Az Előzetes Fenntarthatósági Vizsgálat módszertani kézikönyve
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács számára készítette a Hétfa Kutatóintézet
20 13
A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Az Országgyűlés a Magyarország Alaptörvényébe foglalt, a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelme és a nemzeti erőforrásainkkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítése érdekében 2013 márciusában elfogadta Magyarország 2012-2024-es időszakra szóló Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáját. A 18/2013. (III. 28.) OGY határozat kimondja, hogy a Keretstratégiában foglalt, a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket a jogalkotásban – többek között a költségvetés elfogadásakor és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban – folyamatosan érvényre kell juttatni. A Keretstratégia (NFFS) alapján:
1. Fenntarthatóságon azt értjük, hogy „az egyéni jó élet és a közjó" biztosításának feltételeit
az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki
erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generáció
számára is megőrzi, bővíti azokat.
2. A fenntartható fejlődés nem lehetséges négy alapvető erőforrás az emberi (humán),
a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások megőrzése nélkül. Az erőforrások
között szinergiák és összefüggések vannak. Egy fenntarthatóbb állapot eléréséhez
különösen fontos az emberi és társadalmi erőforrások szerepe, mivel a fenntartható
gondolkodásmód és attitűd a többi erőforrásról hozott döntésekben is érvényesül.
3. Áttekintést kapunk, hogy a mai magyar társadalom mely erőforrásai a legsérülékenyebbek,
és milyen folyamatok akadályozzák, veszélyeztetik a fenntarthatóságukat.
A fenntarthatóságot elősegítő intézményi környezet A stratégia ugyanakkor önmagában kevés a változások eléréséhez. Az NFFS javaslatot tesz olyan intézményi megoldásokra, amelyek a Keretstratégiában foglalt célok és feladatok megvalósítását támogatják. A javasolt intézmények köre a következő:
• Társadalmi közbeszéd és vita, a nyilvánosság
• Társadalmi párbeszéd a gazdaság szereplőivel
• Döntések előzetes elemzése
• Hatásvizsgálat • Tanácskozó testületek
2
• Tanácskozó (deliberatív) eljárásban hozott helyi, kisregionális döntések
• Alkotmányos szabályok
• Automatikus kormányzás eszközei
Az előzetes fenntarthatósági hatásvizsgálat A fenntarthatósági hatásvizsgálat célja, hogy támogassa a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia érvényre juttatását a szakpolitikai stratégiák, fejlesztési koncepciók, valamint jogszabály-tervezetek előkészítési folyamatában. Az előzetes hatásvizsgálat támogatja a döntéshozót abban, hogy az előterjesztés várható fenntarthatósági kockázatait és következményeit feltárja, a visszacsatolások beépülésével pedig javíthatja a döntéshozás minőségét és növelheti az elfogadottságot. Az NFFS kimondja, hogy a „hatásvizsgálati eljárás mélysége és bonyolultsága (és ezáltal költsége) igazodjon a döntés lehetséges hosszú távú hatásainak mértékéhez, súlyához.” Ennek megfelelően kétféle módszertani megoldás került kidolgozásra: az egyszerű és a részletes előzetes fenntarthatósági vizsgálat.
Az előzetes fenntarthatósági hatásvizsgálat logikája A Keretstratégia a fenntarthatósági politika céljait a négy alapvető erőforráshoz kapcsolódva határozza meg. Amikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy egy kormányzati intézkedés összhangban van-e a fenntartható fejlődéssel, a következő logikát kell követnünk:
1. Azonosítanunk kell, hogy a tervezett intézkedés a négy alapvető erőforrás közül
2. Meg kell vizsgálnunk, hogy az érintett (egy vagy több) alapvető erőforrás mely
(elsődlegesen) melyikre hat. alkotóelemeire hat az intézkedés.
3. Értékelnünk kell, hogy az azonosított hatások megfelelő irányúak-e, vagyis közelebb
visznek-e a Keretstratégia által kijelölt célok megvalósulásához.
Az erőforrásokkal kapcsolatban az NFFS alapján összesen 40 fenntarthatósági célkitűzést azonosíthatunk. A célok jellegét illetően fontos különbség, hogy míg a természeti erőforrásoknál a megőrzés, az eleve adott korlátok tiszteletben tartása az alapvető cél, addig az emberi, társadalmi és gazdasági erőforrásoknál a kölcsönös korlátokat tiszteletben tartó gyarapítás.
3
Az egyszerű Előzetes Fenntarthatósági Vizsgálat (EFV) Mi a célja? Az egyszerű EFV célja, hogy a közösségi döntéshozatal mindennapjai során készülő előterjesztések által érintett fenntarthatósági szempontokat rövid idő és energia befektetés mellett fel lehessen térképezni. Az egyszerű EFV az áttekinthetőségével és a gyors kitölthetőségével segíti a fenntarthatósági gondolkodásmód megismertetését és a fenntarthatóság horizontális szempontok közé való beépülését. A fenntarthatósági hatásvizsgálat során az előelemzés („quick scan”) hivatott szembesíteni az előterjesztőt azokkal az emberi-gazdasági-társadalmi-környezeti tényezőkkel, amelyekre tekintettel kell eljárni, majd kiemelni a tervezett beavatkozás fenntartható fejlődést előmozdító jellegét, és felhívni az előterjesztő figyelmét a lehetséges kockázatokra.
Miről készüljön egyszerű EFV? Mivel az egyszerű EFV kitöltése kevés időt igényel, eredménye mégis informatív, ezért minden jogszabályi előterjesztés belső közigazgatási egyeztetése előtt javasolt az elkészítése.
Hogyan kapcsolódik más hatásvizsgálatokhoz? Az egyszerű EFV kitöltését az előterjesztés készítője önálló vizsgálatként vagy a 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet szerint meghatározott jogszabályi hatásvizsgálat keretében is elkészítheti. Minél szélesebb körben válik alkalmazottá a fenntarthatósági vizsgálat, a fenntarthatósági szempontrendszer annál inkább érvényesül a szakpolitika-alkotás során. Az EFV készítése során inputként használható az előterjesztéshez kapcsolódó tematikus hatásvizsgálatok eredménye – különös tekintettel a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján készülő stratégiai környezeti vizsgálatra (SKV).
4
Az egyszerű Előzetes Fenntarthatósági Vizsgálat folyamata 1. Előterjesztés bemutatása • Előterjesztés céljának meghatározása • Előterjesztés intézkedéseinek azonosítása
2. Relevancia vizsgálat
• Érintett fenntarthatósági célok meghatározása • Szándékolt hatások és közvetett hatások azonosítása
3. Hatásbecslés • Releváns dimenziókban az előterjesztés által várható elmozdulás irányának megállapítása • A hatások +3/-3 skálán való értékelése az EFV munkafüzeten 4. Összegzés • Hatások összesítése erőforrás típusonként • Kiugróan előnyös és hátrányos hatások kiemelése
5. Értékelés • Szöveges értékelés elkészítése • Átfogó összegzés árnyalása, mérlegelt átváltási szempontok bemutatása 6. Következtetés • Következtetések levonása a további teendőkre vonatkozóan • Kommunikáció Az egyszerű EFV első lépése a hatásvizsgálatra való előzetes felkészülést jelenti, melynek során az EFV kitöltője azonosítja az előterjesztés fontosabb beavatkozásait. A második lépésben kiszűri azokat a fenntarthatósági célterületeket, ahol az előterjesztésnek 1) szándékolt célja szerint hatása van; 2) nem szándékolt módon, de közvetett módon hatása van. Az egyszerű EFV hatásvizsgálati lapján található 40 fenntarthatósági cél így leszűkíthető és csak a releváns kritériumok tekintetében szükséges a hatásokat értékelni. A harmadik lépés a hatásvizsgálati munkafüzet kitöltése, vagyis a relevánsnak jelölt emberi-gazdasági-társadalmi-környezeti célokban bekövetkező változások értékelése. Ezt követi a hatások erőforrás-típusonként való összegzése, továbbá a jelentős hatások kiemelése. A hatások összegzését és grafikonon való ábrázolását a hatásvizsgálati lap automatikusan elvégzi. Az ötödik lépés a tartalmi értékelés, amely magában foglalja: i) a fenntartható fejlődés ügyéhez való pozitív hozzájárulás kiemelését, ii) az előterjesztés vizsgálata során azonosított fenntarthatósági kockázatok felsorolását és iii) a fenntarthatósági célok között felmerülő ellentétes hatások, átváltások mérlegelését. A befejező, hatodik lépésben a következtetések és a további feladatok meghatározásával zárul le az előzetes EFV elkészítésének folyamata. 5
Az egyszerű EFV hatásvizsgálati lapjának szerkezete - Munkatábla Írja be a jogszabálytervezet címét!
a 18/2003. OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia szempontrendszere alapján
A jogszabálytervezet címe
Dokumentum, előterjesztés címe
Erőforrás típus
Célterület
Emberi
Demográfia
Egészségi állapot
Tudás
Gazdasági
Fenntarthatósági célok
Vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése Makrogazdasági egyensúly
Írja be a hatásvizsgálat kitöltésének dátumát!
Előzetes Fenntarthatósági Vizsgálat
Dátum
Intézkedés hatása a fenntarthatósági cél elérésére
Fenntarthatósági cél
Negatív -3 -2 -1
Pozitív 1 2 3
Nincs hatás
A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek támogatása
o
o
o
o
o
o
o
Az elvándorlás lefékezése (versenyképes munkabérek biztosítása a kritikus elvándorlással rendelkező szakmákban)
o
o
o
o
o
o
o
Népességfogyás lelassítása a születések számának növelésével
o
o
o
o
o
o
o
A bevándorlás kulturális, társadalmi problémáit kezelő bevándorlási politika kialakítása
o
o
o
o
o
o
o
Az idős emberek társadalmi aktivitásának erősítése
o
o
o
o
o
o
o
Egészségtudatos magatartásminták kialakítása
o
o
o
o
o
o
o
A krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése
o
o
o
o
o
o
o
A halandóság terén felzárkózás a közép-európai átlaghoz
o
o
o
o
o
o
o
Minőségi oktatás (a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátításának biztosítása, erkölcsi normák és közösséghez kötődés kialakítása, pedagógus pálya elismertségének növelése)
o
o
o
o
o
o
o
Az oktatásban töltött idő növelése
o
o
o
o
o
o
o
Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése
o
o
o
o
o
o
o
A tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a gazdaságban (a gazdasági-társadalmi fejlődés tudásintenzív tevékenységekre alapozása)
o
o
o
o
o
o
o
A helyi vállalkozások és a nemzetközi gazdasági szereplők tevékenysége közötti egyensúly megteremtése
o
o
o
o
o
o
o
A helyi, térségi gazdasági kapcsolatok erősítése
o
o
o
o
o
o
o
Vállalakozásokra nehezedő terhek csökkentése
o
o
o
o
o
o
o
A bizalom infrastruktúrájának fejlesztése az üzleti életben
o
o
o
o
o
o
o
Az innovációs ráfordítások és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése
o
o
o
A foglalkoztatottság növelése
o
o
o
Az államadósság ésszerű szintre való csökkentése
o
o
o
o
o
o
o
Tartósan felelős, prudens költségvetési gazdálkodás
o
o
o
o
o
o
o
.. .
A korosztályos egyensúly, vagyis az erőforrások generációk közötti, jóÉrtékelje a o o o léti célú átcsoportosításaira vonatkozó egyensúlyának biztosítása.
Miután végzett az értékeléssel, az oldal alján nyomja meg az "Összegezz" gombot. 6
éééé.hh.nn
Összegezz!
Jelölje, ha o o o o a fenntarthatósági célra hatás! o onincs o o
megadott o o o skálán a fennhatóság egyes céljai esetében a meglévő trendekben bekövetkező változásokat!
o
Az egyszerű EFV hatásvizsgálati lapjának szerkezete - Összegző tábla Előterjesztés fenntarthatósági hatásait bemutató diagram.
Előzetes Fenntarthatósági Vizsgálat a 18/2003. OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia szempontrendszere alapján
A jogszabálytervezet címe éééé.hh.nn
3
Nézze át a grafikusan és számszerűen megjelenített összegzést.
Hatás mértéke
2 1 0 -1 -2 -3 Emberi erőforrások
A program automatikusan kiemeli a legfontosabb pozitív és negatív hatásokat.
Társadalmi erőforrások
Természeti erőforrások
Gazdasági erőforrások
Erőforrás típus: Emberi erőforrások: Társadalmi erőforrások: Természeti erőforrások: Gazdasági erőforrások: Összesen átlag:
Összesen
Átlagos érték: 0,53 nincs hatás -1,14 1,2 0,19
Legfontosabb negatívumok (-3): A természetes területek beépítési sebességének csökkentése
Itt készítse el az összefoglaló értékelést! Térjen ki az előterjesztésnek a fenntartható A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek támogatása. fejlődés szempontjából fontos pozitív és neA krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése gatív hatásaira, és a felmerülő kockázatokra. Összegzés a kitöltő részről Az átfogó értékelést kiegészítheti a fenntarthatósági célok közötti ellentétes hatások, átváltások mérlegelésével. Legfontosabb pozitívumok (+3):
Végkövetkeztetés: B.) Kezelhető fenntarthatósági probléma, mégpedig a következő módon:
"B" opció választása esetén a probléma kezelését ebben a mezőben mutassa be!
Mentés
Ha végzett a hatásvizsgálati munkafüzet kitöltésével, nyomja meg a "Mentés" gombot. A program automatikusan lementi, majd bezárja a munkafüzetet.
7
Az egyszerű EFV eredményei Az egyszerű EFV elvégzésének eredményeképp minden erőforrás-típus tekintetében megállapíthatóvá válik, hogy a vizsgált előterjesztés milyen irányú és erősségű változást hoz a fenntarthatóság tekintetében. A négy erőforrás dimenzió átfogó összegzése alapján a vizsgálat készítője a következő táblázatban szereplő lehetőségek közül választja ki a releváns következtetést. Egyszerű EFV lehetséges végkövetkeztetései és az ahhoz kapcsolódó további teendők Értékelői állítás
Értékelői állítás jelentése
A.) Nincs fenntarthatósági probléma.
A hatásvizsgálat alapján nincs olyan sor (vagyis fenntarthatósági cél), amely legalább jelentős negatív hatással járna, illetve a négy erőforrás-típus egyikében sincs legalább érezhető negatív hatás.
B.) Kezelhető a fenntarthatósági probléma, a kezelés módjának bemutatása.
Van olyan célterület, vagy van olyan erőforrás-típus, ahol érezhető, vagy jelentős fenntarthatósági probléma áll fenn, ugyanakkor a hatásvizsgálat készítője szerint ez kezelhető szintű.
C.) Konzultáció szükséges a fenntarthatósági probléma kezelésével kapcsolatban.
Van olyan célterület, erőforrás-típus, ahol érezhető, vagy jelentős fenntarthatósági probléma áll fenn. A fenntarthatósági probléma kezeléséhez konzultáció javasolt (NFFT-n keresztül).
D.) Részletes fenntarthatósági hatásvizsgálatra van szükség a fenntarthatósági hatások értékeléséhez és kezeléséhez.
Jelentős, vagy jelentősnek tűnő, de nem tisztázott fenntarthatósági hatása van az előterjesztésnek, amelyet az előterjesztő saját hatáskörben nem tud felmérni és kezelni.
Mire használható és mire nem az EFV munkafüzet?
• Az EFV munkafüzet arra használható, hogy az NFFS fenntarthatósági értékrendje alapján
összegyűjtse és értékelje egy előterjesztés elfogadása esetén várható elmozdulásokat.
• Az EFV alkalmas arra, hogy gyorsan, jól strukturálja az előterjesztés várható fenntarthatósági
hatásait és ez alapján a kitöltő egy előzetes becslést tudjon adni az előterjesztés
fenntarthatósági következményeiről.
• Az EFV kitöltése a visszacsatolások beépülésével javíthatja a döntéshozás minőségét
fenntarthatósági problémák kezelésére önmagában nem alkalmas.
• A munkafüzet kitöltésével nem végezhető mélyebb fenntarthatósági elemzés,
8
és növelheti az előterjesztés elfogadottságát.
• Az EFV munkafüzet ugyanakkor elsősorban figyelemfelhívó jelleggel bír, a jelentős
szükség esetén erre a részletes fenntarthatósági hatásvizsgálat ad megoldást.
A részletes Előzetes Fenntarthatósági Vizsgálat (REFV) Mi a célja? A részletes Előzetes Fenntarthatósági Vizsgálat (továbbiakban REFV) célja, hogy szakértők bevonásával és tudományos megalapozottságú módszertan felhasználásával • megvizsgálja jogszabálytervezetek, stratégiai, tervezési és programdokumentumok összhangját a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiával, • azonosítsa a belőlük fakadó legfontosabb kockázatokat, amelyek a fenntarthatósági célok elérését veszélyeztetik, • javaslatokat fogalmazzon meg e kockázatok mérséklésére, és
• ennek révén segítse a fenntarthatósági célok érvényesítését a megszülető kormányzati
és törvényhozói döntésekben.
A sikeres REFV kulcsa az együttműködés. A REFV célja nem az, hogy kritikát fogalmazzon meg a tervezett döntéssekkel kapcsolatban, hanem hogy elősegítse a fenntarthatósági szempontok beépülését.
Miről készüljön REFV? Tartalmi szempontból kétfajta jogszabály-tervezetről lehet érdemes REFV-ot készíteni: • Olyan kormányzati beavatkozást megalapozó jogszabálytervezet, stratégiai, terv- vagy programdokumentum, amelynek az előzetes EFV alapján nemzeti szinten jelentős
negatív hatásai várhatók egy vagy több fenntarthatósági dimenzióban.
• Olyan átfogó stratégiai, tervezési vagy programdokumentum, amely a kormányzati
tevékenységek széles köre (vagy akár egésze) számára jelöl ki irányokat, célokat,
és emiatt elvárható, hogy tükrözze és hitelesen érvényesítse az NFFS célrendszerét.
Hogyan kell időzíteni a REFV-t?
• A REFV-t úgy kell időzíteni, hogy eredményeit az előterjesztő be tudja építeni a vizsgált
jogszabálytervezet vagy dokumentum végső változatába.
• A REFV-t célszerű a lehető legkorábban megkezdeni, amikor rendelkezésre áll a jogszabálytervezet vagy dokumentum értékelhető munkaváltozata.
• Az időzítéshez figyelembe kell venni, hogy a REFV elkészítésének időigénye 1-3 hónap.
Ki dönt a részletes EFV elkészítéséről?
• A REFV elvégzését az NFFT (valamely munkacsoportja) rendelheti el az előterjesztő
kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésre az előterjesztővel egyeztetve.
• Az előterjesztő az előzetes EFV alapján kezdeményezheti a REFV-t az NFFT-nél.
• Tekintettel az NFFT erőforrás-korlátaira, érdemes az előterjesztő szaktárcákkal egyeztetve
éves munkatervbe foglalni, hogy mely jogszabály-tervezetekre, dokumentumokra
milyen ütemezésben készül REFV. 9
A REFV elkészítésének folyamata Feladatmeghatározás A részletes EFV megvalósításának első lépése egy pontos feladatmeghatározás elkészítése, amely alapján a felkért szakértők elvégzik a vizsgálatot. A feladatmeghatározást az NFFT (felelős munkacsoportja) dolgozza ki, egyeztetve az előterjesztővel. A feladatmeghatározás a következő fontosabb tartalmi elemeket foglalja magába: Vizsgálat tárgya Minimális tartalmi elemek • Elméleti oksági összefüggések feltárása • Értékelési eredmények szintetizálása • Új értékelés elvégzése (opcionális) • Szakértői ítéletalkotás • Javaslattétel
• Egy dokumentum elemzése • Dokumentum több változatának elemzése
Fenntarthatósági problémák köre Feladatmeghatározás
• NFFS teljes célrendszerén belül a különösen fontos kérdések meghatározása
Mérföldkövek
Alkalmazandó módszerek
• Projektindító jelentés • Részletes vitaanyag • Végleges REFV elkészítése
• Előzetes értékelési szintézis • Esetleges új kutatás
A feladatmeghatározás ennek megfelelően – ésszerű mozgásteret hagyva a feladat elvégzőjének • a REFV követendő módszertanaként jelöli meg az előzetes értékelési szintézist, továbbá • szükség esetén kijelöli azokat a fenntarthatósági kérdésköröket, amelyeknél új kutatásra
van szükség, és jelzi a kutatással szemben támasztott módszertani elvárásokat;
• megfogalmazza a szakértői tudással kapcsolatos minimális elvárásokat. Egyrészt szükséges
10
az értékelések, hatásvizsgálatok terén szerzett tapasztalat, másrészt a fenntarthatóság
szempontjából kiemelten fontos kérdéskörök bizonyítottan magas szintű ismerete.
A REFV-nek minimálisan tartalmaznia kell a következő kérdésekre adandó válaszokat:
• Mely fenntarthatósági célok eléréséhez járul hozzá várhatóan a javaslat?
• Mely fenntarthatósági célok elérését akadályozza várhatóan a javaslat?
Milyen feltételek esetén várható ez a pozitív hozzájárulás? Milyen feltételek esetén mérsékelhető (vagy szüntethető meg) ez a negatív hatás?
• Mely fenntarthatósági célokra gyakorolt várható hatásokról nem tehetők megalapozott
kijelentések? Milyen adatgyűjtés, adatfeldolgozás, értékelés lenne szükséges a jövőben
ahhoz, hogy megalapozottabb EFV készülhessen?
• Hogyan lehetne a jelenleginél jobban érvényesíteni a fenntarthatósági szempontokat,
mérsékelni a fenntarthatósági kockázatokat az előterjesztés módosításával,
illetve az előterjesztésen kívül meghozandó jövőbeli intézkedésekkel?
A REFV mérföldkövei A REFV három fő mérföldkövet határoz meg:
Projektindító jelentés
Célok, oksági kapcsolatok azonosítása
Módszertani háttér meghatározása
Részletes vitaanyag Oksági kapcsolatok elemzése
Korábbi értékelések szintetizálása
Esetleges új értékelés elvégzése
Szakértői ítéletalkotás
Javaslattétel
Végleges REFV elkészítése Részletes vitaanyag megvitatása
Végleges REFV dokumentum
Nyilvános közzététel
11
A projektindító jelentés keretében elvégzendő feladatok
• az előterjesztés szempontjából releváns fenntarthatósági célok azonosítása;
• az előterjesztés és az azonosított fenntarthatósági célok közötti elméleti
• azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyek ezen összefüggések igazolására,
oksági összefüggések előzetes felvázolása; illetve elvetésére alkalmasak;
• annak tisztázása az NFFT-vel és az előterjesztővel, hogy a végső javaslatok
milyen egyeztetési folyamat eredményeként születnek meg.
Az EFV abból a feltevésből indul, hogy a jogszabály-tervezetek megfogalmazásakor elvárható a fenntarthatósági stratégiával való összhang, aminek a tervezet szövegében is tükröződnie kell. Ennek megfelelően az első lépés a vizsgált tervezet és az NFFS célrendszere közötti konzisztencia formális vizsgálata. Ez a vizsgált tervezet szövege és az NFFS célrendszere közötti kapcsolódási pontokat, konfliktusokat a szöveg formális elemzése alapján tárja fel. A vizsgált dokumentum szempontjából releváns fenntarthatósági célokat azonosíthatjuk, ha az NFFS megadott részei alapján megválaszoljuk a következő kérdéseket:
1.
A tervezet céljainál, általános tartalmánál, jellegénél fogva az NFFS-ben azonosított
mely célokkal hozható kapcsolatba?
2.
A tervezet az NFFS-ben azonosított mely hajtóerőket befolyásolja?
3.
A tervezet az NFFS-ben azonosított mely kormányzati intézkedések körébe sorolható?
Részletes vitaanyag Az elfogadott projektindító jelentés alapján kezdődik meg annak részletes elemzése, hogy az előterjesztés várhatóan hogyan hat a releváns fenntarthatósági célok megvalósulására. Az elemzés eredményeként születik meg a részletes EFV vitaanyag, amelyet a projektindítóhoz hasonlóan az NFFT és az előterjesztő is elfogad.
a. A projekttervben felvázolt elméleti és oksági összefüggések feltárása
Az elméleti és oksági összefüggéseket bemutató konceptuális modellnek a következő kérdésekre kell válaszolnia:
• Miért hat a javaslat az egyes célok megvalósulására? Mi a hatás logikája?
• Milyen feltevések mellett jelentkezhet a várt hatás? Milyen tényezők befolyásolják
hatásai között? Mi ennek az oka?
• Milyen viszony van a különböző fenntarthatósági célokra gyakorolt hatások között?
12
a hatás nagyságát és irányát?
• Az egyes fenntarthatósági célok esetében van-e különbség a javaslat rövid és hosszú távú
Mely hatások erősítik egymást (szinergia)? Melyek között van konfliktus, átváltás?
b. Korábbi értékelési eredmények szintetizálása – az oksági összefüggések működése
valós tapasztalatok alapján
Az alkalmazható módszereket két részre oszthatjuk: a dokumentumelemzésre (szakirodalom-feldolgozás, korábbi értékelések elemzése) és participatív módszerekre (szakértőkkel, érintett kormányzati döntéshozókkal, társadalmi-gazdasági csoportok képviselőivel folytatott konzultációra). Az értékelések szintetizálása során megválaszolandó kérdések:
• Mely elméletileg azonosított összefüggésekre vonatkozóan áll rendelkezésre empirikus tudás?
• Milyen előrejelzések fogalmazhatók meg e tudás alapján?
• Mik ezeknek az előrejelzéseknek a korlátai?
• Mely összefüggések esetén lenne szükség részletes megalapozó vizsgálatokra, kutatásokra?
c. Új értékelés elvégzése
A feladatmeghatározás és a projektindító jelentés definiálhat olyan fenntarthatósági kérdésköröket, amelyekre vonatkozóan önálló, új empirikus vizsgálatot kell elvégezni. E vizsgálatok módszertana széles skálán mozoghat.
d. Szakértői ítéletalkotás
A szakértői ítéletalkotás során megválaszolandó kérdések:
• Mely fenntarthatósági célok eléréséhez járul hozzá várhatóan a javaslat?
Mekkora pozitív hatás várható? Milyen feltételek esetén várható ez a pozitív hozzájárulás?
• Mely fenntarthatósági célok elérését akadályozza várhatóan a javaslat?
Mekkora negatív hatás várható? Milyen feltételek esetén mérsékelhető
(vagy szüntethető meg) ez a negatív hatás?
• Mely fenntarthatósági célokra gyakorolt várható hatásokról nem tehetők megalapozott
kijelentések? Milyen adatgyűjtés, adatfeldolgozás, értékelés lenne szükséges
a jövőben ahhoz, hogy megalapozottabb EFV készülhessen?
e. Javaslattétel A megalkotott szakértői ítélet alapján a REFV készítője javaslatokat fogalmaz meg, amelyek célja, hogy elősegítse a fenntarthatósági szempontok érvényesítését, mérsékelje a vizsgált előterjesztés elfogadásából fakadó fenntarthatósági kockázatokat. A javaslatok vonatkozhatnak:
(1) a vizsgált előterjesztés módosítására, és
(2) az előterjesztésen kívül meghozandó jövőbeli intézkedésekre. 13
A REFV végleges változata A részletes EFV elkészítésének utolsó fázisa a vitaanyag megvitatása és a kapott észrevételek, javaslatok alapján történő továbbfejlesztése, véglegesítése. E záró fázis elemei ideálisan a következők: • a vitaanyag megvitatása az NFFT munkacsoportjával, az előterjesztővel, szakértőkkel,
érintett kormányzati döntéshozókkal;
• a javaslatok pontosítása, továbbfejlesztése az előterjesztővel történő szoros konzultációban. A javaslatoknak mindenekelőtt a konkrét előterjesztés és a kapcsolódó intézkedések jobbá tételére kell irányulniuk, ezért megvalósíthatóknak kell lenniük. Ennek garanciája az előterjesztővel történő szoros konzultáció. A részletes EFV végleges változatát az NFFT munkacsoportja és az előterjesztő is elfogadja. Ezután az NFFT a honlapján közzéteszi.
14
"Fenntarthatóságon ... azt értjük, hogy az egyéni jó élet és a közjó biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat. A még meg sem születettek, vagyis a szavazati joggal még nem rendelkezők érdekeit úgy lehet megvédeni, hogy a most élők értékrendi, alkotmányos vagy más intézményi korlátokat állítanak önnön mozgásszabadságuk elé. Tisztázzák azokat a határokat, amelyeken túl bizonyos lépéseket nem tesznek, nem tehetnek meg, és hogy a kísértésnek ellen tudjanak állni, előre akadályokat gördítenek maguk elé."
Az Országgyűlés 18/2013. (III.28.) határozata a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról (részlet)
A kiadványt a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács számára a Hétfa Kutatóintézet készítette.
HÉTFA Kutatóintézet - A használható tudásért Cím: 1051 Budapest, Október 6. u. 19. Telefon: +36 30/730-6668 Fax: +361/700-2257 E-mail: info@hetfa.hu www.hetfa.hu