Szent István király Európa történelmének egyik legküzdelmesebb időszakában vette vállára nemzetünk kormányzásának terhét. A korai és az érett középkor fordulójának viharos éveiben nemcsak a magyarság, hanem Európa életét alapvetően meghatározó, sorsfordító kérdésekkel kellett szembenéznie. Döntéseit a magyar nemzet fennmaradása, valamint az immár több mint 1000 éve fennálló magyar államiság és szuverenitás igazolta. A kereszténység felvételével, kül- és belpolitikai döntéseivel kivívta és kiérdemelte még az ellenérdekelt európai uralkodók megbecsülését is. Uralkodása alatt a magyar nemzet egyenrangúan elismert néppé, Hazánk pedig az európai közösség szerves részévé vált a kontinensen. A Szent Korona és István királlyá koronázása együttesen szimbolizálja azt az államalapító erőfeszítést, amely bevezette és megtartotta a magyarságot Európában, Európát pedig a magyarságban. Minderre emlékezzünk és emlékeztessünk a Koronázási Játékok alkalmával! Vargha tamás Országgyűlési képviselő Honvédelmi államtitkár
1
1
Szellemi építmény – a múlt emlékmorzsáiból A Koronázási Ünnepi Játékok hagyományteremtő szándékkal létrehozott többnapos fesztivál, amelyet ebben az évben rendezünk meg először. Az a célunk, hogy a művészet eszközeivel létrehozzunk Székesfehérváron egy olyan virtuális Pantheont, amelybe az országunk történelmének meghatározó királyai kerülnek. Méghozzá úgy, hogy megidézzük az emléküket. Mivel Szent István-emlékév van, és az ő koronázása és uralkodása a magyar történelem origója, kézenfekvő volt, hogy Istvánnal kezdjük a Koronázási Ünnepi Játékok sorát. A következő években pedig a történelmünket meghatározó többi nagy királyunk kerül sorra. Ahhoz, hogy egy fesztivál középpontjába egy király személyét állítsuk, meg kell jelenítenünk a környezetét is, kulturális és tárgyi értelemben egyaránt. Hagyományőrzők és népművészek segítségével újra életre kelnek azok a tárgyi és kulturális emlékek, amelyek Szent István korát meghatározták. Így a Koronázási Ünnepi Játékok időtartama alatt a középkor beköltözik a város falai közé. És – remélhetőleg – beköltözik a lelkekbe is, melyek Székesfehérváron, a magyar állam egykori koronázóvárosában és szakrális központjában, az emlékezet apró kápolnái. És nekünk dolgunk minden egyes kápolnában egy-egy apró mécsest gyújtani. Talán ezért is lett a Koronázási Ünnepi Játékok egyik fontos eleme: a fény. A rendezvénysorozat három pilléren nyugszik: történelmi óriásbáb -és hagyományőrző felvonulás, Fény utca, amely lényegében egy falakra vetített, gigantikus méretű, középkori, mozgó történelmi képregény. Az ünnepi játékok harmadik fő eleme, és egyben csúcspontja, egy autentikus alapokon nyugvó közösségi szertartás és szakrális szövetségkötés lesz: a koronázási szertartásjáték. A Koronázási Ünnepi Játékok tehát nem egyszerűen egy új fesztivál, hanem egy elemeiben szervesen egymásra épülő rendezvényekből álló szellemi építmény, mellyel kitartó, sok éves munkával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az emberek emlékezetében lassan felépüljön majd az a Pantheon, amelyben történelmünk minden sorsfordító nagy alakja elnyeri végre méltó helyét.
Dr. Szikora János
2
Történelmi kavalkád Történelmi óriásbábok és hagyományőrzők felvonulása Árpád-házi királyok és kíséretük – óriásbáb alakban Szent István, Szent Imre, Gizella, Géza, Sarolt és Asztrik püspök egyenként négy és fél méter magas óriásbábjainak alakját, korhű ruházatát, uralkodói díszeit a korszak elismert kutatója, Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész tervezte. A kiviteli munkálatok Grosschmid Erik műtermében kezdődtek, és a székesfehérvári Vörösmarty Színház hátsó színpadán megvalósult egyhetes nyári gyermek- és ifjúsági nyári alkotótáborban fejeződtek be: az óriásalakok kivitelezésében ugyanis hat székesfehérvári iskola diákjai is közreműködtek. A közösség által létrehozott óriásbábok augusztus 17–18-án egy nagy, ünnepi felvonulás keretén belül gördülnek végig Székesfehérvár történelmi belvárosán hagyományőrző lovas- és gyalogos század kíséretében.
Somogyi Győző
Fotó: Somogyi Győző
A magyarság elképesztő katonai erőt és gazdasági potenciált képviselt, hiszen abban a korban, amikor egymást érték a háborúk, magyar földre a honfoglalás óta nem tette be a lábát ellenség, mi viszont ötven éven át megszállás alatt tartottuk egész Nyugat-Európát. Istvánt gyakran ábrázolják frissen megtért, jámbor, csetlő-botló fiúcskaként, tévesen. Az akkori lovagideál a nagyon kemény férfi volt. Puhányként nem lehetett életben maradni. Istvánban, egy hatalmas birodalom vezetőjeként, benne volt egy lovas íjász nép keleti fejedelme, de a világméretekben gondolkodó politikus csírája is. Megjelenésében merész, magabiztos pusztai fejedelem, ugyanakkor mélyen hívő keresztény.
Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész
3
3
A Koronázási Ünnepi Játékok ideje alatt lovas és katonai hagyományőrző egységek tartanak látványos bemutatókat, kézműves kavalkád, történelmi játszóház, vásári komédiás mulatságok – egyaránt vonzó programok kicsiknek és nagyoknak. A kulináris élvezetekről sem feledkezünk meg – az olykor kacskaringós, kimondhatatlanul bonyolult nevű ételek legtöbbször kifinomult étkeket takarnak.
4
Az
bemutatja a Fény utcát
– Történelmi mozgó képregény 1200 m2-en A Koronázási Ünnepi Játékok kiemelkedő látványossága a Fény utca. A történelmi belvárost átszelő Fő utca házainak falán a Képes Krónika, az Anjou Krónika és a Vásáry Kódex festett képeinek segítségével monumentális méretekben elevenednek meg Szent István életének főbb eseményei. A közönség egy történelmi sikánban, fényfalak között haladva tekintheti meg, élheti át Szent István életének és halálának legendáriumát.
Magyarósi Éva, grafikus A kis létszámú grafikai csapatnak nagy kihívást jelent a „Fény utca” megalkotása, hiszen minden képi látvány egy teljesen más gondolkodásmódot igényel. Az, hogy egy állókép hogyan tud mozgóvá válni, hogyan lehet valami még szemléletesebb, több és informatívabb lenni, rengeteg kísérletezéssel jár. Külön élmény a munkában, hogy az egyes állóképek már önmagukban is történetet mesélnek el: vizsgálatukkal egyre több részlet bukkan fel, ami által a cselekmény is sokkal színesebbé, többrétegűvé válik. Érzésben ez a munkafolyamat kicsit ahhoz hasonlítható, mint amikor egy poros padlás egyik zugában felfedezünk egy kopott fényképalbumot rengeteg ismerős-ismeretlen karakterrel, akiknek alakján az idő nyomot hagyott. Szó szerint is, hiszen a forrásanyagban számos képen „úrrá lett a történelem”, megkoptak, sérültek, így feladattá válik a textúrák retusálása, kipótlása is.
Fotó: Anna Linda Knoll
5
5
A Fény utca vetített képei Szent István életének legendáriuma - mozgóképekben elbeszélve
1. A magyarok hazatérése
A magyarok Pannónia dús területére érkeznek. Szvatopluktól egy arab telivérért megveszik a földet. Szvatopluk seregét legyőzik, és letelepednek.
2. A remény fia
István apjához, Géza fejedelemhez angyali hírnök érkezik: „Születendő fiad lesz a magyarok első keresztény királya”.
6
3. Házasság
Bajor Gizella lesz társa az életben és az uralkodásban.
4. Háborúság
Békés élet helyett lázadókkal való küzdelem várja.
5. A korona szentsége
Olajkenettel felkenve a királyi méltóság diadémjával megkoronázzák.
6. Az országépítő
7. Sorscsapás
8. Országfelajánlás
Keresztény országot épít, területét tíz püspökségre osztja.
Utódjául kiszemelt fia, Imre herceg, egy vadászaton váratlanul meghal.
István király magát s királyságát Mária oltalma alá helyezi.
9. Az Ég fia
Szent teste csodatévő erejével segíti a rászorulókat.
7
7
Koronázási szertartásjáték Matuz János művészeti intendáns A kora középkori koronázási szertartásról művészileg gondolkodni annyit tesz, mint hosszan az éjszakába meredni, és remélni, hogy az éjszaka végül visszanéz ránk. A szövegforrás csekély, a távlat nagy, a tükör homályos. Ebben a perspektívában kényszerülünk nézni az eseményt. A koronázási szertartások leírását az ordók tartalmazzák. A vizsgált korban ilyenből több is létezett: a lombard ordó, a Dunstan ordó és a mainzi ordó. A Dunstan ordó a később szentté avatott Canterbury érsek nevéhez, Dunstanhez köthető. 973-ban ő kente föl Edgart angol királlyá. Edgar koronázási rítusa még ma is az angol koronázási szertartás alapja. A Pontificale Romano-Germanicum, az ún. mainzi ordó. Egyértelmű bizonyíték máig nincs arra vonatkozóan, hogy Istvánt mely ordó szerint koronázták meg. István koronázási szertartásával kapcsolatosan a szakma inkább a mainzi ordó használata felé hajlik, Györffy György professzor kutatásainak érvelését elfogadva, de Gerics József professzor műhelyéből is fontos bizonyítékok kerültek ki a Dunstan (Egbert) ordó használatával kapcsolatosan.
A koronázás szertartása a püspökké szentelés szertar- szolgálhatott az Egbert ordó használatára. István tagad tásából nőtt ki, és a keresztény uralkodó Istentől kapott hatatlan német orientációja, a feleségével, Bajor Gizel (Dei gratia) hatalmát hivatott kifejezni. A koronázással lával Magyarországra érkező német-római tanácsadók, a az uralkodó egyházi személlyé (rex et sacerdos) is válik, korabeli liturgikus zeneirodalom elismerten német-római ezáltal a szertartás hangsúindíttatású volta pedig egy lyozza a király laikus világgal logikusan gondolkodó uralszembeni szerepét. kodó esetében a mainzi ordó A koronázás elengedhetethasználatát valószínűsíti. Az len kellékei a koronázási jelelső koronázás, amelynek orvények (gyűrű, kard, lándzsa/ dóhasználatát teljes bizonyosjogar, korona). Az Egbert és sággal tudjuk, az Salamon a mainzi ordó István korabeli 1058-ban történt koronázása használatának eltérő szakmai volt, mely az Egbert ordó rituálláspontjában a lándzsa, iláléja szerint zajlott. letve a jogar jelenléte fontos A Koronázási Szertartásjátékelem. Míg az Egbert ordó isban mi ezért egy köztes megmeri a lándzsát, addig a mainoldást választottunk: a mainzi zi ordó nem. Mivel előkerülordó szövegét és szertartástek olyan érmeábrázolások, rendjét követjük, de István a amelyeken Istvánt lándzsával szertartás során lándzsát kap. Szent István a trónon. A Képes Krónika iniciáléja ábrázolják, ez bizonyítékul A lényeg ugyanis a felkenés aktusán van. A szentelt olajjal való felkenés ugyanis pápai jóváhagyást jelez, és e nélkül az uralkodó legitimációja elképzelhetetlen. A felkenés maga ószövetségi hagyományra vezethető vissza: Dávid és Salamon felkenéséből ered.
8
Püspökök: Trokán Péter, Lábodi Ádám
Érsek: Tordy Géza, a Nemzet Színésze
Szikora János rendező A koronázás nem egyszerűen egy díszes ceremónia, hanem egy szakrális aktus és szövetség: egyrészt magával az Istennel, másrészt pedig a néppel. A koronázási szertartás, amit bemutatunk, az eredeti kódexek leírásain alapuló, fikcióval kiegészített oratórium lesz. Annyiban pótoltuk ki csak a fikcióval, hogy segítsük a koronázás mozzanatainak megértését, közelebb hozzuk a mai nézőhöz. A régi és a mai kor között van egy óriási különbség. A közönség ma egy nagyszabású látványossággal találkozik, amelynek a szereplői nincsenek hatással a saját életére. Egykoron azonban az az ember, akinek a fejére tették a koronát, élet-halál ura lett, tőle függött, hogy milyen lesz az alattvalók sorsa. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi közünk mindehhez, milyen szemmel nézzük ma? A királyi koronázáskor azonban mindig elhangzottak – most is elhangzanak – olyan szövegek, amelyeket évszázadok óta ismételtek a koronázó érsekek és az uralkodók. Ezekben az eskükben a király kinyilvánítja azt az elkötelezettségét és kötelességét, amely az uralkodással együtt járó korlátlan jog mellett a hatalmát részben korlátozza. Olyan alapelvekről van szó, amelyek nem mennek ki a divatból addig, amíg bármilyen hatalmi szituációban emberek uralkodnak másokon, függetlenül attól, hogy királynak hívják őket vagy miniszternek.
Mária Nagyboldogasszony: Benedekffy Katalin
Szertartásmester: Mihályi Győző
9
9
Szendrényi Éva díszlettervező A Koronázási Szertartásjáték látványtervének megkomponálását igen komoly kutatómunkálatok előzték meg, építészeti, történelmi és régészeti vonatkozásban is. A látványt a „korona” és a „bazilika” uralja, de a méretek és a mennyiségek valóban lenyűgözőek. A színpad közel 400 m2, és ez jelenleg Magyarország legnagyobb épített szabadtéri színpada. A bazilika vázát egy 1600 méter csőből álló szerkezet rajzolja ki. Legmagasabb pontja a színpad felett 21 méter, ami egy 7 emeletes ház magasságának felel meg. A korona átmérője 8 méter, a kereszt a színpad szintje fölött mintegy 14 méter magasan van. A „rózsaablak” átmérője 6 méter. A vetítésre szolgáló ledrács mérete közel 49 m2. A fényvarázst 52 db intelligens, 50 db ledes és 60 db hagyományos lámpa biztosítja, a korona speciális effektjét pedig több kilométer ledcsík. Ezek amperfelvétele is tekintélyes: 3 x 200 amper áramfelvétel, 150 kW fénytechnikai teljesítményre képesek, ezt szolgálja a 20 km-es kábelrengeteg is. A 162 lámpa vezérlése 2048 csatornáról történik. Az előkészületek során 2 hetet vett igénybe a virtuális fénytervezés, és kb. ugyanennyit tesznek ki a helyszíni munkálatok is.
Kovács Yvette jelmeztervező A tervezői szakma varázsa nemcsak a vele járó kreativitásban, hanem a feladatok sokszínűségében is rejlik. Kiemelkedőek azonban olyan kihívások, mint egy-egy sokjelmezes történelmi előadás, melyek valódi gyöngyszemek egy művészi pályán. Egy ilyen jellegű munka nemcsak alkotói örömet jelent, hanem egy komoly történelmi felfedezőutat is. A múlt viseleteinek tanulmányozását követi a látványvilág megálmodása. Élvezettel rajzolok történelmi figurákat, képzelem el egy letűnt kor pompázatos világát, textiljeit, ékszereit. Majd a műhelyekben, varrodákban a víziók testet öltenek, a papírra vetett figurák életre kelnek. Azonban a munka gyümölcse teljes valójában a színpadon születik meg, díszletben, mozgásban, fényekben. A látvány az előadást szolgálja, a nézők pedig gyönyörködnek benne. Kívánom, hogy legyen ez így a koronázási játékoknál is. Remélem, hogy nem pusztán egy történelmi felvonulást, hanem egy felejthetetlen kulturális élményt kap a közönség, mely sikernek aktív részese lesz a megálmodott jelmezkavalkád is.
10
Horváth Károly zeneszerző A labirintusból kifelé vezető úton A Koronázási Szertartásjáték zenéjének megkomponálása nagyon komplex feladat, életem egyik legkomolyabb megrendelése. Egy középkori rítus felidézése kortárs zenével. Azt a korszakot jeleníti meg, amikor a magyarság a pogány szertartásból áttért a keresztény szertartásba. Ennél izgalmasabb dolgot, mint ezt az áttérést zenével megfogni, most nem tudok elképzelni egy magyarországi szerzőnek. Különleges az apparátus, hiszen van egy szimfonikus zenekar, van vegyes kórus, gyerekkórus és egy hattagú kamarazenekar. Ez a kis együttes most alakul, amiben egyébként jómagam nagybőgőn játszom, már csak azért is, hogy ott legyek velük és közöttük. Tagja Farkas Rózsa kétszeres Liszt Ferenc-díjas cimbalomművésznő, Salamon Bea elsőhegedűs, a legendás Méta együttes vezetője. Szakács Kristóf brácsás egy tizenhét éves muzsikus csoda, én még ilyen jó brácsással nem találkoztam életemben. Tárogatón és klarinéton közreműködik Székely István, aki Székelyudvarhelyről származik. Biztos, hogy nagyot emel a zenekar fényén az operaénekesi babérokra törő Benedekffy Katalin csodálatos szopránja. Használtam eredeti dallamokat, eredeti motívumokat, eredeti fordulatokat is, de már megírt zenék az én művészi koncepciómban viszonylag ritkán férnek el. Megvan a kor jellegzetes harmóniavilága, azt kell követni. Olyan ez, mint egy labirintus. Ki lehet keveredni véletlenül is, de leginkább tudatosan, figyelve arra, hogy merre visznek a szálak. István: Varju Kálmán
Az interjút készítette: Gyöngyösi Tímea
11
11
Koronázási Szertartásjáték - jelenetek 1. Tűzcsillag és napfelkelte, napimádat és oltárdíszítés
2. Bevonulások és a koronázási jelvények érkezése
- Gyerekkórus érkezik az Ecce mito angelumot - Éjszaka hangjaival induló nyitány. Tűzzsonglőrök érénekelve. Nyomukban érkezik a mát megjelenítő olkeznek. Hajnalodik, felkel a nap. Dobosok kíséretében vasókórus és a szertartásmester, aki üdvözli a megjezászlóvivők zászlókat hoznak be, és kitűzik azokat. A lenteket. Érkeznek a papi rend képviselői, köztük két nap izzó koronggá változik. Belép a kórus, megérpüspök és a koronázóérsek. Behozzák a koronázási keznek a táncosok is. Körültáncolják a kisdedet tartó jelvényeket. Felolvassák a pápa jóváhagyó bulláját. Mária Nagyboldogasszony oltárát, közben feldíszítik a föld terményeivel, kalászosokkal és gyümölcsökkel. A napkorong átalakul egy középkori 3. A király érkezése katedrális rózsaablakává. - Kísérete élén megérkezik István. Az olvasókórus elmeséli István eddigi életének fontosabb eseményeit. A király világi ruháit leveti, fehér 4. Könyörgés albát kap, és arccal a földre fekszik.
a királyért
- Az olvasókórus, a püspökök felváltva könyörögnek a király lelki üdvéért. Apokaliptikus tánc kezdődik, melyet a gyereksereg arcából átalakuló galambanimáció old fel, jelezve a nagy út előtt álló király lelki tusáját és megbékélését.
6. A liturgia allegóriái - Négy allegorikus nőalak jelenik meg a színpadon különböző színű ruhákban: ők hozzák a szentelt olajat, mely a királlyá kenés elengedhetetlen része. Az érsek megkeni a királyjelölt fejét, kezét, vállát, mellkasát és mindkét karját.
8. A korona apoteózisa, finálé - A rózsaablak ismét visszaváltozik a napkorong izzó gömbjévé. A korona fénybe borul és lassan leereszkedik.
5. Az eskü - Az érsek kérdéseire válaszoló király nyilvános esküt tesz arra, hogy egyaránt jó szolgája lesz az egyháznak és az országnak. Az esküt a kórus ámenje zárja.
7. A koronázási jelvények kiszolgáltatása és a trón érkezése - István megkapja a gyűrűt és a kardot. Miután megkapta a kardot, a középkori rózsaablak helyén egy örvénylő tűzfolyam jelenik meg. Táncosok rohannak a színpadra, katonai alakzatba sorakoznak, és a színpad oldalain található zászlókkal felfegyverkezve több hullámban rohamoznak. Az allegorikus küzdelem a király kardcsapásai után ér győzedelmes véget, jelezve, hogy a kard ereje és a király jellemének szilárdsága védhet meg külső és belső támadásoktól egyaránt. A koronázási jelvények átadása folytatódhat: a királyjelölt megkapja a lándzsát és a koronát. Szárnyas angyalok hatalmas trónt gördítenek be a térbe – himnikus hangulatban erre lépdel fel a király, Krisztus földi mása.
12
Egy jó kávé, egy finom ebéd, egy kényelmes szék vagy akár egy pohár víz… Megszokott hétköznapi dolgok, amelyek létét természetesnek vesszük életünkben, pedig mindegyik mögött szakértelem, munka, elkötelezettség van, így válnak nélkülözhetetlenné.
Az MVM Partner ZRt. büszke arra, hogy tíz éve energiát ad a magyar kis- és középvállalkozások értékteremtéséhez.
Az MVM Partner ZRt. elégedett ügyfele: Zila Kávéház vendéglátó vállalkozás Budapest
www.mvmpartner.hu
10 éve a vállalkozások Partnereként
13
Lakberendezés felsőfokon!
kika - 6 x Magyarországon www.kika.hu kika BP. Lehel út - 1135 Budapest, Lehel út 51. / kika Budaörs - 2040 Budaörs, Kinizyi u. 5. / kika Soroksár/M5 - 1237 Budapest, Bevásárló út 6. kika Győr - 9012 Győr, Királyszék u. 35. / kika Debrecen - 4031 Debrecen Kishatár u. 32. / kika Pécs - 7634 Pécs Makay I. u. 7. Nyitva: H - Szo.: 10.00 - 20.00 V.: 10.00 - 19.00
Fehervari_Exclusive_08_05_180x126_Ver02.indd 1
2013.08.05. 16:38:48
14
Gépészeti és Elektronikai Kft.
NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ
Elektronikai fejlesztés, kábelkonfekcionálás és kábelköteg gyártás, elektromechanikai szerelés
Király(i) élmények a Királyi régióban!
» itthon.hu/kozepdunantul
Költséghatékony gyártás 22 éves szakmai múlt Nemzetközi kapcsolatok Korszerű géppark
8000 Székesfehérvár, Sóstói út 1. www.macher.hu
Belföldi utazásnál élj a SZÉP Kártya előnyeivel!
V I L LA M O S S Á G I T E R M É K EK
Csillárok, lámpák, kapcsolók, villanyszerelési anyagok www.mentavill.hu
15
székesfehérvár fejlõdéséért alapítvány
A Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány, alapító okiratában megfogalmazott céljainak – elsősorban kulturális, egészségvédelmi, ifjúságnevelési tevékenység - megvalósítása érdekében székesfehérvári kezdeményezések, programok megvalósításához nyújt támogatást.
www.szfa.hu
FŐ TÁMOGATÓK:
TÁMOGATÓK:
MÉDIAPARTNEREK:
Impresszum Felelős kiadó: Vörösmarty Színház 8000 Székesfehérvár, Fő utca 8. Igazgató: Dr. Szikora János Fesztiválintendáns: Benkő-Igaz Krisztina Főszerkesztő: Dr. Matuz János Marketing: Békési Beáta Online kommunikáció: Gyöngyösi Tímea Műszaki vezető: Gerstner Tibor Embléma és logotípia: Czakó Zsolt Grafikai munka: Parádi Kriszta Előadásfotók: Medvigy Gábor Nyomda: Attraktív Reklámügynökség és Nyomdaipari EC.