A
FÉNYESSÉGEK E L E A N O R C AT T O N
M E G J E G Y Z É S A Z O LVA S Ó N A K
A könyvben található csillag- és bolygóállásokat asztronómiailag PI \nZWb\]S UMO -b Ib\ RMTMV\Q PWOa ÅOaMTMUJM ^M\\ S I XZMKM[[bQ~ VM ^͒ K[QTTIOn[bI\Q RMTMV[uOM\ IUMTaVMS UWbOn[I S ^M\SMb\uJMV MTUWbL]T\ I \I^I[bQ VIXuRMOaMVT˟[uOVMS I OZMMV_QKPQ UMZQLQnV I[b\ZWT~OQIQ UMONMTMT˟RuVMS QL˟XWV\RI ) \I^I[bQ VIXuRMOaMVT˟[uO IbIb Ib ˟[bQ I LuTQ NuT\MSuV SWZnJJIV ISSWZZI M[M\\ IUQSWZ I 6IX I 3W[JIV Ib MT[˟ K[QTTIORMOaJMV RnZ\ 5I ^Q[bWV\ ISSWZZI M[QS IUQSWZ I Nap a Halakban, az utolsó csillagjegyben jár. Következésképp, mint Ib JQbWVanZI NMT\͒VQS UIRL M S Va^ WT^I[~RnVIS Q[ UQVLMV MOaM[ K[QTTIORMOa VIOaRnJ~T MOa P~VIXXIT Su[˟JJ RMTMVQS UMO UQV\ IPWOa az a köztudatban él. Ezzel a helyreigazítással nem szeretnénk tiszteletlennek mutatkozni a köztudattal szemben: ugyanakkor meg kell RMOaMbV VS PWOa I ! [bnbILQ uOJWT\ ÅbQSIQ \uVaMQ [MU \IZ\RnS \Q[bteletben ezt a téves elképzelést: továbbá azt a következtetést is megSWKSnb\I\VnVS PWOa Mb I UMOOa˟b˟Lu[ 0ITIS RMTTMOZ˟T nZ]TSWLQS" QOMV RMTTMUb˟ IbWSZI I [bMUuTaMSZM ISQS I 0ITIS SWZnJIV [b TM\\MS IbIb I \ SZ S I UMOJybPI\~[nO Ib [b\ V S Ib QSZMS u[ I ZMR\M\\ LWTOWS SWZnJIV -b I OWVLWTI\ \M\[bQS VMS VS 5MOMZ˟[y\ JMVV VSM\ IJJIV I PQ\ VSJMV PWOa UuZPM\M\TMV u[ J TK[ PI\n[[IT ^IV uTM\ VSZM a végtelen mennybolt.
; B - : - 8 4 ˞ ; B - 5 j 4A - 3 2 - / A B j 3 -
A TIZENKÉT CSILLAGJEGY
KAPCSOLÓDÓ HÁZ
<M :I] <I]_PIZM b LS˟Oa͒R\˟ +PIZTQM .ZW[\ JIVSnZ *MVRIUQV 4 _MV\PIT R[nO[bMZSM[b\˟ -LOIZ +TQVKP [bnTTWLIQOIbOI\~ Dick Mannering, pénzmágnás és IZIVaJnVaI \]TIRLWVW[ 9]MM 4WVO \^ [ 0IZITL 6QT[[MV JQbWUnVaW[ 2W[MXP 8ZQ\KPIZL XI\QS][ <PWUI[ *ITNW]Z PIR~ OaV S )]JMZ\ /I[KWQOVM JyZ~[nOQ yZVWS Sook Yongsheng, ~XQ]UJIZTIVO \]TIRLWVW[ +W_MTT ,M^TQV TMTSu[b
?MTT[ S]VaP~RI Ib )ZIP]ZI ^ TOauJMV ) <ISIZuSJIVS I :M^MTT [\ZMM\MV ) ?M[\ +WI[\ <QUM[ [bMZSM[b\˟[uOM ?MTL [\ZMM\ ) /ZQLQZWV [bnTT~ :M^MTT [\ZMM\ Az Aurora-aranybánya 3IVQMZM l\^ [U͒PMTa I SyVIQ VMOaMLJMV 3IVQMZM 6QT[[MV u[ <[I /QJ[WV ZISXIZ\ )b ~XQ]UJIZTIVO 3IVQMZM /WL[XMML ^Q\WZTn[ 8WZ\ +PITUMZ[ 0WSQ\QSIQ JyZ~[nO JuSMJyZ~[nO Az Utasember Szerencséje :M^MTT [\ZMM\ 0WSQ\QSIQ J Z\ V ;MI^QM_
BOLYGÓIK
KAPCSOLÓDÓ HATÁS
?IT\MZ 5WWLa 4aLQI ?MTT[ +IZ^MZ [b T /ZMMV_Ia .ZIVKQ[ +IZ^MZ Alistair Lauderback Georg Shepard )VVI ?M\PMZMTT -UMZa ;\IQVM[
jZ\MTMU >nOa -Z˟ Uralom Korlátozás 4MOS T[˟ SWZnJJIV TMOJMT[˟ 4MOJMT[˟ SWZnJJIV TMOS T[˟
TERRA FIRMA
+ZW[JQM ?MTT[
PITW\\
MT[˟ Zu[b GÖMB A GÖMBBEN 1866. január 27.
M ER K Ú R A N YILASBAN
Amelyben egy idegen érkezik Hokitikára; megzavarnak egy titkos tanácskozást; Walter Moody elhallgatja legfrissebb emlékeit, és Thomas Balfour belekezd egy történetbe
Ha az ember végignézett a Korona Szálló dohányzójában összeOa͒T\ \nZ[I[nOWV Ib ^WT\ I JMVaWUn[I UQV\PI Mb I \QbMVSu\ NuZÅ K[IS ^uTM\TMV T ^MZ˟L \\ ^WTVI [[bM )VVaQZI S T VJ b \\ MOaUn[\~T I ^Q[MTSMLu[ S u[ Ib T\ buS S · MOaM[MS [bITWVSIJn\W\ ^Q[MT\MS mások frakkot, vagy öves tweed kiskabátot csontgombokkal, megint mások perkálból, sárga gyapotbársonyból vagy sávolyozott szövetJ˟T Su[b T\ SIJn\W\ · PWOa ISnZ \QbMVSu\ ^ILQLMOMV Q[ TMPM\\MS ^WTna, akik történetesen ugyanabba a vasúti kocsiba szálltak, és mindMOaQS S Un[ u[ Un[ ^nZW[VMOaMLJM \IZ\W\\ MOa WTaIV ^nZW[JIV amelynek részei közé a köd és a dagály emelt válaszfalat; ami azt QTTM\Q UQVLMV MOaM[ RMTMVTu^˟ UuO PIVO[ TaWb\I Q[ Mb\ I R~T JMOaISWZWT\ S T VnTTn[\ IbbIT IPWOa Ib R[nORnJI \MUM\SMbM\\ ^IOa MT˟ZMPIRWT\ PWOa TM^MZRM I [bQ^IZPIU]\ I SIVLITT~ \͒bZW[\uTanJI ^IOa SQNWZLy\W\\ \MVaMZu\ I JQTQnZLI[b\IT XW[b\~RnV Va]O\I\\I UQMT˟\\ UMOT S\M ^WTVI I OWTa~\ u[ UQVLMb MOa \\M[MV XWV\W[IV IZZI I NIR\I PIVO\ITIV \M[\UWbL]TI\WSSIT \MTQ K[ VLZM MUTuSMb\M\M\\ IUMTa Su[˟ este uralkodik el egy vasúti kocsiban, csakhogy itt nem a vonat zaSI\WTn[I u[ K[I\\WOn[I \WUXy\W\\I MT I bIRWSI\ PIVMU Ib M[˟ S ^uZ kopogása. 4MOITnJJQ[ yOa uZbuSMT\M Mb\ 5Z ?IT\MZ 5WWLa IPWOa W\\ nTT\ Ib ajtóban, tenyerét az ajtófélfának támasztva. Nem is sejtette, hogy ^ITIUQNuTM \Q\SW[ \IVnK[SWbn[\ bI^IZ\ UMO UMZ\ I RMTMVTu^˟S IJJIV I XQTTIVI\JIV MTPITTOI\\IS IUQV\ I NWTaW[~ NMT˟T UMOPITTW\\nS I TuXteit; mire kinyitotta az ajtót, mind a tizenkét ember újrakezdte, IUQ^MT I JM[buTOM\u[ UMOSMbLu[M MT˟\\ NWOTITI\W[SWLW\\ MTuOOu \ITn-
14
GÖMB A GÖMBBEN
lomra, legalábbis ami a biliárdjátékosokat illeti, mert közben elfelej\M\\uS PWT Q[ nTT\IS MZMLM\QTMO u[ PWOa uZbuSMT\M[[uS UMVVaQZM MTUMZ T\MS MJJMV I JQbWVaW[ NWOTITI\W[[nOJIV UuO K[IS N T [M Vub\MS amikor Moody belépett a helyiségbe. 5WWLa JQbWVanZI NMTÅOaMT\ ^WTVI Zn PWOa UQVL I \QbMVSM\\MV QTaMV [bQOWZ IV u[ MOa[uOM[MV VMU ^M\\MS \]LWUn[\ I RMTMVTu\uZ˟T ha szokásos testi és lelki állapotában leledzett volna. Most azonban uUMTaOM\\ u[ OWVLWTI\IQ Q[ [[bMbI^IZWL\IS <]L\I MT˟ZM PWOa Ib I \MVOMZQ \ ?M[\ +IV\MZJ]ZaJM TMOZW[[bIJJ M[M\JMV ISnZ ^uObM\M[ is lehet, végeérhetetlen hánykolódás a tajtékos fehér vízen, amely I PW SQ\QSIQ PWUWSXIL ZW[SI\IO \MUM\˟RuJMV ^uOb˟LQS LM MVVMS I \uVaTMOM[ ]\Ibn[VIS I [IRn\W[ JWZbITUIQZI VMU Su[b T\ N T u[ MbMSZ˟T UuO UW[\ [MU JyZ\ ^WTVI JM[buTVQ UuO [IRn\ UIOnVIS [MU 5WWLa \MZUu[bM\\˟T NWO^I \ ZMTUM\TMV ^WT\ [IRn\ [bMUuTauVMS UQVLMV NWOaI\uSW[[nOn^IT [bMUJMV · I NuTMTMU u[ I JM\MO[uO MOaIZnV\ IZZI [b\ SuT\M PWOa JMNMTu VUIOnJI ÅOaMTRMV · u[ MbuZ\ JnZ nT\ITnJIV R~ UMOÅOaMT˟ ^WT\ UW[\ VMU R~T UuZ\M NMT UQTaMV PIVO]TI\ uralkodik a helyiségben, ahová éppen belépett. 5WWLa \MZUu[bM\M[ IZKSQNMRMbu[M nT\ITnJIV ÅOaMTUM[ u[ uZLMS T˟L˟ ^WT\ 6IOa [b ZSM [bMUM UMZ˟MV VubM\\ IZZI ISQ^MT JM[buT\ UWb OuSWVa Å [ IRSn\ \ JJVaQZM ]L^IZQI[ MOa \\uZbu[[MT K[ K[ Zy\M\\M [[bM 0IRI [bWZW[ K[QOnSJI O VL Z L \\ u[ ÅI\IT SWZnJIV ^nTTQO uZ˟ Oa͒Z͒[ N Z\ SM\ ^Q[MT\ LM UI UnZ \ ^QO VayZI\\I WTLIT\ MT^nTI[btotta, és édeskés szagú hajolajjal simította le, amely eredeti arany[b˟SM [byVu\ WTIRJIZVnZI [ \u\y\M\\M 0WUTWSI u[ IZKI [b OTM\M[ ^WT\ Ib WZZI MOaMVM[ Ib IZKJ˟ZM [QUI 5uO VMU ^WT\ P][bWVVaWTK u^M[ a mozdulatai gyorsak és pontosak, és megvolt benne az a fajta romTI\TIV XIRSW[ uTuVS[uO IUMTa [MU PQ[buSMVa[uOZ˟T [MU ITI\\WUW[ságról nem árulkodik. Úgy viselkedett, mint egy tapintatos komornyik, akinek jól vág az esze, aminek az lett a következménye, hogy OaISZIV WTaIV MUJMZMS Q[ ISQSM\ S T VJMV I TMOSM^u[Ju [MU TMPMtett szószátyárnak nevezni, a bizalmukba avatták, vagy meghívták, hogy közvetítsen olyan személyek között, akik még alig ismerték egymást. Egy szó, mint száz, a viselkedése csak igen keveset árult el
1866. január 27.
I RMTTMUuZ˟T ^Q[bWV\ ITSITUI[ ^WT\ Zn PWOa JQbITUI\ uJZM[[bMV Unsokban. 5WWLa Q[ \]LI\nJIV ^WT\ UQNuTM MT˟Va SSMT RnZ UMORMTMVu[uVMS SQN ZSu[bPM\M\TMV JnRI 5QV\ I TMO\ JJ ZMVLSy^ T R~ S T[MR͒ [bMUuTa ˟ Q[ IXZ~TuSW[IV \IV]TUnVaWb\I I SuXUn[n\ I \ S ZJMV yOa JQbWVaW[ [bMUXWV\J~T I S T[MRu\ Q[UMZ\M VUIOnJ~T I TMORWJJIV" IOaI valamelyik rekeszében mindig is tisztán látta, hogy fest éppen egy S T[˟ [bMUTuT˟ [bMU[b OuJ˟T 2~ VuPnVa ~Zn\ MT\ T\ \\ T\ b˟[bWJnRnVIS ITS~^RnJIV IPWT MOa PnZUI[ \ S Z MOa[bMZZM U]\I\\I XZWÅTJ~T NuTXZWÅTJ~T u[ [bMUJ˟T" \Q[b\nZI UQV\ >IV ,aSM 3nZWTa SQZnTaI OWVLWT\I K[IS R~^IT NMT\͒V˟JJ RMTMV[uO ,M Mb\ XMZ[bM K[IS \Q\WSJIV Uy^MT\M u[ Un[WS MT˟\\ JQbWVanZI TM\IOIL\I ^WTVI · UMZ\ Pn\ \]LR]S UQTaMV [WUUn[IV MTy\uTQS SWZ]VS MZS TK[VMUM[y\˟ XZ~Nu\nQ VUIO]VS IXZ~TuSW[ ^Qb[OnTOI\n[n\ 5QV\PI [MUUQ S b VS VMU TMVVM \]TIRLWV uV VSP b UQV\PI Ib MUJMZ K[IS IbuZ\ VubVM \ S ZJM PWOa IZZWOIVKQnRI UMOMZ˟[y\u[\ VaMZRMV UQV\PI Ib VUMOÅOaMTu[ VMU TMPM\VM ]OaIVWTaIV SQÅVWU]T\ \MZUuSMVa u[ ^nT\WbI\W[ NWOTITI\W[ság, mint bármilyen, rokon lelkek közti kapcsolat. Amikor Moody UMOJ͒^ T\MV ÅOaMT\M UIOn\ I \ S ZJMV VMU IVVaQZI Oa Va ZS Lni akart a tulajdon szépségében, mint inkább úrrá lenni fölötte. 1OIb ^ITIPnVa[bWZ UMOXQTTIV\W\\I I \ S ZSuXu\ MOa SQZISI\JIV ^IOa MOa ^MOTIXJIV [ \u\MLu[ ]\nV ^uOQOJWZbWVOW\\ ZIR\I Ib MTuOMLM\\[uO · LM ^ITIPWOa Oa UQV\ IUQSWZ MOa UuZV S ^uTM\TMV T UMOXQTlant egy saját maga tervezte pompás gépezetet, és látja, hogy az K[IS Oa K[QTTWO ^QTTWO ZMVLM[MV UMOWTIRWb\nS u[ XWV\W[IV Oa U͒S LQS IPWOa ˟ Ib\ MTOWVLWT\I Most is látta önmagát, amint a dohányzó ajtajának támaszkodik, és tudta, hogy aki ránéz, egy tökéletesen nyugodt és kiegyensúlyobW\\ NuZÅ\ Tn\ ;bQV\M ZMUMOM\\ I SQUMZ T\[uO\˟T# OaWUZn\ ~TWU[ TTaIT T\M UMO I ZuU TM\ ÙOa uZMb\M S ^M\QS [˟\ I VaWUnJIV ^IVVIS# [byV T\QO ^WT\ NuTMTMUUMT 5QVLIbWVnT\IT ]L^IZQI[ u[ \Q[b\MTM\\]L~ távolságtartással pillantott végig a helyiségen. Az volt a benyomása, UQV\PI Mb\ I PMTaM\ MUTuSMbM\J˟T uXy\M\\uS ^WTVI RRn PW[[b QL˟ ]\nV IUQSWZ Ib uXy\\M\˟S UnZ [WS UQVLMVZ˟T UMONMTMLSMb\MS I
15
16
GÖMB A GÖMBBEN
SIV LITT~^I[Z~T I SnZXQ\WSZ~T I UMONMTMT˟ XnZSnVaZ~T I SIVLITT~ S Z T LM Ib IXZ~ Zu[bTM\MS UMOUIZIL\IS Ib MUTuSMbM\ SJMV" XuTLn]T I SQZnTaV˟ VuPIQ PQ\^M[uVMS SuXUn[I IUMTaM\ MOa SuXM[ R[nOJ~T ^nO\IS SQ u[ KQXu[b[bMOOMT MZ˟[y\M\\MS Ib ]L^IZZIT [bMUS b\Q NITZI# I PI[ILuS I JQTQnZLI[b\IT S bMXuV IUMTaM\ I [aLVMaQ SQS \˟JMV SM\\uN͒Zu[bMT\MS PWOa RWJJIV JyZRI I [bnTTy\n[\ I PIR~V# I ZuOQ VaWU\I\ványok a szekreter tetején, amelyek lapjai elvékonyodtak, és a nyomLINM[\uS MTUW[~LW\\ I ZMVOM\MO Sub uZQV\u[u\˟T ) SIVLITT~ UQVLSu\ oldalán kis ablak nyílt a szálloda hátsó udvarára, egy rekeszekkel és ZWb[Ln[ \IZ\nTaWSSIT \MTQ [ XXML˟[ \MTMSZM IUMTaM\ I [bWU[buLW[ \MTSMS\˟T UQVL [[bM VuPnVa JWSWZ u[ ITIK[WVa XnNZnVa ^nTI[b\W\\ MT valamint északon egy sor tyúkketrec, amelyeket lánccal rögzítettek a tolvajok ellen. Ennek az elmosódó látképnek a peremén túl, egy háztömbnyire kelet felé, megereszkedett ruhaszárító köteleket lehe\M\\ Tn\VQ I PnbIS U O \\ ZnKK[IT S Z TSMZy\M\\ VaMZ[NI PITUWSI\ LQ[bV~~TISI\ NuU\ ZUMTuSM\ u[ ^I[TIXWSI\ \ Z \\ J TK[˟SM\ u[ K[I\WZVILIZIJWSI\ · UQVLMVNuTM [WZ[nZI PIOaW\\ ^IOa \ JJu SM^u[Ju \ VSZMUMV\ \nZOaI\ )b ~ZI UnZ MT \ \\M Ib\ I Su[˟ ITSWVaQ ~Zn\ amikor minden szín mintha hirtelen elveszítené élénkségét, és zuPWOW\\ Ib M[˟# Ib ~TWU ^MO IJTISWV \ T Ib ]L^IZ MTUW[~LW\\ u[ SQNIS]T\ 7LIJMVV I XM\Z~TM]UTnUXnS NuVauVMS UuO VMU [QSMZ T\ NMT TSMZMSMLVQM I PIT~L~ VIX ^ybUuTaQ LMZMVOu[uV u[ NIS~ ^QTnOW[ságuk csak tovább hangsúlyozta a szoba berendezésének általános kedélytelenségét. Egy olyan ember számára, aki az edinburgh-i klubjához szokott, IPWT UQVLMV PMTaQ[uOM\ ^ Z [ u[ IZIVa[byV͒ TnUXnS ^QTnOy\W\\IS meg, és a szegecselt díványok csillogó gömbölydedsége arról árulkodott, hogy jól megtermett urak szoktak terpeszkedni rajtuk, és amikor az ember belépett, a kezébe nyomtak egy puha, kellemesen ánizs- vagy borsmentaillatú házikabátot, aztán éppen csak meg kelTM\\ UWbLy\IVQI Ib ]RRn\ I K[MVO˟b[QV~Z NMTu u[ UnZQ[ PWb\I I XQVKuZ Mb [\\nTKnV Ib ^MO ^ Z [JWZ\ · MOa QTaMV MUJMZ [bnUnZI Mb I Tn\vány kopár és közönséges volt. De Moody nem az a fajta volt, aki Oa ^uTQ MTMOMVL˟ WS I L]bbWOn[ZI PI MOa PMTa VMU \Q UMO I
1866. január 27.
UuZ\uSu\" I PMTaQ[uO VaMZ[ MOa[bMZ͒[uOM UQVL [[bM IVVaQ PI\n[[IT volt rá, hogy visszahúzódott önmagába, mint ahogy egy gazdag MUJMZ OaWZ[ TuX\MSSMT u[ UMO ^MOM[ML˟ \MSQV\M\\MT \uZ SQ Ib ]\KnV egy koldus útjából. Nyájas arckifejezése mit sem változott, ahogy S Z TPWZLWb\I I \MSQV\M\u\ I PMTaQ[uOJMV LM JMT[˟TMO UQVLMV MOaM[ RIJJ Zu[bTM\ · I XQ[bSW[ ^QI[bPITWU MUMVVMS I OaMZ\anVIS I \ ^uJMV I XWZZu\MO IUIbWV I XWPnZWV · IZZI [b\ SuT\M PWOa MOaZM mélyebben húzódjék vissza önmagába, egyszersmind egyre merevebb tartást öltsön, megacélozva testét a várható jelenetre. Ezt a visszahúzódást, bár nem volt tudatos, nem is annyira a naOaWV OIbLIO MUJMZMS S b \\ nT\ITnVW[ MT˟y\uTM\MS WSWb\nS · ^I T~Rn ban Moody nem is volt túlságosan gazdag, és gyakran nyomott egyMOa XuVbuZUu\ SWTL][WS SMbuJM JnZ Mb\ [MU \IOILPI\R]S QTaMVSWZ mindig végigfutott rajta egy kis kellemes borzongás tulajdon nagyTMTS͒[uOuVMS \]LI\n\~T · PIVMU SQbnZ~TIO [bMUuTaM[ WSWS TMTSQ egyensúlyának pillanatnyi megingása, amely fölött minden erejével igyekezett úrrá lenni. Végtére is ez itt egy aranyásótelep, olyan váZW[ IUMTa UW[\IVnJIV uX T\ I Lb[]VOMT u[ I \MVOMZXIZ\ S b \\ I KQ^QTQbnT\ ^QTnO TMOLuTQJJ K[ K[SuJMV u[ Q\\ VMUQOMV [bnUy\PI\W\\ NuVa͒b˟ S ZVaMbM\ZM Igazság szerint alig hat órával korábban, egy háromárbócos vi\WZTn[WV IUMTa 8WZ\ +PITUMZ[J˟T [bnTTy\W\\I I 8IZ\^QLuSVMS MJJM I ^IL [b OTM\uJM WTaIV ZMVLSy^ TQ u[ UMOZMVLy\˟ M[MUuVa [bMU tanúja volt, amely minden egyéb realitást kétségessé tett számára. Az a jelenet még mindig ott volt vele, mintha egy ajtó résnyire nyílt ^WTVI Ib IOaI MOaQS [IZSnJIV u[ JnZ I Zu[MV n\ K[IS MOa [b ZSu[ fénycsíkot lehetett látni, többé nem kívánhatta vissza a korábbi sö\u\[uOM\ 5nZ Ib Q[ VIOa MZ˟NM[by\u[uJM SMZ T\ PWOa VM MVOMLRM Ib\ az ajtót még jobban kinyílni. Ebben a törékeny állapotban minden olyasmit, ami eltért az átlagostól vagy alkalmatlanságot okozott neki, személyes sértésnek tekintett. Úgy érezte, mintha ez a lehangoló RMTMVM\ Q\\ Ib WZZI MT˟\\ ^ITIUQNuTM [[bM[y\M\\ ^Q[[bPIVORI TMVVM IbWSnak a megpróbáltatásoknak, amelyeket csak az imént szenvedett el, u[ PI MTbnZS~bW\\ MT˟TM MbbMT K[IS Ib MTUuRu\ ISIZ\I UMOISILnTaWbVQ
17
18
GÖMB A GÖMBBEN
abban, hogy kövesse ezt a képzettársítást, és visszatérjen a múltba. A megvetés hasznosnak bizonyult. Megajándékozta az arányok állandóságának érzésével, a helyénvaló és nem helyénvaló dolgok UMO S T VJ b\M\u[uVMS SuXM[[uOu^MT u[ IUMTaVMS JQZ\WSnJIV JQbtonságban érezhette magát. A helyiséget nyomorúságosnak, szegényesnek és lehangolónak \ITnT\I · u[ UW[\ PWOa NMT^uZ\Mb\M I TMTSu\ I TMPIVOWT~ JMZMVLMbu[ PI\n[n^IT [bMUJMV I \QbMVSu\ RMTMVTu^˟ NMTu NWZL]T\ .WZLy\W\\ XIV\Mon, gondolta, és attól, hogy ez a hasonlat eszébe jutott, megint kissé magabiztosabbnak érezte magát. )b [[bM[ NuZÅ WTaIV JZWVbJIZVI u[ ^QPIZ^MZ\ ^WT\ IUQTaMVMS a határvidék lakói lenni szoktak, az ajkuk keskeny és sápadt, tartá[]S VuTS T bu[Z˟T u[ ^M[b\M[uOZ˟T nZ]TSWLW\\ 3M\\MV S b T S SyVIQIS ^WT\IS Ib T\ buS S Q[ MOaNWZUI" ^n[bWVKQX˟ u[ [b ZSM SIZ\WVQVO# U O \\ S MOa UIWZQ JMVV[b T \\ nTT\ Ib IZKnV b TLM[SuS [XQZnTQ[ \M toválás. Ami a többieket illeti, Moody nem tudta eldönteni, milyen VMUbM\Q[uO͒MS TMPM\VMS 5uO VMU \IXI[b\IT\I UMO PWOa Ib IZIVan[n[ P~VIXWS ITI\\ UMO ZMOy\PM\Q Ib MUJMZ\# IPWOa S Z TVubM\\ Oa L V\ \\ ˟ I TMOÅI\ITIJJ I RMTMVTu^˟S S b T PWTW\\ R~ VuPnVaIV ÅI\ITIJJIS ^WT\IS VnTI ^IOa MOaQL˟[MS ^MTM +[ISPWOa Ib QNR [nO hamvát már lemosta róluk az ásás. Most már alighanem örökre ilyen mogorvák és nyughatatlanok maradnak, alattomosak és moP~S MT[b ZS T\ \M[\͒ TuVaMS ISQS XWZ\ S P OVMS \MVaMZ S JIZVI ^WVITIQJI 5WWLa Oa \ITnT\I S b V[uOM[MS [˟\ \ITnV VMU Q[ MOu[bMV uXMTUuR͒MS WTaIV MUJMZMS ISQS VMU [WSI\ [bnUy\IVIS u[ VMU sokat töprengett rajta, miért vannak csendben. Egy konyakra volt [b S[uOM u[ MOa PMTaZM IPWT TM TPM\ u[ TMP]VaPI\RI I [bMUu\ Amikor belépett, egy pillanatig még ott állt az ajtóban, várva, PWOaIV NWOILRnS LM IUQSWZ [MVSQ VMU \M\\ [MUUQTaMV L^ bT˟ ^IOa akár elutasító gesztust, tett még egy lépést befelé, és csöndesen be\M\\M UIOI U O \\ Ib IR\~\ <u\W^nV UMOPIRWT\ MT˟JJ Ib IJTIS Ibtán a kandalló irányába, úgy gondolta, ennyi elég is lesz általános bemutatkozás gyanánt, aztán odalépett az oldalsó asztalhoz, és nekilátott, hogy keverjen magának egy italt a palackokból, amelyeket
1866. január 27.
MJJ˟T I KuTJ~T nTTy\W\\IS Ib I[b\ITZI 3Q^nTI[b\W\\ MOa [bQ^IZ\ u[ TMnyisszantotta a végét; a foga közé vette, aztán visszafordult a terem NMTu u[ RZI [bMU OaZM ^M\\M I RMTMVTu^˟S IZKn\ ;MVSQ VMU IL\I RMlét, hogy bármiféle hatással lenne rá a jelenléte. Neki ez így éppen UMONMTMT\ 4M T\ Ib MOaM\TMV [bIJIL SIZW[[buSJM UMOOa R\W\\I I [bQ^IZRn\ Pn\ZIL˟T\ u[ NMT[~PIR\W\\ IVVIS Ib MUJMZVMS I PITS [~PIRnval, aki úgy érzi, most az egyszer alaposan kiérdemelte, hogy a nap Pn\ZITu^˟ Zu[bu\ SuVaMTMUJMV \ T\[M De elégedettsége nem tartott sokáig. Alighogy kinyújtotta a lábát u[ SMZM[b\JM ^M\M\\M I JWSnRn\ I VILZnORnV I Zn[bnZIL\ [~ JW[[bIV\~ U~LWV P]TTnUWSJIV NMPuZTM\\ IUQSWZ Ib I NuZÅ ISQ W\\ T\ I RWJJRnV S b^M\TMV T UMTTM\\M MT˟ZMPIRWT\ I [buSuV I [bQ^IZRI K[WVSRn^IT I TM^MO˟JM J S \\ u[ Ib\ SuZLMb\M" · 5WVLRI K[IS° ^ITIUQ LWTOI ^IV Q\\ I 3WZWVnJIV' -b I SuZLu[ UMOTMPM\˟[MV S]Z\nV N]ZK[nV PIVObW\\ LM 5WWLa arcán egyetlen rándulás sem jelezte, hogy ezt észrevette volna. Udvariasan bólintott, és elmagyarázta, hogy ami azt illeti, szobát foglalt magának itt az emeleten, mert éppen aznap este érkezett a városba. · ÙOa uZ\Q UW[\ R \\ I PIR~Z~T' Moody újra bólintott, és közölte, hogy igen, pontosan így érti. És PWOa I JM[buTOM\˟\nZ[I VM uZMbbM ]L^IZQI\TIV]T S]Z\nVIS I ^nTI[bn\ PWbbn\M\\M PWOa 8WZ\ +PITUMZ[J˟T uZSMbM\\ IbbIT I [bnVLuSSIT hogy kipróbálja a szerencséjét mint aranyásó. · 2~ \TM\ · UWVL\I I NuZÅ · 2~ \TM\ ÙR TMT˟PMTaM\ \ITnT\IS N TRMJJ I XIZ\WV° K[]ZQO \MTQ ^IV IZIVVaIT .MSM\M PWUWS" UQVLMV \\ Mb\ fogja hallani: fekete homok fönn Charleston felé. Az északra van QLM \MZUu[bM\M[MV · +PIZTM[\WV UnZUQV\ ,M IbuZ\ ÅbM\VQM SMTT UIRL I ^ TOa\WZWSVnT >IV \nZ[I ^IOa [b~T~JIV R \\' · +[IS uV UIOIU · UWVL\I 5WWLa · ;b~^IT VQVK[MVMS SIXK[WTI\IQ · UWVL\I Ib MUJMZ · 0n\ · UWVL\I 5WWLa ISQ\ UMOTMXM\\ PWOa I NuZÅ yOa NWOITUIb · UQVL [[bM IZZ~T ^IV [b~ PWOa [bMZM\VuU UMOK[QVnTVQ I UIgam szerencséjét.
19