Page 1

Dienes ValĂŠria 135 1


2


Dr. Dienes Valéria Máté Olga felvétele 1912 körül Dr. Dienes Valéria Dr. Geiger Valéria, Dr. Dienes Pálné (Szekszárd, 1879. május 25. – Budapest, 1978. június 8.) Filozófus, fordító, koreográfus, mozdulatművész, (tánc) pedagógus, táncteoretikus Az új színpadi táncművészet magyar úttörője. A magyar táncelmélet az orkesztika megalkotója.

3


Dienes Valéria édesapja, Geiger Gyula liberális szellemű ügyvéd és lapszerkesztő volt, édesanyja Benczelits Erzsébet tanárnő. Koraszülött gyermekként jött világra, és a bábaasszony annyira gyengének találta, hogy azonnal meg is keresztelték biztonságból, ha esetleg nem érné meg a másnapot. A 100. életévében halt meg. A Geiger család rokonságban állt a szintén szekszárdi Babits családdal, s egy ideig közel is laktak egymáshoz1. Valéria gyermekkorában néha találkozott a nála négy évvel fiatalabb Babitscsal, s hogy az író is ismerte, arra a legjobb bizonyíték, hogy a legenda2 szerint, a Halálfiai című regénye egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglalkozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát – Geiger Valériáról mintázta. A család szétesett, szülei elváltak, édesanyja dolgozó nőként, egyedül nevelte leányait, Valériát és Editet. Valéria a szekszárdi és a pápai felsőbb leányiskola elvégzése után, a győri Állami Tanítóképzőben 1897-ben tanítói, a budapesti Erzsébet Nőiskolában 1901ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Érdekesség, hogy két „oklevél“ megszerzése sem volt elég az érettségi bizonyítványhoz, s mivel a budapesti tudomány-egyetemen kívánta folytatni tanulmányait, ahhoz előbb – a budapesti Bujkovszky utcai reáliskolában magánúton – érettségi vizsgát kellett tennie. A budapesti tudományegyetem matematika–fizika (valamint filozófia-esztétika) szakán elsősorban br. Eötvös Loránd, Beke Manó és Alexander Bernát, Beöthy előadásait hallgatta3, a Zeneakadémián pedig, zeneszerzést és zongorát tanult Szendi Árpádnál4. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Dienes Pállal, a később nemzetközi hírnevet szerzett matematikussal. A Dienesek hosszú történetű, protestáns nemesi családból származtak. Dienes Pálnak hét testvére volt, egyikük Dienes László, a tanácskormány népbiztosa, a Fővárosi Könyvtár vezetője, aki 1913-ban feleségül vette Götz Irént, az első magyar női egyetemi tanárt. Geiger Valéria bölcsészdoktori értekezését 1905-ben védte meg matematikából, fizikából, filozófiából és esztétikából (a furcsa szakpárosításhoz külön engedélyt kellett kérnie). Néhány hónappal későbbi házasságkötése után azonban már Dienes Valéria néven ismerte meg a tudományos élet. Az ifjú házaspár a huszadik század első évtizedében igen élénk társasági életet élt. Baráti körükhöz tartozott - többek között Jászi Oszkár, Madzsar József, Madzsar Alice, Lesznai Anna és Szabó Ervin. Valéria pályafutásának kezdetén filozófiai és pszichológiai cikkeket írt a Huszadik Századba, valamint igen nagy feltűnést keltő előadásokat tartott a 1 Babits Mihály szekszárdi szülőházában, található ma a Dienes Valéria emlékszoba 2 Tényszerű bizonyításra sose került, egyes kutatók az állítást igaznak, mások legendának tartják, ami bizonyos ismerték egymást és rokonok voltak, a 1910-es évekből levelek és fotográfiák bizonyítják ismeretségüket, kapcsolatukat. FM 3 Egyetemi élményeiről, legizgalmasabban az 1976-ban készült Vitányi Iván féle televíziós interjúban mesél. FM 4 A Wosinsky Mór Megyei Múzeum kutatója, Lovas Csilla 1999-ben, erre vonatkozólag a dokumentumokban lelt adatai szerint, Dienes Valéria valóban járt a Zeneakadémia szakjaira, de ott diplomát nem szerzett. Valamikor Dohnányinál is hallgatott zeneszerzést, de ezt dokumentum nem erősíti meg. FM

4


Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolájában. Matematikai tanulmányait az 1908–1909-es tanévben a párizsi Sorbonne-on folytatta: második doktori vizsgájának letétele után a Francia Tudományos Akadémián Picard professzor mutatta be a tehetséges tudósjelöltet. Dienes Valéria volt a második nő, akinek tudományos munkája a „halhatatlanok“ elé került. Ezt követően még két tanévet töltött Párizsban ösztöndíjjal, ahol Henri Bergson filozófiai előadásait hallgatta, akivel annyira össze-barátkozott, hogy megkapta tőle – egyetlenként – műveinek magyarra fordítási jogát. Később lefordította Bergson több művét magyarra, sőt David Hume, John Locke, René Descartes írásait is az ő révén ismerhette meg a magyar közönség. Párizsi tartózkodása alatt háromszor látta Isadora Duncan5-t, a modern „szabad tánc“ úttörőjét, és látogatta Raymond Duncan "görög torna" tan-folyamait, amelyek nagy hatást tettek rá. Amikor 1912-ben hazatért, baráti körben (Gödöllő-i Művésztelep, Huszadik század köre, Tisztviselő telepi értelmiségiek, Gyermektanulmányi Társaság, Feministák Egyesülete) bemutatta és elmagyarázta a Duncan-féle természetes tánc mozdulatanyagát. A Duncan-féle görög tornáról szólt ismertető cikke a Magyar Iparművészet 1915. évi 7-8. számában "Művészet és testedzés" címmel jelent meg. Ez volt a modern táncról szóló első publikáció hazánkban. 1912-től haláláig6, dolgozta ki mozdulatelméletét: Orkesztika néven, a Duncan-Dienes féle mozdulat-rendszert, melyben a mozdulatot tudományosan elemezte és fejezetekbe rendszerezte négy alapvető összetevője alapján: Plasztika (tér), Ritmika (idő), Dinamika (erő), Szimbolika7 (kommunikáció - kifejezés). 1919-re férjével együttműködve kidolgozta a tánc lejegyzésére szolgáló mozdulatírását (orcheográfia). 1912-ben a nagy érdeklődés hatására tanfolyamot indított, de saját maga - mint komoly filozófus - szégyellt nyilvánosan tánctanítással foglalkozni, ezért 1917-ig Bertalan Vera nevű barátnőjének tanította be a görög torna gyakorlatait óráról órára. 1917-ben a szerző személyét már nem lehetet tovább titkolni, és a név nélküli, a görög tornát már erősen meghaladó mozgásrendszert el kellett nevezni, ekkor született meg az ORKESZTIKA8

5 Dienes Gedeon szerint, 1902-ben, a nevelőnőként dolgozó Dienes Valériának volt jegye Isadora Duncan Uránia Színház béli előadására, de valamiért nem ment el. Párizsi tartózkodásakor pótolta ezt. Annyira megfogta az előadás, hogy még kétszer megnézte. Az újabb kutatások során találkoztam dokumentummal miszerint megnézte a budapesti előadást, de mivel kényszerből ment el rá, a család ragaszkodott a jelenlétéhez, annyira sértette, hogy ezzel volt elfoglalva. FM 6 Utolsó írásai 1976 körüliek, ebben a kései periódusban, munkatársa, és műveinek katalogizálója: SISI (ejtsd sziszi), Gadányi Jenőné. FM 7 Eredetileg mimika volt a neve ennek a fejezetnek, Dienes saját állítása szerint, Babits javasolta ezt az általánosító kifejezést a rendszertan negyedik, a mozdulatok jelentésével foglalkozó fejezetének elnevezésére. FM 8 Az orkesztika szó szerint: a mozdulatok-, a tánc- művészete és tudománya. Eredeti, korai leírásban ORCHESZTIKA. FM

5


elnevezés. Mozdulatművészetét a nagy nyilvánosság előtt először 1917. április 1-én9,10 az Uránia Színházban mutatta be növendékeivel. A 1910-es évek orkesztikájának nemcsak a mozdulat-anyaga volt világszínvonalú modern, hanem a vele összhangban lévő szöveg vagy dallam is, tanítványai Ady és Babits11 verseire, sőt 1917-ben már Bartók zenéjére is táncoltak12. 1919-ig vezette korai Orkesztikai Iskoláját, majd emigrációja alatt azt Mirkovszky Mária - tanítványa - és férje Detre Szilárd13 folytatták. A Tanács-köztársaság idején előadásokat tartott a Társa-dalom Tudományok Szabad Iskolájában, továbbá tervezetet készített a női testnevelés meg-reformálására. A bukás után a családnak menekülni kellett14. Bécsben telepedett le és orkesztikát tanított a grinzingi Montessori Gyermekotthonban15. Majd egy ideig Raymond Duncan nizzai és párizsi kolóniájában élt gyermekeivel. 1923-ban tért haza és 1924-től16 folytatta mozdulat-művészeti tanfolyamait, majd 1929től állami képzési engedélyt nyert iskoláját vezette, mely 1944. március 18-ig működött17, 1935-től18 Dr. Dienes Valéria Orkesztika Intézete névvel, 9 fiók (növendék) intézménnyel. Számos reform és kiemelkedő pedagógiai intézményben kapott szerepet általuk a mozdulati nevelés: pl. Új Iskola19, Ranolder Intézet20, Sion.

9 Az első előadást a nagy siker okán, még két további időpontban ismételték. FM 10 Szólistái: a „gyermekek” ifj. Markos György, Mirkovszky Mária, Révész Ilona. FM 11 Ilyen verstánc például, a máig fennmaradt, Révész Ilona (becenevei: Ilus, Ella, Dienes Barna menyasszonya, Babits rajongott táncosa, az iparművészeti iskola növendéke) számára, 1915-ben Debrecenben komponált koreográfia: Mennyei Színjáték. FM 12 A korai időszakban Kósa György, később a 1920 évek közepétől Bárdos Lajos lett az iskola zenei vezetője. 1929 után Bárdos kórusai rendszeresen próbáltak az iskola helységeiben, a Csaba utcában. FM 13 Képzőművész és bábművész. FM 14 A hűséges Mirkovszky Mária szervezte meg Dienes Valériával, Dienes Pál és barátnője Sári Bécsbe jutását, később Valéria is csatlakozott. FM 15 Ebben az időszakban számos levelet irt növendékeinek, melyekben beszámol részletesen a bécsi modern táncéletről, az előadókról és előadásokról. Útmutatásokkal látja el a növendékeket Budapesten. Főként Mirkovszky és Detre levelezéseiből ismerjük ezeket. Dokumentumok a Mozdulatművészeti Gyűjteményben. FM 16 Domonkos Lászlóné, meghívására érkezik újra Budapestre, Pápáról, és az Új Iskola műhelyéhez csatlakozik. Itt találják meg újra növendékei. FM 17 Másnap a német megszállással egyben, kihirdették a gyülekezési tilalmat, így az intézet már nem nyitott meg. Ezen az estén a mozdulatművészeti iskolák 3. háziversenye zajlott. A háború után, Dienes Valéria saját iskoláját már nem nyitotta meg, de növendékei tanítottak. Valéria, Dienes Gedeon elmesélése szerint, tőle, aki a béketárgyalásokban is részt vett, értesült a várható orosz terület érdekeltségről, és az iskola megnyitásának hiába valóságáról. Az Orkesztika Társaság iskolái 1950-ig működhettek tovább hivatalosan. FM 18 Ekkor ünneplik az iskola fennállásának 25. évfordulóját. Dienes Valéria növendékeitől ajándékba, az orkesztikát szimbolizáló kis szobrot kap. A szobor a vonalbabát ábrázolja, zárt profil pózban (a plasztika szimbóluma), talapzatán a ritmika, a dinamika és szimbolika jelképeivel. Dr. Dienes Gedeon 2004-ben, mint az Orkesztika Iskola jogutódjának járó szimbólumot, ajándékozta Fenyves Márknak és Pálosi Istvánnak. Jelenleg a Mozdulatművészeti Gyűjteményben található. FM

6


Dienes Valéria az 1920-as évektől nagyszabású mozdulatjátékokat is alkotott. Első művei, így például a Hajnalvárás (1925)21 a középkori misztériumok hatására születtek, később már elsősorban bibliai és történelmi témájú műveket komponált (Nyolc boldogság22; Mag-vető; Szent Imre23, Tíz szűz). A modern táncosokat és „testművelőket” összefogó Mozdulatkultúra Egyesület társelnöke és elnökeként 1929-től 1945-ig tevékenykedett. 1951-re a teljes magyar modern tánc műfaját, a mozdulatművészetet és orkesztikát betiltották24. Valéria orkesztikai munkásságból kiindulva kidolgozta a Bergson eszméin alapuló evolúciós logika elméletét, egyúttal filozófiai gondolkodásában erősödött a miszticizmus is. A második világháború után elsősorban vallásfilozófiai tanulmányokat folytatott, és fordított. A városmajori imaházban25 vallásfilozófiai lelkiórákat is tartott. A tudós asszony, aki a Galilei Kör alapító tagja volt, 1927-től részt vett az Aquinói Szent Tamás Társaság munkájában is. Bergson-fordításai ugyanakkor a magyar filozófiai szaknyelv megújítását, irodalmi rangra emelését is jelentették. Műfordítói tevékenységét már 1934-ben Baumgarten-díjjal ismerték el.26 Dienes Valéria élete végéig megőrizte szellemi frissességét, utolsó előadását 96 évesen 1975-ben, a tihanyi Nemzetközi Szemiotikai Kongresszuson tartotta.27

19 Az iskola évkönyvei szerint, az orkesztika tanítása változó keretekben folytatódott a II: Világháborúig (mint tantárgy, testnevelési tárgy, mai értelemben vett drámapedagógiai tárgyként, szakkörként, stb.). A korai periódusban Dienes Valéria személyesen tanított, később növendékei tanítottak, főként Perczel Erzsébet. FM 20 A Ranolder Intézet, IX. kerületi új épületében, a tornateremben, színpadot építettek a 1940-es évek elején, mely a korabeli újságok beszámolói alapján, Budapest technikailag egyik legjobban felszerelt színpada lett. Itt működött Molnár István és Dienes Valéria vezetésével, az Orkesztikai Játékszín, melynek tagjai az Orkesztika Intézet végzett művészei voltak. FM 21 A koreográfia dokumentum hű felújítását, a tánc területén Dienes Gedeon szakmai közreműködésével, a zenei oldalon a Bárdos Lajos Társaság szakmai kutatásával, Fenyves Márk és Pálosi István készítette. 2001ben a Millenáris Teátrumban. ás az Artus Stúdióban került bemutatásra. FM 22 Az 1990-es évek második felében, Dienes Valéria szövegére az eredeti mű koncepcióját részben követve, koreográfiát készített rá: Heltai Erzsébet, Tamás Erzsébet, Simány Judit, Hárs Klára (Mirkovszky Mária növendékei) és Kamrada Bernadett. FM 23 1000 és 500 szereplős mozdulatdráma, a címszerepben Dienes Gedeon. FM 24 a művelését szakmailag és politikailag teljesen ellehetetlenítették sokszor úgy érezzük a mai napig. FM 25 A kistemplom 1929-től, számos fotó tanulsága szerint, az iskola házi színpadaként is működött (neve: Ottokár Kultúrház). FM 26 32 A kuratórium elnöke ekkor Babits Mihály volt. FM 27 A rövid életrajzot Dienes Maya, Dr. Dienes Gedeon írásai alapján Dienes Maya kérésére irta Fenyves Márk 2010

7


2014.05.28. Megjelent 50 számozott példányban Dr. Dienes Valéria születésének 135. évfordulója alkalmából Szerkesztette és kiadja: Fenyves Márk Ez a kiadvány az alábbi sorszámot viseli:

/50. Copyright 2014 - All right reserved Minden jog fenntartva Orkesztika Alapítvány, Fenyves Márk, Dienes Maya és a fotográfiák szerzői Felhasználásról, idézésről, stb. - Kérem küldjön értesítést! e-mail: info@mozdulatmuveszet.hu web: www.mozdulatmuveszet.hu

8

Dienes Valéria 135  

Fenyves Márk - Dienes Valéria 135

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you