A szalónról. A modern lakásnak van egy szobája, a lUely no'll:any ev · o't·~t a nagyv1'lág1· es · polgan · · . 1 c ~h~k u~yszólván köz<'ppontja. Maguk a "f111 azak 1s behizonyitják : alig van modern arab, .a .mclyben a trag"dia , <t ki- \agy beonyolodas ne a szalón ban játszádnék lo. \"et .Igen, a szalón ! Sokl"zor hizony a legne. segesebb zuga a lakásnak, ugy szemre, llll~ pszichológiájára nézve, az egyes jelle~~ e .~aló befolyása révén. S csaknem 'égde sz~ruen van a rutságra, a banalitá$ra pre.;tsztbmálva, ha mai, rosszul értelmezett czéll .. etölti.
b
kodit polgári rövidlátóság mcrevon ragaszE' • a >>szalón « eszméjéhez . Pedig őseink, f;es~ a XVIII. l"zázadig, nom ismerték ezt a azga mat. Eszükb<' f'em jutott \O}na, hogy iÓio~ak a szobáknak a számát, a melyekben ke\'cs b~tt.honosau érzik magukat., egygyel meglllel es ~sék .s hogy a legszebb tárgya ikat, a ~zo{;h ek latása: nekik örömet okoz, külön gosab a , helyezzek, a legtága:;~abba, l<'gvilátitk' h <'l> legelegán::.ahba, dC' a m<>ly<'t csak -!itn·~t; használjanak és sohasrm csahídias ingek1 ~~han, hanem clvétvc> nkkor, ha \endéJottek hozzáju!. látogatóba. lll Oh he sokat ismeriink olyan rosszul érteln~zett, rosszul mcgkomponálL kicsi lakást, a hálószobafalak szükck, levegő kevés, ~ arom-négy ernher kénytelen össze~zorulni 'l:~e, s a hol e:>ténként a család az cbédlö)~ ~ _almellctt kénytelen ülni, k<'mény. egyenes s~ef:keu, mcrt a legjobb, legtágasabb szobát a 0 Dnak használják, ebbe állitják be a leg-
,\.a
a
Hajdan ról. Ki \'Oltam? :\fi voltam? :\Iár cl is feledtem, :\!ióta beborult Az égbolt felettem. Régen? - talán jártam Harmatos erdőben ? Harmatos erdőben, Virágos mezöben ? De mióta utam :::,i\;dtagba téYcdt, ~:szórta, elleptc 1 elhaYa a rétet.
"
Fonnyad\·a hulltak le l}latOiS Yirágok, Ezután én már csak Kietlen m.tgányba. HaYa-s pusztaságba. Idegenbe járok. ~
Czóbel Minka.
Uj ir6k, uj könyvek. Irta Deák Gyuláné.
l\fe ·
37
AZ "''JSÁG
Vasárnap, 1909. junius 6.
llég pe~~nt e?y uj . ném~t író•. van elött.~.nk. 11 a töbLig Ib:sen, '' cdelcind, ~1etzsche, "1lde 11~pi élet ~odern?k gyermeke. Xero a mindenbaltságosok~crmvC'l foglulkozik, hanem a ki.~ágot . · Azo~nak követel nagyobb ~za. ' lllint a~ athlgembercknek•. , ..
kényelmesebb butorakat s félnek reájuk ülni, nehogy bepiszkolódjanak ! Ha ez a szokás, vagy mondjuk ki bátran : rosszul alkalmazott hiuság csak a kényelmet akadályozná meg, talán nem szólnánk róla. De C'Z egyuttal a leggonoszabb rutságok forrása is. 1\lc~ a szalón melynek e furcsa felfogás szenot a legszebb és legizlésesebb szobának kellene lennic - sokszor valóságos szégyenfolt.ja a lakásnak. . Első oka ennek az, hogy éppen semmi czélja nmesen, azaz, hogy legfeljebb arra való, hogy körben ülhessen benne néhány asszony és ur. Legfőbb butora tehát a karosszékek vagy székek. De van egy hivatása is : megértetni a látogatóval, hogy mindaz, a mi benne nn, drága és sokba került. Igy tehát kénytelen-kelletlen olyan dolgokat helyeznek el benne, a melyeknck abszolute semmi hasznát nem veszik, de a melyek sok pénzbe kerültek mégis. Ez a szalónnak a tulajdonképpeni raison d'étre-jc, s ez általános és teljes rutságának oka is egyuttal. .Mert ha ,~annak is n~hányan, a kiknek ízlése megengedi, hogy egy ku~ muzoumot rendezzenek be maguknak, ez nem leheL ménadó a több.-~gre nézve. l\Icrt. nem mind<'nkinck ~ill ez módjá ban <'gy '"agy más okból, nincs is meg mindE>nkinck a. hozzá"\"aló érz~k<' . Ebböl tcrmészt"t~zcrüleg az kö"\"ctkczik, hogy a ház legszebb xzobáját t elerakj lll~ haszonta ~om és tulajdonképpen ~rt éknélkül i t á rgyakkal, a melycl< mégis rett<>ntö I"Ok p~nzt emésztettek fel. Profanizácziója ~z a hronznak, a selyemnek <-s bársonynak, az aranyozott. fának, meg a márványnak is. ~s egyben diadal~ a drágán eladott és értéktelen utánzatoknak,
dekoratív, de izléstelen tárgyaknak, hamisitott képeknek, szobrok:nak. A szalón eszméje tulajdonképpen a XVIII. század végével szilletett meg és az egész XIX. .::;z.ázad müvt?szi és szooziális életóL uralta. Százötven év előtt még a palotákban és nyilvános épületekben, a különös fogadtatásokra és ünnepségekre fentartott nagyobb helyiséget nevezték szalónnak. Akkor még a legnagyobb urak is az egyik lakó~zobában fogadták vendégeiket, s csak a >>preoieuse«-ök kezdték meg az ugynevezett »cabinet de conversation<<·ok divatba hozatalát. lnnen erod a régi butorok logikája. Ezekben a cabinet de conversationokban nem találtunk lehetetlen formákat, haszontalan disztárgyakat. A mikor ezeket a formákat kölcsön vettük, hogy szükségtelen diszill használjuk a mai szalónokban, akkor olyan tárgyakat imitáltunk, a melyeknek abban az időben megvolt a gyakorlati hasznuk. Az álló íróasztalok , kommódok, munka-as ztalkák, a me1yoket mamint különlegességeket tartunk csak, vaJamikor becsületesen betöltötték hivatásukat őseink budoárjában vagy háló-do1gozószobájában. Késobb maguk a, rzalónok is azt a komor nemc~séget. mutatták, n mely ogy('düH létJoga egy igazi t<zalónnak. Nem volL hennük máH, mint. a mire ~>zükség van : néhány ~>zék, néhán.v a~ztal vagy kouzól, <'~>illárok és falikarok. Ha. Yalakínek miitárgyak voltak birtokában, itt helyezte cl, do nem ct~ináltatoit. ~zándékosan hamis utánzatokat. Hanem ez a gyönyörű egy~'>zcrüség nt>m volt mindenki számára hozzáf<'rhetö. Mégis mindcnki akart szalónt magának. Tisztelt olYasóink közül is bizonyára sokan
A mint Nietzsche Übermensch-jének más megitélést kö~etelt, Vi1 einin~e~· .filozófiájában szintén ezt v1tatta, ugy kivanJa a tuczatemberektöl a másfajta roegitélést a kivált· ságosok ré::.zére .Jlficltaliiki )>Az erősebbek hatalma« czimii müvében. Höse azonban csak szembeszállani tud, de megküzdeni nem bir a mindennapi emberekkel, mert elbukik, megCsakugy, mint Wefninger megölte öli mauát. 0 IDR"át Nietzsche megőrült, Wilde belepusztult ~ t<írsadalom törvényeivel való ellen· szcgi.üésbe. . Figyeljük csak meg azt a n.agy ~leged~t lenséget, a mi az embereket dulJa. )lmdenutt sztrájkoll1ak, az anyagiak s ~ szell~miek t~ ré-n is. l\lintha mindcn megvaltoznek, a m1t eddig hittünk. )lin~eniH.t fo;rongást. t'rzlink, alattomos 'agy ny1U, lazadassaL Lazong. a tömeg, lázong ~z egy~n. A~ elny~~?tt s c\száza.dos butasagban cl~ nep<'k U.J ontodatra ébrcdnel;:, uz oro~zok , koveteltck JOgoka~. t~g nap, ma a törökok \~altozt.atnak ~~elyzetukon. .\ nok Londonban 1mpozans gyulekezeteken i ÖYetelik sztn'azati jogukat, munkások sztrájkolnak mindenfelé és észre ~~ ve.~zszük, hogy az irodalom is folytonosan dongeh azt az ero"en elzárt kaput, a mit a régen belénk oltott ~rl·ölcsi felfogtl-s nevén ismeriink. \. :M:indcnt felforgatni akarnak bennünk, körülöttünk uj íróink. ~haw l~~';l~?bbi da;:abjában a :N'ietz:-;che eg~1sta teonaJan, a ~' 1lde életél•ezésén tul, oda1g ~ent, hogy m1~den hatalmasnak, gazc~agna~ 1~az~ Yan! a m1kor leigázza a gyenge t, k1zsá.kmanyol]~ a. szegényt, a tehetetlent, mert az erosekc, az
egész égesekké, a hatalmasoké az élet. l\!ás helyen pedig az ügyes tolvajoké, Arséne Lupineké a szimpátia. Egy női apostol nem régen fennen hirdette, hogy a nők necsak titokban hanem nyiltan is sztrájkoljanak az anyaság ellen. A >>Li1iom<<-ban Wolff és Lcroux a vénülö leányoknak követelik a szerelern szabadságát. 1\Iichalski egyik alakja embert öl. Egy jóra, nagyra sziiletett, óriási müvészi hajlandóságu ember megöl egy öreg, perverz embert félig-meddig .u~álat.?ól.~ ~nv~delemből, félig azér~, ~ogy .~·c~t gyotro vagyat kielégithesse : a penzen k~tlfoldre mcbessen, begedümüvész lehe ·sen belole. Ez az ember barátja a regény hösénck s hozzá. mcnekiil a gyilkossá(Y után. 0 ~ 1\Iichal~ki_, az .iró a hős szájába adja a saját. eletfclfogasat m1kor azt mondja : - Hozzám jösz, hogy én felmentselek ~ Én igazoljam magad clött, hogy a mit te tetté.l, ..az eg~sz~n más, mint. a mit minden hidC'gveru rablogyJlkos megtett volna ! ltn azonban lm meglátom ~s b~nned azt a borza~ztó idege~ hatalmat1 a mt, ~nt mondod, erre vitt, ugyanezt .~cgl~tom mmden, a legállatiasabb gonoszte~·obcn lS. ~p~en olyan idegen ő a tettének, mmt a. menny.1re rokon vagy te a tieddel. Ha az allam hivatalnokokat állit is a b un" .. ' · f ok·ok megt'te'l'esére, en, · os-t segi mint ember az .. .. . é rzem, vagy b tmos mmdegyik va · bünös. ~ppen olyan kényszerÚöengh :gyik se mult, a szenvedély, a pillanat a ottak a. akármelyikre, mint te reád N ' .a~ alkalom mcntlek, c::;ak azt mondon,; em It~llek, nem hogy menekülsz a követk ' ~ogy lass hozzá gadban magaddal meg t !~menyek el~>l s ma:
·-
-.
-~
-
u~~-e ..
.
egyezru
.,..."_