__MAIN_TEXT__

Page 1

KOLOZSVÁR, 2020. JANUÁR 18., SZOMBAT

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának

KIÁLTVÁNYA

Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a romániai magyarság nemzetiségi közképviseleti és érdekvédelmi szervezete. Tagjai sorába léphet országunk minden magyar nemzetiségű állampolgára. Demokratikus hagyományainkhoz híven szövetségünk helyi és területi szervezetekre épül. (…) Felhívjuk a romániai magyarságot falusi, községi, városi és megyei szervezeteinek megalakítására. Meggyőződésünk, hogy szövetségünk minden testületébe olyan tisztségviselőket választanak, akik rátermettségükkel, erkölcsi magatartásukkal, közösségünkhöz való viszonyulásukkal kiérdemlik ezt a bizalmat. A megalakult szervezetek építsék ki kapcsolataikat minden helyi és területi demokratikus szervezettel a Nemzeti Megmentési Front helyi tanácsaival. Célunk, hogy szoros együttműködésben, más demokratikus szervezetekkel biztosítsuk nemzetiségünk közösségi jogainak tiszteletben tartását, valamint a tényleges gyakorlásukhoz szükséges intézmények és testületek létrehozását. Az Ideiglenes Intéző Bizottság új nemzetiségi statútum kidolgozását kezdeményezi, a tervezetet az újonnan választandó demokratikus

parlament elé terjeszti megvitatás és törvényerőre emelése végett. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja: a nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik; anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással; a magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését; magyar napilapok, művelődési és tudományos folyóiratok kiadását, magyar rádió- és televízióadások biztosítását; a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a ma-

1. 2. 3. 4. 5.

Az I. Országos Küldöttgyűlés elnöksége, Marosvásárhely, 1990. január 13.

gyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását; nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben; kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását, ezek biztosítását a törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban. A romániai magyarság méltányosnak és természetesnek tartja, hogy fenntarthassa és ápolhassa kapcsolatait a magyar nemzet más részeivel; ez a jog elmélyíti állampolgári hűségünket a szabad demokratikus Románia iránt. E jog alapján építeni kívánjuk a román és a magyar nép

6. 7.

Cs. Gyímesi Éva: Nem szurkolókra van szükség Ma sokan szurkolnak azokért, akik a szabadság közös művében részt vállalnak, akik tüntetéssel, szóval, cselekedettel kinyilvánítják közös akaratunkat. De nem szurkolókra van szükségünk. A kibicek és ellenkibicek napja a diktatúrával együtt leáldozott. Az önkényuralom terrorja nevelt rá, hogy ne merjünk a saját fejünkkel gondolkozni, ne mondjunk véleményt, ne kezdeményezzünk. A pártállam mindannyiunkat gyermekként kezelt; erőszakos gondoskodása tiltva óvott attól, hogy valamit is a saját felelősségünkre próbáljunk javasolni és kivitelezni. (…) A súlyos áron kivívott győzelem után sokan nem tudnak alkalmazkodni az új helyzethez. Hogy végre személyes felelősséggel, az emberi méltóság birtokában nem csupán szabad, de kell is álmodni, javasolni, terveket szőni, cselekedni. Hogy nemcsak vegetálni lehet, hanem tevékenyen, hitelesen élni. (…) De ne várjuk többé, hogy mindenki helyett csupán néhányan szervezzenek és intézkedjenek. Az új rendszer által ígért személyes és kollektív szabadság nem a kényelmes, felelőtlen kibicelés állapota. A szabadság nem sportpálya, amelyen egyesek izzadva rúgják a labdát, míg a többség csak drukkol nekik, és a lelátóról szidja a bírót. A szabadság: az öntevékeny társadalom kerete. Nem egyes személyek kiváltsága, nem kisajátítandó érték, hanem a felelősség terhét is jelenti, amelyet meg kell osztani.

Ne várja senki, hogy meghívót küldjenek neki: vegyen részt ebben az önszervező társadalmi folyamatban, amelyet végre nem felülről irányítanak. Szükségünk van szabad, tehát saját ötleteiket, véleményüket, meggyőződésüket vállaló emberekre, akik szakmai, erkölcsi terheket vesznek magukra, hogy önmagukat és mindannyiunkat minél előbb a teljes értékű szabad állampolgár rangjára emeljék. (…) FIATALOK! Bennetek nyilatkozik meg az evidencia, hogy a szabadság a legtermészetesebb emberi érték. (…) A ti lelketekben még nem találhatott otthonra az az idegen törvény, aminek gúzsba kötő hatalmát oly sokan megszokták. Vállaljátok magatokat: a gondolkodó, cselekedni vágyó, áldozatkész ifjúság szerepét. Ne várjátok, hogy feladatokat osszanak nektek. Tisztában vagytok amúgy is, milyen tennivalók következnek a szabadságból. Mérjétek fel erőiteket. A megújult Egyetemnek, a főiskoláknak, a líceumoknak szükségük van átgondoltan szerveződő, önálló közösségekre, akik a rend fenntartásában, a hírszolgálatban, adminisztratív teendőkben a demokratikus keretek kiépítésével segíthetnek, sejtek lehetnek a civil társadalomnak, a szabad emberek közösségének megteremtésében. MEGJELENT A SZABADSÁGBAN 1989. DECEMBER 25-ÉN

közötti együttműködést, minthogy a romániai magyar nemzeti kisebbséget kultúrája, történelme, hagyományai elválaszthatatlan szálakkal fűzik a magyar nemzethez. Abban a hitben közöljük kiáltványunkat a romániai népforradalmat teljes erejükkel támogató polgártársainkkal, hogy a kiáltványunkban foglaltak alapján a román néppel és országunk többi nemzeti kisebbségével összefogva a kölcsönös megbecsülés és megértés alapján szabad jövőnket építjük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottsága nevében Domokos Géza MEGJELENT A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓBAN 1989. DECEMBER 26-ÁN

Kedves olvasó! 2019. december 25-én lett 30 éves a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Mostani lapunk újságcikkek nyomán idézi meg az alapítás pillanatait a különböző megyékben, és ezzel tiszteleg azok előtt a szabad magyar emberek előtt, akik a forradalom hevében létrehozták a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezetét. Boldog születésnapot nekik! Isten éltesse az RMDSZ-t!


TEMESVÁRRÓL TELEFONON KAPTUK A KÖVETKEZŐ JELENTÉST:

Alapító okmány Ma, 1989. december 22-én Temesvárott megalakult a Bánsági Magyar Demokratikus Szövetség. Szövetségünk célkitűzése cselekvően részt venni hazánk demokratikus átalakulásában. Ennek megfelelően alapvető feladatainknak tekintjük: 1. Bánság magyar nemzetiségű lakosságának mozgósítására Nemzetmentési Front Országos Bizottsága által elfogadott programok véghezvitelében; 2. A Bánság területén élő magyar nemzetiségű lakosság sajátos érdekeinek hiteles megfogalmazása és képviselete; 3. Szoros együttműködés a Bánság más nemzetiségeinek megfelelő szervezeteivel. Szövetségünk szoros együttműködésben kíván tevékenykedni a Temesvári Román Demokratikus Fronttal és a Nemzetmentési Fronttal. Csatlakozni kívánunk a Romániai Magyar Demokratikus Szövetséghez! (…) MEGJELENT A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓBAN 1989. DECEMBER 26-ÁN.

Hívó Szó A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ideiglenes vezetőségének felhívása alapján és a helyi előkészítő bizottság kezdeményezésére 1989. december 23án Nagyváradon megalakult az RMDSZ Bihar megyei Tanácsa. (…) Azzal a meggyőződéssel, hogy a Nemzetmentő Front Tanácsának programja alapján egyenjogú állampolgárként, békében és testvériségben élhetünk együtt a román nemzettel,

szervezetünk tagjai őszinte hittel és várakozással tekintenek az elkövetkező demokratikus átalakulások elé, és teljes támogatásukról biztosítják a Nemzetmentő Front országos és Bihar megyei Tanácsát. Ugyanakkor kijelentik, hogy e szervezetet tekintik a Bihar megyei magyarság törvényes képviselőjének. (…) Nagyvárad, 1989. december 25-én.

MEGJELENT A FÁKLYÁBAN 1989. DECEMBER 26-ÁN.

Megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Fóruma háromszéki szervező bizottsága Tegnap (december 23-án – szerk. megj.) Sepsiszentgyörgyön megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Fóruma háromszéki szervező bizottsága. (…) Közvetlen célja a megye magyar lakosságának operatív mozgósítása a demokratikus Románia kialakítására. A szervezet jogutódja az 1952-ben megszüntetett Magyar Népi Szövetségnek. Harminchét esztendő múltán tehát az ország népének hősi küzdelme, a véráldozatokkal terhes, dicső

december 22-e teremtette meg ismét a lehetőséget arra, hogy a magyarság létrehozza önálló szervezetét, mely a legteljesebben bekapcsolhatja a demokratikus Románia életébe. Olyan szervezet lesz, mely a humanizmus elveire épül, és a hazai demokrácián keresztül bekapcsolja az erdélyi magyarságot Európa, közös hazánk igazi vérkeringésébe. (…) A szervező bizottság

MEGJELENT A HÁROMSZÉKBEN 1989. DECEMBER 24-ÉN.

HÍVÓ SZÓ A kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek kezdeményező csoportja cselekvően kívánja alakítani a véres Ceauşescu-diktatúra megdöntése utáni demokratikus kibontakozást. (…) A független Románia alapján állunk, amelynek jogállamként biztosítania kell a nemzetiségek politikai-kulturális önrendelkezését és önkormányzatát is. (…) Saját intézményeink keretében is hozzájárulunk a pluralista demokrácia megteremtéséhez, amelyben önálló érdekképviseletre tartunk igényt. A legsürgősebb feladat jogi és intézményes biztosítékok teremtése az anyanyelv korlátlan használatára, a minden szintű magyar nyelvű oktatás visszaállítására — beleértve a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. A romániai magyar tudományos önismeret szabad ápolása, művelődési intézményeink, első helyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület működésének anyagi és szellemi biztosítása, a magyar nyelvű rádió- és televízióadások felújítása, műemlékeink védelme ugyancsak életfontosságú szükségletünk. Megtartóerőnek tekintjük a szabad vallásgyakorlás intézményes szavatolását. Hagyományaink letéteményeseiről, a magyarok lakta településekről, falvakról és kisvárosokról gondoskodnunk kell, hogy népünk vitális erőforrásai ne apadjanak ki. (…) Kolozsvár, 1989. december 23. MEGJELENT A SZABADSÁGBAN 1989. DECEMBER 24-ÉN.

Temesvár, 1989. december 16–19.

Megalakult a Magyar Demokrata Szövetség (ideiglenes) megyei szervező bizottsága Tegnap, december 24-én, Csíkszeredában megalakult a Magyar Demokrata Szövetség (ideiglenes) megyei szervező bizottsága. A húsztagú testület Ferenczes István költőt bízta meg az elnöki teendők végzésével. Az ideiglenes bizottság egyetértett az Országos Magyar Demokrata Szövetségnek a Szabad Román Televízióban elhangzott felhívásával. A megyei bizottság azzal a kéréssel fordul a megye falvainak, községeinek, városainak, municípiumainak becsületes, tiszta szándékú magyar lakóihoz, hogy alakítsák meg a Szövetség ideiglenes helyi szervező bizottságait. (…) MEGJELENT A HARGITA NÉPÉBEN 1989. DECEMBER 25-ÉN.

Megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének Ideiglenes Intéző Bizottsága Marosvásárhelyen A közös véráldozattal megteremtett szabad és demokratikus Romániában az itt élő magyarság is létrehozhatja végre azokat a kereteket, amelyek biztosítják számára az egyéni és kollektív jogokat. 1989. december 24-én megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének marosvásárhelyi Ideiglenes Intéző Bizottsága. Az Intéző Bizottság a következő napokban előkészíti a megyében élő összes magyarok érdekképviseleti szervének választási gyűlését és megszervezésének igazi demokratikus kereteit, ugyanakkor közzéteszi elvi programját, egyezteti a bukaresti és a megyénkbeli bizottságok programjával. Javasoljuk az országos kongresszus minél előbbi összehívását. (…)

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a névsor közelről sem végleges. A következő napokban alakítjuk meg a megyében élő magyarok érdekképviseleti szervének helyi — városi, községi, falusi — tanácsait, s ennek megfelelően alakul a végleges névsor. Biztosítjuk a lakosságot arról, hogy egyetlen csoport, réteg képviselői sem fognak hiányozni az Intéző Bizottságból! Arra kérjük, egy emberként támogassanak bennünket! A rádióban és a helyi lapban részletesen tájékoztatjuk a lakosságot az alakuló gyűlésekről és a programról. Éppen ezért arra kérjük, hogy minden egyes helyi szerv megalakulásáról azonnal tájékoztassák a rádió és a Népújság szerkesztőségét.

MEGJELENT A NÉPÚJSÁGBAN 1989. DECEMBER 26-ÁN.

Mindig a magyarokért!

Megalakult a Máramaros Megyei Magyar Demokratikus Fórum Nagybányán 1989. december 25én megalakult a Máramaros Megyei Magyar Demokratikus Fórum. (…) Meg­ győződésünk, hogy ezekben a felelősségteljes pillanatokban legfontosabb feladat a népi forradalom győzelmének megvédése és megerősítése. Csatlakozunk a közelmúltban megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kiáltványához. Azzal a felhívással fordulunk az összes honfitársainkhoz, hogy teljes erővel támogassák a Nemzetmentési Front, az egész nemzet erőfeszítéseit a demokratikus Románia újjászületése érdekében. A Fórum célkitűzései közt szerepel az anyanyelvű oktatás javítása minden szinten, a művelődés, az írott és beszélt anyanyelvű sajtó fejlesztése. (…) MEGJELENT A BÁNYAVIDÉKI ÚJ SZÓBAN 1989. DECEMBER 30-ÁN.

2


Arad megyei magyar honfitársaink! Az egész világ figyelő szeme Romániára tekint. A román nép és a vele testvériségben együtt élő nemzetiségek megdöntötték a történelem egyik legsötétebb diktatúráját. Sajnálatos véráldozatok árán létrejött a demokratikus és szabad társadalmi élet megteremtésének lehetősége. Ennek szellemében Arad megye magyar lakosságának is kötelessége, hogy hozzájáruljon a szabad társadalom felépítéséhez. Ezért szükséges, hogy létrehozzuk önálló, demokratikus szervezetünket. (…) A szervező bizottság AZ RMDSZ ARADI SZERVEZETE DECEMBER 26-ÁN ALAKULT MEG, MEGJELENT A NYUGATI JELENBEN 1989. DECEMBER 26-ÁN.

TEGNAP MEGALAKULT A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG SZATMÁR MEGYEI SZERVEZETE Tegnap (december 26-án – szerk. megj.) az Északi Színházban több száz magyar nemzetiségű dolgozó jelenlétében (helyhiány miatt igen sokan a színház előtti téren hangszóró révén lehettek tanúi az eseménynek) került sor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szatmár megyei szervezetének alakuló ülésére. (…) Bejelentették, hogy az alakuló megyei szervezet

szakbizottságokat hoz létre, amely a tanács munkáját hivatott segíteni, felölelve a gazdasági, társadalmi, kulturális élet minden területét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szatmár megyei szervezetének Nyilatkozatát Ács Alajos színművész terjesztette elő, amelyet a jelenlevők lelkes elismerése és helyeslése fogadott. (…)

MEGJELENT A SZABAD SZATMÁRI HÍRLAPBAN 1989. DECEMBER 27-ÉN.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Brassó megyei szervezetének Alapító Okmánya 1989. december 29-én megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Brassó megyei szervezete, amelynek önkéntes alapon tagja lehet a megye minden magyar nemzetiségű honpolgára. Célunk cselekvően részt venni hazánk, Románia demokratikus átalakítási folyamatában, és e folyamat során a megye területén élő magyar nemzetiségű lakosság érdekeinek képviselete. Ennek értelmében kinyilvánítjuk: 1. Elfogadjuk és magunkévá tesszük a Nemzetmentő Front programját, és alapvető feladatunknak tekintjük a megye magyar nemzetiségű lakosságának mozgósítását ennek megvalósítására. 2. Csatlakozunk a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez, egyetértünk az Ideiglenes Intéző Bizottság Kiáltványával, és tevékenységünket ennek alapján szervezzük meg. 3. Elfogadjuk a Nemzetmentő Front Brassó megyei tanácsának Nyilatkozat-felhívását, és szorosan együttműködünk a megye román és más nemzetiségű lakosaival, tudatában lévén, hogy a megyében is csak együtt, egymást tisztelve biztosíthatjuk a demokratikus átalakulásokat. (…) MEGJELENT A BRASSÓI LAPOKBAN 1989. JANUÁR 5-ÉN.

I. Országos Küldöttgyűlés, Marosvásárhely, 1990. január 13., Horváth Andor, Kántor Lajos

KÖZLEMÉNY A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti szervezete 1989. december 31-én megalakult. Szervezetünk csatlakozik a Nemzetmentési Front Tanácsának programjához s a benne foglalt alapvető célokhoz, valamint az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának kiáltványához. Alakuló ülésünk elhatározta, hogy mozgósítja és a szervezeti munkába bevonja a bukaresti magyarság minden rétegét, és együttesen a Nemzetmentési Front helyi tanácsaival igyekszünk minden erőnkkel munkálkodni a demokratikus kibontakozásból ránk háruló feladatok teljesítésén. Bukarest, 1989. december 31-én. MEGJELENT A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓBAN 1990. JANUÁR 4-ÉN.

3

Megalakult az RMDSZ szilágysági szervezete Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szilágy megyei szervezete. A Szilágysági Szó hetilapban közzétett közleményében a szervező bizottság leszögezte: a táj­ egység magyar nemzetiségű lakosai támogatják a Nemzetmentési Front – az államhatalom egyetlen törvényes szerve – programját, ugyanakkor csatlakoznak a Bukarestben megalakult RMDSZ-hez. A szilágysági területi szervezet célkitűzése, hogy testvéri egyetértésben

a román néppel együtt építse közös és szabad hazánkat, és élni akar a közösen kivívott és kinyilatkoztatott jogainkkal. Az esztendőforduló napjaiban megalakultak a városi szervezetek. Az RMDSZ szilágycsehi szervezete Tőkés László református lelkészt tiszteletbeli elnökének választotta meg. A megye falvaiban és községeiben a helyi szervezetek megalakítása folyik.

MEGJELENT A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓBAN 1990. JANUÁR 10-ÉN.

Mindig a magyarokért!

Fejér László

Megtartotta alakuló ülését az RMDSZ Hunyad megyei szervezete (…) Városi, községi, falusi szervezetek (ifjúságiak is) alakultak Déván, Petrozsényben, Vajdahunyadon, tehát a három municípiumban, aztán Lupényban, Vulkánban, Petrillán és Lónyán, Hátszegen, Brádon, Szászvároson, Kalánban, a falvak közül Csernakeresztúron, Lozsádon, de megfogalmazódott az igény és a szándék hasonló szervezetek megalakítására Rákosdon, Haróban, Marosillyén, Piskin, Sztrigyszentgyörgyön és a Zsil-völgye többi településén (Urikányban, Aninószán) is. Többen szóvá tették ugyanis azt, hogy a tagtoborzás ütemét meg kell gyorsítani és az embereknek meg kell magyarázni, hogy ez a szervezet a romániai magyarság érdekképviseletét vállalta magára, amiért mindenkit szívesen lát tagjai sorában. (…) MEGJELENT A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓBAN 1990. JANUÁR 30-ÁN.


Mi, magyarok, ahogyan szabad lélegzethez jutottunk, szervezni, szervezkedni kezdtünk! 1989 decemberében nem csak a szabadság kora jött el Romániában; egyik napról a másikra újjászületett az erdélyi magyar politikai közösség is. Országszerte hallatszott még a fegyverek ropogása, amikor bátor, tettre kész magyar emberek sorra alakították meg a Szövetség helyi szervezeteit. Akkor decemberben én egyetemi hallgató voltam Kolozsváron. Jól emlékszem erre az időszakra. Arra is, hogy a forradalom hírére gyorsan elrendelték, hogy korábban kezdődjön a téli vakáció. Elindultam én is haza, Karcfalvára. Amikor a vonatállomásra értem, már jött a hír, hogy lövöldöznek a közeli Horea úton. Szorongással teli bizonytalanságban teltek a következő órák. Csíkszeredában ért a hír, hogy elmenekültek Ceaușescuék. Aztán otthon a rádióra tapadva hallgattuk a Szabad Európát. Pár nap múlva a diktátor és felesége halott volt. Akkor számomra véget is ért a vakáció, indultam vissza Kolozsvárra lapot szerkeszteni. Év vége előtt meg is jelent, az volt a címe, hogy Jelenlét. De sokan voltak nálam gyorsabbak! A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottsága nevében Domokos Géza már december 25-én felhívással fordult a romániai magyarsághoz, azt kérve, alakítsanak falusi, városi és megyei szervezeteket. Ám mire a felhívás megszületik, legalább kilenc megyében már létrejöttek a magyarság szervezetei. Az önszerveződés vá-

gya és ereje megelőzte a központi akaratot, mondhatnánk. Bámulatos mozzanat ez, mai szemmel nézve talán nem is látjuk a jelentőségét. Nem látjuk, hiszen már csak az idősebbek emlékeznek arra, milyen egy totalitárius diktatúra, nem tapasztaljuk mindennap és minden pillanatban, milyen a szabad mozgástól, akár a magánbeszéd szabadságától megfosztottan élni. És mindezt négy évtizeden át. Azért bámulatos mindaz, ami 1989 decemberének utolsó és az 1990-es január első napjain történik, mert világosan mutatja közösségünk erejét. Ne feledjük: míg Kelet-Európában jellemzően demokratikus átmenet volt, hetek-hónapok, akár évek folyamatai vezettek oda, hogy összeomlottak a térség kommunista diktatúrái, Romániában napok alatt történt mindez. Nem volt idő a felkészülésre, a demokratikus viselkedés fortélyainak elsajátítására, a szabad világhoz való csatlakozás megtervezésére.

Kelemen Hunor 1989-ben lók világából a szabad közösségek világába. Talán azért is mehetett könnyen mindez, mert az erdélyi magyar közösség a lelkében, génjeiben akkor is szabad polgárok közössége volt, amikor maga a szabadság legfeljebb csak vágyálom lehetett.

A rendszer összeomlása egyszer csak jött, itt volt – és másnap vagy talán már aznap már egy új világot építhetett, aki akart.

Mert így tanultuk, ekként örököltük Dávid Ferenctől, Bethlen Gábortól Kós Károlyig és Bánffy Miklósig évszázadokon át.

És mi, erdélyi, romániai magyarok akartuk ezt az új világot. Ha a polgári lét feltétele a szabadság és az önszerveződés, mi, magyarok, ahogyan szabad lélegzethez jutottunk, szervezni, szervezkedni kezdtünk. Egyik napról a másikra jutottunk el a diktatúrából a polgári léthez. Az elnyomott alattva-

Mindegy volt, hogy milyen uralom alatt élünk: mi, erdélyi magyarok mindig szabadnak tudtuk és gondoltuk magunkat. És mindegy volt az is, hogy kinek mi a foglalkozása, melyik társadalmi csoporthoz tartozik. Olvasom, hogy például Brassóban egyebek mellett teherautó-sofőr, főesperes, középiskolai

tanár, lelkész, egyetemi hallgató, szakmunkás, zenész és amatőr színész is volt az alapítók között. És így volt ez másutt is. Szabadnak lenni és magyarnak lenni, szerveződni és közösséget építeni – azokban a pompás napokban valósult meg mindez Erdély-szerte sok száz, talán ezer bátor, tettre kész magyar ember jóvoltából. Ők azok, akik megragadták a lehetőségét annak, hogy megszervezzék az erdélyi szabad magyarok közösségét, az RMDSZ-t. Rájuk emlékezünk most. Ezekre a nagyszerű emberekre, akik tudták, szabadnak lenni nem csak lehetőség, de kötelesség is. Kötelesség önmagunkkal és a közösséggel szemben egyaránt. Köszönet és végtelen hála nekik, a Szövetség alapító atyáinak! Kelemen Hunor

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉGNEK

KEDVES MAGYAR BARÁTAIM! Egy olyan román ember köszönt benneteket, aki szívből örvend annak, hogy évezredes közös történelmünk annyi hányattatása és megpróbáltatása után, amit magyarok és románok együtt éltünk át, sajnos inkább bizalmatlankodva, gyanakvón, sőt néha gyűlölködve, most végre egymásra találunk a szabadságban, baráti kéznyújtással fordulunk egymáshoz, s a feledés fátylát borítjuk a régi, abszurd, természetellenes gyűlölködésre. (…) Nem találok szavakat afölötti örömöm kifejezésére, hogy az elmúlt évben, az utóbbi hónapokban olyan tetteknek voltam tanúja, s olyan hangokat hallhattam, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyarok – mind a magyarországiak, mind a Romániában élők – nem táplálnak ellenséges érzelmeket a románokkal szemben, nem akarják elhódítani a románok földjét, hanem éppen ellenkezőleg, a segítségünkre sietnek. (…) Kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

A gyűlöletet és ellenségeskedést szító álnok ceaușiszta politikai kudarcot vallott. Az 1989. decemberi romániai demokratikus forradalom kezdetéig, be kell vallanom, én valósággal szégyenkeztem magyar barátaim előtt a kommunista- ceaușiszta elnemzetlenítő politika miatt. Fájlaltam és egyben szégyenkeztem amiatt, hogy a szelíd s oly jó szívű román nép világra szülte ezt a szörnyeteget. Igen, szégyenkeztem amiatt, hogy túl az általános nyomorúságon és elnyomatáson, amiben Romániában mindan�nyiunknak része volt, a rágalomnak és sértegetésnek ti, magyarok voltatok a legfőbb céltáblái. Ám féltem, és ezért hallgattam. Néha-néha azonban, ha alkalmam volt rá, s még ha suttogva is, de igyekeztem tudatosítani, hogy Liszt is magyar volt, s hogy a rapszódiái éppolyan szépek, mint az Enescué, vagy hogy a német Brahms magyar táncai is gyönyörűek, de ma-

gyar a Csárdáskirálynő is, mi Szilviának mondjuk, és én nagyon szeretem a csárdást! S hogy egészen köznapiasra fordítsam a szót: valamennyi román háziasszony egyetért azzal, hogy a levesporok, a Globus húskonzerv, a Rama margarin s a Delikát ételízesítő mind-mind kiváló magyar termék, amit az is bizonyít, hogy pult alatt, feketepiaci áron keltek el… (…) És íme, a közép-európai népek szabadságvágya az 1989. decemberi román forradalomban csúcsosodott ki. Magyarország és Románia sorsa, ha akarjuk, ha nem, összefonódik. Az emberi méltóság félszázados semmibevevése és lábbal tiprása után magyarok és románok újra egymás mellett állnak, együtt a közös Európai Ház kapujában. Oda belépve, hagyjuk magunk mögött, bízzuk a feledésre a régi előítéleteket és gyanakvást. Határaink nyitva, jó szándékkal látogassuk, keressük fel egymást, ismer-

400489 Kolozsvár, Majális (Republicii) utca 60. sz. Tel./fax: +40264590758 e-mail: office@rmdsz.ro www.rmdsz.ro

Szerkesztette: Zahoránszki Brigitta Fényképek: Az RMDSZ arhívuma Grafikai tervezés: rubikom.ro

kedjünk meg jobban, barátkozzunk meg, lépjünk rokoni, testvéri kapcsolatba. Nyelveink különbözősége, mássága nem képezhet akadályt közöttünk. Merem javasolni, hogy az összes magyar társadalmi-kulturális megnyilvánulást (kiállítások, filmbemutatók, tévéműsorok stb.) kísérje magyarázó román, esetenként német nyelvű szöveg, illetve felirat. Mily szép és igaz lenne, ha a megnyitandó Magyar Kulturális Központ (Kolozsvárott? Bukarestben?) homlokzatán, a bejárat fölött a következőket olvashatnánk: MAGYAR HÁZ Nyitva mindenkinek! ST. ROMANO NIȚĂ Bukarest (Str. Conductei nr. 5-13) MEGJELENT A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓBAN 1990. JANUÁR 27-ÉN.

Készült 2020-ban, az RMDSZ alapításának 30. évfordulójára

4

Profile for RMDSZ Website

Szövetség  

Szövetség  

Profile for rmdsz
Advertisement