KörKép 2019. július-augusztus

2019. július-augusztus

Pilisszentlászlói

Gyerektáborozóink vándorúton 10

6

Erdőjárók a nyárban Falunap és Nemzetiségi nap

14

Együtt élünk, együtt vagyunk, valamiért mind itt lakunk!

2

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

„A tűz még nem fény!”

(Andreas Richert) Fotó: Katona Ádám

Kedves Olvasó!

Tartalom 4.

M

ég nem történt ilyen velem. Két esztendeje már, hogy minden lapszám legelső írásában örömömet, lelkesedésemet osztottam meg Önökkel. Ám ez a nyár most sokáig nem azt hozta számomra, amire rámosolyoghatok, amit nyugodt lélekkel tovább adhatok. Megosztom hát úgy, ahogyan történt.

Kánikula. Pokoli hőség. A lélek is a pokol bugyrait járja. Nincs enyhülés.

Az egymásra nehezedő történetek terhei alatt izzad a szív. S ha egy pillanatra fölemelem fejem a görnyedt állapotból azt látom, nem vagyok egyedül, aki kétségbe esett. Annyi fájdalom történt körülöttem e nyáron.

Oly sokakat égetett meg izzó zsarátnok, hogy a saját nehézségem szinte már aprónak tűnt a másokéhoz képest. Az áldott Nap fénye mellett pusztító erejét is megmutatta, melyben csupán a félelem indulhat növekedésnek.

Hőség. Délibáb. Káprázat.

A kétségbeesés, igen, ez is csupán káprázat, hisz való lényünket ártalom nem érheti.

A terméskövek közül egyetlen négyzet-centiméternyi földből magasra növő babszár odaadó virágzását figyelem. Ő legalább egység a valóságban.

S ami ugyanaz, a bölcsességet hordozó népmesében: Az égig érő paszuly.

Fehéren vakító virágfüzérei utat mutató mécsvilágként hívogatnak sötéten kavargó világomban. És ebben a pillanatban mesebeli öregapóként érkezik a sok figyelmes segítség. A jóság itt van körülöttem.

Két(ségbe esésből) (és) fél(elem)ből a matematikának ellentmondva nem lesz egy egész, tanulnom kell ezt nekem is.

Nem a káprázatot, a tűz izzó heve helyett a fényét keresem.

A nyár előfénylő szép emlékeivel hívom erre a keresésre Önöket is nagy szeretettel!

Dobó Anita Anna

Ingyenes kiadvány

Minden jog fenntartva!

A kiadvány bármely részének másolása vagy újraközlése tilos az önkormányzat előzetes írásbeli engedélye nélkül!

Szerkesztette: Dobó Anna A szöveget gondozta: Macskássy Zsuzsa A cikkek szerzői: Dobó Anna, Gyurkovich Krisztina, Kelemen Viktória, Franyó Rudolf, Sinka Attila Fotó: Katona Ádám, Dobó Csaba, Franyó Rudolf Elérhetőség: 2009 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1.

E-mail-cím: pilisiparbeszed@gmail.com Tervezés és nyomdai előkészítés: Orodán Mária, Fránkó János Nyomdai kivitelezés: Crew Kft.

3

5.

6.

8.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

18.

19.

Felhívás a helyhatósági választások jelöltjeihez Kalendárium – a Szűz hava Tábori képeslapok – beszámoló nyári hagyományőrző gyerektáborunkról Helytörténeti írások Franyó Rudolf tollából a kenyér ünnepére Erdőjárók társasága – Kertész József ismét új utakra vezette csapatát A Vadvirág Óvoda pályázati beszámolója Gólyahír – újszülöttjeinket köszöntjük Iskolabusz indul szeptembertől magánkezdeményezésben Vigasság a nyárban – Falunap és Nemzetiségi nap augusztusban Pilisi Ősz és a Vadvirág Óvoda születésnapja – meghívó Épül, szépül Pilisszentlászló – a nyár „termései” Közeleg az ősz – az égetésről újra Zöldfül – ültessünk gyümölcsfát Gyurkovich Krisztinával Értünk figyelnek ránk!

– új közterület-felügyeleti szolgálat falunkban Sinka Attila lakosunk felhívása a patakmeder megtisztítására

4

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Helyhatósági választások 2019 A 2019. október 13-án megtartásra kerülő helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, valamint nemzetiségi önkormányzati képviselők választása kapcsán kínálunk fel sajtómegjelenési lehetőséget.

Az önkormányzat szervezésében szerkesztőségünk hozzájárul a helybéli kampány sikeres lebonyolításához a lakosság széles körű tájékoztatásával.

A Pilisszentlászlón indulni szándékozó, és a választási bizottság által már nyilvántartásba vett jelöltek részére médiamegjelenési lehetőséget kínálunk fel.

Mind a polgármesterjelöltek, mind a képviselőjelöltek fényképes bemutatkozó anyagát várjuk 2019. szeptember 15-én éjfélig. A határidő betartására szeretnénk szíves figyelmüket felhívni!

Elektronikus levél formájában az onkormanyzat@pilisszentlaszlo.hu e-mail címre,valamint, ha erre nincsen mód, személyesen, gépelt papír formátumban a hivatal nyitvatartási idejében az ügyintézőnél adhatják le a jelöltek saját bemutatkozó írásaikat, maximum 1300 karakter (szóközökkel együtt) terjedelemben, fénykép mellékelésével.

A választási kiadványt előreláthatóan 2019. szeptember 20-án a választók részére eljuttatott többoldalas szórólap formájában jelentetjük meg.

Tisztelettel várjuk a jelöltek bemutatkozó leveleit!

Pilisszentlászló Község Önkormányzata

Kalendárium – a Szűz hava „…a fárasztó nyári munkák után megmutatja »Mária bölcsőjét«, a Szüzet, aki majd a karácsonyi napfordulón újra világra szüli őt, mindnyájunk Fény-Krisztusát. A Nap, aki halni készül majdani születését hirdeti.” (Molnár V. József) „Az Oroszlán havának tomboló Nap-tüze tövét szakítja a növények javának. Megszűnik növekedésük, a látványos tér-idő szerveződés. Bertalan augusztus 24-i ünnepe táján lecsupaszul, »bőrtelenné« válik a határ. A Szűz rendszerezésének, a rendszereződésnek ideje érkezik, a földek egymás mellé sorakozó barázdáinak ideje, a bevetetlen szántóföldé.

Az élet, amelynek eddig virága, törzse, töve adatott, nem szűnik meg, magba, gumóba sűrűsödve, alig-moccanó, »tétlen« potenciaként létezik tovább. A »bent« nyitja kapuját ilyenkor, a »kinti« egybefüggő megannyi részre esik szét.

Szeptember 8-án, Kisasszonykor, Mária születésének hajnalán »pengeélű«, hideg fénnyel kel föl a nap, az esztendő körének változásrendjében most először haláláról ad hírt az Áldott, a mindenek teremtő, növelő, érlelő, lebontó potentátja. Az elmúlás belesajog a földi világba, az ember lelkében is fészke támad...”

Ennek okán tekintsünk vissza a nyárra, az augusztus egyik legősibb hagyományára, Nagyboldogasszony ünnepére.

Nagyboldogasszony Más néven, Nagyasszony Mária mennybemenetelének és egyben országunk Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. „Néhány egyházatya leírása szerint maga Jézus jön el, hogy elvigye anyját a halál pillanatában, hogy bevezesse a mennyei dicsőségbe. Ezáltal Mária halálát úgy mutatják be, mint egy szeretetből fakadó eseményt, amely elvezette arra, hogy utolérje az ő isteni Fiát, s így osztozzon az ő halhatatlan életében. Földi létének végén – Pálhoz hasonlóan

5

Illusztráció: David Newbatt és nála erősebben – az a vágy tölthette el Máriát, hogy a testtől megváljon, s így örökre Krisztussal lehessen (részlet II. János Pál pápa egyik katekéziséből.)

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony ünnepét ülve egyszer a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt: „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.” (Érdy-kódex).

(Forrás: Magyar Kurír) „Nagyboldogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka. Szent István Árpád megkeresztelkedett hadát Gellért közbenjárására Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta, úgy magát, mint a hazát. Az országot és a királyságot Mária örökségének, tulajdonának érezte és vallotta. Ő volt az Árpádok mennyei édesanyja. Emese álma, hagyományunk tette »alkalmassá« erre. Mária hazánk örökös királynéja... Az ősegyházig visszanyúló néphagyomány szerint a Megváltó Mária holttestét nem engedte át az enyészetnek. Röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.” (Molnár V. József) Vajon ma élő magyarok tartjuk-e még tenyerünkben a Szent István-i örökséget? Mária alázattal telt lényének befogadása nélkül megállunk-e majd Szent Mihály mérlegén? Szellemi és földi világ együtt munkálkodik az emberben, a teremtés céljában.

D.A.A.

6

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Tábori képeslapok Júliusi gyerektábor a hagyományokért

T

ehetném azt is, hogy írok a tábor mindennapjainak életéből egy száraz beszámolót.

De lehet ilyet, amikor tizenhét tündéri gyermek örömét oszthatom meg Önökkel? Őket látva gyerekkorom édes vakációs napjai közé ugranak emlékeim. Egészen bizonyos, hogy nem vagyok egyedül azzal a sokszor ismételt történettel, ahogy a nyári gyerektáborokba indulok. Életemért aggódó édesanyám a kezembe adott néhány előre megírt képeslapot, amit kötelező volt postára adnom, s ezzel tudatnom, jól vagyok. Játékos kedvem most arra buzdít, hogy hasonlóképp foglaljam össze Önöknek, mi is történt a nyáron a pilisszentlászlói szlovák gyerektáborban.

Kedves Szüleim!

Hétfő

Az első nap van ma, és nagyon sok gyerek gyűlt itt össze az oviban. Még szerencse, hogy vannak itt barátok is. De nem sokáig nézelődhettem, mert máris nyomdázni indultunk. Számokat nyomtattunk a pólóinkra valami titokzatos okból. És volt egy másik nyomda is, szlovák népi motívummal, amivel helyes kis táskákat készítettünk. Aztán az udvaron citeraszóra dalokat tanultunk és székfoglalósat játszottunk. Ebéd után nekiláttunk egy kis finomságot sütni sok kedves nénivel. Krumplit is reszeltünk hozzá, mert ahogy kiderült ez a nagyon finom valami krumplibabi névre hallgat errefelé.

Mire a nap véget ért, mindenkinek elkészült a kis táskája, pólója. Kíváncsi vagyok, mi lesz mindebből!

Daltanulás a táborban tunk, ott egy régi kolostor romjai közt futkározhattunk.

Mire az ebéd után visszaérkeztünk, már várt bennünket Melinda néni egy papírszínházas mesével. Izgalmas volt az is, hogy csapatokban versenyeztünk utána, ki tudja a mese képeit gyorsabban kirakni. Naná, hogy az én csapatom lett a győztes!

Aztán Anna is mesélt egy szlovák népmesét, amire nagyon kellett figyelni, hiszen folytatásos képregényt rajzoltunk belőle szintén a csapatainkkal. Le sem akartuk tenni a ceruzát!

Szerda Ma reggel végre kiderült a titok. Elővettük a felszámozott pólóinkat és Gizi nénivel tanultuk a számok nevét szlovák nyelven. Nagyon jó játék volt! És annak kiabálva örültünk, hogy mindezt azért készítettük, mert Norbi bácsival ma focizni fogunk! Jött egy kedves bácsi is, aki színes képeket rajzolt a karunkra, én delfint kértem.

Még kicsit énekeltünk, majd nekiláttunk a faluszerte híres oszlikának, ami egy nagyon finom

Kedd Ma reggel kirándulni indultunk egy kis busszal Pilisszentkeresztre és Pilisszentlélekre. Rudi bácsi mesélt sok mindent a pálosokról, hisz ahol jár-

Így sütjük az oszlikát

7

pogácsa. Gyúrtuk, szaggattuk a tésztát, én most már ezt otthon is meg tudom csinálni, anyukám, ha kitakarítod utánam a konyhát!

Ebéd után, míg kelt a pogácsatészta, kivonultunk a nagy focipályára. Kiderült, hogy a lányok sem maradnak le a labdarúgásban a fiúk mögött, mert hatalmas csata volt!

Rá is vetettük magunkat az oszlikára, morzsa sem maradt utánunk.

Csütörtök Nagy nap volt a mai is, a Skanzenbe utazott kis csapatunk. Rengeteg édes állatkát simogattunk, etettünk, nekem a csacsi volt a kedvencem! Egy hűvös házikóban fazekasságot tanulni igazán jólesett a nagy melegben. De még ennél is nagyobb szenzáció volt fölülni a régi kisvonatra! Egy szuper játszótéren szálltunk le, ahol nagyot hancúroztunk. Csak a csalán szegte néha kedvünket, de igazán jó kis nap volt a mai is!

Mindannyian a Skanzenben

Péntek Ma reggel hasznosítottuk a dalokat, amiket Margitka nénitől tanultunk. Anna mesélt Szent László királyról, akiről falunk a nevét kapta. Majd kimentünk együtt a főtérre a polgármester bácsival, ahol énekeltünk és Lilla feltett egy kis koszorút is a szoborra. Ilyen komoly feladatunk is volt!

Aztán nekivágtunk az erdőnk vadregényes tájának. El sem hiszem, hogy én ilyen bátor vagyok!

Mentünk hegyen-völgyön át, köveken lépkedtünk a patakon keresztül, és mindenki segített egymásnak, senkinek sem esett baja. A gyönyörű erdőben

Kell egy csapat! úgy elrepült az idő, hogy egyszer csak Visegrádon találtuk magunkat. Nagyot játszottunk, főleg Barni, aki a patak hideg vizével is megismerkedett egészen közelről. A kicsi busz hazavitt bennünket, ahol már várt minket is, szüleinket is a fantasztikus bográcsos pörkölt. Ilonka néni fia készített egy igazi filmvetítést, ahol megnéztük a táborban készült fényképeket. Hogy mi mennyi mindent csináltunk öt nap alatt!

Nagyon jól éreztem magam, kár, hogy vége.

Anyu, jöhetek jövőre is?

D.A.A. 2019. július 8-12-ig tizenhét pilisszentlászlói gyermek élvezhette az élményekben gazdag, szlovák hagyományokat éltető gyerektáborunkat. Az esemény a Pilisszentlászlói Szlovák Önkormányzat sikeres pályázata és Pilisszentlászló Község Önkormányzatának segítségével rendeztük meg. Az ötnapos eseménysorozatban folyamatos feladatot vállalt Dobó Anna és Téglásné Varjas Ilona. A Nefelejcs népdalkör fáradhatatlan asszonyai közül Dombai Gáborné, Elsik Vilmosné, Hornyák Józsefné, Németh Lászlóné, Bíró Imréné, Dombai Jánosné, Dombai Józsefné, Kocskovszki Istvánné (Milka), Sárai Györgyné, Mecsnik Ferencné, Vanyák Mihályné, Csernyikné Róth Ildikó, Fenyvesi Margit, Macsej Beatrix, Kocskovszki Istvánné (Marka) nyújtottak segítséget a tábor működésében.

A programok színesítésében részt vett Szűcs Lajosné, Kosznovszki Norbert, Őri Melinda, Juhász Károlyné, Petkó Ildikó, Franyó Rudolf és a családsegítő szolgálat munkatársa. Köszönet mindenkinek a magas színvonalú munkáért!

8

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Helytörténeti írások Franyó Rudolf tollából augusztus 20-ra, a kenyér ünnepére

„Amíg nem tanulsz meg kenyeret sütni, nem mehetsz férjhez!”

A Kenyér

E

mlegette nagymama a lányainak. Az ő fiatal idejében minden gazdaasszonynak bármilyen körülmények között tudnia kellett kenyeret sütni, olyan lisztből amilyen éppen kéznél volt. A kenyérsütés nem volt ám olyan egyszerű. Minden gazdaasszony szinte ugyanazt a lisztet tárolta a lisztesládákban, a kezük közül kikerült kenyér viszont nem volt egyforma. A színe, íze változott, minden házban másként szerették.

A nagymama nagyon odafigyelt arra, hogy jó kenyeret süssön, a házban mindenkinek kedvére legyen és a vendégek is, megdicsérjék. Már a molnárnak is lelkére kötötte, hogy jól őrölje meg neki a búzáját. Figyeljen oda, amikor a mag átmegy a malomkövek között: „Aztán rendesen őrölje meg azt a búzát! Figyeljen oda az őrlésre és legyen elég vize a lapátokhoz!” A molnárnak igyekezete ellenére sem sikerült mindig jól az őrlés. Mindenféle liszt eshetett le a kasba.

Volt, amikor az izbégi malmot egy igyekvő, kapkodó fiatal molnár bérelte, és ezért sokszor elrontotta a munkáját. Úgy lecsúszott neki a mag a kövek között, mint az italozó embernek torkán a bor. Így a szép finomliszt, helyett durva őrlemény került a kasba, amelyből a legügyesebb gazdas�szony sem tudott olyan kenyeret sütni amilyet akart. „Ej, ezt jól elrontottad!” Mondta neki szemébe tört magyarsággal az egyik szentlászlói kardos asszonyka, mikor ujjaival összedörzsölte az őrleményt. Ezekben, az időkben, sokan inkább a Tahitótfalun lévő malomba hordták gabonájukat.

Mikor a nagymama nekiállt a kenyérsütéshez, előbb előszedte a szitát, és az akármilyen jól megőrölt lisztet is átszitálta. Hozzátette a főtt krumplit, amit előtte átpréselt a krumplinyomón, sót tett

hozzá, néha még köménymagot is. Vizet tett hozzá és mindkét kezével gyúrni kezdte. A kis fateknőbe meggyúrt tésztát, amelybe már belerakta az élesztőt is meleg helyre tette általában a sparhelthez. Ott reggelig kikelt.

Egyik alkalommal szintén a nagymama felrakta a kicsi dagasztóteknőt a megszokott helyére, a sparhelt mellé és kereste az abroszt, amivel betakarná. Éppen akkor álltam neki levenni a papucsomat, ami nem akart lecsúszni a lábamról. Miután sokáig kínlódtam vele a kezemmel, a papucs szinte rá volt tapadva a lábamra. Ekkor, hirtelen mozdulattal meglódítottam a lábamat, és megszabadultam tőle. A vászon papucs felrepült a men�nyezethez, onnét levágódott – egyenest a kelesztett tésztára.

Nagymama, éppen akkor akarta letakarni, a fehér abrosszal.

– Jaj, te gonosz lelkű, hogy tehetsz ilyet!? En�nyire nem becsülöd a kenyérre való tésztát?

– kiáltotta kezeit tördelve eltorzult arccal, mint a legnagyobb szerencsétlenségnél szokás.

Nagy általánosságban szombaton reggel sütötték a kenyeret. A nagypapa hosszú száraz gallyakkal fűtötte fel a kemencét. Mikor belángolt, szép tiszta lángokkal égett és kellemes pattogást lehetett hallani. A kenyérsütő kemencét télen és nyáron is rendesen ki kellett fűteni: nagyrészt a tűztől és a kemencétől függött a kenyér minősége. „Már kiégett!” – figyelmeztette a nagymamát, mikor már nem lángolt a tűz. Így szólt neki, nehogy ne adj Isten, lemaradjon a munkájával. Mikor a kemencében már egészen kialudtak a lángok, csak az izzó parazsak maradtak. Akkor a nagymama fogta a kaparót és megtisztította a kemence alját, hogy tiszta helyre tudja helyezni a kiszakajtott kenyereket. Úgy, hogy a parazsakat is megmentette.

A kiszakajtott kenyereket a hosszú nyelű lapátra tette, amelyet előbb meghintett rosszabb minőségű vastagabb liszttel, nehogy rátapadjon. A lapáttal ügyesen kellett bánni, hogy a tészta

(Részlet és archív fotó Franyó Rudolf Falu a hegyek között I. című könyvéből) csúsztatás közben ne veszítse el szépen formált alakját.

A kenyér nagyságától és a család létszámától függően hármat-négyet sütöttek. A több generációs és sok családos házban lévő kemencében, minden napra egyet, tehát hét kenyeret sütöttek.

Amikor volt kéznél fejes káposzta, gazdasszony a tésztát szépen a levélre rakta és utána ügyesen a kemencébe, csúsztatta. Az alsó héja a kenyérnek ezáltal, puhább lett, és kellemes káposztaillatot lehetett érezni, a hamu sem tapadt rá.

Sütés közben a kemencét nem volt szabad nyitogatni, nehogy kihűljön. Csak bizonyos idő elteltével nyitotta ki nagymama a kemence ajtaját, belenézett, és az arcán rögtön látni lehetett, mi történik. A kenyeret bizony nagy odafigyeléssel kellett sütni, sem az alja, sem a teteje nem éghetett túl: – Már rózsaszínű a kenyér, kicsit várok még, aztán kiszedhetjük. – szokta mondani megnyugodva. Az áhított pillanat nemsokára bekövetke-

9

zett és a nagymama nekiállt kihúzni a kemencéből. Mint gyerekek figyeltük a maradék tésztából gyúrt babát, amelynek egyik végén fekete borsóból még szemeket is kialakított. Mikor már a kezünkben volt, szaladtunk vele az utcára dicsekedni a gyerekeknek: „Nézzétek!” mutogattuk a fiúknak és lányoknak a sültet.

A baba kemény volt, idős fogak nem bírtak vele. Még mielőtt a kenyér teljesen kihűlt volna, édesanyánk az egyik tetejére keresztet rajzolt a késsel, majd szeletelt belőle az otthoniaknak. Rakott hozzá az asztalra darabka szalonnát, és frissen fejt kecsketejet. A frissen sült kenyér illata a szomszédokhoz is elterjedt: – Róza néni, kenyeret sütöttek, igaz! – szólt Franciska, a szembe szomszéd.

– Gyere, kóstold meg, sikerült-e! – kiáltotta, a nagymama, közben minket is kínált. A kenyér az idők kezdetétől a legkívánatosabb élelmiszer volt, ezért úgy is kellett bánni vele. Egy darabkát sem volt szabad eldobni belőle. Ha csak véletlenül is kiesett akárcsak egy darabka is a kezünkből fel kellett venni és kiengesztelésül megcsókolni.

Amennyi kenyeret megsütöttek, mindet meg is kellett enni, soha egy darabkát sem volt szabad eldobni. A jószágok soha nem ehettek belőle, csak Szentestén vittek kenyérhéjat az istállóba, hogy az állatok is tudják, milyen nap van. Kenyérrel párosult az élet a születéstől, a halálig.

Az új házasság is úgy kezdődött, hogy a nászasszonyok kenyeret cseréltek. Kenyérnek volt a legtisztességesebb helye az asztalon egész évben családi vagy egyéb ünnepkor, mindig egész gömbölyűségben feküdt az asztal közepén.

A gazdaasszonyok osztották a kenyeret az olyan személyeknek, akik különböző okok miatt nem tudtak otthon sütni a saját fedelük alatt. Nagyobb, kisebb kenyér volt fizetség a tehén vagy libák legeltetéséért is. Karácsony előtt a juhászbojtár kapta, kenyérrel fizették ki a tehenészt és egyéb pásztort. Még a libapásztor sem felejtett el jelentkezni, a gazdaasszonynál időnkénti rendszerességgel. A polcon lévő kenyérnek akkoriban nagy jelentősége volt, mert „akinek egészsége, békessége, kenyere volt, annak mindene megvolt, ami az élethez kellett”. Gömbölyű kenyérrel volt szokás elmenni a komaasszonyhoz. Kenyér nélkül senki nem indult útnak. Anyai kenyér ment minden gyerekkel, mikor hosszú útra indult.

10

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Erdőjárók társasága „Az erdők önmagukért csodálatra méltók.

Számomra olyan lélekemelő erővel bírnak, ami a legvarázslatosabb helyekké teszi őket a földön”– vallja a nyolcvan év feletti angol etológus és antropológus, Jane Godall.

É

s mi egyetértünk vele. Az erdő ölelő karjai elringatják a mindennapok szorításában megfáradt lélek fájdalmait, homlokunkat simítja a látvány, a hűs levegő, az élet, a valóságos élet befogadása.

Csapatunk augusztus 3-án, szombat reggel 10 órakor indult el a Petőfi térről. Volt, aki rokonként Budapestről érkezett, eljött egy falunkba nemrég beköltöző család, s a kicsiny virágszemű lányka is túracipőbe bújt édesanyjával. De volt köztünk ifjú édesanya, kinek kendőjéből kukucskált hat hónapos kislegénye, hiszen az erdő szeretetét nem lehet elég korán kezdeni. Családok, barátok és kiskutyák indultak a felfedezőútra a kedves házaspár, Papp Kornélia és Kertész József vezetésével.

A sportpálya mellett a Spartacus ösvényre vezetett utunk. Hamarosan eljutottunk egy csodás látványt elénk táró magasleshez, amit a katángvirág szemű kislánykával meg is másztunk hősiesen, majd aprók és fáradtak lévén mi hárman visszafordultunk a falu felé, elbúcsúztunk a többiektől, hogy ők még nagyobb kalandra induljanak. Én magam az erdei keresztnél kerestem most egy kis nyugalmat. Családom aztán délután fáradtan, de hangos, élménnyel telt szóval sokat mesélt az ismét nagyszerűre sikeredett kirándulásukról.

Vulkán ősünk üzenete Indulás előtt érdekes, számomra gondolatot fakasztó dolgot mesélt falunk elhelyezkedéséről Kertész József. Megtudhattuk tőle, hogy Pilisszentlászló egy valaha volt, kialudt vulkán kellős közepében épült. Ha megnézzük a falu háromdimenziós domborzati térképét, József nagyra becsült kincsét, a hegyekkel körülölelt völgy képéből jól kivehető ez a tény.

A sziklamorzsolók és a legkisebb királyfi A vulkáni működésből most is tetten érhető, hogy ha megmorzsoljuk az egyik-másik szikladarab közötti réteget, akkor az szinte elporlad kezünkben. Ez az egykori vulkánkitörésből származó tufa, ami porként szállt hajdanán vissza a földre.

Elgondolkodtató hasonlatot lehet ebben találni. Az ősi korokban itt előtörő, hatalmas erejű tűz elhamvadva, holtában adja alapját településünknek. Az ember ma az, aki ezt a lángot önmagába felvéve hordozhatja tovább, példának okáért a szeretet melegségében. Igaz, ez csupán a fantázia szüleménye, mégis talán néha érdemes eljátszani a gondolattal, miről is mesélhet nekünk öreg barátunk, a Természet.

Bogáncsot a lányokra Nagy utat tett meg a kis csapat az ösvényen az Öreg-Pap-hegy oldalában. A Jenő-kunyhónál egy kis pihenő következett végre a fáradt vándoroknak. Tízóraik kerültek elő a hátizsákokból, s az étel íze egybecsengett a kellemes beszélgetések ízével. Útközben a bogáncs mutatta még lilás színű, egyelőre bársonyos virágait. Józseftől azt is megtudhatta mindenki, hogy annak idején, az elszáradt, szúrós bogáncsfejeket gyakorlatilag szerelmi üzenetként használták a legények. Amelyik lány talált néhányat a hajában, ruháján, tudhatta, hogy bosszankodása ellenére öröm is van abban,

mert ezek szerint megakadt rajta egy legény szeme. Gyermekeim pedig büszkén lépdeltek a túraúton újonnan érkezett, bölcsődés korú kiskutyánkkal, Bogánccsal.

A csapat a pihenő után nem az ösvényen folytatta az útját, hanem úttalan úton a Delmárkereszt felé vette az irányt. Itt aztán igazán kemény próbált állt ki a férfierő. Ugyanis derékig érő gazban, csalánban József vágta hős vitézként az utat a kirándulók előtt. A keresztről elmesélte, hogy hitét megerősítendő állította egy keresztény ember ide az erdőre, Isten előtti tanúságtételként.

A kétszáz éves bükkfa De, hogy szavamat ne felejtsem, a Spartacus ösvényen is bőven akadt más csodálnivaló is. Amikor belépünk az erdőbe, nemcsak a rohanásunk zaja szűnik meg, de megérkezünk az időtlenségbe is.

Egymást kergető perceink zakatolása után szinte megszűnik az idő a csendességben. Elhalkul az órák tiktakolása, csak az égig érő fák őrzik titokban egymásra növekvő évgyűrűikben a mulandóságot. Ebben a finom lebegésben áll elénk méltó-

ságteljesen az öreg, kétszáz éves bükkfa bölcs nyugalmával. Törzsét a gyermekek kacagva mérték most, s lám az eredmény: hárman, kitárt karral érték körül a hatalmas törzset. Így született az a gondolat, hogy amint az emberélet mértéke az idő, úgy a fa életének mértéke az ember. Főként, ha tisztelettel őrizzük őket!

Ősszel újra indulunk!

Ismét csodálatos élménnyel lettek gazdagabbak a túrázók. Újra azt tapasztaltuk, hogy érdemes felvenni a bakancsot és kijönni a minket körülölelő erdőbe. S ha valakit ez idáig csupán a gyaloglás nehézsége miatt tétovázott volna velünk tartani, annak szolgáljon megnyugtató például újabb erdőjáró társunk kitartása, ki örömmel vitte a hos�szú úton édes csomagját, tízkilós babáját, s az út legvégén sem veszíttette el lelkesedését.

A harmadik, őszi túránk október 19-én következik, Pál-bükkös és környéke az úti cél.

Szeretettel várjuk Önöket lélekemelő, varázslatos erdőinkbe!

D.A.A.

A Csoóri Sándor Alap pályázati támogatás felhasználása A Pilisszentlászlói Vadvirág Óvodában évtizedes hagyománnyal bír a néptáncoktatás. Az óvoda szerves részét képezik a dalos játékok, az énekek, a jeles napokhoz köthető események felelevenítése.

A 2018-2019. nevelési évben a Pilisszentlászlói Vadvirág Óvodáért Kh. Egyesület a Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásával (CSSP-ZENEOKTAT-2018-00064) biztosítani tudta az óvodásoknak a népi hangszeres tanulás lehetőségét.

Az 500 000 Ft pályázaton nyert összegből fedezni tudtuk a gyermekek által használt citerákat és népi furulyákat, valamint a heti rendszerességgel foglalkozást tartó zenepedagógusok oktatási díját.

A pályázati időszakban a gyerekek tanulását Sáringer Kálmán – furulya (a Kalász Művészeti Iskola tanára, az Egyszólam együttes tagja, népdalgyűjtő) és Dömény Krisztián – citera (Kalász Művészeti Iskola, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Vujicsics Zeneiskola tanára és tanszékvezetője, a ZitheRandom együttes tagja) segítette.

Az óvodások a hangszerismereten túl megtanulhatták az egyszerűbb gyermekdalok zenei kíséretét, a ritmus és dallam hangszeres kifejezését. A népi hangszerek színesítették a gyermekek zenei tevékenységét, növelték zenei ismereteiket, tudásukat.

A pályázat lezárta után az Egyesület továbbra is biztosítja a hangszerhasználatot a gyermekeknek, mely további kiegészítője lehet az óvodai zenei nevelésnek.

A program támogatója:

11

Ferencsák Annamária Pilisszentlászlói Vadvirág Óvodáért Kh. Egyesület alapító elnöke pályázatért felelős személy

12

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Gólyahír

"Gyermeket a világra hozni igen nagy elhatározás: az ember úgy dönt, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve.” (Elizabeth Stone)

N

yár. Kalász fejét horgasztó, bimbót virágba szökkentő, gyümölcsérlelő nyár. A vén szilvafa a kertben csendesebben pihent az idén, de kevéske termését szépségesen nagyra, gömbölyűre, méznél is édesebbre formálta, hogy ajándékával örömöt csaljon szívünkbe. Az öreg családfák is így teszik a maguk végeérhetetlen dolgát. Időérlelte ágaikon fiatal hajtás fakad, az új rügyek egymást érintve virágba bomlanak, találkozásukból ismét gyümölcsöt érlelnek, s annak magvában alszik a jövendő. S nekünk megadatik minden bájos termés láttán a kimondhatatlan öröm. Érkezésük örömhírét két kis apró legényke családja osztotta meg velünk e lapszámunkban. Kedves Olvasóink! Fogadják őket szeretettel!

Egy kicsiny legényke, Holba Marcell második fiúgyermekként érkezett családjába. Mosolygós tekintetével így mesél magáról: Apukám Holba József, kétéves tesóm Bendegúz, és anyukám Petkó Magdolna vártak engem.

Holba Marcell és kicsi bátyja 2019. augusztus 10-én reggel 8 óra 40 perckorkor születtem, üzenem, a csillagászoknak! Ahogyan annak lennie kell, 3140 grammal és 51 centiméterrel jöttem a világra.

Jókat eszem, nagyokat alszom és sokat mosolygok! Szóval mindent rendben megteszek, hogy láthassam, örülnek nekem azok, akik olyan nagyon vártak engem.

Rafaj Botond édes álma Bevallom, izgatottan vártam már magam is kedves ismerősöm, Szlovák Józsefné kis unokájának világra jöttét. A július elhozta közénk végre a kis legényke érkezésének hírét.

Rafaj Botond 2019. július 8-án született.

2650 gramm súllyal és komoly hosszúsággal, 53 centiméterrel. Nagy-nagy szeretettel várták őt testvére, Sebestyén, édesanyja, Bernadett és édesapja, Ferenc. És természetesen nagymamája és egész népes rokonsága. Amint azt képünk is híven illusztrálja, újszülöttként már pontosan tisztában volt egyik legfontosabb feladatával, a jóízű szunyókálással.

Ma is kiváló mestere ennek a kis Botond.

Kedves kicsi Marcell és Botond!

Kívánunk Nektek és Családotoknak nagyon jó egészséget, örömteli, vidám gyermekkort bizalmat sugárzó kis falunkban, kitartásban, erőben teljes felnövekedést közösségünkben! Legyetek itt nálunk olyan boldogok, mint amennyit hoztatok magatokkal születésetek örömével!

Kedves kisbabát váró családok! A személyiségjogi szabály alapján csak abban az esetben van módunk lapunkban megjelentetni gyermekeik érkezését, ha Önök küldik meg számunkra a „Gólyahíreket”. Továbbra is nagy szeretettel várjuk a születések értesítését a családoktól a pilisiparbeszed@gmail.com levelezési címen.

Köszönöm, ha megosztják örömüket olvasóinkkal! (A szerk.)

13

Sulibusz indul szeptembertől Kedves Pilisszentlászlói családok, iskolába járó gyerekek!

A

z idei tanév kezdetétől egy kedves sárga tengeralattjáró helyett, – tengerünk nem lévén – civil kezdeményezés indíttatására iskolabusz magánjárat indul minden munkanapon, reggelenként településünk központjából, s érkezik vissza falunkba délután jól alkalmazható menetrenddel. A már gimnáziumba járó gyerekek szülei hozták létre ezt a vállalkozást, s a lehetőséget szeretettel felajánlják Pilisszentlászló lakosainak.

A menetrendből láthatják, hogy a járat az Izbégi Általános Iskola előtt is megáll, valamint az időpont is jól igazodik a tanórák kezdési idejéhez. Útvonala megközelít más szentendrei iskolát is, gyakorlatilag a Volán buszjárat útvonalán közlekedik.

A buszon főként középiskolás korú fiatalok utaznak, így egy kedves, gyerekekre odafigyelő, zárt közösségben indulhatnak iskolába és érkezhetnek haza gyermekeik, ami bizonyára védettebb helyzet, mint az általános tömegközlekedésé. A vállalkozás megteremtői nem kívánnak konkurálni a Volán valóban hasznos járataival, ám mivel több család autóval tudja csak megoldani a falunkból gyermekeik szentendrei iskolába járását, számukra költség- és időkímélő lehetőséget nyújthat az iskolabusz. A kedves, sárga sulibuszon 43 ülőhely és 35 állóhely áll rendelkezésére a kis utasoknak.

A Pilisszentlászló- Szentendre-KáposztásmegyerSzentendre-Pilisszentlászló útvonalra az alábbi áron lehet megváltani az utazási jogosultságot.

R e n d e lk e z é sr e áll : Havibérlet: 12 500 Ft 10 alkalomra érvényes gyűjtőjegy: 7000 Ft

1 alkalomra érvényes napijegy: 800 Ft A jegyek és a bérletek reggeli oda, és délutáni vissza útra érvényesek!

Megállók Érkezik Indul

Petőfi tér 2., Pilisszentlászló 7:10 7:20 Szentendrei u. 29., Pilisszentlászló 7:22 7:23

Menyét u., Szentendre 7:28 7:29

Templom u. 1., Szentendre 7:35 7:36

Dunakanyar krt. 5., Szentendre 7:39 7:40

Római kőtár, Szentendre 7:42 7:43 G.M.R. Waldorf Gimnázium Budapest 8:03 15:45

Római kőtár, Szentendre 16:05 16:06

Dunakanyar krt. 5., Szentendre 16:08 16:10

Templom u. 1., Szentendre 16:15 16:16

Menyét u., Szentendre 16:23 16:24 Szentendrei u. 29., Pilisszentlászló 16:34 16:35

Petőfi tér 2., Pilisszentlászló 16:37 16:45

Aki bérletet, illetve jegyeket szeretne vásárolni, azt megteheti készpénzes fizetéssel, vagy banki utalással az alábbi bankszámla számra: 11600006-00000000-78208687 Ökomosó Kft. Kérjük, hogy az utalásnál a közleménybe írja be a bérlet tulajdonosának a nevét!

A buszon lehet venni napijegyet, és gyűjtőjegyet is a buszvezetőnél.

Nézzük, konkrétan miről is van szó: A busszal kapcsolatos ügyeket Kelemen Viktória szervezi és intézi, a +36 30 311 5476 telefonszáA Pilisszentlászló- Szentendre-Pilisszentlászló mon, illetve az alábbi levelezési címen fordulhatútvonalra az alábbi áron lehet megváltani az utanak hozzá kérdéseikkel az érdeklődők: busz@ zási jogosultságot. dorfbusz.hu R e n d e lk e z é sr e áll : A járat lapunk megjelenésekor már a napi gyakorlatban is megmutatta tehetségét, az érdeklődők, Havibérlet: 6250 Ft utazni vágyók bármikor bizalommal csatlakozhat 10 alkalomra érvényes gyűjtőjegy: 3500 Ft nak hozzá.

1 alkalomra érvényes napijegy: 400 Ft A kis sárga iskolabusz szeretettel várja utasait!

A jegyek és a bérletek reggeli oda, Kelemen Viktória és délutáni vissza útra érvényesek! szervező

14

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Vigasság a nyárban 2019. évi Falunap és Nemzetiségi nap

E

gy forró nyári kora délutánon vidám zeneszótól lett hangos Pilisszentlászló. Vendégek érkeztek a közeli szlovák ajkú településekről, dalra fakadt a meghívottak apraja-nagyja, színes népviseletek forgataga, lendületes tánc és muzsikaszó, s a jókedvű közönség népesítette be a központunkban lévő kis sportpálya zöld gyepét.

A programok sora 14 órakor indult Tóth Attila polgármesteri köszöntőjével, majd a Szlovák Önkormányzat elnöke, Franyó Rudolf tisztelte meg beszédével az egybegyűlteket. A néphagyományok ébrentartásának jegyében indult el a vidám délután.

A nyitány az aprók bemutatkozása volt. A szép új kékfestő fellépő ruhájukban büszkén lépdelő Vadvirág-óvodások műsorában gyönyörködhettek a nézők.

Pilisszentlászló kulturális életének kedves élenjárói, a Nefelejcs népdalkör dalaival tette emlékezetessé e napot. Asszonykáink ismét sikert arathattak.

A Kóspallagról érkezett Botos Katalin szavalatával folytatódott a műsor. A nóták vidámsága után a szavak erejétől vált változatossá az ünnep.

Pilisszántó Pávaköre hasonlóan a mi Nefelejcs kórusunkhoz, híven őrzi elődeink néphagyományát, ahogy ehhez hasonlatosan a határon túlról, Sturovóból érkezett Vybornyici a Pilisszka Rogyinka együttes.

Csővár fellépői lakodalmas mulatsággal készültek, Pilisszentlélekről a helybéli Népdalkör, Pilisszántóról pedig még egy fellépő csoport, a Nyugdíjas Énekkar is megérkezett és színesítette dalaival programunkat.

Piliscsabáról a Gesztenyevirág Néptáncegyüttes két vezetőjének néptáncbemutatóját csodálhattuk meg, és Pilisszentkeresztről is nagy örömmel fogadtuk az ottani Pávakör bemutatóját.

Szentendréről a Komako Együttes érkezett remek műsorral, majd ismét nagyszerű néptánc kö-

Köszöntő és a kicsi Vadvirágok vetkezett a piliscsabai Gesztenyevirág Néptáncegyüttes párosától.

A fellépő vendégek sorát a hazai csapat zárta szeretetteljes dalolásával, a mi Nefelejcs népdalkörünk énekével. Hálásak vagyunk a lelkes csoportoknak, akik elfogadták meghívásunkat és előadásaikkal emelték rendezvényünk fényét!

Ennyi kitűnő műsorszámra már csak a jóízű estebéd tehette fel a koronát. Hogy a bőséges étel után azonban a kellő mértékű fogyókúra is megtörténhessen, arról a „Se veled, se nélküled” nevű tánczenekar mulatós bulijával gondoskodott. A táncos vigalomból a Montana zenekar sem maradhatott ki, ők is alaposan megizzasztották a kedves publikumot. Nem hiába gyakorolták ezt a mesterséget többször is a nyár folyamán.

Népes pilisszentlászlói érdeklődő, a sok fellépő csoport, valamint a velük érkező vendégek mulattak ünnepünkön. Nemzetiségi napunk meghívottjaiként ellátogattak hozzánk Csobánka és Mogyorósbánya szlovák lakosai is. A nézősereg soraiban találkozhattunk Paulik Antallal, az Országgyűlés Szlovák Nemzetiségi szószólójával, Glückné Papucsek Mártával, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének tagjával, Demjén Mártával, a Pilisi Szlovákok Egyesületének elnökével is, akik megtisztelték jelenlétükkel Pilisszentlászló ünnepnapját.

A rendezvényt ismét sok szorgos-dolgos kéz munkája segítette létrejöttében, akiknek ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni.

Reméljük, mindenki jól mulatott, aki megtisztelte rendezvényünket, s jövőre ismét találkozunk!

D.A.A.

15

16

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Épül, szépül Pilisszentlászló Nem panaszkodhatunk, volt a nyárnak bőkezű termése is. A falu egyes részei új köntösben büszkélkedhetnek.

Néhány terv valóra válhatott ismét, mert voltak, akik összefogásukkal segítették megteremtését.

Hősök emlékműve

Egészségház

Ahogy hallottam, főként első világháborús emlékműként emlegették lakosaink, de a második világháborúban hősi halált halt egykori pilisszentlászlói katonáknak is emléket állít a műtárgy.

Restaurálásra került a neveket megörökítő tábla, a szép aranybetűk Sztaszkiv Milán munkájának köszönhetően díszítik az emlékművet.

A türelem meghozta várva várt eredményét, a megfelelő anyagi források megszerzésével várhatóan szeptemberben elindulhat a megújuló Egészségház átépítése. A munkálatok alatt is zavartalanul igénybe vehető minden eddigi egészségügyi szolgáltatás, melynek az ideiglenes helyszíne a régi községháza épülete. A rendelő, a védőnői szolgálat és a patika az épületegyüttes belső udvarából akadálymentesítve közelíthető meg. Az első ajtó mögött a gyógyszertár és a védőnő, a második ajtón át, a volt hivatal és polgármesteri szoba helyén a váróterem és a rendelő kapott helyett az építési munkák idejére. Dr. Bartha Zsolt elmondta, a rendelés zökkenőmentesen folytatódik az eddigi nyitvatartási idő szerint, minden feltétel adott ahhoz, hogy lakosaink a megfelelő ellátásban részesüljenek. Egy modern épületben, mely a régi helyén készül el, véleményem szerint esélyünk van rá, hogy még gyorsabban gyógyuljunk. De legalábbis szebb és élhetőbb körülmények között.

Lakosaink régi vágya volt, hogy az objektum az iskola udvara helyett a főtér szerves egységébe tagozódjon. Erre a célra sikeres pályázat útján anyagi forrás is rendelkezésre állt. Ehhez kapcsolódott a szaktudás és segítőkészség megjelenése.

Az emlékmű közvetlen környezetének átalakításában az építési, kőműves munkálatokat Franyó Rudolf vállalkozása végezte el mesteri kivitelezésben, a nagy nyári forróságban is kitartó munkában.

A vízelvezetést és aszfaltozást Kosznovszki Antalnak köszönhetjük.

A kiváló eredményt megteremtő csapattól többet is kaptunk, mint remélhettük a megrendelt munkálatokon felül. Munkájukat ezúton is köszönjük!

A postára menet Sok kellemetlenséget okozott a tönkrement gyalogos járda postaépületünk előtt. Babakocsival, egyéb eszközzel szinte megközelíthetetlenné vált, idős lakosainknak sem volt egyszerű az épületbe történő bejutás. Ezen a nyáron dolgos kezek segítségével elkészült a járdarész felújítása, javítása. Az önkormányzat az anyagköltségeket állta, s hathatós segítséget kapott lakosságunk Kosznovszki Antaltól, aki közösségi munkáját ajánlotta fel e munkálat céljából. A már megépült, megszépült gyalogos út használói köszönik segítségét!

Minden részt vevő segítő munkáját tisztelettel köszönjük!

D.A.A.

Az égetésről újra Kedves pilisszentlászlóiak!

Közeleg az ősz és ismét egyre gyűlik a zöld hulladék. A 2018. június 1-jétől érvényes szabályzat életbelépése és a zöld hulladék más településekhez képest rendkívül kedvező elszállítási feltételeinek megteremtése óta valóban egyre kevesebb füst száll az égre. Azonban még mindig nem vagyunk egészen tisztában a szabályzat tartalmával. Megelőzendő az újabb szabálysértéssel járó eseményeket, az egymás ellen felbukkanó rossz érzéseket, szeretnénk ismét felhívni lakosságunk figyelmét az égetési rendeletre.

Heti egy hétfői nap A 2018-as rendelet megújította, átformálta, és kiegészítette a már addig is meglévő szabályzatot Pilisszentlászló Község Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2011. (IX. 15.) számú rendelete az avar- és kerti hulladék égetéséről. A heti két égetési nap helyett heti egyre csökkentette, ám a rendelet addig is érvényes szabályait nem módosította, például az alábbiakat sem.

Idézem a rendelet 5. §-át: Ha a hétfő munkaszüneti nap, nem égethetünk „A lakosság és a levegő tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék égetése a település egész területén, egész évben kizárólag heti egy napon, hétfőn 9–21 óra között megengedett. Munkaszüneti és ünnepnapokon tilos az égetés.”

Ennek értelmében továbbra is érvényben van az a szabály, hogy a lakosság érdekében ezeken a szabadnapokon nem lehet égetni, még akkor sem, ha ez hétfői napra esnék. Jogos a kérés a lakosok részéről tehát, hogy mondjuk húsvét és pünkösd hétfőjét, de az egyéb hétfőre eső szabadnapokat is például egy kellemes és füstmentes kerti sütögetéssel tölthessék.

Reggel 9-től este 21 óráig és nem tovább Ismételten szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy a két időponton kívül, reggel 9 óra előtt, és este 21 óra után nincs lehetőség a heti egyszeri égetésre sem. Így sem ártalmatlan emberre, környezetre a

17

felszálló füst, legalább egymás és gyermekeink pihenését ne tegyük lehetetlenné általa.

Egy kis faluban, ahol kizárólag kertes házak vannak, az sem lenne lehetetlen, hogy legalább néhány napig, hétig szárítsuk a frissen metszett ágat, lenyírt füvet, kitépett gyomot. Kertünk egy kis szeglete is megfelel erre a célra, és máris lényegesen kevesebb káros anyagot bocsát ki az égetés. Erről a témáról két éve lakossági fórum keretében sok tényt megtudhattunk Gyergyay Csabától. Aki nem hiszi, járjon utána, hiszen adatok, mérések, információk tömkelege olvasható erről akár a világhálón is. Ha már a szomszédra nem feltétlenül vagyunk tekintettel, de legalább önmagunk egészségére próbáljunk vigyázni ennyivel!

Amit igen és amit nem Helyi rendeletünk 2. §-a szerint: „E rendelet alkalmazásában avarnak minősül a fák, cserjék lehullott lombja, kerti hulladéknak pedig minden hasznosításra alkalmatlan növényi maradvány (fű, gyom, gally, levél, nyesedék, gyökérmaradvány, elszáradt növény, gyümölcs).”

Ezen kívül tilos minden egyéb. A műanyag szemét égetése pedig az egész országban tiltott, ezt nem a helyi rendeletnek kell szabályoznia. Észszerű belátással a szelektív hulladék szervezett és rendszeres elszállítása mellett értelmetlenné is válik ez a nagyfokú környezetszennyezés.

Komposztálni nem bonyolult, ám hasznos!

A helyi rendelet több ponton is felhívja figyelmünket a környezetünk védelmére, a komposztálási lehetőség hasznára. Ám annak, akinek ez nem megoldható, havonkénti alkalommal a zöldhulladék a szelektív szeméttel együtt, külön fizetség nélkül jó helyre kerül. Csak megjegyzésként szeretném hozzátenni, hogy például Szentendrén, a Bükkös part mellett lakók, akik utcafrontjukként a patakpart zöld területét is rendezni kötelesek, évente két szemétszállítási napon vehetik igénybe a szolgáltatást, rendeletük értelmében pedig tilos a tűzgyújtás. Így azt vélem, egy kevéske belátással, néhány észszerűen meghozott gondolattal egymás mellett békében élő lakosokká válhatunk, akik az embert és annak természeti környezetét tiszteletben tudják tartani. Sokat léptünk már előre ezen az úton, ám mindig van, amin képesek vagyunk egy kicsit is javítani.

D.A.A.

18

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s

Zöldfül – egy komoly kezdeményezés a Földért Gyurkovich Krisztina ötletével Pilisszentlászló közismert lakosa, Gyurkovich Krisztina már több kiváló kezdeményezéssel élt településünk életének jobbítására. Újabb elgondolását örömmel közöljük lapunkban.

ADJUNK ESÉLYT A JÖVŐNEK GYÜMÖLCSFÁK ÜLTETÉSÉVEL! Kedves Falubeliek!

Régóta gondolkodom már azon, hogy milyen akciókkal lehetne az itt élők figyelmét felhívni az önellátás fontosságára, a környezetünk védelmét is szem előtt tartva.

A határban és a kertekben is nagyon kevesen foglalkoznak zöldség-gyümölcs termesztésével, pedig a falu védett völgye és földje sok terményt adhatna a helyi családoknak. A globális melegedés miatt pedig mindennaposak a híradások arról, hogy milliószám ültetik a fákat világszerte, a légkör szennyezettségének és a klímaváltozás megállítása érdekében. A minket körülvevő erdők miatt

mi szerencsés helyzetben vagyunk, de gyümölcsfák nagy mennyiségben való ültetésével nem csak a levegő minőségéért tehetünk. Kertenként két-három gyümölcsfa ültetése is fontos lépés lehet afelé, hogy családunk vegyszermentes ételeket fogyas�szon. Mielőbb érdemes megtenni ezt a lépést. Önmagunkért és a Földünkért egyaránt.

Ebből a megfontolásból szeretnék meghirdetni a faluban egy közösségi beszerző akciót, mely során remélhetőleg több száz gyümölcsfát szállítanak majd ide nekünk. Aki egyetért a kezdeményezéssel és szeretne gyümölcsfát ültetni, az hazai tájfajtákat vehessen és így a permetezést is elhagyhatja, hiszen ezek a fajták életképesebbek. Felvettem a kapcsolatot a Barna és Fiai Faiskolával, akik Kecskeméten dolgoznak és velük egyeztetve készül el egy lista azokról a gyümölcsfajtákról amelyeket itt a faluban érdemes ültetni. Ezt a listát Pilisszentlászló Facebook-csoportjában és az Önkormányzat hirdetőtábláján is ki fogom tenni szeptemberben. Aki szeretne a közös beszerzésen vásárolni a következő honlapon nézheti meg az aktuális kínálatot:

www.csodakertesz.hu illetve

www.barnaesfiai.hu Szeretettel várom a jelentkezőket az alábbi elérhetőségemen: gyurkovich.krisztina@freemail.hu Gyurkovich Krisztina

Értünk figyelnek ránk!

Csendes, békés helyen élünk, ahol nyugodt bizalommal lehetünk biztonságunk iránt. Mint minden településen, nekünk is megvannak a számunkra kijelölt szabályok, rendeletek, törvények, melyek célja, hogy óvja az embert és környezetét.

Az elmúlt hetekben elindult egy folyamat, mely nagy előrelépés Pilisszentlászló lakossága számára. A megbízhatóan működő polgárőrségünk mellett a rendőrség közreműködésével újabb szolgálat vigyázza mostantól lakosaink békés életét.

Létrejött a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság – rövidített néven SZERI –, megalakulásával egyúttal működőképessé vált. Feladata a közterület fenntartószolgálat.

Szentendre és Pilisszentlászló önkormányzatai közötti életbe lépő szerződés értelmében havi egyszer kétórás, a rendőrséggel közös járőrszolgálatot fognak ellátni településünkön.

Kiemelt hangsúlya van a megbeszélések alapján annak, hogy elsődlegesen preventív módon fognak fellépni a szabálysértési ügyekben, és főként a tűzgyújtási rendelet betartatására szentelik figyelmüket. Természetesen más szabályok, törvények betartatására is ügyel a szolgálat, hiszen ez teljes körű feladatuk.

A későbbiekben tovább kíván fejlődni a rendészet, 0–24 óráig tartó telefonos ügyfélszolgálat kialakítása a következő lépés.

A tisztelt lakosok figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy együttes erővel törekedjünk az országos és helyi szabályzatok, rendeletek betartására saját magunk és közösségünk érdekében egyaránt!

Közösen érhetjük el, hogy szép falunk még élhetőbb hely legyen!

Sinka Attila lakosunk felhívása a patakmeder megtisztítására Kedves pilisszentlászlói lakosok!

Lehet, hogy már többen hallottatok róla, de aki még esetleg nem: Pilisszentlászló Önkormányzata sikeresen pályázott a Kossuth utcával párhuzamos patakmeder megtisztítására!

Az amúgy kiemelt védettségi besorolással bíró patakmeder rendkívül szennyezett állapotban van. Építési hulladék és autóbontásból származó szeméthegyek, konkrétan egy szakaszon a teljes partfal autókarosszériákból és sittből áll. Ám legyen e felhívás inkább „kedvcsináló”, mint elkeserítő hatású, hisz végre itt állunk a megoldás kapujában!

Az önkormányzat megnyerte az elszállítás költségeit fedező pályázati forrást (hálásan köszönjük!), így a MI feladatunk már csak a szemét kitermelése. A szemetet, 40 tonna mennyiségben a Szentendrei Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. elszállítja a Kossuth utcára lerakásra kerülő konténerekkel, sőt Tóth Attila polgármester a személyes bejárásnál felmérve a munka nagyságát, egy munkagépet is szervezett az autóroncsokból álló partfal bontására.

A MI feladatunk a gép által megközelíthetetlen patakmeder kézi megtisztítása.

Még konkrétabban: 2019. szeptember 14–15. (szombat, vasárnap) során, napi 8-10 lelkes önkéntesre van szükség!

Ha többen vagyunk még jobb! A mederben 5-6 embernél többen nem férünk el biztonságosan. A hulladékot viszont fel kell adni (csatárláncban) és fent valamelyest szelektálni a konténerekbe. Végezhetjük váltásban is a kitermelést, kihordást, szelektálást. A pályázat sikeres teljesítéséhez, illetve a patakmeder megtisztításához nélkülözhetetlen a kézi munkaerő a gép mellett!

Fontos: ez a munka most nem gyerekeknek való! Kérem senki ne hozzon gyereket, mert nagydarab vasak, kövek vannak, és még ki tudja, mi minden kerül elő.

Az öltözetet is ez alapján kell megválasztani (vastag kesztyű, bakancs stb.), de ezekről a vállalkozó szellemű környezetbarátokkal személyesen vagy telefonon beszélünk.

Egyelőre a legfontosabb, hogy a kellő létszám kialakuljon. Természetesen, ha kérdés van, akkor addig is szívesen válaszolok!

Egy ilyen óriási lehetőséggel élnünk kell tudni, és végre tehetünk valami kézzelfoghatót a tisztább környezetünkért!

Köszönettel várja jelentkezéseiket: Sinka Attila: 06/ 30/ 432-4390

Szelektívhulladék-szállítási napok A Szentendrei V. Sz. Rt. az előzetesen megjelent zöldhulladék-elszállítási napokkal megegyezően hirdette meg a szelektív hulladék begyűjtését.

Ezek a dátumok lapunk megjelenése után a további hónapokra 2019-ben: szeptember 30.; október 28.; november 25.

Köszönjük, hogy segíti környezetünk megóvását!

Polgármesteri Hivatal, 2009 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1.; telefon: (26) 785-261; nyitvatartás: hétfő: 8 00–12 00; kedd: 13 00–17 00; szerda: 8 00–12 00; csütörtök: zárva; péntek: 8 00–12 00; polgármesteri fogadóórák: minden hónap utolsó keddjén előre egyeztetett időpontban 13 00–16 00-ig.

Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal, Szentendre, Városház tér 3.; telefon: (26) 300-407; ügyfél­f ogadási idő: hétfő: 13 00–17 00; szerda: 8 00–12 00, 13 00–16 00; péntek: 8 00–12 00. dr. Bartha Zsolt, telefon: (26) 338-505; rendelési idő: hétfő: 10 00–12 30; kedd: 13 00–16 00; szerda: 8 00–1100; péntek: 8 00–1100.

Orvosi ügyelet, Szentendre, Bükkös-part 27.; telefon: (26) 312 650; rendelési idő: folyamatos, sürgős esetben bármikor igénybe vehető, hét végén illetve ünnepnapokon is a nap 24 órájában.

Pilisszentlászló Gyógyszertár, telefon: (26) 338-109; nyitvatartás: hétfő: 10 00–13 00; kedd: 13 30–16 30; szerda: 8 00–1100; péntek: 8 00–13 00.

Vasvári Patika, telefon: (26) 312-825; nyitvatartás: hétfő–péntek: 8 00–19 00; szombat: 8 00–14 00.

Rendelőintézet, Szentendre, Kano­n ok u. 1.; telefon: (26) 501-444; nyitvatartás: hétfő–péntek: 7 00–19 00.

Mentők, telefon: 104; (26) 310-424; (26) 319-941.

Tűzoltóság, telefon: 105; (Katasztrófavédelem), (26) 500-017; (26) 500-018; (26) 500-019.

Rendőrség, telefon: 107; (26) 502-400.

Pilisszentlászlói posta, telefon: (26) 538-007, nyitvatartás: hétfő: 8 00–17 00; kedd: 8 00–14 00; szerda–péntek: 8 00–12 00; 12 30–15 30; ebédszünet: 12 00–12 30.

Csimota Ringató Waldorf Óvoda, telefon: (26) 338-145.

Kékvölgy Waldorf Iskola, telefon: (26) 338-125.

Vadvirág Napközi Otthonos Óvoda, telefon: (26) 538-018.

19

Plébánia, telefon: (26) 369-984, mobil: (20) 977-7979; katolikus szent­mise: kedd 08 00, péntek 17 00, szombat 16 30, vasárnap 8 30; református istentisztelet: kis­k ápolna, minden hó utolsó vasárnapján 1130; félfogadási idő: kedd – mise után, péntek – mise előtt Kisrigó étterem, telefon: (26) 338-188.

Pilis Hotel, telefon: (26) 338-709.

Szentendrei Járási Hivatal Kormányablak, 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 8.; telefon: (26) 501-929, (26) 501-930; ügyfélfogadási idő: hétfő: 7 00–17 00; kedd: 8 00–18 00; szerda: 800–20 00; csütörtök: 8 00–18 00; péntek: 8 00–16 00.

Szentendre Járási Hivatal –Gyámügyi Osztály, Szentendre, Dózsa György u. 8.; telefon: (26) 501-903; ügyfél­f ogadási idő: hétfő: 13 00–16 00; szerda: 8 00–16 30; péntek: 8 00–12 00.

Szentendrei Járási Hivatal – Földhivatal, Szentendre, Dunakanyar körút 1.; telefon: (26) 312-413, (26) 311-091, (26) 301-743, (26) 312-331; nyitvatartás: hétfő: 13 00–16 00; szerda: 8 00–12 00, 13 00–16 00; péntek: 8 00–12 00.

Falugazdász Szentendre, telefon: (30) 203-1550; ügyfél­f ogadási idő: szombat: 9 00–13 00.

Gyepmester, telefon: (20) 931-6948.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Szentendre, Szentlászlói út 89.; telefon: (26) 312-605; ügyfél­f ogadási idő: hétfő–péntek: 9 00–17 00.

Gondozási Központ, Szentendre, Sztaravodai út 2.; telefon: (26) 311-964, (20) 595-8902.

Városi Szolgáltató Rt., Szentendre, Szabadkai u. 9.; telefon: (26) 501-020.

Szemétszállítás, telefon: (26) 501-026.

Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., Szentendre, Kalászi u. 2.; hibabeje­l entés: (26) 310-796, (26) 501-650.

Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht., Szentendre, Ipar u. 6.; telefon: (26) 319-545, (26) 319-546.

Volánbusz Szentendre, telefon: (26) 311-996.

ELMŰ, telefon: (40) 383-838; hibabejelentés: (40) 383-940.

Pilisi Parkerdő Zrt. (Szentendrei Erdészet), Szentendre, Ulcisia köz 3.; telefon: (26) 311-903.

20

Pi l i s s z e n t l á s z ló / 2 019. j ú l i u s - a u g u s z t u s