönböztetés ért. A kezdeményezésen belül számos megyei és területi irodánkban ingyenes fogadóórákat biztosítunk, ahol jogászok, ügyvédek, önkormányzati képviselők és politikusok válaszolnak az érdeklődők kérdéseire.

36


Online kommunikációnkban rendszeresen élünk a direkt marketing, a közvetlen kapcsolatfelvétel adta lehetőséggel is.

Az RMDSZ hírlevele

kéthetente-havonta összesíti a Szövetség aktuális témáit, politikai üzeneteit, a közösségünk szempontjából fontos megvalósításokat.

Szövetségünk magyar nyelvű híreinek állandó közlési csatornája az

RMDSZ Tájékoztató.

Négyéves tevékenységünk alatt 1351 kiadást küldtünk ki a sajtónak, ez öszszesen több mint 4 ezer saját hírt jelent. Közel ennyi közleményt szolgáltattunk a román médiaorgánumoknak a Buletin Informativ által. Szövetségünk 22 évéből kereshető formában összegeztük és CD-formátumban kiadtuk híreinket, RMDSZ Közlönyeinket és a Tájékoztatókat. A közel 7  ezer dokumentumból álló kiadványt a 12.  Kongresszuson mutattuk be.

Fontosnak tartjuk Szövetségünk testületi tagjainak és munkatársaink állandó tájékoztatását:

SMS-rendszerünkkel

rövid, naprakész, emlékeztető-jellegű információkat biztosítunk rendezvényeinkről, eseményeinkről, politikusaink médiaszerepléséről.

37


Állandó

oktatási jogvédő programot

működtetünk annak érdekében, hogy biztosíthassuk fiataljaink számára az anyanyelven való tanulás lehetőségét, azokat az alapfeltételeket, amelyek közösségünk megmaradását szolgálják hosszú távon: figyelőszolgálatunk azonnal reagál, közbelép akkor, ha törvénytelenül vagy indokolatlanul megkísérlik a magyar osztályok megszüntetését.

A

www.oot.ro

önkormányzati kérdéseket érintő honlapunkon naprakész tartalmat biztosítunk a helyi és megyei önkormányzatokban dolgozó munkatársainknak. Pályázati figyelőnk, a szakmai könyvtár és az önkormányzati törvénytár, valamint a különböző eseményekről, beruházásokról, finanszírozásokról feltöltött információk elengedhetetlen elemei a helyi és megyei döntéshozó testületek helyes működtetésének. Heti rendszerességgel mintegy 1600 címre küldünk ki hírlevelet jogszabály- és pályázati figyelővel, aktuális közleményekkel.

38


Nagy hangsúlyt fektetünk az

önkéntesek

toborzására és a projektalapú szakmai gyakorlat biztosítására: elmondható, egyre nő azon aktív fiataljaink tábora, akik besegítenek kampányainkban, nagyobb rendezvényeinken. A közös munka, a kialakult barátságok közösséget formáltak: a 2010-től működő Önkéntes Klub szakmai fejlődést biztosít – a szakmai találkozókon a szervezeti élet velejáróit, a nyilvános beszéd technikáit is elsajátíthatták a résztvevők –, ugyanakkor teret ad a fiatalok véleményének, elvárásainak kinyilvánítására és ebben örömmel vállalunk partnerséget.

39


Számos kiadvány

szerkesztésében vállaltunk szerepet az elmúlt időszakban, ugyanakkor anyagi és szellemi támogatást is biztosítottunk partnereink számára, elősegítve azt, hogy publikációjukat nyomtatott formában is megjelentessék.

40


41


Annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság aktuális problémáit napirenden tartsuk, ezekre megoldásokat találjunk, széles körű és

állandó konzultációt

folytatunk önkormányzati, oktatási és kulturális témakörökben. A civilszervezetekkel is folyamatos a kapcsolattartás: a kulturális témakörben meghirdetett pályázati lehetőségekről informáljuk a szervezeteket, egyesületeket, munkájukat szakmai tanácsadással segítjük, ezáltal is hozzájárulva az erdélyi magyar civilszervezetek versenyképességének növeléséhez. Problémafeltáró terepmunkát végzünk az oktatás terén, beszámolunk a támogatási lehetőségekről, valamint állandó párbeszédet folytatunk a tanügyben dolgozókkal.

2009-től havi rendszerességgel jelentetjük meg a

Magyar Közoktatás

folyóiratot, amely olvasmányos formában taglalja a romániai magyar oktatási kérdéseket, a fiatalokat érintő problémákat, ugyanakkor publikációs lehetőséget biztosít a pedagógustársadalom számára. A lap olvasótáborát iskolások és pedagógusok alkotják.

Kulturális szaktanácsadási

programunk keretén belül egyházi vezetőkkel és műemlékvédőkkel konzultálunk. Épített örökségünk helyzetének feltérképezése, védelmének napirenden tartása kiemelten fontos: épületeink bennünket, tömbben vagy szórványban élő magyarokat szülőföldünkhöz, Erdélyhez kötnek. Megőrzésük, hasznosításuk, azok átadása a következő generáció számára kötelességünk.

42


Hagyományossá vált programunkkal 2011 óta minden tanévben

kiegészítő taneszközökkel

támogatjuk az iskolákat. A  kezdeményezésünkre szerkesztett történelem, földrajz és irodalmi atlaszokból 15 ezer ingyenes példányt használhatnak Erdély-szerte a magyar diákok, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és a Communitas Alapítvánnyal közösen megtervezett projektünknek hála. Emellett számos első díjas tantárgyversenyes tanulót, több iskolai szakmai vetélkedőt, jutalomkirándulást is támogattunk.

TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS 43


Pályázó önkormányzat – fejlődő közösség díjjal

2014-ben 67 olyan önkormányzatot jutalmaztunk, amelyek sikeresen pályáztak európai uniós fejlesztésekre, több sikeres közösséget fejlesztő beruházást indítottak el, bizonyítva, hogy ezek az uniós pénzalapok lehetővé tették életszínvonalunk és az életminőségünk javulását.

2012-ben húsz önkormányzat nyerte el a

családbarát közösség

címet. A nyertes önkormányzatok jó példát mutattak a gyermekes családok életfeltételeinek javítását szolgáló intézkedéseikkel, a gyermekeket és fiatalokat támogató programjaikkal, ezek kivitelezésében együttműködnek a civil-, ifjúsági és egyházi szervezetekkel.

44


A Szövetségünk által 2012-ben létrehozott

Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat

három alkalommal adta át Kelemen Hunor szövetségi elnök az általunk szervezett nagyszabású ünnepi rendezvény keretében, irodalom, képzőművészet és előadóművészet kategóriában, olyan személyiségeknek, akik alkotó, építő, szervező tevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kortárs kultúra megőrzéséhez, gyarapításához. Díjazottjaink Bocsárdi László rendező, Kézdi Imola színművész, Bogdán Zsolt színművész, Részegh Botond festőművész, Veress Szabolcs festőművész, Bartha Ciupe Ernő képzőművész, Székely Csaba drámaíró, Vida Gábor író, Jánk Károly költő.

45


Minden év végén – immár 13. alkalommal – díjazzuk azok munkáját, akik meghatározó szerepet vállalnak programunk megvalósításában, akik áldozatos munkájukkal közösségünket, az erdélyi magyarság gyarapodását szolgálják. Pedagógusok, egyházi elöljárók, megyei elnökök, civilszervezetek vezetői, fiatal mozgalmárok, összesen 270-en részesültek

Ezüstfenyő-díjban,

az általunk lebonyolított éves ünnepi rendezvény keretében.

12. kongresszusunk egyik kiemelkedő mozzanataként, Kelemen Hunor szövetségi elnök

Ezüst Tulipán-díjat

nyújtott át jelenlegi és egykori országos testületi vezetőinknek, tisztségviselőinknek, akiknek alkotó, értékteremtő és közösségformáló szervezeti munkáját ismerte el Szövetség.

46


4 év alatt

6700

civilszervezeti, ifjúsági és egyházi programot,

oktatásban részt vevő pedagógust és diákot,

480

könyv kiadását támogattuk,

168

350

7822

szórvány­

erdélyi magyar sajtóterméket,

alkotói ösztöndíjjal jutalmaztuk kiemelkedő

tehetségeinket. Meghirdetett pályázatainkat a Communitas Alapítvány bonyolította le. Anyagilag is hozzájárultunk az ifjúsági szervezetek

Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015

programban való részvételéhez, olyan pályázati alap létrehozásával, amelyen keresztül 2014-ben és 2015ben anyagilag is felkaroljuk a magyar vonatkozású

tevékenységeket – erről a Főtitkárság 2013. márciusi brüsszeli kihelyezett ülésén hoztunk döntést. 175 ezer lejjel támogattuk az ifjúsági főváros magyar vonatkozású programjait, emellett 2015 tavaszán további 203 ezer lejt ítéltünk meg 254 erdélyi ifjúsági közéleti tevékenységet lebonyolító szervezetnek. Mindkét kiírásra összesen 639 pályázat érkezett, ennek lebonyolítását a Communitas Alapítvány végezte el.

47


KÖZÖS MUNKA ÉS PARTNERSÉG Négyéves tevékenységünk során szorosan

együttműködtünk,

kölcsönösen segítettük a Szövetségi Elnöki Hivatal, a Politikai Alelnöki Hivatal, a szenátusi és képviselőházi frakció, területi/megyei szervezeteink, európai parlamenti képviselőink, önkormányzataink, platformjaink és a Communitas Alapítvány munkáját.

48


Nagy hangsúlyt fektettünk új

partnerségi kapcsolataink

kialakítására, a már meglévők ápolására: konzultációnk széles körű és állandó az RMDSZ testületeivel, az oktatás terén pedig folyamatos párbeszédet folytatunk a tanügyben dolgozókkal és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével. Helyi szintű közigazgatási, önkormányzati kérdésekben az Országos Önkormányzati Tanáccsal, a társadalomszer-

vezés terén pedig a Kulturális Autonómia Tanáccsal egyeztetünk. A fiatalokat érintő és foglalkoztató problémák napirenden tartása elengedhetetlen számunkra, a problémafeltáró munkában a Magyar Ifjúsági Értekezlet vállal hathatós szerepet. A Kós Károly Akadémia Alapítvány szakmai konferenciáinak, képzéseinek, a Nőszervezet rendezvényeinek lebonyolításában minden alkalommal részt veszünk, hiszen tudjuk, céljaink közösek: a közösségépítést csakis napi cselekvést tartalmazó ütemtervek alapján végezhetjük.

49


Több munkatársunk a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szakbizottságainak aktív tagja: a testületekben megfogalmazott szakpolitikai kérdések-kérések megoldásába rendszeresen bekapcsolódik. Főosztályaink

állandó kapcsolatot

ápolnak a magyarországi kormányzati szervekkel, a meghatározó határon túli és romániai magyar civilszervezetekkel.

50


A FŐTITKÁRSÁG MUNKATÁRSAI Kovács Péter főtitkár Grabán Zsolt főtitkársági kabinetvezető Andercó Aliz tanácsos Kis Réka jogtanácsos Kovács Csongor informatikus László Árpád informatikus Könczei Árpád sajtótanácsos Románszki Zsuzsa sajtótanácsos Kulturális Főosztály Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes Tamás Ágnes előadó Oktatási Főosztály Magyari Tivadar főtitkárhelyettes Fülöp Zoltán előadó Köpeczy Edit előadó Önkormányzati Főosztály Ilyés Gyula főtitkárhelyettes Juga Tibor főelőadó Hekman Andrea előadó

Program és Ifjúsági Főosztály Bodor László főtitkárhelyettes Ambrus Zsombor előadó Deák Ferenc előadó Doki Emese előadó Jakab Adorján előadó Kovács Zsolt előadó Társadalomszervezési Főosztály Székely István főtitkárhelyettes Virginás-Tar Emese előadó Gazdasági és Adminisztrációs Igazgatóság Balázs Attila gazdasági igazgató Fábián Emese közgazdász Hobaj Otilia könyvelő Pauer Andrea főkönyvelő Pop Piroska pénztáros és Koszorús Ilona Egykori munkatársak: Bálint Ferenc, Benedek Ildikó, Bodoczi Annamária, Deák Orsolya, Háromszéki Eszter, Horváth Anna, Kelemen Czézár Éva, Miklósi Ildikó, Ráduly Melinda, Ráduly Levente, Száfta Szende és Torjai Annamária

51



Mozgásban - Az RMDSZ Főtitkárságának négy éve, 2011-2015