III
Több mint egy éven át jártam rendszeresen Dél-Csöcsiangba, és lassan
kezdtem úgy érezni, hogy hazamegyek. Élveztem az új autópályát, gyönyörködtem az ismerős Ou menti tájban, és mindig megálltam ugyanazokon a régi helyeken, felkerestem a régi ismerősöket. Lisujban Modern Tér néven új szálloda épült, ahol sikerült lealkudnom a szoba árát napi 20 dollárra. Beiratkoztam a néhány saroknyira található Egy Asszony Illata konditerembe. Lisuj belvárosában ez volt az egyetlen igazi konditerem, amelyet férfiak és nők egyaránt látogathattak; mint megtudtam, azért kapta ezt a nevet, mert a tulajdonosok fülének kellemesen csengett, noha egyikük sem látta az azonos című amerikai filmet. A terem egyébként erős műbőrszagot árasztott, mert minden berendezés vadonatúj volt benne. Jó időben nagyokat futottam a várostól délre húzódó dombok között, ahol egymást érték a teraszosan ültetett mandarinligetek. Ezen a tájon csodálatos gyümölcs terem – ezért is szerettem itt időzni. Találtam egy rendes szecsuani vendéglőt meg egy kiváló tésztaboltot, és földerítettem az autópálya mentén fekvő többi települést. Kedvemet leltem a rendszerességben, és élveztem a város sodrását, a benne munkáló energiát – azt, hogy egyszerre ennyi ember van mozgásban, és mindenki siet a dolgára. Minden egyes alkalommal szürreális élmény volt Pekingből délre repülnöm. Alig ért földet a gép, mobiltelefonomon máris megjelent a szöveges üzenet: Üdvözöljük Kína tíz legdinamikusabb gazdaságának egyikében: Vencsou várja önt. Itt, a „Merész Úttörők és Békés Polgárok” élenjáró városában a Vencsoui Kommunista Pártbizottság őszintén reméli, hogy látogatónk barátságra, üzleti lehetőségekre és sikerre talál.
kína országútjain.indd 348
2013.01.24. 9:12:59