Allatkert150

Fővárosi Állat- és Növénykert 2016

Koncepció és szaklektor: Persányi Miklós A 150 év pillanatképekben, Másfél évszázad dolgozói, Látogatók és vendégek, A múlt jeles igazgatói és A terület változásai című fejezeteket írta, és a képeket válogatta: Hanga Zoltán.

A Pillantás a jövőbe című fejezet és A történelem tükrében című összeállítás Persányi Miklós munkája.

Az egyes évek történeti kitekintését Mautner Zoltán és Persányi Miklós állította össze.

Szerkesztők: Hanga Zoltán, Kovács Zsolt, Persányi Miklós

© Hanga Zoltán, Kovács Zsolt, Mautner Zoltán, Persányi Miklós, 2016 © Fővárosi Állat- és Növénykert, 2016 Minden jog fenntartva!

A KÉPEK FORRÁSA: A borítón Hölzel Gyula felvétele, a hátsó borítón Sváby Lajos Állatkerti anziksz című festménye látható.

A kötetben szereplő képek és illusztrációk többsége az Állatkert archívumából származik, legnagyobb részüket az intézmény fényképészei, Hölzel Gyula (1930-as, 40-es és 50-es évek), Kapocsy György (1960-as, 70-es és 80-as évek), illetve Bagosi Zoltán (utóbbi negyedszázad) készítették. További fotók: Tuba Zoltán/Origo (5. old.), Persányi Miklós (1994, 2003). A régebbi illusztrációkat és plakátokat az Országos Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, illetve a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma bocsátotta rendelkezésre, amiért a kiadó ezúton mond köszönetet.

előszó

Napjainkban közel harminc kisebb-nagyobb állatkert várja látogatóit Magyarországon, ám igazán a pesti az, amely nemzedékek óta úgy él a köztudatban, mint az „Állatkert”. Ez az ország legrégibb ilyen intézménye, 90 évig az egyetlen volt, állatgyűjteménye is a leggazdagabb, szolgáltatásai a legváltozatosabbak, itt jött és jön világra a legtöbb ritka állat kicsinye, ennek a legkomolyabb a természetvédelmi, tudományos és oktatási tevékenysége, kulturális és művészi értéke pedig a legkiemelkedőbbek közé sorolja az egész világon. Megnyitásának évfordulója egyben a Magyar Állatkertek Napja.

Jómagam az utolsó nagy, a 100 éves jubileum idején gimnazista voltam, s vágyaimban majdani állatkertész. Másmilyen állatkertre emlékszem. Földalatti-megálló a Főbejárat előtt. Kis ketrecek és nagy ragadozók sokasága, rengeteg nagy patás, kicsi kifutók, zománctáblák. (Mindet elolvastam.) Más világ volt ötven éve – hát még háromszor olyan régen mennyire más lehetett!

Amikor a pesti megnyílt, a világon összesen 30 állatkert volt. Az első kerek jubileumon, az 50. születésnapon már száznál is több, 1966-ban úgy ötszáz körül, most pedig tízezer állatkert van, melybe évente 750 millió ember látogat el. A mi Állatkertünket évente egymillióan keresik fel. Több mint százmillió látogatója volt másfél évszázad alatt, s közülük 5 168 865 az utóbbi öt esztendőben. Az adatok arról tanúskodnak, hogy nagyon megváltozott a világ, megváltozott az emberek és a természet viszonya.

Az első útmutató szerint az állatgyűjtemény 113-féle állatból állt. Mai szemmel is különleges, ritka, egzotikus faj kevés akadt. Intézményünket jelenleg a vezető európai állatkertek között tartják számon. Tekintélyét szakmai programjai, tenyésztési eredményei, gyűjteményének minőségi fejlesztése tovább gyarapították. 2015 végén az állatállomány 862 fajt és 8423 egyedet számlált, ami faj- és egyedszám tekintetében az egyik legnagyobb európai kollekció.

Komoly szaporítási eredmények fémjelzik a hozzáértést. Számos – európai vagy akár világviszonylatban is figyelemre méltó – ritkasággal rendelkezünk. Egy éven belüli újdonság a rozsomák, a szecsuáni takin, a cebui disznó. Tojásrakó hangyászsün Európában csak kilenc, koala nyolc, vombat hat helyen látható, de bébi csupán nálunk. Borneói süketgyík egy helyen akad, ám egyszerre három orangutánkölyök nincs másutt. Egy hetven állatfaj megőrzését célzó nemzetközi programban veszünk részt. Mindenfelé láthatunk kisállatokat: gorillagyerek, elefántborjú, orangutánkölykök, zsiráfborjak, süldő Amur-tigrisek, dhole (dól) kutyusok, Mhorr-gazella, nyala. Vörös vadbivaly borjai, Böhm-zebra csikója, vombatok, ecsetfarkú patkánykenguruk zsebibabái, tarvarjú, koronás daru és galamb, kaffer szarvasvarjú, jácint- és vörösfülű ara fiókái. S a nanduknál, a sörényes galamboknál, a pápaszemes pingvineknél, a rózsás és a borzas gödényeknél, továbbá a sárga fütyülőludaknál is kelt ki fióka. Schlegel-lándzsakígyóból 15, sövényleguánból pedig 29 jött a világra egyetlen évben, tavaly. Állatkertbe elsősorban állatokat látni mennek az emberek, de a pesti – alapítása óta – komplex közösségi tér is. Már az 1865ben jóváhagyott alapszabályban az Állatkerti Részvénytársulat széles skálán határozta meg küldetését: „A pesti állatkertet létesítő társulat célja bel- és külföldi élő és lehetőleg természetszerű feltételek mellett tartandó állatoknak folyamatosan tökéletesítendő gyűjteménye által a természettudományok iránti érdeket ébreszteni és terjeszteni, külföldi hasznos állatok meghonosítása által a közgazdászatot emelni, tudományos észleletek tételére, valamint művészeti tanulmányokra alkalmat nyújtani, és egyszersmind vendéglő s koronkinti zene hozzájárultával a közönségnek kellemes mulatóhelyet szerezni...”

Magasztos célok, s másfél századdal ezelőtt aligha lehetett volna jobbakat találni.

Ma is legfőbb hivatása az állatkerteknek „a természettudományok iránti érdeket ébreszteni és terjeszteni”. Vagyis egyedülálló módszerükkel, más élőlények bemutatásával arra törekedni, hogy a semmivel sem pótolható személyes találkozás révén az emberek 5

A történelem tükrében Az Állatkert alapításakor Pesten mintegy 200 ezren laktak, Budának 50 ezer, Óbudának 20 ezer lakosa volt (Budapest csak később, 1873-ban jött létre). Az 1850es években készült összeírás 56% német ajkú, 36% magyar, 8%-ban pedig más országokból való lakost talált.

A város robbanásszerű növekedése már elkezdődött, özönlöttek a beköltözők. 1870-ben közel 80 ezer ember olyan túlzsúfolt lakásokban élt, ahol egy szobára több mint öt személy jutott.

Az utcákat vastag porréteg borította. Az emberek többnyire gyalogoltak, vagy a 400 bérkocsi valamelyikén meg az omnibuszokon utaztak. A legtöbb omnibusz a Városliget felé járt, s bár Pest első lóvasútját 1866-ban a Széna tértől (ma Kálvin tér) Újpestig indították el, egy évvel később egy mellékvonal a Ligetbe is elért. Csak az előkelő utcákban volt éjszakai közvilágítás: az 1850-es évek vége felé jelentek meg az első gázlámpák.

Az emberek a Duna és az udvari kutak vizét itták, még nem volt vízvezeték. Csupán 1868-ban épül fel a mai Országház helyén, a Hajóhivatal téren az első vízmű. A város csővezetékeinek hossza 1870-ben már 90 kilométeres, Pest 5400 háza közül minden hétből egyhez ért el ekkor a vízvezeték. A szennyvizek nagyrészt az utcák felszínén folytak el, egyesültek a talajvízzel, s jóllehet már 1840-ben elkezdtek csatornázni, a munka lassan haladt. 1869-ben mindössze 63 km-nyi volt a csatornahálózat (ma 5600 km)! Így aztán a magas csecsemőhalandóság és a korai halálozás nemcsak a gyógyítás korabeli módszereivel függött össze, hanem a lakáshelyzet nyomorúságával és a köztisztaság alacsony színvonalával is. Az utolsó nagy kolerajárvány a fővárosban 1866 őszén 2564 embert vitt el.

Mégis olyan időszak volt ez, amikor a modern ipari nagyváros kezdett kibontakozni. Szép terveket álmodtak, melyek közül nem egy valóra is vált.

Ma Budapesten 1 757 618 ember él (2014): minden hajdanira (1866) több mint hat mai budapesti jut, ráadásul minden városlakóra évi majdnem két külföldi turista.

Talán kényelmesebb a világunk, de hogy jobb-e? A lakások száma 910 ezer, s a szobák száma több az emberekénél. A helyi tömegközlekedés hálózathossza 1405 km, a járművek férőhelyszáma 298 ezer fő – több, mint 1866-ban a három városrész lakossága együtt. Minden három emberre jut egy-egy személy- vagy tehergépkocsi. Repülőtér évi 10 milliónyi utassal. 650 ezer internet-előfizetés. A képernyőkön állatok rögzített képmásainak milliói… És Pest közelében négy állatkert.

megismerik, megszeretik, s ennek révén megőrzik az élőlények sokaságát. „Érdeket ébreszteni és terjeszteni” persze sokféle módon lehet. Akár családi, akár intézményi kötelékben – mindegyik előnye a saját társaság jelenléte és az együttes élmény. Kiépültek a közoktatást segítő munka, az oktatás és nevelés korszerű módszerei, s ma már pedagógusok ezreinek, gyerekek százezreinek természetes tanórára járni az Állatkertbe. A Légyott programok, a Tapizoo-állomások és az állatkerti fesztiválok mind a szemléletformálás eszközei.

Kevesebb babér termett a Kertnek abban, hogy „külföldi hasznos állatok meghonosítása által a közgazdászatot emelni” tudja, de e téren is van mit elkönyvelni. Az Állatkert főkertésze, Marc Ferenc az 1870-es években a szója meghonosításában játszott szerepet.

Sokat foglalkoztak külföldi baromfifajtákkal is, 1874 júniusában még egy nagyszabású baromfitenyésztési kiállítást is tartottak.

A ritkuló hazai haszonállatfajták megőrzésében többször is komoly feladatokat vállalt magára az Állatkert, a két világháború között a magyar kutyafajták, az 1960-as évektől pedig a hazai hucul lóállomány érdekében.

Vissza-visszatérő szándék volt a részvétel „tudományos észleletek tételében”. Alapítói tudományos motivációkkal szervezték az Állatkertet, de az első évszázadban nem sok komoly dolgozat termett benne. Aztán Anghi Csaba a „tudományos intézet” státus felvételétől remélt kitörést, s minden diplomást publikálni rendelt, ám jelentősebb szakmai-tudományos eredmények csak évtizedekkel később születtek, főképp az állatorvoslás, a szaporodásbiológia és a fajmegőrző tenyésztési és mentőmunka területén.

Emellett ekkorra vált a Kert befogadójává a természetvédelemnek, a kutatásoknak, szervezője több tudományos téma és szakma tanácskozásainak, megmentője védett állatok tízezreinek, s lett benne kihelyezett egyetemi tanszék.

Külön kötetet érdemelne, miként tudott története során a Kert „művészeti tanulmányokra alkalmat nyújtani”. A legkorábbi időktől fogva látogatták művészek. Akadtak közöttük, akiknek munkássága jelentős részben kapcsolódik az Állatkerthez, mint Vastagh Géza, Haranghy Jenő festőké. Mások alkotásaikkal díszítették a létesítményeket, mint Maugsch Gyula szobrász, Róth Miksa üvegművész, s ismerünk olyanokat, akik a Kert aktív dolgozóiként, az állatápolás mellett voltak egyúttal gyakorló képző­ művészek, mint Fáy Aladár vagy Szemadám György.

Az intézmény manapság szabadtéri galéria is: a két tucat remek műemlék épület és a másfél száz műalkotás bejárása akár önálló program lehetne. Rendszeressé vált időszakos művészeti kiállításaink sorából kiemelkedik a 2010-ben rendezett „ZooArt kortárs képzőművészeti kiállítás”, melyen 67 hazai alkotóművész – jórészt Kossuth- és Munkácsy-díjasok – száznál is több, Állatkert ihlette festményét, grafikáját, szobrát, kisplasztikáját állítottuk ki. A tárlaton helyet kaptak „állati művészek”, orangutánok, gorillák és elefántok „alkotásai” is.

Az az igény, hogy az Állatkert tartozik „egyszersmind vendéglő s koronkinti zene hozzájárultával a közönségnek kellemes mulatóhelyet szerezni”, egyike a legtöbb sikerrel betöltött hivatásoknak. Egy nagyszámú közönséget fogadó, kiterjedt parkkal rendelkező intézmény sokkal kevésbé tudományos, oktatási vagy művészeti célpont, mint amennyire pihenőhely, rekreációs lehetőség, ha úgy tetszik: „mulatóhely”. A Kert családi intézmény jellege megkívánja a méltó vendéglátást éppúgy, mint a feltételei közé illeszkedő kulturális programok gazdag kínálatát.

No és a „zene”! A legelső megnyitó rezesbandájának, az 1912–13-as saját állatkerti szimfonikus zenekarnak (élén Heinrich Wieschendorffal), a Komor Vilmos vagy Fischer Iván vezette együtteseknek, a zenei és színpadi produkciók, operák és koncertek sokaságának köszönhetően immár ezernyi kellemes zenei estét tudhat maga mögött az intézmény.

Vajon a Pesti Állatkert ünnepélyes megnyitása, 1866. augusztus 9-e idején ugyanazt jelentette-e déd- és ükapáinknak, amit ma jelent nekünk és gyermekeinknek? Igen is, meg nem is. Hiszen a hagyományos feladatok – szórakoztatás, ismeretterjesztés, tudományos megismerés – mellé újabbak is felsorakoztak. Ilyen a cselekvő természetvédelem, a fajmentés. Büszkén állíthatjuk, hogy 150 év alatt Budapest szívében az Állatkert lett a természet nagykövetsége.

PROF. DR. PERSÁNYI MIKLÓS főigazgató

7

150 ĂŠv pillanatkĂŠpekben

1866 Legyen állatkert Pesten! 1840 körül merült fel a gondolat, és az alapítás körül buzgólkodó tudós hazafiak, mint Xántus János, Szabó József és Kriesch János, rengeteget küzdöttek, míg 1866-ban elérkezett a többször halasztott megnyitás. Hol a park, hol a berendezés volt hiányos, hol egy fontos állatszállítmány késett. Ám augusztus 9-én, déli harangszóra megnyitotta kapuját Magyarország első állatkertje. A korabeli állatházakból ma már csak a Bagolyvár áll, de az is másik helyen épült újjá.

Ebben az évben Ausztria königgrätzi csatában elszenvedett vereségével zárult a porosz–osztrák háború, s Pesten megindult az első lóvasút, a mai Kálvin tér és Újpest között.

1867 Deák Ferenc kedvence. Az újonnan megnyílt Állatkert egyik leglelkesebb látogatója Deák Ferenc volt. A haza bölcse, aki kulcsszerepet játszott a kiegyezés létrejöttében, kis társaságával általában a medveketrecnél egy padon időzött, esetleg Kristóffal, a barna­ medvével diskurált. Ma már kideríthetetlen a nevezetes anekdota igazsága, hogy valóban elvette-e tőle esernyőjét a medve, mikor a végére szúrt kenyérdarabbal etetni próbálta – de az államférfi gyakori látogatása Kristófnál történelmi tény.

Ebben az évben az USA megvásárolta Alaszkát az Orosz Birodalomtól; Alfred Nobel szabadalmaztatta a dinamitot; a kiegyezéssel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia; Ferenc Józsefet Budán királlyá koronázták.

1868 Őfelsége ajándéka. Erzsébet királyné már 1866-ban, pár nappal a megnyitás után „megsétálta volt” az Állatkertet, s egy másik látogatást is tett 1867-ben. Közbenjárására az uralkodó, Ferenc József úgy határozott, hogy az egyik schönbrunni zsiráfot a Pesti Állatkertnek ajándékozza. Az 1868-ra elkészült, Lohr Antal tervezte Zsiráfházba a nyár elején költözött a lakó. S mivel vemhesen került Pestre, augusztusra már egy zsiráfborjúban is gyönyörködhetett a nagyközönség.

Ebben az évben megtalálták az első cro-magnoni ősemberleletet; megalakult a MÁV; Pesten összeomlott az épülő bazilika kupolája; Zsigmondy Vilmos sikeresen befejezte a városligeti artézi kút fúrását.

1869 A vízimadarak tavánál. A mai is meglévő Nagy-tavat Reitter Ferenc tervei szerint alakították ki még az 1866-os megnyitóra. A tó gazdag madárvilága rendszeres utánpótlásra szorult, mivel az előző évben nagy európai járvány söpört végig a szárnyasok között, telente pedig a kerítésen át az Állatkertbe beszabaduló rókák tizedelték az állományt. Egy ízben még egy vadmacska is vadászterületnek nézte a tó térségét, persze csak addig, míg nyakon nem csípték.

Ebben az évben Dmitrij Mengyelejev bemutatta az elemek periódusos rendszerét; átadták a Szuezi-csatornát; megalapították a Magyar Állami Földtani Intézetet; Pesten felavatták József nádor szobrát.

1870 Furcsa állatnevek. Az Állatkert korabeli ismertetőtábláin és útmutató füzetében számos állatfaj neve eltért a maitól. Sok papagájfajt például kajdácsnak hívtak, az uhut nagy suholynak, a fakó keselyűt pedig fakó dögöncnek. A szerecsenmaki fekete rémke, a kapucinusmajom csuklyás kucsföd, az erszényes rókakuzu pedig rókás zsebők volt. A kengurut vagy kenguruh, vagy ugrány néven emlegették, a zsiráf szó mellett pedig a zsiraff és a foltos nyakorján is használatban volt.

Ebben az évben kitört a porosz–francia háború; az USA-ban megkezdték az indián törzsek rezervátumokba telepítését; megindult a gőzsikló a Várhegy oldalában.

1871 Állatszállítmányok. A korabeli állatkertekben az állatok szaporítása és felnevelése ritkán sikerült, ezért rendszeres utánpótlásra szorultak vadon befogott példányokból. Így volt ez a Pesti Állatkertnél is, mely rendszeres kapcsolatban állt a legjobb nevű állat­ kereskedő cégekkel. 1871-ben Kölnből húsz papagájt, Hamburgból kétféle kengurut, két agutit és nyolc majmot vásároltak. De voltak az Állatkertnek ajándékozói is: József főherceg például a szóban forgó esztendőben egy parlagi sast adományozott.

Ebben az évben létrejött a Német Császárság; Ferenc József Andrássy Gyulát nevezte ki a Monarchia közös külügyminiszterének; megjelentek az első magyar gyártású bélyegek.

1872 Miből élt az Állatkert? Bár kezdettől fogva közhasznú tevékenységet látott el, az intézmény csak részvénytársaságként jöhetett létre. Az induló tőkét a részvényesek fizették be, a működés költségeit pedig a bevételekből fedezték volna. Ám az Állatkert fenntartási költségei meghaladták a bevételt, így a részvényesek sosem láttak osztalékot, s állandósultak a pénzügyi nehézségek. 1872-ben tehát – a közhasznúságot hangsúlyozandó – az Állatkerti Rt. átalakult Állat- és Növényhonosító Társasággá.

Ebben az évben a Yellowstone-t a világon először nemzeti parkká nyilvánították; létrejött a három császár szövetsége az orosz, a német és az osztrák–magyar uralkodó között; parkosították a Gellérthegyet.

1873 József főherceg szarvasa. Jóllehet állatkert csak egy volt az országban, néhány főúr is tartott hazai vagy egzotikus vadállatokat. Mi több, sokuk büszkélkedhetett saját vadaskerttel. A nádori család alcsúti kastélyához is tartozott egy vadaspark, sőt medveketrec is állt a kastély kertjében. 1873-ban József főherceg épp alcsúti vadasparkjából ajándékozott az Állatkertnek egy gyönyörű gímszarvast. A pompás példányt az intézmény északi felében lévő szarvasakol egyik karámjában csodálhatta meg a nagyközönség.

Ebben az évben Levi Strauss gyártani kezdte rézszegeccsel erősített vászonnadrágjait; Pest, Buda és Óbuda Budapest néven egyesült, a polgármester Kamermayer Károly lett; átadták a belvárosi főposta épületét.

1874 A honosító Állatkert. A Kert a fajok bemutatása mellett hasznos külhoni állatok és növények hono­ sításával is foglalkozott. Ez első hallásra furcsa lehet, de a korábban meghonosított kukorica, burgonya, valamint pulyka és gyöngytyúk példája is mutatja az ügy gazdasági fontosságát. Az Állatkertben Marc Ferenc főkertész a szója meghonosításával kísérletezett, és sokat foglalkoztak külföldi baromfifajtákkal. 1874 júniusában még egy nagyszabású baromfitenyésztési kiállítást is tartottak, melyen számos, az állatkert által meghonosított fajtát is bemutattak.

Ebben az évben Japán megszállta Tajvant; megnyílt az első amerikai állatkert Philadelphiában; megindult a Remington írógépek sorozatgyártása; megfékezték az utolsó nagy magyarországi kolerajárványt.

1875 Ali, az első elefánt. 1875-ben egy nagyobb állatszállítmány érkezett Szudán térségéből. Gazellák, leopárdok, oroszlánok és egyéb fajok mellett egy afrikai elefánttal is gyarapodott ekkor az Állatkert. Ali, a fiatal elefántbika kezdetben barátságos természetű volt, később azonban mogorvább lett, s fájlalni kezdte az egyik agyarát. A fájós agyar eltávolításához több tucat embernek kellett láncokkal és kötelekkel lefognia a termetes pácienst.

Ebben az évben elfogadták Párizsban a „méteregyezményt”; Budapesten megnyílt a Zeneakadémia, elnökévé Liszt Ferencet, igazgatójává Erkel Ferencet nevezték ki.

1876 Az első Oroszlánház. Bár az Állatkertben az előző két-három évben már voltak oroszlánok, az első Oroszlánház a Kert tizedik születésnapjára készült el. Az épületet Hauszmann Alajos, a kor neves építésze tervezte, a kivitelezésre pedig Schirmbrandt Antal építési vállalkozó kapott megbízást. A 10 ezer forintos költséggel felépült állatházban az oroszlánok mellett más nagymacskák, például leopárdok is helyet kaptak. Ezt az épületet 1909-ben lebontották, így ma már csak régi fényképek emlékeztetnek rá.

Ebben az évben a Little Bighorn-i csatában az Ülő Bika vezette indián törzsek legyőzték az amerikai 7. lovasezredet; Kincsem, a magyar „csodakanca” első győzelmét aratta; a Margit hidat átadták a forgalomnak.

1877 Az óriáskígyó kirándulása. A verőfényes májusi napok beköszöntével Strausz Gáspár állat­őr nap mint nap kihozta az óriáskígyót egy kis napozásra. Délelőtt a Majomház melletti gyepen leterített plédre tette, s az e célt szolgáló, lavór formájú, lyuggatott pléhfedelet ráborítva, azt néhány kővel megterhelve a dolga után ment. Egyik nap, mikor érte jött, a kígyónak csupán hűlt helyét találta. Először lopást gyanítottak, ám a hüllő csak kirándulni ment, mert 12 napra rá az Aréna úti kerítésnél meglelték a szökevényt.

Ebben az évben Thomas Edison feltalálta a fonográfot; először rendeztek teniszjátékokat az angliai Wimbledonban; átadták a déli összekötő vasúti hidat és a Nyugati pályaudvart.

1878 Semsey Andor Madárháza. Semsey Andor nagybirtokos a magyar tudomány bőkezű mecénása volt.

Elsősorban a földtudományokkal foglalkozó hazai intézményeket támogatta, de pártfogolta az Állatkertet is. Ő állta például az új Madárház költségeit. A Gerster Kálmán tervezte épület kivitelezése 2550 forintba került, ám a támogatásból még a benépesítésre is futotta. Ötven faj százötven egyede lelt otthonra a Madárházban, köztük „kacérkodó kakaduk” és a „szövés mesterségében kitűnő szövőmadarak” is.

Ebben az évben az európai nagyhatalmak berlini kongresszusának döntése alapján az Osztrák–Magyar Monarchia megszállta Boszniát és Hercegovinát; megjelent a Pesti Hírlap első száma.

1879 Núbiai karaván. A kor sajátos látnivalói voltak a néprajzi mutatványok. Élelmes vállalkozók társulatot szerveztek távoli tájak népeiből, akik aztán hozták magukkal állataikat, eszközeiket, viseletüket és szokásaikat, melyeket nagy érdeklődéstől kísért etnográfiai műsorok keretében mutattak be. Az Állatkertben az első ilyen társulat egy núbiai karaván volt, amely 1878-ban és 1879-ben is fellépett Budapesten, elefántokkal, tevékkel, struccokkal, sőt még egy víziló is volt velük.

Ebben az évben Puskás Tivadar Párizsban üzembe helyezte az első európai telefonközpontot; a Tisza áradása csaknem teljesen elpusztította Szeged városát.

1880 Kistigris és bölényborjú. E korban az állatkerti állatok szaporodása még egyáltalán nem volt olyan magától értetődő. A vemhesen érkezett zsiráf persze már 1868-ban megellett, 1875-ből pedig majomkölyökről is tudunk, mégis nagy eredmény volt az első amerikaibölény-borjú, illetve az első tigris­kölykök megszületése 1880-ban. Igaz, a négy kölyköt az anyjuk nem nevelte, ezért a gondozók cumis­üvegből táplálták őket.

Hölzel Gyula fotója egy fél évszázaddal később született tigriskölyköket örökített meg az anyaállattal.

Ebben az évben befejeződött a kölni dóm 632 éve tartó építése; Ferenc József szentesítette az Országház építéséről szóló törvénycikket; az Akadémia székháza előtt leleplezték Széchenyi István szobrát.

1881 A gyilkos medve. Major István ápoló már tizenöt éve dolgozott az Állatkertben, s a medve ketrecébe is naponta bejárt. Egy alkalommal véletlenül az állat lábára lépett. A medve erre felkapta Majort a combjánál fogva, megforgatta a levegőben, s alaposan összemarcangolta. Az ájult gondozót munkatársai cibálták ki a medve mellől, és vitték be a Rókus-kórházba. Bár sérülései önmagukban nem lettek volna halálosak, a szerencsétlenül járt gondozó, sebei elfertőződése miatt, július 8-án meghalt.

Ebben az évben II. Sándor cár életét vesztette egy bombamerényletben; Puskás Tivadar testvére, Ferenc üzembe helyezte az első budapesti telefonközpontot.

1882 Sátrazó szamojédek. Ekkor vendégeskedett az Állatkertben a Pecsora vidékéről való szamojédek – egész pontosan nyenyecek – néprajzi bemutatója tizennégy rénszarvassal. A korabeli sajtó szerint „a finnugor rokonságot hirdető tudósaink szerint a szamojédok is ama népek közé tartoznak, melyek rokonok velünk, csakhogy a tejjel-mézzel folyó Kánaán helyett az északi Jeges-tenger jéghegyei közé vetődvén, ott bizony úgy elcsenevésztek, hogy délceg magyarnak atyafiára bizony kissé bajos ráismerni bennök”.

Ebben az évben Richard Wagner, élete utolsó esztendejében, befejezte a Parsifalt; Robert Koch bejelentette a tébécé kórokozójának felfedezését; Németország, a Monarchia és Olaszország hármas szövetségre lépett.

1883 Kötéltáncosok, céllövők, léghajósok. A néprajzi mutatványok mellett az 1880as években sokféle mutatványos- és artistabemutatót is láthatott az Állatkert közönsége. Például a világhírű Charles Blondin és Maria Spelterini kötéltáncos bemutatóját, vagy az idővel Buffalo Bill-lel társuló William „Doc” Carver céllövőszámát. Utóbbi később egész indián társulattal tért vissza. Népszerű volt Viktor Silberer léghajós bemutatója is, mely több volt egyszerű látványosságnál, hisz az osztrák polihisztor munkásságát a repüléstörténet is számon tartja.

Ebben az évben a Szunda-szorosban található Krakatau vulkán kitörése több mint 35 ezer ember halálát okozta; először cseppfolyósítottak oxigént; Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiáját első ízben állították színpadra.

1884 A „singhaliak”. Srí Lanka legnagyobb etnikai csoportját manapság szingalézekként ismerjük. Ám 1884ben, amikor Carl Hagenbeck szervezésében egy ceyloni társulat tartott néprajzi bemutatót az Állatkertben, még a „singhaliak” elnevezés volt használatban. A negyvenfős csoport betanított elefántokkal, zebukkal érkezett. A 15 napos bemutató az Állatkertnek 2300 forint bevételt hozott, s mellette egy-egy bölényt, jakot, dromedárt és óriáskígyót is kapott Hagenbecktől.

Ebben az évben – május 1-jén – amerikai szakszervezetek kinyilvánították a 8 órás munkanapot; Európa első utcai villanyvilágítását szerelték fel Temesvárott; Budapesten megnyitották az Operát és átadták a Keleti pályaudvart.

1885 Az új díszkapu. 1885-ben tartották meg az Országos Általános Kiállítást, melynek látnivalói májustól októberig vonzották a közönséget a Városligetbe. A jeles alkalomra természetesen az Állatkert is készült. Egyrészt növelték a Kert állatállományát, másrészt egy új, díszes főkaput építettek. Az építkezés 14 ezer 297 forintba került, amelyből 1000 forintot a hazai természettudomány mecénása, Semsey Andor ajánlott fel. A később lebontott kapu alapjait felhasználták a jelenleg is álló, 1912-ben átadott főkapu építésekor.

Ebben az évben Louis Pasteur először adott be veszettség elleni védőoltást; Jumbo, a Barnum Circus hatalmas elefántja Ontarióban vasúti balesetben elpusztult; bemutatták a Ganz-gyár váltóáramú transzformátorát.

1886 Manőverező oroszlánfóka. A nagyközönség kedvence 1886-ra az előző évben érkezett oroszlán­ fóka lett. Ilyen teremtmény korábban még sosem volt az Állatkertben, sőt a kontinens többi társintézménye közül is csak Amszterdamban és Berlinben élt egy-egy oroszlánfóka. Az 1200 forintos áron beszerzett állatot délután hatkor etették, óriási érdeklődés közepette. A fóka a parton emelt lépcsősor tetejéről nagy csobbanással a vízbe vetette magát, majd a medencébe dobott halakat ügyes manőverekkel mind összeszedte.

Ebben az évben Carl Friedrich Benz német mérnök szabadalmaztatta a benzinmotoros kocsit; New Yorkban felállították a Francia­országtól ajándékba kapott Szabadság-szobrot; Budapesten országos történelmi kiállítást tartottak.

1887 Rudolf trónörökös vidrája. Rudolf főherceg, a királyi pár, Ferenc József és Erzsébet egyetlen fiúgyermeke egy vidra adományozásával, a családi hagyományokat követve, maga is az Állatkert ajándékozóinak sorába lépett. Az állatot a trónörökös görgényszentimrei birtokán fogták, s már ott olyan szelídnek bizonyult, hogy mikor el akarták engedni, néhány napi kirándulás után újra visszatért. A Magyarországon igen népszerű trónörökös ajándéka ismét jelentősen növelte az Állatkert iránti érdeklődést.

Ebben az évben megkezdték az Eiffel-torony építését, s megjelent a „művészek tiltakozása” az építmény ellen; Budapesten lerakták az Országház alapkövét; elindult az első villamos próbajárata a Nagykörúton.

1888 A szakállas leány. A ligeti látványosságok között egykor szakállas nő is szerepelt. A „túlszőrös” ifjú hölgyet Krao Farininek hívták, s már születésétől fogva láthatóak voltak rajta a hormonális eredetű fokozott szőrnövekedés egész testre kiterjedő jelei. A thaiföldi születésű Kraót egy mutatványos vállalkozó, G. A Farini fogadta örökbe; ettől kezdve világszerte turnéztak. Bár a kortársak közül sokan afféle „majomemberként” tekintettek rá, Budapesten hangsúlyozottan Miss Krao néven, az Állatkert vendégeként emlegették.

Ebben az évben trónra lépett II. Vilmos német császár; a Szuezi-csatornát nemzetközi vízi úttá nyilvánították; öt nőt ölt meg a Hasfelmetsző Jack néven elhíresült londoni sorozatgyilkos; Gustav Mahler lett a Magyar Királyi Opera művészeti igazgatója.

1889 Cirkusz az Állatkertben. A közönség csalogatása érdekében Serák Károly igazgató már korábban is szerződött artistákkal, cirkuszokkal. Az egyik cirkuszi direktor, a német-holland származású Wulff Ede azonban azt is felvetette, hogy érdemes volna egy állandó épületet emelni az Állatkertben, mert az ideiglenes poronddal, lelátókkal és cirkuszsátrakkal sok volt a gond. Ez végül a mai gorillakifutó tájékán épült meg, ahol Wulff társulata június 27-én kezdte meg az előadásokat.

Ebben az évben átadták az Eiffel-tornyot; Rudolf trónörökös öngyilkos lett; felépült a józsefvárosi Wenck­heim-palota, amelyben 1931 óta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja működik.

1890 A vendéglős, aki nem szökött meg. Az Állatkerthez kezdettől fogva tartozott egy vendéglő is. Ám működtetői az első évtizedekben nem voltak túl sikeresek. A konyhája középszerű volt, a közönség alig látogatta, így előbb-utóbb felhagytak a vállalkozással, s az Állatkertnek új bérlőt kellett keresnie. Az 1888-ban „megszökött” Klemens helyett Wampetics Ferenc vette át a vendéglő bérletét, aki végre tudta, milyen egy jó étterem. Neve már 1890-re fogalom lett, sőt 1894-re egy új vendéglőt kellett építeni, melyet később a Gundel család vett át.

Ebben az évben Francis Galton bebizonyította az emberi ujjlenyomatok egyediségét; a budai szőlők pusztulni kezdtek a filoxéra­ vész miatt.

1891 Nagy állatbeszerzések. A sok látványosság és bemutató nagyszámú látogatót vonzott, aminek köszönhetően az Állatkertnek volt miből új lakókat vásárolnia. Már az előző évben 198 állatot szereztek be, köztük egy tigrist, egy jaguárt, egy leopárdot, két pumát, két zebrát, két kengurut, egy tapírt és 28 különféle majmot. 1891-ben további 430 új egyed érkezett (1371 forint értékben), köztük három aligátor és három tucat papagáj.

Ebben az évben megkezdődött a transzszibériai vasútvonal építése; Massachusettsben kitalálták a kosárlabdát, és a szabályait írásba foglalták; Hamburgban megtartották az első műkorcsolya- és jégtánc-Európa-bajnokságot.

1892 A meggyógyított oroszlán. Az egzotikus vadállatok gyógyítása terén akkortájt még kevés volt az ismeret és a tapasztalat. Emiatt a beteg példányokon kezdetben nemigen tudtak segíteni, sőt az Állatkertnek eleinte nem is volt állatorvosa. Az első állatgyógyászati eredményt 1892-ben jegyezték fel. Januárban ugyanis a nőstény oroszlán megbetegedett, s 17 napig nem volt hajlandó enni sem. Hutÿra Ferenc, a neves állatorvos kezelése azonban meghozta a kívánt eredményt: a maródi nagymacska hamarosan felgyógyult.

Ebben az évben Arthur Conan Doyle publikálta az első hat Sherlock Holmes-történetet a Strand Magazine hasábjain; a kiegyezés és a koronázás negyedszázados évfordulóján Budapest megkapta a Béccsel egyenlő „fő- és székváros” címet.

1893 A legendás Jónás. Jónás, az Állatkert első vízilova 1893-ban érkezett Berlinből, egy Reiche nevű állatkereskedő közvetítésével. A 7500 forintért, két elefánt áráért vásárolt hatalmas jószág utazási kockázatát a kereskedő viselte. Jónás egészen haláláig, 1917-ig az Állatkert legnépszerűbb lakójának számított. A vízilótartás az intézmény egyik legrégibb hagyománya, hiszen a fajt 1893 óta megszakítás nélkül láthatja a budapesti közönség.

Ebben az évben jelent meg Rudyard Kipling műve, A dzsungel könyve; Budapesten megkezdődött a rendszeres áramszolgáltatás, s megkezdte működését a rádió elődje, a Puskás Tivadar-féle telefonhírmondó.

1894 Zebrafogat és hátas elefánt. Nagy sikerrel működött az előző esztendőben megindított lovagoltatás és kocsizás. Nemcsak pónilovakra, hanem tevére, sőt egy betanított hátas elefántra is fel lehetett ülni. A kis fogatokba pedig zebrákat, pónikat és kecskéket fogtak be. Közben néprajzi látványosságokból sem volt hiány: 1894-ben lappok és szudáni dinkák vendégeskedtek az Állatkertben. A bevételekből állatvásárlásokra is futotta, így sikerült beszerezni egy afrikai elefántot és egy csimpánzt.

Ebben az évben kezdték el gyártani a palackozott Coca-Colát; Budapest székesfőváros Kossuth Lajost – mint díszpolgárát és a nemzet halottját – saját költségén eltemettette; Magyarországon bevezették a kötelező polgári házasságkötést és az állami anyakönyvezést.

1895 Hangyászó. Az Állatkert gyűjteménye ez idő tájban, a kor viszonyaihoz képest, különösen gazdag volt, hisz a bevételek lehetővé tették új egyedek beszerzését. A legfurcsább teremtménynek mindenki a „hangyászót”, azaz a sörényes hangyászt találta. Noha már három esztendeje láthatta a közönség, 1895-ben a népszerű Vasárnapi Újság mégis e különös állattal kezdte a Kert lakóinak bemutatását. A „kályhacső-arcorrú” jószágra aztán 2014-ig kellett várni, ekkor szerezte be újra az Állatkert az érdekes fajt.

Ebben az évben Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a (később róla elnevezett) röntgensugárzást; Magyarországon elfogadták a vallásszabadságról szóló törvényt; Budapesten felépült a New York-palota, Hauszmann Alajos alkotása.

1896 Jubileum, millennium. A millenniumi kiállítás óriási tömegeket csábított a Városligetbe, s ez a 30 éves Állatkert forgalmán is meglátszott. Az év során 518 ezer 497 fő kereste fel az intézményt, ami addigi történetének legmagasabb éves látogatószámát jelentette. Látnivalóban sem volt hiány. A közönség kétféle elefántban, tapírban, óriáskígyókban, kardszarvú antilopokban, guanakóban és természetesen nagymacskákban is gyönyörködhetett.

Ebben az évben felfedezték az első nemesgázt, az argont; Athénban megrendezték az első újkori olimpiai játékokat; Budapesten megnyílt a városligeti Ezredévi Kiállítás, s megindult a Millenniumi Földalatti Vasút.

1897 Szórakozás az Ős-Budavárban. Az Ős-Budavárat Marmorek Oszkár bécsi építési vállalkozó az Állatkerttől bérelt 14 ezer négyszögölnyi területen, a Hermina út felé eső részen építette fel. Egy évtizeden át működtették a török kori Budavár világát felidéző mulatókomplexumot. Ebben bazár, csárda, kocsma, kávéház, lacikonyha, zöldvendéglő, pezsgőpavilon, varieté fogadta a látogatókat, akik száma – a legjobb szezonokban – naponta átlag 20 ezer főre rúgott. A bérbeadásról komoly viták folytak az Állat- és Növényhonosító Társaság választmányában, de a 25 ezer forintos bérleti díj fontos forrása volt a Kert működésének.

Ebben az évben kezdődött az alaszkai aranyláz Klondike-ban; megünnepelték Viktória angol királynő uralkodásának gyémántjubileumát; Budapesten megnyitották a Fővám téri Központi Vásárcsarnokot.

1898 Búcsú a királynétól. Erzsébet királyné nagy népszerűségnek örvendett a magyarok körében, így amikor egy olasz anarchista leszúrta, hazánkban országos gyász fogadta a halálhírt. Valószínűleg az Állatkert nevezetes harangját is megkondították.

Az Állat- és Növényhonosító Társaság ez alkalomból részvétiratot intézett a királyhoz, melyet az intézmény feletti védnökséget már korábban elvállaló József főherceg adott át.

A társaság a királyné ravatalára koszorút tétetett, s 50 forinttal járult hozzá Budapesten állítandó szobrához, amelyet végül 1932-ben lepleztek le.

Ebben az évben az USA annektálta a Hawaii-szigeteket; átadták a forgalomnak az al-dunai Vaskapucsatornát; III. Béla királyt és Châtillon Anna királynét újratemették a Mátyás-templomban.

1899 A vombattól a leffentyűs medvéig. A millennium után nehéz esztendők következtek. 1897-ben még 1016 állatot vásároltak 28 ezer 680 forint értékben, 1898-ban már csak 633 egyed beszerzésére futotta 10 ezer 518 forintért. 1899-ben ennél is kevesebb jutott gyűjteményfejlesztésre, de az előző években beszerzett állatok még kellő újdonsággal szolgáltak. A négy idomított hím oroszlán, a tigris és a sokféle majom mellett a közönség kedvence volt a leffentyűs, vagyis ajakos medve, valamint a Pesten először látható vombat.

Ebben az évben kitört a második búr háború Nagy-Britannia és a két dél-afrikai búr köztársaság, Transvaal és Oranje Szabad­ állam között; Budapesten átadták a Magyar Királyi Földtani Intézetet.

1900 Sziám érkezése. Miután V. Ráma sziámi király trónra lépett, 1897-ben ő lett az első thaiföldi uralkodó, aki Európába látogatott. Természetesen az Osztrák–Magyar Monarchiát is felkereste, s ittjártakor egy fiatal elefántbikát ajándékozott Ferenc Józsefnek. A Sziámnak elnevezett állat néhány évig Schönbrunnban élt, majd az uralkodó 1900-ban a Budapesti Állatkertnek ajánlotta fel. Sziám egészen 1944 végéig volt az intézmény lakója.

Ebben az évben kitört a bokszerfelkelés Kínában; sor került Zeppelin gróf első kísérleti útjára merev szerkezetű léghajóval; Budapest utcáin elindultak a „társasgépkocsik”, az autóbusz elődei.

1901 Nehéz feltételek. Az Állatkert történetében a XX. század első hét évét bibliai kifejezéssel élve „hét szűk esztendőként” szokták emlegetni. A Kert területének használatára a fővárossal kötött, eredetileg harminc évre szóló szerződés megújítása 1896-ban ugyanis súlyos anyagi kötelezettségeket rótt a társaságra. Kevés pénz maradt másra, például új állatokra, minőségi szolgáltatásra, ezért a századforduló után a látogatottság és vele a bevétel is csökkenni kezdett. A tetszetős állatházak – mint a képeken látható Zsiráf- és Oroszlánház – így lassan kiürültek.

Ebben az évben II. Gusztáv svéd király első ízben adta át a Nobel-díjakat; az ausztráliai brit gyarmatok nemzetközösséget alkottak, és saját kormányt választottak; Budapesten az Uránia Filmszínházban bemutatták az első magyar filmet A tánc címmel.

1902 Fogyatkozik az állatok helye. Már nagyok voltak a pénzügyi bajok, az állatbeszerzések elmaradtak. Jónáson és Sziámon kívül kevés igazán látványos egyed maradt. Az intézmény területének felére szorult vissza az állatbemutatás, mivel a telek többi részét egyéb látványosságok, például a cirkusz, az ŐsBudavár stb. foglalták el. A pénzügyi beszámolókat és a vagyonleltárt kozmetikázták, hogy a hitelezők előtt leplezzék a valós helyzetet.

Ebben az évben Nagy-Britannia győzelmével lezárult a második búr háború, Transvaal és Oranje Szabadállam brit gyarmat lett; Budapesten 17 évnyi építés után megnyitották a Steindl Imre tervezte Országházat.

1903 Az oroszlánbőrbe bújtatott hordárok. A korábbi esztendők gazdag állatgyűjteményéhez képest az Állatkert viszonyai egyre szegényesebbek lettek. A pesti vicc már azt feltételezte, hogy az állatok nagy része nem is igazi, hanem csak „Potemkin-fenevad”, mert a kimúlt oroszlánok bőrébe szabadnapos hordárokat bújtatnak. A feltételezés természetesen nem volt igaz, de azért jól mutatja az intézmény állapotával kapcsolatos korabeli hangulatot. A helyzetet különféle újságokban, élclapokban is karikírozták.

Ebben az évben a Wright fivérek a levegőbe emelkedtek kétfedeles, motoros repülőgépükkel; Budapesten megnyitották a régi Erzsébet hidat; a Városligetben felavatták Anonymus szobrát.

1904 A ligeti bikaviadal. Az Állatkert igazgatósága megállapodást kötött két vállalkozóval, akik bikaviadalt kívántak szervezni a létesítmény területén. Az 1904 nyarán megtartott viadalok az eredeti terv szerint nem jártak az állatok pusztulásával, de mikor az egyik megsebezte Pouly torreádort, a vállalkozók elhíresztelték, hogy a matador az utolsó előadáson véres revansot vesz a sérülést okozó bikán. Ám amikor Pouly elővette a hagyományos spádét, a rendőrség leállította a viadalt, a szúróeszközt pedig lefoglalták.

Ebben az évben Franciaország és Nagy-Britannia az „entente cordiale” szerződésekben rendezte gyarmati vitáit; leleplezték Gellért püspök szobrát a Gellérthegy oldalában; bemutatták Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát.

1905 „Látványosságvállalat”. Serák Károly, aki 1873 óta volt igazgató, a századforduló után betegsége miatt mind kevésbé vett részt az Állatkert irányításában. 1903-tól Lónyai Géza vette át az intézmény vezetését.

A napi ügyeket azonban egy bizonyos Reymetter Árpád vitte, aki az Állatkert pénztárnokaként és házi ügynökeként tevékenykedett, de volt hippodromja és látványosságvállalata is. Reymetter az Állatkertet is egyfajta látványosságvállalatként kezelte, így az eredeti közművelődési és tudományos elképzelések háttérbe szorultak.

Ebben az évben Japán győzelmével véget ért az orosz–japán háború; megkezdődött a magyar autógyártás; Budapesten felszentelték a Szent István-bazilikát.

1906 Belügyminiszteri vizsgálat. Ifjabb Andrássy Gyula belügyminiszter (jobb oldali képen) vizsgálatot rendelt el, mely végül több, főként a számviteli rendet érintő hiányosságot mutatott ki a Kertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaságnál, amelyet ezért a miniszter – főfelügyeleti jogánál fogva – a következő év elején feloszlatott. Ugyanakkor felkérte dr. Bárczy István polgármestert (bal oldali képen) és a városatyákat, hogy az Állatkert későbbi sorsáról oly módon gondoskodjanak, mely az intézmény további működését és felvirágzását biztosítja.

Ebben az évben egy nagy erejű földrengés komoly károkat okozott San Franciscóban; Kodály Zoltán és Bartók Béla első közös népdalgyűjtésére indult; Budapesten megnyitották a Szépművészeti Múzeumot.

1907 Az Állatkert kalapács alatt. Amikor a társulatot feloszlatták, az épületekre és az állatokra a fővárosnak elővásárlási joga volt, a terület pedig egyébként is Budapest tulajdonát képezte. Az ingóságokat a főváros szabályszerű árverés alapján vásárolta meg (bár más licitáló nem volt), a vagyont pedig úgy értékelték fel, hogy abból a követeléseket mind kifizethessék. Az adásvételi szerződést szeptember 26-án kötötték meg: összesen 56 ezer 181 korona és 90 fillért fizettek az állatokért és az épületekért. Az intézmény a magyar fővárosé lett.

Ebben az évben Carl Hagenbeck állatkereskedő megnyitotta Stellingenben (Hamburg mellett) az állatbemutatást forradalmasító kertjét; megjelent Molnár Ferenc ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk.

1908 Hová lettek a mutatványosok? Az újjáépítéskor a teljes területet szerették volna állatbemutatásra használni. Ám a telek egy részére szemet vetettek a ligeti mutatványosok is, akiket az Állatkert belsejéből és a létesülő Széchenyi Fürdő helyéről kiköltöztettek. A városatyák az Állatkert területének Hermina út felé eső részét adták nekik, bár az Állatkert pénztárába kellett a bérleti díjat befizetniük. Ekkor került mai helyére a Nagycirkusz (Beketow Cirkusz), s így alakult ki a „külső mutatványos telep”, a Vurstli.

Ebben az évben elindították a cserkészmozgalmat; Szibériában megtörtént a tunguszkai esemény; a Ford gyártani kezdte a T-modellt; a Monarchia bekebelezte Boszniát és Hercegovinát; Budapesten megjelent a Nyugat első száma.

1909 Álmok, tervek, milliók. Budapest vezetői egyetértettek abban, hogy a régi Állatkert helyett a prosperáló fővároshoz méltó újat kell építeni. A gyűjteménnyel kapcsolatos elképzeléseket Lendl Adolf dolgozta ki, az épületek terveit Neuschloss Kornél, Kós Károly, Zrumeczky Dezső és Végh Gyula készítette el. Az ígéretes tervrajzok mellé látványtervek és makettek is készültek. A megvalósításra négymillió aranykoronát biztosított a főváros.

Az építkezés idejére be is zárták az Állatkertet.

Ebben az évben iratkozhattak be először nők is a német egyetemekre; első ízben jutott el ember (Robert Peary) az Északi-sarkra; levegőbe emelkedett az első magyar gyártmányú repülőgép, az Adorján János tervezte Libelle (Szitakötő).

1910 A kősziklahegy építése. Az Állatkert két mesterséges hegyével a három évvel korábban megnyíló Hagenbeck Állatpark mintáját követték, de a kivitelezésben igyekeztek azt felülmúlni. A vasbeton vázat Végh Gyula tervezte, a sziklafelszín megmintázása Benke Gyula szobrászművész csapatának munkája volt. A 34 méteres Nagyszikla az erdélyi Egyeskő csúcsát, a 22 méteres Kisszikla pedig egy északi gránitrögöt mintázott. Az építkezésen néha több száz munkás dolgozott egyszerre, villanyvilágítás mellett éjfélig is folyt a munka.

Ebben az évben Japán annektálta Koreát; négy államból létrejött a Dél-afrikai Unió; elkészült az Andrássy út elektromos közvilágítása; átadták az Erzsébet-kilátót a budai János-hegyen.

1911 A zsiráfok utazása. Az újjászülető Állatkert benépesítéséhez sok új állatot szereztek be. Többek közt négy zsiráfot is vásároltak Szudánból. Az egyedeket Kartúmban rakták vasútra, Alexandriában gőzhajóra, majd a fiumei tengeri kikötőben rakodták ki őket. Ezután hetekig kellett várniuk, mert a hivatalnokok a háziállatokra vonatkozó szabályokat akarták rájuk alkalmazni. Végül folytatódhatott a szállítás egészen a Nyugati pályaudvarig, ahonnan lábon, kötőféken vezették be a zsiráfokat új otthonukba.

Ebben az évben Roald Amundsen norvég sarkkutató társaival meghódította a Déli-sarkot; Angliában megépítették az első kétmotoros repülőgépet; lebontották a híres Pilvax kávéházat.

1912 A második megnyitás. A főváros teljesen újjáépült és állatokkal gazdagon benépesített állatkertje 1912. május 20-án nyílt meg újra a nagyközönség előtt. Ez fontos társasági eseménynek számított, így a meghívott vendégek ki is öltöztek a jeles eseményre. Szinte minden látható még abból, ami akkor az érkezőket fogadta, hisz alapvetően az 1909–12 közötti átépítés határozza meg ma is az Állatkert műemléki arculatát, építészeti képét vagy épp a sétányok vonalvezetését.

Ebben az évben összeomlott az Oszmán Birodalom balkáni uralma; a Titanic luxusgőzhajó elsüllyedt, 1503-an haltak meg; lezajlott a „vérvörös csütörtök” tüntetés Budapesten; a Richter gyógyszergyár forgalomba hozta a Kalmopyrint.

1913 Uttei apó Budapesten. Ez idő tájt is voltak még néprajzi mutatványok az Állatkertben. Januárban egy tíz felnőttből és kilenc gyermekből álló számi (lapp) karaván érkezett Lappföld norvégiai részéről, Karasjokból, méghozzá teljes felszereléssel, sátrakkal, valamint tizennégy eleven rénszarvassal. A csapat öregje a hatvan-egynéhány éves Anders Persen Uttei, azaz Uttei apó volt, aki az Állatkert sokféle lakóját látva azt kérdezte, hogy emberek is laknak-e Budapesten…

Ebben az évben kitört a második balkáni háború; Niels Bohr dán fizikus megalkotta atommodelljét; a Városligetben megnyílt a Széchenyi Gyógyfürdő termálrésze.

1914 Nelly Hévízen. A történet azzal kezdődött, hogy a Beketow Cirkusz tulajdonosa az Állatkertnek ajándékozta egyik fiatal elefántját, aki lábfájása miatt nem volt alkalmas cirkuszi állatnak. Raitsits Emil, a Kert állatorvosa kezdődő reumát állapított meg a Nelly nevű ormányosnál. Mivel a szomszédos Széchenyi Gyógyfürdőben nem tudták fogadni, Nelly a gondozójával néhány hétre Hévízre utazott, hogy fájós lábát kúráltassa.

Ebben az évben Ferenc Ferdinándot meggyilkolták; a Monarchia hadat üzent Szerbiának, s kitört az első világháború; a Ford elindította az első futószalagot; a kelenföldi erőmű megkezdte az áramszolgáltatást.

1915 Mit egyenek a fókák? A világháború kitörése miatt már az előző évben is sok nehézség támadt. A gondozók közül 28 főt az első mozgósításokkor behívtak, helyettük a feleségek és a munkabíró gyerekek jöttek be dolgozni. Gond volt azonban a takarmányok, főleg az importáruk beszerzésével. Tengeri hal híján a fókákat édesvízi halra és lóhúsra próbálták rászoktatni, nem sok sikerrel. 1915-re már olyan válságos volt a helyzet, hogy egyetlen fókát sikerült csak életben tartani, sós csukamájolajba mártott édesvízi hallal.

Ebben az évben Olaszország és Bulgária is belépett a háborúba; Budapesten bevezették a tej- és kenyérjegy rendszerét, s hústalan napokat jelöltek ki az éttermek számára; elindult az első autóbuszjárat.

1916 Elefántháton. Kuba, az Állatkert okos elefántja elég megbízható volt ahhoz, hogy „séta-elefántogolni” is lehessen rajta. A hátára szerkesztett két padon egyszerre akár nyolc gyermek is helyet foglalhatott, a szingaléz származású gondozó, Fonzeka Ábrahám pedig Kuba nyakában ülve irányította az ormányost. Az ország válságos gazdasági állapotában minden fillérre, minden koronára szüksége volt az Állatkertnek, az ilyen programok bevételeire is.

Ebben az évben Románia átállt az antanthoz, s csapatai betörtek Erdélybe; meghalt Ferenc József; Budapesten megkoronázták IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt; megalapították a Székesfővárosi Ásványvízüzemet.

1917 Mozgókönyvtár. A háborús évek jellegzetes szolgáltatása volt az állatkerti mozgókönyvtár, melyet Lendl Adolf állatkerti igazgató és Szabó Ervin, a Fővárosi Könyvtár vezetője hívott életre. A köteteket egy szamár vonta kiskocsiról bérlettel lehetett kölcsönözni, majd távozáskor a főbejárat mellett kellett leadni őket. A szolgáltatás népszerűsége miatt még bővítették is a könyvállományt. A mozgókönyvtár a háború végéig működött.

Ebben az évben az Egyesült Államok az antant oldalán belépett a háborúba; Oroszországban a bolsevikok átvették a hatalmat; Párizsban bejelentették a bakteriofágok felfedezését.

1918 Koronás fiókák. A két szürkenyakú koronásdarut Kittenberger Kálmán hozta Német Kelet-Afrikából, de a madarak hat évig egyáltalán nem érdeklődtek egymás iránt. 1918-ban tört meg a jég: nemcsak párosodtak, hanem a tojó augusztusban három tojást rakott egy olyan fészekbe, melyet az állatkerti dolgozók eredetileg gólyáknak szántak. A tojásokból rendben kikeltek a fiókák, s a két szülőmadár fel is nevelte őket. Ez a maga idejében komoly eredménynek számított.

Ebben az évben véget ért az első világháború; szétesett az Osztrák–Magyar Monarchia; az őszirózsás forradalom után Magyarország államformája először lett köztársaság (korabeli nevén népköztársaság).

1919 Egy zűrzavaros év. Az Állatkert életébe talán csak annyi változást hozott a Tanácsköztársaság, hogy a 133 nap alatt a korábbinál több szegény családot fogadtak és számukra több rendezvényt tartottak. Viszont a proletárdiktatúra bukása után Lendl Adolfról azt terjesztették, hogy rokonszenvezett a tanácskormánnyal, s a kiváló szakembert leváltották az igazgatói posztról. Ezután vagy egy évtizedig a jó szervező, de állatokhoz kevésbé értő Hilbert Rezső aligazgató vezette a Kertet.

Ebben az évben megalakult a Népszövetség; Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot; a magyar fővárost román katonaság szállta meg; Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult a fővárosba.

1920 Téli sport az Állatkertben. Nemcsak a tavasztól őszig terjedő szezonban, hanem telente is sokféle programot kínált az Állatkert. Az akkori hideg telek lehetővé tették, hogy a Nagy-tó partján egy szánkópálya működjön a pesti közönség nagy örömére. A mai Szavannakifutó helyén pedig egy korcsolyapálya volt. Az Állatkertben kipróbálható téli sportolási lehetőségeket városszerte plakátokon népszerűsítették.

Ebben az évben a Versailles környéki békék lezárták az első világháborút; a trianoni békediktátum következményeként Magyarország elveszítette korábbi területének kétharmadát; a Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta.

1921 Az állatkerti kutyakennel. A Pesti Állatkert a hazai ebtenyésztés fejlődésében is jelentős szerepet játszott, különösen a magyar kutyafajták, például a kuvasz, a puli vagy épp az erdélyi kopó megőrzésében. Több szakember, köztük Raitsits Emil, majd Abonyi Lajos, Anghi Csaba és Fodor Tamás is foglalkozott a magyar kutyafajták kutatásával, standardjuk összeállításával, az állatkerti tenyészetből származó, törzskönyvezett egyedek pedig kiváló eredménnyel szerepeltek a korabeli kutyakiállításokon.

Ebben az évben Albert Einsteinnek ítélték oda a fizikai Nobel-díjat; IV. Károly, az utolsó magyar király visszatért az országba, de nem engedték újra hatalomra jutni, s emigrálnia kellett.

1922 Barry és a sárgarépa. A mai kor látogatói körében jól ismert állateledel, a zoo-csemege ebben az időben még nem létezett. Helyette sárgarépát vásárolhatott a közönség. Barry, a barátságos bernáthegyi kutya rendszeresen feltűnt gondozójával az Állatkert sétaútjain, egy sárgarépával megrakott kiskocsit húzva maga után.

Innen árusították az állatoknak adható csemegét. Ez nemcsak bevételt jelentett, hanem így próbálták ellenőrzött mederbe terelni a látogatók sok gondot és kárt okozó etetési buzgalmát.

Ebben az évben Benito Mussolini lett Olaszország miniszterelnöke; megalakult a Szovjetunió; Törökországban eltörölték a szultanátust; Magyarország a Népszövetség tagja lett; Budapesten megnyílt a Corvin Filmszínház.

1923 Bölénypark Visegrádon. Az első világháború végére az európai bölény lényegében kipusztult a természetből. Ám néhány állatkertben még maradtak élő példányok. A frankfurti Kurt Priemel igazgató kezdeményezésére 1923-ban megalakult a Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság, annak érdekében, hogy a megmaradt egyedek tervszerű szaporításával megmentsék a fajt a kipusztulástól. A kezdeményezéshez intézményünk az elsők közt csatlakozott, sőt Visegrádon egy bölényparkot is létrehoztak az állatok számára.

Ebben az évben kudarcot vallott Adolf Hitler „sörpuccsa” Münchenben; Magyarország népszövetségi kölcsönt kapott a gazdaság talpra állítására; bemutatták Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét.

1924 Szól a rádió. „A rádióról huszonnégyben feljegyezhették, hogy az Állatkertből sugározta az első koncertjét” – így szól az LGT ismert slágere félszázaddal később. De ebben az évben még csak kísérleti adások voltak, noha júniusban valóban tartottak egy nyilvános bemutatót az Állatkertben. A Csepelről sugárzott adást az itt felállított hangszórókon keresztül is hallgathatta az új csoda iránt érdeklődő, ám saját rádiókészülékkel még nem rendelkező közönség.

Ebben az évben találták meg Dél-Afrikában az első Australopithecus-leletet; 53 éves korában meghalt Lenin; megalakult a Magyar Nemzeti Bank; hidroplánjárat indult Budapest és Bécs között.

1925 Sziám és az infláció. Sziám, a századfordulón érkezett elefántbika fölöttébb okos állat volt. Megtanulta például, hogy a látogatók által az ormányába adott aprópénzt gondozójánál beválthatja almára vagy sárgarépára. A korona inflációja miatt azonban ekkor már nem voltak érmék, csak bankjegyek. Érzékeny ormányával Sziám még a címleteket is meg tudta különböztetni: a „Mátyás királyos” százkoronást már el sem fogadta, mert azért még egy csenevész sárgarépát sem kapott.

Ebben az évben kitört a frankhamisítási botrány; az indiai Dzsamsedpurban megszületett Gerald Durrell; megjelent az első magyar nyelvű keresztrejtvény; a Magyar Rádió megindította rendszeres adását.

1926 Koros kondor. Közel két évtizede volt már az Állatkert a főváros tulajdonában, így egyre kevesebb olyan lakója akadt, aki már az 1907-es átvételkor is az intézményben élt. E kivételek közé tartozott az andesi kondor.

Mivel az átvétel előtti állapotokról nem maradtak fenn feljegyzések, csak annyit lehetett biztosan tudni, hogy az állat leg­a lább harmincesztendős lehet. Ami ugyan tekintélyes kor egy madárnál, de a kondor esetében ötven, sőt nyolcvan évig élő egyedekről is szólnak feljegyzések. Állatkertünk kondora később a világháború áldozata lett, 1944. szeptember 14-én egy légitámadás során pusztult el.

Ebben az évben jelent meg A. A. Milne Micimackójának első kötete; trónra lépett Hirohito japán császár; megnyílt a Corvin Áruház, s átadták Európa első műjégpályáját a Városligeti-tónál.

1927 Hellebrand bácsi nagy napja. Szeptember másodika nagy nap volt Hellebrand bácsi, a Visegrádi Bölénypark őre számára. E napon ugyanis a Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság budapesti kongresszusának díszvendégei látogatták meg a parkot. Köztük Európa legnevesebb állatkerti igazgatói, Otto Antonius Bécsből, Kurt Priemel Frankfurtból és Ludwig Heck Berlinből. A látottakat minden vendég elégedetten nyugtázta. Csak a Pester Lloyd újságírójának nem volt felhőtlen az öröme, őt egy egész darázsraj támadta meg.

Ebben az évben Charles Lindbergh elsőként repülte át az Atlanti-óceánt; a pengő lett Magyarország új pénzneme; Budapesten átadták a Széchenyi Fürdő strandfürdői szárnyát.

1928 A Góliát família. Az esztendő legnagyobb látványosságát a Szumátra szigetéről érkezett három oran­ gután jelentette, hisz ilyen főemlősök utoljára 1914-ben voltak láthatók. Egy nőstény, egy hím meg egy 18 hónapos kölyök érkezett Budapestre, akiket családként hirdettek, bár nem álltak rokonságban. Nevet is kaptak, sőt mivel emberszabásúakról volt szó, családnevet is kerestek nekik. Így a látogatók a családfőt Góliát Péterként, párját Góliát Idaként, a kölyköt pedig Góliát Pistaként ismerték.

Ebben az évben Alexander Fleming felfedezte a penicillint, s Budapesten levegőbe emelkedett az Asbóth Oszkár tervezte, úttörő jelentőségű helikopter.

1929 A Nadler-kerítés. 1929-ben Nadler Herbertet nevezték ki az Állatkert igazgatójának. Az új direktor első intézkedése a gímszarvasokat érintette. Akkoriban tudniillik a szarvasbikáknak lefűrészelték az agancsát, hogy mikor a teheneket és borjakat kergetik, ne okozzanak nekik sérülést. Nadler megtiltotta az agancs eltávolítását. Helyette egy olyan kerítést készíttetett, melynek oszlopai közt az agancsos bika nem fér keresztül, a nőstények és a fiatalok számára azonban könnyűszerrel átjárható.

Ebben az évben megrendezték az első Oscar-gálát; a „fekete csütörtökön” a New York-i tőzsde összeomlott, s megkezdődött a nagy gazdasági világválság; a Gugger-hegyen felépült az Árpád-kilátó.

1930 Pityu és a lenolaj. 1894-ben egyszer már volt orrszarvú az Állatkertben, de több mint három évtized múlva nem sokan emlékeztek rá. A legtöbb látogató tehát akkor látott először rinocéroszt, mikor Pityu, a keskenyszájú orrszarvú 1929 májusában megérkezett Budapestre. Egy évvel később már olyan jó viszonyban volt gondozójával, hogy a rendszeres bőrápolásnak sem volt akadálya. Pityu bőrét ráadásul a legfinomabb lenolajjal dörzsölték be, hogy ne cserepesedjen ki.

Ebben az évben Mahátma Gandhi vezetésével megkezdődött Indiában a brit gyarmati uralom elleni erőszakmentes ellenállás; Clyde Tombaugh felfedezte a Plútót; Bartók Béla megalkotta a Cantata Profana című művét.

1931 Csákós állatgondozók. A Kert állatgondozóit és kertészeit négy gyűjteményi részlegbe szervezték.

Ezek közül legnagyobb létszámú az Emlősosztály volt, ahol Anghi Csaba állatkerti felügyelő irányítása alatt több mint harminc állatgondozó dolgozott. Az elefántoknál Nimila István, a zsiráfoknál Rottek József, az oroszlánoknál pedig az olasz származású Celesto Guglielmani volt a rangidős. Mint ahogy az 1931 májusában készült csoportképen is látható, az Emlősosztályon a bajuszos munkatársak aránya meghaladta a 85%-ot.

Ebben az évben Újdelhi lett India fővárosa; Endresz György és Magyar Sándor a Justice for Hungary repülőgéppel átrepülte az Atlanti-óceánt; Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi vasúti hidat.

1932 A nagy vízre bocsátás. 1932-ben a vízilovak új, a korábbinál sokkal tágasabb külső medencét kaptak.

A hivatalos átadást úgy képzelték el, hogy Arany, a vízilóanya a meghívott vendégek és a filmhíradó kamerája előtt veszi majd birtokba a 190 négyzetméter vízfelületű medencét, természetesen előző évben született borjával, Kincsemmel együtt. A nagy napot megelőző éjjel azonban Arany, a protokollnak fittyet hányva, félretolta a kifutóra nyíló ajtót, s már kora reggel kipróbálta az új fürdőhelyet.

Ebben az évben az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország nyilatkozatban ismerte el Németország fegyverkezési egyenjogúságát; először szerelték fel gumibottal a budapesti rendőröket.

1933 „Mackóügyi” sikerek. Ez idő tájt két nőstény és egy hím jegesmedvéje volt az Állatkertnek. Nászukból néha születtek is utódok, ám felnevelésük korábban egyszer sem sikerült. 1933-ban egy új módszer alkalmazásával végre megtörtént az áttörés: a november 23-án született kölyköt rendben fölnevelte az anyaállat. Ez nagy eredménynek számított, hiszen addig csak Lipcse, Köln, Stockholm, Milwaukee és Cincinnati állatkertjében nőtt fel jegesmedvebocs.

Ebben az évben Roosevelt elnök meghirdette a válság ellen a New Dealt; Adolf Hitlert kinevezték kancellárrá; Seress Rezső megkomponálta a Szomorú vasárnapot; elkezdték a Tabán lebontását.

1934 Különleges zsiráfszaporulat. Az Állatkert közönségének sok éven át nélkülöznie kellett a zsiráfokat. 1930-ban aztán sikerült egy fiatal zsiráfpárt beszerezni, ráadásul két olyan példányt, melyek a Kenya déli, valamint Tanzánia északi felében honos maszáj zsiráfokat képviselték. A két egyed frigyéből az 1934. május 6-ra virradó éjszakán egy életerős borjú született. A jövevény nemcsak az első állatkerti születésű maszáj zsiráf volt, hanem az első olyan zsiráfborjú a világon, amelynek növekedését napi mérésekkel követték nyomon.

Ebben az évben Robert Van de Graaff megépítette generátorát; Hitler az államfői tisztséget is átvette; először jelent meg Donald kacsa portréja; Magyarországon betiltották a Nemzetiszocialista Pártot; Budapesten építeni kezdték a Boráros téri hidat.

1935 Iskola hajtóknak és lovasoknak. Az Állatkert a hazai lovas kultúra iránt mindenkor elkötelezett volt. 1935-ben például lovagló- és hajtóiskolát indított, Horváth Zdenko nyugállományú méneskari alezredes vezetésével. A képzés iránt igen nagy volt az érdeklődés, ismertségéhez pedig az is hozzájárult, hogy a következő évben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az állatkerti hajtóiskola ötös pónifogata is bemutatkozott.

A fogatot Waldmann Walter, az iskola tizenkét éves növendéke hajtotta.

Ebben az évben a Saar-vidék népszavazás útján csatlakozott Németországhoz; Olaszország megszállta Etiópiát; Mátyásföldről expressz-repülőjárat indult Londonba és Rómába.

1936 A Majomház kibővítése. Nadler Herbert programot dolgozott ki az állattartó terek korszerűsítésére, melyet aztán lépésről lépésre meg is valósítottak. Az egyik legnagyobb szabású, 120 ezer pengős fejlesztés a Majomház kibővítése volt. Az épület északi oldalához csatlakozó új, üvegtetejű épületszárny a maga korában világszínvonalúnak számított. Az új terek benépesítéséhez mintegy hetven új majmot szereztek be.

Ebben az évben a német csapatok bevonultak a Rajna-vidékre; létrejött a Berlin–Róma-tengely; kitört a spanyol polgárháború; Budapesten felavatták a mai Szent István parkkal azonos Lipótvárosi parkot.

1937 Mindig mókáztak. Ebben az időszakban a csimpánzok már az új, a réginél jóval nagyobb ketrecükben éltek, ám gondozójuk felügyelete mellett gyakran birtokba vették szinte az egész Állatkertet. Kergetőztek, fára másztak, hintáztak az ágakon. Előfordult olyan eset, hogy Maxi, a hím egy platánfán lombos gallyakból fészket épített magának. A szerencsés látogatók pedig közös képet is készíthettek a két csimpánz valamelyikével.

Ebben az évben kitört a japán–kínai háború; Szent-Györgyi Albert kapta meg az orvosi Nobel-díjat; a német Luftwaffe lebombázta Guernica spanyol kisvárost; átadták a Boráros téren a Horthy Miklós hidat (mai Petőfi híd).

1938 Régen várt pingvinek. Az Állatkertből régóta hiányoztak a pingvinek. A korábbiak – tengeri hal hiányában – az első világháború idején elpusztultak, utána pedig még sokáig nemigen hoztak újabb szállítmányokat Európába. Június 16-án azonban végre megérkeztek a régen várt pápaszemes pingvinek. Miután a ládából kiengedték őket, szinte azonnal felfedezték új otthonuk gyenge pontját, egy meredek műsziklafelszínt, melyen kereket oldhattak. A gondozók persze visszaterelték őket…

Ebben az évben volt az Anschluss: Ausztriát a náci Németországhoz csatolták; a Szudétavidék is a Harmadik Birodalom része lett; Magyarország visszakapta a Felvidék déli területeit.

1939 Barázdált képű kölyök. A Majomház legnépszerűbb lakója ebben az évben az elárvult mandrill­ kölyök volt. Három hónaposan jutott árvaságra, miután az anyaállat bélgyulladásban elpusztult. Ezt követően a gondozója nevelte tovább, így az apróság igencsak szelíd maradt. A reggeli takarítás utáni első óra a kis mandrill játszóideje volt. A Majomház belső csarnokában a kölyök az ott lévő padokon mutatott be akrobatikus mutatványokat – a látogatók legnagyobb örömére.

Ebben az évben a német hadsereg megtámadta Lengyelországot; kitört a második világháború; a magyar csapatok megszállták Kárpátalját.

1940 Picó, a húshozó. A ragadozó emlősök és madarak napi húsadagját egy külön e célra készült, zöldre festett, takaros kocsin, annak bádogfiókjaiban szállították ki az állatházakhoz. Ezt a húsoskocsit vontatta Picó, az 1921-ben született póni. Jó másfél évtizedes szolgálata alatt nemcsak a Kert összes dolgozója, hanem a látogatók körében is általánosan ismertté vált, így miután a következő esztendőben elpusztult, s egy csacsi vette át tőle a szolgálatot, még sokáig hiányolták a kedves lovacskát.

Ebben az évben a német csapatok megszállták Dániát, Norvégiát, a Benelux államokat, valamint Franciaország jelentős részét; Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt; Budapesten Bartók Béla utolsó hazai koncertjét adta a Zeneakadémián.

1941 Fotómodell kispumák. Sok állatkölyöknek örülhettek ebben az esztendőben az Állatkert barátai.

A nilgau antilopoknál az 1938-ban beszerzett tehén mindjárt két utódot is a világra hozott, az elefántoknál pedig Malah és Szultán frigyéből született kiselefánt. A legjobb állatkölykös fotó azonban a pumakölykökről készült, olyannyira, hogy még képeslapként is árusították. Hölzel Gyula bácsi elég sokat vesződött, míg a három izgő-mozgó kölyök végre hajlandónak mutatkozott modellt állni neki.

Ebben az évben Németország hadjáratot indított a Szovjetunió ellen; Magyarország belépett a második világháborúba és csatlakozott a Szovjetunió elleni hadjárathoz; Budapesten a villamoshálózatokon bevezették a jobb oldali közlekedést.

1942 Rakoncátlan elefántbébi. A sajtó az előző év szeptemberében született elefántborjúról szinte mindennap beszámolt. Megírták azt is, hogy az Állatkert kezdetben nem talált megfelelő nevet a jövevény számára.

Erre az olvasók valósággal megostromolták a Kert igazgatóságát különféle névjavaslataikkal. Végül egy Indiát megjárt hölgy ötletét fogadták el, így kapta a borjú a Chanbi nevet, mely magyarul rakoncátlant jelent. A kis­ elefánt, aki nyolc hónaposan már 380 kilót nyomott, rá is szolgált e névre.

Ebben az évben az amerikaiak a Midway-szigeteknél megállították a japánokat; a wannseei konferencián a nácik elhatározták az európai zsidóság megsemmisítését; elkezdődött a sztálingrádi csata; Budapestre 29 bombát dobtak le szovjet távolsági bombázók.

1943 Hátországi viszonyok. Bár még csak távoli csatatereken zajlottak a harcok, a dolgozók behívása, az ellátási nehézségek és a jegyrendszer már ekkor is sok nehézséget okozott az Állatkert üzemeltetésében. Viszont a fronton harcoló katonák gyakran érdeklődtek az intézménynél levélben az általuk látott állatok felől.

Sőt, amikor 1943-ban az egyik alakulat egy hátrahagyott málhás tevét talált, első gondolatuk az volt, hogy el kellene küldeni a Kertnek. Az állat végül a következő esztendő februárjában érkezett meg.

Ebben az évben a szövetségesek partra szálltak Olaszországban; Teheránban találkozott Roosevelt, Churchill és Sztálin; a 2. magyar hadsereg katasztrofális, százezer fős veszteséget szenvedett el a Don-kanyarban.

1944 Ostrom alatt az Állatkert. Budapest ostroma a Kertet sem kímélte. A szeptemberi légitámadások közül három is nagy kárt tett az állatokban és az épületekben, de az igazi pusztítást a tulajdonképpeni ostrom hozta el. Az első tüzérségi lövedék december 13-án épp a takarmányraktárba csapódott be, karácsony után pedig az intézmény területe a szó szoros értelmében csatatérré változott. A front 1945. január 10–13. között haladt át az Állatkerten.

Ebben az évben német csapatok szállták meg Magyarországot; a szövetséges gépek rendszeresen bombázták Budapestet; elkezdődött a nyilas rémuralom; a német hadvezetés erőddé nyilvánította a szovjet csapatok által bekerített magyar fővárost.

1945 Új élet a romokon. Az ostrom teljesen tönkretette az Állatkertet is. Az épületek nagy része romhalmazzá vált, a kétezernél is több állatból pedig két tucatnál kevesebb maradt életben. Legnagyobb részüket az egyetlen fűthető helyen, az Elefántházban helyezték el. Ezután a romeltakarításnak kellett nekifogni. A munkákban mindenki részt vett, még a 62 éves igazgató, Nadler Herbert is. Végül óriási erőfeszítéssel sikerült olyan állapotokat teremteni, hogy május elsején – szinte lakók nélkül – ismét meg lehetett nyitni az Állatkertet.

Ebben az évben Németország feltétel nélkül megadta magát; a nagaszaki és a hirosimai atombombázás után Japán kapitulált, s véget ért a második világháború; megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete; a romos Budapestet februárban elfoglalták a szovjet csapatok.

1946 Már volt negyvenhárom állat… A háború utáni első hivatalos állatleltár, amely mindmáig fennmaradt, 1946. március 13-án készült. Ekkor 27 faj 43 egyedéből állt a zoológiai gyűjtemény. Ráadásul ebbe beleszámolták a nem bemutatási, hanem üzemellátási céllal tartott állatokat, köztük a gazdasági udvar három igáslovát is. Mindennek ellenére az Állatkert népszerű volt, mert közbiztonság szempontjából a város legjobb parkjának számított. De azért a takarmánytermelésre kialakított veteményeket itt is külön őriztetni kellett.

Ebben az évben Nürnbergben megtartották a háborús főbűnösök perét; kikiáltották a Magyar Köztársaságot; pengő helyett jött a forint; végrehajtották a Szálasi-kormány tagjain a Népbíróság halálos ítéletét.

1947 Mosómedvék és tömegrendezvények. A jórészt üres Állatkertet gyakran használták tömegrendezvények színtereként. 1947 májusában például az Ipari és Kereskedelmi Vásárnak adott otthont az intézmény, amelyet Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök és Rajk László belügyminiszter nyitott meg. Közben azért az állatállomány is gyarapodott, a háború utáni első állatcsere keretében például két mosómedve érkezett Prágából.

Ebben az évben meghirdették a Marshall-tervet a háborús károk helyreállítására; megkötötték a békeszerződést Magyarországgal; Budapesten 20 dkg lett a kenyérfejadag; felállították a Szabadság-szobrot a Gellérthegyen.

1948 Furcsa idők. Láng István cipőfelsőrész-készítőt kinevezték igazgatónak. Ekkor az Állatkertnek még alig volt saját állata, ezek is döntően a hazai fajok közül kerültek ki. A látogatók viszont inkább egzotikus látni­ valókra vágytak. Az intézmény vezetői ezért úgy döntöttek, hogy felkeresik az ez idő tájt a fővárosban vendégeskedő cirkuszokat. Felajánlották számukra, hogy ingyen adnak helyet az állataiknak, így a távoli tájak állatvilágából is ízelítőt kaphatott az Állatkert közönsége.

Ebben az évben megalakult Izrael állam; Magyarországon a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével létrejött a Rákosi Mátyás vezette Magyar Dolgozók Pártja; elkezdődött a kommunista hatalom kiépítése.

1949 Filharmónia. Egyre zavaróbbakká váltak az állatkerti tömegrendezvények. Az évtized végére beszüntették őket, ám a szabadtéri színpad még egy évtizedig működött. Noha a népszerű előadásokon nagyszerű zenészek és színművészek szerepeltek, az Állatkert szempontjából mégsem volt jó ez a megoldás. Az előadások jövedelmét tudniillik a Filharmónia Vállalat aratta le, viszont az Állatkertnek kellett a színpadot is takarítania, mely túl nagy helyet vett el a parkból.

Ebben az évben a szovjet érdekszférába tartozó országok létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST); létrejött az NSZK és az NDK; a Népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte Mindszenty József hercegprímást.

1950 Benépesülnek a kifutók. A háború vége óta csak igen kis mértékben növekedett az állatlétszám. 1950 azonban változást hozott: számos egyed beszerzésére kerülhetett sor. Két kenguru, két teve, két ajakos medve, két elefánt, két hiénakutya és tizenegy majom mellett többek között jegesmedvék is érkeztek. A következő esztendőben a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága újabb vásárlásokat is engedélyezett, így az intézmény üresen álló ketrecei és kifutói szép lassan benépesülhettek.

Ebben az évben kitört a koreai háború; Magyarországon megindult az I. ötéves terv; létrejött Nagy-Budapest; Kádár János belügyminiszter feloszlatta a szabadkőműves páholyokat és elrendelte a Vidám Park kialakítását; átadták az Árpád hidat.

1951 Bontják a kerítést. Ismét zsugorodott az Állatkert területe, ezúttal a Dózsa György út szélesítése miatt.

Erre és a városligeti park nyugati oldalának lekövezésére a katonai díszszemlék és felvonulások miatt volt szükség.

Az intézmény Dózsa György úti oldalának teljes hosszában több méterrel beljebb kellett helyezni a kerítést, hogy a páncélos járművek menetoszlopai elférjenek. A Pálmaház előtti sarokkapu aszimmetrikussá vált. Az elcsatolt területen a háborúban megsérült madártelelő épülete volt, melyet ezután már nem lehetett eredeti helyén újra felépíteni.

Ebben az évben hat nyugat-európai ország létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget; Magyarországon az ellátási nehézségek miatt cukor- és lisztjegyet vezettek be; a „volt kizsákmányolókat” kitelepítették Budapestről.

1952 Sztálin és a Pálmaház. Az ostrom idején súlyos károkat szenvedő Pálmaház központi csarnokát másfél évnyi munkával 1952 végére sikerült annyira rendbe hozni, hogy újra meg lehetett nyitni a nagyközönség előtt. A növényállomány beszerzése így is komoly gondot jelentett, még magánszemélyek is segítettek otthoni növényeik odaajándékozásával. A megnyitóra egyébként Sztálin születésnapján került sor, mely hivatalos ünnepnapnak számított az akkori Magyarországon.

Ebben az évben robbantották fel az első amerikai és szovjet kísérleti hidrogénbombákat; megjelent Asimov Alapítvány és Birodalom, Hemingway Az öreg halász és a tenger, valamint Steinbeck Édentől keletre című regénye; a helsinki nyári olimpián a magyar sportolók 42 érmet szereztek.

1953 Madaras sikerek. Ekkor már viszonylag gazdag madárgyűjteményt láthatott a közönség, hisz az előző évek külföldi állatbeszerzései nyomán újra benépesült a Madárház és a legtöbb szabadtéri röpde is. Még a Struccházba is került egy pár strucc. A népes madárgyűjteményhez hozzájárult, hogy az 1947-ben vásárolt első keltetőgépben sikerrel keltettek ki terepen begyűjtött vadmadártojásokat.

Ebben az évben meghalt Sztálin; Edmund Hillary és Tendzing Norgaj elsőként hódította meg a Mount Everestet; a magyar válogatott „az évszázad mérkőzésén” 6:3-ra legyőzte az angol labdarúgókat.

1954 Az új madártelelő. A régi madártelelőben a tavon és a szabadtéri röpdékben élő, télen fűtést igénylő madarakat teleltették. Az épület megsérült az ostrom alatt, s ami maradt belőle, azt a Dózsa György út szélesítése miatt lebontották. Ezért másik helyen egy teljesen újat kellett építeni. A telelőt már 1954-ben át akarták adni, de annyi volt benne a műszaki hiányosság, hogy Bástyai Lóránt, a Madárosztály vezetője addig nem engedte a madarakat beköltöztetni, míg az összes hibát ki nem javították a kivitelezők.

Ebben az évben Indokínában véget ért a francia gyarmati uralom; Magyarországon bevezették a személyi igazolványt; Budapesten gazdasági okok miatt felfüggesztették a metró megkezdett építését.

1955 Az Akvárium újbóli megnyitása. A Pálmaház egyik oldalszárnyában működő kis akvárium, melynek 32, egyenként 250 literes tartályában a trópusi édesvízi halak éltek, már az előző évben is látogatható volt. 1955 decemberére aztán rendbe hozták a Pálmaház alatti akváriumot, ahol a halak mellett egy álcserepes teknőst is bemutattak. Érdekesség, hogy a korabeli helyreállítások során készült kavicsmozaik, amely természetesen egy ötágú vörös tengericsillagot ábrázolt, mind a mai napig látható az Akváriumban.

Ebben az évben az NSZK-t felvették a NATO-ba; létrejött a Varsói Szerződés; Ausztriát elhagyták a szovjet csapatok; Magyar­ ország az ENSZ tagja lett.

1956 Bibliai idill az állatóvodában. Az egymással játszó különféle állatkölykök, köztük ragadozók és növényevők, együttes bemutatása – mint a korabeli fotómontázs sugallja – afféle bibliai idillt varázsolt a közönség elé, habár a fajok természetes életmódjához nem sok köze volt. De ebben az időben a kölykök nagy részét eleve a szülőktől elszakítva, emberi segítséggel kellett fölnevelni, így a sok kézből nevelt állatok közös óvodája jó gyakorlati megoldásnak bizonyult.

Ebben az évben a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán Nyikita Hruscsov elítélte a sztálini személyi kultuszt; kitört a szuezi válság; forradalom és szabadságharc zajlott le Magyarországon; Kádár János lett az MSZMP főtitkára.

1957 Valuta és póthitel. Ma már nehéz elképzelni, milyen körülmények között kellett ekkortájt az Állatkertet működtetni. A bürokratikus akadályok óriásiak voltak, új állatok vásárlására csaknem lehetetlen volt külföldi fizetőeszközhöz, főleg kemény valutához jutni, így bonyolult csereügyletekre volt szükség. Ráadásul elvben az összes ilyen műveletet az „illetékes” állami vállalaton, a Terimpexen keresztül kellett volna intézni. Mégis, ebben az esztendőben amerikai bölényt, csimpánzt, jakot és repülőkutyát is sikerült szerezni.

Ebben az évben az ENSZ Közgyűlése törvénytelennek nyilvánította az előző évi magyarországi szovjet inváziót; Magyarországon megkezdődött a kísérleti tévéadás sugárzása.

1958 Mombasa és Nairobi. Az Állatkert hírneves vízilótenyészete ebben az időben már vérfrissítésre szorult.

A háború vége óta született három borjú szülei rokonságban álltak egymással, s a hím el is pusztult. Sikerült egy fiatal tenyészpárt beszerezni: Mombasa és Nairobi egy csereügylet keretében érkezett Kenyából. Az Állatkertben jelenleg élő vízilovak, Tücsök és Jusztina is az ő leszármazottaik.

Ebben az évben hat állam részvételével megalakult az Európai Gazdasági Közösség; Magyarországon kivégezték Nagy Imrét, a Minisztertanács volt elnökét; Budapesten felavatták a Televízió nagyadóját a Széchenyi-hegyen.

1959 Az üldözött címfestő. Fáy Aladár festőművész, grafikus és az Iparrajziskola tanára volt, aki a század első felében nagy hatást gyakorolt a művészetre és a közéletre is. Az 1947-ben kezdődő koncepciós perek során őt is börtönbüntetésre ítélték. 1954-es szabadulása után elvben csak segédmunkási állásra számíthatott volna, ám az Állatkert főigazgatója felkérte, hogy legyen az intézmény címfestője. Ez a téma művészként eleve közel állt hozzá, hiszen a háború előtt még az Állatkert egyik plakátpályázatán is indult.

Ebben az évben Fidel Castro került hatalomra Kubában; erőszakos téeszesítési hullám zajlott le Magyarországon; Budapesten a motorizált szemétszállítás végleg felváltotta a lófogatút.

1960 A majomházi üvegfalak. Alapos vizsgálatokat végeztek arról, hogy a közönség milyen hatással van a majmok egészségére. (Ideértve például a stresszt, az állatok tiltott etetését vagy azt, hogy a majmok az akkortájt népbetegségnek számító tébécét is elkaphatták az emberektől.) A kutatás eredményei nyomán teljesen átalakították a Majomház belső terét, üvegfalakat helyezve a látogatók és az állatok közé. Ezután mind a légző-, mind az emésztőszervi betegségek aránya jelentősen csökkent a majmoknál.

Ebben az évben John F. Kennedy lett az USA elnöke; feszültség támadt a két kommunista nagyhatalom, a Szovjetunió és Kína között; Budapesten lebontották a II. világháború után szükségmegoldásként épült Kossuth hidat.

1961 Quinba és társai. Egyre több és több állatfajt sikerült szaporítani. Az év során például az európai bölényeknél, a jakoknál, a tevéknél, a lámáknál, a zebráknál, a medvéknél és a párducoknál is volt „gyermek­ áldás”, ám az esztendő legnevezetesebb újszülöttje Quinba, az elefántborjú lett. A kis ormányos május 10-én látta meg a napvilágot. Később, 1965-ben a hollandiai Tilburgba került, majd lakott Arnhemben és egy francia állatkertben is, ahol végül 2005-ig, 44 éves koráig élt.

Ebben az évben a szovjetek elsőként küldtek embert a világűrbe Jurij Gagarin személyében; életbe lépett az Antarktisz-egyezmény, mely kikötötte a kontinens semlegességét; megkezdték a berlini fal építését; magyar kutatók kifejlesztették a fóliasátrat; megnyílt a szélesvásznú szabadtéri mozi a Vidám Parkban.

1962 Tengerjárás. Az Akvárium dolgozói rendszeresen jártak az Adriára, esetenként a Fekete- vagy a Földközi-tengerre is. Persze nem nyaralni, hanem állatokat hozni az Akvárium számára. A tengeri halászokkal, illetve a helyi oceanográfiai szakemberekkel együttműködve szinte minden gyűjtőexpedíció nagy sikerrel járt. A hazai közönség számára egzotikumot jelentő tengeri állatok miatt az Akváriumnak mindig nagy volt a vonzereje, annak ellenére, hogy külön belépődíjat kellett érte fizetni.

Ebben az évben kitört az atomháború rémével fenyegető kubai rakétaválság; Budapesten egy elszabadult vasúti szerelvény áttörte a Nyugati pályaudvar üvegfalát, s a Körútra sodródott; megalakult az Omega együttes; sor került a Ki mit tud? című vetélkedő­ műsor első adására a Magyar Televízióban.

1963 A bölények új otthona. A régi Bölényház farészei a háborúban leégtek. Megmaradt alsó kőfalai között ugyan kialakítottak egy szarvasmarhaházat, ez azonban csak szükségmegoldás volt. Ahelyett, hogy újjáépítették volna, lebontották, s helyére egy kétszintes új, modernista épületet emeltek, mely a Nagyszikla és az Elefántház között meglehetősen idegenül festett. A pinceszintre mélyített gödörben ormótlan vasszerkezetekkel elválasztott pici kifutókba és vasbeton istállókba bölényeket, bivalyokat, jakokat és szarvasmarha­ féléket költöztettek, emeletén pedig az igazgatóság új irodáit alakították ki. A homlokzatot Percz Jenő József graffitója díszítette, melyet az ősember barlangrajzai ihlettek.

Ebben az évben Dallasban meggyilkolták Kennedy elnököt; Magyarországon amnesztiát hirdettek az 1956-os elítéltek ügyében; Budapesten átadták az Astoria aluljárót; a sportcsarnokbeli amatőr fesztiválon az Illés és a Metró együttesek aranyérmet nyertek.

1964 Vombatháton. Az 1956 és 1973 között Budapesten élt csupaszorrú vombat erszényes létére a Majomházban lakott, s ekkoriban gyakorta együtt tartották egy páviánnal. A két állat jól megfért egymással, bár a majomnak valamiért az volt a kedvenc szórakozása, hogy lakótársa hátán lovagolt. És persze az ételét is elette, összepiszkította. A vombat azonban egykedvűen tűrte mindezt, úgyhogy az Állatkert igazgatója egy alkalommal azt mondta, hogy a galamb helyett inkább a vombat lehetne a béke szimbóluma.

Ebben az évben Hruscsov utódja Leonyid Brezsnyev lett a Szovjetunióban; az amerikai kongresszus felhatalmazta az elnököt „minden lehetséges katonai eszköz alkalmazására” Vietnamban; Budapesten felavatták az új Erzsébet hidat.

1965 Jegesmedve-dinasztia. A jegesmedvéknél ebben az esztendőben is volt szaporulat. Alba, a bocs november 19-én jött világra. Szülei, Zsuzsi és Gazsi az 50-es évek eleje óta éltek Budapesten, s a Kert ikonikus állatainak számítottak. De igazi ikon, sőt világsztár lett Alba egyik leszármazottja is. A Berlini Állatkert híres jegesmedvebocsa, a kölyökként elárvult, s aztán mesterségesen nevelt Knut ugyanis Alba dédunokája, Zsuzsi és Gazsi ükunokája volt.

Ebben az évben II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte a Beatles tagjait; Cambridge-ben megalakult a Pink Floyd; Vértesszőlősön megtalálták egy előember nyakszirtcsontját; Louis Armstrong fellépett a Népstadionban; elkezdték építeni Budapest első házgyári elemes panelházát.

1966 Centenárium. 1966-ban volt százéves az Állatkert, s ez alkalomból nagyszabású ünnepségeket és egy nemzetközi konferenciát is szerveztek. A jeles eseményre eljöttek az állatkertészet legnevesebb európai szak­ tekintélyei, köztük Heinrich Dathe Kelet-Berlinből, Bernhard Grzimek Frankfurtból és Wolfgang Gewalt Duisburgból.

A centenáriumát ünneplő Kert sok ajándék állatot is kapott a társintézményektől, a Moszkvai Állatkerttől például két szakállas saskeselyűt.

Ebben az évben Mao Ce-tung meghirdette a kulturális forradalmat Kínában; Magyarországon nagy sikert aratott az első tele­ víziós táncdalfesztivál; ötmillió (Angliából importált) angolnaivadékot telepítettek hazai vizekbe, például a Balatonba.

1967 Hűvösvölgyi tervek. Az Állatkert fejlesztését ekkor már komolyan korlátozta az idők során többször is megcsonkított terület szűkössége. A problémát a Kert új helyre költöztetésével akarták orvosolni. Pontosabban a városligeti létesítmény továbbműködtetésével épült volna egy tágas ikerintézmény Hűvösvölgynél, Nyék, illetve a Vadaskerti-hegy térségében. (Ott már Mátyás királynak is volt vadaskertje.) E fejlesztési lehetőséggel a Fővárosi Tanács is foglalkozott, ám végül nem került rá sor.

Ebben az évben a hatnapos háború Izrael győzelmével, Egyiptom, Szíria, Jordánia és Irak vereségével zárult; Fokvárosban végrehajtották az első emberi szívátültetést; hazánkban bevezették a gyermekgondozási segélyt (gyes).

1968 Négylábú Hamlet. Állatkertünkben Hamlet nem a Shakespeare-dráma dán királyfijának neve volt, hanem egy ázsiai, más néven Przsevalszkij-vadlóé, amely még 1966-ban, centenáriumi ajándékként érkezett a Prágai Állatkertből. Vadló létére Hamlet egyáltalán nem volt vad: egyszer ugyan megharapta egy látogató kezét, aki részegen kötözködött vele, de a gondozói nagyon szerették. Talán ennek is tudható be, hogy 1990-ig élt a Budapesti Állatkertben.

Ebben az évben diáklázadások voltak Párizsban; a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát; „Új gazdasági mechanizmus” néven reformokat vezettek be Magyarországon.

1969 Teca és barátja. Majdnem három évtizedig nélkülözte az orrszarvúakat a budapesti közönség. Ezért volt nagy esemény Teca, a keskenyszájú, avagy fekete orrszarvú 1969. június 27-i érkezése. Ám a fiatal tehén mellé akkortájt sajnos nem lehetett párt szerezni, így – hogy ne legyen magányos – társaság gyanánt egy kameruni törpekecskét kapott maga mellé. A két állat közt igazi barátság alakult ki, sokat játszottak a közös kifutóban.

Teca végül a San Diegó-i Állatkertben kapott méretéhez jobban illő párt.

Ebben az évben az Apollo–11 két űrhajósa, Neil Armstrong és Edwin Aldrin a Hold felszínére lépett; tűzharc volt a szovjet és a kínai erők között az Usszuri folyónál; megtartották a Woodstocki Fesztivált; a BKV megszüntette az ülőkalauzos rendszert.

1970 Tapír és kafferbivaly. A tapírok régóta hiányoztak az Állatkert gyűjteményéből, hisz utoljára az 1910-es években láthatta őket a közönség. 1970-ben egy dél-amerikai párt sikerült szerezni, Anita és Albert személyében. Újdonság volt a kafferbivaly is, bár az ekkor felbukkanó Manyara nevű bika mellé csak négy esztendővel később érkezett egy tehén. Az évtized végére viszont már szaporodtak is, az 1979-es születésű Bogyó egészen 1998-ig volt az Állatkert lakója.

Ebben az évben egy perui földrengés 80 ezer ember halálát okozta; Budapesten felavatták a 2-es metró Deák tér és Fehér út közötti szakaszát és a Libegőt.

1971 Papucscsőrűek. Az esztendő jeles szakmai eseménye volt a Vadászati Világkiállítás, mely természetesen nemcsak vadászatról, hanem vadgazdálkodásról, természetvédelemről, távoli tájak állatvilágáról is szólt. A 33 országból érkező kiállítók állatokat is hoztak magukkal, s egy részüket a rendezvény után az Állatkertnek ajándékozták. Így került az intézménybe a felajánló ország után Zambiának elnevezett nőstény oroszlán, továbbá egy pár ritka papucscsőrű madár is. Az afrikai papiruszmocsarakban honos szárnyasok egészen az 1980-as évek közepéig voltak láthatóak.

Ebben az évben az Egyesült Arab Emírségek elnyerte függetlenségét; a hazai utakon megjelentek az első Lada személygépkocsik (Zsigulik); átadták a Fővárosi Nagycirkusz új épületét.

1972 Családi örömök a zsiráfoknál. A háború után a legelső zsiráfok 1965-ben érkeztek meg. Addisznak és Abebának 1969-ben született meg az első borja, majd 1972 szeptemberében a második, akit Amálnak neveztek el. Az anya teje azonban kevés volt, ezért a gondozók cumisüvegből táplálták a kétméteres jövevényt.

Az immunrendszer számára nélkülözhetetlen föcstejet szarvasmarha-föcstejjel pótolták, a későbbiekben pedig tejszínnel dúsított borjútápot töltöttek az üvegbe. A mesterséges nevelés sikerrel járt.

Ebben az évben Richard Nixon amerikai elnök és Mao Ce-tung kínai pártelnök találkozott Pekingben; a müncheni olimpián egy palesztin terrorista csoport izraeli sportolókat ejtett túszul egy tragikus végű akció során.

1973 Állatfoglalkoztatás és etológia. Az állatok mozgásterápiás foglalkoztatása nem számított újdonságnak az Állatkertben, ám Szederjei Ákos főigazgató különösen nagy súlyt fektetett e munkára. Huszár Sándor vezető főápoló híres volt a nagyragadozókhoz fűződő jó viszonyáról, Bogsch Ilma, az Állatkert későbbi igazgatónője pedig az elefántok tréningezésében vett részt. Az állatok foglalkoztatásáról – ami lényegében alkalmazott etológia – még a Nobel-díjas etológussal, Konrad Lorenzcel is egyeztettek.

Ebben az évben vonta ki haderejét Vietnamból az Egyesült Államok; a Hortobágyon megalakult az első hazai nemzeti park; Budapesten átadták a millenniumi földalatti meghosszabbított szakaszát.

1974 A várva várt vivárium. Szalkay József főelőadó kezdeményezésére a Madárházban és a hajdani Tejcsarnokban már a hatvanas évek közepén helyeztek el ízeltlábú-kiállításokat, melyekben rovarokat, pókokat, skorpiókat, ezerlábúakat lehetett látni. Kitartó munkája nyomán november 2-án nyílt meg a világszínvonalú új vivárium. Itt a fekete özvegytől a vándorló levélig több tucat gerinctelenfajt, közöttük még mikroszkopikus parányokat is láthatott a közönség.

Ebben az évben lemondott Richard Nixon amerikai elnök; a török haderő megszállta Ciprus északi részét; ifj.

Rubik Ernő megalkotta a bűvös kockát.

1975 S-méretű vízilovak. Az Állatkertben 1893 óta laknak nílusi vízilovak. Szomszédságukba 1972-ben érkeztek a hozzájuk képest meglehetősen apró törpe vízilovak. Beszerzésükben Ernst Michael Lang, a törpe vízilovakat akkor már sikeresen szaporító Bázeli Állatkert igazgatója segített. Az első magyar földön született törpevíziló-borjúnak szeptember 20-án adott életet a Vilma nevű nőstény. A tenyészállatok 1982-ben a Debreceni Állatkertbe kerültek.

Ebben az évben volt a Szojuz–Apollo-program keretében az első közös amerikai–szovjet űrrepülés; aláírták az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki záróokmányát; a Budavári Palotában megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria.

1976 Boszorkánykonyha. Az állatkerti állatok számára változatos takarmányt kell biztosítani, így a központi konyha asztala 1976-ban is csak úgy roskadozott a sok finomságtól. Pedig akkortájt nem volt olyan magától értetődő, hogy a boltokban bármikor válogatni lehet a déligyümölcsökből. A majmok étlapján még vörösbor is szerepelt. A bort eleinte palackban küldték el a központi konyhából az állatházakhoz, ám később jobbnak látták teába keverni, hogy a nedű mindig oda jusson, ahová szánták…

Ebben az évben a Pol Pot vezette vörös khmerek jutottak hatalomra Kambodzsában, s kezdetét vette a véres népirtás; Budapesten átadták a 3-as metró első szakaszát.

1977 Napozó a krokodiloknak. Napjainkban a krokodilok fedett szálláshelyükről kisétálhatnak a kifutóra.

De a múltban a páncélos hüllők otthona a Pálmaház végében, a mai kávézó helyén volt, nyári napozóhelyük pedig nem állt közvetlen kapcsolatban a belső férőhellyel. Ezért időről időre „kézzel” kellett őket költöztetni.

Először egy pokrócot dobtak a kiszemelt példány fejére, hogy ne lásson, majd egyszerre többen lefogták, megkötözték – és már vitte is fél tucat markos legény a termetes hüllőt.

Ebben az évben Jimmy Carter lett az Egyesült Államok 39. elnöke; Budapesten átadták a TIT Planetáriumot és a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri toronyházát.

1978 Zsiráfpedikűr. A kisebb kifutókban többször is előfordult, hogy egyik-másik zsiráfnak túlnőttek a patái. A barátságosabb állatokat speciális kalodába csalták, s a lábukat rögzítve biztonságosan el lehetett végezni a pedikűrt. A kevésbé együttműködő egyedeknél azonban e körömkurtításhoz altatni kellett. A zsiráfok vérkeringésének sajátosságai miatt ez nagyon kockázatos: ilyenkor az állatok fejét mindig fel kell „polcolni”.

Ebben az évben a lengyel Karol Wojtyla bíborost választották pápává II. János Pál néven; az USA vis�szaadta Magyarországnak a második világháború végén elhurcolt Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt.

1979 Arun és Káli érkezése. Arun és Káli, a két ázsiai elefánt egyenesen az indiai Kánpurból érkezett. Még nem töltötték be harmadik életévüket, így gondozóik az ifjú ormányosok nyakába is felülhettek, nyitás előtt pedig körbejártak velük a Kert sétányain. Arun, az elefántbika azonban egyre kevésbé volt együttműködő, sőt végül veszélyessé is vált: hozzá egy idő után már nem mehettek be a gondozók.

Ebben az évben a szovjet hadsereg megtámadta Afganisztánt; Margaret Thatcher lett az Egyesült Királyság első női miniszterelnöke; a Csillagok háborúját bemutatták Magyarországon.

1980 Nem szamár – onager! Perzsia őshonos vadszamarait, az onagereket 1977 májusától láthatta a közönség, de a legtöbb érdeklődő évekkel később is egyszerű szamárnak nézte őket. Mami és Charlie frigyéből 1981ben már csikó is született, akit később további utódok követtek. Mami végül matuzsálemi kort ért meg: 2009 januárjában, közel 35 esztendősen pusztult el, ami csak kevéssel maradt el a világrekordtól.

Ebben az évben Lengyelországban megalakult a Szolidaritás Független Szakszervezet; a Voyager–1 űrszonda megközelítette a Szaturnuszt; sor került Farkas Bertalan űrutazására.

1981 Sóból is megárt a sok! Manapság pápaszemes pingvinekben gyönyörködhetnek a látogatók, 1977től azonban Humboldt-pingvineket mutatott be az Állatkert. Természetesen tengeri halat ettek, amelyhez megfelelő mennyiségű sót is kellett adagolni, tabletta formájában. 1981-ben az egyik dolgozó – az utasítások ellenére – inkább konyhasóval szórta be a halakat, méghozzá annyira, hogy mind a tizenhat pingvin elpusztult sómérgezésben. Legközelebb csak négy esztendő múlva sikerült újra pingvineket szerezni.

Ebben az évben meggyilkolták Anvar Szadat egyiptomi elnököt; átadták a Budapest Sportcsarnokot; először rendezték meg a Budapesti Tavaszi Fesztivált.

1982 Orangutánok a Zsiráfházban. 1928 óta először érkeztek orangutánok Budapestre, Sába és Marlik személyében. Mivel a Majomházban nem volt alkalmas hely, az emberszabású majmok háza pedig ekkor még nem létezett, az akkori Zsiráfház végében kaptak lakosztályt. Marlikról azonban kiderült, hogy a felmenői között nemcsak szumátrai, hanem borneói orangutánok is voltak, ezért kicserélték a William nevű hímre.

1987-ben az új ház is elkészült, a 90-es évek elejére pedig a két állat nászából utód született.

Ebben az évben háború tört ki az Egyesült Királyság és Argentína között a Falkland-szigetek birtoklásáért; Szabó István Mephisto című filmje megkapta az Oscar-díjat.

1983 Easy Boy és Lulu. 1983-ban két szélesszájú orrszarvú érkezett Budapestre. A dél-afrikai eredetű tehén a Lulu nevet viselte, az Angliából származó barátságos bikát pedig a gondozók Easy Boynak becézték. Így, angolosan, mert az volt a „menő”. A külvilág felé azonban ezt akkortájt nem lehetett felvállalni, tehát hivatalosan Izidor néven szerepelt a hivatalos dokumentumokban. Mivel túl fiatalon barátkoztak össze, a két orrszarvútól utód – furfangos trükkökkel – csak majd’ negyedszázaddal később született.

Ebben az évben Magyarországon forgalomba hozták az ezerforintos bankjegyet; a próbák után végleg üzembe állították a Paksi Atomerőmű 1-es blokkját.

1984 Költöző Szarvasház. Kós Károly és Zrumeczky Dezső a század elején a szar­ vasoknak is tervezett házat. A boronafalas épület többé-kevésbé még a háborúkat is átvészelte. Ám az általa elfoglalt területen az Állatkert vezetése az emberszabású majmok számára szeretett volna új otthont építeni. A Szarvasházat így lebontották, minden elemet gondosan megszámozva, hogy az egészet újra fel lehessen építeni a Kert másik végében.

Az átköltöztetett épületben ma kis testű erszényesek és hangyászsünök laknak.

Ebben az évben a Los Angelesben tartott nyári olimpiai játékokon a szocialista országok többsége nem vett részt; az esztendő során Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Margaret Thatcher brit miniszterelnök is Budapestre látogatott.

1985 Mózes és családja. A magyar szürke marhák karámja a mai játszótér helyén állt. Rendszerint egy bika, egy-két tehén, illetve az épp cseperedő borjak alkották a bemutatott állományt. Az aprócska gulya korlátlan ura ebben az időben a legendás bika, Mózes volt, akihez ifjabb korában a gondozók se nagyon mertek bejárni.

Utolsó éveiben már valamivel szelídebb lett, bár a simogatást továbbra is méltóságán alulinak találta, így aki ilyesmivel próbálkozott, az számíthatott rá, hogy Mózes a szarvával jól a kezére csap.

Ebben az évben Mihail Gorbacsovot választották a Szovjet Kommunista Párt főtitkárává; először fogadott olvasókat a budai Várba költözött Országos Széchényi Könyvtár.

1986 Madarak között. Az év legnagyobb újítását a korszerűsített Madárház északi felében kialakított trópusi csarnok jelentette. Ez volt ugyanis az Állatkert első olyan bemutatóhelye, ahol a közönség ténylegesen bemehetett az állatok közé, s velük egy térben sétálhatott. A lámpafényes terembe koronásgalambok, fényseregélyek, turákók, rulrulok, guvatgémek és más trópusi madarak kerültek. Arra persze külön figyelni kellett, hogy a szárnyasok a közönség által használt ajtó nyitásakor nehogy kisurranjanak.

Ebben az évben, röviddel a start után, felrobbant a Challenger űrrepülőgép; súlyos katasztrófa történt a Csernobil melletti atomerőműben; megkezdte sugárzását a Danubius Rádió, Magyarország első kereskedelmi rádiója.

1987 Viza a Vidraházban. Egy hétfő reggeli telefonból tudta meg az Állatkert, hogy a paksi halászok óriási vizát fogtak. Ráadásul élve, így lehetségesnek tűnt a ritka hal bemutatása a közönségnek. Hajdan a vizák a Dunán Pestig is felúsztak a Fekete-tengerből, de ez ritka volt a Vaskapu erőmű felépítése óta. A háromméteres és 182 kilós óriáshalat nagy tartályban teherautó hozta Budapestre, itt a Vidraház egyik medencéjébe került.

Sajnos súlyos belső sérülései miatt csak egy napig élt.

Ebben az évben Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár tárgyalt a hadászati fegyverek csökkentéséről; Budapesten a kormány bevezette a világútlevelet.

1988 Az Afrika-kifutó mindennapjai. Az 1700 négyzetméteres Afrika-kifutó az Állatkert legnagyobb állatbemutatójaként már közel 60 éve szolgált. Jávorantilopok, csíkos gnúk és Grévy-zebrák együtt használták.

Az istállóban mindhárom fajnak megvolt a maga lakosztálya. A beengedéskor tudták, melyik ajtónál kell várakozniuk, csak a fiatalok vétették el néha a helyes irányt. A zebracsődör és a jávorantilop-bika viaskodásai miatt a csődör csak éjjel mehetett ki a nagy kifutóra, amikor a többiek az istállóban voltak.

Ebben az évben véget ért a nyolc éve tartó háború Irak és Irán között; Budapesten tízezrek tüntettek a tervezett nagymarosi vízlépcső ellen.

1989 Golo és Liesel érkezése. Mikor Lendl Adolf 1909-ben papírra vetette az Állatkert újjáépítésének terveit, úgy gondolta, aligha kerül valaha gorilla Budapestre. Ami akkor lehetetlennek tűnt, nyolc évtizeddel később valósággá vált: 1989-ben egy pár nyugati síkvidéki gorilla érkezett az Állatkertbe. Liesel, a nőstény 1977-ben született, Golo, a hím pedig 1980-ban látta meg a napvilágot. Frigyükből 1992-ben, 1996-ban és 2000-ben is született egy-egy kölyök, sőt Golónak egy másik nősténytől 2010-ben is lett még egy utódja.

Ebben az évben a Szovjetunió kivonta csapatait Afganisztánból; elhunyt Kádár János; Magyarországon kikiáltották a köztársaságot; Romániában kivégezték Nicolae Ceauşescu államfőt.

1990 Pandaláz. A panda szó két állatfaj, a lángvörös bundájú kis panda, valamint a fekete-fehér óriáspanda nevében is szerepel. Ám a szélesebb nyilvánosság inkább csak az utóbbit ismerte. Ezért amikor 1990 decemberében Sanghajból megérkezett az Állatkert első két kis pandája, s ezt a napilapok is megírták, sokan fekete-fehér óriáspandákat kerestek. Sőt, néhányan koalákat is. A kis pandák egyébként két aligátorért és két jaguárért cserébe érkeztek.

Ebben az évben Németország újraegyesült; az iraki csapatok megszállták Kuvaitot; 43 év után először tartottak szabad, többpárti országgyűlési választásokat Magyarországon.

1991 Ördögi erszényes. Az új Kenguruház május elején nyílt meg a nagyközönség előtt. Emeletére éjszakai bemutató került, a földszinten pedig a kenguruk mellett egy erszényes ördög is helyet kapott. Ezt az állatfajt korábban sosem láthatta a hazai közönség. Ördi aránylag békés természetű volt, de az evésben nem ismert pardont. Mikor a gondozók kipróbálták, hogy a hús mellett eszik-e valamilyen növényi táplálékot is, a felkínált takarmányok közül csupán a vérnarancsba kóstolt bele!

Ebben az évben kitört a délszláv háború; felbomlott a Szovjetunió; befejeződött a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; a Városligetben lebontották a Lenin-emlékművet.

1992 A segítő Állatkert. 1992-ben rendezték meg először a Sérült Gyermekek Napját. A cél az volt, hogy e napon különleges programokkal szerezzenek szép élményeket többezernyi fogyatékkal élőnek. Azóta hagyománnyá vált a rendezvény, s minden évben megtartották. Emellett egyre több rászoruló kap speciális figyelmet az Állatkertben, például az epilepsziás gyerekek, a gyermekvédelmi otthonok, pszichiátriai intézetek lakói, továbbá a súlyosan beteg gyerekek (Áloméj).

Ebben az évben a maastrichti szerződés aláírásával megalakult az Európai Unió; átadták a Rajna–Majna–Duna-csatornát, mely a világ leghosszabb belvízi útja; szkinhedek fel akarták robbantani a budapesti Szabadság téren álló szovjet emlékművet.

1993 Vasfog és vasketrec. Ha az ember 1993-ban végigsétált az Állatkerten, a sokféle állat mellett láthatta a hiányosságokat is. A műemlék épületek felújításért kiáltottak, a műsziklák omladoztak, s az állatok elhelyezésénél a rengeteg rács és vasketrec volt általános. A létesítményeket nem kímélte az idő vasfoga: immár se műszaki, se állattartási szempontból nem feleltek meg. A tönkrement Pálmaház évek óta bezárva állt. Az Állatkert mostoha pénzügyi helyzetében kevés remény látszott a változásra.

Ebben az évben az Európai Közösség 12 tagállama ténylegesen is létrehozta az Európai Uniót; II. Erzsébet angol királynő Budapestre látogatott; megnyílt a Szoborpark Múzeum, ahová a kommunista korszak köztéri szobrai kerültek.

1994 Arun agyarműtétje. Arun, a tizennégy éves elefántbika agresszivitásával sok fejtörést okozott. Mikor dühében szilánkosra törte az agyarát, a jobb agyar pulpaürege elfertőződött! Az agyarműtét bonyolult és költséges dolog, így a márciusban kinevezett új főigazgató, dr. Persányi Miklós először szervezett jótékonysági estet a fedezet előteremtésére. Október 21-én került sor a beavatkozásra, melyet az Angliában élő magyar származású specialista, dr. Kertész Péter ingyen végzett el.

Ebben az évben megnyílt a Franciaországot Angliával összekötő Csatorna-alagút; népirtás történt Ruandában; Győrben felavatták az Audi-gyárat; átadták az újjáépített budapesti Nagyvásárcsarnokot.

1995 Rácsláma. Az Állatkert újjászületésének első jelei már kezdtek látszani. A lámakifutó többtonnányi irdatlan vaskerítéseit az új idők jeleként eltávolították, s belőlük egy képzőművészeti alkotás, egy lámaszobor, rácsláma készült, mely a főbejáratnál kapott helyet. A lámákat ettől fogva csak egy szolid szárazárok választotta el a közönségtől.

A látható változások mellett a háttérben komoly munka folyt, s hamarosan megkezdődhetett az egész Állatkert másfél évtizedig elhúzódó nagyszabású rekonstrukciója.

Ebben az évben aláírták a boszniai háborút lezáró daytoni szerződést; Budapesten átadták a Lágymányosi hidat (mai Rákóczi híd); az UNESCO az aggteleki cseppkőbarlangokat a világörökség részévé nyilvánította.

1996 Millecentenáriumi parasztudvar. A honfoglalás 1100. évfordulója is lendületet adott az Állatkert fejlesztésének. A Millecentenáriumi Emlékbizottság támogatásával május 21-én nyílt meg a Felső-Tisza vidékének stílusában épült Magyar Parasztudvar, mely háziállatok, köztük is főleg a régi vagy régen honosult magyar fajták, így a kopasznyakú tyúk, a mudi, a hucul ló, a mangalica és a magyar tarka fő bemutatóhelye lett.

Mellette új, nagy állatsimogató is létesült, amely 2014-ig működött itt.

Ebben az évben a Budai Várnegyed, Hollókő és Aggtelek után a Pannonhalmi Bencés Főapátságot is az egyetemes kulturális örökség részévé nyilvánította az UNESCO.

1997 Állatok akcióban. 1997-ben a Parasztudvarhoz kapcsolódó Tanodúban láthatta a nagyközönség az „Állatok akcióban” című bemutatót. Az emberkézhez szoktatott állatoknak – uhunak, kormoránnak, ormányos medvének, patkánynak, csüngőhasú disznónak – a gondozók nem cirkuszi mutatványokat tanítottak be, csupán arra ösztönözték őket, hogy természetes viselkedésüket mutassák meg a közönségnek egy ismeretterjesztő program keretében.

Ebben az évben újra Kína része lett Hongkong; megszületett Dolly bárány, a világ első klónozott emlőse; Magyarországon népszavazás volt a NATO-csatlakozásról, és országos sugárzású kereskedelmi televíziók indultak.

1998 Az oroszlán elhagyja barlangját. Az oroszlánok 1912 óta a Nagyszikla oldalában két, árkos sziklakifutóban és télen egy mesterséges „barlangban” voltak láthatók. E helyek csaknem kilencven év elteltével – a kisebb-nagyobb javítások ellenére is – elavultak. Az állatok királyai új lakóhelyet kaptak, ahol a kifutót határoló páncélüvegen át a közönség is sokkal közelebbről láthatta őket. Az egykori Tigrisház egész épülete megújult, a szűkös ketreceket valódi kifutók váltották fel.

Ebben az évben 19 európai ország megállapodott az emberek klónozásának tilalmáról; kitört a második kongói háború, amelynek 6 év alatt négymillió áldozata lett; pokolgép robbant a budapesti Aranykéz utcában.

1999 Aranyérmes Elefántház. Az 1912-ben Vastagbőrűek Házaként épült Elefántház felújítása régen esedékes volt. A férőhelyek korszerűsítése mellett az állatház visszanyerte eredeti, műemléki szépségét, úgy, ahogy tervezője, Neuschloss Kornél annak idején megálmodta. A következő esztendőben megkapta a legjobban sikerült műemléki helyreállításoknak járó Europa Nostra-díj aranyérmét is.

Ebben az évben Magyarország a NATO tagja lett; hazánk egyes területeiről látható volt a teljes napfogyatkozás; a karácsonyi vásár idején leégett a Budapest Sportcsarnok.

2000 A dzsungel nyitott könyve. A Pálmaház eredetileg csak üvegházi növényeket mutatott be, majd trópusi édesvízi halak és hüllők kiállításaival egészült ki. Már 1989-ben bezárták, de rekonstrukciója pár év után elakadt. A folytatásra lassan lett pénz, az újbóli megnyitás napja pedig október 30-án virradt fel. A trópusok növényei és állatai 2000 óta közös, átjárható térben láthatók, s a kávéház is visszaköltözhetett régi helyére, amelyet 60 évig krokodilok foglaltak el. 2014-től az amerikai trópusi élővilág bemutatója található benne.

Ebben az évben a Kurszk atommeghajtású orosz tengeralattjáró elsüllyedt a Barents-tengeren; átszállították az Országházba a Szent Koronát, a jogart, az országalmát és a koronázási kardot.

2001 Bozóthúskampány. A trópusi erdőségek állatait, így a gorillákat is komolyan veszélyezteti az orvvadászat, illetve a bozóthúsválság. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által meghirdetett kampány részeként Budapesten is külön kiállítás foglalkozott a témával, s 45 ezer 334 aláírást sikerült gyűjteni a kampány petíciójához. A részt vevő 158 állatkert összesen 1,9 millió aláírást gyűjtött össze, így az Európai Parlamenthez benyújtott petíció az egyik legnagyobb civil kezdeményezés volt az Európai Unió történetében. A bozóthúskampány fontosságára Állatkertünkben Jane Goodall is felhívta a figyelmet.

Ebben az évben terrortámadás történt a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai és a Pentagon ellen; Esztergom és Párkány között felavatták a Mária Valéria hidat.

2002 Állatok a Margitszigeten. A Margitszigeten évtizedek óta működő Kisállatkertet 2002-ben újította fel a Fővárosi Önkormányzat, kezelését pedig átadta az Állatkertnek. Az apró park a hely hagyományait eleveníti fel a nyulak és a dámvadak bemutatásával, de akadnak itt lovak, díszrécék, pávák, továbbá mentett, röpképtelen gólyák és ragadozó madarak is. A Kisállatkert békés mindennapjait csak a Duna időnkénti áradása zavarhatja meg. A magas vízszint miatt 2006-ban és 2013-ban is ki kellett költöztetni az állatokat.

Ebben az évben megjelentek az euróbankjegyek és -érmék; átadták az új Nemzeti Színházat; Kertész Imrének ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat.

2003 Az Akvárium újjászületése. A Pálmaház rekonstrukciójához kapcsolódóan 1996-ban az Akvárium felújítása is megkezdődött, de forráshiány miatt csak hét évre rá sikerült befejezni. A beruházás részeként megújultak a Róth Miksa-féle mozaikok is, és a műemléki keretek között egy modern technológiával működő szép akvárium jött létre.

2003 a medencék benépesítésével telt, a megnyitás pedig néhány nappal átcsúszott a következő esztendőbe. Ma a létesítmény tematikusan Amerika víz alatti világát mutatja be.

Ebben az évben az amerikai erők és szövetségeseik megdöntötték Szaddám Huszein iraki diktátor hatalmát; átadták a Papp László Budapest Sportarénát.

2004 A kutyafejű boa kalandja. Szeptember 7-én az állatgondozók arra lettek figyelmesek, hogy a kutyafejű boa nincs a terráriumában. Az Állatkert a nyilvánosság segítségét kérte a tolvaj kézre kerítéséhez. Ez annyira jól sikerült, hogy nemcsak a hazai sajtó, de még a tengerentúli hírportálok is foglalkoztak az esettel. Az elkövető nagyon megszeppenhetett: személyesen ugyan nem jelentkezett, ám az ellopott kígyót harmadnapra a játszótér melletti női mosdóban, az egyik ülőke lehajtott tetején hagyta, egy párnahuzatba csomagolva.

Ebben az évben Magyarország az Európai Unió tagja lett; a Cassini–Huygens űrszonda pályára állt a Szaturnusz körül; karácsonykor óriási cunami pusztított Délkelet-Ázsiában.

2005 Bömbi az őshazában. Bömbi, az ifjú oroszlán az előző év januárjában született. A sors úgy hozta, hogy nem Mirza, az anyaállat nevelte fel, hanem a gondozók, illetve elsősorban Tarzan, a nem épp szukához illő nevű szoptatós dajkakutya. A cseperedő Bömbi négy hónapos korában Dél-Afrikába, Limpopo tartományba utazott. Sikerült ugyanis helyet találni neki a jó nevű SanWild vadvédelmi területen, amelynek egyik patrónusa az Oscar-díjas színésznő, Charlize Theron.

Ebben az évben a Katrina hurrikán miatt New Orleans egy része víz alá került; Angela Merkel lett Németország első női kancellárja, s Budapesten megnyílt a Művészetek Palotája.

2006 Kölykök az aranyhasúaknál. Az aranyhasú mangábé vadonbeli, nyugat-afrikai állományáról csak annyi bizonyos, hogy ritkulóban van. Állatkertekben világszerte még félszáz példányuk sem él. Budapesten régóta rendszeresen szaporodnak: 2006-ban épp a Regina nevű nőstény ellett egy kölyköt, a következő évben pedig egy idősebb nőstény, Helga nézett családi örömök elé. Az anyaállatok maguk is Budapesten látták meg a napvilágot, a kölykök apja, Jochen viszont wuppertali születésű.

Ebben az évben Budapesten ítéletidő mosta el az augusztus 20-i hagyományos tűzijátékot; felháborodás fogadta a miniszterelnök őszödi beszédét; meghalt Puskás Ferenc, az egykori Aranycsapat legendás labdarúgója.

2007 Világraszóló orrszarvúszületés. Német, osztrák és magyar szakemberek – köztük a mi állatorvosaink – részvételével kísérletet tettek Lulu, a rinocérosz mesterséges megtermékenyítésére. A többéves munka eredményeként 2007. január 23-án jött világra Layla, az első mesterséges megtermékenyítésből született orrszarvú. E világraszóló szakmai bravúrral a földkerekség minden táján foglalkoztak, annál is inkább, mivel a sikeres módszer új eszközt adott a vadvédelmi szakemberek kezébe.

Ebben az évben Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez; augusztusban az Állatkerti Világszövetség (WAZA) Budapesten tartotta meg éves konferenciáját.

2008 A rinocéroszfolyosó. Május 28-án nyílt meg az új szavannakomplexum. A félhektáros kifutó a zsiráfok, antilopok és gazellák közösen használt otthona lett, a kapcsolódó állatházban pedig az istállók mellett terráriumoknak is jutott hely. Az orrszarvúak szintén itt kaptak új lakosztályt. Az átköltöztetéskor Lulu már második borjával volt vemhes, így altatásról szó sem lehetett. Végül az autópályákon is használt beton terelőelemekből egy folyosó épült, s a rinocéroszok ezen keresztül sétáltak át 120 méterre eső új otthonukba.

Ebben az évben pénzügyi-gazdasági világválság kezdődött; Záhonyba befutott az első közvetlen Kína–Európa konténerszállító vonat; az MNB kivonta a forgalomból az 1 és a 2 forintos érméket.

2009 Ház a mérges állatoknak. A korábbi Kenguruház teljes átalakításával létesült Mérgesház emeletén Közép-Európa legnagyobb mérgeskígyó-bemutatója kapott helyet, de itt alakították ki Irwin, a komodói sárkány új rezidenciáját is. Irwin még 2008-ban érkezett a Chesteri Állatkertből, ahol kikelése világraszóló tudományos szenzáció volt. Bebizonyosodott tudniillik, hogy a komodói varánusz képes a szűznemzésre, más szóval a nőstények akkor is szaporodhatnak, ha nem találkoznak hímmel.

Ebben az évben az orosz–ukrán gázvita nyomán januárban csaknem két hétre leállt a Magyarországra irányuló gázszállítás is; először lett színes bőrű politikus, Barack Obama az Egyesült Államok elnöke.

2010 Feltámasztott állatházak. Az Állatkert 1909 és 1912 közötti átépítésekor Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján erdélyi stílusú Bivalyházat és egzotikus hangulatú, szecessziós Zsiráfházat is építettek.

Utóbbiak a második világháborúban tönkrementek, s pótlásukra teljesen új arculatú állatházakat emeltek.

Ezek fél évszázad alatt már igencsak elöregedtek, így érdemesebb volt helyettük a térbe illő régi állatházakat visszaépíteni. A régi-új Bivalyház és Zsiráfház átadására szeptember 21-én került sor.

Ebben az évben az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése megbénította a légi közlekedést, a Moszkvai Állatkert öt munkatársa is a Budapesti Állatkertben rekedt; katasztrófát okozott a Kolontár melletti vörösiszap-tározó gátjának átszakadása.

2011 Vombatok Tasmaniából. November 15-én két csupaszorrú vombat érkezett a tasmaniai ZooDoo Wildlife Parkból. Budapesten kívül ekkor csak három európai állatkertben éltek vombatok, ám egyik helyen sem szaporodtak. Molly és Wally azonban olyan jól érezték magukat új otthonukban, hogy az érkezésüket követő öt évben három kölyköt is sikeresen fölneveltek. Ez pedig nagy szó, mert a megelőző csaknem harminc esztendőben sehol másutt nem született vombat kontinensünkön.

Ebben az évben – 2011 első felében – Magyarország töltötte be az EU soros elnöki tisztét; Japánban súlyos ipari katasztrófa következett be a fukusimai atomerőműben.

2012 Csodák a Varázshegyben. Az egy évszázaddal korábbi Nagyszikla belsejében május 24-én nyílt meg a Varázshegy. A különleges bemutatóhely több mint háromezer négyzetméteren, tizenhat teremben mutatja be az élővilág gazdagságát és fejlődésének történetét, illetve azt az ősi kapcsolatot, mely az ember és a természet között fennáll. Akad itt életnagyságú cet éppúgy, mint több száz valósághű modell: kisemlősök, ráják és cápák, gerinctelenek sokasága, valamint kolóniában élő állatok – a csupasz turkálótól a fáradhatatlan levélvágó hangyákig.

Ebben az évben a Curiosity Mars-járó robot sikeresen landolt a vörös bolygón; a magyar állam hivatalos elnevezését az új alaptörvény Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta.

2013 A várva várt kiselefánt. Angele, az elefánthölgy február 14-én életerős borjat hozott a világra.

Az elefántbébi születését nagy várakozás előzte meg, hisz ilyen örvendetes eseményre Budapesten utoljára 1961-ben került sor. A „kicsi” eleinte nem találta meg Angele emlőit, a gondozóknak azonban – sokórányi munkával – végül sikerült nyomra vezetniük. A jövevény nősténynek bizonyult, s az Asha nevet kapta, amely reményt jelent.

Ebben az évben az oroszországi Cseljabinszk felett egy több ezer tonnás meteor még földet érés előtt felrobbant; a Duna Budapestnél 891 cm-rel tetőzött, ami a legnagyobb eddig mért vízállás.

2014 Bővülő terület. Az Állatkert területe többször is változott már története során, de most esett meg először, hogy nem csökkent, hanem gyarapodott. A tönkrement Vidám Park területét ugyanis intézményünk örökölte. A megőrzött műemléki játékok mellé épült új karámokba harmincféle állat költözött. Április 29én pedig megnyílt az új Holnemvolt Park, állatokkal, patinás és újonnan felállított játéküzemekkel. Az eleve átmenetinek szánt szabadidőpark két szezonon át sikerrel működött.

Ebben az évben a Krím félsziget Oroszország fennhatósága alá került; Budapesten átadták a 4-es metrót, s szeptemberben a magyar fővárosban tartotta éves konferenciáját az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége.

2015 Koalák Budapesten. Az esztendő elején még csak hét európai ország nyolc állatkertjében láthatott koalákat a közönség, február végén azonban Budapest is csatlakozott a koalatartók elit közösségéhez. Vobara és Nur-Nuru-Bin érkezését többéves előkészítő munka előzte meg. Ennek során egy új állatház felépítése mellett a folyamatos, repülővel kéthetente érkező eukaliptusz-ellátást is meg kellett szervezni. (Az állatok kondícióját azóta is folyamatosan figyelik, s naponta mérlegre teszik őket.)

Ebben az évben a grúziai Vere folyó katasztrofális áradása Tbilisziben a helyi állatkertet is tönkretette; Magyarország kerítést épített déli határaira a nagyszámú illegális határátlépés miatt.

2016 Jubileum sárkánnyal. Áprilisban és májusban 45 estén át kínai fényvarázs kápráztatta el a látogatókat. A Kert sétaútjai mentén csaknem félszáz színpompás kompozíciót alakítottak ki sok száz világítóeszközzel. A kínai lampionművészet klasszikus és kortárs irányzatait is megidéző bemutatón állatokat mintázó lampionfigurák voltak a legnagyobb számban, de a tízezrével érkező látogatók a legtöbb fotót alighanem a bejáratnál álló húszméteres sárkányról készítették. Az év másik újdonsága a rozsomákpár érkezése.

Ebben az évben életbe lépett az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezmény; Brüsszelben robbantásos merényleteket hajtottak végre; négy tbiliszi állatkertész jött Budapestre képzésre, tapasztalatcserére.

változó idők – maradandó értékek

másfél évszázad dolgozói Megnyitásakor 12 dolgozója volt az Állatkertnek, ma 191 fő a teljes dolgozói létszám. Az idők során mindösszesen több ezer ember volt az intézmény munkatársa.

Az egyik legjellemzőbb munkakör természetesen az állatgondozóké, habár a régi időkben inkább állatőröknek hívták őket. Az első gondozó az olasz Angelo Guzzanto volt, akinek megbízatása már a nyitás előtt megkezdődött, s aki még három évtizeddel később is a létesítmény dolgozója volt, a gondozók rangidőseként. Az 1910-es években a szingaléz származású Fonzeka Ábrahám, az elefántok és a majmok ápolója volt ismert a pestiek körében, majd az első világháború alatt az olasz Celesto Guglielmani, az oroszlánok gondozója. A többséget persze a magyarországi születésű gondozók alkották; a két világháború közötti időből Rottek József nevét külön is érdemes megemlíteni. Az ostrom után a szovjet katonákkal is ő tárgyalt, mert oroszul senki nem beszélt a dolgozók közül, de Rottek legalább szlovákul tudott. A háború után alighanem a nagyragadozókkal foglalkozó vezető főápoló, Huszár Sándor számított legendás alaknak. Vele dolgozott Szemadám György író, képzőművész, aki az 1960–70-es években az Állatkert ápolójaként, majd főápolójaként tevékenykedett. Megemlítendő még Szabó István főápoló; ő nemcsak az ápolók, hanem az összes állatkerti dolgozó között is rekordernek számít: 1918 és 1970 között, összesen 52 éven át volt az intézmény munkatársa.

Az Állatkert lakóinak orvoslásával legelőször Hutÿra Ferenc foglalkozott a XIX. század végén. Utána Rátonyi Zoltán, Raitsits Emil, majd Abonyi Lajos őrködött az állatok egészsége felett. A második világháború után ezt a munkát Lépold Jenő, Dózsa István, Póka Géza, Fábián Lajos, Balsai András, Graf Zoltán, Horváth László, Mezősi László és Hill István folytatta.

Az olasz származású Celesto Guglielmani három évtizeden keresztül foglalkozott nagymacskákkal

Auer Károly állatkerti felügyelő utolsó fényképe

162

Bogsch Ilma 1964-ben kezdte állatkerti pályáját. Kezdetben főleg akvarisz­ tikával és terrarisztikával, majd zoopedagógiával, később pedig emlősökkel foglalkozott. 2000-ben gyűjteményi igazgatóként ment nyugdíjba, s nyugdíjasként lett 2003 és 2007 között a Kert főigazgatója

Huszár Sándor vezető főápoló egy mesterségesen nevelt feketepárduckölyökkel és dajkakutyájával

Szederjei Ákos főigazgató gratulál Szabó István főápolónak 52 éves állatkerti szolgálatához

Az egyes állattartó részlegek vezető munkatársai közt is sok említésre méltó szakember akadt. Az Emlősosztályon Bánó Dezső, Cerva Károly, Anghi Csaba, Orbányi Iván, Fischer Antal és Bogsch Ilma, míg a Madárosztályon Cerva Frigyes, Szombath László, Bástyai Lóránt, Fodor Tamás, Vargha Béla, Schmidt Egon és Mödlinger Pál. Továbbá az Akvárium-Terrárium osztályon Auer Károly, Szombath László, Pénzes Bethen, Bogsch Ilma és Neményi István, a rovaroknál Szalkay József és Loksa István, tudományos főmunkatársként Országh Mihály, a takarmányozási területen pedig Csépányi Balázs és Vernyel Józsefné.

Az Állatkert létesítésekor Petz Ármin tervei alapján kezdték meg a parkosítást, a kertészeti munkákat később Marc Ferenc irányította. A XX. század első felében Király László, a második világháború után előbb Somogyi József, majd Altdorfer Károly, Harnóczi Géza, Kiáczné Sulyok Mária és Zatykó Katalin töltött be vezető beosztást e területen. A régi idők kertészei közül Répás Ferenc, Kungazda István, Harangozó Sándorné, Kavalák Józsefné, Sesztai Sándor és Schmidt Egonné dolgozott legtovább az Állatkert kötelékében.

A közművelődési terület hajdani dolgozói közül Szidnainé Csete Ágnest, az Állatkert múltjának jeles kutatóját, illetve a kísérleti gyermeklovarda megszervezőjét, Zsigár Zsuzsannát, a ma is használatos információs rendszer egyik kifejlesztőjét, valamint az egykori fotográfusokat, Hölzel Gyulát, Szelei Lászlót és Kapocsy Györgyöt, továbbá a grafikusokat, Fáy Aladárt és Lupták Mihályt kell mindenképp kiemelnünk.

Illő és helyénvaló lenne még sok-sok nevet megemlíteni, nemcsak a gyűjteményi és a közművelődési, hanem a műszaki és a gazdasági munkaterületekről is, ám ez messze meghaladná e kötet kereteit.

163

Az Ă llatkert dolgozĂłi 2016-ban

Árgyelán Anita és Viola, a vombat

Horváth Gábor és Jacques, az oroszlánfóka

Mózes Katalin és Vobara, a koala

Czifra Péter és Layla, a szélesszájú orrszarvú

Glavanovits Tamás és Inge, a hóbagoly

166

Fekete Gabi és Miki, a mókus

Hipszki Péter és Rosie, a pápaszemes pingvin

Marschalkó Bernadett és Bulu Mata, a szumátrai orangután

Molnár Zoltán és Nur-Nuru-Bin, a koala

Pintér Ágnes és Rosie, a pápaszemes pingvin

Sebők Veronika és Virgil, a szibériai tigris

Ferencz Balázs Roland és Bintang, a cebui disznó

167

Látogatók és vendégek

Állatkerti látogatók az 1910-es és az 1950-es években

168

Nehéz lenne összeszámolni, hogy másfél évszázad alatt hányan látogatták meg az Állatkertet, de az összlétszám százmillió körül lehet. Az első, 1866-os évben az augusztusi megnyitástól az esztendő végéig 66 ezer 918 fő volt a látogatószám, 1867-ben pedig 104 ezer 295. Persze akkoriban Pest, Buda és Óbuda lakosainak száma együttesen is csak háromszázezer fő körül mozgott. Mai látogatottságunk egymillió fő feletti, 2015-ben például összesen 1 millió 92 ezer 287 állatbarát tisztelte meg intézményünket a látogatásával.

A legkevesebb érdeklődő – 41 ezer 874 fő – 1878-ban volt, a legnagyobb éves látogatottságot pedig 1979-ben regisztráltuk 1 millió 938 ezer 376 fővel.

A puszta számoknál azonban sokkal fontosabb, hogy sok családban generációkon átívelő szokássá, hagyománnyá vált ellátogatni az Állatkertbe. Hiszen nem ritka, hogy a gyermekükkel vagy unokájukkal érkező szülők és nagyszülők saját gyerekkorukból is fel tudnak idézni valamilyen állatkerti emléket. Sőt talán azt is, hogy régen az ő szüleik és nagyszüleik is meséltek a maguk gyermekkorának még régebbi múltba vesző állatkerti élményeiről.

A Kertbe szinte mindenki eljön, gyerekek, felnőttek, fiatalok és idősek egyaránt. S már a régi időkben is valamennyi társadalmi réteg divatos szórakozásának számított az állatkerti séta. A királyné és a főhercegek éppúgy eljártak ide, mint a legszegényebb kisinasok.

Csak az utóbbiak nevét nem feltétlenül őrizték meg a feljegyzések.

Horthy Miklós unokájával sétál az Állatkertben

A Monarchia idején a királyi családból főként Erzsébet királyné és József főherceg látogatta az Állatkertet, s a kor neves államférfijai, köztük Deák Ferenc is érdeklődtek az intézmény látnivalói iránt. A király nélküli királyság korában Horthy Miklós kormányzó szintén sokszor eljött, némelykor hivatalos minőségben, de nemritkán unokáját állatkerti sétára vivő nagypapaként is. Még Kádár János, az MSZMP főtitkára is rendszeresen látogatta a Kertet.

Az állatok életének világhírű ismerői gyakorta voltak vendégei a városligeti intézménynek. Joy Adamson, az Oroszlánhűség ünnepelt szerzője, Konrad Lorenz, a modern etológia Nobel-díjas megalapozója, valamint Jane Goodall, a csimpánzok eszközhasználatának felfedezője ugyancsak ellátogatott ide. S persze sok-sok világhírű állatkerti szakember, köztük Carl Hagenbeck, Otto Antonius, Kurt Priemel, Bernhard Grzimek, Wolfgang Gewalt, Heinrich Dathe vagy éppen Ulysses Seal.

Még hollywoodi szupersztárok is akadtak a látogatók között. Megemlíthetjük Richard Burtont, akivel az 1972ben, Budapesten forgatott Kékszakáll című film néhány jelenetét az Állatkertben vették fel. Bruce Willis viszont családostul, kikapcsolódni jött a Kertbe 2012-ben, mikor a Die Hard forgatásának idején a magyar fővárosban tartózkodott. Bár a baseballsapkát és napszemüveget viselő világsztárt a kapusok természetesen felismerték, az intézmény tiszteletben tartotta az inkognitót. A nagy nyilvánosság így csak akkor szerzett tudomást a látogatásról, mikor a színész felesége, Emma Heming Willis egy internetes bejegyzésben megosztotta a rajongókkal, hogy milyen remek állatkert van Budapesten.

Kádár János az állatkerti szakemberek társaságában

Konrad Lorenz (balra fent), Joy Adamson (jobbra fent), Heinrich Dathe (balra lent) és Jane Goodall az Állatkertben

169

a múlt jeles igazgatói Az elmúlt százötven évben – a jelenleg is hivatalban lévő Persányi Miklóssal együtt – összesen tizenkilenc megbízott vagy kinevezett vezetője volt az Állatkertnek. A múlt olyan igazgatói közül, akiknek hivatalba lépése óta már legalább ötven év eltelt, s ezért tevékenységüket valódi történelmi távlatból értékelhetjük, jobbára öt személyt szoktak munkásságuk alapján elismerni. Ötüknek egy-egy szobor is emléket állít az Állatkertben. De rajtuk kívül is van még néhány kiváló személyiség, akinek a jelentőségét csak az újabb időkben szokás kiemelni. Például Kriesch János zoológusét, aki ugyan rövid ideig igazgatta a Kertet, ám kétségkívül remek szakembert tisztelhetünk benne. Ugyanez igaz Rátonyi Zoltán állatorvosra, az állatkerti tenyésztésbiológia egyik úttörőjére. Az intézmény vezetésében további elévülhetetlen érdemeket szerzett Szabó József geológus, aki ugyan nem volt igazgató, de a kezdetektől egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig a fenntartó társaság vezéralakjának számított, valamint Raitsits Emil állatorvos, aki az 1920-as években az Állatkert szakmai működését irányította.

170

dr. leopold fitzinger (1802–1884)

Xántus János (1825–1894)

Serák Károly (1837–1905)

A Magyarországon csak „Fitzinger Lipótként” emlegetett zoológus élete legnagyobb részében a bécsi Természetrajzi Múzeum munkatársa volt, több állatcsoport nemzetközi hírű kutatójának számított. Szaktudása alapján nevezték ki a megnyitás előtt álló Pesti Állatkert élére is, ám mivel osztrák volt, és a korabeli közvélemény nem látta szívesen az intézmény élén, még a megnyitás előtt lemondott tisztségéről.

Zoológus, etnográfus, utazó, aki kortársaitól még életében kiérdemelte a „világjáró” állandó jelzőt. Nemcsak az Állatkert alapítási eszméjének volt úttörője, hanem ő alapozta meg a mai Néprajzi Múzeum elődjét is. A szóbeszéd szerint Karl May, az ismert német kalandregényíró róla mintázta Old Shatterhand alakját. Szobrát, mely Pátzay Pál alkotása, 1968-ban állították fel az Állatkertben.

Nagyabonyi kisbirtokos, akit elsősorban gazdálkodó tapasztalatai miatt neveztek ki igazgatónak. Bár munkásságát a mutatványosok és más látványosságok szerepeltetése miatt sokáig negatívan ítélték meg, ezek nélkül az intézmény valószínűleg még azelőtt csődbe ment volna, hogy fenntartását közfeladatnak ismerték el.

László Péter által készített szobrát 1996ban leplezték le az Állatkertben.

Dr. Lendl Adolf (1862–1943)

Nadler Herbert (1883–1951)

Dr. Anghi Csaba (1901–1982)

Zoológus és tanár, aki a maga korában politikai tevékenységet is kifejtett. Zoológusként különösen sokat foglalkozott a pókok kutatásával. Az Állatkert 1909 és 1912 közötti átépítésekor ő dolgozta ki a zoológiai programot, olyan elvek alapján, melyekkel fél évszázaddal megelőzte korát. Az intézményben látható szobrát, amelyet Petri Lajos alkotott, 1965-ben avatták fel.

Vadászati szakember és szakíró, akinek trófeabírálati képlete az egész világon ismert. Emellett képzőművészettel is foglalkozott. Állatkerti igazgatóként egy fejlesztési programot dolgozott ki, melyet munkatársaival lépésről lépésre valósított meg. Munkásságát nemzetközi elismerés is kísérte. Az őt ábrázoló állatkerti szobrot, amely László Péter alkotása, 1989-ben leplezték le.

Zoológus, állattenyésztési szakember és iskolateremtő professzor, aki nemcsak a hazai állatkertészetnek, emlőstannak, juh-, eb-, baromfitenyésztésnek, illetve nyúl- és prémesállat-tenyésztésnek volt kiemelkedő alakja, hanem jelentős szerepet játszott a szürke marha és a hucul ló magyarországi megmaradásában is. Búza Barna szobrászművész róla készült alkotása 1986 óta látható az intézményben.

Az Állatkert vezetői (1866–2016) 1866

dr. Leopold Fitzinger

igazgató

1929–1948

Nadler Herbert

igazgató

1866–1868

Xántus János

igazgató

1948–1951

Láng István

munkás-igazgató

1868–1869

dr. Kriesch János

tudományos igazgató

1951–1956

Károlyi József

üzemigazgató

1869–1872

Hegyessy Kálmán

igazgató

1956–1967

dr. Anghi Csaba

főigazgató

1872–1873

Berecz Antal

igazgató

1967–1977

dr. Szederjei Ákos

főigazgató

1873–1905

Serák Károly

igazgató

1978–1986

dr. Holdas Sándor

főigazgató

1906–1907

Lónyai Géza

igazgató

1987–1994

dr. Szijj József

főigazgató

1907–1911

dr. Rátonyi Zoltán

igazgató

1994–2003

dr. Persányi Miklós

főigazgató

1911–1919

dr. Lendl Adolf

igazgató

2003–2007

dr. Bogsch Ilma

főigazgató

1919–1929

Hilbert Rezső

aligazgató

2007–

dr. Persányi Miklós

főigazgató

171

A terület változásai

Az 1922-ben létesült hullámvasutat régen hegyivasútnak hívták, és műsziklával fedett részei is voltak.

Eredetileg az Angolpark játéka volt, majd 1950-től a Vidám Parkhoz, 2014-ben pedig az Állatkerthez került

Noha a Fővárosi Állat- és Növénykert története során mindvégig egyazon helyen működött, területe többször is változott. Az eredeti terület, amelyet Pest szabad királyi város mérnöki hivatala az Állatkert számára a Városligetben kijelölt, összesen 31 katasztrális holdra és 600 négyszögölre rúgott, mely 18,05 hektárnak felel meg. Az idők során ebből hasították ki a szomszédos Gundel és Bagolyvár éttermek telkét, a Fővárosi Nagycirkusz által elfoglalt területet, a Dózsa György út egy részét, sőt még a Vurstli utolsó helyéül szolgáló külső mutatványos telepet is. Utóbbi 1950-től az akkor életre hívott Vidám Park része lett. Az elcsatolások miatt a Kert területe a XX. század közepére 10,76 hektárnyira csökkent, így a következő hat évtizedben e szűkös helyen kellett boldogulni.

Mikor a szomszédos Vidám Park pénzügyi szempontból fenntarthatatlanná vált, s döntés született a bezárásáról, egykori területét az Állatkert kapta meg. Ez 6,5 hektárt jelentett, amelyet 2014 februárjában vett át az intézmény. Az eredeti telek kijelölése óta ez volt az első eset, hogy a Kert területe nem csökkent, hanem növekedett. Így ma az Állatkert nagyjából ugyanakkora, mint a kezdetekkor.

172

1866

1913

1964

2016

A Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi épülete 1971-ben készült el, azt megelőzően, a század elejétől a képen látható cirkuszépület állt a helyén.

A terület maga azonban eredetileg az Állatkerthez tartozott

A Gundel étterem által elfoglalt terület is az Állatkerté volt eredetileg, sőt, telekkönyvi szempontból egészen az 1990-es évek elejéig a Kerthez tartozott

173

Korok és plakátok

174

Az 1912-es megnyitó címeres-szöveges plakátja

1914-es keselyűs plakát (Bíró Mihály)

Fekete párducos plakát az 1910-es évekből

Víziló az 1936-os plakáton (Haranghy Jenő?)

Egy tarisznyarák is vonzhatja a közönséget (Haranghy Jenő)

Királykondort ábrázoló plakát az 1930-as évekből (Pituk József Viktorián)

Pingvines-madárházas plakát az 1910-es évekből (Voit Ervin)

Az 1921-es rózsaünnepély plakátja (Reményi chromolitográfia)

1930-as elefántos plakát (ifj. Richter Aladár)

Halas plakát kék alapon az 1930-as évekből (Jantschi Béla)

1956-os „90 éves az Állatkert” plakát csimpánzzal (Köpeczi Bócz István)

Zebrás plakát az 1960-as évekből

175

Az utóbbi tíz év néhány emlékezetes plakátja

176

177

pillantás a jövőbe Az elmúlt két évtizedben a gyűjtemény dinamikusan változott, mert nemcsak az állattartás elvárásai szigorodtak, hanem a jogszabályi előírások is. Számos nagy testű, nagyobb mozgásigényű faj tartását helyhiány miatt egyszerűen fel kellett adni, másoknál az egyedszámok lettek kisebbek. A hajdani fél tucat méretes szarvasfaj helyett ma egy törpeszarvast (muntyákot) tartunk, 16 medve helyett 2 medvénk van, de hasonló a csökkenés a főemlősök, a marhafélék vagy a nagyragadozók körében is. Elmentek a csimpánzok és a gibbonok – még a jegesmedvék is. Az ikonikus fajok fogyását nem lehetett volna megállítani, ha nem történik valami. Az orrszarvúak és az elefántok következtek volna.

A terület szűkössége behatárolta a további fejlődést, így mérföldkő volt a Kert történetében, mikor 2014-ben sikerült 10,8 hektáros területét a tönkrement Vidám Park 6,5 hektárjával megtoldani. Ám rögvest hozzátesszük, e parcellát nem megkaptuk, hanem – mint könyvünkben is olvasható – visszakaptuk, hiszen alapításakor nagyjából ekkora volt a Pesti Állatkert.

Ha az új területek benépesítésére ötleteket keresünk, először nyilván a régóta hiányzó és a közelmúltban kiszoruló, de népszerű fajok jutnak eszünkbe. Régi, immár évszázados álom egy komoly tengeri bemutató nagy tengeri halakkal, hisz a leghatalmasabb medencénk sem több 80 ezer liternél. Aztán az eltűnt csimpánzok, medvék… Ám az is fontos, hogy a mostaninál nagyobb helyet kapjanak az elefántok, a vízilovak, az orrszarvúak. Ha mindezeket egymás mellé rakjuk, látható, hogy elhelyezhetők az új területen, de egyáltalán nem közömbös, miként.

Bár az állatkertek régóta próbálkoznak az újítással, a terület növelésére nincs komoly lehetőségük a városi létesítményeknek.

Holott szükségük van a városoknak régi állatkertjeikre, ezt a népszerűségük bizonyítja. Van, ahol fedett folyosókkal kötötték össze a pavilonokat, másutt a klasszikus modell alapján egyre nagyobb állatházakat építettek, ám az egzotikus fajok tartása ettől minőségileg nem változott. Az igazi áttörést végül egy kis holland családi magánállatkertnek köszönhetjük. Az arnhemi Burgers Zoo 1988-ban hatalmas teret, 15 ezer négyzetmétert fedett be fújt fóliapaplanokból álló, kazettás tetővel, melybe egy komplett trópusi esőerdőt telepített. Itt, akár egy darabka természetben, rengeteg állatot helyeztek el, zömüket szabadon, másokat diszkréten elkerítve, s a látogatók szinte egy másik világba lépve szabadon járhatják be, fedezhetik fel e különleges környezetet. Hat évre rá egy 7500 négyzetméteres, hasonlóan befedett észak-amerikai sivatagot létesítettek, hogy aztán 2004-ben Zürich is átvegye a példát egy 11 ezer négyzetméteres madagaszkári őserdővel.

Aki megfordult egy ilyen roppant élő üvegházban, megdöbben, hogy milyen természetességgel élnek és mozognak az állatok a fedett parkokban, s mekkora örömmel járnak bennük a gyerekek és a felnőttek egyaránt. A svájciak a látogatószámot tartósan a korábbi egynegyedével emelték meg. Az eddigi legnagyobb a maga 17 ezer négyzetméterével a hollandiai Emmen új állatkertjének idén nyílt biodómja, míg a következő 16 és fél ezer négyzetméterével a 2012-ben megnyílt lipcsei Gondwanaland, mely az intézmény 178

korábbi másfél milliós látogatószámát kétmillió fölé vitte. A csaknem egyhektáros wroclawi Afrykariumra pedig az állatkert addigi félmilliónyi látogatója helyett az első teljes évben, 2015-ben már 2,2 millióan voltak kíváncsiak.

A biodómok a szabadidős piacon a plázáknak is egyfajta versenytársai, hiszen itt is „eladnak” valamit, csak ez a valami a tudás és az értelmes családi időtöltés. Mivel komoly szakmai kihívást és nagy anyagi befektetést kíván, mindeddig kevés helyen fogtak az építésükbe. De ahol ezt vállalták, rájöttek, hogy az igény valós – és a siker óriási volt.

Mi is ilyet tervezünk új területeink egynegyedére. Az emmeninél a pesti valamivel nagyobb lesz, noha nem a méret a fontos, hiszen épülnek majd még nagyobbak is. A mi biodómunk teljes szintterülete két hektár körüli lesz, amiben egy háromszintes akvárium és egy hozzávetőleg ezer négyzetméteres, föld alatti látogatóközpont is helyet kap. A magassága átlagosan 17 és fél méter, egyetlen ponton – ahová a legmagasabb fák kerülnek – pedig 36 méter lesz, alig magasabb az évszázados Nagyszikla csúcsánál.

A méretes épülethez – más, csak beltéri biodómoktól eltérően – komoly állatkifutók is csatlakoznak.

Sokan kérdezhetik: miért épp ekkorát építünk? A mostani lépésnek több logikus indoka van. Az Állatkert az egykori Vidám Park területével is csupán közepes méretűvé bővült. Ráadásul az új rész nemcsak egy szennyezett, 60 ezer négyzetméteren lebetonozott, ráépített telek volt: a Hungária körúti felüljáró mellett Budapest környezetvédelmi térképén az egyik legzajosabb, intenzív légszennyezettségű terület. A Hullámvasút ettől nem véd, s az értékes állatok szabadban való tartása 50–150 méteres sávban állatkínzás volna. A biodóm azonban nemcsak a benne lévő állatokat védi, hanem a Kert és a Liget többi része felé is csillapítja a káros hatásokat. Továbbá hasznosítani fogja a Széchenyi Fürdő eddig jórészt elpocsékolt hulladékvizének hőjét, amivel a csarnok fűtésének – és remélhetőleg hűtésének – jelentős részét fedezni lehet. Akkora épület szükséges, melyben elférnek a nagy fák, az állatok méltó helyet kaphatnak, s a ház statikája, energetikája, tűzvédelme optimalizált.

179

A program során a volt vidám parki terület zöldterülete, parkhatása legalábbis megduplázódik: a biodóm nélküli szabad területen kétszer annyi lesz a zöldfelület, mint korábban az egész hat és fél hektáron volt. (Persze a biodóm belső terének egész évben zöld szubtrópusi dzsungele nélkül.) A korábbi 400 fa helyett 600 fa ad majd árnyékot a füvészkerti minőségű új parkban.

Lipcsében a trópusi esőerdőt a hajdani Gondvánafölddel párosították, ám Budapest biodómja sem lesz kevésbé érdekes, sőt!

A talajvizsgálatok kiderítették, hogy a terület alatt 40-50 méter mélyen miocén kori homokkő az alapkőzet, mely akkor képződött, mikor itt tenger hullámzott, s vizében cápák, partjain páncélos hüllők, ősormányosok, ősorrszarvúak, medvekutyák, őslovak, főemlősök éltek. A 23 milliótól 5 millió évvel ezelőttig tartó miocén időszak bőséges hazai leletállományából kiindulva épül fel a kiállítás „meséje”. Erre rímel biodómunkban a Pannon Ősvadon kifejezés, mely – némi gondolati ugrással – azt érzékeltetné az óvilági (eurázsiai és afrikai) fauna egzotikus állataival, milyen lehetett itt hajdan a világ. Ezen keresztül rendkívül időszerű környezet- és természetvédelmi kérdéseket, a fajok és a biológiai sokféleség gyors változásának történetét, az állatok veszélyeztetettségét és a klímaváltozás hatásait is el lehet mesélni.

A biodóm komoly közösségi, de legkivált remek családi programokra ad majd lehetőséget. Az állatok bemutatói mellett lesz oktatóterem, belső hegy, barlang, a kifutók mentén csónakkal bejárható vízi út, étterem.

A legfontosabb persze a találkozás az élőlényekkel. A modern állattartás is igényli a tágas tereket. Nem a százéves Elefántház megbotránkoztató istállóiban láthatják majd a látogatók télen az elefántokat, hanem akkora belső kifutóban, mint amekkora most a külsőjük, sőt jó időben egy félhektáros külső kifutót is használhatnak majd. Végre mód nyílik a számukra megfelelő szociális kapcsolatok megteremtésére, és itt akár az elefántbika mellett – egy helyett – négy-öt (borjas) tehén is tartható lesz. Emberszabásúakból a legérdekesebb faj, a törpecsimpánz kerül a biodómba. E két nagyon fontos faj mellett további ikonikus állatok is laknak

180

majd benne: óriásteknősök, óriásgyíkok, ajakos vagy talán maláji medve, lesz komoly krokodilbemutató, s persze méretes cápák, ráják is el fognak férni a kétmillió literes tengervizes medencében. A legfontosabb persze, hogy mind az állatok, mind a látogatók bármilyen időben kellemesen érezzék magukat, s hogy utóbbiak a lenyűgöző méretű térben páratlan élményeket szerezhessenek.

A pesti biodómra 2019-ig várni kell, ám már 2016-ban átadunk egy világviszonylatban is szinte egyedülálló létesítményt, a Meseparkot. Bár ez nem csak a Vidám Park helyén épül, az új terület nélkül aligha valósulhatna meg. A régi Gazdasági Udvar évszázados épületegyüttesét a látogatóknak engedjük át, s az ottani egységek – műhelyek, irodák, állatorvosi rendelő, raktár stb. – átköltöznek az új területre, egy stílusos, a millenniumra felhúzott, klinkertéglás egykori rendőrkaszárnya környékére.

A Mesepark kisgyermekes családoknak, óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt élménypark lesz, itt laknak majd a mesékből ismert vadon élő és háziállatok, emellett nosztalgikus mutatványos üzemeket, gyerekbarát játékokat és állatsimogatókat integrálunk az új birodalomba. A hajdani szolgálati lakások várszerű épülete is az ismeretterjesztést szolgálja majd, nem is akárhogyan – ez lesz az Elvarázsolt Kastély egyik utóda, a Mesevár. Itt a fő szempont a szórakoztatva nevelés: a modern médiumokat is használó, állatmesék hőseit felvonultató sajátos játékok, továbbá az állatokkal való közvetlen kontaktus élménye.

Mikor pedig elefántjaink (megannyi más lakótársuk mellett) elfoglalják tágas, új otthonaikat a Pannon Parkban, az ő addigi helyükre valamivel kisebb testű állatok költöznek, várhatóan az orrszarvúak. Egy állatkertnek folyamatosan fejlődnie kell – s ez Pesten sem lehet másképp!

181

Tartalom

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 150 év pillanatképekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Változó idők – maradandó értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Másfél évszázad dolgozói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 Látogatók és vendégek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 A múlt jeles igazgatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 A terület változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 Korok és plakátok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Pillantás a jövőbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Az EX-BB Kiadó közreműködésével kiadta a Fővárosi Állat- és Növénykert, 2016-ban.

Felelős kiadó: Prof. Dr. Persányi Miklós főigazgató Grafikai tervezés és tördelés: Restyánszki Design Bt. Nyomta és kötötte a HTS-ART Nyomdaipari és Szolgáltató Kft., Budapest Felelős vezető: Halász Iván ügyvezető igazgató