Körkép 2018 május-június

2018. MÁ JUS –JÚNIUS

PILIS SZENTL ÁSZLÓI

MA A NAP IS RÁD MOSOLYOG...

15

6

ALKOTÓTÁBOR PILISSZENTLÁSZLÓN BÚCSÚZIK AZ ÓVÓ NÉNI...

21

EGY Ü T T ÉLÜNK , EGY ÜT T VAGY UNK , VA L A MIÉRT MIND IT T L A K UNK!

„Ha a Nyár a világon elhever, s aranyló délután Egy álom végre kibontakozik a fák alvó sudarán; Ha völgyet-hegyet, zöld vadont hűssel Nyugat szele tölt – Ide gyere! Hozzám visszagyere!

S mondd: Itt legszebb a Föld!”

(J. R. R. Tolkien)

Kedves Olvasó!

Itt a nyár. A május meghozza a tél nehézségei alól a feloldozást. Június aratja, amit az ősz elültetett.

Júliust elődeink úgy nevezték: Áldás hava. Áldás az is, ha néhány ember nyitott szívvel egymásra tekint, együtt munkálkodik valamin, fest és énekel, táncol és játszik, alkot és teremt. Áldás az is, ha valami épül, szépül, változásában új erőket hoz magával. Áldás, ha gyermek jön világra, gyermekáldás, így mondjuk, s áldott állapot az, mely megágyaz néki. Áldás, ha valaki hosszú, tartalmas életet tudhat maga mögött, és áldott az út, melyre ifjan lép.

Aki gyermekként jól imádkozott, csak az tud öregkorában áldást adni – tanítja a bölcs. Áldott a ház, melyre fecske építi fészkét, ajándék az erdő, mely a nyár hevében is esténként hűs levegőjével frissít. Áldott a pillanat, ha a nap terhétől fáradtan megpihen az ember dolga végeztével. Falunkban a május, június főként a művészetek terén hozott bőséges termést. Gyermekek, felnőttek körében egyaránt, oly bőségesen, hogy mindet felsorolni is képtelenség.

Mennyi minden, mi áldó kezet emel homlokunkra! Áldás: jót kívánni valakinek.

Legyen bár hangtalan, mégis a legtisztább szó. Csendjében születik a Békesség.

Tartalom 1 Kedves Olvasó!

2 Kalendárium – Szent Iván hava, Szent Jakab hava 3 Isten éltesse Szvorák Katit!

4 Helytörténet Franyó Rudolf tollából 6 Ma a Nap is rád mosolyog...

8 Gólyahír 9 Tovább, tovább…

10 Egymásra hangolva 13 Kopogtató – A növekedés és a visszahúzódás erői 15 Alkotótábor Pilisszentlászlón 17 Nemzetiségi nap Pilisszentlászlón 19 A szív labirintusa 20 Operabarátok

Szép nyarat kívánok Önöknek!

Dobó Anita Anna

21 Búcsúzik az óvó néni...

22 Zöldfül

Ingyenes kiadvány

23 Nyitott kapu – Tiszta falu, tiszta erdő

Minden jog fenntartva!

24 Épül-szépül Pilisszentlászló

A kiadvány bármely részének másolása vagy újraközlése tilos az önkormányzat előzetes írásbeli engedélye nélkül!

Fotó: Kóczán Gábor, Dobó Csaba, Schmidt Attila

25 Elkészült a Településképi Arculati Kézikönyv/ Gondolkodjunk közösen házunk tájáról és tájunk házáról!

Elérhetőség: 2009 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1.

27 Rendőrségi hírek

Szerkesztette: Dobó Anna A szöveget gondozta: Macskássy Zsuzsa A cikkek szerzői: Dobó Anita Anna, Franyó Rudolf, Koncz János

E-mail-cím: korkep@pilisszentlaszlo.hu Tervezés és nyomdai előkészítés: Orodán Mária Nyomdai kivitelezés: Pethő Nyomdaipari Szolgáltató Kft.

28 Mese mindenkinek 29 Közérdekű elérhetőségek

2

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Kalendárium – Szent Iván hava, Szent Jakab hava Ami az Ikrek havában szárát növeszti, az termő-

re fordul, kalászát, gyümölcsét érleli a Rák jegyében. Dús asztal lesz a határ, az égiek megterítenek a földieknek.

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja, minden kalász méhében ilyenkor már élet simul.

Molnár V. József így írja: „E napon, jóval napkelte előtt hálaadás zengett minden templomunkban. Mise után az egész ország népe énekelve indult a határba. A nagycsaládokat ezen a hajnalon a »nagyasszony«, a család asszony-öregje vezette, s ő vágott három marok búzát a sarlójával (...) e kicsi kezdő kéve neve számos vidékünkön Jézus volt.

Sok helyütt az aratás végén kötötték a »Jézus-kévét«. A búza sárarany színe, kalászsugara, szeme sikérje a Napot idézte meg. »Mit látol a fényös Napon? Ott látom a fényös Jézust.« – imádkozták a régiek.”

Régebbi hazámban, Szegeden a ferences kolostor mellett állítottak szobrot, szép emléket ősi hagyományunkról, hogy minden búzamag Krisztus arcát ábrázolja.

Június 24. Szent Iván, Keresztelő Szent János napja. (Az Iván elnevezés a hajdani bizánci befolyásra utal.)

János hat hónappal előzte meg születésével a Megváltót. „Neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell” (János 3,30) János napja után rövidülni kezdenek a nappalok, Jézus születésével pedig hosszabbodnak. János-nap a nyári napforduló ősi ünnepe. Tűzzel, tűzgyújtással, sok helyen tűzugrással emlékeznek meg róla napjainkban is. Pilisszentlászlói iskolánk hagyományos tanévzáró ünnepe ez a nap.

Június 27. László napja Szent László királyunk ünnepe. Falunk névadójának búcsúnapja nálunk. Ő a magyar lovagkor példaképe, népünk „tátus” királya, mondáink hőse, a legnépszerűbb

magyar szent. László szorgalmazta Gellért és Imre mellett István szentté avatását is.

Legendáinak se szeri, se száma. Néprajzkutatónk tollából néhány Szent László-történet: „Besenyőket űző seregével egy pusztába jut, ahol éhínség támad. László imádságára szarvasok és bivalyok egész csordája jelenik meg a táborban.

Másik legendájában a tatárok az őket üldöző magyarok elé aranypénzeket szórtak, László imájára ezek kővé változtak: kőpénzek, »szentlászlópénze«.

Lova patája nyomán forrásvíz fakadt. Szomjazó sere­gének sziklából vizet fakaszt. Tordán, Torda­ túron, Ájban, Szádelőn a Lászlót üldöző pogányok előtt hasadék támadt. Ez utóbbi hasadék az ellenség elől Attila kincsét, kardját rejtette el, s táltos királyunknak mutatta meg magát ismét.”

Pilisszentlászló nemzetiségi napja hagyományosan Szent László ünnepe környékére esik.

Júliusban a Nap túl a csúcson, az esztendő körének delelőjén, már lefelé lépeget „miképpen az ember, különösen a férfinép, amikor túl van élete derekán – tombolni kezd. Fénye királyi korona ereje, fehér-arany tüze már-már a pusztulást hozza az általa teremtett, nevelt, növelt éltre.” (M. V. J.) Illés próféta, Jakab apostol, Szent Kristóf napjait adja még a nyár dereka, Szent Anna asszony, Mária anyjának ünnepét, mielőtt a Mária-ünnepek elkezdődnének az augusztussal, amivel az Oroszlán zodiákus havába lépünk. „Az emberi élet dereka az Oroszlán-adta tulajdonsággal volt rokon: az ember ekkor méltóvá vált a nemét, nemzetségét jelölő kalapjára, »megkoronáztatott«, s az asszony a mindenség jeleivel öltöztetett főkötőre, hogy »királyi« embere mellett nagyasszony lehessen.”

Szép nyaralásokon, nyugalmas pihenésben, kiteljesedésben, a napról napra érő termés ízeiben, legyen részünk királyi pillanatokban!

Isten éltesse Szvorák Katit!

Ami késik, ne múljék! Örömteli kötelességünket szeretnénk pótolni: „Most 60 éves. Nem ünnepelteti magát, hiszen népdalénekesként a paraszti felmenőktől az alázatot, a juhász ősöktől pedig a természet adta szabadság megélését örökölte” – olvasni róla honlapján.

Születésnapja alkalmából is ő ajándékoz meg bennünket Szvorák 60 című gyűjteményének dalaival, melyen 36 önálló lemezének válogatott énekeivel örvendezteti meg a népdalt szeretők táborát.

Temérdek díjat, elismerést magáénak tudható, kiváló népdalénekesünk, falunk jeles személye, Szvorák Kati nemrég ünnepelte minden módon kerek születése napját. Pilisszentlászló minden lakosa nevében csatlakozni szeretnénk az ünneplőkhöz, s bár nyomtatott módon énekelni nem tudunk – főként úgy, mint ő –, köszöntse Szvorák Katit ez a szép, régi magyar népdal:

Sok születésnapokat vígan megélhess, Napjaidat számlálni ne légyen terhes, Az ég harmatja szívedet újítsa, Áldások árja házad elborítsa.

Te néked minden öröm holtig adassék, S amellett semmi bánat ne barátkozzék, Légyen éltednek virága mind kinyílt, Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.

FIGYELEM! TÛZIFA! TÁJÉKOZTATJUK FALUNK LAKOSSÁGÁT, HOGY A SZENTENDREI ERDÉSZETI KÖZPONTBAN TÛZIFAVÁSÁRLÁS JEGYEZHETÔ (TÉLI, KORA TAVASZI VÁGÁS) A KÉSZLET EREJÉIG. FIZETÉS A SZÁLLÍTÁS ELÔTT, MELY NÉHÁNY HÉTEN BELÜL VÁRHATÓ.

TEKINTETTEL ARRA, HOGY AZ ELMÚLT IDÔSZAKBAN TÛZIFAHIÁNY ALAKULT KI, JAVASOLJUK AZ AZONNALI JELENTKEZÉST AZ ERDÉSZET KÖZPONTJÁBAN. A RENDKÍVÜLI LEHETÔSÉGET A PILISI PARKERDÔ A PILISSZENTLÁSZLÓI LAKOSOKNAK BIZTOSÍTJA. Rudolf János és Hicsák János önkormányzati képviselôk

3

4

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Helytörténet Franyó Rudolf tollából Sejthettem, jó helyen kopogtatok, amikor az aratás időszakáról keresgélek a régmúlt történeteiben Franyó Rudolfnál. Kisvártatva érkezett az írás, amit nagy örömmel osztok meg kedves Olvasóinkkal lapunk hasábjain. A nem is oly régi múltban bizony fáradságos munkával került az asztalra a kenyér, nehéz volt az út, míg az „életből”, a jó búzából áldást mondhatott az ember ételére.

Szántástól az aratásig Az 1800-as évek második felében a vasfejű fage­ren­ de­lyes eke kezdte kiszorítani a faekét az ország nagy részén, így a Pilisben is. Ez lényegesen gyorsította és könnyítette a szántás különben is nehéz munkáját.

A szántáshoz készülődő ember kora hajnalban talpon volt; etetni, itatni kellett a jószágot, befogni, készíteni a szekeret és a szerszámokat. Mire megvilágosodott már vágta az eke a földet. Nem volt mindegy; homokba, fekete földbe vagy löszös agyagos talajba mélyed az eke vasa. Pilisszentlászlón sajnos nehezebb volt a szántás, mint az Alföldön vagy a Szentendrei-sziget falvaiban. A szántás és a vetés szorosan összetartoztak. A búzavetés régiesebb módja szerint a magot a tarlóra szórták, majd alászántottak. Utóbb a jóval termelékenyebb „felülvetésre” tértek át. A felszántott földet fogas boronával elsimították, és arra vetették a búzát.

A gazda búzával teli tarisznyaszerű zsákot kötött a nyakába, egyik kezével alulról könnyített a nyakán lévő terhén, a másikkal széles mozdulatokkal szórta a szemet, közben vigyázott lépéseinek ütemére, hogy a szántó minden darabjára egyenletesen hulljon a mag. A vetés után elboronálták, vagy az apró magot betakaró gyékényvesszőből fonott tövisboronát végighúzták a vetésen. Aratásig alig volt vele gond, más munkák voltak a gazdaságban. Ezután már csak szemlélődni járt ki a búzaföldre a gazda, megnézni, mit ígér a termés.

Elérkezett a nyár, az országos szokás szerint a pilisi falvakban is Péter-Pál napja táján kezdődött

az aratás. Környékünkön az 1700-as évek elejétől, történő betelepüléstől kezdve kaszával arattak, és kévékbe kötötték a gabonát elődeink. Ellentétben a nagy búzatermő alföldi vidékeken használatos módszerrel, ahol a lekaszált gabonát szénafűhöz hasonlóan kezelték. Rendre vágták, azaz úgy kaszálták le, ahogy sorban lefeküdt a tarlóra. Nem kötötték kévékbe, hanem villával boglyákba gyűjtötték. Az Alföldön még az 1900-as évek elején is így takarították be a termést. A Pilisben lévő falvakban viszont, ahol nehezebb dologgal járt a föld megművelése, és mivel leginkább az erdőirtás kemény munkája által jutottak termőföldhöz nagyobb becsben tartották annak termését.

Ezektől a szempontoktól vezérelve a búzát rávágták, azaz lekaszálva rádöntötték az előtte még álló sorokra. Onnan általában az asszonyok legénykék szedték sarlóval marokba, majd kötötték kévékbe, és végül keresztekbe rakták.

A keresztekbe rakás úgy történt, hogy a kévéket négy oldalról maggal a kereszt belseje felé rakták, négyszer négy darab kévét és a közepére, védvén az esőtől egy kévét termésével lefelé állítottak. Ezt a kévét talán az egyházi adóra gondolván „plébánosnak” (farár) nevezték.

Természetesen előfordult főleg kisebb területeken vagy háborús időkben, mikor kevés volt a férfi munkaerő falvainkban, hogy kaszás férfi híján as�szonyok lányok, fiúk sarlóval aratták le a gabonát.

Sajnos azonban falvainkban, így Pilisszentlászlón sem jutott mindenkinek olyan nagyságú földterület, hogy azon egy család meg tudta volna termelni a mindennapi kenyérhez és a megélhetéshez szüksé-

ges gabonát. Ennek biztosítása végett elmentek részes aratónak a nagyobb, jobb földterülettel rendelkező községekbe lakó nagygazdák sokholdas tábláira. Ezeken a helyeken, de főleg az uradalmakban másként szervezték a munkát.

Egy-egy aratóbanda vagy több család összefogva vágta a búzát. Nemhiába tartották az egyik legnehezebb munkának az aratást. A kenyérgabona betakarítása, a jövő évi élelem biztosítása a múltban sem, ma sem tűrt halasztást. Az aratók bizony csak néhány órát alhattak. Még alig pirkadt, mikor már talpon voltak, hogy a nap első sugara a gabonatáblán érje őket, s a leszálló harmatban meglágyult búzaszárból kötözéshez való kötelet fonjanak. Azután megkezdődött és napestig tartott az aratás. Csak reggel, délidőben és estefelé álltak meg rövidebb ideig pihenni és étkezni. Az ebédet az asszony vagy gyermek vitte az aratókhoz „kantáros fazékban (obedár). A déli falatozást, a leveskanalazást rövid pihenés, esetleg mély alvás is követte árnyékos helyen. Különben csak a cserépkorsóból, demizsonból húzott hűs kortyok és a kasza kikalapálása, megfenése jelentett néhány perc megállást, felemelkedést a szüntelen hajladozásból. A perzselő hőség, a megfeszített munkatempó különösen próbára tette a férfiakat, asszonyokat, lányokat, legényeket, ha a körülmények úgy kívánták éjszakába nyúlóan is dolgoztak. Sokszor a késő esti órákra jutott a kévék keresztekbe rakása, és az elhullott kalászok összegereblyézése. Előfordult, hogy messze volt a tanya, a falu vagy város, ilyenkor másnapra több erőt gyűjteni haza sem mentek. Ott aludtak a búzatáblán. A részes aratás két-három hétig is eltartott. Az aratóknak ebben az időben kellett búzarészként megkeresniük az éves kenyérgabonát.

Pilisszentlászlóról utoljára 1965-ben voltunk részes aratók Tahitótfalu határában. A 30-35 fős csoportban édesapámmal, nővéremmel és bátyámmal én is részt vettem alig 16 éves koromban. Fiatal korom ellenére ez már a negyedik aratásban való részvételem volt, és ezzel nem voltam egyedül!

Idekívánkozik Bartók Béla élete utolsó amerikai éveiből származó gyönyörű elmélkedése a kenyér sütéséről, fájdalmasan szép emlékezete elvesztett hazájáról. „Maguk tehát így sütnek kenyeret? Hideg porcelántálban, hideg fémkanállal, a délután kellős közepén. Nem csuda, ha a maguk kotyvalékjai semmihez sem hasonlítanak, ami megérdemli a kenyér

5

nevét. (...) Elsősorban is hajnalban kell sütni, hajnalban, amikor az éjszakáról maradt sötétség összevegyül a kelő nap fényével, s olyan konyhában, amely nem hideg a porcelán és zománcos edényektől, mint a kórház. Igen, a konyha fél sötétjében és félvilágosában, az állott meleg úszkáló illatában, s mély, hosszú fateknőben, fateknőben, nem porcelánban, fában, mert annak az anyaga rokonabb a testünkével. A teknőnek mélynek kell lennie, s elég hosszúnak ahhoz, hogy elférjen egyik végében a felhalmozott liszt, a másikban pedig az erjedő, kelő, mozgó, eleven kovász sötét tava, mely telve van élesztőcsírákkal, s amelybe mindig tesznek egy morzsányit a legutóbbi kenyér tésztájából, hogy a kenyérsütés sok évszázados lánca meg ne szakadjon, aztán dagasztják, míg duzzadó, lágyan lélegző tésztaheggyé nő, de nem fémszerszámmal, hanem as�szonykézzel, amelynek életadó melege beleáramlik a mi mindennapi kenyerünkbe.”

2018. évi zöldhulladékelszállítási naptár Ebben az évben a házhoz menô szelektív hulladékelszállítási napokkal megegyezô idôpontban kerül sor a kerti zöldhulladék elszállítására.

Négyhetente, mindig hétfôi napokon érkezik az elszállító.

Kérjük, jegyezze be naptárába az alábbi dátumokat: augusztus 6., szeptember 3., október 1., október 29., november 26.

Közremûködését elôre is köszönjük egy tisztább, élhetôbb község nevében!

6

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Ma a Nap is rád mosolyog...

A gyermekek napja Jó dolog nálunk gyermeknek lenni. Biztonságot adó falunkban bátran lehet biciklizni, boltba, iskolába elsétálni, bölcsőként veszi körül környezetünk az itt felcseperedőket.

De a legjobb dolog gyereknek lenni május vége felé lehet.

Az idén május 26-án a gyerekeket várta Pilis-

szentlászló. Még az esőnek is elakadt a szava, és kellemes napsütés fogadott bennünket a kispályán. Reggel óta állították a sátrakat, rotyogtatták

a katlanokat a segítőkész felnőttek, ágaskodott az ugrálóvár, előbukkant az élőcsocsó-pálya, népi fajátékok hevertek a fűben, hogy várják falunk apraját-nagyját.

Vidám sportvetélkedőben mérték össze erejüket a bátrak, érdemeiket Bebiák Hedvig óvodavezető méltatta.

A mesesátorban több alkalommal bábjátékokat, Az égig érő paszuly kötény-színházát, A békakirály mese gyapjúbábos feldolgozását, Őri Melinda előadásában pedig papírszínházat láthattak a gyerekek. Vámos Eszter a negyedik osztály meséjéből gitárkísérettel dalt tanított a szőnyegen ös�szegyűlteknek.

A Ládafia bábszínház tréfás figurái, jóízű humora elkápráztatott kicsit és nagyot egyaránt.

Néder Róbert bátran vállalkozó szereplőket is talált társául gyermekeink köréből.

Kézműves asztaloknál várta Pap Anikó nemezelni, Szakács Márton bőrdíszműveskedni az érdeklődőket, a Családsegítő sátrában is lehetett bütykölgetni. Arc- és csillámfestők dolgoztak serényen a szűnni nem akaró sorokban álló gyerekek örömére.

A véletlen úgy hozta, hogy a hangos zeneszó elmaradt, ám így a gyerekek nevetése töltötte meg a teret, s a bőséges programok közben is fáradhatatlanul jöttek-mentek egyik színhelyről a másikra csemetéink. A legkisebbek is találtak kitűnő szórakozást, a nagyobbak pedig késő estig tartották mozgásban az élőcsocsó-pályát.

A nap folyamán egy másik helyszínen, a sportpályán lovas bemutatón vehettek részt a gyerekek Hicsák János szervezésében. Egész délelőttöt tölt-

7

hettek a lovak szerelmesei kedvenceikkel, meg lehetett etetni őket, körbejárni hátukon, megcsodálni a már haladó lovasok ügyességét.

Ha jól hallottam, ízletes paprikás krumpli készült ebédre Kovács Péter és Dobó Csaba szakácskodásával és sok segítő kéz munkájával.

Végezetül Gregus Anikó megtáncoltatta a nagy csapatot, jókedvűen ugráltak fiúk, lányok a zenére.

A gyerekek mosolya köszönte meg a nap szervezőinek, élén Petkó Ildikóval, a dolgos kezeknek, akik a helyszínt felépítették, a foglalkozások vezetőinek, az étellel-itallal szolgálóknak szorgos munkáját.

Várunk benneteket jövőre is a pilisszentlászlói gyereknapra!

8

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Gólyahír „Gyermeket a világra hozni igen nagy elhatározás, az ember úgy dönt, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve.”

(Elizabeth Stone)

Májusban ismét jó hírekkel érkezett a gólya a pilisszentlászlói kémények tetejére!

Köszönettel fogadjuk kedves családjuk újságunkhoz érkezett leveleit, a tündérbabák képeivel.

Számomra különleges öröm, hogy egykori óvodásom, Szonja kicsi unokahúgáról is hírt adhatok rovatunkban.

Május 2-án hajnalban, 1 óra után 13 perccel megérkezett hozzánk Házi Léna Rozália, 2870 grammal és 51 centiméterrel, huncut arcocskájával, a család nagy örömére!

Az újdonsült szülők: Köves Rebeka és Házi András.

Nemsokára ismét egy kicsi lányka mosolygott Pilisszentlászlóra. Győri Hanna 2018. május 17-én 10 óra 40-kor született. 50 cm-rel és 2800 grammal, egészségben, boldogságban. Otthon nővérkéje, Dorottya és apukája Győri Tibor várta, édesanyja, Szalma Szandra örömére.

Győri Hanna

Házi Léna Rozália Kedves Léna és Hanna! Isten hozott Benneteket minálunk! Családjaitok mellett mi is köszöntjük érkezéseteket, legyen nálunk szép és boldog életetek!

Olvasóinkat pedig továbbra is kérem, az érkező gólyák örömhíreit osszák meg velünk lapunkban.

Szeretettel várom a pilisiparbeszed@gmail.com levelezési címen.

D. A. A.

Tovább, tovább…

Szeretni valakit a legszebb és a legnehezebb em-

beri feladat. Önzetlen odaadással gondoskodni, a másik valódi igényére való szüntelen figyelemben megtartani őt, és végül szeretetben elengedni.

Szülőként ez a dolgunk. Egyik nap még óvó karjainknak ajándékozott csöppségek, aztán máris nagyosodnak, felnőnek, egyik lépés a másik után saját útjaikon.

Még éppen csak beköltöztek ereszeink alá a fecskék, mikor már kisebb-nagyobb fiókáink az óvoda, iskola fészkéből kirepülni készülődtek.

Vadvirágék minden királyleánya és királyfia vidám mesével, dallal, tánccal köszöntötte a „nagyokat”, akik már az iskolába indulnak a szeptemberi napsugárral.

A nyolcadik osztály fiataljai egész napot adtak a búcsúzásnak, egy óriás család, a teljes iskola közössége engedte útjára őket nyolc hosszú esztendő végeztével.

Búcsúzásuk megható és mégis vidám hangulatáról mesélnek képeink.

9

10

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Egymásra hangolva A „Jövő zenéje” pályázat megvalósításának története

Májusban, kevéssel Pünkösd előtt falunk min-

den intézménye, művészeti csoportja összefogott egymással, hogy közösséget építsen. A projekt folyamata több szálon futott, a három nevelési intézmény és a helybéli művészeti csoportok együttműködésével.

Az indulásnál a részt vevő partnerek közösségi beszélgetéseken alakították ki a projekt cselekvési tervét. Ezek között javarészt csoportos műalkotások létrehozását mint közösségfejlesztő módszert tűztük ki feladatul. Ezek a részcélok korosztályoknak megfelelően, képzőművészeti, zenei, dramatikus és néptáncművészeti területeken indultak el.

A folyamatban fontos szerepe volt annak, hogy minden információt eljuttassunk a helyi lakosoknak, közösségeknek, ahonnan nagy számú résztvevő segítette a projekt megvalósulását. A csoportos levelezési listák és a helyi kiadvány segítették az információáramlást. A felhívásokra folyamatosan csatlakoztak a résztvevők. A szemé-

lyes beszélgetések, egyeztetések szintén motiváló erőként hatottak.

Az elért célcsoportok gyakorlatilag minden korosztályt érintettek az óvodás korúaktól az iskola alsó és középtagozatos diákjain keresztül a fiatal és idős felnőttekig. Az intézmények és a helyi vezetők, a falu polgármestere, az önkormányzat dolgozói is nyitottsággal, segítőkészséggel vettek részt a folyamatban.

A projektben kiemelt szerepe a második osztály dramatikus játékának és az ötödikesek közös művészi munkájának volt. A projekt egészében az iskola számos pedagógusa, diákja és szülői köre vállalt szerepet a kórusalakításban, a nemezelésben és a néptánctanításban is.

Az ötödik osztály diákjai a Háry János című dalmű alapján készítettek közös festményt, melyet a záróünnepen a Szlovák Házban állítottunk ki.

A második osztály Kormos István Muzsikás kismalac című verses meséjét Kodály gyermek­

dalaival, furulyás hangszerkísérettel színesítette.

A színdarabot a csoport Pilisszentlászló két óvodájának is bemutatta.

A Vadvirág Napköziotthonos Óvoda gyermekei foglalkoztak a Kittyrákotty mese című dallal, melyet Kodály Székelyfonó című művében használt fel. A dal alapján készült rajzaikat ajándékul vitték a második osztálynak.

A Kékvölgy Zenei Műhely, mely a Kékvölgy Waldorf Iskola „zeneiskolája”, a szervezési feladatokban vállalt jelentős szerepet. Az iskola tanári kara, szülői köre és diákjai közül sokan vettek részt a kórusalakításban is, melynek alapjául a műhely sokéves zeneoktatási hagyománya szolgál.

A Nefelejcs népdalkör Pilisszentlászló szlovák ajkú lakosainak sok évtizedes múltra visszatekintő csoportja. Fiatal és idősebb asszonyokból szerveződött hagyományőrző, erős közösség, ők a falu programjainak lelkes mozgatórugói. Hozzájuk csatlakozott a templomi kórus néhány oszlopos tagja. A projektben a kórusalakításban volt szerepük, örömmel csatlakoztak az iskolában szervezett alkalmi vegyes karhoz. A záróünnep egyik helyszínét örömmel biztosították.

A helyi könyvtárban fél éve működő kézimunkakör tagjai művészeti munkában, nemezelt kép elkészítésében vettek részt. Az elkészült alkotást, melyet Kodály Felszállott a páva... kezdetű kórus-

11

műve ihletett, ajándékul a Nefelejcs népdalkörnek adták át a záróünnepen.

A nemezkép elkészítéséhez az alapanyagot a Csimotaringató Waldorf Óvoda adományozta, valamint a kézimunkacsoportban is többen vesznek részt az óvoda szülői köréből. A nemezelés­ technika az intézmény egyik óvónőjének hozzáértő segítségével vált valóra.

A Kékvölgy Iskola felnőtt néptánccsoportja a záróünnepre készült népdal- és moldvai néptánc tanulással. A projekt folyamata során a település intézményei és művészeti közösségei több szálon is együttműködtek. Minden részt vevő csoport részéről nyitottság és lelkesedés jellemezte a munkát. Na-

12

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

gyon fontos lépést tett a folyamat elindításában a helyi Waldorf iskola, vezetése, tanári kollégiuma részéről megfogalmazódott az az irányelv, hogy tenni kell a faluközösséggel való kapcsolatuk javítása érdekében. A záróünnep emelkedett hangulata, az együtt létrehozott produkciók a közösség fejlődésének komoly eredményét mutatták meg.

Több mint kilencven gyermeket és negyven feletti létszámú felnőttet sikerült a folyamatba bevonni.

Többen nyújtottak önzetlen segítséget a folyamat működtetésében, önkormányzati dolgozók, magánszemélyek, pl. meghívók, plakát készítésében.

A résztvevők és érdeklődők jelenlétükkel fejezték ki abbeli igényüket, hogy a település régi és új lakosai, életének szereplői nyitottsággal forduljanak egymás felé. Örömmel tölt el, hogy ez a pályázati lehetőség teret adott annak a folyamatnak, ami a helyi közösségeket egymás felé mozdíthatja. Ebből a szempontból a projekt egy fontos kiinduló lépés volt. A folyamathoz való csatlakozásban nagy nyitottságot találtam minden érintett részéről. Ez a tapasztalat bizakodással tölt el abban, hogy lehetősége és jelentősége van településünkön a közösségépítésnek.

A közösséghez tartozás érzése, az egymás iránti nyitottság csak akkor valósul meg, ha ebben a folyamatban további lépéseket teszünk. Lehetséges irányokat találhatunk pl. helyi a közösségek szoká-

sainak megismerésében, nemzetiségeink néphagyományainak újraélesztésében. Ezek a területek is kiváló felületet adhatnak az összefogásra.

A pályázó szervezetek képviselői június 12-én vettek részt Lakiteleken egy kétnapos záró­kon­fe­ ren­cián. Pilisszentlászlót volt szerencsém képviselni ezen az eseményen. Sok izgalmas, fantáziadús projekttel volt alkalmam megismerkedni, rengeteg ötlet merült fel. 136 kis közösség hozott létre az országban kreatív alkotást Kodály Zoltán életművével kapcsolatban, volt bőséggel mit tapasztalni. Pilisszentlászló abban volt egyedi az országban, hogy itt az egész falut megmozgató terv megvalósítása történt meg. A konferencia minden résztvevője húzott magának egy Kodály-idézetet egy kosárból. Amit én húztam, ezt olvashattam rajta: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is. Nem sokat ér, ha magukban dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondhatjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ.”

Lám, nincsenek véletlenek.

A záróünnep felemelő pillanataiban, a közös táncban és dalolásban az az érzés erősödött bennem, hogy ez a történet igazi pünkösdi mozdulat volt! Köszönet érte mindenkinek!

13

Kopogtató – A növekedés és a visszahúzódás erôi Jákó Balázs pilisszentlászlói zenész és festőművész életképei

– Örömmel vettem, hogy valaki kopogtat a Kopogtatóban. Jákó Balázs keresett meg, hogy szívesen mesélne életéről. Balázs bácsi egykor többek közt a Benkó Dixieland Band nagybőgőse, s emellett kiváló festőművész is.

Nézegetem egyik kiállításának festményeit, mely az interneten megtalálható. Melankóliába hajló képein a múlt emlékezetét érzem.

Az organikus építést idéző, kiszáradt, elhagyatott környezetben megmutatkozó, egykor dús növényzet megcsontosodásának érzetét keltő képeken egy finom rezgésű, de magányában szomorú embert képzelek el magamban. Ám a Vadrózsa utca tetején, gyönyörű panorámával körülölelt, vidám kis házban egy jókedvű, nehézségein humorral túllépő, szellemi ereje teljességében élő, kedves idős úrral találkozom. Okos kutyája, Arka, igazi arkangyalként vigyázza gazdáját, szeretetet ontva és várva édesíti meg napjait. Mi hárman a szép napsütésben, madárdalban leülünk és Jákó Balázs mesél.

– Pilisszentlászlóra 35 éve, 1984-ben települtem, a házamra is rávéstem a dátumot. Azóta is itt élek.

Balázs a nyolcvanadik évéhez közelít, s mint ahogyan szinte senkit nem kímélnek a betegségek, ő maga is fizikai nehézségeiről beszél: – Több mint tíz éve, hogy betegség teszi nehézzé az életemet. Igyekszem elfogadni, másként látni ezt a dolgot, de nem olyan könnyű. Van egy könyvem, A vonzás törvénye, ókor előtti bölcsességek gyűjteménye. Eszerint gondolat teremt, és én értem is ezt.

Kőkorszaki törvény, hogy a betegnek a család hátat fordít és örüljön az illető, ha el nem teszik láb alól. Ezt sajnos megtapasztaltam. De a hitem megtart engem. A Szűzanyácskához imádkozom, és érzem is jelenlétét.

S még ezzel is összeegyeztethetőnek tartom a keleti filozófia gondolatait. Egy kedves barátomtól, Hannától kaptam az első könyvemet a buddhizmusról, ami iránt azóta szívesen érdeklődöm. A betegség kapcsán én magam is egyet értek a keleti filozófia eszméjével, hogy annak okai nem rajtunk kívül vannak, hanem önmagunkban keresendők.

Tehát nekem azzal kell törődnöm, hogy ami ezeket a negatív érzelmeket előhozta, azokat az okokat kell megszüntetnem, hiszen arra képes is vagyok.

– Honnan fakadt az érdeklődése Pilisszentlászló, hegyek, erdők vonzalma felé?

– Fiatal koromban erdész akartam lenni. Én azonban a Podmaniczky utcában laktam, a távolban a pilisi hegyeket lehetett látni, de a közvetlen környezetem a Nyugati pályaudvar volt. Részben származásom miatt nem lett belőle semmi. Rákosi pajtás idejében osztályidegen volt a családom. Édesapa jogász volt, emellett megjegyezném, hogy csodálatosan festett. A családunkban felmenőim közül, dédapám magyar királyi ezredes volt Gyulán. Nagyapám, apám apja szintén katonatiszt volt az első világháborúban. Ez bőven elég volt ahhoz, hogy a továbbtanulásunkat megnehezítsék. Húgom kitűnő tanuló volt, mégsem lett egyszerű az útja az egyetemig.

Hogy így volt valóban, gyerekként kíváncsiságomban megtapasztalhattam. Nagyapónak a háza padlására keveredtem egyszer gyerekkoromban, ott díszkardokat találtam, az volt a családi legendárium róla, hogy a hat kardból kettő a 49-es sza-

14

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

badságharcban is szerepelt. Félelmetes és gyönyörű darabok voltak. Így aztán próbálkoztam az erdészeti technikummal, de ennek az előfeltételeit nem tudtam teljesíteni. Gyakorlat kellett volna hozzá, de ezt Budapesten nem tudtam megvalósítani.

Nem voltam még húszéves, amikor mamuskám meghalt. Hatalmas fájdalom volt ez nekem. Édesapám későbbi társa is csak nehezítette életemet. A szüleim példás kapcsolatban éltek. Emléküket a kertemben két, általam faragott kopjafa őrzi.

– Végül az erdő helyett a zenei világ dzsungelébe került.

– A Benkó Dixieland az utolsó állomás volt, előtte öt-hat kiváló zenekarban játszottam.

Jazztanszakon végeztem ötvenvalahány éve, fiatal mesterem, Berkes Balázs, aki jelenleg nyolcvanévesen még mindig aktív. Csodálatos tanár volt, áldom a sorsom, hogy akkor hozzá kerültem.

– Nagybőgővel kezdte a zenei pályafutását?

– Nem. Először a hegedű volt a hangszerem. A jazzről még nem is hallottam sokáig, de a családomban, rokonaim közt nagyon sokan hangszeres zenészek voltak. Így ez nálunk hagyomány volt.

Nyolc évig hegedülni tanultam. Naponta négy órákat gyakoroltam.

Volt egy barátom, Fábián Edének hívták, vele és egy dobossal trióban játszottunk. Ede barátomnak volt egy Suprafon lemezjátszója, hatalmas hangszóróval, amin remekül jött a basszus. Föltett egy lemezt, Oscar Peterson triója játszott. Ott rögtön eldöntöttem, hogy egy életem, egy halálom, de én megtanulok nagybőgőzni. Az lett a módszerem, hogy a Mambó magnóról lassú sebességgel játszottam le, és hangról hangra leszedtem amit játszik Ray Brown a bőgőn. Így gyakoroltam, azt sem tudtam, mi az az ujjrend, meg, hogy jobb kézzel mit kell csinálni. De egyszer csak azt vettem észre, hogy tudok már Oscar Petersonnal muzsikálni.

– Honnan jött a festészet?

– Ahogyan említettem, édesapám is festett, nem is akárhogy! Volt egy képe a Szűz Máriáról,

aminek túl azon, hogy gyönyörű és hatalmas eszmei mondanivalót takar, sokat köszönhettünk a második világháború után. Akkor ugyanis két orosz katonát szállásoltak el nálunk, ők, akik hitüket nem adták fel, megemelték sapkájukat a kép előtt, s imádságba fogtak. Családunkkal példásan bántak. Aztán magam is festegetni kezdtem, autodidakta módon.

A jazz ága-bogán keresztül ismerkedtem meg Gyémánt László festőművésszel. Egy koncertünkhöz kapcsolódó közös utazás során elmeséltem, hogy festek, ő pedig megnézte a képeimet, és meghívott a zebegényi festőtáborba.

Nekem volt akkor kenum. Úgy mentünk Zebegénybe, hogy a festőállványt, az összes felszerelést és még a nagybőgőt is beletettük a kenuba.

Két napig tartott, mire föleveztünk Zebegényig. És volt ott szaxofonos, dobos, délutánonként muzsikáltunk. Így kezdődött. Gyémánt László megtanított engem festő módon gondolkodni. Egykét olyan trükköt is mutatott, amit ugyan édesapám is tudott, de utólag rájöttem egy-két szakmai fogásra. Később a XVI. századi flamand festőiskola stílusában eladásra kellett készíteni képeket egy cégnek. Elég sokáig ment ez a dolog, sok mindent meg kellett tanulnom ott is a mesterségről. A rendszerváltás után ez a cég megszűnt.

Utolsó kiállításom anyagát barátaim filmezték és tették közzé az interneten. Szándékosan nincs címe a képeimnek, hogy ha valaki arról valamit gondol, azt ne tereljem el saját fantáziájától.

– Van a falunkban egy évről évre ismétlődő rendezvény, a Pilisi Ősz. Megtisztelne-e bennünket Jákó Balázs egy kiállítással?

– Lehet róla szó, nem nálam ugyan, de megvannak a képek.

– A zene és festészet útjai végül is idevezették Pilisszentlászlóra.

– Homor Jenő, pap-réti erdésszel ismerkedtem meg sok évvel azelőtt, hogy ideköltöztem volna.

Később éppen egy válás után voltam, akkor járkáltam itt újra a faluban. Jenő barátom segített benne, hogy telket találjak, nagyon megtetszett ez a kert, és meg is tudtam venni. A későbbiekben pedig ezt a házat a szigeten találtam, megvettem, ott

szétszedték, itt újra fölépítettem. A kilátás gyönyörű. Egy idős nagybátyám segített megépíteni a házikót. Minden eleme épen megérkezett szerencsére, nem volt nehéz dolgunk. Amikor készen lettünk, meghoztam a bútorokat, mindenki elment, becsuktam az ajtót és csak itt megálltam. És akkor az jutott eszembe, hogy Uram Teremtőm,

15

életemben nem voltam még ilyen közel hozzád, mint most. És ez azóta is így van.

Továbbra is várom kedves Olvasóink történeteit, mellyel szívesen bekopogtatnának rovatunkba a pilisiparbeszed@gmail.com levelezési címen!

D. A. A.

Alkotótábor Pilisszentlászlón Ahogy írja magáról: értelmi szerzője, szervezője és segítője, Koncz János, Pilisszentlászló aktív lakosa 25 éve alapította a Honvéd Kulturális Egyesületet sok-sok művészeti ágban.

Mióta a világ világ, s még két nap, a képzőművész tábor mindig Szentendrén, Leányfalun került megrendezésre. Ám János gondolt egyet, s mindent elkövetett, hogy a festőművészeket ne csak a meleg víz, hanem a hűvös erdő is bűvöletébe ejtse. Az idén ez nagy örömére sikerült és nem is bánta meg senki, hogy eljött Pilisszentlászlóra. Adjon a kitűnő hangulatú hét Koncz Jánosnak is örömöt, életerőt, hogy még sokáig öregbíthesse falunk jó hírét!

Olvassák szeretettel összefoglalóját!

A Honvéd Kulturális Egyesület képzőművészeti

tagozata 2018. június 11–16. között alkotótábort rendezett falunkban azzal a nem titkolt céllal, hogy a Budapestről és az ország távolabbi vidékeiről érkezett festőművészek fedezzék fel településünk szépségeit, örökítsék meg képeiken a pilisi táj csodálatos világát.

B. Tóth Edit festőművész vezette táborba a budapestieken kívül Kecskemétről, Szegedről is érkeztek vendégek. Korábban egyikőjük sem járt Pilisszentlászlón.

A Pilis Hotel vezetői minden feltételt biztosítottak a nyugodt alkotómunkához.

A tábor első napján látogatást tettünk Franyó Rudolfnál, aki mesélt a település múltjáról, bemutatta eddig megjelent könyveit. Párjával, Margitkával, jó házigazdaként itallal, süteménnyel kedveskedett látogatóinak, példát adva a szentlászlóiak vendégszeretetéről.

Meglátogatta az alkotótábort a Nefelejcs népdalkör vezetője, Elsikné Margitka, aki szép sza-

vakkal szólt festőművészi pályafutásáról, a hagyományőrző kórus életéről.

Az első nap estéje Sáfár Pál, falunk ismert festőművészének látogatásával zárult. Palit és művészi pályafutását nem kell bemutatnom. Közöttünk él, képeivel több kiállításon mutatkozott be a falu

Az alkotótábor résztvevői Losonci Lilla festőművésszel

16

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

B. Tóth Edit táborvezető, Rédei Istvánné és az alkotók lakosságának. A táborozók közül sokan ismerték, és figyelmesen hallgatták tanácsait, útmutatásait.

A hét többi napja szorgalmas munkával telt. A művészek sokat tanultak B. Tóth Edit táborvezetőtől és egymástól is.

A pénteki napon vendégünk volt Losonci Lilla szentendrei festőművész. Életkorát meghazudtoló fiatalos lendülettel mesélt művészi pályájáról, férjével, dr. Losonci Miklós művészettörténész, egyetemi tanárral való kapcsolatáról.

Lilla munkásságát jól ismerik hazánkban és határainkon túl is. Számtalan önálló kiállítása volt

Vendégségben Franyó Rudolfnál

az ország különböző városaiban. Egyik ismert műve, hét négyzetméteres táblafestmény, mely a Pest megye címet viseli, a megyeháza dísztermét ékesíti.

Kiállításmegnyitóin olyan neves előadóművészek működtek közre, mint Rost Andrea, Pitty Katalin, Bessenyei Ferenc. Mi, szentlászlóiak, egyik gyermekét, dr. Losonci Miklóst a Kürtösben megjelent írásaiból ismerhetjük.

Jelesen vizsgáztunk vendégszeretetből!

Sokan dolgoztak azért, hogy a résztvevők maradandó emlékeket vigyenek magukkal. Elviszik jó hírünket az ország más vidékeire is.

Köszönet mindezért Franyó Rudolfnak, és párjának, Margitkának, Gidófalvy Évának, Sáfár Pálnak, Elsikné Margitkának, a községháza dolgozóinak, Petkó Ildikónak, és bizonyára nem teljes a felsorolás. Újabb barátokat szereztünk Pilisszentlászlónak.

Településünk a lakosság lélekszámához viszonyítva jelentős kulturális hagyománnyal rendelkezik. Ismert előadóművészek, írók, újságírók, képző- és iparművészek, zenei kiválóságok lakóhelye a mi falunk. Mi talán fel sem mérjük, hogy milyen gazdagok vagyunk!

Köszönet mindenkinek, akik hozzájárultak az alkotótábor munkájához!

Koncz János nyugalmazott ezredes

A Nefelejcs népdalkör vezetője mint festőművész

17

Nemzetiségi nap Pilisszentlászlón „Csak múltjával teljes a család és a nemzet.”

Június 30-án egész napos ünnepségre érkeztek

falunkba Pilisszentkereszt, Párkány, azaz Sturovó, Budakalász, Kóspallag, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisszántó, Csobánka, Pomáz különböző nemzetiségeinek meghívott vendégei.

A június végi napot nagy készülődés előzte meg házunk táján. Juhász Edit és Petkó Ildikó önkormányzati dolgozóink munkája nagy segítséget adott a szervezőknek. A Nefelejcs népdalkör as�szonykái Dombainé Jutka vezetésével a programok összeállításán túl, sütötték finomságaikat, takarították főterünket, megannyi önkéntes segítő rendezte be a kispálya szép környezetében a teret a vendégek méltó fogadtatására. Köszönet illeti ös�szefogásukat, munkájukat!

Reggeltől egyre-másra érkeztek a járművek a főtérre, s hamarosan szebbnél-szebb, gazdagon díszített népviseletbe öltözött csoport vonult a Petőfi utca felé. A polgárőrségünk segítségével mindez zökkenőmentesen zajlott.

A helyszínre érkezők között sok régi ismerős ölelte meg egymást, a nap folyamán új barátságok szövődtek. A néphagyományok kincseinek őrzése mellett a közösségek találkozásai, egymáshoz kap-

csolódása fontos értéke egy-egy ilyen rendez­ vénynek.

Az eseményt Franyó Rudolf a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat vezetője nyitotta meg, s köszönthettük vendégeink között Zelmann Ferencet, a Szlovák Regionális Központ igazgatóját, Fhul Imrét, az Országos Szlovák Önkormányzat gazdasági vezetőjét, Demjén Tamásnét, a Pilisi Szlovák Egyesület vezetőjét is.

Ezután több csoportban a Petőfi utcán sétálhattunk föl a nótázó és településünket megcsodáló vendégsereggel műemlék templomunkig. A templomban több nemzetiség nyelvén megszólalt a kö-

18

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

zös imádság, ének, ami máris emelkedett hangulatot adott az egész napos ünnepnek.

A Béke utcán sétáltunk vissza a főtérig, az alapítók emlékkövéig. Innen a szlovák házba kanyarodtunk, ahol Elsik Vilmosné Margitka legújabb festményeiben gyönyörködhettek a látogatók, valamint Franyó Rudolf helytörténeti munkásságának könyveit lapozták érdeklődéssel.

A helyszínen már ízletes ebéd várt bennünket, Dombai Balázs és Vrhovina Szabolcs jeleskedett szakácstudományával, a birkapörkölthöz Rudolf János képviselőnk ajándéka volt az alapanyag. A vendégek dicsérő szavai és a rendezvény szervezői köszönik a segítségüket!

A Vadvirág óvoda kicsinyei magyar és szlovák nyelven körjátékkal, néptánccal indították el a műsorszámok sorát. Pilisszentkereszt Pilisszká Rodinka csoportja, a sturovói Ozenbuch, a Piliscsévi Asszonykórus a szlovák néphagyomány dalait, zenéjét hozta el nekünk. Budakalászról német nyelven a Lustige Schwaben kórus énekelt, majd a hazai csapat, a Nefelejcs Asszonykórus követke-

zett citeraszóval kísért szlovák nótáival. Két szavalat is színesítette a műsort, Kóspallagról saját, szívhez szóló versével érkezett Botos Katalin és vargáné Klein Hermina. Fiatal táncosok is gazdagították a programot. Piliscsabáról a Gesztenyevirág néptánccsoportot a közönség alig akarta elengedni, akik jól megdöngették a színpad deszkáit.

A pilisszántói Stugyenka énekkar népviseletbe öltözött apró lánykája együtt énekelt a felnőttekkel nagy örömünkre. Reménykedhetünk, hogy lesz ki tovább viszi hagyományainkat, kultúránkat. Felcsendült a pilisi szlovákok himnusza is mind szlovák, mind magyar nyelven, minden meghívottunk és a nézősereg közös énekével. A Pomázról érkezett Hátradőlős Búzavirág dalkör dobokkal szólaltatta meg dalait, ők zárták a vendégek színes és értékes műsorát. Petkó Ildikó töretlen jókedvvel vezette a műsorszámokat, nemzetiségi önkormányzatunk minden vendégünknek ajándékkal köszönte meg részvételét e rangos eseményen.

Nefelejcs asszonyaink még tartogattak nem felejthető meglepetést az estére. Falunk zenekara, a Montana együttes lépett a színpadra, kisvártatva azonban rendhagyó módon, népviseletbe öltözött népdalkórusunk is megjelent közöttük. Közösen adtak elő ismert slágereket, az egyre hűvösebb estében felmelegítve a jó hangulatot. Látogatóink lassan elbúcsúztak, mindenki elégedettségét fejezte ki a vendéglátóknak. Hogy ez így történhessen, a sok segítő kéznek köszönhető, pogácsáktól a helyszín berendezéséig, az egész napos kiszolgálással, az öltöző biztosításával adta e szép nap nélkülözhetetlen hátterét.

Gyökereink értékein túl jelenünkre, szép falunkra, jeles vendéglátásunkra is büszkék lehetünk, reméljük, a jövőben is.

19

A szív labirintusa Gulyás Judit textilművész alkotása a Szentendrei járás képviseletében

Az idén is megrendezésre került a Pest Megyei

Kormányhivatal által szervezett „Bemutatkoznak járásaink tehetséges képzőművészei” című kortárs képzőművészeti kiállítás. Ez alkalommal a Szentendrei és a Szobi járás kiválasztott művészeinek kiemelt alkotásait mutatták be. Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott járásunkból Gulyás Judit nívódíjas textilművész munkáját választotta a kiállításra. „A kiállításon Pilisszentlászlót képviseltem Szívlabirintus című textil faliképemmel. Ez azért is érdekes, mert ez a szívlabirintus olyan kicsit, mint

egy ujjlenyomat, de »nekem térkép e táj«, hiszen jövőre lesz 30 éve, hogy itt lakom. Ezért ez a vörös szívlenyomat nagyon személyes megnyilatkozásom.

Megtisztelő volt, hogy részt vehettem a kiállításon” – meséli az alkotó, ki a Magyar Iparművészeti Főiskolán kéziszövő-falikép szakon szerzett diplomát, majd mesterdiplomát. Számos sikeres egyéni és csoportos kiállításon vett részt Európa-szerte.

Judit csupa-mosoly személyét jól ismerik falunk lakosai is. Mindannyiunk nevében gratulálunk neki, s köszönjük, hogy öregbíti Pilisszentlászló jó hírét! Jószívvel.

20

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Operabarátok „Immáron ötödször szervezzük meg KOOpera című erdőszéli operatalálkozónkat Pilisszentlászlón, ahol az opera- és komolyzene kedvelők együtt ünnepelhetik e műfajokat az előadóművészekkel egy kellemes piknik keretében. A találkozó során előadások, részletek, beszélgetések hallhatók és láthatók, valamint testközelből ismerkedhetnek egymással a műfaj előadói és hódolói.” – hívogatta szeretettel a Korbuly család falunk lakosait június 30-án délutántól estig tartó színvonalas rendezvényükre.

Nagy megtiszteltetés tette még fényesebbé az estet, hiszen vendégük volt Budai Lívia világhírű opera-énekesnőnk, aki 40 év után tavaly költözött vissza Magyarországra. Kelemen Zoltán a jelen magyar operajátszásának egyik legnagyobb

baritonja szintén a rendezvény rangos vendége volt.

Thurzó Zoltán zongoraművész mellett a kiváló hangú énekesek, Ötvös Csilla, Farkas Tamás, Alberto Gonzales, Hegedűs István, Nzala Dorothy Fanni, Hisako, Bódi Zsófia, Benedekffy Katalin, BocskaiKovács Éva, Kelemen Zoltán, Kassai I­stván, Puja Andrea tették különlegessé a talál­kozót.

Wéber Anikó kvíz-játékkal, Kertész József szavalataival színesítette a művészetkedvelők estjének palettáját, melyen a Duna Televízió felvételt ké­ szített.

Köszönet illeti a családot Pilisszentlászló jó hírének öregbítéséért, az opera művészetének pártolásáért! Reméljük, jövőre újra találkozhatunk az operabarátokkal!

21

Búcsúzik az óvó néni...

A tanév végével elköszön Pilisszentlászlótól, a

Vadvirág óvodától Bebiák Hedvig, óvodavezető.

Kedves, vidám lénye hiányozni fog nekünk a faluban is, hiszen minden ünnepünkön számíthattunk segítségére. Az óvoda vezetését a továbbiakban Ferencsák Annamária folytatja.

2017 áprilisában érkezett Hédi a Vadvirág óvodába, akkori reményei szerint óvodapedagógusnak, azonban kiderült, a legnagyobb szükség éppen vezetői munkájára volt. Nagy erőkkel vetette bele magát emberpróbáló feladatába, papírkupacba, gyerekseregbe egyaránt. Közben vidámságával, együttérzésével munkatársai, szülői köre felé empátiával, segítőkészen fordult. A gyerekek is hamar elfogadták a mindig jókedvű óvó nénit.

Vezetése alatt a zöld óvoda mozgalomhoz is csatlakozott a Vadvirág, fontosnak tartotta a környezet szeretetére, védelmére irányuló nevelést.

Az óvodások ballagása napján szeretettel készített ajándékkal köszönték meg odaadó munkáját csoportjának gyermekei és szüleik, valamint Tóth Attila polgármester. A gyerekektől sportszerető óvónénijük egy serleget kapott, így „díjazták” lelkes munkáját.

Kedves Hédi!

Kívánjuk Neked, hogy új útjaidon is szeretet és kedvesség fogadjon, éppen úgy, ahogyan te magad is adod ezt új útitársaidnak, miként nekünk is!

Köszönjük, hogy velünk voltál!

22

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Zöldfül A legutóbbi nyilvános közgyűlésen önkormány-

zatunk vezetői a fent említett rendelkezés mellett döntöttek. Hivatkozva a településünkön meglévő szokások hagyományaira. Ellenkeznem szükséges.

Vannak ugyanis az embernek rossz szokásai is.

Bölcs dolog ezekkel felhagyni. Rossz berögződéseinket elengedni belátással lehet, így szeretném folytatni a meggyőzés felé való törekvést lapunk hasábjain.

– Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.

Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami egészségünkre káros.

Mit okoz a részecskeszennyezés? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecskeszennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16 200 ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecskeszennyezés.

Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyen állunk Európában.

Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma – olvasható a Tudnodkell blogoldalon.

Komposztálni mindenki tud, egy-két négyzetméter árnyékos hely, és igencsak kevés munka kell hozzá, hogy teljes értékű földet kapjunk egy év alatt. Ha pedig ez mégis gond, akkor a kihelyezett zöld hulladékot ingyenesen elszállítják minden hónapban.

Tisztelt Lakosság!

Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Pilisszentlászló Község Önkormányzat képviselô-testületének az avar- és kerti hulladék égetésérôl szóló önkormányzati rendelet értelmében 2018. június 1. napjától az avar és kerti hulladék égetése hetente egy napon, hétfônként 9 és 21 óra között megengedett.

Kérem a lakosság együttmûködését a fenti rendelkezés betartásában!

Tóth Attila polgármester

23

Nyitott kapu – Tiszta falu, tiszta erdô Összefogás környezetünkért

„Mindig a holnapban reménykedünk, a holnap viszont valószínűleg tőlünk remél egyet-mást.”

(Ernst R. Hauschka) Emlékeznek arra talán a kedves olvasók, hogy valaha volt egy-egy házon aprócska tábla, mely azt hirdette, az ott lakóknak tiszta az udvara, rendes a háza. Falunk mindannyiunk tágabb értelemben vett „háza”, erdőink szép „kertjeinket” adják. Ha ezzel a szemlélettel fordulunk környezetünk felé, az, hogy valami a „miénk”, azt is jelenti, hogy gondoskodnunk kell róla.

A tavaszi szemétszüret sikerességén felbuzdulva sok lakosunk kezdeményezte, hogy együttes erővel további munkálatokba fogjunk a környezetszennyezés ellen. Hatalmas illegális szemétlerakókat találtunk, melyektől szeretnénk megtisztítani falunkat és környékét. Főként a Kossuth Lajos utca végén, az erdő területén, illetve a lovas pálya melletti részen elkeserítő a helyzet. A Lepencei-patak medrében elakad a víz útja a temérdek beledobált szeméttől. Annak ellenére, hogy falunk segíti a szemét eltávolítását lomtalanítással, szelektív hulladékgyűjtéssel.

Közel harminc lelkes pilisszentlászlói szeretne ös�szefogni az illegális szemétlerakók felszámolásában.

A következő lépéseket kezdeményezte a csoport, Gát Balázs vezetésével: ‒‒ szeméttérkép elkészítése, hol vannak a legsürgetőbb feladatok településünk környékén; ‒‒ a szemétlerakók lefotózása, a lakosság tájékoztatása; ‒‒ kihelyezhető táblák készítése a szabálysértésről (az illegális szemétlerakás a jelenlegi jogszabályok szerint bűncselekménynek minősül); ‒‒ figyelemfelhívó plakátok készítése, kihelyezése, hogy az újabb szennyezést megelőzzük.

Ez utóbbi akár gyermekeink segítségével is elké-

szülhet, pedagógiai szándékkal a környezeti nevelés terén.

A csoport szándéka, hogy pályázati lehetőségeket, forrásokat keressen a szemétlerakók felszámolásához, rekultivációjához. Ehhez a feladathoz egyesület alapításán gondolkodnak a segítő szándékú résztvevők.

Csakis összefogással érhetjük el, hogy a felszámolt szemétlerakók helyén ne keletkezzenek újabbak.

Jelenleg egy levelezési listára jelentkeztek azok, akiknek szándéka a település környezetének megtisztítása. Amennyiben Ön is szeretne csatlakozni a csoporthoz, forduljon Zimay Krisztiánhoz a zimayster@gmail.com levelezési címen. Örömmel várjuk ötleteit, segítő szándékát!

Szintén a szemeteléssel kapcsolatban érkezett egy kedves lakosunktól az a kérés, hogy újságunk lapjain is hívjuk fel a figyelmet falunk tisztán tartásának fontosságára.

Hosszú ideje okoz problémát, hogy a főtéren kihelyezett szelektív üveggyűjtőbe és annak tetejére mindenféle szemét kerül. Ha a „rend a lelke mindennek”, akkor vajon a szemetelés a materiális okokon kívül a lélek betegsége? Elgondolkodom rajta, hogy azok a munkásoknak milyen nehéz lehet a dolga, akik az ilyen összeömlesztett szemetet átválogatják a sok törött üvegcserép közül, talán tényleg lélektelen feladat, amit okozunk nekik.

A köztéri szemetesek is sokszor háztartási hulladékkal telnek meg, pedig a falunkba látogató turisták iránti vendégszeretetünket mutatja, ha gondoskodunk róluk, egyben településünk képét is csak rontják.

Van módunk a műanyag szemét szelektív gyűjtésére, havi egy alkalommal házhoz jön a szelektív gyűjtés, ruhákat, cipőket Szentendrén több helyen is bedobhatunk az arra rászorulókat segítve.

Legyen lelkünk rajta, hogy Pilisszentlászló képe méltó legyen bennünket körülvevő táj szépségéhez!

24

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Épül-szépül Pilisszentlászló Mint Olvasóink bizonnyal tudhatják, elkezdő-

FELHÍVÁS! Lakossági fórumot tartunk 2018.08.16. 18.00 órai kezdettel. Kérjük jöjjenek el minél többen, hogy véleményükkel, javaslataikkal segítsenek Pocsi Bertának a Kerekerdô Kft. kertmérnökének minél szebb közösségi teret tervezni az Önkormányzat beslô udvarába.

15

x 18

= 2,75

15

14

13 12 11 10 9 8 7 6 5 4

színpad + ülőlépcső

1

3 2

dött az új hivatali épület kivitelezése. Előreláthatóan augusztusban fejeződik be az építkezés. Ezután indulnak el majd a kibővülő Egészségház épületének munkálatai. A rendelések és a gyógyszertári ellátás azonban nem fog szünetelni, az önkormányzat épületében. Így a megüresedő helyiségekben is ideiglenesen teret kap minden egészségügyi szolgáltatás, amíg az építkezés tart.

A munkálatok a főtér egyes részeinek rekonstrukcióival folytatódnak a jövőben.

A Községháza udvara is megújul, egységet alkot a majdani közösségi térrel, új funkciókat is képes lesz betölteni. A Kerekerdő Kertépítő Kft. díszkertészeti- és tájépítészeti mérnökei által készített tervről az alábbiakban olvashatnak: „A környezetrendezési koncepcióterv a felújítás alatt álló Polgármesteri Hivatal és az azt követően felújításra kerülő Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret magában foglaló Községháza épületének közös udvarára készült.

A kert többfunkciós közösségi térként használható, hiszen mindkét épületet, valamint rendezvények esetén az azokat látogató közönséget is szolgálnia kell.

A falu szoros közelségben a természettel, az erdő közepén, hegyekkel körülvett környezetben fekszik, melyet a kertben alkalmazott növényzet hivatott megjeleníteni. Tervezéskor kiemelkedően fontosnak tartjuk a mai igényeknek megfelelő könnyed, letisztult koncepció kialakítását, szem előtt tartva a környezeti értékek megőrzését, azok megjelenítését a kertben.

A szomszédos lakóépület falához a vízelvezető csatorna miatt talajba ültetett növényzet nem kerülhet, de nagyobb edényekben futónövények, sőt a

5

1

terasz

napvitorla

ülőfal

ülőfal

mozgássérült parkolási lehetőség kitelepülési lehetőség /rendezvényhelyszín

tolókapu /opcionális behajtási lehetőség

KÖRNYEZETRENDEZÉSI KONCEPCIÓTERV PILISSZENTLÁSZLÓ POLGÁRMESTERI HIVATAL

Jelmagyarázat

Tervezett pergola Tervezett pad

Meglévő fa Mobil asztalok paddal Tervezett fa Burkolat Tervezett cserje és évelő

Kerítés

Tervezett gyep

Virágláda

Tervlap:

Rajz megnevezése:

T-01

Koncepció terv

Megbízó: Pilisszentlászló Község Önkormányzata Pilisszentlászló, Szabadság tér 1.

Tervező: Kerekerdő Kertépítő Kft. Stefanics Beáta okleveles tájépítész mérnök Fülöp-Pocsai Berta díszkertészeti és növényalkalmazási mérnök

Méretarány:

M=1:100

Dátum:

2018.04.30

Ez a terv a Kerekerdő Kertépítő Kft. szellemi tulajdona, szerzői jogvédelem alatt áll.

falu különlegesen szép természeti környezetére utalva akár a közelben honos, elegáns, mégis természetes megjelenésű bokorfák is kerülhetnek. A Hivatal bejáratánál balra, a tárgyalóból nyílik az intim hangulatú, pergolával fedett terasz, mely pihenésre, de akár hivatalos megbeszélésre is alkalmas lehet. Innen továbbsétálva a futónövényekkel befuttatott pergolák alatt, elérjük a színpadot, mely közösségi események, előadások helyszíne lesz. A lépcsőn, a környező réteken honos fűfélék kapnának helyet, melyek tovább erősítenék a kapcsolatot a környezettel. A lépcső ülőfelületként is használható, így teszi tökéletesen kihasználhatóvá az udvart, akár a hétköznapokban betérő látogatók számára is.

A jelenlegi Községháza átalakítása során kerül kialakításra az Integrált Közösségi Tér, így fontos szempont a szoros kertkapcsolat, egy olyan felület létrehozása, mely a belső helyiség »szabadtéri folytatásaként« funkcionálna szükség szerint, de önmagában is megállja a helyét közösségi térként. Ezt a területet ülőfallal vennénk körül, mely alkalomadtán határolja a kitelepülési helyszínt, ám nagyobb rendezvények alkalmával ülőfelületként igen hasznos funkciót lát el. A fényvédelmet napvitorla biztosítaná, mely könnyed, játékos megjelenésével igazán barátságossá teszi az udvar hangulatát. A gyepet körülölelő járda köti össze épületek és funkciók sokaságát, egyúttal könnyed átlátható szerkezet adva a kertnek. A gyepfelületen árnyat adó fák kellemes pihenőhelyül szolgálnak a kertbe látogatóknak.”

25

Elkészült a Településképi Arculati Kézikönyv A

településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló, módosított 314/2012. (IX. 8.)

Kormányrendelet a településkép védelmével kapcsolatos helyi szabályozást új alapokra helyezte.

A törvény és a módosított kormányrendelet értelmében minden településnek el kell készítenie a teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendeletét, illetve ezt megelőzően ennek közérthető alátámasztó munkarészét, a Településképi Arculati Kézikönyvet (továbbiakban: TAK).

Az arculati kézikönyv a jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegre törően és mindenki számára érthető módon mutatja be közösségünk környezetalakítással kapcsolatos elvárásait, valamint a településen belül jól elkülönülő egyes tele-

pülésrészek arculati jellemzőit és értékeit. Áttekinthető rajzok és fényképek segítségével illusztrálja a követendő példákat, a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, számba véve a község építészeti értékeit, hagyományait, táji és természeti értékeit és a regionális sajátosságokat.

Elsősorban a lakosság és az építkezni vágyók tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány, de haszonnal forgathatja mindenki, aki érdeklődik községünk építészeti öröksége és jövője iránt.

A fentieknek megfelelően Pilisszentlászló Község Önkormányzata elkészítette a Településképi Arculati Kézikönyvet, melyet a Képviselő-testület a 28/2018. (V. 29.) Kt. sz. határozatával fogadott el.

A településképi rendelet készítése folyamatban van.

A hatályos arculati kézikönyv a www. pilisszentlaszlo.hu honlapunkon megtekinthető vagy a Községházán nyomtatásban megtalálható.

Gondolkodjunk közösen házunk tájáról és tájunk házáról!

Régiós Arculati Kézikönyv készül A régió településeinek többsége éppen túl van egy nehéz feladaton: elkészítette településképi arculati kézikönyvét (TAK) és a hozzá tartozó rendeletet.

Az egyes települések TAK-ban számba vett értékei azonban több ponton összefüggnek, egymásba fo-

nódnak, közös régiós arculatot adva. Ezen értékek, jellemzők és összefüggések feltérképezésének, régiószintű bemutatásának ad teret az ÉpítészetiTájegységi Arculati Kézikönyv (továbbiakban ÉTAK), mely a régió esszenciáját adja.

A kiadvány célja, hogy gondolkodjunk közösen és fogalmazzuk meg a régió jövőjét érintő, a döntéshozók és a lakosság munkáját is segítő alapveté-

26

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

seket „házunk tájáról és tájunk házáról”. Ehhez össze kell gyűjteni a régiónkat meghatározó, annak egyediségét adó épített és táji értékeket, megismerve a bennük rejlő erőt és szépséget, hogy megőrizhessük a jövő nemzedék számára. A Lechner Tudásközpont szakmai felügyelete alatt folyó projektnek számos előnye van mind a település, mind a teljes régió tekintetében. Egyrészt promóciós anyagként összegzi a térség értékeit, a benne rejlő lehetőségeket és összefogó erőt, ezáltal mozgatórugója és sorvezetője lehet fejlesztéseknek. Másrészt a helyben lakók, építtetők számára is iránytűként szolgál, a TAK esetleges kiegészítéseként. Nem utolsósorban régiós szinten segíti a meglévő építészeti és táji értékek megóvását valamint az új értékek születését. A kézikönyv alaptartalma hasonló ugyan a TAK-hoz, ugyanakkor új struktúrában, esszenciális tartalmat fogalmaz meg, közérthető módon. A kézikönyv elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segíti.

A kiadvány megalapozása a szakmai konzultáció mellett széles körű társadalmi bevonással történik, melynek keretében lakossági fórumok kerülnek megrendezésre több településen. E régió

ÉTAK-ját a DNS-Műterem és a DZone Kft. konzorciuma készíti. A Pro Architectura díjas építészek, gyakorló főépítészek, tájépítész, településtervező, épületfotós és építész-festőművészből álló csapat mintegy tizenöt – a szakmai zsűri által kiemelkedő színvonalúnak és példamutatónak ítélt – települési arculati kézikönyvet (TAK) készített 2017–2018 során. Megrendelőik között kistelepülések, fővárosi kerület, valamint városok is megtalálhatóak. Valamennyien tervezési gyakorlattal rendelkeznek, a legkülönbözőbb léptékű referenciamunkákkal.

A helyszíni szemle és munka során fotók és légi fotók készülnek utcákról, terekről, épületekről (legyen az műemlék, régi vagy új családi ház, középület, egy-egy építészeti jellemző részlet – például ablak, kapu, kerítés, tornác, homlokzati dísz stb. –, gazdasági melléképület vagy kert. Ehhez kérjük a lakosság szíves megértését és támogatását.

A kézikönyv készítésével kapcsolatos tudnivalókat követheti a Pilisi Térségi Arculati Kézikönyv facebook oldalon.

Kassai Szoó Dominika főépítész

Tájékoztatás téli rezsicsökkentési támogatásról TISZTELT LAKOSSÁG! Pilisszentlászló Község Önkormányzata a Kormány 1210/2018. (IV. 06.) sz. határozata értelmében a kiépített gázhálózattal nem rendelkezô települések téli rezsicsökkentésének kiterjesztése keretében 4 896 000 Ft támogatásban részesült, amelyet lakott ingatlanonként 12 000 Ft összegû pénzbeli támogatás nyújtására használhat fel.

A támogatás igénybevételének feltételei a Képviselô-testület 32/2018. (V. 29.) Kt. sz. határozata értelmében: • a támogatás iránti kérelmet nyomtatványon kell benyújtani a Községházára. A nyomtatvány letölthetô honlapunkon (www.pilisszentlaszlo.hu) vagy elérhetô a Községházán; • a támogatás feltétele, hogy az igénylô Pilisszentlászlón 2018. április 6. napját megelôzôen lakóingatlanba (nem hétvégi ház) bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen; • a kérelmezô bármely más magyarországi ingatlana után nem részesült 12000 Ft összegû téli rezsicsökkentési támogatásban; • a támogatást háztartásonként csak egy kérelmezô veheti igénybe; • amennyiben egy háztartásból többen kérik a támogatást, akkor a kérelmet elsôként benyújtó személy jogosult a támogatás igénybevételére.

A támogatási kérelmet 2018. július 31. napjáig lehet benyújtani.

A támogatás kifizetése házipénztárban vagy bankszámlára utalással – a kérelem elbírálását követôen – történik.

Pilisszentlászló Község Önkormányzata

27

Rendôrségi hírek Garázdaságot és szabálytalanságot „füleltek le” a térfigyelô kamerák Pilisszentlászlón megnyugtató a közbiztonság helyzete. A kicsinységnek vannak előnyei is. És ha mégis akad néhány kevésbé szabálykövető történet, egyre több eszköz segíti rendőrségünk munkáját. A közelmúlt eseményeiről a következőket tudtuk meg: – 2018. június 9-én az esti órákban, ismeretlen személyek a Szabadság téren lévő autóbusz-megállóban garázda magatartást tanúsítottak.

Ennek során az autóbusz-megálló oldalát próbálták rongálni, majd a szelektív hulladéktárolóból könyvet vettek ki, amit széttéptek, és a lapokat meggyújtották, így a megállóhelyet nagy területen összeszemetelték.

Tekintettel arra, hogy a cselekményt a térfigyelő kamera rögzítette, így az elkövetők beazonosításra kerültek, ellenük büntetőeljárás indult.

A térfigyelő kamerának köszönhetően szintén beazonosításra került egy gépkocsivezető, aki 2018. június 10-én a késő délutáni órákban magáról megfeledkezve, a Szabadság teret versenypályának használta. Ellene szabálysértési eljárás indult.

A térfigyelő kamerákkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy azok felvételei már több alkalommal segítették a Rendőrséget, még ha ez nem is került a nyilvánosság elé, tekintettel a személyiségi jogokra.

A felvételek jó minőségűek, meghibásodás ez idáig nem történt – nyilatkozta lapunknak Kuczmog József rendőrségi körzeti megbízott.

Bár ez nem bűncselekmény, és nem menti fel a rongálók cselekedetét, mégis tisztelettel megkérdezném: mit keres könyv a szelektív üveggyűjtőben?

Szentendrei Hivatal Kormányablak Osztály Osztályvezetô: dr. Angyal Zsuzsanna, Szentendrei Járási Hivatal Kormányablak Osztály Szentendrei Járási Hivatal Kormányablak Osztály – Szentendre

Cím: 2000 Szentendre, Dózsa György út 8.

E-mail: 1818@1818.hu, kab.szentendre@pest.gov.hu Telefon: 1818 (0-24 órában elérhetô) Telefonközpont: (26) 501-929, 501-930 Osztályvezetô: (26) 795-225 EVIG, PARKIG: (26) 795-227 Bevont forgalmi: (26) 795-226 Gépjármû-ügyintézés: (26) 795-227, (70) 436-0394 Személyiokmány-ügyintézés: (26) 795-237, (70) 436-0393 Fax: (26) 501-940 Illetékesség: országos Félfogadás: hétfô: 700–1700; kedd: 800–1800; szerda: 800–2000; csütörtök: 800–1800; péntek: 800–1600 web: www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/pest-megyei-kormanyhivatal-jarasi-hivatalai/ szentendrei-jarasi-hivatal/szentendrei-jarasi-hivatal-kormanyablak-osztaly-1

Szentendrei Járási Hivatal Kormányablak Osztály – Tahitótfalu

Cím: 2021 Tahitótfalu, Szabadság tér 3.

E-mail: 1818@1818.hu, jarasihivatal@szentendre.pmkh.gov.hu Telefon: (26) 585-038, 585-037 Illetékesség: országos Félfogadás: hétfô: 700–1700; kedd: 800–1800; szerda: 800–2000; csütörtök: 800–1800; péntek: 800–1600 web: www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/pest-megyei-kormanyhivatal-jarasi-hivatalai/ szentendrei-jarasi-hivatal/szentendrei-jarasi-hivatal-kormanyablak-osztaly-2

28

PILISSZENTL ÁSZLÓ / 2018. márjus–június

Mese mindenkinek Testvérnek lenni a vérségen túl szeretetkapcsolatot jelent. Testvérnek lenni lehet egy édesanyától, de talán nem csak úgy. Testvérnek lenni az is, hogy egymásra találva alkotni egy egész-séges rendszert. Áldása ez az életnek.

Erről szól mostani mesém.

Egyszer élt két testvér, egymás mellett, egy dombon. Mindkettejüknek saját földje volt, de a szérűn közösen osztozkodtak. Minden évben aratáskor összegyűjtötték a termést, és egyenlően felosztották maguk között, ezután az új magokat elvetették a földjükön. Az egyik testvér jómódú volt, de nem volt családja, a másik családos, de szegény.

Egyik éjjel, amikor már túl voltak az aratáson, egyenlően megosztoztak mindenen úgy, ahogy eddig is, és ki-ki hazatért a saját otthonába. A gazdag testvér ébren feküdt az ágyában, és így gondolkodott: – Nekem elegendő annyi gabona, amennyiből élelmet vehetek magamnak és a szolgáimnak, de szegény öcsémnek sok szájat kell etetnie. Neki nagyobb szüksége van a pénzre, mint nekem.

Azzal felkelt az ágyból, lement a magtárba, felkapott annyi zsákot, amennyit csak tudott, és elindult testvére háza felé.

Ezalatt a másik testvér is csak feküdt az ágyában, de nem tudott elaludni.

– Nekem feleségem van és gyermekeim – töprengett –, akik gondoskodnak rólam és a földről, ha bármi történik velem. Ám ha szegény bátyámat valami baj éri, neki fizetnie kell azért, hogy gondját viseljék. Nagyobb szüksége van a pénzre, mint nekem.

Csendesen felkelt az ágyból, nehogy megzavarja a feleségét és gyermekeit, lábujjhegyen leosont a magtárba, felnyalábolt annyi zsákot, amennyit elbírt, és elindult fivére háza felé.

A testvérek a két ház közötti félúton összetalálkoztak, karjukban cipelve a gabonával teli zsákokat, amelyekkel segíteni akartak egymáson. A telihold fénye beragyogta őket, amint ledobták terhüket és futottak, hogy megöleljék egymást.

Isten lenézett rájuk és mosolyogva így szólt: – Ez az a hely, ahol fölépítem az első templomot.

Közérdekû elérhetôségek Polgármesteri Hivatal, 2009 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1.; telefon: (26) 785-261; nyitvatartás: hétfő: 800 –1200; kedd: 1300 –1700; szerda: 800 –1600; csütörtök–péntek: 800 –1200; polgármesteri fogadóórák: minden hónap utolsó keddjén előre egyeztetett időpontban 1300 –1600-ig.

Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal, Szentendre, Városház tér 3.; telefon: (26) 300-407; ügyfél­fogadási idő: hétfő: 1300 –1700; szerda: 800 –1200, 1300 –1600; péntek: 800 –1200.

Kisrigó étterem, telefon: (26) 338-188.

Pilis Hotel, telefon: (26) 338-709.

Kis vegyeskereskedés, telefon: (26) 338-016; nyitva­ tartás: hétfő–péntek: 500 –1800; szombat: 500 –1600; vasárnap: 700 –1000.

Fenyves ABC, nyitvatartás: hétfő–péntek: 500 –2000; szombat: 600 –1600; vasárnap: 700 –1400.

dr. Bartha Zsolt, telefon: (26) 338-505; rendelési idő: hétfő: 1000 –1230; kedd: 1300 –1600; szerda: 800 –1100; péntek: 800 –1100.

Szentendrei Járási Hivatal Kormányablak, 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 8.; telefon: (26) 501-929, (26) 501-930; ügyfélfogadási idő: hétfő: 700 –1700; kedd: 800 –1800; szerda: 800 –2000; csütörtök: 800 –1800; péntek: 800 –1600.

Orvosi ügyelet, Szentendre, Bükkös-part 27.; telefon: (26) 312 650; rendelési idő: folyamatos, sürgős esetben bármikor igénybe vehető, hét végén illetve ünnepnapokon is a nap 24 órájában.

Szentendre Járási Hivatal – Gyámügyi Osztály, Szentendre, Dózsa György u. 8.; telefon: (26) 501903; ügyfél­fogadási idő: hétfő: 1300 –1600; szerda: 800 –1630; péntek: 800 –1200.

Pilisszentlászló Gyógyszertár, telefon: (26) 338109; nyitvatartás: hétfő: 1000 –1300; kedd: 1330 –1630; szerda: 800 –1100; péntek: 800 –1300.

Szentendrei Járási Hivatal – Földhivatal, Szentendre, Dunakanyar körút 1.; telefon: (26) 312-413, (26) 311-091, (26) 301-743, (26) 312331; nyitvatartás: hétfő: 1300 –1600; szerda: 800 –1200, 1300 –1600; péntek: 800 –1200.

Vasvári Patika, telefon: (26) 312-825; nyitvatartás: hétfő–péntek: 800 –1900; szombat: 800 –1400.

Rendelőintézet Szentendre, Szentendre, Kano­nok u. 1.; telefon: (26) 501-444; nyitvatartás: hétfő– péntek: 700 –1900.

Falugazdász Szentendre, telefon: (30) 203-1550; ügyfél­fogadási idő: szombat: 900 –1300.

Mentők, telefon: 104; (26) 310-424; (26) 319-941.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Szentendre, Szentlászlói út 89.; telefon: (26) 312-605; ügyfél­fogadási idő: hétfő–péntek: 900 –1700.

Tűzoltóság (Katasztrófavédelem), telefon: 105; (26) 500-017; (26) 500-018; (26) 500-019.

Rendőrség, telefon: 107; (26) 502-400.

Pilisszentlászlói posta, telefon: (26) 538-007, nyitvatartás: hétfő: 800 –1700; kedd: 800 –1400; szerda–péntek: 800 –1200; 1230 –1530; ebédszünet: 1200 –1230.

Csimota Ringató Waldorf Óvoda, telefon: (26) 338-145.

Gyepmester, telefon: (20) 931-6948.

Gondozási Központ, Szentendre, Sztaravodai út 2.; telefon: (26) 311-964, (20) 595-8902.

Városi Szolgáltató Rt., Szentendre, Szabadkai u. 9.; telefon: (26) 501-020.

Szemétszállítás, telefon: (26) 501-026.

Kékvölgy Waldorf Iskola, telefon: (26) 338-125.

Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., Szentendre, Kalászi u. 2.; hibabeje­lentés: (26) 310-796, (26) 501-650.

Vadvirág Napközi Otthonos Óvoda, telefon: (26) 538-018.

Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht., Szentendre, Ipar u. 6.; telefon: (26) 319-545, (26) 319-546.

Plébánia, telefon: (26) 369-984, mobil: (20) 9777979; katolikus szent­mise: kedd 0800, péntek 1700, szombat 1630, vasárnap 830; református istentisztelet: kis­kápolna, minden hó utolsó vasárnapján 1130; félfogadási idő: kedd – mise után, péntek – mise előtt

Volánbusz Szentendre, telefon: (26) 311-996.

ELMŰ, telefon: (40) 383-838; hibabejelentés: (40) 383-940.

Pilisi Parkerdő Zrt. (Szentendrei Erdészet), Szentendre, Ulcisia köz 3.; telefon: (26) 311-903.