Page 1

GOMBAMÁNIA online magazin

különszám

Széleslevelű nőszőfű Orchideák 8. oldal

A ligeterdő értékei


Volt egyszer az erdő A fa mint alapanyag az ősidők óta fontos az embernek. A 21. században ugyanúgy szüksége van a fára. Ezért évezredek óta irtja az erdőt. Fajunk a füves pusztákról, folyók mellől indult hódító útjára. A sűrű rengetegben rosszul érezte magát. Ezért kezdetleges eszközeivel megkezdte a rengeteg kiirtását. Fából építkezett, fával fűtött. Európát az ember térhódítása előtt összefüggő erdőség borította. Jelen korunkra az ősi erdő megsemmisült. A régi vadonból mindenhol kultúrtáj lett. Az ember elképesztő mértékű térnyerése az erdő kárára megváltoztatta a kontinens belsejének klímáját. A folyószabályozással együtt száradási folyamatot indított el. Ez egyébként most élőben tanulmányozható Brazíliában, ahol az esőerdő pusztulásával párhuzamosan csökken a csapadék mennyisége. Az ember alulbecsülte az erdő fontosságát. Sajnos túl lassan változik a hozzáállásunk a természethez. Pedig élőlényekként élő környezetre van szükségünk. Ha mindent felemésztünk, pusztán alapanyagot látunk a fában, a saját életünket is megtagadjuk. Ne feledd: az erdő az élet eredője.


Bevezető

K

Tartalomból

ilenc éve ismertem fel a gombák kapcsán az erdő fontosságát. Feltűnt, hogy a fák között jóval többet találok. Ez köszönhető a fák korhadó anyagának, a lehullott lombjuknak és a gombákkal társuló fáknak. Az erdő sokféle élőhelyet kínál a kedvenceimnek. Ezért az erdő kiemelt hely számomra. Azonban beletelt néhány évbe, mire felismertem, hogy nincs erdő Békés megyében. Nem láttam a fától a valóságot. Szülőföldemen kizárólag faültetvények vannak. Ezek egyetlen célja a faanyag termelés. Természeti értékeket megőrző funkciójuk mellékes, hiába van rajtuk Natura 2000-es jelzés. Az EU élőhelyeket megőrző programjába az eredeti növénytársulás, a keményfás ligeterdő miatt kerültek be. Az őshonos fákból álló ültetvények a régen kiirtott ligeterdő fajainak utolsó menedékei. Azonban számos negatív hatás dolgozik ellenük. Ezek közül csak egy a vágásfordulókor a tarvágásuk. A mi faanyag igényünk miatt a ligeterdő totálisan megsemmisül. Ahhoz a generációhoz tartozunk, akik még éppen láthatják értékeit, és azok eltűnését. Az évek során a gombák mellett sok minden mást is megörökítettem a szülőföldemen. A képanyag bőven elegendőnek bizonyult a különszámhoz, ami a ligeterdőről szól. Remélem, segít felnyitni a szemedet!

A ligeterdőről 4-5. oldal

Tavaszi virágok 6-7. oldal

Lepkék 9. oldal

Gombák 10-13. oldal

Öreg tölgyek 14-15. oldal

gombamania.blogspot.com Copyright Kocziszky Andrea Gombamánia  3


A keményfás ligeterdőről

O

h, igen, az erdő a szülőföldemen a keményfás ligeterdő. Békés megyében sosem volt nagy, összefüggő erdőség, azonban ligetes jellegű erdőfoltok bizonyítottan mindig is voltak a Körösök mentén, az árterületek magasabb térszínein. Nem az erdészet telepítette a cserje és lágyszárú növényfajokat a faültetvényekbe. Azok régóta jelen vannak és jelenlétükkel igazolják az eredeti növénytársulás egykori létét. Sajnos a ligeterdő a törökdúlás idején a gazdátlan tájban teljesen megsemmisült. A kiirtott fák viszont tőről újrasarjadtak, sarjerdők jöttek létre. Ezek felnövekedve már tudatos gazdálkodás alá kerültek, hogy többféle funkciót betöltsenek, egyrészt faanyagot adjanak, másrészt búvóhelyet a patás vadnak. A vadászat népszerű úri hobbi lett Békés megyében is a 19. században. Ekkor alakultak ki a nyiladékok, tudatosan felszabdalták az erdőtömböket kisebb tagokra. Sajnos a mai napig a vadászati cél miatt erősen túltartott a vadállomány, ami negatívan hat az erdőre. Ráadásnak a dámvad és a muflon nem is őshonos a Körösök síkján. Jelenlétük egyértelmű jele a másfél méter magasságig lerágott erdőszél. Az a szép üres sáv nem a fák sajátossága. A vadak csinálják. Az erdőt érő negatív hatásokról többet megtudhatsz a 16-17. oldalpáron. Nehezemre esik erdőnek nevezni a faanyagtermelő ültetvényeket, a búzatáblát sem tekintem rétnek. Nagy különbség ültetvény és gabonatábla között utóbbi sokkal intenzívebb kezelése: a vegyszerezés, az egyéves termelési ciklus.

4  Gombamánia

Mivel az ültetvény egy egész emberöltőt tölt el a tájban, a természeti folyamatoknak van ideje hatni, és az ültetvényt elindítani a ligeterdővé változás hosszú útján. Hogyan ismered fel a keményfás ligeterdőt a kocsányos tölgy ültetvényben, vagy a tölgy-kőris állományban? A növények segítenek. A keményfás ligeterdő másik neve, tölgy-kőrisszil ligeterdő. Három fontosabb fafaj a mai napig jelzi: kocsányos tölgy, magas kőris, vénic szil. Van olyan állomány, amiben ott van mindhárom. A fák lombja magasan van, de a lehullott leveleik árulkodóak. Lásd pici képet a jobb alsó sarokban. A középső képen kocsányos tölgy csemete van. Ez a legfontosabb fafaj a megyében, aminek idős példányait külön mutatom be a 14-15. oldalpáron. A fák adják a felső lombkoronaszintet, de természetesebb állományokban megfigyelhető másodlagos szint is, aminek karakterfajai a mezei és tatár juhar, amik szintén ligeterdei elemek. A vadkörte inkább az erdőszéleken van.


Mivel a ligeterdő lazábban záródik, ezért több fény jut a belsejébe, így cserjeszintje gazdag. Ha ilyen állományba tévedsz be, nem igazán tudsz átjutni rajta, mert az egybibés galagonya, szeder és vadrózsa fajok, kökény eléggé szúrósak. A fagyal, kecskerágó, veresgyűrűsom, kányabangita szintén sűrű akadályt képezhetnek együtt. A fekete bodza tömeges jelenléte az őshonossága ellenére az emberi zavarás egyik jele. Ugyanígy erre utal a nagy csalán is. Sajnos invazív növények szintén terjedőben. Különösen elszomorító, amikor ligeterdő helyén fekete dióst, akácost, vörös tölgyest látok. Ezeknek semmi keresnivalója az őshonos zárótársulásunk jelentősen lecsökkent területén. A keményfás ligeterdő az egyik növénytársulásunk, ami elképesztő mértékű területvesztést szenvedett el. 2%-nál kevesebb maradt belőle. Ez az egyik oka, amiért bekerültek a ligeterdő helyén lévő faültetvényeink a Natura 2000-es programba. Bár jelentősen eltérnek az eredetitől, mégis a mai napig számos fajnak adnak otthont. Ezek közül csak néhányat mutatok be. Az adott élőlény-csoportok szakértői még több érdekességről tudnának beszámolni. Például lepkéből meglepően sok van.

Én csak négyet mutatok be a 9. oldalon. Gombákban járatosabb vagyok, így azokból tizennyolcat ismerhetsz meg. Minden faj bemutatásának egy célja van, hogy a ligeterdő gazdagságát bizonyítsa. Ugyan tényleg nincsenek ősi erdőink, minden csak faültetvény nálunk, de a természet kitartásának köszönhetően az eredeti erdei élővilág számos képviselője a mai napig küzd a fennmaradásért. A csöppnyi fás területeink jelentősen hozzájárulnak az élővilág gazdagságához. A negatív hatások ellenére még mindig van mit megőrizni az utókor számára. A különszám fő célja felhívni a figyelmet a sérülékeny erdei ökoszisztéma védelmére. Sajnos az erdős-sztyeppből el fog tűnni az erdő a klímaváltozás hatására, ha nem lépünk fel hatékonyan, pont olyan erővel, ahogyan őseink átalakították a tájat. Különben száraz pusztává változik a Körösök síkja, és minden amiről a magazinban olvasol el fog tűnni. Természetesen az emberrel együtt. Minden tettünknek következménye van. Az erdőt sem lehet a végletekig irtani. A megmaradt foltok védelme a generációnk feladata. Augusztusban kevésbé látványosak a ligeterdő jellegű ültetvényeink, bár a gombák ilyenkor is mutogatják termőtesteiket, viszont kora tavas�szal meghökkentő tarka szőnyeg terül el az idősebb tölgyeseink alatt. A következő oldalpáron szerény, de színes virágokról láthatsz összefoglalót.

Gombamánia  5


A ligeterdő tavas

L

ombfakadás előtt a téli szürkeséget és kopárságot feledtetik az erdő alján nyíló sárga és lila virágok. Szerény megjelenésű növények produkálják az egyik legszebb természeti jelenséget Békés megye megmaradt erdőfoltjaiban tavasszal. Mire kizöldülnek a fák és cserjék, ezen növénykék már elnyíltak és zömük visszahúzódott hagymájába, gumójába, gyöktörzsébe. Májusra csak az ibolya és tüdőfű, valamint a martilapu levelei emlékeztetnek a tavaszi virágok jelenlétére. Március és április a virágzási idejük. Bizony már a harmadik hónap elején érdemes felkeresni a Fekete-Körös egykori árterét, ahol kicsiny, élénkék virágcsillagok tündökölnek ittott csoportosan. Ez a védett ligeti csillagvirág, ami tizedike körül kezd nyílni. A harmadik hónap közepén az első illatos ibolyák és pettyegetett tüdőfüvek is szirmot bontanak. Április elején egyre látványosabb az odvas keltike virágzása. A sárga virágok közül a fenti a martilapu nyitja a sort, a levelei később hajtanak ki. Utána jönnek a sárga tyúktaréj, bogláros szellőrózsa és salátaboglárka. Mindegyikük évelő. A nyolc közül a legértékesebb a ligeti csillagvirág, amiből csak szórványosan találni itt-ott 50-100 töves állományokat. A leglátványosabb virágzást az odvas keltike produkálja, egyes ültetvényeinkben ezres nagyságrendben él, így áprilisban lenyűgöző fehér-lila virágszőnyeget alkot. Az illatos ibolya nevéhez hűen akár két hétig is kellemes illatával boldogítja a természetjárót. A salátaboglárka nevét a virágzás előtt gyűjthető és ekkor ehető leveleiről kapta. Kis mennyiségben felhasználható. A pettyegetett tüdőfű másik neve orvosi és valóban gyógynövény. A martilapu szintén gyógyhatású, de hosszabb ideig nem javasolt a használata.

6  Gombamánia


szi virágpompája Az illatos ibolya virága sokféleképpen felhasználható, bár gyűjtése türelemjáték. A többiek egyszerűen szépek, a tájat gazdagító flóraelemek, illetve korai méhlegelőt adnak. Különösen látványos a nagy termetű poszméh királynők mohó nektár keresése a virágokon. A sárga tyúktaréj, salátaboglárka, illatos ibolya várostűrő fajként településeink zöldterületein is megfigyelhető. A többiekért terepre kell menni. Sajnos a ligeti csillagvirág ritkának számít, de jó eséllyel bármelyik régi erdőtömbben fellelhető. 2020 tavaszán nemesnyár ültetvényben fedeztem fel kb. harminc tövet Pósteleken. A régóta ismert Doboz-Szanazugi élőhelyén idén is százas nagyságrendben virított. A cikkben szereplő és a hátlapon látható fotója is ott készült. Sajnos ez nem védett rész, azonban olyan mélyen vannak a hagymái, hogy átvészeli a tarvágásokat. Azonban jó lenne, ha terjedni tudna. A ligeti csillagvirág az odvas keltikével és bogláros szellőrózsával együtt keményfás ligeterdőket jelölő növényfajok. Ahol ezekkel találkozol, biztos lehetsz benne, hogy valamikor ott tényleg erdő volt. A jelenben is természetesebb állapotot jelölnek. A pettyegetett tüdőfű és martilapu az erdei vegetációnak kedvező nedvesebb viszonyokat jelez. A növények mindig segítenek az élőhelyek felmérésében, a természetesség megállapításában. 2021 áprilisában érdemes lesz felkeresni az idős erdőfoltokat, amikben ezres nagyságrendű odvas keltike állományok találhatók. A keltike szőnyeg szemet-lelket gyönyörködtető látvány. Ha figyelmesen nézelődsz az idős fák között, a többi tavaszi virágunkkal is találkozhatsz. Szerények, de a tél kopársága után jó kedvre hangolnak. Óvatosan járj közöttük.

Gombamánia  7


Orchideák

A

z előző oldalon ismertetett virágok után nyílnak a megye rejtett ékességei, amik ügyesen rejtőzködnek a kizöldült ültetvényeinkben. A két madársisakot még talán kön�nyebb észrevenni az árnyas zöldben szinte világító fehér virágaik miatt, de a sarkvirág és nőszőfű megpillantása gyakorlott szemet kíván. Tehát tudnod kell, hogy mit keresel. Én például a leveleikről is felismerem a kosborjainkat. Évtizedekig vágytam rájuk. 2013 tavaszán találtam rá a kétlevelű sarkvirágra, majd 2014-ben meglett a kardos és fehér madársisak. 2017 májusában a széleslevelű nőszőfűnek örülhettem. Pont a fő indikátor útvonalamon találtam rá. Ajándék volt a természettől. A cikkben mindegyikről idei fotókat láthatsz. Évről évre szívesen gyönyörködöm bennük. Kicsit furcsa lesz, amit írok, de teljesen közönséges növényekről van szó. Ezen négy orchidea fajunk gyakori, több millió tő él belőlük az országban. Azonban az összes fajuk védett! Különös és bonyolult kapcsolatban élnek a fákkal társuló gombákkal, amiket átverve hozzájutnak értékes tápanyagokhoz. Csíranövényként mind függ a gombáktól! Később változó mértékben használják ki a gombákat, amiknek köszönhetően meg tudnak élni az árnyas erdőkben. Kevésbé igénylik a napfényt, ami létszükséglet a zöld növények számára. A négy orchideánk csalafinta életmódjuk és szépségük miatt több figyelmet érdemlő természeti értékeink. Szerencsére a szelek szárnyán gyorsan terjednek apró magvaik, de gyökérkapcsolt gombák nélkül esélyük sincs megtelepedni! Ezért fontos az erdő számukra. Ha eltűnik az erdő a megyéből, eltűnnek az orchideák is.

8  Gombamánia


Lepkék

A

milyen nehéz megpillantani a rejtőzködő orchideáinkat, olyan könnyű észrevenni a lepkéket. Nem ismerek olyan embert, aki ne figyelne fel rájuk és ne gyönyörködne bennük. A színes nappali lepkék ideálisak a természet értékének prezentálására. Meglepően sok fajuk él Békés megyében, ami alapján azt gondolhatnád, hogy minden rendben. Sajnos nem szolgálhatok jó hírekkel, az élőhelyek megváltozása, az invazív növények térnyerése, a mezőgazdaság vegyszerhasználata: rovarölők és gyomirtók, és a monoton szántók hátrányosan érintik a lepkéket is. Bár egyes fajok gyakoriak mint a nagy gyöngyházlepke 2. és az atalanta-lepke 3., amik hernyóinak a kultúrtájban is bőven akad tápláléka, de a bonyolult életciklusú díszes tarkalepke 1. és a pillangófélék családjába tartozó farkasalmalepke 4. már kevésbé szerencsés. A díszes tarkalepke esetében hazánknak fajmegőrzési kötelezettsége is van az EU felé, mert nyugatról eltűnőben van vagy már egyes országból kihalt, míg nálunk még egészen jó populációi vannak. Például Békés megyében! Az egyik legbecsesebb nappali lepkénk. Nagyon örültem, hogy idén két példányához is szerencsém volt, amik közül egyet le tudtam fotózni. A díszes tarkalepke különösen érzékeny környezete változására, mert életciklusához egyszerre van szüksége a cserje- (nektárforrás), fa- (hernyó elsődleges tápláléka) és lágyszárú szint (hernyó másodlagos tápláléka) növényeire, vagyis ligeterdő nélkül nem tud megélni. Azonban nemcsak a díszes tarkalepke kötődik a ligeterdőhöz, a gombák számára ugyanolyan fontos élőhely. A következő négy oldalon néhány kedvencemet mutatom be.

Gombamánia  9


Tíz jó, ehető gomb

A

leggyakoribb kérdés, amit életemben hallottam: milyen gomba és ehető? Tény, hogy az ember az étkezésre alkalmas gombák miatt indul el gombászni. Gyerekként az én figyelmemet is megragadta, hogy élelem nő az út szélén. Ez lenyűgözött. Korán megtanultam felismerni az ehetőeket és mintegy harmincat azóta is gyűjtök és fogyasztok. Az oldalpáron lévő tíz gomba közül kilenc megfordult a tányéromon. Közismertek és gyakoriak, valamint egész évben lehetővé teszik a gombászatot. A bal felső sarokban látható júdásfülgomba az egyetlen ehető gombánk, ami évszaktól függetlenül bármikor teremhet. Fagymentes, nedves teleken is gyűjthető. Kedvenc tápláléka a fekete bodza korhadó ágai. Alatta a sárga gévagomba van, ami népi nevéhez hűen, fűzfatüdő fűzfán nőtt. Két termőhulláma van, áprilisban és szeptemberben is terem. A fák ádáz parazitája, vagyis nemcsak a fűzfát támadja meg. A májusi pereszke talajlakó korhadékbontó, mezőn, kökény bokrok és fák alatt egyaránt megtalálható. Jellegzetes az erős lisztes illata. A déli tőkegombának édeskés muskotályos illata van, és kedvenc tápláléka a nyárfa tuskó. Áprilistól novemberig terem. A nyárfa-érdestinóru gyökérkapcsolt partnere a nyárfáknak, melegkedvelő gombaként júniustól októberig lelhető fel a fapartnere körül. A jobb oldali felső sarokban a molyhos tinóru van, ami tölgyekkel, gyertyánnal, hársfával társul és szintén melegkedvelő. A nagy őzlábgomba mindenkinek jó ismerőse és sokan keresik májustól novemberig. Az óriás tölcsérgomba októbertől termő őszi faj. Illatos, ízes csemegegomba, de erősen aromás, gyenge gyomrúaknak túl erős lehet. A kései laskagombát az első fagyok indítják be és januárig terem. A téli fülőke pedig a nevéhez hűen a hideg évszakot választotta termőidejének. Termőtestei -10 Celsius fokig fagyállóak.

10  Gombamánia


ba a ligeterdőben A tízből nyolc korhadékbontó és kettő fákkal társuló. Ennél jóval több az ehető gombánk, de ezek karakteres megjelenésűek és közkedveltek. Azonban fontos, hogy kezdőként mindig kérd a profi segítségét, a piaci szakellenőrét. Pár év alatt a kedvenc ehető fajaidat álmodból felverve is fel fogod ismerni. Ha körültekintő vagy, a gombászat az egyik legjobb időtöltés, ami lelkileg és testileg feltölt. A gombák aromaanyagaiknak köszönhetően inkább fűszerek, de a húsosabb termőtestet növesztő fajok egyben igencsak kiadósak. A kitin sejtfal miatt a gomba nehéz ételnek számít, estére és nagyobb mennyiségben rossz ötlet a fogyasztása. Azonban mértékletes élvezete jót tesz a szervezetnek. Közismertek a gyógygombák, de az itt szereplő gombák közül néhány szintén tartalmaz gyógyhatású vegyületeket: júdásfülgomba, sárga gévagomba, déli tőkegomba, kései laskagomba, téli fülőke. Fontos, hogy a gévagombát csak zsenge állapotában és előfőzés után használd fel! A gomba alapvetően hasznos élőlény, a természet nagy anyagkörforgásában fontos munkát végez, a lebontást. A cellulóz és lignin elsődleges lebontója. A tízből öten faanyagot bontanak: júdásfülgomba, sárga gévagomba, déli tőkegomba, kései laskagomba, téli fülőke. A korhadó fa sok jó ehető gombát terem. Ugyanilyen fontosak a fákkal együtt élő gombák, amik jelentősen hozzájárulnak az erdő jólétéhez. Ezek közt is sok jó, ehető akad. Az erdei talaj szintén bőven tartalmaz hasznosítható növényi maradványokat és ezen tenyésznek a talajlakók. Az erdő kínálja a legtöbb életteret a gombáknak. Ezért jelentősen több él itt mint a mezőn. Természetesen a füves élőhelyek is adnak finomságot a gombásznak. Azonban a különszám célja a ligeterdő értékeinek bemutatása. A következő oldalpáron újabb gombákat ismerhetsz meg, amelyeknél nem az étkezési cél a legfontosabb.

Gombamánia  11


Különös gombák

A

keményfás ligeterdő az igazi erdő a szülőföldemen. Az erdő rendkívül fontos a gombák számára, mert sokféle élőhelyet kínál. Ezért a fák között esős, enyhe időszakban mindig jóval több gombát találsz mint a réten. Jelentősen nagyobb a fajszám. Például a pósteleki indikátor helyemen az évek során több mint kétszáz fajjal találkoztam. Jelentősen növelik a megye biodiverzitását. Az itt bemutatott nyolc gombából öt fákkal társul, három korhadékbontó. A csoportos csiperke a bal felső sarokban a hazánkban védett gombák egyike. Abszolút ligeterdei faj, kizárólag a fák közt él és terem. Névadó tulajdonságáról könnyű felismerni. Kalapbőrének pikkelyei nagyok, és az egész gombacsokor feltűnően nagy. Bár bőségesen terem júliustól, ha van elég eső, de élőhelyei kis kiterjedése miatt jobb megkímélni. Hadd szaporodjon. A körösi csiperke tavaszi termőidejű, áprilistól június elejéig terem szintén a ligeterdő jellegű tölgyeseinkben. Megtalálható Mályvádon, Doboz-Szanazugban és Pósteleken is. Az érdes galóca kevésbé ismert mint a feltételesen ehető piruló galóca vagy a halálosan mérgező gyilkos galóca. Sárgás pettyeiről ismerhető fel. Doboz-Szanazugban gyakori. Érdekessége, hogy kimondottan melegkedvelő gomba, vagyis jelenléte utal a melegedő klímánkra. A rózsás tejelőpöfeteg egy tejelőgomba, ami zárt termőtestű és földalatti. Az egyik legkülönösebb gombánk. 2013 júniusában fedeztem fel a csabai kiserdőben, ahol azóta többször megfigyeltem kora nyári termőidejében. Fákkal társul mint a többi tejelőgomba. A földalatti zárt termőtest egy spóraterjesztési mód a gombáknál. Állatok fogyasztják el a termőtestet és viszik szét az érett spórákat.

12  Gombamánia


és karakterfajok A málnavörös tinóru van a jobb felső sarokban, amiről 2012 óta tudok, és 2014-ben megtaláltam Pósteleken, majd később mindenhonnan előkerült. Európai ritkaság, ami Békés megye ligeterdő jellegű ültetvényeiben jól érzi magát. A csoportos csiperkével együtt a legfontosabb karakterfajunk. A rózsáskalapú tinóru jelentősen nagyobb termőtesteket növeszt mint a málnavörös tinóru, amikkel felkelti a gombász figyelmét. Bár nálunk nem ritka, bőven terem, de kímélendő. A „hamis” céklatinóru a száraz-meleg tölgyeseink karakterfaja. Minden erdőtömbünkben megtalálható, elsősorban a tölgyekkel társul. A közönséges petrezselyemgomba a galambgombák „unokatestvére”, egy rendbe tartoznak. Átázott korhadt fa a táptalaja. Az egyre ismertebb termesztett és gyógyhatású süngombával van egy nemzetségben. A süngomba védett! A védett gombáink közül megél a ligeterdőinkben az óriás bocskorosgomba és ágas tapló is. Utóbbit szintén termesztik gyógyhatása miatt. Valószínűleg az idősebb maradvány foltok más ritkaságokat is rejtenek. Például a körösi csiperke a megyéből leírt faj. Pár évtizede még elképesztő fajgazdagság jellemezte az erdőtömbjeinket azok kis kiterjedése ellenére. Sajnos a változó klíma és a vágásérett állományok kitermelése negatívan érintette a fajkínálatot. Pedig olyan ritkaságot is felleltek itt korábban mint az illatos tinóru! Aminek megtalálását én csak remélem. A gombák kapcsán egyértelműen kitűnik, hogy miért érdemelnek védelmet a pusztuló ligeterdő maradványaink. Nagy fajgazdagságú élőlénycsoport, aminek kiemelt fontossága van a természet anyagkörforgásában, és a fákkal társuló fajok hozzájárulnak az erdő egészségéhez. Valamint az ehetőek élelmet adnak.

Gombamánia  13


2

Öreg tölgyek, töredékek

017-ben jutottam el odáig, hogy komolyan tudni akartam, hol merre nőtt eredetileg a keményfás ligeterdő. Jelölőfának az idős kocsányos tölgyeket választottam, amikből oly kevés maradt, hogy egy kivételével mindegyiknél jártam az évek során. Előbb-utóbb elmegyek a bélmegyerihez is, amit a térképen a 4-es szám jelöl. Bár csak a fontosabb folyókat jelöltem, de mindegyik fa egykori vízfolyás közelében található. A szarvasi Anna-liget tölgyei holtágnál vannak, míg a tompapusztai öreg a Maros egyik mellékvize, a Száraz-ér közelében található. A keményfás ligeterdő az egykori árterületek magasabb térszínén nőtt ligetes erdő volt. Az öreg tölgyek ezen erdők utolsó hírmondói. Különösen feltűnő, hogy öt darab hat méter feletti törzskörméretű matuzsálem él a megye észak-nyugati részén, aminek oka, hogy itt voltak eredetileg a legnagyobb kiterjedésű ligeterdőink és azok leszármazottai a jelenben is itt találhatók. Sajnos a hatalmas fák kettő kivételével rossz állapotban vannak, holott a kocsányos tölgy hosszú életű fafaj, akár 1000 évig is élhet. Szomorú látni a korai vesztüket. A fafaj másik neve a mocsár tölgy. Egyszerűen nincs már számára elegendő víz, és a forró nyarakat, hosszabb meleg periódusokat sem bírja. A fák egykori élőhelyének elképzelésében az első katonai felmérés segített, ami online elérhető. Elképesztő egyezés van a mai erdőterület és a régi erdők kiterjedése között. Tanulságos volt ös�szevetni a múltat a jelennel. Az erdészet valóban a régi erdők helyén gazdálkodik.

14  Gombamánia

De ez már a növények tanulmányozása során kiderült számomra. Az erdészet csak fákat telepít, cserjékkel, lágyszárúakkal nem foglalkozik, és azok a ligeterdő megmaradt fajkincsét alkotják. Az öreg tölgyek pedig az ősi erdő utolsó hagyásfái. A mályvádi „rengetegben” található a legmagasabb öreg 2., ami nemcsak vastag törzsű, de óriási is. Ilyen hatalmas fákkal volt teli az ősi erdő. Nem hittem a szememnek, amikor megpillantottam. Sajnos töredezik a koronája, ami a vízhiányt jelzi. A koronaágak elvesztése mindegyik öregnél probléma. A csonkulás különösen feltűnő a Vátyon-puszta 6. és az Orosi-puszta 5. matuzsálemeinél. A bélmegyeri 4. is erősen sérült, de azt még személyesen nem láttam. A pósteleki öreg meglepően jó állapotban van, még a száraz, cincérjáratos koronaága sem tört le. Csak kisebb ágai hevernek alatta. Azonban előbb-utóbb súlyosabb károk érik. Mindig aggódva keresem fel, hogy él-e még. Amikor először tekintettem rá, véletlenül, megdöbbentem, hogy a kastélyparkon kívül még az abban álló tölgyeknél is nagyobbat látok. Egyáltalán nem számítottam rá.


Akkor lobbant fel bennem az olthatatlan érdeklődés a nagy tölgyek iránt. Ugyanabban az évben 2013-ban eljutottam az Anna-ligetbe, ahol két öreg tölgy él. A kis képen az odvasban állva fotóztak le. A másik tölgy teljesen ép és hatalmas. Látszik, hogy parkká lett ligeterdő maradvány az otthona, gondos kezek ápolták. Odvas társa is az embernek köszönheti, hogy még életben van. A tompapusztai szintén egykori kastélypark utolsó emléke, amit nagy valószínűséggel, akárcsak a legtöbb parkot az eredeti növényzetből alakították ki. A bélmegyeri fás-puszta a Körös-Maros Nemzeti Park egyik részterülete. Sziki tölgyese a fák jelenléte miatt a keményfás ligeterdőből alakulhatott ki. Az idősebb erdőrész odvas keltike tömege is erre utal. Még megkapóbb erdőmaradvány az Orosi-puszta tölgyese, ami csak pár hektár, de több nagy fa él itt. Idén tavas�szal végre járhattam benne, és annyira igazi ligeterdei emlék, hogy fekete gólya fészkelt benne, amire nem számítottam. Siettem kifele, hogy ne zavarjam a madarat. Az Orosi-puszta kicsiny tölgyese az egyik leghitelesebb ligeterdei szilánk.

A Kis-Sárréthez tartozó Vátyon-puszta Holt-Korhány nevű egykori vízfolyásának partján található a Szépapó-tölgy. A hat méteres törzskörméretű matuzsálem közelében áll öt méteres társa. Az idős fák egy nagyon kicsi ligetecske emlékei, mert egyébként errefelé hatalmas vizes pusztaság volt. A ma látható erdők a 20. század első felében lettek telepítve. Békés megye legnagyobb erdőtömbje Mályvád, ami mára a többihez hasonló ültetvényhálózattá sorvadt. Idős részeit zömmel kivágták, néhány jelentéktelen kiterjedésű foltocska alapján lehet némi sejtésünk eredeti formájáról. Itt található hazánk 1000. természetvédelmi területe, a Bányaréti őstölgyes, ami egykori fás legelő. Mostanra becserjésedett, idős tölgyei haldokolnak. Elvileg Mályvád lenne a nagy betűs erdő a megyében, de olyan mértékű a pusztulása, hogy évente kétszer, ha ránézek. Az öreg tölgyek elvezettek engem a keményfás ligeterdő utolsó szilánkjaihoz. Megrendítő látni, hogy milyen hatékonysággal alakítottuk át a tájat a saját igényeink alapján. Megművelhető földekre volt szükségünk, nosza elvezettük a vizet. A víz elszivárgásával száradásnak indultak az erdei talajok. A kocsányos tölgyek szomjazni kezdtek. A szemünk előtt zajlik az erdei ökoszisztéma megsemmisülése Békés megyében. Sose hittem volna, hogy az erdős-sztyeppből egyszer csak elveszhet az erdő. Pedig ezt nézem végig. Siess, hogy láthasd az öreg tölgyeket!

Gombamánia  15


Az erdőt érő negatív hatások

K

énytelen vagyok belátni, hogy az erdei ökoszisztémára nézve a legnagyobb veszélyt mi hoztuk. Emlékezz a nyitó belső oldalra írt gondolataimra. Az ember nehezen viseli a sötét rengeteget, mert megjeleníti számára a kiismerhetetlen, veszélyes természetet. A fajunk kibékíthetetlen ellentétben van az élővilággal, és mindent alárendelt a saját igényeinek. Ez alól nem kivétel az erdő sem. Ostobaság kimeríthetetlennek hinni a természetet. Egy bizonyos mértékig képes a regenerációra, de aztán a megszokott környezet végzetesen megváltozik és új társulás alakul ki. Az életet nem tudjuk kipusztítani, de nagy hatékonysággal tüntetjük el a mérsékelt övi erdőket, és az azokat alkotó növénytársulásokat. Sokan tagadják, de értelmetlen, mert a modern kori klímaváltozásért mi vagyunk a felelősek. Az ipari forradalom óta túl sok szén-dioxidot juttattunk vissza a légkörbe. Bár a megye kiszáradásának elsődleges oka a túl jól sikerült folyószabályozás, de észrevehetően megváltoztak a folyóink vízgyűjtőinek klíma viszonyai is. Például 2020 telén meglepően kevés hó esett a Biharban. Nem is volt kora tavaszi árhullám a Fekete-Körösön. A tavasz még inkább rátett egy lapáttal a szárazságra, aszályos volt. Ironikus, hogy 150 éve a túl sok víz okozott gondot. Röpke idő alatt sikerült a másik végletbe esnünk. A kevesebb víz szemmel láthatóan negatívan hat a fás vegetációra. Például a levelek összesülnek, korán peregni kezdenek és a lombfelület is kisebb. Emiatt több napfény jut le az erdő aljára, amitől jobban felmelegszik.

16  Gombamánia

Az erdei talajélet nem bírja a hőséget, a tűző napot. Rendkívül nagy szüksége van az árnyalásra és a párásságra. A fák, amiket óriásnak látunk, szintén szenvednek az egyre melegebb nyaraktól és a tartós aszálytól. Legyengülnek és kártevők sokasága telepszik rájuk. A tölgyek lombja különösen hamar tönkremegy. Július közepére már barnulni kezdett. Ha nincs lombfelület, aminek segítségével a tápanyagokat készíti a fa, akkor nem tud eléggé felkészülni a télre, a jövő évi lombfakadásra, és egyre gyengül. Majd elpusztul. A szenvedő erdőket vadas kertnek tekintjük. A túltartott vadállomány el se tud bújni a természetjárók elől. Rendre dámvadakba botlik az ember, majdnem átesik az állatokon. Az őzek és vaddisznók ügyesebben rejtőzködnek, de biztos lehetsz benne, hogy azok közül is figyel egy-kettő téged. Nem mondhatnám, hogy érvényesülne a természetes erdőkre jellemző egyik ismérv sem, többek közt a nagyvad károsítás elviselhető mértéke. Kapásból az első, az összefüggő erdős területek megléte kihúzva. Rendkívül mozaikos és kicsi kiterjedésű az ös�szes megmaradt erdőtömbünk. Ezek olyan kicsik, hogy kisebbek a városainknál! Nagyon érdemes alaposan megnézni a térképet. Hogyan is lenne lehetséges a tájléptékű mozaikosság, vagyis többféle erdőtársulás megléte?! Oh, és itt az egyik legnagyobb fricska: természetes erdődinamikai folyamatok érvényesülése. A nyolcvanéves kocsányos tölgy ültetvényt muszáj kitermelni, mert a túltartott állomány összeomlik. Nesze neked erdődinamikai folyamat.


Az erdő összeomlik... Ugyan már, sose volt erdő, csak faanyagtermelő ültetvény. Ennek ellenére őszinte érdeklődéssel figyelem a természetközeli erdőgazdálkodás térnyerését az országban. Bár kissé megkésettnek érzem. A szenvedő erdők sokadik sorscsapása a gyűrűs tuskógomba, ami az egyik nekrotróf parazita, vagyis megtámadja az élő fát, elöli annak sejtjeit, amiket aztán lebont. A teljesen elpusztult fát már „békés” korhadékbontóként dolgozza fel. Ha az idei ősz esős lesz, októberben érdemes lesz körülnézned az „erdőinkben”. Majd láthatod a tuskógomba termőtesteinek sokaságát. A gomba tömeges jelenléte egyértelmű jele az erdőrontásnak. További gond, hogy a keményfás ligeterdő helyén nemcsak őshonos fafajokból hoztak létre ültetvényeket, hanem ültettek fekete diót, fehér akácot és vörös tölgyet is. Invazív gyomfák közül terjedőben a bálványfa, zöld juhar, nyugati ostorfa. Ártereken elképesztő a gyalogakác térnyerése. Bár őshonosak, de a romlásra utaló jel a fekete bodza, nagy csalán és szeder fajok tömeges jelenléte is több állományban. Csodálatra méltó, hogy minden hibás döntésünk ellenére: túltolt folyószabályozás, tölgy-kőris erőltetése majd idegenhonos fajok telepítése, az erdő vadaskertként hasznosítása stb., még mindig vannak természeti értékeink. Pech, hogy a generációm az utolsó, amelyik érdemben tehet a megmentésükért, mert nem igazán feszülünk bele a munkába. Kész csoda, hogy 1997-ben megalakult a Körös-Maros Nemzeti Park. Azonban a természetvédelmi célokat rendre felülírják a gazdaságiak. Pedig az élő környezet a legjobb befektetés. Élőlényekként élő környezetre van szükségünk. Erősen kétlem, hogy a negatív folyamatok végigpörgése után itt bárki is vonzónak találná az utánunk maradt kietlen tájat, ahol csak romjaink emlékeztetnek a valamikori életre.

Gombamánia  17


A

Xilofág bogara

z erdőgazdálkodás előtt, a természetes erdőkben a faanyagot fogyasztó élőlényeknek sokkal nagyobb szerepe volt. Ironikus, hogy saját faanyag igényünk miatt szinte éhen halasztjuk a korhadékevőket. Számos fajuk oly mértékben visszaszorult miattunk, hogy többük védelmet kapott. A xilofág bogarak közül három közismert, mivel a kifejlett állat nagyméretű, feltűnő és a fatestben fejlődő lárváik szintén óriásiak. Ezek a nagy szarvasbogár, orrszarvúbogár, nagy hőscincér. A negyedik bogár a kis hőscincér, ami jóval gyakoribb, de szintén védett. Ami nagyon érdekes, hogy a három nagyméretű bogarunkat a városban örökítettem meg. Sajnos a nagy hőscincért már csak holtában fotózhattam le. Azonban az elpusztult bogár így is értékes adatot szolgáltatott, jelezte nekem a faj jelenlétét. Az idős, 80 évnél idősebb, széles törzsű kocsányos tölgyek ideálisak a nagyméretű lárvák számára. Egyik évben a szabadkígyósi kastélyparkban találtam nagyszámú szarvasbogarat és több hőscincért. Ott is az öreg tölgyek biztosították az élőhelyet. Azonban külterületen, az „erdőkben” számuk jóval kisebb. A kezelt faállományokban nem találnak nagy méretű korhadó fát. A tarvágás során minden fát levisznek a területről. Ezért húzódtak kastélyparkokba, fasorokba. Becsapós a nagy egyedszámuk ezeken a helyeken. Valójában visszaszorulóban vannak. Az idős tölgyek pár évtized elteltével mind elpusztulnak és elkorhadnak. Nem marad lárváiknak táplálék. Ha nem oldjuk meg az erdők extra vízpótlását, a kocsányos tölgy eltűnik. Csak látszólag nem gond a bogarak veszte. Ha a tápláléklánc sérül, végül megszakad és összeomlik az ökoszisztéma, aminek mi is része vagyunk és illúzió, hogy az összeomlást megússzuk.

18  Gombamánia


ak és gombák Az erdőkben a xilofág bogaraknál is hatékonyabb korhadékbontók a gombák. Amint olvashattad korábban, többük ehető termőtestet növeszt, így a gombász szívesen kerülgeti esős időszakban a korhadt fákat, hogy laskagombát, tőkegombát, gévagombát stb. szedjen. Az óriás lakkostapló, parázstapló és alul a bükkfa-tapló ehetetlen, csak a harmadik képen szereplő nyár-fagomba zsenge termőteste fogyasztható. Szintén korhadt faanyagon nőtt, kivágott fa talajba temetett csonkján. A bükkfa-taplós képen a fatörzsön harkály ütötte lyukat figyelhetsz meg. A fadoktornak becézett madarak valójában szabad utat nyitnak a gombáknak. Az előző oldalon olvashattál a nekrotróf parazitákról, de fontos tudni, hogy ezek jelenléte sem probléma egy jól működő, egészséges erdőben, mert azokban nem tudnak elhatalmasodni. Ezek miatt kóros rettegéssel eltávolítani a faanyagot, káros, mert több ritka, védett gombánk életlehetőségét is megszüntetjük. Pont azért ritkultak meg, mert egyre kevesebb a nagy méretű, kidőlt fa, amin tenyészni tudnának: laskapereszke, süngomba, tüskés sörénygomba, ágas tapló, fakópikkelyes tőkegomba, tönkös kacskagomba, rézvörös lakkostapló, tüskegomba. A változatos méretű holt faanyag, tehát a pici ágaktól kezdve a vaskos törzsekig növeli az erdő biodiverzitását, mert sokféle gomba tud megtelepedni. A sok faj vetélkedik egymással, tehát egyik sem tud egyeduralkodóvá válva kárt okozni! A változatos erdőszerkezet az egyik alappillére az egészséges erdőnek. Amit mi művelünk erdőgazdálkodás címén szembemegy a természet rendjével, nem is kell csodálkozni rajta, hogy nő a rontott erdők kiterjedése. Sajnos lassan terjed a természetes gazdálkodási forma. Félek, hogy késő lesz az erdőnek és a biodiverzitás súlyosan károsodik.

Gombamánia  19


20  Gombamánia


Gombamánia  21


Összefoglaló

A

z előző oldalpáron a magazinba szánt plusz fotóimból láthatsz válogatást. Az évek során a megmaradt erdőtömböket járva a talaj szinten sok apró szépséget sikerült lefotóznom. Tragikus, hogy faanyag igényünk és ennek kiszolgálása érdekében a megye csöppnyi fás területei nem kaphatnak teljes körű védelmet, még a védett részeken is folyik az erdőgazdálkodás. Hiába a Natura 2000. Igaz, az erdészet lehetetlen mutatványt hajt végre, mert a sokféle jogszabályi kötelezettségének próbál eleget tenni. Például a díszes tarkalepke védelmének. Tehát nem az erdészet hibája, hogy ültetvényhálózattá sorvadtak egykori keményfás ligeterdőink. Mi, akik fával fűtünk, a mi fogyasztói igényünk miatt tűnik el a tájból a ligeterdő. Tény, hogy az erdei ökoszisztéma rendkívül sok fajnak ad otthont, a legfajgazdagabb élőhelynek számít. Gondolj vissza a gombákra, amik közül csak párat mutattam be. De ugyanígy nagyon sok ízeltlábú él a ligeterdő származékainkban. Érdekes, hogy nem a gerinces állatok adják az erdei biomassza fő tömegét. Szinte mellékesek a kedvelt madarak és emlősök. Az erdő valódi értékét, félek, hogy későn ismerték fel. Talán már nem menthető meg.

22  Gombamánia

A klímaváltozás elleni harc(?) meghozta a faültetési kedvet, globálisan népszerűvé vált az erdőtelepítés. Azonban a hazánkban ültetett pár tíz hektár kiterjedésű közösségi erdők pusztán a lelkiismeret elcsitítására alkalmasak. Közben ugyanúgy ki lesznek termelve a tényleges zárótársulásunk leszármazottai. Legnagyobb döbbenetemre a szép szavak ellenére a hegyvidékeinken is egyre több rontott erdőt látok. Valójában az egész életmódunkat, termelési ciklusainkat, igényeinket át kell gondolnunk, és jelentősen vissza kell fognunk a fogyasztásunkat. Másként kell tekintenünk a fára is. Az ember pár ezer év alatt a földi bioszféra fő kizsákmányolójává vált. Hiába természetes ösztönerők mozgatnak minket, ha nagyobb számunk és kényelmi eszközeink miatt túl sokat veszünk el a természettől. Túlkapásaink mi ránk nézve is veszélyesek! A saját jól felfogott érdekünkben kellene visszafognunk magunkat és ismét több teret adni a természetnek. A népességfogyás valójában örvendetes folyamat! A természeti törvények alól nem bújtunk ki, élőlényekként élő környezetre van szükségünk. A fajgazdag és egészséges erdők zöld kincstárak, amik jóval nagyobb kíméletet érdemelnének tőlünk. Békés megyében a keményfás ligeterdő az erdő. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megőrizzük az utódainknak.


Hannes Tuch

Az erdő fohásza Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat. Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet: - Ne bánts!

Fekete István fordítása


Ligeti csillagvirรกg A ligeterdล‘ tavaszi virรกgpompรกja 6-7. o.

Profile for Mycelium

A ligeterdő értékei  

1985 májusában osztálykirándulásra vitt minket az osztályfőnök Póstelekre. Azon a régi májusi napon életemben először jártam "erdőben". Élet...

A ligeterdő értékei  

1985 májusában osztálykirándulásra vitt minket az osztályfőnök Póstelekre. Azon a régi májusi napon életemben először jártam "erdőben". Élet...

Profile for mycelium
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded