Az RMDSZ európai parlamenti választási programja

Az RMDSZ eurรณpai parlamenti vรกlasztรกsi programja 2014

Helyünk Európában Hét esztendeje vagyunk az Európai Unió tagjai, hét év telt el mióta megvalósult nemzeti közösségünk egyik legfontosabb célkitűzése, országunk Európai Uniós csatlakozása. A célt, a romániai közéleti szereplők közül talán elsőként, már megalakulásakor, az 1989-es rendszerváltást követően, éppen az RMDSZ fogalmazta meg. Elsők voltunk, akik az európai értékeket tettük tevékenységünk alapjává, azokat az értékeket, amelyekre az Európai Unió is épül: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartása. Azt láthattuk, hogy az elmúlt hétéves időszak túlnyomó részében – elsősorban a globális válság hatására – az EU-ban a sokszínűség, a párbeszéd, az egymás tisztelete és a tolerancia, kívánnivalót hagy maga után.

A világválság éveiben megrendült az európai polgárok bizalma az Unióban, meginogni látszott a közös európai építkezés. Az európai közvéleményben és itthon, Erdélyben egyaránt őszinte párbeszédet kell folytatni, és válaszokat kell találni az EU jövőjére vonatkozóan. Európának vissza kell térnie az alapító atyák eredeti elgondolásához, amely szerint az Európai Unió nem az államok, hanem az állampolgárok uniója. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az unió szerepet vállaljon a gazdaságon túli szabályozások terén, kiemelten a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak kodifikációja terén. Nekünk, erdélyi magyaroknak ismét ki kell nyilvánítanunk bizalmunkat és hitünket abban, hogy a kontinens és az Európai Unió jövőjét mi is alakítani tudjuk és akarjuk, hogy a régiók és a közösségek Európája a mi Európánk.

Az RMDSZ 11. csíkszeredai kongresszusa 2013 májusában az Erős Európa, gyarapodó

Erdély! Szövetségük az Európai Parlamentben című kongresszusi dokumentuma megjelölte azt az utat, amelyen a következő években haladni fogunk. Az erdélyi magyar nemzeti közösség érdeke a régiók és a közösségek Európájának építése, egy olyan Európai Unióé, amelyben az őshonos nemzeti közösségek és a nyelvi kisebbségek szülőföldjükön a számbeli többséggel egyenjogú közösségként tudnak jövőt építeni. A kongresszus nem csupán az utat jelölte ki, hiszen meg is nevezte a jövőképünk megvalósításához szükséges eszközöket.

Mi, erdélyi magyarok fővárosként tekintünk Bukarestre, államunk fővárosára, ahol jelen kell lennünk a Parlamentben és a kormányban – amikor az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételei teljesülnek – azért, hogy közösségünk érdekei szerint alakítsuk azokat a döntéseket, amelyek befolyásolják mindennapjainkat. Fővárosként tekintünk Budapestre, nemzetünk fővárosára, abban bízva, hogy romániai magyar nemzeti közösségünk céljai: nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása, a szülőföldön való megmaradás, a kulturális autonómia kialakítása Erdélyben és a területi autonómia felépítése Székelyföldön, magyarországi támogatást kap itthon, Erdélyben, az európai uniós, valamint a nemzetközi porondon. De nekünk, erdélyi magyaroknak fővárosként kell tekintenünk Brüsszelre, az EU informális fővárosára, az európai intézmények székhelyére is, hiszen az Unió legfontosabb intézményében, az Európai Parlamentben olyan döntések születnek, amelyek szintén meghatározó módon befolyásolják életünket és jövőnket.

I. Nemzetpolitikai törekvéseink, mint külpolitikánk, Európa-politikánk alapja Nemzetpolitikánk célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföldünkön történő megőrzése és fejlesztése, a magyar közösség nemzeti-kulturális-gazdasági és ös�sztársadalmi emancipációja, valamint a Kárpát-medencei, és összeurópai magyar integráció.

1. Kisebbségvédelem és autonómia A romániai magyar nemzeti közösség európai képviseletében elsődleges célunknak tekintjük azoknak a kisebbségvédelmi intézkedéseknek kezdeményezését és támogatását, melyek hozzájárulnak közösségünk gyarapodásához, értéke­ink és érdekeink védelméhez, valamint ahhoz a modernizációs folyamathoz, melyet a 21. század kihívásainak való megfelelés kényszere szül.

Határozott álláspontunk, hogy Európa nemzeti kisebbségeit az uniós tag­államok nagy részében eddig is érvényesülő pozitív gyakorlat alapján megal­kotott egységes normák szerinti védelem illeti meg. Az európai intézményrendszeren belül az Európai Parlament (EP) nyújt olyan keretet, ahol folyamatosan lehetőség adódik sajátos kérdéseink bemutatására, ismertetésére. Részben az Európai Parlamentből származnak majd azok a kezdeményezések, amelyek az európai szerződések módosítását hozhatják el.

Az RMDSZ EP-képviselőire, vagyis az erdélyi magyar érdekképviseletre hárul majd annak a lehetősége és felelőssége, hogy a közösségi érdekeket megjelenítsék és érvényesítsék.

A most kialakuló európai kisebbségpolitika számára fel kell tudnunk mu­tatni – a román nemzetállami politika által szorgalmazott „román kisebb­ ségvédelmi modell” helyett – az „erdélyi magyar autonómiák modelljét”, amely közjogosít­ ványokkal és hatósági erővel bíró közintézményekkel szavatolja a nemzeti közösségek teljes jogegyenlőségét.

Székelyföldön a területi autonómia, másutt a személyi elvű autonómia kivívása, szórványban élők számára a kisebbségi törvény elfogadása érdekében szintén eltökéltségre és konok erőfeszítésre, de emellett megértő nemzetközi partnerekre van szükség, akik befolyásolni tudják a merev romániai álláspontot. És ennél a pontnál – a külföldi érdekérvényesítésben – tudjuk összekapcsolni eddigi eredményeinket, hiszen a partneri és támogatói kör azonos: európai intézmények, kiemelten az Európai Parlament, a kisebbségi szervezetek, a minket támogató tagállamok, számos európai szakmai és civil szervezet.

2. Partnereink itthon, Erdélyben Hisszük, hogy az erdélyi európai parlamenti képviselő legfontosabb partnerei itthon vannak, Erdélyben, hiszen közösen fogalmazzuk meg a legfontosabb céljaink eléréséhez szüksé-

ges tennivalókat, itthon azonosítjuk az eszközöket. Az igények megfogalmazásában legfontosabb partnereink az erdélyi magyar emberek, az önkormányzatok választott tisztségviselői,

3

a szakmai- és rétegszervezetek, valamint a magyar történelmi egyházak.

A közösségeink részéről érkező igények megfogalmazása jelenti a brüsszeli EP-képviselet erős mandátumát, amelyek teljesítése az ötéves mandátum központi elemét jelentik.

Partnerré kell tennünk az erdélyi magyar társadalmat – a távolinak gondolt brüsszeli tematikát közelebb kell vinni az emberekhez folyamatos erdélyi jelenléttel, kommunikációval személyes találkozókon, rendezvényeken. A látogatócsoportok révén szereznek személyes tapasztalatot a Brüsszelben és Strasbourgban zajló munkáról az önkormányzati vezetők, szakértők, diákok, szakmai és rétegszervezetek képviselői.

Találjunk partnereket nemzetpolitikai törekvéseinkhez a román többség körében. Folytas-

sunk párbeszédet a közélet és a politika meghatározó szereplőivel, ismertessük céljainkat, mutassuk fel az Európai Unió tagállamainak előremutató kisebbségvédelmi gyakorlatát, hiszen céljainkat csakis alkotmányos eszközökkel, a román többség meggyőzésével érhetjük el.

Védjük meg az elmúlt negyed évszázad alatt kiépített demokratikus intézményrendszert, építsük tovább a jogállami kereteket, tegyük a mindennapok gyakorlatává előírásait. Lépjünk fel határozottan az államigazgatás és a társadalom minden szintjén jelen levő korrupció ellen, alakítsunk ki egy emberközpontú, élhető világot. Ehhez keresünk partnereket itthon, Erdélyben, Romániában, és tágabb otthonunkban, Európában.

2. Partnereink itthon, Európában Az RMDSZ sikeres külpolitikai tevékenysége rávilágított arra, hogy helyes kezdeményező érdekképviseletet folytatni, amelynek során a Szövetség által az otthoni igényeknek megfelelően kialakított programokat javasol európai és nemzetközi partnereinknek.

A sikeres partneri kapcsolatok állandó és aktív jelenléten alapulnak, amelyet az RMDSZ tisztségviselőinek fontos eseményeken való brüsszeli és strasbourgi látogatása erősít meg.

Az Európai Parlament ülésein, rendezvényeken, frakcióközi munkacsoportokban számtalan alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a beszélgetőpartnerek és a résztvevők figyelmét felhívjuk sajátos helyzetünkre és támogatásukat kérjük egy minél szélesebb körű európai akaratérvényesítés folyamatában.

Az erős külföldi támogatás, az európai nyilvánosság szimpátiája segíthet az autonómia kapcsán bemerevedett romániai álláspont feloldásában és ugyanez a nyilvánosság segíthet a kisebbségi témától elzárkózó európai álláspont elmozdításában. Az RMDSZ külügyi erőfeszítése

többek között ennek az európai szimpátiának a kialakítását célozza. Erdélyt és Székelyföldet sajátos európai régiókként kell megjeleníteni Európában, megtartva elkötelezettségünket a régiók és közösségek Európájának megteremtése mellett.

Kiemelt partnerünk az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – FUEN, és az Európai Néppárt-EPP. Ebben a két szervezetben értük el a legfontosabb külpolitikai eredményeket, ezt kell folytatnunk a jövőben is. A FUEN-ben az RMDSZ a kezdeményezések hajtómotorja, partnereink nagyra értékelik, hogy a javaslattételt követően munkával és anyagi ráfordítással is támogatjuk az európai kisebbségügy projektjeit. Az EPP-vel kialakított kapcsolatunk bizalmi tőkéje az európai kiútkeresés során lesz leginkább hasznosítható, hiszen az európai szerződések módosításakor az EPP a legnagyobb európai politikai alakulatként meghatározó, javaslattételi szerepet fog játszani.

Dolgoznunk kell az intézményes kapcsolatok kialakításán és megerősítésén az Európai Bizottságban, a Régiók Bizottságában, az Euró-

pa Tanácsban. Az eddigi gyakorlatot folytatva és kiegészítve, a különböző intézményekben együttműködésre, összehangolt cselekvésre és közös szakértői munkára van szükség, így növelhetjük eredményességünket a nemzeti kérdésekben. A Kós Károly Akadémia Alapítvány révén tagja vagyunk az Európai Tanulmányok Központjának (CES), amely a 35-ik a világ 150 legbefolyásosabb szakmai háttérintézményeinek rangsorában. A CES képzések, kutatások, kiadványok támogatásával erősíti a Kós Károly Akadémia célkitűzéseit Erdélyben.

Magyarország brüsszeli politikai képviselete a jövőben is fontos szövetségesünk. Az Európai Parlamentben több kérdést a közös fellépés és nemzeti szolidaritás erősíti meg. Az Európai Néppárt munkacsoportjaiban, fórumain kiváló

az együttműködésünk a FIDESZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja munkatársaival és képviselőivel, 2012-ben már a Néppárti alapprogramjának kidolgozásában, legutóbb pedig a választási program kidolgozásában is közösen léptünk fel.

Szolidaritás Erdélyért. Az Európai Parlamentben be kell mutatni és folyamatosan kell képviselni azokat a témákat, amelyekben a román többséggel vagy a kormányzattal már nem sikerül előrelépni. Brüsszelben és Strasbourgban beszélni kell az Erdélyben elkövetett, a romániai magyarokat ért jogsérelmek ügyében, ugyanakkor szolidárisan kell fellépnünk a Kárpát-medence többi magyar közösségében elkövetett hasonló esetekben.

4. Partnerségben, Brüsszelben Nemzetpolitikai célkitűzéseinket erős brüsszeli csapattal kívánjuk képviselni, partnereink bevonásával, a ránk jellemző szakszerűséggel és hatékonysággal.

Tegyük Uniós kompetenciává a kisebbségvédelmet. A Lisszaboni Szerződéssel életbe lépett az Alapjogi Charta, amely egyértelműen megtiltja a nemzeti kisebbségekhez tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést.

Egy teljes értékű, uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer létrehozásához azonban hiányzik a megfelelő unió hatáskör, ezt a problémát az új Lisszaboni Szerződés nem oldja meg. Jelenleg az Unió hatásköre és aktivitása a kultúra – így a kisebbségi kultúrák – területén bizonyos mértékben növelhető, az EU foglalkozik az identitás megőrzésének kérdéseivel, tevékenykedik a megkülönböztetés-mentesség, az integráció és a társadalmi befogadás területén, de kollektív jogok és az alkotmányos garanciák megmaradtak tagállami szinten. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását az Európai Unió szerződéseinek módosítása hozhatja el.

Dél-Tirolt el kell hozni a Székelyföldre, a finnországi svéd személyi elvű autonómia modellt el kell hozni Partiumba és Közép-Erdélybe, a Dániában élő német közösség kulturális autonómiamodelljét el kell hozni a romániai magyar szórványba. A jó gyakorlatok megismertetésében, népszerűsítésében, a kapcsolatteremtésben az EP képviseletnek meghatározó szerep jut.

Lépjünk fel közösen Európa nemzeti kisebbségeivel. A FUEN elnökségében olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek Erdélyben is hasznosítható kezdeményezések lehetnek.

A Minority Safepack mintájára, olyan helyzetekben, területeken, ahol a helyi többséggel megfeneklett az együttműködés lehetősége, helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását javasoltuk. A FUEN által elfogadott javaslat szerint egy ilyen jellegű dokumentum a különböző területeken lefekteti azokat az irányelveket, amelyeket a helyi közösség számára fontosak: a nyelvhasználati jogoktól az oktatási intézmények valós kétnyelvűségének megvalósításán át a kétnyelvű utcanévtáblákig.

5

II. Európai Uniós szakpolitikák 1. A gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Az EU gazdasági fejlődésének legfőbb irányvonalait az EU 2020 stratégia rögzíti, a stratégia erdélyi szintű megvalósítása pedig az RMDSZ Gazdasági Tanácsa által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervben jelenik meg. Az elmúlt években Erdély minden részében: a Székelyföldön, Partiumban, a magyarok által lakott vidékeken pozitív folyamatok indultak be. A helyi és megyei szintű fejlesztési tervek és elképzelések egyre jobban össze vannak hangolva, azonban egyelőre távol állunk attól, hogy hatékonyan fel tudnánk használni az EU által rendelkezésre bocsátott forrásokat.

A következő évek az Erdély 2020 fejlesztési terv programjai életbe ültetésének időszakát jelentik, ehhez nyújthat fontos támpontot az Európai Parlament. Folytatni kívánjuk tevékenységünket azokban a szakbizottságokban, ahol az erdélyi magyarság számára fontos kérdések dőlnek el.

A közép- és kelet-európai térségben gondjaink közösek, mindannyiunknak számos oka van elégedetlennek lenni az EU gyakorlatával.

Továbbra is világosan látszik az az érdekellentét, amely elválaszt bennünket, az Európai Unió újonnan csatlakozott államait az úgynevezett régi tagállamoktól. Az EU közös piacának kiteljesítése, a gazdasági diszkrimináció elleni határozott fellépés, a vállalkozók és a kisgazdák esélyegyenlőségének biztosítása mind olyan célkitűzések, amelyek egyelőre csak részben valósultak meg, ezért elengedhetetlen, hogy az RMDSZ EP tevékenysége a gazdasági területem hangsúlyos, és hatékony legyen.

Gazdaságpolitikai célkitűzéseink a fenntartható növekedés újraindítása, új munkahelyek teremtése, valamint a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtésének brüsszeli támogatása. Az EU-integráció fontos része a gazdasági integráció és felzárkózás.

A gazdasági növekedés húzóágazatait következetesen prioritásként kell kezelnünk. Ilyen ágazatok középtávon Erdélyben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az infrastruktúra fejlesztése és az energiaszektor. Elengedhetetlen, hogy a versenyképesség növelését támogató programok több finanszírozást kapjanak az állami költségvetésből, de Brüsszelből is nagyobb odafigyelésben kell részesüljenek. Szorgalmazzuk az exportra termelő cégek támogatásának emelését és az Unió közös kereskedelempolitikai eszközeinek jobb kihasználását. Támogatjuk az innovációt serkentő, 21. századi újraiparosítási stratégiák megvalósítását.

Aktívan szorgalmazzuk Románia csatlakozását a schengeni övezethez, valamint továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az euró-övezethez való csatlakozásnak. A kohéziós és regionális fejlesztési EU-alapok felhasználásának tekintetében Románia még mindig sereghajtó Európában. A következő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési keret több forrást irányoz elő Románia számára. Közösségeink gyarapodásának érdekében hatékony intézkedéseket kell szorgalmazzunk az uniós források minél jobb felhasználására.

2. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Romániai magyar társadalmunk nagy hányada vidéken él, őstermelőként, vagy mezőgazdasági vállalkozóként föld- és erdőgazdálkodásból biztosítja megélhetését. Az Európai Unió prog-

ramjainak a gazdák egyértelmű nyertesei lehetnek, hiszen a Közös Agrárpolitika az EU költségvetésének harminckilenc százalékát teszi ki.

Az agrár- és vidékpolitika átalakítása a romániai magyar gazdák számára kedvező, hiszen az emberközpontú gazdálkodás megbecsülését, az aktív gazdálkodás méltányolását, a szülőföldön való megmaradást és boldogulást támogatja.

A következő időszakban ezen a területen nagy szerepe lesz a tájékoztatásnak, hiszen az agrárpolitika keretében átalakulnak a programok.

Az agárpolitika kialakításában az Európai Parlamentnek fontos szerepe van, ezen a területen jogosítványai különösen erősek, ezért a szakpolitikai jelenlét középtávon számos eredménnyel járhat Erdélyben is. Ugyanakkor alapelvünk, hogy képviselőink Brüsszelben a magyar gazdák érdekeit képviselik, mint ahogyan teszik azt Bukarestben is, ha szükséges, akár a nemzetközi, vagy országos érdekekkel is szembefordulva.

Előnyös helyzetben lehetnek a magyar gazdák: Románia jelentős agrárágazata révén egyértelműen a támogatások változó mértékének nyertese lehet. Az uniós méltányosság érdekében 2020-ra egyetlen gazdálkodó sem kap majd kevesebbet az uniós átlag 72 százalékánál, amivel jelentős mértékben meghaladjuk az eddigi diszkriminatív gyakorlatot a terület alapú támogatások terén. Az így szerzett többlet hozhatja el Romániában az ágazat felszerelését és átalakulását, a „sokfunkciós mezőgazdaság” térnyerését. Az új agrárpolitika nagyvonalakban folytatja az előző időszak irányelveit, bevezeti az aktív gazda fogalmat. Az uniós pénzeszközök kizárólag az aktív gazdálkodóknak járnak majd, tehát a földtulajdonosoknak csupán abban az esetben, ha gazdálkodnak is.

Befektetések az agrárágazatba. Az erdélyi mezőgazdaság folyamatosan igazodik a változó piaci követelményekhez, amihez jelentős beruházásokra van szükség, amelyek egy részét az európai pénzalapokból lehet majd finanszírozni. Romániában az egy gazdára jutó gépesítés összege mindössze 350 euró, az európai 9.100 euróhoz képest. A hatékonyság növelése érdekében a gazdáknak egyre inkább el kell elsajátítaniuk a menedzseri szemléletet, ami folyamatos tanulást jelent: európai kollégáik egyharmada már részesült valamilyen képesítésben, nálunk ez az arány még a három százalékot sem éri el. Célunk, hogy az erdélyi magyar

gazdák az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait minél nagyobb arányban vegyék igénybe.

Növelni kell az agrárágazat hitelezését, hiszen a hektáronként 110 eurós átlag 15-ször kevesebb az európainál. Az erdélyi mezőgazdaság csupán fokozatosan mozdulhat el az innováció és a fenntartható fejlődés irányába. A tervezés során az EPP-ben sikerült elfogadtatni, hogy a romániai vidéki társadalomban a hagyományos családi gazdálkodásnak, a kis farmoknak megvan a létjogosultsága és szerepe. Azokon a helyeken is megmaradnak a támogatások, ahol hagyományos eszközökre alapozva gazdálkodnak. Fontos továbbá egy olyan európai uniós támogatáspolitika elfogadtatása, amely a családi gazdaságok kialakításának járulékos költségeit átvállalja.

Támogatás a fiatal gazdáknak. A fiatal gazdák tevékenységük első öt évében egynegyeddel nagyobb támogatást kapnak majd, így bátorítva a fiatal gazdagenerációt, hogy folytassa ősei gazdálkodó életmódját, maradjon a szülőföldjén és váljon mezőgazdasági vállalkozóvá.

Az adózási kedvezmények mellett fontos a mezőgazdasági ismeretek átadásának támogatása, hiszen a magas szintű szakismeretek nélkül nem lehet hatékony mezőgazdaságot művelni.

Fenntartható mezőgazdaság. Erdélyben fontos esélyt jelent a mezőgazdaságban, hogy a gazdák a közvetlen kifizetések egyharmadát zöld tevékenység révén kaphatják meg, amelynek része a növénytermesztés diverzifikálása, a gyepterületek és legelők fenntartása, az ökológiai területek kialakítása. Falusi közösségeink nagy részében ezt a szempontot eddig is szem előtt tartották, ezt most az EU-s programok is elismerik.

A vidékfejlesztés stratégiai célja a farmgazdálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó területek fejlesztése révén a vidéki társadalmak gazdasági fejlődése. A vidéki térségekben a foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségek kiaknázására van szükség, többpólusú gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre és a szegénység csökkenését eredményező társadalmi integrációra.

A vállalkozásfejlesztés és a fiatal gazdák bevonása szorosan összekapcsolódik a Leader-programmal, az alulról induló kezdeményezésekkel és az erősödő stratégiai szemlélettel.

7

3. Regionális fejlődés Az Európai Unió új tagállamainak integrációja új alapokra helyezte az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának kérdéskörét is. Az európai régiók közti fejlettségbeli különbségek csökkentése elengedhetetlen egy erősebb és egységesebb Európa kialakításához.

Ennek érdekében olyan fejlesztési régiók kialakítására van szükségünk, melyeket a gazdasági ésszerűség mellett a közös hagyományok, közös etnikai és kulturális sajátosságok kötnek össze, hiszen ezek alapozhatják meg legin­kább egy adott régió fenntartható fejlődését.

Románia – és Európa – egyik nagyrégiójaként Erdélynek saját jövőképre van szüksége, amely alapján közösen határozhatjuk meg jö-

vőbeni fejlesztési irányait. E jövőkép kialakításában, a fejlesztési források megszerzésében és a beruházások megvalósításában az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük.

Egyedülálló lehetőség a nyugati határ menti eurorégiók közös infrastruk­turális fejlesztése, amelynek eredményeképpen fokozatosan végbemehet a ha­tármódosítás nélküli, békés nemzetegyesítés. Ki kell használnunk a stratégiai beruházások harmonikus összeillesztéséből származó lehetőségeket, hiszen az infrastrukturális fejlesztés és az életminőség javulása a szülőföldön való boldogulás esélyeit növeli.

4. Foglalkoztatáspolitika A gazdasági és morális válság körülményei között a foglalkoztatási kérdések jelentősége a tagállami kormányok számára is megnőtt. Az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet és befektetésként tekint a munkahelyteremtést elősegítő politikák támogatására, a munkavállalók szociális biztonságának és a társadalmi kohéziónak a fokozására. A globális gazdasági versenyben az európai munkaerőpiac lemaradóban van, ez azonban semmiképpen nem jelentheti azt, hogy Európának le kellene mondania arról a szociális jóléti

modellről, amely a kontinens társadalmainak fejlődéséhez hozzájárult. Kelet-Közép-Európa államai számára nagyon nehéz feladat egyrészt elérni a nyugati szociális rendszerek színvonalát, másrészt helytállni a regionális és globális versenyben, ezért továbbra is fontos forrást jelent a polgárok szakképzettségének és elhelyezkedési lehetőségeinek javítását célzó Európai Szociális Alap (ESZA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) vagy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA).

5. Turizmus Az EU több intervenciós politikája foglalkozik az idegenforgalommal. A közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%-kal járul hozzá az EU GDP-jéhez és a munkaerő több mint 12%-át foglalkoztatja. E magas részarányok ellenére a turizmus nem szerepel az EU jogkörei között és az EU-nak nincsen a tagállamok ös�szességére vonatkozó átfogó turizmus politi-

kája. Mindazonáltal több intervenciós területek célozza az ágazatot: a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása a környezet és a turizmus igényeinek összehangolása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok).

Romániában a turizmus kiaknázatlan gazdaságfejlesztési lehetőséget rejt. Az országban azonban a turizmus fejlesztése nem jut tovább a kétévente készülő stratégiák által kiváltott politikai vitákon, így a befektetések elmaradnak, az ágazatban rejlő potenciál kiaknázatlan marad. A tágabb Erdély, és benne a Székelyföld hasonló helyzetben van.

Természeti erőforrásainkat, páratlan természeti örökségünket legfontosabb kincseink között tartjuk számon, de nem sikerül a közösségek gazdasági növekedésének egyik központi elemévé tennünk. Dél-Tirolban a családok gazdálkodásból (állattenyésztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, erdei gyümölcstermesztés) származó jövedelmét a nyári és téli szezonban a vendéglátás egészíti ki, biztos megélhetés biztosítva számukra. Ezt a modellt a Székelyföldön is alkalmazni lehet, ahol mód van összehangolt gazdaságfejlesztési stratégia kialakítására. A dél-tiroli mellett számos olyan európai példa kínálkozik, amelynek tapasztalatai Erdélyben is hasznosíthatóak.

Az európai turizmus távlatai. Az Európai Parlamentben a turizmus témakörével a Közlekedés és idegenforgalom bizottság foglalkozik.

Több mint hét évvel ezelőtt készült el az európai

turisztikai stratégiája, várhatóan tehát a következő mandátumban ez a stratégia is megújításra kerül. Ugyanakkor az Európai Bizottság több multiszektorális kezdeményezésen dolgozik.

Egyik fejlesztési irány például az ICT technológiák hatékonyabb kihasználása a turisztikai ipar fejlesztése és új vállalkozások létrehozása érdekében, valamint a kkv-k bekapcsolódása olyan digitális platformokba, amelyek turisztikai szolgáltatásokat értékesítenek.

A faluturizmus esélyei. Az Európai Unióban a faluturizmus egyre inkább átalakul fenntartható, helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, családias és emberbarát gazdasági ágazattá, amelynek egyik ismérve, hogy nem ölt tömegturizmus jelleget, de a vidéken munkahelyteremtő, a lakosságot helyben tartó, pótlólagos jövedelmet szerző, és ezt a jövedelmet visszaforgató vállalkozássá fejlődik. Erdélyben is a fenntarthatóság személetét kell meghonosítani, amely túllép a panzióban eltöltött vendégéjszaka fogalmán, összeköti a helyi természeti adottságok (vizek, vadvilág, természetvédelmi terültek stb.) és az épített örökség nyújtotta lehetőségeket. Az Európai Unióban és Magyarországon is számos olyan jó, működő gyakorlat van, amelyeket Székelyföldön hasznosítani lehet.

6. Környezetvédelem Környezetvédelmi politikánk célja országunk természeti értékeinek megőrzése és erőforrásainak oly módon való értékesítése, hogy az egészséges és fenntartható életvitelt biztosítson az állampolgárok számára. Kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges környezethez való egyetemes emberi jog biztosítását.

A megelőzés elve alapján úgy gondoljuk, hogy a környezeti ártalmak megfelelő elővigyázatossággal és körültekintéssel elkerülhetőek vagy csökkenthetőek. A környezet károsodását olcsóbb és könnyebb megelőzni, mint utólag orvosolni.

Az integrálás elvének megfelelően támogatjuk a környezetvédelem minden ágazati politi-

kában, tevékenységi területen való megjelenítését, hiszen a környezetvédelmi tevékenység önmagában nem lehet eredményes, ha ellentmondásban áll más tevékenységekkel, célokkal.

A fenntartható fejlődés elve olyan gazdaságfejlődést feltéte­lez, amely megőrzi a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is, ugyanakkor anyag- és energiataka­rékos termeléssel, a megújítható erőforrások hasznosításával és a fogyasztás ésszerű módosításával a ma élő népesség számára biztosítani tudja szükségleteik kielégítését.

A szennyező fizet elve alapján bármely környezeti kár közvet­len és közvetett költségeit a kár okozójának kell viselnie.

9

Mivel a környezetvédelmi problémák megelőzése és megoldása közérdek, ezért megkerülhetetlen tartjuk az együttműködést és átláthatóságot.

Az RMDSZ környezetpolitikája kialakításában, arra törekedett, hogy szervesen kapcsolódjon az Európai Unió vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, programokhoz és megállapodásokhoz.

Az uniós környezetvédelmi politika alapjait a környezetvédelmi cselekvési programok határozzák meg. A közösségi környezetpolitika keretét jelenleg a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program rögzíti. A program erősíteni kívánja a környezetpolitika szerepét abban a folyamat-

ban, melynek végén olyan erőforrás-hatékony és alacsony szén- dioxid-kibocsátású gazdaság jön létre, amelyben védelmet élvez a természeti tőke, a polgárok egészsége és jóléte.

Az Európai Unió legfontosabb vállalásai környezetvédelmi politikánk alapját képezik. Ennek értelmében 2020-ra meg kell állítanunk a biológiai sokféleség csökkenését, biztosítanunk kell az ország vizeinek jó ökológiai állapotát. Olyan szintű levegőminőséget kell elérnünk, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat. A hulladék képződése és kezelése nyomán fellépő káros hatásokat lehetőleg meg kell előzni, de mindenképpen az egészséget veszélyeztető szint alá kell csökkenteni.

7. Családvédelem és szociális biztonság Közösségünk csak úgy erősödhet, ha a kedvezőtlen demográfiai tendenciákat középtávon sikerül megállítanunk. Ehhez a gazdasági teljesítmény javulása mellett célzott intézkedésekre is szükség van. A családokat segítő, a gyermekvállalást támogató politikák elsősorban tagállami hatáskörbe tartoznak, ám Európa is sokat tehet annak érdekében, hogy ezeket a törekvéseket elismerje és ösztönözze. Az európai demográfiai előrejelzések azt mutatják, hogy a kontinens elöregedőben van, a munkaerőpiac óriási kihívások elé néz a következő évtizedek-

ben, a családvédelmi és a gyermekvállalást elősegítő intézkedésekre tehát óriási szükség van.

Támogatjuk a nők részmunkaidős foglalkoztatását, a távmunka térnyerését, a hölgyek gyermekvállalást követő munkába állásának megkönnyítését. Fontosnak tartjuk, hogy az édesanyák a gyermekek számával arányos mértékben kedvezménye nyugdíjban részesüljenek. Tudjuk, hogy a gyermekvállalás többletkiadást jelent a család számára, ezért a gyermekek után járó anyagi támogatásokat nagyságrendekkel növelni kívánjuk.

8. Ifjúságpolitika A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövőképének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülőföldön való megmaradás egyéni és közösségi érdek, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója.

A romániai magyarság identitása megőrzésének, szülőföldön való boldogulásának feltétele a minőségi, európai színvonalú oktatás, a versenyképes szakemberképzés. Ennek érdekében következetesen képviselni kívánjuk azt az önállósulási szándékot, amelynek célja egy, az európai oktatási térség intézményrendsze-

réhez kapcsolódó, autonóm és korszerű anyanyelvű oktatási-nevelési rendszer kiépítése a képzés valamennyi területén, formájában és szintjén.

Meggyőződésünk, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk haszonélvezői elsősorban a fiatalok, akik végre olyan világot építhetnek maguknak, amely kisebbségi létben is megadja az otthonosság érzetét. Az uniós csatlakozás elsősorban nem jogi normák átvételét, hanem generációkon átnyúló szemléletváltást jelent.

A gazdasági fejlődés egyik meghatározó előfeltétele a rugalmas munkaerőpiac, amely a munkavállalók érdekei mellett a munkaadók ér-

dekeit is figyelembe veszi, ugyanakkor tűrhetetlennek tartjuk a munkaerőpiaci diszkrimináció minden formáját.

A versenyképesség biztosításának egyik feltétele a tudásalapú információs társadalom kialakítása, ugyanakkor a közösségi foglalkoztatáspolitikai irányelvek kialakítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai szociális modell, a jóléti állam szempontjait sem.

Szorgalmazzuk a felsőoktatás és a munkaerőpiac közti szakadék megszüntetését és a kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználását a gazdasági életben. Ezért támogatjuk az egyetemek és a vállalkozások közötti partnerségek kialakítását.

9. Oktatás és kultúra Az Európai Unió jövője nagymértékben múlik azon, hogy hogyan tud érvényesülni a globális tudásalapú társadalom körülményei között, az európaiak elég képzettek lesznek-e más térségek fiataljaihoz képest. Az oktatáspolitika tagállami hatáskör, ám az Európai Unió különböző programok finanszírozásával segít a közösen meghatározott célok elérésében. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a romániai magyar fiatalok versenyképes tudást szerezzenek: ez talán a legfontosabb stratégiai feladat, amelynek teljesítése nélkül sok más célkitűzésünk megvalósulása is hiábavaló lehet. Ezért az Európai Unió forrásainak minél nagyobb arányát oktatásra kell fordítani, ugyanakkor ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be az EU programjaiba, tanuljanak nyelveket, szerezzenek tapasztalatokat Európában szakmai gyakorlatokon – akár az önkéntességen – keresztül, hiszen egyértelmű: az a tudás, amire ma éppen szükség van, a munkaerőpiacon gyorsan változik, a képességek és készségek fejlesztésének szükségessége így folyamatossá vált.

A szakoktatás újjászervezését, az ehhez szükséges európai uniós források biztosítását

kiemelten fontosnak tartjuk, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az eddigi kísérletezések helyett inkább az Európában bevált gyakorlatokból kellene kiindulni. A munkaerőpiac gyorsan változó igényei ugyanakkor megkerülhetetlenné teszik a felnőttoktatást, a teljes élethosszig való tanulást, amely esetében szintén nem csak forrásokat, hanem működő modelleket is át tudunk venni a kontinens fejlettebb országaiból.

A kultúra terén meglévő elképzeléseink alapját Európa kulturális sokszínűségének értékként való tételezése jelenti. Be kell mutatnunk Erdélyt és magyar kultúránkat Európában, hiszen meggyőződésünk, hogy épített örökségünk, átörökített hagyományaik, szellemi és tárgyi kultúránk, vagy a világgal lépést tartó kortárs művészetünk nélkül Európa szegényebb lenne.

Ugyanakkor el kell hoznunk Európát Erdélybe, erősítve azokat az értékeket, amelyek alapját képezték évezredes európai létünknek, amelyek a különböző totalitarizmusok évtizedei alatt sérültek. A kulturális értékek cseréje folyamatában fontosnak tartjuk az olyan kiemelt európai rendezvényeken való hangsúlyos jelenlétet, mint a Kolozsvár – Európai Ifjúsági Fővárosa 2015, vagy Európa Kulturális Fővárosa 2021.

11

www.rmdsz.eu

Kiadó: RMDSZ Országos Kampánystáb, RMDSZ Főtitkárság Felelős kiadó: Kovács Péter Szakmai koordinátor: Székely István Műszaki szerkesztés: Idea Plus, Kolozsvár A választási program az RMDSZ jelöltjei, szakértői, illetve társult és partner szervezeteivel való együttműködésben készült.