A Csomagterv része volt az eljárási rend, amely 18 lépcsőből állt, és előírta az intézkedések időbeli lefolyását is. A rendszer villámzárként működött, azaz egyik intézkedést követte a másik oldalon megtett lépés és fordítva. A Csomagterv eljárási rendjének értelmében Bécs akkor zárja majd le az 1960 óta az ENSZ-ben folyó, a „párizsi békeszerződés megvalósításáról szóló vitát”, miután Róma eleget tesz a Csomagtervben foglaltaknak.
Mit tartalmaz a Csomagterv? Az SVP közgyűlése 1969-ben fogadta el a Csomagtervet. Ez 137 intézkedésből, 25 alpontból és 31 lábjegyzetből állt. A leglényegesebbek a következők: • az 1948-as statútum módosításai (pl. a kisebbség védelme is a nemzeti érdekek körébe tartozik, 4. cikkely) • az autonómia-statútum bővítése új határozatokkal (pl. saját címer és zászló jogának elismerése, 3. cikkely) • megvalósítási határozattal életbe léptethető intézkedések (1973-tól) (pl. a képviseleti arányra vonatkozó határozatok, a nyelvek egyenrangúsága) • határozattal meghozható intézkedések (pl. a 118/1972-es államtörvény: archívum, film, statisztika, községi titkárság felállítása, a választókörzetek módosítása) • adminisztrációs rendelkezések (pl. a volt optálókra vonatkozó rendelkezések) • kormányellenőrzésnek alávetett intézkedések (pl. aktív választói jog a katonáknak, tanulmányi címek stb.) • belső garancia szavatolása: a miniszterelnökség mellett működő dél-tiroli állandó bizottság felállítása (137-es intézkedés)
Stocker – A mi történelmünk
69