Hétfa_6

Abrankó András Ackermann Herman Adamits István Aggteleky Béla Agócs István Ahsbahs Gerald Egon Ajtay Károly Ajtonyi Károly Alapy Gábor Albert Attila Albert Gyula Albrecht János Alföldi Károly Alföldy Imre Alpár László Antal Ferenc Ambrózy Gyula Amrich László dr. Andrusek Mihály Aradi István Atlasz Miklós Aykler Zsigmond Ábel Bódog Ács László dr. Ágfalvi András Ágoston Imre (Julián) dr. Ányok Károly Árkos Pál Árvai Géza Áts Zoltán Bacsó Antal Baczó Béla Badacsonyi Béla Badacsonyi István Badics Jenő Bagarus Pál Bagi József Bagi Mihály Bahurek József Bajsa Andor Bajzáth Pál Bajzár László id. Bajzar László ifj. Bakacsi János Bakos János Bakó Barnabás Balassi József Balázs Gyula Balázs István Balázs János Balázsi Béla Balázsi Miklós Bali István Balla Ferenc Balogh Félix Balogh István Balogh László Baltai László Bandl Imre Bankó Béla Baranyai Vince Baranyi János Baranyi Márk Baranyi Pál Barát József Barbély Elemér Barinkai Dénes dr. Barta Sándor Bartos István Bata Szilveszter Bathó János dr. Bayer Ágoston Bálint Ferenc Bálint Jakab Bán László Bándi Miklós Bándi Sándor Bánhegyi Miklós Bánhegyi Tihamér dr. Bánki Jenő dr. Bánkúti László Bányász Mihály Bányász Miklós Bárd Olivér Bedő Béla dr. Bedő Dezső Bedő Gyula Begidzsán András Beiczy Ferenc Beke László dr. Bel‑ loni Dezső Belovai Márton Bencsi Attila Bene István Benedikti István Benke László Benke László dr. Benke Valér Benkő Sándor Benkő Zoltán dr. Benus Béla Beöthy Ottó dr. Berecz István Be‑ rei‑Nagy Elek Bereznay Frigyes dr. Berta József Berzsenyi Ádám dr. Berzsenyi Ödön dr. Bessenyei György Bessenyei Zénó Bessenyői Miklós Bezzegh Tibor Biber András Bicskei Pál Bihari …

Billinger Károly Binder Géza Bircsák Norbert Birner Géza Bíró Ferenc Bíró Géza dr. Bíro Gyula Bíró Sándor Birtha Zoltán dr. Bissinger Rudolf Bitó András Bittó Endre Bodnár István Bodnár István Bodonyi Tibor József Bogár László Bokor Géza Bokor János Boldogh Gyula dr. Bona Zoltán Borbás Pál Borbás ... Borbély Sándor Borcsányi András Boross‑Tóby József Borovichényi József Borovichiny Pál Borsi Béla dr. Borzas Sándor Both Béla Bottka László Botya Mihály Bozó Artúr Bozóky György Bóka Menyhért Bóna Zoltán dr. Bögöly Mihály Bölcsföldi András Böröcz Jenő Böszörményi‑Nagy Géza Bötykös Zoltán B. Rácz István dr. Brejska Károly Breicska Irnre Breuer János Buchmann Gusztáv Buchmüller János Budai András Budai Béla Bulinszky József Bulla János Burka András Burusz ... Burschik Erik Chován Ödön Czebe Valér Czeglédi György Czeglédy Mihály dr. Czéh Lőrinc Czérna Sándor Czigány András Czippauer János Czupor András Csaba Árpád Csaba Ferenc Csabli Lajos Csanád Vilmos Csaplár Péter Csapó László Csatay Tibor Csákány Győző Csákány János Csáncsics József Csányi Bertalan Csáthy Dénes dr. Csegezi József Cseh József Cseh Ödön dr. Cseke József Csellár Gábor dr. Csendes Béla dr. Cseri János Cserján Attila Csermák László Cserna Sándor Cserneczky Gyula Csernota János Cservenka Béla Csetneky Árpád dr. Csécsei László Cséri Lajos Csík Ferenc Csík Márton Csík Mátyás Csikány Béla dr. Csikász Kálmán Csillár Gábor dr. Cs. Nagy József Csobri Andor Csocsics József Csonka Kálmán Csontos Dániel Csontos Gyula Csontos János Csontos Kálmán Csosor Miklós Csutorás Simon dr. Csûrös Zoltán dr. Dabi Lajos Dabóczy István Dajka Béla Damján János Dancs Károly Dancsecs Ödön Dara József Dálnoki‑Miklós Lajos Dálnoki‑Miklós László Dávid Gyula Deák András Deák Gergely Deák Gyula Deák József Demeter Ferenc Demkó Ferenc Dencs József Detre István Dékány János Dénes István Déri Péter Dévay ... Dévényi (Dankó) Ferenc Dicső János Diószeghy Győző D. Kiss István Dobi Tibor Dobó József Dobó Szilveszter Dobos András Dobos István Dobos József Dobrai Márton Domokos Ferenc Doncsecs Ödön Dosztál Béla Drahos Imre Dreska Imre Dubrowszky Vladimir Dudás Béla Dudás József Dugalin György Dulk József Dvor‑ zsák Antal Egervári János Egri György Egyed Dénes Egyed Sándor Eltér Géza Endrődi Zoltán dr. Eőri Lajos Eőri Sándor Erdey Sándor Erdélyi Aurél dr. Erdélyi Tibor Erős András Eszterhás Ernő Éles Antal Éles Gusztáv Énekes József Fajta Károly Fajtha Ferenc Faludy György Faragó Gyula Farkas Gábor Farkas Géza Farkas Imre Farkas János Farkas József Farkas Lóránt Farkas Mi‑ hály Farkas Olivér dr. Farkas Pál Farkas Sándor Farkas Vilmos Farkas Zoltán Fazekas János Fazekas Gyula Fazekas Jenő Fazekas Károly Fábián András Fábián János Fábián Nándor Fábián Zoltán Fábri Imre Fehér Ferenc Fehérpataki József Fehérvári Mihály Fekete Béla Fekete István Fekete János Fekete Kálmán Fekete László Fekete Pál Fekete Sándor Fekésházi Géza Fellegi Béla Felkai Rudolf dr. Felkai László dr. Felnémethy Rudolf Ferdinándy László dr. Ferancz József ifj. Ferenczy József Ferge Dezső Félegyházy‑Megyesi Ágoston Fényes Bertalan Fiam István Filakovity Mátyás Fischer Árpád Fischer Ferenc József Fischer Lajos Fister Tibor dr. Fixl Ferenc Fodor Boldizsár Fodor Gyula Fodor László dr. Fodor Pál Fogarasi Szabó Sándor Fonó László Forcsek Miklós Forgács András Forthuber Béla Főldházi Imre Főldi József Főldvári Henrik Földváry‑Boér Elemér Frank László Frankl Ferenc Frauenhoffer József Freylich Jenő Fuszek Emil Füstös Kálmán Füzesi Andor Füzesséry Sándor Galambos Dezső Galambos József Galba János Gallauner Károly Garamszegi Harry Garamvölgyi János (Carmel Johann) Garamvölgyi József Garamvölgyi Vilmos Gavenda Lajos Gábor Gusztáv Gábori György Gády Béla Gál Lajos Gál Sándor Gálos Géza Gálos István Gáspár Sándor Gáti Róbert Gera Béla Gerencsér Zoltán Gergely István Gerle Imre Gerle Loránd Geszthelyi‑Nagy Zoltán Géczi Lajos Gémesi Gyula Gibiszer Béla Golda Győző Goldberger György Golemsky Miksa Golya András Golubovics József Gombás József Gonda György Gortva Gyula Gosztonyi József Göböly Ferenc Görgey Guidó Görhöny József dr. Gráf István dr. Gráfel Miksa Gremsperger Mihály Grúber Imre Gruncsics János Gulyás József dr.

Guttmann Jenő Gyimesi György Gyömörei Lajos György‑lmre Károly Györgyey F. Aladár Györgyfalvi György Gyuricsány József Gyuricza István Gyurkovics Géza Gyurkovits ... Hadarics Kálmán Haffauer Imre Haider Ferenc Hajagos József Hajas Árpád Hajas‑Juhász Alfréd Hajdek Róbert Halász Miklós Halász Tibor Halász Zoltán Halászffy Zoltán Halik Béla Halmos László Haluska Zoltán Hamerli István dr. Hammer Géza Hamzik László Haraszti József Haraszthy Vince dr. Harmath István id. Harmath István ifj. Harmath László Harnisch József Hartung József Hartweg Antal Hattayer Simon Hauder Károly Havas Gábor Hável József Hegyi István Helmi Róbert Heidinger Béla Henkel Károly Herendi Károly Hernádi József Hertelendy Andor Hetessy Kálmán dr.

Hetényi Jenő Héder István Hideghéti József Hiesz György Hinfner Kálmán dr. Hoch Árpád Hoffentráger Emil Hoffmann József Hojdek Róbert Holczer László Holec Pál Honti‑Heim Ferenc Hoos Károly Horányi Lajos Hortobágyi Gyula Horváth Endre Horváth Ferenc Horváth János id. Horváth János ifj. Horváth József Horváth Pál Mihály Hoyos János dr. Hrecska Jenő Hruby ... Hugyec János Hunyadi Sándor dr. Hutai Hubert Ignácz István Ignatovits Sándor Ijjász Ferenc Ikvay Gyula lllés László dr. Illésfalvy‑Szabó József Imre Béla Incze Lajos Incze László Ircsik Károly Iszák Lajos Ivády Sándor dr. Iván József dr. Ivánka Rudolf Iványi Béla Iványi Ferenc dr. Iványi István id. Jakab Bálint Jakab József Jakab Lajos Jakob Antal Jamniczky Győző Janda ... Jandácsik Ferenc Janke József Jankech József Jankó Ferenc id. Jándi János Jánosa Sándor Járvás Béla Jávori János Jávori Szilárd Jávorszki Tibor Jecsmerik István Jeges Sándor Jelinek László Jeszenszky­Böhm Attila Jodál Sándor Jónás Pál dr. Joó József Józsa Mihály Jukus Pál Juhász Géza Juhász János Juhász Jenő Juhász Károly Junász Géza Junghansz Károly Juranovits István Jurassa Béla Juszt István dr. Kaas Ervin Kalapos Ernő Kamarás Ferenc Kanozsai János Kapdebó Dénes Kaposi Ferenc Kaposi György Kapuvári Ferenc Karagits György Karagity Antal Karai Imre Karácso‑ nyi‑Szobodics József Kardos István Kardos László Karizs András Karteszi József Kassai Tibor Katona Lajos Kaunitz István Kádár Géza Káldy Ferenc Kálmán László dr. Kálnoki‑Kiss Tibor Kálnoky Domonkos Kálóczy Kálmán Kánya Tibor dr. Kármán Tibor Kárpáti József Kárpáti Kamil Kecskés Ferenc Kekén András Kelemen Gyula dr. Kemecsei József Kemecsei László Kemenes János Kemény Ferenc Kenéz István Keppel Miklós Keppel Vilmos Kerbolt Lajos Kerekes András Kerekes Ferenc Kerekes György Kereskedő Jenő Keresztesi Ferenc Keresztessy Ronald Kerékfy Zoltán Kerner Antal Kerner Béla Kerner Ottó Kerni Kálmán Kertész Géza Kertész Imre Kertész István Kenész János Kertész László dr. Kertész Sándor Kéri Kálmán Keszey Imre dr.

Kihut József Király Béla Király István Király József Király Viktor Király Zoltán Kiri Gyula Kis Béla Kis Ferenc Kis Tibor Kiss Dániel Kiss István Kiss János Kiss László Kiss M. Sándor Kiss Roland dr Kiss Sándor dr. Kisházi Iván György Kisházi János Kismarjai Tibor dr. Kispál Vilmos Klárai Vilmos Klébl Márton Knapp József Knocke ... Kobilárcsik Frigyes Koch Hugó Kocsis Károly Kodrán István Kodrán Lajos Kolbert János Kolczonay István dr. Kollár Fekete István Komáromi Ferenc Komáromi István Koncz János Koncz László Konkoly‑Thege Miklós Konnert Arthur dr. Koós Imre Koós Zsigmond Kopek Irnre dr. Koppány Bertalan Korcz László Korda György Kormány Géza dr. Korniss Ferenc Korondy Endre Koschatzky László Kostyán Jenő Kovalóczki Károly Kovács Dezső Kovács Elemér Kovács Ferenc Kovács Gusztáv Kovács Gyula Kovács Imre Kovács István Kovács István Kovács Lajos (Debrecen) Kovács Lajos (Zalaegerszeg) Kovács László Gyula Kovács Sándor Kozári Mihály Kósa Béla Köhler … Körmöczy György Kőrösmezey László Kövesi Pál dr. Kő Antal Kő Miklós Kőrösi György Kővári Lajos Krajczer Arthur Kralovánszky Ubul Krassói Ede Krasznai László Krasznay Béla Kreibich Béla Kreibli … Kreidl Ferenc Krevitz Béla Krizsák János Krizsek Ferenc Kröninger István Kruppa Rezső Kucsebár József Kukor Vince Kukucs Lajos Kulin Viktor Kunéry István Kurta Gábor Kvanka Béla Laborczy Gyula Laczkó István Laczófi Géza Jenő Lada József Lakatos Imre Láng Ignác Lángó József Lantos István Láda Ferenc Láda János Lányi ...

Lászlóffy Tibor Lecsenyei Lajos Lehoczky László Leleszi Barnabás Lencse József Lencsés Ferenc Lencsés Ferenc Lencsés János Lendvai Kamil Lendvay Kálmán Lengyel Ferenc Letenyei László dr. Levardi Károly Léka Endre Létay István Lieb József Liebner Sándor Lipcsei‑Magyar Sándor Lipcsei Márton Lipcsey Sándor Lipták András Lipták Jenő Liszka Nándor dr. Lovassy Jenő Lóránt István Lőcsey Elemér Lőcsey Géza Ludvig Imre Ludvig Károly Lukács Andor Lukács György Lukács Gyula Iván Lukács István Lukács Sándor id. Lukács Sándor ifj. Lung Egyed Maár Béla Madaras Ferenc Magay Zoltán Magyar Károly Magyarits János Majer Mihály Majorosi János Makai Béla Makai Lajos Makkai Ervin Makkai Oszkár dr. Malcsik Mihály Marányi Ernő Marinák István Marinkay István Martin Sándor Marzányi István Matécsik Mihály Matuskovics Elemér Matyja Ferenc Mauthner Gyula Mayer Márton Márai Sándor Márton István Márton László Mátrahá‑ zi István Mátyási István Mátyássy József Medveczky Sándor Megyer Tibor Megyeri Tamás Meiller ... Melis Mihály Mensáros Attila Merényi Ernő Merész Károly Mester Béla Mező Imre Mező József Mezőfy Károly Mérai József Mészáros Gusztáv Mészáros Sándor Mézes Ferenc Michnay Gyula Mihalovich László Miklósi István Mikó Miklós Mille Kálmán Miski Károly Miskovits Péter Mituk Elek Mogyoró István Mogyorós Sándor Mohay Károly Mohr János Moldoványi József dr. Molnár Antal Molnár Béla Molnár Ferenc Molnár Ferenc dr. Molnár Frigyes Molnár Géza Molnár József dr. Molnár Lajos Molnár Ödön Molnár Sándor Morvai Ferenc Módly István Mórich Gyula Mózes Mihály Mózsa Géza Mulla Kálrnán Murai Lajos Musilla József Musza Pál Müller József Nadabán György Nagy András Nagy Antal Nagy Béla Nagy György Nagy István Nagy József Nagy József László Nagy Mátyás Nagy Pál Nagy Sándor Negrelli Aladár Nemes János Neukum Márton Német Endre Németh Emil Németh Irnre Németh István Németh Lajos Németh Tibor Novák Gusztav Novák Károly Nyerges Pál dr. Nyeste Pál Nyeste Zoltán Nyéki Elemér Okolicsányi László Okolicsányi Miklós Okolicsányi Pál Okolicsányi Pál dr. Oláh Mihály Olajos Béla Oltai László Ondré Jenő Ondrusek Mihály dr. Orosz Béla Oszlányi Károly Otto László Ónódi Mihály Ötvös Gyula Őri Sándor Paál László Pajer János Paktorovics Gyula Palágyi József Pallavicini Alfréd Palocsay István Panajott Béla Pandúr Kálman Pap István Papp András Papp Ferenc Papp János Papp József Papp Viktor dr. Papp Zoltán Paraszt Ferenc Parragh Dénes Parázs Albin Paski Béla Pataki Gábor Pathó László Paulinyi Béla Pál András Pál Károly Pálfi Gyula Pálffy László dr.

Pálffy‑Muhoray Zoltán Pártay Tivadar Pásthy Ottó Pászti János Pásztor Antal Pellach Kornél Pelsőczi József Pendl Antal Penz ... Perczel Tamás Pereszlényi Miklós Pergel Gyula Perger Károly Peszteric Károly Pesti István Pethő György Pethő László Petkóczy János Petőházi Lajos Petruska Miklós Péchy László Péntek Gábor Péter Ernő dr. Péter Ervin Péter János Péter‑Szabó András Philip László Pieringer Károly Piroska László Pilcher Rezső Pintér János dr. Pokomándi Elek Pongrácz Dezső Porpáczy Ottó Port Elemér Posch József Potondi István Posgay Imre Prónay József Prosen Sildo Pröhle István Purgly Tamás Puska(Sat) Lajos Pzanda Lénárd Raáb István Radványi Ferenc dr. Radványi János Radványi László Ragó Raffael Rainprecht Antal dr.

Rajk István Rajki Aladár Ramaszeder Tibor Ramrninger Károly Rangli István Ransch István Rasz Ignác Ráb Béla Rácsik László Rácz Imre Rácz István Rácz János Ráczkövi Andor dr. Rádi Vince Rák Jenő Rásonyi‑Papp István Rátkay Béla dr. Rehák György Reibl László Reich János Reinicz Egon Reismann László Reitinger Sándor Reményi Gábor Rex Tibor Rédei György Réka ... Révai György Riba János Richter Péter Rieber László Rigó Ernő dr. Rippel János Ritzl Sándor Robny Ferenc Rostás Pál Rozsnyai Nándor Róth János Rózsás János Rubi Frigyes Russai Tamás Ruszc‑ sák László Rusznyák Pál dr. Ruzicska György Ruzsics Károly Sakics György Saláta Gyula Saly Dezső Sasvári Andor dr. Sarlós Rezső Sándor Elemér Sándor István dr. Sándor‑Nagy Jenő Sándorfi Gyula Sánta József Sára József Sárkány Győző Sárközi István dr. Sármány József Sárosi György Sárospataki György dr. Sáska Sándor Schatz Nándor Scharler Mihály Schiller Ernő Schiller Géza Schilling Géza Schlager Antal János Schmall József Schneczky Ferenc Schosztek János Schramrn Pál Schreiner János Schusztál György Schuszter Antal Schwenk Imre Schwerteczky ...

Schwilgin Frigyes Sebődi György Sefcsik Jenő Selmeczy Ferenc Seregély László Seres Tibor Seress János Serf Viktor Sesevits Antal Siegler Andor (Endre) Sigetter Viktor Simon Ágoston Simon Gábor Simon Gyula Simon Illés Simon Károly Simonyi István Simontsits Elemér Sípos Domonkos Skolnyik József Skorka János Skublics György Skultéty László Slézinger Steve Solt László Soltész Ödön Solthy Vilmos Solti László Solymos Tibor Solymosi József Somlai Ferenc Somlai Simalik Lajos Somóczy Lóránt dr. Somogyi Béla Somogyi Sándor Somossy László dr. Somssich József dr. Sóskuti Endre Sótonyi József Sőjtöry Ferenc Stehlik Ferenc Steiner György Stern Mendel Stern Pál Stibor Imre Stibrányi Márton Suba László Suda József Sugár Sándor Sugár Tamás Suput Mihály Sütő JánosSzabadi István Szabados István Szabó Bálint Szabó Béla (Bibolddaróc) Szabó Béla (Szeged) Szabó György Szabó Ignác Szabó Imre Szabo István Szabó István Szabó János Szabó József Szabó Sándor Szabó Tibor Szabó Zoltán Szakál Imre Szakács Sándor Szakáts Béla Szakáts József Szalai Árpád Szalay Gyula dr. Szalay Lajos Szalay László Szalády Rezső Szalóky Dénes Szamitter Béla dr. Szamosújváry Tibor Szamosvári Frigyes Szanyi István Szarka Béla Szarka Gábor dr. Szaszák Béla Szádovszki Sándor Szálka Imre dr. Szántó Zoltán Szecsei Imre dr. Szederkényi Ferenc Szeghalmi Lajos Szekeres Gyula dr. Szekeres Vince dr. Szekér Gyula Szeleczky Gyula Szenczy Sándor dr. Szenes Árpád Szente György Szentirrnay Antal Szentpá‑ ly‑Gavallér Ákos Szepessy Géza Szerb János Szécsényi Ferenc Szécsi János Székely Ferenc Székely Imre Székely János dr. Székely Pál dr. Székely Péter Székely Sándor Székely Tibor Szél Árpád Széles György Szigethy József Szigeti Tivadar Szigetter Viktor Szijgyártó Béla Szijgyártó Miklós Szilassy István Szilágyi Endre Szilágyi János Szilagyi Sándor Szilbereki Jenő Szlávik Zsigmond Szlimák Ferenc Szohoszlai Ferenc dr Szokoli Lajos Szolnoki István Szomjas Árpád Szommer Endre Szovits László Szóbel Miklós Szögi Irnre Szőnyegi László Szörényi Tibor Szőts Ervin Sztankay Oszkár Sztáray Zoltán Szuha Balázs Szuha István Szujovszky Zoltán Szulok Lajos Szûcs János Szûcs József Tabi Lajos Tabódy István Takács Béla Takács István Takács József Talabér Károly Tallián László Tamás Dezső Tamáskovits Lajos Tanay Zsigmond Tanos Jenő Tarnai László Tarr János Taróczy... Tasi István Tasnádi Bálint Tasnáti Károly Tatai Géza Tataier János Tataya László Tatár György Tálas Gyula Tárkányi‑Horváth István Tárkányi Mihály Tárnoki József Tátrai József Temesi Lajos Temesvári Ferenc Temesvári Rudolf Ternovszky György dr. Tesch Norbert Timár Sándor Thuránszky László Tolnai Ágoston Tolnai Gusztáv Tolnai Károly Tonka Béla Tompa Zoltán dr. Tonigold Benedek Torbágyi Gyula Torday Egon Torkos László Torma István Torma Lajos Torzsay Gyula dr. Tóbiás József Tóth Ferenc dr. Tóth Géza Tóth Géza dr. Tóth Gyula Tóth János Tóth Károly Tóth Sándor Tóth Zoltán Török László Tömpe Irnre Törtei András Trom‑ bitás Lajos Tschandl Tivadar Turánszki Károly Turfitt Antal Ughy Jenő Ugody István Ujházi György Ujlaki Tibor Ujvári Sándor Ullrnann Henrik Ulm Béla Ungár András Ungár Barna Urbán Endre Vajay Imre Vajda Pál Vajkó Pál Vajna István Vajnai Pál Varga Béla Varga Dénes Varga Dénes dr. Varga Gábor dr. Varga Géza Varga Gyula Varga István Varga János Varga József Varga József Varga József dr. Varga Lajos Varró László Varvasovszky László dr. Vass István Vaspál Vilmos Vattay Antal Vágó Ernő Vándor László Váradi István Vári Gyula Vásárhelyi János Velenczei Sándor Vennesz Boldizsár Veréb László Vermes László Verrasztó … Veszelics József Veszprérni Ferenc Végh Antal Végvári Jenő Vér Zoltán Vértessy László Vida Lajos Vielkievicz József Vietorisz Géza

A recski kényszermunkatábort és a hortobágyi kitelepítéseket bemutató kiállítás fejlesztésének lehetősége

Előkészítő tanulmány

Készítette a Hétfa Kutatóintézet Kft. Csite András Remete Zsuzsa Szendrei Zsolt Csíky Balázs Bajnay Zsófia

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló....................................................................................................................................... 5 1. Bevezetés................................................................................................................................................. 15 2. Alapelvek.................................................................................................................................................. 17 2.1. Miért fontos az emlékezet?................................................................................................................ 17 2.2. Emlékhelyek létrehozásával átadni kívánt üzenetek......................................................................... 18 3. Kontextus................................................................................................................................................. 20 3.1. Történelmi összefoglaló az 1945 utáni kommunista hatalomátvételről

és az internáló- és kényszermunkatáborokról.................................................................................... 20

3.2. Korszakkal foglalkozó hazai intézményi környezet........................................................................... 26 3.3. Történelmi emlékhelyek külföldön és itthon – jó gyakorlatok azonosítása...................................... 29 4. Látogatók.................................................................................................................................................. 36 4.1. Emlékezetközpontok kialakításával kapcsolatos megfontolások..................................................... 38 4.2. Komplex látogatási program kialakítása........................................................................................... 41 5. Emlékezetközpontok megvalósítása...................................................................................................... 44

5.1. Megvalósítás alternatívái................................................................................................................... 44 5.2. Javaslat a Recski Emlékpark fejlesztésére....................................................................................... 47 5.3. Javaslat a hortobágyi deportáltak előtt tisztelgő emlékezetközpontra............................................ 61 5.4. Lehetséges finanszírozási források................................................................................................... 68

6. Megvalósítással kapcsolatos politikai kommunikációs megfontolások............................................. 70 7. Konzultáció dokumentációja................................................................................................................... 71 8. Melléklet: Válogatott bibliográfia az internálótáborokról és a kitelepítésekről................................ 72

8.1. Szakirodalom...................................................................................................................................... 72

8.2. Szakirodalom...................................................................................................................................... 74

Hivatkozások................................................................................................................................................. 76 3

Vezetői összefoglaló Az l989-l990-ben újjászülető demokratikus Magyarország sokat tett ugyan a kommunista diktatúra politikai üldözöttjeire való méltó visszaemlékezés kultúrájának megteremtéséért, de a múlt feldolgozása és a kommunista diktatúra áldozataira való emlékezés intézményrendszerét komoly hiányosságok jellemzik. Így van ez a kommunista politikai terror rendszerében fontos helyet elfoglalt recski kényszermunkatábor és a hortobágyi-nagykunsági zárt táborok áldozataira való emlékezés esetében is.

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy miképp hozhatók létre a kommunista diktatúra áldozatainak, különös tekintettel pedig e két táborba elhurcoltaknak méltó emléket állító, a közoktatási rendszerbe is jól beilleszthető emlékezetközpontok. A feladat során rövid egy történelmi kitekintőt követően összegyűjtöttük az eddigi kezdeményezéseket, koncepciókat és azt, hogy a téma szakértői milyen elvárásokat fogalmaznak meg egy ilyen, akár több helyszínen létrejövő múzeum- és kiállítás-együttessel szemben. A lehetséges alternatívák és nemzetközi példák alapján javaslatot teszünk a megvalósításra, megnevezve a konkrét fejlesztési szükségleteket, és a kialakítandó múzeum tartalmára, az alkalmazandó pedagógiai eszközökre vonatkozó fontosabb figyelembe veendő szempontokat, tanácsokat.

Miért fontos az emlékezet?

A kollektív emlékezet kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalom egységének és integráltságának fenntartásában. A közös múlt nélkülözhetetlen tényezője a társadalmi szolidaritás létrejöttének és megőrzésének. De ugyanilyen fontos a hallgatás ereje is: amit elfelejtünk, amiről nem beszélünk, az szintén hozzájárul, vagy éppen elvesz a nemzeti, közösségi identitásunkból.

Az emlékezetpolitika feladata, hogy a múlt feldolgozásán keresztül iránymutatást adjon a közösségbe belépő, annak hagyományait épp elsajátító nemzedékek számára. A történelmi események bemutatása azok narratívába rendezésével erkölcsi üzenetet hordoz, elégtételt szolgáltat és megköveti az áldozatokat, segíti az érintetteket a történelmi traumák feldolgozásában.

Milyen célokat szolgál egy emlékhely létrehozása?

A tragikus, szenvedéssel teli történelmi eseményeknek szentelt emlékhelyek a kegyelet lerovásán túl számos oktató-nevelő hatással bírhatnak. Az emlékhelyek kialakítása különösen a tudásátadáshoz, értékek közvetítéséhez és érzelmi üzenetek továbbításához járul hozzá.

5

TUDÁSÁTADÁS

TÖRTÉNELMI TUDÁS POLITIKATÖRTÉNETI TUDÁS ERKÖLCSI ÜZENETEK

ÉRTÉKEK KÖZVETÍTÉSE

KRITIKAI GONDOLKODÁS DEMOKRÁCIA ÉS EMBERI JOGOK MEGÉRTÉSE TISZTELET AZ ÁLDOZATOKNAK

ÉRZELMI ÜZENETEK

ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE TOLERANCIA FEJLESZTÉSE

Az emlékezet általános célja, hogy megadva a történelmi hátteret, lehetővé tegye az adott helyszín, vagy esemény történetének megismerését. Ezzel együtt fontos, hogy az emlékezet elindítsa az önálló gondolkodást, mely során az összegyűjtött adatok, események és történelmi folyamatok összefüggésekké alakulhatnak.

A jó elméleti megalapozás bevonja a résztvevőket, a tudás mellett értékeket és érzelmet is közvetít. Bemutatja az áldozatokkal szemben elkövetett bűnöket, emléket állít az áldozatoknak, miközben formálja az emlékhelyre látogatók történelmi tájékozottságát és a demokráciához kapcsolódó attitűdjét. Egy, a kommunizmus áldozatainak szentelt emlékhely tehát a történelmi események bemutatásán túl megismerteti az odalátogatókkal a totális diktatúrák e válfajának működési mechanizmusait, hangsúlyozza a demokratikus értékek fontosságát és egyben felmutatja a demokratikus, szabadságra épülő politikai intézményrendszer hiányának társadalmi következményeit.

Az emlékhelyi pedagógia szerves eleme, hogy a múlt eseményeinek megismerése, a történelmi kapcsolatok megértésén keresztül tanulsággal szolgáljon a jelen számára is, és megfogalmazódjon ill. megerősödjön a látogatókban a politikai terror elutasítása. Mindezeken túl a mai társadalmi problémákkal kapcsolatot teremtő analógiák is fontos részeit képezik az emlékhelyi nevelésnek, ami amellett, hogy orientálja a jelent, formálja a jövőről való gondolkodást is.

6

Történeti kontextus: a recski kényszermunkatábor és a kitelepítések történelmi jelentősége Az l948-tól kiépülő kommunista politikai terror eszközrendszerében az internálások és deportálások fontos szerepet töltöttek be a rendszer valós vagy potenciálisan annak tekintett ellenségeinek társadalomból való kiiktatásában. Az l950-es években az Államvédelmi Hatóság által irányított, szovjet mintára létrehozott internáló- és kényszermunkatáborok széleskörű hálózata működött az országban. A recski kényszermunkatáborba, a hortobágyi zárt táborokba, valamint a Budapestről és más vidéki nagyvárosokból a kelet-magyarországi falvak kulákgazdaságaiba l950 és l953 között mintegy 23 000 embert zártak kényszermunkára fogva és folyamatos hatósági bántalmazások mellett, tényleges jogi eljárás és bírósági ítélet nélkül.

Összefoglalás az internáló és kényszermunkatáborokról

HELYSZÍN

JELLEG

MIKOR?

KIKET ÉRINT?

SZÁMADATOK

RECSK

KÉNYSZERMUNKATÁBOR

1950–1953

VEGYES

KB. 1800 FŐ

HORTOBÁGY ÉS KÖZÉP-TISZA VIDÉK

INTERNÁLÁSSZERŰ KITELEPÍTÉS, ZÁRT TÁBOROK

1950–1953

AZ ORSZÁG NYUGATI ÉS DÉLI HATÁRÖVEZETE TELEPÜLÉSEINEK LAKÓI

KB. 8000 FŐ

KELET-MAGYARORSZÁGI FALVAK

INTERNÁLÁSSZERŰ KITELEPÍTÉS, KULÁKGAZDÁKHOZ

1951

BUDAPESTI ÉS RÉSZBEN A VIDÉKI „OSZTÁLYELLENSÉG”

KB. 12700 FŐ

7

Nemzetközi és hazai példák történelmi emlékhelyek kialakítására A 20. századi politikai terror bűneinek és áldozatainak, illetve a nemzeti tragédiáknak jellemzően minden érintett demokratikus ország emléket állít valamilyen formában. Az áldozatokról való megemlékezés formáit tekintve az emlékhelyek következő csoportosítását adhatjuk: • Virtuális emlékhelyek – például gulaghistory.org, a munkataborok.hu • Emlékművek, emlékparkok – például a berlini fal egy szakaszát megőrző Gedenkstätte Berliner Mauer, a Mohácsi Nemzeti Emlékpark • Tábor rekonstrukciók – például a korábbi náci koncentrációs táborok helyén létesült múzeumok (Auschwitz-Birkenau, Dachau), vagy a csehországi l949-6l között működő leseticei kényszermunkatábor részleges rekonstrukciójával létrejött emlékhely (Památník Vojna Lešetice) • Emlékmúzeumok o korábbi politikai rendőrségi intézményekben létrejövő múzeumok – például Krakkóban, Vilniusban, vagy Budapesten a Terror Háza Múzeum o egyéb újonnan kialakított intézményekben működő múzeumok – például a berlini zsidóság múzeuma (Jüdisches Museum), vagy a varsói felkelés múzeuma (Muzeum Powstania Warszawskiego)

Kik tekinthetők az emlékhelyek fő célközönségének?

Felmérési eredmények szerint a fiatalok a 20. századi magyar történelem jelentős eseményeivel kapcsolatban széleskörű zavarodottságot mutatnak, és a demokrácia értelmezésével kapcsolatban is nehézségekkel küszködnek. Ezzel párhuzamosan és részben ebből fakadóan az információk krónikus hiánya, továbbá a tragikus történelmi események átpolitizált értelmezési kereteinek elutasítása a szélsőséges nézetek térnyeréséhez vezet körükben.

A jelen tanulmányban vizsgált emlékezetközpontok célközönségét a l2 és l8 éves kor közötti fiatal felnőtt általános és középiskolások képezik, akik alternatív oktatási formaként osztálykirándulás keretében látogathatják meg az emlékegyüttes(eke)t. E látogatói csoport jellemzően kevéssé ismeri a korszakot, de mivel a történelemoktatásban jelentősen alulreprezentált tématerületről van szó, ezért valószínűsíthetően az idősebb korosztály esetében sem egyértelmű az alapszintű jártasság.

8

Mik az emlékhelyek kialakításával kapcsolatos fontosabb elvi szempontok?

A recski és a hortobágyi emlékezetközpontokkal szemben a tudásátadás mellett elvárás, hogy a történelmi ismereteketek befogadható módon közöljék a l2-l8 éves korosztállyal. Ennek érdekében olyan kiállítóhelyek létrehozás a cél, melyek szakítanak a korábbi hagyományos múzeumi szerkezetekkel és interaktív, érzelmekre és látványra építő struktúrán keresztül ragadják meg a fiatal felnőttek figyelmét. A fiatalokat megszólítani kívánó emlékezetközpont figyelembe veszi a tanulók szubjektivitását és megteremti a felfedezésen keresztül való tanulás élményét, elősegíti a kreatív gondolkodást. Ebből következően a tanítási folyamat egy akció orientált, a látogatók bevonásán alapuló oktatás, mely egyesíti a kognitív, érzelmi és gyakorlati tanulási elemeket.

Interaktivitás Kiegészítő programok

Múlt és jelen kapcsolata

Emlékhely pedagógia

Érthetőség

FIATALOKNAK SZÓLÓ EMLÉKHELY

Érzelmekre hatás

Aktivitás

Befogadhatóság

Látvány

A recski emlékpark fejlesztése, valamint a hortobágyi emlékezetközpont kialakítása során a cél tehát a fiatal felnőttekre fókuszáló, de más generációkat is megszólító, széles közönség számára befogadható kiállítóhely kialakítása, mely a látványra építő interaktív eszközöket alkalmazva az alapvető érzelmekre hat, továbbá az aktivitásnak és a speciális pedagógiai eszközöknek köszönhetően kapcsolatot teremt a múlt és a jelen között.

9

Mik az emlékezés jelenlegi intézményei?

A kommunista politikai terror áldozatai előtti tisztelgés, és egy méltó emlékezetközpont kialakítása több, a témával foglalkozó szervezet és intézmény agendájában is szerepel. Egységes koncepció ugyanakkor nem alakult ki arra vonatkozólag, hogy miképp kell és lehet az áldozatok tragédiáját feldolgozni és bemutatni a szélesebb közönségek – különösen pedig a fiatalok számára.

A Recski Nemzeti Emlékpark jelenleg is jelentős, évi mintegy 30.000 fős látogatóforgalmat bonyolít le annak ellenére, hogy bemutatótere viszonylag fejletlen és a jelenlegi infrastruktúra csak korlátozottan alkalmas nagyobb létszámú csoportok fogadására (pl. a vízhiány miatt). A Recski Szövetség a fenntartáson túl az Emlékpark fejlesztésére is törekszik a kiállítás szakmai tartalmának és megvalósításának javítása érdekében.

A kitelepítések áldozatainak jelenleg nincs saját múzeumuk. A Hortobágy és Nagykunság területén emléktáblák jelölik a volt táborok helyét, mementót állítva az elhurcoltaknak, összefoglaló nevükön a „telepeseknek”. Emellett az ebesi Széchényi Ferenc Kistérségi Tájmúzeum 2004 óta állandó kiállításon mutatja be a Hortobágyra internált családok történetét.

A kommunizmus áldozatairól való méltó megemlékezés lehetőségének bővítése érdekében indokolt a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztése, és egy a Hortobágy településen létrejövő emlékezetközpont kialakítása.

Javaslat a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztésére A Recski Nemzeti Emlékpark jól definiált helyen lévő, jelenleg is működő kiállítóhely.

Fejlesztésének célja

10

•

a meglévő három épület (a megmaradt ÁVH-s kőépület, a korábbi trafóház

valamint a rekonstruált barakk épület) felújítása,

•

új épületek létesítése a kiállítótér bővítése érdekében,

•

a várható idegenforgalom növekedéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése,

•

az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan pedig a kiállítás tartalmi fejlesztése,

amely egyúttal növeli annak befogadhatóságát a l2-l8 éves korosztály számára.

A Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztésével létrejövő múzeumterület

EMLÉKMŰ

KÖZPONTI ÉPÜLET

EMLÉKEZÉS HELYE ÁVH KŐÉPÜLETE: INTERNÁLÁSOK ÉS GULÁG

ŐRTORONY

KAPU ÉS MÚZEUMSHOP

KIÁLLÍTÓÉPÜLET FOGDA - BŰNTETÉSEK

RABOK EMLÉKPARKJA

VIZESVEREM

KIÁLLÍTÓÉPÜLET FELSZABADULÁS

KIÁLLÍTÓÉPÜLETEK: RABOK ÉS ŐRÖK TÁBORI FOLKLÓR SZÖKÉSEK

ÉPÜLETEK HELYEI

REKONSTRUÁLT BARAKKOK RECSK KEZDETEK A TÁBOR

A megvalósuló fejlesztés során egy széles körben befogadható, a fiatalok számára érthető és elsajátítható tudás átadását célzó kiállítótér jön létre. Az Emlékpark fejlesztése során cél, hogy jól definiált és követhető legyen a felépítés, mely érthető, kitér minden releváns részletre és a látványosság segítésével könnyen befogadható. Fontos elv, hogy a történetiségből következően lineárisan megfogalmazott gondolatok terei szabadon bejárhatóak legyenek, ami hozzájárul az önálló felfedezés élményéhez. Ezt segítik a strukturált terembeosztások, a tematikus bontás, ami egyszerűen értelmezhetőséggel és határozott mondanivalóval társul.

11

VIZESVEREM REKONSTRUKCIÓ BŰNTETÉSEK RABOK ÉS ŐRÖK / TÁBORI FOLKLÓR / SZÖKÉSEK TAVAK FELSZABADULÁS RECSK KEZDETEK / A TÁBOR BARAKKOK HELYE RABOK ÚTJA A KŐBÁNYÁHOZ

KÖZPONTI ÉPÜLET TÖRTÉNETI HELYZETKÉP TÁRSADALMI HELYZETKÉP

EMLÉKEZÉS HELYE INTERNÁLÁS - GULÁG SZABADTÉRI KIÁLLÍTÓTÉR RABOK EMLÉKPARKJA

IDEIGLENES KIÁLLÍTÓTÉR

BÜFÉ, ÜZLET

FOGLALKOZTATÓ TERMEK

BEJÁRAT

KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK

EMLÉKMŰ ŐRTORONY REKONSTRUKCIÓ PARKOLÓ KERÍTÉS REKONSTRUKCIÓ

Az Emlékpark fejlesztése során nem cél a korábbi barakkok visszaépítése. A befogadást azonban segíti, ha az új, elszórtan elhelyezkedő épületek a korábbi barakkok és egyéb kiszolgáló épületek helyére kerülnek, de más formanyelven megfogalmazva, figyelembe véve a kortárs igényeket. A tábor eredeti struktúrájának meghagyása érzelmekkel telíti az emlékhelyet, növeli a befogadhatóságot és javítja az érthetőséget.

Javaslat a kitelepítések áldozatainak emléket állító emlékezetközpont létrehozására A hortobágyi-nagykunsági kényszermunka-táborokat ritkán lakott területeken alakították ki l950-ben, jellemzően távol a nagyvárosoktól és a közlekedési lehetőségektől. Kivételt jelentett ez alól a Hortobágy településen, a Kilenclyukú híd szomszédságában működő Borsóstanya. Az egykori, a kommunista szóhasználatban "telepeseknek" nevezett deportáltak itt állították felitt állították fel emlékkeresztjüket. Javasolt ezért, hogy Hortobágy településen jöjjön létre egy olyan központi múzeumépülettel és szabadtéri emlékparkkal rendelkező kiállítótér, amely az úgynevezett telepesek mellett a további kényszerű kitelepítések áldozatainak, különösen pedig a budapesti deportáltaknak is emléket állít.

12

A hortobágyi kitelepítések múzeumának javasolt funkciósémája

FOGLALKOZTATÓ TANTEREM 30 – 40 FŐ RÉSZÉRE 50 m2

FOGLALKOZTATÓ TANTEREM 30 – 40 FŐ RÉSZÉRE 50 m2

IRODA

ELŐADÓTEREM

20 m2

IRODA 20 m2

100 FŐ RÉSZÉRE 100 m2

KIÁLLÍTÓTÉR 400 m2

IRODA 20 m2

KIÁLLÍTÓTÉR 200 m2

KIÁLLÍTÓTÉR

KIÁLLÍTÓTÉR

100 m2

400 m2

KÖNYVESBOLT 30 m2

ELŐTÉR JEGYÁRUSÍTÁS 50 m2

KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK

WC BLOKK 50 m2

Az emlékezetközpont látogatottságát javítja, ha az összekapcsolható több turisztikai látványossággal, komplex kirándulási programot adva ezzel a múzeum célcsoportjának számító 12-18 éves korosztály, vagy más turisták számára. Az ország leghosszabb kőhídján kívül Hortobágy településen található a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontja, a Hortobágyi Pásztormúzeum és a Hortobágyi Madárkórház is.

A tervezett fejlesztések előzetes költségbecslései A bemutatott elrendezési vázlatok által kijelölt fejlesztési irányok a recski valamint a hortobágyi emlékhelyek bővítésével két modern, a fiatalok befogadását segítő emlékhely kialakítását célozzák meg. A recski fejlesztés várható összköltsége nettó 3,5-4 milliárd forint között alakul az előzetes költségbecslések alapján.

13

A Hortobágyi Kitelepítések Múzeuma esetében a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján, óvatos becslésünk szerint 2-2,5 milliárd forintos keretből megvalósítható lenne egy olyan múzeum, mely be tudja mutatni a hortobágyi zárt táborok, valamint a budapesti és más vidéki nagyvárosokat is érintő kitelepítések történetét.

RECSKI NEMZETI EMLÉKPARK FEJLESZTÉSE KIALAKÍTÁS KÖLTSÉGEI

FENNTARTÁS VÁRHATÓ ÉVES KÖLTSÉGE

3,7

MILLIÁRD FT

53,7 MILLIÓ FT/ÉV

HORTOBÁGYI KITELEPÍTÉSEK MÚZEUMÁNAK FEJLESZTÉSE KIALAKÍTÁS KÖLTSÉGEI

FENNTARTÁS VÁRHATÓ ÉVES KÖLTSÉGE

2,1

MILLIÁRD FT

20,6 MILLIÓ FT/ÉV

A Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztésére és a Hortobágyi Kitelepítések Múzeumának létrehozására az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 3.3-as és 4.1-es intézkedései nyújthatnak fedezetet.

Megvalósítással foglakozó kommunikációs megfontolások Az elmúlt években Magyarországon számos jelentős emlékezetpolitikai kezdeményezés történt, amelyek közül egyesek igen komoly vitákat, konfliktusokat váltottak ki a nyilvánosságban. A közvéleményben észlelhető egy egyre erősödő idegenkedés az emlékezetpolitikai kezdeményezésekkel szemben, amely esetlegesen negatív kommunikációs környezetet teremthet jelen projekt számára. Ezzel összefüggésben azt javasoljuk, hogy a recski emlékpark fejlesztése és a hortobágyi deportáltak előtt tisztelgő kiállítótér létrehozása során a munka minden fázisához visszafogott, érzékeny és a potenciális konfliktusokat lekerekíteni törekvő kommunikáció tartozzon. Javasolt, hogy a projekt kommunikációjának kiemelt eleme legyen, az emlékezetközpontok létrehozása és fejlesztése pedagógiai célokkal rendelkezik.

Fontosnak tartjuk, hogy kommunikáció eleme legyen az a tény, hogy vidéki emlékezetközpontokról van szó – ez enyhíti a magyar közélet főváros-központúságát. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy az eredeti helyszínen létrejövő emlékhelyek érzelmi hatása sokkal nagyobb lehet, átélhetőbbé, jobban érthetőbbé teszi a megtörtént eseményeket.

14

1. Bevezetés Ki nem mondott szavak, el nem mondott múlt, fel nem dolgozott bûnök Az 1989-1990-ben újjászülető demokratikus Magyarország sokat tett ugyan a kommunista diktatúra politikai üldözöttjeire való méltó visszaemlékezés kultúrájának megteremtéséért, de a múlt feldolgozása és a kommunista diktatúra áldozataira való emlékezés intézményrendszerét komoly hiányosságok jellemzik. Míg például Lengyelországban, vagy Csehországban viszonylag jól feltárt a kommunista idők táborvilága, addig Magyarországon még mindig alig ismert az elhurcoltak, politikai terror alá vetettek sorsa.

A magyarországi kommunista politikai terror működésében a recski kényszermunkatábor és a hortobágyi zárt táborok különös jelentőséggel bírtak. Az 1945 utáni, különösen pedig az 1949 és 1953 közötti politikai terror eseményeit mind a Rákosi, mind a Kádár-korszak során igyekeztek eltitkolni, meg nem történtnek tekinteni, de legalábbis súlyukat és mértéküket kisebbíteni. A felejtés politikájára alapoztak: amiről nem beszélünk az nincs, az élő emlékezet pedig az idő előrehaladtával fokozatosan elhalványul, elmennek közülünk azok, akik vissza tudnak emlékezni a borzalmakra. Az üldözöttek egészen az 19891990-es rendszerváltoztatásig nyilvánosan nem beszélhettek a velük megtörténtekről, a személyes történetek megjelenésének elejét vette az újabb retorzióktól való félelem. Tovább nehezítette a téma feldolgozását, hogy a levéltári adatok a kutatók számára csak 1995 után nyíltak meg. A történészképzésben is ezután kezdődött meg a korszak oktatása, vagyis a ma is aktív történelemtanárok jelentős része egyetemi szinten nem sajátította el a kommunista politikai terror oktatáshoz szükséges ismeretanyagát, így azokat nem tudta átadni a diákoknak.

A történelemoktatás hiányossága, hogy a közoktatásban a 2. világháború utáni időszak nagyon kis súlyt kap, és ezen belül is (talán csak az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Kádár-korszakban meghirdetett „új gazdasági mechanizmus” kivételével) szinte teljesen hiányzik az 1948-1989 közti időszak bemutatása. Felmérési eredmények szerint a magyar fiatalok a 20. századi magyar történelem jelentős eseményeivel kapcsolatban széleskörű zavarodottságot mutatnak, és a demokrácia értelmezésével kapcsolatban is nehézségekkel küszködnek. Ezzel párhuzamosan és részben ebből fakadóan az információk krónikus hiánya, továbbá a tragikus történelmi események átpolitizált értelmezési kereteinek elutasítása a szélsőséges nézetek térnyeréséhez vezet körükben. 1 Az 1949-53 közötti deportálások és internálások, a kommunista politikai terror működése, áldozatainak szenvedései és a magyar társadalom életében elfoglalt jelentősége 1990-et követően sem igazán vált közismertté. Az információk hiányát erősíti, hogy jelenleg is csak kevés történészkutató vállalkozik a korszak eseményeinek rekonstruálására, értelmezésére.

Hazánk 2015-ben tartja a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, és 2016ban, egy év múlva ünnepli az ’56-os forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulóját.

15

Noha számos emlékhely és kiállítótér szentel figyelmet és teret a 20. század egyik legjelentősebb nemzeti tragédiájának, máig nem jött létre a csak és kizárólag a kommunizmus áldozatainak méltó emléket állító, nagyszabású és a jelenkor adta technikai lehetőségeket alkalmazó emlékezetközpont Magyarországon.

Tanulmányunk keretében körüljártuk, hogy miképp hozhatók létre a kommunista diktatúra áldozatainak, különös tekintettel a recski internálótáborba és a hortobágyi zárt táborokba elhurcoltaknak emléket állító, a közoktatási rendszerbe is jól beilleszthető emlékezetközpontok. A feladat során rövid egy történelmi kitekintőt követően összegyűjtöttük az eddigi kezdeményezéseket, koncepciókat és azt, hogy a téma szakértői milyen elvárásokat fogalmaznak meg egy ilyen, akár több helyszínen létrejövő múzeum- és kiállításegyüttessel szemben. A lehetséges alternatívák és nemzetközi példák alapján javaslatot teszünk a megvalósításra, megnevezve a konkrét fejlesztési szükségleteket, és a kialakítandó múzeum tartalmára, az alkalmazandó pedagógiai eszközökre vonatkozó fontosabb figyelembe veendő szempontokat, tanácsokat.

A tanulmány felépítése a következő: • emlékhelyek kialakításával kapcsolatos alapelvek és az emlékhelyek létrehozásával átadni kívánt üzenetek meghatározása; • történelmi kitekintés; • témával foglalkozó intézmények és egyesületek tevékenységének feltérképezése, összehangolás lehetősége; • jó gyakorlatok azonosítása: külföldi példák az emlékhelyekre; • látogatók számára a múzeum befogadhatóságát javító, speciálisan alkalmazható múzeumpedagógiai eszköztár (a kialakítás során megfontolandó elméleti és gyakorlati szempontok); • az emlékezetközpontok megvalósításának alternatívái; • konkrét javaslat: o a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztése (látvány, tartalom, költségvetés, szervezeti működés, fenntartási kérdések és építészeti kockázatok); o egy Hortobágyi emlékezetközpont kialakításával kapcsolatos megfontolások (funkcióséma, költségvetés, fenntartási kérdések és kockázatok); • megvalósításhoz kapcsolódó politikai kommunikációs szempontok; • koncepció kialakításának módszertana.

16

2. Alapelvek 2.1. Miért fontos az emlékezet?

A kollektív emlékezet kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalom egységének, integráltságának fenntartásában. A közös múlt nélkülözhetetlen tényezője a társadalmi szolidaritás létrejöttének és megőrzésének.2 De ugyanilyen fontos a hallgatás ereje is: amit elfelejtünk, amiről nem beszélünk, az szintén hozzájárul, vagy éppen elvesz a nemzeti identitásunkból.3 Az emlékezetpolitika feladata, hogy a múlt feldolgozásán keresztül iránymutatást adjon a jövő nemzedékek számára. A történelmi események bemutatása azok narratívába rendezésével erkölcsi üzenetet hordoz. A kommunista diktatúra áldozataira való emlékezés így egyszerre szolgálja a korszak megismertetését, az emberi kegyetlenség bemutatását, és ezek által a demokrácia intézményeinek megerősítését.

Az emlékezetpolitikában kiemelten fontos a személyes történetek és élmények szerepe: részben az érintettek történeteinek feltárásából fakad az emlékezésre való igény.4 Az emlékezetpolitika feladata ezért az is, hogy elégtételt szolgáltasson és megkövesse az áldozatokat, akik családját akár több generáción keresztül meghurcoltak.

Az, hogy milyen történelmi események kerülnek a szélesebb közönség látóterébe például az oktatás, a múzeumok, vagy az állami megemlékezések révén, az mindig értékválasztás eredménye. Míg a történelem lehetőleg objektív és tudományos jellegű, addig az emlékezés személyes és szubjektív. A történelmi eseményekre való emlékezés ezért mindig ezt a kettősséget hordozza magában: az, amire emlékezünk, annak a tárgyilagosság mellett értékválasztást és egyéni indíttatást kell hordoznia. Különösen igaz a szubjektivitás azokra az eseményekre, amelyek a közeli múltban történtek, mert a személyes élettörténeteket, a szülők-nagyszülők visszaemlékezéseinek szemüvegén keresztül közelebb érezzük magunkhoz.

A politika befolyásolni tudja a kollektív emlékezet alakítását. Az, hogy mire emlékezünk, jelentősen függ a képviselettől: azoknak a hangját fogják meghallani, akiket képviselni akar a politika, nem pedig az igazságot. Olyan narratívák fognak elterjedni a társadalomban, amik a politikai akaratot tükrözik.5 A Kádár-rendszer puha diktatúrája által nyújtott, a más szocialista országokhoz képest biztosított szerény jólét máig nosztalgikus emlékként él a társadalom egyes rétegeiben. Miképp pedig a Kádár-korszakban titkolták a különböző csoportok (pl. más politikai nézeteket vallók, úgynevezett kulákok, papok, stb.) elleni kegyetlenségeket, vagy ezek súlyát és mértékét is a valósnál enyhébbnek láttatták, úgy a társadalom jelentős része hajlamos volt elsiklani a történtek felett.

A rendszerváltást követően az 1956-os forradalom és szabadságharc vált a kommunista diktatúra terrorjának, a szabadság korlátozásának szimbólumává, miközben a több évig tartó, közösségeket szétziláló, a magyar társadalom szerkezetét alapjaiban megváltoztató internálások emléke továbbra is csak halványan, egyre halványabban él. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja, miképp pótolható a több évtizedes mulasztás, s miképp adható meg az áldozatoknak a megfelelő tisztelet.

17

2.2. Emlékhelyek létrehozásával átadni kívánt üzenetek A tragikus történelmi eseményeknek szentelt emlékhelyek a kegyelet lerovásán túl számos oktató-nevelő hatással bírhatnak. Az alapvetően a Holokauszt témakörének bemutatásában gyökerező német és lengyel alapokra6 támaszkodó emlékezés pedagógia módszertani és útmutató jellegű megállapításokat kínál az emlékezet társadalmi hatásainak erősítésére. Az emlékhelyek kialakítása különösen a következő célokhoz járul hozzá: 1. ábra: Emlékhelyek kialakításának célja

TUDÁSÁTADÁS

TÖRTÉNELMI TUDÁS POLITIKATÖRTÉNETI TUDÁS ERKÖLCSI ÜZENETEK

ÉRTÉKEK KÖZVETÍTÉSE

KRITIKAI GONDOLKODÁS DEMOKRÁCIA ÉS EMBERI JOGOK MEGÉRTÉSE TISZTELET AZ ÁLDOZATOKNAK

ÉRZELMI ÜZENETEK

ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE TOLERANCIA FEJLESZTÉSE

Az emlékezet általános célja, hogy megadva a történelmi hátteret, lehetővé tegye az adott helyszín, vagy esemény történetének megismerését. Ezzel együtt fontos, hogy az emlékezet elindítsa az önálló gondolkodást, mely során az összegyűjtött adatok, események és történelmi folyamatok összefüggésekké alakulhatnak.7 A jó elméleti megalapozás bevonja a résztvevőket, a tudás mellett értékeket és érzelmet is közvetít. Bemutatja az elkövetett bűnöket, emléket állít az áldozatoknak, miközben formálja az emlékhelyre látogatók politikai tájékozottságát és a demokráciához kötődő attitűdjét.8 Egy a kommunizmus áldozatainak szentelt emlékhely tehát a történelmi események bemutatásán túl megismerteti az odalátogatókkal a totális diktatúrák e válfajának működési mechanizmusait, hangsúlyozza a demokratikus értékek fontosságát és egyben felmutatja a demokratikus, szabadságra épülő politikai intézményrendszer hiányának társadalmi következményeit.

Az oktatási tevékenység feladata az intellektuális bevonódás elérése, vagyis az, hogy a résztvevőkben az információk megismerése révén megszülethessen az adott korszak értékítélete. Ez fejleszti a résztvevők látókörét9 és kritikai szemléletét.10

18

A különböző internálások, deportálások és kitelepítések áldozatai alapvetően a „rendszerellenesnek” tekinthető csoportokat érintették. A rendszerellenesség ugyanakkor olyan címke volt, amit bárki társadalmi helyzete, politikai gondolkodása, vagy családi múltja alapján megkaphatott. Az áldozatokra való emlékezet rávilágít arra, hogy mi a következménye a tolerancia hiányának. Az emlékezet nevelő hatásának köszönhetően csökkenthető az előítéletesség, illetve az agresszióval és az erőszakkal kapcsolatos ismeretek megismerésén keresztül erősíthető a társadalmi érzékenység és a megértés.11 Az emlékhelyi pedagógia szerves eleme, hogy a múlt eseményeinek megismerése, a történelmi kapcsolatok megértésén keresztül tanulsággal szolgáljon a jelen számára is, és megfogalmazódjon a látogatókban, hogy ne jöhessen el újra a politikai terror időszaka. A politikai tanulságon túl a mai problémákkal kapcsolatot teremtő analógiák nagyon fontos részei az emlékhelyi nevelésnek, ami amellett, hogy orientálja a jelent, formálja a jövőről való gondolkodást is.12 Az emlékhelyek nemcsak szorosan vett politikai, hanem egyéb társadalmi üzeneteket is hordozhatnak. Így például a recski tábori életre való visszaemlékezésekben szinte mind szerepet kap a szellemi frissesség fenntartására való igény. A táborban létrejövő önképző körök üzenete, hogy a szellemi táplálék, mai szóval az élethosszig tanulás a túlélés záloga, ami a fizikai teljesítőképességhez is hozzájárul. Ugyanígy a hortobágyi zárt táborok esetében együttműködések nélkül nem lehetett megszervezni a családok életét: míg a szülők dolgoztak, addig szükség volt az idősekre és más munkaképtelenekre, hogy vigyázzanak a gyerekeikre, foglalkoztassák és oktassák is őket.

Az emlékezet pedagógia sikerességének feltétele a jól megválasztott prezentációs eszközkészlet. A totalitárius diktatúrák kegyetlenségeinek bemutatásában a történelmi helyek – különösen pedig az internáló- és munkatáborok, és a személyes élettörténetek olyan emocionális töltettel bírnak, ami hozzájárul a téma megértéséhez és feldolgozásához.13 A visszaemlékezések, naplók közelebb hozzák a látogatóhoz az eseményeket. Különösen igaz ez Recsk, vagy a hortobágyi zárt táborok esetében, ahol tárgyi emlék kevés maradt fenn, hiszen azokat tudatosan és módszeresen tüntették el, de az áldozatok emlékeiből, és a még megmaradt, illetve rekonstruált táborhelyekből kirajzolódik a tábori élet kegyetlensége.

Az emlékhelyek oktató-nevelő hatása az erkölcsi oktatás területén is megmutatkozik. Az események jól szervezett bemutatása hozzájárul a személyiségfejlődéshez, a szabadság értékének megértéséhez. A résztvevők a történeteken keresztül megismerhetik az emberi jogok eltiprásának traumáját.14 Tapasztalatot szerethetnek arról, hogy milyen, amikor korlátozzák az ember szabadságát – legyen szó fizikai, vagy éppen a gondolkodás szabadságáról, ezáltal fokozva a toleranciát és a másképp gondolkodás elfogadását.

19

3. Kontextus 3.1. Történelmi összefoglaló az 1945 utáni kommunista hatalomátvételről és az internáló- és kényszermunkatáborokról Az 1945 utáni kommunista hatalomátvétel és az internálások Az 1948/49 és 1956 közötti évekre tehetjük az ún. Rákosi-diktatúra vagy -korszak időszakát, de a törvénytelenségek és a kommunista hatalomátvétel előkészítése már 1945-ben megkezdődött. A kormányban a belügyminiszteri tisztséget a kommunista párt szerezte meg, ami lehetővé tette a rendőrség ellenőrzését is, valamint az ún. politikai rendőrség kiépítését Péter Gábor vezetésével. A másként gondolkodók, valamint a lehetséges ellenálló csoportok felszámolását, elhallgattatását célozták többek között 1946-ban az egyesületek feloszlatása, majd az államosítások, továbbá a különböző koncepciós perek, az egyházi iskolák államosítása, a szerzetesrendek betiltása. A parlamenti választásokon 1945-ben ugyanis a kisgazdák győztek, a kommunista pártnak hosszabb időbe tellett, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel, és még a manipulált 1947-es választásokon sem ért el olyan eredményt, amelyet szeretett volna. Ez csak az 1949-es választásokon sikerült, amely már teljesen irányított volt.

Az internálás 1945-ben rövid ideig büntetőjogi kategóriaként létezett, mint a népbíróságok által kiszabható főbüntetés. Az internált azonban a kiszabott idő után is csak akkor volt szabadon bocsátható, ha megfelelő magatartást tanúsított. Ellenkező esetben az internálótábor parancsnoka a fogva tartást hat hónappal meghosszabbíthatta. Az internálás azonban hamarosan büntetőjogi kategóriából államigazgatási kényszerintézkedés lett, és a politikai rendőrség hatáskörébe került. Az Erdei Ferenc belügyminiszter által kiadott, de közzé nem tett, bizalmas, 138.000/1945. biz. BM rendelet felhatalmazta a politikai rendőrséget, hogy az előzetes őrizetbe vételen túl bírói ítélet nélküli internálást is végrehajthasson. A rendelet alapján azokat a személyeket, akik 1945 előtt elkövetett bűntettek vagy vétségek elkövetésével nem voltak gyanúsíthatók, de fasiszta, népellenes magatartásuk miatt veszélyesek vagy általában az ország demokratikus szellemben való újjáépítését gátolni igyekeztek, közigazgatási eljárás alá kellett vonni. Az alkalmazott büntetés nem megtorló, hanem megelőző intézkedésnek számított. Két fajtája volt: a rendőrhatósági őrizet alá helyezés és a rendőrhatósági felügyelet alá helyezés. A rendelet elég szélesen határozta meg az érintettek körét ahhoz, hogy lényegében a társadalom több mint fele érintetté váljon. Így a büntetőjogi alapelveket megsértve lehetett tömegesen büntetni az embereket.

Az internálásnak három korszakát lehet elkülöníteni: 1945–46-ban minden vármegyében és nagyobb településen működött legalább egy internálótábor, valamint ezen kívül Budapesten és környékén 15 tábor létesült. 1947–1950 között egy központi internálótábort alakítottak ki, amely először Buda-Délen, majd Kistarcsán működött. 1950–53 között az Államvédelmi Hatóság irányítása alatt működtek az ország különböző részein internálótáborok. Az internáló- és kényszermunkatáborokat szovjet mintára hozták létre.

Jelentőségük és ismertségük okán az alábbiakban a recski kényszermunkatáborral és az ún. hortobágyi deportálásokkal foglalkozunk részletesebben.

20

Büntetőbarakk belső elrendezése II.

Vizesgödör a recski táborban III.

21

Helyreállított büntetőbarakk épülete I.

Recski kényszermunkatábor A recski kényszermunkatábort 1950 júliusa és 1951 februárja között töltötték fel elítéltekkel, akiknek maguknak kellett a tábort is kiépíteniük. Politikailag válogatott emberek kerültek ide, szociáldemokraták, a Rajk-per elítéltjei, volt katonatisztek, csendőrök, rendőrök, ávósok, a szellemi elit tagjai, valamint mesteremberek a tábor építéséhez. Ide kerültek az ifjúsági ellenállás tagjai, volt kisgazdák, vasutasok, gyakorlatilag tehát minden társadalmi osztályból és rétegből. Többen korábban náci koncentrációs táborokban szenvedtek, majd a háború vége után a kommunista kényszermunkatáborba kerültek. A szögesdróttal körbekerített tábort a Csákánykő lábánál állították fel. Létezett egy ún. alsó tábor is, amelyet az építkezések miatt hoztak létre. A táborlakóknak nehéz fizikai munkát kellett végezniük, közben ütötték-verték őket, megszégyenítették és alig kaptak enni, lényegében éheztették őket. Külön kegyetlen büntetések voltak például a vízesgödörbe állítás vagy a gúzsbakötés. A lágerben kétféle őrség szolgált: a külső drótkerítést a határőrséghez besorolt század látta el, a belső őrséget pedig az ÁVH emberei. A két őrség nem volt egymás alá rendelve. A külső őrség nem érintkezhetett az internáltakkal. A táborból két sikeres szökés történt: 1950 augusztusában Dobó József, 1951 májusában pedig egy kisebb társaság szökött meg.

Ugyanakkor csak egyetlen embernek, Michnay Gyulának sikerült szabadon maradnia, aki kiszökött Nyugatra. A táborban számos ismert személy raboskodott, közülük Faludy György költő a leghíresebb, aki önéletírásában is megörökítette élményeit.

Az 1953-as politikai enyhülés következményeként 1953. július 28-án hoztak létre ún. szabadítóbizottságokat. Ugyanezen év szeptember 23-án kelt az a jegyzőkönyv, amely elszámolt az internáltak szabadulásával és lezárta a tábort. 1955-ben terv készült a tábor újraindítására, de azt nem hajtották végre. A lágert 1957 márciusában lebontották, csak az ÁVH belső törzsépületét és a mögötte lévő aggregátorházat hagyták meg.

22

Hortobágyi zárt táborok és deportálások A köznyelvben hortobágyi kitelepítésként emlegetett deportálás valójában földrajzilag a Hortobágynál nagyobb területre terjedt ki, beleértve a Közép-Tisza vidéket, valamint kelet-magyarországi falvakat is. Az eseménysorozat pontos elnevezése – korabeli kifejezéssel élve – internálásszerű kitelepítés. Politikai elhatározásból és közigazgatási eljárás keretében hajtották végre ezeket a meghurcoltatásokat is, ahogy az internálásokat és a kényszermunkatáborokba küldést. Nagyobb városokból és az ország nyugati és déli határsávjából ún. osztályidegen, többnyire polgári egzisztenciájú családokat telepítettek ki. A kitelepítéseket a Jugoszláviával szembeni háborús feszültség is katalizálta: a határsávból szükségesnek látták az ideológiai szempontból "kockázatos elemek" eltávolítását, helyettük pedig az új rendszer, tisztviselőit, pártfunkcionáriusait költöztették. A deportálás a rabmunkatáborokkal egy időben, 1950 nyarán indult. Két változata különíthető el aszerint, hogy a határsávból zárt táborokba, vagy nagyobb városokból és a fővárosból kelet-magyarországi parasztcsaládokhoz telepítették az embereket.

1950. június második fele és 1953 tavasza között az ország nyugati és déli, 15 kilométer széles Jugoszláv határsávjából, 451 településről és nagyobb városból mintegy nyolcezer embert, 2500 családot vittek zárt táborokba a Hortobágyra és a Közép-Tisza vidékre. A zárt táborok a Tiszalök-Tiszabő-Debrecen háromszögben helyezkedtek el, Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben (lásd a mellékelt térképet). A térség az ország legritkábban lakott területének számított. Az internálásszerű kitelepítés első hullámát 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjszakán, rajtaütésszerűen hajtották végre az ÁVH egységei. A szervezés teljes titoktartás mellett ment végbe. A kitelepítések további hullámai 1951 júliusa és 1953 tavasza között történtek. A határsávon kívül a nagyobb városokat, a szocialista nagyberuházások helyszíneit is meg akarták tisztítani a potenciális belső ellenségtől. 1952-re kialakult 12 külön egységgel a zárt táborok hálózata.

Egyes táboroknak több melléktábora, egymástól elkülönülő szálláshelye volt. A kitelepítetteket rendőri felügyelet mellett meghatározott munkavégzésre, általában mezőgazdasági munkára kötelezték. Lakhelyeik istállók, birkahodályok, baromfi- vagy disznóólak voltak, a tisztálkodási és egészségügyi körülmények is borzalmasak voltak. A táborok legnagyobb része a Hortobágyi Állami Gazdaságok Trösztjéhez tartozott, ez foglalkoztatta az embereket.

A kitelepítések másik formáját jelentették összefoglaló néven a budapesti deportálások. 1951. május 21. és június 18. között történt meg a főváros „osztályidegenektől való megtisztítása”, összesen 5200 család kitelepítése. Hasonló módon vidéki nagyvárosokat is érintett a tömeges kitelepítési hullám. Az akció a Horthy-korszakbeli elit megtörésére irányult és mintegy 12700 embert érintett. A hátrahagyott, jól felszerelt lakásokba az új rendszer káderei költöztek. A kitelepítetteket az ÁVH kelet-magyarországi falvakba, kulákgazdákhoz költöztette. Megélhetésükről maguknak kellett gondoskodniuk, ami a deportáltaknak és a falusi gazdáknak is nagy nehézségeket, nélkülözést jelentett, hiszen szűkös javaikat kellett megosztaniuk egymással. A kitelepített tisztviselők közszolgálati nyugdíját már korábban megvonták.

23

HORTOBÁGYI ZÁRT TÁBOROK

Kónyai tábor szálláshelyéül szolgáló juhhodály V.

24

Recski kényszermunkatábor és a hortobágyi zárt táborok elhelyezkedése IV.

RECSK

Hortobágyi sínkereszt VI.

Az internálások és kitelepítések vége Nagy Imre miniszterelnök 1953. július 4-i programbeszédében új politikát hirdetett, amelynek része volt a törvénytelenségek, az internálás, a rendőrbíráskodás, a kitelepítések és a kuláklisták megszüntetése. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1953. július 26-án törvényerejű rendeletet adott ki a két évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélt politikai foglyoknak adandó közkegyelemről. Ugyanezen a napon a Minisztertanács 1034/1953. számú határozata döntött az internálás és a kitelepítések 1953. október 31-i határidővel történő megszüntetéséről és a táborok feloszlatásáról. A Belügyminisztérium kimutatása szerint 1953. június 1-jén 41369 fő volt a letartóztatottak és internáltak száma. Ún. szabadítóbizottságok döntöttek a szabadulók további sorsáról. Az elbocsátottakról ún. figyelőlapot állítottak ki és elküldték az Országos Lakcímnyilvántartónak. A távozókat fenyegetések kíséretében titoktartásra kötelezték, esetenként titoktartási nyilatkozatot is aláírattak velük. A szabadulókra további vesszőfutás várt, hiszen évekbe tellett, míg megélhetést és elfogadható lakást találtak maguknak. Sokan 1956-ban az emigrációt választották.

1. táblázat: Összefoglalás az internáló és kényszermunkatáborokról

HELYSZÍN

JELLEG

MIKOR?

KIKET ÉRINT?

SZÁMADATOK

RECSK

KÉNYSZERMUNKATÁBOR

1950–1953

VEGYES

KB. 1800 FŐ

HORTOBÁGY ÉS KÖZÉP-TISZA VIDÉK

INTERNÁLÁSSZERŰ KITELEPÍTÉS, ZÁRT TÁBOROK

1950–1953

AZ ORSZÁG NYUGATI ÉS DÉLI HATÁRÖVEZETE TELEPÜLÉSEINEK LAKÓI

KB. 8000 FŐ

KELET-MAGYARORSZÁGI FALVAK

INTERNÁLÁSSZERŰ KITELEPÍTÉS, KULÁKGAZDÁKHOZ

1951

BUDAPESTI ÉS RÉSZBEN A VIDÉKI „OSZTÁLYELLENSÉG”

KB. 12700 FŐ

A téma megjelenése az iskolai tananyagban A 20. század második felének magyar történelme az általános iskola 8. évfolyamán, a középiskolákban pedig a 12. évfolyamon kerül elő a történelemórákon.1 Az általános iskolákban a Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig című tematikai egységet 8 órás időkeretben tanulják a diákok. A kapcsolódó nevelési-fejlesztési célok között szerepel, hogy a tanuló megismeri Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítását, megérti a kommunista diktatúra jellegét és lényegét. Konkrétan szerepel a kerettantervben, hogy a diák ismeretet merít az akkor élt emberek visszaemlékezéseiből, valamint a vonatkozó múzeumok anyagából (lehetőség szerint a Terror Háza Múzeum és a recski Nemzeti Emlékpark anyagaiból is).

1

A jelenleg hatályos, az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott kerettanterveket az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei tartalmazzák.

25

A fejlesztési követelmények között ismételten szerepel ismeret szerzése a diktatúrák történetéhez kapcsolódó emlékhelyek és múzeumok segítségével, példaként felsorolva a Terror Háza Múzeumban tett látogatást, valamint a recski munkatábor területén létesült emlékhely [Recski Nemzeti Emlékpark] felkeresését.

A gimnáziumok és a szakközépiskolák kerettanterveiben az 1945–1956 közötti magyar történelem tanításának leírása megegyezik. A téma órakerete 10 óra. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai között szerepel, hogy a tanuló megismeri és elítéli a totális kommunista diktatúra emberiség elleni bűneit. A fejlesztési követelmények között szerepel ismeret szerzése a diktatúra történetéhez kapcsolódó emlékhelyek és múzeumok segítségével. Itt is konkrétan meg van jelölve egy látogatás a Terror Háza Múzeumban, valamint a recski munkatábor területén létesült emlékhely felkeresése. Összességében megállapíthatjuk, hogy az általános iskolában rövidebb, 8 órás óraszámban, a középiskolában hosszabb, 10 órás óraszámban szerepel az 1945 és 1956 közötti időszak magyar történelme, azonban az általános iskolák kerettantervében az internálások és kitelepítések témája, helyszínei, az emlékhelyek felkeresése hangsúlyosabban jelennek meg, mint a középiskolák kerettanterveiben. Mind az általános iskolai, mind pedig a középiskolai történelemkönyvekben megjelenik az internáló- és kényszermunkatáborok témája, ugyanakkor más témákhoz (például a koncepciós perekhez) képest kisebb hangsúllyal.

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy – főleg a középiskolákban, ahol nagyobb a tananyag mennyisége – hosszú évek óta visszatérő probléma, hogy a tanárok nem jutnak a tananyag végére, nem tudják leadni a túlméretezettnek tűnő tananyagot. Ennek eshet áldozatul az 1945 utáni magyar történelem is, amelyet esetleg csak nagyon vázlatosan ismertetnek.2 Ezen is segíthet egy tanulmányi kirándulás, amelynek keretében a tanulók történelmi emlékhelyeket, múzeumokat kereshetnek fel. Az így nyert élmények könnyebben befogadhatóak, mint a tanórán elhangzottak.

3.2. Korszakkal foglalkozó hazai intézményi környezet Az 1945 és 1953 közötti internáló- és kényszermunkatáborok áldozatainak emlékét ápoló két legfontosabb szervezet a Recski Szövetség és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. Mindkét szervezet alapvető célja deportáltak érdekvédelme, anyagi támogatása és a táborok emlékének fenntartása. A Recski Szövetség már a Kádár-rendszer utolsó éveiben, 1988-ban megalakult, jelenleg a Recski Nemzeti Emlékpark működtetője. Az Emlékparkot a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján 2014-ben a Nemzeti Örökség Intézete történelmi emlékhellyé nyilvánította.

A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete 2000-ben alakult. Az egyesület rendszeresen szervez országos találkozókat a Hortobágyon és kisebb regionális találkozókat. Könyveket adnak ki, konferenciákat szerveznek és a korábbi táborlakók bevonásával rendhagyó történelemórákat tartanak.

26

2

Bár az utóbbi évek tantervi reformjai igyekeztek nagyobb hangsúlyt helyezni a 20. századi történelemre, a probléma megmaradt és a tanári gyakorlat is lassan változik

A hortobágyi deportálásnak 2004 óta állít emléket az ebesi Széchényi Ferenc Tájmúzeum. A hortobágyi zárt táborok történeti örökségét kutatja és ápolja továbbá a „Telepesek” Társadalmi Múzeum Alapítvány. Levéltári kutatások alapján és családi hagyatékokon keresztül igyekeznek feltárni a hortobágyi deportálások történetét, felfejtve a személyes élettörténeteket. Az eredményeket kiállításokon, és úgynevezett Határsáv Füzetek segítségével prezentálva.

Az Országgyűlés 2013-ban döntött a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállításáról. A Bizottság feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében együttműködés az ügyészséggel.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) őrzi és kezeli a volt állambiztonsági szervek 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkeztetett iratait. Az ÁBTL az 1945 és 1953 között különböző hazai munkatáborokban fogvatartott áldozatok emlékére online múzeumot hozott létre Munkatáborok3 címmel. Az ÁBTL-on kívül a Politikatörténeti Intézet működtet a korszakhoz kapcsolódó levéltárat, amelyben elsősorban az MSZMP iratai lelhetők fel.

Az 1945 és 1990 közötti szocialista korszakkal napjainkban számos történeti kutatóintézet foglalkozik: • A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában több intézet, így a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet lát el kiállítási és kutatási feladatokat.

• Az Országgyűlés 2013-ban döntött a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI), valamint a Veritas Történetkutató Intézet létrehozásáról. A RETÖRKI munkásságának célja a korabeli dokumentumok feldolgozása, elemzése és nyilvánossá tétele, ezáltal a közvélemény hozzásegítése rendszerváltás történéseinek megértéséhez. Míg a Veritas Intézet egyik kiemelt kutatási témája az 1945-től a rendszerváltásig terjedő korszak eseményeinek objektív és pontos feltárása, alapkutatások lefolytatása.

• A Kommunizmus Bûnei Alapítvány a kommunista múlt pontos feltárása és széles körben való ismertetése céljából jött létre. Az Alapítvány együttműködve a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületével és a Konrad Adenauer Stiftunggal konferenciákat, szimpóziumokat szervez a korszak megismertetése céljából.

3

http://www.munkataborok.hu/

27

28

HORTOBÁGYI KÉNYSZERMUNKATÁBOROKBA ELHURCOLTAK EGYESÜLETE

RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNETÉT KUTATÓ INTÉZET ÉS ARCHÍVUM

RECSKI SZÖVETSÉG

VERITAS TÖRTÉNETKUTATÓ INTÉZET

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA

SZÉCHENYI FERENC TÁJMÚZEUM EBES

NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁG

MUNKATÁBOROK ONLINE MÚZEUM

XX. SZÁZAD INTÉZET

XXI. SZÁZAD INTÉZET

KOMMUNIZMUSKUTATÓ INTÉZET

TERROR HÁZA

KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOM KUTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

RECSKI NEMZETI EMLÉKPARK NEMZETI ÖRÖKSÉG INTÉZETE

RECSK

KOMMUNIZMUS BŰNEI ALAPÍTVÁNY

TELEPESEK TÁRSADALMI MÚZEUM

HORTOBÁGY

3.3. Történelmi emlékhelyek külföldön és itthon – jó gyakorlatok azonosítása A politikai terror bűneinek és áldozatainak jellemzően minden érintett demokratikus ország emléket állít valamilyen formában. Az elmúlt negyedszázad során egyaránt jöttek létre a témát kutató tudományos központok, a széles és a szakmai közönségnek is szóló ismeretterjesztő honlapok, kiadványok és emlékhelyek egyaránt. A következőkben összegyűjtöttük azokat a példákat, amelyeket követendőnek, jó tapasztalatnak tartunk egy hazai emlékezetközpont kialakítása során.

Totalitárius diktatúrák bűntetteinek történeti feldolgozása A szocialista múlt történeti feldolgozottságát tekintve a környező országokban számos pozitív példát találunk. A korábbi Csehszlovákia utód országai, valamint Lengyelország a kevésbé puha átmenet következtében élesebben zárták le az államszocialista időszakot, aminek köszönhetően a téma feldolgozása és a felelősségre vonás is gyorsabb volt.

Lengyelországban 1998-ban jött létre a magyarhoz hasonló Nemzeti Emlékezet Bizottság (Instytut Pamięci Narodowej4). A szervezet a nyilvánosság biztosításán és a bűnök felderítésén túl vádemelési jogkörrel is rendelkezik. A lengyelek továbbá megjelentettek egy monográfiát, amiben leltárszerűen összesítik a szocializmus időszaka alatt működő büntetőhelyeket, börtönöket, internáló és kényszermunka táborokat.

A politikai terror áldozataira való emlékezetben, az események feldolgozására jó példa lehet Ausztria. Az osztrák kormány a szovjet hadifogság témakörének széleskörű megismerése érdekében államközi megállapodást kötött Oroszországgal, melynek értelmében az összes olyan dokumentum másolatát megkapták, melyekben osztrák hadifogoly érintett volt, ezzel is elérhetővé téve az orosz levéltárak anyagait.

Oroszország is komoly lépéseket tett a Gulág témájának feldolgozása érdekében. 1989-ben létrehoztak egy központi, több poszt-szocialista országot összefogó kutató, képző, és emberi jogokkal foglalkozó szervezet, a Memorial-t5. Az intézet feladata a Szovjetunióban lezajló súlyos politikai üldöztetés felfedése és megőrzése a társadalmi emlékezetben.

A Holokauszt mind hazánkban mind külföldön erősen kutatott és bemutatott téma. Számos tanulmány, könyv, visszaemlékezés és dokumentumfilm dolgozza fel a témakört és több múzeum, kiállító és emlékhely foglalkozik a témával. A folyamat a II. világháborút követően megindult, már 1947-ben döntött a lengyel parlament az Auschwitz-i múzeum létrehozásáról. Az iskolai oktatás keretébe elsők között Olaszország integrálta a Holokausztról való megemlékezést: 1964-től indultak csoportok Dachauba, melyek célja a tábor és az 1960-as években kialakított múzeum bemutatása volt.15 A fiatalok ismeretszerzését a Holokausztról több intézmény is segíti, így például Auschwitz esetében egy nemzetközi központ (MDSM/ IJBS6) szervez rendezvényeket, programokat.

4

http://ipn.gov.pl/en

5

http://www.memo.ru/eng

6

http://www.mdsm.pl/en/

29

Áldozatokról való megemlékezések lehetséges formái Nemzetközi tapasztalatok alapján különböző jellegű intézmények – múzeum, kiállítótér, emlékpark – adnak helyet a totalitárius terror áldozatairól való megemlékezésnek, a nemzeti emlékezet helyeinek méltó bemutatásának, ahogy a megvalósításra és építészeti formanyelven való megfogalmazásra is eltérő megközelítési módokkal találkozunk. Célunk, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassuk a főbb emlékhely típusokat, melyek támogatják az emlékezetpolitikai célkitűzéseket. 7

Virtuális emlékhelyek A fizikailag megvalósuló kiállítóhelyek mellett számos internetes fórum nyújt tájékoztatást, virtuális túrákat, tudományos – ismeretterjesztő történeti írásokat.

• A gulag.cz honlap a Szalehard-Igarka (észak Szibéria) vasút vonal építkezése mellett a mai napig érintetlenül fellelhető korábbi táborok romjait dolgozza fel. A virtuális múzeumi tárlathoz a helyszínen talált és összegyűjtött anyagokat használták fel.

• A gulaghistory.org - amerikai kezdeményezésű oldal - a sztálini időszak szovjet Gulág rendszerét mutatja be. Alapvető célja, hogy az amerikaiak számára széles körben információt nyújtson a kényszermunkatáborok világáról. A www.thegulag.org honlap szintén amerikai kezdeményezésre indult a „Museum on Communism” on-line felület részeként. A honlapon széleskörű információkat ad a munkatáborokról tematikus oldalak és virtuális túra segítségével.

• A hazai honlapok közül a munkataborok.hu online múzeum nyújt átfogó képet az 1945 utáni hazai kényszermunkatáborokról, internálásokról és kitelepítésekről az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezelésében. Emellett a telepesek.hu oldal a hortobágyi kitelepítések és a zárt táborok történetét és helyszíneit mutatja be.

Emlékművek, emlékparkok Az emlékművek és emlékparkok fő célja, hogy megjelöljön egy pontot vagy területet, mely az adott közösség emlékezetében fontos szerepet tölt be. A következőkben összegyűjtöttük azokat a helyeket, amelyek gondolatébresztőként szolgálhatnak egy hazai emlékhely kialakítása során.

• Németország. Klasszikus példaként említhető a Gedenkstätte Berliner Mauer, a berlini fal egy szakaszának megőrzött darabja, mely élő emlékezetként idézi vissza a megosztott időszakot. Az emlékpark területén számos további intézmény (dokumentációs központ, kápolna) is megtekinthető.

A szintén Berlinben található, Peter Eisenman által tervezett Holokauszt emlékmű (Memorial To The Murdered Jews Of Europe) egy szigorú geometriában letett, változó magasságú beton tömbökből álló térplasztika, mely erősen hat az emberek érzelmeire.

30

Szélesebb merítésben találhatóak helyszínek és egyesületek a http://www.sitesofconscience.org/members/ honlapon.

7

Hasonlóan hatásos köztéri emlékhely a Zvi Hecker által készített Page Memorial park, mely egy korábbi felgyújtott zsinagóga terét idézi meg, mindösszesen a korábbi padsorok kőpadokkal való imitációjával.

• Franciaország. Párizs központjában található, a Vichy Franciaországból való náci deportálásnak emléket állító Mártírok Emlékműve (Memorial des Martyrs de la Deportation), mely egy 60-as években elkészült földalatti térsor, központi terében az áldozatok neveinek feltűntetésével.

• USA. Tájépítészeti látványosság a Vietnámi Veteránok emlékműve Washingtonban (Vietnam Veterans Memorial). A szintén az áldozatok neveit felvonultató fekete emlékfal egy hasításként jelenik meg a zöld emlékparkban.

A 9/11-es, a Pentagont ért terrortámadásnak emlékművet állító Pentagon Memorial egy kéthektáros emlékpark, melyben 184 padszerű képződmény emelkedik ki a burkolatból, melyre az egyes áldozatok nevét vésték.

• Kambodzsa. A Vörös Khmer uralom egyik kivégzőhelyén, Choeung Ek területén alakítottak ki emlékparkot mely, mint közös nemzeti sírhely őrzi a totalitárius időszak szörnyűségeit.

• Magyarország. o Mohács. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely a mohácsi csata előzményeit, a csata lefolyását és annak következményeit mutatja be. A modern fogadóépület interaktív kiállítása mellett bejárható az elesett katonáknak emléket állító sírkert, ahol a kopjafák és keresztek jelzik az egykori tömegsír helyét. o Hortobágy. A külföldi példákhoz hasonlóan a korábbi hortobágyi zárttáborok helyszínén lévő emléktáblák, kopjafák és a sínkereszt együttes célja, hogy megjelöljék az emlékezés azon helyeit, ahol közel 65 évvel ezelőtt családokat tartottak elzárva.

Tábor rekonstrukciók Az emlékhelyek témánkhoz leginkább illeszkedő típusa a korábbi táborok rekonstrukciói, melyek részleges vis�szaépítések és a megmaradó struktúrák felhasználásának eredményeként jönnek létre és céljuk, hogy a hely szellemének megragadásával, az eredeti helyszínt felhasználva mutassák be a totalitárius rendszerek bűneit.

31

Meggyilkolt Európai Zsidók Emlékműve, Berlin XII.

Náci Deportálás Mártírjainak Emlékműve, Párizs VIII.

32

Hortobágyi deportáltaknak emléket állító sínkereszt IX.

Pentagon Emlékmű, Washington XI.

Berlini fal emlékmű VII.

Choeung Ek - Vörös Khmer kivégzőhely, Kambodzsa X.

A legismertebb táborrekonstrukciók a korábbi náci koncentrációs táborok helyén létesített emlékmúzeumok.

Az Auschwitz-Birkenaui, a Dachaui, a Buchenwaldi, a Treblinkai vagy a Majdaneki tábor területén létesített múzeumok egyaránt pőre egyszerűséggel, az eredeti objektumok realisztikus helyreállításával mutatják be a táborok szörnyűségeit.

Hasonló eszközök használatára a Gulág világ bemutatása során is találunk példát. A Moszkva környékén található Perm-36 múzeum, az 1987-ben bezárt tábor múzeummá való átalakításával jött létre, mely szintén a korábban említett Memorial központ irányítása alatt nyitotta meg kapuit.

Csehszlovákiában az 1949 és 1961 között Lesetice-ben működő, uránbányászatra létesült kényszermunka tábor (Památník Vojna Lešetice) esetében is a korábbi tábori struktúra részleges visszaépítésével alakítottak ki emlékhelyet, és ezen keresztül mutatják be a tábor működését.16 Európán kívüli, hasonló koncepció mentén felépülő tábor-múzeum az 1942 és 1945 között, Kalifornia sivatagos területeire internált japánok számára létesített Manzanar tábor. A ma emlékparkként működő területen rekonstruálták a korábbi tábor néhány elemét.

A Recski Nemzeti Emlékpark is egy részben rekonstruált, az eredeti helyszínen megvalósult kiállítótér, mely a tényleges tárgyi információk átadásán túl, egyben bemutatja azt a környezetet is, ahol 1950 és 53 között megközelítőleg 1800 ember raboskodott.

Emlékmúzeumok Számos poszt-szocialista ország valósított meg emlékmúzeumot olyan épületekben, melyekben korábban valamilyen államhatalmi szerv működött. A nemzeti tudatba éveken, évtizedeken keresztül beleégő helyszíneken létrehozott múzeumok, a történeti tények bemutatása mellett az épületekben rejlő erővel tovább tudják erősíteni a múzeum üzenetét, valamint valós helyszínen tudják bemutatni a megtörtént eseményeket.

• A krakkói Pomorska utca kettő szám alatti múzeum a korábbi Gestapo központban valósult meg, míg a vilniusi népirtás áldozatainak múzeuma (Genocido aukų muziejus) a KGB által használt épület keretei között jött létre 1992-ben.

• A kazahsztáni Gulag központjának épületében hozták létre a korszakot bemutató Dolinka múzeumot, mely, a politikai elnyomás áldozatainak állít emléket.

• Szintén a totalitárius kambodzsai rendszer áldozatainak állít emléket a Tuol Sleng múzeum, mely a korábbi S-21-es börtön épületében valósult meg.

• Hazákban a legeklatánsabb példa az emlékmúzeumokra a Terror Háza Múzeum, valamint a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum. o A Terror Háza a korábbi nyilas illetve ÁVH központi épületében létesített múzeumban jött létre. A Terror Háza Múzeum négy emeleten keresztül, interaktív és hagyományos eszközök segítségével dolgozza fel a magyar szocializmus korszakát. o Az Emlékpont Múzeum Hódmezővásárhely történetén keresztül mutatja be az 1945-’90-ig tartó időszakot. A kiállítást személyes visszaemlékezések és interaktív eszközök teszik könnyen befogadhatóvá. Az Emlékpont Múzeum az állandó és időszaki kiállítások mellett rendhagyó történelemórákat is szervez.

33

Gulág emlékhely, Lešetice XVIII.

Manzanar tábor emlékhely, Kalifornia XIV.

Terror Háza, Budapest XV.

Recski Nemzeti Emlékpark emléktáblája XVII.

Auschwitz emlékhely XIII.

Pomorska Múzeum, Krakkó XVI.

34

A korábbi „múlttal” rendelkező intézményekben létrejövő emlékhelyek mellett több olyan újonnan kialakított kiállítóteret is ismerünk, amely a totális diktatúrák működését dolgozzák fel.

• Az egyik legismertebb ilyen példa Daniel Libeskind berlini Zsidóság múzeuma (Jüdisches Museum), mely a holokauszt tematikáján elindulva, de a zsidóságot fókuszba helyezve szervezi kiállításait.

• Szintén Berlinben létesült a Topographie des Terrors náci időszakra fókuszáló dokumentációs központ, mely a náci titkosrendőrség korábbi telkén valósult meg.

• A közép-kelet európai régióban több, a politikai terror témakörével foglalkozó múzeumot találunk. A német megszállás időszakát dolgozza fel a varsói felkelés múzeuma (Muzeum Powstania Warszawskiego) az 1944-es felkelés eseményeire fókuszálva, míg tágabb horizontot, az 1940 és 1991 közötti időszak eseményeit mutatja be a Litván megszállás múzeuma (Latvijas Okupácijas muzejs).

• A hazai példák közül az 1945 előtti időszakkal foglalkozik a budapesti Páva utcában található Holokauszt Emlékközpont, mely tudományos, oktatási és kulturális központként működik.

• A kitelepítések témáját a recski, a budapesti és a hódmezővásárhelyi kiállítóhelyek mellett az ebesi Széchényi Ferenc Kistérségi Tájmúzeum is bemutatja egy emlékszoba keretében a hortobágyi zárt táborokra és a határsávból való kitelepítés témakörére fókuszálva.

35

4. Látogatók A magyar fiatalok a XX. századi magyar történelem jelentős eseményeivel kapcsolatban széleskörű zavarodottságot mutatnak, és a demokrácia értelmezésével kapcsolatban is nehézségekkel küszködnek – mondja ki egy friss, 2014-es kutatási felmérés17. A fejlesztés célközönsége a 12 és 18 éves kor közötti fiatal felnőtt általános és középiskolások, akik alternatív oktatási formaként osztálykirándulás keretében látogathatják meg a létrejövő emlékezetközpontokat. Ezen látogatói csoport tehát nem ismeri a korszakot, és mivel a történelemoktatásban jelentősen alulreprezentált tématerületről van szó, ezért valószínűsíthetően az idősebb korosztály esetében sem egyértelmű az alapszintű jártasság.

A recski és a hortobágyi emlékezetközpontok kialakítása során fontosa szempont, hogy a tudásátadás mellett befogadható módon közölje az ismereteketek a 12-18 éves korosztállyal. Ennek érdekében olyan kiállítóhelyek létrehozás a cél, mely szakít a korábbi hagyományos múzeumi szerkezetekkel és egy interaktív, érzelmekre és látványra építő struktúrán keresztül ragadja meg a fiatal felnőtteket.

Az emlékezet pedagógia didaktikus modellje a tanulók szubjektivitásának figyelembevételén és a felfedezésen keresztüli tanulás lehetőségének megteremtésén alapszik.18 Ebből következően a tanítási folyamat egy akció orientált, a látogatók bevonásán alapuló oktatás, mely egyesíti a kognitív, érzelmi és gyakorlati tanulási elemeket.19 A tényleges történelemtudás átadás mellett növekszik a múzeumok felelőssége a társadalmi célok elérésében, a demokratikus értékek megismerésében és erősítésében.20

36

Zsidóság Múzeuma, Berlin XIX. Varsói Felkelés Múzeuma XX.

A múzeumi oktatásban, habár a kognitív (értelmi) tanulásnak továbbra is fontos szerepe van, a pedagógiai programoknak és a kiállításoknak elsősorban az affektív (érzelmi-akarati) és pszichomotoros (mozgásos) tanulásban rejlő lehetőségeket érdemes kiaknáznunk annak érdekében, hogy az adott téma megragadja a látogatók figyelmét és a tudás mellett értéket tudjon közvetíteni.21 A tárgyi tudásátadás mellett tehát egy érzelmekre ható, bevonást segítő, aktivizáló kiállítás kialakítása a cél, ami a tanulók kreativitásának használatára, és a szociális tényezők figyelembevételére épít.8

37

4.1. Emlékezetközpontok kialakításával kapcsolatos megfontolások A hagyományos múzeumi környezettől eltérően a cél olyan széles körben befogadható emlékhely kialakítása, mely az ellátogatók megszólításán keresztül a fiatal felnőttek számára is könnyen érthető formában ad át információkat, úgy, hogy a puszta történetátadás mellett kielégítse az emlékhely pedagógia célkitűzéseit. A kialakítás során a következő szempontokat érdemes megfontolni: 2. ábra: Megfontolandó szempontok és múzeumpedagógiai eszközök egy fiataloknak szóló emlékhely esetében

Interaktivitás Érthetőség

Kiegészítő programok

Múlt és jelen kapcsolata

Érzelmekre hatás

FIATALOKNAK SZÓLÓ EMLÉKHELY

Emlékhely pedagógia

Aktivitás

Befogadhatóság

Látvány

Érthetőség • A múzeum mély előzetes ismeretek nélkül is érthető legyen, de minden érdeklődő megtalálja a maga tudásának megfelelő szintet. (történeti kontextus bemutatása, térben és helyben elhelyezett információk, stb.)22 • A bemutatott anyagokat úgy kell kialakítani, hogy a ráfordított idő függvényében rövid idő alatt értelmezhető legyen, de legyen lehetőség a hosszabb elmélyülésre is.

Befogadhatóság • Cél, hogy a fiatal felnőttek valóban magukénak, a saját világukhoz és érdeklődésükhöz kapcsolódónak érezzék ezeket az intézményeket a megfelelő kommunikációs stílustól és képi megjelenéstől kezdve egészen az aktív tanulás és játék lehetőségének a biztosításáig.23 • Célszerű olyan témaköröket, történeteket érinteni a túra elején, melyek segítik az eseményekbe való belehelyezkedést, hogy a látogatók könnyen bele tudják élni magukat a történelembe.

• A Múzeum kialakítása és a vezetett túrák megszervezése során fontos, hogy alkalmazkodjon az időkeret a hallgatóság befogadóképességéhez. A 12-18 éves korosztály számára legfeljebb 2-3 órás időtáv során tartható fenn a figyelem.24 38

Interaktivitás • Cél a kontextuális és tematikus megértésre alapuló kiállítás létrehozása, mely kiegészül a felfedezéssel (amit nagyban segít különösen a recski terület fekvése), valamint a multimédiás demonstrációnak köszönhetően az interakció erősítése.25 • Cél, hogy a hagyományos tanulási formákat (tárlatvezetés, előadás) kombináljuk a szociális interakció nyújtotta pozitív élménnyel.26 Ehhez fontos egy interaktív, flexibilis kiállítótér létrehozása.

• Cél az ismeretanyag didaktikus alapokon nyugvó átadása, mely a közölt mondanivaló végiggondolt, meghatározott tartalmán alapszik, kiegészülve aktív tanulói folyamatot segítő interaktív eszközökkel.

• Lehetőség van olyan internetes eszközök használatára, mely közelebb áll a fiatalabb generációkhoz. (mobil applikációs tárlatvezetés, on-line múzeumi játék, QR kód mint információforrás, stb.) .

• Fontos, hogy a múzeum rendelkezzen jól szerkesztett, háttér információkat tartalmazó honlappal, ahol akár az előkészítés során is begyűjthetőek az anyagok, virtuális túra tehető a múzeumban.

Látvány • Az értelmezés és ábrázolás sokszínűsége jól használható eszközök a történelmi események kommunikációja során.27 • Fontos, hogy az emlékhelyi nevelés szerves részét képezzék az elérhető videókra, dokumentumokra, archív anyagokra és képekre épített bemutatás, mely ösztönzi a saját felfedést és megértést, kiegészülve túlélők visszaemlékezéseivel és a közvetett találkozás élményével.28 • Fontos a látványosság. A látvány egy sajátos módja a figyelem szervezésének. A tudatos gondolkodáson és ösztönösségen keresztül egyszerre hat az érzések kifejezésére valamint a társadalmi kapcsolatokra.29 • Az eredeti dokumentumok segíteni tudják az illusztrálást (fotók, rajzok, levelek, tárgyak).30 • A történelmi folyamatok vizuális prezentációja segítheti a hallgatóság aktivizálását és ezen keresztül az oktatást.31

Érzelmekre hatás • Látható történelem: a látogatók bevonása érdekében fontos, hogy igazi emberi történetekre és megélt események bemutatására építsen a múzeum (pl. megjelent sorstörténetek, filmek, ismert események és anekdoták)32 A személyes történetek és az élő családi emlékezet felelevenítése segíti a befogadást.

• Cél, hogy a látogatók megélt tapasztalatait összekössük a bemutatott egyéni történetekkel. Ez a szituációs helyzet segít megérteni a táborban működő, mai demokratikus felfogással elképzelhetetlen világot mind az internáltak, mind az őröket tekintve.33 • A rendelkezésre álló sok interjú, filmrészletek, szemtanúkkal való beszélgetések és visszaemlékezések bemutatása nagyban növeli a kiállítás érzelmekre gyakorolt hatását, ezáltal pedig segíti a kiállítás feldolgozását.34

39

Emlékhely pedagógia • Az emlékhely bemutatása során célszerű alkalmazni azokat a múzeumpedagógiai eszközöket, melyek segítik a befogadást és a megértést, mint például a verbális kommunikáció, felfedező módszer, rendhagyó tanóra, mesélő tárgyak (szemléltetés), akár iskolai tantárgyakhoz kapcsolódó önálló feladatmegoldás.35 • Leggyakrabban alkalmazott módszerek a helyszínen beszélgetések szervezése, workshopok, előadások, szemináriumok.36 • A látogatás után – akár közvetlenül, akár már az iskolai keretek között - rendezett workshop lehetőséget teremt az élmények megosztására, ami elmélyíti a tudást a nem hagyományos oktatásban.37 • A programnak kooperáción és a feladatok megosztásán kell alapulnia, ez nem zárja ki sem az egyéni megközelítéseket, sem a szubjektíven fontos témákat. Csapatmunkára tanít, fejleszti a csapaton belüli kommunikációt.38

Aktivitás • A emlékhelyi pedagógia egyik fontos eleme a projekt alapú módszer, mely John Dewey által kidolgozott koncepció, az aktivitásra építő „learning-by-doing”, azaz a „csinálva tanulás” elvén nyugszik.39 Ennek keretében a résztvevők gyakorlati aktivitáson és saját tapasztalatgyűjtésen keresztül sajátítják el a történeti ismereteket, melynek célja, hogy az oktatási tevékenység további tanulást, míg a megválaszolt kérdések újabb kérdéseket idézzenek elő.40 A módszer lényege, hogy aktív, hos�szabb ideig tartó munkára ösztönözzön, ami épít a résztvevők érdeklődésére, diákok aktivizálására, melyben nagy szerepe van a személyes történetek megjelenítésének41 kiegészülve egy a projektet lezáró kézzel fogható eredménnyel (előadás, összegyűjtött anyagok)42. Klasszikus példa a diákoknak szóló pályázatok, vagy ösztöndíjak kiírása, amelyek arra szolgálnak, hogy önálló kutatómunka során mélyüljenek el a témában (lásd például az Emlékpontok projektet9).

• A fiatalok befogadását nagyban segíti, ha az információ átadás formája kiszakad a hagyományos oktatás keretei közül. Cél, hogy a kiállítás erősen érzelmekre ható legyen, a téma komolyságának figyelembevételével, az „edutainment – szórakozva tanulás” fogalmából kiindulva, egy elgondolkodtató, alapvető érzelmekre ható tanulási környezet jöjjön létre, felhasználva annak eszközkészletét.43

Múlt és jelen kapcsolata • Fontos egy híd teremtése a múlt és a jelen realitása között.44 A programnak érdemes megvilágítani különböző perspektívákat és szinteket, és összekötni a múltat a jelennel45.

• Az emlékezet pedagógia céljaihoz illeszkedően a kiállítások megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a múlt eseményei és a jelen történései kapcsolatot teremtsenek egymással, a megismert történeti tények relevanciával szolgáljanak az aktuális korunk számára.

40

9

http://www.emlekpontok.hu/

Kiegészítő programok A téma elmélyítése érdekében érdemes kiegészítő programokkal egyrészt növelni a múzeum és a téma ismertségét, másrészt oldottabb programok segítségével a befogadást. Erre vonatkozóan jó módszer lehet: • Recsk esetében a Mátra adottságából következően évi rendszerességgel teljesítmény gyalogostúrák, emléktúrák szervezése, melyek érintenék a tábor területét valamint lehetőség szerint a kőbányát.

• Tudományos konferenciák, szakmai rendezvények ismeretterjesztő előadások tovább növelhetik a téma ismertségét, és megteremthetik a szereplők közötti kapcsolatot.

• Ösztönözhető a gyerekek saját témakifejezése, a téma illusztrálása (rajzok, festmények, kollázs, írásos forma)46, melyek segítik a fiatalabb generációk megszólítását.

• Cél lehet olyan programok szervezése, mely verseny keretében szélesebb korosztályokat képes bevonni és elmélyíteni az élő emlékezetet. (pl.:A Terror Háza Emlékpontok programja10)

4.2. Komplex látogatási program kialakítása A recski és a hortobágyi táborokat bemutató emlékezetközpontok kialakítása során olyan komplex látogatási program kialakításában érdemes gondolkodni, ami befogadhatóvá teszi az egyébként kevéssé ismert és nehezen oktatható történelmi eseményeket.

3. ábra: Komplex látogatási program

Tudásátadás FELKÉSZÍTÉS

MÚZEUMLÁTOGATÁS

FELDOLGOZÁS

Értékek közvetítése Érzelmi üzenetek

I. Előkészítés - felkészítés: Az emlékhelyi kirándulást megelőzendő fontos, hogy már az iskolában megkezdődjön a téma felvezetése, annak történeti kontextusának elmagyarázása, az alapvető ismeretanyag átadása. Ennek megfelelő fóruma lehet a kiállítás látogatását megelőző felvezető történelem- (történelmi tények és a korszak bemutatása) illetve ezzel párhuzamosan tartott magyar irodalom óra (számos irodalmi vonatkozású anyag feldolgozása).

10

http://www.emlekpontok.hu/

41

Tanácsok a téma felvezetésével kapcsolatban:47 • A diákokhoz közel álló témákkal érdemes kezdeni, amit el tudnak képzelni és könnyen tudnak értelmezni.

• A témában készült filmek és az eseményekről született visszaemlékező könyvek, naplók jól használható autentikus források a felkészülés során, amelyek továbbá elősegítik a diákok témához kötődését és felkeltik az érdeklődést. Az érthetőség miatt fontos továbbá megismerkedni a speciális szóhasználattal.

• Előzetesen érdemes feldolgozni az események történeti kontextusát, az alapvető történelmi, földrajzi és egyéb (pl. politikai) összefüggéseket. A térképek és képek használata segíti az események térbeli elképzelhetőségét.

• Fontos, hogy kapcsolatot teremtsünk más eseményekkel, helyekkel, a politikai terror egyéb manifesztálódásaival (példák: Gulág, Közép-Kelet Európai ilyen jellegű műintézmények).

Pedagógusok szerepe • A magyarországi történelem 1945 és 1953 közötti szakasza csak említés szinten jelenik meg a mai történelem oktatás részeként. Emiatt a projekt megvalósítása során fontos cél, hogy megvalósuljon a pedagógusok képzése, a szükséges ismeretanyag eljuttatása. Szükséges a feldolgozást segítő oktatási segédletek elkészítése, a korszak monográfiájának megírása. Ennek fórumai lehetnek: o (Központilag kiadott) Oktatási segédlet o A történelemtanárok által olvasott szakmai újságok, folyóiratok o Összefoglaló jellegű szakmai könyvek o Szakképzés, és szemináriumok szervezése o On-line továbbképző anyagok o Foglalkoztató füzetek o Szöveggyűjtemények a visszaemlékezésekből o Pedagógiai publikációk, e-learning és posztgraduális képzések tanárok részére • Fontos a tárgyilagosság a pedagógusok részéről is. Ne provokálják a témakört, objektíven, valós tények mentén mutassák be az eseményeket.48 • Fontos, hogy a diákok kifejezhessék élményeiket, és a kérdéseik megválaszolásra kerüljenek.49 • Pedagógusok mellett fontos, hogy a szülők számára is készüljenek olyan ismeretátadó anyagok, amik formálják az általános közvéleményt.

II. Emlékpontok meglátogatása A recski és a hortobágyi emlékezetközpont esetében is fontos, hogy egy a hely szellemére építő emlékhely tudjon megvalósulni. A két helyszín elhelyezkedésének köszönhetően mind a két esetben egy-egy napos tanulmányi kirándulást tartunk a legalkalmasabb módszernek az emlékezetközpontok meglátogatására.

42

Az elsődleges célja a tervezett tanulmányútnak a recski és a hortobágyi emlékezetközpontok meglátogatása, azonban ez az út kiegészülhet olyan további látványosságok megtekintésével, melyek egyrészt komplexebbé teszik az iskolán kívüli napot, másrészt a két területet a térségek turizmus hálózatának szerves részévé teszik.

Recsk esetében az egy napos tanulmányút a helyi kéktúra útvonal bejárásával egészíthető ki. Emellett a kirándulás keretében a környék nevezetességei közül bejárható például Eger, Gyöngyös, Parádsasvár, Sirok, Mátrafüred, Mátraháza, Miskolc.

Hortobágyi emlékezetközpont tekintetében a program köthető a Hortobágy, ezen belül is Hortobágy település és a Kilenclyukú híd megnézéséhez, a Tisza-tó felkereséséhez, Debrecen, esetlegesen Hajdúszoboszló meglátogatásához egyaránt.

III. Értelmezés - levezetés Fontos, hogy a témakör feldolgozását kiegészítendő, a kirándulást követően legyen alkalom a látott és tapasztalt élmények megvitatására, a felmerülő kérdések megválaszolására, a történeti kontextus további szélesítésére. Ennek megfelelő fóruma lehet egy moderált beszélgetés a kirándulást követő tanóra keretében, ahol tovább boncolható a téma és elmélyíthető a tudásismeret. Célszerű figyelmet fordítani a: • felmerült kérdések tényszerű megválaszolására, • az esetlegesen nehezen értelmezhető részek tisztázására, • az okok és a következmények feltárására, • a látott információk feldolgozására, • a megelőzően kiadott feladat, helyszíni munkalap megbeszélésére.

43

5. Emlékezetközpontok megvalósítása 5.1. Megvalósítás alternatívái Az 1945 és 1953 közötti politikai terror áldozatai előtti tisztelgés, és egy méltó emlékezetközpont kialakítása több, a témával foglalkozó szervezet és intézmény agendájában szerepel. Egységes koncepció ugyanakkor nem alakult ki arra vonatkozólag, hogy miképp kell és lehet a témát feldolgozni és bemutatni a szélesebb közönségek – különösen pedig a fiatalok számára. A következőkben összegyűjtöttük a legfontosabb eddig létrejött intézményeket és kezdeményezéseket, ezek közül pedig javaslatot teszünk a megvalósítás lehetséges alternatívájára.

Jelenleg is látogatható múzeumok és fejlesztési lehetőségeik Recski Nemzeti Emlékpark A Recski Nemzeti Emlékpark a recski tábor volt rabjainak állít emléket. Az egykori táborból jelenleg az őrtorony, a tábort bekerítő szögesdrót egy része, egy helyreállított barakk, a korábbi ÁVH épülete, valamint a „vizesgödör”, azaz egy büntetőhely tekinthető meg. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által létrehozott munkataborok.hu honlap 3D-s multimédiás alkalmazás segítségével mutatja be az egykori recski kényszermunkatábort.

A Kormány az Emlékparkot történelmi emlékhellyé nyilvánította, a Nemzeti Örökség Intézete 2014. szeptember 20-án avatta fel az emlékhelyeket egységesen jelölő sztélével.

Jelenleg az Emlékparkot működtető Recski Szövetség összes bevétele közel 16 millió Ft, aminek több mint fele állami támogatás. Az Emlékparkot a szimbolikusnak nevezethető 300 forintos belépőjegy megváltásával lehet meglátogatni. A jegyértékesítés bevétele 5,7 millió Ft.50 Évente mintegy 30.000 fő keresi fel az emlékhelyet.

A Recski Szövetség a fenntartáson túl az Emlékpark fejlesztésére is törekszik a látogatószám növelése és a kiállítás szakmai tartalmának és megvalósításának javítása érdekében. A park további fejlesztését több körülmény is nehezíti.

• A tulajdonviszonyok rendezetlenek. A volt recski munkatábor egyes részei különböző kezelésben vannak: a területen egyszerre van jelen magántulajdon (a kőbánya, illetve a tábor egy része), erdészeti tulajdon (erdősült területek esetében) és állami tulajdon. A Recski Szövetség az önkormányzati tulajdonú területek kezelését kapta meg 99 évre.

• A környéken nem megoldott a vízellátás. Már a tábor működése során is problémát jelentett a vízellátottság, ami tulajdonképpen a tábor létszámbeli méretének korlátját is jelentette. Ugyan a táborlakók jól szervezett csatornarendszert építettek ki, a bányászat következtében a források elapadtak, így jelenleg a terület vízellátottságát csak egy újonnan kiépített, Recsk községtől induló csatornarendszer tudná megvalósítani.

44

• Rossz elérhetőség. A tábor területe távol esik a falutól és tömegközlekedéssel nem megközelíthető.

Előnyt jelent ugyanakkor, hogy az Emlékpark az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el, így az a túrázók számára optimális kitérő. Az egynapos iskolai kirándulások esetében viszont meg kell oldani a buszoztatás lehetőségét is.

Ebesi Múzeum Az ebesi Széchényi Ferenc Kistérségi Tájmúzeum 2004 óta állandó kiállításon mutatja be a Hortobágyra internált családok történetét. A kiállítás ma már ritkán fellelhető tárgyakból, dokumentumokból, korhű ruházatba öltöztetett viaszfigurákból, és a helyszínen felépített kényszerlakhely másolatából áll. A múzeum udvarán a munkatáborokban meghalt valamennyi áldozatnak emléket állítva 2007-ben síremlékmű került felavatásra. A kiállítás országosan egyedülálló, a kiállítótérben időről-időre rendhagyó történelemóra keretében a helyi általános iskola tanulóival is megismertetik a korszak történéseit.

A kiállítás elhelyezkedése kedvező, hiszen Debrecenhez közel található és jól megközelíthető. Hátránya azonban, hogy nincs lehetőség a továbbfejlesztésére: a helytörténeti múzeumnak nincs tere a kiállítás bővítésére.

A hortobágyi zárt táboroknak az ebesi Széchenyi Ferenc Múzeumon kívül csak az ebesi Széchenyi Ferenc Múzeumon kívül csak a volt rabok, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete által állíttatott emléktáblái vannak (Balmazújvárosban, Egyeken, Hajdúnánáson, Nagyhegyesen, Polgáron, Tiszafüreden, Tiszagyendán, Tiszaszentimrén, illetve az összes korábbi tábor helyszínén, vagy annak közelében) – véleményünk szerint az áldozatok ennél jelentősebb megemlékezést érdemelnek.

Telepesek társadalmi múzeum11 A Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány a hortobágyi kitelepítések történeti örökségét kutatja és ápolja a személyes élettörténeteken keresztül. 2010-ben kialakították a Helyi Emlékezet Projekt elnevezésű kutatási modellt.

Ennek keretében néhány tablóból álló állandó és időszaki kiállításokat szerveznek a kitelepítések sújtotta legfontosabb területeken, a déli és nyugati határsáv megyéiben; a kiállításokhoz kapcsolódóan katalógusokat készítenek; és az úgynevezett Határsáv füzetekben a személyes életutakon keresztül mutatják be a hortobágyi deportáltak sorsát.

A hortobágyi kitelepítésekkel kapcsolatos további megemlékezések tervezéséhez a Helyi Emlékezet kutatási program alapján jó kiindulópontot szolgáltatnának a Telepesek anyagai. A fiatalokat is megszólító kiállítás esetében ugyanakkor érdemes egy interaktívabb jellegű, az érzelmi bevonásra építő múzeumkoncepció kialakítása.

Folyamatban lévő fejlesztések: Recski Nemzeti Emlékpark A Recski Szövetség a Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI) együttműködve tervezi a Nemzeti Emlékpark fejlesztését, amelynek célja egy interaktív, de időtálló kiállítás létrehozása. A jelenlegi kiállítás bővítése mellett alapvető infrastrukturális fejlesztések (pl. mosdók kialakítása), új épület építése a korábbi ÁVH-s focipálya területén (mai emlékmű környéki terület) valamint egy másik barakk visszaépítése is szándékukban áll (a tervek szerint ebben a barakkban a szovjet Gulágot mutatnák be). http://telepesek.hu/index.html

11

45

Az Emlékpark bővítése során ugyanakkor nem cél a tábor eredeti körülményeinek teljes visszaállítása.

Az Emlékpark fejlesztése során ezért érdemes a meglévő tervekre támaszkodva együttműködni a Recski Szövetséggel és az előzetes kutatásokat végző NÖRI-vel.

Egyéb múzeumkoncepciók A kommunizmus áldozatairól való megemlékezéshez több, különböző kidolgozottságú múzeum- és kiállítás-koncepció kapcsolódik. A következőkben ezeket foglaljuk össze.

Kungyörgy-telep: Toronymúzeum A Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit KHT területén lévő, a Hortobágy településtől mintegy 4 kilométerre található műemlék jellegű építmény hasznosítására dolgozott ki múzeumjavaslatot. A hatszintes torony az 1950–53 közötti, zárt munkatáborokba történő családos kitelepítések eseményeit a középpontba helyezve a hortobágyi puszták gazdálkodásés társadalomtörténeti dokumentációját, tájtörténetét mutatná be az uradalmi majoroktól kezdve a zárt táborok felszámolása utáni időszakig, a Hortobágyi Nemzeti Park létrejöttéig.51 A Komplex ökoturisztikai fejlesztés a Hortobágyi Nemzeti Parkban elnevezésű projekt keretében a Kungyörgy-telepen lévő víztorony várhatóan természetismereti kiállítással nyitja meg kapuit a látogatók előtt, a kiállítás anyaga csak kis mértékben tér ki a hortobágyi deportáltakra való megemlékezésre.52

Budapesti, illetve környéki emlékhely létrehozása Az 1953-as, Sztálin halála utáni enyhülés időszaka a recski és hortobágyi táborok feloszlatásához vezetett.

Az internálások ugyanakkor nem szűntek meg teljesen. 1956 és 1961 között a budapesti és környéki zárt területek, így a Petőfi laktanya és a kistarcsai gyűjtőhelyek továbbra is fennmaradtak, például az 1956-os forradalom és szabadságharcban résztvevők büntetőhelyei voltak.

Megfontolandó, hogy a kommunizmus áldozatainak emléket állító kiállítóhely Budapesten, vagy környékén is létrejöhessen. Alkalmas helyszín lehet erre a Budapesten, a Budaörsi úton található Petőfi laktanya épülete, a ceglédi volt hadifogolytábor, vagy a kistarcsai internálótábor épületei. A kistarcsai helyszín érdekessége továbbá, hogy az épületek eleinte munkástelepként üzemeltek, majd a két világháború között a rendőrség épületeként szolgáltak. A második világháború alatt a koncentrációs táborokba küldendő zsidókat gyűjtötték össze a tábor falain belül, a Rákosi-rendszer alatt pedig az ÁVH őrizte itt az akkori rendszer „ellenségeit”.

Javaslat Megfontolva a fenti kezdeményezéseket és koncepciókat, indokolt a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztése, és egy Hortobágyon létrejövő, a kitelepítések áldozatai előtt tisztelgő emlékezetközpont létrehozása a kommunizmus áldozatairól való méltó megemlékezéshez.

46

A Recski Nemzeti Emlékpark esetében a jelenlegi infrastruktúra fejlesztése mellett szükséges a kiállítási anyag a mai igényeknek megfelelő fejlesztése annak érdekében, hogy hatékonyan tudja megszólítani a fiatalabb generációt, elindítva őket az önálló gondolkozás útján. A Recski Nemzeti Emlékparkra irányuló részletesebb fejlesztési koncepciónkat a következő alfejezet taglalja. A javaslat során a vizuális tervek mellett bemutatjuk a kiállítás javasolt tartalmi felépítését, összegyűjtöttük a legfontosabb szervezeti működési megfontolásokat és fenntarthatósági kérdéseket.

A kitelepítetteknek, különösen a hortobágyi deportáltaknak méltó emléket állító emlékezetpont kialakításával kapcsolatban már a helyszínválasztás kérdése sem egyértelmű, hiszen a hortobágyi zárt táborok területileg elszórtan, a Hortobágy és a Nagykunság területén helyezkedtek el, a budapesti és más nagyvárosokat érintő kitelepítések pedig területileg szétszórtan folytak. A látogathatóság szempontjából a jó megközelíthetőség és más turisztikai célpontokkal való összekapcsolhatóság döntő jelentőségű, éppen ezért a leginkább alkalmasnak Hortobágy településen, a Kilenclyukú híd szomszédsága minősülhet, ahol a korábbi borsósi munkatábor működött.

A hortobágyi deportálásokból szinte semmilyen tárgyi emlék nem maradt az utókorra és az elérhető eredeti dokumentumok köre is szűk. Az emlékhely ezért leginkább a volt táborlakók visszaemlékezéseire építhet, amit az ezekkel a visszaemlékezésekkel összekapcsolható élettörténetek tehetnek színesebbé, életszerűbbé és megfoghatóbbá. A hortobágyi emlékhely kialakításával kapcsolatos részletesebb megfontolásokat az. 5.3. alfejezet tartalmazza.

Javaslatunk alapján a fejlesztés következtében létrejövő ill. bővülő recski és a hortobágyi emlékezetközpont egy komplex országos rendszer részévé válhatna, mely összefogja a nemzeti emlékezet tereit. A jelenleg működő hódmezővásárhelyi Emlékpont, a páva utcai Holokauszt Múzeum, a Terror háza, a Sorsok Háza, valamint a jelenleg fejlesztés alatt álló Recski Nemzeti Emlékpark és hortobágyi emlékezetközpont, a csak koncepcionálisan felmerülő 56-os múzeum és a kistarcsai internálótábor együttesen tudná segíteni a múlt feldolgozását és támogatni a hazai emlékezetpolitika intézményrendszerét.

5.2. Javaslat a Recski Emlékpark fejlesztésére A Recski Nemzeti Emlékpark egy jól definiált helyen lévő, jelenleg is működő emlékpont. A kiállítás évente jelenleg 30 000 fő körüli látogatóforgalmat bonyolít le. A kiállítóhely fejlesztésének célja • a meglévő három épület (a megmaradt ÁVH-s kőépület, a korábbi trafóház valamint a rekonstruált barakk épület) felújítása, • új épületek létesítése a kiállítótér bővítése érdekében, • a várható idegenforgalom növekedéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése, • az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan pedig a kiállítás tartalmi fejlesztése, amely egyúttal növeli annak befogadhatóságát a 12-18 éves korosztály számára.

47

Főbb koncepcionális elvek: Általános alapelvek Terület kihasználása. A Recski Nemzeti Emlékpark szélesen elnyúló erdei tisztás jellege lehetőséget teremt a felfedezés élményének kiaknázására. A terület speciális fekvése, nagy kiterjedése, szétszórt épületmaradványai, a természeti környezet közvetlen környezete különleges atmoszférát teremt, melynek bejárása önmagában hatással van a látogatóra.

Teljes rekonstrukció elkerülés. Nem cél a korábbi barakkok visszaépítése. A befogadást azonban segíti, ha az új, elszórtan elhelyezkedő épületek a korábbi barakkok és egyéb kiszolgáló épületek helyére kerülnek, de más formanyelven megfogalmazva, figyelembe véve a kortárs igényeket. A tábor eredeti struktúrájának meghagyása érzelmekkel telíti az emlékhelyet, növeli a befogadhatóságot és javítja az érthetőséget.

Diszperz épületegyüttes. A terület bejárhatósága és felfedezése érdekében úgy célszerű kialakítani az emlékhely épületeit, hogy minél jobban szétterüljenek a területen, természetesen az építendő infrastruktúra racionalitásának határain belül.

Irányított felfedezés kialakítása. Nem cél egy lineáris, erősen vezetett térsor kialakítása. Azonban a felfedezés szabadságának biztosítása mellett fontos a haladási irány sarokpontjainak meghatározása a történelmi tematika átadása érdekében. Az Emlékpark fejlesztése során cél, hogy egy jól definiált felépítés alakuljon ki, mely érthető, kitér minden releváns részletre és a látványosság segítésével könnyen befogadható a fiatalok számára egyaránt. Fontos elv, hogy a történetiségből következően lineárisan megfogalmazott gondolatok szabadon bejárhatóan legyenek. Ezt segítik a strukturált terembeosztások, a tematikus bontás, ami egyszerűen értelmezhetőséggel és határozott mondanivalóval társul.

Megvalósításhoz kapcsoló elvek: Kapuépítmény kialakítása. A bejárat megfogalmazásával lehatárolható a tábor területe. A határozott belépési pont segíti az átszellemülést, és méltó megérkezési felületet alakít ki látogatók számára.

Központi épület létrehozása. A múzeum központjának kialakítása érdekében javasolt egy központi épület létrehozása. A terület fekvése miatt erre elsősorban a korábbi ÁVH-s focipálya területén van lehetőség, a mai jegyárusító pavilon környezetében.

Emlékpark kialakítása. Cél hogy az emlékezetközpont területén egy emlékpark is megvalósuljon, mely bemutatja a táborban raboskodó megközelítőleg 1800 embert, érzékelhetővé váljon ez az embertömeg. Érzelmekre ható élmény. Az emlékezetközpont kialakítása során nem elválasztható a kiállítás az épített és természeti környezettől. A fejlesztés során egy olyan érzelmekre ható, élmény alapú bemutatótér építészeti feltételeinek megteremtése a cél, mely a történelmi tények bemutatásán keresztül az alapvető emberi érzésekre hat.

48

Vizuális bemutatás. A korból, és főleg Recskről, kevés tárgyi jellegű emlék maradt meg, ennek köszönhetően csak kis mértékben lehet építeni a kiállítás tematikáját. Azonban sok film, filmhíradó, interjú és személyes történet áll rendelkezésre, ami segíti a bemutatást. Cél, hogy a megvalósuló fejlesztés látványos és sok érzékszervre ható legye.

Kiszolgáló létesítmények a terület peremén. Az Emlékpark fejlesztése során olyan funkciók is elhelyezésre kerülnek, mint üzlet illetve kávézó. Ezeket a kapuépítmény részeként, az Emlékpark határán tervezzük kialakítani, a park szellemiségének szigorú tiszteletben tartása mellett.

Bánya. A fejlesztés során törekedni kell arra, hogy a bánya is a kiállítótér részét képezze. A bánya a rabok útján keresztül, két kilométeres túra keretében érhető el, mely bemutatja, hogy az itt raboskodóknak nap, mint nap mit kellett átélni. A működő bányánál kialakítandó biztonságos kilátó segítéségével tovább bővíthető a recski tábor életéről alkotott kép.

Parkolás. A park látogatottsága a tervek szerint nőni fog, ami együtt jár azzal, hogy nő az autóforgalom és a buszfogalom is egyaránt, ezért szükséges a megfelelő hely biztosítása a parkolás és az Emlékpark biztonságos megközelítése érdekében.

Szervezés és marketing. Kiegészítve az építési és muzeológiai jellegű munkákat alapvető fontosságú, hogy az Emlékpark esetében erős marketing tevékenység kísérje a múzeum kialakítását. Cél a webes megjelenés erősítése és fejlesztése, szervezett alkalmak a kiállítótér népszerűsítése érdekében, aktív általános és középiskolai kapcsolati háló kiépítése, kiadványok megjelentetése, ideiglenes kiállítási felületek folyamatos szervezése, szakmai konferenciák és ismeretterjesztő rendezvények szervezése, aktív szervezői munka fenntartása, széles spektrumú múzeumpedagógiai kínálat kialakítása, tudatos marketingtevékenység valamint egyéb kommunikációs fórumokon való megjelenés (on-line újságok, fórumok, tévés szereplések) erősítése.

Kiállítás főbb részeinek javasolt tematikája: Történeti környezet: • „Szalámi taktika”. Politikai átmenet bemutatása az 1945 és 1947 közötti időszakban. Azon okok feltárása, melyek a háború lezárását követően Rákosi Mátyás hatalomra jutásához és a politikai rendszer megszilárdulásához vezettek. A szociáldemokrata párt felszámolásának (mint az első recski rabok) és a szovjet politikai nyomás erősödésének feltárása.

• Rákosi diktatúra. Rákosi diktatúra főbb elemeinek kiemelése, azok nemzetközi vonulatokba történő illesztése. Cél, hogy bemutatásra kerüljenek diktatórikus időszak fontos történelmi és politikai eseményei, a korszakra jellemző fogalmak, intézkedések és célok, kitérve a Rajk perre.

• Szovjet segítség. A szovjet rendszerek általános berendezkedésének ismertetése. A Szovjetunió részéről nyújtott fontosabb segítségek, ideológiai támogatások kiemelkedő intézkedéseinek bemutatása Magyarország valamint a környező, hasonló berendezkedésű államok tekintetében egyaránt.

49

Társadalmi környezet: • Padlássöprés. II. Világháború utáni Magyarország mindennapi életének bemutatása. A hiánygazdaság, a kötelező beszolgáltatások, a padlássöprések szemléletes ismertetése. A korabeli vidéki és városi élet érzékeltetése személyes történeteken és valós eseményeken keresztül. Államosítás erőszakos lépéseinek bemutatása.

• Iparosítás. Az országban lezajlott erőltetett iparosítás főbb létesítményei. A mesterségesen létrehozott települések, a hatalmas városiasodás, az megjelenő nagyipari központok, valamint az erős szovjet külkereskedelem hatásainak szemléletes bemutatása.

• Micsurin mezőgazdasága. A hazai mezőgazdaság abszurd helyzetei az 50-es években. Gyapotszedés, gumipitypang és narancs- és rizstermesztés. Az Alföld újra falvasításának gondolata, emberhiány a mezőgazdaságban, mezőgazdasági munkát népszerűsítő propaganda anyagok bemutatása.

Termelői szövetkezetekbe való átmenet a korábbi majorságokra épülő rendszerből.

• „Népünk bölcs vezére”. Rákosi Mátyás nevéhez fűződő személyi kultuszteremtés bemutatása. A hatalom rabjává vált Rákosi a magyar szabadságharcosok közé emeltette magát, a Rákositól vett idézetek szolgáltak iránymutatóul a társadalmi élet minden területén. Cél a politikai hangulatkeltés bemutatása.

• Propaganda. Az 50-es évek didaktikus propagandájának bemutatása, a legmeglepőbb plakátok, filmhíradók, történetek és szobrok kiemelésével. Cél, hogy a korszakról átfogó képet kapjanak a látogatók az alkalmazott figyelemfelkeltő, megfélemlítő valamint helyenként ironikus alkotásokon keresztül.

Hazai Internálások: • Kuláknak lenni. A Gulág. A Gulág kialakulásának történeti bevezetése. Kulák fogalmának értelmezése a magyar és a szovjet értelmezésben. A fogalom változásának bemutatása az egyes internálások mögötti okok feltűntetésével. A főbb érintett társadalmi csoportok és a mögöttes okok bemutatása. Az internálások történeti előzményei, valamint a követendő szovjet minta ismertetése. Célok bemutatása a főbb táborok helyszínének és a megépült értelmes és értelmetlen létesítmények példájával.

• Gulág a Szovjetúnióban. A szovjet Gulág története, fő fókuszban a több százezer magyar elhurcoltakkal. A Gulág és a málenkij robot viszontagságainak ismertetése személyes történeteken keresztül. A Gulágok szervezeti működésének bemutatása. Cél, hogy visszaemlékezések és beszámolók alapján képet alkossanak a látogató a szovjet kényszermunkatáborok • Hazai internálások. Magyarországi internáló-, kényszermunka-, és zárt táborok bemutatása, a főbb események, valamint a kitelepítések mögött rejlő okok feltárása. Fontos cél, hogy a demokratikus viszonyok között szocializálódott látogatók valós képet kapjanak a Rákosi diktatúra céljairól és a mindennapi életet átjáró megfélemlítési politikáról, melynek egyik eszköze volt az internálás.

• Hortobágy. A hortobágyi deportálások bemutatása. A határsávból kiköltöztetett emberek történetén keresztül a 12 zárt tábor létrehozás körülményeinek ismertetése. A táborok működésének, az ideologizált mezőgazdaság szervezésnek valamit a Hortobágy speciális helyzetének ismertetése. Cél, hogy átfogó kép alakuljon ki a zárt táborok működéséről valamint a tábori életről.

50

Kiállítás lehetséges belső megvalósítása

• Budapest. A budapesti és más nagyvárosokat érintő internálások ismertetése. Konkrét visszaemlékezések segítéségével azon okok, célok és események feltárása, melyek 13 000 ember kitelepítéséhez vezettek. A folyamat részeként a kulák családokhoz való telepítések végállomásainak bemutatása, az életutak alakulása a budapesti értelmiségi környezetből a falusi Magyarország mezőgazdasági környezetébe.

51

Recsk • Recsk a kezdetek. A recski tábor előzményeinek bemutatásán keresztül a szerveződő és folyamatosan kiépülő tábor építéstörténetének, kapacitásának és összetételének bemutatása. A Recskig vezető személyes utakon keresztül a diktatúra módszereinek érzékeltetése.

• A tábor. A tábor működésének, napirendjének, szerkezetének bemutatása. Cél a kialakított rendszer megértése, az embertelen körülmények érzékeltetése, a viszontagságos mindennapi élet bemutatása, szovjet elvek érvényesülése. Az étkezés, vízellátás, egészségügyi szolgáltatás, a tábor őrizeti rendszereinek bemutatása.

• Büntetés a megoldás. A tábor büntetési rendszerének bemutatása, a bűntető barakk, a vizes árok és a fogda épület működésének ismertetése, az alkalmazott vallató és kínzó eljárások szemléltetése.

• Emberek az embertelenségben: a rabok. A Recsken raboskodó emberek történeteinek bemutatása, nagy hangsúlyt fektetve a személyes történetekre. A rendelkezésre álló forrásanyagokból lehetőség nyílik visszaemlékezéseken keresztül bemutatni a tábori éltet. Az egyes történeteknek köszönhetően közelebb hozhatóak az események mai emberekhez.

• „Ne csak őrizd, gyűlöld is”11: az őrök. Az őrök lelkületének és az elkövetett bűnök szemléltetése. A táborban szolgálatot teljesítő ÁVH-sok történeteinek és interjúinak bemutatása az ÁVH működésének ismertetésén keresztül válasz keresése az őrök cselekedeteire.

• „Pokolbéli víg napok”: tábori folklór. A tábor kulturális – társadalmi életének bemutatása, a sokszor groteszk történetek és humorosan felfogott helyzetek érzékeltetése a volt rabok látásmódján keresztül. A túlélés zálogaként használt esti időtöltések érzékletes lefestésén keresztül kép alkotható a tábor mindennapjairól és a pokolban is víg hozzáállásmódról.

• Szökések története. A személyes történetek tovább hangsúlyozásának részeként Dobó József féle, valamint a Michnay Gyula féle szökés történetének bemutatása, részletek a Szökés c. filmből. A szökések körülményeinek, terveinek, résztvevőinek, eredményeinek valamint a retorzió eszközeinek ismertetése.

Felszabadítás: • A táborok feloszlatása. A feloszlatások történelmi és politikai okainak feltárása, Nagy Imre politikai erősödése, valamint az internálások felfüggesztésének bemutatása. A hazai politikai helyzet alakulása 1953 után, rövid történelmi lezárás az 56-os események valamint a Kádár rendszer történeti folyamatainak bekötésével, ezzel is segítve az átfogó szemlélet kialakítását. Fontos kitérni a többi tábor feloszlatására, valamint esetleges fennmaradására.

• Recsk után. Az 53-as feloszlatást követő újratárgyalások, felszabadítások, kitiltások és megfigyelések bemutatása túlélők személyes történetein keresztül. Az átélt borzalmak társadalmi és családi hatásainak, a későbbi meghurcolások és megkülönböztetések bemutatása, a főbb szervezetek munkásságának szemléletezése.

52

Idézet Rákosi Mátyástól, amely egyben az ÁVO-jelmondata volt.

11

EMLÉKMŰ

KÖZPONTI ÉPÜLET

EMLÉKEZÉS HELYE ÁVH KŐÉPÜLETE: INTERNÁLÁSOK ÉS GULÁG

ŐRTORONY

KAPU ÉS MÚZEUMSHOP

KIÁLLÍTÓÉPÜLET FOGDA - BŰNTETÉSEK

RABOK EMLÉKPARKJA

VIZESVEREM

KIÁLLÍTÓÉPÜLET FELSZABADULÁS

KIÁLLÍTÓÉPÜLETEK: RABOK ÉS ŐRÖK TÁBORI FOLKLÓR SZÖKÉSEK

ÉPÜLETEK HELYEI

REKONSTRUÁLT BARAKKOK RECSK KEZDETEK A TÁBOR

Az emlékezetközpont koncepció főbb tematikus egységei Az emlékezetközpont tematikus egységei

Funkció

Beépítendő, vagy felújítandó terület nagysága

Kapu épület

Fogadóépület, jegypénztár, rövid szakaszon az eredeti szögesdrótos kerítés rekonstrukciója

10 m2

Rabok emlékparkja

Emlékhely a jelenlegi emlékmű mellett, az itt raboskodó emberek tömegének megjelenítése

-

Központi fogadóépület

Központi múzeumterek, a történeti és társadalmi korrajz bemutatása, ideiglenes kiállítóterek, foglalkoztató termek és előadóterek, kiszolgáló helyiségek

1000 m2

ÁVH meglévő kőépülete

Internálások, a kulákvilág és a Gulág bemutatása

320 m2

Korábbi aggregátorház

Az emlékezés helye

130 m2

Rekonstruált barakkok

Recsk kezdeteinek a tábori élet és a tábor működésének bemutatása

Felszabadítás pavilon

A táborok feloszlatásának történetek, a recski foglyok tábor utáni élettörténetei

250 m2

Hátsó kiállító épületek

A tábor büntetési rendszerének, a rabok és az őrök életének, a tábori folklór és a szökések bemutatása, szemléltetésként a meglévő vizes verem rekonstrukciója.

800 m2

Kereskedelmi terek kialakítása

A kijáratnál bolt és büfé kialakítása.

100 m2

2x250 m2

53

VIZESVEREM REKONSTRUKCIÓ BŰNTETÉSEK RABOK ÉS ŐRÖK / TÁBORI FOLKLÓR / SZÖKÉSEK TAVAK FELSZABADULÁS RECSK KEZDETEK / A TÁBOR BARAKKOK HELYE RABOK ÚTJA A KŐBÁNYÁHOZ

KÖZPONTI ÉPÜLET

EMLÉKEZÉS HELYE INTERNÁLÁS - GULÁG

TÖRTÉNETI HELYZETKÉP

SZABADTÉRI KIÁLLÍTÓTÉR

TÁRSADALMI HELYZETKÉP

RABOK EMLÉKPARKJA

IDEIGLENES KIÁLLÍTÓTÉR

BÜFÉ, ÜZLET

FOGLALKOZTATÓ TERMEK

BEJÁRAT EMLÉKMŰ

KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK

ŐRTORONY REKONSTRUKCIÓ PARKOLÓ KERÍTÉS REKONSTRUKCIÓ

Beruházási költségvetés A jelenleg bemutatott elrendezés vázlat egy fejlesztési irányt mutat a Recski Emlékpark bővítésére vonatkozóan. A fejlesztés várható összköltsége összköltsége nettó 3,5-4 milliárd forint között alakul, mely sok, jelenleg még ismeretlen tényező befolyásolhat (talajadottságok, közmű költségek, pontos tervi költségek, felhasznált anyagok, stb.) és növelheti a költségeket. A projekt megfelelő ütemezésével viszont lehetőség van a beruházás költségének csökkentésére.

KÖLTSÉGTÉNYEZŐK

RECSKI NEMZETI EMLÉKPARK FEJLESZTÉSE KÖZMŰVEK KIÉPÍTÉSE ÉPÜLETÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS KERTÉSZETI KÖLTSÉGEK KISZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK

3,7

MILLIÁRD FT

KIÁLLÍTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGE

FENNTARTÁS VÁRHATÓ ÉVES KÖLTSÉGE

53,7 MILLIÓ FT/ÉV

Az építési és kiállítási költségek tervezésekor az általános építészeti átalányköltségeket és a hasonló jellegű fejlesztések költségeit vettük alapul – a nyilvánosan megjelent adatokból kiindulva. A benchmarkként használt fejlesztések és azok költségeinek megoszlását a 2. számú Melléklet tartalmazza.

54

A Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztésének főbb költségelemei: A. Építési költségek: • Közművek kiépítése, fejlesztése: vízellátás és csatornázás megoldása, áramellátás biztosítása, közúti megközelítés fejlesztése. . A vízi közmű kiépítése a NÖRI becslése alapján 1 milliárd forintra tehető, ugyanakkor további pontosabb és részletesebb vizsgálatra van szükség a mérnöki tartalmak konkretizálása, valamint az alternatív megoldások felkutatása érdekében.

• Épületállomány fejlesztése, épületegyüttesek megvalósítása, szükség esetén szaktervezői költségek.

• Tájépítészeti és kertépítési költségek, közterület rendezés, burkolt és növénnyel fedett felületek kialakítása, határterületek rendezése.

• Kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (épületinformációs rendszer, épületüzemeltetési és fenntartó rendszerek kialakítása, stb.).

2. táblázat: Recski Emlékpark fejlesztés - beruházási költségterv

KIINDULÁSI ADATOK Bruttó alapterület

3110 m2

Parkolók száma

100 db

Kertépítészet Építési költségek Fajlagos építési költség

5000 m2 Egységár

Közelítő költség

300 eFt/ m2

933 MFt

Épület építési költsége (építészeti, műszaki, szervezési költségekkel korrigálva)

1847,34 MFt

Parkoló, út építési költsége

300 eFt/db

15 MFt

Kertépítési fajlagos költségek

50 eFt/ m2

250 MFt

ÖSSZESÍTVE Járulékos költségek 1. (az építési költségek %-ában kifejezve)

2112,3 MFt Részarány

Közelítő költség

Előkészítés

2%

42,5 MFt

Geodézia, talajmechanika

1%

21,3 MFt

Építészeti tervezés

5%

106,4 MFt

Szaktervezők

6%

127,6 MFt

Beruházás szervezés

5%

106,4 MFt

Finanszírozás

1%

21,3 MFt

Jogi ktg.

7%

148,9 MFt

Biztosítás és őrzés

8%

170,2 MFt

PR, tájékoztatás

9%

191,5 MFt

Művészeti alkotások

10%

212,7 MFt

55

Tartalékkeret

1%

ÖSSZESÍTVE

21,3 MFt 1170,0 MFt

Járulékos költségek 2. (MFt-ban kifejezve)

Részarány

Közelítő költség

Belsőépítészet

10 eFt/ m2

100 MFt

Mobíliák

4 eFt/ m2

4 MFt

Speciális technológia

5 eFt/ m2

5 MFt

Informatikai

6 eFt/ m2

6 MFt

7 MFt

7 MFt

Szoftver ÖSSZESÍTVE

122 MFt

Beruházás - összesítés Építési költségek

2127,3 MFt

Járulékos költségek

1292,1 MFt

Összesen (nettó költség, áfa nélkül)

3419,4 MFt

B. Megalapozó költségek – építéshez köthető járulékos költségek: o Telekvásárlás – nincs költség o Engedélyezés költségek, jogi költségek – 500 millió Ft

C. Kiállítások kialakításának költségei.

Így különösen a kiállítási installációk kialakítása, jogdíjak és anyagok begyűjtése, történelmi háttéranyag összeállítása, múzeumpedagógiai koncepció elkészítése, múzeumpedagógusok betanítása, kiállítás szervezés, menedzsment költségek, stb. – 300 millió Ft.

56

Építészeti kockázatok A legfontosabb építészeti kockázatok a következőkben foglalhatók össze.

Tulajdonviszonyok rendezetlenségéből fakadó kockázatok: • Tulajdonviszonyok rendezése elhúzódik.

• Érintettek között fellépő konfliktusok.

A kockázat kezelésének kulcseleme az érintettek (különösen a Recski Szövetség, a helyi önkormányzat, az erdészet, releváns állami hivatalok, a politikai szervezetek és a szakértő, tudományos intézetek) közötti megfelelő kommunikáció biztosítása a jó együttműködési lehetőségek érdekében.

Közművesítéssel kapcsolatosan kockázatok: • Közműkiépítés lehetőségei és költségei – különösen a víz és szennyvízelvezetéshez kapcsolódhatnak jelentős költségvonzatok.

• Energiaellátás biztosításának lehetőségei és költségei – az interaktív múzeum megvalósításához jelentős energiaigény szükséges, aminek biztosítása lehetőleg megújuló energiákból, a lehető legkisebb fenntartási költségek mellett történjen.

A közművesítéshez kapcsolódó kockázatok jelentősen növelhetik a kivitelezés költségét a tábor Recsk településtől való távolsága miatt. A költségek csökkentésére javasoltak az önfenntartó rendszerek, érdemes továbbá az energiatakarékos eszközök beruházását lehetőleg pályázati forrásokból biztosítani.

Természeti adottságok és földrajzi körülmények: • Váratlan talajmechanikai körülmények (túl kemény kőzet, mély teherhordó talaj, stb…) növelhetik a költségeket.

• Váratlan időjárási esetek lassíthatják a kivitelezést.

• Nehéz elérhetőség miatt a kivitelezés extra költségei léphetnek fel.

A kockázatok kezelésére érdemes költségvetési tartalékot elkülöníteni.

Adminisztrációs költségek és forrásbevonás nehézségei: • Forrásallokációs, források rendelkezésre állásának problémái.

• Településrendezési kérdések elhúzódása.

• Engedélyezési procedúra elhúzódása.

Az adminisztrációs költségek csökkentésére az előzetes tervezési munka részletes megalapozása szükséges.

Egyéb felmerülő költségek: • Régészeti emlékek, vagy tömegsír megtalálása esetén a kivitelezési munkák elhúzódása lehetséges.

• Épületszerkezetek kialakítása során felmerülő extra költségek (pl: vízszigetelés nehézsége, stb..)

A fenti költségek olyan vis maior esetek, amelyekre érdemes költségvetési tartalékot elkülöníteni.

57

Szervezeti működési megfontolások A következőkben összegyűjtöttük az üzemeltetéshez és a szervezeti működéshez kapcsolódó legfontosabb szempontokat.

Az emlékezetközpont kerüljön egységes kezelésbe és fenntartásba. A jelenlegi többosztatú tulajdonviszonyok nehezítik a közös kezdeményezéseket, a pályázást. A terület egyes részei a Recski Szövetség fennhatósága alá, de állami tulajdonban vannak; az erdős területek az erdészethez tartoznak, míg a jelenleg meglévő felújított barakk magántulajdonon helyezkedik el.

A Recski Szövetség számára javasolt fenntartani a szakmai kontroll szerepét. A Recski Szövetség jelenleg a terület működtetéséért és fenntartásáért is felelős szervezet. A Szövetség emberi erőforrásbeli és anyagi kapacitásai nem teszik lehetővé a helyszín fejlesztését. Ezzel együtt fontos, hogy a Recski elhurcoltakat és leszármazottjaikat tömörítő szervezet egyetértésével, szakmai tanácsaival jöhessen létre az emlékhely megújítása, és új kiállítótér létrehozása.

A recski emlékezetközpont kialakítása és működtetése során érdemes együttműködni a Terror Háza Múzeummal, mint szakmai támogató testülettel. Javasolt, hogy a létrejövő emlékhely kiállítási- múzeumtechnológiai és oktatási-képzési tartalmi szakmai programja kidolgozásának, az intézmény működtetésének, üzemeltetésének és fenntartásának feladatait, az ehhez szükséges fejlesztéseket a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lássa el, illetve valósítsa meg.

Ezzel párhuzamosan megfontolandó egy több állomásból álló emlékhely/emlékpont-hálózat kiépítése, amelyet a Terror Háza, a hódmezővásárhelyi Emlékpont, és a korszakkal foglalkozó további múzeumok (például a marispusztai ’56-os múzeum, az Országgyűlési Múzeum 1956-os Emlékhely és Kiállítás, létrehozás alatt álló Tóth Ilona Emlékház) alkotnak.

Emberi erőforrások A kialakításhoz, illetve a kiállítás működtetéséhez és fenntartásához eltérő jellegű és mennyiségű emberi erőforrás-állományra van szükség. A kialakítás, a múzeumkoncepció megtervezése során szükséges bevonni azt a szakmai közösséget, akik a téma szakavatott szakértőinek tekinthetők. Ezzel párhuzamosan szükség van múzeumpedagógiai szakértelemre és a tervezésben elengedhetetlen az ezekkel összhangba állított építészi, illetve belsőépítészi feladatok megvalósítása.

A tanulmány kontextus fejezetében összegyűjtöttük a témában leginkább jártas intézeteket; a 4. fejezetben pedig indikatív jelleggel a megfontolandó múzeumpedagógiai elveket is meghatároztuk.

A fenntartás és működtetés során az alapvető múzeumi emberi erőforrásigényeken – mint a teremőrök, pénztárosok, gazdasági vezetés, üzemeltetési-karbantartási feladatok ellátása, a terület őrzése, bolt és kávézó működtetése – felül szükséges olyan szervezési feladatok ellátására, ami az iskolákkal, vagy

58

tankerületekkel való együttműködésekért felel. Ez hozzájárul a múzeum létrehozásának alapvető céljához, hogy a 12-18 éves korosztály kommunista diktatúráról való tájékozottságát növekedjen. Becslésünk szerint az üzemeltetés várhatóan 15-20 embernek ad új munkalehetőséget a térségben.

Fenntarthatóság A Recski Nemzeti Emlékpark működtetéséhez kapcsolódó legfontosabb fenntartási költségek az üzemeltetéshez (személyi juttatások és a közüzemi számlák), karbantartáshoz, a terület védelmének biztosításához, erdőkezelési és kertészeti munkálatokhoz kapcsolódnak. A fenntartási költségek leszorítása érdekében már a fejlesztések során érdemes szem előtt tartani a következő szempontokat. Önfenntartóságra törekvés. A településközponttól való nagyobb távolság indokolja, hogy egy autonóm / nagy mértékben autonóm rendszer alakuljon ki.

• Törekedni kell az elérhető mértékben megújuló energiaforrások használatára valamint a helyi energiatermelés lehetőségeinek kiaknázására (például épületek tetejére helyezett napelem és napkollektorok).

• Az épületszerkezeteket az építészeti koncepció megőrzése mellett a lehető legtartósabb anyagból és a legjobb minőségben szükséges kialakítani, elrejtve benne a szükséges passzív rendszereket (hőszigetelés, hőtároló tömeg, napvédelem stb.).

Igazodás a környezeti adottságokhoz. A kialakítás során figyelembe kell venni a környezeti adottságokat, valamint a Recskre jellemző szélsőséges időjárási körülményeket. Általánosságban elmondható, hogy a területen sok a csapadék, nyáron nagy a hőség, télen pedig hosszan tartó fagyok jellemzőek.

• A terület használatának kulcskérdése a vízellátás megoldása. A víz-csatorna hálózat kiépítése a terep és a nagy távolság miatt komoly költséget jelent. Cél lenne, hogy a nem ivóvíz jellegű vízigényeket helyben elégítsük ki.

• A természeti értékek figyelembevételével lehetőleg a szennyvizet is helyszínen kell kezelni.

Műszaki fenntartás költségének minimalizálása. A múzeum kialakítása során törekedni kell a műszaki fenntartási és karbantartási költségek (kiállítóterek áramellátása, a környezeti elemeknek való kitettség miatti amortizáció elkerülése) minimalizálására. A kiállítótér interaktivitása és a technikai eszközök alkalmazása maradjon ésszerű keretek között. Üzemeltetés nehézsége a terület elszigeteltsége miatt. A terület elszigeteltsége üzemeltetési kockázatot jelent, hiszen az ott dolgozók számára is költséges a kiutazás. Az elszigeteltség továbbá magasabb lopási kockázatokkal is jár, nehezebb és költségesebb megszervezni a biztonságtechnikai megoldásokat.

A fenntartási költségek tervezésekor ezekkel kalkulálni szükséges.

A nyitvatartási időt a látogatói igényekhez és az időjárási viszonyokhoz kell igazítani. Mivel a múzeum

59

alapvetően az iskolai tanulmányi kirándulások és a környéken túrázó, illetve pihenő turisták látogatóira számít, ezért a kora tavasztól késő őszig tartó nyitva tartás javasolt.

Helyi erőforrásokra való építés. Fontosnak tartjuk, hogy a helybéli közösség sajátjának érezze az Emlékparkot, szívesen vegyen részt annak működtetésében és fejlesztésében. Érdemes ezért a helyi vállalkozókat és önkénteseket is bevonni a kialakításba és a fenntartásba. Így például a működtetés során a helyi büfé a környékbeli termelők termékeit használhatja fel, vagy a környékbeli középiskolások számára legyen adott a lehetőség, hogy az 50 óra kötelező közösségi munkát itt teljesítsék (pl. jegyellenőrzés, teremfelügyelet, üzemeltetés támogatás, stb.). Ezek egyben az üzemeltetés költségeit is csökkenthetik.

Saját bevételek finanszírozzák a működés jelentős részét. Az intézmény önállósága és fejlesztése érdekében fontos, hogy a saját bevételek (jegybevételek, múzeumbolt értékesítései, büfé bevétele) a fenntartás jelentős részét, legalább 50%-át finanszírozzák. A klasszikus látogatói jegyeken felül kialakíthatók támogatói jegyek, továbbá folyamatos programszervezések segítségével elérhető, hogy a látogatók többször visszatérjenek.

Fenntartás költségei (éves közelítő költségek) Üzemeltetési és karbantartási költségek • Közüzemi díjak - 5 000 000 Ft • Kertkarbantartás, épületek karbantartása, kiállítás karbantartása, rendezése - 10 000 000 Ft • Erdőterület kezelése - Jelenleg évi 4 000 000 Ft körüli összeg Munkaerő költségek • Minimálbérrel tervezve a teljes munkáltatói éves költség 2 313 000 Ft, ami 15 fő dolgozói létszám esetében - 34 700 000 Ft.

Előzetes költségek összesítése 3. táblázat: Recski Emlékpark fejlesztés - költségek összesítése

BERUHÁZÁS KÖLTSÉGEI Engedélyezési eljárás Beruházás nettó költsége: Kiállítás kialakítása ÖSSZESÍTVE Közműfejlesztés (NÖRI becslése alapján)

0,5 millió Ft 3419,4 millió Ft 300 millió Ft 3719,9 millió Ft 1 milliárd Ft

FENNTARTÁS ÉVES KÖLTSÉGEI Üzemeltetési és karbantartási költségek

19 millió Ft

Összes munkáltatói éves bérköltség

34,7 millió Ft

ÖSSZESÍTVE

53,7 millió Ft

60

5.3. Javaslat a hortobágyi Kitelepítések Múzeumának fejlesztésére.

1950 és 1953 között összesen 12 zárt tábor működött elszórtan a Hortobágy és a Közép-Tisza vidékén. A hortobágyi deportálások áldozatairól való megemlékezés esetében ezért már az emlékezetközpont létrehozásának helyszíne sem egyértelmű. A következőkben összegyűjtöttük egy emlékhely létrehozásával kapcsolatos főbb alapelveket és a kiállítás tartalmához kapcsolódó szempontokat.

Koncepcionális alapelvek Megközelíthetőség. A táborok az ország legritkábban lakott vidékén jöttek létre, jellemzően távol a nagyvárosoktól és a közlekedési lehetőségektől. Kivételt jelentett ez alól a Hortobágy településen, a Kilenclyukú híd szomszédságában működő Borsóstanya. Az egykori a kommunista szóhasználatban "telepeseknek" nevezett deportáltak itt állították fel emlékkeresztjüket, és évről évre itt tartanak megemlékezéseket az elhurcolásuk évfordulóján, június 23-án. Javasolt ezért, hogy egy létrejövő emlékezetközpont Hortobágy településen jöjjön létre.

Központi múzeumépület létrehozása. A hortobágyi táborokba telepített családokat juhhodályokban, és más mezőgazdasági épületekben helyezték el. Ezek az épületek azóta vagy megsemmisültek, vagy évtizedek óta omladoznak. A borsósi telep tömegszállása a mai Madárkórház épületében volt. A kitelepítéseknek és a zárt táboroknak emléket állító múzeum számára érdemes egy a tájba illeszkedő, központi múzeumépületet létrehozni.

Budapesti deportálások emlékhelye. A budapesti, valamint a vidéki nagyvárosokat érintő kitelepítések az országban elszórtan zajlottak le, így még kevésbé határozható meg olyan helyszín, ahol leróható lenne a tisztelet az áldozatok előtt. Mivel a kitelepítések nagyjából a zárt táborok működésével egyidőben történtek, és azokhoz hasonló módon egész családokat érintett, javasolt, hogy a hortobágyi deportálások mellett az emlékezetközpont általánosságba véve a budapesti kitelepítések áldozatainak emlékhelye is legyen.

Emlékpark létrehozása. A múzeum mellett egy szabadtéri emlékpark létrehozása is javasolt, amely képes érzékeltetni a különböző becslések szerint 8-10 ezer elhurcolt, és további 12-13 ezer lakásából kitelepített ember sorsát, akiknek szenvedései a tábor feloszlatásával sem értek véget, hiszen nem költözhettek haza, tulajdonukat soha nem kapták vissza és a tanulásukat, munkájukban való előrelépésüket is több generáción keresztül akadályozták.

Komlex turisztikai desztináció menedzsment. Az emlékhely látogatottságát javítja, ha az összekapcsolható több turisztikai látványossággal, komplex kirándulási programot adva ezzel a múzeum célcsoportjának számító 12-18 éves korosztály, vagy más turisták számára. Az ország leghosszabb kőhídján kívül Hortobágy településen található a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontja, a Hortobágyi Pásztormúzeum és a Hortobágyi Madárkórház is.

61

Kiállítás tartalmához kapcsolódó elvek Interaktív múzeumi kiállítótér létrehozása. A látogatók bevonása és a jobb befogadhatóság érdekében használt technikai és interaktivitásra buzdító múzeumi eszközök használata. A kitelepítéseknek kevés tárgyi, vagy képi emléke van, de számos visszaemlékező és napló jellegű könyv, illetve film használható az események rekonstrukciójára.

Történelmi eseményekre épülő, felfedezésélményt erősítő térstruktúra. A múzeum egyszerre illeszkedjen a terület, különösen a Hortobágy történetéhez, a kommunista diktatúra eseményeinek történeti bemutatásához, ezen belül pedig különösen térjen ki a korszak mezőgazdasági megoldásaira, „újításaira”.

A kiállítótér tegye lehetővé a barangolást, a filmrészletek, vagy visszaemlékezések önálló felfedezését is.

Személyes élettörténetek központba helyezése. A kitelepítések borzalma leginkább a személyes történeteken keresztül érthető meg. Érdemes olyan történeteket kiválasztani, amelyek közel hozhatók a fiatalok számára is.

Családi élet a táborokban. A zárt táborok és a budapesti kitelepítések jellegzetessége, hogy egész családokat érintettek, nem pedig a család egy-egy tagját. A kiállítás során ezért fontos a családi élethelyzeteket bemutatni, ami egyben a közösségekben rejlő erőre is felhívja a figyelmet.

Emlékezetközpont funkciósémája

FOGLALKOZTATÓ TANTEREM 30 – 40 FŐ RÉSZÉRE 50 m2

FOGLALKOZTATÓ TANTEREM 30 – 40 FŐ RÉSZÉRE 50 m2

IRODA

ELŐADÓTEREM

20 m2

IRODA 20 m2

100 FŐ RÉSZÉRE 100 m2

KIÁLLÍTÓTÉR 400 m2

IRODA 20 m2

KIÁLLÍTÓTÉR 200 m2

KIÁLLÍTÓTÉR

KIÁLLÍTÓTÉR

100 m2

400 m2

KÖNYVESBOLT 30 m2

ELŐTÉR JEGYÁRUSÍTÁS 50 m2

62

KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK

WC BLOKK 50 m2

WC blokk, kiszolgáló helyiségek

50 m2

Kiállítótér

1100 m2

Foglalkoztató tanterem (2 db)

110 m2

Előadóterem

100 m2

Irodahelyiségek

60 m2

Előtér

50 m2

Könyvesbolt

30 m2

ÖSSZES ALAPTERÜLET

1500 m2

Kiállítás főbb részeinek javasolt tematikája Történeti környezet: • „Szalámi taktika”. Politikai átmenet bemutatása az 1945 és 1947 közötti időszakban. Azon okok feltárása, melyek a háború lezárását követően Rákosi Mátyás hatalomra jutásához és a politikai rendszer megszilárdulásához vezettek.

• Rákosi diktatúra. Rákosi diktatúra főbb elemeinek kiemelése, azok nemzetközi vonulatokba történő illesztése. Cél, hogy bemutatásra kerüljenek diktatórikus időszak fontos történelmi és politikai eseményei, a korszakra jellemző fogalmak, intézkedések és célok, kitérve a Rajk perre.

• Propaganda. Az 50-es évek didaktikus propagandájának bemutatása, a legmeglepőbb plakátok, filmhíradók, történetek és szobrok kiemelésével. Cél, hogy a korszakról átfogó képet kapjanak a látogatók az alkalmazott figyelemfelkeltő, megfélemlítő valamint helyenként ironikus alkotásokon keresztül.

• Szovjet segítség. A szovjet rendszerek általános berendezkedésének ismertetése. A Szovjetunió részéről nyújtott fontosabb segítségek, ideológiai támogatások kiemelkedő intézkedéseinek bemutatása Magyarország valamint a környező, hasonló berendezkedésű államok tekintetében egyaránt.

Társadalmi-gazdasági környezet: • Padlássöprés. II. Világháború utáni Magyarország mindennapi életének bemutatása. A hiánygazdaság, a kötelező beszolgáltatások, a padlássöprések szemléletes ismertetése. A korabeli vidéki és városi élet érzékeltetése személyes történeteken és valós eseményeken keresztül. Államosítás erőszakos lépéseinek bemutatása.

• Iparosítás. Az országban lezajlott erőltetett iparosítás főbb létesítményei. A mesterségesen létrehozott települések, a hatalmas városiasodás, az megjelenő nagyipari központok, valamint az erős szovjet külkereskedelem hatásainak szemléletes bemutatása.

• Micsurin mezőgazdasága. A hazai mezőgazdaság abszurd helyzetei az 50-es években. Gyapotszedés, gumipitypang és narancs- és rizstermesztés. Az Alföld újra falvasításának gondolata, emberhiány a mezőgazdaságban, mezőgazdasági munkát népszerűsítő propaganda anyagok bemutatása.

Termelői szövetkezetekbe való átmenet a korábbi majorságokra épülő rendszerből.

63

Internálások és deportálások: • Kuláknak lenni. A Gulág kialakulásának történeti bevezetése. A kulák fogalmának értelmezése, a fogalom változásának bemutatása az egyes internálások mögötti okok feltűntetésével. Az internálások történeti előzményei, valamint a követendő szovjet minta ismertetése. Célok bemutatása a főbb táborok helyszínének és a megépült értelmes és értelmetlen létesítmények példájával.

• Gulág a Szovjetúnióban. A szovjet Gulág története, fókuszban a több százezer magyar elhurcoltakkal.

A Gulág és a málenkij robot viszontagságainak ismertetése személyes történeteken keresztül. A Gulágok szervezeti működésének bemutatása. Cél, hogy visszaemlékezések és beszámolók alapján képet alkossanak a látogató a szovjet kényszermunkatáborok • Hazai internálások. Magyarországi internáló-, kényszermunka-, és zárt táborok bemutatása, térképen való ábrázolása. A főbb események, valamint a kitelepítések mögött rejlő okok feltárása. Fontos cél, hogy a demokratikus viszonyok között szocializálódott látogatók valós képet kapjanak a Rákosi diktatúra céljairól és a mindennapi életet átjáró megfélemlítési politikáról, melynek egyik eszköze volt az internálás.

• Recski kényszermunkatábor. A recski kényszermunkatábor bemutatása. A tábor kialakításának és működésének története, a táborlakók életének bemutatása személyes történetek és filmrészletek segítségével. Cél, hogy a látogatók megismerkedjenek a kényszermunkatáborok világával, az elkövetetett kegyetlenségekkel és a táborlakók életével.

Hortobágy története a XX. században: • Tanyaközpontok és uradalmak. A második világháború előtti gazdálkodási és tájhasználati módok bemutatása a Hortobágyon.

• Hortobágyi páncéloscsata. A második világháború egyik legjelentősebb tankcsatájának bemutatása, amelyben a Magyar Királyi Páncéloshadosztály a német csapatok oldalán a Vörös Hadsereg ellen vette fel a harcot.

64

• Ítélet nélkül: a hortobágyi zárt táborok. A táborok létrehozásának célja és módja. A 12 zárt tábor létrejöttének időbeli sorrendje és a táborok jellegzetességei. A táborokban végzett mezőgazdasági és egyéb munkák bemutatása.

• „Péntek volt és 23-a”. A kitelepítéssel érintett területek és családok bemutatása. Az elhurcolásokhoz kapcsolódó visszaemlékezések összegyűjtése. Könyv- és filmrészletek megjelenítése.

• Tábori élet: a kegyetlenkedések. Élet a juhhodályokban és a mezőgazdasági helyiségekben. Az elhurcoltak munkakörülményei és a deportáltakkal szembeni atrocitások.

• Közösség ereje. A családok és a közösségek erejének bemutatása a mindennapi élet során. Az iskoláztatás, az öregek ellátása, az alapvető egészségügyi ellátások megszervezése a táborokban.

• Tábori irodalom. A deportáltak irodalmi és zenei „hagyatéka”. A tábori énekek és versek gyűjteménye – kiegészítve a visszaemlékezések és a tábori élet során készült rajzokkal, festményekkel.

• Táborok feloszlatása. A feloszlatások történelmi és politikai okainak feltárása, Nagy Imre politikai erősödése, valamint az internálások felfüggesztésének bemutatása. A hazai politikai helyzet alakulása 1953 után, rövid történelmi lezárás az 56-os események valamint a Kádár rendszer történeti folyamatainak bekötésével, ezzel is segítve az átfogó szemlélet kialakítását.

• Élet a tábori lét után. Az elhurcoltak titoktartási kötelezettsége és lakhelykorlátozásai, valamint a későbbi tanulási és munkalehetőségeik korlátozásai. Az átélt borzalmak társadalmi és családi hatásainak, a későbbi meghurcolások és megkülönböztetések bemutatása, a főbb szervezetek munkássága. A kitelepítettek elmaradt kárpótlása.

Budapesti deportálások története • Új elit a fővárosban. Az elitváltás folyamata Budapesten és az országban: a Rákosi rendszer kegyeltjei és a korábbi vezető értelmiségi réteg cserélődése. A kitelepítések céljának bemutatása.

• Két legyet egy csapásra. A kitelepítések jellemzően a jómódú budapesti és más nagyvárosok értelmiségét értelmiséget érintette, akiket vidéki – elsősorban alföldi – kulák családokhoz költöztettek, ily módon sújtva mindkét csoportot. Személyes visszaemlékezések a kitelepítés folyamatáról és az internálás alatti évekről.

• Felszabadulás nélkül. A kitelepítettek elmaradt kárpótlása. A kitelepítés társadalmi és családi hatásainak, a későbbi meghurcolások és megkülönböztetések bemutatása.

Költségvetési megfontolások A Hortobágy esetében a megvalósítás pontos helyszíne nagyban befolyásolja az emlékezetközpont kialakításának költségeit. Számos olyan tényező merül fel az eltérő helyszínek tekintetében, mely a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nehezen becsülhető (tulajdonviszonyok, telekvásárlás, közművek kiépítése, megvalósítandó épület-épületegyüttes mérete, bevont szerepelők, telekár, stb.). Jelenleg rendelkezésre álló információk alapján, óvatos becslésünk szerint 2-2,5 milliárd forintos keretből megvalósítható lenne egy olyan múzeum, mely be tudja mutatni a hortobágyi zárt táborok és a budapesti kitelepítések történetét.

65

KÖLTSÉGTÉNYEZŐK

HORTOBÁGYI KITELEPÍTÉSEK MÚZEUMÁNAK FEJLESZTÉSE KÖZMŰVEK KIÉPÍTÉSE ÉPÜLETÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE

2,1

TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS KERTÉSZETI KÖLTSÉGEK KISZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA

MILLIÁRD FT

JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK KIÁLLÍTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGE

17,6 MILLIÓ FT/ÉV

FENNTARTÁS VÁRHATÓ ÉVES KÖLTSÉGE

A hortobágyi emlékezetközpont fejlesztésének főbb költségelemei: A.

Megalapozó költségek o Telekvásárlás

10 000 000 Ft

Környező területek alapján megvizsgálva az átlagos telekár 1500 -2000 Ft/ m2 között mozog. Egy 1100 m2es épület megépítéséhez (20-30%-os beépítettséggel) 4000 – 5000 m2-es telek lenne alkalmas. o Terveztetés

építési költsége 3-5 %-a

o Engedélyezési eljárás

500 000 Ft

o Közműépítési munkálatok: Hortobágy belső területén épülő új múzeumépület esetén összközműves telekkel számolunk, emiatt nem jelennek meg extra költségként a közműkiépítés költségei.

Ez rosszabb adottságú telkek esetén többlet költséget eredményezhet.

B.

Építési költségek o Épület-épületegyüttes megépítése, felújítása, bővítése, új kiállítótér kialakítása. o Kertépítészeti és tájépítészeti munkálatok, területrendezés.

4. táblázat: Hortobágyi emlékezetközpont - beruházási költségterv

KIINDULÁSI ADATOK Bruttó alapterület

1500 m2

Parkolók száma

50 db

Kertépítészet Építési költségek Fajlagos építési költség

3000 m2 Egységár

Közelítő költség

300 eFt/ m2

450 MFt

Épület építési költsége (építészeti, műszaki, szervezési költségekkel korrigálva) Parkoló, út építési költsége Kertépítési fajlagos költségek ÖSSZESÍTVE

66

891 MFt 1000 eFt/db

50 MFt

50 eFt/ m2

150 MFt 1091 MFt

Járulékos költségek 1. (az építési költségek %-ában kifejezve)

Részaránya

Közelítő költség

Előkészítés

2%

21,8 MFt

Geodézia, talajmechanika

1%

10,9 MFt

Építészeti tervezés

5%

54,6 MFt

Szaktervezők

6%

65,5 MFt

Beruházás szervezés

5%

54,6 MFt

Finanszírozás

1%

10,9 MFt

Jogi ktg.

7%

76,4 MFt

Biztosítás és őrzés

8%

87,3 MFt

PR, tájékoztatás

9%

98,2 MFt

Művészeti alkotások

10%

109,1 MFt

Tartalékkeret

1%

10,9 MFt

ÖSSZESÍTVE

600,1 MFt

Járulékos költségek 2. (MFt-ban kifejezve) Belsőépítészet

10 eFt/ m2

100 MFt

Mobíliák

4 eFt/ m2

4 MFt

Speciális technológia

5 eFt/ m2

5 MFt

Informatikai

6 eFt/ m2

6 MFt

7 MFt

7 MFt

Szoftver ÖSSZESÍTVE

127 MFt

Beruházás - összesítés Építési költségek

1091 MFt

Járulékos költségek

727,1 MFt

Összesen (nettó költség, áfa nélkül)

1818,1 MFt

C.

Kiállítás költségei

200 000 000 Ft

o Kiállítások kialakításának költségei (kiállítási installációk kialakítása, jogdíjak és anyagok begyűjtése, történelmi háttéranyag összeállítása, múzeumpedagógiai koncepció elkészítése, múzeumpedagógusok betanítása, kiállítás szervezés, menedzsment költségek, stb…)

67

Fenntartási költségek Üzemeltetési és karbantartási költségek • Közüzemi díjak - 3 000 000 Ft • Kertkarbantartás, épületek karbantartása, kiállítás karbantartása, rendezése - 6 000 000 Ft

Munkaerő költségek • Minimálbérrel tervezve a teljes munkáltatói éves költség 2 313 000 Ft, ami 5 fő dolgozói létszám esetében – 11 565 000 Ft

Előzetes költségek összesített becslése 5. táblázat: Hortobágyi emlékezetközpont - összesített költségbecslés BERUHÁZÁS KÖLTSÉGEI Telekvásárlás

10 millió Ft

Engedélyezési eljárás

0,5 millió Ft

Beruházás nettó költsége: Kiállítás kialakítása ÖSSZESÍTVE

1818,1 millió Ft 200 millió Ft 2028,6 millió Ft

FENNTARTÁS ÉVES KÖLTSÉGEI Üzemeltetési és karbantartási költségek

9 millió Ft

Összes munkáltatói éves bérköltség

11,6 millió Ft

ÖSSZESÍTVE

20,6 millió Ft

5.4. Lehetséges finanszírozási források A Recski Nemzeti Emlékpark és a hortobágyi kitelepítéseknek emléket állító emlékezetközpontok létrehozására felhasználhatóak az Európai Uniós források. Ezen belül az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 3. és 4. prioritása ad teret az oktatási és kulturális célú fejlesztésekre.

Az emlékezetközpontok fizikai megvalósítására az EFOP 4. prioritásán belül van lehetőség. A 4.1-es, a köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések intézkedés támogatja a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését, többek között a közművelődési (könyvtári, múzeumi, levéltári) és közgyűjteményi infrastruktúra fejlesztését, továbbá a tanulási, kreatív és szolgáltató terek kialakítását, bővítését.

A 4.1-es intézkedéssel párhuzamosan, a 3.3-as, a neveléshez és a képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül című intézkedés keretében lehetőség van alternatív oktatási és múzeumpedagógiai programok kialakítására, és az ezeket közvetlenül támogató informatikai fejlesztések megvalósítására is. Mivel a kialakítandó emlékezetközpontok alapvetően az általános és

68

középiskolás diákok oktatásába illeszthetően egy tanulmányi kirándulás célpontjai is lennének, így a pályázati forrásból lehetőség nyílik az emlékezetközpontok múzeumpedagógiai programjának kifejlesztésére, és a kiállításhoz szükséges informatikai háttér biztosítására is.

A 3. prioritás keretében összesen 806,7 millió euró, a 4. prioritásban pedig 418,2 millió euró áll rendelkezésre. Ebből a 3.3-as és a 4.1-es intézkedés esetében is a források 70%-a kerülhet a konvergencia régiókban13 felhasználásra.

Mivel mind a recski, mind a létrehozandó hortobágyi emlékhely konvergencia régiókban (előbbi az Észak-Magyarországi, utóbbi az Észak-Alföldi régióban) helyezkedik el

13

69

6. Megvalósítással kapcsolatos politikai kommunikációs megfontolások Az alábbiakban néhány megfontolást, javaslatot teszünk azzal kapcsolatban, hogy a projektről hogyan érdemes a nyilvánosságban kommunikálni.

1. Az elmúlt években Magyarországon számos jelentős emlékezetpolitikai kezdeményezés történt, intézmények, emlékhelyek, emlékművek jöttek létre, amelyek közül egyesek igen komoly vitákat, konfliktusokat váltottak ki a nyilvánosságban. Ezen viták egy része fontos és hasznos volt, hiszen közös múltunkhoz való viszonyunk bonyolultságát, nehézkességét tükrözte, a vita pedig felszabadítja a gondolatokat és érzéseket. Mindezzel együtt, a konfliktusok miatt a közvéleményben észlelhető egy egyre erősödő idegenkedés az emlékezetpolitikai kezdeményezésekkel szemben általánosságban, amely esetlegesen negatív kommunikációs környezetet teremthet jelen projekt számára. Ezzel összefüggésben azt javasoljuk, hogy a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztése és a hortobágyi deportáltak előtt tisztelgő emlékezetközpont létrehozása során, a munka minden fázisához (azaz úgy a projektek elindításának bejelentéséhez, mint a létesítmények konkrét megnyitásához) visszafogott, érzékeny és a potenciális konfliktusokat lekerekíteni törekvő kommunikáció tartozzon.

2. A fentiekhez kapcsolódóan azt is javasoljuk, hogy a projektek kommunikációja során arról is mindig legyen szó, hogy általánosságban kiemelkedően fontos a terrorra, múltunk sötétebb időszakaira való emlékezés. Ez azért is fontos, mert kutatások szerint a magyar fiatalok történeti műveltsége, politikai tájékozottsága nem kielégítő. A szabadság egyik záloga a gonosz ismerete – erre mindig érdemes felhívni a figyelmet.

3. Megítélésünk szerint a projekt kommunikációjának kiemelt eleme, hogy az emlékezetközpontok létrehozása és fejlesztése pedagógiai célokkal rendelkezik. Rendszeresen érdemes kiemelni, hogy a tanítás és a tanulás a projekt kulcsmozzanata. Ezt nagyban támogatja, ha az emlékezetközpontok az emlékezetpolitikai szakmai életben is részt vesznek, napirendre véve annak kérdését, hogy hogyan érdemes a fiatalokkal a politikai terror emlékezetét megismertetni. Hasonlóképpen, a projekttel kapcsolatos kommunikáció keretében érdemes tanárokat és diákokat megszólaltatni.

4. Fontosnak tartjuk, hogy kommunikáció eleme legyen az a tény, hogy vidéki emlékezetközpontokról van szó – ez enyhíti a magyar közélet főváros-központúságát. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy az eredeti helyszínen létrejövő emlékhelyek érzelmi hatása sokkal nagyobb lehet, átélhetőbbé, jobban érthetőbbé teszi a megtörtént eseményeket.

5. A projekt kommunikációja során fontosnak tartjuk, hogy a politikai terrorra való emlékezésnek ne csak az erkölcsi (bűn felismerése, ítélkezés), hanem az érzelmi aspektusai (együttérzés, harag, illetve a büszkeség, hogy a mi szabad világunk nem ilyen) is előtérbe kerüljenek. Ezt támogathatja, ha valamilyen formában műveszeti események is részei a projekt kommunikációjának.

70

7. Konzultáció dokumentációja Az emlékezetközpontok kialakításának koncepciójakor személyes interjúkra, szakirodalom-elemzésre és terepbejárásra támaszkodtunk.

• Felkerestük a Recski Nemzeti Emlékparkot, valamint a 12 hortobágyi zárt tábor volt területét és megmaradt épületeit.

• Interjút készítettünk a témában jártas következő szakértőkkel: o Dr. Bank Barbara – történész, Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja o Eötvös Péter – Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesületének elnöke és a Kommunizmus Bűnei Alapítvány kuratóriumának elnöke o Dr. Horváth Attila – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar docense és a Kommunizmus Bűnei Alapítvány kuratóriumának tagja o Vitéz Krasznay Béla – Recski Szövetség Egyesület elnöke o Markó György – Terror Háza Múzeum történésze, Kommunizmuskutató Intézet vezetője o Dr. Saád József – szociológus, Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány képviselője • A múzeumpedagógiai és az emlékezetpolitikai összefoglaláshoz a kapcsolódó hazai, illetve nemzetközi szakirodalmat használtuk fel.

• Az építési és kiállítási költségek tervezésekor az általános építészeti átalányköltségeket és a hasonló jellegű fejlesztések költségeit vettük alapul – a nyilvánosan megjelent adatokból kiindulva. A benchmarkként használt fejlesztések és azok költségeinek megoszlását a 2. számú Melléklet tartalmazza.

71

8. Melléklet: Válogatott bibliográfia az internálótáborokról és a kitelepítésekről 8.1. Szakirodalom Összefoglaló szakirodalmi művek • Bank Barbara–Gyarmati György–Palasik Mária: „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945–1953. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.

• Bank Barbara: Az internálás és a kitelepítés dokumentumai. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve, 2003. ÁBTL, Budapest, 2004, 107–131. p.

Recsk • Bank Barbara: Buda-Déltől Recskig. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945– 1953. In. Rubicon 2015/10. szám, 4–13. p.

• Bank Barbara: Egy internálótábor utóélete – avagy a recski internálótábor újraindítására tett kísérlet 1955-ben. In: Jogtörténeti Szemle 2013/3–4. szám, 1–6. p.

Hortobágy • Holopcev Péter–Irha Melina: Eltanácsoltak. Miskolc–Hortobágy 1952–1953. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 2003.

• Hortobágyi kényszermunkatáborok 1950–1953 között: szimpózium 2006. szeptember 4. Szerk.: Eötvös Péter, Hegedűs Hajnalka. Hanns Seidel Alapítvány, Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete, Konrad Adenauer Alapítvány, Budapest, 2006.

• Kitaszítottak I. „Magukkal fogjuk megzsírozni a földet”. Hortobágy – a magyar Szibéria konferencia előadásai 2000. június 23–24. Szerk.: Hantó Zsuzsanna, Takács János. Budapest, 2001.

• Széchenyi Kinga: Megbélyegzettek. A kitelepítések tragédiája. Kráter Kiadó, 2008.

Visszaemlékezések, élettörténetek Recsk • Bíró Sándor: A „mátrai” lovagrend. Egy recski fogoly visszaemlékezései. Budapest, 1989.

• Böszörményi Géza: Recsk, 1950–53. Egy titkos kényszermunkatábor története. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2006.

• Erdey Sándor: A recski tábor rabjai. Püski, Budapest, 2002.

• Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Önéletrajz. Budapest, 1989.

• Györgyey Ferenc Aladár: Lágerhumor. Interart, Budapest, 1990.

• Kőrösmezey László: Recsk. Kalandozásom története az AVH bugyraiban. é. n.

• Madaras Ferenc: Recsken diplomata voltam „török követ”. Ötévi internálásom története 1948–1953ig. Püski, Budapest, 2004.

72

• Nyeste Zoltán: Recsk: emberek az embertelenségben. Püski, Budapest, 1989.

• Sághy Gyula: Recski rabok, a kövek árnyékában. Budapest, 2004.

• Somossy Tamás: Egy család Recsk árnyékában. Budapest, 1996.

• Sulyok László: Recski rabszolgák. 2. kiadás. Salgótarján, 2007.

• Szalay Gyula: 200 vasutas fogoly a recski kényszermunkatáborban. Eddig ismeretlen adatok a recski fogolytáborról. In: Vasúthistória Évkönyv 1996, 269–292. p.

• Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor. Kalifornia, 1982.

Hortobágy • A hortobágyi kitelepítések igaz története 1950–1953. Szerk.: Breuer Pál. Pécs, 2013.

• Apatini Ferenc Illés: Túléltük. Internálótáborban a hajdúnánási Tedejpusztán 1951–53-ban. Méliusz Kiadó, 2009.

• Beke Ferencné: Három év Hortobágy poklában. Szerk.: Barton Attila, Jeney Attila. 2. kiadás. Kráter Műhely, Pomáz, 2014.

• Csőke Sándor: Emlékirat a tiszagyenda-kormópusztai kényszermunkatáborról. Történetek és dokumentumok. Szerzői kiadás. Tatabánya, 2009.

• Dadányi Miklósné: „Az álmok szertefoszlanak”. Egy kitelepítés krónikája Budapest–Miskolc–Hortobágy. Budapest, 1996.

• Ember Mária: Hortobágy, „szociális tábor”: 1952–53. In: Forrás 13 (1981) 6. szám, 9–23. p.

• Hantó Zsuzsanna: Kitiltott családok. Magyar Ház, 2009.

• 60 év. 1950–2010. A Hortobágyi kényszermunkatáborok áldozatainak emlékére. Budapest, 2010.

• Kitaszítottak II. Dokumentumok a hortobágyi zárt munkatáborokról 1950–1960. Szerk.: Füzes Miklós. Budapest, 2002.

• Kitaszítottak III. Családok munkatáborokban 1–2. Szerk.: Hantó Zsuzsanna. 2006, 2007.

• Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 1956-os naplója. Gondolat Kiadó, Budapest, 1990.

• Száműzöttek a Hortobágyon. Emlékek a borsósi kényszermunkatáborból (1952–1953). Szerk.: Kováts Dániel. Budapest, 2006.

• Telepessors. Szerk.: Saád József. Gondolat Kiadó, 2004.

• Varga Albert: Rab voltam a Hortobágyon. Árkustanya. 2005.

• Varjasi Imre: Megszenvedték. Tények, adatok és források a XX. század második felének hajdú-bihari áldozatainak, meghurcoltjainak történetéhez. Debrecen, 2011.

• Závada Pál: Kulákprés. Magvető, Budapest, 1991.

Film- és hanganyagok Recsk • Recsk I–III. Egy titkos kényszermunkatábor története. Rendezte: Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, 1988.

73

• Recski rabok a kövek árnyékában I–IV. Rendezte: Sághy Gyula. 2000–2002.

• Szökés. Rendezte: Gyarmathy Lívia, 1997.

• Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára (a kutatás engedélyhez kötött) Hortobágy • Ahol a birkák térdet hajtanak. Zsákai Piroska naplója Hatvantól Kárpátaljáig. Rendezte: Balogh Zsolt, 2002.

• Törvénysértés nélkül I–II. Rendezte: Gulyás Gyula, Gulyás János, 1988.

• Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára (a kutatás engedélyhez kötött) • Út a semmibe, rendezte: Aradi-Beöthy Péter, 2011 • Soha, sehol senkinek, rendezte: Téglásy Ferenc, 1988 • Csonka délibáb, rendezte: Bozsogi János, 2014 Kistarcsa • Ítéletlenül, rendezte: Vágó Ágnes, 1991

8.2. Referencia projektek a költségvetési tervezés támogatásához I. világháborúról szóló kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazárban megnyitott „ÚJ VILÁG SZÜLETETT – EURÓPAI TESTVÉRHÁBORÚ 1914-1918” című kiállítás a Terror Háza szervezésében készült, és a Recsken valamint Hortobágyon megcélozandó élmény alapú múzeumi tárlat gondolatát teremti meg. A hasonló múzeumpedagógiai és didaktikai eszközök miatt lehet releváns a kiállítás elkészítésének költsége a tárgyalt fejlesztések során.

A kiállítás bekerülési költsége

300 millió Ft

Hódmezővásárhelyi Emlékpont A „hódmezővásárhelyi Emlékpont - időszaki kiállítás látogatóbarát fejlesztése”14 című projekt keretében egy olyan múzeum került kialakításra, amelyben a recski és a hortobágyi emlékhelyekhez fejlesztési terveihez hasonlóan, egy látogatóbarát, széles körben befogadható és erősen az élményvilágra építkező kiállítást alakítottak ki.

A projekt a DAOP-2.1.1/B-2008-0027 pályázat keretében, a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program elemeként valósult meg.

Elnyert támogatás:

159.408.305 Ft

Önerő összege: 38.614.435 Ft A projekt összköltségvetése:

198.022.740 Ft

Támogatás aránya:

80,5 %

A projekt keretében az alábbi elemek valósultak meg: a. Időszaki kiállítótér létrehozása (115 m2) b. „Audio-guide”-rendszer (személyi tárlatvezető) kialakítása

74

http://www.emlekpont.hu/index/latogatobarat_fejlesztes.html

14

c. Látogatóbarát szolgáltatások: érintőképernyős információs pult d. Raktár kialakítása (71 m2):

Ózd Ózdi Gyártörténeti Emlékpark és Élménykomplexum15 kialakítása az ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0106 pályázat keretében valósult meg. A fejlesztés keretében megvalósult: • 81,76 m2-es Fogadóközpont kialakítása ( I. pavilon ) • 131,32 m2-es Acélpark kialakítása az Ipartörténeti kiállítási parkban (II-V. Pavilon) • A 236,5 m-es Ózd Patak medrének rendezése, valamint a patakmeder mellett 147,5 m-es sétány kiépítése A fejlesztés összértéke 494.901.110 Ft.

Történeti Rétegek Tornya - tervezet A Hortobágy település tőszomszédságába a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány komplex fejlesztési program vázlatos tervezetét dolgozta ki.16 Ennek részeleme a Kungyörgy-telepen kialakítandó Történeti Rétegek Tornya, amely egyik szintjén az 1950-53-as Hortobágyi internálásoknak állított volna emléket (a fejlesztés végül ettől eltérő tartalommal, természettudományi kiállítással fog létrejönni). A tervezet alapján a kiállítás a 6 szintes toronyépület felújításával valósult volna meg, 300 – 310 m2-es falfelületen tudta volna bemutatni a Hortobágy társadalomtörténetét. A becsült költségek a következőképp alakultak: A 2012-es pályázat során a komplex program elszámolható költsége: 2. 149 040 000 Ft., az igényelt támogatás: 1 998 890 000 Ft. Ebből Kungyörgy − mint emlékparkká alakítandó terület − nettó 263 000 000 Ft-tal részesült volna.

15 16

http://www.ozd.hu/content.php?cid=cont_55c0ec6e673c21.71868861 http://www.telepesek.hu/proj_trt_fustbe.html

75

Hivatkozások: Popov, A. and Dušan D. (2015): Making sense of the ‘difficult’ past: transmission of political heritage and memory-

1

work among young people across Europe. The Sociological Review 63(S2), 36-52.

2

Pataki F. (2010): Kollektív emlékezet és emlékezetpolitika. Magyar Tudomány 2010(06), 778-799.

3

Palmberger M. (2006): Making and Breaking Boundaries: Memory Discourses and Memory Politics in Bosnia and Herzegovina. In Bufon/Gosar/Nurkovic/Sanguin (eds.): The Western Balkans - A European Challenge. 525-536.

Koper: Annales,

4

Rufer, M. (2012): Politics of Memory. Online Dictionary Social and Political Key Terms of the Americas: Politics, Inequalities, and North-South Relations, Version 1.0 (2012)

5

Palmberger M. (2006): Making and Breaking Boundaries: Memory Discourses and Memory Politics in Bosnia and Herzegovina. In Bufon/Gosar/Nurkovic/Sanguin (eds.): The Western Balkans - A European Challenge. 525-536.

Koper: Annales

Kończyk, L. (2012). The pedagogy of memorial sites. The Journal of Education Culture and Society, (1), 15-22.

6 7

Adorno T. (2003): Education after Auschwitz, Henry W. Pickford (trans.) [in:] Tiedemann R. (ed.), Can One Live After Auschwitz? A Philosophical Reader. Stanford University Press, Stanford.

8

Weber, N. H. and Rathenow, H. F (1996): Pedagogika miejsc pamięci – próba bilansu. Kwartalnik Pedagogiczny, (2), 3–36

Scheurich, I. NS-Gedenkstätten als Orte kritischer historisch-politischer Bildung. Verunsichernde Orte.

Selbstverständnis und Weiterbildung in der Gedenkstättenpädagogik, 38-44.

9

Kończyk, L. (2012). The pedagogy of memorial sites. The Journal of Education Culture and Society, (1), 15-22

10

Kranz, T. (2003): Uwagi na temat rozwoju działalności pedagogicznej muzeów upamiętniania w Polsce i Niemczech.

Zeszyty Majdanka, 22, 401–415

11

Kranz T. (2005): Pedagogika miejsc pamięci. In: Encyklopedia Pedagogiczna XXI wieku, 4, Warsaw, 170-172

12

Kończyk, L. (2012). The pedagogy of memorial sites. The Journal of Education Culture and Society, (1), 15-22

13

Kranz T. (2005): Pedagogika miejsc pamięci. In: Encyklopedia Pedagogiczna XXI wieku, 4, Warsaw, 170-172

Kranz, T (2005): The Pedagogy of Remembrance. Pro Memoria, (23), 65-68 14

State Museum at Majdanek (2006): Pedagogy of Remembrance. elérhető: http://www.majdanek.eu/articles. php?acid=140&lng=1

15

Fontana, F. (2011): Rethinking School Trips to Auschwitz. A Case Study of Italian Memorial Trains: Deterioration of Holocaust Pedagogy?. In The Holocaust Ethos in the 21st Century: Dilemmas and Challenges, Ariel University of Samaria

16

Museum Pribram (2011): The museum of communism victims and uranium mining history. elérhető: http://www. muzeum-pribram.cz/cz/pamatnik-vojna-lesetice/z-historie/

17

Európai Bizottság (2014): Európai Szakpolitikai Tájékoztató. MYPLACE: Memory, Youth, Political Legacy and Civic Engagement (Magyar szakpolitikai tájékoztató).

18

State Museum at Majdanek (2006): Pedagogy of Remembrance. elérhető: http://www.majdanek.eu/articles. php?acid=140&lng=1

76

19

Rathenow, H. F. (1999). Gedenkstättenpädagogik. Lexikon der politischen Bildung, 79-82

20

Hein, G. (1995): The Constructivist Museum. Journal for Education in Museums (16)

21

Koltai, Zs. (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa, A múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskola kultúra-könyvek, (41)

22

Hein, G. E. (2006): Museum education. A companion to museum studies, 340-352

23

Koltai, Zs. (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa, A múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskola kultúra-könyvek, (41), Veszprém

24

Kranz, T. (2014). The Pedagogy of Remembrance as a Form of Museum Education. The Person and the Challenges.

The Journal of Theology, Education, Canon Law and Social Studies Inspired by Pope John Paul II, 4(2), 257-269

25 26

Lord, B. and Lord, G. D. (2001): The Manual of Museum Exhibitions. Altamira Press, Wallnut Creek.

Koltai, Zs. (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa, A múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskola kultúra-könyvek, (41), Veszprém

27

Kranz, T. (2014). The Pedagogy of Remembrance as a Form of Museum Education. The Person and the Challenges.

The Journal of Theology, Education, Canon Law and Social Studies Inspired by Pope John Paul II, 4(2), 257-269

28

Kończyk, L. (2012). The pedagogy of memorial sites. The Journal of Education Culture and Society, (1), 15-22

29

Simon, R. I., DiPaolantonio, M., and Clamen, M. (2008): Remembrance as Praxis and the Ethics of the Inter-Human.

Culture Machine, 4.

30

Simon, R. I., DiPaolantonio, M., and Clamen, M. (2008): Remembrance as Praxis and the Ethics of the Inter-Human.

Culture Machine, 4.

31

Kranz T. (2002): Edukacja historyczna w miejscach pamięci, Stowarzyszenie „Dialog i Współpraca”, Lublin.

32

Simon, N. (2010): How Different Types of Museums Approach Participation. elérhető: http://museumtwo.blogspot. hu/2010/02/how-different-types-of-museums-approach.html

33

Kranz T. (2002): Edukacja historyczna w miejscach pamięci, Stowarzyszenie „Dialog i Współpraca”, Lublin.

34

Kończyk, L. (2012). The pedagogy of memorial sites. The Journal of Education Culture and Society, (1), 15-22

35

Pereces, Á. Múzeumpedagógia. elérhető: http://www.jokai16.hu/tamop/innovaciok/muzeumpedagogia.pdf

36

Kranz, T. (2014). The Pedagogy of Remembrance as a Form of Museum Education. The Person and the Challenges.

The Journal of Theology, Education, Canon Law and Social Studies Inspired by Pope John Paul II, 4(2), 257-269

37

Kończyk, L. (2012). The pedagogy of memorial sites. The Journal of Education Culture and Society, (1), 15-22

38

Kranz, T. (2014). The Pedagogy of Remembrance as a Form of Museum Education. The Person and the Challenges.

The Journal of Theology, Education, Canon Law and Social Studies Inspired by Pope John Paul II, 4(2), 257-269

39

Koltai, Zs. (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa, A múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskola kultúra-könyvek, (41)

40

Hein, G. E. (2011). Museum Education. A Companion to Museum Studies, 39, 340.

41

State Museum at Majdanek (2006): Pedagogy of Remembrance. elérhető: http://www.majdanek.eu/articles. php?acid=140&lng=1

42

State Museum at Majdanek (2006): Pedagogy of Remembrance. elérhető: http://www.majdanek.eu/articles. php?acid=140&lng=1

77

43

Koltai, Zs. (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa, A múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskola kultúra-könyvek, (41), Veszprém

44

Kranz T. (2002): Edukacja historyczna w miejscach pamięci, Stowarzyszenie „Dialog i Współpraca”, Lublin.

45

Kranz, T. (2014). The Pedagogy of Remembrance as a Form of Museum Education. The Person and the Challenges.

The Journal of Theology, Education, Canon Law and Social Studies Inspired by Pope John Paul II, 4(2), 257-269

46

Simon, R. I., DiPaolantonio, M., and Clamen, M. (2008): Remembrance as Praxis and the Ethics of the Inter-Human.

Culture Machine, 4.

47

Mémorial de la Shoah (2015): Pedagogical notes (primary school). elérhető: http://www.memorialdelashoah.org/ index.php/en/education-and-training/pedagogical-notes/pedagogical-notes-primary-school

48

Mémorial de la Shoah (2015): Pedagogical notes (primary school). elérhető: http://www.memorialdelashoah.org/ index.php/en/education-and-training/pedagogical-notes/pedagogical-notes-primary-school

49

Mémorial de la Shoah (2015): Pedagogical notes (primary school). elérhető: http://www.memorialdelashoah.org/ index.php/en/education-and-training/pedagogical-notes/pedagogical-notes-primary-school

50

Recski Szövetség 2014. évi közhasznúsági beszámolója

51

Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány: Történeti rétegek tornya (TRT) Kun György-projekt. elérhető: http:// telepesek.hu/proj_trt.html (A letöltés ideje: 2015. november 2.)

52

Hortobágyi Nonprofit Kft.: Kungyörgyi torony. http://www.hortobagy.eu/hu/turizmus/kungyorgyi-torony/ (A letöltés ideje: 2015. november 2.)

78

Fotók I. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/a/a7/Recsk-Barakk.jpg II. Saját fénykép III. Saját fénykép IV. Saját ábra V. Saját fénykép VI. Saját fénykép VII. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Peter_Fechter_Berlin_Wall_Memorial.jpg/640pxPeter_Fechter_Berlin_Wall_Memorial.jpg VIII. https://c1.staticflickr.com/1/205/501911469_1862d45b1b_b.jpg IX. Saját fénykép X. https://c2.staticflickr.com/8/7518/15780734810_817ae90c73_b.jpg XI. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6c/Pentagon_Memorial-5085.jpg XII. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/70/Berlin.Memorial_to_the_Murdered_Jews_of_Europe_002.JPG XIII. https://c2.staticflickr.com/2/1029/525415506_ff406668dc_b.jpg XIV. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Manzanar_Flag.jpg XV. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Budapest_Haus_des_Terrors.jpg XVI. https://pl.wikipedia.org/wiki/Apteka_Pod_Or%C5%82em_w_Krakowie#/media/File:Pharmacy_Pod_Orlem_ (under_the_Eagle),_18_Bohaterow_Getta_(Ghetto_Heroes)_square,_Podg%C3%B3rze,_Krakow,_Poland.jpg XVII. Saját fénykép XVIII. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/07/Pam%C3%A1tn%C3%ADk_Vojna_Le%C5%A1etice_,_ pohled_z_v%C4%9B%C5%BEe.jpg XIX. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a9/JewishMuseumBerlinAerial.jpg XX. https://pl.wikipedia.org/wiki/Muzeum_Powstania_Warszawskiego#/media/ File:%C5%BBywno%C5%9B%C4%87_i_woda_Muzeum_Powstania_Warszawskiego.JPG

Abrankó András Ackermann Herman Adamits István Aggteleky Béla Agócs István Ahsbahs Gerald Egon Ajtay Károly Ajtonyi Károly Alapy Gábor Albert Attila Albert Gyula Albrecht János Alföldi Károly Alföldy Imre Alpár László Antal Ferenc Ambrózy Gyula Amrich László dr. Andrusek Mihály Aradi István Atlasz Miklós Aykler Zsigmond Ábel Bódog Ács László dr. Ágfalvi András Ágoston Imre (Julián) dr. Ányok Károly Árkos Pál Árvai Géza Áts Zoltán Bacsó Antal Baczó Béla Badacsonyi Béla Badacsonyi István Badics Jenő Bagarus Pál Bagi József Bagi Mihály Bahurek József Bajsa Andor Bajzáth Pál Bajzár László id. Bajzar László ifj. Bakacsi János Bakos János Bakó Barnabás Balassi József Balázs Gyula Balázs István Balázs János Balázsi Béla Balázsi Miklós Bali István Balla Ferenc Balogh Félix Balogh István Balogh László Baltai László Bandl Imre Bankó Béla Baranyai Vince Baranyi János Baranyi Márk Baranyi Pál Barát József Barbély Elemér Barinkai Dénes dr. Barta Sándor Bartos István Bata Szilveszter Bathó János dr. Bayer Ágoston Bálint Ferenc Bálint Jakab Bán László Bándi Miklós Bándi Sándor Bánhegyi Miklós Bánhegyi Tihamér dr. Bánki Jenő dr. Bánkúti László Bányász Mihály Bányász Miklós Bárd Olivér Bedő Béla dr. Bedő Dezső Bedő Gyula Begidzsán András Beiczy Ferenc Beke László dr. Bel‑ loni Dezső Belovai Márton Bencsi Attila Bene István Benedikti István Benke László Benke László dr. Benke Valér Benkő Sándor Benkő Zoltán dr. Benus Béla Beöthy Ottó dr. Berecz István Be‑ rei‑Nagy Elek Bereznay Frigyes dr. Berta József Berzsenyi Ádám dr. Berzsenyi Ödön dr. Bessenyei György Bessenyei Zénó Bessenyői Miklós Bezzegh Tibor Biber András Bicskei Pál Bihari …

Billinger Károly Binder Géza Bircsák Norbert Birner Géza Bíró Ferenc Bíró Géza dr. Bíro Gyula Bíró Sándor Birtha Zoltán dr. Bissinger Rudolf Bitó András Bittó Endre Bodnár István Bodnár István Bodonyi Tibor József Bogár László Bokor Géza Bokor János Boldogh Gyula dr. Bona Zoltán Borbás Pál Borbás ... Borbély Sándor Borcsányi András Boross‑Tóby József Borovichényi József Borovichiny Pál Borsi Béla dr. Borzas Sándor Both Béla Bottka László Botya Mihály Bozó Artúr Bozóky György Bóka Menyhért Bóna Zoltán dr. Bögöly Mihály Bölcsföldi András Böröcz Jenő Böszörményi‑Nagy Géza Bötykös Zoltán B. Rácz István dr. Brejska Károly Breicska Irnre Breuer János Buchmann Gusztáv Buchmüller János Budai András Budai Béla Bulinszky József Bulla János Burka András Burusz ... Burschik Erik Chován Ödön Czebe Valér Czeglédi György Czeglédy Mihály dr. Czéh Lőrinc Czérna Sándor Czigány András Czippauer János Czupor András Csaba Árpád Csaba Ferenc Csabli Lajos Csanád Vilmos Csaplár Péter Csapó László Csatay Tibor Csákány Győző Csákány János Csáncsics József Csányi Bertalan Csáthy Dénes dr. Csegezi József Cseh József Cseh Ödön dr. Cseke József Csellár Gábor dr. Csendes Béla dr. Cseri János Cserján Attila Csermák László Cserna Sándor Cserneczky Gyula Csernota János Cservenka Béla Csetneky Árpád dr. Csécsei László Cséri Lajos Csík Ferenc Csík Márton Csík Mátyás Csikány Béla dr. Csikász Kálmán Csillár Gábor dr. Cs. Nagy József Csobri Andor Csocsics József Csonka Kálmán Csontos Dániel Csontos Gyula Csontos János Csontos Kálmán Csosor Miklós Csutorás Simon dr. Csûrös Zoltán dr. Dabi Lajos Dabóczy István Dajka Béla Damján János Dancs Károly Dancsecs Ödön Dara József Dálnoki‑Miklós Lajos Dálnoki‑Miklós László Dávid Gyula Deák András Deák Gergely Deák Gyula Deák József Demeter Ferenc Demkó Ferenc Dencs József Detre István Dékány János Dénes István Déri Péter Dévay ... Dévényi (Dankó) Ferenc Dicső János Diószeghy Győző D. Kiss István Dobi Tibor Dobó József Dobó Szilveszter Dobos András Dobos István Dobos József Dobrai Márton Domokos Ferenc Doncsecs Ödön Dosztál Béla Drahos Imre Dreska Imre Dubrowszky Vladimir Dudás Béla Dudás József Dugalin György Dulk József Dvor‑ zsák Antal Egervári János Egri György Egyed Dénes Egyed Sándor Eltér Géza Endrődi Zoltán dr. Eőri Lajos Eőri Sándor Erdey Sándor Erdélyi Aurél dr. Erdélyi Tibor Erős András Eszterhás Ernő Éles Antal Éles Gusztáv Énekes József Fajta Károly Fajtha Ferenc Faludy György Faragó Gyula Farkas Gábor Farkas Géza Farkas Imre Farkas János Farkas József Farkas Lóránt Farkas Mi‑ hály Farkas Olivér dr. Farkas Pál Farkas Sándor Farkas Vilmos Farkas Zoltán Fazekas János Fazekas Gyula Fazekas Jenő Fazekas Károly Fábián András Fábián János Fábián Nándor Fábián Zoltán Fábri Imre Fehér Ferenc Fehérpataki József Fehérvári Mihály Fekete Béla Fekete István Fekete János Fekete Kálmán Fekete László Fekete Pál Fekete Sándor Fekésházi Géza Fellegi Béla Felkai Rudolf dr. Felkai László dr. Felnémethy Rudolf Ferdinándy László dr. Ferancz József ifj. Ferenczy József Ferge Dezső Félegyházy‑Megyesi Ágoston Fényes Bertalan Fiam István Filakovity Mátyás Fischer Árpád Fischer Ferenc József Fischer Lajos Fister Tibor dr. Fixl Ferenc Fodor Boldizsár Fodor Gyula Fodor László dr. Fodor Pál Fogarasi Szabó Sándor Fonó László Forcsek Miklós Forgács András Forthuber Béla Főldházi Imre Főldi József Főldvári Henrik Földváry‑Boér Elemér Frank László Frankl Ferenc Frauenhoffer József Freylich Jenő Fuszek Emil Füstös Kálmán Füzesi Andor Füzesséry Sándor Galambos Dezső Galambos József Galba János Gallauner Károly Garamszegi Harry Garamvölgyi János (Carmel Johann) Garamvölgyi József Garamvölgyi Vilmos Gavenda Lajos Gábor Gusztáv Gábori György Gády Béla Gál Lajos Gál Sándor Gálos Géza Gálos István Gáspár Sándor Gáti Róbert Gera Béla Gerencsér Zoltán Gergely István Gerle Imre Gerle Loránd Geszthelyi‑Nagy Zoltán Géczi Lajos Gémesi Gyula Gibiszer Béla Golda Győző Goldberger György Golemsky Miksa Golya András Golubovics József Gombás József Gonda György Gortva Gyula Gosztonyi József Göböly Ferenc Görgey Guidó Görhöny József dr. Gráf István dr. Gráfel Miksa Gremsperger Mihály Grúber Imre Gruncsics János Gulyás József dr.

Guttmann Jenő Gyimesi György Gyömörei Lajos György‑lmre Károly Györgyey F. Aladár Györgyfalvi György Gyuricsány József Gyuricza István Gyurkovics Géza Gyurkovits ... Hadarics Kálmán Haffauer Imre Haider Ferenc Hajagos József Hajas Árpád Hajas‑Juhász Alfréd Hajdek Róbert Halász Miklós Halász Tibor Halász Zoltán Halászffy Zoltán Halik Béla Halmos László Haluska Zoltán Hamerli István dr. Hammer Géza Hamzik László Haraszti József Haraszthy Vince dr. Harmath István id. Harmath István ifj. Harmath László Harnisch József Hartung József Hartweg Antal Hattayer Simon Hauder Károly Havas Gábor Hável József Hegyi István Helmi Róbert Heidinger Béla Henkel Károly Herendi Károly Hernádi József Hertelendy Andor Hetessy Kálmán dr.

Hetényi Jenő Héder István Hideghéti József Hiesz György Hinfner Kálmán dr. Hoch Árpád Hoffentráger Emil Hoffmann József Hojdek Róbert Holczer László Holec Pál Honti‑Heim Ferenc Hoos Károly Horányi Lajos Hortobágyi Gyula Horváth Endre Horváth Ferenc Horváth János id. Horváth János ifj. Horváth József Horváth Pál Mihály Hoyos János dr. Hrecska Jenő Hruby ... Hugyec János Hunyadi Sándor dr. Hutai Hubert Ignácz István Ignatovits Sándor Ijjász Ferenc Ikvay Gyula lllés László dr. Illésfalvy‑Szabó József Imre Béla Incze Lajos Incze László Ircsik Károly Iszák Lajos Ivády Sándor dr. Iván József dr. Ivánka Rudolf Iványi Béla Iványi Ferenc dr. Iványi István id. Jakab Bálint Jakab József Jakab Lajos Jakob Antal Jamniczky Győző Janda ... Jandácsik Ferenc Janke József Jankech József Jankó Ferenc id. Jándi János Jánosa Sándor Járvás Béla Jávori János Jávori Szilárd Jávorszki Tibor Jecsmerik István Jeges Sándor Jelinek László Jeszenszky­Böhm Attila Jodál Sándor Jónás Pál dr. Joó József Józsa Mihály Jukus Pál Juhász Géza Juhász János Juhász Jenő Juhász Károly Junász Géza Junghansz Károly Juranovits István Jurassa Béla Juszt István dr. Kaas Ervin Kalapos Ernő Kamarás Ferenc Kanozsai János Kapdebó Dénes Kaposi Ferenc Kaposi György Kapuvári Ferenc Karagits György Karagity Antal Karai Imre Karácso‑ nyi‑Szobodics József Kardos István Kardos László Karizs András Karteszi József Kassai Tibor Katona Lajos Kaunitz István Kádár Géza Káldy Ferenc Kálmán László dr. Kálnoki‑Kiss Tibor Kálnoky Domonkos Kálóczy Kálmán Kánya Tibor dr. Kármán Tibor Kárpáti József Kárpáti Kamil Kecskés Ferenc Kekén András Kelemen Gyula dr. Kemecsei József Kemecsei László Kemenes János Kemény Ferenc Kenéz István Keppel Miklós Keppel Vilmos Kerbolt Lajos Kerekes András Kerekes Ferenc Kerekes György Kereskedő Jenő Keresztesi Ferenc Keresztessy Ronald Kerékfy Zoltán Kerner Antal Kerner Béla Kerner Ottó Kerni Kálmán Kertész Géza Kertész Imre Kertész István Kenész János Kertész László dr. Kertész Sándor Kéri Kálmán Keszey Imre dr.

Kihut József Király Béla Király István Király József Király Viktor Király Zoltán Kiri Gyula Kis Béla Kis Ferenc Kis Tibor Kiss Dániel Kiss István Kiss János Kiss László Kiss M. Sándor Kiss Roland dr Kiss Sándor dr. Kisházi Iván György Kisházi János Kismarjai Tibor dr. Kispál Vilmos Klárai Vilmos Klébl Márton Knapp József Knocke ... Kobilárcsik Frigyes Koch Hugó Kocsis Károly Kodrán István Kodrán Lajos Kolbert János Kolczonay István dr. Kollár Fekete István Komáromi Ferenc Komáromi István Koncz János Koncz László Konkoly‑Thege Miklós Konnert Arthur dr. Koós Imre Koós Zsigmond Kopek Irnre dr. Koppány Bertalan Korcz László Korda György Kormány Géza dr. Korniss Ferenc Korondy Endre Koschatzky László Kostyán Jenő Kovalóczki Károly Kovács Dezső Kovács Elemér Kovács Ferenc Kovács Gusztáv Kovács Gyula Kovács Imre Kovács István Kovács István Kovács Lajos (Debrecen) Kovács Lajos (Zalaegerszeg) Kovács László Gyula Kovács Sándor Kozári Mihály Kósa Béla Köhler … Körmöczy György Kőrösmezey László Kövesi Pál dr. Kő Antal Kő Miklós Kőrösi György Kővári Lajos Krajczer Arthur Kralovánszky Ubul Krassói Ede Krasznai László Krasznay Béla Kreibich Béla Kreibli … Kreidl Ferenc Krevitz Béla Krizsák János Krizsek Ferenc Kröninger István Kruppa Rezső Kucsebár József Kukor Vince Kukucs Lajos Kulin Viktor Kunéry István Kurta Gábor Kvanka Béla Laborczy Gyula Laczkó István Laczófi Géza Jenő Lada József Lakatos Imre Láng Ignác Lángó József Lantos István Láda Ferenc Láda János Lányi ...

Lászlóffy Tibor Lecsenyei Lajos Lehoczky László Leleszi Barnabás Lencse József Lencsés Ferenc Lencsés Ferenc Lencsés János Lendvai Kamil Lendvay Kálmán Lengyel Ferenc Letenyei László dr. Levardi Károly Léka Endre Létay István Lieb József Liebner Sándor Lipcsei‑Magyar Sándor Lipcsei Márton Lipcsey Sándor Lipták András Lipták Jenő Liszka Nándor dr. Lovassy Jenő Lóránt István Lőcsey Elemér Lőcsey Géza Ludvig Imre Ludvig Károly Lukács Andor Lukács György Lukács Gyula Iván Lukács István Lukács Sándor id. Lukács Sándor ifj. Lung Egyed Maár Béla Madaras Ferenc Magay Zoltán Magyar Károly Magyarits János Majer Mihály Majorosi János Makai Béla Makai Lajos Makkai Ervin Makkai Oszkár dr. Malcsik Mihály Marányi Ernő Marinák István Marinkay István Martin Sándor Marzányi István Matécsik Mihály Matuskovics Elemér Matyja Ferenc Mauthner Gyula Mayer Márton Márai Sándor Márton István Márton László Mátrahá‑ zi István Mátyási István Mátyássy József Medveczky Sándor Megyer Tibor Megyeri Tamás Meiller ... Melis Mihály Mensáros Attila Merényi Ernő Merész Károly Mester Béla Mező Imre Mező József Mezőfy Károly Mérai József Mészáros Gusztáv Mészáros Sándor Mézes Ferenc Michnay Gyula Mihalovich László Miklósi István Mikó Miklós Mille Kálmán Miski Károly Miskovits Péter Mituk Elek Mogyoró István Mogyorós Sándor Mohay Károly Mohr János Moldoványi József dr. Molnár Antal Molnár Béla Molnár Ferenc Molnár Ferenc dr. Molnár Frigyes Molnár Géza Molnár József dr. Molnár Lajos Molnár Ödön Molnár Sándor Morvai Ferenc Módly István Mórich Gyula Mózes Mihály Mózsa Géza Mulla Kálrnán Murai Lajos Musilla József Musza Pál Müller József Nadabán György Nagy András Nagy Antal Nagy Béla Nagy György Nagy István Nagy József Nagy József László Nagy Mátyás Nagy Pál Nagy Sándor Negrelli Aladár Nemes János Neukum Márton Német Endre Németh Emil Németh Irnre Németh István Németh Lajos Németh Tibor Novák Gusztav Novák Károly Nyerges Pál dr. Nyeste Pál Nyeste Zoltán Nyéki Elemér Okolicsányi László Okolicsányi Miklós Okolicsányi Pál Okolicsányi Pál dr. Oláh Mihály Olajos Béla Oltai László Ondré Jenő Ondrusek Mihály dr. Orosz Béla Oszlányi Károly Otto László Ónódi Mihály Ötvös Gyula Őri Sándor Paál László Pajer János Paktorovics Gyula Palágyi József Pallavicini Alfréd Palocsay István Panajott Béla Pandúr Kálman Pap István Papp András Papp Ferenc Papp János Papp József Papp Viktor dr. Papp Zoltán Paraszt Ferenc Parragh Dénes Parázs Albin Paski Béla Pataki Gábor Pathó László Paulinyi Béla Pál András Pál Károly Pálfi Gyula Pálffy László dr.

Pálffy‑Muhoray Zoltán Pártay Tivadar Pásthy Ottó Pászti János Pásztor Antal Pellach Kornél Pelsőczi József Pendl Antal Penz ... Perczel Tamás Pereszlényi Miklós Pergel Gyula Perger Károly Peszteric Károly Pesti István Pethő György Pethő László Petkóczy János Petőházi Lajos Petruska Miklós Péchy László Péntek Gábor Péter Ernő dr. Péter Ervin Péter János Péter‑Szabó András Philip László Pieringer Károly Piroska László Pilcher Rezső Pintér János dr. Pokomándi Elek Pongrácz Dezső Porpáczy Ottó Port Elemér Posch József Potondi István Posgay Imre Prónay József Prosen Sildo Pröhle István Purgly Tamás Puska(Sat) Lajos Pzanda Lénárd Raáb István Radványi Ferenc dr. Radványi János Radványi László Ragó Raffael Rainprecht Antal dr.

Rajk István Rajki Aladár Ramaszeder Tibor Ramrninger Károly Rangli István Ransch István Rasz Ignác Ráb Béla Rácsik László Rácz Imre Rácz István Rácz János Ráczkövi Andor dr. Rádi Vince Rák Jenő Rásonyi‑Papp István Rátkay Béla dr. Rehák György Reibl László Reich János Reinicz Egon Reismann László Reitinger Sándor Reményi Gábor Rex Tibor Rédei György Réka ... Révai György Riba János Richter Péter Rieber László Rigó Ernő dr. Rippel János Ritzl Sándor Robny Ferenc Rostás Pál Rozsnyai Nándor Róth János Rózsás János Rubi Frigyes Russai Tamás Ruszc‑ sák László Rusznyák Pál dr. Ruzicska György Ruzsics Károly Sakics György Saláta Gyula Saly Dezső Sasvári Andor dr. Sarlós Rezső Sándor Elemér Sándor István dr. Sándor‑Nagy Jenő Sándorfi Gyula Sánta József Sára József Sárkány Győző Sárközi István dr. Sármány József Sárosi György Sárospataki György dr. Sáska Sándor Schatz Nándor Scharler Mihály Schiller Ernő Schiller Géza Schilling Géza Schlager Antal János Schmall József Schneczky Ferenc Schosztek János Schramrn Pál Schreiner János Schusztál György Schuszter Antal Schwenk Imre Schwerteczky ...

Schwilgin Frigyes Sebődi György Sefcsik Jenő Selmeczy Ferenc Seregély László Seres Tibor Seress János Serf Viktor Sesevits Antal Siegler Andor (Endre) Sigetter Viktor Simon Ágoston Simon Gábor Simon Gyula Simon Illés Simon Károly Simonyi István Simontsits Elemér Sípos Domonkos Skolnyik József Skorka János Skublics György Skultéty László Slézinger Steve Solt László Soltész Ödön Solthy Vilmos Solti László Solymos Tibor Solymosi József Somlai Ferenc Somlai Simalik Lajos Somóczy Lóránt dr. Somogyi Béla Somogyi Sándor Somossy László dr. Somssich József dr. Sóskuti Endre Sótonyi József Sőjtöry Ferenc Stehlik Ferenc Steiner György Stern Mendel Stern Pál Stibor Imre Stibrányi Márton Suba László Suda József Sugár Sándor Sugár Tamás Suput Mihály Sütő JánosSzabadi István Szabados István Szabó Bálint Szabó Béla (Bibolddaróc) Szabó Béla (Szeged) Szabó György Szabó Ignác Szabó Imre Szabo István Szabó István Szabó János Szabó József Szabó Sándor Szabó Tibor Szabó Zoltán Szakál Imre Szakács Sándor Szakáts Béla Szakáts József Szalai Árpád Szalay Gyula dr. Szalay Lajos Szalay László Szalády Rezső Szalóky Dénes Szamitter Béla dr. Szamosújváry Tibor Szamosvári Frigyes Szanyi István Szarka Béla Szarka Gábor dr. Szaszák Béla Szádovszki Sándor Szálka Imre dr. Szántó Zoltán Szecsei Imre dr. Szederkényi Ferenc Szeghalmi Lajos Szekeres Gyula dr. Szekeres Vince dr. Szekér Gyula Szeleczky Gyula Szenczy Sándor dr. Szenes Árpád Szente György Szentirrnay Antal Szentpá‑ ly‑Gavallér Ákos Szepessy Géza Szerb János Szécsényi Ferenc Szécsi János Székely Ferenc Székely Imre Székely János dr. Székely Pál dr. Székely Péter Székely Sándor Székely Tibor Szél Árpád Széles György Szigethy József Szigeti Tivadar Szigetter Viktor Szijgyártó Béla Szijgyártó Miklós Szilassy István Szilágyi Endre Szilágyi János Szilagyi Sándor Szilbereki Jenő Szlávik Zsigmond Szlimák Ferenc Szohoszlai Ferenc dr Szokoli Lajos Szolnoki István Szomjas Árpád Szommer Endre Szovits László Szóbel Miklós Szögi Irnre Szőnyegi László Szörényi Tibor Szőts Ervin Sztankay Oszkár Sztáray Zoltán Szuha Balázs Szuha István Szujovszky Zoltán Szulok Lajos Szûcs János Szûcs József Tabi Lajos Tabódy István Takács Béla Takács István Takács József Talabér Károly Tallián László Tamás Dezső Tamáskovits Lajos Tanay Zsigmond Tanos Jenő Tarnai László Tarr János Taróczy... Tasi István Tasnádi Bálint Tasnáti Károly Tatai Géza Tataier János Tataya László Tatár György Tálas Gyula Tárkányi‑Horváth István Tárkányi Mihály Tárnoki József Tátrai József Temesi Lajos Temesvári Ferenc Temesvári Rudolf Ternovszky György dr. Tesch Norbert Timár Sándor Thuránszky László Tolnai Ágoston Tolnai Gusztáv Tolnai Károly Tonka Béla Tompa Zoltán dr. Tonigold Benedek Torbágyi Gyula Torday Egon Torkos László Torma István Torma Lajos Torzsay Gyula dr. Tóbiás József Tóth Ferenc dr. Tóth Géza Tóth Géza dr. Tóth Gyula Tóth János Tóth Károly Tóth Sándor Tóth Zoltán Török László Tömpe Irnre Törtei András Trom‑ bitás Lajos Tschandl Tivadar Turánszki Károly Turfitt Antal Ughy Jenő Ugody István Ujházi György Ujlaki Tibor Ujvári Sándor Ullrnann Henrik Ulm Béla Ungár András Ungár Barna Urbán Endre Vajay Imre Vajda Pál Vajkó Pál Vajna István Vajnai Pál Varga Béla Varga Dénes Varga Dénes dr. Varga Gábor dr. Varga Géza Varga Gyula Varga István Varga János Varga József Varga József Varga József dr. Varga Lajos Varró László Varvasovszky László dr. Vass István Vaspál Vilmos Vattay Antal Vágó Ernő Vándor László Váradi István Vári Gyula Vásárhelyi János Velenczei Sándor Vennesz Boldizsár Veréb László Vermes László Verrasztó … Veszelics József Veszprérni Ferenc Végh Antal Végvári Jenő Vér Zoltán Vértessy László Vida Lajos Vielkievicz József Vietorisz Géza