Romeo es Julia_Szekesfehervari Balett Szinhaz_2019

A

SZÉKESFEHÉRVÁRI BALETT SZÍNHÁZ

BEMUTATJA

EGERHÁZI ATTILA - SZERGEJ PROKOFJEV

RÓMEÓ ÉS JÚLIA TÁNCDRÁMA HÁROM FELVONÁSBAN

www.fehervaribalett.hu

Megszerettük a balettszínházat, és a közönség örömmel várja a fiatalos, nemzetközi társulat következő előadását.

A tavaszt Prokofjev Rómeó és Júliájával köszöntik a táncosok, így Shakespeare klasszikus szerelmi történetét egy új fehérvári adaptációban nézhetjük, élhetjük meg.

Olyan kiváló darabra várakozunk, ami nemcsak művészeti szempontból jelentős vállalás, de szól a város egész közösségének. Ezt a történetet ismeri és szereti az idősebb generáció, van mondanivalója a felnőtt negyveneseknek, és ami a legfontosabb: a fiatalokról szóló tragédia a mindenkori fiatalságot is megszólítja. A Rómeó és Júliát nem lehet megunni, és a kortárs táncszínház egyedi feldolgozást ígér.

Akik ismerik a klasszikus művet akár könyv-, akár filmváltozatban, vagy ismerik a balettot, jöjjenek el az újszerű koreográfia adta élményért, akik pedig nem látták még a darabot, jöjjenek el azért, hogy a zene és a tánc nyelvén érthessék meg először a szerelemről és gyűlöletről szóló üzenetet. Jöjjenek el, és adják át magukat az érzéseiknek!

Dr. Cser-Palkovics András

Székesfehérvár MJV polgármestere

EGERHÁZI

„Ha csak a felszínt nézzük, Shakespeare gyönyörű darabja két fiatal történetéről szól, akik szeretik egymást, de a családjaik, a közöttük dúló értelmetlen viszálykodás miatt akadályozzák ezt a kapcsolatot. Az én olvasatomban azonban ez a dráma sokkal összetettebb ennél, túlmutat Rómeó és Júlia szerelmi történetén. Emberi karaktereket, emberi problémákat tár elénk, azok gyökereit mutatja meg. A félelem szülte gyűlöletről és az ezzel szemben álló szeretetről, a világot mozgató két erő egymásnak feszüléséről szól a tragédia – erről beszélünk a színpadon a tánc nyelvén.

A Rómeó és Júlia klasszikus történetmesélő balett – a shakespeare-i szöveg pontosan megjelenik benne, nemcsak kivonata a darabnak, hanem annak dramatikus táncátirata: egészen konkrétan a tragédiából ismert kronologikus sorrendben kerül a színpadra a bevezetővel, a báli jelenettel, a két fiatal első találkozásával, az erkély-jelenettel és minden, a darabból ismert szereplővel együtt.

Ami a koreográfiát illeti, az volt a célom, hogy aki esetleg még soha nem látta, nem is hallott az eredeti darabról, annak se kelljen feltétlenül elolvasnia, mielőtt beül a mi előadásunkra. A balett nézői is azt az élményt kapják, amit a Shakespeare által leírt darab nyújt. Nem szavakkal természetesen, hanem mozdulatokkal, a tánc erejével rajzoljuk meg a történetet.”

Egerházi Attila

rendező-koreográfus a Székefehérvári Balett Színház igazgatója

1

Egy álarcosbálon találkozik egymással a két ellenséges veronai család gyermeke, Rómeó és Júlia. A Montague és Capulet családok közötti ősi viszály sötét felhőként nehezedik az egész városra, de a szerelem nem ismer ilyen gátakat: a fiatalok első pillantásra egymásba szeretnek, és hamarosan, titokban össze is házasodnak. Ám a frigyet követő végzetes félreértések halált hozó bonyodalmakba torkollanak…

Shakespeare legismertebb, a Hamlet mellett legtöbbet játszott remekműve a világirodalom legszebb szerelmi története, amelyben két ártatlan fiatal szerelme áldozatul esik apáik bűneinek. A darabban örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg.

A tragikus kimenetelű, a drámát vígjátéki elemekkel is színező történet az elmúlt ötszáz évben számtalan feldolgozást ért meg, készült belőle film, musical és zenemű is – balettszínpadon 1785-ben beszélték el először a tánc nyelvén. A dráma egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev balettje, amelyet 1936-ban írt a Leningrádi Opera felkérésére, és 1938-ban, Brünnben mutatták be először.

2

Szergej Szergejevics Prokofjev

(1891–1953) szovjet-orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester a 20. századi komolyzene egyik meghatározó alakja. Zenei tanulmányait ötéves korában kezdte, édesanyja irányításával, első zongoradarabjait is ötéves korában írta, nyolcadik életévében pedig teljes operát komponált. 1903-ban került a szentpétervári konzervatóriumba, a nyilvánosság előtt első ízben 1908-ban szerepelt.

PROKOFJEV 1918-ban világ körüli útra indult: Szibérián, Japánon és Honolulun keresztül érkezett meg az Egyesült Államokba, ahol egy New York-i zongoraesten mutatkozott be. A húszas évek elején Párizsba ment, ott tíz esztendőt töltött. Közben, 1927-ben látogatást tett a Szovjetunióban is, ahol világhírű zeneszerzőként széles körben ünnepelték.

A Rómeó és Júliát 1934 végén a Leningrádi Opera rendelte meg a zeneszerzőtől, aki 1936ban fejezte be azt. A balett bemutatását később a moszkvai Nagy Színház vállalta, de végül mégis visszautasította, így a darab végül csak 1938-ban, Brünnben került először színre. Közben Prokofjev három koncertelőadásra szánt szvitet és egy zongoraciklust is komponált a balett zenei anyagából, melyeket ugyancsak nagy sikerrel játszottak: kritikusai szerint a Rómeó és Júliában hallható Prokofjev néhány legszebb muzsikája, amelyet valaha komponált.

3

ÓMEÓ

Fernando Gabriel Luis Luis „Gimnazistaként egyszer már játszottam Rómeót, akkor

prózai szerepben léptem színpadra. Ekkor kerültem igazán közel a darabhoz. Tizenévesen még az igaz szerelem megtapasztalása nélkül játszottam, a mostani alakításomban viszont van már mit felelevenítenem, ez sokat segít a karakter megformálásban. Tizenévesként egy átlagos szerelmi történet volt számomra a Rómeó és Júlia, két ember története, akik feltétel nélkül szeretik egymást, olyannyira, hogy képesek egymásért meghalni. Most sokkal emberibbnek látom a darabot, kevésbé tündérmese jellegűnek. Egyszerre szól a szerelemről és a gyűlöletről, és arról a kis résről, ami e kettőt elválasztja egymástól. Amit igazán fontosnak tartok a szerepben, az a végtelen szeretet, ami Rómeóból árad. Az érzés, hogy szeressünk mindent magunk körül, lássuk meg a szépet a környezetünkben, mert az élet túl rövid ahhoz, hogy kesergéssel, panaszkodással töltsük. Ma az emberek túl negatívak, túl sokat sopánkodnak. Meg kell élni az élet minden percét, szeretni kell, mert ez teszi jobbá az életet és magát az embert. Erre törekszem én is, a szerepben és a mindennapjaimban is.”

Dávid Janík „Az én életemben szerencsés volt a sorrend: először a Rómeó és Júlia filmet

láttam, csak utána olvastam Shakespeare klasszikus művét. Mindkettő nagy hatással volt rám, de a film valósággal beszippantott: a történet, a karakterek kidolgozottsága egyszerűen lenyűgözött. Most, a saját, kortárs táncszínházi Rómeó és Júliánkra készülve lehetőségem van Rómeó (és Párizs) szemszögéből látni, megfigyelni a két fiatal történetét.

Mindig nagyon izgalmas dolog megfejteni egy darabbeli karaktert; a próbafolyamat alatt meg kell találnom a válaszokat az általam megformált szereplő összes kérdésére. Meg kell értenem, hogy mit miért tesz a darabban, milyen kapcsolatban áll a történet többi szereplőjével, hiszen csak így tudom majd hitelesen eljátszani a színpadon. Rómeó szerepe nehéz, de mérhetetlenül izgalmas feladat számomra. Sokat fejlődik, változik a mű végére: fiatal fiúként ismerjük meg, aki szerelembe esik, de a boldogság hamar szenvedéssé változik, amiből csak egy kiút van… Kénytelen ölni azért, hogy megőrizze a kincset, amit a szerelem hozott az életébe.”

4

JÚLIÁK

Cristina Porres Mormeneo „Gyerekként láttam Kenneth MacMillan koreográfiáját

videófelvételen, a Royal Ballet Opera előadásában. Nagy hatást gyakoroltak rám mind a táncosok, mind a Prokofjev gyönyörű zenéje, de arra is emlékszem, kicsit unalmasnak találtam a balettet, leginkább a stílus és a pantomimjelentek miatt. Én jobban élvezem azt a fajta feldolgozást táncolni, ahol a mimika, az arcjáték nem veszi el a figyelmet magáról a szerepről, ahol a mozgásnak sokkal nagyobb szerepe van a kifejezésben. A túl modern feldolgozások, mint Mauro Bigonzettié, szerintem megölik Shakespeare történetének valódi lényegét. Egerházi Attila koreográfiája bizonyos értelemben klasszikus feldolgozásnak számít, ugyanakkor a koreográfia a mély mondanivalók mozdulatok útján való kifejezésére épül, ami engem igazán megérint. Inspiráló számomra Zeffirelli filmje is, a mód, ahogyan a szereplők közvetítik az érzéseiket, közel áll a mi feldolgozásunkhoz. Júlia karakterében számomra a személyiségfejlődés útja a legfontosabb. A szerep az érzelmek széles skáláját foglalja magában, ez teszi gazdaggá és nagyon érdekessé a karaktert.”

Dusana Herakova

„Az első, még általános iskolásként átélt találkozás után többször újra és újra felbukkant az életemben Rómeó és Júlia története, ami számomra annak idején csak egy volt a sok közül. Ma már tudom: nem jól értettem meg, csak a történet felszínét láttam. Ma azt gondolom, ezen a történeten keresztül lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerjük önmagunkat. Júlia karaktere összetett, nem tudok kiragadni csupán egy dolgot, ami leginkább meghatározza. A nézők szeme láttára érik lányból nővé. Júlia a kristálytiszta szív és lélek megtestesítője, aki a végsőkig kiáll az érzései mellett. Bármi áron.

Sokféle Rómeó és Júlia feldolgozással találkoztam már: klasszikus és modern előadásokkal.

Most itt, már a próbafolyamat elején éreztem, hogy Egerházi Attiláé valahogy más, sokkal igazibb, sokkal valóságosabb, mint amiket eddig láttam. Igazi érzésekkel dolgozunk a színpadon, amelyeknek kifejezésére a tánc nyelve tökéletesen alkalmas. A mi Rómeó és Júliánkban minden karakter fontos. Nemcsak azért, mert a történetnek haladnia kell előre, hanem mert mindenki kell ahhoz, hogy egy valódi történet elevenedjen meg a színpadon.”

5

6

7

TÁMOGATÓK, PARTNEREK:

8

EGERHÁZI ATTILA - SZERGEJ PROKOFJEV

RÓMEÓ ÉS JÚLIA TÁNCDRÁMA HÁROM FELVONÁSBAN

Rendező-koreográfus

Egerházi Attila

Zene

Szergej Prokofjev

Díszlet

Loes Schakenboes

Jelmez

Bregje van Balen

Fényterv

Loes Schakenboes

Szcenikus

Bajkó György

Betanító- és próbavezető balettmester Cristina Porres Mormeneo

TÁNCOLJÁK

Rómeó: Fernando Gabriel Luis Luis / Dávid Janík

Capuletné: Marie Vilette / Marina Pérez Ahedo

Capulet: Bartha László m.v.

Páris: Dávid Janík / Fernando Gabriel Luis Luis Benvolio: Erdélyi Zsombor / Francesco Vitale Farris

Tybalt: Graziano Bongiovanni

Mercutio: José Blasco Pastor / Barna Krisztián

Dajka: Bokrossy Barbara

Montague: Sipos Dániel m.v.

VÁSÁRI FORGATAG, NÉP

Júlia: Cristina Porres Mormeneo / Dusana Heráková

Lőrinc barát: Barna Krisztián / José Blasco Pastor

Verona hercege: Molnár Gábor m.v.

Nina Maycas Tarela, Marina Pérez Ahedo, Dusana Heráková, Elisa Lodolini, Sara Musumeci,

Alzbeta Talciková, Cristina Porres Mormeneo, Liszkai Zsófia, Marie Vilette, Barna Krisztián, Adam Bobak, Francesco Vitale Farris, Kindl Gábor m.v., Halasi Dávid m.v., Jenei Márton m.v., Erdélyi Zsombor