Page 1

ÉV ERDÉLYBEN

ÉV ROMÁNIÁBAN

Beszéljünk egyenesen 2018-ról

Mi, magyarok ezer éve élünk Erdélyben, értékeinkkel száz éve gazdagítjuk ezt az országot. Nem akarunk elmenni, a bennünket megillető jogokról továbbra sem mondunk le! A centenárium évében nem szabad rettegnünk, bezárkóznunk. Fel kell mutatnunk, hogy mi magyarok nem másodrendű, hanem értékalkotó állampolgárai vagyunk Romániának, nekünk is kijár a tisztelet.

ERDÉLY

ERDÉLY

NÉLKÜLÜNK

VELÜNK

2018 sorsdöntő év Romániában, Magyarországon és Európában egyaránt » 2. OLDAL

Mi ez a centenárium? » 3. OLDAL

Európai védelmet jogainknak! » 7. OLDAL


2018 2

2018 sorsdöntő év Romániában, Magyarországon és Európában egyaránt

A

Amivel ma Románia büszkélkedik, annak jelentős részét az erdélyi magyaroknak köszönheti.

kisebbségi lét velejárója, hogy jövőnket nem csak mi alakítjuk. Ez adott, ezzel szembe kell néznünk, erre kell építkeznünk. Nem siránkozva és kétségbeesve, hanem okosan, határozottan, közösségünk támogatásával. A mi jövőnk kisebbségiként azon múlik, hogy hogyan helyezzük el magunkat a világban. 2018 nemcsak a centenárium éve, hanem a miénk is: az erdélyi magyaroké. Jó alkalom arra, hogy ismét megmutassuk: kik vagyunk és mit akarunk. 2018-ban egy valami biztos: a kisebbség–többség viszonya nem lesz ugyanaz. Javulhat, de romolhat is. A centenárium évében nem szabad bezárkóznunk, nem szabad rettegnünk. Fel kell mutatnunk, hogy mi, magyarok nem másodrendű, hanem értékalkotó polgárai vagyunk országunknak, amiért nekünk is kijár a tisztelet! Amivel ma Románia büszkélkedik, annak jelentős részét az erdélyi magyaroknak köszönheti. Erről is világosan kell beszélni, ez vezethet oda, hogy leüljünk és elmondjuk egymásnak, mi fáj, melyek

a félelmeink, hogyan tudunk ezeken felülemelkedni. Mert tiszta lapok és párbeszéd nélkül nem tudunk közösen építkezni. 2018-ban az is eldől, hogy Európában mi lesz az erdélyi magyarok – és minden őshonos nemzeti kisebbség – sorsa. Az 1,3 milliós közösségünk feladata és felelőssége, hogy élen járjon, hogy elég hangosan és érthetően elmondja: nem akar kevesebbet, mint egyenlő bánásmódot a román többséggel, kontinensünk más népeivel! Az Európai Uniónak garantálnia kell a kisebbségi jogokat, és megfelelő politikákkal, erőforrásokkal védelmeznie, népszerűsítenie a kisebbségek hozzájárulását a közös európai örökséghez, legyen szó kulturális örökségről vagy anyanyelvhasználatról. Európai védelmet akarunk jogainknak – erről szól a Minority Safepack kezdeményezés. Erős eszköz a kezünkben, amellyel tiszteletet vívhatunk ki, amellyel törvényt is alkothatunk – ahogy mondani szokás, igény lenne rá. Történelmi pillanat, 250 000 erdélyi magyar támogatására van szükségünk. És 2018-ban eldől az is, hogy olyan kormánya lesz-e Magyarországnak, amely továbbra is partnerként tekint ránk, erdélyi magyar közösségre. A magyar emberek érdeke az, hogy továbbra is azok irányítsák Magyarországot, akiknek fontos közösségünk sorsa, akik bebizonyították: a mindennapokban is számolnak velünk! Ezért akarjuk, hogy a mostani kormány folytassa munkáját. Fontos évnek nézünk elébe, nehéz és összetett feladatokkal. A kihívások megfélemlíthetnek bennünket, de összezárásra is sarkallhatnak. Én most is az összefogást és a közös cselekvést javaslom mindannyiunknak. Erősek leszünk, ezúttal sem hagyjuk, hogy térdre kényszerítsenek. Mert bennünket nem olyan fából faragtak!

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke


3

Mi ez a centenárium? CENTENÁRIUM = 2018-ra tervezett egész éves esemény, amely a modern Románia százéves fennállását ünnepli. Az 1918-as nagy egyesüléskor Erdélyt Havasalföldhöz és Moldvához csatolták.

MÁR AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE ELŐTT TERVBEN VOLT NAGY-ROMÁNIA

J

óval az első világháború kitörése előtt a romániai politikusokban már megszületett Nagy-Románia terve, amely Erdélyt és Kelet-Magyarországot is magába foglalta. Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte Ausztria–Magyarország hadba lépését, mert tisztá-

nA

gyulafehérvári nagygyűlés harmadik pontja közvetlenül érintette a magyar kisebbséget. „Teljes szabadságot” ígér „az összes együtt lakó népek számára”, továbbá önkormányzatot, autonómiát és arányos képviseletet a törvényhozásban.

mindent a médiának, tudd meg az igazat!

Mi, magyarok nem december elsejét, hanem azt a napot fogjuk ünnepelni, amikor a Gyulafehérváron nekünk tett ígéretek megvalósulnak. Hitünk szerint az lesz a tartós etnikai béke kezdete és a modern Románia születésnapja is. Amire mi száz éve várunk!

ban volt Oroszország haderejével és a magyarországi nemzetiségek elszakadási törekvéseivel. A háború végére az Osztrák–Magyar Monarchia vereséget szenvedett, 1918 őszén felbomlott, a háborúban győztes Antant pedig támogatta a románok, csehek, szerbek területi követeléseit Magyarországgal szemben. Mivel Magyarországnak nem volt erős, céltudatos kormánya, a közigazgatás meggyengült, szomszédjai – főleg francia bátorításra – jelentős magyarországi területeket vettek birtokba.

Az erdélyi magyarok Kós Károly óta folyamatosan követelik a gyulafehérvári ígéretek teljes körű betartását, a mindenkori román politika azonban ebben a kérdésben rezsimeken és diktatúrákon átívelően konokul ellenzi azt. Legfeljebb engedményeket hajlandó tenni, azok egy részét is külső nyomásra. A gyulafehérvári nyilatkozatot soha nem vonták vissza, soha nem írták felül. Ezért követeljük mi, magyarok teljesen jogosan a gyulafehérvári ígéretek megvalósítását. Ezért küzdött minden felelős erdélyi magyar erő, és ezért küzd ma is az RMDSZ!

TUDTAD?

Mielőtt elhinnél

ÖRÖK IDEJŰ EGYESÜLÉST!

B

ár nem volt egységes álláspont, a román kormány utasítására az 1228 küldött mégis kimondta Erdély „örök időkre” történő egyesítését Romániával. Mintegy százezer erdélyi román is részt vett a nagygyűlésen, akik üdvözölték a volt Monarchia minden népét – a magyarokat kivéve. Megalakították az erdélyi román parlamentet, a Román Nemzeti Nagytanácsot. Kinevezték az erdélyi román kormányt, a kormányzótanácsot. Hattagú küldöttséget indítottak Ferdinánd román királyhoz, hogy elvigyék neki az egyesülési határozat szövegét.

MERT KELL EGY NAGYOBB VASÚTÁLLOMÁS...

1

918. november 15-én összeült az erdélyi Központi Román Nemzeti Tanács. Egy aradi román ügyvéd, Iustin Marsieu azt javasolja: azonnal mondják ki Erdély és Románia egyesülését. Lehetséges helyszínként számba jött Nagyszeben, az akkori román kulturális és vallási központ, Balázsfalva, az 1848-as román gyűlések helyszíne, végül mégis Gyulafehérvárra esett a választás. Ennek egyszerű oka volt: a város központi fekvése Erdélyben és az, hogy megfelelő méretű vasútállomással rendelkezett, amely fogadni tudta a várt tömeget.

TUDTAD? n Ferdinánd király 1918. december 24én hirdeti ki az egyesülés törvényét, de a nemzeti kisebbségeknek garantált jogok biztosítása sem ekkor, sem később nem történik meg. Az 1918-as ígéreteket tulaj­ donképpen a mai napig nem tartják be!

TUDTAD? n Mivel a szászok sebtében elfogadták

– akkor taktikailag helyesnek gondolt megfontolások alapján – az egyesülést, a magyar kisebbség lényegében egyedül maradt követeléseivel. Így lett a kisebbségek ügye alapvetően magyar ügy!

Folytatás a 6. oldalon


4

Erdély gyönyörű városait Brassótól Temesvárig, Nagyszebentől Nagyváradig: a nyugati stílus­ irányzatokat a gótikától egészen a szecesszióig. Maga a város kifejezés (oraș) is magyar jövevényszó a román nyelvben. Az ásványvizet és a gyógyturizmust, a mai Románia turisztikai potenciáljának jelentős hányadát. Borszék ásványvizét 1806 óta palackozzák, 1873-ban Ferenc József az Ásványvizek királynője címmel jutalmazta.

Ha azt mondjuk, foci, mindenki Bölöni Lászlóra gondol. Kevesen tudják, hogy az első román válogatottban öt, az első világbajnokságon, 1930-ban pedig hét erdélyi magyar játékos szerepelt.

A román sport a focin kívül is sokat köszönhet a magyaroknak az első atlétikai olimpiai bajnok, sokszoros világcsúcstartó Balázs Jolántól Simona Pop tőrvívó bajnokig (apja magyar). Nadia Comăneci edzője Károlyi Béla, de ő edzte Szabó Kati olimpiai bajnokot is.

Mit adtunk mi,

erdélyi, partiumi,

bánsági magyarok Romániának?

Szathmári Pap Károly (Carol Popp de Szathmari) az Egyesült Fejedelemségek első udvari fényképésze – egyben a világ egyik első haditudósítója (a krími háborúban).

E

zek nem csak a mi értékeink, hanem közös értékek, amelyek erdélyi magyarokat, románokat egyaránt gazdagítanak. Ezekre közösen lehetünk büszkék. És ezekre kell alapoznunk közös jövőnket, nem a konfliktusainkra. Ezek képezzék párbeszédünk alapjait.

Magyar ember tervezte a mai román címer elődjét és egyben alapját. Sebestyén József I. Ferdinánd király felkérésére tervezte meg az egyesült Románia új címerét 1921-ben. Ennek nyomán készült el a demokratikus Románia címere is.

Ne hagyjuk ki a sorból a pálinkát sem, amelyet Erdélyben főztek először a 17. században, innen terjedt el Magyarországon és Romániában is.


5

Szeretjük a román gasztronómiát, hiszen a magyar, örmény, zsidó és szász konyha mellett kulcsfontosságú szerepe volt abban, amit ma erdélyi konyhának nevezünk. Ha külföldi vendégeink jönnek, nemcsak a székelygulyást és a vargabélest, hanem a pacallevest, a növendékcsorbát, a puliszkát, a noszolyi sajtot is megkóstoltatjuk velük. Minden magyar ember tudja, hol sütik a városban a legfinomabb miccset – és az sem veszi el tőle a kedvét, ha provokációra próbálják felhasználni.

Caragiale vígjátékaira, amelyek százhúsz év múltán is egyre hitelesebbek lesznek. Nemcsak a magyar, hanem a román népmesék is gyermekkorunk részei voltak, hiszen az első bonyolultabb román szavakat általuk tanultuk meg, és ezeken a meséken nevettünk, amikor végre – nagy nehezen – megértettük őket.

Az észak-moldvai kolostorokra és a Peleș-kastélyra. Constantin Brâncuși román szobrász alkotásaira.

De mit tartunk fontosnak a román

kultúrából?

Román honfitársaink sokszor azt gondolják, hogy amikor a román kultúráról van szó, feltesszük a szemellenzőt, nem látunk, nem hallunk. De ez nem így van, ezeket is fontosnak tartjuk.

Simona Halep teniszezőért egy emberként izgultunk idén a Roland Garroson játszott meccse alatt, ahogyan Cătălina Ponor olimpiai bajnok tornász kolozsvári európai bajnoki teljesítményét is végigszurkoltuk. Hagi góljaira mi is ugyanolyan büszkék vagyunk, mint román honfitársaink. Ducadam védéseire és Gică Popescu beadásaira úgyszintén. A ‘94-es vébét együtt izgultuk végig, együtt kiáltottunk fel a győzelmes góloknál, és együtt mérgelődtünk, amikor – természetesen igazságtalanul! – kikaptunk. Ahogyan együtt ünnepeltük Nadia Comăneci aranyát, egy páratlan tehetségű román tornászlány és egy magyar edzőpáros közös munkájának gyümölcsét.

Bukarest történelmi belvárosára, az utcákra, amelyek mesélni tudnak. Aki egy kicsit is nyitott szemmel jár a világban, nem tudja nem észrevenni ezek varázslatos hangulatát.

George Enescu zeneszerző életművére. Ha magyar–román barátságról beszélünk a történelem során, Bartók és Enescu példájára – és nem a be nem forrott sebek felpiszkálására – kell alapoznunk közös jövőnket.


6

MIT ÍGÉRTEK A MAGYAROKNAK

a gyulafehérvári nyilatkozatban?

tru toate popo arele Deplină lib ertate națională pen va instrui, admi­nistra conlocuitoare. Fie care popor se n indivizi din sânul său și judeca în limba sa proprie pri de reprezentare în corși fie care popor va primi drept rea țării în proporție cu pu rile legiuitoa re și la guver na ies c. nu mărul indivizilor ce-l alcătu

Egală îndreptățire și deplină libertate autonomă confesională pentru toate confesiunile din Stat.

MIT JELENTETT EZ 1918-BAN? teljes nemzeti és felekezeti szabadságot egyenlő jogokat anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást arányos képviseletet a törvényhozásban és az ország kormányzásában

MI CSAK AZT KÉRJÜK a nagy egyesülés 100 éves évfordulóján,

hogy az akkori ígéreteket tartsák be.

2018-BAN EZÉRT EZT KÉRJÜK: » Etnikumközi szerződést, többség és kisebbség közötti megálla­podást, amely tartósan biztosítja a békés román– magyar együtt­élést és azt, hogy magyarként méltósággal élhessünk Romániában. » Új alkotmányt, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, erdélyi magyarságot.

» A magyar legyen a második hivatalos nyelv ott, ahol többségben élünk. » Olyan modern országot, ahol a helyi közösségek döntenek az őket érintő ügyekről, és nem Bukarestből diktálnak nekik. » Több jogot, nagyobb biztonságot közösségünknek, tiszteletet az erdélyi magyaroknak!

2018 legyen a párbeszéd, ne a kirekesztés éve

K

elemen Hunor kijelentése hatalmas vihart kavart a sajtó által felhergelt román közéletben. A Szövetség elnöke azt mondta, hogy az erdélyi magyarságnak nincs oka ünnepelni 2018-ban. Lett is ebből hatalmas felzúdulás: a román nacionalisták színe-java emelte fel szavát, volt, aki egyenesen az állampolgárság megvonását javasolta Románia korábbi miniszterelnök-helyettesétől. A mindenféle váddal szemben szögezzünk le néhány dolgot: először is, senki nem vonta kétségbe Románia szuverenitását. Másodszor Kelemen Hunor többször leszögezte, hogy tiszteletben tartjuk az ünnepet. Végezetül pedig azt is világossá tette, hogy ez erdélyi magyaroknak közös a jövője a románsággal. DE: nekünk, magyaroknak legalább két okunk van arra, hogy ne osztozzunk a mo-

dern Románia megszületése kapcsán mutatott ujjongásban. Egyrészt mert mi ezt nem akartuk. Sőt a kolozsvári és marosvásárhelyi nagygyűléseken az ellenkezőjét mondták ki elődeink, mint a sokat dicsőített gyulafehérvári gyűlésezők. A nagyhatalmak azonban másként döntöttek, Erdélyt Romániához csatolták. Megkérdezésünk nélkül egy másik ország állampolgárai lettünk száz éve, miközben ezer éve Erdélyhez kötődünk, itt élünk. És mielőtt bárkinek kétségei támadnának: nem készülünk innen sehová. A nyomósabb okunk azonban az, hogy az 1918-ban tett ígéretek legfontosabbjai nem teljesültek. Románia homogén nemzetállamnak tekinti magát, fittyet hányva az itt élő nemzetiségi kisebbségek törekvéseire.

Azt reméltük, Erdély lesz az a mozdony, amely Európa felé húzza a román államot. Ezzel szemben Erdély jócskán balkanizálódott, amit aligha hisszük, hogy Maniu és társai szerettek volna. A centenárium kapcsán azt kérjük, amit száz éve Gyulafehérváron megígértek. Hogy értékteremtő közösségként tekintsenek ránk, ne veszélyforrásként. Ezekért el kell indítani egy párbeszédet, ami a közös jövőről szól. A centenárium évére tehát lehetőségként tekintünk: elmondhatjuk, hogy mi, magyarok mivel járultunk hozzá Romániához az elmúlt száz évben; be tudjuk mutatni értékeinket, hogy megértse a többség: kik vagyunk és merre tartunk. Hogyan tehető Románia minden polgárának közös hazájává.


7

Mi, magyarok ezer éve élünk Erdélyben. Szent István király óta Európát gazdagítjuk, kultúránkkal színesebbé tesszük. Talpon maradtunk mindvégig, minden próbálkozás ellenére nem tudtak asszimilálni bennünket. Most sem akarunk kevesebbet, mint egyenlő bánásmódot a román többséggel, Európa más népeivel!

Európai védelmet jogainknak! A

Minority Safepack európai polgári kezdeményezés európai törvényt jelent, európai védelmet biztosít jogainknak. Arról szól, hogy Románia köteles legyen tiszteletben tartani kultúránkat, anyanyelvünket, szimbólumainkat. A román állam 2004-ben és 2007-ben, a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor bár vállalta a területein élő kisebbségek védelmét, mind a mai napig nem tartja be ígéreteit. Elnyom, miközben saját kisebbségi modelljét

példaértékűnek nevezi. Siker­sztorit kiált és henceg, miközben minden egyes magyar ügyet ott gáncsol el, ahol lehetősége adódik rá. A mi feladatunk és felelősségünk, hogy elég hangosak és érthetők legyünk ahhoz, hogy reális képet fessünk helyzetünkről. Nem hagyhatjuk, hogy Románia megtévessze nemzetközi partnereinket. A Minority Safepack európai polgári kezdeményezés erős eszköz a kezünkben. Ezt az is jelzi, hogy Románia most már másodjára próbálja megakadályozni. Az Európai Bizottságot pereli azért, hogy mi, magyarok ne élhessünk békében, egyenjogú állampolgárokként szülőföldünkön. De nemcsak bennünket támad, hanem 50 millió európai kisebbségi polgárt is. 2018-ban, amikor a nacionalista hangulat vélhetően tovább erősödik, kezdeményezésünk sikere a román kirekesztő nacionalizmus kudarca lenne. Ilyen körülmények között sem hátrálunk meg! 2018-ig egymillió aláírást kell összegyűjtenünk Európából, legkevesebb 250 ezret Erdélyből. Ezzel jelezzük Romániának, hogy bennünket nem lehet megfélemlíteni. Brüsszel felé azt, hogy az 50 milliós őshonos kisebbségek sorsa nem lehet másodlagos. Számottevő közösségként európai védelem, törvényi garancia illet meg bennünket! Egyszer már nyertünk Romániával szemben, ezúttal is nekünk lesz igazunk! Nem hagyjuk, hogy ez a folyamat megakadályozzon bennünket. Az aláírásokat továbbra is gyűjtjük!


8

A MINORITY SAFEPACK TÖRTÉNETE 2017. FEBRUÁR 3. 2017. február 3-án a kezdeményezőknek ad igazat a luxemburgi bíróság. A bíróság így arra kötelezi a Bizottságot, hozzon új döntést a Minority SafePack ügyében.

2013 A Minority Safepack európai polgári kezdeményezést az RMDSZ az európai kisebbségek legnagyobb ernyőszervezetével, a FUEN-nel közösen, a Déltiroli Néppárttal együtt kezdeményezte 2013-ban.

2013. JÚLIUS 16. A 2013. július 16-án benyújtott kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság elutasította. Úgy ítélte meg: a javasolt szabályozás nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe.

2014. MÁRCIUS 28. A Bizottság elutasító határozatát a kezdeményezők 2014. március 28-án támadták meg az EU luxemburgi bíróságán.

2014. JÚLIUS 11.

Huszonöt éve nem volt Európában a Minority SafePackhez hasonló, kisebbségeket célzó kezdeményezés. Most minden kisebbségi és minden jó szándékú többségi polgár aláírásával követelheti az EU-tól, hogy védje évezredes értékeinket: nyelvünket, kultúránkat. Vincze Loránt, a FUEN elnöke

2014. július 11-én Kelemen Hunor bejelenti: lemond miniszterelnökhelyettesi tisztségéről, hiszen a román kormány beszállt az Európai Bizottság oldalán az MSPI ellen a kezdeményezők által indított nemzetközi perbe.


9

2017. MÁJUS 2017 májusában a FUEN kolozsvári kongresszusán, Bonchidán indult el ünnepélyesen a nemzetközi aláírásgyűjtés. Erdélyben legkevesebb 250 ezer aláírásnak kell összegyűlnie.

2017. MÁRCIUS 29. Az Európai Bizottság bejegyzi a Minority Safepack európai polgári kezdeményezést. 2017. március 29-én utat nyit 50 millió őshonos kisebbség előtt: egy év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy elkezdődhessen a jogalkotás.

2017. SZEPTEMBER

2017. JÚNIUS 28. 2017. június 28-án érdekes fordulat áll elő: a kezdeményezés bejegyzése miatt Románia ezúttal az Európai Bizottságot támadja meg. A luxemburgi bíróságtól azt kéri: semmisítse meg a Bizottság MSPI-re vonatkozó határozatát.

2017 szeptemberében elkezdődik a tényleges aláírásgyűjtés az EU tagállamaiban, és egyre több a támogató állam és partnerintézmény.

Kedves Európa! Mi, erdélyi magyarok hozzád tartozun k. Kultúránkkal gazdagítunk, hagyománya inkkal színesebbé teszünk téged. Most rajtad a sor: állj ki értünk, nemzeti kisebbségekért. Olyan országban akarunk élni, ahol szabadon használha tjuk anyanyelvünket és nemzeti szimbólumain kat. Egyenlő bánásmódot akarunk a többségiekkel sz emben, mert mi is teljes jogú polgáraid vagyunk! Az erdélyi magyar közösség számít rá d! A Minority Safepack – Európa i védelmet jogainknak célja, hog y változtasson az eddigi uniós gyakorlaton, és törvényi szintr e em elje az Európában élő, őshonos kis ebbségek védelmét. Ehhez 1 millió uniós állampolgár támogató aláírása szükséges.

TÁMOGASD,

ÍRD ALÁ! JOGAINK.EU


10

Magyar ügy, magyar választás

K

i ne emlékezne a kilencvenes évek elejére, amikor anyaországi barátaink megkérdezték, hogy van-e nálunk tévé, és érdeklődtek, hogy honnan tanultunk meg ilyen jól magyarul. Eleinte sértődötten, elképedve, később már viccesen meséltük az ilyen történeteinket. A kétezres évek elején már inkább csak anekdotákban szerepeltek ehhez hasonló esetek. Már majdnem magunk mögött hagytuk, de aztán jött 2004. december ötödike. Magyarországon leszavazták a kettős állampolgárságot. Mi úgy éreztük, elárultak, dühünket pedig leginkább azokra árasztottuk, akik éppen hogy mellettünk álltak. Ők szégyellték ma-

Az elmúlt években jó irányba fordult a magyar–magyar viszony. A magyar kormány sokat enyhített ezen a kezdeti feszültségen azáltal, hogy visszaadta az erdélyieknek a magyar állampolgárságot.

gukat azok helyett, akik nemmel szavaztak. Ők kértek bocsánatot. Ők lettek a „táposok”. Nem kevés időbe és munkába telt, míg ezen túl tudtuk tenni magunkat. Ma már ez a korszak szerencsére már a múlté. A magyar állampolgárságot éppen akkor vesztettük el – először –, amikor megtörtént az, amit ma centenáriumként ünnepel Románia. És amit ünnepeltetnének velünk is... A magyar állampolgárság megszerzése nem más, mint visszakapni azt, ami a miénk volt, amit ezelőtt száz évvel elvettek tőlünk. A vészjóslatok ellenére Magyarországot nem özönlötte el 23 millió román – de még másfél millió magyar sem. Az az erdélyi magyar, aki ott él, ott keresi a kenyerét, a legtöbb esetben jól képzett, fiatal munkaerő. A magyar állampolgárság hivatalos elismerése annak, hogy mi is a magyar nemzet részei vagyunk. A magyar állampolgárság előnyt jelent: az erdélyi magyar oktatás

A kettős állampolgársággal szavazati jog is jár. Nekünk pedig az a célunk, hogy a jelenlegi kormány folytassa munkáját. támogatását, iskolák építését, az induló vállalkozások segítését. A szülőföldön való boldogulás támogatását. A magyar állampolgárság jogot jelent. A magyar állampolgárság elvárást jelent: jogosan várjuk el, hogy közbeszóljanak, amikor a kisebbségeket támadások érik. Az utóbbi években ezt Magyarország kormánya meg is tette. Ez egy sikeres partnerség. És ami működik, azt nem kell elrontani. Mert egyáltalán nem mindegy a jövőnk szempontjából, hogy ki irányítja Magyarországot. Azt tartanánk helyesnek, hogy olyan kormánya legyen, amely fontosnak tartja az erdélyi magyarok sorsát.


11

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK – 2018 LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK 2018 áprilisában Magyarországon országgyűlési választások lesznek, amelyen mi, erdélyi magyarok is szavazhatunk.

A SZAVAZÁS LÉPÉSEI A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG IGÉNYLÉSE

A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE

Csak az vehet részt a választásokon, aki rendelkezik magyar állampolgársággal. Ha szavazna, és még nem magyar állampolgár, igényelje 2017 novemberéig!

»» A kitöltött honosítási dossziét, amelyet a kollégáink készítenek elő, át kell adni (kihelyezett konzuli napon vagy a konzulátusokon) a konzulátusnak. »» 4-6 hónap az átfutási idő. Ezt követően a konzulátus értesíti az eskütétel napjáról. »» Az eskü letétele után megkapja a magyar állampolgárságot. Az állampolgárság megszerzésekor lehetősége nyílik regisztrációra is! Kérje kollégáinkat, hogy regisztrálják Önt a választási névjegyzékbe!

HOGYAN? A magyar állampolgárságot az RMDSZ helyi szervezeteinél vagy az Eurotrans Alapítvány irodákban igényelheti. A szükséges papírok és az irodák listája a http://eurotransalapitvany.ro/ oldalon található. Adja át a szükséges dokumentumokat munkatársainknak, akik ingyen lefordítják a papírokat, fényképet készítenek és összeállítják a kérelmező dossziét.

Fontos, hogy olyan lakcímet* és telefonszámot adjon meg, amelyen elérhető! *Ez nem kell kötelező módon a hivatalos lakcíme legyen.

REGISZTRÁLJON! Ahhoz, hogy szavazhasson, fel kell vegyék a nevét a választási névjegyzékbe. Ez a regisztráció. HOGYAN? »» Személyesen: az Eurotrans Alapítvány helyi irodáinál vagy az RMDSZ helyi szervezeteinél »» Interneten: a regisztracio.ro oldalon »» Telefonon: a 0800-444666 ingyenes telefonszámon

Figyelem! »» Ha már regisztrált, de változott a neve (például házasság, válás esetén), ezt hivatalosan lejelentette a magyar államnak, és ezt bejegyezték, akkor regisztráljon újra! »» A sikeres regisztrációról a megadott e-mail címen vagy levelezési címen kap értesítést. »» Ha már szavazott az előző években is, az azt jelenti, regisztrált, tehát most nem szükséges ezt újra megtennie. »» Ha nem tudja vagy nem emlékszik arra, hogy már regisztrált-e, nyugodtan tegye meg újra, ez nem jelent problémát.

MEGÉRKEZIK A SZAVAZÓLAP A szavazólapot levélben kapja meg 2018. február és március folyamán. Fontos, hogy a regisztrációnál olyan címet adjon meg, ahol át tudja venni a szavazólapot! Figyelje postaládáját!

KÜLDJE VISSZA A SZAVAZÓLAPOT Akkor érvényes a szavazata, ha a kitöltött szavazólap legkésőbb a választást megelőző napon eljut a magyarországi Nemzeti Választási Irodába.

Három módot választhat: »» Postázza vissza a szavazólapot a magyarországi Nemzeti Választási Irodának! Azért, hogy idejében megérkezzen, legkésőbb két héttel a választás napja előtt tegye fel postára! A boríték ingyen postázható. »» Adja át a konzulátusnak! »» A kitöltött szavazólapokat a választás előtti három hétben begyűjtik, ezt követően kerülnek a konzulátusokra.

BÁRMILYEN KÉRDÉSE VAN A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL VAGY A REGISZTRÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN, HÍVJA HÉTKÖZNAP 9 ÉS 17 ÓRA KÖZÖTT A 0800-444666 INGYENES TELEFONSZÁMOT!


12

2018-hoz közeledve  hozzá kell szoknunk a gondolathoz: fontos évnek nézünk elébe, nehéz és összetett feladatokkal. A kihívások megfélemlíthetnek bennünket, de összezárásra is sarkallhatnak. Én most is az összefogást és a közös cselekvést javaslom mindannyiunknak. Erősek leszünk, ezúttal sem hagyjuk, hogy térdre kényszerítsenek. Mert bennünket nem olyan fából faragtak! Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke

Ne féljünk!

Ez a mi dolgunk 2018-ban

Ne zárkózzunk be! Mondjuk el bátran véleményünket! Legyünk nyitottak a párbeszédre!

Az RMDSZ ezt tervezi a centenáriumra: Az értékalkotás és értékalkotók bemutatása lesz az egyik cél. Ezer év Erdélyben, száz év Romániában mottóval arra törekszünk, hogy megmutassuk, mi, magyarok az elmúlt száz évben mit tettünk, mivel járultunk hozzá Romániához. Még az 1940–44 közötti időszakra is kevesen emlékeznek, közvetlen emlékeik nincsenek, már ők is csak szüleiktől tudják, hogy mi volt akkor. Ezért úgy véljük, hogy olyan tudományos konferenciákat kell szervezni, ahol ezt a száz évet elemezzük, megbeszéljük, kibeszéljük történészekkel és szakemberekkel, megértjük, újraértelmezzük, újrafogalmazzuk, amit ilyenkor újra lehet fogalmazni. Kiadványokkal, filmekkel készülünk, amelyekben felmutatjuk, hogy az elmúlt száz évben mit tettünk, mivel járultunk hozzá Erdélyben Romániához.

2018-ban felértékelődik a nemzetközi kommunikáció. Fel kell hívnunk a diplomáciai közösség, az európai és amerikai döntéshozók, a külföldi sajtó figyelmét a megoldásra váró kisebbségi kérdésekre és a folyamatos jogtiprásokra. Emellett ellensúlyoznunk kell az utóbbi hónapokban felerősödő, a magyar közösséget lejárató és az RMDSZ-t hiteltelenítő nemzetközi kampányt. El akarjuk mondani a román közösségnek románul, kik vagyunk mi, a 21. században élő erdélyi magyarok, és mit akarunk. Mert rengeteg olyan tévképzet, előítélet él rólunk, amelyet a román társadalom történelemszemlélete alkotott.

Szerkesztette: Könczei Árpád, Románszki Zsuzsa, Tamás Ágnes • Műszaki szerkesztés: Mihály László • Borítóterv: Porcsalmi Balázs, Szabó Zsolt • Fotók: Banga Előd, Gábor Lajos, Gönczy Tamás, Kiss Gábor, www.bardoszsolt.com, www.fanatik.ro

Kiadja az Eurotrans Alapítvány az RMDSZ Ugyvezető Elnöksége és a FUEN közreműködésével.

A LOGÓ

1000 év Erdélyben, 100 év Romániában!  

Beszéljünk egyenesen 2018-ról! www.rmdsz.ro

1000 év Erdélyben, 100 év Romániában!  

Beszéljünk egyenesen 2018-ról! www.rmdsz.ro

Advertisement