Piszke Papír: újragondolt lakossági márkák

PISZKE PAPÍR:

ÚJRAGONDOLT LAKOSSÁGI MÁRKÁK

PORTRÉ | Bodrogai Ferenc 2016-ban, egy egyedülálló tranzakció keretében olasz befektetőnek adta el az 1994-től felépített Forest-Papír Kft. lakossági üzletágát, a versenytilalom lejártával új néven Magyar Piszke Papír Kft.-ként jelent meg, többek között a Crepto és a Szilvia márkákkal.

A rendszerváltás környékén indult, első generációs vállalkozók körében ritkaságnak számító tudatossággal Bodrogai Ferenc nem az egész cégét értékesítette egy multinak, mint az szokásos volt, hanem annak „csak” egy meghatározó részét, méghozzá a lakossági papírüzletágat, mondván: az abban a szegmensben kialakult versenypiac egyértelműen a multik játékterévé vált.

Ezt korán felismerve az üzletember több mint egy évtizeden át úgy szervezte külön vállalatokba a Forest-Papír-csoportot, s úgy alakította annak működését, hogy az a jövőbeli sikeres akvizíciót szolgálja. Már azt is tudta, ki lesz a vevő, miközben a potenciális partnernél, az olasz családi tulajdonban lévő Sofidel-csoportnál talán még nem is gondolkodtak magyarországi befektetésben. Bodrogai Ferenc azonban úgy számolt: mivel a növekedési kényszerben lévő itáliai multinak ez a régió még fehér foltnak számít, és mivel egy papírgyárat csak 500 kilométeres sugarú körzetben lehet gazdaságosan üzemeltetni, törvényszerű, hogy a Sofidel előbb-utóbb bekopogtat a 14 milliárdos forgalmú Forest-Papír ajtaján.

TUDATOSSÁG

„Sok összetevője van annak, hogy egy cég vagy egy üzletág kellően kívánatos-e a befektetők számára. A leglényegesebb talán az, hogy a sztori – a társaság múltja és jövőképe – vonzó legyen. Legalább enynyire meghatározó, hogy üzletileg semmi sem lehet karcos: a bérezést, a működést, a bevételeket tekintve mindennek patyolattisztának kell lennie. Kulcsfontosságú még, hogy a vállalatban legyen tartalom: versenyképes technológia, termékek, jó szakemberek, valamint olyan menedzsment, amely zökkenő nélkül tovább tudja vinni a céget” – taglalta az ügyvezető.

A hazai családi vállalkozások generációváltása kapcsán úgy vélekedik: abban az esetben, ha a második nemzedék nem viszi tovább a társaságot, egy professzionális menedzsmentet kell találni. A harmadik út ugyanis nem értéken történő eladáshoz, hanem csak elkótyavetyéléshez vezethet.

Az akvizícióig így is hosszú út vezetett. Bodrogai Ferenc az ország meghatározó papíripari vállalatánál, a lábatlani állami Piszke Papírgyárban, gépkezelőként kezdte pályafutását, majd a Könnyűipari Főiskolát elvégezve már mérnökként dolgozott tovább. Az örökmozgó szakember közben önszorgalomból a cég kereskedelmi stratégiáját is megalkotta, de jött a rendszerváltás és a privatizáció. Az új, görög tulajdonosról pedig pillanatok alatt kiderült, hogy csak az 1300 fős, patináns vállalat csőddel végződő kifosztása a célja, amihez Bodrogai nem akart asszisztálni. Először horgászboltot nyitott, s a horgászathoz kötődő teljes szolgáltatási vertikumot szeretett volna kiépíteni nagykerrel, utazási irodával, de mégis a papíripar felé fordult, mert úgy érezte, ott van még lehetősége és feladata. „Óriási előnyt jelentett, hogy 27 évig dolgoztam a társaságnál, közben sportoltam, sportot szerveztem, szakmunkásönképzőkört vezettem, ezáltal pedig vízszintesen és függőlegesen is megismertem a cég minden munkatársát és munkafázisát. Tudtam, kik azok, akiket érdemes lesz megkeresni akkor, ha a saját vállalatom a növekedési szakaszba lép. Mindez így is halálugrásnak számított, mert amikor elindítottam a Forest-Papírt, semmim sem volt. A társaimmal a papírgyár mellett béreltünk egy vakolat nélküli, befejezetlen pártirodát, s egy nyitott fészer volt a raktárunk. Eleinte importtal foglalkoztunk, amihez nagyon jól fel kellett mérni az igényeket, mert miközben nem tellett nagy volumenre, likviditás híján nem is hibázhattunk” – emlékezett viszsza a szakember.

MINŐSÉG

Mivel akkor az egész szakma az olcsó, de rosszabb minőségű termékek irányába mozdult, ők – arra építve, hogy maradtak olyan vásárlók, akik a drágább, de jobb produktumokat keresik – a színvonalasabb árucikkekre koncentráltak. „Az arculattal, a márkaépítéssel kezdtük, és amikor már elég stabil lábakon álltunk, kijelöltük azokat a termékköröket, amelyeknél saját technológiát vásárolva növeltük a volument. Így amikor a Sofidel megjelent, már egy olyan palettát tudtunk felkínálni, amelyből a vevő szemezgethetett. De én is kértem garanciát: arra, hogy a 350 munkatársamból az olasz céghez kerülő 220 sorsa hosszú távon is rendezett legyen. Az, hogy máig jó kapcsolatot ápolunk a Sofidellel, annak is köszönhető, hogy az akvizícióhoz kötődő átvilágításkor olyan dokumentációt tettünk le a titokszobába, melynek igazságtartalmát azóta sem kellett megkérdőjelezniük. Természetesen rossz érzés volt elengedni azt, amit felépítettem, de az eszem felülírta a szívem szavát, és azóta már bebizonyosodott, hogy jól döntöttem, mert a kilátástalan árversenyben lassan az enyészeté lett volna a cég” – részletezte Bodrogai Ferenc.

A szakember a közületi (vendéglátás, vállalat) higiéniai szegmenst tartotta meg, ahol a multik mellett van szabad tér, mert a piacismeret és a szolgáltatás minősége jelenti a hozzáadott értéket. „Az AssistTrend Kft. több mint gyártó és kereskedő. Az elmúlt húsz évben egy olyan, 15 ezer végpontos elosztási rendszert építettünk fel, amely az egész Kárpát-medence magyar lakosságát eléri a hét hazai, valamint nyolc határon túli márkakereskedőnkkel. Velük a professzionális papír- és higiéniai termékek értékesítése mellett speciális takarítási szolgáltatást is nyújtunk. Azért ezt a szűkebb szegmenst választottuk, mert nem akarunk takatítócéggé válni. Inkább arra törekszünk, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, különleges szaktudást igénylő feladatokat vállaljuk el, mint amilyen az Országház takarítása is volt” – fejtette ki az ügyvezető.

Miközben az üzletember a legnagyobb nyugati társaságok partnere, az ország és a helyi közösség felé is elkötelezett. Ezért hozta létre azt a 13 magyar tulajdonú vállalatot összefogó Magyar Termék Nonprofit Kft.-t, amelynek a tagjai már az induláskor, 15 éve is büszkén tették ki produktumaikra a Magyar Termék védjegyet, amikor a piac minden szegmensében még a nyugati cikkek hódítottak. „A magyar termékekre épülő közösség létrehozását az a meggyőződésem motiválta, hogy az Európai Unió egy vakvágány, amely a jelenlegi formájában szerintem káoszba fog torkollni. Ehhez a gondolatmenethez kötődően találtam meg azokat

az alternatívákat – többek között Ausztria, Kanada, Franciaország, Norvégia példáját –, melyek révén a megfelelő tisztelettel, az értékükön kezelik a hazai árucikkeket. Azt gondolom ugyanis, hogy amikor az EU-ban eljön az az idő, hogy sokan fölemelik a fejüket és megkérdezik, mi történik körülöttük, nekem mint átlagembernek is felelősségem, hogy legyen egy olyan rendezőelv, amely a fogyasztóknak biztos tájékozódási pontot ad. Ebben az esetben azt, hogy az ellenőrzött minőségű magyar produktumokat megtalálják a polcokon” – magyarázta Bodrogai, aki egy különleges találkozásnak köszönhetően ma már az egészségtudatos étkezés területén is képviselteti magát.

Amikor már stabil lábakon álltunk, kijelöltük a termékköröket, amelyeknél saját technológiát vásárolva növeltük a volument.

ÚJ TEREP

„Tizenkét évvel ezelőtt, amikor már lassan elfogytam, mert csak burgonyát meg banánt tudtam enni úgy, hogy ne fájjon a fejem, az oldalam meg mindenem, egy

Magyar Termék-rendezvényen odajött hozzám két úr. Ők elmesélték, hogy az ómega-3 zsírsav növényi forrásául szolgáló lenmagalapú étkezéshez kötődő világszabadalmat és ehhez kapcsolódóan egy üzemet hoztak létre, amelybe egy dán nyugdíjalap komoly tőkét invesztált, de a 2008-as válság miatt így is ellehetetlenült a vállalkozás. A kérésük az volt, hogy keressek nekik befektetőt, de amikor elmélyültem az egészséges táplálkozás tudományában, s megértettem a projekt lényegét, úgy éreztem, egy ilyen értéknek magyar tulajdonban kell maradnia. Ezért kivásároltam a dánokat, és az Omega Bázis Kft. – amelynek a termékei azóta az egészségügyi gondjaimat is megoldották – pálmaolaj felhasználása nélkül, kizárólag gluténmentes, lehetőség szerint magyar alapanyagokra építkezve, lépésről lépésre halad előre.”

Időközben az üzletember azt a szegmenst is megtalálta, amely által az üzletág-értékesítéshez kötődő versenytilalmi időszak lejárta után a lakossági piacra való viszszatérése is értelmet nyert. „Örömmel tapasztaltam, hogy az elmúlt években Magyarországon is egyre népszerűbbé vált a patriotizmus és a környezettudatosság. Igaz, a többség még csak a szavak szintjén ökotudatos, mert amikor a polcok előtt állva dönteni kell, még nem mindig a hagyományos termékeket választja, de már kialakult egy olyan réteg, amelynek fontosak ezek az értékek. A Magyar Piszke Papír Kft.-vel ezért láttam értelmét az olyan legendás márkák ökotudatos újraélesztésének, mint amilyen a Szilvia törlőkendő és a Crepto toalettpapír. Továbbra is tisztában vagyok a növekedési korlátainkkal, ugyanakkor úgy látom, hogy a lakossági piacon stabil szereplővé válhatunk az európai szinten is speciális szegmenst képviselő környezettudatos, fóliamentes termékeink körével. Már csak azért is, mert egy papírdobozra vetítve – ami nálunk a csomagolási egység – a beltartalmat tekintve fajlagosan a hagyományos produktumokéihoz hasonló árszínvonalat tartunk” – ecsetelte az ügyvezető.

Az üzleti közösségépítés mellett az 1,96 milliárd forint forgalmú Assist-Trend Kft., a 2,3 milliárdos árbevételű Magyar Piszke Papír Kft. és az ebbe olvadt 149 millió forint forgalmú Omega Bázis sikeres üzemeltetése kapcsán a cégtulajdonos azt mondta: a legnagyobb erőforrása a józan paraszti esze mellett az 1967 óta felhalmozódott szakmai tapasztalata. Erre volt szükség akkor is, amikor a koronavírusválság után hirtelen megnőtt a higié niai termékek iránti igény, ami nemcsak hasznot ígért, hanem veszélyeket is rejtett. Bodrogai Ferencnek azonban az évtizedek alatt kiépített alapanyag-beszállítói kapcsolatok mobilizálásával, komoly áldozatok árán, nyolc országból importálva sikerült zökkenőmentesen kielégítenie a hosszú évek munkájával kialakított hazai és határon túli ellátási láncot. Mondván: a piac nemcsak lehetőséget kínál, hanem – ahogy a járványhelyzet is megmutatta – felelősséggel is jár annak, aki hosszú távra tervez az üzleti életben, ahol azzal is számolni kell – teszi hozzá a saját fiaskóit sem titkoló Bodrogai Ferenc –, hogy a sikerek mellett a kudarcokból is megerősödve kell továbblépni.

ÉRSEK M. ZOLTÁN