Önarckép, Muraszombat, 1954.
évek ilyen rajzai már Kondor biztos ceruza- és vonalvezetését mutatják, az önálló hang megtalálását és a művészi kidolgozás csúcsát jelentik a korabeli karikatúrák között. A történelmi személyiségek sorába tartozó alkotások között ott van a török emigrációban élő orosz aktivista-forradalmár, Lev Trockij is, akiről két stílusban és színhasználatban két különböző rajzot készített. A klasszikus Kondor-rajzot Trockij a kézjegyével
is ellátta, a másik szürrealistakubista jegyeket visel magán. A művészek sorozatban szerepel például Wilhelm Backhaus zongoraművész és a másik kedvenc, Fjodor Saljapin orosz operaénekes-basszus is, utóbbi „drága barátságuk” emlékére az erőteljesen kubista stílusban megrajzolt egyik portréját kézjegyével is „szentesítette”. A képzőművészeti kategóriák között sokáig csak megtűrtnek nevezett karikatúráról a szakiro-
dalom ma is szűkszavúan szól, legfeljebb annyit tart fontosnak megjegyezni, hogy egy közismert személyiségről az eltúlzott jellemvonások, személyiségjegyek ábrázolásával született alkotás, mely magának az alkotónak a személyiség vagy jelenség iránti állásfoglalását is tükrözi. A sors fintora, hogy a karikatúra meghaladását tűzve ki célul az egyvonalas rajzoktól eljutni a többsíkú, színes változatig csak ritkán sikerült Kondornak. Gyakran próbálkozott a kubizmus kedvelt stílusfogásával, a téridomok egymásra halmozásával, vagy máskor a lekerekített alakzatok elnyújtásával, illetve az előzőek kombinációjával. Az ezek ötvözeteként jelentkező formák gyakran tűnhetnek már mesterkéltnek, túlcicomázottnak is. Szándékosan túlabsztrahált, 1938-as, fekete-sárga képei (Mussolini, Halál) sem mutatnak már a karikatúrával túl sok rokonságot. Ezeken erősen futurista színezetben ábrázolja a fasiszta fenevadat, rejtett utalásokkal is, amelyért 1941-ban Kranjban a kiállítása alkalmával letartóztatták, majd börtönbüntetésre ítélték Begunjéban és Klagenfurtban. Innen egy lépés volt csak (s erre szép példa az ugyanebből a korszakból származó Hitler-karikatúra) a klasszikus értelemben vett karikatúrához való visszatérés. Opatijai éveiben készítette Churchillről és Charles de Gaulle-ról is a rajzait, melyek már rajzművészetének a csúcsát jelentették. Egyik utolsó önarcképe a svájcisapkás, állandóan izgő-mozgó, a hóna alatt
39